Esélyek és és lehetőségek ÖN K O R K É P ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET. 3. szám. tizenhetedik évfolyam, 158. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

Átírás

1 Esélyek és és lehetőségek lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET MELLÉKLET szám ÖN K O R K É P ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Ára: 545 Ft tizenhetedik évfolyam, 158. szám A FAVORIT KÖRNYEZET ÉS ENERGIA 10. oldal LÉPÉSVÁLTÁS ELŐTT 6. oldal 13. oldal reformkór Elment a vonat

2 Valamennyi önkormányzati fejlesztési hitelhez max. 20 éves futamidôvel igényelhetô a Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességvállalása. Az igénybevevôk lehetnek helyi önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások. Mit jelent ez az önkormányzatoknak? A HG Zrt. garanciája mellett csökken a bankok hitelezési kockázata, ezért nô az önkormányzatok hitelhez jutási esélye, javulhatnak a hitelfeltételek, csökkenhet a fedezetigény. Milyen hitelekhez igényelhetô az önkormányzati hitelgarancia? EU-s pályázati önrészt pótló hitelekhez beruházási hitelekhez fejlesztési hitelekhez forint- és devizahitelekhez egyaránt Mekkora összegre vállalhat kezességet a Hitelgarancia Zrt.? A HG Zrt. garanciájának mértéke maximum a tôkeösszeg 80 százaléka, de legfeljebb 800 millió forint lehet. A különbözô hitelekhez vállalt készfizetô kezességek összegét együttesen kell figyelembe venni. Mit kell tennie az önkormányzatnak? A hitelt nyújtó bankot tájékoztatja, hogy a hitelhez biztosítékként a HG Zrt. kezességvállalását is igénybe kívánja venni. A finanszírozó bank közbeszerzés útján történô kiválasztásakor célszerû már a kiírásban szerepeltetni, hogy az önkormányzat fedezetként számít a HG Zrt. kezességvállalására is. Hogyan történik a garanciavállalás? 1. Az önkormányzat benyújtja hitelkérelmét a bankhoz. 2. A bank a garanciakérelemmel a Hitelgarancia Zrt-hez fordul. 3. A Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességet vállal és errôl értesíti a bankot. 4. A bank folyósítja az önkormányzati hitelt. Mennyibe kerül az önkormányzati hitelgarancia? Az önkormányzati hitelgarancia díja évente a garantált hitelösszeg 1 százaléka Budapest, Szép u. 2. Telefon: (36-1) Fax: (36-1) hgzrt@hitelgarancia.hu Website:

3 MÁRCIUS PARLAMENT TARTALOM Melléklettel Elment a vonat 3 FEJLESZTÉSPOLITIKA A környezetbarát vasút a favorit 6 Környezet, energia 10 A favorit A motorizáció magas foka, az egyéni közlekedés növekvő súlya megköveteli, hogy a közösségi közlekedésre nagyobb hangsúlyt fektessünk. Amennyiben a jelenlegi trendek maradnak hosszútávon, az egyéni közlekedés további térnyerését, növekvő környezetterhelést és túlterhelt közúthálózatot eredményez. Ezért támogatja kiemelten az Európai Unió a vasút fejlesztését, amihez egyelőre úgy tűnik, csak szavakban igazodik a magyar kormány középtávú közlekedéspolitikai koncepciója is. 6 Környezet és energia A kormány megbízásából a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly decemberben benyújtotta az Európai Bizottságnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programját, köztük a Környezet és Energia Operatív Programot (KEOP). Az unió eljárása szerint a beadott dokumentumok alapján megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Ezzel egy időben folyamatban van a KEOP végrehajtásához kapcsolódó akcióterv forgatókönyvének kidolgozása, mely szerint Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkárának irányításával folytatódik a párbeszéd, mondhatjuk úgy is, hogy ő lesz a KEOP arca. Ez azt jelenti, hogy mind a hét regonális helyszínen részt vesz a társadalmi egyeztetésen. És igyelemmel kíséri a programot többek között ezt tudtam meg a szakállamtitkártól. 10 Lépésváltás előtt A as időszakban a hazai önkormányzatok és civil szervezetek soha nem látott összegű fejlesztési támogatáshoz juthatnak az uniós pályázatok segítségével. Az Új Magyarország Fejlesztési Programon belül a korábbi egységes regionális oparatív programmal szemben mind a hét régiónak van saját operatív programja, így minden térség specifikusan, gyengeségeit és kitörési lehetőségeit figyelembe véve juthat fejlesztési forrásokhoz. A Nyugat-dunántúl Régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. A régió egyedülálló módon négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Országon belüli sajátossága, hogy területén 5 megyei jogú város Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa található. 13 KOR-KÉP FEJLESZTÉSPOLITIKA Döntöttek 2 Párbeszéd 8 Diagnózis 9 Lépésváltás előtt a Nyugat-Dunántúl 13 Húzóágazat lehet a turizmus Közép-Dunántúlon 16 A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Hagyomány és korszerűség 19 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Átadták az Ybl Miklós és a Pro Régió díjakat 21 Felülvizsgálják a törvényeket 22 Meghívás a 7. Urbanisztikai Biennáléra 23 Állami főépítészek 24 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) Adj esélyt az esélynek! NŐttön NŐ Az év nagykövetei Érik az EPER Bővült az Esélyek Háza hálózat Fogalomtár Mi a baj a nőnapi csokorral? Megalakult a szakértői munkacsoport Mutass képet, és írj arról, hogy milyen a világ megkülönböztetés nélkül! Díjazzák az odafigyelést I III IV IV V V VI VII Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter Borító; tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt A szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: Lapzárta: március 21. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megren de lé se és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadá sá ért fe lel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. VII VIII március ÖN KOR KÉP 1

4 KOR-KÉP Döntöttek Területi és országos kisebbségi önkormányzati választás A területi és országos kisebbségi önkormányzati választást március 4- én tartották. Ezen a október 1-jén megválasztott, települési kisebbségi önkormányzatok tagjai ( elektor) vehettek részt. A szavazást a kisebbségi önkormányzat működési helye szerinti településen kellett megtartani. Más választásokhoz képest eltérően rendelkezik a jogszabály a kisebbségi választásokról, miszerint a területi és országos kisebbségi önkormányzatok választásán nem érvényesül a kampánycsend tilalma, nem lehet igazolással szavazni, illetve az elektorok mozgóurnát sem kérhetnek. Országos kisebbségi önkormányzati választások eredményei Kisebbség Lista neve Érvényes szavazat Mandátum Bolgár MBE Cigány LUNGO DROM MCF FÓRUM Görög SYLLOGOS ELLINIZMOSZ EGY Horvát MO.-I.HORVÁTOK SZ Lengyel BEM J. EGYESÜLET- SZT. ADALBERT PILSUDSKI-B-A-Z M.L.K.ÖSZ Német BNÖSZ Örmény MÖSE 52 9 EÖGYKE 56 9 ARMÉNIA 43 7 Román MROÉE ROMÁN ORTODOXOK 44 5 BRE 38 4 Ruszin HORUE-RUKE MARUSZE Szerb SZERB KLUB 22 3 SZEGEDI SZERBEK SRPSKI FORUM 69 9 Szlovák DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS Szlovén MO-I SZLOVÉNEK Ukrán MUKE A voksokat megyénként, illetve a fővárosban a területi választási bizottságok nyilvános ülésein számolták össze. A bizottságok üléseiről készült jegyzőkönyveket az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) továbbították, ahol megállapították a választás eredményeit. Az előzetes várakozások beigazolódtak, az OVB március 7-i ülésén megállapította mind a 13 hazai kisebbség jogosultságát az országos önkormányzat megalakítására vonatkozóan. Az Országos Cigány Önkormányzat vezetésére hivatott személy az eredmények szerint Farkas Flórián lett volna, mivel a Lungo Drom 28 mandátumot szerzett, míg a Kolompár Orbán vezette Magyarországi Cigányok Fóruma (MCF) 25 mandátumot kapott. Az OCÖ közgyűlésén azonban nem kis meglepetésre, némi közjáték kíséretében a szintén lungo dromos Kozák Jánost választották a szervezet első emberének. A német kisebbség esetében az 53 küldött mindegyike a Baranyai Német Önkormányzatok Szövetségének (BNÖSZ) tagja. A legkisebb testületet a szlovénok alakíthatják meg 15 fővel. A szlovén és az ukrán kisebbség kivételével a többiek mind létrehozhatnak területi önkormányzatot is. Az OVB-hez egyetlen fellebbezés érkezett a cigány területi önkormányzati választással kapcsolatban. Az Magyarországi Cigányok Fóruma a Pest megyében leadott szavazatok újraszámolását kérte, de a testület ezt elutasította, mert nem jelölték meg a jogszabálysértés bizonyítékait. A mandátumok átadása március 24-ig különböző időpontokban történik. Kolin Péter Elnököt választanak a TÖOSZ küldöttei A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége március 27-én tartja tisztújító küldöttgyűlését, amely a korábbi tavaszi küldöttgyűlésekhez képest izgalmasabbnak ígérkezik, hiszen most a szövetség küldöttei tisztújítás keretén belül elnököt is választanak. Mint köztudott, Szilágyi Menyhért megbízott elnök Csorvás polgármestere az önkormányzati választások után a tisztújító küldöttgyűlésig kapott megbízást az elnöki teendők ellátására. Információink szerint kettős jelölés lesz. A jelöltek között szerepel Molnár Árpád Balatonszabadi és Molnár Gyula Újbuda polgármestere. Természetesen az sem kizárt, hogy a helyszínen újabb jelölés legyen. A küldöttgyűlésen várhatóan részt vesz és a vitában felszólal dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter. 2 ÖN KOR KÉP március

5 PARLAMENT elment TAVASZI a vonat SLÁGERTÉMA A parlament tavaszi slágertémája a kórházi átalakítások mellett a vasúti szárnyvonalak bezárása volt. Polgármesterként is dolgozó ellenzé- ki képviselők részéről ez ügyben össztűz zúdult a gazdasági és közlekedé- si tárcára. Kiderült az is, kevés az esély arra, hogy az önkormányzatok térí- tésmentesen megkapják a még állami tulajdonú Volán-társaságokat. A kormány elhibázott, átgondolatlan intézkedéssorozatának, falurombolásnak minősítette számos ellenzéki képviselő a vasúti szárnyvonalak folyamatban lévő bezárását. Míg a gazdasági és közlekedési miniszter folyamatosan arról igyekezett meggyőzni a bírálókat, hogy gazdaságossági szempontból indokolt volt, hogy március 3-án üzemzárástól 14 vasúti vonalon megszűnjön a személyszállítás. Az Országgyűlés február végi, március elejei ülésnapjain emiatt talán a legtöbb interpellációra és kérdésre a tárcavezető Kóka Jánosnak és államtitkárának, Garamhegyi Ábelnek kellett válaszolnia. A következőkben azt a néhány példát ragadjuk ki, amelyekben az illetékesek nemcsak a konkrét vasúti vonalakkal kapcsolatos gondokra reagáltak, hanem ismertették az átalakítás átfogó okait is. Károk a turizmusban Balla Mihály, a Fidesz és Nagy Andor, a KDNP képviselői például Nógrád megye közlekedési helyzete miatt fejezték ki aggodalmukat. Nem értettek egyet azzal, hogy megszüntetik a Romhány Diósjenői járatot, és a Balassagyarmat Ipolytarnóc közötti mintegy 41 kilométeres szakaszt. Ipolytarnóc, közkedvelt kirándulóhelyként ugyanis szerepel az UNESCO világörökséglistáján őskori leleteivel, régészeti múzeumával. Nógrád megye az ország egyik legelmaradottabb megyéje, ahol a jövő kitörési pontjai között a legfontosabbnak még az önök által összeállított nemzeti fejlesztési terv is a turizmust, s az ezzel összefüggésben is bemutatni kívánt egyedülálló természeti értékek jobb megközelítését segítő infrastrukturális fejlesztést tartja érvelt Balla képviselő a szárnyvonal bezárása ellen. Ezért véleménye szerint ebben a térségben a közlekedési infrastruktúrát nem leépíteni, hanem az uniós források igénybevételével fejleszteni kellene. Ezzel párhuzamosan az Ipolyhidak tervezett újjáépítésével fellendülhetne a nemzetközi regionális forgalom, a kereskedelem, megjelenhetnének a befektetők, csökkenne a munkanélküliség, megindulna a gazdasági fejlődés. A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a határ túloldalán a szlovákok fejlesztéssel tették nyereségessé a vasúti közlekedést és a teherszállítást. Meg lehet próbálni vonatokat buszjáratokkal kiváltani, de aki ismeri a környék útjait, tudja, hogy nagymértékű felújí március ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT tást igényelnének, mert rossz állapotban vannak. Nem is beszélve a teherfuvarozásról, a környezetvédelemről, amely hosszú távon lényegi kérdéssé fog válni. A vasúti vonalak helyi fejlesztése akár nemzetközi szinten is összekapcsolható lenne a szlovák forgalommal Kassától Pozsonyig állította a honatya. A feneketlen zsák Körülbelül ötszörösére kellene növelni a vasúti jegyek árát ahhoz, hogy nyereséges legyen a vasút így érvelt Kóka János, közlekedési miniszter. A másik lehetőség, hogyha száz-, avagy ezermilliárdos nagyságrendben fordítanak költségvetési pénzt a vasút működtetésére. Ez kerül ma minden egyes magyar családnak 44 ezer forintjába attól függetlenül, hogy felül egy vasúti szerelvényre, vagy esetleg egész évben nem veszi igénybe a vasút szolgáltatását hangsúlyozta Kóka János. Véleménye szerint az alacsony forgalmú vasútvonalakon a személyszállítás szüneteltetésével a kormány célja nem a leépítés, hanem a közösségi közlekedés terén egy magasabb színvonalú szolgáltatás kialakítása. A mellékvonalak szüneteltetésével ily módon évente mintegy 2 milliárd forintos megtakarításra számítanak. Ezeken a vonalakon mindenhol autóbuszok pótolják a vasutat, ami a tárca számításai szerint negyedanynyiba kerül utaskilométerenként, mint a vonatoké. Ezen túl egyetlen kilométeren mintegy 700 forinttal kíméljük az adófizetők pénzét jelentette ki. Kóka János véleménye szerint a megközelíthetőség is a buszok mellett szól. Magyarország több mint 3100 települése közül mindössze 800 rendelkezik vasútállomással. Közel 1100 település érhető el vasúttal, kétharmaduk viszont csak autóbusszal közelíthető meg. A miniszter közölte, hogy azoknál a vasúti szakaszoknál döntöttek a szüneteltetés mellett, ahol átlagosan havi 3, 6, esetleg utas közlekedik. Itt nem érdemes fenntartani a vasúti szolgáltatást. Hangsúlyozta viszont, hogy a sínek megmaradnak, továbbra is él vasúti teherszállító szolgáltatás és az elővárosi közlekedés, valamint ütemes menetrend oldalán a helyközi közlekedés valóban kihasznált ágazatai is fejlődhetnek. Válaszából kiderült, hogy a Hatvan és Salgótarján közötti vonalat ig fejlesztenék. A salgótarjáni tehermentesítő út építése szintén folyamatban van, az Ipoly-hidakról meg végre úgy tűnik, hogy sikerül aláírni a megállapodást a szlovák féllel, tehát úgy gondolom, hogy Nógrád megye kifejezetten nagyon fontos célpontja ebben a hét évben a fejlesztéseknek mondta a miniszter. A kereszténydemokrata Nagy Andor viszontválaszában érthetetlennek tartotta, hogy a turizmus fejlesztése érdekében az ipolyi nemzeti park akkor nemrég miért kapott 300 millió forintot a palóc Pompeinek nevezett ősleletet bemutatására. Véleménye szerint az ide eddig vasúton érkezett turisták nem fognak buszra szállni, ami rontja a turistaforgalmat. Pápa Csorna és Pápa Környe, élet vasút nélkül A vonalbezárások kiemelten érintik a pápai választókerületet és térségét. Megszűnik a Pápa Csorna és a Pápa Környe vasútvonal öszszesen 123 kilométere, ami miatt a helybeliek 13 ezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze. Mivel fognak munkába járni? Mivel fognak iskolába járni az itt élők? A környék közúti hálózata kimondottan elavult, elhasználódott, tovább már nem terhelhető. Az Európai Unió közlekedési fejlődésének legmeghatározóbb célja a vasúthálózat fejlesztése, biztonságosabb, olcsóbb és környezetkímélőbb fordult kérdéseivel a miniszterhez Pápa fideszes polgármestere, Kovács Zoltán. Interpellációjában elmondta, hogy a Pápa Csorna vasútvonalon jelenleg a Bakony Volán szállítja az utasokat. Tudomása szerint a menetidő 70 százalékkal, a viteldíj 30 százalékkal nőtt, és van olyan helység is Várkesző, amelyet korábban érintett a vasút, most pedig teljesen kimarad a Volán által nyújtott szolgáltatásokból. A hátrányosan érintett települsek az ellenzéki képviselő szerint elnéptelenednek. Hiányolta az önkormányzatokkal történt egyeztetést is. Kóka János cáfolta, hogy a menetdíjak a busz esetében 30 százalékkal nőttek volna, s hogy bármely település kimaradt volna a szolgáltatásból. Állítása szerint az egyeztetést sem spórolták meg. Minden egyes régióban részletesen folyt egyeztetés az utóbbi négy hónapban, részletes forgalomszámlálási adatok ismeretében hoztuk meg a döntéseket jelentette ki. A konkrét problémával kapcsolatban elmondta, hogy a Pápa Környe vasútvonal forgalmát a Vértes Volán és a Bakony Volán látja el. Az eddigi hat pár vonat helyett hat pár új autóbuszjárat indult, amelyek érintik a vasút által eddig elkerült Vérteskethelyt, Bébet és Nagygyimót községeket is. A Pápa Csorna vonalon a Kisalföld Volán és a Bakony Volán járatai közlekednek. Az autóbuszjáratok pedig érintik Rábapordány belterületét, valamint Rábacsanak és Egyed községeket. Felmértük az utasforgalmi adatokat, az áruszállítás lehetséges mennyiségét, a pályafejlesztéseket, a fejlesztési terveket, elemeztük a környezetvédelmi és a gazdaságossági szempon- 4 ÖN KOR KÉP március

7 Szolgáltatóváltás március 4-én üzemkezdett l Korábban vonatpótló autóbusszal végzett személyszállítás Szolgáltató váltást követ en a VOLÁN társaságok 76. számú vonal menetrendszerinti járataival végzett személyszállítás Diósjen - Romhány 18 km 14. számú vonal Pápa Csorna 13. számú vonal 37 km Pápa Környe 86 km 24. számú vonal Zalabér-Batyk - Zalaszentgrót 6 km 84. számú vonal Kisterenye Kál-Kápolna 55 km 95. számú vonal Kazincbarcika - Rudabánya 15 km 112. számú vonal Nyíradony - Nagykálló 23 km 88. számú vonal Mez csát - Hej keresztúr 17 km 27. számú vonal Hajmáskér -Lepsény 31 km 129. számú vonal Murony - Békés 8 km 152. számú vonal Fülöpszállás - Kecskemét 43 km 48/49. számú vonal Dombóvár - Lepsény 94 km 62a./62. számú vonal Barcs Sellye - Villány 58 km 64. számú vonal Pécsvárad - Bátaszék 45 km 153. számú vonal Kiskör s -Kalocsa 31 km 151. számú vonal Kunszentmiklós - Dunapataj 50 km Forrás: tokat, a vonalak esetleges nemzetközi kapcsolódását, valamint azt, hogy a döntések milyen hatást gyakorolnak a szolgáltatókra és a munkavállalókra sorolta a döntés-előkészítés folyamatát a miniszter. Az érintett önkormányzatokkal és a szolgáltatókkal minden egyes településen egyeztettek, s ezáltal alapozták meg a végső álláspontot. A környezetvédelmi és az önkormányzati tárcával tavaly novemberben tartottak tárcaközi egyeztetést. A fideszes polgármester azonban úgy vélte, a miniszter által elmondottak nem fedik a valóságot. Nagygyimóton megállt a vonat; Várkeszőre pedig nem megy be a busz, én magam tárgyalok most a Bakony Volán vezérigazgatójával, hogy legalább a Rába-hídnál álljon meg a busz, hogy a faluból ki tudjanak gyalogolni, s fel tudjanak szállni a buszra közölte Kovács Zoltán. Majd keményebb hangra váltva kijelentette: 2 milliárdos megtakarításról beszélnek, miközben az afganisztáni misszióra 10 milliárdot költünk. Szerinte az előbbi lenne fontosabb. Bírálta a kormányt, amiért a mellékvonalakon úgy nyerészkedik, hogy pályahasználati díjat szed. Ezzel 62 milliárdot vesznek el a vasúttól vélte. Az ördög a részletekben Egy másik ellenzéki képviselő interpellációjában azt állította, hogy a kormány szándékosan úgy állíttatja össze a vasúti menetrendet, hogy az minél kevesebb utas számára legyen megfelelő, s így később bezárhassák a vonalakat. Molnár Oszkár (Fidesz) ezt egyenesen Ceausescu romániai falurombolásához hasonlította. Tudomása szerint még 80 szárnyvonal megszüntetését fontolgatja a kabinet. Példát választókerületéből hozott. Tornanádaskáról Miskolc felé fél hat után csak fél nyolckor indul vonat, hogy az első vonat- tal még véletlenül se lehessen beérni a miskolci munkahelyekre, a később közlekedőt pedig még véletlenül se vehessék igénybe a diákok, ha be akarnak érni a nyolcórás iskolakezdésre az edelényi gimnáziumba vagy netán valamelyik miskolci középiskolába vélte. Majd a 25 ezer lakosú Békéssel folytatta, ahonnan a fővonalon található Muronyba szerinte úgy érkezik a vonat, hogy hat perccel lekési a Budapestről Békéscsabára, illetve a Gyulára való csatlakozást. Mezőcsátról a 34 kilométerre lévő Miskolcra pedig 6 óra után csak 12 órakor lehetett vonattal eljutni március ÖN KOR KÉP 5

8 FEJLESZTÉSPOLITIKA KÖZLEKEDÉS A környezetbarát vasút a favorit A motorizáció magas foka, az egyéni közlekedés növekvő súlya megköveteli, hogy a közösségi közlekedésre nagyobb hangsúlyt fektessünk. Amennyiben a jelenlegi trendek maradnak hosszú távon, az egyéni közlekedés további térnyerését, növekvő környezetterhelést és túlterhelt közúthálózatot eredményez. Ezért támogatja kiemelten az Európai Unió a vasút fejlesztését, amihez egyelőre úgy tűnik csak szavakban - igazodik a magyar kormány középtávú közlekedéspolitikai koncepciója is. Az Európai Unió közlekedéspolitikája egyértelműen a környezetbarát vasút fejlesztését irányozza elő. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar kormány csak elveiben igazodik ehhez közepéig ugyanis 32 vasúti mellékvonalon szüntetik meg a személyszállítást, átterelve a forgalmat a zsúfolt, rossz minőségű és a környezetet nem kímélő közúti közlekedésbe. Év végéig pedig további vonalak megszüntetését tervezik. Alább röviden ismertetjük a több mint ötven oldalas hazai, középtávú közlekedéspolitikai koncepcióban lefektetett elveket, kiegészítve az unió irányelveivel. A cikkben szereplő táblázat is jól mutatja, milyen komoly szerepet szán a közösségi közlekedésnek 2010-re az unió. A közösségi közlekedési rendszerek egymásra épülő A miniszter erre úgy reagált, hogy a tornanádaskai vonalon a MÁV április 1-jétől az igényekhez jobban igazodva új vonatot közlekedtet. A járat munkanapokon Tornanádaskáról 6 óra 50 perckor indul, és Miskolcra 8 óra 24 perckor érkezik, míg Edelénybe a tanítás megkezdése előtt 7 óra 48 percre el lehet jutni. A muronyi csatlakozásról elvégzett vizsgálatok azt mutatták mondta Kóka János, hogy a korábbi menetrend szerint 5 15 perces átszállási lehetőség állt rendelkezésre Budapest, illetve Békéscsaba felé. Majd hozzátette: március 4-e óta Békés és Békéscsaba között naponta 49 pár autóbuszjárat közlekedik. A 88-as számú vonalon a Mezőcsátról Miskolcra eddig is közlekedő 19 autóbuszpár mellé pedig újabbakat állítottak be. Ezek a kiemelt időben, például a diákok vasárnap délutáni utazásakor Miskolc Tiszai pályaudvarig közlekednek, és közvetlen eljutást biztosítanak az IC-vonatokhoz Budapest és Nyíregyháza felé. Ezen felül a Borsod Volán a Tiszaújváros- Budapest járatát Mezőcsáton és a környező községeken át közlekedteti. Az említett példák is jól szemléltetik, hogy mind a MÁV, mind a Volánok folyamatosan figyelemmel kísérik az utazási igények alakulását, és indokolt esetben a szükséges módosításokat megteszik vélte a miniszter. A kérdésekre adott válaszokból kiderült az is, hogy a kormány a megszűnő szárnyvonalak feladatát átvállaló országos közutak üzemeltetésére az útpénztárban kiemelt forrást biztosított. Ezeknek az utaknak a karbantartására fokozottan ügyelnek, illetőleg felújításukra a regionális operatív program keretében a regionális fejlesztési ügynökségnél pályázni lehet. Kevés az esély azonban arra, hogy az önkormányzatok térítésmentesen megkapják a még állami tulajdonú volán-társaságokat. Erről akkor lehetne érdemben tárgyalni, ha egy önkormányzat fel tudná mutatni azokat a forrásokat, amelyekből e vállalatok fejlesztéseit meg lehet valósítani hangoztatta Garamhegyi Ábel, a tárca államtitkára egy kérdésre adott válaszában. NE hálózatai az elővárosi, kistérségi, regionális, országos hálózatok. Fő funkciójuk a mobilitás biztosítása a versenyképesség, az életminőség és a társadalmi kohézió érdekében. A közösségi közlekedés szereplői elsősorban az utasok, akik számára biztosítani kell a közlekedési feltételeket, az egyes szolgáltatási funkciók (pl. egészségügy, oktatás stb.) elérhetőségét. A rendszer magában foglalja a döntéshozó szerveket, így az államot, az önkormányzatokat, az illetékes hatóságokat és a szolgáltatót, aki arra szerződik, hogy az utas igényeit kielégítse, és közlekedését biztosítsa. Magyarország az Európai Unió tagjává válva célul tűzte ki, hogy állampolgárai életminőségét felzárkóztatja az unió régebbi tagországai által biztosított szintre. Az életminőség javításának alapfeltétele 6 ÖN KOR KÉP március

9 FEJLESZTÉSPOLITIKA KÖZLEKEDÉS a gazdasági versenyképesség és foglalkoztatás növelése mind országos, regionális, mind települési szinten. A közlekedési szektor feladata, hogy a versenyképesség és a foglalkoztatás növeléséhez minél magasabb szinten biztosítsa az állam polgárainak és gazdálkodó szervezeteinek mobilitását. Az államnak valamenynyi közlekedési tevékenysége során folytonosan szem előtt kell tartania és biztosítania kell több alapérték, cél érvényesülését. Ilyen például a környezet védelme, a közlekedésbiztonság, a területfejlesztés, vagy a nemzetközi kötelezettségek teljesítése. A jelenlegi közlekedési hálózat állapotának jellemzői alapján egyértelmű, hogy a közlekedési infrastruktúra, ezen belül a helyközi tömegközlekedési módok racionálisabb kihasználásához, a fejlesztési reformok megvalósításához megbízható hazai költségvetési háttérre és európai uniós támogatásokra, illetve ezen források összehangolására van szükség. Az Európai Unió célkitűzései Az Európai Unió célja egyértelműen az, hogy hatékonyabb és attraktívabb legyen a közösségi közlekedés. A környezetszennyezés és a torlódások elkerülése érdekében a vasút célorientált megerősítését célozza az EU közlekedéspolitikája. Az unió a nagy távolsági vonalakra infrastrukturális beruházásokat irányzott elő. Az unió közlekedésről szóló Fehér Könyve több programpontot állapít meg a közösségi közlekedés kapcsán. Ezzel párhuzamosan, a lehetőséghez mérten minél átfogóbban kell Magyarországnak is a reformtörekvéseit megvalósítani. A Fehér Könyv főbb, a közösségi közlekedés szempontjából releváns elemei a következők: a vasúti szolgáltatások stratégiai kezelése, a vasúti közlekedés markáns fejlesztése, a közúti közlekedési szektor minőségének fejlesztése, az intermodalitás elősegítése, A közlekedési teljesítmények és a munkamegosztás várható változása az EU-ban Módozatok részaránya, % Százalékos növekedés T T2 közúti és kötöttpályás biztonság fejlesztése, az utasok jogainak és kötelezettségeinek elismerése, a globalizáció hatásainak hatékony kezelése a közösségi közlekedés előtérbe helyezése, kutatási és technológia potenciál növelése révén a közlekedési szolgáltatások hatékonyabbá és környezettudatosabbá tétele, közép- és hosszú távú környezetvédelmi intézkedések fejlesztése a fenntartható közlekedési rendszer érdekében. A kormány célja a vasúti közelekedésben A költségvetés teherbíró képességével összhangban álló közlekedési rendszer megvalósítása a kormány célja. A reform az alábbi főbb elemeket jelölte meg: egységes tarifa- és kedvezményrendszer megvalósítása az autóbusz és vasúti személyszállításban; a helyközi tömegközlekedés fogyasztói árkiegészítésének rendszerszintű 2010 T T T T3 Személygépkocsi Busz, metró, villamos Vasút Repülőgép Összesen Forgatókönyv változatok: T1 = liberális közlekedéspolitika, T2 = szigorú környezetvédő közlekedéspolitika, T3 = a reálisan megvalósítható közlekedéspolitika Forrás: EU Fehér Könyv felülvizsgálata, és a szociális szempontok leválasztása; a szolgáltató társaságokat jobb minőségű szolgáltatások nyújtására ösztönző pótdíjrendszer bevezetése; a helyközi közúti és vasúti tömegközlekedésben meglévő párhuzamosságok megszüntetése; a vasúti árufuvarozás ösztönzése és a költségvetési terhek csökkentése érdekében regionális szinten versenyképes vasúti pályahasználati díjrendszer kialakítása; a szolgáltató társaságok működési hatékonyságának növelése: ennek keretében a Volán-társaságok regionális összevonása, valamint a MÁV központi irányításának és adminisztrációs szervezetének racionalizálása. A vasúti reform folytatásának célja a konvergencia programban a többszereplős piaci modell megteremtése. A MÁV Zrt. szervezeti átalakítása során külön gazdasági társaságba kell szervezni a tartósan állami feladatot ellátó pályavasút, valamint a piaci alapon végezhető feladatokat ellátó vasúti személyszállítást, illetve az ingatlanhasznosítást. A MÁV Cargo Zrt. értékesítésével fejeződik be majd a vasúti árufuvarozás liberalizációja. Szerkesztette: Németh Erika Forrás: Az ÖN-KOR-KÉP témában korábban megjelent cikkei: Földön, vizen, levegőben Az Országgyűlés közötti közlekedéspolitikai tervei A mellékvonalak dilemmái (2005. július) Vasút vagy autóbusz (2006. június július) március ÖN KOR KÉP 7

10 KOR-KÉP Párbeszéd Március elején tartotta második ülését a Kormány Önkormányzatok Egyeztetõ Fóruma, ahol a testület elfogadta ügyrendjét, majd megkezdte az önkormányzati rendszer reformjáról szóló vitát. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter a tanácskozás végén összegezte: folytatják az önkormányzati reformról szóló párbeszédet, a következõ lépés az önkormányzati és az állami feladatok felülvizsgálata lesz. A fórum résztvevõi úgy döntöttek, hogy az önkormányzati rendszer fejlesztésének irányairól szóló vitát 14 tagú munkacsoportban folytatják, amelybe 7-7 szakértõt delegál a kormányoldal és az önkormányzati oldal is. A fórum tagja a hét önkormányzati érdekszövetség Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, illetve önkormányzati és területfejlesztési, az egészségügyi, a szociális és munkaügyi, az oktatási és kulturális, valamint a pénzügyi tárca vezetõje. A fórum tagjai egyetértettek azzal, hogy a kistérségi rendszer alapvetõen bevált. Lamperth Mónika hangsúlyozta, hogy a kormány célja a kialakult 168 kistérség stabilitása, ennek értelmében a közeljövõben esedékes kistérségi lehatárolás felülvizsgálatakor csak indokolt esetben támogatják a települések változtatásokra vonatkozó igényeit. A kormány a regionális területfejlesztési tanácsok megerõsítése céljából több feladatot és hatáskört rendelt hozzájuk, de a meglévõ szerzõdésekbõl adódó feladatokat a jövõben is a megyei területfejlesztési tanácsok látják el. Gémesi György társelnök szerint a fórum résztvevõi között szakmai kérdésekben a megállapodás elképzelhetõ, de lényeges kérdésekben mint például a középszint, a regionalizmus kérdése a politikusoknak kell kiegyezniük. A Fórumon megtárgyalták a jegyzõk államigazgatási feladat- és hatáskörének felülvizsgálatát is. Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára ismertette az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanácsban elfogadott, keresetmegállapodást. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára tájékoztatta a résztvevõket a közösségi közlekedés középtávú átalakításáról és a helyi közlekedési támogatási rendszer felülvizsgálatáról szóló tervekrõl. (Errõl a következõ számban bõvebben.) A következõ, Diagnózis cimû írásunk az önkormányzati minisztérium vitaanyagának szerkesztett változata. (A fotókon Lamperth Mónika, Gémesi György, Sütõ László, Wekler Ferenc és Szita Károly látható) A rendszerváltás során a legnagyobb hangsúlyt a demokratikus működés, az autonómia, illetve a túlhatalmat megakadályozó garanciák kiépítése kapta, így a gazdaságossági, hatékonysági, valamint szakmai szempontokat a szükségesnél kisebb mértékben vették figyelembe. Településcentrikus, nagy autonómiával rendelkező, ugyanakkor széles felelősségi rendszerre épülő szisztéma alakult ki, amely már az elején magában hordott több olyan ellentmondást például az elaprózott településszerkezetet és a széles feladatrendszer között, amely érthető módon működési zavarokhoz vezetett. A rendszer folyamatosan korszerűsödött, mégis tizenhét év elteltével is befejezetlen, mert egyes elemei nem, vagy csak hiányosan épültek ki. A magyar önkormányzati rendszer sajátossága a középszintű önkormányzat, jelenleg a megyei önkormányzat relatív erőtlensége és eszköztelensége. Az igazi áttörést csak egy, a megyéknél nagyobb, a területi társadalmi-gazdasági reálfolyamatokkal harmonizáló feladatkörű és forrásokkal rendelkező területi önkormányzati típus, a regionális önkormányzat létrehozása jelentette volna. Az ehhez szükséges parlamenti többség azonban nem volt biztosítható, a probléma pedig 17 éve változatlanul megoldásra vár. Ehhez kapcsolódik a megyei jogú városok, illetve a nagyvárosok jogállásának rendezése. A megyei jogú városi jogállás idegen az európai megoldásoktól. 8 ÖN KOR KÉP március

11 KOR-KÉP Diagnózis A differenciált feladattelepítés jegyében célszerű az európai értelemben vett nagyvárosok és agglomerációjuk igazgatási rendszere specialitásainak vizsgálata és érvényesítése, hiszen ezek a lehetőségek kiaknázatlanok, sőt a jelenlegi rendszerben párhuzamos feladatellátás alakulhat ki. A főváros és kerületeinek közigazgatása, csakúgy, mint kapcsolódásuk a szomszédos területi önkormányzatokhoz az országok többségében atipikus megoldásokat kíván. Ezen a területen az elmúlt időszakban még koncepcionális szinten sem sikerült előrelépni. Az elaprózott településszerkezetű országok nagy dilemmája az, hogy a helyi önkormányzáshoz való kollektív alapjog sérelme nélkül hogyan lehet racionálisan és kellő hatékonysággal működtetni a települési önkormányzati rendszert? A kötelező feladatok felülvizsgálata A működési kérdések közt kiemelt helyet foglal el a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak felülvizsgálata. A rendszerváltó országok, így Magyarország esetében az önkormányzati hatáskörök kialakulása nem egy hosszantartó szerves fejlődés eredménye volt, hanem a korábbi államigazgatási feladatokat mechanikus módon választották szét államigazgatásira és önkormányzatira. A rendszerváltás óta eltelt 17 évben, bár minden kormány megpróbálta, de zömében sikertelen maradt a 90-es évek elején kialakult torz feladatszerkezet megváltoztatása. A vitaanyag szerint külön indokolt foglalkozni az államigazgatási feladatok ellátásával is. A polgárközeli közigazgatás jegyében az önkormányzati szervezetrendszeren belül a jegyző látja el a jellemzően hatósági hatásköröket. Ezzel elkerülhetővé vált a párhuzamos intézményépítés, a polgárok egy helyen juthatnak hozzá a helyben igénybe vehető önkormányzati és államigazgatási szolgáltatásokhoz is. E megoldás azonban a gyakorlatban több problémát is felvetett. Régió helyett nagymegye? Az önkormányzati középszint létrehozása érdekében továbbra is a regionális önkormányzatok fontosságát hangsúlyozza az anyag. Felveti azonban a területi önkormányzás megújításának egyik lehetséges útjaként a nagymegye koncepció is. Ez nem a jelenlegi 7 területfejlesztési régió mentén hozná létre az új területi önkormányzatokat, hanem a kisebb megyék öszszevonásával nagymegyével számolna. A korábbi 19 megye tehát ebben a koncepcióban sem maradna meg és így csak egy típusú területi önkormányzat lenne. Az anyag szerint előnye e megoldásnak, hogy megőrizné a magyar megyerendszer történelmi modelljét. Ebben az esetben középszinten csak erős megyei önkormányzati szint lenne. Eltérően a mai 7 régiós elképzelésektől központi szerepkörhöz juttatja a legelmaradottabb megye nagyvárosát: Nyíregyházát, a Duna-Tisza közén Kecskemétet, Szolnokot, a Dunántúlon Szombathelyt és Kaposvárt. Ugyanakkor ez a koncepció az egyébként is hatalmas Budapestet újabb regionális területtel nem hozza egységbe, a fővárost önálló területi egységként kezeli. Ez a megoldás is minősített parlamenti többséget igényel. Abban az esetben, ha új területi önkormányzati típus, a régió vagy nagymegye nem jöhet létre, a megyei önkormányzatok társulásainak ösztönzött erősítése, illetőleg a delegált régió létrehozása jelentene némi elmozdulást. A megyék mint helyi önkormányzatok önkéntes társulásának jelenleg sincs törvényi akadálya. Annak, hogy a regionális összefogás kibontakozzon, és értékelhető eredményeket hozzon, alapfeltétele a megyei önkormányzati hatáskörök ágazati törvényekben történő jelentős megerősítése, illetőleg a kistérségi társulásokéhoz hasonló a hatékonyabb feladatellátást eredményező anyagi ösztönző rendszer működtetése. Másik megoldás lehet a delegált régió. Számos országban, például Franciaországban felmerült a regionalizáció folyamatában egy olyan megoldás, mely félúton található az államigazgatási régió és az önkormányzati régió közt. A delegált régióra a központi államigazgatási szervek elsősorban a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat delegáltak, ami egy későbbi stádiumban önkormányzati feladat és hatáskörré vált ezen a szinten. A delegált régió legfőbb előnye a fokozatos átalakuláshoz kötődő nagyobb konszenzusteremtő készség. A delegált régió politikai értelemben is könnyebb átmenetet jelent, mert települési és megyei mandátummal a háttérben, nagyobb biztonsággal lehet politizálni. A delegált régió legnagyobb hátránya az, hogy - közvetlenül választott testület hiányában nem tekinthető a Magyarország által is aláírt Helyi Önkormányzatok Európai Kartája szerinti önkormányzati közigazgatási szintnek. Az önkormányzatok fi n a n s z í r o z á s a Erős önkormányzati középszint, régió csak úgy jöhet létre, ha megfelelő gazdálkodási feltételekkel, autonómiával rendelkezik. Amennyiben ezek az önkormányzatok létrejöhetnek, meg kell teremteni a gazdálkodásukhoz szükséges feltételeket. Biztosítani kell a megfelelő mértékű saját bevételi lehetőségeket, például a helyi adókból való részesedéssel, feladat- és hatáskörük ismeretében központi költségvetési támogatásukat meg kell teremteni, illetve forráselosztó szerepet kaphatnak, ami nem csak fejlesztési, hanem működési forrásokra is igaz lehet. A vitaanyag szerint szintén meg kell teremteni a kötelező kistérségi társulások működésének feltételeit. Ahogyan a regionális önkormányzatok létrehozása, úgy a kötelező kistérségi társulások kialakítása is minősített parlamenti többséget igényel. Minősített többség nélkül csak a jelenleg működő többcélú kistérségi társulások további erősítése képzelhető el. (A minisztérium vitaanyaga teljes terjedelmében megtalálható a oldalon) március ÖN KOR KÉP 9

12 FEJLESZTÉSPOLITIKA KÖRNYEZETVÉDELEM 10 A kormány megbízásából a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly decemberben benyújtotta az Európai Bizottságnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programját, köztük a Környezet és Energia Operatív Programot (KEOP). Az unió eljárása szerint a beadott dokumentumok alapján megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Ezzel egy időben folyamatban van a KEOP végrehajtásához kapcsolódó akcióterv forgatókönyvének kidolgozása, mely szerint Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkárának irányításával folytatódik a párbeszéd, mondhatjuk úgy is, hogy ő lesz a KEOP arca. Ez azt jelenti, hogy mind a hét regonális helyszínen részt vesz a társadalmi egyeztetésen. És figyelemmel kíséri a programot többek között ezt tudtam meg a szakállamtitkártól. Mit tartalmaz a Környezet és Energia Operatív Program, mennyi pénzhez juthatnak az érintettek, az önkormányzatok? Lehet, hogy a lakosság is haszonélvezője lesz a korszerű energiagazdálkodásnak? Környezet, energia Prioritás Összesen (Mrd Ft) Egészséges, tiszta települések 513,6 (48,7%) szennyvíz 285,7 (27,1%) hulladék 85,6 (8,1%) ivóvíz 142,3 (13,5%) Hatékonyabb energiafelhasználás 30,5 (2,9%) A megújuló energiahordozófelhasználás növelése 45,1 (4,3%) Vizeink jó kezelése 338,7 (32,1%) árvíz 140,3 (13,3%) vízgazdálkodás 52,4 (5,0%) VKI 3 (0,3%) kármentesítés 38 (3,6%) rekultiváció 100 (9,5%) vízbázisvédelem 5 (0,5%) Természeti értékeink jó kezelése 31,8 (3,0%) Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése 32,6 (3,1%) Projekt előkészítés 45,4 (4,3%) Technikai segítségnyújtás ÖN KOR KÉP március 15,8 (1,5%) Összesen 1053,6 (100%) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) eredményes megvalósítása elképzelhetetlen a környezetvédelem fejlesztése nélkül. A Környezeti és Energetikai Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, a biztonságos, tiszta és jó minőségű környezet, az egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségének biztosításával. A Környezet és Energia Operativ Program stratégiájának meghatározásakor abból indultunk ki, hogy a környezetvédelem erősítése, a természetvédelmi és a vízügyi problémák megoldására tett intézkedések, mind rövid, mind hosszú távon segítik az életminőség javulását. A KEOP középtávon tartalmazza a szükséges fejlesztéseket, ezért a helyzetelemzésnek feladata, hogy meghatározza a legsürgetőbb problémákat. A KEOP mellett más ágazati Operatív Programok is tartalmaznak olyan fejlesztéseket, melyek a helyzetelemzésben feltárt problémákat kezelik (például a közlekedéssel kapcsolatos problémák kezelése a Közlekedési Operatív Program fejlesztésein keresztül valósul meg), illetve egyes környezeti fejlesztéseket regionális szinten kezelnek a Regionális Operatív Programokban. A Környezet és Energia Operatív Program stratégiája és az egyes területek közötti forrásmegosztás az EU előírásainak megfelelően lebonyolított partnerségi egyeztetések eredményeképpen véglegesült. A programra fordítható összeg több mint ezermilliárd forint. (Megoszlását az alábbi táblázat részletezi szerk.) Valahol azt olvastam, hogy a megvalósítandó beruházások hatására az esélyegyenlőség és a területi kiegyenlítés szempontjából is kimutatható életminőség-emelkedés érhető el A célrendszer meghatározásakor figyelemmel voltunk a nemzetközi környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatokra, a kötelezettségeinkre és érdekeinkre egyaránt. Milyen elhatározásra jutottak, mi a mi érdekünk? A legfontosabb az életminőség javítása, a szennyezések csökkentése. A megfelelő életminőséghez indokolt a környezeti állapot megőrzése, illetve helyreállítása, a lakosság egészségi állapotának javítása, azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása. Másodiknak az értékvédelmet és megőrzést említem. Ami vizeink védelmét, a fenntartható természeti erőforrást a környezet terhelhetőségét, a kör-

13 FEJLESZTÉSPOLITIKA A programra fordítható összeg több mint ezermilliárd forint nyezet károsodásának megelőzését, az értékvédő gazdálkodás megvalósítását, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvását, fennmaradásának biztosítását, a bioszféra sokszínűségének megtartását, környezetileg biztonságos életfeltételek elérését jelenti. Harmadik célként a megelőzést, a takarékosságot és a hatékonyságot tartjuk szem előtt. A gazdasági fejlődésben a környezeti és a fenntarthatósági szempontok érvényesítése indokolt. Ennek feltétele a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a szennyezések és a hulladék keletkezésének megelőzése, az alacsony anyag- és energiaigényű technikák alkalmazása, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása. A célt szentesíti az eszköz. A felsorolt célokat milyen feladatrendszer követi, mi a priorítás? A megfogalmazott feladatok összhangban vannak a korábban említett, három pontban meghatározott célrendszerrel, vegyük sorra őket. Egészséges, tiszta település A településeken végrehajtandó környezeti fejlesztések felölelik a hulladékgazdálkodást a települési szennyvízkezelést, valamint az ivóvízminőség-javítást. A fejlesztések érintik vagy a későbbiekben érinthetik az ország teljes lakosságát. Az esetek több mint 95 százalékában az EU által kötelezően előírt normák elérésének teljesítése, a tiszta és biztonságos települések kialakítása a fő cél. Vizeink jó kezelése Befejeződik a Duna árvíz - védelmi rendszerének kiépítése és folytatódik a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének megvalósítása, megvalósulnak az egyéb vízfolyások árvízvédelmi fejlesztései és az önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi rendszerek fejlesztése. A vízgyűjtő gazdálkodás és az integrált vízhasználat intézkedései felölelik többek között a vizek jó állapotának elérése érdekében előírt intézkedéseket (monitoring, vizek mennyiségi és minőségi védelme). Annak érdekében, hogy vizeink 2015-re elérjék a jó állapotot, megvalósulnak a vízvédelmi fejlesztések, valamint a felszín alatti vizek további szennyezését megakadályozó intézkedések (diagnosztikai és biztonságbahelyezési műveletek az ivóvízbázis védelmi beavatkozások keretében, továbbá rekultivációs intézkedések és környezeti kármentesítés). Természeti értékeink jó kezelése A képen Dióssy László és a szerző (Fotó: Pető Zsuzsa) A természetvédelem területén megvalósuló beavatkozások magában foglalják a NATU- RA 2000 és egyéb védett területek természetvédelmi fejlesztéseit (faj- és élőhelyvédelem, élettelen természeti értékek védelme, erdei iskolák, vonalas létesítmények tájromboló hatásának mérséklése, élőhelymegőrző mező- és erdőgazdálkodás). A fejlesztések érintik, vagy érinthetik az ország területének 20 százalékát. Az oktatás és a szemléletformálás a természetvédelem fontos stratégiai kérdése, amely az erdei iskolák intézményrendszerén keresztül jelentős szerepet játszik az ágazati politikában. A környezettudatos magatartás kialakításának elősegítése, az élményszerű, közvetlen természetmegismerés feltételeinek megteremtése az erdeiiskola-hálózat fejlesztésével valósulhat meg. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése és a hatékonyabb energia felhasználás Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben kiemelt szerepet kap a hagyományostól a megújuló energiaforrások irányába történő elmozdulás ösztönzése. Fontos az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló eszközrendszer kialakítása a termelési és a fogyasztói körben egyaránt. A megújuló energiaforrás (felhasználás) növelését a az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja, erre Nyugat- Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél- Alföld jogosult. Milyen művelettípusokra vonatkozik a támogatás? A teljesség igénye nélkül, most csak néhányat említek. Mostanában gyakran beszélünk a biomassza felhasználásáról. Itt energianövényekre alapozó mezőgazdasági fejlesztéshez kapcsolódó, energiatermelést végző biomassza projektek (szilárd biomassza, biogáz, illetve bioüzemanyag), ezen belül is a kis kapacitású üzemek élveznek prioritást. A bioüzemanyagfelhasználás növeléséhez a felhasználói oldalon is meg kell teremteni a szükséges feltételeket. De említhetem a hulladék-felhasználás támogatását is: nagyon fontos a nagy tömegben keletkező használt sütőolaj, illetve állati zsiradék energetikai és/vagy bio-motorhajtóanyag alapanyagként történő hasznosítása. Ilyen a biológiai hulladék alapú biogáz termelés és használat támogatása: a növényi és állati eredetű, illetve szennyvíztisztító telepeken képződő szennyvíziszapból előállított biogáz hasznosítása hulladékkezelés és energiatermelés szempontjából is előnyös. A geotermikus hő (vagy villamosenergia), a helyi lakossági, intézményi, termelői igények kielégítésére fordítható március ÖN KOR KÉP 11

14 fenntartható termelés és fogyasztás 3% természetvédelem 3% rekultiváció 9% kármentesítés 4% vízgazdálkodás 6% PEP 4% TA 1% szennyvíz 28% hulladék 8% ivóvízminőség 14% árvízvédelem 13% energiatakarékosság 3% megújuló energia 4% A geotermikus energia felhasználásának támogatásánál kiemelten kell kezelni azokat a technológiákat, amelyek a felszín alatti vizek helyben tartását, illetve visszasajtolását biztosítják. Fontos a legkorszerűbb fűtési és hűtési célú hőszivatytyús rendszerek telepítésének támogatása is. A napenergiát hasznosító rendszerek telepítésének támogatásakor részben vagy egészben biztosítható a fogyasztók energiafelhasználása. A szélenergiával történő villamosenergia-termelés támogatásakor fontos szempont, hogy a rendszerszabályozási problémák megoldásáig csak lokális vagy közösségi, hálózatra nem termelő, szélerőgépek működtetése támogatható. Kiemelten ösztönzött, ha a fejlesztésekhez kapcsolódó alapanyag-előállítás, feldolgozás, energiatermelés és felhasználás jól körülhatárolható, összefüggő rendszerben, térségi alapon valósul meg. A térség, a fejlesztések méretétől függően egy településrészre, településre, települések csoportjára, kistérségre, kistérségek csoportjára terjedhet ki, igazodva a helyi adottságokhoz és a leghatékonyabban előállítható helyi megújuló energiaforrásokhoz. Támogatandó, ha a fejlesztések közösségi beruházások keretében, közösségi hozzájárulással valósulnak meg, és a beruházások eredményei közösségi érdeket is szolgálnak. A fenntartható termelési és fogyasztási szokások erősítése KÖRNYEZETVÉDELEM A környezeti megfontolások előtérbe helyezése számos területen vezethet a gazdasági hatékonyság növeléséhez. Meghatározó, a tudatosan és takarékosan gazdálkodó fogyasztási szokások kialakulásához vezető környezeti szemléletformálás. Fontos a környezetbarát életmód és a fenntartható fogyasztás feltételeinek megteremtése. A fejlesztések érintik, vagy érinthetik szinte bármely önkormányzatot és intézményeit, a kis- és középvállalkozások legtöbbjét. A fejlesztések eredményeképpen alacsony környezetterhelésű, anyag és energiatakarékos, területkímélő és jelentős foglalkoztatási kapacitással bíró gazdasági vállalkozások fejlődnek ki. Túl sok az információ, és nagyon kevés az idő. Az érintettek türelmetlenül várják, hogy a pályázatok minél hamarabb megjelenjenek, egyesek szerint már most is késő...hogyan tudják ezt a hátrányt behozni? A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) akcióterveinek véglegesítése után, de még a pályázati felhívások megjelenése előtt a KEOP megismertetésére, a források minél hatékonyabb lekötése érdekében országos népszerűsítő kampányt indítunk. A kampány a KEOP AKTÍV roadshow keretében valósul meg, melynek az a célja, hogy a pályázati lehetőségeket házhoz vigyük, így a potenciális pályázók közvetlenül az érintettektől szerezhetnek információkat környezetvédelmi beruházásaikkal, az Európai Unió támogatásaival kapcsolatban. Ahhoz, hogy az információ a leghatékonyabban eljusson az illetékesekhez, országos szintű, hét helyszínes (régiónként 1-1 helyszín) roadshow-t bonyolítunk le. A roadshow keretein belül a célközönség előadások formájában ismerkedhet meg a as időszak célkitűzéseivel, pályázati lehetőségeivel, az előadások után műhelymunka következik, a kerekasztal-beszélgetések keretében konkrét kérdésekre is választ adunk. Kik tartoznak a célcsoporthoz, milyen kört érint a KEOP? Érintettek a központi költségvetési szervek, az önkormányzatok és az önkormányzati szövetségek, valamint az önkormányzati többségű gazdasági társaságok, a kis- és középvállalkozások, a civil szervezetek, a szakmai szövetségek, a kamarák és a regionális fejlesztési tanácsok/ügynökségek. A kampányt a minisztérium, a KvVM Fejlesztési Igazgatósága (KEOP Közreműködő Szervezet) a Regionális Fejlesztési Tanácsokkal (RFT) és a Regionális Fejlesztési Ügynökségekkel (RFÜ) együttműködve bonyolítja le, bevonjuk a regionális fejlesztési tanácsok és a minisztérium által delegált tagokat is. A rendezvénysorozat lebonyolításába önkormányzati szövetségekre is számítunk. Én is minden helyszínen előadást tartok. A roadshow kezdetekor indítunk egy weblapot, ahol a témával kapcsolatos összes információt közöljük, ezenkívül információs telefonvonal szolgálja majd a hatékony tájékoztatást. A roadshow helyszínei: Közép-magyarországi Régió: Budapest, (április 5.), Közép-dunántúli Régió: Székesfehérvár (április 12.), Dél-dunántúli Régió: Pécs (április 17.), Dél-alföldi Régió: Szeged (április 20.), Nyugat-dunántúli Régió: Győr, (április 24.), Észak-alföldi Régió: Debrecen (áprillis 26.) Északmagyarországi Régió: Miskolc (május 3.) Csiky Ildikó 12 ÖN KOR KÉP március

15 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet március 2007 Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év ADJ ESÉLYT AZ ESÉLYNEK! Partnerkonferencia keretében itthon is kezdetét vette a 2007 Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év hazai programsorozata és célkitűzéseinek megvalósítása a Művészetek Palotájában. Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár, a konferencia levezető elnöke röviden vázolta az év meghirdetésének előzményeit, a közösségi szintű célkitűzéseket, miszerint az Európai Unió széles körű, stratégiailag meghatározott diszkriminációellenes harcának egyik kiemelkedő kezdeményezése az ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÉV. Tájékoztatást adott a célokról, arról, hogy fel kell hívni a figyelmet a sokszínűségben rejlő értékekre, és a mindenkit megillető, egyenlő esélyeket kell hirdetni. Bevezetőjében összegezte az év közösségi szintű megnyitóján, Berlinben elhangzottakat, ismertette, hogy a résztvevők közé mind a 27 uniós tagállam, továbbá Izland, Lichtenstein és Norvégia is csatlakozott. Az ESÉLYÉV programjai közösségi, nemzeti, regionális, helyi szinten egyaránt a megkülönböztetést állítják a figyelem középpontjába, azokat az embereket, akik nemük, származásuk, vallásuk, hitbéli meggyőződésük, fogyatékosságuk, koruk vagy szexuális beállítottságuk alapján szenvednek hátrányos megkülönböztetést. A programokban számos közéleti szereplő, politikus, művész, médiaképviselő vesz részt, adja nevét, arcát, segít az év üzeneteinek célba juttatásában. Világos legyen, mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódhoz Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy széles körű társadalmi igénnyé kell tenni az esélyegyenlőség kérdéskörét, a célkitűzések megvalósításába be kell vonni az érintett csoportokat képviselő civil szervezeteket, szakmai háttérintézményeket, önkormányzatokat és használni kell a nyilvánosság eszközeit is. Hangsúlyozta, hogy az esélyegyenlőség megteremtése, a diszkriminációval szembeni fellépés politika felett álló kihívás, a rendszerváltást követően kialakult jogi intézményi kereteket meghaladó, széles bázison alapuló, nemzeti közügy. Ennek érzékeltetésére ismertette a Nemzeti Stratégia általános megközelítési elveken alapuló célkitűzéseit, amelyek az EURÓPAI ÉV négy közösségi alapcélkitűzésére épülnek, és a jogokat, a képviseletet, az elismerést, a tiszteletben tartást veszik figyelembe minden tevékenységben. Folytatta a hat diszkriminációs okkal, mint a nemi, faji vagy etnikai származás, a vallás vagy hitbéli meggyőződés, a fogyatékosság, a kor, a szexuális irányultság, amelyek mindegyikének fontos a kiegyensúlyozott kezelése. A megvalósítási szempontokat figyelembe véve a miniszter lényegesnek tartja a decentralizációt (azaz szubszidiaritást), aminek következtében a döntések, az intézkedések jelentős része regionális, megyei, helyi szinten valósul meg. Nélkülözhetetlen a diszkrimináció elleni fellépés összes lehetséges szereplőjének megszólítása, illetve bevonása az EURÓPAI ÉV eseményeibe legyen szó a gender mainstreaming, a nők és férfiak társadal- ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet március I

16 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK mi egyenlőségének érvényesítéséről, vagy az akadálymentesítésről, amely szintén össztársadalmi kérdés, hiszen több társadalmi csoportot az időseket, a betegeket, a gyermekeket, az egészségkárosodással vagy kisgyermekkel közlekedőket érinti, akik számára fontos és elengedhetetlen a fizikai akadályok felszámolása. De az év során nagyobb figyelmet kell fordítani az infokommunikációs akadálymentesítésre is, ugyanis az üzenetek jó része ezúton válik hozzáférhetővé mindenki számára. Beszéde végén, az esélyegyenlőség évének kezdetén technikai minimumként az őszinte szembenézést javasolta, amely segít a problémák valódi feltárásában és az együttgondolkodást követő eredményes megoldásában. György Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Unióban növekszik a szolidaritás a mássággal szemben. Úgy látja az esélyegyenlőség megteremtésében a civil szervezeteknek kiemelt szerepe van, feladatuk a többi között, hogy az állampolgároknak információt adjanak jogaikról, illetve tartalommal töltsék meg az aktív idősödés fogalmát. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa, az EURÓPAI ÉV nagykövete szerint az esélyegyenlőség évével újabb impulzust kapott az, hogy a mindennapok részévé váljék a diszkriminációellenesség gondolata. Az antidiszkriminációt biztosító jogi keretek rendkívül fontosak, mivel egy társadalom a jog által is alakul emelte ki az országgyűlési biztos, hozzátéve, hogy a jogrend önmagában nem elegendő, a jog érvényesítéséért felelős szerveknek döntő szerepük van az esélyegyenlőség megteremtésében. Lévai Katalin európai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy le kell bontani a diszkrimináció kordonjait, mert ezek a kordonok választanak el minket attól az Európától, amelyben mindannyian élni szeretnénk..az esélyegyenlőség évére azért van szükség, mert ha nincs esélyegyenlőség, akkor van diszkrimináció, van rasszizmus, van antiszemitizmus és mindenféle megkülönböztetés azokkal szemben, akik nem tudják megvédeni jogaikat folytatta. Megjegyezte azt is, hogy ez nem korlátozódik csak egyetlen évre, hanem a társadalmi párbeszéd évével folytatódik majd. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő szerint az ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉVének Érdi Tamás az ESÉLYÉV gáláján ünnepi koncertet adott. 26 éves és eddig 24 országban koncertezett a világ különböző pontjain ben született, s koraszülöttként, egy hibás inkubátorkezelés következtében elvesztette a látását. Zenei érdeklõdésére hamar felfigyeltek. Tanárai, Becht Erika és Kollár Zsuzsa, egy speciális módszerrel láthatóvá teszik számára mindazt, ami a kottában található, s amelyet az õ saját művészi elképzelése követ. 8 évesen a Vigadóban lépett először pódiumra. Művészdiplomát a Torontói Royal Conservatorium ösztöndijasaként szerzett Leon Fleisher tanitványaként. Legutóbb március 15-én Norvégiában, az Oslói Koncerthaus Lille Salban adott koncertet. Bővebben: célja, hogy felhívja az európai társadalmak figyelmét egy igazságos, összetartó, mindenki számára esélyegyenlőséget biztosító élet előnyeire. Fontosnak tartja a nemek közötti esélyegyenlőség követelményeinek érvényesítését és az ehhez szükséges képzést, tájékoztatást. Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára azt emelte ki beszédében, hogy az oktatást alkalmassá kell tenni az esélyegyenlőtlenség csökkentésére. Noha az oktatás a legfontosabb befektetés, ugyanakkor ma veszteséges, mert nem tudjuk biztosítani mindenki számára tehetsége kamatoztatását jelentette ki az államtitkár megjegyezve, hogy kiszorul az, aki szegény, aki iskolázatlanabb családból jön, aki roma vagy fogyatékkal élő. Az államtitkár az oktatáspolitika fő céljaként a párbeszédet, az esélyegyenlőség központú pedagógiai gyakorlat kialakítását tűzte. A konferencia plenáris részében hazai szaktekintélyek tartottak előadást. Gyulavári Tamás egyetemi docens az antidiszkriminációs jogharmonizációt ismertette a magyar tapasztalatok alapján. Farkas Lilla, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének elnöke a diszkrimináció elleni fellépés hatékony eszközeit sorakoztatta fel, és minden érintettet, illetve az őket képviselő szervezeteket a panaszaik minél nagyobb számban történő bejelentésére ösztönözte. Sebestény István, a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsosa bemutatta a civil társadalom esélyegyenlőségi potenciálját. A szekcióüléseken az év négy fő szempontja mentén a hátrányos megkülönböztetés konkrét példáinak és a jogorvoslati lehetőségeknek megismerése volt a cél, szakértők közreműködésével a témák körbejárása, megoldási javaslatok felmutatása, vita generálása folyt. (Az előadások anyagai és a szekciók összefoglalója letölthető: II ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet március

17 KAPCSOLÓDÓ Rendhagyó női találkozó NŐttön NŐ A Törökfürdő Alapítvány rendhagyó kulturális, művészeti, esélyegyenlőségi rendezvényeiről és a műfajokat sajátos módon átlépő, elegyítő stílusáról vált ismertté. Március elején újabb szokatlan, a tágabb médianyilvánosságot is megmozgató eseményt szervezett NŐttön NŐ címmel az A38-as hajón. A találkozót a támogató Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár nyitotta meg. Bár napjainkban szabályos információdömping tapasztalható női témákban, értelmezésekben és a női lapokban, azonban óriási a szakadék a leíróelemző és a népszerű-bulvár megközelítés, szemléletmód között. Az alapítvány és együttműködő partnerei szerint az utóbbi 15 évben keletkezett gender studies tudományág által felvetett dilemmák és problémák sokszor csak a szűkebb szakmai közönséghez jutnak el. Épp ezért fontosnak tartják a tudományos témák bővítését, differenciálását a kevésbé bevett megközelítésekkel. Véleményük szerint a nők változó szerepeinek, általános helyzetének elemzését élményszerű, átélhető közegbe kell helyezni, ezért neves média- és kulturális személyiségek köztük Bódis Kriszta, aki a társzervezője volt a programnak, Jakupcsek Gabriella, Bombera Krisztina, Gerő András, Vámos Miklós, Stahl Judit, Karafiáth Orsolya, Palya Bea és Eszenyi Enikő vettek részt az eseményen. A NŐttön NŐ hétvége a klasszikus gender-témákhoz, mint az erőszak a családban és a munkahelyen, a nemek reprezentációja a művészetben, a közéletben, a média világában, a kortárs amerikai feministák irányaihoz hasonlóan más típusú, populárisabb megközelítéseket igyekezett felsorakoztatni. Nem korcsoportok, hanem különböző miliők szerint bontották ki a nőket érintő problémákat és jelenségeket. A két nap előszeretettel keverte az eseményműfajokat. Egy pódiumvita után tudományos ismeretterjesztő, vetítéssel támogatott előadás következett, majd lazítóként a női érzékenységet, szókimondást előtérbe helyező kulturális produkciót és művészeti akciót tűztek műsorra. Nőmenklatúra címmel Vajda Éva moderálásában a minisztériumi és közintézményi női vezetőkkel Ballainé Krikker Zsuzsanna, Csorba Csilla, Daróczi Ágnes, Rauh Edit és Schneider Márta részvételével folyt beszélgetés. A férfioldalt, eredeti nőlátásával Gerő András kultúrtörténész képviselte. A nők változó szerepét, lehetőségeit járták körül, válaszokat kerestek arra, hogy léteznek-e tipikus női magatartásnormák, -minták a közélet befolyásolására. Arra a kérdésre, hogy szükséges-e a nők alaptulajdonságai közé sorolt ösztönös megérzés, intuíció a vezetésben, hatalmi helyzetekben, a beszélgetés szinte mindegyik hölgy tagja hasonlóan fejtette ki véleményét: szerintük a nők adottságuknál és társadalmi, kulturális szocializációjuknál fogva valóban nagyobb beleérző képességgel rendelkeznek, látásmódjuk, problémaérzékenységük bizonyos esetekben fejlettebb, és a megoldásokban is gyakrabban hívják segítségül a kedvességet, az empátiát, többször támaszkodnak megérzéseikre. Egyetértettek, sőt vallják, hogy a tisztelet kivívásához ez nem elegendő, szakmai tudásra, helytálló képességre, vezetői erényekre is szükség van. Azt mindenképpen fontosnak tartják, hogy egy lényeges dologban változzon a jelenlegi szemléletmód, miszerint a férfi főnökök szakértelme megkérdőjelezhetetlen, míg, ha egy nő küzdi magát vezetői pozícióba, arról sokszor úgy vélekednek, hogy valószínű női bájának, jó kapcsolatainak vagy másnak és nem szakmai tudásának köszönheti előmenetelét. A két nap alatt szó esett arról is, hogy hogyan gondolkoznak a jelenvilágról és önmagukról azok a nők, akik ma Magyarországon a média sztárjai és háttéralakítói. Megjelent a nő mint klasszi- ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet március III

18 KAPCSOLÓDÓ Érik az EPER Új pályázati rendszerről adtak tájékoztatást a Nemzeti Civil Alapprogram Országos Hatókörű Kollégium márciusban megtartott, tavalyi évet is értékelő nyílt napján. Elkészült és a pályázók számára is elérhetővé vált az új pályázatkezelő szoftver, az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer az EPER regisztrációs oldala. Nőmenklatúra kerekasztal résztvevői: Vajda Éva, Daróczi Ágnes, Rauh Edit, Schneider Márta, Ballainé Krikker Zsuzsanna Az év nagykövetei kus fogyasztó és mint piaci célcsoport, kiderült mely női rétegek, miliők léteznek piaci és reklámszempontból. Neves párok cseréltek eszmét az együttélési szabályokról és a szabályok felrúgásáról, a férfi és női szerepekkel kapcsolatos bizonyosságokról és bizonytalanságokról, közös kudarcokról és kapcsolatépítő élményekről. KitűNŐ jelenetek a dologházból címmel Marjai Judit trap-pictures stílusú fotókiállítása színesítette a programot. A fotóművész ismert nőket, neves személyiségeket ábrázolt, akik egyben egyszerű toposzok a fotografikus helyzet szorításában: költőnő a vécépumpával, politikusnő szobanövényként a cserépben, mások a háztartási készülékek fojtogató rabságában. Médiasztár(nő), írónő répával és baltával, valamint egy különös ház, ahol a nő számára az egyetlen melegséget a bojler adja. Az esti koncerteken világzene, népzene, jazz szórakoztatta a női fesztivál közönségét. Fellépett a Palya Bea Quintet, a Fabula Rasa, a Szájról szájra Bognár Szilvia, Herczku Ágnes, Szalóki Ági, a Krétakör Színész Tánczenekar, Dj Sanyi és Dj Beata Pozitíva. Palya Bea és Kaltenbach Jenő ismert személyiségek és egyetértenek a 2007 Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év célkitűzéseivel. Mindketten emblematikus szereplői a kisebbségi, esélyegyenlőségi, antidiszkriminációs kérdéseknek. Munkásságuk, tehetségük nemcsak itthon, de Európában is jól ismert. A választás azért esett rájuk, mert mind szakmai hitelességük, mind emberi tulajdonságaik alkalmassá teszik őket a poszt betöltésére. Állásfoglalásuk, elfogulatlan véleményük, tehetségük példamutató és megkérdőjelezhetetlen, közvetítésükkel fokozódik az összetartozás érzése. Kiss Péter minisztertől átvették megbízólevelüket. A szoftver február végétől üzemel, és a évi hazai pályázatokat már ebben az új rendszerben hirdetik meg és kezelik. Márciusban és áprilisban jelennek meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Nemzeti Civil Alapprogram és a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram idei pályázati felhívásai, amelyeknél választható az elektronikus beküldési lehetőség. Abban az esetben, ha a pályázati felhívás úgy rendelkezik, hogy a pályázatot kizárólag elektronikus úton internetes pályázatként kell beküldeni, akkor a pályázónak a pályamű benyújtása előtt regisztrálnia kell az EPER rendszerben. A regisztráció már elindult, amelyhez segítséget nyújt az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Kht. honlapján található regisztrációs felület, az Internetes Pályázatkezelő Rendszer. A regisztráció megkezdése előtt el kell dönteni, hogy személyként vagy szervezetként szeretne nyilvántartásba kerülni a pályázó az EPER rendszerben. Személy alatt a magánszemélyeket, valamint az egyéni vállalkozókat, szervezet alatt a társadalmi szervezeteket, alapítványokat, közalapítványokat, közhasznú társaságokat, gazdasági társaságokat, önkormányzatokat, egyházakat, személyek egyéb közösségeit, intézményeket értik. Felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben valaki szervezete nevében szeretne pályázatot beadni, akkor a szervezet regisztrációja funkciót kell választania, hiszen a pályázó adataihoz a regisztráció során megadott adatokat fogják a rendszerbe automatikusan beemelni. EPER regisztráció: Internetes cím: cím: hazaitamogatas@esf.hu vagy az ESZA Kht. ügyfélszolgálatán (Budapest, Amerikai u. 96.) vagy a 1/ telefonon lehet érdeklődni. NCA zöldszám: 06 80/ IV ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet március

19 ESÉLYNÖVELŐ Bővült az Esélyek Háza hálózat Győrben megnyílt az ország tizennyolcadik Esélyek Háza. Kara Ákos, a megyei közgyűlés alelnöke fontos mérföldkőnek tekinti a város és a megye életében a ház átadását. Köszöntőbeszédében hangsúlyozta, minden ember egyenlő elbánásra jogosult, alapvető, hogy mindenki egyformán részt tudjon venni a közéletben, ezáltal erősödjön az emberekben az egymás iránti felelősségérzet. Bízik benne, hogy az iroda, aminek az önkormányzat biztosított helyet, olyan szellemi műhely is lesz, ahol mindenki partnerekre talál problémája megoldásában. A győri Esélyek Háza kiemelt feladatának tekinti a nők esélyegyenlőségét megteremtő intézkedések kezdeményezését különös tekintettel a kisgyermekeket nevelő nők munkavállalási esélyeire, a részmunkaidős foglalkoztatási lehetőségek- re, a diszkrimináció felszámolására. A megyei közgyűlés elnöke fontosnak tarja a romák társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának elősegítését, az idősek szociális, mentálhigiénés problémáira való megoldáskeresést, a fogyatékossággal élő személyek társadalmi beilleszkedésének megkönnyítését, a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek növelését, valamint a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartást és együttműködést. Rauh Edit szakállamtitkár szerint a ház a közösségépítés tere lehet, ahová olyanok is betérhetnek, akik nem szívesen fordulnának problémájukkal hatóságokhoz, hivatalokhoz. Köszöntője végén jelképesen átadta a ház kulcsát, ezzel hivatalosan is megnyitotta az irodát. Bővebben: A kormány 2004-ben hozta létre az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatot. Mára tizennyolc Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda, ismert néven Esélyek Háza működik, amelyek célja, hogy a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzésében közreműködjön, illetve, hogy együttműködjön az előítéletek csökkentése érdekében a térségben működő szervezetekkel, intézményekkel. Elsődleges célcsoportjai a diszkriminációt elszenvedők. Az érdekvédelmi szervezetekkel közösen ún. Esélyegyenlőségi Fórumot működtetnek, amely önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek képviselőiből áll. Bár az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézményrendszer elsősorban központi kormányzati szinten működik, az egyenlő bánásmód törvény alapján a települési önkormányzatok is elfogadhatnak helyi esélyegyenlőségi programot. Ebben elemzik a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetét, és meghatározzák azok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az EURÓPAI ÉVhez kapcsolódóan az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatnak kiemelt szerepe lesz a megvalósításban. Forrás: Nemzeti stratégia és prioritások FOGALOMTÁR Eurobarométer az EP Bizottság egyik szolgálata, amelyet 1973-ban hoztak létre, és amely minden tagállamban és tagjelölt országban méri és elemzi a közvélemény alakulását. Annak ismerete, hogy az emberek hogyan vélekednek bizonyos kérdésekről rendkívül nagy segítséget jelent a bizottságnak jogszabálytervezetei megszövegezésekor, döntései meghozatalakor, illetve munkájának értékelésekor. Az Eurobarométer a közvélemény-kutatás és a fókuszcsoport módszerét is alkalmazza. Felmérései évente hozzávetőleg 100 jelentés kiadását eredményezik. Forrás: Gender az a társadalmi és kulturális összefüggés rendszer, amely a nemek nők és férfiak helyzetét, szerepét meghatározza adott helyen, adott korban és adott időben. Ma is mást jelent nőnek és/vagy férfinak lenni egy Himalája közeli kis faluban, mint Budapesten, Afrikában vagy az arab világban. Forrás: Gender mainstreaming azt jelenti, hogy a nők és férfiak közötti különbségek soha nem képezhetik a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) alapját. Iránymutatásai szerint újra kell gondolni a munkaerőpiac működését és annak a nők és a férfiak foglalkoztatására gyakorolt hatását; rámutat arra is, hogy tartós változásokra van szükség a társadalomban: át kell alakítani a szülői szerepeket, a családszerkezetet, a munka- és időbeosztást, akár az intézmények működését is; azaz nem a nőket kell, valahol a lehetőségek peremén hozzáigazítani a fennálló viszonyokhoz, hanem magukat a társadalmi viszonyokat kell átformálni. Megoldásként veti fel, hogy olyan együttműködést kell kialakítani nők és férfiak között, amely lehetővé teszi, hogy mindkét nem egyaránt részt vehessen a társadalom fejlődésében, és egyaránt részesedhessen e fejlődés eredményeiből; ehhez fel kell tárni az egyenlőtlenség valódi okait, és ezekre ható célzott beavatkozásokat kell alkalmazni. Felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedések ne csupán érzékenyek legyenek a nemek közötti különbségekre, de járuljanak hozzá az egyenlőtlenségek csökkentéséhez is; például több figyelmet kell fordítani a férfiakra, és feltárni azt, hogy mit tehetnek ők egy igazságosabb társadalomért. A gender mainstreaming magába foglalja a cselekvési stratégiát, a döntéshozatalt, az információk- ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet március V

20 RÖVIDEN hoz való hozzáférést, eljárásokat és módszereket, módszertant, az alkalmazásokat, ellenőrzést és értékelést. Forrás: SZMM Esélyév 2007 Programiroda Infokommunikációs akadálymentesítés a fogyatékossággal élők, családjaik és támogatóik számára teszi hozzáférhetővé az öszszes elérhető szolgáltatást, információt. A tagállamoknak konzultálva a fogyatékossággal élők érdekeit képviselő szervezetekkel biztosítani kell, hogy a nagyközönség számára ajánlott új számítástechnikai infrastruktúra a fogyatékossággal élőknek is elérhető legyen, ezért arra vonatkozóan kell stratégiákat kidolgozni, hogy a segítséggel élők különböző csoportjai szükségleteiknek megfelelően jussanak hozzá, pl. a Braille-íráshoz vagy a nagybetűs nyomtatáshoz, hogy az írott dokumentációk tartalma számukra is érthetővé váljon. A hallássérültek számára a szóbeli tartalmakhoz való hozzájutást kell biztosítani jelbeszéddel. Meg kell fontolni jeltolmács alkalmazását a siket gyerekek és családtagjaik, segítőik számára, pl. az oktatásában. Törekedni kell más kommunikációs nehézséggel küzdők pl. az értelmi fogyatékossággal élők mindennapjainak megkönnyítésre is azzal, hogy számukra egyszerűsített módon teszik nyilvánossá a szükséges információkat. El kell érni, hogy a hírközlő eszközök, különösen a TV, rádió, internetes oldalak minden fogyatékossággal élő ember számára is használhatók legyenek. Forrás: ELTE BGGYFK Szubszidiaritás (decentralizáció) elve azt jelenti, hogy az EU döntéseit mindig a polgárokhoz lehető legközelebb kell meghozni. Vagyis, az Unió egy adott kérdésben csak akkor cselekszik kivéve természetesen azokat az ügyeket, amelyekért egyedül felelős, ha az EU-intézkedés hatékonyabb, mint a nemzeti, regionális vagy helyi szinten hozott intézkedés. A tagállamok alkotmányában meghatározott hatáskör-átruházás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Eszerint a közösségre csak azokat a jogköröket ruházzák át, amelyeket hatékonyabban lehet közösségi szinten gyakorolni, mint a függetlenül eljáró tagállamok vagy a régiók útján. Forrás: Nők a nőnapról Mi a baj a nőnapi csokorral? Tegyük láthatóvá a nőket címmel, a Nemzetközi Nőnapról való újszerű megemlékezésre invitálta tucatnyi civil szervezet köztük a NANE, a MiNŐK, a MONA az érdeklődőket március 8-án Közép-Európai Egyetem (CEU) Gellner termébe. A modern társadalom problémáit a magyar történelem hagyományaival ötvöző rendezvény keretében nyilvánossá tették számos magyar női és nemcsak női civil szervezet által megfogalmazott 12 pontot, hasonlóan az 1848-as 12 ponthoz, de ezúttal a nők mindennapjainak és problémáinak figyelembevételével fogalmazták meg a magán- és a közszféra terén szükséges változásokat. Kifejtették, hogy mi is a baj a nőnapi csokorral egy olyan világban, ahol a nők iránti tisztelet ellenére hátrányos élethelyzetben élnek lányok, anyák, hölgyek, asszonyok, leszbikusok, prostituáltak, azaz nők ezrei. A szervezők véleménye szerint nem elégséges, hogy az év egy napján, a Nemzetközi Nőnapon emlékeznek meg a nőkről, a jogaikról, amelyek az élet számos terü- letén sérülnek. Ezért az esemény egyben nyitórendezvénye volt annak az éves programsorozatnak, amelynek során minden hónapban a 12 pont részletesen közül egyet-egyet vesznek górcső alá a kezdeményezők. Az eseményt támogatta a CEU Gender Studies Tanszéke. Mit kíván a női nemzet? 1. Női érdekérvényesítést minden szinten! 2. Valódi nőket a médiába! 3. (Anyagi) elismerést a nők munkájáért! 4. Biztonságot a nőknek otthonaikban (is)! 5. Nőkre szabott egészségügyi szolgáltatásokat! 6. Méltó módon foganni, szülni és születni! 7. Több nőt a politikai és gazdasági döntéshozatalba! 8. Esélyegyenlőséget teremtő oktatást! 9. Demokráciát a párkapcsolatokban! 10. A hátrányos helyzetű nők intézményes támogatását! 11. A szexuális önrendelkezés jogát! 12. A nőmozgalom támogatását! A Szubjektív Értékek Alapítvány március 21-én megrendezte az Antiraszszista Világnapot, amelynek fő témája idén a magyarság mint kisebbség volt. Az esemény szorosan kapcsolódik A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen immár ötödik éve futó uniós kampányhoz, amely idén kiegészül az EURÓPAI ÉVvel. A diszkriminációs, etnikai és kisebbségi problémákra keresték a választ neves szakemberek, politikusok, jogászok és szociológusok, akik a témával kapcsolatos szempontokat, tapasztalatokat járták körül, figyelembe véve a politikai stratégiákat is. A szakmai programot a hagyományos filmklub vetítése zárta. Az érdeklődők megtekinthették a 2007-es Magyar Filmszemle fődíjas filmjét, az Iszka utazását, majd beszélgethettek Bollók Csaba rendezővel a Corvin moziban. VI ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet március