Hat eredményes év. a fejlesztéspolitikában. Összefoglaló az európai uniós támogatások felhasználásáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hat eredményes év. a fejlesztéspolitikában. Összefoglaló az európai uniós támogatások felhasználásáról 2004 2010"

Átírás

1 Hat eredményes év a fejlesztéspolitikában

2 Tartalomjegyzék 7 I. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és Kohéziós Alap eredményei 9 I. 1. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv eredményei számokban 11 I. 2. Az I. NFT eredményei kiemelt fejlesztési területenként 11 I Oktatás 15 I Munkaerô-piaci programok 19 I Környezet- és természetvédelem 22 I Közlekedés 26 I Gazdaságfejlesztés 29 I Városrehabilitáció 33 I Turizmus 37 I Vidékfejlesztés 39 II. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményei 44 II. 1. Megújult intézményrendszer 48 II. 2. Egyszerûbb eljárásrendek, kevesebb adminisztráció 51 II. 3. Kiemelt szempont az átláthatóság 54 II. 4. A partnerség intézménye 56 II. 5. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddigi eredményei számokban 60 II. 6. Az ÚMFT eredményei fejlesztési területenként 60 II Környezetvédelem 62 II Hulladékgazdálkodás 65 II Szennyvízkezelés, ivóvízminôség-javítás, árvízvédelem 69 II Természeti értékeink jó kezelése 1

3 71 II Megújuló energiák 74 II A közlekedési rendszerek fejlesztése 76 II Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetôségének javítása 79 II Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetôségének javítása 81 II A térségi elérhetôség javítása 84 II Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése 86 II A városi és elôvárosi közlekedés fejlesztése 88 II Kerékpárutak épülnek országszerte 91 II Településrehabilitáció 99 II Turisztikai fejlesztések 105 II Gazdaságfejlesztés, vállalkozás-élénkítés 108 II A kis- és középvállalkozások fejlesztése 110 II Az üzleti környezet fejlesztése 113 II Pénzügyi eszközök a vállalkozásoknak 117 II Kutatás-fejlesztés, innováció 119 II A közigazgatás megújítása 123 II Foglalkoztatási-képzési programok 126 II Az oktatás infrastrukturális fejlesztése 130 II Az oktatás tartalmi megújítása 132 II Egészségügyi fejlesztések 136 II Szociális programok, társadalmi kohézió 141 II Program a leginkább hátrányos helyzetûek felzárkóztatására 143 II Válságkezelés az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 147 II. 7. Az elôttünk álló idôszak feladatai az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsán 148 III. Egyéb nemzetközi alapok 151 III. 1. Az os idôszakban menedzselt, egyéb nemzetközi alapok 151 III Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés 152 III INTERREG-programok 154 III Schengen Alap 156 III. 2. A as idôszak más európai fejlesztési alapjai 156 III Magyarország részvételével megvalósuló határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttmûködési programok 158 III Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 159 III Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 160 III Magyarország Szlovákia Románia Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttmûködési Program 161 III Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program 162 III Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program 163 III Délkelet-európai Transznacionális Együttmûködési Program 164 III Közép-Európa Transznacionális Együttmûködési Program 165 III Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program 166 III Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program 167 III INTERREG IVC Interregionális Együttmûködési Program 168 III Svájci Magyar Együttmûködési Program 172 III EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program 175 III Átmeneti támogatás 176 III Igazgatási partnerség 177 III Europe Direct 2 3

4 Elôszó Kedves Olvasó! Hat izgalmas, mozgalmas, dolgos és eredményes esztendôt tudhat magáénak Magyarország az Európai Unióban. Uniós csatlakozásunk ugyanis hatalmas esélyt, valódi lehetôséget teremtett ahhoz, hogy a közösségi fejlesztéspolitika eszközeit jól és eredményesen használva évtizedes hátrányokat küzdhessünk le májusa jelentôs változásokat hozott a fejlesztéspolitikában. Az úgynevezett elôcsatlakozási alapokat a Phare, az ISPA és a Sapard pályázati rendszereit felváltották a Strukturális Alapok, idehaza az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai. Ez a változás sokkal több uniós támogatást, sokkal jelentôsebb fejlesztési forrásokat, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb feladatot és nagyobb felelôsséget is jelentett pályázóknak és pályáztatóknak. Tanulási idôszak volt a os idôszak a vállalkozásoknak, az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek, és tanulási idôszak volt a pályáztató intézményeknek is. Magyarország pedig éltanuló volt, jól teljesített a fejlesztéspolitikában: elsôsorban a pályázók szorgalmának köszönhetôen az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretét sikerült felhasználnunk, fontos és szép fejlesztéseket és programokat megvalósítva szerte az országban. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatai alapján a as idôszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításának már egy megújult intézményrendszerrel, új pályázati eljárásrendekkel, összességében egy egyszerûbb és pályázóbarátabb rendszerrel kezdhettünk neki. Olyan intézményrendszerrel, amelyben minden korábbinál több feladat hárult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre. Büszkék lehetünk arra, hogy ebben az új struktúrában a központi közigazgatásban úttörô módon minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a partnerség intézményrendszere, és hogy a társadalmi és szakmai egyeztetések folyamatos láncolatával közös üggyé, közüggyé tudtuk tenni a fejlesztéspolitikát Magyarországon. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv történelmi lehetôséget és hatalmas forrásokat jelent Magyarországnak, a magyar pályázóknak. Olyan nagyságrendû fejlesztési forrásokat, amelyeket okosan kell felhasználnunk, okosan kell befektetnünk ahhoz, hogy ne csak 2013-ig, hanem sokkal hosszabb idôszakra megalapozzuk vele az ország fejlôdését. Azt a fejlôdést, amelyben a világgazdasági válság az elmúlt idôszakban bizony komoly törést hozott. Az elmúlt hónapok eredményeit látva meggyôzôdéssel mondhatjuk: az európai uniós forrásokat sikerült eredményesen használnunk a válságkezelésben is, a munkahelyek megôrzése, az építôipar talpon maradása, a vállalkozások forráshoz jutása érdekében. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai kétségkívül segítettek mérsékelni a pénzügyi-gazdasági világválság kedvezôtlen hatásait, és a most zajló fejlesztések megalapozhatják azt, hogy a válságot követôen egy versenyképesebb, lendületesebben fejlôdô ország lehessen Magyarország, hosszú távon is meghatározó súllyal és szereppel a régióban. Dr. Vági Márton az NFÜ elnöke Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddig támogatott projektjeinek eredményei közel 300 km új kerékpárút fő képzése az álláshoz jutás érdekében 8 kiemelt fürdő fejlesztése kilométer alsóbbrendű út, 107 kilométernyi új autópálya és gyorsforgalmi út építése és megújítása új és felújított bölcsődei férőhely teremtett munkahely 26 magyarországi kórház sürgősségi osztályának modernizálása gazdaságfejlesztési forrás vállalkozás számára hazai vállalkozás pénzeszközhöz juttatása 310 település központjának megújítása akadálymentesített helyiség a közintézményekben km új szennyvízcsatorna 365 óvoda és iskola megújítása 68 járóbeteg-szakrendelő építése és megújítása 8 kiemelt kórház korszerűsítése 332 helyen turisztikai vonzerő és szálláshelyfejlesztés 1,2 millió lakos és lakókörnyezetük ár- és belvízvédelme Az Európai Bizottság különösen elégedett azzal, hogy a programok teljesítése... rendkívül kielégítô abszorpciót eredményezett 2009 végére.tény, hogy a Bizottsághoz az elmúlt év végéig az összes EU-tagországtól beérkezett 27 Stratégiai Riport folyamatban lévô elemzése alapján, Magyarország jelenleg összehasonlításban is jól halad a kohéziós politika teljesítésében... Dirk Ahner az Európai Bizottság regionális politikájáért felelôs igazgatója Brüsszel, február

5 Ez a kiadvány a 2004 óta eltelt idôszak fejlesztéspolitikai eredményeit veszi sorra azokat az európai uniós forrásokhoz és egyéb európai alapokhoz kapcsolódó eredményeket, amelyek megvalósításában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és jogelôd intézményei kiemelt szerepet játszottak. Az elsô fejezet a os idôszak Nemzeti Fejlesztési Tervének elôkészítésérôl, eredményeirôl, az I. NFT öt operatív programjának fôbb számairól és az ebben az idôszakban a Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alap támogatásával Magyarországon megvalósult fejlesztésekrôl, beruházásokról ad áttekintést olyan fontosabb fejlesztési területeken, mint amilyen az oktatás, a munkaerô-piaci programok, a környezet- és természetvédelem, a közlekedés, a gazdaságfejlesztés, a városrehabilitáció, a turizmus és a vidékfejlesztés. A második fejezet a as idôszak nemzeti stratégiai referenciakeretének, az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek az elôkészítését és az eddigi eredményeit veszi sorra, ugyancsak olyan kiemelt fejlesztési területek szerint, mint amilyen a környezetvédelem, a közlekedési rendszerek fejlesztése, a településrehabilitáció, a turisztikai fejlesztések, a gazdaságfejlesztés és a vállalkozás-élénkítés, a kutatás-fejlesztés és az innováció, a közigazgatás megújítása, az oktatás infrastrukturális fejlesztése és tartalmi megújítása, az egészségügy, a társadalmi kohézió, valamint a válságkezelés. A kiadvány harmadik fejezete a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladat- és hatáskörébe tartozó, egyéb európai alapok többek között a különbözô határ menti programok és területi együttmûködések, a Svájci Magyar Együttmûködési Program, valamint az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program jelenlegi állásáról és eddigi eredményeirôl igyekszik átfogó képet adni. I. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és Kohéziós Alap eredményei Európai uniós csatlakozásunk napja, május elseje óta Magyarország az elsôk között teljesít az európai fejlesztéspolitikában. Hazánk büszkélkedhet az újonnan csatlakozott országok közül az egyik legnagyobb arányú forrásfelhasználással, elsôként adtuk be a as idôszakra vonatkozó fejlesztési tervünket, amelynek keretében hazánk írt ki elôször pályázatokat ebben az uniós költségvetési ciklusban. Magyarország a legjobbak között teljesít mind a benyújtott, mind pedig a Brüsszel által elfogadott nagyprojektek számát illetôen, és a kifizetések tekintetében is az elsôk között vagyunk az Európai Unió országai között. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében minden magyar állampolgárra átlagosan forint pályázati támogatás jutott, s ami még fontosabb: az egy fôre jutó uniós támogatás nagysága a leginkább hátrányos helyzetû térségekben meghaladta a forintot. Az Európai Unióval szembeni nettó pozíciónk tehát a közös költségvetésbôl kapott támogatások és az ország befizetéseinek pozitív egyenlege a 2004-es 48,7 milliárd forinttal szemben ben már meghaladta a 400 milliárd forintot. A 2004 és 2008 közötti idôszakban túlnyomórészt az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataival kapcsolatos kifizetéseknek köszönhetôen mintegy milliárd forinttal több forrást kapott Magyarország az Európai Uniótól, mint amennyit a tagságából eredôen be kellett fizetnie a közösségi költségvetésbe. Mindezek az eredmények elsôsorban a pályázók és a pályáztató intézmények kemény munkájának és alapos felkészülésének köszönhetô. Egy jelentôs felkészülési és tanulási folyamatnak, amely során hazánknak az elôcsatlakozási alapok a Phare, az ISPA és a SAPARD tapasztalataira alapozva meg kellett tanulnia kezelni, menedzselni a Strukturális Alapok forrásait Magyarországon. A feladat nagyságát jelzi, hogy míg az elôcsatlakozási alapok esetében 2000 és 2004 között évente mintegy milliárd forint európai uniós forrás állt a pályázók rendelkezésére, addig a os idôszak uniós fejlesztéspolitikai kerete több mint 670 milliárd forint volt Magyarországon. E forrásokat öt operatív program a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), a Humánerôforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP), az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) és a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) pályázatain, valamint a Kohéziós Alap projektjeinek keretében fordíthatta fejlesztésekre Magyarország. 6 7

6 E források az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap, az Európai Halászati Alap, valamint a Kohéziós Alap támogatásai magyarországi felhasználásának koordinálására hozták létre a Miniszterelnöki Hivatal szervezetén belül mûködô Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalából a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt, amelynek feladata a szakminisztériumokban mûködô irányító hatóságok munkájának összehangolása, a források felhasználásának nemzeti szintû koordinációja és az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás volt. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal január 1-én alakult meg. A hivatal létrehozásának célja és feladata a hosszú és középtávú fejlesztési tervezési feladatok ellátása, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek elkészítése, e támogatások felhasználásához szükséges tevékenység végzése és más kormányzati szervek ilyen tevékenységének koordinálása volt. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv készítése során fontos terület volt a partnerség intézményrendszerének kiépítése. Olyan új terület volt ez, amely addig gyakorlatilag példa nélküli volt a magyar közigazgatásban. A prioritások és fô fejlesztési irányok kiválasztásának és rögzítésének szükségessége, az összeg meghatározó nagyságrendje, valamint az elosztáshoz szükséges intézményrendszer hatékony mûködésének igénye indokolta, hogy az a kormányzati fejlesztéspolitika, azok a stratégiai dokumentumok, amelyek e fejlesztési források optimális tehát multiplikátor-hatásokat is kiváltani hivatott felhasználását célozzák, minél szélesebb társadalmi-gazdasági bázison és konszenzuson nyugodjanak. A partnerség intézményének kialakításával egy fokozatosan fejlôdô, eszközrendszerében korszerûsödô és finomodó, folyamatos társadalmi párbeszéd jött létre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve jogelôd intézményeinek irányítása mellett a hazai fejlesztéspolitikában. I. 1. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv eredményei számokban Több mint 42 ezer benyújtott pályázat, 20 ezer támogatott projekt, 691 milliárd forint kifizetett uniós támogatás röviden így foglalható össze a os Nemzeti Fejlesztési Terv mérlege. Ez pedig tekintettel arra, hogy az I. NFT teljes kerete az euró forint-árfolyamtól függôen nagyjából milliárd forint volt, csaknem 100 százalékos forrásfelhasználást jelent, ami azért is jelentôs eredmény, mert az I. NFT indulásakor az európai uniós intézmények részérôl már 80 százalékos forrás-felhasználást is jó eredménynek tartottak volna. A magyar pályázók szorgalmának köszönhetôen csaknem magyar városban és községben valósult meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatott fejlesztés, program vagy beruházás hozzájárulva jobb, európai minôségû életfeltételeink megteremtéséhez. Az eredményeinkre okkal lehetünk büszkék: nem csak a velünk együtt EU-taggá lett országokat, de sok régi tagországot is megelôztünk az uniós források felhasználásában. Bebizonyítottuk: pályázóink szorgalmának eredményeként, az itt is olvasható programoknak köszönhetôen képesek vagyunk élni a tagság nyújtotta lehetôségekkel! keretében országszerte 92 általános iskolát és 61 óvodát bôvítettek vagy újítottak fel EU-forrásból, többségében a leginkább hátrányos helyzetû településeken és 2006 között a felsôoktatás fejlesztésére fordított támogatások hallgató és oktató számára teremtettek korszerû feltételeket az egyetemeken és fôiskolákon. Az I. NFT keretében uniós támogatással elindított környezetvédelmi beruházások több mint 6 millió embert érintenek. Mintegy 600 kilométernyi vasútvonal újult, illetve újul meg és csaknem 700 kilométernyi közút lett, illetve lesz biztonságosabb és járhatóbb az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében elkezdett fejlesztések eredményeként. Ez a nagy arányú forrásfelhasználás mindenekelôtt az eredményesen pályázó vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek sikere. A pályázók munkájának és az egyre gyorsabban, egyre javuló teljesítménnyel dolgozó pályázati intézményrendszernek köszönhetôen európai uniós összehasonlításban is jól állunk a 2006-ig tartó uniós költségvetési idôszak fejlesztési forrásainak felhasználásában: a legutóbbi statisztikák szerint Magyarország az egyik legjobban teljesítô új tagállam. Utak, iskolák épültek és épülnek szerte az országban, fejlesztenek, bôvítenek és versenyképesebbé válnak vállalkozásaink, napról napra lesznek élhetôbbek a településeink az európai uniós támogatásoknak köszönhetôen. Csak az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Az EU kohéziós politikáért felelôs fôbiztosa, Danuta Hübner 2009-ben hazánkban járva kiemelte: Magyarország az európai uniós források felhasználása alapján a kedvezményezett tagállamok között a hatodik helyen áll, nagyon ambiciózus programot valósított 8 9

7 meg a os költségvetési idôszakban, annak forrásait teljesen felhasználta. A fôbiztos szerint az Európai Bizottság örömmel nyugtázta, hogy Magyarország azon tagállamok közé tartozik, melyeknél az uniós források iránti lehívási igény az elôlegeket nem számítva a legmagasabb. I. 2. Az I. NFT eredményei kiemelt fejlesztési területenként I Oktatás Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrásfejlesztés Operatív Programja (HEFOP) keretében mintegy pályázat, illetve beruházás több mint 200 milliárd forint európai uniós támogatáson osztozhatott a os idôszakban. A szétosztott európai uniós támogatások nagyságát tekintve a HEFOP volt a Nemzeti Fejlesztési Terv legnagyobb költségvetésû operatív programja. A program alapvetôen négy területre fókuszált: az aktív munkaerô-piaci politikák támogatására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, az egész életen át tartó tanulás támogatására és az alkalmazkodóképesség javítására, valamint az ezekhez kapcsolódó oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére. Az egész életen át tartó tanulás támogatása volt a HEFOP legnépszerûbb intézkedése a nyertes pályázatok számát és a szétosztott uniós támogatást tekintve egyaránt. Jelentôs uniós források jutottak a pedagógusok képzésére a kompetencia-alapú oktatás bevezetéséhez, és mind tartalmát, mind pedig felszereltségét tekintve nagyban megújult a korábban szétaprózott hazai szakképzési és felnôttképzési Gyakorlatközpontú agrárképzés A hazai agrár-felsôoktatás gyakorlatorientált képzési rendszerének kialakítására és minôségfejlesztésére kapott 110 millió forint európai uniós támogatást az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Debreceni Egyetem. A tananyagfejlesztést célzó programhoz tíz, az agrár-felsôoktatásban érintett magyarországi intézmény csatlakozott

8 rendszer is. A hazai szakképzés, szakoktatás megújításában meghatározó szerepe volt a térségi integrált szakképzô központok felállításának is. Számottevô fejlesztések történtek a hazai felsôoktatásban is: nem csak a képzési programok megújítását segítették uniós források, de mintegy négyzetméter korszerû oktató- és kutatóhellyel is gazdagodtak a magyarországi egyetemek és fôiskolák. A HEFOP-on belül kiemelt terület volt tehát a magyarországi felsôoktatás megújítása, a felsôoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése és a felsôoktatás tartalmi megújítása is. Az I. NFT e célra fordított forrásai hallgató és oktató számára teremtettek korszerû feltételeket az egyetemeken és fôiskolákon. Mézeskalácsház Pusztamagyaródon Egy sikeres uniós pályázatnak köszönhetôen 2007-ben már a megújult és kibôvített óvodában kezdhették a tanévet a környezô települések legkisebbjei a Zala megyei Pusztamagyaródon. A Mézeskalácsház névre keresztelt intézmény felújítására csaknem 180 millió forint uniós támogatás jutott. Újjászületett a gyulaji iskola Európai uniós pályázati forrásból újulhatott meg az alig ezer lelkes tolnai község, Gyulaj általános iskolája. A több mint 140 millió forintos uniós támogatásnak köszönhetôen új tornateremmel és korszerû könyvtárral is gazdagodott az intézmény. Az oktatás tartalmi megújítását szolgáló pályázatok mellett jelentôs források jutottak a közoktatási intézmények megújítására a Regionális Fejlesztés Operatív Program pályázatain is. A os idôszak I. Nemzeti Fejlesztési Tervének egyik legsikeresebb és legnagyobb forrásigényû pályázati konstrukciója az óvodák és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése volt. A ROP keretében 128 beruházás indulhatott el, összesen 16,6 milliárd forint uniós pályázati támogatással. A támogatott 128 projekt részeként 92 általános iskola és 61 óvoda fejlesztése valósulhatott meg, s ami igazán fontos: a felújított intézmények közül 133 a területfejlesztés szempontjából hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetû kistérségek valamelyikében volt található. A felújított vagy kibôvített általános isko

9 lákban több mint 24 ezer diáknak, a korszerûsített óvodákban pedig több mint 5 ezer kisgyermeknek a mindennapjai váltak komfortosabbá a sikeres uniós pályázatoknak köszönhetôen. I Munkaerô-piaci programok Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az aktív munkaerô-piaci politikák támogatására indított programok elsôsorban a fiatalok munkaerô-piaci beilleszkedéséhez, a munkanélküliek és a munkaerôpiacról kiszorultak újra munkába állásához és az idôsebb munkavállalók munkaerô-piaci részvételének segítéséhez nyújtottak európai uniós forrást nem is keveset, mintegy 30 milliárd forintot. A munkanélküliség Auguszta, a legnagyobb A foglalkoztathatóság javításához elengedhetetlen a munkaképes korú lakosság egészségi állapotának javítása, ahhoz pedig az egészségügyi rendszer korszerûsítése. Az elmúlt húsz évben nem volt olyan jelentôs egészségügyi fejlesztés az országban, mint az Auguszta-program: a Debreceni Egyetem Regionális Egészségcentrumának a felépítése. A 12 milliárd forintos gyógyító centrum Észak-Alföld és Észak-Magyarország szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegeinek gyógyításához, ellátásához teremt világszínvonalú szakmai és technikai hátteret. A cél az, hogy az európai uniós támogatással megvalósuló program eredményeként ig 12 százalékkal csökkenjen a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésekben elhalálozók aránya a két régióban

10 megelôzésére és kezelésére indított programokon több mint 37 ezren vettek részt, s közülük 33 ezren be is fejezték e programokat. A legtöbben közülük szakmát kaptak, és csaknem 17 ezren tartósan munkába is álltak. Mindezt segítette az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációjára és 60 munkaügyi kirendeltség korszerûsítésére fordított EU-támogatás is. Sikeresek voltak a nôk munkaerô-piaci visszatérésének segítésére indított programok is csaknem nôt sikerült piacképes szakmához juttatni, és több mint an kaptak uniós segítséget a munkába álláshoz vagy éppen a vállalkozásuk beindításához. Segítség, személyre szabottan Három Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistérség hátrányos helyzetû munkanélkülijeit is segítette az a CERTAMEN címet viselô program, amelynek keretében 65 millió forintos európai uniós támogatással OKJ-s szociális gondozói és ápolói végzettséget szerezhettek és munkatapasztalathoz is juthattak a szolnoki, a mezôtúri és a kunhegyesi kistérség állástalanjai. Munka a hátrányos helyzetûeknek A legszebb kézmûves hagyományokra alapozva indítottak képzési és foglalkoztatási programot a 18 település összesen lakójával súlyos szociális nehézségekkel küzdô, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hegyközben. A 147 milliós uniós támogatással megvalósított program résztvevôi népi iparmûvész képesítést szerezhettek és többen közülük tartósan munkát is találhattak a térségben. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem is fontos célterülete volt az I. Nemzeti Fejlesztési Tervnek. A társadalmi beilleszkedést segítették a hátrányos helyzetû tanulók elsôsorban a roma és a sajátos nevelési igényû fiatalok esélyegyenlôségének biztosítására, valamint a szociális területen tevékenykedô szakemberek képzésének támogatására indított uniós programok. A os idôszakban több mint 27 ezren vettek részt a hátrányos helyzetû emberek, köztük a romák foglalkoztatásának javítását célzó európai uniós programokon, és európai uniós segítséggel fônek sikerült szakmát adni a kezébe. Több mint olyan hátrányos helyzetû embertársunkat sikerült az I. NFT ilyen jellegû programjaival munkába állítani, akiknek korábban jóformán esélyük sem volt az elhelyezkedésre. Nem csak a foglalkoztatás bôvítése, hanem a foglalkoztathatóság javítása, erôsítése is kiemelt célja volt az I. Nemzeti Fejlesztési Terv humánerôforrásfejlesztési pályázatainak, programjainak. Éppen ezért az oktatási mellett a szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére is jelentôs, csaknem 60 milliárd forint EU-forrás jutott csak a HEFOP pályázatain. Az egészségügyi rendszer korszerûsítésére és az ehhez kapcsolódó informatikai fejlesztésekre összesen mintegy 25 milliárd forintnyi uniós támogatást fordítottak, elsôsorban az ország hátrányos helyzetû régióiban

11 A fizikai beruházásokon túl a képzések és a foglalkoztatási programok is meghatározóak voltak a Regionális Fejlesztés Operatív Program pályázatain. Kiemelten fontos volt a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása: önkormányzatok, alapítványok, közalapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok és egyházak pályázhattak csaknem 6,5 milliárd forintra, non-profit foglalkoztatási programok megvalósításával a szociális gazdaságban. Az országos felsôoktatási programokhoz kapcsolódóan a ROP támogatást nyújtott a felsôoktatási intézmények és a helyi szereplôk együttmûködésének erôsítésére is, a végzett fiatal diplomások helyben tartása érdekében. Nagy hangsúlyt kapott a régiós munkaerô-piaci igényekhez kapcsolódó képzési programok támogatása, elsôsorban a régiós hiányszakmákban, illetve a turizmus területén. I Környezet- és természetvédelem A legkésôbb 2010 végéig megvalósuló, országos jelentôségû környezetvédelmi és közlekedési beruházásokra az ISPA elôcsatlakozási alap forrásaival együtt mintegy 375 milliárd forintot ítélt meg hazánknak az Európai Unió. A Kohéziós Alap támogatásával, uniós forrásból megvalósuló 25 környezetvédelmi beruházás a szennyvíz- és ivóvíz-tisztítási, valamint a hulladékkezelési problémák megoldásával mintegy 6 millió állampolgár életminôségét hivatott közvetlenül javítani. A környezetvédelem terén az egyik legfontosabb cél a vízminôség javítása, azon belül is az ivóvíz-minôség javítása, valamint a szennyvízkezelés és szennyvíztisztítás fejlesztése volt. A Kohéziós Alap támogatásával megvalósított, vízminôség-javító beruházásokkal érintett háztartások száma megközelíti a 100 ezret. A szennyvízkezelés terén támogatott fejlesztések 9 megyei jogú városra és a fôvárosra koncentráltak. A Kohéziós Alap kiemelten foglalkozott a szennyvíztisztítással és hulladékkezeléssel, valamint a környezeti kármentesítéssel és a felszín alatti vizek és az ivóvízbázis védelmével is. Szennyvíztisztítás terén Gyôr és Szeged projektjei sikeresen lezárultak, Pécs, Debrecen, Szombathely, Sopron, Zalaegerszeg, Veszprém és Kecskemét projektjei pedig hamaro- Földhôvel fûtenek Veresegyházán Kezdetben csak néhány épület a fürdô, két iskola, egy óvoda és a mûvelôdési ház fûtésére használtak geotermikus energiát a Pest megyei Veresegyházon. Egy sikeres, csaknem 130 millió forintos uniós pályázatnak köszönhetôen 2007 óta már a polgármesteri hivatalt, a postát, a szociális otthont és a két templomot is földhôvel fûtik a városban

12 Arzénmentesen az Észak-Alfölfön A os idôszak egyik fontos eredménye volt, hogy európai uniós támogatással elindult a 41 települést és 109 ezer lakost érintô észak-alföldi ivóvízminôség-javító program, amelynek célja a térségben az ivóvíz arzéntartalmának csökkentése volt. nemzeti parki igazgatóságok is pályázhattak vizes élôhelyek kialakítására, rehabilitációjára vagy éppen erdei iskolák fejlesztésére is. A környezet megóvása, a környezeti ártalmak csökkentése szempontjából egyre fontosabbak az energiahatékonyságot javító beruházások, valamint a megújuló energiaforrások arányának növelését célzó fejlesztések a KIOP-on belül szám szerint ezekbôl a pályázatokból volt a legtöbb. Mindkét területen jelentôs európai uniós forrásokat fordíthattak fejlesztésekre a pályázók. san befejezôdnek, és az európai uniós szinten is az egyik legnagyobb méretû és költségvetésû beruházás, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító építése is elôrehaladt állapotban van. A hulladékkezelési projektjeink közül a szegedi és a miskolci projekt már lezárult, továbbá folyamatban van a hajdú-bihari, a Tisza-tavi, a szolnoki, a Duna Tisza-közi, a Sajó-Bódva-völgyi, az Északkelet-Pest és Nógrád megyei, a Homokhátsági, a Nyugat-Balaton és Zala-völgyi, az észak-balatoni, a dél-balaton és a sió-völgyi, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programja keretében, ebbôl 122 beruházás több mint 120 milliárd forint európai uniós támogatáson osztozhatott a os idôszakban. A támogatott beruházások száma ugyan a KIOP esetében volt a legalacsonyabb, ugyanakkor jellemzôen e területen valósultak meg a legnagyobb és egyben legtöbb embert érintô európai uniós fejlesztések. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program nevébôl is eredôen alapvetôen két területre fókuszált: a környezetvédelemre és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Jelentôs beruházások valósultak meg EU-támogatással a hulladékgazdálkodás területén is. Felmérések szerint az országban évente mintegy 10 millió tonna építési és bontási hulladék, a kórházakban és a rendelôkben évente összesen 9 és félezer tonna fertôzô és veszélyes hulladék, valamint országszerte mintegy 400 ezer köbméter nem-veszélyes hulladék képzôdik. Az ehhez kapcsolódó beruházásokon túl a KIOP az állatihulladék-kezelô telepek fejlesztéséhez és épületek azbesztmentesítéséhez is támogatást nyújtott. A szilárdhulladék-kezelés terén az I. NFT keretében megvalósult beruházások másfélezer magyar települést érintettek. A környezetvédelem mellett a természetvédelem és az árvízvédelem is fontos szerepet kapott a KIOP megvalósítása során. A legjelentôsebb uniós támogatás e téren a Tisza-völgy árvízkezelésére jutott, de 20 21

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar Köztársaság kormánya Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009. áttekintése Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Válságkezelés 4 pillér A gazdasági válság kirobbanását követően

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet 10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 10. elıadás

Regionális gazdaságtan 10. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 10. elıadás Regionális fejlesztési programok Magyarországon Regionális fejlesztési célú pályázati lehetıségek 2 EU-s támogatások: A támogatás egy része az EU költségvetésébıl származik,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Aktuális pályázati kiírások megismertetése, pályázók körének

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) Program megnevezése Hitelnyújtó intézmény Szerződés száma Hitelszerződés kelte Hitelnyújtás célja Beruházás(ok)

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. bemutatása

Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. bemutatása bemutatása 1 Feladatok két fő területre korlátozódnak: - az Európai Uniós fejlesztési programok keretein belül szükségessé vált projektdoktori feladatok ellátása - a nemzetközi szekció (korábbi VÁTI) koordinálja

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben