Magyar sajtójogi szabályok
|
|
- Marika Fehér
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyar sajtójogi szabályok évi II. törvénycikk a honvédelemről A hadviselés érdekeinek vagy más fontos állami érdek megóvása érdekében az időszaki lapok és más sajtótermékek ellenőrzés alatt tartása végett a kormány a sajtótermék kinyomtatását rendeletében kijelölt hatóság engedélyéhez kötheti, a terjesztés megkezdésére is korlátokat szabhat, illetve az illetékes hatóságot a hadviselés érdekeit hátrányosan érintő sajtótermékek terjesztésének megtiltására utasíthatja. A belügyminisztert felhatalmazza belföldi időszaki lap megjelenésének és terjesztésének megtiltására a fent meghatározott érdekek védelmében. Külföldi lapok ellenőrzés, illetve behozatali és terjesztési tilalom alá vethetők. Az előírások megszegői két évig terjedő fogházbüntetéssel büntethetők. A törvény ezzel lehetővé tette a végrehajtó hatalom számára, hogy az előzetes sajtóellenőrzést (cenzúra) bevezesse. A honvédelem a legszentebb állampolgári kötelesség, amelyet mindenkinek önfeláldozásig terjedő odaadással kell teljesítenie. [ ] Sajtóellenőrzés 151. (1) A minisztérium a jelen -ban foglalt rendelkezések szerint megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek avégből, hogy az időszaki lapok és más sajtótermékek a hadviselés érdekeinek vagy más fontos állami érdeknek megóvása végett ellenőrzés alatt álljanak. (2) A minisztérium elrendelheti: a) hogy időszaki lapot vagy más sajtóterméket kinyomatni csak akkor szabad, ha a minisztérium rendeletében erre kijelölt hatóság úgy nyilatkozott, hogy az időszaki lap bemutatott példányának vagy egyéb sajtóterméknek megjelenése és terjesztése a hadviselés érdekét vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan nem érinti; b) hogy időszaki lapnak és más sajtóterméknek terjesztését csak akkor szabad megkezdeni, ha a minisztérium rendeletében erre megszabott idő letelt, vagy ha arra a sajtótermék előállításának helye szerint illetékes kir. ügyészség, illetőleg rendőrhatóság korábban engedélyt adott; c) hogy a kir. ügyészség vagy rendőrhatóság, ha a sajtótermék tartalma a hadviselés érdekét hátrányosan érinti, a sajtótermék terjesztését megtiltani köteles; az ilyen intézkedésről a sajtótermék előállítóját a ban meghatározott jogkövetkezményekre utalással egyidejűleg értesíteni kell. (3) A belügyminiszter belföldi időszaki lapnak megjelenését és terjesztését megtilthatja, ha a lap közleménye a hadviselés érdekét vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érinti. (4) A minisztérium elrendelheti, hogy külföldről érkező sajtótermékeket rendeltetési helyükre juttatás előtt ellenőrzés alá kell venni és az ilyen sajtóterméket, ha tartalma a hadviselés érdekét vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érinti, le kell foglalni. Az
2 eljáró hatóságokat a minisztérium rendelettel jelöli ki. A minisztérium vagy felhatalmazása alapján a belügyminiszter külföldi időszaki lapok behozatalát és terjesztését az előbb említett okból megtilthatja. A posta-, távíró-, távbeszélőforgalom és a rádió ellenőrzése 152. A minisztérium megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek avégből, hogy a postai, távírdai és távbeszélőforgalom és érintkezés, valamint a rádió az állam érdekeinek megóvása céljából ellenőrzés alá vétessék. [ ] Sajtórendészeti intézkedések megszegése 198. (1) Aki a kivételes hatalom alapján tett intézkedés (151. ) ellenére akár szándékosan, akár gondatlanságból olyan sajtóterméket nyomat ki, terjeszt vagy terjesztet, amelynek kinyomására vagy terjesztésére az illetékes hatóság engedélyt nem adott, vagy amelynek terjesztését megtiltotta, avagy aki egyébként eltiltott időszaki lapot kiad, kinyomat, terjeszt vagy behoz, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő. (2) Ha a sajtótermék tartalma bűntett, vétség vagy kihágás tényálladékát foglalja magában, az előbbi bekezdés rendelkezése nem érinti sem a szerzőnek, szerkesztőnek, kiadónak vagy a nyomda-, avagy más többszörösítő vállalat tulajdonosának sajtójogi, sem pedig a terjesztőnek vagy másnak köztörvényi felelősségét. [ ] évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról Az ún. második zsidótörvény értelmében ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, ha pedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg. Zsidó nem lehet időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, vagy bármily névvel megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányát megszabja, vagy a lap szerkesztésében egyébként irányító befolyást gyakorol. Zsidó nem lehet a mozgófényképet előállító, forgalombahozó vagy előadó vállalatok igazgatója, az igazgatási tennivalókat ellátó művészi ügyvezetője, ügykezelője és egyéb olyan alkalmazottja, akik a mozgófénykép előállításában, forgalombahozatalában vagy a műsor megállapításában irányító befolyással közreműködnek. A törvény kivételeket is megállapít. [ ]
3 9. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, ha pedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg. Mindaddig, amíg a zsidó kamarai tagok száma az illető kamara összes tagjai számának hat százalékát kitevő szám alá nem csökken, zsidót kamarai tagul felvenni nem lehet. A 2. első bekezdése alá eső személyt az időközönként felvehető tagok számának három százaléka erejéig, úgyszintén az 5. második bekezdése értelmében nyugdíjazott vagy a szolgálatból az említett rendelkezés értelmében egyébként elbocsátott személyt, valamint azt a zsidót, aki az évi január hó 1. napja előtt közjegyzőhelyettes volt, kamarai tagul fel lehet venni akkor is, ha a kamara zsidó tagjainak száma a fentemlített hat százalék alá még nem is csökkent. A kamarai tagul felvételre jelentkező zsidó hadirokkantat (1933:VII. tc. 2. A) pont), valamint tűzharcost (1938:IV. tc. 1. ) a többi zsidó jelentkezőkkel szemben előnyben kell részesíteni. A 2. első bekezdése alá eső személyeket kamarai tagul az összes kamarai tagok számának három százaléka erejéig azután is fel lehet venni, miután a zsidó kamarai tagok száma a 2. első bekezdése alá eső személyeket nem számítva hat százalék alá csökkent. Az előző bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a helyettes ügyvédekre, valamint az ügyvédjelöltekre (1937:IV. tc. 67. és 70. ), úgyszintén a mérnökhelyettesekre (1923: XVIII. tc. 10. ) is. Az első bekezdésben felsorolt kamarák tisztikarának és választmányának tagja zsidó csak a tisztikar, illetőleg a választmány tagjai hat százalékának erejéig lehet. Ha a kamara tisztikarának, illetőleg választmányának tagjai közt a zsidók száma a jelen törvény hatálybalépésekor a hat százalékot meghaladja, a zsidó tisztviselők, illetőleg választmányi tagok megbízatása megszűnik és helyüket a törvény hatálybalépésétől számított harminc nap alatt új választás útján kell betölteni. Az ebben a tekintetben esetleg szükséges részletes szabályokat az illetékes miniszter rendeletben állapítja meg. Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy az 1938: XV. tc. 2. és 3. -ában és a jelen -ban foglaltaknak szem előtt tartásával művészeti kamarák felállításáról gondoskodjék. 10. Akár időszaki, akár nem időszaki lap szerkesztésében állandó munkaviszonyban álló munkatársul zsidókat csak az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottakra megállapított szabályoknak (17. ) megfelelően lehet alkalmazni. Zsidó nem lehet időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, vagy bármily névvel megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányát megszabja, vagy a lap szerkesztésében egyébként irányító befolyást gyakorol. Ezt a rendelkezést a 2. első bekezdésében megjelölt személyekre is alkalmazni kell. Az előző bekezdések rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra az időszaki lapokra, amelyek kizárólagosan izraelita hitfelekezeti, zsidó művelődési, gazdasági vagy más zsidó társadalmi célokat szolgálnak és ezt a jellegüket a lap címében (alcímében) határozottan feltüntetik. A miniszterelnök nem magyar nyelvű időszaki lapokra a jelen rendelkezései alól kivételt tehet. 11. Zsidó nem lehet színház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja vagy bármily névvel megjelölt olyan alkalmazottja, aki a színház szellemi vagy művészeti irányát megszabja, a színház művészi személyzetének alkalmazásában vagy a színház művészeti ügyvitelében egyébként irányító befolyást gyakorol. Az előző bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a mozgófényképet előállító, forgalombahozó vagy előadó vállalatok igazgatóira és az igazgatási tennivalókat ellátó művészi ügyvezetőire, ügykezelőire és egyéb olyan alkalmazottaira, akik a mozgófénykép
4 előállításában, forgalombahozatalában vagy a műsor megállapításában irányító befolyással közreműködnek. Mozgófényképet előadó vállalatnál alkalmazott igazgató, vagy igazgatási tennivalókat ellátó ügyvezető csak az lehet, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja. Színházi előadások üzletszerű rendezésére (tartására) zsidó vagy jogi személy hatósági engedélyt nem kaphat. [ ] évi X. törvénycikk a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap létesítéséről A törvénycikk annyiban kapcsolatos a médiával, hogy az alap bevételeinek egy része a mozgófényképüzemek által eladott jegyek bevételeiből történő részesedésből, valamint a nemzeti filmgyártás fejlesztése javára megállapított hozzájárulásból az alapot illető részesedésből származik. 1. A repülés fokozódó nagy jelentőségénél fogva a törvényhozás a repülőképzésnek mennél hathatósabb előmozdítása végett külön alapot létesít és hogy a nemzet hódolatát és hálájával Magyarország Főméltóságú Kormányzója iránt ebben is kifejezésre juttassa, az alapot Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap -nak nevezi el. [ ] 3. Az alap bevételei: a) a mozgófényképüzemek részéről eladott jegyek után a repülés támogatása, valamint a nemzeti filmgyártás fejlesztése javára megállapított hozzájárulásból az alapot illető részesedés; b) az erre a célra időnként kibocsátott, feláras postabélyegek és egyéb alkalmi postabélyegek eladásából származó bevétel; [ ] A m. kir. minisztérium évi M. E. számú rendelete a magyar filmgyártás fejlesztéséről szóló rendeletek módosításáról és kiegészítéséről. Az 5.200/1933. M. E. számú rendelettel létesített Miniszterközi Bizottság helyébe az Országos Nemzeti Filmbizottság lép. Hatályba lépett február 28-án.
5 A m. kir. minisztérium a magyar filmgyártás fejlesztéséről szóló rendeletek egyes rendelkezéseinek módosításául és kiegészítéséül a következőket rendeli: 1.. Az 5.200/1933. M. E. számú rendeletnek 1. -ában létesített Miniszterközi Bizottság helyébe az Országos Nemzeti Filmbizottság (az alábbiakban Bizottság) lép. 2.. A Bizottságba a m. kir. miniszterelnök, a m. kir. belügy, a m. kir. iparügyi s a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter egy-egy tagot, és azok akadályoztatása esetére egy-egy póttagot nevez ki. A Bizottság elnökét a m. kir. miniszterelnök nevezi ki, aki helyettesítésével a Bizottság egyik tagját bízhatja meg. 3.. A Bizottság-hatáskörébe a 6.292/1925. és az 5.200/1933. M. E. számú rendeletekben meghatározott feladatkörön felül a hazai filmgyártás előmozdítása érdekében már biztosított, vagy a jövőben biztosítandó anyagi vagy egyéb támogatás felett való rendelkezés, s általában a magyar filmgyártás irányításával összefüggő intézkedések tartoznak. 4.. Ez a rendelet kihirdetése napján (1939. febr. 28.) lép hatályba. Budapesten, évi február hó 24-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. belügyminiszter évi számú rendelete, a magyar filmgyártás fejlesztésének előmozdításáról. Magyar nyelvű film gyártását csak az Országos Nemzeti Filmbizottság engedélyével lehet megkezdeni. Hatályba lépett február 28-án. Az 1935: XIV. t-c. 2. -ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértve a következőket rendelem: 1.. Aki e rendelet hatálybalépése után bárminő magyarnyelvű filmet kíván készíteni vagy készíttetni, ezt a vonatkozó iratok (szövegkönyv, költségvetés, szereplők neve) bemutatása mellett, tudomásulvétel végett az Országos Nemzeti Filmbizottságnak (alábbiakban: Bizottság) előzetesen bejelenteni köteles. A Bizottság a bejelentést elsősorban abból a szempontból bírálja, hogy a készíteni szándékolt film a magyar filmekkel szemben egyfelől művészi és minőségi szempontból, másfelől a nemzeti kultúra szempontjából támasztott követelményeknek megfelel-e. A Bizottság a bejelentés tudomásulvétele tárgyában végérvényesen határoz. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha a Bizottság a bejelentést tudomásul veszi, erről a 2. -ban foglalt célra való felhasználás végett két példányban tanúsítványt állít ki. A tanúsítványt, amelynek a gyártó személy (cég) nevét, lakó (telep) helyét, a készítendő film címét, esetleges alcímét, műfaját (dráma, színmű, vígjáték, ismeretterjesztő) kell tartalmaznia, a Bizottság elnöke vagy helyettese írja alá, és a Bizottság bélyegzőjével látja el.
6 2.. Belföldi filmgyár (üzem, laboratórium) magyar nyelvű film gyártását csak akkor kezdheti meg, az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság pedig ilyen filmet megvizsgálás végett csak akkor fogadhat el, ha a fél az 1. -ban említett tanúsítványt beszolgáltatja. 3.. Az 1. és 2. -ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak azokra a mozgófényképekre, melyek kizáróan a tanuló ifjúság oktatása céljából iskolai bemutatásra készülnek. 4.. Ez a rendelet kihirdetése napján (1939. február 28.) lép hatályba. Budapesten, évi február hó 25-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k., m. kir. belügyminiszter. A m. kir. minisztérium évi M. E. számú rendelete, a sajtókamara felállításával összefüggő átmeneti és végrehajtási rendelkezések módosításáról. Módosítja a 9.585/1938. M. E. számú rendelet 3. -át. A kamarai tagfelvételi bizottsághoz intézett felvételi kérelmek elbírálására megállapított határidő évi április 30-ra módosul. Kelt Budapest, március 24-én. Az évi XV. t.-c. 2. és 10. -ában kapott utasítás alapján a m. kir. minisztérium által a sajtókamara felállításával kapcsolatban összefüggő átmeneti és végrehajtási rendelkezések módosítása tárgyában kibocsátott 9.585/1938. M. E. számú rendelet 3. -ában a kamarai tagfelvételi bizottsághoz intézett felvételi kérelmek elbírálására megállapított határidő évi április hó 30. napjáig hosszabbíttatik meg. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1939. márc. 25.) lép hatályba. Budapesten, évi március hó 24-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. belügyminiszternek /1939. B. M. számú rendelete A nyilvános előadásra alkalmasnak talált mozgóképek hirdetése. Kiegészíti a nyilvános előadásra szánt filmek, valamint azok külföldi forgalmazásának hatósági engedélyezéséről szóló /1924. B. M. számú rendeletet. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről nyilvános előadásra alkalmasnak talált filmet csak az engedélyokiratban feltüntetett címeken szabad hirdetni, és e címeket is csak az engedélyokiratban feltüntetetett sorrendben szabad használni. Kelt Budapest, évi május 16-án.
7 A nyilvános előadásra szánt mozgóképek, valamint azok külföldi forgalmazásának hatósági engedélyezéséről szóló /1924. B. m. számú rendelet kiegészítéséül a következőket rendelem: Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről nyilvános előadásra alkalmasnak talált mozgóképet csak az engedélyokiratban feltüntetett címeken szabad hirdetni és e címeket is csak az engedélyokiratban feltüntetetett sorrendben szabad használni. Aki az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátsza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és e rendelet alapján 15 napig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezései az irányadók. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir rendőrség működési területében a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntető hatóságnak a hatáskörébe tartozik. Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Budapest, évi május hó 16-án. A miniszter helyett: Dr. Tomcsányi Kálmán s. k. államtitkár A m. kir. belügyminiszternek /1939. B. M. számú körrendelete. Az előzetes hirdetés célját szolgáló filmeknek az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság engedélyokirata nélkül vetítése. (Valamennyi vármegye alispánjának, a m. kir. rendőrség budapesti és vidéki főkapitányának.) A belügyminiszter felszólítja az illetékes közigazgatási és rendőri hatóságokat, fokozottan ellenőrizzék, hogy a mozik engedélyesei az előzetes hirdetés célját szolgáló filmrészleteket is csak az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság engedélyokirata birtokában játszhassák le. Kelt Budapest, május 16-án. A 4.300/1924. M. E. és a /1924. B. M. számú rendeletek értelmében mozgófényképet nyilvánosan csak az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság engedélyokiratának birtokában szabad előadni. Tudomásomra jutott, hogy egyes mozgófényképüzemek engedélyesei fenti rendelkezés ellenére az előzetes hirdetés célját szolgáló mozgófényképeket az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság engedélyokirata nélkül mutatják be. Felhívom Alispán (Főkapitány) urat, utasítsa alárendelt hatóságait és közegeit, hogy a hatóságuk területén levő mozgófényképüzemeket fentiek szempontjából is ellenőrizzék és amennyiben az ellenőrzés folyamán arról szereznének meggyőződést, hogy egyes mozgófényképüzemek engedélyesei az előzetes hirdetés célját szolgáló mozgófényképrészeket az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság engedélyokirata nélkül mutatják be, velük szemben a megtorló intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg. Budapesten, évi május hó 16-án. A miniszter rendeletéből: Folyovich József s. k. miniszteri tanácsos.
8 A m. kir. belügyminiszter évi számú rendelete, a mozgófényképüzemekben magyar nyelvű ismeretterjesztő, oktató és kultúrfilmek kötelező bemutatásáról június 15-től kezdődően, amennyiben a mozikban ún. kísérő műsort is adnak, annak 30%-át Magyarországon magyar nyelven készült ismeretterjesztő, oktató és kulturális filmekből kell összeállítani. A 30%-ba a Magyar Világhíradó, továbbá az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről már engedélyezett vagy a jövőben engedélyezendő filmekből készített filmrészletek nem számíthatók be. Hatályon kívül helyezte az /1939. számú B. M. rendelet. Hatályba lépett június 15-én. Az 1935: XIV. t.-c. 2. -ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem. 1.. (1) Minden mozgófényképüzem köteles évi június hó 15-től kezdődően, amennyiben ú. n. kísérő műsora van, annak 30%-át Magyarországon magyar nyelven készült ismeretterjesztő, oktató és kultúr hangos mozgófényképekből összeállítani. (2) Az (1) bekezdésben említett százalékba a (3) bekezdésben említett mozgófényképek kivételével azok a legalább 250 méter hosszú, magyar nyelven, Magyarországon készült ismeretterjesztő, oktató és kultúr, riport és rajzfilmek számíthatók be, melyeket az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság erre a célra alkalmasnak talált. (3) A Magyar Világhíradó, továbbá az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről már engedélyezett vagy a jövőben engedélyezendő mozgófényképeknek részekre bontásából készített filmrészletek az (1) bekezdésben említett százalékba nem számíthatók be. 2.. (1) Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság az 1.. (2) bekezdésében említett mozgófényképek megvizsgálása tekintetében a /1935. B. M. számú rendelet 4. -ában megállapított irányelvek szerint jár el. (2) Ha a Bizottság a mozgófényképet kötelező lejátszásra is alkalmasnak (az arányszámba beszámíthatónak) találja, a Bizottság elnöke az engedélyokiratot a /1935. B. M. számú körrendeletben megállapított, de kisebb méretű és KÍSÉRŐ MŰSORUL ALKALMAS felírású megkülönböztető jelzéssel látja el. (3) A kötelező arányszámba beszámítható mozgófényképek jegyzékét az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnöke időről-időre közzéteszi. 3.. Az 1.. (2) bekezdésében megjelölt és az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság által már megvizsgált filmeket azok forgalombahozóinak kérésére a Bizottság a kötelező lejátszásra alkalmasság (az arányszámba beszámíthatóság) szempontjából újból elbírálhatja. 4.. (1) A m. kir. belügyminiszter 400 méternél nem hosszabb, egyes országos jelentőségű, nemzeti célú (nemzetnevelő) mozgófényképnek a mozgófényképüzemekben kötelező bemutatását rendelheti el. (2) A m. kir. belügyminiszter rendelete alapján a mozgófényképüzemekben bemutatott mozgófényképeket az 1.. (1) bekezdésében meghatározott százalékba be kell számítani. 5.. A rendőrhatóságok kötelesek e rendeletben a mozgófényképüzemengedélyesek részére meghatározott kötelezettségek megtartását rendszeresen ellenőrizni és azt is megállapítani, hogy a mozgófényképüzemengedélyesek e kötelezettségeiknek eleget tettek-e. Ha e tekintetben mulasztást észlelnének, erről hozzám késedelem nélkül jelentést kell tenni.
9 6.. Attól a mozgófényképüzemengedélyestől, aki ebben a rendeletben megállapított kötelezettségeinek nem tesz eleget, a mutatványengedélyokirat visszavonható. 7.. Ez a rendelet, amelynek rendelkezései az ú. n. keskeny mozgófényképüzemekre nem vonatkoznak, évi június hó 15. napján lép hatályba. Budapesten, évi június hó 6-án. A miniszter helyett: Dr. Tomcsányi Kálmán s. k. államtitkár. A m. kir. minisztérium évi M. E. számú rendelete, a sajtókamara szervezetére vonatkozó egyes rendelkezésekről. Módosítja a sajtókamara felállításáról szóló 6.070/1938. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseit módosító és kiegészítő 9.580/1938. M. E. számú rendelet 1., 4., 5., 7., 10. és 11. -ait, továbbá a 6.070/1938. M. E. számú rendelet 29. -át. Kelt Budapest, évi június 14-én. A m. kir. minisztérium a sajtókamara szervezetére vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában az 1938: XV. t.-c. 2. -a alapján a következőket rendeli: 1.. A sajtókamara felállításáról szóló 6.070/1938. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseit módosító és kiegészítő 9.580/1938. M. E. számú rendelet 1., 4., 5., 7., 10. és 11. -ai hatályukat vesztik, és helyükbe az alábbi okban meghatározott rendelkezések lépnek. 2.. A sajtókamara működését a közös ügyeket nem tekintve különálló újságírói és lapkiadói főosztályban fejti ki. Az újságírói főosztály négy, a lapkiadói főosztály három szakosztályra tagozódik. Az újságírói főosztály első szakosztályába tartoznak: az időszaki lapok felelős szerkesztői közül és az ilyen lapoknak állandó munkaviszonyban álló munkatársai (6.070/ 938. M. E. számú rendelet 1..) közül azok, akiknek főfoglalkozása az újságírás; második szakosztályába tartoznak: az időszaki lapok felelős szerkesztői közül és az ilyen lapoknak állandó munkaviszonyban álló munkatársai (6.070/ 938. M. E. számú rendelet 1..) közül azok, akik az újságírást nem főfoglalkozásként űzik; harmadik szakosztályba tartoznak: a nem időszaki lapok szerkesztésével megbízott munkatársak, úgyszintén az időszaki vagy nem időszaki lapoknak állandó munkaviszonyban álló olyan munkatársai (6.070/1938. M. E. számú rendelet 1..), akik tudományos, szépirodalmi, művészeti, avagy más szakírói vagy egyéb tevékenységgel működnek közre a lap szellemi részének előállításában: negyedik szakosztályba tartoznak: az újságírójelöltek. A lapkiadói főosztály első szakosztályába tartoznak a naponkint megjelenő időszaki lapoknak, második osztályába az egy hétnél nem hosszabb időközökben megjelenő időszaki lapoknak, végül harmadik szakosztályába az egy hétnél hosszabb időközökben megjelenő időszaki
10 lapoknak és a nem időszaki lapoknak kiadói (1914: XIV. tc. 5.. első bekezdés, 17.. első bekezdés). Az egyes szakosztályok keretében a tagok különleges foglalkozási érdekeiknek érvény re juttatása végett alosztályokat is alakíthatnak. Alosztály alakítását a főosztály közgyűlése határozza el; a határozat érvényéhez a m. kir. miniszterelnök jóváhagyása szükséges; a m. kir. miniszterelnök alosztály alakítását közgyűlési határozat nélkül is elrendelheti. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 3. -a továbbra is hatályon kívül helyezve marad. 3.. A sajtókamara mindkét főosztályának külön közgyűlése van. Az újságírói főosztály közgyűlésének tagjai: az első szakosztály valamennyi tagja, továbbá a második és harmadik szakosztály tagjai közül külön-külön taggyűlésen választott kiküldöttek (közgyűlési kiküldöttek), úgyszintén a főosztály elnöke és titkára. A második szakosztály negyven, a harmadik szakosztály hatvan közgyűlési kiküldöttet választ. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 5. -ának első és második bekezdése továbbra is hatályon kívül helyezve marad. 4.. A választmányi tagokat mindkét főosztály szakosztályainak külön-külön tartott taggyűlésén választják meg akként, hogy az újságírói főosztály első szakosztálya tizenhat rendes és nyolc póttagot, második és harmadik szakosztálya pedig négy-négy rendes és kétkét póttagot választ. A negyedik szakosztály nem választ választmányi tagot. A lapkiadói főosztály első szakosztálya tizenhat rendes és nyolc póttagot, második és harmadik szakosztálya pedig négy-négy rendes és két-két póttagot választ. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 10. -ának második bekezdése továbbra is hatályon kívül helyezve marad. 5.. Az egyeztető bizottságba (6.070/1938. M. E. számú rendelet 33..) a sajtókamara újságírói főosztályának első szakosztálya taggyűlésén nyolc tagot, többi szakosztálya taggyűlésién négy-négy tagot, kiadói főosztályának mindegyik szakosztálya pedig taggyűlésén öt-öt tagot választ. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet második bekezdésének az előző bekezdés rendelkezésével ellenkező rendelkezése továbbra is hatályon kívül helyezve marad. 6.. A jóléti bizottságba (6.070/1938. M. E. számú rendelet 36..) az újságírói főosztály első szakosztálya tizenkét tagot, második szakosztálya hat tagot, harmadik szakosztálya négy tagot, negyedik szakosztálya pedig két tagot választ. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 36. -ának az előző bekezdés rendelkezésével ellenkező rendelkezése továbbra is hatályon kívül helyezve marad. 7.. Az újságírói főosztály első és negyedik szakosztályába tartozó kamarai tagok olyan arcképes igazolványt (sajtóigazolványt) kapnak, amely szembetűnően különbözik a sajtókamara többi tagjai részére kiállított igazolványtól. Szükség esetében a sajtóigazolványt fel kell mutatni. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 58. -a továbbra is hatályon kívül helyezve marad. 8.. A sajtókamara újságírói főosztálya második és harmadik szakosztályának, valamint a lapkiadói főosztály második és harmadik szakosztályának tagja a 6.070/1938. M. E. számú rendelet 59. -ában meghatározott jogokon felül részt vehet a közgyűlési kiküldötteknek, valamint az illető főosztály választmánya tagjainak megválasztásában. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 60. -a továbbra is hatályon kívüli helyezve marad. 9.. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 29. -ának negyedik bekezdése akként módosul, hogy a sajtótanácsba a lapkiadói főosztály első és második szakosztályának tagjai közül a 6.070/1938. M. E. számú rendelet 29. -ának negyedik bekezdésében meghatározott arány szerint választandó tagok együttes számának megfelelő számú tagot kell együttvéve választani a sajtótanácsba a lapkiadói főosztály első és negyedik szakosztályának tagjai közül, az első és a második szakosztályból kikerülő igazoló-választmányi tagok külön-külön
11 figyelembe vett számának megfelelő arányszámot azonban a sajtótanácsba a kiadói főosztály első és második szakosztályából választandó tagok számának meghatározásánál figyelmen kívül lehet hagyni A jelen rendelet kihirdetésének napján (1939. június 17.) lép hatályba. Ahol valamely jogszabály a 9.580/1938. M. E. számú vagy a 6.070/1938. M. E. számú rendeletnek a jelen rendelettel módosított vagy hatályon kívül helyezett rendelkezésére hivatkozik, ott a jelen rendeletnek megfelelő rendelkezését kell érteni. A sajtókamarára vonatkozó jogszabályok szempontjából azt, akit a jelen rendelet hatálybalépése előtt az újságírói főosztálynak a 9.580/1938. M. E. számú rendelet 3. -ában meghatározott harmadik vagy negyedik szakosztályába sorozással vettek fel a sajtókamarába, úgy kell tekinteni, mint az újságírói főosztálynak a jelen rendelet 2. -ában meghatározott harmadik szakosztályába sorozott sajtókamarai tagot, a jelen rendelet hatálybalépése lelőtt a sajtókamarába (felvett újságírójelöltet pedig úgy kell tekinteni, mint az újságírói főosztálynak a jelen rendelet 2. -ában meghatározótt negyedik szakosztályába felvett sajtókamarai tagot. Budapesten, évi június hó 14-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. belügyminiszter évi számú rendelete, a mozgófényképüzemekben magyar nyelvű mozgófényképek kötelező bemutatásáról. Hatályon kívül helyezi az /1939. B. M. számú rendeletet. Minden mozi engedélyese amennyiben ú. n. kísérő műsort is szolgáltat köteles azt az 1939/40. játszási évadban úgy összeállítani, hogy annak 30%-a Magyarországon magyar nyelven készült hangos ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riport- és rajzfilm legyen. Ebbe az arányba beleszámítanak a legalább 250 méter hosszú, magyar nyelven, Magyarországon készült ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riport- és rajzfilmek is. A belügyminiszter 400 méternél nem hosszabb, nemzeti célú (nemzetnevelő) filmek kötelező bemutatását elrendelheti. A rendőrhatóságok kötelesek a meghatározott arányszámok betartását ellenőrizni. A külföldről behozott, m-nél hosszabb játékfilmek megfelelő magyar gyártású film elkészítésének igazolása nélkül is engedélyezhetők, ha forgalmazó (Kettőezer) aranypengőt fizet. Hatályba lépett július 23-án. Az 1935: XIV. t.-c. 2. -ában kapott felhatalmazás alapján a mozgófényképüzemekben magyar nyelvű ismeretterjesztő, oktató és kultúrfilmek kötelező bemutatásáról szóló /1939. B. M. számú rendelet egyidejű hatálytalanítása mellett részben a m. kir. miniszterelnök, a m. kir. iparügyi és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urakkal egyetértően a következőket rendelem. A mozgófényképüzemekben magyar nyelvű hangos játékfilmek bemutatása.
12 1.. (1) A mozgófényképüzemengedélyesek kötelesek mozgófényképüzemük műsorát az 1939/1940. játszási évben úgy összeállítani, hogy annak 20%-a Magyarországon készült, méternél hosszabb, magyar nyelvű hangos játékfilm legyen. (2) Az (1) bekezdésben említett 20% fele Magyarországon magyar nyelvre utólag áttett és az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről erre a célra alkalmasnak talált mozgófénykép is lehet. A mozgó fényképüzemek ú. n. kísérő műsorának összeállítása. 2.. (1) Minden mozgófényképüzem engedélyese amennyiben ú. n. kísérő műsort is szolgáltat köteles azt az 1939/40. játszási évadban úgy összeállítani, hogy annak 30%-a Magyarországon magyar nyelven készült hangos ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riport- és rajzfilm legyen. (2) Az (1) bekezdésben említett százalékba azok a legalább 250 méter hosszú, magyar nyelven, Magyarországon készült ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riport- és rajzfilmek számíthatók be, melyeket az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság erre a célra alkalmasnak talált. (3) A Magyar Világhíradó, továbbá az egyes külföldi világhíradók, végül az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről már engedélyezett, vagy a jövőben engedélyezendő mozgófényképeknek részekre bontásából készített filmrészletek lejátszása kísérő műsornak nem tekinthető. Ezért e mozgófényképeket a kísérő műsor mennyiségének megállapításánál, valamint az (1) bekezdésben említett százalék kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. 3.. (1) Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság a 2.. (2) bekezdésében említett mozgófényképek megvizsgálása tekintetében a /1935. B. M. számú rendelet (Rt o.) 4. -ában megállapított irányelvek szerint jár el. (2) Ha a bizottság a mozgófényképet kötelező lejátszásra is alkalmasnak (az arányszámba beszámíthatónak) találja, a Bizottság elnöke az engedélyokiratot a /1935. B. M. számú körrendeletben megállapított, de kisebb méretű és KÍSÉRŐ MŰSORUL ALKALMAS felírású megkülönböztető jelzéssel látja el. (3) A kötelező arányszámba beszámítható mozgófényképek jegyzékét az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnöke időről-időre közzéteszi. 4.. A 2.. (2) bekezdésében megjelölt és az Országos Mozgókép vizsgáló Bizottság által már megvizsgált filmeket azok forgalombahozóinak kérésére a Bizottság a kötelező lejátszásra alkalmasság (az arányszámba beszámíthatóság) szempontjából újból elbírálhatja, ha a megvizsgálni kért mozgófénykép három évnél nem régebben készült. 5.. (1) A m. kir. belügyminiszter 400 méternél nem hosszabb, egyes országos jelentőségű, nemzeti célú (nemzetnevelő) mozgófényképnek a mozgófényképüzemekben kötelező bemutatását rendelheti el. (2) A m. kir. belügyminiszter rendelete alapján a mozgófényképüzemekben bemutatott mozgófényképeket a 2.. (1) bekezdésében meghatározott százalékba be kell számítani. 6.. E rendelet 2 5 -aiban foglalt rendelkezéseinek hatálya az ú. n. keskeny mozgófényképüzemekre nem terjed ki. 7.. A rendőrhatóságok kötelesek az okban a mozgófényképüzemengedélyesek részére meghatározott kötelezettségek megtartását rendszeresen ellenőrizni, és azt is megállapítani, hogy a mozgófényképüzemengedélyesek e kötelezettségeiknek eleget tettek-e. Ha e tekintetben mulasztást észlelnének, erről hozzám késedelem nélkül jelentést kell tenni. 8.. Attól a mozgófényképüzemengedélyestől, aki e rendelet aiban megállapított kötelezettségeinek nem tesz eleget, a mutatványengedélyokirat visszavonható. Cenzúrajegy beszolgáltatása nélkül külföldről behozott játékfilm megvizsgálása.
13 9.. (1) Felhatalmazom az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnökét, hogy további intézkedésig külföldről behozott, m-nél hosszabb játékfilmet nagy cenzúrajegy előzetes beszolgáltatása nélkül is megvizsgáltathasson és engedélyokirattal elláthasson abban az esetben, ha annak megvizsgálásáért folyamodó a kérvény benyújtásakor a Bizottság pénztárába (Kettőezer) aranypengőt lefizet. (2) Ha az (1) bekezdésben említett folyamodó az ugyanott megbatározott összeg befizetésétől számított 30 nap- alatt egy nagy cenzúra jegyet beszolgáltat, akkor részére a befizetett pengőt vissza kell utalni. (3) Ha azonban folyamodó a (2) bekezdésben említett határidő alatt a nagy cenzúrajegyet nem szolgáltatja be, a befizetett összeg visszatérítésére jogosultságát elveszti, viszont a nagy cenzúrajegy beszolgáltatására vonatkozó kötelezettsége alól végleg mentesül Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnöke a Bizottság pénztárában visszamaradt összegeket letétként kezeli és a /1938. B. M. számú rendelet rendelkezéseinek megfelelően ezeket az összegeket részben az Országos Nemzeti Filmbizottság részére játszási évadként adandó 50 (ötven) darab cenzúrajegybe való beszámítás mellett az említett Filmbizottság részére rendelkezésre bocsátja, részben pedig a kulturális vagy művészi szempontból kiváló és nagy költséggel előállított játékfilmek jutalmazására tartalékolja E rendelet 1. -ában foglalt rendelkezések évi augusztus hó 1-én, többi rendelkezése pedig kihirdetése napján (1939. júl. 23.) lép hatályba. Budapesten, évi július hó 22-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter. A m. kir. belügyminiszter évi számú rendelete, a kiadható cenzúrajegyek számának újabb megállapításáról. Módosítja a /1938. B. M. számú rendeletet a kiadható cenzúrajegyek számának tekintetében. Hatályba lépett augusztus 5-én. A /1938. B. M. számú rendelet 1. -ának első bekezdésében foglalt rendelkezés helyébe, további intézkedésig, az alábbi rendelkezés lép. 1.. Az Országos Mozgókép vizsgáló Bizottság elnöke a /1935. B. M. számú rendelet 2. és 3. -ában megállapított cenzúrajegyekből Magyarországon gyártott, 1200 méternél hosszabb, minden egyes magyarnyelvű hangos játékfilm után legfeljebb 6 (hat), Magyarországon magyar nyelvre utólag áttett, 1200 méternél hosszabb, minden egyes játékfilm után pedig legfeljebb 1 (egy) nagy cenzúrajegyet ad ki. A /1938. B. M. sz. rendeletnek a jelen rendelettel nem érintett rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. 2.. Ez a rendelet kihirdetése napján (1939. aug. 5.) lép hatályba. Budapesten, évi augusztus hó 4-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter.
14 A m. kir. belügyminiszter évi számú rendelete, a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap létesítéséről szóló 1939: X. törvénycikk rendelkezéseinek mozgófényképüzemekkel kapcsolatos végrehajtásáról szeptember 1-től kezdődően minden mozi az eladott jegyek után 4%-os hozzájárulást köteles fizetni a repülés támogatásának és a nemzeti filmgyártás fejlesztésének céljaira. A hozzájárulás összegét a mozgófényképüzem engedélyese jogosult a közönségre áthárítani. Hatályba lépett szeptember 1-én. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap létesítéséről szóló 1939: X. t.-c. 3. -ának a) pontjában és 4. -ának első bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtásaként a m. kir. pénzügyminiszterrel és a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértően a következőket rendelem. 1.. Minden mozgófényképüzeni engedélyese köteles évi szeptember hó 1. napjától kezdődően a repülés támogatásának és a nemzeti filmgyártás fejlesztésének céljaira az eladott jegyek után 4%-os hozzájárulást fizetni. 2.. (1) Az 1. -ban említett hozzájárulás összegét a mozgófényképüzem engedélyese jogosult a közönségre áthárítani. (2) Az (1) bekezdésben említett esetben a mozgófényképüzem pénztáránál jól látható helyen az alábbi szövegű táblát kell kifüggeszteni: Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap -ra és nemzeti filmgyártás fejlesztésére szolgáló hozzájárulás a jegyek árában benne van. 3.. (1) Az 1. -ban megállapított hozzájárulást a pénzügyi hatóságok az általános forgalmi adó módjára és azzal együtt szedik be. (2) A hozzájárulás befizetésének és elszámolásainak módját a m. kir. pénzügyminiszter külön rendeletben állapítja meg, és ugyancsak e külön rendeletben intézkedik az ily címen befolyt összegeknek az 1939: X. t.-c. 3. -ának utolsó bekezdésében említett alapok rendelkezésére bocsátása iránt. 4.. (1) Annak a mozgófényképüzem engedélyesnek részére, aki a 3.. rendelkezése szerint kiadandó pénzügyminiszteri rendeletben megszabott fizetési kötelezettségének, vagy az ellenőrzés tekintetében megállapítandó rendelkezéseknek pontosan nem tesz eleget, a következő hónapra, illetve játszási időszakra rendőrhatósági játszási engedély nem adható ki. (2) Forgalmi adóhivatal székhelyén működő mozgófényképüzem engedélyese az (1) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítését a rendőrhatósági játszási engedély iránti kérvény beadásakor, esetről-esetre, az adóhivatal külön írásbeli bizonyítványával vagy a kérvényre vezetett záradékával, mindig előzetesen köteles igazolni. (3) Forgalmi adóhivatal székhelyén kívül eső város vagy község területén működő mozgófényképüzemek engedélyeseitől az (1) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítésének a (2) bekezdés szerinti előzetes igazolása nem kívánható meg, hanem részükre a rendőrhatósági játszási engedélyt mindaddig ki kell adni, míg az illetékes m. kir.
15 pénzügyigazgatóság a rendőrhatóságot e kötelezettségek teljesítésének elmulasztásáról nem értesíti. (4) Ha a rendőrhatósági játszási engedélyek kiadásának az (1) bekezdés értelmében való megtagadása folytán valamely mozgófényképüzem folytatásában legalább hat hónapos kényszerszünet következnék be, az elsőfokú rendőrhatóság köteles a m. kir. belügyminiszterhez a mutatványengedély visszavonása iránt haladék nélkül javaslatot tenni. (5) A (4) bekezdésben említett esetben a mozgófényképüzemi mutatvány engedély visszavonható. 5.. Ez a rendelet évi szeptember hó 1. napján lép hatályba. Budapesten, évi augusztus hó 14-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter évi számú rendelete, a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap javára és a nemzeti filmgyártás támogatására a mozgófényképüzemekben eladott jegyek után fizetendő hozzájárulás beszedéséről és kezeléséről. Minden általános forgalmi adó köteles mozi az általános forgalmi adó alapja után számított 4%-os hozzájárulást tartozik a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap, valamint a nemzeti filmgyártás támogatására fizetni. A 4%-os hozzájárulás 70 százalékban a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap -ot, 30%-ban pedig a Filmipari Alapot illeti meg. A rendelet részletesen szabályozza a hozzájárulás bevallásának, könyvelésének és befizetésének módját. Hatályba lépett szeptember 1-én. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap létesítéséről szóló 1939: X. t.-c. 3. -ának a) pontjában és 4. -ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, figyelemmel a m. kir. belügyminiszter e tárgyban kiadott /1939. B. M. számú rendeletének 3. és 4. -ában foglalt rendelkezésekre is, a mozgófényképüzemekben eladott jegyek után a Repülő Alap és a nemzeti filmgyártás támogatására fizetendő Hozzájárulás beszedése és kezelése tárgyában a m. kir. belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben az alábbiakat rendelem: 1.. (1) Minden általános forgalmi adófizetésre köteles mozgófényképüzem a jelen rendelet hatályba lépesének napjától kezdve az általános forgalmi adónak a pénzügyi hatóság által megállapított vagy az adózó által bevallott alapja után számított 4%-os hozzájárulást tartozik az általános forgalmi adóval együtt az illetékes forgalmi adóhivatalnál (Budapesten a kerületi adószámviteli osztálynál) vezetett forgalmi adószámlájára befizetni a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap, valamint a nemzeti filmgyártás támogatására. (2) A forgalmi adóbevallás szabályszerű elkészítése után a fizetendő általános forgalmi adó alapja és összege után külön sorban kell bevallani az általános forgalmi adó alapja után 4%- kal kiszámított hozzájárulás összegét. Postatakarékpénztár útján történő befizetés esetén a csekklap középső szelvényének (az Értesítő lapnak) hátlapján is fel kell tüntetni az általános forgalmi adó alapját, külön-külön a 3%-os általános forgalmi adó és a 4%-os hozzájárulás Összegét, valamint ezek együttes összegét.
16 (3) Az általános forgalmi adót bélyegjegyekkel lerovó adózók forgalmi adókönyvükben az egy-egy adókivetési időszak zárlata alatt külön sorban az általános forgalmi adóalap után járó 4%-os hozzájárulás összegét is kötelesek kiszámítani, s a hozzájárulás összegét forgalmi adókönyvükben ugyancsak bélyegjegyekkel tartoznak leróni. Az évi január hó 1-től kezdve a mozgófényképüzemek általános forgalmi adójukat bélyegjegyekkel nem róhatják le. (4) Azok a mozgófényképüzemek, amelyek általános forgalmi adójukat átalányösszegben fizetik, a jelen rendelet hatályba lépésének napjától kezdve minden újabb hatósági rendelkezés bevárása nélkül tartoznak általános forgalmi adóátalányukkal együtt a forgalmi adóátalányt 1/3-résszel meghaladó összeget is befizetni a jelen rendelet alapján járó hozzájárulás fejében. 2.. (1) Az évi január hó 1-től kezdve csak a lélekszámnál nem népesebb kis- és nagyközségekben működő állandó, valamint a helység lélekszámára való tekintet nélkül az idényszerűen (évenkint 2 3 hónapon át) játszó mozgófényképüzemek általános forgalmi adója állapítható meg átalányösszegben. Minden más mozgófényképüzem adóbevallás mellett pénzben tartozik az általános forgalmi adót s ezzel együtt a jelen rendelet alapján fizetendő 4%-os hozzájárulást is befizetni. (2) Az előző bekezdés rendelkezése szerint átalányozható mozgófényképüzemek általános forgalmi adóátalányával egyidejűleg és ugyanabban a határozatban kell megállapítani a mozgófényképüzem által fizetendő 4%-os hozzájárulás összegét is. (3) Az általános forgalmi adót adóbevallás mellett pénzben fizető mozgófényképüzemek, ha szabályszerű kereskedelmi könyveket nem vezetnek, legalább az összes bevételeiket és kiadásaikat tartalmazó pénztárkönyvet tartoznak vezetni. Kötelesek ezenkívül nyilvántartani a beszerzett (a jelen rendelet életbeléptetésekor raktáron volt) jegytömbök (tekercsek) számát eladási árankint elkülönítve, ugyanígy a naponkint használatba vett (a pénztárnak kiadott) jegy tömbök (tekercsek) számát s a szokásos napi zárlat eredményeként a naponkint eladott jegyeik darabszámát, ugyancsak eladási áranként elkülönítve. (4) Az előző bekezdés rendelkezéseinek egységes és célszerű végrehajtására a pénzügyigazgatóságok az érdekelt mozgófényképüzemekkel való előzetes tárgyalás után részletes utasítást kötelesek adni a forgalmi adóhivataloknak. Az érdekeltséggel folytatott együttes tárgyalás során kell megállapítani az egy-egy mozgófényképüzem által havonkint kiadni szokott ingyenjegyek számát is eladási áranként elkülönítve. (5) A forgalmi adóhivatalok havonkint a jegynyilvántartások alapján is ellenőrizni kötelesek, hogy az általános forgalmi adót adóbevallás alapján fizető mozgófényképüzemek összes bevételeiket bevezetik-e pénztárkönyvükbe. Amennyiben a jegynyilvántartások helyessége ellen jogos kifogás támasztható, a forgalmi adóhivatal elrendelheti, hogy a mozgófényképüzem csak a forgalmi adóhivatal által előzetesen lebélyegzett jegyeket árusíthat, szükség esetén az üzem állandó ellenőrzését is elrendelheti, amelynek legrövidebb időtartama egy hónapban állapítandó meg. A forgalmi adóhivatalnak a jelen bekezdés rendelkezése alapján kiadott határozatai ellen igénybevehető jogorvoslatoknak (fellebbezés a pénzügyigazgatósághoz, illetve ennek határozata ellen a pénzügyminiszterhez) halasztó hatálya nincs. (6) Ha a mozgófényképüzem engedélyese a (3), (4) vagy (5) bekezdés rendelkezése alapján megállapított könyvvezetési és jegynyilvántartási kötelezettségének a kitűzött határidő alatt nem tesz eleget, valamint ha a forgalmi adóhivatal székhelyén kívül eső városban vagy községben működő mozgófényképüzem a hozzájárulás vagy forgalmi adófizetési kötelezettségét nem teljesíti pontosan, a forgalmi adóhivatal jelentése alapján a pénzügyigazgatóság az elsőfokú rendőrhatóságot keresi meg, hogy a /1939. B. M. számú rendelet 4. -ában foglalt rendelkezés alapján a mozgófényképüzemnek a következő hónapra, illetve játszási időszakra szóló játszási engedélyét ne adja ki.
17 A forgalmi adóhivatal székhelyén működő mozgófényképüzemek azt a körülményt, hogy hozzájárulás vagy forgalmi adóhátralékuk nincs, az említett belügyminiszteri rendelet 4. - ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezése szerint esetről-esetre előzetesen a forgalmi adóhivatalnak a játszási engedély iránti kérvényre vezetett igazolásával tartoznak az elsőfokú rendőrhatóság előtt igazolni. 3.. (1) A bevallás vagy fizetési meghagyás alapján megállapított hozzájárulást a forgalmi adókkal kapcsolatos számviteli teendők újabb szabályozása tárgyában kiadott számú pénzügyminiszteri rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a számla 5. (előírás-tőke) hasábjában, az általános forgalmi adó előírását közvetlenül megelőzően, külön tételszám alatt kell előírni. Átalányban fizetőknél az átalánynak havonkint esedékessé váló összegét az átalányozottak egyénenkinti számlakönyvében külön kell feltüntetni és összegezni, s úgy az előírásokat, mint a törléseket és lerovásokat a rendes számlakönyvben nyitandó Repülő-Alap és Filmipari Alap-hozzájárulás fizetésére kötelezettek gyűjtőszámlán és a naplóban tételenkint kell nyilvántartani és elkönyvelni. Az adózó által a forgalmi adóhivatal letéti számlájára befizetett összeget vagy annak megfelelő hányadát elsősorban a hozzájárulás törlesztésésere, illetőleg kiegyenlítésére kell elszámolni. (2) A hozzájárulásról Repülő Alap és Filmipari Alap rövidítve R. és F. A. jelzéssel külön naplót kell vezetni. (3) A hozzájárulásból a községeket (városokat) részesedés nem illeti meg. A hozzájárulás címén befolyt vagy a bélyegben lerótt hozzájárulásnak megfelelő összeget minden hó 20. és utolsó napján teljes egészében a Pénzügyminisztérium: Forgalmi adó bevételi számla, Budapest elnevezésű sz. számlára kell átutalni. Az átutalt összeget az értesítőlapon (átutalási értesítésen) Repülő Alap és Filmipari Alap-hozzájárulás megjelöléssel kell feltüntetni. Az adópótlékot külön részletezés nélkül a többi adópótlékkal együtt kell átutalni. (4) A hozzájárulásra vonatkozó kezelést az rakt. számú eredménykimutatás 20. (üres) hasábjában kell kimutatni. 4.. A Pénzügyminisztérium: Forgalmi adó, bevételi számla, Budapest elnevezésű számú számlára befolyt hozzájárulási összegeket a jóváírást követő hó 15. napjáig 70 százalékban a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap, 30%-ban pedig a Filmipari Alap postatakarékpénztári számlájára hivatalból kell átutalni. 5.. A jelen rendelet alapján fizetendő hozzájárulás tekintetében minden egyéb, ebben a rendeletben nem szabályozott vonatkozásban az általános forgalmi adó jogszabályai irányadók. 6.. A jelen rendelet évi szeptember hó 1. napján lép életbe. Budapesten, évi augusztus hó 14-én. A miniszter helyett: Dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. A m. kir. minisztérium évi M. E. számú rendelete a sajtóellenőrzésről. A második világháború kitörésével egyidejűleg bevezeti az előzetes sajtóellenőrzést (cenzúra). Az ügyészség engedélyével lehet csak időszaki lapot és más sajtóterméket kinyomtatni, az ügyészség a kéziratot vagy a kefelenyomatot köteles átvizsgálni. A sajtótermék többszörösítését és terjesztését engedély nélkül nem lehet megkezdeni. A sajtótermékek
18 átvizsgálására Budapesten ellenőrző bizottságot állítanak fel. A rendelet megszegőire az évi II. törvénycikkben meghatározott szankciók vonatkoznak. Hatályba lépett szeptember 2-án. A m. kir. minisztérium az 1939: II. t.-c ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1.. (1) Időszaki lapot vagy más sajtóterméket kinyomatni csak akkor szabad, ha annak kinyomatására a sajtótermék előállítási helye szerint illetékes kir. ügyészség, illetőleg az alábbi (2) bekezdésben megjelölt hatóság tagja engedélyt adott. (2) A kir. ügyészség székhelyén kívül előállított sajtótermék kinyomatásának engedélyezésére a kir. ügyészség vezetője által kirendelt ügyészségi tag (ügyészségi megbízott) vagy a rendőrhatóságnak a kir. ügyészség vezetője által erre felhatalmazott tagja jogosult. 2.. (1) Az engedély megadására jogosult hatóság (1..) az időszaki lap közlésre szánt minden közleményének kefelevonatát, vagy géppel írt szövegét (kéziratát) azonnal, más sajtótermék bemutatott kéziratát pedig késedelem nélkül átvizsgálja, és ha arról győződik meg, hogy a sajtótermék, vagy egyes közlemények megjelenése és terjesztése a hadviselés érdekét, vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érintené, az engedély kiadását megtagadni és a sajtótermék terjesztését megtiltani köteles. Erről a sajtótermékek előállítóját értesíteni kell. (2) Ha az engedély kiadásának megtagadására nincs ok, az engedélyt késedelem nélkül meg kell adni. 3.. A sajtótermék többszörösítését és terjesztését az engedély megadása előtt nem szabad megkezdeni. 4.. A miniszterelnök a sajtótermékek átvizsgálására kirendelt kir. ügyész mellé Budapesten ellenőrző bizottságot szervez. 5.. Az, aki akár szándékosan, akár gondatlanságból olyan sajtóterméket nyomat ki, terjeszt, vagy terjesztet, amelynek kinyomatására a hatóság (1..) engedélyt nem adott, vagy amelynek terjesztését a hatóság megtiltotta, vétséget követ el és az 1939: II. t.-c a szerint büntetendő. 6.. A jelen rendelet nem érinti a kötelespéldány bemutatására és egyéb sajtórendészeti kötelezettségekre vonatkozó fennálló jogszabályokat. 7.. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1939. szept. 2.) lép hatályba. Budapesten, évi szeptember hó 1-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. minisztterelnök. A m. kir. minisztérium évi M. E. számú rendelete a külföldi sajtótermék ellenőrzéséről. A rendelet előírja a külföldről érkező időszaki lapok és más sajtótermékek rendeltetési helyükre való eljutás előtti ellenőrzését, melyet a miniszterelnökség sajtóosztálya végez. A miniszterelnökség intézkedik az esetleges lefoglalásról, illetve a terjesztés megakadályozásáról, továbbá adott esetben büntetőeljárás megindításáról. Hatályba lépett szeptember 2-án.
2. oldal Az első bekezdésen alapuló követelést attól a naptól számított egy év alatt lehet érvényesíteni, amely napon a munkavállaló megkárosításáról
1. oldal 1937. évi XXI. törvénycikk a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról 1 Általános rendelkezések 1. A jelen törvény hatálya - a 2. -ban megállapított kivételektől eltekintve - kiterjed a
RészletesebbenMagyar joganyagok - 16/2017. (XII. 7.) IM rendelet - az ügyvédi kamarai hatósági eljá 2. oldal 6. (1) Az ügyvédi iroda és az európai közösségi jogászi
Magyar joganyagok - 16/2017. (XII. 7.) IM rendelet - az ügyvédi kamarai hatósági eljá 1. oldal 16/2017. (XII. 7.) IM rendelet az ügyvédi kamarai hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási
RészletesebbenCsanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL
Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési
Részletesebben2. oldal b) akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; c) akit valamely foglalkozástól elti
1. oldal 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásról 1 E törvény célja, hogy - figyelembevéve a Magyar Köztársaság Alkotmányának a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságára, a magántulajdon garanciáira
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
Részletesebben7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata
7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) Elnöksége
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány
1 1. melléklet a BM/14323/2014. számú előterjesztéshez A Kormány /2014. ( ) Korm. rendelete a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lényeges adatokról, valamint a lényeges adatok bejelentésének rendjéről
RészletesebbenMagyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.
Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb
RészletesebbenTájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról
1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
RészletesebbenZalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.
Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)
RészletesebbenDunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról
Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)
RészletesebbenBiharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról
Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a
Részletesebbenönkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés
Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..
RészletesebbenAz igazságügyi miniszter /2016. ( ) IM rendelete
1 Az igazságügyi miniszter /2016. ( ) IM rendelete 1. melléklet a számú előterjesztéshez a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenységének bejelentésével, valamint
RészletesebbenZalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 1
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.
RészletesebbenMÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított
MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal
RészletesebbenPetőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról
1 Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi
RészletesebbenK I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.
SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési
Részletesebben28/2007. (V. 31.) IRM rendelet
28/2007. (V. 31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások díjáról A
RészletesebbenI. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet
78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi
RészletesebbenAkasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)
Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban
Részletesebben(2) Mentesül a térítési díj fizetési kötelezettség alól a hátrányos helyzetű tanuló a Közokt. tv (2) bekezdése alapján.
Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2010 (IV.30.) önkormányzati rendelete a közoktatásban alkalmazandó térítési-, illetve tandíjak helyi szabályozásáról Tápiószecső Nagyközség
Részletesebben28/2007. (V. 31.) IRM rendelet
Hatály: 2016.XI.24. - 28/2007. (V. 31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos
RészletesebbenHosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló
Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete
RészletesebbenHivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/13268) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/13268) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenGYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
Részletesebben1. A rendelet hatálya
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2010. (VII.02.) önkormányzati rendelete a köznevelési 1 intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól Zalaegerszeg Megyei
Részletesebben1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:
Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község
RészletesebbenBodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete
Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú, behajtási tilalommal érintett közterületekre gépjárművel történő behajtás engedélyezésének
RészletesebbenAz igazságügyi és rendészeti miniszter. /2006. (..) IRM rendelete
Tervezet! 2006. június 12. Az igazságügyi és rendészeti miniszter /2006. (..) IRM rendelete a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet módosításáról A Polgári Törvénykönyvről szóló
RészletesebbenA Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. /. (..) NMHH rendelete
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének /. (..) NMHH rendelete a mozgóképszakmai hatóság által vezetett nyilvántartások részletes szabályairól és az igazolások kiadásának rendjéről A mozgóképről
RészletesebbenVAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)
RészletesebbenSzőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról
Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Hatályos: 2014. január 1. Szőc 2013 A hirdetőtáblára kifüggesztve: 2013. november 29.
RészletesebbenA gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről
A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. (...) GKM rendelete a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (2) bekezdésének c) pontjában
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról
RészletesebbenNagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról
Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében
RészletesebbenKISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati
RészletesebbenLÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a. behajtási engedélyek szabályozásáról
LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a behajtási engedélyek szabályozásáról Lébény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenMÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról
MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a
RészletesebbenZsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról
Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,
RészletesebbenMonoszló Község Önkormányzat Képviselõtestületének 9/2004.(IV.30.) r e n d e l e t e
1 Monoszló Község Önkormányzat Képviselõtestületének 9/2004.(IV.30.) r e n d e l e t e az idegenforgalmi adóról (módosítással egységes szerkezetbe foglalva 2009. május 31.) * Kihirdetve: 2004. április
Részletesebbena helyi iparűzési adóról
Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.
RészletesebbenSzekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparűzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparűzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi
RészletesebbenZalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.
Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2
Részletesebben2.2. A kamarai tagdíjat az e szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a kamarai tagdíj alanya fizeti meg.
13/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat a kamarai tagdíjról 1 A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. (1) bekezdés 36. pontja
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
Borsodszirák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011.(IX.14.) önkormányzati rendelete A járművek közlekedésének helyi közutakon történő súlykorlátozásáról, a közútkezelői hozzájárulás kiadásának
Részletesebben354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről
354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,
RészletesebbenMagyar joganyagok - 30/2015. (VI. 5.) FM rendelet - a földvédelmi hatósági eljárás ig 2. oldal d) 26 vagy annál több földrészlet esetén az első 25 föl
Magyar joganyagok - 30/2015. (VI. 5.) FM rendelet - a földvédelmi hatósági eljárás ig 1. oldal 30/2015. (VI. 5.) FM rendelet a földvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről és
RészletesebbenVaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)
Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:
RészletesebbenAz adókötelezettség, az adó alanya
Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2003. (XII. 30.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 18/2002 (XII. 20.) számú rendelettel módosított 17/1999 ( XII. 22. ) számú
Részletesebben2. Eljárási rendelkezések. 3.
S O N K Á D K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T A K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T É N E K 20/ 2011. ( X. 1 7. ) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e A Z I D E G E N F O R G A L M I A D Ó R Ó
RészletesebbenMezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról
1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított
RészletesebbenA rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2.
Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. 29/2012. (XI.29.) sz. és a 19/2015.(XI.30.)
RészletesebbenBaks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/
Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi
RészletesebbenA tervezetek előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenI. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.
Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:
Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:
RészletesebbenLenti Város Önkormányzat képviselő-testületének 51/2012. (IX.06.) önkormányzati rendelete
Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének 51/2012. (IX.06.) önkormányzati rendelete a nevelési-oktatási intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól Lenti Város Önkormányzat
RészletesebbenGétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.
Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE
RészletesebbenC S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról
1 C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Záradék: A rendelet megalkotásának napja: 2016. február 24. A rendelet
RészletesebbenJárulékok, biztosítási kötelezettség
Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból
RészletesebbenJÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete
JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 18.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenNagyréde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelete A települési adóról
Nagyréde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelete A települési adóról Nagyréde Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
Részletesebben12/2008. (03.28.) Kgy. rendelet. A járművek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjéről
12/2008. (03.28.) Kgy. rendelet A járművek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított
RészletesebbenEsztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -
Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR
Részletesebben39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet
39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet - Az építési célra szolgáló anyagok. 1 39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések mûszaki
RészletesebbenEZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
A Kormány /2007. (...) Korm. r e n d e l e t e az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a
RészletesebbenEsztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -
Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR
RészletesebbenA belügyminiszter. BM rendelete
A belügyminiszter / ( ) BM rendelete az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 135. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 135. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. szeptember 5., hétfő Tartalomjegyzék 272/2016. (IX. 5.) Korm. rendelet A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész területére
RészletesebbenHEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYÖNGYÖSI JÁRÁSI HIVATALA
HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYÖNGYÖSI JÁRÁSI HIVATALA TÁRSASHÁZKEZELŐI TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE 1. Az ügy rövid leírása A társasházkezelői tevékenység olyan, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
RészletesebbenVeresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben
Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben (A rendeletet módosították a 10/2000. (XII.28.), 12/2003. (XII.17.), 11/2002. (XII.
RészletesebbenMAGYAR NEMZETI BANK ALAPÍTÓ OKIRATA
A MAGYAR NEMZETI BANK ALAPÍTÓ OKIRATA 1. Fejezet: A TÁRSASÁG ADATAI 1.1 A társaság cégneve: (a továbbiakban: MNB) Magyar Nemzeti Bank Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001.
RészletesebbenSzápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról
1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól
RészletesebbenÁlmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról
Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében
Részletesebben48/2005. (III. 23.) Korm. rendelet
48/2005. (III. 23.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról A közalkalmazottak
Részletesebben113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről
113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.
Részletesebben15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról
1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú
RészletesebbenÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez
ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:
RészletesebbenMérk Nagyközség Képviselő-testületének. 13/2003/XII.31./ kt. rendelete. A helyi iparűzési adóról
Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 13/2003/XII.31./ kt. rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő testület! Mérk Nagyközség Önkormányzata a helyi adókról szóló 2003. évi XCII. Tv. felhatalmazása
RészletesebbenTájékoztató a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére az ellátások közötti választás esetén követendő eljárásról
Tájékoztató a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére az ellátások közötti választás esetén követendő eljárásról A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 39. -ában
RészletesebbenDunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről
Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a
RészletesebbenA rendelet hatálya. A hozzájárulás mértéke. A hozzájárulás mértékét jelen rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2009. (III.20.) számú önkormányzati rendelete a csapadékvíz-elvezető csatorna közművesítési hozzájárulásról Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete
RészletesebbenNÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL
NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról
Részletesebben38. számú információs füzet. A helyi iparűzési adóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalók 2010-től az önkormányzati adóhatóságok részére
38. számú információs füzet A helyi iparűzési adóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalók 2010-től az önkormányzati adóhatóságok részére A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról
RészletesebbenMosonszolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/1999.(XI.26.) ÖKT sz. R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról
Mosonszolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/1999.(XI.26.) ÖKT sz. R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról Mosonszolnok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított
Részletesebbena bizalmi felügyelet által vezetett nyilvántartások tartalmáról és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos bejelentésekről
26/2016. (VI. 30.) BM rendelet a bizalmi felügyelet által vezetett nyilvántartások tartalmáról és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos bejelentésekről Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
RészletesebbenA KBT ÉRTELMEZÉSE
A KBT. 305. ÉRTELMEZÉSE A szerződés teljesítésére a Kbt. 305. -ában foglaltak az irányadók, mely szabályozás 2010. szeptember 15-én módosításra került. Az előírások az ajánlattevőként és az ajánlatkérőként
RészletesebbenMagyar joganyagok - 10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet - a kötelező jegybanki tartalék 2. oldal a)1 betétek, amelyeknek a lejárata a tartalékköteles hite
Magyar joganyagok - 10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet - a kötelező jegybanki tartalék 1. oldal 10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet a kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének
RészletesebbenRicse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének
1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete
RészletesebbenII. fejezet Vagyoni típusú adók
Cserkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló 1990.
RészletesebbenFüzesgyarmat Város Önkormányzatának 13/2011. (V. 26.) önkormányzati rendelete A FIZETŐ PARKOLÁSI RENDSZERRŐL
Füzesgyarmat Város Önkormányzatának 13/2011. (V. 26.) önkormányzati rendelete A FIZETŐ PARKOLÁSI RENDSZERRŐL Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a közúti közlekedésről szóló 1988. évi
RészletesebbenKÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról
KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról Fegyelmi vétség Kkt. 174.. 174.. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a)
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 182. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 182. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2018. november 21., szerda Tartalomjegyzék 43/2018. (XI. 21.) MNB rendelet A kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének
RészletesebbenAlsónémedi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017.(II.23.) önkormányzati rendelete a települési adóról
Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017.(II.23.) önkormányzati rendelete a települési adóról Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990.
RészletesebbenA Kormány 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelete egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A Kormány 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelete egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. (1) bekezdés 29. pontjában,
RészletesebbenA rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség
Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel
Részletesebben13/2018. (XII. 18.) PM rendelet. az egyes önkormányzati adózási, illetékezési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
Hatály: 2019.I.1. - 2019.I.1. 13/2018. (XII. 18.) PM rendelet az egyes önkormányzati adózási, illetékezési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 100.
Részletesebben21. (1) A Kjtv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő sal egészül ki:
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/17563.) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
Részletesebben