A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG"

Átírás

1 AKTÍV TÁRSADALOM ALAPÍTVÁNY ACTIVE SOCIETY FOUNDATION 1094 Budapest, Liliom u. 8. Tel/Fax: A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG Készítették: Hablicsek László Földházi Erzsébet Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Kistérségi Iroda részére Budapest, december

2 Tartalom A FELADAT MEGHATÁROZÁSA... 5 ADATOK ÉS MÓDSZEREK... 6 Alkotóelem-módszerű népesség-előreszámítás... 7 Hipotézisek... 8 Termékenység... 8 Halandóság... 9 Vándorlások Iskolázottság előreszámítása részben dinamikus aránymódszerrel Számítógépes megvalósítás BIATORBÁGY NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA, BEVEZETÉS BIATORBÁGY NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok előreszámítása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA BUDAÖRS NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS BUDAÖRS NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA DIÓSD NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS DIÓSD NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok... 63

3 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA ÉRD NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA ÉRD NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA HERCEGHALOM NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS HERCEGHALOM NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA PUSZTAZÁMOR NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS PUSZTAZÁMOR NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA

4 SÓSKÚT NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS SÓSKÚT NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA SZÁZHALOMBATTA NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS SZÁZHALOMBATTA NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA TÁRNOK NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS TÁRNOK NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA TÖRÖKBÁLINT NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS TÖRÖKBÁLINT NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása

5 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA BEVEZETÉS A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI KÖZÖTT A termékenység alakulása A halandóság alakulása Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás A népesség korszerkezete Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI A népességszám alakulása A népesség változásának egyes összetevői A népesség korszerkezetének változásai Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA: ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLETEK

6 A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG Hablicsek László Földházi Erzsébet A feladat meghatározása A kutatást a Budaörsi kistérség települései demográfiai és iskolázottsági viszonyaival összefüggésben végeztük. A kutatás a Budaörsi kistérség településeire terjedt ki: Tárnok, Sóskút, Törökbálint, Biatorbágy, Pusztazámor, Százhalombatta, Budaörs, Diósd, Érd és Herceghalom. A kutatás két részből állt: I. A lakónépesség előreszámítása 2021-ig nemek és életkor szerint településenként Tartalmazza a lakónépesség demográfiai jellemzőit: létszám férfiak és nők, életkor szerint: 0-tól 84 éves korig életkoronként, 85 és idősebb összevontan; a népesedés fő adatait: élveszületések, halálozások, odavándorlás, elvándorlás; között a KSH népességi regisztere, között előreszámítás alapján minden településre és a Budaörsi kistérségre összesen. II. A lakónépesség iskolai végzettség szerinti szerkezetének előreszámítása 2021-ig településenként Tartalmazza a lakónépesség iskolázottsági jellemzőit: ötéves korcsoportok szerint 0-4 évesektől évesekig, a 85 és idősebb összevontan; a korcsoportokon belül a fő végzettségi kategóriák szerint: nincs 8 osztálya, 8 osztályos, szakmunkás, középfokú, felsőfokú végzettsége van; 1990-ben és 2001-ben a népszámlálás alapján, között előreszámítás szerint minden településre és a Budaörsi kistérségre összesen. Az előreszámítások demográfiai módszertan és elvek alapján készültek. Ez azt jelenti, hogy a népesség részleteiben: nemek, életkor (korév, korcsoport) és iskolai végzettség szerint bontva került előreszámításra jövőbeni időpontokra. 5

7 A kutatás a Központi Statisztikai Hivatal népesedési és népszámlálási adatforrásaira támaszkodott. A demográfiai előreszámításhoz a népességet és a meghatározó demográfiai folyamatokat 1990-től 2005-ig vizsgáltuk, naptári év és életkor (születési évjárat szerint). Az iskolázottság előrebecsléséhez az évi és a évi népszámlálás adatait alkalmaztuk. 1 A kutatási megállapodás szerint a Kistérségi Iroda a felméréshez biztosította a főépítészi előrejelzéseket, illetve stratégiai tervezési dokumentumokat. 2 Adatok és módszerek A demográfiai folyamatok a társadalmi és gazdasági fejlődés olyan tényezői, amelyeknek a társadalom életében, a gazdaság-, népesedés-, és szociálpolitikai célok kitűzésében, a gazdaság tervezésének alapvető ágaiban, az egészségügyi, oktatási, munkaügyi stb. kérdések megoldásában, s általában mind a kisebb közösségek, mind az állam igazgatásának mindennapos gyakorlatában fontos szerepe van. Magyarországon az évtől kezdődően csökken a népesség, emellett nő az idősek és fogy a fiatalok száma. Népességünk további jelentős elöregedése hosszabb távon is elkerülhetetlen. A létszámcsökkenéssel és az elöregedéssel a népességfejlődés fordulóponthoz ért, a népesedési kérdések a figyelem központjába kerültek. Az utóbbi időszakban készített népesség-előreszámítások sem tudtak olyan pozitívumokat kimutatni, melyek kedvezőbb népesedési helyzetet vetítenének előre. 3 Az alacsony gyermekszám és a viszonylag magas halandóság mellett a nemzetközi vándorlásban történt fordulat ugyan némileg mérsékli a létszámcsökkenést, de önmagában elégtelen a csökkenés tartós megállításához. 4 Bár a létszám zsugorodása az országon belül, a nagyobb területi egységekben is egyre inkább érvényesül, a belföldi vándorlás (a települések, területek közötti lakóhely-változtatás) még jelentős átrendeződéseket okozhat. A legújabb területi (kistérségi / kerületi) előreszámítások szerint továbbra is dinamikusan növekszik a központi régió, az M1 M7 autópályák menti kistérségek lakónépessége és néhány északkelet-magyarországi kistérség. Előbbiek a bevándorlás, utóbbiak a magas szintű gyermekvállalás következtében (I. ábra). 5 1 A Szerzők köszönetet mondanak a KSH munkatársainak: Fekete Anikónak a népesség és népmozgalom, Mátrahegyi Katalinnak a évi, Szirmai Péternének az évi iskolázottsági adatbázis elkészítéséért. Köszönet illeti Czibulka Zoltán főosztályvezetőt és Pachmann Zsuzsanna osztályvezetőt a kutatás támogatásáért. 2 A Szerzők köszönetet mondanak Kardos Gariellának, a Kistérségi Iroda munkatársának a kutatáshoz nyújtott támogatásért. 3 KSH Népességtudományi Kutató Intézet Előreszámítási adatbázis, 2004 (Készítette: Hablicsek László) 4 Lásd például: Hablicsek László Tóth Pál Péter: A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népesség számának megőrzésében között. Demográfia, 43. évf. 2000/1. sz o. 5 Kistérségi népesség-előreszámítás Kutatási beszámoló. NKFP 5/175/2001. sz. Kutatási program (Projektvezető: Hablicsek László) 6

8 I. A lakónépesség változásának típusai között Lakónépesség változása (%) Növekvő, stagnáló (54) Mérsékelten csökkenő (57) Erősen csökkenő (57) A Budaörsi kistérség is a központi régió (dinamikusan) növekvő része. Viszonylag fiatal a népessége, kedvezőek a halandósági viszonyai, a lakónépesség termékenysége átlagos szintű. Tartós és jelentős bevándorlási többletet mutat fel, mely a népesség gyarapodásának fő forrása. A Budaörsi kistérség esetében nem az országos zsugorodás által indukált folyamatok a meghatározók: itt a növekedés vált ki olyan szükségleteket, melyeket előrelátóan, tervszerűen megoldani indokolt. Alkotóelem-módszerű népesség-előreszámítás A népesség tervezéséhez nélkülözhetetlen népesség-előreszámítás a népesség létszámának, nemek és életkor szerinti összetételének jövőbeni időpontokra történő előrebecslését jelenti. Az előreszámítás feladata, hogy információkat szolgáltasson a népesség jövőbeni alakulásáról. Ezek az előrebecsült információk meglehetősen pontosak a demográfiai folyamatok lassú változása miatt. A demográfia az előreszámítások ha-akkor jellegét helyezi előtérbe, vagyis a népességelőreszámítás nem prognózis (jövőre vonatkozó biztos tudás), hanem számszerűen megfogalmazott hipotézisek alapján készülő népesség-továbbvezetés. A hipotézisek realitása és a számítási módszer együttesen adják az előreszámítás (magas) megbízhatóságát. A népesség-előreszámításoknak és a rájuk épülő demográfiai jellegű előrebecsléseknek sajátos módszerei és tartalmi vonatkozásai vannak, melyek alapos kutatómunka révén fejlődnek. Az előreszámítások általában több változatban készülnek el, melyek a demográfiai alapfolyamatok eltérő jövőbeni alakulásának feltételezésére épülnek. 7

9 A Budaörsi kistérség népességének előreszámítását a hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az ún. kohorsz-komponens (más néven alkotóelem) módszerrel készítettük. A népesség-előreszámítások alkotóelem módszere a népmozgalmi események (születések, halálozások, külső és belső vándorlások) jövőbeni várható alakulásából vezeti le a népesség egyes korcsoportjainak létszámát és magát az össznépességet. Az események előrebecslése a népesedési jelenségek (termékenység, halandóság, a vándormozgalom) jellegzetességein és a lakónépesség korjellemzőin alapul. A számítási eljárás teljesen valósághű, pontosan szimulálja, követi a népesség-reprodukció folyamatát. Az újszülöttek létszámának előreszámítása a gyermekvállalás előrebecsült gyakoriságain és a szülőképes korú nők létszámadatain alapul. Az életkoronként előrebecsült halálozási gyakoriságok szerint számítjuk az elhalálozásokat. A vándorlásokat (vándorlási egyenlegeket) meghatározott megoszlás szerint bontjuk fel életkoronkénti eseményszámokká. A népesség továbbszámításának alapegyenletei: 0 P Sz H + s+1= x+ 1 s+ 1 x s s sz P = P H + ahol P a népességet, SZ a születéseket, H a halálozásokat, VE a vándorlási egyenleget (a be- és elköltözések mérlegét) jelenti, x az életkort, s pedig a naptári évet jelöli, az index sz jel pedig arra utal, hogy olyan halálozásokról és költözésekről van szó, melyek az újszülöttekkel a születési évükben történnek. Szavakban: a következő évi népesség a kiindulási népességnek (és az újszülötteknek) a halálozásokkal csökkentett, vándorlások egyenlegével növelt nagysága. x s s sz x VE VE s s Hipotézisek A népesség-előreszámítások készítése egy vagy több alapfeltételezésen, hipotézisen és pontosan körülhatárolt egyéb kikötéseken alapszik. Így az elkészített számítások nem jóslatjellegűek, hanem olyan lehetőségeket mutatnak be, melyeknek bekövetkezése a hipotézisek megvalósulásától függ. A Budaörsi kistérség népességének előreszámítása egy-egy termékenységi, halandósági és három vándorlási hipotézisre épül. A vándorlási hipotézisek jelentik az alternatívákat, az eltérő népességfejlődési változatokat, melyeket Alacsony, Alap- és Magas változatnak hívunk. Jellegük szerint pesszimista, reális és optimista változatok. A következőkben a termékenység, a halandóság és a vándorlás hipotéziseinek főbb pontjait tárgyaljuk a Budaörsi kistérségre vonatkozólag. Termékenység A termékenység (gyermekvállalás) fő hipotézisét a teljes termékenységi arányszámban (rövidítve: TTA, más néven átlagos gyermekszám) fogalmaztuk meg. A TTA azt jelenti, mennyi 8

10 az adott évi gyakoriságok alapján a nők végső gyermekszáma, hány gyermeket szülnek életük során. A Budaörsi kistérség lakónépességének átlagos gyermekszáma, a TTA mutató értéke 1,34 volt között. Ez azt jelenti, hogy 100 nő 134 gyermeknek adott életet, ami igen alacsony érték ahhoz képest, hogy átlagosan két gyermek pótolja a szülőpárokat. Az országos termékenység valamivel még a budaörsinél is alacsonyabb: 1,29, jelezve, hogy gyermekvállalással alapvető problémák vannak Magyarországon. A TTA jövőbeni értékeinek becslésénél az országos tendenciákkal párhuzamos fejlődést feltételeztünk. Az országos népesség-előreszámítás szerint a termékenység lassan emelkedik Magyarországon a következő időszakban. 6 Ennek megfelelően a Budaörsi kistérségben az átlagos gyermekszám a évre becsült 1,33-ról 1,60-ra növekszik 2005 és 2021 között. A TTA a termékenység színvonalát mutatja, nem mindegy azonban, hogy a gyermekvállalás mely életkorokban valósul meg. Magyarországon a rendszerváltozás után alapvető folyamattá vált a gyermekvállalás későbbi életkorokra halasztása, szaknyelven a termékenységi korprofil idősödése. Ezt a folyamatot is modelleztük, és a jövőbeni várható változásokat az átlagos szülési kor alakulásával ragadtuk meg. Az átlagos szülési kor a Budaörsi kistérségben 25,9 évről 29,6 évre emelkedett 1990 és 2004 között. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a nők nagyjából három évvel később vállalják a gyermekeket, mint tették 1990-ben. Ebben a változásban a rendszerváltozás okozta sokk (más szóval: alkalmazkodási problémák) és más tényezők mellett igen jelentős szerepe van az iskolázottsági expanziónak és az ezzel együtt járó meghosszabbodott iskolázásnak. Országosan az átlagos szülési kor 25,6 évről indult 1990-ben és 28,2 évhez érkezett ben. Ez azt jelenti, hogy a Budaörsi kistérség esetében lényegesen nagyobb volt a növekmény az adott időszakban. Ennek hátterében, továbbá a magasabb élettartamokban is lényegében az mutatkozik meg, hogy a Budaörsi kistérség kiemelkedő általános fejlődést mutatott fel a rendszerváltozás után. Az átlagos kor hipotézisét, hasonlósan az átlagos gyermekszám hipotéziséhez, az országos tendenciák mentén fogalmaztuk meg. Eszerint az átlagos szülési kor évi becsült értéke 29,8 év, ami 32,0 évre emelkedik 2021-ig. Halandóság A halandóság (elhalálozások) fő hipotézisét a születéskor várható átlagos élettartamban (jele: e, más néven átlagos halálozási kor) fogalmaztuk meg. Az e azt jelenti, mennyi az adott 0 0 évi gyakoriságok alapján az újszülöttek várható életéveinek átlagos száma, vagyis meddig élünk. A Budaörsi kistérség lakónépességének születéskor várható élettartama, az e 0 0 mutató értéke között 70,7 év volt a férfiak, 77,7 év a nők esetében. Ezek az értékek markánsan kedvezőbbek, mint az országos átlagok, (a férfiaknál 68,3 év, a nőknél 76,5 év) Forrás: KSH NKI Előreszámítási adatbázis. 9

11 A Budaörsi kistérség népességének élettartam-hipotéziseit, a termékenységhez hasonlóan, az országos élettartam-hipotézishez igazítottuk. Feltételeztük, hogy a születéskor várható átlagos élettartama évtől kezdődően követi az országos várható átlagos élettartam arányait, tendenciáját. A kistérség egészére a halandósági hipotézis a évre becsült 71,0 (férfiak) és 78,1 (nők) évről 74,2 (férfiak) és 81,1 (nők) évre történő emelkedést tételez fel. Vándorlások A számítás során a belföldi és a nemzetközi vándorlást összevontan vettük figyelembe. Kiindultunk az évek közötti éves vándorlási egyenlegekből (ezek egy részét szintén becsülni kellett, hiszen 1990 és 2001 között a nemzetközi vándorlás adatai nagyon hézagosak), meghatároztuk a trendeket, rész-tendenciákat. Figyelembe vettük a településrendezési tervekben szereplő adatokat, elsősorban a jelentős volumenű lakásépítéseket, közművesítést, telekkialakításokat. Minden település esetében egyedi mérlegeléssel határoztuk meg a feltételezéseket. A Budaörsi kistérség egészére az éves vándorlási egyenleg az 1990-es évek első felében elérte az évi fő közötti szintet, között az évi közötti tartományt, 2003-tól pedig 3000 fő felett alakul. Hipotézisünk kissé konzervatív, a közepes változatban enyhén csökkenő trendet jelez, de az értékek az időszak nagyobbik felében évi 3000 fő felett alakulnak. Az alacsony (pesszimista) változat a kistérség erősen csökkenő vonzerejével számol (például a magas ingatlanárak miatt), a évi végső érték a jelenleginek mintegy a fele. A magas változatban az elmúlt másfél évtized trendje töretlenül folytatódik, az éves vándorlási egyenleg pár éven belül 3500 fő felett, 10 év múlva pedig évi 4000 fő felett alakul. Iskolázottság előreszámítása részben dinamikus aránymódszerrel Az iskolázottság előreszámítása azt mutatja meg, hogy a népességen belül hányan fognak rendelkezni az adott végzettséggel. Az NKI előreszámítási adatbázisában szereplő előrebecslés 7 nemek és életkorok szerint bontva adja meg a különböző iskolai végzettségűek számát. Az előrebecslés részben dinamikus aránymódszerrel készült, előrevetítettük a különböző iskolai végzettségűek megoszlását egy-egy korcsoporton belül külön a férfi és külön a női népességben. Abból indultunk ki, hogy az iskolai végzettség döntően a 35 év alatti korcsoportokban változik, nagyjából általában itt alakul ki a végső végzettségi szint. A táblázat első felében azt láthatjuk, hogy jelenleg a évesek százaléka a 8 osztálynál magasabb végzettséget szerez. A szakmunkás, szakiskolai végzettségűek aránya a férfiaknál 38, a nőknél 20 százalék. A középfokú végzettségűek (érettségizettek) aránya pedig a férfiaknál 28 százalék, a nőknél 43 százalék körüli. Felsőfokú végzettséget a éves férfiak 18, a nők 22 százaléka szerzett a 7 Lásd Hablicsek László: Népességbecslés és előreszámítás iskolai végzettség szerint, Kézirat. Készült a Tipikus életpályák Magyarország a rendszerváltozás után c. OTKA kutatás számára,

12 2001. évi népszámlálás adatai szerint. Ezek az értékek több százalékponttal magasabbak az országos arányoknál. A különböző iskolai végzettségűek népességbeli arányai a Budaörsi kistérségben, 2001, 2021 (%) Kategóriák / korcsoportok Férfiak legfeljebb 8 általános 75,7 19,3 19,7 16,3 78,3 10,1 9,7 8,9 Szakmunkás 10,2 32,7 39,3 38,0 2,5 13,7 19,0 24,4 Középiskola 14,0 44,1 28,3 27,5 19,2 69,0 45,8 41,1 Főiskola, egyetem 0,0 3,9 12,7 18,2 0,0 7,2 25,6 25,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Nők legfeljebb 8 általános 73,6 14,4 16,0 16,1 76,8 6,6 5,1 5,0 Szakmunkás 6,8 18,9 22,1 19,9 1,7 6,6 11,9 15,2 Középiskola 19,7 59,9 42,6 42,5 21,6 79,1 52,3 48,4 Főiskola, egyetem 0,0 6,7 19,4 21,5 0,0 7,6 30,7 31,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A táblázat második felében a évre az 1990-es években megfigyelt tendenciák alapján és az országos iskolázottsági hipotézis alapján feltételezett arányokat tüntettük fel, amelyek igen lényegesen különböznek a évitől. A táblázat szerint a szakképzetlenül maradó népesség aránya 10 százalék alá mérséklődik, a szakmunkás végzettségűek aránya a százalékra csökken, a fiatalok százaléka leérettségizik, és százalékuk felsőfokú végzettséget szerez. Ezt tekintjük az iskolázottsági szint alapváltozatának a következő 15 évben. 8 A éves életkor után az iskolázottsági változások lelassulnak, a korcsoportok iskolázottsági szerkezete életkorról és születési évjáratról életkorra és születési évjáratra átöröklődik. Az iskolai végzettségi szerkezet eltolódik az idősebb életkorok irányába. Mindebből következik, hogy az iskolai végzettségi szint emelkedése az össznépesség vonatkozásában 8 A hipotézis hátterében az 1990-es évek iskolázottsági boom-ja áll. Magyarországon megerősödött a legalább középfokú végzettség elérése való törekvés, valóságos expanzió kezdődött el az érettségit adó középiskola, majd a felsőfokú képzés irányában. Mindennek következtében jelentős mértékben átalakul a éves népesség iskolai végzettség szerinti összetétele, majd ennek hatására az idősebb korcsoportoké is. Itt jegyezzük meg, hogy nagy viták vannak az iskolázási expanzió jövőbeni méretét és ütemét illetően. Hipotéziseink e vitákat tekintve konzervatív jellegűnek vehetők. 11

13 meglehetősen lassú folyamat. A belépő korosztályok magasabb iskolai végzettsége csak fokozatosan, kellően hosszú idő elteltével akkumulálódik az ún. demográfiai csere folyamatában azáltal, hogy a kilépő népesség végzettségi szintje alacsonyabb a belépőkénél. Éppen ezért a teljes népesség iskolázottsága lassabban változik a fiatalokénál. Számítógépes megvalósítás A népességi (és az iskolázottsági) előreszámítást Excel programozással végeztük. Ennek előnye, hogy az eredmények azonnal további felhasználásra készen rendelkezésre állnak. A kialakított adatbázis elemei a következők: népességszámok: települések, nemek, életkorok (0-tól 120 éves korig) demográfiai jellemzők: települések, nemek, életkorok szerinti élveszületések, halálozások, vándorlások, termékenységi és halandósági mutatók iskolai végzettségi struktúra: települések, nemek, életkori csoportok (ötéves), végzettség szintje (5 szint) A továbbiakban külön-külön bemutatjuk a települések helyzetét, az alkalmazott hipotéziseket és a főbb előreszámítási eredményeket. Az összeállítást a népességi és az iskolázottsági előreszámítás összefoglaló táblagyűjteménye zárja. 12

14 Biatorbágy Biatorbágy népességének és iskolázottságának előreszámítása, Bevezetés Biatorbágy Pest megye nyugati részén helyezkedik el. Északról Páty és Budakeszi, keletről Budaörs és Törökbálint, délkeletről Sóskút, délről a Fejér megyei Etyek, nyugatról Herceghalom települések határolják. A település a Zsámbéki-medencében terül el, ezt északnyugati-délkeleti irányban a Budai-hegység veszi körül, a keleti rész a Budaörsi-medencébe nyúlik át. Területe 4379 hektár. Forrás: Biatorbágy két település, Bia és Torbágy egyesítésével keletkezett 1966-ban ben az akkor községgé lett Herceghalom vált ki közigazgatási területéből. A települést már a 12. században említik írásos forrásokban: egy birtokösszeírásban szerepel a Torbágyerdő alatti "Biua" föld egy birtokösszeírásban. A török hódoltság idején Torbágy elnéptelenedett, ezért német nemzetiségűekkel telepítették be, Bia pedig magyar faluként élt tovább. Bia a múlt század végén és a 20. század elején járási székhely volt. 13

15 Bia falu középkori eredetű településmagja Nyugatra a kastély irányába, valamint a déli domboldalra az országút mentén bővült. Torbágy középkori eredetű településmagja a Füzespatak völgyének két oldalán terebélyesedett. Mindkét település fejlődési irányát a gazdasági jelentőségű vasútvonal jelentősen határozta meg a Biatorbágy Állomás irányába. A XX. században a két település közti területek kissé egyhangú utcahálózattal, aránylag mély és keskeny telekosztással beépültek ban a német származású lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, helyükre a Kárpát-medence több tájáról (Székelyföld, Erdély, Alföld, Felvidék) jöttek magyar nyelvű lakosok. Az 1970-es években a vasútvonal áthelyezésével a torbágyi településrészen természetes határ alakult ki. A hagyományos lakóterület az Iharosi völgyekben spontán módon kezdett bővülni a XX. század utolsó évtizedeiben. A település nyugati részén a lakóterület természetes határok nélkül nyitott rendszerként áll fenn. Az utóbbi évtizedekben a lakosság egy része Budapestre költözött, míg mások Budapest közelsége miatt más vidékről vagy éppen Budapestről települtek Biatorbágyra. A kedvező közlekedési viszonyok és a településen folyamán megvalósult nagyarányú közműépítések következtében kialakult és gyorsan bővül egy kereskedelmiszállítási-ipari övezet a település északi peremén. Az Ausztriát és Észak-Dunántúlt Budapesttel összekötő autóutak és vasútvonalak mentén az új évezred első éveiben jelentős lakóterületi fejlesztés is kezdődött. Forrás: A település történeti adatainak forrása: továbbá Biatorbágy Nagyközség településszerkezeti terve 14

16 Az utóbbi időszakban a település népessége elsősorban Budapest közelségének köszönhetően növekszik, a lakosság életkori szerkezete, iskolai végzettség szerinti összetétele változik. A település fejlesztésének összhangban kell lennie ezekkel a változásokkal, ez azonban csak a népesedési tendenciák ismeretében tervezhető meg megfelelően. A tanulmány ehhez kíván segítséget nyújtani a népesség létszáma és az iskolázottság terén középtávon várható átalakulások számbavételével. Tanulmányunk tartalmazza Biatorbágy lakónépességének előreszámítását 2021-ig nemek és életkor szerint, az alábbi demográfiai jellemzők mentén: létszám férfiak és nők, életkor szerint: 0-tól 84 éves korig életkoronként, 85 éves és idősebbek esetén összevontan; a népesedés fő adatait: élveszületések, halálozások, odavándorlás, elvándorlás; között a KSH népességi regisztere, között előreszámítás alapján Tartalmazza továbbá Biatorbágy lakónépessége iskolai végzettség szerinti szerkezetének előreszámítását 2021-ig, az alábbi iskolázottsági jellemzők szerint: ötéves korcsoportok szerint 0-4 évesektől évesekig, a 85 éves és idősebbek esetén összevontan; a korcsoportokon belül a fő végzettségi kategóriák szerint: nincs 8 osztálya, 8 osztályos, szakmunkás, középfokú, felsőfokú végzettsége van; 1990-ben és 2001-ben a népszámlálás alapján, között előreszámítás szerint. Biatorbágy népesedési tendenciái között Biatorbágy lakónépességének száma 1990 elején 7176 fő, 2005 elején 9523 fő volt és 2005 között a létszám 2342 fővel, 33%-kal nőtt. Ez ellentétes az országos átlag mozgásával. A lakosság száma 1990 és 1992 között alig változott, 7176 főről 7146 főre csökkent től azonban lassú, de egyenletes növekedés indult meg, amelynek következtében 1999-re már 7633 fő élt a településen, vagyis éves átlagban 70 fővel gyarapodott a népesség. Ettől az évtől kezdve felgyorsult a lakosság számának emelkedése: 2004 elején 8866 lelket számlált a település, ami évente átlagosan csaknem 250 fős növekedést jelent és 2005 között pedig egyetlen évben 657 fős gyarapodás következett be. Azt mondhatjuk tehát, hogy a község lakossága gyorsuló ütemben növekedett az elmúlt másfél évtizedben. 15

17 A lakónépesség számának alakulása Biatorbágyon létszám (fő) Lakónépesség száma naptári év elején A népesség számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. Mindhárom esetben a változások egyik összetevője a népesség korösszetétele (fiatalabb népességben több a születés, idősebb népességben több a halálozás), a másik tényező pedig a megfelelő demográfiai jelenségek (termékenység, halandóság, vándormozgalom) intenzitása. A termékenység alakulása között Magyarországon lényeges termékenységcsökkenés zajlott le, és ennek következtében jelenleg mind a gyermekvállalási hajlandóság, mind az élveszületések száma a legalacsonyabb a 20. században. A gyermekvállalási hajlandóság (termékenység) szintje ben országosan már csak 1,31 volt, ami alatta van az európai átlagnak. Ez a szint azt jelenti, hogy az egyszerű reprodukcióhoz (2,1-es gyermekszám-átlag) a nők 80 százalékának kellene eggyel több gyermeket vállalnia. Az országos 95 ezer fős születésszám 9,5 ezrelékes születési aránynak felel meg, ami távlatban 9 millió fő alatti népességet vetít előre. Biatorbágyon között évi átlagban 126 gyermek született, ami a népesség számához viszonyítva 11,9 ezrelékes születési arányt jelent. Ha a évi gyermekvállalási hajlandóság állandósul, akkor ez 1,52-os átlagos gyermekszámnak felel meg. Tehát 100 nő 152 gyermeket hozna világra élete során. Ez az érték lényegesen magasabb a 16

18 kistérségi aránynál (100 nőre 134 gyermek), és az országos aránynál (100 nőre 129 gyermek). Ennek ellenére ezzel a gyermekszám-szinttel a lakónépesség természetes utánpótlása mégsem biztosított. A 100 nőre jutó átlagos gyermekszám az as 164-ről re elérte a 135-ös mélypontot. A csökkenés nagy évenkénti ingadozásokkal valósult meg tól megindul az emelkedés, és ben már átlagosan 152 gyermek jutott 100 nőre, miközben az évenkénti ingadozások továbbra is erőteljesek. Biatorbágyon is tapasztalható az az országosan is jellemző tendencia, hogy a nők egyre későbbi életkorban vállalják első gyermeküket, ami a szülő nők átlagos életkorának emelkedésében is megnyilvánul között ugyan csökkent valamelyest 26,5 évről 25 évre -, ettől kezdve azonban szinte töretlenül emelkedik, és 2004-ben már 30,3 év. Az emelkedés 1994 és 1996 között volt a legerőteljesebb, amikor is több mint két ével, 25,8 évről 27,9 évre emelkedett a szülő nők átlagéletkora. Az ezt követő nyolc évben lelassult az emelkedés, amit jól mutat, hogy ebben az időszakban 2,5 évvel növekedett az átlagos szülési életkor. Az átlagos gyermekszám és a szülő nők átlagos kora Biatorbágy gyermekszám (100 nőre) átlagos kor (év) naptári év folyamán Átlagos gyermekszám 100 nőre Átlagos gyermekszám - trend Szülő nők átlagos kora Szülő nők átlagos kora - trend

19 A halandóság alakulása A magyarországi halandóság alakulása az utóbbi évben világviszonylatban is egyedülálló tendenciát mutatott. A 20. századi demográfiai átalakulás egyik alapvető jellemzőjét, az erőteljesen növekvő élettartamokat nálunk felváltotta ezek stagnálása, csökkenése között a férfiak születéskor várható életéveinek átlagos száma 64,8 év volt, ami 8 10 évvel kevesebb, mint a fejlett európai országokban. A nők is 6 8 évvel hamarabb halnak meg, mint tőlünk nyugatra Európában. Az elmúlt 3 évtizedben, miközben tovább csökkent a csecsemők és a gyermekek elhalálozási arányszáma, a középkorú férfiak halandósági gyakorisága háromszorosára növekedett tól kedvező változásoknak lehetünk tanúi. Csökkent a halálozások száma, nőtt az élettartam. Azzal számolhatunk, hogy fokozatosan kibontakozik Magyarországon is a halandósági váltás, és újra tartós növekedésnek indul az élettartam ben a férfiak születéskor várható élettartama már 68,2 év, a nőké pedig 76,5 év volt. Biatorbágy lakónépességének mortalitása eltér az országos átlagtól átlagában 115 fő halálozott el, ami a lakónépességhez viszonyítva 10,5 ezrelékes arányt jelent. Figyelembe véve a korszerinti halálozást, a évi átlagos becslés a férfiaknál 70,8 évnyi, a nőknél 79,2 évnyi születéskor várható élettartamot jelez. Ezek az értékek a kistérségi átlaghoz képest 0,1 évvel magasabbak a férfiak esetén, 2,6 évvel magasabbak a nők esetén. Ez azt jelenti, hogy Biatorbágy lakosságának életkilátásai a férfiak esetében valamivel jobbak, a nők esetében lényegesen jobbak a kistérségi (és ebből adódóan) az országos átlagnál is. A férfiak és a nők születéskor várható élettartama Biatorbágyon, élettartam (életév) naptári év folyamán Férfi élettartam Női élettartam Férfi élettartam - trend Női élettartam - trend 18

20 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás Ismeretesek a belföldi vándormozgalom statisztikai számbavételének régebbi keletű és újabb problémái, amelyek bizonytalanná teszik a folyamat megfigyelését. Bizonyosnak látszik azonban, hogy az 1990-es években lényegesen lecsökkent a lakóhelyváltoztatás intenzitása, esetenként ellenkezőjére változtak irányai. Markánsnak tűnő tendencia a nagyvárosok korábbi jelentős vándorlási nyereségének megszűnése, esetenként vándorlási veszteséggé átalakulása. Budapest és a megyei jogú városok népességük 2 százalékának megfelelő vándorlási veszteséget könyvelhetnek el az 1990-es évek első felében. Az elvándorlók jelentős része a nagyvárosok környékére költözött, gyors szuburbanizációs folyamatot indítva el. Ez a folyamat Biatorbágy lakónépességének változására is nagy hatást gyakorolt. A településre odavándorlók száma 673 fő volt átlagában, az elvándorlók száma 347 fő. A nemzetközi vándorlást is figyelembe véve, a teljes vándorlási egyenleg 352 fő, tehát erősen pozitív. Kiugró év volt a 2004-es, amikor összességében 645 fős volt a vándorlási nyereség. A természetes szaporodásra (a születések és a halálozások különbségére) országos viszonylatban a negatív előjel, a fogyás jellemző. Biatorbágy népessége is hasonló tendenciát követett egészen a legutóbbi évekig, amikor a születések száma már több évben meghaladta a halálozások számát. A természetes szaporodás 2004-ben 22 fő volt. Az élveszületések, halálozások és a vándorlási egyenleg aránya (ezrelék) Biatorbágy arány (ezrelék) Élveszületések aránya Halálozások aránya Vándorlási egyenleg aránya Vándorlási egyenleg aránya - trend naptári év folyamán 19

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 4. szám, 29-34. oldal ISSN 2062-0861

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 4. szám, 29-34. oldal ISSN 2062-0861 29 Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 4. szám, 29-34. oldal ISSN 2062-0861 Domokos Tamás: Székesfehérvár népessége 2025-ben A demográfiai előrejelzésekkel kapcsolatosan a hétköznapi nyelvben

Részletesebben

12. A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVÔJE

12. A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVÔJE 12. A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVÔJE Hablicsek László FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK Az 198-as évek eleje óta Magyarország lakóinak száma egyre kevesebb. 1981 és 29 között közel 7 ezer fôvel csökkent a népesség. A

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. + 213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés

Részletesebben

Népmozgalom, 2007. január december

Népmozgalom, 2007. január december 28/13 Összeállította: Népességstatisztikai fõosztály Népmozgalmi statisztikai osztály www.ksh.hu II. évfolyam 13. szám 28. március 18. Népmozgalom, 27. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Népmozgalom, 2009. január december

Népmozgalom, 2009. január december 21/42 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 42. szám 21. március 23. Népmozgalom, 29. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés, válás 3 Születés, terhességmegszakítás

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN

NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN Budapest, 2006 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály,

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

2015/50 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/50 STATISZTIKAI TÜKÖR Népesedési világnap, 215. július 11. 215/5 STATISZTIKAI TÜKÖR 215. július 1. Tartalom A világ népessége...1 A népességnövekedés múltbeli jellemzői...1 Termékenység...2 Halandóság, várható élettartam...2

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS

egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS NPESSGFÖLRAJZI VIZSGÁLATO A SZLOVÁ-MAGYAR HATÁRSZAASZ A SAJÓ S A HERNÁ ÖZÖTTI RSZN BEVEZETS Molnár Judit 1 egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem 1998-ban, ebrecenben megtartott doktorandusz konferencia-elõadás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

A népmozgalom területi különbségei

A népmozgalom területi különbségei Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. október Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-262-6 A népmozgalom területi különbségei Tartalom Összefoglaló... 2 A népesség száma és szerkezete... 3 Élveszületés...

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon

Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon Baranyai Nóra Bevezetés Fejezetünkben a társadalmi-gazdasági modellezés magyarországi tapasztalatainak bemutatására vállalkozunk. Az

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi

Részletesebben

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

A felsőoktatási továbbtanulás demográfiai vonatkozásai

A felsőoktatási továbbtanulás demográfiai vonatkozásai KOZÁK KÖKÉNY FELSŐOKTATÁSI FÜZETEK MŰHELY A felsőoktatási továbbtanulás demográfiai vonatkozásai Jelen tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan alakul a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. március 2. Népmozgalom, 213 Tartalom Összefoglaló...1 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás...2 Születés...2 Terhességmegszakítás...3 Házasságkötés...3 Válás...4 Halálozás...4

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon Bevezető A 21. századnak két hosszútávú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A törvényes nyugdíjkorhatár emelése csupán nyugdíjcsökkentés?

A törvényes nyugdíjkorhatár emelése csupán nyugdíjcsökkentés? SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM A törvényes nyugdíjkorhatár emelése csupán nyugdíjcsökkentés? A törvényes nyugdíjkorhatár emeléséről folytatott vita során gyakran azt feltételezik, hogy ez csupán egy nagy

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

Népesedési helyzet. Elérhetőség... 40

Népesedési helyzet. Elérhetőség... 40 A népesedési folyamatok jellemzői...2 A népesség száma és összetétele... 2 Népességstruktúra és -fogyás... 4 Eltartottsági, függőségi mutatók... 6 Születés, termékenység, népességreprodukció... 1 Születési

Részletesebben

A HAZAI NÉPESSÉGFEJLŐDÉS ÉS NAPJAINK MIGRÁCIÓS FOLYAMATAI. Tóth Pál Péter. toth.pal.peter@ gmail.com

A HAZAI NÉPESSÉGFEJLŐDÉS ÉS NAPJAINK MIGRÁCIÓS FOLYAMATAI. Tóth Pál Péter. toth.pal.peter@ gmail.com A HAZAI NÉPESSÉGFEJLŐDÉS ÉS NAPJAINK MIGRÁCIÓS FOLYAMATAI Tóth Pál Péter toth.pal.peter@ gmail.com Elemzések és intézkedések A népesség számának csökkenésével és a vándorlás népességfejlődésben játszott

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Salamin Géza 2014.11.11. 2

Salamin Géza 2014.11.11. 2 GAZDASÁG DEMOGRÁFIA TERÜLETI FEJLŐDÉS Salamin Géza főosztályvezető Magyar Nemzeti Bank Gazdaságstratégiai Igazgatóság Népesedési Kerekasztal Jubileumi Konferencia KSH, 2014.11.11. 1 Demográfiai átrendeződés

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Székesfehérvár demográfiai helyzetének áttekintése a Népesedési Világnap alkalmából

Székesfehérvár demográfiai helyzetének áttekintése a Népesedési Világnap alkalmából World Population Day 2011 Székesfehérvár demográfiai helyzetének áttekintése a Népesedési Világnap alkalmából Készítette: Domokos Tamás Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet H-8000 Székesfehérvár, Tobak

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése Bardóczky Veronika A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése 2015. március 25. Tartalom 1. Összefoglaló... 1 2. Módszertan... 2 3. Eredmények... 4 3.1. Díjlovaglás... 4 3.2.

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére

A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére 12 A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére [Lannert Judit] Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal több olyan javaslatot is megfogalmazott, amelynek finanszírozásához forrásokra van

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben