A MAGYARORSZÁGI KİBÁNYÁSZAT ÉS KİFARAGÁS MÚLTJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYARORSZÁGI KİBÁNYÁSZAT ÉS KİFARAGÁS MÚLTJA"

Átírás

1 1. oldal, összesen: 13 Ceramic Center Feladó: "Nadastó " Címzett: "Tisztelt Attila!" Elküldve: március :52 Tárgy: Gránit Nádastó Stone A MAGYARORSZÁGI KİBÁNYÁSZAT ÉS KİFARAGÁS MÚLTJA

2 2. oldal, összesen: 13 A Dunántúlon és Erdélyben több kıbányát már a rómaiak mőveltek. A homoródjánosfalvai (Udvarhely m.) bányában talált leletek és a környéken elıkerült feliratos kövek alapján megállapították, hogy a bányában az i. sz. 3.század elsı negyedében már kitermelés folyt. Pannónia és Dacia római fennhatóságának megszőnte után, a népvándorlás korából kıbányák mővelésérıl századokon át természetszerően nincsenek adataink.a században épült templomok és kolostorok fennmaradt kıfaragványai észak-itáliai, majd a 12. század közepétıl francia hatásra és kapcsolatokra utalnak. A nagy hatósugarú esztergomi mőhely mellett a mővészettörténeti irodalom számon tartja a pécsi, a pilisszentkereszti kıfaragó mőhelyt, ahol külföldi mesterek dolgoztak. Az 1019-ben felszentelt zalavári bencés apátság faragványai Ausztriában, Salzburg környékén bányászott fehér márványból készültek, más esetekben, például a szeri monostor 13. század eleji építkezésein az oszlopfıket süttıi mészkıbıl (márványból) faragták. Valószínő, hogy az olasz, francia kıfaragók mellett magyarok is dolgoztak, akik idıvel elsajátították a mesterség fogásait. A 13. században már egyes falusi templomok (Csempeszkopács, İriszentpéter, Ják, Lébény, Zsámbék, Feldebrı, Bélapátfalva) kapuzatát is mővészi kıfaragás díszítette. A királyi és egyházi építkezéseket követıen a 14. századtól nagyobb városaink gazdag polgárai is építettek olyan kı- és téglaházakat, amelyek kıfaragó- és kımőves mesterek munkáját igényelték. Zsigmond, majd Mátyás uralkodása idején olasz és német építımesterek dolgoztak Magyarországon. A 15.században elismert volt Kassai István kıfaragó, aki a középkori építési vállalkozótipikus alakja. Tevékenységébıl arra lehet következtetni, hogy a mesterség néhány egyházi és világi központban gyökeret vert Magyarországon, és magyar mővelıi is voltak. Árpád-kori és középkori kıbányászatunkról csak szórványos adatok tájékoztatnak. Több helynév elsı okleveles említése -például Kıkút(1338), Köveskál ( ), Kıvágóörs (1341) - azt bizonyítja, hogy az adott településeken a kıvágás és a kı felhasználása legalább a 14. század elsı fele óta élı gyakorlat volt. A Dunakanyar vidékén a márianosztrai pálos kolostor (1352) és több középkori vár a környéken feltárt kızetekbıl épült ben és 1489-ben a budai királyi palota építkezéseihez az esztergomi érsek Süttırıl és Tardosról szállíttatott márványkövet. E két, Duna melléki bányából származtak a visegrádi vár díszkútja, a budai vár és az esztergomi Bakócz-kápolna márvány faragványai (Balogh J. 1955: 68). A közelmúltban Nagymaros határában fedeztek fel középkori kıbányát, de min dezzel együtt egykorú kıbányászatunkról még keveset tudunk. Kívánatos volna elvégezni régi kıfaragványaink és azokkal egyidejő kıbányáink kızetanyagának összehasonlító geológiai vizsgálatát. Az egri vár építkezésein a 16. század közepén német és olasz kıfaragókon kívül magyarok is tevékenykedtek. A latin lapicida mesterségnév nem csupán kıfaragókat, hanem kıfejtıket és kımőveseket is jelölt. A magyar kıfaragók az Eger környéki kıbányákban dolgoztak, és napszámjuk alig fele volt az olaszok bérének, amibıl arra lehet következtetni, hogy olasz és német mesterek készítették az igényesebb kıfaragásokat, a magyarok pedig a várfalba rakott szögletes kváderköveket fejtették és faragták. A külföldi, leginkább olasz mesterek szerepe meghatározó a magyarországi kıfaragóipar kibontakozásában. Ahol a nagyobb egyházi és polgári építkezéseken kıfaragókra volt szükség, ott rendszerint megtalálhatók az olasz mesterek: Eger környékén kívül dolgoztak a Börzsöny és a Gerecse hegységben, a Balaton-felvidéken és Székelyföldön is. Többen letelepedtek és elmagyarosodtak, mások visszatelepültek hazájukba. Szerepük bizonnyal abból adódott, hogy Itáliában a kora középkor óta a kıfaragásban és építészetben magas szintő szakmai tudásra tettek szert, és ezért szívesen alkalmazták s jól megfizették ıket Magyarországon. Rajtuk kívül osztrák és német kıfaragók betelepülése és hatása számottevı. Nagy múltú kıfejtı és kıfaragó központok az egyházi és világi építészet centrumai közelében alakultak ki: Esztergom-Visegrád-Buda körzetében, Eger környékén és a Balaton-felvidéken. Eger régiójában a püspöki székhely és a vár építkezései folytán a középkor óta mővelt kıbányák a 19. század elejére kimerültek, ezért új bányákat kellett nyitni. A 19. század elejétıl városaink rohamosan felgyorsuló építkezése, majd az utcák kikövezése fokozódó szükségleteket támasztott építı- és útburkoló kı iránt. Példaként említjük, hogy a Börzsöny hegység délnyugati részén lévı Csák-hegyen az 1830-as években kezdıdött a nagyobb arányú kıbányászat ben ismerték fel, hogy a szobi kı útburkolásra alkalmasabb a gránitnál, mert nem válik simává s ezáltal síkossá, mint a gránit. Élelmes tıkés vállalkozók felismerték a Csák-hegyi kıbányászatban rejlı üzleti lehetıséget, és rövid idı alatt felfuttatták

3 3. oldal, összesen: 13 a termelést: 1869-ben már 300 munkás dolgozott a kıbányákban, 1864-ben ezer darab faragott és faragatlan kockakı és 100 ezer darab járdakı került ki a Csák-hegyi bányákból. A környékbeli falvakból sokan elsajátították a kıfejtést és a kıfaragást. Visszaemlékezések szerint a mesterség fogásait az ausztriai Mauthausenbıl hozott munkásoktól tanulták meg, akik késıbb visszaköltöztek hazájukba. A leghíresebb kıfejtık a márianosztraiak lettek. Schafarzik Ferenc munkájából (1904) tudjuk, hogy századunk elején a történelmi Magyarország területén 2515 kıbányát ismertek. Nagyobb részüket a19. században kezdték feltárni, de a szerzı számon tart néhány 18. századi és ısrégi -nek jelölt (bizonytalan ideje mővelt) kıbányát is. A kıfejtés joga, éppúgy, mint az agyagásásé és a mészégetésé, a feudalizmusban a földesurat illette. Ezt a jogot bé rbe adhatta, amit számos nagybirtokos meg is tett. A jobbágyfelszabadítás, illetve az úrbéri pátens utána bányák többsége a falusi közbirtokosság tulajdonában, kisebb része magántulajdonban, de bérlık kezelésében volt. A közbirtokossági bányákat a Bükk alján a legeltetési társulat gondozta, amely helyi kıfejtıkkel vágatta a követ, vagy bérbe adta a közös bányát egy-egy esztendıre. Hagyományos szokásjog szerint a falubeliek saját házuk felépítéséhez ingyen fejthettek követ a község kıbányáiból. A Duna-Tisza köze számos helyén nagy múltú a réti mészkı fejtése, amit a nép általában darázskınek nevez. Holocén kori képzıdmény, amely a mély fekvéső területeken úgy keletkezett, hogy a csapadékvizek és a növényzet által kiválasztott humuszsavak kioldották a talaj mésztartalmát, s ebbıl mészkı -egyes geológusok véleménye szerint dolomit - vált ki. A réti mészkıt az Árpád-kortól, leg alább a 11. század óta templomok alapozásához, építéséhez,késıbb középületekhez és a népi építészetben is használták. Kıfaragványok készítésére nem - vagy ritkán - alkalmas, mert kevésbé kemény és idıálló, mint hegyvidéki mészkı és homokkı összetételő kızeteink, de kitermelése és helyi felhasználása az Árpádkortól a legutóbbi évtizedekig - kisebb megszakításokkal- folyamatosnak mondható. Magyarországon homokkı, mészkı és különbözı vulkáni eredető kızetek(andezit, dácit, tufa stb.) kitermelése folyt. A kızetek tudományos elnevezéseit csak az iparszerően mőködı bányákban dolgozó munkások ismerték, ık sem mindet - viszont a feltárt kı színe, tulajdonságai, felhasználási módja szerint minden egyes fajtáját megnevezték. Hála József a Börzsöny falvaiban 42 népi kızet elnevezést győjtött össze. A KİMUNKA FAJTÁI: GYŐJTÖGETÉS, KİVÁGÁS, KİFARAGÁS A természetben található kövek közvetlen, alakítás nélküli alkalmazása a paleolitikumtól a közelmúltig minden népnél nyomon követhetı. A hegyoldalban, patakmederben összeszedett köveket tőzben fölforrósítva a szapulóvíz (mosóvíz) felmelegítésére használták. A Szeret menti csángók kaszájukat, sarlójukat a folyómederbıl válogatott görgetegkıvel fenték, melyet éppúgy alakítás nélkül használtak, mint az észak-amerikai indiánok a faágak közé erısített buzogánykövet. De a természetes követ, ún. patakkövet alkalmazták építkezésre is: ebbıl épült a Mátra-vidéken a gyöngyössolymosi templomtorony, a gyöngyöspatai templom és a kisnánai vár. Népi építészeti alkalmazása úgy történt, hogy a fal tövét az eresz alatt patakkıvel rakták ki, s így szilárdabb és a vizet taszító padkát alakítottak ki. A patakkı, erdei kıösszeszedése még győjtö getı tevékenység. Kıfeldolgozásról ott beszélhetünk,ahol az összegyőjtött kıdarabokat elhatározott céllal megmunkálták. A Lápos völgyében például a patakmederben győjtött homokkılapokból fenkövet és köszörőkövet állítottak elı. A lehasított kıdarabokat pattintással nagyolták és a patak vízében, egy érdes homokkı tömbön csiszolták simára, ami ıskori munkamódot ırzött meg a legutóbbi évtizedekig. Két Lápos-völgyi falu: Rogoz és Plopis román háziiparosai a vásározás és faluzás révén a két világháború között körülbelül km-es körzetet láttak el a gyárinál jobb minıségő fenıkıvel. A nyers, megdolgozatlan kıpor is áruvá vált a Bükk hegység egyes falvaiban. A riolittufa szétmállott darabjait vagy porát az asszonyok összegyőjtötték, megrostálták és mint edény tisztítására alkalmas mosogatószert árusították az alföldi falvakban. Erdélyben a hegyoldalban győjtöt t vagy fejtett homokkılapokból kevés alakítással sütıkı készült, melyen az ünnepi eledelt, a lepényt sütötték. Háromszékbıl 1759-bıl ismert palacsintasütı kı elnevezés is. Sütıkövet használtak a Bodrogközben, Ormánságban, Zselicségben, Göcsejben és az Alsó-ırségben is. A Hunyad megyei Nagyalmáson a dácittufából - mely viszonylag könnyen formálható vulkanikus kızet - harang alakú sütıeszközt, ún. sütıharangot faragtak, amely Erdély déli részén

4 4. oldal, összesen: 13 kívül a Dél-Dunántúlon is elterjedt. Készítéséhez bányászcsákányt, kétélő kis csákányt és fakörzıt használtak. Kıbıl serpenyıket is faragtak, és a Nagy-Szamos vidékén homokkılapokból építették a kandallók füstfogóját és füstelvezetı kürtıjét. Jó minıségő, jól faragható, sok mindenre hasznosítható kıhöz fejtés útján jutottak. A kıfejtı, kıbányász régi magyar elnevezése kıvágó, amely 14. századi oklevélben bukkan fel elıször, és helyneveinkben (pl. Kıvágószılıs,Kıvágóörs) ma is él. A kızetet különbözı vastagságú, néhol több méteres talajréteg fedi, melyet csákánnyal, ásóval bontottak meg, s kézi kosarakban hordták el vagy ellapátolták a kitermelés helyérıl. A munkát leföldelésnek, rámolásnak, magát a földréteget meddınek, salaknak nevezték. A termıtalaj alatti legfelsı kıréteg töredezett, ún. háportyás kı, amit lakóházak fundamentumához, kıkerítéshez vagy udvaron járdakınek használtak. Ez alatt található az értékes terméskı. Fejtése keménységétıl függıen más más technikával történt. Megfigyelték, hogy a kızetben függ ıleges vagy ahhoz közelítı irányúrepedések, erek, más néven szerek vannak. A bükkaljai Bogácson öreg kıfejtık úgy mondják, a kınek szála van, mint a fának.kézdipolyánban (Háromszék m.) pedig így fejezték ki: Saját magát megmutatja,hogyan kell fejteni. Minden kınek van növése, mint a fának. A követ az erek mentén hasították, úgy, hogy a repedésbe hosszú nyelő kalapáccsal - aminek samu, bunkó, vasbunkó a neve - vasékeket vertek. Az ékek tágították a repedést,és a kı végül elhasadt. A talajjal párhuzamos, vízszintes repedéseket és az ezek által behatárolt kıtömeget lógernak nevezték. Az erek tágításával a kızet az alatta lévı rétegsorig, lógerig hasadt le. Természetes, hogy a kıjellege: az erek és a lógerek iránya meghatározta az ilyen kihasítható kıtömbök méretét. A bükkaljai fejtık szerint a legnagyobb kiemelhetı kıtömbök cm méretőek, amelyek alkalmasak voltak például egy-egy útszéli kereszt kifaragásához. Másfajta technikát igényelt a rosszul hasadó kızetek, például a puha riolittufa fejtése, melyeket sámolni kellett. A sámolás lényegében mesterséges ér kialakítása a kıben: csákánnyal 6-10 cm széles, körülbelül 20 cm mély árkot mélyítettek a kızetbe, amibıl a törmeléket rövid nyelő sámkapával távolították el. Az így kivágott árkokba, sámokba ékeket ütöttek a fenti módon,és az ékek mélyebbre ütésével hasították le a kívánt nagyságú kıtömböt. A kihasított kıdarabokat vasrúddal emelték ki a helyérıl. A követ gyakran még a helyszínen lenagyolták baltás csákánnyal vagy maszlinak(muciinak) nevezett eszközzel. Az egymás mellett dolgozó kıvágók féltékenyen vigyáztak saját fejtésükre. A kızet erei gyakran átvezettek a szomszéd munkaterületére, ilyenkor valami lyen természeti képzıdmény (fa, bokor, kıdarab) jelezte, ki meddig fejt. Szokás volt tiszteletben tartani egymás fejtését. A Gerecse hegységben lévı süttıi és tardosbányai márványbánya munkásai ben rekonstruálták a kézi erıvel végzett munkamódszereket. A fúrás, a fejtés vagy treibolás, az ékeléses hasítás, a sziklatömbök emelése és rakodása során a kutató dallamos munkarigmusokat vett hangszalagra, amelyek szervesen hozzátartoztak a közös munkavégzéshez. A munkavezetı rigmusmondása adta meg a munka ütemét, amire némelyik munkafolyamat közben társainak rigmusa felelt. Tehát rigmus hangolta össze mozdulataikat, ahogyan az egyik énekes elımunkás mondotta: Ha nem adunk neki énekszót, akkor nem tudunk egyszerre dógozni A rigmusok szövege a gerecsei bányákban a 19. század második fele óta dolgozó német, olasz, szlovák és magyar munkások nyelvi kohójában alakult ki. Az iparszerően mőködı nagy kıbányákban, például a Csák-hegyen a munka emberemlékezet (kb. a századforduló) óta robbantí?ssal kezdıdött. Ehhez kézi erıvel, utóbb géppel fúrtak lyukakat. Egy ember terpeszülésben vagy állva fogta a fúrót, amit két társa ráverı kalapáccsal ütött. A fúrót minden pörölycsapás után 90 foknyit el kellett fordítani, hogy a kızetet a lyuk alján egyenletesen repessze. Ha a fúrt lyuk háromszög alakú lett, a munkásokat azzal csúfolták: Fokhagymás a lukatok, vagy Béka van a lukban cm mélység elérése utána lyukba vizet löttyintettek, hogy a kı nedvesen könnyebben munkálható legyen. Közben a lyuk fenekén összegyőlt vizes kıport kanálszerő eszközzel kimerték. Stószfúróval készítettek 4-5 m mély lyukakat is. A robbantásos kıfejtés tárgyalása túlmutat jelen írásunk keretein. A lerobbantott köveket a fenti módon hasították kisebb darabokra. Gyakorlott kıfejtık a robbantás után ránézésre meg tudták becsülni, hogy egy-egy kıdarabból milyen terméket és hány darabot lehet készíteni. Kıvágók vájták a vulkáni eredető riolittufába az Eger környéki falvak (Sirok, Egerszalók, Ostoros, Szomolya, Noszvaj stb.) barlanglakásait. A munkát azzal kezdték, hogy a homlokzatot képezı sziklát függılegesre vágták, s ezen

5 5. oldal, összesen: 13 kimérték az ajtó és az ablakok helyét. Elıször az ajtónyílást vágták ki, úgy haladtak befelé. Régen kéthegyő csákánnyal dolgoztak, amit naponta vittek a kovácshoz élesíteni. Századunk elsı évtizedeitıl háromfajta csákányt: baltás, kapás és picces csákányt, különbözı ékeket, vasrudat és irtókapát használnak. Egy 1893-as születéső siroki kıvágó 1950-ben készítette az utolsó,sziklába vájt lakást, és életében huszonegy újat alakított ki. Készültek három-négy helyiségbıl álló barlanglakások is. Egy lakás kivájása átlag kéthónapi megfeszített munkát igényelt. Más körülmények között folyt a Duna-Tisza közi réti mészkı bányászása. A kıvágók tapasztalata szerint ott volt érdemes a fejtését megkezdeni, ahol sok kıvirág (Malva silvestris) nyílott. Egy kisteleki kıvágó a megfigyeléseit így összegezte: Mikor elmöntem egy rétbe, már láttam, hol van kı. Ahol kıréteg van, ott van olyan hely, ahol a gáz a föld alól kijön Ott magosabb a fő. Azt a helyet kalapnak neveztük. Emellett gyakran elıfordult, hogy vályogveréshez vagy tapasztáshoz szükséges agyag ásása vagy kútásás közben akadtak darázskıre,de a tapasztalt kıvágók bizonyosan tudták, hogy a rétségeken hol lehet terméskövet találni. Ha új lelıhelyet tártak fel, sosem ott kezdték a kitermelést, ahol legdúsabban nıtt a vegetáció, hanem attól négy-öt métertávolságra. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a magas, bokros növényzet alatt legvastagabb a kı, ahol épp ezért nehéz volt átszakítani. A munka az egy-két ásónyom vastagságú talajréteg eltávolításával, a leföldeléssel kezdıdött. A réti mészkı 3-4 cm-es felsı rétege lemezes szerkezető, amit pacsmagkınek, pecsmegnek neveznek. Ezt csákánnyal ütögetve fejtették fel, és kisebb-nagyobb darabjait alapba vagy igénytelenebb építmények falába rakták. A Duna-Tisza közi kıvágók kıfejtı eszköze tömör, mindkét végén acélozott hegyben végzıdı vasrúd, melyet kovács készített. Súlya kg, hossza cm,vastagsága 3-5 cm. A legidısebbek 1920 táján ezzel dolgoztak, s valószínő, hogy elıtte már több nemzedék használta ezt az eszközt. Elıbb alkalmas helyen a csákány hegyével kis lyukat ütögettek a terméskıbe, majd a vasrudat ismétlıdıen egy helyre verve mélyítették a lyukat. Közben vizet öntöttek bele, hogy a kıtörmeléket kimossák és szétcsapassák. Tapasztalt kıvágó ismerte a rudalás tempóját, és úgy rudalt, ahogy a kı minısége és a munka elırehaladása megkívánta. A kemény, acélos kı a rudaláskor szinte zengett és visszarúgta a rudat. A kıvágónak némelykor a rudat nem is kellett emelni, csak elkapni és a lyukba irányítva lendületet adni neki. Az egyenletes erejő ütések alatt szinte röszketött a kő és elıbbutóbb mögdurrant, vagyis elhasadt. A rudalás idıtartama függött a kıvágó ügyességétıl, erejétıl, de a terméskı vastagságától és milyenségétıl is. A Duna-Tisza közén a felszín alatti mészkırétegek vastagsága cm-tıl cm-ig terjed. A vékonyabb kıréteget természetesen kevesebb ütéssel elrepesztették, ám örültek a vastagabb kırétegnek, mert annak a kitermelésével több keresethez jutottak. Az acélos mészkı szálába elhasadt öt-hat méter hosszan is. A lehasadt darázskövet rúddal és csákánnyal kifeszítették a helyérıl, és a leírt módon repesztették kisebb darabokra. A kıvágás az Alföldön is új bánya megkezdésekor volt a legnehezebb - részint mivel a kıréteg, mintegy hatalmas, föld alatti teknıben, egyben volt és nehezen hasadt, részint mert a lerepedt darabokhoz nehezen lehetett hozzáférni. Általában kerek, öt-hat méter átmérıjő bányát nyitottak, és a kı természetét, hasadását figyelve folytatták a fejtést. Az alföldi kıvágók éppolyan kiváló természetismeretrıl adtak tanúbizonyságot, mint a hegyvidékiek. Van olyan megfigyelés, melyet a Szeged környéki kıvágó ugyanazokkal a szavakkal fejezett ki, mint a bükkaljai: A kınek szála van, mint a fának. Tanulságos a kisteleki kıvágók tapasztalata: a holt tetemnél (ahol a felszíni növényzet a legdúsabb, következésképp a kı legvastagabb), amíg a kı él, addig olyan, mint a vas, olyan fekete, de ha kivágjuk, akkor mögszürkül. Megkülönböztették a darázsfészkes vagy morzsás követ, melyben kis üregek, járatok képzıdtek, mint a darázsfészekben. Ez sárgásvöröses, gyengébb minıségő, puha mészkı. Leggyakoribb a sárgás vagy barnás színő kı elıfordulása, legjobbnak pedig a szürkés árnyalatú, érces, acelas követ tartják. A jó kıbányát igyekeztek kihasználni: addig vágták, amíg csak követ találtak. A réteg széle felé a kıréteg elvékonyodik, majd megszőnik. Csengele határában az es években körülbelül 2 katasztrális holdnyi semlyékrıl termeltek ki mészkövet közutak és épületek alapozásához. A kivágott terméskövet Szeged, Kistelek, Pusztaszer körzetében kubiba,a Kiskunságon, a Duna-Tisza köze középsı és északi részén négyzetölbe rakták. A kubi (kubik) 1 öl széles, 2 öl hosszú, fél öl (95 cm) magas kırakás, ami tulajdonképpen 1 köböl. A mértékegységet a kubikosoktól vet ték át. Egy négyzetölnyi kı a kubinak éppen a fele. A kı árát leginkább e két mértékegységben, néhol köbméterben

6 6. oldal, összesen: 13 számolták. A kıfejtés kemény, embert próbáló munka, de nem voltszakképzettséghez kötött foglalkozás. Gyakran szállt apáról fiúra. A éves fiúgyermek a hat elemi elvégzése után gyakorta segített apjának, közben elsajátította a munkafogásokat, és már fiatalon képes volt olyan teljesítményre, amit erıs, de a kıbányászatban járatlan felnıttek sem tudtak utánozni. Így volt ez a Börzsönyben, a Bükkalján s nemritkán a Duna-Tisza közénis. A kıbányászok tehát képesítés nélküli parasztspecialisták.

7 7. oldal, összesen: 13 A kıfaragás viszont évszázadok óta szakképzettséghez kötött mesterség, mővelıi gyakran a kımővesekkel alakítottak közös céhet. A kıfaragókat eredetileg a kımőves megnevezés jelölte, és a mesterségen belüli munkamegosztás kibontakozása, a 16.század második fele óta illeti ez a szavunk a falrakást, vakolást végzı mesterembereket. A kıvágók és a kıfaragók ugyanazokkal a szerszámokkal dolgoztak, de utóbbiak finomabb munkát végeztek, ezért tevékenységük között minıségi különbség állapítható meg. Ám a hazai kıbányászat régióiban a kıfejtés és a kıfaragás rendszerint nem különült el egymástól. Például a bükkaljai Szomolyán a kıvágó parasztspecialisták nagy része tudott követ faragni, és a tanult kıfaragók is foglalkoztak kıfejtéssel. Egy szomolyai ember a két munka összefonódását így magyarázta: Nem lehetett jó kıfaragó, aki a bányászá shoz nem értett, de jó bányász sem lehetett, aki nem tudta, hogy mi van a kıben. Egy kıfaragónak már a hegyben ismernie kellett a követ. Hasonló volt a helyzet a Börzsöny kıfejtı és kıfaragó falvaiban. Bükkalján a legszegényebbek között voltak, akik csupán a bányászáshoz és akı hasításához értettek, ık napszámosként dolgoztak a tehetısebb gazdálkodók kıbányáiban. Az a kis földő parasztember, akinek saját bányája volt, a kifejtett követ rendszerint maga fel is dolgozta. Századunk elsı felében Szomolyán tanult kıfaragó iparos volt, de a helybeli férfiak többsége - a mezıgazdasági munkák mellett - bányászta és faragta a követ. A parasztspecialisták között akadtak, akik olyan magas szinten értettek a kıfaragáshoz, mint a legügyesebb tanult kıfaragók, és tudásukat éppúgy elismerte a közösség, mint a mestervizsgát tett iparosokét. Úgy tőnik, hogy egy-egy paraszti közösségben -faluban, kistájon - nem csupán szakképzettségük révén, hanem rátermettségük, hozzáértésük alapján is specializálódtak az emberek a kımunkára. A fejtett kı feldolgozásának legegyszerőbb eljárása az útburkolati kövek készítése, amivel fıleg a Duna-kanyar és a Börzsöny hegység kıbányáiban foglalkoztak. Innen látták el az 1860-as évek óta a fıvárost és számos nagyobb városunkat úti és járdakıvel. Az útburkoló köveket maguk a kıvágók, ricerek hasították,darabolták a kívánt méretre ékek, vésık, durmancs, nagykalapács és macli vagy bunkó segítségével. A munka egy részét egylábú széken (sztolicska) végezték, amelyen ülve jobbra-balra hajolhattak az éppen szükséges szerszámért.a készítés utolsó fázisa a kiálló egyenetlenségek eltávolítása, az ún. spicölés, amit nagyobbrészt a gyermekekre bíztak éves fiúk, apjuk vagy bátyjuk mellett, a spicölésse l kezdtek beletanulni a kımunkába. A kész útburkolati köveket figurába rakták - ami hasonló, mint az a lföldikubikosok földprizmája -, és ökrös szekéren, lovas kocsin szállították a vasúti rakodóra vagy hajóállomásra. Ezt a munkát még nem tekintették kıfaragásnak. A kıfaragó a ricer által megmunkált négyszögletes kövön továbbdolgozott: elıször a stokkoló kalapáccsal simára egyengette, majd aszerint, hogy mit készített belıle, formálta és díszítette. Szerszámait többnyire kovács készítette. A szerszámnyelet vékony, hajlékony, de erıs fából (cser-, kıris-,som-, gyertyán-, juharfa) maguk faragták. A romhányi kıfaragók minden este éleztették szerszámaikat a községi kováccsal, mások az élezést, javítást maguk végezték. Legtöbb kıfaragó az udvaron, esetleg a szín alatt dolgozott. A kıtömböt fabakra vagy két kıdarabra emelték, s úgy munkálták. MALOMKİ-, FENİKİ- ÉS KÖSZÖRŐKİ-KÉSZÍTÉS Külön foglalkozássá fejlıdött a malomkı, a fenıkı és a köszörőkı készítése. Malomkınek a lyukacsos kvarcit- vagy trahit tartalmú, kemény vulkanikus kızetek alkalmasak. Hazánkban a sárospataki megyeri malomkıbánya volt a leghíresebb, Erdélyben pedig Csicsóújfalun vágták a legjobb minıségő malomkövet. A sárospataki kıbánya mővelését románkori faragványok tanúsítják, a csicsói malomkıfejtés elsı említése 1552-bılismeretes. Patakon 17. századi összeírások 16 kıbányászt, Csicsóújfalun1715-ben 15, 1750-ben 26 malomkı faragót említenek, tehát a malomkı fejtéssel és-faragással viszonylag kisszámú specialista foglalkozott. A sárospataki megyeribánya 1870 tájáig mőködött, mivel az idı tájban áttértek a francia módszerő, kisebb darabokból cementtel összeragasztott malomkövek használatára, ami fölöslegessé tette az egy tömbbıl hasított malomköveket, Csicsóújfalun viszont az 1950-esévekben is készítettek malomkövet. A Mátra vidékét és a Felföld középsı részét Gyöngyössolymos látta el malomkıvel. A helyi hagyomány szerint olaszok honosították meg a mesterséget, a díszkıfaragással együtt. A solymosi malomkırıl az elsı levéltári adat 1753-bólvaló, de föltételezhetı, hogy kézimalomhoz szolgáló köveket már sokkal elıbb is faragtak. Sárospatakon a kvarcitot néhol 9-11 méter vastag talaj- és töredezett kıréteg fedi,

8 8. oldal, összesen: 13 ezért az új malomkıbánya nyitása, a fedıréteg eltávolítása hosszú idıt, olykor két esztendei munkát igényelt. A törmeléktıl megtisztított kızeten cirkalommal megrajzolták a malomkı kerületét, a tömbbıl csákánnyal kifaragták a követ, majd a kész kı alsó pereme alá körül ékeket vertek és a tömbrıl lehasították. A nagyobb malomkövek cm, a kisebbek cm átmérıjőek voltak, vastagságuk cm. A kisebb méretőeket kézimalmokon alkalmazták. Egy malomkı kivágása a pataki kıbányásznak 6-9 napjába telt, így évi termelése körülbelül 40 malomköre tehetı. A 17. századi bányász létszám ismeretében Román János a megyeri bánya egykori évi termelését maximum 400db malomkıre becsüli. Ennél kisebb volt a csicsói malomkıfejtık termelékenysége: ott egy kı fejtése és faragása 2-3 heti munkát igényelt, és egy kıfejtı évente általában 5-8 követ állított elı, mivel földmőveléssel is foglalkozott. Sárospatakon a 18. századra üzemszerő bányamővelés alakult ki, és elkülönült a vállalkozó bányagazdák és a bányászlegények rétege. A kıbánya jövedelmébıl egyharmad-egyharmad rész illette a földesurat, a bányagazdákat és a bányászlegényeket. A harmados mővelés, majd a 19. század közepétıl a bérmunkára való áttérés magyarázza a pataki malomkıbányászatnak az erdélyinél nagyobb termelékenységét. A jó minıségő sárospa taki malomkı hírnevéhez az is hozzájárult, hogy vízi úton - a Bodrogon és a Tiszán - a szekerezésnél könnyebben és olcsóbban szállíthatták sok nagyalföldi településre. A köszörőkı és a fenıkı (kaszakı) fontos közszükségleti cikk, s a tömeges gyári elıállításuk elıtt a keresletet egyes kıfaragó központok specialistái elégítették ki. A Veszprém megyei Rezi és a Zala megyei Csesztreg faluban számosan a köszörőkı, a háromszéki Kézdipolyánban a fenıkı faragására szakosodtak. Rezin századunk elsı felében ember foglalkozott rendszeresen köszörőkı-készítéssel. Mindkét termék apró szemcsés homokkıbıl készült, és a kıfejtést a leírt módon és szerszámokkal végezték. A kézdipolyániak rendszerint ısszel termelték ki egész esztendei anyagszükségletüket köbméter kárpáti homokkövet -, s azután télen a lakásban, tavasztól ıszig a szabad ég alatt fenıkövet faragtak és 632súroltak(csiszoltak), a családtagok közremőködésével. Egy fénköves naponta átlag darab fenıkövet, egy rezi kıfaragó 8-10 darab köszörő követ tudott elkészíteni. Portékáikat fıleg maguk értékesítették, több megyényi körzetben járták a hetivásárokat, de a rezi köszörőkövet közvetítı kereskedık, bazárosok is árusították. A közelmúltban (1966) Kézdipolyánon tíz kıfaragó készített fenıkövet, Rezin viszont már csak két specialista faragta a köszörőkövet. MUNKASZERVEZET, ÉLETMÓD. A KİVÁGÓK ÉS KİFARAGÓK A FALU TÁRSADALMÁBAN A kıfejtık a régebb ideje iparszerően mőködı bányákat kivéve (pl. Tardosbánya, Csák-hegyi kıbánya) rendszerint egyedül vagy családi munkaszervezetben dolgoztak. A felnıtt férfinak leggyakrabban fia segített az egyes munkafázisokban, éves korától. Ez a fiúgyermek munkába nevelésének és a foglalkozás elsajátításának igen elterjedt hagyományos formája. Egymást kisegítették, például rakodásnál, nagyobb kövek kiemelésénél, de mindenki a maga karjára dolgozott. Hogy a munka miért maradt individuális jellegő, annak több összetevıje lehet: egyrészt a kıvágás eléggé speciális hozzáértést igényelt, s ennek fortélyait a családon kívül nemigen adták át, másrészt az átlagosnál jobb kereseten a specialisták nem szívesen osztoztak volna tapasztalatlanabb társaikkal. Ha a földeléshez vagy más munkához családon kívüli munkásra szorultak, azt napszámban fizették. Ez a kö tetlen, családi szervezıdésen alapuló munkavégzés a dunabogdányi kıbányában is élt egészen az 1930-as évekig: a ricerek kora reggeltıl késı estig dolgoztak, gyermekeik, családtagjaik korlátlanul segíthettek, és az ı munkájukat is nekik számolták el. A harmincas évek közepén, miután megalakult a kıbányában is a szakszervezet, munkaidırendet vezettek be, és 4-5 fıs partikat, bandákat alakítottak, melyek már együtt végezték a munkát. A családi munkaszervezet a kıfaragó specialisták körében is eléggé elterjedt. Csak a kıfaragó mestereknél tapasztalható az iparosságra jellemzı munkamegosztás: tanoncok, segédek alkalmazása, akiknek már tanult szakmájuk, amivel foglalkoznak. A munkaszervezet hagyományosnak tekintett formája összefügg a magyarországi kıvágók, kıfaragók gazdasági, társadalmi helyzetével. A kıbányászattal föld nélküli és kevés földő, földjükbıl megélni nem tudó szegény é s kisparasztok foglalkoztak. Lényegre tapintó a bükkaljaiak vélekedése, mely szerint Bogácsot a szegénység, a

9 9. oldal, összesen: 13 földtelenség tette kıfaragó faluvá. E sommás általánosítás mellett a kıfaragó régiók között eltérések azért kimutathatók. Székelyföldön a kıfejtéssel és -faragással foglalkozó embereknek általában volt kevés földjük. Többségük - a családdal együtt - gazdálkodott is, tehát kétlaki életmódot élt, mások napszámosokkal mőveltették a földet, de a család megélhetését mindenképpen a föld haszna és a kımunka együttesen biztosította. Bükkalján a legszegényebb parasztok azért mentek el követ fejteni és faragni, hogy kiegészítı jövedelemre tegyenek szert, amibıl - miután a kımunkával jobban lehetett keresni, mint a földmőveléssel - vagy kıbányát béreltek, vagy földet vásároltak. Utóbbiak ezáltal a mezıgazdasági munkához kötıdtek, s inkább ez határozta meg létalapjukat. Számo s zsellér tavasztól ıszig alföldi vagy dunántúli uradalomban summásként dolgozott, ısztıl tavaszig pedig kıfejtéssel kereste a kenyerét. A táj kıfaragó falvaiban (Bogács, Novaj, Sály, Szomolya) csak család számára jelentett a kıbányászat és-faragás állandó foglalkozást, a többiek saját kis földjükön vagy mások földjén végzett paraszti munkák mellett folytatták a kıvágást. A Börzsöny falvaiban a 19. század második felében fölfejlıdı kıbányászat megváltoztatta a lakosság életét. A századforduló után a Csák-hegyi bányákbanolyan nagy volt a munkáskereslet, hogy Márianosztrán a parasztok parlagon hagyták földjeiket és a bányákba mentek, részben ricernek, akinek pedig lova volt, az kordézott: egylovas kordéval követ szállított. A konjunktúra az elsı világháborúig tartott. A fıvárosi építkezési és útépítı konjunktúra a Duna-kanyar iparszerő kıbányáiban ál landóan ott dolgozó kıbányász réteget hívott életre. İk egy holdon alóli földdel rendelkeztek, vagy földnélküliek voltak. Azok a börzsönyi kisparasztok, akik 2-5 hold földet bírtak, vagy többet is, de családjukat ennek a jövedelmébıl nem tudták eltartani, szintén elmentek kıbányába dolgozni. A nagy kıbányák közelében Márianosztrán, Ipolydamásdon a munkaképes férfiak60-70%-a, Kóspallagon 30-40%-a kıbányában dolgozott. E falvak társadalma három rétegre tagolódott: a földmővelı gazdák, a bányamunkások és a kétlakiak -mezıgazdasági munkát és kıfejtést is végzık - rétegére. A falu vezetısége a gazdák közül került ki, akik a kıbányászokat tarisznyásnak, kobelkárnak gúnyolták. A kıbányászok közül a bányamesternek volt legnagyobb tekintélye, ıt a ricerek, a kıfejtık, a rakodók, a kavicstörık és a napszámosok követték. A gazdák nem szívesen adták lányukat kıfej tıhöz feleségül. A réti mészkı fejtésével is föld nélküli és egy-két holdas szegényparasztok foglalkoztak, akik az aratórész és a napszám mellett erre a kiegészítı keresetre is rászorultak. Változást az 1960-as évek elején a termelıszövetkezeti átszervezés hozott: akkoriban egykori kisparasztok is vállalkoztak kıvágásra, hogy jövedelmüket kiegészítsék. Összegezésül megállapítható, hogy a kımunkát végzıknek nagyobb része nem szakadt el a paraszti munkától, hanem a mezıgazdasági munkák szüneteiben folytatta ezt a tevékenységet. A kıbányászás és kıfaragás évi ritmusa a mezıgazdasági munka rendjéhez igazodott, mert jelentıs részben mezıgazdasági munka alkalmakból élı, képesítés nélküli emberek- parasztok - folytatták. A kıfaragó régiókban jelentıs a képesített iparosmesterek szerepe, ami -készítményeik révén - a szomszédos tájakra is kisugárzott, de ez az iparos réteg elég kisszámú. Ipar szerően mőködı kıbányákban jelentékeny munkásréteg dolgozott, amely azonban falusi lakóhelye, családja, rokonsága révén sokszállal kötıdött a paraszti életformához. A Kİ FELHASZNÁLÁSA, NÉPI KİTECHNIKA Mindenekelıtt a kıbányászat régióiban terjedt el mint építıanyag. Népi építészeti felhasználásáról a 18. század második felétıl ismertek a legkorábbi írott emlékek: Gyöngyössolymoson 1777-bıl datált kıbıl épült parasztházat fedezett fel Bakó Ferenc, egy évi szokolyai (Nógrád m.) hagyatéki leltár szerint Ház és kamra vagyon kıbül építve. A 19. század elejétıl szaporodnak a paraszti kıépítkezés írásos és tárgyi emlékei ben a Bükkalja négy falujában minden ház kıbıl volt, számos településén pedig a kıházak aránya meghaladta a 90%-ot. Hasonló volt a kıfalazatú házak aránya a Balaton felvidéken a veszprémi, a balatonfüredi és a tapolcai járás sok falujában. Mióta használatos a kı mint építıanyag? Az újabb szakirodalomban errıl két felfogás ismert. Bakó Ferenc azt tartja, hogy a magyar népi építészetben a kı használatával a 18. századtól számolhat unk - feltárt források ezt adatokkal igazolják. Korábbi népi építészeti alkalmazását illetıen vannak feltevések, ám ezek - úgy véli - nem eléggé bizonyítottak. Szerinte a kıház egy idıben társadalmi ranghoz kapcsolódott, s utal arra a középkori jogszokásra, mely szerint építéséhez királyi jóváhagyást kellett

10 10. oldal, összesen: 13 szerezni. Viga Gyula viszontúgy véli, hogy ahol a követ templomok, várak, kastélyok építéséhez századok óta fejtették, ott meg kellett jelennie a paraszti építıgyakorlatban is. Bükkaljai kutatásaiból arra következtet, hogy a kıtechnika több évszázados hagyománnyal bír a parasztság kezén is - jóllehet el kell ismernie, hogy e tájon egyelıre nem került elı olyan középkori emlékanyag, amely a környéken bányászott kızetek köznépi építészeti felhasználását igazolná. A kérdésre csak további középkori ásatások és levéltári adatfeltárások után lehet választ adni. Hadd tegyük hozzá, hogy századi kıkemencék, kılapokból rakott tőzhelyek több lelıhelyrıl ismertek - ám a fenti vélemények a kıfalazatú parasztházak múltjáról ütköznek. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a kıbıl faragott tárgyak élettartama évre becsülhetı, utána másodlagos funkciót láttak el: házalapba, hordó alá kerültek stb. A márvány ésa gránit hosszabb élettartamú, de azokat a magyarság nem használta, csak az utóbbi évtizedekben terjed a népi márvány síremlékek újbóli megfaragása. A magyar falu kı épületelemei közül legelterjedtebbek a kıkapuk, amelyek gyakran díszítettek is. Az utcai kiskapu és nagykapu kıoszlopai sok helyütt együttest alkotnak. A kapuoszlopokat lehetıleg egy tömbbıl faragták, de ha a kı nem adta ki az oszlop magasságát, az alsó harmadát faragták külön darabból. Kézdipolyánban a kapuláb részei: kerékvetık, küszöbkı, ütközı és bolthajtás. Dunabogdányban a kı kapukeretek legdíszesebben faragott része a szemöldök gerenda. A faragott dísző kapukat módos gazdák készíttették. Kıbıl faragtak ablakkereteket, tornác oszlopokat, tornác könyöklıket, padot, lépcsıt, itatóvályút, határkövet, híd- és pinceboltozat-elemeket, járdalapokat.a kı építıelemként történı felhasználása mellett leginkább a sírkı- és a kıkereszt állítás szokása terjedt el az országban. Az újabb kutatás szerint a faragott sírkövek az utóbbi másfél-két évszázadban terjedtek el falvainkban és mezıvárosaink paraszti lakossága körében. Kezdetben a gazdag családok állíttattak halottaiknak kı sírjelet, majd a múlt század vége felé a kevésbé tehetıs parasztok is követték a korízlést,elsısorban azokon a vidékeken, ahol a sírkıhöz a közeli kıfaragóktól könnyen hozzájuthattak. A síremlék állítás nemesi, polgári szokásának hatása kapcsolatos parasztságunk polgárosodásával. Egyes területeken, például Kis-Küküllı megyében a nagymértékő erdıirtás miatt tértek át a fejfák állításáról a házilag faragottsírkövekre. Megkülönböztetünk tábla, obeliszk, kereszt, valamint tábla és keresztformájú sírköveket. Protestáns temetıkben a sírkıtáblák és obeliszkek, a katolikusok temetıiben a keresztek, illetıleg a keresztfaragvány fejezető sírkıtáblák terjedtek el. A falusi kıfaragó specialisták paraszti megrendelésre többnyire durva megmunkálású, rövid feliratú, egyszerő díszítéső sírköveketkészítettek, melyek régi temetıkben még láthatók. A paraszti kıfaragásnak kivételesen szép példája az a szomolyai (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) sírkı, melyet Szalóki Márton készített 1904-ben szülei sírjára. A falusi kıfaragó a szokványos ikonográfiai jegyek alkalmazásával gazdagon díszített, egységes kompozíciójú, esztétikai hatású sírkövet faragott. Kıfaragómesterek, illetıleg specialisták készítették a temetıi és út menti kereszteket, fogadalmi szobrokat is. A legügyesebbek értettek a corpus és a szoboralakok (Nepomuki Szent János, Szent Vendel, Szent Donát, Mária stb.) megformálásához, de figurális faragással csak kevesen foglalkoztak. Viga Gyula kutatásai szerint a bükkaljai Bogácson, Szomolyán több kıfaragó mintakönyvet használt, amelybıl a megrendelı kiválaszthatta a kívánt kereszt-, illetve sírkıformát. Ezek a mintakönyvek jobbára nem a kıfaragók saját rajzait, hanem a nagyobb városi kıfaragó cégek sokszorosított terveit tartalmazták. Egy 84 éves szomolyai kıfaragó, aki szoboralakot faragott élete során, így beszélt errıl: Újat én nemigen találtam ki, mindig csak a régi mintákat faragtam megújra. A Krisztus-faragást nem tanultam senkitıl, csak a kıfaragó mesterséget tudtam jól. Nem voltam szobrász, csak a szobrászok által készített mintáról faragtam. Ez a szerény önvallomás arra int, hogy a legügyesebb, szoboralakokat készítı kıfaragókat is adott minták alapján dolgozó mesterembereknek kell tartanunk. A kıbányászat ismertebb régióiban - a Bükkalja falvaiban, Eger és Gyöngyös körzetében, a Székelyföld némely vidékén - a kıfalú házak, a kıkerítések és kis kıhidak, a sírköves temetık és az útszéli keresztek, a kıpadok és a kılapokkal kirakott udvarok - mint Viga Gyula rámutat - szinte mediterrán hangulatú kıvilág -ot idéznek. Ezekben a falvakban a fejtett és faragott terméskı fontos eleme a tradicionális kultúrának - legalábbis az utóbbi évszázadokban. Ám a kı az árucsere révén eljutott más településekre is. Magyarországon a különbözı természeti adottságú tájak között évszázadok óta sajátos munkamegosztás alakult ki, s ennek egyik formája a hegyvidéken bányászott kı értékesítése a síkság,illetve a peremvidék falvaiban. A Mátra- és

11 11. oldal, összesen: 13 a Bükkalja kıfaragói körülbelül a múlt század közepétıl szállítottak faragott követ a dél-hevesi (Tisza melléki)és a dél-bo rsodi településekre, ahol a vagyonosabb parasztok kı ablakkereteket, tornácoszlopokat és építıkövet (kváderkı) vásároltak. Akik fogattal rendelkeztek, maguk szállítottak, de gyakrabban fuvarosok révén folyt a kı értékesítése. Árának általában fele volt a kıfejtıé, fele a fuvarosé. Ínséges, háború utáni években a követ közvetlenül terményre cserélték. A bükkaljai kıfaragók termékei közül a sírkövek és az útszéli keresztek jutottak el legtávolabbra: ellátták a szomszédos településeken kívül az egész Jászságot és a Tisza-mellék településeit. Minden kıfaragónak általában 100km-es körzetben volt 5-6 települése, ahová ı készített sírköveket. A fejtett és faragott kı népi felhasználását a beton mőkı alkalmazása szorította vissza, fıleg az ötvenes évektıl felgyorsult ütemben. A tufából faragott szomolyai építıkı azért Mezıkövesd, Bogács, Borsodivánka, Tiszabábolna magánépítıi kö zött az 1970-es években is kedvelt volt. Az eger-tihaméri kıbányagéppel vágott riolittufa kváderköveit pedig még e sorok írása idején is nagytömegben szállították a Tiszától északra elterülı síkság falvaiba. Kihagyhatatlan heti akciónk, mely ig: Gránit burkolólap Gránit burkolólap Gránit burkolólap Méret / cm 50m2-tıl Br. Alapár Ft/m2 Poszeidon 30,5x30,5x Bacchus 40x40x kérésre Hepta 40x40x hossz. / m szél. / m m2 10 azonos táblától Br. Alapár Ft/tla Gránit tábla 3cm Viktor 2,05 1,03 2, Gránit tábla 2cm Viktor 2,05 0,63 1, Gránit tábla 2cm Mars 2,05 0,63 1, Gránit tábla 2cm Bacchus 2,05 0,63 1,

12 12. oldal, összesen: 13 hossz. /m szél. /cm 10db-tól Br. Alapár Ft/db Gránit párkány Viktor vízoros Kérem jelentkezzen, ha szállításra készül: Üdvözlettel, Giacomuzzi Katalin (Kapáskút). További tájékoztatók küldését Itt lehet kérni Ingyenes információk találhatók Itt! Hirlevél leiratkozáshoz kérjük, kattincson az alábbi linkre leiratkozás

13 13. oldal, összesen: 13 No virus found in this incoming message. Checked by AVG - Version: / Virus Database: / Release Date: 03/15/10 20:33:00

Mélységi magmás kızetek

Mélységi magmás kızetek Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa

Részletesebben

Gránit és márvány ablakpárkányok felmérése, beépítése - www.nadasto.hu

Gránit és márvány ablakpárkányok felmérése, beépítése - www.nadasto.hu 1. oldal, összesen: 8 Ceramic Center Feladó: "Nadastó " Címzett: "Tisztelt Attila!" Elküldve: 2010. január 21. 10:13 Tárgy: 20103 Gránit Nádastó Stone Gránit és

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

A JAVASLATTEVŐ ADATAI:

A JAVASLATTEVŐ ADATAI: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Ceramic Center 2010.03.17.

Ceramic Center 2010.03.17. 1. oldal, összesen: 6 Ceramic Center Feladó: "Nadastó " Címzett: "Tisztelt Attila!" Elküldve: 2010. január 12. 17:21 Tárgy: 20101 Nádastó Stone Poszeidon 2010-re

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Attól, hogy nem inog horizontális irányban a szélességi- és hosszúsági tengelye körül sem.

Attól, hogy nem inog horizontális irányban a szélességi- és hosszúsági tengelye körül sem. Konkrét tanácsok a Salgó-dexion polcrendszer összeszereléséhez Vásárlásunk során a Salgó-dexion polcokat, polcrendszereket sokféle módon állíthatjuk össze az igénybe vételnek, felhasználásnak, valamint

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI

5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI 5. FÖDÉMEK TERVEZÉSE 5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI Az alábbiakban az Épületszerkezettan 2. c. tárgy tanmenetének megfelelıen a teljes keresztmetszetben, ill. félig elıregyártott vb.

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY KŐBÁNYA KADA UTCA SÖRGYÁR UTCA KERESZTEZŐDÉSÉBEN TALÁLHATÓ SZŐLŐFÜRTÖS FESZÜLET ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY Készítette: Mednyánszky Miklós kulturális örökségvédelmi szakértı Eng.sz.:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

Áprilisi jeles napok

Áprilisi jeles napok Káptalantóti Önkormányzat lapja VIII. évfolyam 3. szám Áprilisi jeles napok Április 12. Gyula napja, az esztendı századik napja, ezért száznapnak is nevezik. A délvidéken féregőzı nap, a nagytakarítás,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

Kiscsısz. Interaktív Faluház

Kiscsısz. Interaktív Faluház Kiscsısz Kiscsısz a Marcal-medencében, a Hunyor-patak széles,mocsaras völgyét jobb oldalról kísérı -10-20 méterig- emelkedı dombvonulat szegélyén fekszik. A Somló-hegytıl 13 km-re, Celldömölktıl 18 km-re

Részletesebben

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B Bükki a Csipkéskúti víznyelı barlangban A munkát mint minden évben a felszínen kezdtük az idıszakos törmelékfogó patak medrének kitakarításával. Az ácsolatot a szükséges helyeken kijavítottuk, a létracsúszda

Részletesebben

Ceramic Center 2010.03.17.

Ceramic Center 2010.03.17. 1. oldal, összesen: 8 Ceramic Center Feladó: "Nadastó " Címzett: "Tisztelt Attila!" Elküldve: 2010. január 19. 15:42 Tárgy: 20102 Gránit Nádastó Stone A mostani

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára Nedec vára a Dunajec felıl A Balaton észak-nyugati csücskének környékén több település is ápol lengyel partnerkapcsolatokat, elsısorban Dél-Lengyelországban, azaz Kis-

Részletesebben

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története Pálmai József A szatymazi posta RÖVID TÖRTÉNETE Az első postaállomás Kalapos királyunk idejében, 1788-ban hozták létre a szatymazi postát. A jó tíz éven át (1780 1790) uralkodó II. József, Mária Terézia

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás címe, rövid összefoglaló (max. 500 karakter)

MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás címe, rövid összefoglaló (max. 500 karakter) MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Település Pontos cím Honlapcím Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Megrendelés Név Telefon E-mail Név Telefon E-mail Budapesti Történeti Múzeum Budapest

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

Hajdu Anita. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában

Hajdu Anita. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában Hajdu Anita A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában A dolgozat témájául a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dualizmuskori történetét választottam.

Részletesebben

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13. Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009

Részletesebben

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petıfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petıfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petıfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 8/2012.(VII.12.) önkormányzati rendelete Bér Község címerérıl és

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

A trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1.

A trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1. A trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1. A legkevesebb gazda van azon helyzetben, hogy a gazdaságában készült trágyát azonnal szántóföldjeire hordassa;

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

Sikerekben Gazdag, Boldog Új Évet kívánunk minden kedves Tagszervezetünknek!

Sikerekben Gazdag, Boldog Új Évet kívánunk minden kedves Tagszervezetünknek! 2010. január - II. évf. 1. szám Sikerekben Gazdag, Boldog Új Évet kívánunk minden kedves Tagszervezetünknek! Az Akciócsoport új feladatai A Vértes-Gerecse Közösség munkaszervezete és a tatai iroda 2009.

Részletesebben

Az iparosodás stációi a hazai pékségeknél. Hagyományok és innováció. III. rész

Az iparosodás stációi a hazai pékségeknél. Hagyományok és innováció. III. rész Az iparosodás stációi a hazai pékségeknél. Hagyományok és innováció. III. rész Dr. Oláh András Elızmények: Katonapékség a komáromi erıdben Oszmán Birodalom terjeszkedése során, 1541-ben Buda török kézre

Részletesebben

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport Forgácsolás és szerszámai 13. Gyalulás, vésés, üregelés

Részletesebben

Ha a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé).

Ha a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé). A mésztrágya. A mész egyike azon anyagoknak, melyet trágyaszer gyanánt már a legrégibb idıben alkalmaztak, mint az már Pliniusnak munkáiban is fölemlítve van. Hogy azonban a mésznek a talajra és ezzel

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július ÚNYI ÚJSÁG XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július T A R T A L O M Fejezetek Úny község történelmébıl Óvodai hírek Iskolai hírek Testületi Tallózó Anyakönyvi hírek Berhidai

Részletesebben

Hon-és népismeret. Régi idők története

Hon-és népismeret. Régi idők története Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Alapismereti és Szakmódszertani Intézet Hon-és népismeret Kurzuskód: TA - 113 Régi idők története Interjú dédnagymamámmal Helle Brigitta HEBVAAT. KEFO Óvodapedagógus

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-190 /2007/21. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a Jakab András (Budapest) eljárás alá vont egyéni vállalkozó ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ. 33/500-250 irisz@dunamuzeum.h u Duna Múzeum Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum

Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ. 33/500-250 irisz@dunamuzeum.h u Duna Múzeum Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Település Pontos cím Honlapcím Név Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Megrendelés Telefon E-mail Név Telefon E-mail Fehér Györgyi 33/500-250 irisz@dunamuzeum.hu

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm Ho szúságmérés Hosszúságot kilométerrel, méterrel, deciméterrel, centiméterrel és milliméterrel mérhetünk. A mérés eredménye egy mennyiség 3 cm mérôszám mértékegység m = 0 dm dm dm cm dm dm = 0 cm cm dm

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

2016. 04. 05. BADACSONY

2016. 04. 05. BADACSONY 2016. 04. 05. BADACSONY 2016. 04. 05-én a következő túrát vezettem: Balatonfelvidék: Badacsonytördemic - Bújdosók lépcsője - Ranolder kereszt - Kisfaludy kilátó Szegedi Róza ház - Badacsony vá. 14 km-es

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-. Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

Családok helyzete 2007

Családok helyzete 2007 SORSZÁM 1 2 3 4 BLOKKSZÁM 0 1 5 6 Családok helyzete 2007 02 2 SORSZÁM 1 2 3 4 BLOKKSZÁM 0 2 5 6 A HÁZTARTÁSFİ KIVÁLASZTÁSA: A háztartásfı a legidısebb 18-62 év közötti (1987-1943 között született) férfi.

Részletesebben

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor A kerekfüstölő helye: Orosháza határában, a Felső-sós tanya 115. sz. alatt, Fekete Béla bekerített tanyaház portáján, a vásárhelyi Pusztán. A tanyát magát a jelenlegi tulajdonos

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény

Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Egységes szerkezetben foglalt módosított Pedagógiai program V. kötet

Részletesebben

Lemezkék a Tu 134 orr-részén

Lemezkék a Tu 134 orr-részén Lemezkék a Tu 134 orr-részén A Múzeum honlapján, a HA-LBF lajstromjelő Tu 134-es repülıgépet bemutató fényképeknél található egy megjegyzés az orr-részen látható kis rátétlemezekrıl. A ki nem mondott kérdés

Részletesebben

A BÜKKALJA KŐBÁNYÁSZATÁHOZ ÉS KŐFARAGÁSÁHOZ II. SZOMOLYA

A BÜKKALJA KŐBÁNYÁSZATÁHOZ ÉS KŐFARAGÁSÁHOZ II. SZOMOLYA A BÜKKALJA KŐBÁNYÁSZATÁHOZ ÉS KŐFARAGÁSÁHOZ II. SZOMOLYA SZAKÁLL SÁNDOR-VIGA GYULA 1984-ben, amikor tervezett feldolgozás-sorozatunk első írását, Bogács kőmunkáinak bemutatását közreadtuk, 1 joggal hiányoltuk

Részletesebben

Magyar Népi építészet. A lakóház fejlődése

Magyar Népi építészet. A lakóház fejlődése Magyar Népi építészet A lakóház fejlődése VI-XI. sz. Szállítható és szilárd építmények együttes előfordulása Szaltovói kultúra Veremház, nyílt tüzelő középen, vagy a sarokban Föld feletti tapasztott nád

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN?

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? Molnár József Dr. egyetemi docens Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet e-mail: bgtmj@uni-miskolc.hu A magyarországi,

Részletesebben

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok)

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Marcali Somogy megye északnyugati részén, a Balatontól 13 km-re, a Kis-Balaton és a Nagyberek által határolt részen

Részletesebben

A Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum 4 db ünnepi fıkötıjének restauráltatása

A Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum 4 db ünnepi fıkötıjének restauráltatása A Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum 4 db ünnepi fıkötıjének restauráltatása 2009. tavaszán múzeumunk pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Kollégiumához 4 db ünnepi fıkötı restaurálására,

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

MAGYAR MEZİGAZDASÁGI MÚZEUM Szılészeti és Borászati Győjtemény

MAGYAR MEZİGAZDASÁGI MÚZEUM Szılészeti és Borászati Győjtemény leltári szám: 2012.1.1. mennyiség: 1 db anyaga: keményfa, tölgyfa tárgy neve: szılıprés-makett, ikerorsós felülhajtós prés, tömör fakerekeken, görgıkön; Kecskemét méretek: H: 42 cm, Sz: 19 cm, M: 31 cm

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon

Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 235-247. o. Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon Dusek Tamás 1 - Szalka Éva 2 Egy termék

Részletesebben

KISKÖRE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/1995./V.30. sz. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl (MÓDOSÍTÁSSAL

KISKÖRE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/1995./V.30. sz. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl (MÓDOSÍTÁSSAL KISKÖRE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/1995./V.30. sz. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl (MÓDOSÍTÁSSAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Az Önkormányzat jelképei 1.. Az önkormányzat

Részletesebben

A recski Római Katolikus Egyházközség szabályzata az egyházközség tulajdonában lévı temetı mőködésének rendjérıl.

A recski Római Katolikus Egyházközség szabályzata az egyházközség tulajdonában lévı temetı mőködésének rendjérıl. A recski Római Katolikus Egyházközség szabályzata az egyházközség tulajdonában lévı temetı mőködésének rendjérıl. (Temetıszabályzat) A recski Római Katolikus Egyházközség képviselıtestülete (székhelye:

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006.

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006. TÁJÉKOZTATÓ a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tata, Diófa utca 18. szám alatt található ingatlanáról Készült: 2006. márciusában A terület elhelyezkedése, határai A jelenleg meglévı kerítések az ingatlan

Részletesebben

Kötélkezelés. DUF füzetek 3.

Kötélkezelés. DUF füzetek 3. 1 / 27 2008.10.19. 23:13 Kötélkezelés DUF füzetek 3. Tartalomjegyzék: Kötelek Kötéltípusok A jó csomó Következı Kötélmunkák KÖTÉLVÉGEK ELDOLGOZÁSA KÖTÉLTÁROLÁS Babázás ( vagy bandázsolás ) Törökfej Fuxolás

Részletesebben

A települések egészségügyét befolyásoló tényezık 1

A települések egészségügyét befolyásoló tényezık 1 Kapronczay Károly A települések egészségügyét befolyásoló tényezık 1 Urbanizáció A kiegyezést követı évtizedekben Magyarországon az ipari fejlıdés valóban addig nem tapasztalt fejlıdésnek indult, s ezzel

Részletesebben

Jegyzıkönyv. Készült Dömös Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2008. szeptember 24-én megtartott munkaterv szerinti ülésérıl

Jegyzıkönyv. Készült Dömös Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2008. szeptember 24-én megtartott munkaterv szerinti ülésérıl Jegyzıkönyv Készült 2008. szeptember 24-én megtartott munkaterv szerinti ülésérıl Jelen vannak:novák Lajos polgármester Dénes Kálmánné alpolgármester Szilágyi Gábor Ifj. Paulusz József Cseh János Marton

Részletesebben

Mordaunt építése. Hozzáadta: Szikora László 2008. június 24. kedd 22:46 Utolsó frissités 2016. március 17. csütörtök 10:03

Mordaunt építése. Hozzáadta: Szikora László 2008. június 24. kedd 22:46 Utolsó frissités 2016. március 17. csütörtök 10:03 Mordaunt építése Hozzáadta: Szikora László 2008. június 24. kedd 22:46 Utolsó frissités 2016. március 17. csütörtök 10:03 Sok idõ eltelt az elõzõ hajóm befejezése óta, amely után azonnal nekikezdtem az

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Javaslat a [Boldizsár Lovastanya című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Boldizsár Lovastanya című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Boldizsár Lovastanya című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette Fridelné Boldizsár Anikó(név).....(aláírás) Cserépfalu,2015 szept...(település,dátum)

Részletesebben

A MÉH, A MÉZ ÉS AZ EMBER A vetélkedı a Mecseki Mézeskörút c. projekt részeként kerül meghirdetésre. 3. forduló feladatsora MEGOLDÁSOK

A MÉH, A MÉZ ÉS AZ EMBER A vetélkedı a Mecseki Mézeskörút c. projekt részeként kerül meghirdetésre. 3. forduló feladatsora MEGOLDÁSOK MEGOLDÁSOK A harmadik forduló feladatai az emberrıl: a méhészrıl és a mézkedvelıkrıl szólnak. 1. feladat: Készítsetek egy idıszalagot a méhészet történetérıl! Elıször nyomozzátok ki, hogy mikor történtek

Részletesebben

A mezei vasút az ipar, mezı- és erdıgazdaság szolgálatában. II.

A mezei vasút az ipar, mezı- és erdıgazdaság szolgálatában. II. A mezei vasút az ipar, mezı- és erdıgazdaság szolgálatában. II. Útátjárók. A gazdaság belterületén, úgyszintén a nyilt pályán is a kocsik átjárására a vágányba egyes részeket kell beiktatni, melyeken a

Részletesebben

Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI

Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI 1. IDŐSZALAG Tegyétek időrendi sorrendbe a Marosvásárhellyel

Részletesebben

Kvassói és brogyáni Kvassay Jenı

Kvassói és brogyáni Kvassay Jenı Biographie Óvárienses Kvassói és brogyáni Kvassay Jenı (1850-1919) A magyar mezıgazdaság, vízgazdálkodás és vízrendezés, illetve talajjavítás történetében mérföldkövet, fordulópontot jelentett Kvassay

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számára A-3 változat

FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számára A-3 változat FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számára A-3 változat 2001. február 7. Név:.. Születési év: hó: nap: Kedves Felvételizı! Szeretettel üdvözlünk írásbeliden. Kérünk arra, hogy figyelj a feladatokra szánt

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A BÁCSKAI ASZTALOSOK

A BÁCSKAI ASZTALOSOK Beszédes Valéria A BÁCSKAI ASZTALOSOK Apám emlékére írásomban rövid áttekintést adok a bácskai falusi asztalosok működéséről a XVIII. század közepétől a nagyüzemi asztalosipar megjelenéséig. Kizárólag

Részletesebben

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16.

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16. Számítástechnika nyugdíjasoknak 2011. Február 16. A mai előadás témája Az internet Az Internet a hálózatok hálózata, avagy egy mindent és mindenkit összekötı világmérető informatikai szuper sztráda. Szerepe

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

GRÁNIT MÁRVÁNY AGGLOMERÁT

GRÁNIT MÁRVÁNY AGGLOMERÁT 1. oldal, összesen: 8 Ceramic Center Feladó: "Nadastó " Címzett: "Tisztelt Attila!" Elküldve: 2010. március 1. 10:44 Tárgy: 20108 Gránit Nádastó Stone GRÁNIT MÁRVÁNY

Részletesebben