Piac vagy szupermarket?

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Piac vagy szupermarket?"

Átírás

1 Piac vagy szupermarket? Sokan úgy vélekednek, hogy a helyi piacok és azon belül a magyar termékek drágábbak, mint a bevásárlóközpontokban megvásárolható termékek. Jelen állapot szerint vannak olyan esetek, régiók, termékek, ahol a jelzett árkülönbség valóban fennáll. Azonban ezt átgondolva kiderül, hogy ez csak felszínes látszat, ami több szempontból nem valóságos különbség! 1. A közvetlen árkülönbség: A legtöbb esetben (ki kell próbálni) jelentéktelen a különbség a nagy bevásárlóközpontok, a kicsi áruházláncok, és a termelıi-piaci árak között. Olyan termékek esetében, amit nem darabonként, hanem nagyobb mennyiségben veszünk: burgonya, alma, hagyma, stb. még olcsóbb is lehet pl. a nagybanin vásárolni. Ez egy rögzült, racionalizáláson alapuló tévhit, hogy a magyar drágább. Ebben már óriási butaságokat is lehet hallani, és hogy lássuk milyen mozgató rugók vannak itt még, mondok egy példát. Egy ismerısöm, aki a régió organikus gazdálkodású kertészeteibıl biotermékeket szállít Szegedre, saját célra, és egyúttal másoknak, ı találkozik rendszeresen ezzel a jelenséggel. Ha ugyanannyiba is kerül, mondjuk a megyei biorépa és a bizonytalan eredető Tesco répa, akkor is a Tescoban veszi meg. Erre megkérdezi az ismerısöm: Miért? A válasz: hmmm, HÁT CSAK (vállvonás). És akkor hol jönne itt még be a nemzeti lojalitás, vagy környezeti tudatosság, vagy szociális szolidaritás, stb.? 2. Azon termékek esetében, és ahol esetleg drágább a hazai, minıségi: Nos, ebben az esetben rá kell állítani az embereket egy szélesebb alapú szemléletre! Sajnos ma az olcsó tucatáruval az emberek a legrosszabb minıségre, a legolcsóbbra koncentrálva állapítják meg a dolgok értékét, és minden, ami ahhoz képest valóban jó, és még csak nem is a legjobb, az már luxus. Tehát az értékbeárazás (érték/ár arány) lefelé tolódott. Ez egy teljesen torz értékszemlélet, kizárólag anyagi szemlélető. Erre nem magyarázat az anyagi helyzet, ez sajnos igényszint is. Ma nem az alábbi minıségek vannak: 1. VÁSÁRLÁSRA SEM ÉRDEMES rossz minıség 2. Elfogadható minıség 3. Jó minıség 4. Kiváló minıség, HANEM ez helyett: 1. GAZDASÁGOS 2. Van olcsóbb is 3. Kinek van erre pénze, luxus (4.) A legjobb kategóriát a legtöbben már figyelembe se veszik. 1

2 3. Leegyszerősítés, hogy sokan nem bírják megfizetni: Ez a felszínes gondolkodás azt mutatja, hogy az illetınek fogalma sincs a szociális problémák oki forrásairól, magatartási tényezıirıl. Megkérdezhetünk sok szociális szférában dolgozó szociális munkást, vagy pszichológust, el fogja mondani, hogy bizony a középosztály is alacsony minıségő árut vesz, mert a mennyiségi szemlélet uralkodik a minıségi helyett. Azt is elmondja, hogy a középosztály alatti szegényebb, még nem mélyszegény réteg nagyon sokszor szemléletébıl, életvezetési stratégiából, magatartásmintáiból, szokásaiból adódóan irracionális, következetlen, pazarló családi gazdálkodást folytat (sokszor kompenzálás, függés, presztízsvágyak, és egyéb problémák miatt). Azaz, a háztartás költségvetése nem indokolja legalacsonyabb árú, termékek vásárlását. A mélyszegény családok között is nagyon sokan vannak, akik nem kifejezetten a körülmények miatt kényszerülnek a legolcsóbb (élelmiszerek) megvásárlására, vagy nélkülözésére. Egyéni történetek vannak, de a gazdálkodási, életvezetési, szemléleti problémák is igen jelentısek! Ezzel nem a teljes helyzetfelelısségrıl beszélek, mert ez lényegesen komplexebb kérdés. Ezen családok számára támogatói (nem anyagi, hanem mentori) segítséget kell nyújtani. Arra próbálok rávilágítani, hogy a helyi minıségi termékek vásárlásáról azt állítani, hogy ez sokkal inkább szociális akadályokba ütközik, az nem felel meg a valóságnak, lebutítja a problémát, és ellehetetleníti a kezdeményezéseket. 4. Járulékos költségeket, externáliákat, és a pozitív hatásokat nem vesszük figyelembe: Messzebb menve, amennyiben egy csomó járulékos költségét is figyelembe vesszük az olcsó, ipari, vagy külföldi, vagy multinacionális láncon keresztül forgalmazott terméknek, kiderül, hogy akár háztartási szinten, de régiós, és nemzeti szinten is biztosan drágább ez a verzió. Mivel itt a háztartási szintre esik leginkább panasz, nézzük ezt. A helyi, minıségi termékek, környezetkímélıbben elıállított, egészségesebb, itt most nem megyek bele, hogy miért. Tehát az egészségesebb család gazdálkodása kedvezıbb. Táplálóbb a termék, tehát nem kell belıle akkora mennyiség, ezt kutatások bizonyítják. Továbbá, ha a családok (kisebb nagyobb értelemben) helyileg foglalkoztatva vannak, aminek nem csak gazdasági, de társadalmi, lélektani és kulturális ereje is van, az teher csökkenést jelent a helyi önkormányzat számára, vagy akár a költségvetés számára. Ez mindenképp közvetetten meg kell jelenjen (jobb esetben, ha ezt valaki ellenırzi) a háztartások költségeiben is (közterhek, vagy közszolgáltatások elmaradásának csökkenésével). És, amirıl sohasem beszélnek, pedig mindannyiunk számára a legfontosabb az emberi kapcsolatok. Nem lehet összehasonlítani a piaci eladó, termelı vásárló hangulatot, kapcsolatot, bizalmat, semmi mással. Ezekbıl a kis személyes dolgokból állnak össze mindennapi emberi élményeink, ez megfizethetetlen. Az ipari, szupermarketes világban ez a hiány társadalmi és lélektani, sıt kulturális költség, deficit, vákuum. És ne csak városi piacról beszéljünk, ahol a termelıi áru elérhetı, ne mindig csak a vásárlóra szőkítsük le a mérleget. Hanem az önszervezıdı hálózatokról, akik emberi kapcsolatokra építve beszerzik a helyi élelmiszert. Ennek is milyen sok járulékos nyeresége van. Vagy a kistelepülések autonómiáját növelı belsı 2

3 cserehálózat, magas szintő önellátás, vagy nézzük, hogy a mezıgazdásági kistermelıi összefogásnak, vagy a termékek feldolgozásának milyen helyi fejlesztı ereje van a közösségek kohéziójára, munkahelytermésre, minıségfejlıdésre, gazdasági függés csökkentésére, helyi szociális és közterhek csökkentésére, stb. Nézzünk messzebbre, ami szintén lecsapódik a családokban. Az olcsó ipari, külföldi a legtöbbször (nem mindig) össze-vissza szállított multitermék terheli a közutakat, a környezetet, növeli a forgalmat, útépítést generál, stb. Vagy a nagyüzemi, ipari jellegő mezıgazdaság, talaj-környezet-természet-tájromboló hatása. Ennek a költségét ki fizeti meg? Szerintem tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy annak a maroknyi hatalmas cégnek a társasági, vagy iparőzési adói, üzemanyag adói, vagy környezetterhelés díjai ezt is fedezik. Bizony ez is a helyi közösségeket terhelik, vagy egészségileg, vagy közérzetileg, vagy anyagilag. Egyébként is lényegtelen, hogy ki fizeti a károkat, mert már ez is egy torz logika, miért kell legálisan károkat okozni? Az emberekben elszenvedett károkat - akár egészségügyi, szociális, vagy érzelmi -, az elveszett idıt, életminıséget ki fogja visszahozni, ki fogja helyrehozni?! És mehetnék még messzebbre, de felesleges, mert ezek belátása a vásárlási döntéseknél is nagy szemléletváltást igényel. Nem vagyok közgazdász, de biztos vagyok benne, hogy erre rég vannak modellek, számítási módszerek. Azt is tudom, hogy a fentiek már bizonyítottak, és változtatás esetén igazoltak. A lényeg tehát, hogy több szempontból megcáfolható, hogy a helyi termék nem megfizethetı a legnagyobb társadalmi rétegnek. Amennyiben ez a szemlélet egy tudatosabb szemléletre vált elindulhat hazánkban is valódi fenntartható (szellemitársadalmi-környezeti és gazdasági) fejlıdés. Kotogán Róbert Pedagógusok a környezettudatos életmódról, 2009-bıl. Szörpöt, házi üdítıt csinálni olcsó üdítık vásárlása helyett?!?! Egy 3 gyerekes családanya 3 állás mellett nem ér rá erre. A multik kellettek az országnak, mert különben nem lett volna munkahely. Most sem önálló a magyar, mert hitel kell, hogy elinduljon. Tudom, hogy lehet még utcai-bolti automatából is, és a piacon igazibb tejet kapni, de én mégis a bolti (Parmalat) tetra pak-os vagy zacskós tejet veszem, mert mondták, hogy a házi tejnek rossz az íze, bár én még sohasem kóstoltam, de nem is akarom. A magyar paradicsom is üvegházi mőparadicsom. A szegény magyar családoknak nincs pénzük megvenni a magyar termékeket, a magyar élelmiszert. 3

Közgazdasági ismeretek

Közgazdasági ismeretek Közgazdasági ismeretek /Felzárkóztató modul jegyzete/ KÉZIRAT TÁMOP projekt részére Közgazdasági ismeretek /Felzárkóztató modul jegyzete/ Szerzı: Bacsi Zsuzsanna Pannon Egyetem Georgikon Kar Lektor:????

Részletesebben

Válaszok a pénztelenségre: szegény cigány és nem cigány családok megélhetési stratégiái

Válaszok a pénztelenségre: szegény cigány és nem cigány családok megélhetési stratégiái Messing Vera Molnár Emília MAGYAR VALÓSÁG Válaszok a pénztelenségre: szegény cigány és nem cigány családok megélhetési stratégiái Az alábbi cikkünkben egy nemrégiben elkészült, az OTKA által támogatott

Részletesebben

Közgazdasági elméletek

Közgazdasági elméletek Közgazdasági elméletek Oktatási segédlet Összeállította: Dr. Karajz Sándor 1 Tartalomjegyzék 1. A fogyasztói elméletek kiterjesztése 2. Piaci stratégiai cselekvések leírása játékelméleti modellek segítségével

Részletesebben

magyar egészségügy Zöld könyv

magyar egészségügy Zöld könyv magyar egészségügy Zöld könyv Tartalomjegyzék Mi a zöld könyv? 4 6+! 4 I. Általános rész 6 Mi valósult meg eddig az egészségügyi reformból 6 Miért? 6 Dilemmák világszerte II. Részletes rész 1 3 1) Valódi

Részletesebben

GYORSJELENTÉS A SZEGÉNYSÉGRÕL

GYORSJELENTÉS A SZEGÉNYSÉGRÕL GYORSJELENTÉS A SZEGÉNYSÉGRÕL Szerkesztette CZIKE KLÁRA TAUSZ KATALIN A kötet a Phare Szociálpolitikai Fejlesztési Program és a Népjóléti Minisztérium támogatásával készült Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

VAN-E LÉTJOGOSULTSÁGA HALSZAKÜZLET NYITÁSÁNAK ISASZEGEN A TEIR ADATBÁZIS ALAPJÁN?

VAN-E LÉTJOGOSULTSÁGA HALSZAKÜZLET NYITÁSÁNAK ISASZEGEN A TEIR ADATBÁZIS ALAPJÁN? Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tudományos Diákköri Konferencia 2014. november 26. VAN-E LÉTJOGOSULTSÁGA HALSZAKÜZLET NYITÁSÁNAK ISASZEGEN A TEIR ADATBÁZIS ALAPJÁN? Does it make

Részletesebben

Az én pénzem Pénzügyi Oktatási Program. Törzsanyag

Az én pénzem Pénzügyi Oktatási Program. Törzsanyag Az én pénzem Pénzügyi Oktatási Program Törzsanyag 1 Második, átdolgozott kiadás Készült az Öngondoskodás A Pénzügyi Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány és a Tudatos Pénzügyekért Alapítvány támogatásával

Részletesebben

JÖVOJEERT PROGRAM UJ NEMZEDEK. Ifjúságpolitikai stratégia vitairat

JÖVOJEERT PROGRAM UJ NEMZEDEK. Ifjúságpolitikai stratégia vitairat UJ NEMZEDEK JÖVOJEERT PROGRAM Ifjúságpolitikai stratégia vitairat UJ NEMZEDEK JÖVOJEERT PROGRAM Ifjúságpolitikai stratégia vitairat www.ujnemzedek.hu www.facebook.com/ujnemzedek KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI

Részletesebben

CSR - Csak három betű, mégis annyi mindent jelent(het) KEZDŐKNEK: A CSR-ről egyszerűen Élni és élni hagyni

CSR - Csak három betű, mégis annyi mindent jelent(het) KEZDŐKNEK: A CSR-ről egyszerűen Élni és élni hagyni CSR - Csak három betű, mégis annyi mindent jelent(het) A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (angolul Corporate Social Responsibility, röviden és a továbbiakban CSR) bár több definícióval is rendelkezik,

Részletesebben

Dr. Füzesi Zsuzsanna Dr. Tistyán László EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉG- FEJLESZTÉS A SZÍNTEREKEN

Dr. Füzesi Zsuzsanna Dr. Tistyán László EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉG- FEJLESZTÉS A SZÍNTEREKEN Dr. Füzesi Zsuzsanna Dr. Tistyán László EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉG- FEJLESZTÉS A SZÍNTEREKEN Az Egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei 1. Az egészségfejlesztés alapelvei (Az

Részletesebben

Minőségi felmérés. Szegénység és kirekesztés az idős uniós polgárok körében

Minőségi felmérés. Szegénység és kirekesztés az idős uniós polgárok körében Minőségi felmérés Szegénység és kirekesztés az idős uniós polgárok körében Összesítő jelentés 2011. január Minőségi felmérés TNS Qual+ A felmérés az Európai Parlament felkérésére készült. A dokumentum

Részletesebben

KI FIZETI A ZENÉT? A HONVÉDELEM FINANSZÍROZÁSÁNAK KÉRDÉSEI WHO PAY THE BILL? QUESTIONS OF THE DEFENSE FINANCING. Bevezetés TAKSÁS BALÁZS

KI FIZETI A ZENÉT? A HONVÉDELEM FINANSZÍROZÁSÁNAK KÉRDÉSEI WHO PAY THE BILL? QUESTIONS OF THE DEFENSE FINANCING. Bevezetés TAKSÁS BALÁZS KI FIZETI A ZENÉT? A HONVÉDELEM FINANSZÍROZÁSÁNAK KÉRDÉSEI TAKSÁS BALÁZS KI FIZETI A ZENÉT? A HONVÉDELEM FINANSZÍROZÁSÁNAK KÉRDÉSEI WHO PAY THE BILL? QUESTIONS OF THE DEFENSE FINANCING A cikk témája az,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1851-06 Gondozási-ápolási alapfeladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1851-06/2 A

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK. Nappali tagozat. Marketingkommunikáció szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK. Nappali tagozat. Marketingkommunikáció szakirány BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Marketingkommunikáció szakirány A KVINT-R KFT. NYOMTATÓPIACI MARKETINGSTRATÉGIÁJÁNAK, - AKTIVITÁSÁNAK ELEMZÉSE,

Részletesebben

Helyi pénzek. Jacsó Enikő. Kisközösségi Program. 2013. március

Helyi pénzek. Jacsó Enikő. Kisközösségi Program. 2013. március Helyi pénzek Jacsó Enikő Kisközösségi Program 2013. március A tanulmány a Humusz Szövetség megbízásából, a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. Évi zöld Forrás pályázatának támogatásával készült. Tartalom

Részletesebben

Miért hal ki naponta több* állatfaj? Miért fenyeget bennünket

Miért hal ki naponta több* állatfaj? Miért fenyeget bennünket . FEJEZET Zelenák Adrián és Krassován Krisztina A környezettudatos ember Bevezetô, avagy miért kell odafigyelnünk környezetünkre? Miért hal ki naponta több* állatfaj? Miért fenyeget bennünket globális

Részletesebben

A modern pénz- és bankrendszer valódi természetéről

A modern pénz- és bankrendszer valódi természetéről Takáts Péter A modern pénz- és bankrendszer valódi természetéről Senki sem lehet jobban rabszolga, mint az, akivel elhitetik, hogy szabad. J.W.Goethe Sok-sok évvel ezelőtt olvastam először Henry Fordnak

Részletesebben

Bevezetés az egészségügy. gazdaságtanába. e-book. Pulay Gyula

Bevezetés az egészségügy. gazdaságtanába. e-book. Pulay Gyula TÁMOP-4.1.2/A/1-11/1-2011-0015 Egészségügyi Ügyvitelszervező Szakirány: Tartalomfejlesztés és Elektronikus Tananyagfejlesztés a BSc képzés keretében Bevezetés az egészségügy gazdaságtanába e-book Pulay

Részletesebben

Solymosi Tamás MAI MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY HELYZETELEMZÉS ÉS KIBONTAKOZÁS

Solymosi Tamás MAI MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY HELYZETELEMZÉS ÉS KIBONTAKOZÁS Solymosi Tamás MAI MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY HELYZETELEMZÉS ÉS KIBONTAKOZÁS 2005 TARTALOM BEVEZETÉS GYANÁNT I. HELYZETELEMZÉS Magyar egészségügy felépítmény alapok nélkül Intézményszerkezet Torzulások az alap-,

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA MAGYARORSZÁGON Negyedik, átdolgozott változat

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA MAGYARORSZÁGON Negyedik, átdolgozott változat A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA MAGYARORSZÁGON Negyedik, átdolgozott változat Készítette: Kohlheb Norbert Pataki György Porteleki Anna Szabó Barbara ESSRG Kft. Budapest,

Részletesebben

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT. A környezeti adók hatása és a környezeti számvitel kiemelt kérdései

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT. A környezeti adók hatása és a környezeti számvitel kiemelt kérdései Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszék Műszaki menedzsment PhD Program TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT A környezeti adók hatása és a környezeti

Részletesebben

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Újabb diplomás levelező tagozat Reklám szakirány MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK Készítette: Kis Katalin Budapest,

Részletesebben

A z a k i n c s, a m i n i n c s!

A z a k i n c s, a m i n i n c s! A z a k i n c s, a m i n i n c s! Paradigmaváltás a hulladékgazdálkodásban - javaslatok a hulladékmegelőzési stratégiához Hulladék Munkaszövetség, 2005 Szerkesztette: Szilágyi László Közreműködött: Balogh

Részletesebben

NÖVEKEDÉS VAGY FEJLŐDÉS?

NÖVEKEDÉS VAGY FEJLŐDÉS? Védegylet füzetek 4. NÖVEKEDÉS VAGY FEJLŐDÉS? A Védegylet állásfoglalása Budapest jövőjéről A sorozatban eddig megjelent füzetek: 1. A jövő nemzedékek jogai 2. Magyarország a nagyvilágban 3. Gazdaság és

Részletesebben

Sárospatak város komplex városfejlesztési stratégiája és operatív programja (2007-2013)

Sárospatak város komplex városfejlesztési stratégiája és operatív programja (2007-2013) Sárospatak város komplex városfejlesztési stratégiája és operatív programja (2007-2013) II. kötet Készítette: Stratégiakutató Intézet Projektvezetı: Varga Csaba Generál szerkesztı: Koncz Gábor Helyzetkép

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Újabb diplomás, Levelező tagozat Export Import szakirány AZ ÁRKÉPZÉS SZEREPE PROFITORIENTÁLT VÁLLALATOKNÁL, ÁRKÉPZÉSI MEGODÁSOK

Részletesebben

Öt végzetes hiba mely elkövethető vízszűrő berendezés beszerzésekor.

Öt végzetes hiba mely elkövethető vízszűrő berendezés beszerzésekor. Öt végzetes hiba mely elkövethető vízszűrő berendezés beszerzésekor. Hasznos tanácsok, tippek! Egy anyag, mely segít Önnek kiigazodni az víztisztítók piacán. Mire kell feltétlenül odafigyelnie az otthonában

Részletesebben

Hároméves kor alatt mindenképpen megsínyli? Interjús kutatás kisgyermekes anyák körében

Hároméves kor alatt mindenképpen megsínyli? Interjús kutatás kisgyermekes anyák körében Szerepváltozások 2011 Hároméves kor alatt mindenképpen megsínyli? Interjús kutatás kisgyermekes anyák körében Blaskó Zsuzsa 1. Bevezetı Jól ismert tény, hogy a magyar lakosság nemi szerepfelfogása meglehetısen

Részletesebben

Unió vagy föderáció?

Unió vagy föderáció? Takáts Péter Unió vagy föderáció? Gondolatok az MAI után és az ESM előtt Nem felemelkedni akarni, azt jelenti, hogy én elsüllyedni akarok. Rudolf Steiner Unió vagy föderáció? Egy lényegtelen kérdés, és

Részletesebben

A Budapesti Villamoskészülék Rt esete

A Budapesti Villamoskészülék Rt esete 1-2010-03 BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEZETÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK A Budapesti Villamoskészülék Rt esete Amikor Kreviczky Pál (vagy "KREPA", ahogy gyakran hívták) 1991-ben a Budapesti Villamos-készülék

Részletesebben