A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG"

Átírás

1 AKTÍV TÁRSADALOM ALAPÍTVÁNY ACTIVE SOCIETY FOUNDATION 1094 Budapest, Liliom u. 8. Tel/Fax: A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG Készítették: Hablicsek László Földházi Erzsébet Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Kistérségi Iroda részére Budapest, december

2 Tartalom A FELADAT MEGHATÁROZÁSA... 5 ADATOK ÉS MÓDSZEREK... 6 Alkotóelem-módszerű népesség-előreszámítás... 7 Hipotézisek... 8 Termékenység... 8 Halandóság... 9 Vándorlások Iskolázottság előreszámítása részben dinamikus aránymódszerrel Számítógépes megvalósítás BIATORBÁGY NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA, BEVEZETÉS BIATORBÁGY NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok előreszámítása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA BUDAÖRS NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS BUDAÖRS NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA DIÓSD NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS DIÓSD NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok... 63

3 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA ÉRD NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA ÉRD NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA HERCEGHALOM NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS HERCEGHALOM NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA PUSZTAZÁMOR NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS PUSZTAZÁMOR NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA

4 SÓSKÚT NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS SÓSKÚT NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA SZÁZHALOMBATTA NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS SZÁZHALOMBATTA NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA TÁRNOK NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS TÁRNOK NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA TÖRÖKBÁLINT NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS TÖRÖKBÁLINT NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása

5 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA: ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLETEK

6 A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG Hablicsek László Földházi Erzsébet A feladat meghatározása A kutatást a Budaörsi kistérség települései demográfiai és iskolázottsági viszonyaival összefüggésben végeztük. A kutatás a Budaörsi kistérség településeire terjedt ki: Tárnok, Sóskút, Törökbálint, Biatorbágy, Pusztazámor, Százhalombatta, Budaörs, Diósd, Érd és Herceghalom. A kutatás két részből állt: I. A lakónépesség előreszámítása 2021-ig nemek és életkor szerint településenként Tartalmazza a lakónépesség demográfiai jellemzőit: létszám férfiak és nők, életkor szerint: 0-tól 84 éves korig életkoronként, 85 és idősebb összevontan; a népesedés fő adatait: élveszületések, halálozások, odavándorlás, elvándorlás; között a KSH népességi regisztere, között előreszámítás alapján minden településre és a Budaörsi kistérségre összesen. II. A lakónépesség iskolai végzettség szerinti szerkezetének előreszámítása 2021-ig településenként Tartalmazza a lakónépesség iskolázottsági jellemzőit: ötéves korcsoportok szerint 0-4 évesektől évesekig, a 85 és idősebb összevontan; a korcsoportokon belül a fő végzettségi kategóriák szerint: nincs 8 osztálya, 8 osztályos, szakmunkás, középfokú, felsőfokú végzettsége van; 1990-ben és 2001-ben a népszámlálás alapján, között előreszámítás szerint minden településre és a Budaörsi kistérségre összesen. Az előreszámítások demográfiai módszertan és elvek alapján készültek. Ez azt jelenti, hogy a népesség részleteiben: nemek, életkor (korév, korcsoport) és iskolai végzettség szerint bontva került előreszámításra jövőbeni időpontokra. 5

7 A kutatás a Központi Statisztikai Hivatal népesedési és népszámlálási adatforrásaira támaszkodott. A demográfiai előreszámításhoz a népességet és a meghatározó demográfiai folyamatokat 1990-től 2005-ig vizsgáltuk, naptári év és életkor (születési évjárat szerint). Az iskolázottság előrebecsléséhez az évi és a évi népszámlálás adatait alkalmaztuk. 1 A kutatási megállapodás szerint a Kistérségi Iroda a felméréshez biztosította a főépítészi előrejelzéseket, illetve stratégiai tervezési dokumentumokat. 2 Adatok és módszerek A demográfiai folyamatok a társadalmi és gazdasági fejlődés olyan tényezői, amelyeknek a társadalom életében, a gazdaság-, népesedés-, és szociálpolitikai célok kitűzésében, a gazdaság tervezésének alapvető ágaiban, az egészségügyi, oktatási, munkaügyi stb. kérdések megoldásában, s általában mind a kisebb közösségek, mind az állam igazgatásának mindennapos gyakorlatában fontos szerepe van. Magyarországon az évtől kezdődően csökken a népesség, emellett nő az idősek és fogy a fiatalok száma. Népességünk további jelentős elöregedése hosszabb távon is elkerülhetetlen. A létszámcsökkenéssel és az elöregedéssel a népességfejlődés fordulóponthoz ért, a népesedési kérdések a figyelem központjába kerültek. Az utóbbi időszakban készített népesség-előreszámítások sem tudtak olyan pozitívumokat kimutatni, melyek kedvezőbb népesedési helyzetet vetítenének előre. 3 Az alacsony gyermekszám és a viszonylag magas halandóság mellett a nemzetközi vándorlásban történt fordulat ugyan némileg mérsékli a létszámcsökkenést, de önmagában elégtelen a csökkenés tartós megállításához. 4 Bár a létszám zsugorodása az országon belül, a nagyobb területi egységekben is egyre inkább érvényesül, a belföldi vándorlás (a települések, területek közötti lakóhely-változtatás) még jelentős átrendeződéseket okozhat. A legújabb területi (kistérségi / kerületi) előreszámítások szerint továbbra is dinamikusan növekszik a központi régió, az M1 M7 autópályák menti kistérségek lakónépessége és néhány északkelet-magyarországi kistérség. Előbbiek a bevándorlás, utóbbiak a magas szintű gyermekvállalás következtében (I. ábra). 5 1 A Szerzők köszönetet mondanak a KSH munkatársainak: Fekete Anikónak a népesség és népmozgalom, Mátrahegyi Katalinnak a évi, Szirmai Péternének az évi iskolázottsági adatbázis elkészítéséért. Köszönet illeti Czibulka Zoltán főosztályvezetőt és Pachmann Zsuzsanna osztályvezetőt a kutatás támogatásáért. 2 A Szerzők köszönetet mondanak Kardos Gariellának, a Kistérségi Iroda munkatársának a kutatáshoz nyújtott támogatásért. 3 KSH Népességtudományi Kutató Intézet Előreszámítási adatbázis, 2004 (Készítette: Hablicsek László) 4 Lásd például: Hablicsek László Tóth Pál Péter: A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népesség számának megőrzésében között. Demográfia, 43. évf. 2000/1. sz o. 5 Kistérségi népesség-előreszámítás Kutatási beszámoló. NKFP 5/175/2001. sz. Kutatási program (Projektvezető: Hablicsek László) 6

8 I. A lakónépesség változásának típusai között Lakónépesség változása (%) Növekvő, stagnáló (54) Mérsékelten csökkenő (57) Erősen csökkenő (57) A Budaörsi kistérség is a központi régió (dinamikusan) növekvő része. Viszonylag fiatal a népessége, kedvezőek a halandósági viszonyai, a lakónépesség termékenysége átlagos szintű. Tartós és jelentős bevándorlási többletet mutat fel, mely a népesség gyarapodásának fő forrása. A Budaörsi kistérség esetében nem az országos zsugorodás által indukált folyamatok a meghatározók: itt a növekedés vált ki olyan szükségleteket, melyeket előrelátóan, tervszerűen megoldani indokolt. Alkotóelem-módszerű népesség-előreszámítás A népesség tervezéséhez nélkülözhetetlen népesség-előreszámítás a népesség létszámának, nemek és életkor szerinti összetételének jövőbeni időpontokra történő előrebecslését jelenti. Az előreszámítás feladata, hogy információkat szolgáltasson a népesség jövőbeni alakulásáról. Ezek az előrebecsült információk meglehetősen pontosak a demográfiai folyamatok lassú változása miatt. A demográfia az előreszámítások ha-akkor jellegét helyezi előtérbe, vagyis a népességelőreszámítás nem prognózis (jövőre vonatkozó biztos tudás), hanem számszerűen megfogalmazott hipotézisek alapján készülő népesség-továbbvezetés. A hipotézisek realitása és a számítási módszer együttesen adják az előreszámítás (magas) megbízhatóságát. A népesség-előreszámításoknak és a rájuk épülő demográfiai jellegű előrebecsléseknek sajátos módszerei és tartalmi vonatkozásai vannak, melyek alapos kutatómunka révén fejlődnek. Az előreszámítások általában több változatban készülnek el, melyek a demográfiai alapfolyamatok eltérő jövőbeni alakulásának feltételezésére épülnek. 7

9 A Budaörsi kistérség népességének előreszámítását a hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az ún. kohorsz-komponens (más néven alkotóelem) módszerrel készítettük. A népesség-előreszámítások alkotóelem módszere a népmozgalmi események (születések, halálozások, külső és belső vándorlások) jövőbeni várható alakulásából vezeti le a népesség egyes korcsoportjainak létszámát és magát az össznépességet. Az események előrebecslése a népesedési jelenségek (termékenység, halandóság, a vándormozgalom) jellegzetességein és a lakónépesség korjellemzőin alapul. A számítási eljárás teljesen valósághű, pontosan szimulálja, követi a népesség-reprodukció folyamatát. Az újszülöttek létszámának előreszámítása a gyermekvállalás előrebecsült gyakoriságain és a szülőképes korú nők létszámadatain alapul. Az életkoronként előrebecsült halálozási gyakoriságok szerint számítjuk az elhalálozásokat. A vándorlásokat (vándorlási egyenlegeket) meghatározott megoszlás szerint bontjuk fel életkoronkénti eseményszámokká. A népesség továbbszámításának alapegyenletei: 0 P Sz H + s+1= x+ 1 s+ 1 x s s sz P = P H + ahol P a népességet, SZ a születéseket, H a halálozásokat, VE a vándorlási egyenleget (a be- és elköltözések mérlegét) jelenti, x az életkort, s pedig a naptári évet jelöli, az index sz jel pedig arra utal, hogy olyan halálozásokról és költözésekről van szó, melyek az újszülöttekkel a születési évükben történnek. Szavakban: a következő évi népesség a kiindulási népességnek (és az újszülötteknek) a halálozásokkal csökkentett, vándorlások egyenlegével növelt nagysága. x s s sz x VE VE s s Hipotézisek A népesség-előreszámítások készítése egy vagy több alapfeltételezésen, hipotézisen és pontosan körülhatárolt egyéb kikötéseken alapszik. Így az elkészített számítások nem jóslatjellegűek, hanem olyan lehetőségeket mutatnak be, melyeknek bekövetkezése a hipotézisek megvalósulásától függ. A Budaörsi kistérség népességének előreszámítása egy-egy termékenységi, halandósági és három vándorlási hipotézisre épül. A vándorlási hipotézisek jelentik az alternatívákat, az eltérő népességfejlődési változatokat, melyeket Alacsony, Alap- és Magas változatnak hívunk. Jellegük szerint pesszimista, reális és optimista változatok. A következőkben a termékenység, a halandóság és a vándorlás hipotéziseinek főbb pontjait tárgyaljuk a Budaörsi kistérségre vonatkozólag. Termékenység A termékenység (gyermekvállalás) fő hipotézisét a teljes termékenységi arányszámban (rövidítve: TTA, más néven átlagos gyermekszám) fogalmaztuk meg. A TTA azt jelenti, mennyi 8

10 az adott évi gyakoriságok alapján a nők végső gyermekszáma, hány gyermeket szülnek életük során. A Budaörsi kistérség lakónépességének átlagos gyermekszáma, a TTA mutató értéke 1,34 volt között. Ez azt jelenti, hogy 100 nő 134 gyermeknek adott életet, ami igen alacsony érték ahhoz képest, hogy átlagosan két gyermek pótolja a szülőpárokat. Az országos termékenység valamivel még a budaörsinél is alacsonyabb: 1,29, jelezve, hogy gyermekvállalással alapvető problémák vannak Magyarországon. A TTA jövőbeni értékeinek becslésénél az országos tendenciákkal párhuzamos fejlődést feltételeztünk. Az országos népesség-előreszámítás szerint a termékenység lassan emelkedik Magyarországon a következő időszakban. 6 Ennek megfelelően a Budaörsi kistérségben az átlagos gyermekszám a évre becsült 1,33-ról 1,60-ra növekszik 2005 és 2021 között. A TTA a termékenység színvonalát mutatja, nem mindegy azonban, hogy a gyermekvállalás mely életkorokban valósul meg. Magyarországon a rendszerváltozás után alapvető folyamattá vált a gyermekvállalás későbbi életkorokra halasztása, szaknyelven a termékenységi korprofil idősödése. Ezt a folyamatot is modelleztük, és a jövőbeni várható változásokat az átlagos szülési kor alakulásával ragadtuk meg. Az átlagos szülési kor a Budaörsi kistérségben 25,9 évről 29,6 évre emelkedett 1990 és 2004 között. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a nők nagyjából három évvel később vállalják a gyermekeket, mint tették 1990-ben. Ebben a változásban a rendszerváltozás okozta sokk (más szóval: alkalmazkodási problémák) és más tényezők mellett igen jelentős szerepe van az iskolázottsági expanziónak és az ezzel együtt járó meghosszabbodott iskolázásnak. Országosan az átlagos szülési kor 25,6 évről indult 1990-ben és 28,2 évhez érkezett ben. Ez azt jelenti, hogy a Budaörsi kistérség esetében lényegesen nagyobb volt a növekmény az adott időszakban. Ennek hátterében, továbbá a magasabb élettartamokban is lényegében az mutatkozik meg, hogy a Budaörsi kistérség kiemelkedő általános fejlődést mutatott fel a rendszerváltozás után. Az átlagos kor hipotézisét, hasonlósan az átlagos gyermekszám hipotéziséhez, az országos tendenciák mentén fogalmaztuk meg. Eszerint az átlagos szülési kor évi becsült értéke 29,8 év, ami 32,0 évre emelkedik 2021-ig. Halandóság A halandóság (elhalálozások) fő hipotézisét a születéskor várható átlagos élettartamban (jele: e, más néven átlagos halálozási kor) fogalmaztuk meg. Az e azt jelenti, mennyi az adott 0 0 évi gyakoriságok alapján az újszülöttek várható életéveinek átlagos száma, vagyis meddig élünk. A Budaörsi kistérség lakónépességének születéskor várható élettartama, az e 0 0 mutató értéke között 70,7 év volt a férfiak, 77,7 év a nők esetében. Ezek az értékek markánsan kedvezőbbek, mint az országos átlagok, (a férfiaknál 68,3 év, a nőknél 76,5 év) Forrás: KSH NKI Előreszámítási adatbázis. 9

11 A Budaörsi kistérség népességének élettartam-hipotéziseit, a termékenységhez hasonlóan, az országos élettartam-hipotézishez igazítottuk. Feltételeztük, hogy a születéskor várható átlagos élettartama évtől kezdődően követi az országos várható átlagos élettartam arányait, tendenciáját. A kistérség egészére a halandósági hipotézis a évre becsült 71,0 (férfiak) és 78,1 (nők) évről 74,2 (férfiak) és 81,1 (nők) évre történő emelkedést tételez fel. Vándorlások A számítás során a belföldi és a nemzetközi vándorlást összevontan vettük figyelembe. Kiindultunk az évek közötti éves vándorlási egyenlegekből (ezek egy részét szintén becsülni kellett, hiszen 1990 és 2001 között a nemzetközi vándorlás adatai nagyon hézagosak), meghatároztuk a trendeket, rész-tendenciákat. Figyelembe vettük a településrendezési tervekben szereplő adatokat, elsősorban a jelentős volumenű lakásépítéseket, közművesítést, telekkialakításokat. Minden település esetében egyedi mérlegeléssel határoztuk meg a feltételezéseket. A Budaörsi kistérség egészére az éves vándorlási egyenleg az 1990-es évek első felében elérte az évi fő közötti szintet, között az évi közötti tartományt, 2003-tól pedig 3000 fő felett alakul. Hipotézisünk kissé konzervatív, a közepes változatban enyhén csökkenő trendet jelez, de az értékek az időszak nagyobbik felében évi 3000 fő felett alakulnak. Az alacsony (pesszimista) változat a kistérség erősen csökkenő vonzerejével számol (például a magas ingatlanárak miatt), a évi végső érték a jelenleginek mintegy a fele. A magas változatban az elmúlt másfél évtized trendje töretlenül folytatódik, az éves vándorlási egyenleg pár éven belül 3500 fő felett, 10 év múlva pedig évi 4000 fő felett alakul. Iskolázottság előreszámítása részben dinamikus aránymódszerrel Az iskolázottság előreszámítása azt mutatja meg, hogy a népességen belül hányan fognak rendelkezni az adott végzettséggel. Az NKI előreszámítási adatbázisában szereplő előrebecslés 7 nemek és életkorok szerint bontva adja meg a különböző iskolai végzettségűek számát. Az előrebecslés részben dinamikus aránymódszerrel készült, előrevetítettük a különböző iskolai végzettségűek megoszlását egy-egy korcsoporton belül külön a férfi és külön a női népességben. Abból indultunk ki, hogy az iskolai végzettség döntően a 35 év alatti korcsoportokban változik, nagyjából általában itt alakul ki a végső végzettségi szint. A táblázat első felében azt láthatjuk, hogy jelenleg a évesek százaléka a 8 osztálynál magasabb végzettséget szerez. A szakmunkás, szakiskolai végzettségűek aránya a férfiaknál 38, a nőknél 20 százalék. A középfokú végzettségűek (érettségizettek) aránya pedig a férfiaknál 28 százalék, a nőknél 43 százalék körüli. Felsőfokú végzettséget a éves férfiak 18, a nők 22 százaléka szerzett a 7 Lásd Hablicsek László: Népességbecslés és előreszámítás iskolai végzettség szerint, Kézirat. Készült a Tipikus életpályák Magyarország a rendszerváltozás után c. OTKA kutatás számára,

12 2001. évi népszámlálás adatai szerint. Ezek az értékek több százalékponttal magasabbak az országos arányoknál. A különböző iskolai végzettségűek népességbeli arányai a Budaörsi kistérségben, 2001, 2021 (%) Kategóriák / korcsoportok Férfiak legfeljebb 8 általános 75,7 19,3 19,7 16,3 78,3 10,1 9,7 8,9 Szakmunkás 10,2 32,7 39,3 38,0 2,5 13,7 19,0 24,4 Középiskola 14,0 44,1 28,3 27,5 19,2 69,0 45,8 41,1 Főiskola, egyetem 0,0 3,9 12,7 18,2 0,0 7,2 25,6 25,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Nők legfeljebb 8 általános 73,6 14,4 16,0 16,1 76,8 6,6 5,1 5,0 Szakmunkás 6,8 18,9 22,1 19,9 1,7 6,6 11,9 15,2 Középiskola 19,7 59,9 42,6 42,5 21,6 79,1 52,3 48,4 Főiskola, egyetem 0,0 6,7 19,4 21,5 0,0 7,6 30,7 31,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A táblázat második felében a évre az 1990-es években megfigyelt tendenciák alapján és az országos iskolázottsági hipotézis alapján feltételezett arányokat tüntettük fel, amelyek igen lényegesen különböznek a évitől. A táblázat szerint a szakképzetlenül maradó népesség aránya 10 százalék alá mérséklődik, a szakmunkás végzettségűek aránya a százalékra csökken, a fiatalok százaléka leérettségizik, és százalékuk felsőfokú végzettséget szerez. Ezt tekintjük az iskolázottsági szint alapváltozatának a következő 15 évben. 8 A éves életkor után az iskolázottsági változások lelassulnak, a korcsoportok iskolázottsági szerkezete életkorról és születési évjáratról életkorra és születési évjáratra átöröklődik. Az iskolai végzettségi szerkezet eltolódik az idősebb életkorok irányába. Mindebből következik, hogy az iskolai végzettségi szint emelkedése az össznépesség vonatkozásában 8 A hipotézis hátterében az 1990-es évek iskolázottsági boom-ja áll. Magyarországon megerősödött a legalább középfokú végzettség elérése való törekvés, valóságos expanzió kezdődött el az érettségit adó középiskola, majd a felsőfokú képzés irányában. Mindennek következtében jelentős mértékben átalakul a éves népesség iskolai végzettség szerinti összetétele, majd ennek hatására az idősebb korcsoportoké is. Itt jegyezzük meg, hogy nagy viták vannak az iskolázási expanzió jövőbeni méretét és ütemét illetően. Hipotéziseink e vitákat tekintve konzervatív jellegűnek vehetők. 11

13 meglehetősen lassú folyamat. A belépő korosztályok magasabb iskolai végzettsége csak fokozatosan, kellően hosszú idő elteltével akkumulálódik az ún. demográfiai csere folyamatában azáltal, hogy a kilépő népesség végzettségi szintje alacsonyabb a belépőkénél. Éppen ezért a teljes népesség iskolázottsága lassabban változik a fiatalokénál. Számítógépes megvalósítás A népességi (és az iskolázottsági) előreszámítást Excel programozással végeztük. Ennek előnye, hogy az eredmények azonnal további felhasználásra készen rendelkezésre állnak. A kialakított adatbázis elemei a következők: népességszámok: települések, nemek, életkorok (0-tól 120 éves korig) demográfiai jellemzők: települések, nemek, életkorok szerinti élveszületések, halálozások, vándorlások, termékenységi és halandósági mutatók iskolai végzettségi struktúra: települések, nemek, életkori csoportok (ötéves), végzettség szintje (5 szint) A továbbiakban külön-külön bemutatjuk a települések helyzetét, az alkalmazott hipotéziseket és a főbb előreszámítási eredményeket. Az összeállítást a népességi és az iskolázottsági előreszámítás összefoglaló táblagyűjteménye zárja. 12

14 Biatorbágy Biatorbágy népességének és iskolázottságának előreszámítása, Bevezetés Biatorbágy Pest megye nyugati részén helyezkedik el. Északról Páty és Budakeszi, keletről Budaörs és Törökbálint, délkeletről Sóskút, délről a Fejér megyei Etyek, nyugatról Herceghalom települések határolják. A település a Zsámbéki-medencében terül el, ezt északnyugati-délkeleti irányban a Budai-hegység veszi körül, a keleti rész a Budaörsi-medencébe nyúlik át. Területe 4379 hektár. Forrás: Biatorbágy két település, Bia és Torbágy egyesítésével keletkezett 1966-ban ben az akkor községgé lett Herceghalom vált ki közigazgatási területéből. A települést már a 12. században említik írásos forrásokban: egy birtokösszeírásban szerepel a Torbágyerdő alatti "Biua" föld egy birtokösszeírásban. A török hódoltság idején Torbágy elnéptelenedett, ezért német nemzetiségűekkel telepítették be, Bia pedig magyar faluként élt tovább. Bia a múlt század végén és a 20. század elején járási székhely volt. 13

15 Bia falu középkori eredetű településmagja Nyugatra a kastély irányába, valamint a déli domboldalra az országút mentén bővült. Torbágy középkori eredetű településmagja a Füzespatak völgyének két oldalán terebélyesedett. Mindkét település fejlődési irányát a gazdasági jelentőségű vasútvonal jelentősen határozta meg a Biatorbágy Állomás irányába. A XX. században a két település közti területek kissé egyhangú utcahálózattal, aránylag mély és keskeny telekosztással beépültek ban a német származású lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, helyükre a Kárpát-medence több tájáról (Székelyföld, Erdély, Alföld, Felvidék) jöttek magyar nyelvű lakosok. Az 1970-es években a vasútvonal áthelyezésével a torbágyi településrészen természetes határ alakult ki. A hagyományos lakóterület az Iharosi völgyekben spontán módon kezdett bővülni a XX. század utolsó évtizedeiben. A település nyugati részén a lakóterület természetes határok nélkül nyitott rendszerként áll fenn. Az utóbbi évtizedekben a lakosság egy része Budapestre költözött, míg mások Budapest közelsége miatt más vidékről vagy éppen Budapestről települtek Biatorbágyra. A kedvező közlekedési viszonyok és a településen folyamán megvalósult nagyarányú közműépítések következtében kialakult és gyorsan bővül egy kereskedelmiszállítási-ipari övezet a település északi peremén. Az Ausztriát és Észak-Dunántúlt Budapesttel összekötő autóutak és vasútvonalak mentén az új évezred első éveiben jelentős lakóterületi fejlesztés is kezdődött. Forrás: A település történeti adatainak forrása: továbbá Biatorbágy Nagyközség településszerkezeti terve 14

16 Az utóbbi időszakban a település népessége elsősorban Budapest közelségének köszönhetően növekszik, a lakosság életkori szerkezete, iskolai végzettség szerinti összetétele változik. A település fejlesztésének összhangban kell lennie ezekkel a változásokkal, ez azonban csak a népesedési tendenciák ismeretében tervezhető meg megfelelően. A tanulmány ehhez kíván segítséget nyújtani a népesség létszáma és az iskolázottság terén középtávon várható átalakulások számbavételével. Tanulmányunk tartalmazza Biatorbágy lakónépességének előreszámítását 2021-ig nemek és életkor szerint, az alábbi demográfiai jellemzők mentén: létszám férfiak és nők, életkor szerint: 0-tól 84 éves korig életkoronként, 85 éves és idősebbek esetén összevontan; a népesedés fő adatait: élveszületések, halálozások, odavándorlás, elvándorlás; között a KSH népességi regisztere, között előreszámítás alapján Tartalmazza továbbá Biatorbágy lakónépessége iskolai végzettség szerinti szerkezetének előreszámítását 2021-ig, az alábbi iskolázottsági jellemzők szerint: ötéves korcsoportok szerint 0-4 évesektől évesekig, a 85 éves és idősebbek esetén összevontan; a korcsoportokon belül a fő végzettségi kategóriák szerint: nincs 8 osztálya, 8 osztályos, szakmunkás, középfokú, felsőfokú végzettsége van; 1990-ben és 2001-ben a népszámlálás alapján, között előreszámítás szerint. Biatorbágy népesedési tendenciái között Biatorbágy lakónépességének száma 1990 elején 7176 fő, 2005 elején 9523 fő volt és 2005 között a létszám 2342 fővel, 33%-kal nőtt. Ez ellentétes az országos átlag mozgásával. A lakosság száma 1990 és 1992 között alig változott, 7176 főről 7146 főre csökkent től azonban lassú, de egyenletes növekedés indult meg, amelynek következtében 1999-re már 7633 fő élt a településen, vagyis éves átlagban 70 fővel gyarapodott a népesség. Ettől az évtől kezdve felgyorsult a lakosság számának emelkedése: 2004 elején 8866 lelket számlált a település, ami évente átlagosan csaknem 250 fős növekedést jelent és 2005 között pedig egyetlen évben 657 fős gyarapodás következett be. Azt mondhatjuk tehát, hogy a község lakossága gyorsuló ütemben növekedett az elmúlt másfél évtizedben. 15

17 A lakónépesség számának alakulása Biatorbágyon létszám (fő) Lakónépesség száma naptári év elején A népesség számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. Mindhárom esetben a változások egyik összetevője a népesség korösszetétele (fiatalabb népességben több a születés, idősebb népességben több a halálozás), a másik tényező pedig a megfelelő demográfiai jelenségek (termékenység, halandóság, vándormozgalom) intenzitása. A termékenység alakulása között Magyarországon lényeges termékenységcsökkenés zajlott le, és ennek következtében jelenleg mind a gyermekvállalási hajlandóság, mind az élveszületések száma a legalacsonyabb a 20. században. A gyermekvállalási hajlandóság (termékenység) szintje ben országosan már csak 1,31 volt, ami alatta van az európai átlagnak. Ez a szint azt jelenti, hogy az egyszerű reprodukcióhoz (2,1-es gyermekszám-átlag) a nők 80 százalékának kellene eggyel több gyermeket vállalnia. Az országos 95 ezer fős születésszám 9,5 ezrelékes születési aránynak felel meg, ami távlatban 9 millió fő alatti népességet vetít előre. Biatorbágyon között évi átlagban 126 gyermek született, ami a népesség számához viszonyítva 11,9 ezrelékes születési arányt jelent. Ha a évi gyermekvállalási hajlandóság állandósul, akkor ez 1,52-os átlagos gyermekszámnak felel meg. Tehát 100 nő 152 gyermeket hozna világra élete során. Ez az érték lényegesen magasabb a 16

18 kistérségi aránynál (100 nőre 134 gyermek), és az országos aránynál (100 nőre 129 gyermek). Ennek ellenére ezzel a gyermekszám-szinttel a lakónépesség természetes utánpótlása mégsem biztosított. A 100 nőre jutó átlagos gyermekszám az as 164-ről re elérte a 135-ös mélypontot. A csökkenés nagy évenkénti ingadozásokkal valósult meg tól megindul az emelkedés, és ben már átlagosan 152 gyermek jutott 100 nőre, miközben az évenkénti ingadozások továbbra is erőteljesek. Biatorbágyon is tapasztalható az az országosan is jellemző tendencia, hogy a nők egyre későbbi életkorban vállalják első gyermeküket, ami a szülő nők átlagos életkorának emelkedésében is megnyilvánul között ugyan csökkent valamelyest 26,5 évről 25 évre -, ettől kezdve azonban szinte töretlenül emelkedik, és 2004-ben már 30,3 év. Az emelkedés 1994 és 1996 között volt a legerőteljesebb, amikor is több mint két ével, 25,8 évről 27,9 évre emelkedett a szülő nők átlagéletkora. Az ezt követő nyolc évben lelassult az emelkedés, amit jól mutat, hogy ebben az időszakban 2,5 évvel növekedett az átlagos szülési életkor. Az átlagos gyermekszám és a szülő nők átlagos kora Biatorbágy gyermekszám (100 nőre) átlagos kor (év) naptári év folyamán Átlagos gyermekszám 100 nőre Átlagos gyermekszám - trend Szülő nők átlagos kora Szülő nők átlagos kora - trend

19 A halandóság alakulása A magyarországi halandóság alakulása az utóbbi évben világviszonylatban is egyedülálló tendenciát mutatott. A 20. századi demográfiai átalakulás egyik alapvető jellemzőjét, az erőteljesen növekvő élettartamokat nálunk felváltotta ezek stagnálása, csökkenése között a férfiak születéskor várható életéveinek átlagos száma 64,8 év volt, ami 8 10 évvel kevesebb, mint a fejlett európai országokban. A nők is 6 8 évvel hamarabb halnak meg, mint tőlünk nyugatra Európában. Az elmúlt 3 évtizedben, miközben tovább csökkent a csecsemők és a gyermekek elhalálozási arányszáma, a középkorú férfiak halandósági gyakorisága háromszorosára növekedett tól kedvező változásoknak lehetünk tanúi. Csökkent a halálozások száma, nőtt az élettartam. Azzal számolhatunk, hogy fokozatosan kibontakozik Magyarországon is a halandósági váltás, és újra tartós növekedésnek indul az élettartam ben a férfiak születéskor várható élettartama már 68,2 év, a nőké pedig 76,5 év volt. Biatorbágy lakónépességének mortalitása eltér az országos átlagtól átlagában 115 fő halálozott el, ami a lakónépességhez viszonyítva 10,5 ezrelékes arányt jelent. Figyelembe véve a korszerinti halálozást, a évi átlagos becslés a férfiaknál 70,8 évnyi, a nőknél 79,2 évnyi születéskor várható élettartamot jelez. Ezek az értékek a kistérségi átlaghoz képest 0,1 évvel magasabbak a férfiak esetén, 2,6 évvel magasabbak a nők esetén. Ez azt jelenti, hogy Biatorbágy lakosságának életkilátásai a férfiak esetében valamivel jobbak, a nők esetében lényegesen jobbak a kistérségi (és ebből adódóan) az országos átlagnál is. A férfiak és a nők születéskor várható élettartama Biatorbágyon, élettartam (életév) naptári év folyamán Férfi élettartam Női élettartam Férfi élettartam - trend Női élettartam - trend 18

20 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás Ismeretesek a belföldi vándormozgalom statisztikai számbavételének régebbi keletű és újabb problémái, amelyek bizonytalanná teszik a folyamat megfigyelését. Bizonyosnak látszik azonban, hogy az 1990-es években lényegesen lecsökkent a lakóhelyváltoztatás intenzitása, esetenként ellenkezőjére változtak irányai. Markánsnak tűnő tendencia a nagyvárosok korábbi jelentős vándorlási nyereségének megszűnése, esetenként vándorlási veszteséggé átalakulása. Budapest és a megyei jogú városok népességük 2 százalékának megfelelő vándorlási veszteséget könyvelhetnek el az 1990-es évek első felében. Az elvándorlók jelentős része a nagyvárosok környékére költözött, gyors szuburbanizációs folyamatot indítva el. Ez a folyamat Biatorbágy lakónépességének változására is nagy hatást gyakorolt. A településre odavándorlók száma 673 fő volt átlagában, az elvándorlók száma 347 fő. A nemzetközi vándorlást is figyelembe véve, a teljes vándorlási egyenleg 352 fő, tehát erősen pozitív. Kiugró év volt a 2004-es, amikor összességében 645 fős volt a vándorlási nyereség. A természetes szaporodásra (a születések és a halálozások különbségére) országos viszonylatban a negatív előjel, a fogyás jellemző. Biatorbágy népessége is hasonló tendenciát követett egészen a legutóbbi évekig, amikor a születések száma már több évben meghaladta a halálozások számát. A természetes szaporodás 2004-ben 22 fő volt. Az élveszületések, halálozások és a vándorlási egyenleg aránya (ezrelék) Biatorbágy arány (ezrelék) Élveszületések aránya Halálozások aránya Vándorlási egyenleg aránya Vándorlási egyenleg aránya - trend naptári év folyamán 19

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. + 213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Népmozgalom, 2009. január december

Népmozgalom, 2009. január december 21/42 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 42. szám 21. március 23. Népmozgalom, 29. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés, válás 3 Születés, terhességmegszakítás

Részletesebben

NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN

NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN Budapest, 2006 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály,

Részletesebben

2015/50 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/50 STATISZTIKAI TÜKÖR Népesedési világnap, 215. július 11. 215/5 STATISZTIKAI TÜKÖR 215. július 1. Tartalom A világ népessége...1 A népességnövekedés múltbeli jellemzői...1 Termékenység...2 Halandóság, várható élettartam...2

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. március 2. Népmozgalom, 213 Tartalom Összefoglaló...1 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás...2 Születés...2 Terhességmegszakítás...3 Házasságkötés...3 Válás...4 Halálozás...4

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ E L Ő T E R J E S Z T É S I. 2-566/2009. Tárgy: Makó város népességének alakulása. Ea: Csomor Ágnes Melléklet: Intézkedési terv. Makó Város Önkormányzati

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Népesedési helyzet. Elérhetőség... 40

Népesedési helyzet. Elérhetőség... 40 A népesedési folyamatok jellemzői...2 A népesség száma és összetétele... 2 Népességstruktúra és -fogyás... 4 Eltartottsági, függőségi mutatók... 6 Születés, termékenység, népességreprodukció... 1 Születési

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozása Magyarországon 2008-ban

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozása Magyarországon 2008-ban Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Közgazdasági Elemzések Főosztálya A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozása Magyarországon 2008-ban (Nemek, ellátásfajták és megyék szerinti

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A késői gyermekvállalás problémái

A késői gyermekvállalás problémái A késői gyermekvállalás problémái Klinger András Magyarország hosszú időn keresztül azok közé az országok közé tartozott, ahol az anyák viszonylag fiatal korukban szülték meg első és amennyiben vállaltak

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-404-0 Készült

Részletesebben

NÉPESEDÉSI HELYZETÜNK

NÉPESEDÉSI HELYZETÜNK AKTÍV TÁRSADALOM ALAPÍTVÁNY ACTIVE SOCIETY FOUNDATION 1094 Budapest, Liliom u. 8. Tel/Fax: 216-3039 NÉPESEDÉSI HELYZETÜNK Demográfiai kihívások és az azokra adható szükséges és lehetséges válaszok a 21.

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Közlemények a budapesti agglomerációról 16.

Közlemények a budapesti agglomerációról 16. Közlemények a budapesti agglomerációról 16. A településszerkezet és a népesség változása 2001 és 2011 között a népszámlálási adatok tükrében Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom Településszerkezeti

Részletesebben

H I R L E V É L. Vészes arányok

H I R L E V É L. Vészes arányok 2012. szeptember 17. Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-416-3 Készült a Központi

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK ALAKULÁSA BUDAPESTEN

A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK ALAKULÁSA BUDAPESTEN A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK ALAKULÁSA BUDAPESTEN NOVOTNYNÉ PLETSCHER HEDVIG A budapesti házasságkötések gyakorisága a század folyamán a legutóbbi időkig alig változott: lényegében 10 ezrelék körül állandósult.

Részletesebben

A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt

A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt Előadás Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014

Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014 Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014 Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014 Összeállította: Sipos Norbert intézményi DPR felelős EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA Karrier Központ és Gazdálkodási

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET 1024 Budapest, Buday László u. 1 3 Telefon: (36 1) 345 6320, FAX: (36 1) 345 1115 e-mail: nki@demografia.hu ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Ezt a címet

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése Bardóczky Veronika A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése 2015. március 25. Tartalom 1. Összefoglaló... 1 2. Módszertan... 2 3. Eredmények... 4 3.1. Díjlovaglás... 4 3.2.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Hetesi E. (szerk.) 2002: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged, 143-151. o. Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Katona

Részletesebben

Í rásunk az erdélyi magyarságot érintõ közelmúltbeli és várható demográfiai folyamatokat

Í rásunk az erdélyi magyarságot érintõ közelmúltbeli és várható demográfiai folyamatokat Kiss Tamás Csata István NÉPESEDÉSI PERSPEKTÍVÁK ERDÉLYBEN A 2006. május 4-én a Sándor Palotában elhangzott elõadás írott, kismértékben kibõvített változata Í rásunk az erdélyi magyarságot érintõ közelmúltbeli

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-408-8 Készült

Részletesebben

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51 SKULTÉTY LÁSZLÓ A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 Az utóbbi idõben erõsödött a háztartások lakásépítési, -vásárlási, valamint -felújítási hajlandósága. Azok a háztartások,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Becslések a központi költségvetés közoktatási kiadásainak változására vonatkozóan az óvodás- és iskoláskorú népesség változása alapján

Becslések a központi költségvetés közoktatási kiadásainak változására vonatkozóan az óvodás- és iskoláskorú népesség változása alapján Becslések a központi költségvetés közoktatási kiadásainak változására vonatkozóan az óvodás- és iskoláskorú népesség változása alapján az Oktatási Kerekasztal számára készült háttértanulmány Hermann Zoltán

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

VÖLGY VIDÉK TÁRSADALOMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA I.

VÖLGY VIDÉK TÁRSADALOMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA I. CHEMCON 2002 TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ Ó BETÉTII TÁRSASÁG Teerrvezzeen e veellünk.. VÖLGY VIDÉK TÁRSADALOMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA I. A Völgy Vidék LEADER térség népességszámának várható alakulása 2020-ig

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismertség, elégedettség. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20.

Vecsés város kutatás. Közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismertség, elégedettség. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Vecsés város kutatás Közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismertség, elégedettség Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 20. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom A kutatás háttere 2 Demográfia

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK

IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK A népesség általános csökkenése mellett a nagymértékű regionális különbségek érdemelnek figyelmet. Már a megyék szerinti bontásból

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 2009. ÉVI CLV. TÖRVÉNY A GYAKORLATBAN ÁROP-2.2.10-10-2010-004

BESZÁMOLÓ A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 2009. ÉVI CLV. TÖRVÉNY A GYAKORLATBAN ÁROP-2.2.10-10-2010-004 BESZÁMOLÓ A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 2009. ÉVI CLV. TÖRVÉNY A GYAKORLATBAN ÁROP-2.2.10-10-2010-004. AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PÁLYÁZAT E-LEARNING ALAPÚ KÉPZÉS A JOGALKALMAZÁS JAVÍTÁSA ÁROP-2210/2010. KÓDSZÁMÚ

Részletesebben

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI)

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) 2006. I. KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők,

Részletesebben

E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET

E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BŐVÜLŐ EURÓPA Tények és tanulmányok BUDAPEST, 2010. II. negyedév E C O S T A T Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet Cím: 1024 Budapest, Margit krt.

Részletesebben

A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán 2014. november

A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán 2014. november A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés Hermann Zoltán 2014. november Tankötelezettségi kor a kétezres ekben - a tankötelezettség annak a tannek a végéig tart, amikor a diák eléri

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Az ezredfordulóra a magyar felsőoktatásban a főiskolai, egyetemi szintű

Az ezredfordulóra a magyar felsőoktatásban a főiskolai, egyetemi szintű szemerszki marianna: új lehetőségek... 55 ÚJ LEHETŐSÉGEK A FELSŐOKTATÁSBAN Az ezredfordulóra a magyar felsőoktatásban a főiskolai, egyetemi szintű képzésben részt vevő hallgatók száma az 1990-es évtized

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Részidős hallgatók az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében: trendek és magyarázatok 1

Részidős hallgatók az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében: trendek és magyarázatok 1 Részidős hallgatók az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében: trendek és magyarázatok 1 Tőzsér Zoltán Debreceni Egyetem, Debrecen tozser.zoltan@arts.unideb.hu Ebben a tanulmányban

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal IDŐSKORÚAK MAGYARORSZÁGON

Központi Statisztikai Hivatal IDŐSKORÚAK MAGYARORSZÁGON Központi Statisztikai Hivatal IDŐSKORÚAK MAGYARORSZÁGON Budapest, 2004 Készült a KSH Időskorúak Magyarországon című projektjének keretében ISBN 963 215 726 5 Főosztályvezető HARCSA ISTVÁN Projektvezető

Részletesebben

A munkaerő napi mozgása és közlekedése a budapesti kerületekben és a fővárosi agglomerációban, 1980 2001

A munkaerő napi mozgása és közlekedése a budapesti kerületekben és a fővárosi agglomerációban, 1980 2001 ELEMZÉSEK KAPITÁNY GABRIELLA DR. LAKATOS MIKLÓS A munkaerő napi mozgása és közlekedése a budapesti kerületekben és a fővárosi agglomerációban, 1980 2001 Budapest még ma is az ország gazdasági-társadalmi-közigazgatási

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Újhartyán népességszámának várható alakulása 2020-ig és főbb társadalmi-gazdasági hatásai TARTALOMJEGYZÉK

Újhartyán népességszámának várható alakulása 2020-ig és főbb társadalmi-gazdasági hatásai TARTALOMJEGYZÉK Újhartyán népességszámának várható alakulása 2020-ig és főbb társadalmi-gazdasági hatásai Molnár Balázs TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Újhartyán demográfiai adottságai és annak meghatározó tényezői...

Részletesebben

A MAGYAR NEMZET KIHÍVÁSAI: CSALÁDPOLITIKA VS. NÉPESEDÉSPOLITIKA

A MAGYAR NEMZET KIHÍVÁSAI: CSALÁDPOLITIKA VS. NÉPESEDÉSPOLITIKA NÉPESEDÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN FARKAS VERA SZATMÁRY KRISTÓF A MAGYAR NEMZET KIHÍVÁSAI: CSALÁDPOLITIKA VS. NÉPESEDÉSPOLITIKA A lehangoló magyarországi demográfiai helyzetet mindenki ismeri. 1 Egyre jobban

Részletesebben

Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új

Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új Népességföldrajzi vizsgálatok Magyarország ÉK-i határvidékén Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új megközelítést igényel, amely elkülönül más társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Létminimum, 2008 Tartalom Létminimum, 2008...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a

Részletesebben

Bölcsődei, óvodai ellátás az Észak-Alföldön

Bölcsődei, óvodai ellátás az Észak-Alföldön 2010/64 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 64. szám 2010. június 01. Bölcsődei, óvodai ellátás az Észak-Alföldön A tartalomból 1 Bevezető 1 Történeti visszatekintés 1

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben