KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK TANSEGÉDLET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK TANSEGÉDLET"

Átírás

1 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET OKTATÁSI KÖZPONTJA Budapest KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK TANSEGÉDLET Szerkesztette: Barátki L. Attila bv. fhdgy

2 Tartalomjegyzék 1. Alkotmányjogi és jogi alapismeretek oldal 2. Közigazgatási szervezeti igazgatás.. 6. oldal 3. A közigazgatási hatósági eljárás oldal 4. Közigazgatási és belügyi alapismeretek 11. oldal 5. A szabálysértésekre vonatkozó általános szabályok 15. oldal 6. Polgári jogi alapismeretek. 18. oldal 7. Kisebbségjogi alapismeretek. 21. oldal 8. Európai jogi alapismeretek oldal 9. Európai Uniós alapismeretek 23. oldal 10. Vizsgakérdések 27. oldal 1

3 Alkotmányjogi és jogi alapismeretek A JOG A jog kifejezést több értelemben használjuk, ennek következtében több meghatározásával is találkozhatunk. Megkülönböztetjük az úgynevezett tárgyi jogot és az alanyi jogot. A tárgyi jog kifejezés a jogszabályokat jelöli, az alanyi jog pedig az egyes személyekhez fűződő jogosultságokat jelenti. A tárgyi jogot más szóval tételes jognak vagy pozitív jognak is nevezzük. A jog fogalma: A jog az állam szervei által kibocsátott olyan magatartási szabályok összessége, amelyeket általános érvényesség jellemez és betartásukat végső soron az állam szervei által kikényszerítheti. A jogi normát ez a kikényszeríthetőség különbözteti meg más társadalmi normáktól. A jog objektív társadalmi szükségletet is kifejez (pl. megalkotása és alkalmazása érdekkonfliktusok rendezéséhez szükséges). Sajátos társadalmi kontextust alkot, vagyis a jogi jelenségek egymással összefüggnek, rendszert alkotnak. A jogi normák bizonyos tekintetben tételezéseket tartalmaznak, vagyis a jogi szabályozás célja mások magatartásának befolyásolásán keresztül jelenik meg. A jog jellegét tekintve sajátos tudatforma, ideológia, mely koronként eltérő sajátosságokkal rendelkezik. Megkülönböztetjük a jogi normát más társadalmi (pl. az erkölcsi, politikai, államigazgatási, stb) normától bár ezekkel kölcsönhatásban él ugyanakkor jogrendszer egy adott társadalmon belül csak egy lehet. 2

4 A jogrend fogalma és a jogforrások elméleti rendszere Jogrendszernek az egy időben létező (hatályos) vagy alkalmazandó normák (az állam által alkotott általános magatartási szabályok) összességét tekintjük. Jogrend: A jogi norma fogalma: A jogi norma általános értelemben olyan jogi magatartásszabály, amely előírja a követendő emberi magatartást és a be nem tartókkal szemben alkalmazható szankciót. A jogi norma logikailag három részre tagozódik. Egyrészt a jogilag releváns tények rögzítésével meghatározza azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén bizonyos megatartás okszerűen megjelenik. Másrészt a magatartást jogi minősítéssel látja el, vagyis a címzettek számára engedéssel, tiltással, vagy kötelezéssel határozza meg a helyes magatartásmintákat. Harmadrészt meghatározza a jogkövetkezményeket az előírt magatartás tanúsítása, vagy annak be nem tartása esetére. A jog hatályossága: Azt mutatja meg kikre, milyen területen és időben lehet használni a jogszabályt: - személyi - területi - időbeli hatály Személyi hatály: kikre kell alkalmaznia jogszabályt. Pl.: felsőoktatási törvény Területi hatály: milyen területen kell alkalmazni az adott jogszabályt. Időbeli hatály: a jogszabály időbeli hatálya a hatályba léptetés és a hatályon kívüli helyezés közötti időszakra terjed ki. 3

5 Alkotmányjogi alapok Az állam jogi fogalmát illetően számos meghatározás ismert. Ezek mind az emberi együttélés meghatározott megjelenési formájaként értelmezik azt, és olyan, jogilag szabályozott egységként definiálják, amelyben az együttélés legfőbb szabályait az adott állam alaptörvénye, alkotmánya adja. Minden olyan államban, amely demokratikus, jogállami keretek között működik, léteznie kell egy alaptörvénynek. Ez az alaptörvény, alkotmány az, amely kiemelkedik a jogi normák közül, vezető helyet foglal el a jogforrások hierarchiájában, és státusából fakadóan meghatározza a társadalmi együttélés legfőbb szabályait. Ezen alkotmányok esetében közös ismérv, hogy szabályozási területük minden államban közel azonos: rendelkeznek az adott állam politikai, gazdasági berendezkedéséről, rendelkeznek a közhatalmi szervek rendszeréről, rendezik az állam és állampolgár viszonyrendszerét, valamint deklarálják az alapvető jogokat. Az Alaptörvény olyan jogi alaprend és értékrend, amely a belső jogforrási hierarchia élén állva rögzíti az állam politikai rendjét, valamint tartalmi és formai szempontból kiemelkedik a jogi normák közül. Tartalmi kiemelkedése integráló, stabilizáló, legitimáló és államhatalmat korlátozó funkcióiból, valamint szabályozási tárgyköreiből adódik, formai kiemelkedése pedig megalkotásának és módosításának speciális szabályaiból. A mai modern demokráciák alkotmányainak számos követelményt kell teljesíteniük ahhoz, hogy az adott államban az alkotmányosság tartalmi szempontból is megvalósuljon. Ezek közül az alábbi alkotmányos elveket emeljük ki: a népszuverenitás és népképviselet elve, a hatalmi ágak megosztásának elve, a jogegyenlőség elve, a jogállamiság elve, a törvények uralmának elve, a végrehajtó hatalom felelőssége a törvényhozó hatalom előtt, a közhatalom törvényhez kötöttségének elve, a bírói függetlenség elve, az alapvető jogok érvényesítésének elve. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jogfejlődés újabb és újabb kategóriákkal bővíti a fenti felsorolást ez tehát egy folyamatosan változó, bővülő követelményrendszer. 4

6 A hatályos Alaptörvény fő fejezetei: 1. Nemzeti Hitvallás 2. Alapvetés 3. Szabadság és felelősség 4. Az állam 5. A különleges jogrend 6. Záró rendelkezések Az alapvető jogok érvényesítésére széles eszközrendszer áll rendelkezésre. Ennek két alapvető formája a jogi eszközökkel megvalósuló állami jogérvényesítés és a civil társadalom rendelkezésére álló eszközrendszer. Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos állami döntések elleni kifogások az Alkotmánybíróság, vagy a bíróságok előtt érvényesíthetők. Az alkotmányos szabályozás által kidolgozott ún. minősített időszakokban rendeletalkotásra jogosított két állami szerv a Honvédelmi Tanács, és a Köztársasági Elnök. Az ügyészség feladata Az ügyészségről szóló évi CLXIII. Törvény két alapvető feladatkört határoz meg az ügyészség számara. Egyrészt az igazságszolgáltatásban való közreműködést, másrészt eljárást a közérdek védelmében. Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint; irányítja, felügyeli, illetve elvégzi a vádat előkészítő nyomozási eljárást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén fellép a törvényesség érdekében. Fellépésre akkor köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint törvényben és más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség. 5

7 Közigazgatási szervezeti igazgatás A Közigazgatási ismeretek ismeretrész rendeltetése, hogy a rendészeti szakvizsga kötelező tantárgyaként olyan átfogó, egyben célorientált jogelméleti és közigazgatási ismereteket nyújtson a vizsgázóknak, amelyek megalapozzák a kötelező vizsgatárgy másik ismeretrészét, az Integrált rendészeti ismeretek keretében. A közigazgatási szervezeti igazgatás témakör vonatkozásában a vizsgázó átfogó ismereteket kell szerezzen a magyar jogrendszer tagozódásáról, a jogforrások hierarchiájáról azért, hogy képes legyen abban elhelyezni és jellemezni az egyes jogforrásokat. A tananyagrész elsajátításával megérti a jogalkotás helyét, szerepét és folyamatát, a jogalkalmazás alapjait, általános elveit. Képes lesz rendszerezni az Országgyűlés, a Kormány, a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék, valamint a jogvédelmi szervek, benne a bíróságok, az ügyészségek, az alapvető emberi jogok biztosa, az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörét, ezáltal ismerni fogja Magyarország Alaptörvényben szabályozott viszonyait, az alkotmányosság elveit. A közigazgatási jog fogalma A közigazgatási jog azoknak a normáknak az összessége, amelyek a közigazgatási szervek sajátos, rájuk jellemző tevékenységéhez kapcsolódnak, vagyis magát a végrehajtó, rendelkező tevékenységet az érintett jogalanyok magatartását szabályozzák. A közigazgatási jog a közigazgatási tevékenységtől elszakíthatatlan fogalom. További sajátossága, hogy az anyagi jogi és az alaki jogi szabályokat is felöleli. A közigazgatás állami funkciói, feladat- és hatáskörei A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre és szüntethet meg. A közigazgatás különböző szempontok szerinti funkció-meghatározásai közül a szociológiai megközelítés egyik alkalmazása szerint7 vannak állandó, és az állami szerepkörök változásának függvényében változó funkciók. Az állandó funkciók olyanok, mint a külső és belső védelmi funkciók, az államszervezet működését biztosító funkciók, a közszolgáltatási funkciók, közhatalmi funkciók, gazdaságfinanszírozási valamint külügyi funkciók. A változó funkciók az egyes konkrét államok sajátosságaiból adódó nem mindenütt jelenlévő funkciók, így pl. a tengerparttal rendelkező országoknak az ebből származó feladatai, vagy a hegyvidéki országok sajátos közigazgatási feladatai. A feladat és hatáskör nem azonos fogalmak, ugyanis a hatáskör a feladat megvalósításához szükséges-főként jogi-eszközöket foglalja magába. A hatáskör az illetékesség területi munkamegosztását jelent a különböző közigazgatási szervek közt. 6

8 A központi közigazgatási szervek feladat és hatásköre arra a területre tejed ki, melyen az adott ország joghatósága él. A helyi közigazgatási szervek illetékessége több azonos feladat-és hatáskörű közigazgatási szerv működési területét határolja be földrajzilag az adott ország területi-közigazgatási beosztása szerinti dimenziókban. A közigazgatás és a törvényhozás kapcsolata A közigazgatás és a törvényhozás viszonyát vizsgálva elsőként azt állapíthatjuk meg, hogy a két szervezet bár nem áll egymással hierarchikus viszonyban, nem tagadható a közigazgatás bizonyos függősége a törvényhozástól. Mindez elsősorban a Kormány esetében érhető tetten igen sok ponton. A közigazgatás egészére jellemző azonban az, hogy a parlament a törvények által kötelezi a közigazgatás egészét, amelyeket azoknak végre kell hajtaniuk a törvényes működés keretében. Ezt közvetíti a népszuverenitás elve is, amely választott népképviseleti szervek létrehozását követeli meg és a törvények primátusának elismerését. A Kormány és a parlament közötti függő viszony legjellemzőbb területe a kormányfő tisztsége. A megbízatás a köztársasági elnök jelölésével és a parlament többségi döntése által keletkezik, amely döntés egyben a Kormányprogram elfogadását is jelenti anélkül, hogy arról külön szavazást tartanának. A köztársasági elnököt a javaslattétel során sem az 1949-es alkotmány, sem az új 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény esetében nem köti jogi előírás, így lényegében szabad belátására van bízva az előterjesztés. Mégis a hagyományok és a józan megfontolás alapján a többségi párt jelöltjét javasolja, hiszen a szavazáshoz mindenképpen a képviselők többségének támogatása szükséges. Más jelölt megnevezése egyszerűen azt eredményezné, hogy a jelöltetet nem választják meg, illetve megválasztják ugyan, de konstruktív bizalmatlansági indítvány által hamarosan leváltják. Már ebből is kitűnik, hogy a parlamentnek nemcsak a tisztség keletkezésére, hanem a megszűnésére is komoly befolyása van. Így a miniszterelnököt bizalmatlanság esetén a képviselők egyötödének kezdeményezésére és az új jelölt megválasztása mellett a képviselők szintén többségének döntésével elmozdíthatják tisztségéből. Ennek az intézménynek az alapvető szabályai szintén változatlanok maradtak a korábbi alkotmányhoz hasonlóan a 2011-ben elfogadott Alaptörvényben is. A konstruktív bizalmatlansági indítvány - sikeressége esetén - az egész Kormány megbízatásának megszűnésével jár és lényegében a közigazgatás felelősségének kérdéskörét érinti. A kormányfő azonban egész tevékenysége során függ az országgyűléstől, hiszen rendszeres beszámolásra köteles. Ez utóbbi már a parlamenti ellenőrzés eszköztárához tartozik, amely ellenőrzés szintén a kapcsolatrendszer egyik megnyilvánulási formája. Az ellenőrzés megvalósulhat a plenáris ellenőrzés keretében, valamint a bizottságok előtt. Eszközei közé tartozik a beszámoltatás, amelyre a miniszterelnök mellett a miniszterek is rendszeresen kötelesek, valamint az interpelláció és a kérdés, amelyek közül az előbbi kizárólag a Kormány tagjaihoz és a Kormányhoz intézhetik a képviselők, míg az utóbbit a Kormány és Kormány tagjain kívül az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez is. 7

9 A fentiek mellett a közigazgatás egésze ellátja a klasszikus végrehajtó jellegű tevékenységeket is az országgyűlés számára, így részt vesz a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A döntések előkészítése kapcsán szintén elsősorban a Kormány emelhető ki, amely a jogszabályi előkészítésében mondhatni oroszlánrészt vállal, hiszen a törvénykezdeményezések tekintetében monopolhelyzetben van. A törvények végrehajtásában már a közigazgatás egész szervezetrendszere részt vesz, hiszen ezáltal megy végbe megvalósítás. Ebben azonban már a közigazgatás mellett részt vesznek a közigazgatás szervezetrendszerén kívül az országgyűlés egyes szervei is, mint az Állami Számvevőszék, amely a parlament pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve, valamint az ombudsman és helyettesei, akik a közigazgatási döntések jogszerűségét ellenőrzik és mozdítják elő az állampolgári jogok érvényesítését. A jogalkalmazás fajtáit az alapján különböztetjük meg, hogy milyen szerv végzi, ezért adott jogrendszerben annyi faja különböztethető meg, ahány típusú szerv végez jogalkalmazást. Két alapvető jogalkalmazási fajtát emelünk ki a bírósági és a közigazgatási jogalkalmazást, minden más nevesített jogalkalmazó tevékenység ezekbe a típusokba sorolható be. A bírósági jogalkalmazás (és ezen belül a polgári, büntető, katonai, munkaügyi, közigazgatási és alkotmánybíráskodást) írott jog jellemzi, mely formalizált eljárási kereteken belül érvényesül. A közigazgatási jogalkalmazás során hivatalból vagy az ügyfél kérelmére jár el és hoz döntést, mely irányulhat, ügyfelet érintő jog vagy kötelezettség megállapítására (pl. adókivetés) adat igazolására (pl. születési anyakönyvi kivonat) nyilvántartás vezetésére (lakcímnyilvántartás) hatósági ellenőrzésre. Sajátos a rendőri és más kapcsolódó rendvédelmi szervek jogalkalmazásának kérdése, mivel ez a bűnfelderítő tevékenység során a bírói, míg a rendészeti igazgatási tevékenység során a közigazgatási jogalkalmazáshoz kapcsolódik. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás kapcsolata Az igazságszolgáltatás, mint szervezetrendszer legfontosabb funkciója kétség kívül a jogvédelem, vagyis az állampolgári jogok védelme, amelyet a közigazgatási szervekkel szemben kizárólag akkor tudnak megfelelően érvényesíteni, ha a közigazgatási döntésekkel szemben a döntéseik elsődlegességet élveznek. Magyarországon az igazságszolgáltatást csak a következő bíróságok gyakorolják: I. a Kúria, II. az ítélőtábla, III. a törvényszék, IV. a járásbíróság és V. a közigazgatási és munkaügyi bíróság. A bíróságok az előbb felsorolt hierarchia alapján hoznak döntéseket. A legfőbb bírói fórum a Kúria, az Ő döntéseik ellen nem lehet jogorvoslattal élni kivéve, ha Alkotmányellenes döntést hoznak, ennek azonban elég kicsi a valószínűsége. 8

10 Elsőfokú döntést az V. és a IV. helyen lévő (a járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság) bírói fórum hozhat. Döntéseik ellen fellebbezéssel lehet élni, mely esetben a törvényszék hozhat jogerős és végrehajtható döntést. Amennyiben eljárási hiba történt vagy jogszabály sértő döntést hoz a törvényszék akkor jogorvoslatért az ítélőtáblához lehet fordulni. Olyan is előfordulhat, hogy a törvényszék döntése ellen azért fordulnak jogorvoslattal az ítélőtáblához, mert az ítéletben megállapított büntetési tételnél jogszabály változás következtében kedvezőbb ítéletet kell kapjon az elítélt. Törvény által meghatározott ügyekben első fokon a külön törvényben meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel, katonai bűncselekmények ügyében katonai tanácsok járnak el. A közigazgatás és a bíróságok kapcsolatát tekintve két fontos tényező emelhető ki. Az egyik, hogy a bíróságok az alkotmány szerint ellenőrzik a közigazgatási döntések törvényességét, míg a másik, hogy a bírósági döntések teljes terjedelmükben kötelezőek a közigazgatási szervekre nézve. 9

11 A közigazgatási eljárás fogalma, szakaszai A közigazgatási hatósági eljárás A közigazgatási eljárás fogalmát több megközelítési módot alkalmazva határozhatjuk meg más és más eredményre jutva. A közigazgatás-tudományban kialakult konvencionális fogalma a közigazgatási eljárásnak a közigazgatási szervek hatósági eljárására vonatkozó általános és speciális eljárási jogszabályok összessége. A közigazgatási eljárásjog a hatóság tevékenységére, illetve a hatóság és az ügyfél, illetve az ügyben részt vevő egyéb személyek viszonyára, a hatósági döntés kialakítására és esetleges érvényesítésére vonatkozó szabályok összessége. A közigazgatási hatósági ügyekben való ügyintézés folyamatát és annak során a hatóság és az ügyfél, valamint az eljárásban esetlegesen részt vevő egyéb személyek (pl. tolmács) eljárási cselekményeinek összességét közigazgatási hatósági eljárásnak nevezzük, amely a közigazgatási hatósági ügy megindulásától az ügy végleges lezárásáig, azaz a döntés jogerőssé válásáig és bizonyos esetekben annak végrehajtásáig tart. A közigazgatási eljárásra vonatkozó általános szabályokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) tartalmazza. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszait alapeljárásra, jogorvoslati szakaszra és végrehajtási szakaszra oszthatjuk. Egyes rendszerekben ehhez járulhat még két kivételes szakasz, így a méltányossági és az újrafelvételi szakasz. 1. Az alapeljárás az eljárás úgynevezett állandó (vagy másként kifejezve: szükségképpeni) szakasza, ami azt jelenti, hogy ha létezik hatósági eljárás, akkor lennie kell alapeljárásnak is. Az alapeljárás az eljárás megindításától az első fokú döntés meghozataláig és annak közléséig tart. 2. A jogorvoslati és végrehajtási szakasz az alapeljárással szemben csupán az eljárás lehetséges (vagy másként kifejezve: eshetőleges) szakaszai, ugyanis az alapeljárást lezáró döntés után nem feltétlenül kerül sor jogorvoslatra. A végrehajtási szakaszra szintén csak akkor kerül sor, ha az ügyfél önként nem hajtja végre a számára kötelezettséget megállapító közigazgatási döntést, hiszen csak ekkor van szükség a közigazgatás kényszerítő erejére a végrehajtási eljárás formájában. Közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez, továbbá a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés is, a fegyelmi és etikai ügyek kivételével, ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti (pl. ügyvédi vagy orvosi névjegyzék). 10

12 Közigazgatási és belügyi alapismeretek A vizsgázónak meg kell tudnia határozni a közigazgatás, mint végrehajtó-rendelkező tevékenység rendeltetését és feladatait az állami funkciók rendszerében. Tudnia kell rendszerbe helyezni a közigazgatás két alrendszerét, az államigazgatást és az önkormányzati igazgatást. Átfogóan kel ismernie a közigazgatás működését, a hatósági jogalkalmazó tevékenység alapvető típusait. Tudnia kell bemutatni a közigazgatási hatósági eljárás rendjét, a hatósági döntések fajtáit, a jogorvoslatok rendszerét, fórumait, továbbá tudnia kell értelmezni a végrehajtási eljárás lényegi elemeit. A közigazgatás sajátosságai, funkciói A közigazgatás sajátosságai abból adódnak, hogy a közigazgatás olyan állami tevékenység, melynek minden más tevékenységtől eltérő sajátosságai vannak. A közigazgatás sajátosságai közül már utalás történt arra, hogy az a meghatározó felfogások szerint a végrehajtó hatalmi ági funkciókat látja el, ami az állami döntések előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódik, azaz az állam cselekvése. A közigazgatás tevékenysége a közérdeket kifejező és szolgáló tevékenység, mely jelentős részéhez közhatalom járul. A közigazgatás felépítésére, működésére és személyzetére jogállami keretek közt a törvényeknek való alárendeltség és a közigazgatási döntések más államhatalmi ágak általi ellenőrzése, felülvizsgálata a jellemző. A közigazgatás funkciói közigazgatás-tudományi szempontból részletesebb és megfoghatóbb olyan kategóriákat tartalmaznak, melyek köré a jogszabályokban meghatározott konkrét feladatokat lehet csoportosítani. Ennek megfelelően a funkciók csoportosítása a következő: a védelmi funkciók, a biztonsági funkciók, a nemzetközi funkciók, a gazdasági funkciók, a közszolgáltatási funkciók, valamint az államszervezet működését biztosító funkciók. A közigazgatás védelmi funkciói a legrégebben kialakult tevékenységi kör és belülről ugyancsak differenciált területeket foglal magába. A védelmi funkció magában foglalja az ország külső támadások elleni védelmét, az ország belső rendjének (közrend, közbiztonság) védelmét, valamint a katasztrófavédelmet. Ugyanakkor a védelmi közigazgatás sajátosságai azt is jelentik, hogy elsősorban az állami kényszer fizikai érvényesítésének lehetősége miatt az ilyen tevékenységet ellátó közigazgatási szervek, mint fegyveres és rendvédelmi szervek felépítése, működése, eszközrendszere stb. eltér a közigazgatás többi, összefoglaló elnevezéssel civil közigazgatási területétől. Ennek létjogosultságát az adja, hogy az államilag szervezett társadalomban az egyének cselekedeteinek a közhatalom szükségképpen határokat szab a közérdekében. A közigazgatás ilyen jellegű beavatkozását fő szabályként a rendészeti szervek végzik, de nem kizárólagosan. Ugyanakkor az igazgatásrendészet nem azonos fogalom a rendvédelmi tevékenységgel, mely ennél szélesebb kört fog át. 11

13 Mindezekre tekintettel a védelmi funkcióhoz sorolt igazgatásrendészetet és a közigazgatás biztonsági funkciójához sorolt hatósági igazgatási tevékenységet is megkülönbözteti a közigazgatás-tudomány. E tevékenység célja ugyanis nem az egyén cselekedeteinek közérdekű korlátozása, hanem az egyén és csoportjai életének, egészségének, anyagi javainak stb., tehát biztonságának megteremtése, védelme egy adott társadalmi tevékenység biztonságos gyakorlásának szabályozásával. Így pl. az építési tevékenység szabályozásának egyik célja, hogy biztonságos építmények létesülhessenek, a közegészségügyi szabályok célja az egészség védelme, a munkavédelmi szabályozás célja a biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítása stb. Belügyi alapismeretek A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek működését, feladatát törvények és más jogszabályok határozzák meg. Ezeken keresztül szavatolható, hogy e szervek feladataikat a törvényes cél érdekében, és csak a jogszabályokban meghatározott módon láthatják el. Létrejöttük, működésük szintén jogszabályon alapul. Magyarországon elsősorban a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek végzik az állam és az állampolgárok biztonságának védelmét, de kifejezetten a Kormány irányítása alá tartozó szervek is működnek. Jelen struktúrájában az alábbiakban összegezhetjük a legfelsőbb szintű irányítás csúcsszerveit: a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető miniszter irányítása alá tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Belügyminisztérium, így a belügyminiszter irányítása alá tartozik a Rendőrség Nemzetbiztonsági szakszolgálat Alkotmányvédelmi Hivatal Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (és az irányítása alá tartozó szervek) Büntetés- Végrehajtás (és az irányítása alá tartozó szervek) Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ Nemzeti Védelmi Szolgálat Terror elhárítási Központ a Külügyminisztériumot vezető miniszter irányítja az Információs Hivatalt A felsorolt szervezetek többsége a társadalmi közösség akarata alapján, törvény által történt felhatalmazás szerint fegyveres jelleggel végzik tevékenységüket. A fegyveres jelleg meghatározása érdekében segítségül kell hívni az évi XLIII. törvény (HSZT) rendelkezését, melyben meghatározásra került a fegyveres szervek. Eszerint fegyveres rendvédelmi szerv a rendőrség (Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat), a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetésvégrehajtási szervezet, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal hivatásos állománya. 12

14 A rendőrség: Feladatát tekintve mind az Alaptörvény, mind pedig a rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény tartalmaz rendelkezéseket. Ennek értelmében a Rendőrség feladata a közbiztonság és a közrend védelme, az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, az államhatár rendjének fenntartása, a terrorizmus elleni küzdelem és a törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés. A feladatok elvégzését külön szervek végzik, azonban ezek szoros együttműködésben, egyes esetekben átfedésekkel végzik a feladatokat. Az alábbi ábra jól szemlélteti ezt: Rendőrségi feladatok Terrorizmus elhárítási feladatok Belső bűnmegelőzés és bűnfelderítési feladatok A rendőrség az alkotmányos értékek és az állampolgári jogok védelme érdekében sokszínű tevékenységet lát el. A feladatokat az alábbiak szerint lehet csoportosítani: bűnmegelőzési (prevenció) bűnüldözési (bűncselekmények elkövetése során nyomoz, és vádemelési javaslatot tesz) államigazgatási (köztársasági őrezred, államvédelmi funkciókat lát el, stb) rendészeti feladatkör (közlekedés rendészet, szabálysértés rendészet, stb.) A feladatokat részletezve az alábbi tevékenységeket végzi a rendőrség: Általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorolva végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését. Általános szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében. Ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat, engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet. Ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti,- valamint közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat. 13

15 Gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket. Büntetés-végrehajtási feladatokat is ellát bizonyos esetekben. Ellátja a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot, a veszélyhelyzet és a katasztrófa vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat. Őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat, és ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat. Elvégzi az e törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzést. Felderíti a Magyarország területén tevékenykedő terrorszervezeteket, megakadályozza, hogy e szervezetek bűncselekményeket kövessenek el, megakadályozza, hogy a Magyar Köztársaság területéről bármilyen szervezet, magánszemély terrorszervezet működését anyagi források biztosításával, vagy bármely más módon elősegítse. Elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az Európai Unió, kötelező jogi aktusából és nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat, valamint részt vesz az ENSZ, az EU, az EBESZ és a NATO keretében szervezett, illetve nemzetközi szerződés alapján a béketámogató és polgári válságkezelési feladatokban. 14

16 A szabálysértésekre vonatkozó általános szabályok A hatályos jogszabály értelmében (2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről) szabálysértés elkövetése esetén a legsúlyosabb marasztalás a szabálysértési elzárás. Szabálysértés meghatározása: Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. A hivatkozott törvény (2012. évi II. törvény) alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, a) amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és b) amelyre e törvény szabálysértési elzárásbüntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően elrendeli. Szabálysértés elkövetéséért történő felelősségre vonás esetei Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. A szabálysértést elköveti a felbujtó és a bűnsegéd is. Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik. Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. Nem lehet a szabálysértési felelősséget megállapítani olyan cselekmény miatt, amelyet jogszabály az elkövetés idején nem rendelt szabálysértésként büntetni. Nem lehet szabálysértés elkövetése miatt olyan büntetést vagy intézkedést alkalmazni, amelyről jogszabály az elkövetés idején nem rendelkezett. Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn. A Rendőrségről szóló törvényben felsorolt szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha jogszabályban meghatározott feladata ellátása során követi el a szabálysértést. 15

17 A szabálysértési cselekmény elévülése: Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés). Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér. Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával vagy kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll, illetve amíg a kötelesség nem teljesül. A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények: A szabálysértés miatt kiszabható Büntetés (7. 1) bekezdés) és/vagy intézkedés (8. 1) bekezdés) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: a) a szabálysértési elzárás, b) a pénzbírság, c) a közérdekű munka. A büntetések önállóan és egymás mellett is kiszabhatók, kivétel a szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka! A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: a) a járművezetéstől eltiltás, b) az elkobzás, c) a kitiltás, d) a figyelmeztetés. Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók. A szabálysértésért kiszabott büntetés végrehajtásának elévülése (24. (1)) Nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárás büntetést, a pénzbírságot, a közérdekű munkát, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárást és a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást, ha az alaphatározat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt. Szabálysértési eljárás lefolytatására jogosult hatóságok: Az általános szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal). 16

18 Az e törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el. Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság jár el. Helyszíni bírság kiszabására jogosultak (39. (1) bekezdés) A rendőrség az e törvényben meghatározott feltételek esetén bármely szabálysértés miatt kiszabhat helyszíni bírságot. E törvény eltérő rendelkezése hiányában szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt csak a rendőrség szabhat ki helyszíni bírságot. Törvényben meghatározott esetben szabálysértés észlelése esetén - amennyiben ezt e törvény külön említi - helyszíni bírságot szabhat ki: a) a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője, b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője, d) a közlekedési hatóság ellenőre, e) a közterület-felügyelő, f) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, g) az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, h) a halászati őr, i) a mezőőr. Az felsorolás g)-i) pontja esetén feltétel, hogy a helyszíni bírságot kiszabó személy a közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselő, közalkalmazott vagy kormánytisztviselő legyen. 17

19 Polgári jog: Polgári jogi alapismeretek A személyek vagyoni viszonyait továbbá egyes személyhez fűződő jogait szabályozza az egyenjogúság és mellérendeltség módszerével. A polgári jog alanyai: természetes személyek természetes személyek által létrehozott személyek (jogi személyek) Jogképesség: I. Természetes személyek: jogképesek, cselekvőképesek Passzív képességet tükröz. Nem jelenti azt, hogy az adott személy jogokat szerezhet, jogait gyakorolhatja, hanem hogy valakinek jogai és kötelezettségei lehetnek. Polgári jogi szempontból egy jogképes személynek lehet tulajdona, örökölhet, ajándékot kaphat. Fontos ismérve, hogy mindenki jogképes, egyformán. Jogképesség már a fogamzás megállapításával kezdődhet, de az élve születéssel válik valaki jogképessé. Ez azt jelenti, hogy a méhmagzat is lehet jogképes azonban az élve születéstől visszafelé számított 300. napon történt a fogamzás. A jogképesség halálig tart. Az életkortól függően nem változik a jogképesség (eltérés pl.: ha eltűnik valaki, 5 év után holttá nyilvánítják és szűnik meg a jogképessége). Jogait gyakorolhatja az a személy aki 18. életévét betöltötte nincs gondnokság alá helyezve Cselekvőképesség: Aktív fogalom, valaki saját eljárásával magának jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Jogait személyesen gyakorolhatja, azonban érvényes jognyilatkozatot tehet. A cselekvőképesség az emberek tudati állapotától függ, ugyanis ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel kell rendelkeznie az illetőnek. Fokozatai függnek: életkortól egészségi állapottól Kategóriái: a) teljesen cselekvőképtelenek, akik kizáró gondnokság alá vannak helyezve 14 éven aluliak belátási képessége teljesen, állandó jelleggel hiányzik b) korlátozottan cselekvőképesek, akik cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyeznek év közöttiek belátási képessége időszakonként, visszatérően nagymértékben csökken 18

20 c) teljesen cselekvőképesek (mindenki más ide tartozik) A cselekvőképtelenek helyett a törvényes képviselőjük (szülő, gyám, gondnok) jár el. Korlátozottan cselekvőképesek esetében a törvényes képviselő hozzájárulására van szükség a joggyakorlásra. Mindennapi életben előforduló ügyleteket a cselekvőképtelenek is megköthetik. Korlátozottan cselekvőképesek a kisebb jelentőségű ügyleteket is megköthetik. A 16 éves korú nők már hozzájárulás nélkül is köthetnek házasságot. II. Természetes személyek által létrehozott személyek (jogi személyek) A jogi személyek fajtái: Gazdálkodó szervezetek Nem gazdálkodó szervezetek A megkülönböztetés alapja: A nem gazdálkodó szervezetek is gazdálkodnak A gazdálkodó szervezeteket gazdasági célból hozzák létre (termelő/szolgáltató tevékenység a cél), a nem gazdálkodó szervezeteket pedig bármilyen más céllal lehet létrehozni. A gazdálkodó szervezet az üzletszerűség: ellenérték fejében nyereség, jövedelem, vagyonszerzési célból rendszeresen folytatott termelő, szolgáltató tevékenység. A nyereségszerzés megvalósulhat tőkebefektetés mellett hozadék, nyereség + annak felosztása a gazdasági tevékenység célja. Nem egyszeri üzletről van szó rendszeres tevékenység Kivétel! Közhasznú Társaság gazdasági célból létesül, gazdasági tevékenységet rendszeresen folytat, de nem nyereségszerzés a cél, vagyis a képződött nyereséget nem lehet a tagok között felosztani. A jogi személyek típusai: I. Gazdálkodó szervezetek: 1. gazdasági társaságok 2. KHT 3. szövetkezet 4. egyéni vállalkozó 5. erdő birtokossági társulat 6. vízgazdálkodási társulat 7. állami vállalat 8. leányvállalat 9. egyes jogi személyek vállalata A 7, 8, 9 felsoroltak jogi értelemben már nincsenek, de még jogszabályok szólnak róluk. 19

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. BANKÓ SÁNDOR BEVEZETŐ A tárgy oktatásának célja Az

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével. XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog

Részletesebben

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Európai uniós jogharmonizáció Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Mit jelent az uniós jogharmonizáció? Minden olyan nemzeti jogalkotási tevékenység, amelynek célja az uniós

Részletesebben

Az előadás tartalmi felépítése

Az előadás tartalmi felépítése A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014.augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2013. április 15-17. és 24-25. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Díszterme (9021 Győr,

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság alapokmánya

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság alapokmánya BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG GAZDASÁGI SZERVEK Békéscsaba Bartók Béla út 1-3. 5601 Pf. 124. Tel.: 66/523-700 Fax.: 66/523-741, 523-701, 33/24-85 A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság alapokmánya 1.

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3300 Eger, Eszterházy tér2. Telefon: (36) 522-111/11-95, BM: 31/11-95 A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési

Részletesebben

A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. A hatósági eljárás meghatározása

A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. A hatósági eljárás meghatározása A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere 1 A hatósági eljárás meghatározása A közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló jogilag szabályozott

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok )

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) Közrendvédelmi ismeretek tantárgy Nagy Attila r.alezredes tantárgyfelelős A 9. évfolyam tantárgyaihoz tartozó, 1.3.2. Fegyveres szervek alapismeretek

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RENDÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RENDÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK RENDÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. A büntetések egy része szabadságvesztés. Soroljon fel kettőt a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan

Közigazgatási szankciótan Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról [a tervezet a Képviselő-testület 2012. március 27. napján tartandó ülésén kerül megtárgyalásra] Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2012. (...) önkormányzati rendelete egyes tiltott,

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.)

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés, többszörös választásos

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

/2012. ( ) Korm. rendelet

/2012. ( ) Korm. rendelet 1 /2012. ( ) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet valamint a

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról

a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM 122-06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. Jogágak Üzleti jog III. BME GTK Üzleti

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2014. szeptember 16-18. és 22-23. helye: 2014. szeptember 16-17.: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE ISMERTETŐ az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu I. Az alapvető jogok biztosának intézménye Magyarország

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási

Részletesebben

Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság közleménye

Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság közleménye Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság közleménye Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége a közigazgatási alapvizsgáról és ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet

Részletesebben

A költségvetési szerv fogalma

A költségvetési szerv fogalma 2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

C/2. ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

C/2. ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG C/2. ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Magyarország Alaptörvényének ismerete valamennyi tételhez szükséges. Szükséges továbbá Magyarország Alaptörvényének átmeneti

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben