STUDIA VINCENTIANA 1/2015.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "STUDIA VINCENTIANA 1/2015."

Átírás

1

2 Állam és egyház a modernitásban STUDIA VINCENTIANA 1/2015. Szent Vince Kollégium és Szakkollégium ~ 1 ~

3 Nyirkos Tamás ~ 2 ~

4 Állam és egyház a modernitásban STUDIA VINCENTIANA TÖRTÉNELMI-ISMERETTERJESZTŐ FOLYÓIRAT ÁLLAM ÉS EGYHÁZ A MODERN MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN 1/2015. Szerkesztette GULYÁS MARTIN Lektorálta BANK BARBARA, SOÓS VIKTOR ATTILA Képszerkesztő: BENCSIK RITA Kiadásért felel DR. LIPINSKI MICHAL, CM Szent Vince Kollégium és Szakkollégium Cím, elérhetőség: 2081 Piliscsaba, Templom tér Telefon/fax: , mellék: honlap: (a folyóirat korábbi számai ingyenesen hozzáférhetőek) Nyomdai előállítás: Monobit Nyomda Kft Budapest, Reményi Ede utca 3. ISSN: Piliscsaba, 2015 ~ 3 ~

5 Nyirkos Tamás A folyóirat megjelenését támogatta: ~ 4 ~

6 Állam és egyház a modernitásban Előszó május 28-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának budapesti képzési helyszíne adott otthont az Állam és egyház a modern magyar történelemben c. konferenciának, mely az egyetem Szent Vince Szakkollégiuma és a Legújabbkori Történeti Tanszék közös szervezésében került megrendezésre. A konferencia a jövőre nézve két fontos üzenetet hordoz: egyrészt egy mindkét fél részére gyümölcsöző kapcsolatépítés nyitányát jelzi a szakkollégium és az egyetem között, másrészt pedig egy hoszszabb távú kutatási program alapjait fektette le, mely a szakkollégium és a katolikus egyetem profiljába teljesen beleillik. A megközelítés módja vállaltan interdiszciplináris: az egyes témák nem pusztán, bár döntően történeti megközelítésben értelmeződnek, ennek ellenére hasznosítani kívánjuk más rokon diszciplínák tudásanyagát, szemléletmódjában rejlő sajátosságait is (pl. politológia, filozófia). Nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy az akár több évtizedes kutatási tapasztalatokkal rendelkező kutatói státusban dolgozó idősebb generációk mellett az egyetemi éveiket töltő, vagy fiatal pályakezdő kutatók is publikálhassák kutatási eredményeiket. A konferencia célja így tulajdonképpen egy hosszabb távú kutatási tematika alapvonalainak lefektetése volt, mely az állam és egyház modern kori kapcsolatrendszerének feltérképezésére vállalkozik. A konferencián történő első közös eszmecsere produktumait tartalmazza a folyóirat ez évi első száma, melyben a konferencián elhangzó előadások tanulmánnyá szerkesztett változatait olvashatják. Gulyás Martin szerkesztő ~ 5 ~

7 Nyirkos Tamás (A szentkirályi katolikus templom tornya. Készítette: Bencsik Rita) ~ 6 ~

8 Állam és egyház a modernitásban Tartalomjegyzék Előszó... 5 Tartalomjegyzék... 7 Nyirkos Tamás: Állam és egyház a modernitásban... 9 Kisvarga Gábor: A hódoltsági missziós püspökség az 1600-as évek végén, Mattia Berniakovich uralkodása alatt Mózessy Gergely: Egy főpapi életmű a cenzúra szorításában Gárdonyi Máté: A keresztény kurzus programja Bangha Bélánál Miklós Péter: Törekvések a szegedi egyetem katolikus jellegének biztosítására Petrás Éva: A kereszténydemokrácia eszmetörténeti előzményei Magyarországon Hajagos Csaba: A Szent Jobb Kecskeméten Virág András: Egyház, cserkészet, Magyarország Vári Árpád: Keresztény gondolkodók az 1942-es lillafüredi konferencián Sulics Fruzsina: Az egyház és a vallásosság a magyar nagyjátékfilmben 1949 és 1953 között Soós Viktor Attila: Az Állami Egyházügyi Hivatal és a Külügyminisztérium kapcsolatrendszere az egyházi vonatkozású információk csatornái Isó Gergely: Egy várva várt utazás Ordass Lajos evangélikus püspök évi minneapolisi útja Vincze Gábor: A túlbuzgó és az áldozat két református lelkész ügynöki tevékenysége a korai Kádár-korszakban Tóth Eszter Zsófia: Isten nem szerencsejátékos a szocialista állam egyházellenes propagandája az 1970-es években egy színdarab kapcsán Szerzőink ~ 7 ~

9 Nyirkos Tamás (Készítette: Bencsik Rita) ~ 8 ~

10 Állam és egyház a modernitásban Nyirkos Tamás Állam és egyház a modernitásban Az állam és az egyház viszonyára vonatkozó, itt következő megjegyzéseim nem szaktudományos értelemben történetiek. Még csak nem is eszmetörténetiek, mert az eszmetörténet nevű furcsa képződmény valami olyasmit feltételez, hogy léteznek olyan, jobb híján eszméknek nevezett entitások, amelyek a történelem országútján menetelve talán módosulnak olykor, de lényegük szerint mégiscsak azonosak maradnak, miközben mint látni fogjuk épp az állam és az egyház eszméje esetében ez egyáltalán nem nyilvánvaló. Saját tézisem (amelynek érvelése ezért módszertani értelemben inkább fogalomtörténetinek nevezhető) éppenséggel az, hogy az állam és az egyház esetében nem csupán módosulásokról beszélünk, hanem lényegük változik a történelem során, és ez felelős azért az ellentmondásért, amely állam és egyház között pontosan addig marad feloldhatatlan, ameddig maga a modernitás is fennáll. Vagy másképpen megfogalmazva: az állam és az egyház viszonya nem egyszerűen problémákat súlyos, de mégiscsak esetleges, kellő ügyességgel és jóakarattal megoldható problémákat vet föl a modernitásban, hanem maga a modernitás a probléma, vagyis az a tény, hogy egyáltalán létezik állam és egyház, éspedig mind a fogalmi elkülönülés, mind a gyakorlati elválasztás értelmében. Sőt valójában ennél is többről van szó: arról, hogy az állam és az egyház körüli fogalmi zavarból következnek a tényleges elválasztás zavarai. Ez persze hamisítatlanul modern probléma, amelyet előző korok nem ismertek: maga az állam is modern fogalom, legfeljebb arról folyik vita, hogy államon csupán a Vesztfália utáni európai nemzetállamokat értsük-e, vagy hátráljunk vissza Machiavelliig, aki először használta a stato kifejezést a modern értelemben; netán egészen a késő középkorig, amikor egyes országokat, például ~ 9 ~

11 Nyirkos Tamás Angliát vagy Franciaországot már több-kevesebb joggal tekinthetünk a maihoz hasonló értelemben vett államoknak. Ahogy Bruce Porter fogalmaz: Az állam, ahogy ma ismerjük, viszonylag új találmány, amely Európában alakult ki 1450 és 1650 között. 1 Ha valaki ennél jóval tágabb értelemben minden valaha létezett politikai közösséget sommásan államnak kíván nevezni, akkor természetesen ezt is megteheti, de ilyenkor világossá kell tennie, hogy tudatos anakronizmussal él, hiszen maga a status szó politikai kontextusban nem jelent meg a középkor vége előtt, és az ilyen szóhasználat legfeljebb arra alkalmas, hogy elfedje a modern állam radikális újdonságát a korábbi politikai alakulatokhoz képest. 2 Az egyház fogalma természetesen jóval korábbi, mint az államé, de erre is igaz, hogy egy adott korban és egy adott kontextusban, nevezetesen a keresztény kontextusban jelent meg, és ezen a kontextuson kívül ma is különösen hangzik. A magyarországi rendszerváltozást követően például nemcsak a napisajtóban, de a jogalkotásban is megjelent az a furcsa szóhasználat, amely egyház és vallás közé egyenlőségjelet téve buddhista egyházakról vagy muszlim egyházról beszélt; mintha a buddhista szanghának vagy a muszlim ummának bármi köze lenne akár egymáshoz, akár a keresztény egyház fogalmához. (Ld. A Tan Kapuja Buddhista Egyház, a Magyarországi Xuyun Buddhista Chan Központi Egyház vagy a Magyarországi Muszlimok Egyháza esetét; hogy az olyan extrém példákat, mint az Ezoterikus Tanok Egyháza, az Idegen, Fejlettebb Intelligenciákban Hívők Közössége Egyház, a Kozmosz Univerzális Szeretet Egyház, az Ősmagyar Táltos Egyház vagy a Magyarországi Szcientológia Egyház ne is említsük. 3 ) 1 Porter, Bruce D.: War and the Rise of the State: The Military Foundations of Modern Politics. New York, Vö. Skinner, Quentin: The Foundations of Modern Political Thought. Cambridge, II, ; Philpott, Daniel: Revolutions in Sovereignty. Princeton, ; vagy magyar nyelven Lánczi András: A XX. század politikai filozófiája. Budapest, Cavanaugh, William T.: Migrations of the Holy: God, State, and the Political Meaning of the Church. Grand Rapids, Részletes, bár a felsorolt egyházak nagy része esetében már post mortem összefoglalást nyújt a témáról Török Péter: Magyarországi vallási kalauz Budapest ~ 10 ~

12 Állam és egyház a modernitásban A mindennapi nyelvhasználatban persze ma is találkozni hasonló megfogalmazásokkal, de a jogalkotás szintjén szerencsére már tisztul a kép. A jelenleg hatályos magyar egyházügyi törvény például nem is egyházügyi, hanem egyházakról, vallásfelekezetekről és vallási közösségekről rendelkezik, ami a liberális közhiedelemmel ellentétben nem rangsort fejez ki, hiszen egyházak, felekezetek és közösségek egyaránt szerepelnek benne minden szinten, hanem az adott csoportok önmeghatározását veszi alapul: nevezetesen azt, hogy egyháznak valóban csak a keresztény egyházak nevezik magukat, amiről bárki meggyőződhet, ha áttanulmányozza a törvény mellékletében felsorolt vallási szereplők listáját. 4 Az állam és az egyház elválasztását a nem modern és nem keresztény kultúrák tehát már csak azért sem ismerték/ismerik, mert nem modernek és nem keresztények. De: még a keresztény modellre sem igaz, hogy abban az átfogó értelemben választotta volna el az államot és az egyházat, ahogy azt ma értjük. Mindenki ismeri Jézus Krisztus adógarasról szóló beszédét, amelyet Máté evangéliuma 22. fejezetének 21. versében szerepel (illetve ennek párhuzamos helyein a szinoptikus evangéliumokban, ld. Mk 12,17; Lk 20,25): Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené. Az eredeti kijelentés a maga szerény módján természetesen csak az adófizetés kötelezettségéről szólt, de még a keresztény középkor ennél jellegzetesen tágabb értelmezése sem ment túl azon, hogy materiális és szellemi hatalmak (olykor kardok ), világi és egyházi elöljárók, vagy még konkrétabban regnum és sacerdotium különbségéről elmélkedjen. 5 Hatalmak elválasztásáról volt tehát szó, és nem közösségek vagy egész szférák modern elválasztásáról; az azonban igaz, hogy más vallások követői évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. 5 I. Gelasius pápa Duo quippe sunt kezdetű levele I. Anasztasziosz császárnak 494-ben kétféle tekintélyt (auctoritas) említ: ld. Denzinger, Heinrich Hünermann, Peter (szerk.): Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai. Budapest, Mantovai János vagy Clairvaux-i Bernát két kardja csupán ennek a gondolatnak a variációja, ahogy VIII. Bonifác pápa kétféle hatalma (potestas) is: ld. Canning, Joseph: A középkori politikai gondolkodás története. Budapest, , 159, 200. ~ 11 ~

13 Nyirkos Tamás még ennyit sem ismertek. Miként Máté maga is megjegyzi, a zsidók annyira meglepődtek Krisztus válaszán, hogy otthagyták és eloldalogtak (Mt 22, 22). A közösségek és a szférák elválasztása felé tehát valóban innen a hatalmak elválasztása felől indul az út. A következő lépés nyilván az intézmények elválasztása, de jegyezzük meg, hogy az intézményeket legyenek azok politikaiak vagy vallásiak ma is jellegzetesen kétértelmű módon határozzuk meg. Az államot hol a politikai hatalommal azonosítjuk (ld. például az erőszakmonopólium weberi kritériumát) 6 amelyet a vallási hatalomtól, vagy plurális rendszerekben hatalmaktól kell elkülöníteni; hol pedig a politikai társadalommal, amelyet a vallási társadalomtól, vagy inkább közösségektől szükséges elválasztani; miközben a vallásokon belül is vita tárgya, hogy az adott vallás annak vezetésével a kereszténység esetében annak egyházi hierarchiájával vagy a hívők közösségével azonos-e. 7 Az elmozdulás iránya azonban egyértelmű: az intézmények a modern korban egyre kevésbé a hatalmakkal, sokkal inkább az azokat megalapozó közösségekkel válnak azonossá, ami nem is pusztán modern, hanem jellegzetesen 20. századi fejlemény. A totális állam fogalma, amelyben a társadalom többé már nem valamely fennálló államba integrálódik ( ) hanem amelyben magának a társadalomnak kell önmagát állammá integrálnia persze Carl Schmitt-től származik, 8 de jegyezzük meg, hogy a schmitti megfogalmazás korántsem a totalitárius diktatúra leírása 1932-ben nyilván nem is lehet az hanem az ebben az értelemben hasonlóképpen totális demokráciáé, amely felváltotta vagy fel fogja váltani a Érdemes belegondolni, hogy amikor azt olvassuk, miszerint egy állam hadat üzent vagy bármi mást mondott vagy cselekedett, akkor úgy beszélünk az államokról, mintha személyek volnának, miközben egyáltalán nem világos, hogy ebben a metaforikus használatban ki a mondat alanya. Ld. a finn Luoma-aho ironikus megjegyzését: Az államok is csak emberek! Luoma-aho, Mika: God and International Relations: Christian Theology and World Politics. New York, A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat élezte ki a kérdést, amely - miközben az Egyházat Isten népével azonosította - természetesen nem mondhatott le a pápai és püspöki hatalom elsőbbségéről sem, ami számos értelmezési vita alapjául szolgál mind a mai napig. 8 Schmitt, Carl: A politikai fogalma. Budapest, ~ 12 ~

14 Állam és egyház a modernitásban század abszolút és a 19. század semleges államát, vagyis az államnak a társadalom fölé rendelését csakúgy, mint az állam és a társadalom elválasztását. A totális állam épp annyiban totális, amennyiben a társadalommal ténylegesen azonosulva, vagy ezt az azonosulást önkényesen deklarálva, de mindenképp a társadalomra hivatkozva maga határozza meg, hol húzódnak az olyan szférák határai, mint a politika, a vallás, a gazdaság, a kultúra, az oktatás, a szociális gondoskodás, a sport, a magánélet, a család, és még sorolhatnánk. Amikor tehát az említett szférák elválasztásáról értekezünk (gyakorlatok, életmódok, az ezeket megalapozó értékek, sőt ezek diszkurzív közegeinek elválasztásáról, tehát arról, hogy milyen érvelésmódok, igazolások, szóhasználatok megengedettek egy adott szférában), akkor a határok meghúzását ismét csak az állam végzi: többnyire önmagán, mint politikai alakulaton belül, de éppen a vallás esetében mintha az egyre zsugorodó szférácska még ebből is kimaradna. Hogyan jutottunk idáig? Erre már valóban csak történeti válasz adható, de ahogy korábban jeleztem, a válasz nem eszmetörténeti, hanem fogalomtörténeti; éspedig épp azért, mert a fogalmak (az állam és az egyház, de egy szélesebb értelemben a politika és a vallás fogalma) gyökeres átalakuláson mentek át az újkorban, leginkább a 17. század végétől kezdve. Egyetlen szerzőt, egyetlen írást, vagy egyetlen emblematikus dátumot kijelölni persze mérhetetlen leegyszerűsítés, de az érthetőség kedvéért hadd hivatkozzak mégis John Locke-ra és az ő 1689-es Tolerancia-levelére. 9 Hadd jegyezzem meg ugyanakkor, hogy a saját korában nem szülőhazájára, Angliára volt hatással, ahol az anglikán egyház államegyház maradt (és az ma is), hanem jó 100 évvel később az Amerikai Egyesült Államok alapító atyáira, ahonnan később 9 Az írás eredeti címe egyszerűen csak Epistola de tolerantia, de a magyar fordítás nem minden alap nélkül említ vallási türelmet, ld. Locke, John: Levél a vallási türelemről. Budapest, Újabb, de sajnos már nem kétnyelvű kiadását ld. John Locke: A vallási türelemről. Budapest, 2003, ~ 13 ~

15 Nyirkos Tamás mintegy visszaimportáltuk Európába az állam és az egyház, illetve a kettő elválasztásának modern fogalmait. 10 Hogyan definiálja a modern, lockeiánus felfogás az államot és az egyházat? Az állam én úgy látom olyan emberi közösség, amely csak a polgári javak megőrzésére és előmozdítására alakult. Polgári javaknak nevezem az életet, a szabadságot, a testi épséget és egészséget és a külső javak amilyenek a birtok, a pénz, a házi eszközök, stb. birtoklását. 11 Ezt a definíciót Locke úgy közli, mintha magától értetődő volna, pedig korántsem az: nem volt az sem saját korában, sem azt megelőzően, és nem az ma sem. A régi görögök (mint Arisztotelész), a skolasztikusok (mint Szent Tamás és utódai még Locke korában is), vagy a mai kommunitárius gondolkodók szerint az állam célja messze túlmutat a life, liberty, property profán hármasságának biztosításán: célja a közjó, amely nem azonos sem az egyéni életek, sem az egyéni szabadságjogok valójában egyéni preferenciák, sem az egyéni anyagi javak összességével vagy többségével, hanem alapvetően közösségi és morális jelentést hordoz. Ennél is problematikusabb az egyház definíciója: Nekem úgy tetszik, hogy az egyház önként társult emberek szabad közössége arra a célra, hogy az Istent nyilvánosan úgy tisztelhessék, ahogy hitük szerint az Istenség azt tőlük a lelkük üdvösségére elfogadja. 12 Az önkéntesség, a szabadság, a bizonytalan (Locke szerint bizonyíthatatlan) 13 hit emlegetése már a keresztény egyházfogalommal is ütközik, amely szerint az egyház Krisztus teste, egyfajta organikus közösség ennek legteljesebb kifejtését lásd Szent Pálnak az Efezusiakhoz írt 10 A klasszikus hely az Egyesült Államok Alkotmányának Első Kiegészítése (1791), amely szerint A Kongresszus nem hoz törvényt vallás hivatalossá tételéről [establishment], vagy szabad gyakorlásának megtiltásáról. Jegyezzük meg, hogy az establishment a bevett magyar fordítással ellentétben nem vallás alapítását jelenti ez a fogalmazók fejében meg sem fordult, hanem bármely vallás államvallássá tételére vonatkozik. 11 Locke: Levél a vallási türelemről, 49. Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy a latin szöveg nem statust, hanem respublicát emleget, de ez csupán azt bizonyítja, hogy az előbbi szó még ben sem honosodott meg az állam jelölésére (ahogy a korabeli angol fordítások is inkább a commonwealth -et használják, és nem a state -et). 12 Uo Uo ~ 14 ~

16 Állam és egyház a modernitásban levelében tehát (a) egy van belőle, és nem sok; (b) nem emberek alapítják, hanem maga az Isten; (c) következésképp nem lehet belelépni vagy kilépni belőle tetszés szerint; helyesebben csatlakozni még csak lehet, de az elszakadás már olyasmi, ami az élő testből való kiszakadással, amolyan ön- és közösségcsonkítással egyenlő. (Az pedig, hogy számos vallás számára a vallási közösség ennél is több, mert Locke deklarációjával ellentétben inkább beleszületni lehet, mintsem betérni, nem is szorul külön kifejtésre.) Ha tehát az állítólag toleráns állam egy olyan felfogást kényszerít az egyházakra és vallási közösségekre, amely ellentétes saját eredeti önértelmezésükkel, vagyis azt mondja: tolerállak, de csak akkor, ha elfogadod az én definíciómat, akkor már saját szuverenitásával él. Locke nem is habozik kijelenteni, hogy a katolikus vallás azért nem tolerálható, mert ezt a szuverenitást vonja kétségbe, egy idegen (bár valójában a korabeli katolikus tanítás szerint is csak közvetett hatalmat gyakorló) szuverén, nevezetesen a pápa fennhatósága alatt: nem szerezhet jogot a türelemre az olyan egyház, amelyben mindenki, aki abba belép átkerül egy másik fejedelem védelmébe és szolgálatába. Ezzel ugyanis a felsőbbség a maga határai közt és a városaiban helyet adna egy idegen joghatóságnak és eltűrné még azt is, hogy a saját polgárai közül legyenek hasonló [?] toborozhatók a saját hazájuk ellen. 14 Az eredeti szöveg militest említ, azaz a liberalizmus atyja két szempontból is közel kerül a politikum schmittiánus értelmezéséhez: egyrészt a totális állam fogalmának megfelelően szinonímaként használja az állam mint felsőbbség (magistratus) és az állam mint közösség (respublica) fogalmát; másrészt a barát/ellenség megkülönböztetését alkalmazza a tolerálható és nem tolerálható jelen esetben vallási hatalmakra és közösségekre. A kulcsszereplő tehát és itt harap a hatalom-, közösség- és szféraelválasztás kígyója saját farkába megint csak az állami hatalom lesz, közelebbről a szuverén hatalom, az állami szuverenitás modern fogalma. 14 Locke: Levél a vallási türelemről, 111. Az új kiadás már helyesen katonákat említ, ld. Uo ~ 15 ~

17 Nyirkos Tamás A szuverenitás egy többé-kevésbé általánosan elfogadott definíciót alkalmazva olyan hatalom vagy tekintély, amely tartalmazza a legfelső döntőbírói hatáskör minden tulajdonságát. 15 Jegyezzük meg azonban, hogy a szuverenitás maga is szekularizált teológiai fogalom. A klasszikus latinban nincs ilyen kifejezés: a superanus melléknév, vagy a belőle képezhető superanitas főnév olyan középkori neologizmusok, amelyek szemben a felsővel (supremus) a felsőnél is felsőbbet, ha úgy tetszik, a legeslegfelsőt jelölik; s mint ilyenek, eredetileg isteni attribútumok. Ahogy Helmut Quaritsch már csaknem harminc évvel ezelőtt kimutatta: habár a 12. századi francia soverain, souveraigne, illetve soveraineté, sovrainetez szavak használata viszonylag hamar alább szállt a főpapokra (Istenről mint soverain pere-ről a pápára mint le prestre soverain-re), világi uralkodókra nem használták a 13. század vége előtt, és ugyanez igaz a latin kifejezés más nyelvekben való megjelenésére is. 16 Ha azonban mindez igaz, és a politikai és vallási hatalmak, közösségek és szférák határait egy hosszú történelmi folyamat eredményeként ma egy olyan, jól azonosítható politikai szereplő, nevezetesen az állam szabja meg, amely egy eredetileg teológiai fogalmat sajátított ki saját céljaira, akkor joggal vethető fel a kérdés, helyes-e egyáltalán szekularizációról beszélni. A jelen dolgozat legprovokatívabb állítása az, hogy nem: ezért tévedett Carl Schmitt, és ezért tévedett a magyar Molnár Tamás is, amikor egyik, Amerikában megjelent könyvének azt a címet adta, hogy Ikerhatalmak: a politika és a szent, mintha két párhuzamos hatalomról volna szó. 17 Érdekes módon a magyar fordítás címe, A hatalom két arca: politikum és szentség 18 sokkal jobban eltalálta a lényeget: magam is azt hiszem, hogy az állam és az egyház problémájára azért nem adható kielégítő válasz a modernitáson belül, mert az egyik szereplő, jelen esetben az állam, magának követeli 15 Miller, David (szerk.): Politikai filozófiák enciklopédiája. Budapest, Quaritsch, Helmut: Souveränität: Entstehung und Entwicklung des Begriffs in Frankreich und Deutschland vom 13. Jahrhudert bis Berlin, Molnar, Thomas: Twin Powers: Politics and the Sacred. Grand Rapids, Molnár Tamás: A hatalom két arca: politikum és szentség. (Ford. Mezei Balázs.) Budapest, ~ 16 ~

18 Állam és egyház a modernitásban a hatalom mindkét arcát: a politikumét és a megfellebbezhetetlen szentségét is; függetlenül attól, hogy demokratikus, autoritárius vagy totalitárius államról vane szó. Ha az egyház nemcsak kénytelen-kelletlen elfogadja a szuverenitás és a szuverenitással igenis egylényegű szentség átvándorlását az egyházból az államba, hanem saját önmeghatározást is önként ehhez alakítja, akkor saját lényegét változtatja meg. Egy kifejlett demokráciában ez az ún. népnek (valójában persze sohasem a nép egészének, csupán többségének) Isten helyére állítását tételezi fel; egy nemzetállami ideológiát képviselő autoritárius rendszerben azt a veszélyt hordozza, hogy az egyház univerzalitását feladva egy partikuláris etnikai vagy kulturális program szolgálóleányává válik; de még a totalitárius diktatúrák esetében is van példa arra, hogy saját küldetését valamilyen végső, de mégiscsak evilági cél megvalósítása érdekében rendeli alá a célt nála jobban megvalósító állam szuverenitásának. Ez persze már nem egyszerűen az egyház szuverenitásának a feladása, hanem az egyház által képviselt Isten szuverenitásának a feláldozása a politika oltárán. Egy még provokatívabb állítást megkockáztatva: blaszfémia, vagy magyarul istenkáromlás. ~ 17 ~

19 Nyirkos Tamás (Készítette: Bencsik Rita) ~ 18 ~

20 A hódoltsági missziós püspökség a századfordulón Mattia Berniakovich uralkodása alatt Kisvarga Gábor A hódoltsági missziós püspökség az 1600-as évek végén, Mattia Berniakovich uralkodása alatt 1 Sacra Congregatio de Propaganda Fide A Szentszék egy új intézmény felállításával és a missziós munka új alapokra helyezésével Rómából kívánta orvosolni azt a problémát, amit az állandósult török jelenlét okozott a hódoltságban és a katolikus egyházkormányzatban. 2 A XV. Gergely pápa által január 6-án megalapított kongregáció, a Sacra Congregatio de Propaganda Fide a missziókat addig irányító Szent Hivataltól vette át az ügyek irányítását, azonban a kezdeti ügymenetben több bizonytalanság adódott. 3 A Propaganda a trentói zsinat püspökközpontú egyházmodelljét követve, a magyar hierarchiára támaszkodva, annak segítségével próbálta megoldani a hódoltság által generált problémakört. 4 Ugyanakkor a török hódítás és a protestantizmus rohamos térhódítása miatt a rendkívül meggyengült Katolikus Egyház esetében erre nem volt lehetőség. A megoldást Raguza kereskedővárosa biztosította, amely térség nem volt ismeretlen már a Szentszék előtt, hiszen Ragusai Bonifác már egyházlátogatási körutat tett a térségben között. A helyzet komolyságát hangsúlyozza, hogy a kezdeti tizenhárom bíboros között a 1 Jelen dolgozat egy nagyobb kutatás erősen kivonatolt része, ahol volt lehetőségünk részletesebb analízis alá venni a missziós püspökség problémáit, társadalmát, a püspök életútját és a Propaganda Kongregáció döntési mechanizmusát a hódoltságot illetően. 2 Egy esetleges prekoncepcióra lásd: Donnelly, John Patrick: Antonio Possevino's Plan for World Evangelization. In: The Catholic Historical Review, Vol. 74, (1988) No Tóth István György: A Propaganda megalapítása és Magyarország (1622). In: Történelmi Szemle 42. évf. (2000) 1-2. szám Molnár Antal: Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez. Budapest, ~ 19 ~

21 Kisvarga Gábor korszak legtekintélyesebb kardinálisai is helyet foglaltak. 5 Ez a formáció gyakorlatilag a XIX. századig változatlanul fennmaradt, ami az elődöknél egyebek mellett a legnagyobb problémaként jelentkező anyagi gondok megoldásának volt köszönhető. 6 Mindazonáltal a feladat nagynak bizonyult, hiszen mint később látni fogjuk, csak a hódoltsági misszió óriási anyagi áldozatokat követelt, nem is beszélve a kiképzések, útiköltségek és a templomépítésekről vagy a Kongregáció nagy találmányáról, a Polyglottáról, mely színvonalas, többnyelvű kiadványokkal segítette a missziót. 7 Miután felosztották a világot, Magyarország területéhez három állam tartozott, mely további két régió alá nyert besorolást. Így a misszionáriusok a jelentéseikben gyakran használták az in Germania vagy in Turchia kifejezéseket, ezzel ellentétben és érthető módon a magyar fél inkább az átmenetileg jelzőt használta azokban az esetekben, amikor az ország széttagoltságára kellett utalni. 8 A Kongregáció helyi képviseletét a különböző nunciusok látták el, akik az európai politika központjaiban foglaltak helyet, feladatuk pedig széles spektrumú volt: a misszionáriusok alkalmasságának felülvizsgálata, a Kongregáció tájékoztatása, kapcsolattartás a helyi egyházak vezetőivel, szemináriumok felügyelete és a Kongregáció érdekeinek képviselete a különböző állami szerveknél. A jogkörük hasonló volt a portugáliai kollektoréhoz, a máltai inkvizítoréhoz, valamint az avignoni vicelegátuséhoz. A Kongregáció már a kezdetektől jelentősen támaszkodott rájuk, hiszen az ő postaforgalmukkal intézte a saját ügyeit, illetve a nunciusok gyűjtötték össze a kezdeti beszámolókat is. Magyarország a bécsi nuncius 5 Tóth: A Propaganda megalapítása és Magyarország, A problémát a tagok úgy oldották meg, hogy megadóztatták a kardinálisokat. XV. Gergely elrendelte az annelli cardinalizi-t, a kardinálisok gyűrűje utáni illetéket. Többen a meghatározott összeg többszörösét is befizették, vagy örökösüknek a Propagandát jelölték ki. Az id. Antonio Barberini pl. több mint 200 ezer scudót (!) hagyott a Kongregációra. Tóth: A Propaganda megalapítása és Magyarország, Innen fog kikerülni az első horvát nyelvtan, valamint a Rituale Romanum illír fordítása is, lásd: Fois, Mario: Il Contesto Culturale-Ecclesiastico della Pubblicazione del Rituale Romano in Lingua Croata: Ritual Rimski, In: Archivum Historiae Pontificiae, Vol. 32 (1994), Ez a későbbiekben feszültség forrás is lesz a Kongregáció és a magyar klérus között. Tóth: A Propaganda megalapítása és Magyarország, 40. ~ 20 ~

22 A hódoltsági missziós püspökség a századfordulón Mattia Berniakovich uralkodása alatt alá tartozott, míg a hódoltsági Boszniában és a Balkánon részen a velencei intézte a Kongregáció ügyvezetését. 9 A Kongregációban a tényleges munka az ikonikus Francesco Ingoli 10 irányításával kezdődött. Ingolira már a kortársai is legendaként tekintettek, ben a Propaganda Kongregáció, 1623-ban pedig a Ceremoniális Kongregáció titkára lett, mely tisztséget haláláig viselte. Elsődleges feladatának a missziózás Rómában történő központosítását tartotta, amelynek leghatékonyabb eszközét a missziós papságban és a missziós hierarchiában látta. Noha a döntéseket sosem egymaga hozta meg, nagy munkabírása és az ennek köszönhető tájékozottsága szinte minden beadványt, levelet, egyéb iratot maga is átnézett révén javaslatai általában parancs formában nyertek megerősítést. Nevéhez fűződik még a Polyglotta és a Collegium Urbanum megalapítása is. 11 A Kongregáció működése egy új egyházjogi fogalmat hívott életre, a Terrae Missionis-t. Az eddig megszokott egyházi hierarchiával működő rendszer mellé megyéspüspök, metropolita, szentszéki hatóságok, pápa most egy, a Propaganda Kongregáció joghatósága alá rendelt, misszionáriusok által kormányzott új hierarchia jött létre. A Kongregáció azokba az egyházmegyékbe, melyek rendes egyházi hierarchiával rendelkeztek, de valamilyen oknál fogva a megyéspüspökük nem tudta ellátni őket, apostoli adminisztrátorokat vagy kisebb jogkörrel bíró apostoli delegátusokat küldött. Azokon a területeken, ahol a Kongregáció teljes jogkörrel rendelkezett, létrejött a missziós egyházszervezet, melynek alappillére a missziós állomás lett. Előfordultak azonban olyan esetek is, hogy egyegy ilyen területen több misszionárius dolgozott. Az ilyen esetekben a Szentszék 9 Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon I. ( ). Bp Molnár: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon, 200.; Tóth: A Propaganda megalapítása és Magyarország, ~ 21 ~

23 Kisvarga Gábor apostoli prefektúrákat állított fel, melynek élén a missziófőnök vagy apostoli prefektus praefectus apostolicus állt. 12 A hierarchia legmagasabb fokán az apostoli helynökség állt, melyet a vicarius apostolicus igazgatott. 13 A Szentszék, pontosabban a Kongregáció a missziózások alkalmával egyre gyakrabban vette igénybe a felhatalmazások adományozását. A facultas apostolica adományozása már a XIII. századtól szokásban volt, de különös jelentőségű irattá mondhatni a missziózás elengedetlen kellékévé csak a kora újkorra fejlődött. Ugyanis a misszionáriusok gyakran olyan területen működtek, ahol az eretnekség, vagy a török miatt kaotikus állapotok alakultak ki. Ezek a felhatalmazások legtöbbször eretnekség vagy szakadárság feloldozására, házassági akadályok vagy böjti előírások feloldására, szentelésekre, tiltott könyvek olvasására, hordozható oltár használatára, templomszentelésre, napi többszöri misézésre, búcsúhirdetésre, kiközösítésre tértek ki. A felhatalmazott személy jogkörét mindig a környezete szabta meg, tehát a felhatalmazások engedményei és azok lejárati ideje állandóan változtak. Ezek időtartama a legtöbb esetben három, négy, öt és hét év lehetett. Voltak bizonyos esetek, amikor a facultasok átruházhatóak voltak. Az időtartam lejárta után meg kellett őket újítani, amit rendszeresen kérvényeztek is. 14 A Kongregáció és még inkább a terepen működő misszionáriusok eredményes működéséhez elengedhetetlen volt az ilyen felhatalmazások adományozása Ők vagy világi, vagy szerzetes papok lehettek. Ez állandó huzavonát eredményezett, ugyanis a bosnyák ferencesek nem voltak hajlandóak alávetni magukat a világiaknak. 13 Bánk József: Egyházi jog. Budapest, ; Molnár: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon, ; Tusor Péter: A barokk pápaság. Budapest, Felhatalmazásokat kaptak: a pápai oldalkövetek, nunciusok, megyéspüspökök, apostoli vizitátorok és helytartók, missziófőnökök és apostoli misszionáriusok. 15 Galla Ferenc: Pápai kinevezések, megbízások és felhatalmazások. (Sajtó alá rendezte: Tusor Péter Tóth Krisztina.) Budapest Róma, ~ 22 ~

24 A hódoltsági missziós püspökség a századfordulón Mattia Berniakovich uralkodása alatt Az Ortodoxia A balkáni kereszténység meghatározó motívuma egyértelműen a bizánci ortodoxiában keresendő. 16 A keleti egyház szellemi élete a IX. század környékén kezdett megmerevedni. Az eretnek vonulatokat, amelyek kezdetben a keleti, majd sokkal később a nyugati egyházi bölcseletet aktívan és frissen tartották, a képrombolás után teljesen legyőzték. Így a teológiában és a dogmák fejlődésében megmerevedtek és a bizánci teológia teljességgel elvesztette alkotó erejét, elsődleges feladatának az egyházatyák tanításának megőrzését és azok továbbhagyományozását tekintette. 17 A hagyománytiszteletnek ez a sajátosan merev módja azt eredményezte, hogy a keleti kereszténység teljesen más úton kezdett fejlődni, mint nyugati társa. Ezáltal nem csak a teológiai fejlettségben maradt le a nyugattól, de az ortodoxia lényegét már nem a dogmák jelentették, hanem a külsőségek, a szertartások pontos betartása. 18 Az ortodoxia a szerb térségbe már ebben a megszilárdult formájában jutott el, így a szerb papságnak már csak a szertartások pontos végrehajtását kellet elsajátítania. A szertartásokhoz tehát elég volt, ha a papság írni és olvasni tudott, a hagyományok továbbörökítését pedig az apáról fiúra szálló papság biztosította. A vallásos meggyőződés nem követelt a papságtól különösebb szellemi virtuozitást. 19 Ez a fajta tudatlanság a hívek körében is fennállt, hiszen a papság alkalmatlan volt a tanításra, továbbá a népi hiedelemvilág és a már említett dominancia igen erős hatást gyakorolt rájuk a liturgia terén. 20 A hívek tanulatlanágát tovább 16 A hódoltság és a balkáni térség részletes gazdasági, demográfiai és kereskedelmi elemzésre lásd: Stoianovich, Traian: The Conquering Balkan Orthodox Merchant. In: The Journal of Economic History, Vol. 20, (1960) No Hadrovics László: Vallás, egyház, nemzettudat. Budapest, ; Petkov, Kirill: From Schismatic to Fellow Christians: East Central European Religious Attitudes Towards the Orthodox Balkans ( ). In: Mediaevistik, Vol. 8 (1995) , Hadrovics: Vallás, egyház, nemzettudat, 7 8.; Buss, Andréas: The Individual in the Eastern Orthodox Tradition. In: Archives de sciences sociales des religions 40e Année, No. 91 (1995) Hadrovics: Vallás, egyház, nemzettudat, 8 9., Buss: The Individual in the Eastern Orthodox Tradition, Molnár Antal: Elfelejtett végvidék. Budapest, 2008., ~ 23 ~

25 Kisvarga Gábor mélyítette, hogy a teológiai képzetlenségből fakadóan a szerb papság nem ismerte a prédikáció fogalmát, amelyen keresztül így nem tudott erkölcsi tanítást továbbítani a hívek felé. Ennek ellenére a szerb kolostorok az oszmán hódítást követően a szerb bevándorlással párhuzamban jelentek meg a hódoltsági területeken. Az oszmánok az egyházi méltóságok betöltésénél a tímár-rendszert vették alapul, amellyel biztosítani tudták a jövedelembérleti struktúráknak a további működését. Ez a szilárd és jól kiépített szerb ortodoxia érthetően előnyben volt a korszakban mindenhol a széthullással küszködő Katolikus Egyházzal szemben. 21 A királyi intézményrendszer A hódoltságban a magyar intézményrendszer az adóztatás terén tudott sikereket felmutatni, további eredményeket még a vármegyei közigazgatás és a földesúri birtokigazgatás terén ért el. 22 A Szentszék a maga képviseletét a nunciusok és a helynökök révén biztosította. A török és a nagyarányú szlávság miatt a magyarság a hódoltság déli részéről szinte teljesen kiszorult. 23 A magyar területeken azonban az egyházi intézmények a magyar király főkegyúri jogára épültek, amely egy stresszor volt a korszakban, ennek ellenére a helyenként stabilizálódni tudó egyházszervezet alkalmas volt pótolni a közigazgatás terén fellépő hiányt, amit a török miatt visszahúzódó világi struktúra hagyott maga után. 24 Ez a fontos tényező folyamatos ellentétet generált a trentói törekvéseken alapuló római centralizációs és az episzkopális modell alapján működő helyiek között. További problémát je- 21 Uo Molnár Antal: Püspökök, barátok, parasztok. Budapest, ; Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981.; Szakály Ferenc: Katolikus hierarchia a török hódoltságban. In: Bárdos István Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban. Esztergom, Molnár: Elfelejtett végvidék, Uő: Püspökök, barátok, parasztok, 24. ~ 24 ~

26 A hódoltsági missziós püspökség a századfordulón Mattia Berniakovich uralkodása alatt lentett az óriási paphiány csökkentése, továbbá az együttműködés az ortodoxiával, bosnyák ferencesekkel és helyenként a raguzai katolikus vezetőkkel. 25 A Szentszék a hódoltsági területet vizitátorok kiküldésével kívánta feltérképezni, akik a 16. század második felétől küldtek jelentéseket a térségből. 26 Ezt több évtizedes információgyűjtés követte, melynek eredményeire épülve az 1622-ben megalapított Sacra Congregatio de Propaganda Fide volt hivatott megszervezni a térség missziók által biztosított egyházi működését. A térségből a helyi viszonyokhoz kiválóan alkalmazkodni tudó bosnyák ferencesek teljesen kiszorították a jezsuitákat és ellehetetlenítették a kívülről próbálkozó apostoli vizitátorok munkáját. A Kongregáció 1647-ben elfogadta a helyzetet és a bosnyák ferencesekre építve szervezte tovább a missziókat. 27 A missziókat a raguzai kereskedők segítették, ők szerezték meg a szükséges iratokat, engedélyeket, és ők kísérték a misszionáriusokat szerte a birodalomban. Ebből következőleg a missziók csak a déli országrészre terjedhettek ki, mivel a raguzai kereskedők és a bosnyák ferencesek ezen a részen működtek, másrészt a missziók nem támaszkodhattak a királyi országrész egyházi struktúráira, a magyar püspökök fentebb már említett joghatósági igényei miatt. A magyar katolikusok ellátását a királyi országrészből szervezték meg, de ez csak a XVII. századra alakult ki. A püspökök hódoltsági képviseletüket vikáriusok útján látták el, a lelki gondozásban részt vettek még a jezsuiták, ferencesek, világi papok és a hódoltág sajátos intézménye, a licenciátusok. A balkáni struktúrákra épülő missziózás, valamint a magyar királyi részen működő intézményrendszer a XVII. századra teljesen el tudta látni a hívek lelki gondozását A forrásokban és szakirodalomban elszórtan meglévő problémakört részletesen áttekinti: Uő: Elfelejtett végvidék, ; Uő: Katolikus missziók, passim. 26 Tóth István György: Litterae Missionariorum De Hungaria et Transilvania ( ) I-V. Budapest Róma, Molnár: Elfelejtett végvidék, Uő: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon, 68.; Uő: Elfelejtett végvidék, ; Uő: Püspökök, barátok, parasztok, ~ 25 ~

27 Kisvarga Gábor A missziós püspökség állapota a XVII. század végén, Mattia Berniakovich uralkodása alatt 29 A belgrádi püspökség problémái nem voltak új keletűek. Azonban a közvetlen problémák, amelyekkel Mattia Berniakovichnak meg kellett (volna) küzdenie, már a nagy előd 30 leveleiben is tetten érhetők. Benlich egyik 1670-ben kelt levelében is megemlíti, hogy a pécsi és a többi püspökségben vikáriusok működnek, valamint háború jelei miatt igen nagy a félelem. A nagy eszéki hidat alapjaiból építik fel, fegyvereket készítenek, fél egy esetleges támadástól. 31 Általánosnak mondható kép bontakozik ki Benlich további leveleiből is, miszerint a hívek csak akadozva juthatnak hozzá a szentségekhez a török rendszeres zaklatásai miatt, az ide-oda menekülő hívek lelki gondozását felváltva látták el a ferencesek és a missziós hierarchia, ami nem kis feszültségeket generált. A Köprülü-reneszánszát élő Oszmán Birodalomban egyre inkább titokban kell a vizitációkat végezni, ráadásul járványok is szaggatják-tépik a püspökséget, és mivel a körülmények miatt nem tud mindenhova elérni a püspök keze, szükségmegoldások születnek az egyházkormányzatban, ami még tovább mélyíti a helyzetet. 32 Ezen dolgok ellenére Matteo Benlich uralkodásának végére hozzávetőlegesen ezer hívet bérmált meg, így jelentős, ám nem kezelhetetlen hívősereggel kell számolnunk Rövidítések: APF Archivio Storico di Propaganda Fide; SOCG Scritture Originali riferite nelle Congregazioni Generali; SC UT Scritture riferite nei Congressi Ungheria e Transilvania; ASC Acta Sacrae Congregationis; Lettere Lettere e decreti della SC e biglietti di mons. segretario; Tóth, Litt. miss. Tóth István György, Litterae Missionariorum De Hungaria et Transilvania ( ) I-V. 30 Matteo Benlich. 31 APF SOCG vol. 433, fol in Tóth, Litt. miss., IV. 32 APF SOCG vol. 433, fol. 612, 615, 617, ; vol. 439, fol in Tóth, Litt. miss., IV. 33 APF SC Bosna vol. 2, fol in Tóth, Litt. miss., IV. Az ilyen jellegű számokat azonban kritikával kell kezelnünk, hiszen ezen levelek írói gyakran próbálták meg a Kongregációt befolyásolni sarkított narratívával, vagy túlzott számokkal. Erre Molnár Antal hívta fel a figyelmet már több ízben is. ~ 26 ~

28 A hódoltsági missziós püspökség a századfordulón Mattia Berniakovich uralkodása alatt Amennyiben a legbiztosabb forrást keressük, amely beszámolhat nekünk a püspökség Berniakovich előtti közvetlen állapotáról, akkor a vikáriusának, 34 Giovanni a Darventának 35 a leveleit kell megvizsgálnunk. A kinevezésére azért volt szükség, mert Berniakovich még a kánoni korhatár elérése előtt lett belgrádi püspök. Megérkezése után Mitrovicából jelentett, levelében azonnal felvázolja a belgrádi püspökség főbb kontúrvonalait: birodalmi vikáriusok töltik be a püspöki funkciókat, amire nagy szükség van a térségben, azonban ez az egyházkormányzat hatalmas kárára van, hiszen egymásnak ellentmondó intézkedéseket hoznak, nem engednek egymás akaratának, mindegyik csak a saját püspökét ismeri el felettes joghatóságnak. 36 Nagyobb gondot az jelent, hogy még neki sem hajlandóak alávetni magukat, annak ellenére, hogy ez kötelességük lenne, hiszen ő a belgrádi püspökség püspökének a jogos helytartója. Akkora a vikáriusok túlsúlya ez a magas számukból is fakad, hogy Darventai nem tudja ellátni püspöki teendőit, nem lehet tisztán látni, hogy hol húzódnak a joghatósági határok, szinte már harc folyik a parókiák feletti joghatóságért. A belgrádi püspöknek jóformán semmi sem marad, 37 világi papokat szinte egyáltalán nem talált, leginkább ferences barátokat, ő úgy próbálta meg ellensúlyozni a helyzetet, hogy szorgalmazta a fiatalok nevelését, a gazdátlan plébániákat a ferences barátok igyekeztek elfoglalni. 38 Ha végiggondoljuk, látható, hogy a belgrádi püspöknek a joghatósága szinte csak Belgrádra és közvetlen környezetére korlátozódott ellenben a felhatalmazása az egész hódoltságra szólt, ahol majd további problémákkal kellett től a temesközi bosnyák ferences misszió viceprefektusa, Lippán teljesített missziós szolgálatot. APF SC Ungheria Transilvania Vol. 2. fol. 8-9v. in Tóth, Litt. miss., IV.; Galla: Pápai kinevezések, megbízások és felhatalmazások, 112, APF SC UT vol. 2, fol v. in Tóth, Litt. miss., IV. 37 Ez mind a lelki gondozásra, mind az anyagi javakra értendő, egy vikáriusnak ugyanis joga van a tisztes eltartáshoz, amit a püspöknek püspökségnek kell biztosítania, így a vikáriusok teljesen jogszerűnek érezték, hogy megszerezzék ezt maguknak. Bánk: Egyházi jog, APF SC UT vol. 2, fol v. in Tóth, Litt. miss., IV. + APF Lettere vol. 65/2, fol. 51. ~ 27 ~

29 Kisvarga Gábor szembenéznie. Darventai tudósítása szerint, ezen vikáriusok nem függtek a Kongregációtól, valamint nem tartottak be semmilyen határozatot, melyet hozott. Az egyházkormányzatban ez teljes káoszt okozott, több helyütt annyira meggyengültek a katolikus pozíciók, hogy az eretnekség is felütötte a fejét. Az egyházkormányzati nehézségekhez hozzájárult még Benlich azon határozata, miszerint Dragotinot és Temesvárt a ferenceseknek adta, míg nem lesz új püspöke a püspökségnek. A keresztények ellátása végett boszniai tartományból kért papokat, valamint kérte a térség aláhelyezését az Olovói kolostornak, amíg a belgrádi nem tud intézkedni. Feltehetőleg ezzel a lehetőséggel élt a boszniai püspök is, aki amint megérkezett tartományába, igyekezett kiterjeszteni hatalmát a térségre. Levelében megemlíti még, hogy utazását és egyéb költségeit a Berniakovich-család fedezte. 39 A képet tovább árnyalják még a Kongregációhoz küldött további jelentések és azok megtárgyalásai. A katolikus egyház szinte mindenben hátrányt szenved, a joghatósági határokat még ott a helyszínen sem tudják pontosan meghúzni, a környék püspökei, ferences barátok, de még a szerémi vikárius is próbál az egyházkormányzatba besegíteni. 40 Berniakovichot tanulmányai befejeztével és a korhatár elérésével február 27-i titkos konzisztóriumi ülésen és a május 31-i brévében nevezték ki hivatalosan is a hódoltsági területek püspökévé, Belgrád székhellyel és a szokásos felhatalmazásokkal. 41 A fiatal püspök nagy ambícióval indult útnak, de megérkezése után több súlyos egyházkormányzati problémával kellett szembenéznie, amelyre itt most nem térhetünk ki, hiszen ez szétfeszíteni dolgozatunk kereteit. 39 APF SC UT vol. 2, fol v. in Tóth, Litt. miss., IV.; APF Lettere vol. 65/2, fol APF Lettere vol. 64, fol. 34.; APF Lettere vol. 64, fol. 61v-62r.; APF Lettere vol. 64, fol. 26.; APF Lettere vol. 64, fol. 16v-17r. 41 APF Lettere vol. 65, fol. 7v. + Hierarchia Catholica Medii et Recentioris Aevi, Volume 5, p. 117, 342. ~ 28 ~

30 A hódoltsági missziós püspökség a századfordulón Mattia Berniakovich uralkodása alatt Azonban egy-két mozzanat kiemelése rávilágíthat az egyházkormányzat sajátosságaira. Vikáriusa 42 Temesváron igyekezett rendet tenni a most azonban bosnyák kereskedők között, kénytelen volt felfüggeszteni őket, a torzsalkodásért ugyanis büntetést kellett fizetniük a töröknek. Majd Lippán került összetűzésbe a püspök előző vikáriusával, Giovanni a Darventával, aki állítása szerint az olovói ferencesek ellen uszított, az olovóiak ugyanis szerették volna megszerezni az aradi plébániát. Azonban az aradiak nem kívánták ezt, így a vikárius élt a kiközösítés eszközével, ami érthető okokból még hevesebb ellenállást váltott ki. 43 Darventai is tudósít az eseményekről, aki szerint az aradiak azért nem akarnak az olovói barátok alá tartozni, mert látják, hogy milyen szörnyűségeket művelnek az olovói ferencesek Lippán, szemben az őket gondozó tuzlai barátokkal, akik szorgalmas munkálkodásukkal sok hívet hoztak vissza a katolikus egyházba. 44 Az olovói ferencesek is megszólalnak Giuseppe Barisich rendtársuk nevében, kérik a Kongregációt, hogy karolja fel ügyüket, miszerint az olovói kolostor alá tartozzanak a Lippa és az őt körbevevő területeken élő keresztény lelkek is, így az ezzel járó jövedelmek is Olovót illetnék meg természetesen. Erre azért van szükségük, mert az olovói Madonna di Gratie konvent rendkívül fontos zarándokhely, csodatévő szentképük is van, és az itt történt gyógyulások és csodák után nagy összeget fizetnek a töröknek. 45 Ez a kis intermezzo körvonalazza az olovói kolostor szerepét a térségben, egyértelműen látszik, hogy mind spirituális, mind egyházpolitikai, mind anyagi téren kiemelkedtek a többi bosnyák ferences kolostor közül ban A török számos hadával Magyarország felé vette az irányt, és Belgrádban állomásozott, ami egyet jelentett azzal, hogy a környék összes parókiáit megszállták a törökök, ezzel ellehetetlenítve püspöki teendőit. Innentől 42 Niccoló d Illoco, obszerváns ferences szerzetes 43 APF SOCG vol. 481, fol v. in Tóth, Litt. miss., IV. 44 APF SOCG vol. 481, fol in Tóth, Litt. miss., IV, A lippai katolikus közösség lényegében ugyanezt írta meg levelében: APF SOCG vol. 481, fol in Tóth, Litt. miss., IV. 45 APF SOCG vol. 281, fol v. in Tóth, Litt. miss., IV. ~ 29 ~

31 Kisvarga Gábor kezdve a püspök Raguzában húzza meg magát, és majd 15 évig nem hallat magáról. De mi történt híveivel és a püspökséggel? Működött-e az egyházkormányzat? Miért nem váltotta le a Szentszék? 46 Azt azonban, hogy az egyházkormányzat terén mi történt, már nehezebb rekonstruálni, mindazonáltal több retrospektív forrás is segít a kérdés megválaszolásában. Maga Giacomo és Filippo Berniakovich írja, hogy valóban sok plébánia leégett, vagy elüldözték a plébánosokat a törökök a háborúk alatt. Azonban a török területeken és a püspökséghez tartozó plébániák felett a joghatóságot az olovói Csodálatos Mária konvent 47 gyakorolja, valamint ez a konvent is látja el a hódoltság pasztorálását is. 48 Ezekre az adatokra kiváló kontroll-forrásként használhatók a Magyar Ferences Levéltárban őrzött bosnyák rendtartományi electio canonikák, amelyekből megállapítható, hogy hol volt a korszakban egészen bizonyosan stabil ferences jelenlét. 49 Hogy jön a képbe Mattia Berniakovich? Ha az ő tevékenységét nem is tudjuk igazolni, a családjáét biztosan. Filippo Bernikovich ugyanis elvitte a terhet, amivel a püspök nem bírt, pénzzel, könyvekkel segítette a konventet, ha kellett segített a vendégek, környező püspökök elszállásolásában. Teljes kapcsolathálóját beveti, hogy segítse a vallásos élet működését. 50 Még segítséget is próbálnak kérni a Kongregációtól, ugyanis bővíteni szeretnék a konventet, de ezt egyedül nem tudják megoldani. Erre azért lenne szükség, mert a török rendszeresen zaklatja a keresztényeket, és egyre inkább elszigetelődnek a szakadárokkal szemben Lévén missziós püspök, nem isteni jogon, hanem a pápa nevében uralkodott, így alkalmatlanság vagy teljes akadályoztatás esetén könnyebben lett volna elmozdítható. 47 Convento della Madonna Miracolosa del Piombo 48 A szerémségi Mitrovica, Illoch, Gluba, Morovich, Baia, Velika, Nassica, Foinizza, Brod, Sebenico, Pozsega, Valkovár, Tinin, Diakovár etc. APF SOCG vol. 531 fol r., lásd: Függelék 49 MFL III (Prov. Bosnae-Argentinae), Acta Bosnae 50 APF SOCG vol. 523, fol SOCG vol. 534, fol APF SOCG vol. 532, fol ~ 30 ~

32 A hódoltsági missziós püspökség a századfordulón Mattia Berniakovich uralkodása alatt Az olovói konvent működtette a térségben az egyházkormányzatot, amihez minden feltétele megvolt: ereklyéi lévén híres zarándokhely volt, ezzel könynyen a többi konvent felé emelkedhetett, valamint a Berniakovich-család minden egyéb szükséges feltételt biztosított. A Szentszékben feltehetőleg éppen ezért nem merült fel a püspök menesztése, akár kompromittálódott a török szemében, akár nem, ugyanis családja a maximumot kihozva a helyzetből életben tartotta az egyházkormányzatot. A belgrádi püspökség főbb sajátosságai: a) területét tekintve: A püspökség missziósterület terra missionum teljes egészében az oszmán okkupáció területén feküdt, határait az utolsó pillanatig sem lehetett biztosan meghúzni, így a tisztázatlan joghatósági határok miatt mindenki mindenhol adót szeretett volna szedni, ami odáig vezetett, hogy a püspöknek szinte semmi jövedelme nem maradt. b) társadalmát tekintve: Négy jól körbehatárolható etnokulturális csoport alkotta. Ezzel három különféle felekezet járt együtt, és a katolikus konfeszsziót még tovább osztotta a raguzai bosnyák etnikai ellentét. A török miatti belső migrációk miatt az ortodoxiát erősítő szerbek aránya folyamatosan nőtt. c) hierarchiáját tekintve: Missziósterület lévén, alapját a missziós hierarchia adta, így közvetlen a pápa irányítása alatt állt, aki a Propaganda Kongregáción keresztül gyakorolta eme hatalmát. Élén a püspök rendszerint vicarius apostolicus is egyben, akit a pápa nevez ki. Mivel helyi ordináriusoknak számítanak, így hatalmuk rendes, ám a pápa nevében gyakorolják. Tehát ők a helyi missziók egyedüli elöljárói, azonban szemben a megyéspüspökökkel, függnek a Szentszéktől bizonyos jogi és személyi kérdésekben. ~ 31 ~

33 Kisvarga Gábor d) állandó török jelenlét: Alapvetően határozta meg a püspökség mindennapjait. Ezzel együtt járt a török mindennapos zaklatása, ami szükségmegoldásokhoz vezetett pl. ferencrendiek fegyverben, püspök akadályoztatása, nagyszámú vikáriusok A püspökség papságát tekintve is sajátosságokat mutatott. A püspök szerepe egyértelmű volt, azonban nem tudott erős középrétegre támaszkodni. A vikáriusok miatt saját joghatósága is jelentős csorbulást és zsugorodást mutatott. Az alsópapság szerepét szinte teljes egészében a ferences szerzetesek vették át, akik ellenállásukkal a világi papság felé teljes egészben elsorvasztották azt. A szerzetesek felett pedig az illetékes elöljárók gyakoroltak felügyeletet, amelyből a püspököknek nem kis konfliktusa akadt, ugyanis a bosnyák ferencesek csak nagyon nehezen vetették alá magukat a missziós püspököknek, ugyanis a török miatt előidézett körülményeknek köszönhetően elöljáróik szinte teljhatalmat gyakoroltak. Ha mint intézményt nézzük, a missziós püspökség az utolsó pillanatig védelmezte a térség keresztény kultúráját, minden erejével igyekezett betölteni azt a szerepet, amit a hívek, vagyis az emberek, vagyis maga a történelem elvárt tőle. A Kongregáció pénzt és embert nem kímélve próbálta leküzdeni a nehézségeket. Az Egyház egyéb török ellen vállalt terhei és hozzájárulása Magyarország felszabadításához közismertek. Abban az esetben, ha az üdvtörténeti közvetítő szerepét szeretnénk megvizsgálni, úgy gondolom, amennyiben csupán egyetlen egy katolikus maradt volna az okkupációban, akinek kiszolgáltatták volna a szentségeket, akkor is teljesülhetett volna a feladata. ~ 32 ~

34 Függelék A hódoltsági missziós püspökség a századfordulón Mattia Berniakovich uralkodása alatt Pápák: V. Pál (Camillo Borghese) XV. Gergely (Alessandro Ludovisi) VIII. Orbán (Maffeo Barberini) X. Ince (Giovanni Battista Pamphili) VII. Sándor (Fabio Chigi) IX. Kelemen (Guilio Rospigliosi) X. Kelemen (Emilio Altieri) XI. Ince (Benedetto Odescalchi) VIII. Sándor (Pietro Ottoboni) XII. Ince (Antonio Pignatelli) XI. Kelemen (Giovanni Francesco Albani) Hitterjesztés Szent Kongregációja (Sacra Congregatio de Propaganda Fide) Prefektusok: Antonio Maria Sauli 1622 Ludovico Ludovisi Antonio Barberini Paluzzo Paluzzi Altieri degli Albertoni Carlo Barberini Giuseppe Sacripante Titkárok Francesco Ingoli Dionisi Massari ~ 33 ~

35 Kisvarga Gábor Marco Alberici Antnio Manfroni Giralmo Casante Frederico Ubaldini Urbano Cerri Francesco Ravizza Urbano Cerri Domenico Corsi 1679 Edoardo Cybo Korabeli pénznemek és értékük: 1 Quattrino 3,39 gramm réz 1 Baiocco 5 quattrini 1 Carlinó kb 1.5 gramm ezüst, kb 7 baioccónak felelt meg. 1 Scudó 29,4 gramm ezüst 1 Zecchino 3,49 gramm arany (velencei arany dukát) ~ 34 ~

36 A hódoltsági missziós püspökség a századfordulón Mattia Berniakovich uralkodása alatt ~ 35 ~

37 Kisvarga Gábor ~ 36 ~

38 Egy főpapi életmű a cenzúra szorításában Mózessy Gergely Egy főpapi életmű a cenzúra szorításában 1 A cenzúra összetett jelenség. S mivel különböző módozatait állam és egyház egyaránt alkalmazta és alkalmazza, helyénvaló egy ilyen konferencián foglalkozni kérdésével. De először is vizsgáljuk meg, mi mindent is takar a fogalom. A cenzúrának magam öt síkját különböztetem meg. - Értem alatta egyrészt az öncenzúrát amely miatt bizonyos szövegek egyáltalán nem születnek meg, vagy leírásuk csak belső használatra történik. Legklasszikusabb formája a naplóvezetés. - Értem alatta másrészt az előzetes cenzúrát amelynek során a hatalom a megjelenés előtt tartalmi szempontok szerint teszi mérlegre a művet, dönt kiadásáról vagy elvetéséről, esetleg bizonyos problematikusnak tartott részek elhagyásáról. - Értem alatta harmadrészt az utólagos cenzúrát amely esetben a társadalmi közeg változása miatt egykor engedélyezett műveket utólag nyilvánít a hatalom nemkívánatossá, és tesz hozzáférhetetlenné. - Értem alatta negyedrészt a silentiumot azaz a problémásnak tartott szerző elhallgattatását, elszigetelését, valamint az erre irányuló kísérleteket. - És végül értem alatta az áttételes cenzúrát. Ennek jelentése a legkevésbé evidens, ez szorul tehát leginkább előzetes fogalomtisztázásra. Úgy vélem, vizsgálni kell, hogy egy adott társadalmi közeg mikor mit hangsúlyoz ki, vagy épp hallgat el valakinek a műveiből. Ez ugyanis döntően befolyásolja azt, hogy a tömegekhez mi jut el belőle. Az áttételes cenzúra félreértelmezés: a mű köré felépül egy 1 Jelen előadás részletesebb tárgyalású, korábbi tanulmány-verziója elérhető itt: Mózessy Gergely: Főpapi életmű a cenzúra szorításában. In: Uő. (szerk.) Prohászka-tanulmányok, Székesfehérvár, ~ 37 ~

39 Mózessy Gergely értelmezés-burok, amelynek alkotói kezdetben tudatosan leegyszerűsítik a tartalmat. Gyakran megbélyegzés kíséri, mely tömegeket riaszthat el attól, hogy valóban kézbe vegyék a művet és mélységeiben, teljességében igyekezzenek megismerkedni vele. A folyamat idővel önmagát erősítővé és öntudatlanná lesz. A minősítések címkézései elválaszthatatlanul tapadnak a műre vagy a szerzőre, és együtt élnek vele. Mennél szélsőségesebb megfogalmazásúak, mennél harsányabbak a minősítések annál levakarhatatlanabbak. Mindezt korunkban az e-világ felerősíti és felgyorsítja. Információdömpingben élünk, az egyszeri ember megelégszik a párszavas leegyszerűsítő értelmezések megismerésével. Tömegdemokrácia korában élünk, ahol a politikai szereplők a valóságot egyre inkább leegyszerűsítve tálalják a tömegeknek tehát meg is szoktuk a címkézést. A politikai retorika beszüremkedett a régebbi korokról született források ideologikus értelmezésébe is. Ráadásul posztmodern korban élünk, ahol sokan úgy gondolják: a tény semmi, az értelmezés minden. Prohászka Ottokár ( ) életművén végigtekintve a cenzúra minden megjelenési formájával találkozhatunk életében és utóéletében egyaránt Az öncenzúra kora Prohászka két doktorátussal felvértezve, pappá szentelve, tettvággyal telten tért haza Rómából 1882-ben. Mégis: csak kisszemináriumi nyelvtanárként alkalmazta először az esztergomi aula. Nem foghatott hozzá ahhoz a munkához, amelyre hivatva érezte magát. Fiatal volt, s nem volt meg a kellő presztízse ehhez. Őrlődött ebben a helyzetben, naplói útkeresésekről, menekülési vágyról, jezsuiták felé történő tapogatózásairól szólnak. Nehéz kórók között pálmának lenni fakadt ki. 2 De ekkor még csak naplóiban írta le gondolatait, ott nyilvánult meg tettvágya. Eszközei és lehetőségei nem voltak. 2 Schütz Antal (szerk.): Prohászka Ottokár Összegyűjtött Munkái (a továbbiakban ÖM) 23. köt. Budapest (1890. július 3-i naplójegyzet). A korszakról bővebben: Barlay Ö. Szabolcs: Prohászka az alkotó. Székesfehérvár, ~ 38 ~

40 Egy főpapi életmű a cenzúra szorításában Ebből a helyzetből az 1890-ben megszerzett szemináriumi spirituálisi tisztség, valamint az egyházpolitikai törvények megszületéséhez vezető viták légköre vezette ki. Közvetlen feljebbvalójával, a rektorral is szembehelyezkedhetett egy olyan időszakban, amikor maga XIII. Leó pápa is konfrontálódott a liberális magyar főpapsággal. 3 Prohászka előbb az igazodási pontnak tekintett személyek üdvözletével és tetteinek propagálásával (XIII. Leó pápa, Schopper György rozsnyói püspök), 4 majd a túloldalt érintő csípős kritikával (Samassa József) 5 tört ki az öncenzúra világából után püspökként pedig még több mindent megtehetett, kimondhatott. Nem állt minden gondolatával a nagyközönség elé de a távolság a Prohászka nyilvános énje és a Soliloquia énje közt alapvetően csökkent. De van egyfajta érzékelhető hullámzás ebben. Az index és hatásai Döntő változást hozott az évi index hozott Prohászka életében, amikor egy konzervatív római teológiai fordulat után három műve indexre került nem túl elegáns módon. 6 A püspök naplóiban az ismeretelméleti kérdéseket boncolgató akadémiai székfoglalójáról, Az intellectualismus túlhajtásairól ismerte el, hogy vannak benne pontatlanul megfogalmazott részek. 7 A másik kettőről nem ejtett szót. A Több békességet! című cikk igazi problémájának az egyházi vagyonkezelés reformjának sürgetése számított, (ami miatt óriási pozitív sajtóvisszhangja is volt,) egyházi elítélésre azonban ökumenikus kitételei miatt került. 8 A 3 Újabban lásd: Klestenitz Tibor: A magyar liberális főpapok és XIII. Leó az egyházpolitikai küzdelmek idején. Magyar Tudomány, 174. évf. (2013) 5. sz Barlay: Prohászka az alkotó, Uo ; ÖM 20, ; ÖM 21, Legjobb összefoglalásai: Adriányi Gábor: Prohászka és a római index. Budapest, Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár élete és műve ( ). Budapest, ÖM 23, (1911. júniusi jegyzet). 8 Hölvényi György: Adatok Prohászka három művének indexre tételéhez. Vigilia, 43. évf. (1978) 1. sz ; Gergely Jenő: Prohászka Ottokár. A napbaöltözött ember. Budapest, ; Adriányi: Prohászka és a római index, ; Szabó: Prohászka Ottokár élete és életműve, Frenyó Zoltán: Utószó. Prohászka Ottokár indexre került művei. In: Prohászka Ottokár: ~ 39 ~

41 Mózessy Gergely domonkos Szabó Szádok által öntevékenyen a kongregáció elé utalt Modern katolicizmus pedig meghaladta a korát úgy ötven évvel. 9 Az index közvetlen következménye az utólagos cenzúra: ezeket a műveket a püspöknek vissza kellett vonnia a könyvpiacról. Megtette de ilyen értelmű nyilatkozatának háromszor javított fogalmazványa árulkodik ennek nehézségéről. 10 De Prohászkának szembe kellett néznie általános elhallgattatására tett kísérlettel is. Az egyházban ekkor uralkodó körök személyét magát mindenestül ki akarták iktatni a katolikus közéletből, nem csak könyveit. Az index ehhez a célhoz voltaképp csak eszköz volt. Hazai besúgók és az ő kedvük szerint táncoló, hatalmuk korlátain túlnyúló vatikáni előkelőségek elérték például, hogy Prohászka távol maradjon az év őszén a katolikus nagygyűléstől. 11 De következmény más műveinek megcsonkított megjelenése is ben a Magasságok felé című, korábban már publikált, vegyes műfajú írásokat tartalmazó esszékötete úgy jelent meg, hogy abból két írást (Denevérszárnyakon ill. Aki önmagánál nagyobb) az előzetes egyházi cenzúra kiemelt. Ezek költői eszközökkel igyekeztek körüljárni a székfoglaló ismeretelméleti problémáit, utóbbi bevezető képe ráadásul a darwinizmusból merített. A kötet végül a cenzúrabizottság késlekedése miatt Imprimatur jelzés nélkül, de valójában egyházi jóváhagyással jelent meg az Élet Rt.-nél. Utólag így is az Index Kongregáció elé került; s az, hogy végül nem jutott elődei sorsára, Zichy János kultuszminiszter Élő kereszténység. Prohászka Ottokár indexre került művei. (Szerk. Frenyó Zoltán) Győr, Vö.: Szabó: Prohászka Ottokár élete és műve, ; Szabó Szádok O. P. jelentései az Index Kongregációnak. Budapest, a kötet limitált példányszámban Szabó Ferenc idézett monográfiájának függelékeként jelent meg. A reprint második része tartalmazza az ide vonatkozó elítélő véleményt. 10 SzfvPL Prohászka-gyűjtemény. 11 Gergely: Prohászka Ottokár. A napbaöltözött ember., ; Adriányi: Prohászka és a római index, ~ 40 ~

42 Egy főpapi életmű a cenzúra szorításában határozott és elegáns De Volpe bíboroshoz intézett levelének köszönhető, amelyben a püspök elleni további hajsza esetén egy magyarországi egyházszakadás vízióját rajzolta meg Esztergomban, az érsekség házi nyomdájának számító Buzárovits Gusztávnál készült Prohászka Föld és Ég című művének 4. kiadása ben a kötet megcsonkítva jelent meg. A cenzúrabizottság elnöke csak az Ember és evolúció című fejezet, és egy további bekezdés elhagyásával engedélyezte a kiadást. Utóbbi rész az intézmények köztük az egyház evolúciójáról, változásáról, történetiségéről szólt. 13 De következménye az indexnek a visszatérő, és erősödő öncenzúra is. Erről november 22-i naplójegyzetében így vall Prohászka: Annyi tény, hogy az index-história után valahogy idegenül éreztem magamat az egyházban, idegenül, mint ki nem tartozom az egyházat képviselő s inkább a formalitások tógáiban feszelgő emberekhez, akik az akták és trakták közt nem törődnek sokat a világ problémáival. [ ] De meg azért is éreztem magamat idegenül, mert nem lehet biztonságosan s bátorságosan dolgoznom, s azt kell hinnem, hogy félreértések hínárjába kerülök. 14 Csőlátású fogadtatások Már Prohászka életében megtapasztalható volt mondatainak tudatos félreértelmezése és megbélyegzése tehát az áttételes cenzúra. Már az indexhez vezető modernizmus-vád is értékelhető ekként, de az egyház szűkebb közegén kívül ható történetekre is bukkanhatunk. 12 Adriányi: Prohászka és a római index, Szabó Ferenc: Prohászka és a Biblia. In: Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, Székesfehérvár, Schütz igazságot szolgáltatott az inkriminált részeknek: ÖM, 3, V., VIII-IX.; ÖM 4, ÖM 23, 255. (1913. november 22-i jegyzet). ~ 41 ~

43 Mózessy Gergely 1915 tavaszán megjelent A háború lelke című esszékötetét a szociáldemokrata sajtó következetesen militarista írásként állította be. Idézetek tucatjait lehetne szállítani ennek ellenkezőjét illusztrálva. Annyi történt pusztán, hogy a püspök több síkon szólt a kérdésről, kereste annak helyét a világ- és üdvösségtörténetben és ennek mélységeit nem akarták megérteni. Ahogy arra se figyeltek fel, hogy a háború árnyoldalainak következetes kiemelése ilyen társadalmi méltóság részéről mennyire ritka volt még ekkor. 15 Ennél is erőteljesebb egy 1918 nyarán kialakult polémia. Prohászka az Alkotmány hasábjain jelentetett meg egy cikket Pro juventute catholica címmel. 16 Az írást több lap átvette, vitát generált, amelyre a püspök Pro re christiana című írásával reagált. 17 Mindkét cikknek az az alapgondolata, hogy helyzetbe kell hozni és támogatni kell azt a magyar fiatalságot, amely eddig katonáskodni kényszerült és nem folytathatott magasabb tanulmányokat. A püspök konkrét példákat sorolva mondta ki azt, ami ekkoriban nagyon sokaknak csípte a szemét: feltűnően sok zsidó fiatal maradt távol a fronttól, minősíttette alkalmatlanná magát a katonáskodásra, osztatta be magát hátországi szolgálatra. (Jelen előadásunk kereteit meghaladja e kérdéskör részletes vizsgálata. De tény, hogy a hivatalos statisztikák szerint a bevonuló zsidó származású katonák vesztesége mintegy fele volt az általánosnak mondható rátának. E mögött főként társadalom- és hadtörténeti okok vannak: a legnagyobb vérveszteséget a gyalogos hadosztályok szenvedték el, amelyekbe döntően agrárnépességet soroztak s köztük valóban kevés volt a zsidó. 18 A felmentéseket orvosok intézhették el, akik közt rengeteg. Elég mindenkinek csak egy visszaélésről tapasztalat vagy hír: az áthangszereli a közvéleményt. A háború alatt a közhangulat a zsidóság ellen fordult. Egyrészt efféle viszszaélések miatt, másrészt tény, hogy a hadimilliomosok szemet szúró többsége is soraikból került ki. Ráadásul megnövekedett a városokban a Galíciából érkező 15 Vö.: Pl. Népszava, LIV. évf sz. (1926. június 19.) ÖM 22, , ÖM 22, Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Budapest, ~ 42 ~

44 Egy főpapi életmű a cenzúra szorításában menekültek száma. E feszültségben a korábbi asszimilációs politika megkérdőjeleződött.) Sokak szemét csípte ez de Prohászkához fogható társadalmi méltóság nem nyilvánult korábban meg a kérdésben. 19 Ezért volt a cikkeknek annyi utóközlése egyfelől, másfelől pedig ezért hárult a liberális sajtó össztüze Prohászkára. Ekkor először azóta sokszor. Addig ugyanis alapvetően szerették. 20 Holott Prohászka már második, témánkba vágó, június 30-án publikált írásában roppant határozottan elutasította az általánosítás vádját. Nyíltan kifejezte rokonszenvét a sorsát vállaló zsidóság mellett, miközben tapasztalatait sem tagadta meg: Felesleges külön kiemelnem, hogy én soha semmiféle tisztességes embert, legyen az magyar, vagy rác, vagy zsidó, nem bántok, s még kevésbé rágalmazok meg valakit. Nem bántom a derék zsidót sem. Aki ilyen, az örüljön neki; de arról tudom azt is, hogy nem azonosítja magát semmiféle gazsággal, s hogy jól vigyáz magára[,] főleg oly kérdésekben s érdekekben, hol a faji szimpátia öntudatlanul is kísértetbe hozza a jól nevelt embert is, vad, tajtékzó dühbe pedig a neveletlent, ut figura docet. Tudok tisztelni egyeseket az előbbi brancsból, s van alkalmam ámulni a tömegeken az utóbbi fajtából. 21 A püspök tehát képes volt differenciáltan tekinteni a zsidóságra csakhogy a liberális-zsidó sajtó egyáltalán nem volt hajlandó ezekről a mondatokról tudomást venni. (Akkor se, azóta se.) Antiszemita fordulatot láttattak; annak okait találgatták ízléstelenül. 22 Állami cenzúra Időben tovább haladva már Prohászka életében megtapasztalható az államhatalom cenzúrája. A kommunista államé, a Tanácsköztársaságé. A dicstelen 133 nap utáni első körlevelében Prohászka így vall erről: Üdvözlöm egyházme- 19 Uo Mózessy Gergely: Egy liberális élclap, a Borsszem Jankó Prohászka-képének változásai. In: Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, Székesfehérvár, ÖM 22, Mózessy: Egy liberális élclap, a Borsszem Jankó Prohászka-képének változásai, ~ 43 ~

45 Mózessy Gergely gyém lelkipásztorait és híveit ez alkalommal, midőn a legutóbbi társadalmi s gazdasági zavarok lecsillapultával most először intézhetem szavamat hozzájuk. Többször akartam, amint kötelességem is lett volna, fölszólalni; de első körlevelemet Velinszky László, tanító, akarta kijavítani, amit természetesen meg nem engedhettem, s így azután inkább levelek útján adtam tudtul a tudnivalókat; később ezt a szabadságunkat is megnyirbálta az ötletes önkény[,] s azontúl már csak nyílt levelekben érintkezhettünk. 23 A Velinszky-affér ismert történet. Prohászka hajlandó lett volna egy olyan körlevél kiadására, amelyben utasítja papjait, hogy működjenek együtt a hatalommal, amíg annak intézkedései hitbe és erkölcsbe nem ütköznek. A cenzor ezt akarta mert szócskára cserélni, amely gyökeresen megváltoztatta volna a tartalmat. A püspök ebbe természetesen nem egyezett bele. A hatalom szűklátókörűségére vallanak a történtek, mert a körlevél eredeti tartalommal is olyan támogatást jelentett volna, amelyet más egyházi felsőbbségtől nem kapott meg a kommün. 24 Csőlátású fogadtatás Prohászka életében a következő mozzanat, amire ki kell térnünk, a numerus clausus támogatása és annak ismételten csőlátású korabeli fogadtatása. Hogy nagy ívű beszédének milyen orgánumok milyen részeit emelték ki, arról már akkor adott egy tanulságos áttekintést a Nemzeti Újság. E beszéd kapcsán már akkor is, azóta is antiszemitizmussal vádolták bizonyos szereplők noha a törvényjavaslatot támogatva így vallott: Nem vagyok antiszemita, amint nem vagyok antigermán, nem vagyok antigall, nem vagyok antiangol s így sorolta érveit a törvény meghozatala mellett s azok messze vezetnek a klasszikus antiszemita 23 ÖM 9, ÖM 20, , 318.; ÖM 9, 260.; Ádám Andor: Az igazi Prohászka. A Toll, I. évf. 26. sz. (1929. október 13.) ; Gergely Jenő: Prohászka és a Tanácsköztársaság. In: Szabó Ferenc (szerk.): Prohászka ébresztése II. Budapest, ; Szabó: Prohászka Ottokár élete és műve, ~ 44 ~

46 Egy főpapi életmű a cenzúra szorításában eszköztártól. 25 Talán nem árt megjegyezni azt sem, hogy beszéde után a hazai cionista zsidóság lapja, a Zsidó Szemle kifejezetten üdvözölte Prohászka nézeteit. 26 Ikonná dermedve Prohászka Ottokár 1927-ben hunyt el. Érdekes vizsgálat lehetne, hogy halála kapcsán a róla megnyilatkozók életművének milyen területeit emelték ki, s mit hagytak homályban. Időhiányban el kell tekintenünk egyelőre a Szabó Ferenc SJ találóan fárasztó szuperlatívuszoknak nevezett szövegek vizsgálatától. 27 A dolog azonban érdekes, és időben továbbvinni is az: vajon a két világháború között ki, mikor és milyen célja érdekében tekinti a püspök megidézését muníciónak. E tekintetben van még mit tennie a Prohászka-kutatásnak. A két világháború közti szaktudomány hangsúlyai A piarista Schütz Antal folyamán 25 kötetben adta ki a püspök összegyűjtött munkáit. Óriási munkát végzett. Tisztában kell lennünk ugyanakkor a szövegkiadás fogyatékosságaival. A legfontosabb az, hogy az összegyűjtött munkák nem összes munkákat jelent. S ami nem került be a szövegkiadásba, az kiesett a kutatói kánonból. Így voltaképp ez is áttételes cenzúra, bár eredendően ártatlan. - Természetesen nem szerepelhettek benne az indexre került művek. Schütz csak Az intellectualismus túlhajtásai kapcsán utal erre a 14. kötet kiadói jegyzetében 25 Újabb kiadása: Írások Prohászkáról 4. Barlay Ö. Szabolcs Kiss Antal: Prohászka Ottokár parlamenti beszédei. Székesfehérvár, Dr. Simon Lajos: Prohászka a cionizmus mellett? In: Zsidó Szemle, XV. évf sz. (1920. szeptember 24.) 1 3. Ezúton is köszönöm Szalay László munkáját, aki felhívta figyelmemet e cikkre. 27 Szabó Ferenc: A Prohászka-kutatás története. In: Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár püspök az emberért. Budapest Székesfehérvár, ~ 45 ~

47 Mózessy Gergely külső ok miatt megjelöléssel, miközben felhívja a figyelmet az inkriminált mű leglényegesebb gondolatait tartalmazó, de nem megtámadott, így a kötetben közölt cikkre Csonka volt a naplók kiadása is. Schütz egyfelől nem ismerhetett minden jegyzetet, másfelől élő szereplőkre tekintettel is eszközölt kihagyásokat Schütz hatvan lapból emelt be válogatásába Prohászka szövegeket de nem ismerhetett mindent. Elkerülték a figyelmét kisebb szaklapok, amelyekre talán nem is gondolhatott. - Nem lehetett minden ténnyel tisztában sem. Ma már tudjuk, hogy 1905 és 1927 között valamennyi püspökkari pásztorlevelet Prohászka fogalmazott 30 de a testület működési mechanizmusait a piarista professor még nem ismerhette meg, így csak azokat a püspökkari körleveleket válogatta be a 9. kötetbe, amelyek szerzősége ismert volt előtte. - Volt, aminek nem volt bizonyos a szerzőségében. A Prohászka által alapított politikai lap, az Esztergom vezércikkei a lap első éveiben aláírás nélkül születtek, és Schütz volt annyira akkurátus szerkesztő, hogy e korai írások közül csak azokat emelte be a válogatásba, amelyeknél stílusjegyek, későbbi gondolati párhuzamok alapján biztosra vette, hogy a lapalapító-tulajdonos Prohászka munkái Volt olyan szöveg, amit valószínűleg aktuálisan kényesnek talált, s mellőzött. Ilyen a teológiai oktatás reformjának szükségességéről a Magyar Sionban ben megjelent Prohászka-szöveg ÖM 14, Erről lásd bővebben: Koncz Lajos: A Prohászka kutatások sorsa és áramlatai. In: Szabó Ferenc (szerk.): Prohászka önmagáról. Szeged, ; Sz[abó] F[erenc]: Prohászka naplójegyzeteinek kéziratai. In: Barlay Ö. Szabolcs Frenyó Zoltán Szabó Ferenc (szerk.): Prohászka Ottokár: Naplójegyzetek 1. Szeged Székesfehérvár, ; ÖM 23, VIII-IX. 30 Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár a püspöki kar tanácskozásain. In: Szabó Ferenc Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár, Magyarország apostola és tanítója. Tanulmányok Prohászka eszmevilágáról. Szeged, ÖM 21, ÖM 16, ~ 46 ~

48 Egy főpapi életmű a cenzúra szorításában - Schütz Prohászka recenzióit sem közölte újra, 33 mert a műfajnak nem volt különösebb becsülete. - Személyes tapasztalatai miatt Schütz irtózott attól, hogy autentikusnak nem tekintett beszédszöveget közöljön. Részt vett ugyanis a Dominus Jesus kötet beszédeinek még Prohászka életében történt sajtó alá rendezésében, és tudta, hogy Prohászka mennyit javított a gyorsírásos jegyzeteken, mielőtt az anyag nyomdába ment. 34 De nem csak prédikációk esetében bizonyult Schütz kérlelhetetlen következetességű szerkesztőnek. Prohászka katolikus nagygyűlési beszédeiből is mellőzött kettőt, melyekről mint írta csak kínosan hiányos stenogram állt rendelkezésére. 35 Fazekas Csaba ezeket igyekezett a közelmúltban rekonstruálni. 36 Egyet meg Schütz elfelejtett közölni azt én tettem meg. 37 Állami cenzúra II. külföld A mű kész, az alkotó pihen De vajon olvasható-e a mű a nagyközönség számára? Nem feltétlenül 1928 októberében a csehszlovák képviselőház a költségvetési vitájában Gregorovics Lipót parlamenti felszólalása hívta fel a figyelmet arra, hogy míg nagyszombati Szent Adalbert Társulat Magyarországon terjesztheti a szlovákok körében kiadványait, addig Prohászka műveit nem engedi be Csehszlovákiába Bővebben: Felsővályi Ákos: Prohászka Ottokár és a Magyar Sion. In: Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok Szerk. Székesfehérvár, ÖM 13, V-VII. 35 ÖM 13, Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár a XIII. Országos Katolikus Nagygyűlésen, október. In: Baráth Magdolna Molnár Antal (szerk.): A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Budapest Győr ; Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár a XVI. Országos Katolikus Nagygyűlésen, október. In: Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, Székesfehérvár, Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár a katolikus nagygyűléseken. In: Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok Székesfehérvár, MNL OL K 428 f. (http://mol.arcanum.hu/mti/opt/a htm?v=pdf&a=start. Letöltés időpontja: március. Az MTI kőnyomatos anyagának távkutatása.) Lapszemle, október ~ 47 ~

49 Mózessy Gergely A belügyminisztérium végül Prohászka 13 művének szabad Szlovenszko-i terjesztését engedélyezte de nem aratott vele osztatlan belpolitikai sikert. (Az engedély nem volt teljes: a Schütz-féle díszkiadás addig megjelent kötetei közül nem terjedt ki A diadalmas világnézetre. 39 ) Állami cenzúra III. Kommunizmus Magyarországra visszatérve foglalkoznunk kell az utólagos állami index kérdésével, azaz a tiltott könyvek állami listáival. A második világháború után nagyüzemi hajtóvadászat indult a fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek iránt folyamán egy máig nem publikált összetételű, Faust Imre vezette bizottság négy jegyzéket adott ki e művekről. A megjelölt kötetekből elvben csak a legnagyobb tudományos könyvtárakban, zárolt anyagként maradhatott volna példány. A lista roppant heterogén. Valóban vérlázító írások mellett szépirodalom is bőségesen található benne 40 Prohászka Ottokár művei közül A diadalmas világnézet került először listára. 41 Érdekes, hogy miért éppen ez az apologetikus mű csípte a bizottság szemét. Prohászka deklaráltan szembeszállt a szociáldemokráciával és a keresztény világnézetet hirdeti benne, de mindez elvi síkon történt: fasisztának, szovjetellenesnek, vagy antidemokratikusnak nevezni nem lehet. Ugyanakkor a szociáldemokrácia iránti kritikában jóval élesebb Kultúra és terror kötet nem került listára. Később az üldözött termékek III. jegyzékben tűnt fel az Iránytű mely címen Schütz Antal a szociális és azzal szorosan összefüggő zsidókérdésre vonatkozó Prohászka- 39 Uott november A folyamatról részletesebben lásd: Sipos Anna Magda: Index librorum prohibitorum a demokratikus Magyarországon. Könyvindexek Könyvtári Figyelő, 53 évf. (2007) 3. sz ; Uő.: Könyvek kivonásával és megsemmisítésével a politika szolgálatában. Könyvindexek Könyvtári Figyelő, 53. évf. (2007) 4. sz A fasiszta szovjetellenes antidemokratikus sajtótermékek II. számú jegyzéke. Kiadja a Magyar Miniszterelnökség Sajtóosztálya. [Budapest,] (továbbiakban: JEGYZÉK II) 18. ~ 48 ~

50 Egy főpapi életmű a cenzúra szorításában megnyilatkozásokat gyűjtötte egybe. 42 A holokauszt után ez égető téma volt, az index e tekintetben érthető. Ugyanakkor tudománytörténeti szempontból a munka száműzése biztosan nem segítette a történtek megértését, elemzését. Ráadásul Schütz a kötet címét egy 1920-ban Radványi Kálmán szerkesztésében megjelent ifjúsági Prohászka-kiadványtól kölcsönözte; 43 az ártatlan füzetet magával rántotta a névazonosság a zárolt állományokba. (Valamennyi jegyzéken szerepelt ugyanis, hogy az esetleges bibliográfiai pontatlanságok nem mentesítenek a beszolgáltatási kötelezettség alól. 44 ) Ugyanez a jegyzék tartalmazta Prohászka naplóját vélhetően 1919-es tapasztalatainak egyébként roppant tartózkodó papírra vetése miatt. 45 Újabb fázisként januárjában a népkönyvtárak és az iskolai könyvtárak tekintetében egész szerzői életműveket tettek indexre. Összesen 213 főt ítéltek utólagos silentiumra. Prohászkát is. 46 Néhány esettanulmány alapján azt mondhatjuk, hogy a jegyzékeken szereplő kötetek birtoklása a 40-es években magas bírsággal járt; 47 az ötvenes évek koncepciós pereiben néhány plusz hónapot ért; 48 míg a hatvanas évekre lényegében elfelejtődött, s csak a könyvtárosoknak okozott munkát. 49 A kommunista korszakra természetesen jellemző a csőlátású értelmezések világa is. Amikor a Vigilia decemberi Prohászka-száma megjelent, E. Fehér Pál az Élet és irodalomban vitriolos kritikával illette, mondván: minek Prohászkával foglalkozni, a tudomány már bebizonyította róla, hogy antiszemita és 42 A fasiszta szovjetellenes antidemokratikus sajtótermékek III. számú jegyzéke. Kiadja a Magyar Miniszterelnökség Sajtóosztálya. [Budapest,] (továbbiakban: JEGYZÉK III) Radványi Kálmán (szerk.): A Zászlónk Diákkönyvtára 1. kötet. Prohászka Ottokár: Iránytű a magyar ifjúság számára. Budapest, Pl. JEGYZÉK II JEGYZÉK III Sipos: Könyvek kivonásával, (http://ki.oszk.hu/kf/2010/10/konyvek-kivonasaval-esmegsemmisitesevel-a-politika-szolgalataban/#more-528 Letöltés időpontja: május). 47 Nagy Gábor: Ítéletek fasiszta könyvek miatt. Archivnet, 10. évf. (2010) 4. sz. (Letöltés időpontja: október). 48 ÁBTL V Kassa László. 49 MNL OL XIX A 21 d /1965. ~ 49 ~

51 Mózessy Gergely antikommunista. 50 Nem érdektelen tény témafelvetésünk tekintetében, hogy a meglehetősen leegyszerűsítő és megbélyegző, vitriolos cikk szerzője a legfőbb véleményformáló erőnek tekintett Népszabadság szerkesztőbizottságának is tagja volt ekkoriban. És felvetődött már az is, hogy egyúttal az állambiztonság alkalmazásában állt 51 Ez a publicisztika szintje. A jó történészek viszont próbálgatták a rendszer határait. Jellemző, ahogy néhai Gergely Jenő műveiben fokozatosan egyre több pozitívumot sorolt fel, ha Prohászkával foglalkozott a rendszerváltás előtt is. De a marxista historiográfiai környezet adott volt, attól el nem tért. 52 Működött egy államtól való félelem által vezérelt egyházi cenzúra is a kommunizmus alatt. A Vass Péter és Belon Gellért által tervezett Prohászka-antológiát az egyházi cenzúra nem engedte kiadni, az elítélő nyakatekert szakvélemény Gianits József cenzortól származott de a háttér a politikai miliő hozzá. 53 Hol tartunk most? A rendszerváltás után megkezdődött Prohászka ébresztése. A Szabó Ferenc SJ által vezetett kutatócsoport igyekezett több, Schütz Antal művével kapcsolatos hiányosságot felszámolni egyfelől, másfelől meg folyamatosan arra kényszerült, hogy közben az igazi, a teljes Prohászkáért lépjen fel E. Fehér Pál: Néhány szó egy különös kísérletről. Élet és Irodalom, XVII. évf. (1975) 1. sz In : Legyen III/III-as-vadász! Vagy legyen ügynök! hvg.hu, (2013. április 28.) (Letöltés időpontja: április). A felvetés nem lehetetlen, de óvatossággal kell kezelni. Az idézett cikk egy recenzió Tabajdi Gábor: A III/III. krónikája című kötetéről, amely azonban nem tartalmaz ilyen információt. Ezúton is köszönöm Vörös Géza segítségét a kérdésben. 52 Pl.: Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon, Budapest, 1977; Uő.: A politikai katolicizmus Magyarországon, Budapest, 1977; Gergely Jenő Vadász Sándor: Az útkereső Prohászka Ottokár. Vigilia, XLVI. évf. (1981) 6. sz ; Gergely Jenő: Prohászka Ottokár és a keresztény kurzus. In: Műhely, 5. évf. (1982) 2. sz Bővebben lásd Szabó: A Prohászka-kutatás története, Szabó: A Prohászka-kutatás története ; Szabó Ferenc: A teljes Prohászkáért. Távlatok, (1994) 3-4. sz ~ 50 ~

52 Egy főpapi életmű a cenzúra szorításában Az előbbi utat új szövegkiadások, hét sokszerzős tanulmánykötet, egy monográfia, egyes szerzőink saját kötetei és cikkei jelzik. Tennivaló van bőven még. S mit mondhatunk a teljes, az igazi Prohászkáról? A posztmodern kort éljük, amely a történettudományban a tényeknél gyakorta fontosabbnak tartja az értelmezést. S ebben a csőlátással elkövetett hazugságba könnyen és sokan beleesnek. A félreértések elkerülése végett: minden oldalról. Van, aki azzal vádol minket balról, vagy liberális oldalról, hogy nem foglalkozunk Prohászka állítólagos antiszemitizmusával. 55 A dolog nem igaz: csak a kontextust kevesen fogadják el, amit felvetünk. Hogy egy kritikai hang okait is vizsgálni kell, hogy nem ragadható ki térből és időből. (Hogy pl. a numerus clausus nem kiindulópont, nem érthető meg a világháború és a forradalmak nélkül.) Hogy a téma nem abszolutizálható: mert a zsidóság sem egységes, az egyes csoportokhoz való eltérő viszonyulását is hangsúlyozni kell. Ám ezek a hangok erősek, tele vele a média; s gyakorta effektív hazugságokkal is megterhelik a hírportálokat, s talán keresettség miatt, talán programozási trükkök eredményeként efféle szövegeket dobnak fel először az internetes keresők Van, aki azzal vádol minket a (szélső) jobboldalról, hogy nem foglalkozunk eleget Prohászka úgymond haladó antiszemitizmusával. 56 Saját fórumaikon e hangok is erősek, csak egy talán a nagyközönség részéről kevésbé ismert médiaszegmens van tele velük. Éppoly veszélyes bornírtság ez is. Miként csak elítélni tudjuk a Gede Testvérek által kiadott válogatást melynek olyan címet adtak, amit Prohászka maga soha semmilyen kiadványának nem Pl. Monori Áron: Akikre büszkék vagyunk. Élet és Irodalom, 50. évf. (2006) 15. sz őszén olvastam ilyen véleményt, ám a webhely URL-jét sajnos nem mentettem el. E tanulmány előzményének tekinthető előadásra készülve 2013 elején már a haladó antiszemita és más hasonló kereső kifejezések nem adtak értékelhető találatot vélhetően a weblapot törölték. 57 Vö.: Prohászka Ottokár: Az én antiszemitizmusom. Budapest, A Gede testvérek kiadásának címéül választott kifejezést Prohászka egy cikkében kérdésként idézőjellel használta (azaz nem vállalta): Már most mi az én «antiszemitizmusom?» Nem az, hogy üsd a zsidót, hanem az, hogy ébreszd fel, s ha kell, korbácsold fel a magyar tunyaságot a statisztika számsoraiból font ostorral, hogy fogjon hozzá, hogy fogja meg azt, amije van, amihez léte, hite, tradíciói kötik, s amit el lehet veszteni s így aztán koldusbotra jutni. Az én antiszemitizmusom nem gyűlölködés, hanem a nemzet emelése, szellemének ébresztése, s ha nevezetesen ez utóbbit veszem, hát nem egyéb, mint antidekadencia, antiintellektualizmus, antiblazírtság. Nincs nekem más törekvésem, ~ 51 ~

53 Mózessy Gergely E kettős szorításban a Székesfehérvári Egyházmegye 2009-ben adott ki egy tanulságos nyilatkozatot arról, hogy miben tekinti a püspök életművét követendőnek: Prohászka Ottokárban azt a főpapot tiszteljük, aki az emberért élő püspök volt, aki magát és mindenét szétosztotta a legrászorultabbaknak, aki jó kapcsolatot ápolt a különböző vallású és felfogású emberekkel, aki szociális érzékenységben messze megelőzte korát. Azt a főpapot látjuk benne, aki követendő eszménnyé vált életével, elmélyült istenkeresésével, Isten Igéjének bölcs hirdetésével. Krisztus követése számára mindenek felett állt, így tudta az Őt ért támadások kereszttüzében is hűségesen és szeretettel szolgálni Egyházát és hazáját. Jól ismerte az embert, nők és férfiak százainak adott mély empátiával lelki útmutatást életük sorsfordulóin. [ ] Példamutató volt elkötelezettsége az ökumenizmus terén. Irányadó volt nyitottsága az új eszmeáramlatok megismerésében. Határozott, világos útmutatást nyújtott a változó eszmék világában [ ]. 58 Talán valóban ez a teljes Prohászka mint kereszténységgel, idealizmussal, nemzeti érzéssel telíteni az ifjúságot s a fáradt lelkű intelligenciát (Vö.: ÖM 22, ) A kérdésről találóan szól: Szalay László: Dániel, Orbán, Prohászka. (Letöltés időpontja: április). Az én antiszemitizmusom kifejezés előfordul még egy Prohászka-magánlevelében is e szövegkörnyezetben: oly nagy a keresztények közt a halandóság; tehát segítsük a gyöngéket. Ez az én antiszemitizmusom. Csak zsidó miliő lehet az; ahol ilyesmit antiszemitizmusnak hívnak (SzfvPL Prohászka Gyűjtemény Lev január 23. Schwarzbach Flórához). 58 (Letöltés időpontja: április). ~ 52 ~

54 Egy főpapi életmű a cenzúra szorításában Prohászka Ottokár ( ) ~ 53 ~

55 Mózessy Gergely ~ 54 ~

56 A keresztény kurzus programja Bangha Bélánál Gárdonyi Máté A keresztény kurzus programja Bangha Bélánál Bangha páter, a programadó A jezsuita Bangha Bélát ( ) kortársai a két világháború közötti magyar egyházi- és közélet meghatározó alakjának tartották. Az természetesnek vehető, hogy a páter halála után nem sokkal megjelent, bevallottan elfogult életrajzban közeli munkatársa, Nyisztor Zoltán szuperlatívuszokban nyilatkozott mesteréről: Az úgynevezett világnézeti harcnak évtizedeken át a péteri értelemben vett kősziklája volt; a magyar katolicizmus második nagy restaurációs vágya és lendülete benne öltött testet; az ecclesia militans élén mindig ő járt. 1 Ha nem is ilyen patetikus stílusban, de lényegében hasonló megállapításra jutott a Horthyrendszer közállapotairól egyébként nem túl kedvező képet festő Szekfű Gyula is, szerinte Bangha a Trianon utáni keresztény Budapest gondolkodásának legenergikusabb kialakítója volt, aki a kereszttel a kezében hódította vissza az embereket. 2 A korszak egyháztörténetének újabb kutatói sem tulajdonítanak kisebb szerepet Banghának az 1919 után kibontakozó katolikus megújulásban, 3 e korszak vitathatatlanul szimbolikus alakjának, Prohászka Ottokárnak újabban ismét virágzó kultusza fényében mégis feltűnő, hogy a jezsuita páter munkásságát mostanában inkább csak rendtörténeti publikációkban méltatják. 4 Ennek az lehet a 1 Nyisztor Zoltán: Bangha Béla élete és műve. Budapest, Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Budapest, Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon Budapest, Szabó Ferenc (szerk.): Kortárs magyar jezsuiták 1. Eisenstadt, (Anima una könyvek 2.) ; András Imre: Páter Bangha Béla és Magyarország újjáépítésének víziója. In: Távlatok (1999), 46. szám ; Nemeshegyi Péter: Megemlékezés Bangha Béláról. In Uő: Vissza a ~ 55 ~

57 Gárdonyi Máté legfőbb oka, hogy Bangha elsősorban sajtóapostolnak tekintette magát, s ezért terjedelmes életművének jelentős részét aktuális kérdésekkel foglalkozó cikkek és tanulmányok teszik ki, amelyek sokkal korhoz kötöttebbnek bizonyultak, mint a székesfehérvári püspök írásai. 5 S bár Bangha érdeklődése, éppen újságírói munkaterületéből kifolyólag, szinte mindenre kiterjedt, teljesítménye a stílust tekintve mégis alulmarad Prohászkáéhoz képest, aki sokkal több húron tudott játszani, mint az örökös hitvédelemre és világnézeti harcra berendezkedett jezsuita páter. Mindent összevéve Bangha páter irodalmi hagyatéka ugyan jelentős kortörténeti dokumentum és a zsurnalisztikai bravúrok miatt élvezetes olvasmány, de tartalmi vonatkozásban ma már kevésbé átütő erejű, mint a maga idejében volt. Bangha páter életművéből terjedelménél és hatásánál fogva két munka emelkedik ki. Az egyik, a halála előtti hónapokban alkotott Világhódító kereszténység, az egész katolikus egyház számára kívánt stratégiát nyújtani a világnézeti harcban. A másik jelentős munka a Magyarország újjáépítése és a kereszténység címet viseli, 1919 karácsonyán jelent meg először, majd átdolgozva 1920 húsvétján másodszor, s a vesztett háború és a forradalmak utáni általános válságra akart megoldást kínálni nemcsak a katolikusoknak, hanem az egész magyarságnak. 6 Az augusztus 1. utáni közállapotokat a szuverenitás hiánya, a belpolitikai instabilitás és a gazdasági kilátástalanság határozta meg, s minden tekintetben átmenetnek bizonyult az az időszak, amit a témával foglalkozó történészek az között végbement bel- és külpolitikai konszolidáció másgyökerekhez. Teológiai tanulmányok. Budapest, Jelentős előrelépés Bangha öszszetett személyiségének értékelésében Molnár Antal Szabó Ferenc: Bangha Béla SJ emlékezete. Budapest, Műveinek összkiadása: Biró Bertalan (Sajtó alá rendezte): Bangha Béla S. J. Összegyűjtött Munkái. 30 k. Budapest, Banghának a korszerű katolikus sajtó megteremtésében szerzett érdemeiről: Petruch Antal: Száz év a magyar jezsuiták múltjából II. Az önálló magyar rendtartomány ( ). Kecskemét, (Anima Una könyvek 6.) ; Horváth Árpád: A Magyar Kultúra. In: Távlatok 61. szám (2003) ; Adriányi Gábor Csíky Balázs: Nyisztor Zoltán. Budapest, (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae XVII.) Bangha Béla: Magyarország újjáépítése és a kereszténység. In: Bangha Béla S. J. Összegyűjtött Munkái. 28. k. Sajtó alá rendezte: Biró Bertalan. Budapest, (A továbbiakban a műnek az összkiadásban megjelent, az évitől csak jelentéktelen javításokban eltérő kiadását idézzük.) ~ 56 ~

58 A keresztény kurzus programja Bangha Bélánál más lépésével zárnak le. 7 A katolikus egyház az ország egészéhez hasonlóan szintén komoly nehézségekkel küzdött, amelyek az általános válság következményein túl részben a trianoni határoknak az egyházkormányzatra gyakorolt hatásából, részben a megszilárduló politikai rendszerrel való azonosulás problémáiból fakadtak. 8 Ez utóbbiak végső soron a királykérdéssel voltak összefüggésben, hiszen más vonalon a klérus messzemenően támogatta azokat az erőket, amelyek a politikai rendszer jellegét a keresztény gondolat jegyében keresztény kurzusként, vagy keresztény-nemzeti kurzusként határozták meg. 9 Bangha Béla Magyarország újjáépítése és a kereszténység című munkája ennek a törekvésnek nemcsak a tükröződése, hanem a szerző nagyszabású kísérlete arra, hogy a keresztény kurzus alapelveit teoretikusan is kidolgozza, számot vetve a közelmúlttal, és világnézeti eligazodást nyújtva kortársainak. Ami Bangha művének számvetés-jellegét illeti, ebből a szempontból a könyv első fele rokonságot mutat Szekfű Gyula Három nemzedékével. Bangha azonban nemcsak a közelmúlt kritikus értékelésére és a tanulságok levonására vállalkozott, hiszen könyvének második fele az általa egyedüli megoldásnak tartott keresztény újjászületés programirata, s mint ilyen, hasonló jelentőséggel bírt a maga korában, mint a magyar püspöki kar augusztusi körlevele, amelynek szerzője Prohászka Ottokár volt. 10 A Magyarország újjáépítése keletkezési körülményeiről jól tájékoztatnak Banghának azok a naplójegyzetei, amelyeket életrajza kivonatosan közöl. 11 A jezsuita páter a Tanácsköztársaság március 21-i kikiáltása előtt nem sokkal amint naplójában írta: az utolsó vonattal Budapestről előbb Győrbe, 7 Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában Debrecen, ; Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, ; Püski Levente: A Horthy-rendszer. Budapest, , László T. László: Egyház és állam Magyarországon Budapest, Püski: A Horthy-rendszer, Itt jegyezzük meg, hogy a keresztény kurzus kifejezést mind Bangha, mind Prohászka teljesen magától értetődően és pozitív összefüggésben használta számtalanszor, így téves az az álláspont, miszerint a fogalom az aug. 7. utáni magyar kormányok gúnyos, sajtónyelvi elnevezése lett volna (vö. Keresztény kurzus. Magyar Katolikus Lexikon. 6. k. Budapest, ). 10 Gergely Jenő (szerk.): A püspöki kar tanácskozásai. A magyar katolikus püspökök konferenciáinak jegyzőkönyveiből Budapest, Nyisztor: Bangha Béla élete és műve, ~ 57 ~

59 Gárdonyi Máté majd Pozsonyba menekült, mivel tudomására jutott, hogy le akarják tartóztatni. A cseh megszállás alatt álló Pozsony jezsuita rendházában töltötte a következő hónapokat, Pestre való augusztus 22-i visszatéréséig, lemondva a közéleti aktivitásról, de korántsem tétlenül. A május 20-i bejegyzésben olvashatjuk: Dolgozgatom egy művön: Magyarország újjáépítése. Rá akarok mutatni a helyes útra, a keresztény politika és szociálpolitika szükségességére. Hogy sem az új, ami most volt, sem a régi nem jó, ami ide vezetett. Megvizsgálom a liberális szocialista gondolatot, a demokratikus jelszót, aztán tárgyalok a kereszténységről, persze ott is megmondva a megmondandókat jobbra is, balra is. 12 A pozsonyi hónapok mérlegét Bangha augusztus 8-i bejegyzésében vonta meg, amelyben számos cikk mellett egy kész könyvről tett említést, ami nyilvánvalóan a Magyarország újjáépítése. A megjelent munka fő vonalaiban hű maradt az eredeti koncepcióhoz, amennyiben az első fele a régi ideológia, vagyis a liberalizmus, majd az új, azaz a szociáldemokrácia és a kommunizmus kritikáját adta, míg második fele pozitív programként tárta az olvasó elé a társadalmi problémák katolikus szellemű megoldását. A demokráciát ezekhez képest kisebb terjedelemben tárgyalta, viszont sort kerített az államformának a könyv megjelenésével egy időben előtérbe került kérdésére is. A modern politikai ideológiák bírálata Banghának a liberalizmus és a szocializmus felett mondott bírálata nem különösebben eredeti gondolatmenet, annak szempontjait két fő forrásból merítette, egyrészt az egyházi tanítóhivatal állásfoglalásaiból, másrészt a századforduló politikai katolicizmusához közel álló német és osztrák újságírók, közgazdászok publicisztikáiból. A liberalizmus tekintetében elvi síkon azonosította magát a XIX. század azon pápai megnyilatkozásaival, amelyek a szabadelvű gondolatot 12 Uo ~ 58 ~

60 A keresztény kurzus programja Bangha Bélánál és az abból fakadó politikai gyakorlatot a modern kor legfőbb tévedései közé sorolták, és mint ilyet, teljes egészében elutasították. A jezsuita páter szerint a liberalizmus az a világnézeti és társadalmi elv, mely a keresztény hittől és szolidaritásérzettől elszakadt embert, az egyént teszi meg minden jog és törvény forrásának, az élet végcéljának, az erkölcsiség és kulturális haladás autonóm zsinórmértékének, továbbá az emberi önzést, a szabadságot teszi meg a közélet, kulturális és gazdasági élet sarkalatos elvévé. 13 Bár Bangha elismerte, hogy a liberalizmus jót is alkotott, amidőn az egyéniség jogait hangoztatta és utat teremtett a tehetségeknek, 14 fő céljának mégis azt tekintette, hogy számba vegye a liberalizmus által gazdasági, politikai és kulturális téren az európai társadalmakban okozott károkat. A károk illusztráláshoz a muníciót kritikájának másik forrása szolgáltatta, a német nyelvű antiliberális sajtó, különösen Joseph Eberle bécsi újságíró ( ), akit Bangha olyannyira nagyra értékelt, hogy bátor hangja, rendíthetetlen katolicizmusa miatt később is a legkiválóbb jelenkori publicisták közé sorolt. 15 A jezsuita páter így az érvelésnek azt a tetszetős, ám nem túl meggyőző útját választotta, hogy Magyarországon kevéssé vagy egyáltalán nem ismert szaktekintélyekre hivatkozva sorolta elő tucatszám azokat a XIX. század végi, XX. század eleji pénzügyi botrányokat és gazdasági jellegű visszaéléseket, amelyeket a bankuralom következményének és a társadalmi igazságtalanságok forrásának tekintett. Művének, mint vitairatnak természetesen nem az volt a célja, hogy e jelenségeket mélyebb közgazdaságtani, szociológiai elemzésnek vesse alá, ám éppen ennek következtében a könyv e része a kapitalizmus korabeli viszonyainak felszínes kritikája maradt csupán. Azért, hogy a liberalizmus veszélyes volta nem vált elég világossá az emberek előtt, a páter egyrészt a szabadkőművességet tette felelőssé, amely kétségkívül kulcsszerepet játszott a felvilágosodás és a liberalizmus eszméinek terjesztésében, másrészt a sajtó ügyének hanyag kezelését az egyház részéről, amely oda 13 Bangha, Magyarország újjáépítése és a kereszténység, Uo Eberle, Joseph. Katolikus Lexikon. 1. k. Budapest, (a szócikket Bangha írta) ~ 59 ~

61 Gárdonyi Máté vezetett, hogy még a vatikáni híreket is zsidó kézből kaptuk, az Istent magát, az evangéliumot, a kereszténységet zsidó szemüvegen át kellett látnunk. 16 Banghának egyébként már első még növendék korában megjelent írása is a katolikus sajtó szükségességéről szólt, sőt újmiséje utáni első prédikációját is ennek a témának szentelte, 17 így nem meglepő, hogy a sajtó kérdésének kiemelt jelentőséget tulajdonított a társadalom keresztény szellemű megújítása szempontjából. E cél érdekében munkálkodott a korszerű, vagyis nemcsak hitbuzgalmi kérdésekkel foglalkozó, hanem a politikai és világnézeti küzdelemben elkötelezett keresztény sajtó megteremtéséért. Ami a szocializmust illeti, Bangha először is összhangban XIII. Leó pápa Rerum novarum kezdetű enciklikájával éles különbséget tett a munkások érdekvédelmét felvállaló keresztényszocializmus, mint a kapitalizmus visszásságaira adott jogos válasz, és az osztályharcot hirdető szociáldemokrácia, mint társadalmilag veszélyes mozgalom között. Ily módon kritikája nem általában a szocialista gondolat, hanem a szociáldemokrácia ellen irányult, amit lényegileg azonosnak vett a kommunizmussal, amely szerinte nyilván nem függetlenül 1919 magyarországi tapasztalataitól a szocialista elméletek és taktikák végső konklúziója. 18 Sajátossága továbbá Bangha szocializmus-kritikájának, hogy míg a munkáskérdést valódi problémának, a munkások érdekvédelmét jogos igénynek látta, addig a szociáldemokráciát csupán a liberalizmus nagy megtévesztésének, amelynek célja, hogy megakadályozza a társadalmi problémáknak a páter szerint egyedül lehetséges megoldását, a keresztényszociális reformokat. Bangha a társadalmi béke előfeltételének tekintette a szociáldemokrácia visszaszorítását, ami egyet jelentett nála a munkásmozgalom depolitizálásával, mivel szerinte a 16 Bangha: Magyarország újjáépítése és a kereszténység, Ennek a megjegyzésnek a hátteréről lásd Klestenitz Tibor: Sajtó, felekezet, politika. A Központi Sajtóvállalat első évei ( ). In: Múltunk 20. évf. (2009) 3. szám Nyisztor: Bangha Béla élete és műve, 105, Bangha: Magyarország újjáépítése és a kereszténység, 79. ~ 60 ~

62 A keresztény kurzus programja Bangha Bélánál szakszervezeteknek csak mint a szociális önvédelem eszközeinek van létjogosultságuk. 19 Ezt a célt a sztrájkjog felszámolásával és a szakszervezetek államosításával vélte közvetlenül elérhetőnek, vagyis olyan eszközökkel, amelyeket egy évtizeddel később XI. Pius pápa Quadragesimo anno kezdetű enciklikájában (1931) az olaszországi tapasztalatok alapján a katolikus társadalmi tanítás szempontjából legalábbis aggályosnak ítélt. 20 A páter a liberalizmus és a szociáldemokrácia hibáinak kiküszöbölését távlatilag nem e konkrét lépésektől várta, hanem a korabeli jezsuita közgazdasági iskola 21 által is képviselt társadalmi szolidarizmus eszméjétől, amely képviselői szerint egyensúlyt alakíthatott volna ki az egyén és a társadalom érdekei között. 22 Bangha azonban annak kifejtésével, hogy e társadalompolitikai célkitűzést miként lehetne átültetni a magyar viszonyok közé, adós maradt. Ez a hiány két okra vezethető vissza: az egyik, hogy a páter kritikájának éle mindenekelőtt a liberalizmus és a szocializmus, mint ideológiák ellen irányult, s nem annyira a dualizmus korának vagy a forradalmak évének magyarországi politikai-gazdasági viszonyai ellen; a másik pedig, hogy a társadalmi folyamatokat általában véve is hajlamos volt mindenekelőtt eszmék küzdelmeként értelmezni, s így az általa ajánlott megoldások is kevéssé gyakorlatiasnak bizonyultak. Ami Bangha érvelésének első jellegzetességét, vagyis a magyar szabadelvűség konkrét politikai gyakorlata iránti érzéketlenséget illeti, az akkor válik világossá, ha következtetéseit összehasonlítjuk Szekfű Három nemzedékének gondolatmenetével. Abban egyetértés mutatkozott a szerzők között, hogy mindketten a kiegyezés utáni liberális politikát tették felelőssé a magyar állam összeomlásáért, csakhogy míg Bangha a szabadelvűséget velejéig romlott ideológiának tekintette, és ezért lényegében véve mindenestül elutasította, addig Szekfű elsősorban 19 Uo Tomka Miklós Goják János (szerk.): Az Egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok. Budapest, é. n Botos Máté: Egy modern jezsuita politikai gazdaságtan kialakulása: a XIX. századi jezsuiták hatása az Egyház szociális tanítására. In: Szilágyi Csaba (szerk.): A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig. Piliscsaba, (Művelődéstörténeti műhely Rendtörténeti konferenciák 2.) Bangha: Magyarország újjáépítése és a kereszténység, 145. ~ 61 ~

63 Gárdonyi Máté a liberális politikai elit felelősségét tette elemzése tárgyává. E felelősséget egyes akuttá vált problémák (közjogi kérdés, nemzetiségi kérdés, zsidókérdés, korrupciós parlamentarizmus ) kezelésének elhanyagolásában állapította meg, magát a liberális gondolatot azonban pozitíven értékelte, 23 s a politikai gyakorlat tekintetében is elismerően szólt a radikalizmus nélküli, józan, Deák-féle liberalizmusról. 24 Közös vonása a két könyvnek, hogy a zsidóság térnyerését a gazdasági és a szellemi életben mindegyik a társadalmi feszültségek legnyilvánvalóbb okaként kezelte, s a szóhasználatban sem volt nagy eltérés közöttük, az azonban szembeötlő különbség, hogy Szekfű, szemben Bangha külföldi példatárával, a maga érvelését a magyar gazdaság- és társadalomfejlődés alaposan okadatolt elemzésével támasztotta alá, s elutasította, hogy Magyarország betegségének okát egyedül a zsidóságban lássa. 25 A jezsuita páter által hosszan taglalt szocializmussal, mint ami Magyarországon késői fejlemény és aminek hazai belső fejlődése nincsen, 26 Szekfű csupán mellékesen foglalkozott, s ugyanígy járt el a szabadkőműves antiklerikalizmussal is, ami pedig Bangha szemében a liberalizmus lényege volt. Végül fontos különbség a két mű között, hogy míg a Három nemzedék csupán arra vállalkozott, hogy feltárja a liberális magyar állam összeomlásának okait, addig Bangha könyve már címében is jelezte, hogy programot kíván adni Magyarország újjáépítéséhez. Bár, ha jobban meggondoljuk, amikor Szekfű még a magyar szabadelvűek három nemzedékének bírálata előtt Széchenyi István konzervatív reformrendszerét úgy értékelte, hogy az ő elmélete az egyetlen keresztény-magyar társadalmi és államfelfogás, 27 akkor ugyancsak mintát 23 A liberális elmélet tehát a gondolkodás történetében haladás volt; ezt elismerve azonban ki kell mondanunk, hogy a gyakorlati politikában a beléje helyezett reményeknek nem felelt meg. Szekfű: Három nemzedék és ami utána következik, Uo Szekfű: Három nemzedék és ami utána következik, Uo Uo. 54. ~ 62 ~

64 A keresztény kurzus programja Bangha Bélánál kívánt adni a politikai elit számára, méghozzá bár nem csekély tartalmi eltéréssel Banghához hasonló fogalmi keretben, a keresztény-nemzeti gondolat jegyében. Bangha gondolkodásának másik sajátossága abban áll, hogy a páter a társadalmi problémák gyökerét nem a gazdasági érdekek ütközésében, hanem az eszmék küzdelmében látta: az életet nemcsak gazdasági érdekek, hanem elsősorban eszmék irányítják. 28 Ezért nem volt gyakorlatias válasza a munkáskérdésre, de a magyar társadalomfejlődés még neuralgikusabb pontjával, a földkérdéssel kapcsolatban is csak a földbirtokreform szükségességét hangoztatta, de konkrét megoldási javaslatok helyett csupán annyit szögezett le, hogy erkölcsi szempontok bevonása nélkül nyugalmat s egyensúlyt teremteni a faluban sem lehet. 29 Ez a hallgatás igen szembetűnő Prohászka megnyilatkozásaihoz képest, hiszen a fehérvári püspök korábban részletekbe menő földreformtervvel állt elő. 30 A keresztény kurzus eszmei alapjai A fenti megjegyzések fényében nem lehet csodálkozni azon, hogy Bangha a társadalmi válság megoldását sem pusztán a gazdasági helyzet javulásától, vagy a politikai struktúra reformjától várta, hanem elsősorban az eszmei alapok tisztázásától, s attól, hogy a kereszténység ismét társadalomformáló tényező legyen. 31 Művének legeredetibb gondolatmenete az, amelyben megvizsgálta a kereszténység és a nemzeti gondolat kapcsolatát, továbbá azt a kényes kérdést, hogy a mi lehet a tartalma a keresztény jelzőnek egy felekezetileg sokszínű országban. 32 A páter szerint a nemzeti eszmének csak a kereszténység adhat teljes értelmet, mert míg a nemzeti tudat emberi és pogány alapon nem egyéb, mint a földrajzi 28 Bangha: Magyarország újjáépítése és a kereszténység, Uo Balogh Margit: Örökbérlet vagy verkli? - Prohászka örökbérlet-javaslata. In: Szabó Ferenc (szerk.): Prohászka ébresztése II. Budapest, Bangha: Magyarország újjáépítése és a kereszténység, Uo ~ 63 ~

65 Gárdonyi Máté és történelmi, esetleg faji és nyelvi összetartozásnak érzete, addig teológiai öszszefüggésbe helyezve a nemzet az egymásra utaltaknak és egymáshoz tartozóknak Isten akaratán nyugvó erkölcsi egysége. 33 A szekularizált nacionalizmus Bangha értelmezésében 1848-tól hódított Magyarországon, és súlyos károkat okozott, mert elvezetett a felekezetnélküli állam gondolatához és az egyházellenes törvényekhez, hozzájárult a sovinizmus megerősödéséhez, végső soron a nemzetiségeknek a magyarságtól való elhidegüléséhez. Ezzel szemben Szent István óta a keresztény nemzeti gondolat vésődött be a nemzet fiainak lelkébe, 34 ezért az államnak vissza kell térnie a keresztény istenhit és erkölcs alapjára, ami egyrészt a keresztény szellemiségű törvénykezésben mutatkozhat meg, másrészt az egyház jogvédelmében, erkölcsi és anyagi támogatásában. Különben is, szögezte le Bangha, sokkal kevesebb az, amit az állam nyújthat az egyháznak, mint amit viszonzásul kaphat: az állampolgárok erkölcsi erejének növelését, lelkiismeretének, törvénytiszteletének, kötelességtudatának fokozását. 35 Ugyanakkor a páter állam és egyház együttműködését nem a jozefinizmus örökségével terhelt államegyházi rendszerben képzelte el, hanem csakis annak a feltételnek a teljesülésével, hogy az egyház eredeti és sajátos céljai, törvényei, szelleme érvényesülnek. 36 A főkegyúri jogon alapuló magyar egyházi struktúra reformját azonban nem az Eötvös József nevével fémjelzett liberális autonómia-modell révén látta megvalósíthatónak, hanem teljes összhangban a Szentszéknek több évszázados, és az 1917-es Egyházi Törvénykönyvben egyértelműen kifejeződő törekvésével csakis úgy, hogy a pápa szabadon nevezheti ki a püspököket. 37 Érdekes, hogy a szabad püspökkinevezés előnyeit az Egyesült Államok példájával illusztrálta 33 Uo Uo Uo Uo Bánk József: Egyházi jog. Az egyházi alkotmányjog alapjai. Budapest, ~ 64 ~

66 A keresztény kurzus programja Bangha Bélánál Bangha, s külön megemlítette, hogy ott a papság és a hívek legjobbjainak meghallgatása mellett történik ez. 38 Nyilván nem lehetett tudomása arról, hogy éppen 1918 után számolta fel Róma az amerikai egyház azon gyakorlatát, amely a püspökök jelölésében a klérus képviselőit formálisan is részvételhez juttatta. Bangha felvetése mindenesetre nem volt légből kapott, hiszen Magyarországon 1918 után, a főkegyúri jog gyakorlása körüli bizonytalanság miatt a Szentszék szabadon kezdte kinevezni a püspököket, de ezt a magyar kormány csak addig tolerálta, amíg inkább elméleti problémáról volt szó, és nem került közvetlen közelségbe a legjelentősebb érseki székek (Esztergom, Kalocsa) betöltése. 39 A sajátos magyar vallási viszonyok között külön problémaként jelentkezett, hogy az egymástól élesen elkülönülő, sőt egymással rivalizáló felekezetek miként tudják egységesen megjeleníteni a rendszer keresztény jellegét. Bangha elvi megállapítása szerint az államnak minden keresztény egyházat annyi támogatásban kell részesítenie, amennyi erkölcsi értéket és támaszt lel benne a polgárok magasabbrendű megnevelésében, bár nem tette kétségessé, hogy a magyar állam szempontjából azt tartaná a legszerencsésebbnek, ha az a kereszténységet elsősorban legősibb s az országban már hívei számánál fogva legjelentékenyebb formájában követi és értelmezi, 40 vagyis a katolikus egyházat részesítené előnyben. Ez azonban szerinte nem lehet akadálya annak, hogy az állam a többi formákat is, mint bevett vallásfelekezeteket elismerje, hazafias, kulturális és erkölcsi érdemeik szerint egyenlő szabadságban s megfelelő anyagi s jogi támogatásban részesítse. 41 E doktrinernek is nevezhető álláspont mellett azonban Bangha könyve tartalmaz olyan javaslatokat is, amelyek realisztikusabban közelítik meg a katolikus és protestáns egyházak kívánatos összefogását. Egyfelől a páter arra hívta fel a figyelmet, hogy a liberalizmus, szociáldemokrácia, zsidóság, szabadkőművesség stb., mint közös ellenségek, közös védekezésre kell, hogy sarkallják 38 Bangha: Magyarország újjáépítése és a kereszténység, , 158, Salacz Gábor: A főkegyúri jog és a püspökök kinevezése a két világháború között Magyarországon. Budapest, (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae XVI.) Bangha: Magyarország újjáépítése és a kereszténység, 163, Uo ~ 65 ~

67 Gárdonyi Máté az egyházakat, a felekezeti törekvéseket és érzékenységeket a közös keresztény célok mögé helyezve. 42 Bangha ezzel kapcsolatban jól érzékelte, hogy a katolikusok számarányának az új államhatárok közötti emelkedése újabb feszültségforrás lehet felekezeti téren, amint ezt rövidesen mutatta is a protestáns tiltakozás a keresztény kurzus katolikus kisajátítása miatt, illetve az egész Horthy-korszakra jellemző katolikus panasz a protestánsok politikai felülreprezentáltságáról. Bangha másik javaslata a protestánsokat a vallási unió gondolatának igyekezett megnyerni: A katolicizmus bizonnyal nagy előzékenységgel sietne az egyesülés útjait egyengetni s a közeledést megkönnyíteni, s miként a keleti egyházaknál, Róma hihetőleg itt is hajlandó lenne messzemenő engedményekre, ami a szertartásos életet, az istentisztelet nyelvét, a lelkészek elhelyezkedését, családos állapotát stb. illeti. 43 Eltekintve attól, hogy Banghában fel sem merült: a protestánsok részéről hitelvi akadályai is lehetnének az uniónak, meglepően nyitott ez a javaslat a katolikus egyháznak ahhoz a korabeli hivatalos álláspontjához képest, amely csakis a teljes és feltétlen visszatérés révén tudta elképzelni a XVI. századi egyházszakadás megszüntetését. A hagyományos katolikus államelméletet elevenítette fel Bangha akkor, amikor könyvében a demokráciáról, illetve az államforma aktuális kérdéséről szólt. Egyfelől leszögezte, hogy a nép széles rétegeinek a kormányzatban való részesedése ellen a kereszténységnek nincs észrevétele, másfelől elutasította a népszuverenitás oly értelmű eszméjét, amely szerint a nép az egyedüli forrása minden jognak, tekintélynek, kormányhatalomnak. 44 Aquinói Szent Tamás államelmélete alapján a jezsuita páter azt tartotta szerencsésnek, ha valamelyes része mindenkinek van az állam kormányzásában, mert ez növeli a népben a békét és a megnyugvást, ám megszorítással: a voltaképpeni államhatalom és kormányzótekintély, a jog és a törvény azáltal lesz teljessé és szentté, hogy a nép 42 Uo Uo Uo ~ 66 ~

68 A keresztény kurzus programja Bangha Bélánál által egyszer választott vagy benne kifejlődött államformát, államfőket, törvényeket az Isten által lelkünkbe írt felsőbb törvény és jogrend szentesíti. 45 Ez az érvelés lényegében megelőlegezi a két világháború közötti, Horthy kormányzó nevével fémjelzett tekintélyelvű vagy autoriter rendszer legitimációját. 46 Ami az államforma kérdését illeti, a fentiek alapján nem meglepő, hogy Bangha szerint a köztársaság az államformák kialakulásának primitívebb formája, mint a monarchia, mivel a monarchia sokkal inkább biztosítja az államélet folytonosságát és az egységesítő tekintélyt. 47 Szemében még mindig hasznosabb egy olyan uralkodó, aki nem rendelkezik kiváló emberi és államférfiúi tulajdonságokkal, mint a nép az utca kegyelméből való parvenü. 48 Végső érvként pedig a katolikus egyház példáját hozza fel, amely sok demokratikus vonással mérsékelve ugyan, de monarchikus szervezet, és a világnak közismerten legrégibb, legtöbb vihart kiállt s legnagyobbszerű államszervezete. 49 Annak, hogy Bangha az egyházat államszervezetnek tekintette, a hátterében a XIX. század második felére, a XX. század elejére jellemző ultramontanizmus által képviselt societas perfecta tana állt, amely a csupán evilági célok elérésére rendelt állammal szemben az örök üdvösséget garantáló egyház elsőbbségét hirdette. Bangha a keresztény-nemzeti gondolat témakörén belül külön is tárgyalta az úgynevezett zsidókérdést, bár könyvében már korábban számtalanszor világossá tette, hogy a zsidóság térnyerését, illetve a liberalizmus asszimilációs politikáját tekinti a szociális feszültségek legfőbb okának, továbbá erre az okra vezeti vissza a kereszténységnek a társadalomban, különösen pedig a kulturális területen történt visszaszorulását. Bangha a zsidókérdést vallásival kombinált nemzetiségi problémaként értelmezte, 50 ami azt jelentette, hogy elutasította mind a liberális politikát, amely a zsidóságban csak felekezetet látott, s a polgári jogok teljes 45 Uo Ormos: Magyarország a két világháború korában , Bangha: Magyarország újjáépítése és a kereszténység, Uo Uo Uo ~ 67 ~

69 Gárdonyi Máté megadásával a maga részéről lezárta az asszimiláció körüli vitát, mind a szélsőséges antiszemitizmus strukturálatlan szemléletét, mert szerinte a zsidóságnak hazafiasan érző elemeit magunktól eltaszítani sem keresztényi erkölcsi, sem nemzeti szempontból nem indokolt. 51 Banghának később is konzekvensen képviselt álláspontja szerint egyfelől ellenőrizni és akadályozni kell a zsidóság imperialisztikus törekvéseit 52 a falusi szatócsüzletektől a nagykereskedelmen és iparon át a kultúráig és sajtóig, másfelől elő kell mozdítani a lelki és erkölcsi asszimilációt, amelynek a páter szemében szükséges, de nem elégséges feltétele volt a zsidók megkeresztelkedése. A zsidókérdés megoldásának egyik fő eszközeként említette a keresztény ifjúság versenyképessé tételét, vagyis azt, hogy az elszegényedett keresztény néposztályok ifjúságának magasabb kiképzését állami eszközökkel is elő kell mozdítani ; ez a követelés a numerus clausus törvény életbe léptetésével vált gyakorlattá. 53 A keresztény kurzus kritikája A keresztény kurzus célkitűzéseinek és konkrét politikai gyakorlatának vizsgálatához szorosan hozzátartozik annak a kérdésnek a felvetése, hogy a keresztény-nemzeti gondolat leginkább exponált katolikus támogatói, jelesül Prohászka és Bangha, miért jutottak el igen hamar, már folyamán a rendszer kritikájának megfogalmazásáig (bár Prohászka igazán egyértelműen csak naplójában fejtette ki véleményét). Bár bírálatuk elsődlegesen bizonyos visszaélések és károsnak ítélt tendenciák ellen irányult, nem kétséges, csüggesztően hatott rájuk annak tudomásul vétele, hogy az általuk megfogalmazott fennkölt ideálok és a kompromisszumokra épülő politikai gyakorlat között az idő előrehaladtával egyre mélyülő szakadék mutatkozott. Kellő távlatból úgy fogalmazhatjuk meg a probléma lényegét, hogy bár a keresztény-nemzeti gondolat hivatalosan 51 Uo Uo Uo ~ 68 ~

70 A keresztény kurzus programja Bangha Bélánál továbbra is a rendszer ideológiájának alapja maradt, a radikális keresztény politika helyét a konszolidáció jegyében lassanként átvette a Bethlen-féle konzervatív restauráció gyakorlatiasabb és realisztikusabb programja. 54 Ami Bangha kritikáját illeti, már önmagában az figyelemreméltó, hogy 1921 elején megjelent írásának címében idézőjelbe tette a kurzus szót, amit pedig korábban oly természetességgel használt ő maga is, s helyette a továbbiakban a keresztény irányzat kifejezéssel élt, ami ugyan a keresztény kurzus fordítása, de a szerző talán mégis jelezni kívánt ezzel valamilyen távolságtartást. 55 A kurzus kisiklásának alapvető okát a páter abban jelölte meg, hogy a bolsevista országvesztés után egyszerre belelendültünk a kereszténységbe, mint az álszocializmus és elődje, az álliberalizmus legmagátólértetőtőbb ellentétébe és ellenszerébe, anélkül, hogy sikerült volna tisztázni, mit is jelent ez a szó: keresztény ország, keresztény reneszánsz, keresztény társadalmi újjászerveződés. 56 Prohászkához hasonlóan Bangha is felvetette a megfelelő vezetőemberek hiányát, de a probléma fő okát mégsem ebben látta, hanem abban, hogy a keresztény politika túlságosan elmosódott elvi alapokon indult, 57 s így a kereszténység inkább bizonyos törekvések és ideológiák elleni jelszóvá vált, semmint koherens és pozitív programmá. Ennek gyökerét a páter abban jelölte meg, hogy az értelmiség még a liberális érában nyerte képzettségét és műveltségét, vagyis még a keresztény-nemzeti gondolat mellett elkötelezett elit tagjai sem gondolkoznak a kor nagy mozgató eszméiről zsidómentesen, hiszen, tette fel a kérdést, ki tanult nálunk keresztény állambölcseletet, keresztény társadalomtudományt? 58 Bár Bangha ebben a kritikus írásában sem hagyott kétséget afelől, hogy továbbra is a magyar társadalomra leselkedő veszélynek tekinti a zsidóságot, mégis kifogásolta, hogy a keresztény kurzus általa is hirdetett programjából sokan csak az antisze- 54 Püski: A Horthy-rendszer, 52 57, A kurzus bajai. In: Bangha: Magyarország újjáépítése és a kereszténység, Uo Uo Uo ~ 69 ~

71 Gárdonyi Máté mita szólamokat hallották meg: Kereszténység alatt csak fajiságot értettünk; antiszemitizmust, tehát negatívumot. Az antiszemitizmus megfelelő módja és mértéke feltétlenül tartozéka a kereszténységnek, de nem lényege és még kevésbé teljessége. Puszta negatívumokkal országot építeni, társadalmat gyógyítani, kultúrát teremteni nem lehet. Keresztény Magyarországot akartunk, de minél kevesebb kereszténységgel fogalmazta meg bírálatának lényegét Bangha, 59 rímelve Prohászka hasonlóan keserű megállapítására, s a jövőre nézve azt a mindig időszerű következtetést vonta le, hogy a keresztény gondolat szociális és kulturális hatásait a keresztény vallásos életnek és az ezzel összenőtt keresztény erkölcsnek kell kitermelnie. 60 Az írásban folyamatosan használt többes szám első személy talán nemcsak retorikai eszköz volt Bangha részéről, hanem az önkritika kifejeződése is. S valóban, ha programadó művének arányait nézzük, jogosnak tűnik az önkritika, hiszen ő sem állt ellen annak a kísértésnek, hogy az történelmi kataklizmáinak következtében előállott ideológiai légüres térben a kereszténységet szinte kizárólag csak a liberalizmus és a marxizmus ellenszeréül kínálkozó társadalomalakító tényezőként mutassa be. 59 Uo Uo ~ 70 ~

72 A keresztény kurzus programja Bangha Bélánál Bangha Béla ( ) ~ 71 ~

73 Gárdonyi Máté ~ 72 ~

74 Törekvések a szegedi egyetem katolikus jellegének biztosítására a két világháború között Miklós Péter Törekvések a szegedi egyetem katolikus jellegének biztosítására a két világháború között Klebelsberg Kuno októberében a szegedi székesegyház fölszentelése, az egyetem Dóm téri épületegyüttesének, valamint a püspöki palota és a Nemzeti Emlékcsarnok átadásán beszélt a szegedi Dóm tér szimbólumértékéről is. A tér ugyanis a klebelsbergi intenciók szerint a magyar kereszténység, a magyar állam és a magyar tudomány ezeréves megbonthatatlan egységének és szövetségének a jelképe. Mint fogalmazott: államon, egyházon és városon kívül egyesítettük itt erőinket, sokan-sokan, akik szervező vagy tervező munkával, szellemi vagy testi erővel ennek a műnek a létrehozására egy nemesebb, egy szent demokráciában összeforrtunk. Majd a kultuszminiszter hozzátette: Legyen ez a tér egy téglába épített, kőbe vésett, ércbe öntött Nem, nem, soha! 1 Klebelsberg Kuno sokat fáradozott a szegedi egyetem és a szegedi katolikus egyházigazgatási központ létrejöttéért. Az előbbi Kolozsvárról, az utóbbi Temesvárról települt a városba. 2 Klebelsberg a Ferenc József Tudományegyetemen önálló katolikus teológiai kart szándékozott fölállítani. Ezt Glattfelder Gyula csanádi főpásztor támogatta, hiszen püspöki székének országos kulturális és politikai befolyását tovább erősítette volna. 3 1 Vö. Miklós Péter: Klebelsberg és a szegedi egyetem. Rubicon, sz Miklós Péter: Klebelsberg Kuno jelentősége a magyar és a szegedi kultúrtörténetben. In: Kertész Péter Lendvai Beatrix (szerk.): Mozaik. Európai kultúra és kisebbségi identitás a DKMT Eurorégióban. Szeged, Lásd bővebben: Tóth Tamás: Egy jezsuita vezetésű hittudomány kar tervei a két világháború között. In: Molnár Antal Szilágyi Csaba Zombori István (szerk.): Historicus Societatis Iesu. Szilas László emlékkönyv. Budapest, ~ 73 ~

75 Miklós Péter A püspöki kar október 25-én, Budapesten tartott értekezletén tárgyalta a szatmári és nagyvarádi római katolikus püspökségek részben Magyarországon maradt, részben Romániához került birtokainak ügyét. Megállapítandó a nagyváradi és a szatmári egyházmegyék magyarországi részének belső szükséglete, ideértve a papnevelés költségeit is írta Klebelsberg a püspöki karnak Számolva a szükségletekkel, a magyar királyi kormány már nagyobb összeget bocsátott a csanádi egyházmegye rendelkezésére azért, hogy Szegeden mint egyetemi városban és a Tiszavidék legnagyobb katolikus kultúrközpontjában mód nyújtassék egy katolikus papnevelő felállítására. Az államnak rosszabbul fordult pénzügyi helyzetében belátható időn belül újabb ilyen állami hozzájárulásra alig van kilátás, és azért szükségesnek tartanám, hogy a Szegeden épülő katolikus papnevelő befejezésénél mutatkozó szükséglet fedezetére a nagyváradi és a szatmári püspökségek és a szatmári káptalannak a földreform során igénybevett ingatlanai után az állami kiegyenlítés útján befolyó öszszegek egy része a szükséghez képest igénybe vétessék, aminek ellenében a megnevezett vagyonságok, illetve magyarországi egyházmegyerészek e papnevelőnek a hozzájárulás arányában társtulajdonosaivá lennének. 4 Glattfelder a szegedi egyetem katolikus fakultása érdekében február 11-én írt Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érseknek. Emlékeztette, hogy neki már 1928-ban vázolta Klebelsberg tervét: Még 1928 végén voltam bátor Főmagasságodat élőszóval tájékoztatni, hogy a kultuszminiszter úr azzal a tervvel foglalkozik, miszerint a szegedi egyetemen katolikus teológiai kart szervez, melyen a tanítást a Jézus Társasága látná el. Eminenciád volt kegyes jelezni akkor azon aggodalmát, hogy a tervezett fakultás esetleg hátrányára fog válni a budapesti egyetem teológiai karának s annak növendékeit elvonná, mi talán létét is kockáztatná. Erre kifejtettem, hogy igénytelen véleményem szerint erre 4 Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai. A magyar katolikus püspökök konferenciáinak jegyzőkönyveiből Budapest, ; Beke Margit: A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei között. 1. kötet. München Budapest, ~ 74 ~

76 Törekvések a szegedi egyetem katolikus jellegének biztosítására a két világháború között az aggodalomra nincs reális ok, mivel a budapesti teológiai kart alimentáló [ellátó] központi papnövelde mindig rendelkezésére fog állani alapítványi helyeivel az összes egyházmegyéknek, tehát az egész ország főiskolája lesz, míg a Szegeden tervezett kar a csonka egyházmegyék s a Jézus Társaság növendékei számára alapíttatván, nem érinti a budapestinek s alapítványos szemináriumának érdekkörét, még akkor sem, ha a rendnek sikerülne saját költségén nevelési és tanrendjével máshonnan fizető növendékeket szerezni. 5 Glattfelder Gyula részletezte, hogy a magyar és a szegedi katolikus egyház számára ez vissza nem térő lehetőség. A katolikusoknak így két egyetemi karuk lehetne, és ez az egyház további erősödését szolgálná. A kultuszminiszter terve a kormánynak a katolikusok iránti jóindulatáról tanúskodik. Ma nálam járva a Jézus Társasága tartományi főnöke az ő előadásából arra kellett következtetnem, hogy tévedésben voltam, amikor Eminenciád magas hozzájárulását a szegedi teológiai kar tervéhez megnyugtató nyilatkozata után biztosra vettem. Arról értesít ugyanis, hogy Eminenciád a budapesti teológiai karral kapcsolatos aggodalmait előtte is kifejezni méltóztatott azzal, hogy nem állna módjában a szegedi tervet pártolni. Főmagasságod ez állásfoglalása, mely teljesen váratlanul ér, arra késztet, hogy újból mély tisztelettel kérjem, ne méltóztassék a kultuszminiszter úr tervével szemben, mely nem is remélt jóakaratról tanúskodik a katolikus egyházzal szemben s kérdés, aktuálissá lehet-e még egyszer, ellenkező álláspontra helyezkedni. 6 Kiemelte, hogy az egyetemnek javarészt Kolozsvárról érkezett protestáns tanári testületét a katolikus teológiai kar ellensúlyozná, és gondoskodna az egyetem katolikus jellegéről. Ennek nagy jelentősége lett volna, hiszen Horthy Miklós kormányzóra való tekintettel a református egyház a tudományos és politikai életben létszámát és anyagi bázisát jóval meghaladó szerephez jutott. Az egyetemnek még Erdélyből magával hozott erősen protestáns tanári összetétele 5 Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. Püspöki hivatal egyházigazgatási iratai. I. 1. a. (a továbbiakban: SZCSPL PHEI) 60/ SZCSPL PHEI 60/1930. ~ 75 ~

77 Miklós Péter az új kar által lényegesen javulna katolikus irányba. Az Alföldön egy katolikus kultúrközpont létesülne, melynek súlyát a nagyérdemű rend tudományos és lelki téren egyaránt biztosítaná. Mind oly szempont, melyek horderejét Eminenciád előtt bizonyára nem kell hangsúlyozni, s ezért, amit élőszóbeli előadásomban már megtettem, ezennel írásban ismétlem, méltóztassák a terv megvalósítása számára magas befolyását biztosítani. 7 Klebelsberg Kuno is törekedett az egyetemen a protestáns túlsúly megszüntetésére. Protestáns volt Dézsi Lajos (magyar irodalomtörténet), Bartók György (filozófia), Imre Sándor (pedagógia). Hogy a nagy tudású, munkájukat jól végző professzorokat sérelem ne érje, a miniszter a tanszékek párhuzamosításával oldotta meg az ügyet. Az újonnan szervezetteket világnézeti tanszékeknek nevezi a történeti irodalom. A 2. sz. magyar irodalomtörténeti tanszéket a piarista Sík Sándorra, a 2. sz. pedagógia tanszéket a bencés Várkonyi Dezső Hildebrandra, a 2. sz. filozófia tanszéket pedig a világi pap Mester Jánosra bízta. 8 Serédi Jusztinián február 23-án, 541/930. számú levelében válaszolt Glattfelder Gyulának. Nem támogatta a szegedi hittudományi kar tervét. Félt ugyanis, hogy a kormány előbb-utóbb költségkímélés címén az egyik intézményt megszüntetné és az egyháztól elvenné a budapesti egyetem teológiai fakultását mondván, hogy a többi felekezet hittudományi kara is vidéki egyetemeken van. (A reformátusoknak Debrecenben, az evangélikusoknak a pécsi egyetem részeként Sopronban.) A Jézus Társasága magyar tartományfőnökével való beszélgetésből, valamint Méltóságodnak hivatkozott leveléből nagy sajnálattal konstatálnom kell, hogy a m[agyar]. kir[ályi]. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól a szegedi egyetemen felállítandó kat[olikus]. teológiai fakultás megszervezésével kapcsolatban Méltóságod előtt mintegy másfél éve leszögezett álláspontomat félreérteni méltóztatott. Pedig én akkori beszélgetésünk során nemcsak azt a nehézséget említettem, hogy a tervezett fakultás a budapesti egyetem teológiai karának 7 Ua. 8 Péter László: A magyar Göttinga. Klebelsberg és a szegedi egyetem. In: Zombori István (szerk.): Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete. Szeged, ~ 76 ~

78 Törekvések a szegedi egyetem katolikus jellegének biztosítására a két világháború között növendékeit legalább részben elvonná, hanem azt is, sőt főképpen azt, hogy ha Klebelsberg miniszter úr Őexcellenciájának most sikerülne is az állami költségvetésben a szegedi kat[olikus]. teológiai fakultás költségeit megszavaztatnia: nagyon valószínű, hogy a parlament idővel más álláspontra helyezkednék. Tekintve ugyanis, hogy ha a teológiai hallgatók száma Budapesten is, Szegeden is 80 körül mozogna, viszont a tanárok száma itt is, ott is elérné a 12-t: hamarosan olyan mozgalom indulna meg a parlamentben, amely költségkímélés címén a kat[olikus]. teológiai fakultásokat ismét egyre kívánná redukálni. Minthogy pedig a nem katolikus teológiai fakultások a vidéki egyetemeken vannak, közelfekvő lenne a gondolat, hogy a katolikus fakultás is vidéken legyen, mégpedig a nagy katolikus metropoliszban, Szegeden; a budapesti egyetem pedig maradjon neutrális. 9 A hercegprímás utalt rá, hogy a szegedi hittudományi kar tervét soha nem támogatta, és így közbenjárását sem ígérte meg. Minthogy Méltóságod előtt annakidején szintén ilyenformán fejtettem ki aggodalmaimat és állásfoglalásomat, rendkívül csodálkozom, hogy Méltóságod mégis úgy értette szavaimat, mintha megnyugtató nyilatkozatot tettem volna, vagy mintha én a tervezett fakultás érdekében Bethlen miniszterelnök úr Őnagyméltóságánál közbenjárást ígértem volna. 10 Javasolta, hogy egyelőre a városban csak a püspöki szeminárium nyíljék meg, és a katolikus fakultás ügyét csak jelentősebb területgyarapodás után vessék föl ismét. Szerény véleményem szerint legjobb volna Szegeden egyelőre csak a szemináriumot megnyitni. Ha azután az ország viszonyai jobbra fordulnak, illetőleg valami számottevő határkiigazítás történik: akkor lehetne a tervet a nagyméltóságú püspöki kar hozzájárulásával megvalósítani. De Méltóságod kívánságára akár márc. 3-án is előterjeszthetem a püspöki konferencián SZCSPL PHEI 60/ Ua. 11 Ua. ~ 77 ~

79 Miklós Péter Serédi Jusztinián és Glattfelder Gyula a budapesti hercegprímási palotába összehívott püspökkari konferencia második ülésnapján, március 4-én délelőtt ismertette a szegedi teológiai fakultás tervét. A püspökök nem emeltek kifogást az elképzelés ellen. A hercegprímás megismételte aggodalmait. Félelme nem volt alaptalan, hiszen Klebelsberg miniszter utóda, a nagy történettudós Hóman Bálint oktatáspolitikájában a centralizációt képviselte. Így még a vidéki egyetemek léte (támogatásuk nagysága) is veszélybe került. Érdemes idéznünk püspökkari tanácskozás jegyzőkönyvének ide vonatkozó részét. A hercegprímás közli, hogy körülbelül egy év előtt értesült Glattfelder Gyula csanádi püspöktől arról, hogy a szegedi egyetemen teológiai fakultásnak felállítása terveztetik, amit a maga részéről kezdettől fogva aggodalommal fogadott. A kérdést a püspöki kar állásfoglalása alá bocsátja, és felkéri a csanádi püspököt az ügy ismertetésére. A csanádi püspök előadja, hogy a teológiai fakultás felállításának tervét két év előtt közölte vele a m[agyar]. kir[ályi]. vall[ás-]. és közokt[atási]. miniszter, jelezvén egyben, hogy a fakultás a Jézus társaságiak vezetésére bízatnék. Őeminenciájának aggályai vannak a tervvel szemben, amelyeket legutóbb P[áter]. Bíró Jézus társasági tartományfőnök előtt is kifejtett. Veszélyeztetve látja ezáltal a budapesti teológiai fakultást. A csanádi püspök a maga részéről igyekezett Őeminenciáját megnyugtatni legfőképpen azzal, hogy a szegedi fakultás felállításával a budapestitől nem vonatnának el a növendékek, mert a szegedi elsősorban a csanádi, a nagyváradi és szatmári egyházmegyék csonka-magyarországi része és a jezsuita növendékek számára szolgálna. Úgy látja, Őeminenciáját nem sikerült megnyugtatnia. A hercegprímás attól tart, hogy ha most sikerül is megszavaztatni a szegedi fakultás költségeit, a jövőben a takarékossági szempontokra való hivatkozással könnyen előállhatnak az egyik fakultásnak megszüntetésére irányuló javaslattal, annál is inkább, mert a fakultások mindegyikénél elég tetemes lesz a költség és aránylag kevés növendék. Félő, hogy akkor arra való hivatkozással, hogy a ~ 78 ~

80 Törekvések a szegedi egyetem katolikus jellegének biztosítására a két világháború között reformátusoknak is, az evangélikusoknak is csak egy van, éspedig vidéken, a katolikusok számára is csak az egy vidéki hagyatik meg, és töröltetni fognak a budapestinek költségei, miáltal krízisbe kerül a Központi Szeminárium is. A maga részéről megnyugszik, ha a püspöki kar a szegedi fakultás létesítése mellett foglal állást, de a budapesti fakultásra és a Központi Szemináriumra ebből a jövőben netán származó hátrányokért a felelősséget magáról elhárítja. Az egri érsek méltányolja a hercegprímás nehézségeit, de úgy gondolja, hogy nem indokolt és nem kell ilyen aggodalmasan tekinteni a szegedi fakultás létesítésére; a fakultásnak a jezsuiták vezetése alatt való fölállítását pedig igen üdvösnek és kívánatosnak tartja. A veszprémi püspök megengedi, hogy papnevelésünk ügye ezzel csak nyerhet, de félő, hogy nem tudunk két egyetemi fakultást kellőképpen ellátni növendékekkel. Ennek dacára is az új fakultást pártolja, mert reméli, hogy spekulatív teológiai képzés, melyet Szeged adna, jótékonyan befolyásolja majd a budapesti egyetemen uralkodó pozitívebb irányt. A püspöki kar jelenlevő tagjai nem emelnek kifogást a szegedi teológiai fakultás létesítése ellen. 12 A szegedi egyetemen végül soha nem szerveztek katolikus hittudományi kart, csak a csanádi egyházmegye hittudományi főiskolája nyitotta meg kapuit. Az Apostoli Szentszék egyetemekért és szemináriumokért felelős kongregációja augusztus 28-án hagyta jóvá a szegedi papnevelde statútumait. Szeptemberben a jezsuiták vezetésével megindult az oktatás. 13 A harminchárom papnövendék szeptember 30-án költözött be: húsz csanádi, öt nagyváradi, három szatmári, három kassai és két rozsnyói egyházmegyés kispap. Az utóbbi két csonka 12 Beke: A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei között, Zsódi Viktor: A szegedi egyházmegyeközi papnevelő intézet története között. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, sz (főként ) ~ 79 ~

81 Miklós Péter egyházmegye nem vállalt részt az építés költségeiből, de az intézmény fönntartását támogatta. Glattfelder püspök október 1-jén áldotta meg a szemináriumot, a kispapok nevelését a jezsuita atyákra bízta. Klebelsberg tervei között szerepelt még, hogy a görög katolikus papnövendékeket is a szegedi szemináriumban oktassák. Erről már Serédi Jusztinián február 23.-i levelében olvashatunk. Azt tudakolta, vajon a szatmári, nagyváradi és csanádi kispapokon kívül a hajdúdorogi görög szertartású növendékek is Szegedre kerülnek-e. Klebelsberg júliusában miután értesült Serédi Jusztinián aggodalmairól a szegedi egyetemen önálló görög katolikus teológiai kar létrehozását is fontolgatta. Ezzel a görög katolikus papnevelés ügyét is megoldotta volna és az egyetem katolikus jellegét is fönntartotta volna. Így a két egy latin és egy görög szertartású katolikus fakultás elképzelése is megvalósulhatott volna. Ráadásul az itt képzett görög katolikus papok egy része a trianoni határokon kívül (Kárpátalján, Erdélyben) szolgált volna, gondoskodva az ottani keleti rítusú katolikusok lelki ellátásáról és nem utolsó sorban magyar öntudatuk megőrzéséről. Sokan ugyanis visszaszivárogtak az ortodoxiába, és ezzel asszimilálódtak a románsághoz. Klebelsberg terve 1930-ban az volt, hogy a hajdúdorogi egyházmegye papnövendékeit a szegedi szemináriumban helyezi el. Miklósy István görög katolikus püspök azonban tiltakozott, mert klerikusaink idegenbe kerülnének, velük kapcsolatunk nem lehetne, idegen papokra kellene bízni őket s nevelésük sem volna a célnak megfelelő, Szegeden hitközségünk nem lévén. 14 A főpásztort Bíró Ferenc tartományfőnök is fölkereste, hogy járuljon hozzá a papnevelés szegedi megoldásához. Miklósy püspök ekkor kijelentette: növendékpapjaink Szegedre soha nem kerülhetnek. Döntését azzal indokolta meg, hogy ha teológushallgatóit Szegedre küldené, végleg lemondana a saját, görög szertartású katolikus hittudományi főiskoláról. Ahol a püspök székel, ott kell lennie a papnevelő háznak is. 14 Pirigyi István: A magyarországi görög katolikusok története. 2. köt. Nyíregyháza, ~ 80 ~

82 Törekvések a szegedi egyetem katolikus jellegének biztosítására a két világháború között Ha az idő nem alkalmas arra, hogy jogainkat érvényesítsük, majd jön más idő, más emberek; jogainkat nem szabad feladnunk. 15 A magyarországi görög katolicizmus történetének összefoglalója, Pirigyi István Papp György kanonok közlésére hivatkozva írta, hogy Klebelsberg a szegedi egyetem katolikus jellegét azzal is fokozni akarta, hogy benne önálló görög katolikus hittudományi kart is szervez. Ezzel kapcsolatban a szegedi püspöki levéltárban egyetlen irat található, Serédi Jusztinián február 23-i, már idézett levele: Megfelel-e a valóságnak az a hír, melyet P[áter]. Bíró tartományfőnök úrtól hallottam, hogy Szegeden f[olyó]. é[v]. szeptember elején legalább a szeminárium megnyílik, és hogy nemcsak a csanádi, hanem a nagyváradi és szatmári, sőt a hajdúdorogi csonkaegyházmegyék kispapjai is valamennyien ott koncenráltatnak. Nekem ugyanis a június végi konkurzus [fölvétel a papi szemináriumba] előkészítése céljából tudnom kellene, van-e ilyen terve Méltóságodnak és Miklósy püspök úr Őméltóságának az esztergomi szemináriumban lévő növendékeivel is. 16 A szegedi szemináriumban végül mint már említettem a csanádi, valamint a nagyváradi és a szatmári egyházmegyék magyarországi részeinek papnövendékeit helyezték el, a hajdúdorogi egyházmegye teológiai főiskolájának fölállítására pedig 1950-ig kellett várnia a magyarországi görög katolikusoknak. 15 A hajdúdorogi egyházmegyei szentszék július 3-án, Nyíregyházán tartott ülésének jegyzőkönyve. Idézi: Pirigyi: A magyarországi görög katolikusok története, SZCSPL PHEI 60/1930. ~ 81 ~

83 Miklós Péter (Szeged, Dóm tér, Dömötör-torony, jobbra a Fogadalmi templom főbejárata Fortepan.hu) (Szeged, Dóm tér, Fogadalmi templom Fortepan.hu) ~ 82 ~

84 A kereszténydemokrácia eszmetörténeti előzményei Magyarországon Petrás Éva A kereszténydemokrácia eszmetörténeti előzményei Magyarországon I. Európa országainak sokféle kereszténydemokrata politikai erőit közös eszmék és elvek kötik össze, amelyeknek gyökerei egészen a 19. század első feléig nyúlnak vissza. 1 Az európai kereszténydemokrácia kialakulásával párhuzamosan Magyarországon is tanúi lehetünk a kereszténydemokrata politikai gondolkodás fejlődésének. A kereszténydemokrácia, mint politikai irányzat a második világháború után nyert teret Európában. Amíg azonban 1945 után a nyugateurópai kereszténydemokrata pártok belpolitikailag a szociális piacgazdaság létrehozásán fáradoztak, külpolitikailag pedig az európai egységgondolat irányában haladtak, addig a kelet-közép-európai kereszténydemokrata pártok köztük a magyarországi kereszténydemokráciát megjelenítő Demokrata Néppárt is a helyi kommunista pártok politikai hatalomért vívott küzdelmének árnyékában igyekeztek képviselni, működésük végső határáig, a kereszténydemokrácia egyetemes elveit. Az egységesnek mondható kereszténydemokrata eszmeiség miatt azonban a magyar kereszténydemokrácia történetére is érvényes a kereszténydemokrata politikai gondolkodás fejlődésének körülményeit és társadalmi befolyását vizsgáló általános kérdésfelvetés: 1 Lásd: Niels Arbøl: A kereszténydemokrácia Európában. Barankovics István Alapítvány. Budapest, 1995.; Gergely Jenő: A kereszténydemokrácia előtörténete és fogalma. In: Gergely Jenő (öszszeáll. és szerk.): A kereszténydemokrácia Nyugat-Európában, Kossuth kiadó. Budapest, ; Csorba László: A magyar kereszténydemokrácia liberális katolikus öröksége. In: Barankovics István Alapítvány (közread.): Az élő hagyomány. Barankovics István és a magyarországi kereszténydemokrácia öröksége. Barankovics István Alapítvány Gondolat kiadó, Budapest, ~ 83 ~

85 Petrás Éva 1. Lehetséges-e olyan keresztény megközelítése a politikai szférának, amely több, mint a történelmi hagyományból származtatott előjogokhoz való ragaszkodás megnyilvánulása? 2. Lehetséges-e olyan modern keresztény világnézet kialakítása, amely több, mint a felvilágosodás valláskritikájának és a modern kor szellemi fejlődésének nyílt vagy burkolt elutasítása? 2 A magyar kereszténydemokrácia történetének tanúsága szerint e két kérdésre lehetséges pozitív választ adni. Tanulmányomban e pozitív válasz kialakulásának előzményeit és körülményeit bemutatva vizsgálom a magyar kereszténydemokrata gondolkodás történetét. 19. századi előfutárok nyomdokain haladva és a katolikus társadalmi tanítást követve Magyarországon az 1930-as évektől kezdődően katolikus gondolkodók és politikusok megkísérelték kidolgozni azt az akkor reformkatolikusnak nevezett politikai eszmerendszert 3, amely a korabeli társadalmi viszonyok reális elemzésén alapult, és amely a nyugat-európai kereszténydemokrata gondolkodás magyar megfelelőjeként dolgozott ki keresztény társadalmi és politikai alternatívát. Ez az ekkor kialakuló eszmerendszer vált a második világháború utáni korszerű kereszténydemokrata párt, a Demokrata Néppárt politikai programjának és politikai nyilatkozatainak eszmetörténeti előzményévé is. II. A magyar kereszténydemokrata gondolkodás forrásvidékét Barankovics István, a Demokrata Néppárt főtitkára, a párt augusztus 10-i győri választási beszédében a Giesswein Sándor által a századfordulótól képviselt keresztényszociális demokrácia-felfogásban jelölte meg. Mint mondta, [a] Néppárt nem véletlenül bont zászlót éppen Győr városában. A modern szociális és 2 Wolfgang Schluchter: Rationalism, Religion and Denomination. A Weberian Perspective. University of California Press, Berkeley and Los Angeles, Takáts József: Modern magyar politikai eszmetörténet. Osiris. Budapest, ~ 84 ~

86 A kereszténydemokrácia eszmetörténeti előzményei Magyarországon demokratikus keresztény állameszmét innét indította el útjára a századforduló idején egy nagyszerű pap, az evangéliumi szocializmus első magyar gyakorlati hírnöke, a békeeszme világhírű magyar szószólója, az első keresztény munkásegyesület megalapítója, a szociális és demokratikus keresztény politikának tragikus hőse: a mi nagy előfutárunk, Giesswein Sándor. 4 Giesswein ( ) pápai prelátus, keresztényszocialista politikus, író, a Győri és Győrvidéki Keresztény Munkásegyesület megalapítója olyan korban élt, amikor a felvilágosodás és a francia forradalom utáni társadalmi és politikai változások Európa-szerte megváltoztatták egyén és közösség, társadalom és állam viszonyát, s ez az átalakulás természetszerűleg érintette az egyházak helyzetét is. A megváltozott világ ezért a kereszténység társadalmi jelenlétének újradefiniálására késztette a kor katolikus főpásztorait és gondolkodóit, köztük Magyarországon többek között Giessweint is. 5 A modern keresztény politikai gondolkodás támpontjául a pápai enciklikákban megfogalmazódó társadalmi tanítás szolgált. Az enciklikaírás újkori kezdetétől, XIV. Benedek pápa ( ) 1740-ben kiadott első körlevelétől kezdődően napjainkig a pápák közel háromszáz körlevelet bocsátottak ki. Ezekben az enciklikákban sajátos módon az egyház tanítói funkciója által képeződik le a társadalom- és politikatörténet, hiszen bennük a katolikus egyház főpapjai koruk égető kérdéseiről fogalmaznak meg tanítást. 6 Azonban a katolikus egyház törté- 4 Barankovics István: Keresztény demokrácia. Mit akar a Demokrata Néppárt? In: Kovács K. Zoltán Gyorgyevics Miklós (szerk.): Híven önmagunkhoz. Barankovics István összegyűjtött írásai a kereszténydemokráciáról. Barankovics Akadémia Alapítvány, Budapest, Gergely Jenő: Giesswein Sándor, a politikus. In: Demokrácia kereszténység humanizmus. Giesswein Sándor a modern kereszténydemokrácia közép-európai előfutára. Barankovics István Alapítvány. Budapest, ; Szolnoky Erzsébet: Szociális igazságosság és keresztény szeretet. Giesswein Sándor a magyar keresztény szociális és kereszténydemokrata gondolkodás megalapozója. Éghajlat Könyvkiadó. Budapest, Michael J. Schuck: That They Be One. The Social Teaching of the Papal Encyclicals, Georgetown University Press. Washington D.C., ~ 85 ~

87 Petrás Éva netében XIII. Leó pápa ( ) Rerum novarum kezdetű 1891-es enciklikája 7 hozta csak meg azt a fordulatot, amelytől kezdve az egyház tágabb összefüggésekben is kifejtette saját elképzeléseit az emberi társadalom és gazdaság optimális működéséről. XIII. Leó a 19. század végén abból a világegyházat érintő felismerésből indult ki, hogy az egyház létérdeke, hogy a hitélet érdekeltségi területén túl is foglalkozzék a modern kor felvetette problémákkal. A katolikus egyház 19. századi helyzete messzemenőkig igazolta, sőt késztette az egyházvezetést a történeti idővel való szembesülésre. A hitélet általános hanyatlása, a pápai állam geopolitikai jelentőségének elvesztése, a liberális kormányzatú országokban kibontakozó kultúrharc és az általánossá váló társadalmi szekularizáció válsághelyzetbe sodorták az egyházat. 8 Az az újkorig érvényes definíció, amely szerint az egyház területi alapon szervezett, kötelező vallásos közösség, amely teljes fedésben van a politikai közösséggel, vagy az állammal 9 a 19. század elejétől egyre kevésbé bizonyult érvényesnek. A kor kihívását érzékelve XIII. Leó pápa megújuló elméleti apparátus segítségével és a liberalizmus, valamint a marxizmus kritikájával kezdte felépíteni a modern kor katolikus vízióját, a katolikus társadalomról való gondolkodás olyan előfutárainak munkáira támaszkodva, mint pl. W. E. Ketteler 10 ( ) és G. Mermillod ( ) püspökök. 11 Az általa előnyben részesített neotomizmus fogalmi keretei határozták meg azt a teológiai beszédmódot, amely egyaránt alkalmasnak tűnt a társadalom elemzésére és a megújuló katolikus nézőpont kifejtésére. A Rerum novarumban a társadalom organikus szemlélete és a természetjog 7 Szövegét lásd: Tomka Miklós Goják János (szerk.): Az egyház társadalmi tanítása. Szent István Társulat, Budapest, José Casanova: Public Religions in the Modern World. University of Chicago Press. Chicago London, Uo Fazekas Ibolya Diána: Friedrich Wilhelm Emmanuel von Ketteler politikai és egyházpolitikai nézetei és tevékenysége az I. Vatikán Zsinat és a Kulturkampf alatt. In: Egyháztörténeti Szemle, 2012/ Sándor Agócs: Philosophy by Decree. XIII. Leo and the Thomistic Revival. In: Uő: The Troubled Origins of the Italian Catholic Labour Movement Wayne State University Press. Detroit, ~ 86 ~

88 A kereszténydemokrácia eszmetörténeti előzményei Magyarországon katolikus felfogása a magántulajdon szentségével, tőke és munka egymásrautaltságának hangoztatásával és a közjó szolgálatának mindenkire érvényes kötelezettségével egészült ki. A katolikus társadalmi tanítás fogalomhasználatában a közjó (bonum commune) az a szervezőelv, amely képes kifejezni a társadalom legkülönfélébb csoportjainak integrációját, egymáshoz tartozását, amennyiben munkaadók és munkavállalók lehetőségeik arányában közösen fáradoznak a társadalmi és állami közjó előmozdításán. 12 A Rerum novarum a munkásság követeléseinek és saját érdekképviseleteinek pártolásával megnyitotta a keresztény szakszervezkedés lehetőségét, miközben gazdaságetikájával normarendszert állított a kapitalista vállalkozók elé. XIII. Leó ezzel a századforduló katolikus megújhodását is elindította, amelynek két kiemelkedően fontos területe a katolikusok politikai szerepvállalása világnézeti alapon létrejövő érdekképviseleti és politikai szervezetekben, illetve az a vallásos megújulás, amely a szekularizálódott társadalmakban a katolicizmus értékeit elevenítette fel. A Rerum novarum magyarországi fogadtatására és értelmezésére a katolikus egyház és a liberális magyar állam egyházpolitikai küzdelmének időszakában, az 1890-es években került sor. Így ez a politikai katolicizmus megjelenéséhez vezetett ugyan 1894-ben létrejött az első magyar katolikus világnézeti párt, a Zichy Nándor vezette Katolikus Néppárt 13, ám egyúttal a Rerum novarumban egyébként affirmálódó szociális tartalmak recepciójának megkésettségét 14, illetve antikapitalista és antiliberális értelmezését is eredményezte 15. A Rerum novarumban kifejeződő ún. ralliement -politika, vagyis a katolikus egyháznak a 12 Gyáni Gábor: A társadalmi igazság történelmi fogalma. In: Uő: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág kiadó. Budapest, Lásd: Csapodi Csaba: Gróf Zichy Nándor élete és politikája, METEM. Budapest, Vö. Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon Akadémiai kiadó. Budapest, ; Uő: Katolikus hivatásrendi mozgalmak Magyarországon In: Múltunk, 1997/ Szabó Miklós: Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest, ~ 87 ~

89 Petrás Éva feudalizmustól való eloldódása és a polgári fejlődéshez való fokozatos csatlakozása amely a szocialista eszméktől való elhatárolódást is magában foglalta Magyarországon a 19. század végén csak azzal a megszorítással érvényesült, hogy a magyar katolikus egyház ekkor nem csupán és nem elsősorban a szocialista eszmékkel, hanem a polgári fejlődéssel is szemben állt. 16 Az első világháborút megelőző időszak katolikus reneszánsza a dualizmuskori Magyarországon tehát társadalomtörténeti okokra is visszavezethetően fáziskéséssel indult: az elsősorban ipari társadalmak szociális problémáin modellezett társadalmi tanítás a poszt-feudális Magyarországon a kapitalizmus Gründerzeit -jének előre haladtával nyert csak szociális értelmet. Ilyen gazdasági és társadalmi háttérből csupán a századforduló környékén indultak meg azok az elsősorban Giesswein Sándor nevéhez kapcsolódó párt- és mozgalomszervezési kísérletek, amelyek a Rerum novarum szellemében nyújtottak korszerű katolikus alternatívát. A katolikus társadalmi, politikai és szociális gondolkodásnak Magyarországon azonban csak jóval később, elsősorban az 1930-as években alakult ki az a tágabb társadalomtudományos háttere, amely lehetővé tette, hogy a katolikus alternatíva a politikai eszmerendszerek között is versenyképesnek mutatkozhasson és önálló jövőképet alakítson ki. Igaz, akkor már lényegesen megváltozott hazai és nemzetközi körülmények között. A katolikus alternatíva kiformálódásában nagy szerepe volt a megújuló társadalmi tanításnak, leginkább XI. Piusz pápa ( ) Quadragesimo anno kezdetű enciklikájának (1931) 17, valamint annak a hazai szellemi környezetnek, amely a harmincas évek intellektuális pezsgését eredményezte. 18 A Quadragesimo anno megjelenése egybeesik a harmincas évek gazdasági világválságával, a polgári demokráciák politikai stabilitásának megrendülésével és a totális diktatúrák kiépülésével. A Quadragesimo anno-ban ezekre mintegy válaszul került bemutatásra egyetemes érvényű társadalom-szerkezeti elvként a 16 Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon , Szövegét lásd: Tomka Goják: Az egyház társadalmi tanítása, Lackó Miklós: Szerep és mű. Gondolat kiadó. Budapest, ~ 88 ~

90 A kereszténydemokrácia eszmetörténeti előzményei Magyarországon szubszidiaritás elve, mint amely a hatalomgyakorlás totális kiterjesztése helyett a különböző szintű kompetenciák létét és érvényességét elismerve a társadalom vertikális tagozódásában rejlő támogató, ellensúlyozó és kölcsönös felelősségek optimális igényét kibontakoztató működési elvként működik. 19 Ahogyan jogtalan az egyénektől elvenni és a közösségre bízni azt, amit saját erejükkel és igyekezetükkel el tudnak végezni, ugyanúgy jogtalan átadni egy nagyobb és magasabb szintű közösségnek azt, amit a kisebb és alacsonyabb szintű közösségek is el tudnak látni fogalmaz XI. Piusz. 20 A Quadragesimo anno-ban a pápa azt a társadalom-szervezési gyakorlatot tartotta a 20. század első felének problémáira adaptálhatónak, amelyet a középkori céhek alakítottak ki, és egy olyan társadalmi modellt rajzolt fel, ahol a hivatásrendeken alapuló érdekérvényesítés tette volna lehetővé a különböző szociális státusú emberek békés együttműködését a közjó érdekében. A megújuló katolikus társadalmi tanítás ajánlata szerint a társadalom horizontális osztálytagozódása helyébe állított, bizonyos szakmai ágakat vertikálisan képviselő korporációknak kellene egyesíteniük az azonos foglalkozási ágakhoz tartozó munkavállalókat és munkaadókat, hogy érdekeiket az állam felé így képviseljék, míg az állam koordináló, a gazdaságpolitikát és a szociálpolitikát felülről megszervező tevékenységével járulhatna hozzá polgárai lét és anyagi biztonságának biztosításához. 21 Az ideálisnak elképzelt funkciómegosztás szerint a katolikus egyház ebben az új helyzetben morális, integráló szerepet szánt önmagának. Azonban a Quadragesimo anno-ban javasolt korporatizmus sehol Európában nem bizonyult a társadalmi megújulás eszközének. Az állam csak annyiban 19 Goják János: A szubszidiaritás a katolikus egyház társadalmi tanításában. In: Hajdú Zoltán (szerk.): Szubszidiaritás és regionalitás az egyház- és államszervezetben. MTA Regionális Kutatások Központja. Pécs, Quadragesimo anno: 79. In: Tomka Goják: Az egyház társadalmi tanítása, Lásd: Quadragesimo anno: 65, és 117. In: Tomka Goják: Az egyház társadalmi tanítása, 78., , 91. ~ 89 ~

91 Petrás Éva érdeklődött a hivatásrendiség iránt, amennyiben azt politikailag hasznosnak tartotta. 22 III. Magyarországon a megújuló katolikus társadalmi tanítás az 1930-as években olyan környezetbe érkezett, ahol a szegénység és a gazdasági bizonytalanság nem csupán a nagy világválság hazai begyűrűzése folytán volt jelen, hanem évszázados strukturális problémaként létezett, amelyen a 19. század nagy modernizációs hulláma is csak részlegesen segített. 23 Így itthon a társadalmi tanítás és a szociális kérdés más tartalommal telítődött, mint Európa többi országában. Nem csupán arról van szó, hogy az ország hagyományos agrárstruktúrájából következően a szociális kérdés a még mindig túlnyomó többségében paraszti tömegek, s nem az ipari munkásság problémáit takarta. És nem is pusztán arról, hogy az 1930-as években a társadalmi tanítás szükségképpen magába foglalta a katolikus egyház társadalmi jelenlétének, esetleg a gazdasági világválság okozta szegénységről való gondolkodásának aktuális kérdéseit is noha már ez is egy lehetséges keresztény társadalmi jelenlét olyan teológiai újragondolását jelentette volna, amely célszerűvé tehette az egyház hagyományos karitatív tevékenységének kibővítését. A szociális kérdés amely Nyugat-Európában eminensen 19. századi kérdés volt 24 azonban ennél jóval átfogóbb tartalommal szerepelt a két világháború közti Magyarország szóhasználatában: egyet jelentett az ország társadalmi fejlődéséről, modernizációjáról és egyúttal demokratizálásáról való gondolkodással. 22 Balogh Margit: A KALOT és a katolikus társadalompolitika, MTA Történettudományi Intézet. Budapest, ; Ormos Mária: Politikai eszmék, politikai gyakorlatok a században. Napvilág kiadó. Budapest, A. C. Janos: Politics of Backwardness in Hungary Princeton University Press. Princeton, Tóth Zoltán: Elfelejtett előzmények. A régi társadalomtörténet sajátos kérdéseinek kialakulásáról. In: Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe: hagyományok, irányzatok, módszerek. Osiris. Budapest, ~ 90 ~

92 A kereszténydemokrácia eszmetörténeti előzményei Magyarországon A harmincas évekre a Horthy-rendszer megreformálásának szükségessége széles értelmiségi rétegek konszenzusává vált. 25 A problématerületek szorosan összefüggtek: a rendies társadalom felbomlása és a trianoni Magyarország aktuális politikai, gazdasági és társadalmi problémái olyan komplex probléma-együttest alkottak, amelyről már számottevő társadalmi diskurzus folyt. Elegendő, ha csak a népi mozgalom gyökereinél jelentkező megdöbbentő felismerésre gondolunk: az értelmiség odafordulása a magyar agrárium felé nem a középosztályi nemzeti identitás megújítását, hanem a magyar parasztság minden képzeletet felülmúló nyomorúságának a felfedezését eredményezte. 26 Hasonlóképpen megemlítendő a magyar szociáldemokrácia ekkor már több, mint fél évszázados küzdelme a társadalmi igazságosság és a szociális biztonság megvalósításáért. 27 A harmincas években elinduló sikeres hivatásrendi mozgalmak, elsősorban a KALOT, azonban kellően bizonyítják, hogy a katolikus társadalomszervezés is sikeresen kelt versenyre a kor uralkodó eszmeáramlataival: képes volt létrehozni komoly tömegbázissal rendelkező szervezeteket. A Quadragesimo anno azonban nem csupán a hivatásrendi mozgalmakat indította útjukra, hanem a laikus katolikus társadalomtudományos gondolkodásra is ösztönzően hatott. Katolikus értelmiségiek egy csoportja ugyanebben az időben jutott arra a felismerésre, hogy a szociális kérdésre az egyház társadalmi tanításában létezik egy addig kevéssé észlelt válaszkísérlet, amellyel a katolikus alternatíva megjelenhet a társadalomelemzés és az ország jövőjéről való gondolkodás szellemi mezőnyében. E felismerés tétje jóval nagyobb volt az ideológiai paletta puszta színesítésének szándékánál: ez a reformok mellett elköteleződő katolikus értelmiségi kör nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a katolikus társadalmi tanítást a magyar viszonyokra alkalmazva a rendszer jobb- és baloldali kritikájától egyaránt határozottan 25 Lackó Miklós: Sziget és külvilág. Válogatott tanulmányok. MTA Történettudományi Intézet. Budapest, Lásd: Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom: a harmadik reformnemzedék. Püski kiadó. Budapest, Hajdu Tibor L. Nagy Zsuzsa: A baloldali gondolat válsága Magyarországon a két világháború között. In: Valóság, 1985/ ~ 91 ~

93 Petrás Éva eltérő harmadik utat dolgozzon ki. 28 A Quadragesimo anno-n keresztül tulajdonképpen azt ismerték fel, hogy a szociális kérdés megoldására elégtelenek a hagyományos eszközök, és az volt számukra a tét, hogy hogyan lehet lehetséges-e egyáltalán? teljes modern társadalmi berendezkezést úgy alakítani, hogy keresztény értékeket tükrözzön. 29 Kovács K. Zoltán a következőképpen összegezte ennek az értelmiségi körnek a tevékenységét: A hivatalos egyházi vezetés reformellenes magatartásával szemben kibontakozott egy olyan, a protestáns vallásúakat is befogadni kész szociális reformmozgalom, amely magában hordta egy gyökeres társadalmi átalakulás lehetőségét. Működésük, nyomásgyakorlásuk eredményeként számos lényeges szociálpolitikai törvény is született, és megindult a mozgalmak politikai erővé, párttá szerveződése. 30 A Quadragesimo anno enciklikának ez a katolikus értelmiségi recepciója vált a második világháború utáni kereszténydemokrácia eszmerendszerében felbukkanó szociális elkötelezettség eszmetörténeti előzményévé és végső soron a II. Vatikáni Zsinat irányába mutatott. Az 1930-as években új katolikus folyóiratok indultak 31, amelyek az új, szociális színezetű proto-kereszténydemokrata gondolkodás fórumaivá váltak. Közülük a Korunk Szavát 1931-ben, kifejezetten a Quadragesimo anno magyarországi fogadtatásának előmozdítására alapította gróf Széchenyi György laptulajdonos és főszerkesztő. Munkatársai a későbbi katolikus újságírás olyan jelentős személyiségei voltak, mint Balla Borisz, Aradi Zsolt, Katona Jenő, Possonyi László és Rónay György. A folyóiratban rendszeresen jelentek meg írásai 28 A harmadik utas gondolkodás reformkatolikus körökben is meglévő vonzerejét bizonyítja a tény, hogy pl. Wilhelm Röpke: A harmadik út (korunk társadalmi válsága) c. munkáját Barankovics István fordította le, illetve írt hozzá előszót 1943-ban. Az előszót lásd: Kovács K. Gyorgyevics: Híven önmagunkhoz. Barankovics István összegyűjtött írásai a kereszténydemokráciáról, Balogh Margit: A keresztényszociális mozgalmak az 1930-as években és a kereszténydemokrácia. In: Az élő hagyomány. Barankovics István és a magyarországi kereszténydemokrácia öröksége, Kovács K. Zoltán: A magyar katolikus egyház és a szociális kérdés. In: Az élő hagyomány. Barankovics István és a magyarországi kereszténydemokrácia öröksége, Korunk Szava ( ), Vigilia (1935-től) és Új kor ( ) ~ 92 ~

94 A kereszténydemokrácia eszmetörténeti előzményei Magyarországon Mihelics Vidnek, Csávossy Elemér SJ-nek 32, Kovrig Bélának és Barankovics Istvánnak. A publikációk a vízválasztó 1935-ös évig a katolikus közélet nemzetközi és hazai eseményeinek nyomonkövetése mellett főként a társadalmi tanítás bemutatásának, a benne kirajzolódó társadalomkép, ill. gazdaságetika magyarázatának szenteltek tág teret, körüljárva a hazai viszonyokra való alkalmazhatóságának kérdését. A Korunk Szava írógárdáját kezdetben elmélet és gyakorlat metszéspontjainak keresése kötötte össze, amelyet a katolikus társadalomtudományos elemzés és a népi szociográfia tényfeltáró módszerének összeegyeztetésével kíséreltek meg kialakítani. A kétféle törekvés ideiglenesen összefonódott, és ez az 1931 és 1935 közötti időszakban a Korunk Szava mozgalmas, kísérletező, katolikus avantgardjának új hangját eredményezte. A Széchenyitől 1935-ben részben személyi, részben azonban politikai okok miatt elszakadó szerkesztőgárda (Balla, Aradi) újabb folyóiratokat alapított: a Vigiliát és az Új Kort. A pápai társadalmi tanítás harmincas évekbeli magyarországi adaptációja Prohászka Ottokár 33 nyomdokain indult útjára. Foszladozó, bomladozó régi társadalom. Íme, ez a társadalmi kérdés. idéz tőle a szociológus Kovrig Béla a Korunk Szava Prohászka-emlékszámában, 1932 őszén. Prohászka a magyar katolikus szociális gondolkodás számára mindig is megkerülhetetlen vonatkoztatási pont volt, ám a Korunk Szavában a rá való hivatkozás a szociográfiai realizmus elvárásával gazdagította a székesfehérvári püspök eszméiből táplálkozó katolikus szociális gondolatot. Kovrig szerint a társadalmi reform első lépése a reális helyzetfelmérés, amelyet szociálpolitikai célkitűzések megfogalmazása, majd a kettő összhangjának megteremtése követ. Realitás és teoretikus célkitűzések összehangolásának alapja lehet a Quadragesimo annó-ban megfogalmazott társadalmi tanítás, amennyiben megmutatja, hogy milyen irányban haladható meg a régi a karitászra épülő szociális gondoskodás. Kovrig ennek az útkeresésnek később 32 Csávossy Elemér SJ: Az egyház szociális arca. In: Korunk Szava, I , I , III , IV , IV ; Az új társadalmi rend: V , VI és VII Kovrig Béla: Prohászka társadalom-szemlélete. In: Korunk Szava, X. 15., ~ 93 ~

95 Petrás Éva egész köteteket szentelt 34 és bizonyos mértékig saját szociálpolitikusi pályáját is e feladat megvalósításaként fogta fel 35. A Prohászkára való hivatkozás szinte magától értetődik egy szociális elkötelezettségű katolikus orgánum számára. Annál újszerűbb viszont Szekfű Gyulának, a kortárs történetírónak és gondolkodónak példaképként való szerepeltetése. 36 Szekfű Gyula történelemfelfogását a társadalmi tanításban konzervatív reformprogram lehetőségét felismerő katolikus újságírás Szekfű katolicizmusa miatt fogadta rokonszenvvel. 37 A jelenkor válságának katolikus módon történő megközelítésében a reformok mellett érvelő katolikus írók olyan szellemi közösséget tételeztek fel Szekfű és önmaguk között, amely az alakulófélben levő katolikus társadalomtudományos gondolkodás egyik sajátosságára hívja fel a figyelmet. A válságot ugyanis sosem csupán magyar kérdésként fogták fel, hanem a kor és a világ egyetemes problémájaként. Szekfű Három nemzedéke, majd elsősorban e mű 1934-es átdolgozása és konzervatív reformprogrammal való kiegészítése nagy hatással volt a Korunk Szava körül kialakuló kör szellemi útkeresésére. A jelenkor válságát Szekfű a múlt bűneire vezette vissza, s ezáltal olyan értelmezési modellt nyújtott, amely a politikai és egyházi identitásukat kereső katolikusok számára átvehetővé vált. 38 Ekképp a Szekfűtől átvett értelmezési modell az új katolikus folyóiratokban a nemzeti történelem helyett a magyar katolikus egyház története felé fordult. Míg Szekfűnél a földkérdés, a felekezeti kérdés, a zsidóság és kapitalizmus kérdése, a nemzedékprobléma és a határon túli magyarság ügye egy- 34 Vö. Kovrig Béla: Szociálpolitika. Magyar Szemle Társ., Budapest, 1936.; Uő: A magyar társadalompolitika. Gondolat kiadó. Budapest, Petrás Éva: Kovrig Béla élete és pályája. In: Kovrig Béla: A magyar társadalompolitika, Gr. Széchenyi György: Szekfű Gyula védelmében. In: Korunk Szava, XII Hatos Pál: Szekfű katolicizmusa. In: Múltunk, 2010/ Strausz Péter: Korporáció vagy hivatásrend? Az érdekképviseleti rendszer átalakításának kérdése Európában és Magyarországon, In: Múltunk, 2010/ ~ 94 ~

96 A kereszténydemokrácia eszmetörténeti előzményei Magyarországon ként mint feloldásra váró hasadtság jelent meg a trianoni Magyarország életében, 39 addig az ifjúkatolikusok az egyházi helyzet elemzését építették fel hasonló módon és az egyházon belüli reform szükségességét hangoztatták. 40 Figyelemre méltó, hogy a Szekfű Gyula által pejoratív értelemben neobarokk társadalomként leírt Horthy-kor neobarokk attribútuma a szükségesként felismert egyháztörténeti paradigmaváltás jelölőjévé és magyarországi követelésévé vált a reformokat sürgető katolikus újságírásban. Ez leginkább a Vigilia spirituális útkeresésével illusztrálható. A XIII. Leóval kezdődő egyháztörténeti korszak önértelmezésének már nem a barokk pásztor és nyája metafora felelt meg 41, hanem Aquinói Szent Tamás erőteljes hatására előtérbe került a világ racionális megismerhetősége, a természettörvény és az ember morális szabadságának hangsúlyozása. Az egyház Krisztus misztikus testeként való ábrázolását a kor ekkleziológiája a barokk hagyomány megkerülésével a keresztény középkorra vezette vissza. Ez a korokon áthajló gesztus amely a katolikus tradíció tárházából a középkort, a gótikát, a skolasztikus filozófiát és a késő középkori misztikát emelte ki vált a francia Renouveau catholique mintájára a magyar ifjúkatolikusok avantgardjának példaképévé, szemben a barokkosnak érzékelt hazai egyházi környezettel. A korabeli katolikus sajtó és a keresztény perszonalizmust zászlajára tűző Vigilia hangneme, tematikája és értékszempontjai közötti különbséget leginkább a katolikus identitásnak ezzel a stílusbeli különbségével szemléltethetjük. A Vigilia hasábjain az egyetemesként értett katolikus jelző már úgy bukkan fel, hogy az integráló erőként felfogott katolicitás nem kiveti, hanem befogadja és saját szempontjai szerint elismerőleg értelmezi a szekuláris kultúrát és 39 Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Egyetemi Nyomda. Budapest, Vida Imre: A mai magyar katolikus ifjúság feladatai (küzdelem a korszerűtlen társadalom ellen). In: Vigilia, 1936/ A pápák szociális enciklikáinak csoportosítására és a belőlük kibomló egyházkép vezérmetaforáinak értelmezéséről lásd: Michael J. Schuck: That They Be One. The Social Teaching of the Papal Encyclicals, , ~ 95 ~

97 Petrás Éva művészeteket. Possonyi László, Rónay György és Sík Sándor esszéikben a katolikus miliő ezen új útjait járták be. 42 A társadalomtudományok terén hasonló utat járt be Mihelics Vid és Kovrig Béla. Mihelics szociológusként a Quadragesimo anno egyik legelső magyarországi népszerűsítőjévé vált. A megújuló katolikus társadalmi tanításban olyan eszközt látott, amely a századelő katolikus szakszervezkedési formáival szemben hatékonyabb társadalmi jelenlétet eredményezhet. 43 Írásaiban a társadalmi igazságosság és a felebaráti szeretet őskeresztény elveiből kiindulva természetjogi megközelítésen keresztül jut el az organikus társadalom-felfogás csúcsának tekintett korporatív eszmékig. Világproblémák és katolicizmus című könyvében például így ír: Amíg a liberalizmus csak az elszigetelt egyént, a marxizmus pedig csak az embert, mint a társadalmi szervezetnek egyenlő jogú és kijelölt helyű sejtjét veszi figyelembe, ne lehessen olyan megoldás, amely biztosítja az emberi létigények kielégítését, de ezzel együtt az egyéniség kifejezhetését is? Nos, nekünk katolikusoknak hitünk és meggyőződésünk, hogy ezt a harmadik megoldást, amely az individualizmus és a szocializmus előnyeit azok hátrányai nélkül egyesíti magában: a közel kétezer éves kereszténység szociális tanítása nyújtja. Krisztus egyháza, mint a történelemnek már annyi fordulópontján, ismét előlép, hogy megmentse az emberiséget a lelki és kulturális összeomlástól. 44 Mihelics e művében eljut annak kifejtéséhez, hogy minden szociális probléma oka az igaz hit és megértés elvesztése, 45 amelynek visszaszerzése az ő 42 Rónay György például később Pergel Ferenccel beszélgetve a következőképpen összegezte a Vigilia irodalomszemléletét: éppen azt a tévhitet akarta lerombolni, hogy katolikus irodalom az, ami ájtatos, imádságos. Nem. Katolikus irodalom az, ami irodalom, és úgy irodalom, hogy szellemében keresztény. In: Rónay György: Interjúk, nyilatkozatok, vallomások. Vigilia kiadó. Budapest, Mihelics Vid: A szakszervezkedés elmélete és iránya. Dunántúl Egyetemi Nyomda. Pécs, Uő: Világproblémák és katolicizmus. Révai kiadó, Budapest, Uő: Modern katolikus fejek. Szent István Társulat, Budapest, ~ 96 ~

98 A kereszténydemokrácia eszmetörténeti előzményei Magyarországon szóhasználatával: a ragyogó visszatérés meggyőződése szerint a szociális problémák megszűnését vonná maga után. 46 Kovrig Béla viszont nem csupán társadalomtudós volt, hanem szociálpolitikusként közvetlen kapcsolatot is teremtett az állami társadalompolitikával től a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium munkatársaként foglalkozott a szociális biztosítás ügyével, majd az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) aligazgatójaként részt vett az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvény kidolgozásában. Imrédy Béla 1938-ban felkérte a Miniszterelnökség akkor alakuló új ügyosztálya, az V. Társadalompolitikai Osztály vezetésére 47, Teleki Pál miniszterelnöksége idején pedig a Nemzetpolitikai Szolgálat vezetője lett. Mint Teleki Pál bizalmasa, szerepe volt Teleki korporatív alkotmányreform tervének a kidolgozásában. 48 Kezdettől kritikusan elemzi azonban a magyar katolikus egyház és társadalom viszonyát Barankovics István. A Demokrata Néppárt későbbi vezetője egy cikkében már 1932-ben a földosztás megkerülhetetlen voltára hívta fel a figyelmet. A magyarországi földbirtoktulajdon aránytalanságainak megszüntetése biztosíthatja csak a társadalmi békét és a nemzet fennmaradását állítja Barankovics. 49 Szerinte a földosztás elkerülhetetlenül bekövetkezik majd, a kérdés csupán az, a nagybirtokos katolikus egyház beleegyezésével, vagy nélküle történik-e meg. Mivel a katolikus egyház hatalmának jó részét az uralkodó osztályokkal való időleges és káros szövetség miatt vesztette el, [...] hasonló módon bizonytalan időre el fogja veszíteni morális és spirituális befolyását is, ha nem a legszélesebben értelmezett emberi jogok érvényesítését és a legprogresszívabb szociális 46 Éva Petrás: Splendid Return. The Intellectual Reception of the Catholic Social Doctrine in Hungary, WJLF. Budapest, Hámori Péter: Kísérlet egy propagandaminisztérium létrehozására Magyarországon. A Miniszterelnökség V., Társadalompolitikai Osztályának története In: Századok, 1997/ Teleki Pál: Válogatott politikai írások és beszédek. (Szerk.: Ablonczy Balázs) Osiris. Budapest, Barankovics István: Új földbirok-reform felé. In: Korunk Szava, VIII ~ 97 ~

99 Petrás Éva gondolkodást fogja támogatni 50 írja. Végül pedig arra a következtetésre jut, hogy [A] magyar föld történetében nem csak a nemzet története, hanem a katolikus egyház sorsa is meg van írva. 51 A katolikus egyház nemzetközi és hazai közéleti eseményeinek nyomonkövetése végül odáig vezetett, hogy a Korunk Szava a harmincas évek nagy politikai eseményei kapcsán politikailag is állást foglalt. Szerzőiben épp a szélsőjobboldali eszmék nemzetközi és hazai térnyerése keltette fel azt a szándékot, hogy tisztázni próbálják a katolikus társadalmi tanítás és a jobboldali társadalomszervezési kísérletek viszonyát. A nemzetiszocializmus és a kereszténység összeférhetetlenségéről nagyon hamar világos képet kaptak. Például már ben ankétot rendeztek a hitlerizmusról. A szerkesztők prominens, egymással ellentétes nézeteket valló közszereplőket kértek fel arra, hogy kifejtsék álláspontjukat. 52 Az Új Kor szerkesztőinek 1935-ös kiválása után Széchenyi, a Korunk Szava főszerkesztője, egyre inkább a szélsőjobboldali ideológiákkal szembeni küzdelemre helyezte a hangsúlyt ban azonban Széchenyi meghalt. Halálának ürügyén az Imrédy-kormány bevonta a radikalizálódó Korunk Szava lapengedélyét, s csak több parlamenti képviselő közbenjárásának köszönhetően szerveződhetett újra a folyóirat 1939-ban Jelenkor néven, de akkor már Katona Jenő szerkesztésében. Eszmei utódának tekinthető a Barankovics által szerkesztett Az Ország Útja 53 című folyóirat is. A második világháború előestéjén nagy jelentőségre tett azonban szert az a korporatív eszméktől való elhatárolódás, amely először a Korunk Szavában és a körülötte csoportosuló katolikus társadalomtudományos gondolkodók írásaiban fogalmazódott meg. 50 Uo Uo Milotay István és Eckhardt Tibor mellett írást adott a Korunk Szavának Kéthly Anna is, a katolikus társadalomtudósok közül pedig Mihelics Vid és Szekfű Gyula nevét kell kiemelnünk. In: Korunk Szava, VI Az Ország Útja. ( ) ~ 98 ~

100 A kereszténydemokrácia eszmetörténeti előzményei Magyarországon A világháború végén Mihelics Vid és Kovrig Béla nagyobb lélegzetű tudományos munkáikban is ebbe az irányba mozdultak el. 54 Mint A magyar társadalompolitikában Kovrig írja: Különböző uralmi formákban megvalósított társadalompolitikák és a nép életére gyakorolt hatásaik hosszú megfigyelése alapján valljuk, hogy a parlamentáris demokrácia az az államforma, amely egy modern, iparosodott népesség életében lehetővé teszi a társadalom belső egységének, egyensúlyának igazi (és nem részérdekek felé tájékozódó) társadalompolitikával kifejtett szolgálatát. 55 A magyar katolikus gondolkodók fokozatos elvi elhatárolódása a korporatizmustól önálló szellemi teljesítmény, ugyanakkor párhuzamos a Vatikán fokozatos irányváltásával is, amely az 1937-es Mit brenneder Sorge kezdetű nácizmus elleni és a szintén ez évben kiadott Divini Redemptoris Mater kezdetű kommunizmus ellen állást foglaló pápai megnyilatkozásokban 56 világegyházi szinten is feladta a korporációs elméletek proponálását, és helyette a parlamentáris demokráciában látta meg szövetségesét immár a kommunizmus és a nemzetiszocialista totális állam-koncepcióval vívott eszmei harcában. 57 A magyar katolikus társadalomszemlélet az 1940-es években tehát eljutott nem csupán a tágan értelmezett szociális program, hanem a demokratikus politikai változások sürgetéséig is. 58 A korporatív eszmékkel való szakítás, valamint a szociális jogok és a politikai demokrácia összefonódásának felismerése teremtette meg azután a hidat a világháború utáni kereszténydemokrata politikai program és pártalakítás felé Lásd: Mihelics Vid: Katolikus tanítás a tulajdonjogról. Budapest, 1946.; Kovrig Béla: Magyar társadalompolitika. 55 Kovrig Béla: Magyar társadalompolitika, Gárdonyi Máté: Bevezetés a katolikus egyház történetébe. Jel kiadó. Budapest, Takács József: Magyar politikai eszmetörténet, Gergely Jenő: A Kereszténydemokrata Néppárt előtörténete. In: Műhely, 1984/ ; Balogh Margit: A keresztényszociális mozgalmak az 1930-as években és a kereszténydemokrácia, Izsák Lajos: Pártok és politikusok Magyarországon Napvilág kiadó. Budapest, ~ 99 ~

101 Petrás Éva A két világháború közti időszak katolikus politikai eszméit vizsgálva Ormos Mária joggal állapítja meg, hogy ez a kereszténydemokrácia előzményének tekinthető keresztény áramlat mintegy elveszett az irányzatok sűrűjében, és nem alakult ki mérvadó, a politizálás szempontjából hatékony párt vagy mozgalom. 60 A sok áramlat között valóban nem volt erős Barankovics István és körének befolyása, de főként 1943 nyarától, a Katolikus Szociális Népmozgalom létrejöttétől egyre erősödött. A harmincas és negyvenes évek katolikus társadalomtudományos gondolkodása és az a szociálpolitikai tevékenység, amelyet képviselői kifejtettek, végül is kitermelték azt a belátást, amely a második világháború után a Demokrata Néppárt programjában 61 annak a háború utáni európai kereszténydemokrata politikai gondolkodásnak a magyar megfelelőjeként jelentkezett, amely a szociális piacgazdaság és a parlamentáris demokrácia összekapcsolásával kísérelte meg pótolni az európai történeti fejlődés egyik nagy adósságát, a szociális jogok politikai elismerését Ormos Mária: Politikai eszmék, politikai gyakorlatok a században, Barankovics István: Keresztény demokrácia. Mit akar a Demokrata Néppárt? In: Kovács K. Gyorgyevics: Híven önmagunkhoz. Barankovics István összegyűjtött írásai a kereszténydemokráciáról, Gyáni Gábor: A társadalmi igazság történelmi fogalma, 76. ~ 100 ~

102 A kereszténydemokrácia eszmetörténeti előzményei Magyarországon Barankovics István ( ) ~ 101 ~

103 Petrás Éva ~ 102 ~

104 A Szent Jobb Kecskeméten 1938 Hajagos Csaba A Szent Jobb Kecskeméten 1938 Állam és egyház kéz a kézben A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és Szent István, első magyar királyunk halálának 900. jubileuma alkalmából rendezett országos megemlékezések egyik leglátványosabb, az ország minden pontján nagy tömegeket megmozgató eseménye, a Szent Jobb országjárása volt. 1 A kettős szentév során a kormány a katolikus egyházzal, az események megszervezésében és lebonyolításában olyan szoros és konstruktív együttműködésre törekedett, 2 amelyben együtt mutatkozott meg a nemzeti és keresztény jelleg, a Szent István-i államalapító szellemiség, az állam és az egyház kéz a kézben történő szerepvállalása. 3 A nemzeti összetartozást és Szent István-i eszmeiséget is jól szimbolizáló, a Szent Jobbot szállító, kifejezetten erre az évfordulóra tervezett és gyártott Aranyvonat menetrendjében Kecskemét városa is helyet kapott. A tanulmány ennek a jeles eseménynek és az azt megelőző előkészületeknek a feldolgozásában, Kecskemét 1 A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus május között zajlott Budapesten. A Magyar Katolikus Egyház és egyúttal az ország számára is óriási megtiszteltetés volt, hogy ezt az egész világ katolikusai által érdeklődéssel követett eseményt itt, Európa szívében rendezték meg. 2 Adriányi Gábor: A katolikus egyház története a 20. században Kelet-, Közép-Kelet- és Dél-Európában. Budapest, o. 3 Szabó Iván kormányfőtanácsos, Szent Jobbot köszöntő beszédében a következőképpen utalt az állam és az egyház összefogására: De ezenfelül a trianoni magyarság lelkiségét jellemző tünetként hangsúlyoznunk lehet, hogy a legutóbbi napoknak a Szent István emlékét megörökítő országgyűlés eseményei, parlamentünk kupolatermében pompázó külsőségek között Kormányzó Urunk Főméltóságának szózata, Miniszterelnökünk történelmi bölcseleti mélységű fejtegetései, különböző keresztény hitfelekezeti előkelő megnyilatkozások arra mutatnak, hogy a magyarság lelki egysége a Szent István kultusz tekintetében lassanként helyreáll. Királyi pompával fogadta Kecskemét a Szent Jobbot. Kecskeméti Közlöny (A továbbiakban: K. K.), június ~ 103 ~

105 Hajagos Csaba törvényhatósági jogú város levéltári anyagaira és a korabeli sajtószemelvényekre támaszkodik. A Magyar Katolikus Püspöki Kar és a Váci Egyházmegye előkészületei a kettős szentévre Szent István király ereklyéjének egész Magyarországon, ezen belül Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegyén át történő hordozása egyértelmű megkoronázása volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar, illetve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által május között megrendezett XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus eseményeinek. Azért fontos ezt kiemelni, mert a szent négy nap történéseit megelőző, az ország egyházmegyéire kötelező jelleggel elrendelt teendők és a tudatos előkészítő munka szervezését a püspöki kar már 1936-ban megkezdte, ám az egyeztetések egészen október 21-éig elhúzódtak, amikor is a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az ünnepségsorozat rendezésével megbízott Actio Catholica Országos Elnöksége pontot tudott tenni a kettős szentév programsorozatának összeállítására. 4 Az egyeztetések és az előkészületek alaposságát mutatja az is, hogy Hanauer Á. István, a váci egyházmegye püspöke, belső apostoli levelezésében már 1936-ban, az egyházmegyei papság tudtára hozta, hogy a magyar püspöki kar évi konferenciája és ünneplői nagyobb lelkiségének biztosítására azt határozta, hogy előkészületük az egész évet eucharisztikus év gyanánt kívánja megülni. Ezt azzal hozom a K[edves]. Papság tudomására, hogy mindenki a maga hatáskörében gondoskodjék a megfelelő ájtatosságok rendezéséről. Az egyházme- 4 Az évi Kettős Szentév programsorozatának megszervezése és megvalósítása nem kis feladatnak ígérkezett, ezért a Magyar Katolikus Püspöki Kar szükségesnek látta egy Ünnepségrendező Bizottság megalakítását. A felelős testület elnökének azt a Zsembery Istvánt választották, aki ekkor párhuzamosan betöltötte az Actio Catholica országos alelnöki pozícióját is. A döntések meghozatalában természetesen segítségére volt Mihalovics Zsigmond, aki az Actio Catholica ügyvezetői feladatainak ellátása mellett igyekezett hatékony részt venni az események szervezésében. ~ 104 ~

106 A Szent Jobb Kecskeméten 1938 gye is meg fogja tartani a maga eucharisztikus napjait valamely kötött, meghatározott időpontban valószínűen azokon a helyeken, ahol megfelelő templomok állanak rendelkezésre 5 Sajnos az egyháztörténeti szakirodalom nagy részben kimerítve látja a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus eseményeit a Budapesten történtek bemutatásával, ám az egyházmegyei levéltárak történeti értékű dokumentumai lehetőséget biztosítanak e nagy horderejű rendezvény másfajta megközelítésére is. Serédi Jusztinián hercegprímás, Magyarország főpásztora, már az 1938-as újévi köszöntőjében kijelölte a papság lélekgondozó munkájának irányvonalait a kettős szentév sikerességének érdekében, amelyet Dr. Hanauer Á. István, váci megyéspüspök a következőképpen nyomatékosított: Az elmúlt év során, a különböző eucharisztikus rendezvényekkel egyházmegye szerte Krisztust dicsőítettük, s hívő népét fellelkesítettük [ ] Feledhetetlenül élnek mindannyiunk lelkében azok az ünnepélyek, amelyeket egyházmegye szerte rendeztek, az egyházközségek annak bizonyságai, hogy az Oltáriszentségben rejlő nagy kegyelmi erőt a papság és a hívek egyaránt értékelik, s az ősi buzgalom csorbítatlanul él az alföldi magyar nép lelkében [ ] Értsük meg, minél több lelket sikerül az Eucharisztia közelébe vonni, annál nagyobb biztosítékát nyerjük lelkipásztori munkánk sikerének, mert ezeknek a megihletett tömegeknek már nem emberi szó, hanem isteni ige fogja az igazságot hirdetni. De ezzel együtt elérjük majd azt is, hogy a nagy világmanifesztáció, amelynek színtere lesz az ország fővárosa, vidéki népünknek is oly arányú részvételével fog lefolyni, hogy a ránk figyelő katholicizmus szemében a hithűségnek legragyogóbb bizonyítéka lesz. Ezért kérem és elvárom, hogy a világkongresszuson való részvétel beagitálását minden lelkipásztor és egyházközség becsületügyének tekintse továbbra is, s biztosítani törekedjék, hogy az országszerte megindult szent versenyben, a mi egyházmegyénk, Szent Gellért öröksége le ne maradjon. 6 5 Váci Püspöki és Káptalani Levéltár (a továbbiakban: VPKL) I. 1. m. Püspöki Levéltár. A Püspöki Hivatal iratai. Circulares. (a továbbiakban: I. 1. m.) 1936/ VPKL I. 1. m. 1938/1441. ~ 105 ~

107 Hajagos Csaba A váci egyházmegye apostoli levelezéséből egyértelműen kiderül, hogy a vidéki eucharisztikus napok jelentősége egyáltalán nem elhanyagolható, hiszen országszerte ezek voltak azok az egyházi szertartások köztük a kecskeméti Oltáriszentség ünnep is május 1-én, amelyek már jóval a kongresszus előtt lélekben előkészítették a budapesti eseményeket és az azt követő Szent István Emlékév programsorozatát. 7 Így tehát méltán mondható el, hogy az Eucharisztikus Kongresszus megközelítőleg három év áldozatos és nagy összefogást tanúsító munkájának csúcspontja lett, megnyitva evvel az utat az május 30-án, a kettős szentév második felének jelentős eseményét magában foglaló Szent István Jubileumi év programsorozata előtt, amelynek Kecskemét is részese lett. A Szent István jubileumi rendezvénysorozat és Kecskemét Az ünnepségrendező bizottság körlevelekben előre tájékoztatta a vármegyék és a városok vezetőségét a programok menetrendjéről, a részvételi szándék visszaigazolásának fontosságáról április 9-én, Kiss Endre, Kecskemét város polgármestere is megkapta a budapesti események programtervezetét, amely ekkor még nem tartalmazta a Szent Jobb országjárásának pontos menetrendjét, viszont az Eucharisztikus Kongresszus végezetével, május 30-ai napra jelölte ki a Szent István jubileumi rendezvénysorozat kezdetét. 8 Az Országház térről a Hősök terére vonuló Szent Jobb körmenettel országjáró útjára indult Szent István dicső Jobb keze, amely eseményen a polgármesteri visszaigazolás szerinti a vá május 1.-én rendezték meg Kecskeméten az eucharisztikus napot. A környező településekről megközelítőleg ember vett részt a körmenetben, akiket ember vett körül a szentmise alatt. A liturgiát Kovács Sándor prelátus celebrálta. Az ünnepélyről a következőképpen tudósított a Kecskeméti Közlöny: Kecskemét legnagyobb megmozdulása volt az Eucharisztikus Nap. Az országra szóló ünnepségen a fél Alföld képviseltette magát. A csodálatos körmenet előtt KOVÁCS SÁNDOR prelátus-plébános ember jelenlétében ajánlotta fel az Alföld dolgozó népét Jézus Krisztusnak. K. K május A dátumválasztás nem volt véletlenszerű, ugyanis a rendezőbizottság ezzel a gesztussal kívánt megemlékezni Szent István király dicső jobb kezének I. László király által 1038-ban való megtalálásáról. (Szent Jobb-i apátság) ~ 106 ~

108 A Szent Jobb Kecskeméten 1938 ros zászlaja és díszhajdúk kíséretében küldöttség képviselte Kecskemét városát. 9 A küldöttség és a körmenet résztvevője volt Kovács Sándor prelátus-plébános 10 is, aki a május 1-ei kecskeméti eucharisztikus napon felkészítette Kecskemét város hívő népét az Eucharisztia és Szent István kegyelmének befogadására. Az 1933-ban pápai prelátussá kinevezett plébános a budapesti események végezetével Kecskemétre visszatérve közzétette a rendkívül fontos és Kecskemét életében is nagy jelentőséggel bíró esemény hírét, miszerint elindult országjáró útjára Szent István ereklyéje: Amire egy egész éven át készültünk, amiről prédikációnk és más beszédeink szóltak, amiért annyit imádkoztunk, amire mi kecskemétiek május 1-i ünnepségünkkel lelkünket feltüzeltük [ ] a budapesti Eucharisztikus Kongresszus eseményei megtörténtek. [ ] De sietni kellett haza Budapestről, hírül akarom hozni a nagy örömet és kitüntetést, hogy a megkezdődött Szent István jubileumi ünnepségek keretében, Június 27-én hétfőn délután Kecskemétre is eljön első apostoli Királyunk közöttünk maradt szent ereklyéje, a Szent Jobb. Most nem hozzá zarándokolnak a hívek, hanem amint annyiszor tette életében. [ ] Elindul az árva népét meglátogatni, hogy erősítse, bátorítsa hitében, magyarságában megerősítse. 11 Kovács Sándor bejelentése új, napi témát adott a 9 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BKML). IV c. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok. (a továbbiakban: IV c.) 11060/ Kovács Sándor prelátus-plébános november 9. és április 10. között végezte lelkipásztori munkáját Kecskeméten. Ősi kecskeméti családból származott, a középiskolát a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban végezte, teológiai tanulmányait pedig Vácott, a szemináriumban. Társadalmi és közéleti vezéregyéniségként tűnt fel, akinek munkatársai segítségével sikerült a város vezetésében a katolikusoknak számarányuknak megfelelő helyet kiharcolni ben apáttá, 1933-ban kiskunsági főesperessé, 1937-ben pedig pápai prelátussá nevezték ki. A Katolikusok Lapja, rendezvények, missziók jelezték eredményes lelkipásztori munkáját, amelyet XII. Pius pápa 1944-ben szombathelyi megyéspüspökké történő kinevezésével honorált. Horthy Miklós kormányzó a maga részéről így indokolta a kinevezést: Magyar embert akartam én is a végekre ezekben a nehéz időkben március 25-én szentelték püspökké és április 10-én foglalta el püspöki székét Szombathelyen. Aktív résztvevője volt a II. Vatikáni Zsinatnak, később pedig a Magyar Katolikus Püspöki Kar megbízása által az Országos Liturgikus Bizottság elnöke lett december 24-én halt meg Budapesten, a szombathelyi székesegyházban helyezték örök nyugalomra. 11 Óh áldott szent Jobbkéz Katolikusok Lapja (a továbbiakban: K. L.), június (Kovács Sándor prédikációja a kecskeméti Nagytemplomban jóval hamarabb elhangzott, mint ahogy azt a lap közölte. A 10. szám május 15-én jelent meg, így június 5-dike előtt nem jelenhetett meg a lapban.) ~ 107 ~

109 Hajagos Csaba Kecskeméti Közlöny és a Kecskeméti Ellenőr újságíróinak, akik ettől a közleménytől kezdve, nap mint nap cikkeztek a Szent Jobb misztériumáról, Szent István államalapító tevékenységéről. 12 Bő egy hónappal az első tájékoztatás után, május 7-ei keltezéssel, Kiss Endre polgármester meg is kapta a meghívót, amely az Actio Catholica Országos Elnökségének május 11-ei értekezletére szólt. A tanácskozáson Kecskemét városát a polgármesteren kívül Kovács Sándor prelátus-plébános és Nyúl-Tóth Pál polgármester helyettes képviselte. 13 Zsembery István alelnök, a megbeszélés céljául a Szent Jobb tervbe vett országjárása végleges programjának összeállítását tűzte ki. 14 A tanácskozáson a tények rögzítésére került sor legelőször, miszerint az ereklye körútjának legnagyobb jelentősége abban állt, hogy összekapcsolja a központi és regionális ünnepségeket, Gergely Jenő szavaival élve, szimbolizálva a Szent István-i eszme hitbuzgalmi és össznemzeti programját. 15 Az egyeztetés tárgya volt többek között az is, hogy az október 21-i püspökkari konferencián elfogadott kettős szentév programjaként tervezett Szent Jobb országjárását biztosító Aranyvonat útjának megvalósításához Serédi Jusztínián hercegprímás illetve a Szent István Jubileum Országos Rendező Bizottsága, az Actio Catholicával karöltve a Magyar Állam Vasutak együttműködését kérte. A püspöki kar által jóváhagyott előzetes útitervet, a MÁV elnöksége elfogadta, 16 ezzel hivatalossá vált, hogy Kecskemét városa 26. állomásként belekerült az ereklye körútjának menetrendjébe A Szent Jobb misztériuma. K. K június 26. vasárnap A Szent Jobb magyarországi útjának előkészítésére tegnap tanácskozás volt a Katolikus Népszövetségben, Budapesten. K. K május MNL BKML IV c / Gergely Jenő: Ötven esztendővel ezelőtt. A Szent Jobb országlátása 1938-ban. In: História, 1988/4. szám Kőfalviné Ónodi Márta: A Szent Jobb Kiskunfélegyházán 1938-ban. In: Múltbanéző, IV. évfolyam, 7. szám. Online elérhető: (Letöltés időpontja: május 31.) 17 MNL BKML IV c /1938. ~ 108 ~

110 A Szent Jobb Kecskeméten 1938 A tanácskozást követően június 8-án a rendezőbizottság hivatalos értesítő formájában is megküldte a Szent Jobb országjárására vonatkozó szabályzatot, és a betartandó feltételeket. Kecskemét törvényhatósági jogú városként kiemelt helyzetben volt, így Szent István ereklyéjének tiszteletére nagyobb lélegzetvételű rendezvény szervezésére nyílt lehetősége, amelyet a körlevél a következőképpen fogalmazott meg: Ahol az»aranyvonat«hosszabb ideig tartózkodik, ott a Szent Jobb tiszteletére az egyházi hatóságokkal történő megbeszélés alapján megfelelő program készítendő. Ahol csak 8-10 perces megállás van, ott érkezéskor»ah hol vagy magyarok«közös ének után rövid felajánlási ima mondandó, majd»boldog-asszony, Anyánk«ének és mikor a vonat elindul, a Magyar Himnusz töltik ki a programot. 18 A menetrend utolsó oszlopában szereplő időtartam Kecskemét esetében 3 óra 29 percet jelentett. A Szent István ereklyéjét szállító Szent Jobb kocsi és kísérete A fentiekben már említésre került az Aranyvonat, amely lehetővé tette a Szent István dicső jobb kezének vasúton történő körbehordozását. A szerelvényt minősítő jelzőt, a magyar történelem egy későbbi gyászos eseményével önkéntelenül is képzettársítást felkínáló lehetősége miatt a Szent Jobb kocsija szókapcsolatra módosítom és használom a továbbiakban is, ahol nem a forrás részeként kerül idézésre. 19 A Magyar Katolikus Püspöki Kar, a Szent István Jubileumi Év végleges programjának elhatározásakor a MÁV engedélyezése után kijelentette, hogy 18 Uo. 19 Az Aranyvonat jelző véleményem szerint inkább a második világháború, egy magyar szempontból igen szomorú eseményhez, a Szálasi-kormány mentőakciójához köthető január 23-án indult útnak egy szerelvény Ausztria felé a fertőbozi vasútállomásról. A Magyar Nemzeti Bank 30 tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékait, letétbe helyezett értékeket, dokumentumokat (például Mátyás király korvináit), a méteretalon platinarúdját és a deportált zsidóktól begyűjtött vagyont a nyilasok próbálták az előrenyomuló szovjet Vörös Hadsereg elől Nyugatra menekíteni. A próbálkozás szerencsétlenül sikerült, ugyanis a hatalmas vagyont az amerikai hadsereg lefoglalta és hadizsákmánynak minősítette. A nagy mennyiségű aranykészlet kimenekítése miatt evidens erre a szerelvényre alkalmazni az Aranyvonat jelzőt. ~ 109 ~

111 Hajagos Csaba a Szent Jobb szállításához egy fehér színű, arannyal díszített kocsit építtet, melynek falai nagyrészt üvegből lesznek [ ] A Szent Jobb tehát jól látható minden oldaláról, valamint a körülötte díszőrséget álló egyháziak, világiak és a palotaőrség. 20 A kivitelezés azonban nagyon komoly műszaki feladatnak ígérkezett, ennek ellenére december elején még nem érkezett meg a püspöki kar terveket érintő jóváhagyása. Ezért Mihalovics Zsigmond, december 4-én a rendező bizottság nevében, megkereste Serédi Jusztínián hercegprímást, ugyanis a kocsi felépítéséhez, a szakemberek becslése szerint megközelítőleg négy hónapra lett volna szükség, az idő tehát sürgette a kivitelezést, viszont egy, az utazás céljaira szolgáló új jármű építési költségei túlságosan magasak lettek volna, így a tervezőbizottság célszerűen egy már korábban bevált kocsi átépítése mellett döntött. Egly Tibor vasúttörténész kutatásainak eredményeként állapítja meg, hogy az átépítésre ítélt, korábban kalauzkocsiként használt GANZ gyártmány április 26-án, számmal gurult ki a gyárterületről. Ennek szerkezete masszív, acélvázas, fa oldalfalú és tetejű, fémlemez borítású, mm hüvelyk hosszú, 2560 mm magas, 2794 mm széles, kg tömegű volt. 21 Az eredeti szalonkocsi átépítése Bereznai Oszkár és báró Puchner Ede főtiszt tervei alapján a Dunakeszi Járműjavítóban történt, amelyen a legszembetűnőbb változtatást a jármű közepén két oldalt nyitott, 3330x1790 mm nagyságú ajtónyílás jelentette. A nagy üvegfelület kivitelezése komoly tervezési feladatot jelentett, hiszen az oldalfalak acélmerevítésének eltávolítása miatt szükséges volt a kocsi alvázának megerősítésére, amelyet a hosszában elhelyezett gerendákkal valósítottak meg. A művelet nem volt egyszerű, hiszen középen, a padlózat alá kellett elhelyezni azt a kihúzható alumínium lépcsőt, amely a személyzet le- és felszállását, és a Szent Jobb mozgatását megkönnyítette. 20 Gergely: Ötven esztendővel ezelőtt, Egly Tibor: A Szent Jobb kocsija. A méltóság képviselőjének újraálmodása. In: Vasút&Modell, nyár. 21. ~ 110 ~

112 A Szent Jobb Kecskeméten 1938 A körút során az ereklye rázkódás és sérülés mentessége volt a legfontosabb megoldandó feladat. Erre szolgált a kocsi közepén mindkét oldalra kihúzható, sínen görgőkkel mozgatható speciális állványzat. A szerkezet biztosította a kettős ereklyetartó biztonságát, amelynek tömege 70 kg volt, magassága pedig közelített az egy méterhez (900 mm), tehát nagy szükség volt a rezgések és a kilengések csillapítására. A három, egyenként 1100 mm széles üvegajtót a kocsi belsejébe szerelt karhoz csatlakozó mechanikával, acélhuzalokkal a korabeli beszámolók szerint szinte hangtalanul mozgatták. 22 A kocsi mechanikai kivitelezésén kívül nagy jelentőséget tulajdonítottak az esztétikai megjelenésnek is. A teljesen átépített kocsi külső és belső díszítését Urbányi Vilmos belsőépítész és Márton Lajos festőművész végezték, míg a festési munkálatokat Márton Lajos és Szlamka István irányította. 23 A terveknek és a fennmaradt dokumentációknak köszönhetően egyértelműen megállapítható, hogy a Szent Jobb országjáró különvonatának öt kocsis zárt szerelvényét a pályaszámú, fekete színű gőzmozdony vontatta, amelynek füstszekrény ajtajára üvegborítású, villanykörtékkel kivilágítható kettős keresztet szereltek, ami az éjszakai menetben kifejezetten lélekemelő látvány volt. A szerelvényben a Szent Jobb kocsi előtt és után egy-egy (Pullmann forgóvázas) vasúti kocsit, elől-hátul további két MÁV személykocsit soroztak a vonatba, így egyszerre utazhattak a nagyszámú egyházi és állami méltóságok, a kíséret és a technikai személyzet. A vonat közlekedési idejének intervallumát május 31. és október 2. közé tervezték, ám az előzetes programot a történelem felülírta. A Szent Jobb felvidéki útja az első bécsi döntés miatt április 30-ára tolódott. A menetrend csúcspontja természetesen augusztus 20-a, a szentté avatás évfordulója volt. Fontos azt is kiemelni, hogy az Eucharisztikus Kongresszus ideje alatt a szerelvény már menetre készen állt, de nem közlekedhetett, hiszen 22 A tervezők tesztjei bizonyították, hogy a gyalogos körmenetben megtapasztalt 20 mm kilengéshez képest a GANZ kocsiban a maximum 9 mm mértékű hatás érte a Szent Jobbot. 23 Urbányi Vilmos nevéhez fűződik a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus parlament előtti miséjének, az Országház tér felöli homlokzatát borító installációja és a tér elrendezése. ~ 111 ~

113 Hajagos Csaba bensőségessége miatt nem tartozott a nemzetközi nyilvánosságra. Utolsó útjára május 3-án került sor, amikor is Nagyvárad városába vitte el Szent István dicsőséges jobb kezét. 24 A tervek áttekintésekor a Püspöki Kar fokozottan ügyelt a költségek minimalizálására, így a Szent Jobb kocsi teljes kivitelezését pengőből sikerült megoldani. 25 Nem elhanyagolandó tény, hogy ebből a költségből a MÁV pengőt magára vállalt. A kocsi belső elrendezése és felszerelésének kivitelezése is látványos volt, amely a magyar történelmi múlt szimbólumainak ábrázolására törekedett. A tetőzetét fehér, az oldalakat bíbor drapériával fedték be, míg középen a Szent Jobb felett, négy csúcsban végződő csillag szimbolizálta a Teremtőt. Kétoldalt, a domború tető ívének csatlakozásánál, végig tejüveg mögé rejtett, 124 izzó adott egyenletes fényt. A kocsi vége felé eső ablakokat mindig átláthatatlan függöny fedte, míg a tetőzeten a Szent korona nagyméretű, párnán nyugvó makettje helyezkedett el, amelye előtt jobbra és balra négy, a kocsitető sarkai felé átlósan rögzített, glóriával övezett térdeplő angyal hajtott fejet. A koronát és az angyalokat két-két, összesen hat pánttal, az üvegajtók fölött rögzítették a tető alsó széléhez. Esti menetben az angyal alakok hátoldalára erősített négy, motoros hajtány reflektorral, a koronát kivilágították, amely az éjben robogva, - a kivilágított Szent Jobb terem, és a korona- lebilincselő látvány volt. 26 A kocsi külső megjelenésének színkompozícióját kizárólagosan kézi munka eredményezte, amelynek színeit a bíborvörös, az ún. MÁV mélyzöld, az arany és az ezüst tették ki. A kereket félig eltakaró köténylemez örökítette meg a szentek és boldoggá avatottak neveit, valamint a belső, szélesebb ablakok alatt, 24 Egly: A Szent Jobb kocsija, A vontatási költségek 7070 pengőre rúgtak, amely költségeket a kettős szentév rendezőbizottsága költségvetési keretéből fedezett. 26 Egly: A Szent Jobb kocsija, 23. A tető négy, az eredeti formában meghagyott lekerekített sarkán a szárnyas angyal arcok, és az ablakok fölött, valamint az üvegajtónyílás fölött középen, egyszerű keresztben csúcsosodó hármas halmok, valamint a két szélső ablak elé rögzített lemezre festett ország alma, és jogar szintén Urbányi tervei szerint készült. ~ 112 ~

114 A Szent Jobb Kecskeméten 1938 Szent István halálának és az évforduló évét. A szélső ablakok alatti mezőt, balról az Árpádház hétvágatú pajzsa (bíbor-, ezüst), míg jobbról a hármas halom és a kettős kereszt szintén pajzson díszítette. Az oldalfalak teljesen azonos beosztású, és a díszítés motívumaiban is, figurálisan is azonos kialakításúak voltak, eltérő elemként csak a négy-négy fő alak jelent meg. Ezek a fő oldalon Szent István, Szent Gellért, Szent Imre, Boldog Gizella, a másik oldalon Boldog Margit, Szent Mór, Szent László és Szent Erzsébet. A fő oldalon a szélső ablakok alatt a hatalom és a felelősség, a másik oldalon pedig dicsőség és szeretet felirat szerepelt. 27 A fülke belső elrendezése és kivitelezése mellet szigorúan szabályozták a Szent Jobb őrzésére biztosított személyzet, illetve az utazó kíséret létszámát, elhelyezkedését. Az ereklye kőrútján minden város, település a rendező bizottság körleveléből értesülhetett arról, hogy személy szerint kik kísérik adott útján a Szent Jobbot. A Kiss Endre polgármester által kézhez vett levélben a következő kísérők kerültek felsorolásra: A Szent Jobb kíséretében az»aranyvonaton«utazik Mészáros János pápai prelátus, a Szent Jobb őre, Szakács Károly udvari káplánnal, az Irgalmas Rend 4 tagja, akik a Szent Jobbot viszik, és 16 koronaőr egy törzstiszt 28 vezetésével. Ezeken kívül az Actio Catholica Országos Vezetőségének néhány tagja 29 vesz részt a kíséretben. 30 Az ereklye egyházi kísérője, Mészáros János, a Szent Jobb őre középen, mellette jobbról és balról valamint szemben mindkét oldalon két-két koronaőr foglalt helyet a neobarokk székeken. Mivel a vonat sok állomáson megállás nélkül lépésben haladt át, a lakosság az üvegfalon 27 Uo Az állandó utazó kíséret tagja volt Pajtás Ernő, a Magyar Királyi Koronaőrség díszszakaszának koronaőr-őrnagya. 29 A városoknak megküldött táviratok 90%-ban az alábbi állandó kíséreti tagok szerepelnek: Huszár Károly között az Actio Catholica szociális és karitatív szakosztályának elnöke, Bangha Béla S. J között az Actio Catholica sajtó szakosztályának elnöke, Zsembery István között az Actio Catholica szervezési szakosztályának elnöke, Gévay-Wolff Nándor között az Actio Catholica kulturális szakosztály elnöke, Dsida Ottó között a hitbuzgalmi és erkölcsvédelmi szakosztály elnöke, Mihalovics Zsigmond között az Actio Catholica országos igazgatója. 30 MNL BKML IV c /1938. ~ 113 ~

115 Hajagos Csaba keresztül láthatta, és egyúttal hódolhatott is az érkező Szent Jobbnak. A díszőrség biztosítását ezen alkalmakkor is kötelezővé tették. Különösen szigorú szabályokat írtak elő azokra az esetekre vonatkozóan, amikor a szerelvény megállt és hosszabb idejű hódolatra került sor. A koronaőrök közül négy fő a kocsiban, nyolc a kocsi előtt tisztelgett. Érkezéskor az ereklyetartót derékszögben elforgatták, a mozgatható padlót oldalra kitolták, s a rezgéscsillapító állványról így emelték a hordozók vállára, akik közül kettő a megfelelő szélességű lépcsőn, kettő a lépcső lábánál várakozott. A ceremónia menetének feszített tempója és a menetrend percre pontos betartása végett nem csúszhatott hiba a gépezetbe, hiszen az késéssel, az adott városi tekintélyének a csorbulásával járt volna. Kecskemét esetében a körlevél a következőképpen hívta fel a polgármester figyelmét az esemény fontosságára: a dicsőséges Szent Jobb méltó fogadására az illetékes hatóságokkal karöltve a szükséges intézkedéseket megtenni kegyeskedjék [ ] Nagyon kérjük, hogy a hosszabb tartózkodású helyek programmtervezetét tájékoztatóul címünkre minél előbb elküldeni méltóztassék. 31 írta a Szent István Jubileumi Év Rendező Bizottsága június 8-án, 19 nappal a Szent Jobb fogadásának tervezett kecskeméti eseményei előtt. A jubileum tehát nagy lehetőséget adott a város kezébe, viszont az idő rövidsége miatt, az ünnepély megszervezéséhez kiemelt összefogásra volt szükség. A kecskeméti előkészületek A véglegessé vált programtervezet fényében a polgármester rögvest hozzálátott az előkészületek szervezéséhez. Az országos rendezvénysorozat sikerét látva egy, a városi rendezvényekért és azok akadálymentes lefolyásáért felelős bizottság megalakításáról döntött, amelynek érdekében bizottsági ülést hívott öszsze a Városháza tanácstermébe június 14-ére, amelyen a hivatalok és a katolikus 31 Uo. ~ 114 ~

116 A Szent Jobb Kecskeméten 1938 egyház képviselői vettek részt. Korábban szóba került, hogy Kiss Endre, Kecskemét város első embere jó eséllyel pályázik Kecskemét törvényhatósági jogú város főispáni tisztségére, amelynek lehetősége ezekben a napokban is ott lebegett a polgármester szeme előtt. Három órával a szóban forgó bizottsági értekezlet előtt telefonhívás érkezett a belügyminisztériumból, miszerint Horthy Miklós kormányzó aláírta Kiss Endre főispáni kinevezését. 32 A város vezetésének feladatát és egyúttal a szervezési munkálatok irányítását is Nyúl-Tóth Pál helyettes polgármester vette át. A feladatoknak és az elvárásoknak megfelelően a Magyar Királyi Államrendőrség közreműködésével, rövid időn belül létre jött a Szent Jobb kecskeméti fogdásáért, felelős rendező testület. Elnöknek Liszka Béla tanácsnokot választották, közvetlenül mellé Tornyai Lászlót rendelve, aki az ünnepélyen elhangzott beszédeket fogalmazta meg, illetve az ülőhelyek rendjét is biztosította. 33 A feladatrészek helyszín szerint kerültek felosztásra, eszerint a pályaudvari fogadást Labanc Ferenc tanácsnok irányította a melléje beosztott 10 városházi rendező segítségével. 34 Az ereklye tiszteletére meghirdetett felvonulás szervezését és az ünnepély főrendezői tisztjét vitéz Szathmáry Kálmán és Balyi János káplán nyerték el. Az ifjúsági alakulatok irányítását Papp Miklós főrendező vállalta, míg Damó László, Kecskemét város főmérnöke a műszaki előkészítés és kivitelezés feladatainak irányításával nyújtott komoly szakmai segítséget. 35 A helyettes polgármester az ünnepély kereteiről és a szolgálati beosztásról történő egyeztetéssel egyidejűleg elrendelte a város, kiemelten a Rákóczi utca és a Katona József sétány, korábban az eucharisztikus év tiszteletére megkezdett virágosítási folyamatának felgyorsítását. 32 Fáy István pestvármegyei, Kiss Endre kecskeméti főispán. K. K június MNL BKML IV c. 7375/ A Szent Jobb fogadására alakult rendezőbizottság gondoskodott a segítő és mentőszolgálat biztosításáról is. Örsöt állítottak a Nagytemplom és a plébánia között, a vasútállomáson, illetve a Budai utcán és a Nagykőrösi utca sarkánál is. 35 MNL BKML IV c /1938. ~ 115 ~

117 Hajagos Csaba A várható nagy érdeklődésre tekintettel a látvány mellett gondoskodni kellett a hangosításról is, amelyhez az árajánlatokat mihamarabbi megkérésére volt szükség. Elsőbbséget élveztek azok a vállalatok, akik a budapesti eseményeken is szerepet vállaltak, így esett a választás a hangosítási munkálatok elvégzése területén a Standard Villamossági Részvénytársaságra, míg a díszítés kivitelezését és a jelmezek biztosítását a Victoria Zászló és Díszítő Vállalat nyerte el. 36 A cél egyértelmű volt a város vezetése részéről. Június 27-ére Kecskemét városának az ünnepélyhez méltóan nemzeti díszben kellett pompáznia. Nyúl-Tóth Pál levélben értesítette a környék községi elöljáróságait, az egyesületek, az iskolák, az állami hivatalok, és a vallásos csoportosulások vezető tisztségviselőit az eseményen való részvétel lehetőségéről. A meghívóban a helyettes polgármester kérte az elöljárókat, 37 hogy megjelenési szándékukat a pontos létszám megadásával sürgősen küldjék meg. 38 A levéltári iratanyag tanúsága szerint 39 a betakarítási időszak miatt némi bizonytalanság uralkodott a szervező bizottságban a megjelenők várható létszámát illetően. 40 A kiértesítések mellett elérkezett az idő arra is, hogy a sajtó útján nyilvánosságára hozzák az elkészült tervezetet, amelyet a két legnagyobb olvasóközönséggel rendelkező lap, a Kecskeméti Közlöny 41 és a Kecskeméti Ellenőr június 18-ai címoldalukon közöltek. A plakátok és röpcédulák formájában is közzétett hirdetmény a következő tájékoztatást tartalmazta: Kecskemét Népe! Országalkotó nagy királyunk, Szent István áldást hozó nemzeti ereklyéjét, a Szent 36 MNL BKML IV c /1938. alapszám 19999/1938. iktatószám. 37 Uo. 38 Nyúl-Tóth Pál június 14-ei keltezéssel küldte ki a meghívókat, amelyekről a visszaigazolást június órai határidővel kérte megküldeni a Kecskemét város Közművelődési Ügyosztályának. 39 Az egyesületek, iskolák, községek visszaigazolása alapján megállapítható, hogy megközelítőleg 35 helyről érkezett visszajelzés a részvételi szándékot illetően. A 15. számú melléklet tartalmazza a visszaigazolt egyesületek, testületek, községek szándékát, illetve a részt venni kívánó lélekszámot is. 40 MNL BKML IV c. 1245/1938. Kocsér község elöljárósága megkésve, június 24-én viszszautasította a Szent Jobb fogadására való meghívást az aratás és Szolnok közelségére hivatkozva. 41 Az ereklye fogadásának eseményeiről a Kecskeméti Közlöny szerkesztőségére és munkatársaira bízták a tudósítás feladatát. ~ 116 ~

118 A Szent Jobb Kecskeméten 1938 Jobbot hordozó Aranyvonat június 27-én Kecskemétre érkezik. Az Aranyvonat június 27-én, hétfőn délután 17:32 perckor érkezik a főpályaudvarra, ahonnan a Nagykőrösi utcán át ünnepélyes díszmenet kíséri be a Városháza mellett felállított díszemelvényhez, ahol Kecskemét Népe ünnepéllyel és könyörgéssel hódol nagy Királyunk szellemének. A díszmenetben a meghívott egyesületek vehetnek részt. Ezek a számukra megküldött értesítésben megjelölt helyen és időben gyülekezhetnek. A város közönsége az utca két oldalén helyezkedik el, az ünnepély befejezése után pedig körülbelül 18:00 és 20:00 óra között, a Kada-park és a Népbank épülete közötti útvonalon tízes sorokban felállítva elvonulhat a Szent Jobb előtt. A díszemelvény előtt elvonuló menetnek megállnia nem lehet, a Szent Jobb előtt letérdelni nem kell. Felkérem a közönséget, hogy a karszalagos rendezőknek, mindenben engedelmeskedni szíveskedjék, az ünnepély megóvásának méltósága céljából. Felkérem a közönséget arra is, hogy a Szent Jobb kecskeméti látogatásának idejére, munkáját hagyja abba, az üzlettulajdonosokat arra, hogy üzleteiket zárják be. A Szent Jobbot este 20:00 óra után kísérjük ki az állomásra, ahonnan az Aranyvonat 21:00 órakor indul tovább országjáró kőrútjára. Az ünnepély részletes sorrendjét a helybeli lapok közölni fogják. 42 A sajtó ettől a perctől kezdve a városi rendező bizottság minden rezdülését figyelmemmel követte, közlendőit címoldalon, kiemelt hírként jelentette meg. 43 A polgármester hirdetésében utalást tett a Nagytemplom és a Városháza között a Szent Jobb elhelyezésének céljából felállítandó díszemelvényre, amelynek rendelkezésre bocsátása az Actio Catholica által egységesített hódolati szabályzata szerint minden helyszínen kötelező volt. Az ideiglenes ereklyeoltár kivitelezését a rendezvény műszaki főrendezője, Damó László főmérnök tervei alapján készítették el. A Kecskeméti Ellenőr beszámolója szerint a Városháza és a Nagytemplom közötti terület bedeszkázása után, a jellegzetes kecskeméti és magyar színek 42 MNL BKML IV c / Megállapították a Szent Jobbot fogadó Ünnepség teljes műsorát. K. E., június ~ 117 ~

119 Hajagos Csaba kompozíciójával feldíszített emelvény igen látványos jelenségként tűnt fel Kecskemét főterén. 44 Az építmény közepén helyezték el a magyaros stílusban megalkotott ereklyetartót, 45 amely a másik legjelentősebb napilap, a Kecskeméti Közlöny tudósítása szerint a Kossuth tér és az egész város feldíszítésével együtt június 25-én, az esti órákban készült el. 46 Korábban már szóba került, hogy a Szent István Jubileumi Emlékév Rendező Bizottsága a rendezvények pontos és precíz megszervezését, a hódolat gördülékeny megvalósítását várta el minden város esetében. Ebből kifolyólag Nyúl- Tóth Pál vasszigorral követelte meg a helyi hatóságoktól az előírások betartását és egyúttal azok betartatását is, a káosz elkerülése érdekében a rendőrséget is mozgósításra és emelt készültségre kötelezte. 47 Az alapos felkészülés egyik jele volt az is, ami a járókelők számára újdonságként jelentkezett, hogy a Városháza előtt, lóháton szolgálatot teljesítő járőr a korábbi páros szolgálatteljesítés helyett egyedül végezte munkáját. Havas Gusztáv rendőrfelügyelő 48 indoklása szerint erre azért volt szükség, hogy az állományban lévő szolgálati lovak szokják meg a magányos feladatteljesítés légkörét. Elképzelhetetlen volt, hogy ezek a lovak éppen a Szent Jobb menet elején bokrosodjanak meg. 44 Épül a Szent Jobb Kecskeméti oltáremelvénye. K. E., június A Szent Jobb fogadására megalakult bizottság kéri a város lakosságát a fegyelmezett és szabályozott hódolatra. K. E június A képen Lázár Dezső, a Szent Jobb díszoltárát ábrázoló linóleummetszete látható. Az emelvény installációjának bástyaszerű, gótikus kiképzése a Szent Jobb szekrény stílusához igyekezett igazodni. 46 Uo június A korábban kiküldött meghívók és a jelentős egyéb testületi részvételi szándékok beérkezése alapján ezer fő tömegre lehetett számítani, ami megalapozta az előkészületek készültségi fokát. Az időjárás előrejelzése szerint, ha a kedvező idő jóslata beigazolódik, Kecskemét tanyavilága, de a környező községek, falvak népe is bejön a Szent Jobb kecskeméti fogadtatására, mely méreteit és előkészületeit tekintve páratlannak ígérkezik és az eddigi Szent Jobb ünnepségeket felül fogja múlni. Kérelem! A Szent Jobb fogadását rendező bizottság kérelme a fogadásban és az ünnepségben résztvevőkhöz és a város közönségéhez. K. E., június ; június 26- án délután, a nagy létszámok beigazolódása miatt egy óra hosszúságú útelzárási próbát tartott a rendőrség. Uo. 48 A karhatalom irányítását Havas Gusztáv rendőrfelügyelő és Keresztes Andor rendőrtanácsos végezték. Havas Gusztáv a rend előrebiztosításának érdekében elrendelte a segédrendőrök és a leventealakulatok mozgósítását is. Uo. K. E június ~ 118 ~

120 A Szent Jobb Kecskeméten 1938 A jeles alkalomra való tekintettel az állami hivatalok is igyekeztek hozzájárulni az esemény méltó megünnepléséhez. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet hozott az Eucharisztikus megjelölések használatának szabályzatáról még 1938 májusában, ám a rendelet érintette a Szent István Jubileumi Emlékév rendezvényeit is. 49 Helyi szinten a kecskeméti postahivatal, az ország többi fiókjához hasonlóan, a sajtó segítségével előre jelezte, hogy a Szent Jobb kecskeméti tartózkodásának napján június 27-én eucharisztikus blokkokat és eucharisztikus bélyegeket fog árusítani 16 és 20 fillér értékben, amelyeket az erre az alkalomra forgalomba hozott, a Szent Jobb országjárása - bélyegző lenyomatával lát el. 50 Az előkészületek és az ügymenet pontosítása után megszületett a végleges hódolati menetrend, amely rögzítette a testületek, csoportok besorolását a pályaudvaron, a Szent Jobb bekísérése, hódolata és visszakísérése közben. A közzététel előtt Nyúl-Tóth Pál előírta a menetrend kötelező kihirdetését minden nyilvános helyen, valamint felszólította a Nagytemplom plébánia hivatalát, hogy a hely központi szerepe miatt naponta többször is tájékoztassák a híveket. A Nagytemplom hirdetőkönyvében a következő bejegyzés található június 26-ánál: Június 27- én, Szent László király ünnepén, hétfőn du. ½ 6-kor érkezik városunkba a Szent Jobbot szállító vonat és mindössze három órát tartózkodik nálunk. Az állomáson ünnepélyesen fogadjuk s körmenetben kísérjük be és helyezzük el azon a díszemelvényen, mely a városháza és a nagytemplom között kerül felállításra. Azt szeretnénk, ha híveink áhítata, a megjelenők száma és a Szent Jobbot kisérő körmenet szépsége és fegyelmezettsége semmivel sem maradna el a május 1-i Eucharisztikus Nap felvonulása mögött. A körmenet végén ismét a kimeszelt vonalú osz- 49 A szabályozás szerint Tilos az i Szent István emléknapokon, az Eucharisztikus Kongresszusról szóló megjelölést a jogban vagy kereskedelemben, nemzet vagy a vallást sértő módon használni. Kisebb kihágások esetében 15 napig terjedő elzárás is adható, míg a nagyobb lélegzetvételű jogsértés esetében a Királyi Járásbíróságok intézkednek. Rendeletek az Eucharisztikus megjelölések használatáról. K. K május A Szent Jobb érkezése napján új bélyegeket bocsát ki a kecskeméti postahivatal. K E június ~ 119 ~

121 Hajagos Csaba lopközökben állnak fel híveink. A hódolati köszöntés után az egész körmenet elvonul a Szent Jobb előtt. Amikor a Szent Jobbot megtekintették a körmenetben résztvevő híveink, ismét felsorakoznak a Rákóczi úton, és az este 9 órakor visszainduló Szent Jobbot visszakísérjük az állomásra. Legyen a Szent Jobb kecskeméti látogatása mindenki ünnepe. 51 A templomi szószékek mellett a Kecskeméti Közlöny és a Kecskeméti Ellenőr június 25-ei, 26-ai és 27-ei számai is kiemelt helyet biztosítottak a rendezőség hirdetéseinek: Kéri a rendezőség, hogy a sorfalat alkotó testületek vezetői legkésőbb 16:45 percig csoportjaikat vezessék a számukra kijelölt helyre. 52 Ismételten kéri a rendezőség, azokat a háztulajdonosokat, akiknek házai a Nagykőrösi utcán, Rákóczi úton, továbbá a Szabadság, Kossuth és Széchenyi téren vannak, hogy házaikat zászlókkal, virágokkal és szőnyegekkel szíveskedjenek díszíteni! 53 Ma szombaton hajnalban, felmeszelték már a templom előtti térséget, az egyes alakulatok, csoportok helyének kijelölése céljából. Az előkészítő munkálatokkal ma elkészülnek, hétfő délben már csak a virág és zászlódíszítéseket eszközlik. 54 Hangszórókon közvetítik az Aranyvonat érkezését és a hódolási ünnepségeket. A Kecskeméti Közlöny Munkatársai látják el a beszélő szerepét. 55 A június 26-ai estétől a város teljes pompában és ünnepi hangulatban várta a hétfőt. 51 A kecskeméti Nagytemplom Historia Domusa. 52 Kérelem a város közönségéhez K. E június Magyar Testvérek! Nyúl Tóth Pál helyettes polgármester felhívása Kecskemét város népéhez. K. K június Uo. 55 Helyszíni közvetítés hangszórókon, hogy mindenki hallhassa a Szent Jobb előtti hódolatot. K. K június ~ 120 ~

122 A Szent Jobb Kecskemétre érkezése június 27-én A Szent Jobb Kecskeméten 1938 Június 27-én, hétfőn reggel 10 órakor a Kecskeméti Közlöny tudósítója megküldte jelentését Szegedről, miszerint a vonat elindult Hódmezővásárhelyre, majd a Mindszent Szentes Csongrád Kiskunfélegyháza útvonalon át délután 17:32 perckor érkezik Kecskemétre. 56 Az egész napos ellenőrzések, próbák után délután 16 óra körül megkezdődött az egyesületek találkozása, felsorakozása a kijelölt pontokon. 57 Az öreg nagyállomásra 58 alig lehetett ráismerni, pályaudvar felőli részét teljesen elborították a díszítések. Sötétzöld fenyők és tölgyfagallyak borították be a peron oszlopcsarnok részét. Az emeletes épület minden ablakában gyertyák égtek és szebbnél szebb virágok pompáztak. Az oszlopokon felváltva Magyarország és Kecskemét címerei, zászlók díszelegtek. A főbejáratot diadalkapuvá képezték ki. Mindenütt a nemzeti színek és város színei. 59 számolt be a Kecskeméti Közlöny munkatársa. Eközben az állomáson folyamatosan foglalták el helyüket a város előkelőségei, többek között jelen volt Liszka Béla tanácsnok, Sándor József tiszti főügyész és Gombkötő Antal tanügyi főtanácsos, míg a katolikus egyház képviseletében Kovács Sándor prelátus, Linka Ferenc főesperes és Hunn Ernő tábori esperes. Az előzetes tervek szerint megérkezett és elfoglalta helyét a katonazenekar és a díszszázad, majd a város négy díszhajdúja illetve a huszárok. Ez alatt megszólalt a hangosbemondó, megosztva az információt az egybegyűltekkel, hogy a vonat elhagyta Városföldet, útban van Kecskemét felé. Rozsnyai Simon, a Kecskeméti Közlöny munkatársa is megkezdte közvetítést a június 27-én délelőtt 10 órakor indult el a vonat Hódmezővásárhelyre. K. K június A körmenetben részt vevő férfi és női alakulatok délután 4.30 perckor gyülekeznek az állomásépület és a Katona József sétány közötti téren az ott működő rendezőség utasítás szerint úgy, hogy a menet tagozódása és felállítása legkésőbb délután 5.15 befejezést nyerjen. (A nők gyülekező helye a Katona József sétány melletti úttest ama része, amely a postakocsi kijárat és az egészséghát között terül el. A férfiak gyülekező helye pedig az osztálymérnökség előtti úttest.) olvasható a Rendezőbizottság által kiadott jegyzőkönyvben. MNL BKML IV c / Kecskemét az Osztrák Magyar Államvasút egyik legnagyobb vidéki állomásépületeként ban épült. 59 Királyi pompával fogadta Kecskemét a Szent Jobbot.. K. K június ~ 121 ~

123 Hajagos Csaba hangosbemondón át azoknak a tízezreknek, akik a város útvonalain és közvetlenül az állomás előtt helyezkedtek el. Az eközben eltelt negyed óra alatt a Boldus György százados vezényelte díszszázad, vigyáz állásba merevedve várta, hogy a szolnoki út átjárójánál feltűnjön az Aranyvonat mozdonya. Mikor a távolban megcsillant a mozdony füstszekrényén elhelyezett fehér kettős kereszt, a katonazenekar a Himnusz intonálásába kezdett, a város előkelőségei, Kiss Endre fősipán, Zsitvay Tibor, Kovács Sándor prelátus, Szabó Iván felsőházi tag és Nyúl-Tóth Pál helyettes-polgármester pedig, elfoglalták helyüket a várakozó közönség elején. 60 Megáll az Aranyvonat, pontosan a fogadóbizottság előtt. A MÁV gépgyárának remekbe készült üvegfalán keresztül látszik a Szent Jobb aranyos ereklyetartója.» A Szent Jobb arany és drága kötelékkel díszítve «61 jegyezte meg a Kecskeméti Közlöny tudósítója. Közben a koronaőrök felsorakoztak, kinyílt az üvegajtó, ekkor lépett elő Szabó Iván és köszöntötte Kecskemét városában Szent István ereklyéjét és annak kísértét: Kilencszáz éves történelmi és vallási hagyomány, a nemzeti kegyelet és köztudat ereje hozott ide bennünket. Nagy nemzeti ereklyénknek, apostoli Szent István királyunk Szent Jobbjának országjárása alkalmából ennek tiszteletére a nemzet és városunk lelki egységének kifejezett jegyében összegyűltünk, hogy kegyeletes ünnepet szenteljünk és az emlékezés fáklyáját gyújtsuk fel államalkotó és építő nagy királyunk emléke előtt. 62 Az elhangzott beszéd után nagy ceremónia közepette kivették a Szent Jobbot az otthonát adó díszes vasúti kocsiból, miközben az ereklyét kísérő menet a megadott előírások szerint elkezdett felsorakozni. Elöl a női egyesületek és a Szent Jobb közvetlen környezete: 24 pap karingben, Kovács Sándor és Czapik 60 A Szent Jobb diadalútja Kecskeméten. K. E június K. K június Uo. ~ 122 ~

124 A Szent Jobb Kecskeméten 1938 Gyula prelátusok viola színű mantellettában. 63 Őket követte a város négy díszhajdúja, a koronaőrség, élükön Pajtás Ernő őrnagy, Cservenka József és Nagy Gyula lelkészek, Tihanyi Tibor piarista és P. Ottó ferences szerzetesek (ők vitték a Szent Jobbot). Az ereklyetartó mögött Mészáros János érseki helynök a Szent Jobb őre haladt. 64 A Nagykőrösi utcán hangos énekszó kísérete mellett a Városháza és a Nagytemplom között felállított oltáremelvényhez érkezett meg a tömeg, ahol már a tanyai népek küldöttsége, 65 a cserkészcsapatok és a még menetben közvetlenül részt nem vevő egyesületek tagjai is összesen mintegy 12 ezer zarándok felsorakozva várták a hódolat kezdetét. A menet beérkezésekor a papság a koronaőrök segítségével elhelyezte a Szent Jobbot a babér és pálmafáktól övezett emelvényen, ezalatt a katonazenekar az Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű egyházi éneket játszotta, majd Kiss Endre főispán lépett a pódiumra és a következő emelkedett hangvételű, ünnepi szavakkal köszöntötte a Szent Jobbot és a hódoló tömeget: Most, amikor az Aranyvonaton országépítő nagy királyunk, Szent István jobbja városunk fala közé érkezett, ünnepi áhitatos lélekkel állok a törvényhatóság élén a tízezres tömegek előtt, és üdvözlöm, a leghódolatteljesebb tiszteletadással járulok az Alföld magyar népének nevében a dicső Szent Király 63 A mantelettum, a mantelletta (a lat. manus, 'kéz' és tela, 'kendő' szavakból): ujjatlan, térdig érő, az ujjak helyén nyitott köpeny, melyet 1969-ig főpapok viseltek a karing fölött liturgikus bevonulás alkalmával. 64 K. K június A környező tanyák és községek közül Lajosmizse, Kerekegyháza, Izsák, Orgovány, Jakabszállás, Nyárlőrinc (1950-ig Koháryszentlőrinc) képviseltette magát Az akkori plébános, Pölös Antal, a többi településhez hasonlóan zarándoklatot szervezett erre az alkalomra. A MÁV különvonatok indítását rendelte el a Kecskemét környéki tanyás települések lakói számára, hogy minél nagyobb számban vehessenek részt a kivételes alkalmon. Pölös Antal a fegyelmezett és felkészült koháryszentlőrinci hívekre a következőképpen emlékezik vissza: Ez már inkább nemzeti hódolat volt, Koháryszentlőrincről fele résztvevővel (a május 1-i ünnepélyhez viszonyítva), mint ájtatos búcsújárás, de híveim viselkedésére ezen alkalomból kifolyólag sem panaszkodhatom: A különvonaton, ami Koháryszentlőrincről Kecskemétre vitt minket, mindenki énekelt, imádkozott. Igaz, hogy a Szent-Királyról búcsújárásunk előtt két szentbeszédet is mondtam. Hajagos Csaba: Készen van a tornyos templom. Dícsértessék a Jézus! A nyárlőrinci katolikus templom felszentelésének 75. évfordulója. Nyárlőrinc, ~ 123 ~

125 Hajagos Csaba elé. Most, íme, ismét eljött, hogy lássuk és gondolkozzunk! Jobbja a jogart, a kardot tartó mozdulat, amely egybetartja és szorosan összeszorítja a nemzetet. Ahogy életében büszke kecskeméti paripa hordozta Szent Istvánt, úgy most Kecskemét népének lelke fogadja magába és viszi küzdelmes harcában a Szent Király szellemét. 66 A főispáni beszéd után könyörgések következtek, majd az egyházi méltóságok közül Kovács Sándor prelátus-plébános a Szent Jobbra tekintve, méltóságteljesen állt oda a mikrofonhoz, majd a következő szavakkal üdvözölte a megjelenteket: Áldott legyen az Isten, aki a magyar földet is megáldotta a Krisztusi megváltás kegyelmével és a legtisztább magyar vérnek, a legmagyarabb uralkodóháznak, az Árpádoknak ivadékait emelte föl a legszebb, legmagasztosabb és legtökéletesebb emberi élet csúcsára, a szentek dicsőségébe. Áldott legyen az Isten, aki nekünk állandó szorongattatásban élő és vigasztalást kereső magyaroknak, megadta a mai ünnepet, hogy köszönthetjük Kecskemét földjén a mi Szent Királyunk állandóan köztünk lakó Jobbját és áldását kaphatjuk. 67 Ahogyan Kovács Sándor lelépett az emelvényről, a Katolikus Egyházi Énekkar az Áldott Szent István, Isten hű szolgája... kezdetű egyházi ének intonálásába kezdett, ami a program szerint a Szent Jobb előtti hódolat kezdetét jelentette. Az egyesületek, csoportosulások a rendezőség tájékoztatása után 4-6-os sorokba fejlődtek fel, majd meghatározott sorrendben járultak a Szent Jobb elé. A hódolat alatt érvényes volt a már korábban kiadott határozat, tehát letérdelni, megállni senkinek nem volt lehetősége. A Nagytemplom kórusáról közvetített ének tízezrek ajkán zengte be egész Kecskemét városát. A sajtó beszámolói alapján különösen megindító látvány volt a tanyákról, messze kilométerekről oda zarándokolt emberek áhítata, az ereklyét övező csodálata. 68 Pontban fél nyolckor, a szervezett menetben megtörtént egyesületi hálaadás után sor kerülhetett a menetben részt nem vevők hódolatára, amelynek fél 66 A Szent Jobb diadalútja Kecskeméten. K. E június Uo. 68 Uo. 6. ~ 124 ~

126 A Szent Jobb Kecskeméten 1938 óra elteltével az Öregtemplom megkonduló harangja vetett véget. Eközben Kovács Sándor bejelentette, hogy a rendezők utasításai szerint visszaviszik a Szent Jobbot a vasútállomásra. A reflektorok az oltáremelvényre szegeződtek, a négy pap leemelte az ereklyeszekrényt, behelyezte abba az autóba, amelyet biztonságos szállítására kijelöltek. Ebben az autóban foglalt helyet Mészáros János érseki helynök, aki a pályaudvarra visszavezető úton is figyelemmel kísérte az ereklyét. Az autó mögött a menetben a...város négy díszhajdúja lépdel, az autó mellett rohamsisakos katonák vonulnak fel, kíséretük halad a vasútállomásig. A felvonulás elején kilenc lovas rendőr lovagol, élükön Havas Gusztáv főfelügyelő. A Rákóczi út házainak ablakában mindenütt gyertya ég, a megafon az "Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga" egyházi éneket játssza, a lenyűgözően szép menet méltóságteljesen halad az állomás felé, ahol minden előkészület megtörtént a Szent Jobb visszaérkezésére... tudósított a Közlöny munkatársa. Közben a fényárban úszó nagyállomáson várakozó Aranyvonatot előkészítették a Szent Jobb visszatérésére, a díszlépcsőt, amelyen fel lehet lépni a vonatra, ekkora már leengedték. Kilenc óra előtt tíz perccel megérkezett a díszszázad, majd elhelyezkedett szemben az Aranyvonattal, pontosan úgy, ahogyan a fogadáskor történt. A pályaudvarra eközben megérkezett a hír, hogy Nagykőrösön az egész állomás zsúfolásig megtelt, és jelenlévők felkészültek az ereklye fogadására. Néhány perccel kilenc óra előtt leparkolt az állomás előtt a Szent Jobbot szállító autó, majd az ereklyét a koronaőrök sorfala között a postakapun át kísérve helyezték el az indulásra készen álló, díszes vasúti kocsiban. (A program percre pontosan úgy zajlott, ahogyan azt a szervezők eltervezték.) A reflektorok fényárjában úszva Mészáros János érseki helynök és a testőrök is elhelyezkedtek a Szent Jobb hatalmas üvegablakú kocsijában, miközben a katonazenekar az Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű egyházi éneket játszotta. Boldus György százados katonai vezényszavai után a kecskeméti ~ 125 ~

127 Hajagos Csaba állomáson szinte soha nem látott számú tömeg elénekelte a Himuszt, s kigördült az Aranyvonat a Nagyállomásról. Hosszan az emericanás ifjak fáklyafénye világított útjára. 69 Nagykőrös felé tartott. Zárszó Ha a Szent Jobb kecskeméti látogatásának eseményeit vizsgáljuk, érdemes az június 27-ét követő sajtószemelvényeket is áttekinteni. A Kecskeméti Közlöny a következőképpen összegzi a lezajlott eseményt: A kecskeméti fogadtatás hetek munkájának eredménye volt. A város méltóképpen és nevéhez illően fogadta a Szent Jobbot. Az ünnepi keret a szemtanúk megállapítása szerint nemcsak megütötte, de fölül is múlta az ország többi részén rendezett ünnepségeket. Kecskemét kitett magáért, impozáns fénnyel és pompával, soha nem látott tömegek, tízezrek vonultak fel. 70 írta az újság június 29-én. A sajtószemelvény tehát megerősíti a fentiekben leírtakat, hiszen a rendezőbizottság a helyettes polgármesterrel, a hatóságok az egyházzal igazolták a kettős szentév Egyház és Állam kéz a kézben történő összefogásának sikerességét. Az események országos kiértékelése is hasonló képet mutat, hiszen az Actio Catholica igazgatója, Mihalovics Zsigmond, a rendezvény lezárása után a következő szavakkal jellemezte a kettős szentév programsorozatát: Első Szent Királyunk jubileumi évében Budapesten lezajlott XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lelki előkészítésének csodálatos eredményeivel, majd az ünnepségek varázslatosan szép lefolyásával emlékként él minden magyar lelkében Királyi pompával fogadta Kecskemét a Szent Jobbot. K. K június Uo VPKL I. 1. m. 1938/3216. A Kongresszus rennovációja. Az Eucharisztikus Év eseményeire történő megemlékezés az események megújításával ben. Általában legyen a plébániai és egyesületi élet vezércsillaga, hogy a lelkekben elmélyítse az Eucharisztikus életet. Ezért gyakrabban és megfelelő formában újítsuk fel az Eucharisztikus Kongresszus és a Szent Jobb országjárásának hagyományát. Ezek megkönnyítésére az A.C. Központ két kompozíció sorozatot készíttetett: egyet az Eucharisztikus Kongresszusról, egyet a Szent Jobb országjárásáról. A két sorozat január végére várható, mindkettőhöz alkalmas szöveg is fog rendelkezésre állni. Ugyancsak ké- ~ 126 ~

128 A Szent Jobb Kecskeméten 1938 Az események minden momentuma százezrek napjait határozta meg májusától egészen a augusztus 20-ig. A rendező bizottság és a Magyar Katolikus Püspöki Kar ezek után tehát nem is tehetett más, minthogy a magyarság által ebben a nehéz időszakban megélt lelki impulzusokat átemelje, megújítsa a következő években is. szíttetett a Központ a Magyar Filmiroda útján három mozgókép sorozatot, egyet az Euch. Kongresszusról, egyet a Szent István jubileumi ünnepségekről, végül egy Szent István működését ábrázoló kultúrfilmet. Ezeket a a beérkezett kimutatások figyelembe vételével a Palatinus Filmforgalmi Vállalat (Budapest, Erzsébet Körút 56) fogja forgalomba hozni. VPKL, I. 1. m. 1938/7116. ~ 127 ~

129 Hajagos Csaba (A Szent Jobb Kecskeméten. Katona József Múzeum Fotótára Bajtay Ferenc hagyatéka, számú felvétel) (Újdombóvár, a Szent Jobbot szállító különvonat az állomáson Fortepan.hu) ~ 128 ~

130 Egyház, cserkészet, Magyarország Virág András Egyház, cserkészet, Magyarország Olyan ifjúságra vár a magyar társadalom, amely érzi hivatásának erejét, amelynek van hite és lendülete, és amely elébe is akar állni a magyarság óriási munkájának. Erre a feladatra csak az az ifjúság alkalmas, amelynek vannak meggyőződései, vannak elvei, és tudja, hogy van célja és értelme az életnek. Sík Sándor A cserkészet alapelvei, születése 1 A cserkészet megindulásától napjainkig önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül. (Eleinte egy kritérium volt: a monoteizmus.) Máig is érvényes célját, alapelveit és nevelési módszereit az alapító, Lord Robert Baden-Powell (cserkészkörökben és a továbbiakban: BiPi) határozta meg. Ezek szerint a cserkészet alapvető célja, hogy életkoruknak megfelelően támogassa a fiatalokat testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeik teljes kifejlesztésében mind egyénként, mind felelős állampolgárként helyi, nemzeti és nemzetközi közösségeik tagjaként. 2 Az ifjúsági mozgalom mélyen erkölcsi jellegét egyik ág sem emeli ki oly nagymértékben, mint a cserkészet. Az a nagy előnye is megvan bérmelyikkel szemben, hogy alkalmazkodik a nemzetek egyéniségéhez, anélkül, hogy elveiből bármit 1 Temesy Győző: Cserkészkönyv. Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1933.; Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története Göncöl Kiadó. Budapest, 1989.; Bodnár Gábor: A magyar cserkészet története. Püski Kiadó, 1989.; Bakay Kornél: Ragyogj cserkészliliom! Metrum. Budapest, A Cserkészmozgalom Világszervezetének alap- és belső szabályzata (Constitution and By-Laws of the World Organization of the Scout Movement). Online elérhető: (Letöltés időpontja: augsztus 11.) ~ 129 ~

131 Virág András is feladna. 3 Fontos kérdés, hogy ezen hitvallás mentén szétszálazható-e a magyar cserkészmozgalom és az egyházak által képviselt istenhit, vagy nem? Azért, hogy erre a kérdésre megalapozott választ tudjunk adni, fontos kitekintenünk úgy a nemzetközi cserkészetre, mint annak magyarországi ágának történetére. A helyi szokások befogadásával, és mint az a magyar regöscserkészet esetében történt, visszatükrözésével a mozgalom számos kultúrában egyedi arcot kapott. az USA-ban a Boy Scouts of America (BSA) cserkészei a vadnyugati határvidék képeit használják fel: ez nemcsak a kiscserkészek állatos jelvényeiben 4 mutatkozik meg, hanem abban a feltevésben is, hogy az indiánok természet közeli élete olyan túlélési technikákat fejlesztett ki, amelyeket a képzési programokban is fel lehet használni. Ezzel szemben a brit cserkészek, a The Scout Association szervezete az indiai szubkontinensről hozott képekkel dolgozik, mivel a mozgalom kezdeti éveiben, a Brit Birodalomban ez a régió kiemelt jelentőségű volt. Baden-Powell is személyes indiai tapasztalatainak köszönhetően tette Rudyard Kipling: A dzsungel könyve című könyvét a kiscserkészek életének keretévé; vezetőjüket például a farkasfalka vezérének neve után Akelának nevezték. Magyarországon a regöscserkészet említendő meg, mint egyedi jellemző, amely Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, és még sokak munkásságát kiterjesztve a népi kultúra ápolását tűzte és tűzi ki céljául. Világszerte a cserkészet valláserkölcsi alapon szerveződik, de szinte minden szövetség mást ért alatta. 3 Sík Sándor: A cserkészet. Magyar Szemle Társaság. Budapest, Például ők a beavers scouts -ok, azaz hódok. ~ 130 ~

132 Egyház, cserkészet, Magyarország A Cserkészmozgalom Világszervezetének (World Organization of the Scout Movement, röviden WOSM) mai alapszabálya az Isten iránti kötelesség alatt a spirituális elvekhez való ragaszkodást, az azokat kifejező valláshoz való hűséget érti, valamint az ebből fakadó kötelességek elfogadását. 5 A BSA szigorúbb irányvonalat követel, ezzel kizárva az ateistákat. 6 Az Egyesült Királyságban működő The Scout Association a felnőtt vezetőktől megköveteli egy felsőbb erő elismerését, de nem zárja ki az ateistákat a cserkészmunkából, amíg az illetékes vezető meg van győződve arról, hogy a vezetőjelölt elfogadja a cserkészet értékeit és támogatni fogja a fiatalok hitbeli fejlődését. A Magyar Cserkészszövetség valláserkölcsi alapokon áll, és a magasabb szintű vezetőktől (segéd- és cserkésztisztek) elvárja, hogy felekezetük előírásai szerint gyakorolják vallásukat. 7 Alapszabályuk a kezdetektől leszögezte, hogy feladata a magyar ifjúság jellemének, tudásának és testének nevelése által a szebb magyar jövő előkészítése. 8 Ahogyan Sík Sándor megfogalmazta a (magyar) cserkészet küldetését: nem a felnőtt nemzedékből indul ki, hanem magából az ifjúságból. 9 Ez nem zárja ki a felnőttek részvételét, de kialakít egy olyan bizalmi viszonyt a szereplők között, mely a fiatal vezetőket az önnevelés mással nem pótolható útjára tereli. Nem szakad el a felnőttektől és nem áll a társadalmon kívül ( ) beilleszkedik a társadalomba s belülről fog hozzá javító munkájához A Cserkészmozgalom Világszervezetének alap- és belső szabályzata. 6 Boy Scouts of America National Council, Online elérhető: (Letöltés időpontja: augusztus 30.). Fontos megjegyezni, hogy a Boy Scouts of America az ezzel kapcsolatos eddig lefolytatott valamennyi bírósági pert megnyerte. 7 Magyar Cserkészszövetség Vezetőképzési, képesítési, megbízatási és igazolási szabályzata, 1. Általános feltételek. Online elérhető: (Letöltés időpontja: július 10.) 8 A Magyar Cserkészszövetség Alapszabályzata. Magyar Cserkészszövetség. Budapest, Sík: A cserkészet, Uo. 7. ~ 131 ~

133 Virág András A cserkészmozgalom alapjait BiPi a második búr háborúban ( ) rakta le. Baden-Powell Mafeking erődjét védte ötszörös búr túlerő ellen. Az ostrom során ( ) önkéntes fiatal fiúkból futár-, elsősegély- és figyelőszolgálatot szervezett, így egyrészt nekik is elfoglaltságot adott a hosszú ostrom alatt, másrészt katonáit más feladatokra tudta átcsoportosítani. A fiatalok megbízhatóan teljesítették feladataikat, ezért egy iránytűt és lándzsahegyet ábrázoló jelvényt ajándékozott nekik (a cserkészliliom, mint a cserkészek legfőbb szimbóluma is BiPi iránytűjének északi irányt mutató stilizált liliomából ered) ben kiadott katonai kiképzési kézikönyvét (Aids to Scouting) elkapkodták a boltokból, és számos tanár és ifjúsági szervezet használta segédanyagként júliusában az USA-ban élő, de kanadai illetőségű Ernest Thompson Seton elküldte BiPi-nek a The Birchbark Roll of the Woodcraft Indians című könyvét. Nem sokkal ezután találkoztak, és összevetették tapasztalataikat, pedagógiai elképzeléseiket a fiatalok képzéséről nyarán huszonegy különböző társadalmi hátterű fiút gyűjtött össze, és egy egyhetes nyári tábort szervezett, hogy nevelési programját a gyakorlatban is kipróbálja. Ezt az angliai Brownsea Islanden tartott tábort tekintjük a cserkészet megalapításának ban megjelent a Scouting for Boys 11 (Cserkészet fiúknak) című könyve, amely az Aids to Scouting előző évi tapasztalatokkal bővített és frissített ifjúsági változata volt. Baden-Powell eredeti elképzelései szerint ötleteit már létező ifjúsági szervezetek, például a Boys' Brigade használhatták volna nevelési programjukban, azonban spontán módon sorra kezdtek alakulni a cserkészcsapatok, amelyek a segítségét kérték. Természetesen támogatta őket, és így megindult a cserkészmozgalom terjedése. 11 A XX. század negyedik legolvasottabb könyvének magyar kiadásával többször is próbálkoztak, de csak részek jelentek meg (Szilassy Aladár 1908-ban, majd 1911-ben Kanitz István látott neki a fordításnak), legutóbb Illy József, aki a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége kiadásában ben jelentette meg az eddigi legteljesebb fordítást. Érdekesség, hogy a fordító október 12- én kiállt a valláserkölcsi alapon szerveződő cserkészet mellett, aláírta az alapító nyilatkozatot és 1989 augusztusában is még a MCSSZ sajtóbizottságát vezette. ~ 132 ~

134 Egyház, cserkészet, Magyarország BiPi a cserkészprogramot, azaz a próbarendszert eredetileg a éves fiúknak írta, de ahogy a mozgalom nőtt, nyilvánvalóvá vált az igény vezetőképzésre, ahogy a fiatalabb és idősebb fiúk, illetve lányok számára szóló programokra is. Baden-Powell nem tudott egymaga támogatást nyújtani minden hozzá forduló csapatnak, így az első cserkészvezető-képző táborokra már 1910-ben (Londonban) és 1911-ben (Yorkshire-ben) sor került. Baden-Powell azt akarta, hogy a képzések, amennyire csak lehet, gyakorlatiasak legyenek, bátorítva a felnőtteket a cserkészvezetői feladatok vállalására. A cserkészet megindulása Magyarországon, Magyarországon a cserkészmozgalom az 1910-es években kezdte meg hódítását. A Nagybecskereken megjelenő Torontál című politikai napilap július 14-én, csütörtökön megjelenő számában jelent meg a hír: A nagybecskereki községi főgimnázium 228 oldalon megjelent kötetet kitevő értesítőjét értékessé teszi Králik László tanárnak a Boy Scouts, az angolok legújabb ifjúsági egyesületéről írt szép ismertetése, amely az értesítőből 134 oldalt foglalt el. Akit nevelési kérdések általában érdekelnek, az igaz érdeklődéssel fogja figyelemmel olvasni, hogyan próbálják Angliában azt a fontos iskolai kérdést megoldani, hogy a középiskolákban a szellemi művelés túltengésének gátat emeljenek, és többet törődjenek az ifjúság testi és erkölcsi nevelésével. Az egyesület tagjai éves fiúk, akikkel szemben igen nagy követelésekkel lépnek fel. Meg kell nekik ismerkedniök az élet mindennemű követelményeivel, kint kell nekik a szabadban tartózkodniok, meg kell tanulniok kunyhót építeni, fát vágni, tüzet rakni, sütni, főzni, csónakázni, kerékpározni, úszni, gyalogolni. Embereket, állatokat megfigyelni. Meg kell tanulnia a higienikus életmód szabályait, testét mindenféle játékokkal és sportokkal edzenie kell stb. stb. Mindezt az ifjak a szabad délutánokon, a vasár- és ünnepna- ~ 133 ~

135 Virág András pokon és a nagy szünidőben gyakorlatilag sajátítják el. Hogy mennyit és mit lehetne a cikkben mondottakból nálunk megvalósítani, arról sokat lehetne beszélni. Az igen szép, tanulságos cikk olvasását ajánljuk mindazoknak, akik modern tanügyi kérdések iránt érdeklődnek. 12 A feltett kérdésre a történelem hozta meg a választ. Králik kezdeményezése futótűzként terjedt szét az egész országban. A magyarul megjelentetett Boy Scouts ismertetése alapján országszerte több helyen egyszerre indult meg a cserkészmunka. Magyarországra ráadásul egyidőben két köntösben is megérkezett a cserkészet eszméje: az egyik az egyházi iskolákban hódított és a Zászlónk c. regnumi 13 újságnak köszönhetően Magyar Cserkészszövetség néven, míg a másik elsősorban a fővárosi világi és zsidó iskolákban Magyar Őrszem szervezetében öltött testet. A Magyar Cserkészszövetség december 28-án a Kálvin téri református főtemplomban alakult meg június 28-án a két szervezet Magyar Cserkészőrszem-szövetség néven egyesült, amelyből hamarosan kikopott az őrszem szó, így Magyar Cserkészszövetség néven hódította meg a magyar ifjúságot július 4. és 21. között tartották a ma már legendává lett vági tutajutat, amikor is Kralovántól 14 Komáromig ereszkedett le hat tutajon 105 cserkész (köztük néhányan a magyar alapító atyák közül). 15 A 300 km-es, 17 napos túrán farönkökből összeállított tutajokra, deszkából fabódékat ácsoltak, amelyek 12 Torontál, XXXIX. évfolyam/158. szám, A Regnum Marianum világi katolikus papi lelkiségi mozgalom, mely a XIX. század végén, Budapest egyik (akkor még) külső kerületében indult útjára. Ezek a papok többnyire hittant oktattak a környező iskolákban, és különös figyelmet fordítottak a szegény gyerekekre. A Regnum Marianum hivatalos megalapítása 1902-ben történt, amikor Rómában bejegyezték Mária-kongregációként. A cserkészmozgalom magyarországi megjelenésekor a Regnum a módszer egyik első alkalmazójaként a MCSSZ megalapításakor az alapítók között volt. A cserkészet és a Regnum Marianum között a hivatalos kapcsolat az 1940-es években megszűnt. A Regnum Marianum tevékenységét elsősorban a hittanoktatáson, cserkészfoglalkozásokon és a ezer példányban havonta megjelenő, a éves korosztálynak vonzó katolikus életmodellt bemutató Zászlónk újságon keresztül fejtette ki. Forrás: Magyar Katolikus Lexikon, Szent István Társulat, Budapest és 14 A Vág és az Árva folyók összefolyásánál, Árva vármegye. 15 Köztük Sík Sándor piarista, Izsóf Alajos regnumi atya. ~ 134 ~

136 Egyház, cserkészet, Magyarország vezetését gyakorlott (szlovák) tutajosokra bíztak, az ifjak csak kisegítő feladatokat láttak el. Az útról ma úgy mondanánk: blogszerű napi jelentkezésekkel tudósított a Zászlónk. Ennek hatására újabb lendületet vett a mozgalom magyarországi terjedése. Manapság természetesen mindkét mozgalom, úgy a regnum, mint a cserkészet, saját születésében, megerősödésében fontos elemként ismeri el ezt az első országos cserkésztábort. A cserkészszövetség, miután a Tanácsköztársaság betiltotta, szeptemberében alakult újjá. Az alakuló ülésen csak a szocialista-kommunista úttörőcsapatokban magukat nem kompromittált cserkészvezetők vehettek részt. Az alapszabály szerint a mozgalom feladata lett a talpraesett, a gyakorlati életben jártas, természetszerető, vidám és mindenekelőtt istenhívő ifjak nevelése, ekkor került ki a magyar cserkészliliomból a tíz cserkésztörvényre emlékeztető ötágú csillag (1919 után idehaza már nem csak arra emlékezetett). Minden fennálló politikai rendszer egyik legfontosabb feladata a saját utánpótlásáról való gondoskodás, így is biztosítani a nemzedékeken átnyúló lehető legnagyobb stabilitását. Akié az ifjúság, azé a jövő. 16 Az 1920 után Magyarországon berendezkedő rezsim hamar felfedezte magának a cserkészetet, mint jellemformáló, láthatóan konzervatív (egyházhoz, hazához hű, jó állampolgárt nevelni akaró, tehát a társadalmi berendezkedést elfogadó) mozgalmat. Kezdettől megpróbálta a lehető legjobban befolyásolni, saját irányítása alá vonni ezt a brit gyökerekkel rendelkező azaz önállóságra nevelő kitűnő nemzetközi ösz- 16 Sík: A cserkészet, 6. ~ 135 ~

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Szörényi László az MTA doktora Bregano 2010 I. A

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT FÜLÖP ENDRE Önmagában az a tény, hogy a politikai filozófia huszadik századi klasszikusai közül ők ketten azok, akik a háborúról való filozófiai igényű gondolkodást valóban

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15. 3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a

Részletesebben

Az Országgyűlés /2012 ( ) OGY. határozata. egyházkénti elismerés elutasításáról

Az Országgyűlés /2012 ( ) OGY. határozata. egyházkénti elismerés elutasításáról Az Országgyűlés /2012 ( ) OGY határozata 1`d% s Hivatala tromán zm : il 5dsij / 2012 FFOR 13, egyházkénti elismerés elutasításáról 1.Az Országgyűlés a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint

Részletesebben

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest),

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest), Kik a ferencesek? A Ferences Rend 800 éve van jelen a társadalom szolgálatában. Ismert és elismert közösség Magyarországon és világszerte. A Rend elsődleges feladata az evangelizáció, ez ugyanakkor különböző

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én Az Új Tanítás 2015. június 14-én Biró László Mi az Új? Mikor elhangzott a múlt havi tanítás, megfogalmazódott bennem, hogy most vasárnap hozzak én is egy kibontott sugallatot. Mikor az asztalomnál ültem,

Részletesebben

érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve

érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve Omnis creatura significans Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára / Essays in Honour of Mária Prokopp Szerkesztette és az előszót írta: Tüskés Anna Centrart Egyesület, Bp., 2009. 442 old., 4000

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

Név 1. 0011 MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ 2 836 815 021 498 267 2. 0066 MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 971 096 107 162 978

Név 1. 0011 MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ 2 836 815 021 498 267 2. 0066 MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 971 096 107 162 978 2. ú melléklet Kimutatás a 2007. évi Szja 1 %-ának adózói rendelkezéséről az egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzatok ára a felajánlott összeg szerint csökkenő sorrendben Sor 1. 0011 MAGYAR KATOLIKUS

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

thomas gordon vereségmentes konfliktuskezelési módszerének alkalmazása a gyakorlatban

thomas gordon vereségmentes konfliktuskezelési módszerének alkalmazása a gyakorlatban sipos margit erika thomas gordon vereségmentes konfliktuskezelési módszerének alkalmazása a gyakorlatban Thomas Gordon hatlépéses vereségmentes módszerének rövid összefoglalása után annak lehetséges alkalmazását

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre 1 P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé III. évfolyam 2. szám 2016. február Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé Érezzétek és lássátok, milyen édes az Úr A nagyböjt az Egyház ajándéka, amely megújításunkra szolgál. A heteken át tartó utazás,

Részletesebben

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78.

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. KÓKAY NAGY VIKTOR A BIBLIA SZÖVEGE ÉRTELMEZÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI Egy költő üldögél, reggeli újságját OLVASGATVA és kávéját fogyasztva, a múlt század elején, egy zsúfolásig

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3.

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3. 5. tanulmány július 28 augusztus 3. Az apostolok példája SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:16; Zsoltár 51:1-12; Lukács 11:11-13; Apostolok cselekedetei 16; 2Korinthus 8:1-5; 1Thesszalonika

Részletesebben

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT*

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* Buji Ferenc HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Lk 20,34 Ha a keresztény ember a házasság és a szerzetesi, papi, valamint evangéliumi indíttatású világi nőtlenség

Részletesebben

A Bitcoin mint fizetőeszköz

A Bitcoin mint fizetőeszköz A Bitcoin mint fizetőeszköz A kriptovalutákról általában Manapság mindenki, de legalábbis is majdnem mindenki hallott már azokról az ingyenes játékprogramokról, amelyek ingyenesen beszerezhetők, a játékon

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2005. Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációját készítette a Fővárosi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

HÍRLEVÉL. 9. szám / 2012. december. A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele. Kedves Testvérek az Úr Jézusban!

HÍRLEVÉL. 9. szám / 2012. december. A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele. Kedves Testvérek az Úr Jézusban! HÍRLEVÉL 9. szám / 2012. december A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele Kedves Testvérek az Úr Jézusban! A Szentatya meghirdette a Hit évét, s nekünk, ferenceseknek ez a

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet.

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet. Firenze, Sta Croce ferences kolostor (1295-1442), alaprajz, templom belső képe. Az Alpoktól északra a háromhajós, hosszú, poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. Esetenként a városi

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A Magyarországi Református Egyház. 2013 (2013. július 1-jei állapot)

A Magyarországi Református Egyház. 2013 (2013. július 1-jei állapot) A Magyarországi Református Egyház TörvénytárA 2013 (2013. július 1-jei állapot) A Magyarországi Református Egyház TörvénytárA 2013 (2013. július 1-jei állapot) TARTALOMJEGYZÉK I. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS

Részletesebben

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés RECENZIÓ Farkas Ádám Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán I. Bevezetés Egészen napjainkig számos, a 20. század történetétől elválaszthatatlan koncentráló-, internáló-, munka- és haláltáborok kérdésével

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

Konzervatív (kon)textusok

Konzervatív (kon)textusok ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes

Részletesebben

Jézus, a misszió Mestere

Jézus, a misszió Mestere 7. tanulmány Augusztus 8 14. Jézus, a misszió Mestere SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Ézsaiás 42:1-9; Dániel 9:24-27; Máté 10:5-6; Lukács 2:8-14; Apostolok cselekedetei 1:1-14; 2Timóteus 1:8-9 Majd

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint

Részletesebben

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 21. Nagypéntek Loránt Gábor KERESZTREFESZÍTÉS Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Miután kigúnyolták mármint Jézust levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 6

Tartalomjegyzék. Bevezetés 6 Tartalomjegyzék Bevezetés 6 1. Júdás csókja Giotto di Bondone, 1304 1313 8 2. Szentháromság Masaccio, kb. 1427 14 3. Az Arnolfini házaspár Jan van Eyck, 1434 20 4. Levétel a keresztrôl Rogier van der Weyden,

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Szabó Balázs A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Forrástanulmány a japán művelődéstörténethez Nyelvtudományi Doktori

Részletesebben

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése A jogállami átmenet idején az információs szabadságjogok különleges szerepet

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben