SOMOGYI MUZeUM A KEREKI FEHÉRKÖ VÁR TÖRTÉNETE
|
|
- Boglárka Veres
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SOMOGYI MUZeUM 9. A KEREKI FEHÉRKÖ VÁR TÖRTÉNETE
2 SOMOGYI MÚZEUM FÜZETEI Kiadja a Rippl-Rónai Múzeum Kaposvár, Postafiók 70. Szerkeszti: Takáts Gyula 1. A RIPPL-RÓNAI MÚZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSAINAK VEZETŐJE 2. A SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK RÉGÉSZETI ADATTÁRA 3. A SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK, EMLÉKMUZUMOK ÉS KIÁLLÍTÁSOK VEZETŐJE 4. FEHÉR ERZSÉBET: JÓZSEF ATTILA KIÁLLÍTÁS BALATONSZARSZÓN 5. KÁVÁSSY SÁNDORNÉ: RIPPL-RÓNAI A SOMOGYI SAJTÓBAN 6. DR. DRAVECZKY BALÁZS: A SOMOGY MEGYEI MUZEOLÓGIA1 KUTATÁS TÖRTÉNETE 7. KNÉZY JUDIT; A HEDREHELYI GÖLÖNCSÉREK (A SOMOGY MEGYEI FAZEKASKÖZPONTOK TÖRTÉNETÉBŐL) 8. DR. HOSS JÓZSEF: HALÁSZAT, NADARATAS ÉS TÁPLÁLKOZÁS EGY NAGYBEREKI KÖZSÉGBEN (SOMOGYSZENTPAL)
3 KOPPÁNY TIBOR - SÁGI KÁROLY A KEREKI FEHÉRKŐ VÁR TÖRTÉNETE
4 Dornyay Darnay Béla emlékének Lektorálta Dr. Kanyar József
5 I BEVEZETÉS A Somogy megyei Kereki község délnyugati végén, a Levelesi erdő előreugró donibtfokán öreg vár romjait találjuk. A második' világháborúig a Satzger család vadaskertje volt ez az erdő, az, érdekes romokkal nem sóikat törődték. Annyira nem méltatták figyelemre, hogy az első világháború után a vár építőanyagából falazták fel a közelben épült vadászkastélyt. A második világháboirú [harcai a föld színéig letörölték ezt a kastélyt, amelynek építése aranyat ártott a nagymultú várnak. A második világháború után a Somogy Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala dr. Doirnyay Darnay Bélát kérte fel a törmelékkel borított, boikirokkal-fákkal benőtt roim kitisztítására, Dr. Doirnyay Darnay Bella ezt a nagy fáradságot igénylő munkát idős kora ellenére elvégezte, sőt még arra is tudott időt és lehetőséget szakítani, hogy a környék múltjával kapcsolatos gyűjtéseket végezzen. Munkanaplójában rögzített eredményeit a vár történetének összeállításánál jól fel tudjuk használni. Ugyancsak munkanaplójában említi, hogy megírta a vár történetét is. Ezt a kéziratot sajnos nem ismerhetjük. Dr. Doirnyay Darnay Béla munkája, nyomán világos lett, hogy a vár építészeti részei aggasztó állapotban vannak, megmentésük érdekében gyors beavatkozás szükséges. A műemléki állagmegóváshoz szükséges feltárások költségeit a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala. biztosította, az ásatásokat 1961-ben és bem dir Sági Károly végezte el. A feltárások csak a műemléki helyreállításhoz szükséges részekre tértek ki, a Vár ásatása közel sem tekinthető befejezettnek. Az ásatás ilyen formájában is gazdag lelet-anyagot eredményezett és a vár múltjához pár hasznos megfigyelést adott. A kiásott leletanyag a keszthelyi Balatoni Múzeumba került. Ez a kis ifüzet természetesen nem teszi lehetővé a leletanyag részletes publikálását, itt osafc a leglényegesebb darabokra és az ásatás eredményeire hivatkozhatunk. A leletanyag feldolgozását az Archeológiai Értesítőben végezzük majd el. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1962-ben és 1963-ban elvégeztette a vár helyreálítási és állagmegóvási munkálatait, Koppány Tibor építészmérnök tervei alapján. 3
6 Az ásatás és műemléki helyreállítás során talált régészeti növénytani anyagot Füzes F. Miklós muzeológus gyűjtötte össze. Eredményeire szíves közlése nyomán hivatkozhatunk 'mostani munkánkban. A növéinytani anyag részletes ismertetését Füzes F. Miklóstól várj ulk. Keszthely Budapest, december hó. «Koppány Tibor Sági Károly 4
7 KEREKI I. MÚLTJA' A Dunántúl északsomogyi részének Balaton és Kapós folyó völgye közti területét Külsősiomogy néven ismerteik valaha. A Tihanyi félszigettel szemközt, a somogyi parton épült Balatoniszántódtól szinte nyílegyenes út indul délnek és átszeli az egész Külsősomiogyot, Baténál érve el a Kapós völgyét. Hia Balatonszántódtól elindulunk ezen az úton, a gótikus templomáról nevezetes Kőröshegyet érjük, majd eljutunk az összeszűkülő völgyben, hosszan az út mentén épült Kerekibe. Ennek az útnak a vonulatát a kőröshegy puszta szemesi völgy jelöli ki, amely széles völgytalppal kapcsolódik a Balatonhoz, éppen Tihannyal szemben. Ez a völgy Kogutowicz Károly vizsgálata szerint több, párhuzamos völggyel egyetemben a földkéreg törésvonala mellett keletkezett. A kőröshegy pusztaszemes! völgyben.már az őskorban út alakult ki. A Balaton földrajzi alakulása három természetes átkelőhelyet biztosított: a Zalavárhoz tartozó Balatonihidvégnél, a keszthelyi Fenéikpusztánál és Tihanynál. A tihany balatonszámtódi átkelő veszprémi oldalán találjuk a tihanyi óvár őskori földsáncait, a somogyi oldalon meg az átkelőhöz 'kapcsolódó völgytalp szélein a földvári és zamárdi őskori földvárak vigyáztak az átkelő biztonságára. Ahcil az átkelőtől délnek vezető út eléri a Kanos folyó völgyet, találj ulk a szalaeskai domb híres őskori földvárát. Nem véletlen, hogy a szalaeskai földvár egyik legjelentősebb őskori és rómaikon régészeti lelőhelyünk. A tihany balatcnszántódi átkelőtől délnek vezető út mellett már az őskorban a telepek láncolata keletkezett. Kerekiből egy nagy átfúrt őskori kőbaltát és későrézkori péceli kultúrához tartozó edény cserepeit szerezte meg az Országos Történeti Múzeum. A magyar államalapítás után is.fontes szerepet játszott az őskorban kialakult út. Glaser Lajos okleveles adatai szerint a veszprém szlavóniai út az, amely a tihanyi révnél kelt át a Balatonon, majd Kőröshegy, Kereki, Bálványos, Kapoly, Zies érintésével haladt le délnek. Az út vonalán ott, ahol a széles völgytorok dombok közé szűkül, alakult ki Kereki község.
8 Keireki első okleveles említése 1193-ból ismert. III. Béla király megerősítette a János lovagokat korábban ínyeirt adományaikban, Birtokaik közt szerepel Querequi is. III. Béla uralkodásainak első éveiben a lovagrendet tekintette leglfőbb támaszának s mem is maradt hálátlan a rend iránt. Kereki a székesfehérvári rendház tartozéka volt ben már a székesfehérvári káptalan birtoka ban, 1334-hen és 1335-ben Keireki papja Miklós, aki ötven-ötven kis dénárt fizetett pápai tized fejébein. A XIV. század elején Kereki 'tehát plébánia már. Rómer Flóris még látta a múlt század második felében a község elpusztult román ízlésű templomának romjait. A templom alapfalait 1878 táján bányászták ki, amikor emberi csontokat is találtak. A mai községtől keletre, a doimblejtőn állott Keireki régi temploma. Felszíni nyomai nincsenek már, csak vafcolattöredéfceik, téglamállaidék és emberi csontrészek utalnak helyére ben Dornyay Darnay Béla két árpádkori hajfürtkarilkát szerzett meg, melyeket az említett templom körüli temetőből mosott ki a víz és sodort le Kötél Józsefek udvarába. A templom és a körülötte kialakult temető helyét ásatással nem lenne nehéz meghatározni. Ez annál érdekesebb lenne, mert a község nelve valószínű a templom alakjával függ össze és ez a korai templom, amely jóval az első ismert írott említés előtt keletkezhetett, köralaprajzú lehetett. Nagy Lajos itáliai kapcsolatai nyilván fellendítették a Veszprém szlavóniai út forgalmát és megnövelték szerepét is. Ez természetesen kedvezően hathatott az út mellett kialakult települések életére 1, de veszélyeket is rejtett magában. Mária királynő ( ) uralkodása idején a lázadás és pártütés napirenden volt. Főleg Horvátország, a nőuralommal elégedetlen főurak fészke, akik. ellen 1382^ben Bessenyey.János veszprémi főispán Vonult haddal. Ez a hadjárat vidékünkön haladt át. Lehet, hogy ezzel kapcsolatos az a zaimárdi pénzlelet,.melyet Pilier Dezső tanár gondossága mentett meg számunkra. A lelet 122 db Mária ezüstdénárból áll. Az értékes leletet a keszthelyi Balatoni Múzeum őrzi. ; 1451-ben Kis- ós Nagykerekiről olvashatunk már, a település lélekszáma tehát növekedett, 1467-ben Kißr- és Nagykereki Enyingi Török Péter birtoka, melyeket 1495-ben a Báthoriak kaptak meg. Báthori 'András ban itteni birtokait Penrueszi Ferencnek adta el. Amikor. a török 1543-ban Palotát i(mai Várpalotát) elfoglalta, hamarosan hatalmába kerítette a Balaton Siófok körüli részeit is, majd 1552-ben Veszprém elfoglalásával kísérletet tett a tó 6
9 keleti részeinek teljes niiegszálására. Ez nem sikerült, a veszprémi részeket nem sikerült biztosítani, a somogyi részeken azonban tartósan be tudott rendezkedni. Kereki 1551-ben a fehérvári szandsák (kerület) körösi i(kőröshegyi) nahiejéhez (bírósági terület) tartozott. A körösi mattiéból szeptember 29-én készült összeírás szerint a következők voltak ariabadsiik, azaz igás napszámra kötelezettek:., Szeroda, azaz elöljáró: Balog Benedek. Keze 1 alá tartoztak: Kocsai Máté, Tót Imire, Simon Mihály, Filer Benedek, Somogyi Lukács, Kecske Gregor, Szalger Tamás, Kovács Bálint, Kanó Benedek, Péter László, Vörös Pál, Mészáros Ambrus, Bagocsi Péter, Szárcsa Gábor, Szál Márton, Márta Benedek, Simon Bálint, Papdi István, Szakái Benedek, Pap Albert, Varga Péter. Különböző fuvarokat, ágyuk, hadianyagok, élelmiszerek szállítását látták el ezek a kocsisok, akik ezen természetben ttett szolgáltatásaikért adókedvezményben részesültek. így érthető Ormiáinyi Józsa sümegi várkapitány 1562-ben kelt levelének részlete: > -...valahol a Balaton mellett faluk vannak, minden faluból el mentek immár az kocsik Fejérvárira.«Sserekhorok, azaz gyalognapszámra kötelezettek is voltak a körösi (kőrőshegyi) nahieben. Ezek a gyallognapszámra kötelezettek a kincstár számára végeztek különböző kétkezi munkát. A nem szolgáló lakossággal szemben adókedvezményben részesültek. Az ugyancsak 1551 szeptember 29-én kelt összeírás szerint a körösi nahieben négy munkáscsoportot szerveztek, Tőt László, Tári János, Tót Tamás ós Torma István elöljárók keze alá. 59 munkás tartozott a négy csoportba. A munkaszolgálatra kötelezettek közt nyilván kerekiek is voltak. Kereki 1563-ban a török kincstári adóiiajstirom szerint tizenkét adóköteles házból állott. Ekkor a koppányi szandsákhoz tartozott imáir ben tizennégy adóköteles házat írtak itt össze, felsorolva a családfők neveit is. A nevek a következők: Fáfoján György, Kelemen Benedek, Szilós Benedek, Tóth Bialázs, Szabó János, Somogyi Péter, Pap Miklós, Tót Bálint, Simon Balázs, Veres Gergely, Marosi Ambrus, Bodogi Tamás és Vámos Albert ban tíz házat írtak Kerekiben össze. A Itörök a XVI. században erődítményt épített Szemesen, Karaidon, Endréden és Koppányban. Siófokon csak később, a XVII. században épült az a nagyméretű erőd, melyről későbbieklben szólunk majd. A tihanyi végvár kapitányainak legfőbb gondja a török terjeszkedés kezdeti időszakában, hogy a szántódi átkelő előterepében újabb erősség alakítását megakadályozzák. 7
10 Takaró Mihály tihanyi kapitány írja magyar nyelvű levelében március 22-én inádasdy Tamásnak:»Továbbá ezt is írhatom Te Nagyságádnak, hogy minap mentem vele átal SaágWvárra egy kastélyra és valiami nyolc töreket szoirétottam vala Ьекше...-«. Takaró M'hály július 7-én kelt tevéiéből megtudjuk, hogy Ságvár templomából alakított várat a török:»mostan egyéb újságot nem írhatok Te Nagyságodnak, ez el múlt Vasárnapra virradóan Somogyba mentem vala átal ujralimmial egyletemben, Saághvárat az törekek egy szentegyházat erősejtetnek vala meg, melyben régtől fogva 1 aktáinak. Reájuk itek, istennek alkarattyából -mingyátrást megvettem vala tm.es....«ez a siágvári rajtaütés csaknem rosszul, végződött. Endréden (mai Balatoinendrédem) török vár vált, melyben 1558 október 13-án készített összeírás szerint Tur Ali aga parancsnoksága alatt 41 Szerémségfcől, Boszniából és Hercegovinából toborzott katona szolgált. Husszein agának 33 embere voilt, zívcirinikialk, szeréniségiek és ozoraiak. Mohamed Ahmed agának zvorniki és szerémségi szerbekből 22 embere volt. Az együttesen 100 emberiből álló endrédi őrség hírét vette Takaró ságivári rajtaütéséinek, ellene indult. Takaró nyilván kiküldött figyelői által értesült az endrédiek jöveteléről, így a műveletet teljesen nem is tudta befejezni. Ami értékét és lovát a törökneik össze tudta szedni, magával vitte, a templomba szorult török alá tüzet gyújtatott és sietve visszavonult hajóihoz, amik nyilván Balatonszántódinál várhatták.»azonban a kőröshegyi törekek is élőinkbe érkezének, az hajónkba szállánk az 'Лете előttek. Az törekek három lovát találtok vada az szentegyházban, azokat a hajók mellé kötöztettem, úgylhiozáink által. Az törekek a víz mellett egy egész mély földig késértenek, ők is lőttének, mi is őket.-«a tihanyiak valamelyik hasonló beütése! saram kerültek а Balaton víziébe azok a XVI. századi magyar fegyverek, melyeiket ban találtak csomóba rozsdásodva, amikor az alacsony vízállás következtében Balatcmszáintódinál területek kerültek szárazra. A Balatonfüredi Napló, melyben ezt az érdekes hírt találtuk, a lelet pontos rajzát is közli ben iperneszi Farkasé Kereki. Permeszi katona volt, Babócsa kapitánya, kinek pár szép magyarnyelvű levele maradt ránk. Ezekben természetesen szó sem esik Kerekiről, hiszen ottan birtoklása névleges csupán. A török a hódolt vagy meghódított földeket saját jogrendje szerint osztotta fel. A föld egy része kincstári birtok lett, a nagyobb részt zsold, vagy illetmény fejében a katonai és polgári tisztviselőik kapták. A kapott birtok szolgálati illet-
11 mémy volt a töröknél, imelynek haszonélvezete a szolgálat idején tartott csak. A hódolt területek adózását és szolgáltatásait szigorú renr deikezések szabályozzák. Ennek érdekes példáját Keszthely esetében említhetjük. A keszthelyi jobbágyok, hogy megszabaduljanak a török veszélytől, magyarnak is és tőreiknek is fizették az adót fben. a keszthelyiektől a kamrai (komárvárosi) palánk kapitánya az előírt 12 kara gurus helyett 40-et követelt. A keszthelyiek a budai basához fordultaik védelemért. A basa által aláírt okirat magyar fordításából idézünk :»Most 40 gurus: fizetéséinek kötelezettségével zaklatván őket a es. kincstárban őrzött. részletes deftert megtekintettük s abban is 12 gurust találtunk feljegyezve. Már előbb is küldtünk volt egy diváni tezkerét azon ügyben, hogy a jobbágyok nagyobb fizetésekkel ne zaklattastsanák, de eredményt nem értünk el. Most újból küldünk Budáról egy diváni temeszüköf s meghagyjuk, hogy ezután a régebben kivetett 12 gurusnál ne követelj ia szegény rajaiktól s ha a meghagyásunkat figyelmen kívül hagyva őket ezután is zaklatnád, a felelősség téged fog terhelni. Tehát engedetlen ne légy, különben megbánod.«ez a szigorú jogrend természetesem kedvező volt hódolt területeink jobbágyai számára. Ezt így ífogalmazza meg Fekete Lajos:»Valószínű, hogy a jobbágyság nagy tömegei, az új hatalom szerveivel ritkám kerülvén érintkezésbe, a török fennhatóságban nem annyim lelki problémákat, mint inkább csak gazdasági kérdést láttak és ahhoz a viszonyok kívánalmai szerint igazodni igyekezieik.«pontosan, ez; a gazdasági igazodás az, ami visszatetszést szült a magyar területek katonai vezetőinek szemében.. Ezt így összegezi Örményi Józsa sümegi kapitány május 21-én kelt, Nádasdy Tamás nádorhoz intézett levelében:»amint én régtül fogva eszembe vettem kegyelmes uram, az tereket közenséggel Magyarországban az hódolt népek tartják és éltetik mindennel, mert valamit tud gondolni és kérmi az terek, mindent beviszen az hódolt nép neki, annak fölette az hódolt nép annyira az terekhöz atta magát, hogy az önmaga vérét keresztyént az tereknek beárullya, és minden kémséggé! tartja az tereiket.«.mi egy kis vidéki falu életével foglalkozunk itt, túl meszszeimenő következtetést nem akarunk levonni. A magyar földesúri jogrend felelőssége m.ég így is kiderül azonban. Ennél is súlyosabbnak látjuk azt, hogy a magyar területek katonái ellenséget láttak a hódoltság magyar jobbágyaiban és ellenségként is pusztították őket. Keréki, mint említettük, a tihany-szántódi átkelőtől délnek vezető út mentén épült, a Balatontól mintegy 7 kiiôm.éteirre. Magyar betörés könnyen elérhette tehát, Ilyem betörések soirán 9
12 pusztult el Kereki román ízlésű temploma, szakadt le a kőröshegyi gótikus teniploim mennyezete és pusztult el az a román ízlésű templom is, amelynek alapfalai a kőröshegy! homokbányában húzódnak meg. Egy évi összeírás szeriint Szántód és Zamárdi is»puszta faluk«. Mikor történt mindez, nagy vonalaikban meghatározható. Kerekiben, mádt említettük, 1580-bam még tíz házat írtak össze, az élet töretlen tehát itt. A pusztulás idejére az a inagy pénzlelet tudna közelebbi feleletet adni, amely Kerekiben került elő a második világháború után, az úgynevezett Méhesi dűlőben, a várrommal szemközti domboldalon. A lelet sajnos elkallódott, csupán két szép ezüst tallért tudott megszerezni Dr. Dorinyay Dannay Béla a keszthelyi Balatoni Múzeum számára. A fiatalabbik darabot ben verték, amiből sajnos nem tudunk következtetni. Talán összefügg Kereki és a környék pusztulásával az is, hogy a magyar jog nem vette ügyiembe a török hódítást és a hódoltsági falvakat úgy kezelte, mintha azok még mindig hatalma alá tartoznának. Említettük már Keszthely esetét, amely soha török kézen nem volt és jobbágyai mégis fizették az adót a töröknek is, magyarnak is, hogy életüket, vagyonukat biztosítsák. Sümeg, Csobánc, Zala'vár, jobbágyai és még bizonyára sokan mások, hasonló módon jártak el. A hódolt területek magyarjai természetszerűen fizették a töröknek járó adót, biztonságuk érdekében, viszont vállalták a magyar adóterheket is. így érthető, hogy Kereki 1598-hanés 1599-ben a tihanyi vár tartozékai közt szerepel 5 zsellérházzal, ugyaniakkor a veszprémi püspöké volt 4 ház. Kereki nem szerepel már a tihanyi vár április 29-éin összeírt tartozékai között, pusztulása tehát és között következett be. A koppányi szandsák évi összeírásában sem találjuk meg a falu nevét ben Perneszi János eladta kereki ibirtokrészeit SaíLomváry Jánosnak. A hódolt részek magyar földesurai, amennyiben fegyverrel nem tudtak jobbágyaikból pénzt kicsikarni, nem sok hasznát látták birtokaiknak. Biztosítani kívánták azonban a birtokhoz való jogukat, hogy a török küverése esetén újból élvezhessék azt. Ilyen jégbiztosítással függött össze az a tanúkihallgatás is, melyet Bucsányi Márton Somogy megyei szolgabíró és Fekete Lázár Somogy megyéd esküdt február 24-én Keszthelyen tartott Lengyel János kérésére, a török által megszállt somogyi Kapoly, Endréd, Lullya (ma Balatonlelle) és Szaimárd (ma Zamárdi) faluk tulajdonjogát illetően ben Perneszi Zsigmond eladta kereki ingatlanait Bali)
13 bócsay Ferenonének, született Penneszi Annának. KJereki nagyobb birtoktestei között a Pemesziek kezén voltaik. A község ma is álló templomát Tallián Boldizsár építtette 1830-ban ben Kereki a Tallián, Csapoidy és Baranyay családok birtoka. Tőlük vette meg a falut 1849 után Satzger Keresztély. A felszabadulásig a Satzger család Kereki földesura. II. FEHÉRKŐ VARÁNAK TÖRTÉNETE Kereki község délnyugati végénél, a Leveles! erdő északi, meredek oldalából kiugró 283 m magas, löszös, agyagos dernbfokám kis vár romjait találjuk. A nép Kupavárnak, vagy Katoinavánnak nevezi, a síziakirodaloni Fehérkő néven ismeri. Soimoigyban, Koppány egykori szállásbirtoikán minden várat Kupavánnafc nevez a nép. A Katonavár elnevezés újabb keletű, amely az il784. évi katonai térképen (Aufgenommen im Jahr 784 von Fändrieh Nigel von Wenzel von Colloredo) jelenik meg»kattona Vár«fcirimájában. A térkép a nép körében élő nevet rögzítette, amivel több, későbbi térképen is találkozunk. Róroeir Flóris, a magyar régészet kimagasló alakja írja 1874-ben jegyzőkönyvébe:»kereki : Katomaváírmiak híják azon romot, melyet a Sűrüshegyen, Kereklitől délnyugatra, a fák között látni lehet. Az útról csak egy fallat vehettem ki. Sziántódi kocsisom azt régi török hagyásnak nevezé.«az a nézet, hegy a Katonaivár elnevezés Kereki XVIII. századi birtokos családjának névével függene össze, nem tartható. Kerekibein, Bálványosom, Váraljaszeniesen (mai Pusztaszeimes) ilyen nevű birtokosok nem éltek, nem nevezhették el tehát róluk a várat sem. Csánfei Dezső azonosította ezt a romot Fehérkő (Feyerkew) várával, az azonosítást Békefi Rémig is elfogadta. Azóta, akik írtaik róla, e néven említik. A vár neve a XVI. században épült keszthelyi Fehérbástya névainalógiája alapján magyarázható. A friss vakolat fehér színe a vár névadója. Az a törekvés, hogy Székesfehérvár, Gyulafehérvár névhasonlósága állapján itt keressük Koppány székhelyét, nem tartható. Somogyban nincs terméskő, érthető, hogy tégláiból épült ez a vár is, melynek csak párkányaihoz, nyíláskereteihez és egyes fálréisízelk alapozásához használtak követ. Kővel -alapozott az újonnan feltárt kaputorony is. Szürkés-sárgás, porhanyós»pannon«ho- 11
14 A kereki vár alaprajza mokköveit használtak erre a célra. A vár eredetileg fehérre lehetett vakolva, fehér színe messze világított a környező erdőik haragos zöldjeiből. A fagy, eső és a szél lehántották már a vár vaíkolatát, a neve is feledésbe merült később. A vár a múlt század elején eléggé jó állapotban lehetett még, 1830 táján az új keirelki templom építéséhez kőbányának használták azonban fel. Ez főleg a község felé néző várrészeket tehette tötnlkre, ahol egyszerűéin a mélybe lehetett csúsztatni a {Ledöntött építőanyagot. Értnek ellenére 1806-ban így ír még Baksay Sándor 12
15 a várról:.»köveit újabb építkezésekre nagyrészt elhordták, a kápolna körívonalai, sőt ívezetel és a torony kettős aknája még szilárdan áll. Tövéről látszik, hogy nem egyszer bolygatták kincskeresőik.-«.. A múlt század végén tehát még megfigyelhetők voltaik egyes helyiségeik és álltak még az inviditások is. Természetesen nehéz volna eldönteni, hogy Baíksay valóban a kápolna alaprajzát figyelte-e meg. A vár a pinoék és a délnyugati failtömegek kivételével a két világhálbom közti időben csaknem áldoziatul esett egy modern vadászikastély építésének, amelynek falazásához kitűnő anyagbénya volt az öreg vár. A vártól nyílegyenesen délnek futó erdei út tisztásán, a romitól kb. 400 m-re épült vadászkastélyt teljesen elsöpörte a második világháború vihaira. Doirnyay Dairnay Béla jelentéséből tudjuk, hogy Satzger Pálné, a terület egylkoiri tulajdonosa faragott köveiket vitetett a várból bálváinyosi kertjébe. Bálványosra került például a pinceajtó hiányzó ívdarabja is, Ezeket a köveket később töltésnek használták föl. A vadászkastélyt, amelynek születése szinte halála lett az öreg várnak, nyomtalanul elsöpörte a világháború vihara. Felmenő falai teljesen eltűntek, gaz és bokor nő a helyén. Középkori téglatöredéket bőven találni itt, aimiből azonban a mondottak szerint nem szabad téves következtetéseket levonni. A ivárat gaz, bokor, fa és omladék fedte és nőtte be, alaprajza teljesen áttekinthetetlen lett. A két világháború közti idegenforgalmi ismertetések ismételten hivatkoznak is erre ben Dornyay Dairnay Béla irányításával megszabadították a várat ettől a kellemetlen takarótól. A vár árokrendszeirének nagyobb részét ugyan,még imimdig erdő borítja, melynek, kiirtása túlzottan nagyarányú tarolást követelt volna, így teljes alaprajzi felmérésének komoly nehézségei vannak ben készült Kerekiből a várba vezető gyalogút lépcsíőrenidszeire is. Lényeges, hogy a vár legfontosabb védőművei és lakrészed feltárultak az említett kitisztítás után és kinyílt a fákkal fedett kilátás is a szántódi rév felé. A vár, mint a későbbiekben bizonyítjuk, legalább két emeletes volt. Magasabb szintjeiről kedvező látási viszonyok esetén szabad szemmel is látható a szántódi rév, a hoszszan kígyózó országút, Kőröshegy és Kereki. A szántódi átkelő és a révhez vezető út biztosítására épült ez a vár és ennék a feladatnak jó darabig ni eg is felelhetett. Már a múlt század végén említették a kincskeresők pusztító munkájának nyomait a várban. Aggasztó módion tárult fel ez az 1959-es tisztogatási munka után is. A vár délnyugati részén álló 13
16 14
17 faltömegeket áttörték, szabaddá téve az első és második emeleti illemhelyek ejtőosa tornáit. Több helyen alája ástak a faiak alapozásának, így jelentós súlyú faltömegek támasztás nélkül, jóformán a levegőben lógták. Olyan aggasztó volt a helyzet, hogy félő volt, hogy a még álló falrészek is a mélybe csúsznak hamarosan. Kézenfekvő volt a gyors műemléki beavatkozás szükségessége. A műemléki munkát készítette elő 1961-ben és 1962-ben egyegy kisebb ásatásunk. A vár feltárása közel sem tekinthető befejezettnek. Munkánk során nem találtuk meg például a vár ciszternáját, ami nélkül pedig vár nem képzelhető el. Nem kutathattunk a vár sáncrendszeréiben sern. A pince mai járószintje alatt, 1.6 m mélységig, ameddig kutatóárkunkat lemélyíthettük, bolygatott talajt találtunk még. Ez lehet, hogy a kincskeresők munkájára utal, lehet azonban, hogy a várnak mélyebb, még feltáratlan piincerészei ás vannak. Bízunk benne, hogy folytathatjuk még a vár leltárását és az újabb ásatás mondanivalója alapján a későbbiekben bővíthetjük a vár történetéről az alábbiakban rajzolt képet. Fehérkő várának pontos építési idejét nem, ismerjük. Ásatásunk során árpádkor! leletanyag nem került elő, válószínű, hogy csak a XIV. században épült ez a vár. Ásatásunk legrégibb lelete két XIV. századi edény töredék. Az edények vállát díszítő párhuzamos árkolás még az árpádkori fazekasság hagyományát mutatja. A talált darabok bekarcolt díszítése azonban már egy fejlettebb koirongioiási technikát tételez fel, a nehezebb kézikorong használatára utal. Ez a fazekaskorongmfeleség a XIV,. századiban honosodott meg inalunk. A vár első okleveles említése 1336-ból ismert, amikor Czikó a várnagya. Űgy gondoljuk, hogy ennél az említésnél nem sokkal korábban épülhetett Fehérkő sem. Fehérkő királyi vár voit, Czikó várnagy előkelő úr, aki tárnokmester lett később ig királyi vár volt Fehérkő. Életének pontosan ezt a szakaszát ismerjük legkevésbé. Várnagyai közül 1368-ból és 1369-ből Johannes Bissenus, Besenyő János nevét említik az oklevelek. Be^senyő János Nagy Lajos familiárisa, aki testvéreivel, Mátyással és Andrással együtt 1369-b>en megkapta a magtalanul elhalt Ugali Pál mester és fia Összes birtokait. Fehérkő vára a felszíni nyomok alapján megállapíthatóan kicsike erősség volt, 'várnagyi méltósága azonban jelentős szerepelt jelentett az akkori közéletben ban Zsigmond király Orsován, augusztus 13-án kiállított oklevelével Marczali Miklós temesi ispánnak adta Fehérkőt és tartozékait. A Fehérkő várához tartozó birtokok közül egyedül Kőröshegy nevét említi meg az oklevél, de több más falu i tartozhatott még hozzá. Az oklevél szerint Marczali Miklós főleg a 15
18 A várrom К Ny metszete
19 törökök elleni harciban szerzett érdemeiért kapta az adományt, október í23-án Zsigmond átírja és megerősíti az adományozást, melybein Marczalíi Miklós temesi bánnak, testvéreinek és rokonainak adja Feyerfceiw várát február 17-étn Zsigmond kötelezte magát és utódait, hogy Marczali István fiait: Milklós temesd ispánt, Péter mestert és Dénes mester visegrádi királyi várnagyot»intra et extra iudieium«megvédelmezi minden igénylővel szemben azokban a birtoklóikban, melyeket szolgálataik jutalmául adott nekik. A szóbanforgó birtok «a somogyi Feyerkew vár,»cum oppidis Kewresheg ac aliis villíis«. Zsigmond év elején Csehországba utazott és másfél évig feléje sera nézett Magyar orszagnak. Az elégedetlenkedő főuraik 1402 karácsonyán Nagyváradom, Szent László sírjánál találkoztak és a szent ereklyére tett kézzel megesküdtek, hogy az uralfcodásira méltatlan Zsigmondot megfosztják a tróntól és a boronát Nápolyi Lászlónak ajánlják fel. Az összeesküvők közt 'volt Mainczali Miklós temesi bán és rokonságainak több tagja is. Zsigmond néni jött haza az összeesküvés híréire. Garai Miklós nádornak teljhatalmat adott az összeesküvésben résztvett főurak birtokainak elkobzására. A Zsigmondhoz hű főurak gyors hadművelettel ímegtisztítiották a délvidéket, sorra megszállták Győrt, Komáromot, Székesfehérvárt és Budát is. Hamarosan nyílt csatában Pápóonáil megverték az összeesküvők csapatait is. A vázolt események keretében támadás éirte Fehérfeő Várát is január és októbere között történhetett ez az ostrom október 8-án Zsigmond ugyanis békét kötött már Csáki Miklóssal és Marczali Miklóssal és általános kegyelmet adott a felkelőiknek. A kegyelemlevél rendelkezésiéit Zsigmond február 18-án keit íemdelete egészítette ki. Ezt követően Marczali Dénest és Lászlót, Marczali Miklós testvérét és fiát maglas méltóságokra emelte. Hogy ki volt Fehérkő várnagya a támadás idején, nem tudjuk. A szórványosan ránk maradt oklevelek szerint 1399-ben Gergely ímesiter a fehéirkői várnagy. Nem lehetetlen, hogy ő viselte még a tisztet a támadás idején is. Fehérkő említett ostromára ásatási adaltainfcból következtetünk. Az ásatás során két járószintet állapíthattunk meg a vár udvarán. Az alsó, régebbi udvarszintet az a faragott kő csatoirna jelzi, amely a ma is álló délnyugati fal tömegeken át vezet az emeleti helyiségek iüemhelyeinek emészitőgödréhez. A várudvar vízét vezette oda ez a csatorna. Erre az alsó udvarszintre a viszonyok rendeződése után 30 cm töltést hánytak, szemétből, vakolattörmelékíből, építési anyagok töredékéből. A ivarban olyan törmeléktömeg és szemét halmozódott föl, hogy az udvarszint emelé- 17
20 sével tudták azt legegyszerűbben eltüntetni. Ebben a töltésben két számszeríj nyílhegyet, két sarokpántot, egy kis fúrót és sok tetőszeget találtunk a pincelej árat és a várfal közti részen. A vár pincelejárata délnek nézett. Említettük már, hogy északról a vámnak támadástól félnie nem kellett, csupán délről a Levelesd erdő dombgerincén lehet könnyen megközelíteni Pusztaszemes irányából. Pusztaszemes felől a dombgerinc egyenletesen lejt a várig. A várhoz vezető utat érdekes módon pontosan jelzi a Levelesi erdő észak-déli irányú nyiladéka. Az erdei út vonalában találtuk meg ugyanis a belső várárokban azt a két párhuzamos faldarabot, melyekre a leeresztett csapóhíd egykor ráfeküdt. Ezeket a falakat is a két világháború közti időben, a többször említett Satzger vadászkastély építésekor rongálták, illetve semmisítették meg, a felvonóhíd pillérjeinek tövében talált modem gyertyatartó bizonyítása szerint. Délről történt a vár említett ostroma is. Az ostromról csak annyit állapíthatunk meg, hogy nagy rombolást végzett a várban. Az ostromlók nyilai megnehezítették a pincébe való lej utast, ahol Valószínű a vár élelmi szerkészlete tárolódott. Lőtték a vár lakóépületét is, amely északról és nyugatról L alakban vette körül az udvart. Az udvar északi részéiben, a lakóépület fala mellett is találtunk nyílhegyeket, melyeket az ostromlók lőhettek a várba. Zsigmond kegyelme után helyreállították a várat. Nemcsak az udvarszintet emelték, haneim az új szinthez igazodva kis, szűk Fehérkő várának rekonstruált képe J8
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső
Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ
Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros
Zsigmond-kori kályhacsempék az esztergomi Malombástya leletanyagában
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Boldizsár Péter Zsigmond-kori kályhacsempék az esztergomi Malombástya leletanyagában 2016 Az esztergomi Viziváros
Báta középkori plébániatemplomának feltárása
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja K. Németh András Rácz Miklós Báta középkori plébániatemplomának feltárása Nyomtatott kiadás: 2013 Légifotó
VII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének
Képzőművészeti kiállítás-katalógus: Gyulai fazekasság
Képzőművészeti kiállítás-katalógus: Gyulai fazekasság 7. Ltsz.: 60. 167. 84. Korong alakú cserépfedő.; 8. Régi ltsz.: 1756. Yasttg, dombordíszes kályhacsempe vagy épületdisz Középkori és XVI XVII. századi
Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.
Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny
Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém
Szent Mihály- Székesegyház Veszprém Alapítása I. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról;
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.
Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala
Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti
Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014
A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján
Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,
Készítette: Habarics Béla
A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.
Ótelek 2005. április 24-én
ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek
Csopak épített környezetének értékkatasztere
HE ép 1 Csákányhegyi kilátó 050/2 Leírás: A Csopak települését északról határoló Csákány-hegy, valamint a parkerdő mindig is kedvelt kirándulóhely volt az itt élők és az üdülő vendégek körében, a Balaton
hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd
Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő
SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület
SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású
Helyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.
Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi
9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?
9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el
f. ~G? ... -,- ~~~ MUZEUM KELEMÉR-MOHOSV ÁR ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002.
f. ~G? ~~~ HERMAN MUZEUM /... -,- OTTO KELEMÉR-MOHOSV ÁR 2002. ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI A FELTÁRAsON KÉSZÜLT FOTÓK LEÍRAsA Ásatásvezető: Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002. 1 3. A munkateület
FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a
BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak
Csapody kastély Ádánd
Csapody kastély Ádánd Az épület a Perneszi család XVII. századi kastélya helyén épült 1820 és 1827 között, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban. Építtetője, Csapody Pál volt a község utolsó (jobbágyfelszabadítás
2006. november 28-ig végzett munkáiról
Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról Július 3-án megkezdődött
Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22
Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches
^4 5zení György tér és környéke részlet J. Hauy helyszínrajza
A SZENT GYÖRGY TÉR TOPOGRÁFIAI VÁLTOZÁSAI ^4 5zení György tér és környéke részlet J. Hauy helyszínrajza 1687-ben nyomán ;PíWS«fit......... f... /í Szén? György tér és környéke 1753-ban részlet a Hadtörténeti
Keresztes háborúk, lovagrendek
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb
PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA
Csengersima, református templom
Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor
MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye
MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,
Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja.
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Tóth Zsolt Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály JELENTÉS a pécsi székesegyház nyugati oldala előtt, a
B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról
Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén 2009. május 11. és 2009. május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar Kertm vészeti tanszéke szisztematikus
Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,
Tornyospálca, református templom 1
Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos
Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;
Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi
ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA I. rész Építéstörténet és művészettörténet
Propedeutika / Bevezetés a művészettörténetbe Tárgyrögzítés az építészetben és a falképfestészetben Épületkutatás, feltárás, restaurálás és művészettörténet ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA
Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t
tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!
II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása.
II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása. Komolló község Háromszék vármegye déli részében, Sepsiszentgyörgytől 10 km.-re a Feketeagy jobb partján terül el. A Feketeügy másik partján húzódik a komollói
Vandálok a Hernád völgyében
Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,
Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja M. Aradi Csilla Molnár István Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon 2014 A prépostság története, kutatása
1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 TERÜLETI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
A régi és új Kolozsvár fényképekben
HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan
Nyitra felől Turóc-völgyébe
Nyitra felől Turóc-völgyébe Felsőelefánt (Horné Lefantovce) Kisebbik kastélya eredetileg az 1369-ben létesült pálos kolostor, a rend tartományi főnökének székhelye és a novícius szerzetesek szemináriuma
Geofrámia kivonatok - Enoszuke
klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében
A dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye
V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött
MVMSZ tagok nyilvántartása 2013
MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István
Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)
PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is...
2013 október 16. Flag 0 Értékel kiválasztása Még Givenincs Álmodik értékelve a múlt - Szent Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Rudabánya - amelynek neve az ószláv érc, vasérc szóból származik - első írásos említe
TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA
TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély
Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása
Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Pro Arch.Építész Stúdió 2011 Megbízó: VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40. Tervező PRO ARCH.
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász
Csopak épített környezetének értékkatasztere
H 89 Öreghegyi u.5 1227/3 védelem jellege: helyi védelem nem javasolt! érték jellege : Megsemmisült, a telken épület nem található tömegstruktúra: homlokzat nyílászárók melléképület az adatfelvétel időponja:
I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.
Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg
Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november
Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány
TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.
HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre
Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos
2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:.
1. Egészítsétek ki a hiányos szöveget! Az uradalom gazdája a. A munkát a rabszolgákból és a harcosokból kialakult végzik. Az uradalom részei: A földesúr saját használatára fenntartott ; a házhelybıl, szántóból,
Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július
Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott
Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat az Útmenti keresztek Apátfalván települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Veréb Anett
Budapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület. Dokumentáció helyi védelem törléséhez
Budapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület Dokumentáció helyi védelem törléséhez Az épület a Széchenyi hegy északi, meredek lejtőjén helyezkedik el, a Svábhegyről a Széchenyi hegyi
DEVÍN. Dévény. A vár
754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez
Magyar várak a XV-XVI. században I. forduló
Magyar várak a XV-XVI. században I. forduló Magyarország területén lévő várak története, híres kapitányaik, hőseik - megjelenítése irodalmi és képzőművészeti eszközökkel. Határidő: 2017. március 20. Cím:
Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló
Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a
2. melléklet a 9/2012. (II. 17.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 9/2012. (II. 17.) önkormányzati rendelethez 3. melléklet a 12/2004. (IV. 23.) számú rendelethez Polgármesteri Hivatal Ingatlanvagyon-Kataszter Marcali Rákóczi u.11. Kataszteri napló Forgalomképes
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március
TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196
TEMPLOMVÁRAK Erdély kisebb, mezõvárosias vagy falusi településeinek lakói általában a helység központjában emelkedõ templomukat erõdítették az ellenséges támadások ellen, életük és javaik védelmére. Marosvásárhelyen
Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007
Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a
IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ
S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,
TÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)
A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy
Különfélék Pest, mart. 14
PLIHÁL KATALIN Különfélék Pest, mart. 14 Perczel Mór fivére László, Komárom megye volt. alk. csendbiztosa, s kömlődi lakos, egy 4 láb átmérőjű földtekét készített, s azt a nemzeti múzeumnak ajándékozá.
JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet
JUBILEUMI KÖTET Életük a régészet A ságvári őskőkori telep ásatói 1932-ben: Csalogovits József, Gaál István, Hillebrand Jenő, Laczkó Dezső és Gönczi Ferenc Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) A múzeumban
ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY
ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY 2013/2014. TANÉV NÉV:.. OSZTÁLY:. Az idei történelem verseny témája: Szent István és az államalapítás kora. A feladatok közül próbálj mindegyikre válaszolni. Ne csüggedj, ha
A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Szőke Balázs A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata 2014 1.) A siklósi várkápolna szentélyboltozata
Az élő hadtörténelem óra
Az élő hadtörténelem óra A komáromi várlátogatás Június másodikán, ismét megrendezésre került a már lassan szokásosnak mondható éves, hadtörténelmi indíttatású tanulmányi kirándulás Komárom városába és
Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről
ZALAI MÚZEUM 14 2005 Költő László Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről 1987. május 21.-én a pusztaszemesi Új Kalász Tsz homokbányájában Kerekiben (1. kép 1-2), homokkitermelés
Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -
Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY NAPJAI CSÍKRÁKOSON
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY NAPJAI CSÍKRÁKOSON Időpontja: 2009. Június 25-28. (4 nap) A rendezvény eszmeisége: Sok évszázados, vagy akár évezredes székely hagyomány megjelenítése történik meg, tehát minden program
Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz
. V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI
Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)
Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének
A JAVASLATTEVŐ ADATAI:
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:
MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011
MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011 Margat, vagy al-marqab arabul Qalaat al-marqab ( قلع ة المرق ب, a Megfigyelőhely ) a Szentföld legnagyobb keresztes lovagvárai közé tartozik. A Szent János Ispotályos (Johannita)
PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.
PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a
Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai
Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.
DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István
DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának
MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi
Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.
Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,
A visegrádi királyi palotakertek
A visegrádi királyi palotakertek Volt a magyar díszkertkultúrának egy olyan ragyogó korszaka a XV. században, amikor szinte együtt haladtunk a legkiemelkedõbb nyugat-európai áramlatokkal, sõt a korabeli
RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN
A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.
Hely. Cím Csapatnév Össz.
Hely. Cím Csapatnév 1 Nagykőrös Toldi Miklós Élelm. Szki. 46,050 2 46,050 2 47,950 1 47,350 1 46,200 1 45,400 2 279,000 2 Nyíregyháza Eötvös József Gyak. Ált. Isk. és Gimn. 46,950 1 47,250 1 47,050 2 47,300
TESTVÉRMÚZSÁK. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport ( évf.) 3. FORDULÓ
TESTVÉRMÚZSÁK vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. FORDULÓ 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd meg, hogy
A történelmi településszerkezetben 2 fokozatú védelmi övezet kialakítása szükséges.
2. sz. melléklet AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME A.) MŰEMLÉKEK, ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK törzsszám azonosító cím név védelem 1852 17433 1851 26961 8150 26962 9852 26963 30474 1851 5333 1852 5334 8150 5335
A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár
A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto
Ásatás a Kálvária-dombon 2011/3
Ásatás a Kálvária-dombon 2011/3 Ez nem templom, bilika! kiáltott fel ik lelkes látogató, amikor feljőve a Kálvária dombra meglátta a kiásott falak révén mára már látszó kori templom méretét. De haladjunk