TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

Átírás

1 DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa a /2009. sz. határozatával október 7-én elfogadta. Hatályos: szeptember Dunaújváros szeptember 01.

2 1. kiadás 0. módosítás 2 (74). oldal ELSŐ RÉSZ...6 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FEJEZET...6 A SZABÁLYZAT HATÁLYA...6 ALAPFOGALMAK FEJEZET...7 A TANULMÁNYI- ÉS VIZSGAÜGYEKBEN ELSŐ FOKON ELJÁRÓ SZERVEK...7 HATÁSKÖR...7 A HATÁSKÖR VIZSGÁLATA...7 TANULMÁNYI BIZOTTSÁG...8 KREDITÁTVITELI BIZOTTSÁG...9 HATÁROZATOK ÍRÁSBELI KÖZLÉSE FEJEZET...11 A JOGORVOSLATI ELJÁRÁS FEJEZET...13 MÉLTÁNYOSSÁG...13 MÁSODIK RÉSZ...14 HALLGATÓI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK FEJEZET...14 A HALLGATÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE BEIRATKOZÁS FEJEZET...14 A HALLGATÓI JOGVISZONY FENNTARTÁSA BEJELENTKEZÉS FEJEZET...15 A HALLGATÓI JOGVISZONY SZÜNETELÉSE FEJEZET...16 ÁTVÉTEL FEJEZET...17 VENDÉGHALLGATÓI JOGVISZONY

3 1. kiadás 0. módosítás 3 (74). oldal 10. FEJEZET...18 TOVÁBBI (PÁRHUZAMOS) JOGVISZONY FEJEZET...19 RÉSZISMERETEK MEGSZERZÉSE FEJEZET...19 TANULMÁNYI OKBÓL TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁS FEJEZET...21 A HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE...21 HARMADIK RÉSZ...22 A KÉPZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK FEJEZET...22 A KÉPZÉS SZERKEZETE...22 A KÉPZÉSI FORMÁK, A KÉPZÉS IDŐTARTAMA...22 AZ OKTATÁS IDŐSZAKAI FEJEZET...24 A KÉPZÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK...24 KÉPZÉSI- ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK...25 A TANTERV...25 TANTÁRGYPROGRAM, TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK FEJEZET...28 A TANTÁRGYAK MEGHIRDETÉSE ÉS FELVÉTELE FEJEZET...29 A TANULMÁNYOK ÉRTÉKELÉSE FEJEZET...32 A VIZSGÁK (SZIGORLATOK) RENDJE FEJEZET...34 A TANULMÁNYI EREDMÉNY MUTATÓSZÁMAI...34 TANTÁRGY ISMÉTELT FELVÉTELE

4 1. kiadás 0. módosítás 4 (74). oldal TANTÁRGYAK BEFOGADTATÁSA, KREDITÁTVITEL FEJEZET...36 SZAKMAI GYAKORLAT FEJEZET...37 KEDVEZMÉNYES TANULMÁNYI REND...37 NEGYEDIK RÉSZ...37 A TANULMÁNYI ADATOK NYILVÁNTARTÁSA, VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, SZAKDOLGOZATRA, ZÁRÓVIZSGÁRA, OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK FEJEZET...37 A LECKEKÖNYV FEJEZET...39 AZ ALAPKÉPZÉSI- MESTERKÉPZÉSI- ÉS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK...39 A VÉGBIZONYÍTVÁNY...39 A SZAKDOLGOZAT...40 A ZÁRÓVIZSGA...41 AZ OKLEVÉL FEJEZET...44 A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK...44 SZAKDOLGOZAT FEJEZET...44 AZ INTÉZMÉNY TÁJÉKOZTATÁSI ÉS TANÁCSADÁSI KÖTELEZETTSÉGE FEJEZET...45 NYELVOKTATÁS, NYELVI KÖVETELMÉNYEK FEJEZET...46 KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE FEJEZET...48 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, KAPCSOLAT MÁS SZABÁLYZATOKKAL

5 1. kiadás 0. módosítás 5 (74). oldal Mellékletek sz. melléklet: Értelmező rendelkezések sz. melléklet: Képzési idők sz. melléklet: Záróvizsga-jegyzőkönyv sz. melléklet: Záróvizsga-jegyzőkönyv sz. melléklet: Záróvizsga-jegyzőkönyv nyelvvizsgára vonatkozó melléklete sz. melléklet: Elsős hallgatók fogadalomtétele sz. melléklet: Végzős hallgatók fogadalomtétele számú melléklet: A Tanulmányi és Vizsgaügyekben eljáró bizottságok ügyrendje sz. melléklet: Táblázat a nem teljesítette minősítés használatáról sz. melléklet: Szakdolgozat kísérőlap minta

6 1. kiadás 0. módosítás 6 (74). oldal A Dunaújvárosi Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa az Főiskola Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban HÖK) egyetértésével a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.), a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 05.) Korm. rendelet (továbbiakban: KR.) alapján a tanulmányi és vizsgarend szabályait az alábbiak szerint határozza meg: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. FEJEZET A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. (1)A szabályzat hatálya kiterjed valamennyi, a Főiskolán hallgatói jogviszonyban történő képzésre (felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés), állampolgárságra való tekintet nélkül a képzésben részt vevő, a Főiskolával hallgatói jogviszonyban álló személyekre (továbbiakban: hallgatókra), valamint a képzések lebonyolításában részt vevő foglalkoztatottakra. (2) A szabályzat a teljes idejű képzésben részt vevők mellett a részidős képzésben, továbbá távoktatásban részt vevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire ha jogszabály eltérően nem rendelkezik értelemszerűen alkalmazandó. (3) A szabályzat hatálya kiterjed továbbá a Főiskolával vendéghallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra, a Főiskolán folytatott tanulmányaik során. (4) A részismeretek megszerzése érekében folytatott képzésben résztvevőkre a jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (5) A külföldi állampolgárságú idegen nyelvi képzésben résztvevő hallgatókra, a számukra kiadott tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (6) A tanulmányi ügyekhez kapcsolódó hallgatói juttatásokról és a térítésekről a Főiskola hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló szabályzat (továbbiakban: térítési és juttatási szabályzat) rendelkezik. ALAPFOGALMAK 2. (1)A szabályzatban és a szabályzat alkalmazása során használt fogalmak és meghatározásuk a szabályzat 1. mellékletben találhatók. 6

7 1. kiadás 0. módosítás 7 (74). oldal 2. FEJEZET A TANULMÁNYI- ÉS VIZSGAÜGYEKBEN ELSŐ FOKON ELJÁRÓ SZERVEK 3. (1)Tanulmányi és vizsgaügynek minősül a hallgató tanulmányaival és hallgatói jogviszonyával kapcsolatos valamennyi ügy. (2) E szabályzat rendelkezéseit a hallgatók térítési, juttatási, valamint a fegyelmi és kártérítési ügyeiben a külön szabályzatokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A hallgatót érintő kérelmeket a Tanulmányi és Hallgatói Információs Hivatalban (továbbiakban: THIH), a tanulmányi előadóhoz kell írásban elektronikus úton vagy személyesen benyújtani, az erre rendszeresített nyomtatványon. HATÁSKÖR 4. (1)A Főiskolán tanulmányi és vizsgaügyekben az alábbi testületek és személyek (továbbiakban: szerv) járhatnak el első fokon jelen szabályzatban meghatározott saját, illetve átruházott hatáskörben: a) a Tanulmányi és Hallgatói Információs Hivatal (THIH) vezetője, b) a Tanulmányi Bizottság (TB), c) a Kreditátviteli Bizottság (KáB), d) oktatási rektor-helyettes, e) rektor, (2) A hivatalból kezdeményezett tanulmányi ügyekben amennyiben jogszabály, vagy szabályzat eltérően nem rendelkezik, első fokon a THIH vezetője jár el. (3) A hallgató által kezdeményezett tanulmányi ügyekben amennyiben jogszabály, vagy szabályzat eltérően nem rendelkezik, különösen a jelen szabályzat 17. -ban meghatározott méltányosság kivételével a TB jár el. (4) Kreditátvitel elfogadást érintő ügyekben az Ftv. 58. (7) bekezdése, valamint a 161. (3) bekezdése előírásaival összhangban első fokon a KáB jár el. (5) A rektor, az oktatási rektor-helyettes és THIH vezető együttes javaslatára jár el a méltányossági ügyekben. A HATÁSKÖR VIZSGÁLATA 5. (1)A tanulmányi és vizsgaügyben eljáró szerv az eljárás minden szakaszában köteles hatáskörét vizsgálni. Amennyiben hatáskörének hiányát megállapítja, haladéktalanul köteles az ügyet a hatáskörrel rendelkező szervhez áttenni és erről a hallgatót ha meghatalmazott útján jár el, ez utóbbi személyt egyidejűleg értesíteni. 7

8 1. kiadás 0. módosítás 8 (74). oldal (2) Ha a hatáskörrel rendelkező szerv nem állapítható meg, vagy olyan szervhez kellene az ügyet áttenni, amely már megállapította annak hiányát, akkor minden olyan tanulmányi ügyben, amelyet jogszabály vagy szabályzat nem utal más szerv hatáskörébe, első fokon a TB jár el. (3) A (2) bekezdésben megjelölt tárgykörön túl az eljáró szervet az oktatási rektor-helyettes jogosult kijelölni az erre irányuló kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül. Ez a határidő egy alkalommal újabb 15 nappal meghosszabbítható. TANULMÁNYI BIZOTTSÁG 6. (1) A TB legalább 6 tagból áll. Elnöke a THIH vezetője, 2 oktató tagját a rektor jelöli ki a Főiskolán közalkalmazotti viszonyban álló oktatók közül. A TB-ben 3 fő hallgatói részvételt szavazati joggal biztosítani kell. A TB hallgató tagjait a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat Alapszabályában meghatározott módon a hallgatók delegálják. A Bizottság tagjainak megbízatása három évre szól. (2) A Tanulmányi Bizottság oktatói tagjainak megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével, d) megbízatásának lejártakor, e) halálával. (3) A Tanulmányi Bizottság hallgatói tagjainak megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) hallgatói jogviszonya megszűnésével, d) hallgatói jogviszonya szünetelésével, e) megbízatásának lejártakor, f) halálával. 7. (1) A Tanulmányi Bizottság döntési jogköre az alábbiakra terjed ki: a) a hallgatói jogviszonnyal, fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos kérelmek elbírálása, b) a vizsgarenddel kapcsolatban érkezett panaszok elbírálása 8. -ban foglaltak figyelembe vételével, c) intézmények közötti átvétel engedélyezése szerint, d) a Főiskolán vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezése más felsőoktatási intézmények hallgatóinak, e) tagozatváltás engedélyezése, 8

9 1. kiadás 0. módosítás 9 (74). oldal f) szakirány változtatásának engedélyezése, g) szakváltás engedélyezése azonos képzési területen és szinten belül, h) szakváltás alapképzési szintről felsőfokú szakképzésre, azonos képzési területen belül, i) kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése. 8. (1) A hallgató a TB-hez fordulhat, amennyiben megítélése szerint valamely tanulmányi és vizsgaügyének intézése nem jogszabály vagy a szabályzat előírásai szerint történt, vagy egyéni kérelmet nyújt be. (2) Amennyiben a TB döntésével valamely oktatási szervezeti egységre kötelezettség hárul, vagy a TB döntésének meghozatalához az oktatási szervezeti egység szakértelme szükséges, a döntéshez a TB köteles kikérni az érintett oktatási szervezeti egység véleményét. (3) A TB szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az eljárás rendjéről, határozatképességéről, határozatainak meghozataláról jelen szabályzat 8. számú mellékletét képező ügyrend rendelkezik. KREDITÁTVITELI BIZOTTSÁG 9. (1) Az átjárhatóság koordinálására, valamint az ismeretanyagok egyenértékűségének vizsgálatára a Főiskola szenátusa Kreditátviteli Bizottságot (továbbiakban: KáB) hoz létre. A bizottság képzési területenként, vagy szakonként változó összetételben jár el. (2) A Kreditátviteli Bizottság 6 tagból áll. A KáB öt állandó tagja: a) az oktatási szervezeti egységek vezetőinek javaslata alapján a rektor által kijelölt 1 fő közalkalmazotti viszonyban álló oktató, b) a THIH vezetője, valamint c) 3 hallgató. A KáB egy változó tagja: d) a mindenkori kérelemmel érintett szak szakfelelőse. A KáB hallgató tagjait a HÖK Alapszabályában meghatározott módon a hallgatók delegálják. A Bizottság állandó tagjainak megbízatása három évre szól. (3) A Kreditátviteli Bizottság oktatói tagjainak megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) közalkalmazotti jogviszonya megszűnésével, d) megbízatásának lejártakor, e) halálával. 9

10 1. kiadás 0. módosítás 10 (74). oldal (4) A Kreditátviteli Bizottság hallgató tagjának megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) hallgatói jogviszonya megszűnésével, d) hallgatói jogviszonya szünetelésével, e) megbízatásának lejártakor, f) halálával. (5) A Kreditátviteli Bizottság elnöke a rektor által delegált (2)a) pontban megjelölt személy, megbízólevelét a rektor adja ki. (6) Az elnöki megbízatás megszűnik a tagsági megbízás megszűnésével. 10. (1) A Kreditátviteli Bizottság döntési jogköre az alábbiakra terjed ki: a) tantárgyak befogadásának engedélyezése, b) intézmények közötti kredit-egyezmények megkötése, c) a Főiskola hallgatóinak vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezése más felsőoktatási intézményben, d) a munkatapasztalat értékelésének és beszámításának szempontjai, eljárási rendjének megállapítása, valamint az eljárás lefolytatása és döntés a beszámításról, e) a mesterképzésben való részvételhez szükséges végzettség, kredit-egyenértékűség megállapítsa. (2) A felvételi eljárás során a kredit-befogadásról a THIH vezetője dönt. 11. (1) A KáB a hallgató írásbeli kérelmében foglaltak, a vonatkozó jogszabályok és a főiskolai szabályzatok alapján dönt. A kérelemhez mellékelni kell a tanulmányok elvégzését igazoló leckekönyvet, okiratot vagy azok hitelesített másolatát, továbbá a tantervi egységek hitelesített leírását, illetve tematikáját. (2) A KáB köteles kikérni a kérelemmel érintett tanulmányokért szakmailag felelős tantárgyfelelős véleményét. (3) A KáB szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az eljárás rendjéről, határozatképességéről, határozatainak meghozataláról jelen szabályzat 8. számú mellékletét képező ügyrend rendelkezik. (4) A KáB a kérelemről a szakvélemény visszaérkezésétől számított 1 héten, de legfeljebb 30 napon belül dönt. 10

11 1. kiadás 0. módosítás 11 (74). oldal HATÁROZATOK ÍRÁSBELI KÖZLÉSE 12. (1) A Főiskola a hallgató tanulmányi és vizsgaügyeivel, az ezzel összefüggő pénzügyi követeléseivel kapcsolatos felszólításait és döntéseit jogszabályban meghatározott esetekben, valamint ha a hallgató kéri, a Neptun hallgatói információs rendszeren (továbbiakban: Neptun) keresztül és/vagy postai úton tértivevényes levélben, írásban közli, a határozat meghozatalát követő 8 napon belül. (2) A Főiskola írásban köteles közölni a hallgatóval döntését, a) amennyiben az a hallgató hallgatói jogviszonyának fennállását érinti, b) a fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, továbbá c) amennyiben a hallgató kérelmét részben vagy egészében elutasítja, és ezért a jogorvoslat lehetősége fennáll. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a megfelelő hatáskörrel rendelkező szerv/személy határozatot hoz, amely tartalmazza jelen Szabályzat 10. számú mellékletének 7. (2) bekezdésében meghatározott, kötelező tartalmi elemeket, különös tekintettel a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatásra. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatokat a tanulmányi nyilvántartásba be kell jegyezni. 3. FEJEZET A JOGORVOSLATI ELJÁRÁS 13. (1) A hallgató az Ftv ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. (2) Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, ha a döntés nem a Főiskola által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. (3) A jogorvoslati kérelem tárgyában, jelen szabályzat 8. számú mellékletét képező ügyrendben meghatározott eljárási rend szerint, a Fellebbviteli Bizottság jár el. (4) A Fellebbviteli Bizottság 3 tagból áll. A bizottság elnöke a rektor, további tagjai a Főiskola főtitkára, aki egyben a Fellebbviteli Bizottság titkára, HÖK 1 képviselője. A rektort, az általa kijelölt vezető beosztású személy is helyettesítheti. (5) A Fellebbviteli Bizottság elnökének megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) rektori megbízásának megszűnésével, c) megbízatásának lejártakor, 11

12 1. kiadás 0. módosítás 12 (74). oldal d) halálával. (6) A Fellebbviteli Bizottság titkári tagjainak megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) főtitkári megbízásának megszűnésével, c) megbízatásának lejártakor, d) halálával. (7) A Fellebbviteli Bizottság hallgató tagjának megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) hallgatói jogviszonya megszűnésével, d) hallgatói jogviszonya szünetelésével, e) megbízatásának lejártakor, f) halálával. (8) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója, c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el. 14. (1) A hallgató jogorvoslati kérelmét a rendelkezésre álló határidőn belül a Fellebbviteli Bizottsághoz címezve a THIH-n a tanulmányi előadóhoz kell benyújtani, az eset elbírálásához szükséges dokumentumok csatolásával. A jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a Fellebbviteli Bizottság titkárához a hallgató teljes személyi iratanyagával, csatolva a megtámadott határozat másolatát, valamint a kérelemmel kapcsolatos THIH jogtanácsosi állásfoglalást, illetve a szükséges dokumentumokat. (2) A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk ) járhat el. 15. (1) A Fellebbviteli Bizottság a következő döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja. (2) A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik 12

13 1. kiadás 0. módosítás 13 (74). oldal meg a Fellebbviteli Bizottság ülésén, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellőzését. (3) A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (4) A döntés jogerős, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. (5) A 3-4. fejezet alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. (6) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 16. (1) Nincs helye jogorvoslatnak azokban az esetekben, amikor a Főiskola és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírósághoz fordulhat. (2) A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis az Ftv. 74. (2)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. (3) A hallgató jogainak sérelme esetén igénybe veheti az oktatásügyi közvetítői szolgálatot. (4) A hallgató az oktatási jogok biztosának az eljárását akkor kezdeményezheti, ha a jogorvoslati jogát a Főiskolán a bírósági eljárás kivételével kimerítette. 4. FEJEZET MÉLTÁNYOSSÁG 17. (1) A rektor, az oktatási rektor-helyettes a THIH vezetője együttes javaslatára a hallgató részére kivételes alkalommal méltányosságra okot adó esetben engedélyt adhat jelen szabályzat olyan rendelkezése alóli mentességre, amely nem a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozik. (2) Nem adhat felmentést az alábbiak alól: a) kötelező tárgy; b) vizsgakövetelmény; 13

14 1. kiadás 0. módosítás 14 (74). oldal c) kritériumkövetelmény teljesítése alól; (3) Méltányosságra irányuló kérelmet a THIH-n írásban kell benyújtani. (4) A méltányosságon alapuló határozatban a határozat 8. számú mellékletben meghatározott tartalmi elemein túl rendelkezni kell az engedély feltételeiről, érvényességének idejéről és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon kedvezmény nem adható. (5) A határozatot a rektor döntése alapján a THIH küldi meg a hallgatóknak. (6) A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. MÁSODIK RÉSZ HALLGATÓI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 5. FEJEZET A HALLGATÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE BEIRATKOZÁS 18. (1) A hallgatói jogviszony létrejöttének előfeltétele a Főiskolára való felvétel, átvétel. (2) A felvételt vagy átvételt nyert jelentkező (a továbbiakban: felvett) a felvételi döntés évében hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, amennyiben a felvett beiratkozási kötelezettségének nem tesz eleget, elveszti a Főiskolára történő beiratkozás jogát. (3) A felvétel részletes szabályait a Felvételi Szabályzat tartalmazza. (4) A beiratkozás létrejön annak Főiskola általi elfogadásával, de legkorábban az adott félév első napján (szeptember 1, február 1.). A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. (5) A beiratkozott hallgatóval a Főiskola képzési szerződést köt (Térítési és Juttatási Szabályzat melléklete), a hallgatóról a THIH törzslapot állít ki a beiratkozási lap alapján. (6) A valótlan adatszolgáltatás következményeit a hallgató viseli. (7) A beiratkozott hallgató a 6.sz. melléklet szerinti esküt tesz. 6. FEJEZET A HALLGATÓI JOGVISZONY FENNTARTÁSA BEJELENTKEZÉS 19. (1) A hallgatói jogviszony fennállása alatt a hallgatónak a félév megkezdése előtt, a regisztrációs időszakban be kell jelentenie, nyilatkoznia kell, hogy folytatja-e tanulmányait vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát. (2) A hallgatói jogviszony fenntartásának, azaz az aktív félévnek a feltétele: 14

15 1. kiadás 0. módosítás 15 (74). oldal a) legalább egy, kreditponttal rendelkező tantárgy vagy egy heti 8 órás nyelvi tárgy felvétele a regisztrációs időszak utolsó nap 24.óráig, b) az előző félév/ekben keletkezett (hátralékok), valamint az adott félévre esedékes fizetési kötelezettségek teljesítése a regisztrációs időszak utolsó napjáig. 7. FEJEZET A HALLGATÓI JOGVISZONY SZÜNETELÉSE 20. (1) A hallgató jogviszonya az első félév sikeres teljesítését követően, a (4) bekezdésben, valamint a 23. (2) bekezdésben foglalt keretek között szünetel, amennyiben a hallgató: a)a regisztrációs időszak alatt úgy nyilatkozik, hogy adott félévben hallgatói jogviszonyát szüneteltetni kívánja, illetve b) az adott félévre a tanulmányai folytatásához szükséges bejelentkezést nem végzi el, vagy c) a hallgató bejelentkezését a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonta. A visszavonást írásban kell postai úton igazolható módon megküldeni, vagy a THIH tanulmányi előadóval átvetetni. A postára adás és az átvétel határideje az őszi félévben szeptember 30., a tavaszi félévben február 28. (2) Amennyiben a hallgató legkésőbb az (1) c)pontjában megjelölt időpontig nem jelenti be tanulmányainak szüneteltetését az adott félév akkor is aktív félévnek minősül, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozásokon, és nem tesz eleget egyetlen tanulmányi kötelezettségének sem. (3) A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével, de a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. (4) A hallgató egy hallgatói jogviszony keretei között, adott képzésben és finanszírozási formában meghatározott ideig vehet részt a) az államilag támogatott képzésben a képzési idő + 2 félév; b) a költségtérítéses képzésben a képzési idő háromszorosa. Az a) és b) pontban megjelölt időbe az aktív és passzív féléveket is figyelembe kell venni azzal, hogy a b) pontba az adott képzésben felhasznált államilag támogatott félévek is beszámítanak. (5) Szünetel a hallgatói jogviszony továbbá akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni a (1)-(4) bekezdésekben meghatározott korlátozásokat. A hallgató vagy meghatalmazottja a rendkívüli körülményt köteles haladéktalanul, a tudomásszerzés, esemény bekövetkezését követő 8 napon belül bejelenteni a THIH felé, és annak indokoltságát dokumentumokkal igazolni. A THIH vezetője a szünetelés indokoltságáról határozatban dönt. 15

16 1. kiadás 0. módosítás 16 (74). oldal (6) Szünetel a hallgatói jogviszony továbbá akkor is, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként meghatározott időre eltiltják a tanulmányok folytatásától. 21. (1) Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. A hallgató a félév során nem jogosult kurzusfelvételre, vizsgán való részvételre, továbbá a térítési és juttatási szabályzatban foglaltak szerint juttatásokra sem. (2) Amennyiben a hallgató tanulmányai szüneteltetése alatt a képzés követelményei megváltoztak, a szünetelő jogviszony után bejelentkező hallgató THIH-n benyújtott írásbeli kérelmére az eredeti ajánlott tantervét a KáB módosíthatja az aktuális tanterv szerint. 8. FEJEZET ÁTVÉTEL 22. (1) Más felsőoktatási intézményben érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató kérheti átvételét a Főiskolára. (2) Külföldi felsőoktatási intézményből az a hallgató vehető át, aki hallgatói jogviszonyát és tanulmányait hiteles magyar fordításban igazolja. (3) A Főiskolán belül a hallgató más szakról, szintről, illetve munkarendről átvételét kérheti. (4) A kapacitások figyelembevételével az a hallgató vehető át, a) aki azonos képzési szinten belül, vagy alapszintről felsőfokú szakképzési szintre - azonos képzési területre, illetve szakcsoportba kéri átvételét, és/vagy - egy érettségi követelmény/vizsgatárgy megegyezik, az új szak érettségi követelmény/vizsgatárgyával, továbbá b) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg, illetve a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei sem állnak fenn az átvétel időpontjában, és c) a fennálló hallgatói jogviszonyról szóló -15 napnál nem régebbi- igazolással rendelkezik. (5) Az átvételről szóló kérelmet a TB-hoz címezve a THIH-n kell írásban benyújtani. Az adott félévre történő beiratkozáshoz a kérelem benyújtásának határideje legkésőbb a félév kezdetét megelőző 30. nap. (6) A kérelemhez be kell nyújtani a leckekönyv intézmény által eredetiben ellenjegyzett másolatát, továbbá annak a felsőoktatási intézménynek az adott szak(ok)ra vonatkozó ajánlott tantervét és tantárgyleírásait, ahol a hallgató jogviszonya fennáll. (7) Amennyiben a hallgató eddigi tanulmányainak befogadását is kéri, a kérelemhez csatolnia kell az erre vonatkozó külön kérelmét a KáB felé, amely a kérelmet az általános szabályok szerint 30 napon belül köteles elbírálni. 16

17 1. kiadás 0. módosítás 17 (74). oldal 23. (1) A TB átvételi határozatában rendelkezni kell a határozat hatályáról, és a hallgatóra vonatkozó ajánlott tantervről. (2) Az államilag támogatott helyről átvételt nyert hallgató csak akkor vehető át államilag támogatott képzésre, ha a Főiskolának az adott szakon van üres államilag támogatott státusza, és a hallgató a 20. (4)a) pontjában meghatározott időt még nem használta fel. Ezen feltételek hiánya esetén költségtérítéses formában folytatja tanulmányait. Miután a Főiskolán hallgatói jogviszonyt létesített, a Főiskola többi költségtérítéses hallgatójával megegyező módon kérheti a térítési és juttatási szabályzat szerint államilag támogatott képzésben megüresedett helyre történő átsorolását. 9. FEJEZET VENDÉGHALLGATÓI JOGVISZONY 24. (1) A Főiskola hallgatója a hallgatói jogviszony létrejöttét követően más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytathat. (2) Más felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz a Főiskola hozzájárul. A hozzájárulást a Főiskola akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A vendéghallgatói jogviszonyt legalább egy félévre és félévente legalább 5 kreditpontnak megfelelő tantárgy felvételére szólhat. (3) A hozzájárulás megadásáról szóló kérelmet a KáB-hoz címezve a THIH-n kell írásban benyújtani. A kérelem benyújtásának határideje a vendéghallgatói jogviszony létesítését megelőzően, legkésőbb a félév kezdetét megelőző 30. nap. (4) A hozzájárulási kérelemhez csatolni kell a felvenni kívánt tantárgyak, kurzusok leírását, kreditértékét. (5) A Főiskola azon hallgatója, aki adott félévben más intézmény részképzésében kíván részt venni, egyidejűleg a Főiskolára a 20. szerint bejelentkezni köteles. 25. (1) Más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézmény hallgatója vendéghallgatói jogviszony keretében a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytathat a Főiskolán. (2) Vendéghallgatói jogviszony a Főiskolán akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. (3) A vendéghallgatói jogviszony létesítésére irányuló kérelmet a TB-hoz címezve a THIH-n kell írásban benyújtani. A kérelem benyújtásának határideje a vendéghallgatói jogviszony létesítését megelőzően, legkésőbb a félév kezdetét megelőző 30. nap. (4) A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben foglalt hozzájárulást, valamint a kérelemben meg kell nevezni a felvenni kívánt tantárgyakat. 17

18 1. kiadás 0. módosítás 18 (74). oldal (5) A TB vendéghallgatói jogviszonyt engedélyező határozatában rendelkezni kell a jogviszony idejéről, a vendéghallgató által folytatott résztanulmányok köréről, a hallgató finanszírozási körülményeiről. (6) A vendéghallgatói jogviszony a Térítési és Juttatási Szabályzatban meghatározott eljárási díj megfizetését követően a Főiskolára történő beiratkozás napjával jön létre, de legkorábban az adott félév első napján (szeptember 1, február 1.) (7) Az intézményközi megállapodás keretében létrehozott vendéghallgatói jogviszony, azaz részképzés esetén, a költségek megtérítéséről az intézményközi megállapodás rendelkezik. (8) A beiratkozáskor a THIH a vendéghallgatóról a beiratkozási lap alapján törzslapot állít ki. (9) A vendéghallgatóra a résztanulmányok tekintetében a vendéghallgatói jogviszony tartama alatt vonatkoznak jelen szabályzat rendelkezései. (10) A vendéghallgatói jogviszony a Főiskolán szak felvételére, oklevél megszerzésére nem jogosít. A vendéghallgatói jogviszonyról, részképzésről szóló igazolást a Főiskola oktatási rektor-helyettese adja ki, melyet a THIH állít ki. 10. FEJEZET TOVÁBBI (PÁRHUZAMOS) JOGVISZONY 26. (1) A Főiskola hallgatója a hallgatói jogviszony létrejöttét követően más belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából. (2) A hallgatónak a párhuzamos jogviszonyt, annak létesítését követő 8 napon belül a THIH-n írásban be kell jelentenie. (3) Más belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató párhuzamos jogviszonyt létesíthet a Főiskola érvényes felvételi döntését követően, másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából. 27. (1) A párhuzamos képzésben résztvevő hallgató, egy időben: a) két vagy több felsőoktatási intézményben, vagy b) ugyanazon intézmény két vagy több szakán, vagy c) az (a) és a (b) pontokban leírtak kombinációjában folytat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. (2) Párhuzamos hallgatói jogviszony létesítése csak újabb felvételi eljárásban, sikeres felvétel után lehetséges. (3) A hallgató egyidejűleg több párhuzamos, államilag támogatott képzésben vehet részt. (4) A hallgató a más felsőoktatási intézménnyel már fennálló hallgatói jogviszonyát, továbbá államilag támogatott képzés esetében a támogatott féléveinek számát a beiratkozás alkalmával köteles bejelenteni. 18

19 1. kiadás 0. módosítás 19 (74). oldal (5) A hallgató a párhuzamos tanulmányok befogadását, és a hozzátartozó kreditpontok elismerését a KáB-tól kérheti jelen szabályzat a szerint. (6) Sikeres felvételi után a jelentkező köteles beiratkozni, vagy ha a Főiskola hallgatója a Főiskola másik szakára nyer felvételt, akkor bejelentkezni. 11. FEJEZET RÉSZISMERETEK MEGSZERZÉSE 28. (1) Főiskolára részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre az vehető fel, a) aki az alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, és b) az erre irányuló kérelmet írásban a THIH felé benyújtja az adott félév megkezdését megelőző 30 napig. (2) A hallgatói jogviszony - külön felvételi eljárás nélkül - beiratkozással keletkezik. A hallgatót az e - ban foglalt eltéréssel illetik meg a hallgatói jogviszony alapján biztosított jogok és terhelik e jogviszonyon alapuló kötelezettségek. (3) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre a Főiskola maximális létszámának figyelembevételével, költségtérítéses képzés keretében, meghatározott képzési program alapján, egy alkalommal, legfeljebb két félévre létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a személlyel, aki nem áll hallgatói jogviszonyban. (4) A képzés befejezését követően a Főiskola a megszerzett ismeretekről, kreditértékről igazolást állít ki. A megszerzett ismeretek a felsőfokú tanulmányokba beszámíthatók. (5) A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni, átvételét kérelmezni, további (párhuzamos) hallgatói, vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, hallgatói jogviszonyát - az 21. (4) bekezdésben meghatározott ok kivételével - szüneteltetni, államilag támogatott képzésre átvételét kérelmezni, támogatási időt igénybe venni. (6) A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszony időtartamát a jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére meghatározott időtartamba be kell számítani. 12. FEJEZET TANULMÁNYI OKBÓL TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁS 29. (1) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. 19

20 1. kiadás 0. módosítás 20 (74). oldal (2) A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. (3) Beiratkozáskor a hallgatónak nyilatkoznia kell az eddig felhasznált államilag támogatott / finanszírozott féléveinek számáról. (4) Az államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatót - a TJSZ-ben meghatározott módon rangsorolt (legfeljebb 15%-ig) figyelembe véve - a TB a tanév végén átsorolja, ha az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt és nem szerezte meg legalább az ajánlott mintatantervben előírt kreditmennyiség (60 kredit) ötven százalékát (30 kredit), tanulmányait ezt követően költségtérítéses képzésben folytathatja. (5) Az adott szak elvégzéséhez rendelkezésre álló államilag támogatott félévek száma legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint a képesítési követelmények jogszabályban meghatározott képzési ideje, melyet a 2.sz. melléklet tartalmaz. (6) Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. (7) Amennyiben a hallgató kimerítette az (1) és (5) bekezdésben rendelkezésére álló támogatási időt, vagy másik azonos képzési szinten záróvizsgát tett, tanulmányait csak költségtérítéses formában folytathatja, annak figyelmen kívül hagyásával, hogy államilag támogatott képzésre vették fel. (8) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak hallgatói jogviszonya tanulmányai befejezése előtt megszűnik, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére ugyanarról a szakról, képzési területről költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató vehető át pályázat alapján. (9) Költségtérítéses képzésre felvett, átvett hallgató csak két aktív félév után adhat be pályázatot államilag támogatott képzésre. (10) A pályázatokat írásban az erre rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy személyesen a THIH-n kell leadni. Az eljárásról a Térítési és Juttatási Szabályzat rendelkezik. (11) A megüresedett államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az a hallgató vehető át, aki az utolsó két bejelentkezett félévben megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján felállított hallgatói rangsor elején áll. Továbbá akinek az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe. A rangsor szakonként és tagozatonként kerül bontásra. A hallgató csak akkor vehető át államilag támogatott képzésre, ha a rangsorban minden előtte állót az adott tagozatról, szakról már átvettek. (12) A hallgató a tanulmányai költségtérítéses formában történő folytatásáról írásbeli nyilatkozatot tesz. Amennyiben a hallgató tanulmányait nem kívánja költségtérítéses formában folytatni, hallgatói jogviszonya a 30. (1) bekezdés c) pontja szerint megszűnik. 20

21 1. kiadás 0. módosítás 21 (74). oldal 13. FEJEZET A HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE 30. (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony: a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, de legkorábban a hallgató erről szóló írásbeli nyilatkozatának kézhezvétele és fennálló tartozásainak rendezése napján. b) ha a hallgató megszünteti a hallgatói jogviszonyát, az erről szóló bejelentés kézhezvétele és fennálló tartozásainak rendezése napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, a hallgatói nyilatkozat kézhezvétele és fennálló tartozásainak rendezése napján, d) az adott képzési ciklust lezáró, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, e) felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, f) felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a Főiskolán nem folyik másik, megfelelő felsőfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát fizetési hátralék miatt a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, h) a Főiskola hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzata alapján meghozott kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (2) A hallgatói jogviszony az e paragrafus (1) bekezdés (d) pontja szerinti megszűnése esetén az oklevél kiadásáig a hallgatót megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. (3) A Főiskola egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót - legalább két alkalommal - írásban a Neptun rendszerben vagy postai úton tértivevényes levélben felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. 21

22 1. kiadás 0. módosítás 22 (74). oldal (4) A hallgatói jogviszony (3) a) pontban megjelölt tanulmányi okból történő elbocsátással szűnik meg, a- mennyiben a hallgató jelen szabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos alábbi kötelezettségeit nem teljesítette: a) Az első, két aktív félévben nem szerzett összesen legalább 10 kreditpontot; b) A végbizonyítványt a beiratkozástól számított, a képesítési és kimeneti követelmények szerinti képzési idő háromszorosa alatt egyaránt számítva az aktív és passzív féléveket is nem szerezte meg. A rendelkezésre álló időt akkor is a tanulmányok megkezdésétől kell számítani, ha a hallgató a Főiskolára átvétellel került; c) A felsőfokú szakképzés tantervi követelményeit a szakdolgozat kivételével a tanulmányok megkezdésétől számított, a tantervben meghatározott képzési idő háromszorosának letelte előtt nem teljesítette. (5) A jelen szakasz (3)-(4) bekezdésében meghatározott hallgatói jogviszony megszűnését kimondó határozatot a THIH vezetője hozza. (6) A Főiskola egyoldalú nyilatkozattal, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napjával, adott szakon, megszünteti a hallgató a hallgatói jogviszonyát. Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. (7) Amennyiben a hallgató a (4) bekezdés b) pontjában előírt időtartamon belül a végbizonyítvány kiállításához szükséges valamennyi feltételt nem teljesíti, számára a rektor különösen méltányolandó okból további egy év haladékot engedélyezhet. 31. (1) Az elbocsátott hallgató, amennyiben új felvételi eljárással felvételt nyer, kérheti korábbi tanulmányainak beszámítását. Tekintettel arra, hogy új hallgatói jogviszonyt létesít, jelen szabályzat valamennyi rendelkezése változatlan tartalommal érvényes rá. HARMADIK RÉSZ A KÉPZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 14. FEJEZET A KÉPZÉS SZERKEZETE A KÉPZÉSI FORMÁK, A KÉPZÉS IDŐTARTAMA 32. (1) Az Főiskolán az Ftv. 11.-ában foglaltak szerint az egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusok (a) az alapképzés, (b) a mesterképzés. 22

23 1. kiadás 0. módosítás 23 (74). oldal (2) Az alap-és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban osztott képzésként, lehet megszervezni. (3) A főiskolán az (1) bekezdésben foglaltak mellett, felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként (a) felsőfokú szakképzés, (b) szakirányú továbbképzés is szervezhető. (4) A Főiskolán a képzés megszervezhető az Ftv. 33. (1)-(4) bekezdései szerint teljes idejű képzésként (nappali munkarendben), részidős képzésként (esti, levelező munkarendben), továbbá távoktatásként. (5) A Főiskolán a Ftv. 44. (1) bekezdése alapján részismeretek megszerzésére felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők számára képzés szervezhető. 33. (1) A jogszabályban meghatározott képzési idő az egyes képzési ciklusokban az alábbiak szerint alakul: (a) felsőfokú szakképzésben négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg, (b) alapképzésben legalább hat, legfeljebb nyolc félév, (c) mesterképzésben legalább két, legfeljebb négy félév, (d) tanárképzésben legfeljebb öt félév, (e) szakirányú továbbképzésben legalább két, legfeljebb négy félév, (f) részképzésben legfeljebb két év. (2) Adott szak képzési idejét a rá vonatkozó képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. (3) A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezheti. A hallgató jelen szabályzat keretei között egyéni tanulmányi rendet állít össze. (4) Amennyiben a tanulmányi idő alatt a képzési és kimeneti követelmények vagy a mintatanterv megváltozik, a KáB köteles meghatározni azokat a tantárgyi ekvivalenciákat, amelyek biztosítják a hallgató számára, hogy az új tantárgyak illetve mintatanterv szerint folytathassa tanulmányait úgy, hogy az a hallgató hallgatói jogviszonya keletkezésekor hatályos képzési és kimeneti követelményeknek feleljen meg. AZ OKTATÁS IDŐSZAKAI 34. (1) A tanév tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak, amely két, egyenként öt hónapból álló félévre (őszi félévre és tavaszi félévre) tagozódik. (2) A tanév időbeosztását, a szorgalmi időszakbeli szünetekkel, tanévenként a szenátus hagyja jóvá. (3) A félév szorgalmi és vizsgaidőszakra tagozódik. 35. (1) A szorgalmi időszakban a hallgató az általa felvett tantárgyak tanóráin (kontaktóráin) vesz részt, és a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokat oldja meg. A szorgalmi időszak időtartama 15 hét. 23

24 1. kiadás 0. módosítás 24 (74). oldal (2) A felsőfokú szakképzés szakjain a szakmai vizsga félévében a szorgalmi időszak 13 hét. (3) A vizsgák letételére a vizsgaidőszak szolgál. A vizsgaidőszak időtartama legalább 4 hét és legfeljebb 5 hét. (4) A záróvizsgára jelentkezett hallgatók számára a záróvizsga előtti vizsgaidőszak két hétből áll. (5) A záróvizsga-időszak a főiskola tanév időbeosztásában kerül meghatározásra, mely a vizsgaidőszak harmadik és negyedik hete. 36. (1) Az elsős hallgatók beiratkozására a félév első két hétben kerül sor. (2) A regisztrációs időszak a félévet megelőző vizsgaidőszak utolsó két hete és a félév első két hete, öszszesen 4 hét, mely az alábbi oktatásszervezési feladatokat kell teljesíteni: a) a kurzusfelvétel (a regisztrációs időszak első és második hete), b) fizetési kötelezettségek teljesítése, c) nyilatkozatok megtétele, kérvények benyújtása (a regisztrációs időszak 1-3 hete), d) a kurzusindítások módosítása a mintatanterv szerinti előrehaladás kötelező biztosítása mellett a létszámok figyelembevételével (a regisztrációs időszak 3. hete), e) a kurzusfelvételek módosítása (a regisztrációs időszak 4.hete) (3) A kurzusindítás módosítása a) a hallgatói jelentkezések (2)a)pontja- megkezdését követően a kiírt kurzusok oktatója, az oktatás helye és ideje csak az oktatási rektor-helyettes engedélyével változtatható meg. Az erre irányuló kérelmet írásban kell az oktatási rektor-helyetteshez benyújtani és az oktatóval aláíratni; b) 36. (2) d) pontjában meghatározott időpontot követően az a) pont szerint kell eljárni azzal, hogy a kérelmet a kurzus valamennyi hallgatójával is alá kell íratni. (4) Az engedélyt az oktatási-rektorhelyettes a THIH óraraend-szerkesztőjével egyeztetett módon bocsátja ki. 37. (1) A félév szorgalmi időszakának folyamán a tanulmányi hét általában egységes szerkezetű, ettől különösen indokolt esetben a szervezeti egységek a rektor hozzájárulásával térhetnek el. (2) Egy tanóra (kontaktóra) időtartama 45 perc melyet 15 perc szünet követ. (3) Két tanóra a hallgatók egyetértésével összevonható, időtartama 90 perc, melyet 30 perc szünet követ. Kettőnél több tanóra nem vonható össze. 15. FEJEZET A KÉPZÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 24

25 1. kiadás 0. módosítás 25 (74). oldal KÉPZÉSI- ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK 38. (1) A Főiskolán megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit az alábbiak határozzák meg: a) az alap- és a mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményiről szóló rendelet, b) a felsőoktatási alapképzés szakjainak képesítési követelményeiről szóló rendeletek, c) a felsőfokú szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló rendeletek, d) a szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló rendeletek. (2) A követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, a képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget kreditpontban meghatározva, a szigorlati tantárgyakat, a szakdolgozat követelményeit, a záróvizsga típusát, a szóbeli vizsgához kijelölhető szaktárgyakat, illetve szaktárgy részeket, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket. (3) Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények, azaz a szakhoz kapcsolódó kötelező és választható modulok változásainak bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor. (4) A tanulmányaikat megszakító hallgatók esetében a hallgató írásbeli kérelmére lehetőség van a tanulmányaik folytatásakor érvényben lévő modulok alkalmazására a KáB határozata alapján. A TANTERV 39. (1) A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg. (2) A tantervekben kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyak szerepelnek. A képzettség megszerzésének feltétele, a kötelező tantárgyak teljesítése, a kötelezően választható tantárgyak közül a tantervben megadott kreditpontnyi tantárgy felvétele és teljesítése. A szabadon választható tantárgyakból a tanterv által előírt kredit-mennyiséget kell megszerezni. (3) Az ajánlott tanterv (mintatanterv) azt az ajánlást foglalja magába, amelyet a hallgató követve, tanulmányait az adott szakhoz rendelt képzési idő alatt elvégezheti. (4) A mintatanterv tartalmazza: a) a végzettségi szintet, b) és a szakképesítés megnevezését, c) a képzési cél meghatározását, d) az elsajátítandó általános és szakmai kompetenciákat, e) az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, f) a képzési időt félévekben, 25

26 1. kiadás 0. módosítás 26 (74). oldal g) a képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget, kreditpontban meghatározva, h) a szigorlati tárgyakat, i) az oktatási időszakonkénti bontásban az összes kötelező és kötelezően választható tantárgyat, illetve a kötelezően választható tantárgyak meghirdetésének szabályait, j) a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat bontásban) és a hozzájuk rendelt kreditpontokat, k) az oktatás nyelvét, ami alapesetben magyar, l) az ellenőrzés típusát (félévközi jegy vagy vizsgajegy), m) a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), n) a kritérium követelményeket és azok teljesítésének határidejét, o) a szakirány-választás feltételeit és szabályait, p) az előtanulmányi rendet, q) a szakmai gyakorlat és a szakdolgozat felvételére és teljesítésére vonatkozó előírásokat, r) a nyelvi követelményeket, s) a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, illetve azok kiválasztásának szabályait, t) az oklevél minősítésének módját. (5) A felsőfokú szakképzés tantervében fel kell tüntetni, hogy az itt szerzett ismereteket mely szakok, milyen értékkel számítják be saját képzésükbe. (6) Az egyes szakok tanterveit az országos akkreditációs eljárást megelőzően a szenátus hagyja jóvá. (7) A Főiskola minden nappali tagozatos alapképzési szakán a testnevelés 6 féléven, a felsőfokú szakképzési szakán 4 féléven keresztül kötelező tantárgy. TANTÁRGYPROGRAM, TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 40. (1) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok határozzák meg. Az egyes tantárgyak programját a tantervek, képzési program keretében az intézetek hagyják jóvá. (2) A tantárgy programja tartalmazza: a) a tantárgy teljes és rövidített nevét, b) a főiskolai nyilvántartás kódját, c) az oktatás nyelvét, d) a tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célját, 26