T a r t a l o m j e g y z é k I. Az előirányzatok alakulása Szervezeti változások Döntési jogkörök... 5 II. Költségvetési címenkénti

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "T a r t a l o m j e g y z é k I. Az előirányzatok alakulása... 3 1. Szervezeti változások... 5 2. Döntési jogkörök... 5 II. Költségvetési címenkénti"

Átírás

1 T a r t a l o m j e g y z é k I. Az előirányzatok alakulása Szervezeti változások Döntési jogkörök... 5 II. Költségvetési címenkénti indoklás cím 1. alcím: MTA Titkárság cím 2. alcím: MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyai Ösztöndíjak cím 3. alcím: Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak cím 4. alcím: MTA Köztestületi feladatok cím: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia cím: MTA Könyvtára cím: MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek cím: Élettudományi kutatóintézetek cím: Társadalomtudományi kutatóintézetek cím: MTA Területi Akadémiai Központok cím: MTA Akadémiai Létesítmények Fenntartása és Üzemeltetése cím: MTA Kutatásszervezési és nemzetközi kapcsolatai cím: MTA Támogatott Kutatóhelyek cím: MTA Jóléti intézményei cím: OTKA Iroda cím: MTA Fejezeti kezelésű előirányzatok Az egyes jogcímek indoklása Központi kezelésű felújítások Alapkutatások beruházásai Tudós társaságok támogatása Tudományos könyv- és folyóiratkiadás A Magyar Tudomány folyóirat támogatása Fiatal kutatók pályázatos támogatása Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatására Határon túli magyar tudósok kutatásainak támogatása Intézményekhez le nem bontott bevételek Szakmai feladatok teljesítése OTKA Kutatási témapályázatok Gazdasági és Szociális Tanács Titkárságának működtetése Fejezeti tartalék Egyensúlyi tartalék... 42

2 A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban Akadémia) évi javaslata magában foglalja az akadémiai intézmények, támogatott kutatóhelyek, központilag kezelt feladatok, valamint az OTKA Programok és az OTKA Iroda feladatai teljesítéséhez tervezett előirányzatokat, valamint az intézmények bevételeit. I. Az előirányzatok alakulása Az Akadémia évi kiadási előirányzata ,5 (ebből az OTKA Programok 5.198,0 ), melyet 76,5%-ban finanszíroz támogatás. A évi javasolt kiadási előirányzat a módosított bázis előirányzathoz képest 0,1%-os növekedést jelent. A évhez viszonyított évi támogatási összegek közötti eltérés a következő tételekből tevődött össze: - Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrására + 300,0 millió Ft - Fejlesztési többlet ,3 millió Ft - Energiaár-kompenzáció + 6,5 miilió Ft - Külügyminisztériumtól 5 fő átvétele + 19,3 millió Ft Összesen ,1 millió Ft Az Akadémia fejezet évi támogatási javaslata 3,9%-kal magasabb, mint a évi Országgyűlés által jóváhagyott támogatási előirányzat. Az Akadémia vezetése elsődleges célnak tekinti, hogy az intézmények gazdálkodásánál az ésszerű takarékossági szempontok előtérbe kerüljenek, valamint a kutatási tevékenység eredményei mind a hazai, mind a külföldi pályázatoknál érvényesítésre kerüljenek. Ennek érdekében a kutatóintézeteknél fel kell tárni azokat az eredményeket, melyek a nemzetgazdaság fejlődésében mind rövid, mind hosszú távon számításba jöhetnek. Az Akadémia vezetésének ebben a nehéz gazdasági helyzetben is alapvető célkitűzése a kutatóhálózat megtartása, a fiatal kutatói utánpótlás nevelése, új kutatási feladatok és ennek hasznosításához szükséges új szervezeti keretek (pl. kutatóintézetek körüli kisvállalkozói kör) kialakítása. Az Akadémia saját bevételi előirányzata évben ,6, melyből 8.766,6 az intézményeknél, 3.000,0 a fejezeti kezelésű előirányzatok között került megtervezésre a kapcsolódó kiemelt kiadási

3 4 előirányzatokkal együtt, mivel jelenleg a bevételi előirányzatot évben majd teljesítő intézmény még nem ismert. A bevételi előirányzatok megtervezése tényleges intézményi szerződéseken, nyertes, döntően külföldi pályázatokon alapult. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a évi várható helyzetet vette az Akadémia figyelembe. A fejezet évi eredeti előirányzat , , , Külügyminisztériumtól 5 fő átvétele +19,3 +19,3 5 Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrására + 300, ,0 Fejlesztési többlet , ,3 Energiaár-kompenzáció + 6,5 + 6,5 Többletlétszám 3 Létszámcsökkentés miatti létszámváltozás - 6 Saját bevételekkel kapcsolatos változások , ,4-5 Javasolt előirányzat , , ,

4 5 1. Szervezeti változások Az Akadémia fejezet évben az Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrására új fejezeti kezelésű előirányzatot hozott létre. 2. Döntési jogkörök A fejezettel kapcsolatos döntési jogköröket a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. törvény 14 (f) és 19 (3) tartalmazza. Az Akadémiai törvény alapján létrejött bizottságok, kuratóriumok a jogszabályi előírások, illetve belső akadémiai szabályok alapján folytatják tevékenységüket. II. Költségvetési címenkénti indoklás 1. cím 1. alcím: MTA Titkárság Az MTA Titkárság évi eredeti előirányzat 988,4 30,8 957,6 153 Feladatváltozások miatti átcsoportosítás +16,4 +16,4-2 Javasolt előirányzat 1.004,8 30,8 974,0 151 A Titkárság mint igazgatási szervezet alapfeladatai közé tartozik: - a Fejezet kezelésével kapcsolatos feladatok ellátási feltételeinek biztosítása, ezen belül a létszám - és személyi juttatási kerettel történő gazdálkodás, - a tudós támogatással kapcsolatos operatív feladatok (akadémikusok tiszteletdíjának folyósítása, segélyezés stb.) ellátása, melynek előirányzata külön alcímen is bemutatásra kerül, - köztestületi feladatok operatív bonyolítása, (pályadíjak rendszere, bizottságok működtetése, közgyűlések lebonyolítása, hazai kutatás egészére kiterjedő feladatok stb.). - az Akadémia Lakásépítési Alapjának kezelése. A Titkárság évi kiadási előirányzata 1.004,8, saját bevételi előirányzata 30,8.

5 6 1. cím 2. alcím: MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyai Ösztöndíjak Az MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyai Ösztöndíjak évi eredeti előirányzat 4.152,7 22, ,7 Javasolt előirányzat 4.152,7 22, ,7 A alcím előirányzata a következő feladatok ellátását szolgálja: - Az Akadémia doktora cím elnyerése érdekében benyújtott pályázatok elbírálása, gondozása a - többször módosított - 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet, valamint az MTA Doktori Szabályzata alapján. E feladathoz kapcsolódóan a bírálóknak és a bírálóbizottság tagjainak közreműködői díjat, illetve bizonyos esetekben útiköltséget és napidíjat kell fizetni. - A tudomány doktora, illetve az Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkezőknek tiszteletdíj folyósítása a - többször módosított - 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet alapján történik egységesen Ft összegben. Ez az összeg az január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében korábban megállapított nyugdíjkiegészítésre tekintettel ,- forint. - Kandidátusi illetménykiegészítés fizetése az 55/1995. (V. 17.) kormányrendelet alapján Ft összegben (öt éven keresztül). - Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kifizetése a 156/1997. (IX. 19.) kormányrendelet, és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szabályzata alapján. Az Ösztöndíj mértéke: Ft/fő/hó. A bírálatért szakértői díjat, a szakértői kollégium tagjainak esetenként útiköltséget kell fizetni. Az alcím évi kiadási előirányzata 4.152,7, saját bevételi előirányzata 22,0.

6 7 1. cím 3. alcím: Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak Az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak évi eredeti előirányzat 2.044, ,1 Javasolt előirányzat 2.044, ,1 A alcímen az akadémikusok és az ellátásra jogosult hozzátartozók tisztelet-, illetve ellátási díját tervezzük, illetőleg számoljuk el. A tiszteletdíj mértékét kormányrendelet szabályozza. Az akadémikusi tiszteletdíj havi összege rendes tagság esetében Ft, levelező tagságnál: Ft. Az alcím évi kiadási előirányzata 2.044,1, saját bevételi előirányzattal nem rendelkezik. 1. cím 4. alcím: MTA Köztestületi feladatok Az MTA Köztestületi feladatok évi eredeti előirányzat 147,0 147,0 Feladatváltozások miatti átcsoportosítás -2,1-2,1 Egyensúlyi tartalékképzés -4,7-4,7 Javasolt előirányzat 140,2 140,2 Az MTA fejezet Titkárságának a költségvetésének a terhére kellett az elmúlt időszakban olyan kiadásokat is finanszírozni, melyek nem a fejezet klasszikus igazgatási, működési feladataihoz, hanem a köztestületi működéshez kapcsolódnak. A feladatok és a kapcsolódó kiadások összekapcsolását a fejezet nem csak az éves zárszámadásoknál, hanem az éves költségvetésekben is a jövőben elkülönítetten kívánja kimutatni. Ezt a célt szolgálja évtől kezdődően a külön alcím megjelenítése.

7 8 Az MTA Köztestületi feladatai közé a következő feladatok, illetve kiadási jogcímek tartoznak: - akadémiai közgyűlések lebonyolítása - díjazások (Akadémiai Aranyérem, akadémiai díjak, Akadémiai Újságírói Díj stb.) - ösztöndíjak (pedagógusok pályadíja, cigányösztöndíj stb.) - külső tagokkal kapcsolattartás - akadémiai bizottságok működtetése - kegyeleti, segélyezési feladatok stb. Az alcím évi kiadási előirányzata 140,2, saját bevételi előirányzattal nem rendelkezik. 2. cím: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia évi eredeti előirányzat 16,9 2,4 14,5 2 Egyensúlyi tartalékképzés -0,5-0,5 Javasolt előirányzat 16,4 2,4 14,0 2 A Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése májusában alapította meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát. Az Akadémia létrehozásának célja az volt, hogy visszatérjenek az alapító Széchenyi István eredeti gondolatához, és a tudósok mellett ismét jelen legyenek az irodalom és a művészetek képviselői az Akadémián, a mai kor igényeinek megfelelően önálló, társult intézmény formájában. Ez azt jelenti, hogy a két Akadémia egymástól független, működésének elveit, szabályait önállóan állapítják meg, tagjait maguk választják, anyagi lehetőségeikkel önállóan gazdálkodnak, de mindkét részről kiküldött 2-2 tagú bizottságuk útján egymást kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják. A megalakulást valamint az együttműködést rögzíti az Akadémia októberében elfogadott alapszabálya is. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia feladata, hogy az irodalmi és művészeti élet alapkérdéseit és meghatározó szellemi folyamatait állandó figyelemmel kísérje, az ezekkel kapcsolatos álláspontját, javaslatait a szellemi élet

8 9 nyilvánossága elé bocsássa. Szorgalmazza a nemzeti kultúra részét képező művészeti hagyomány gondozását és közkinccsé tételét mind a közművelődés, mind pedig az oktatás terén. Támogatja és eszközeivel segíti az irodalmi és művészeti életben mutatkozó új, értékes törekvések megvalósítását. Pályamunkák, díjak rendszerével, felolvasó ülések, kiállítások, szakmai találkozók, hangversenyek és viták rendezésével ösztönzi művészeti életünket. A tagok a következő szakosztályokban működnek: - Irodalmi szakosztály, - Képzőművészeti szakosztály, - Színház- és filmrendezői szakosztály, - Zeneszerzői szakosztály. A cím évi kiadási előirányzata 16,4, saját bevételi előirányzata 2,4. 3. cím: MTA Könyvtára Az MTA Könyvtára évi eredeti előirányzat 468,3 24,2 444,1 107 Egyensúlyi tartalékképzés -14,0-14,0 Feladatváltozás miatti átcsoportosítások - 8,0-8,0 1 Javasolt előirányzat 446,3 24,2 422,1 108 Az MTA Könyvtárát 1826-ban alapították. Országos tudományos könyvtár, az alap- és alkalmazott kutatások szakirodalommal való ellátására hivatott, nemzeti könyvtári funkciókat látja el. Alapfunkciói: - fő gyűjtőkörei: nyelv- és irodalomtudomány, ókortörténet, orientalisztika, academica, tudománypolitika, kutatásmenedzsment, multi- és interdiszciplinális művek, a természettudományi alapkutatások munkái, reference és enciklopédikus irodalom, - az MTA kiadványcsere központja, - az MTA kézirattári és levéltári központja, - a Keleti Gyűjtemény egyetemi oktatási szakirodalmi központja,

9 10 - nem főhivatású kutatóhely, - szakirodalmi informatikai szolgáltató és kutatóműhely. Szolgáltatásai országos és nemzetközi jellegűek. A Könyvtár 2 milliós könyvtári egységet kitevő állománya tematikailag, nyelvileg, műfajilag a legjelentősebb az országban. Az alaptevékenységen kívül több központi program által finanszírozott feladatokat is ellát. Vállalkozási feladatot nem végez. A Könyvtár évi kiadási előirányzata 446,3, saját bevételi előirányzata 24,2. 4. cím: MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek Az MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek évi eredeti előirányzat , , , Egyensúlyi tartalékképzés - 249,2-249,2 Feladatváltozások miatti átcsoportosítás + 164, ,9 +5 Saját bevételekkel kapcsolatos változások , ,4 Javasolt előirányzat , , , A nemzetközi trendekkel összhangban, a magyar nemzetgazdasági érdekek, az ÚMFT (Új Magyarországért Fejlesztési Terv) és az Akadémia középtávú kutatási koncepciójában meghatározott prioritások a reformfolyamatokban megfogalmazottak mentén kialakult következő főbb kutatási célkitűzések folytatandók: 4.1. Anyagszerkezeti kutatások (nanotudomány, nanotechnológia) Az anyagszerkezeti kutatások körében annak felismerése, hogy bizonyos anyagjellemzők erősen befolyásolhatók, illetve a kívánt tulajdonságú anyagok létrehozhatók az anyagszerkezet kialakításában ismert tulajdonságú vékony rétegek alkalmazásával. A nanotudomány az anyagszerkezetet molekuláris illetve atomi szinten vizsgálja figyelembe véve a szerkezeti elemek fizikai és kémiai kölcsönhatásait. A kutatás-fejlesztés elsősorban a piaci igények kielégítésére felhasználható termékek előállítását célozza meg anyagok, kompozitok új mikro- és makroszerkezeti jellemzőinek meghatározása által. A nanotechnológiák sikeres alkalmazását biztos elméleti alapokra kell helyezni, amely a

10 11 következő években a már megkezdett kutatások továbbfolytatását teszi szükségessé. A kutatási eredmények alkalmazásai jelentős lökést adhatnak a nemzetgazdasági fejlődésnek. A következő főbb kutatási területek élveznek prioritást a kutatási programok között a felhasználási területek alapján történő csoportosítással: Anyagtudományi kutatások egyik fő feladata nanoszerkezetű anyagok térbeli, felületi szerkezeti vizsgálata, fizikai, kémiai jellemzőinek feltárása a kívánt anyagtulajdonságok kialakítása érdekében. Így különösen az ipar különböző területein közvetlenül felhasználható katalizátorok, korrózióvédő bevonatok, felületek kialakításának, filmek illetve polimer kompozitok létrehozása céljából. Bevonatok, korrózióvédelem illetve felületek, vékony filmek mikroszerkezete kialakításának kutatási eredményei hasznosíthatók a hagyományos festékipar területén, természetesen új technológiai bázison. Erre példa a szénnanocső-tartalmú vegyeskompozit festék adalékanyagok előállítása, amiből know-how és szabadalom is született az eddigi kutatások alapján. Vékony rétegek, ionok implementációja, filmek térszerkezetének kialakítása, áramköri elemek, áramkörök kialakítása nanotechnológiával kapcsolatos kutatások, belefoglalva a teljes mechanizmusok működésének tudományos értelmezését, az elektronikai ipar felhasználói körébe esnek. A nanocsövek polimer-kompozitokban történő alkalmazása elektromosan vezető polimer nanokompozitok előállítását eredményezheti, amelyeknek kitüntetett szerepe van az elektromágneses árnyékolási problémák megoldásában. Az ion- és atomsugaras technikák alkalmazásával szilárdtestek (polimerek, fém- oxidok, fém-nitridek) felületének célirányos nanoméretű módosítása révén előnyösen változtatható meg a szerkezeti és funkcionális anyagok felületi összetétele, kémiai szerkezete, ezen keresztül a felhasználás szempontjából fontos (mechanikai, elektromos, optikai) tulajdonságai. E kutatások jelentős részben a korrózióvédelem felhasználói érdeklődésére tartanak számot. Napjainkban az arany jelentősége a katalízisben folyamatosan növekszik, mivel márcsekény mennyiségű arany bevitele növeli a katalizátorok katalitikus aktivitását. Az aranykatalízis kutatás előtt álló legnagyobb kihívás stabilis, hosszú élettartamú katalizátorok előállítása, ami előfeltétele az ipari alkalmazásnak. A stabilitás egyik kulcsa az arany részecskék méretének stabilizációja. Az úttörőnek tekinthető dekorációs technika

11 12 széles körben közelebb visz e probléma megoldásához a katalizátorok alkalmazásának hatékonyságában. Felületmódosítással kapott eredmények felhasználhatók pl. a tüzelőanyagok, üzemanyagcellák kidolgozásában is. Ennek a jövő alternatív energiaforrásainak hasznosításában van jelentős szerepe. Nukleáris anyagtudományi kutatások: a kutatási terület tematikája szerves fejlődés eredményeképpen az egyre kisebb méretek tartománya felé közelít, a kutatási tématikák egyre inkább kapcsolhatók a nanotechnológiához. Ilyenek például: atomi és mágneses szerkezetvizsgálatok mikro- és nanokristályos anyagokon Rietveld-analízis alkalmazásával; fémek és ötvözetek szerkezeti tulajdonságainak tanulmányozása neutrondiffrakcióval; molekuláris folyadékok illetve amorf anyagok neutrondiffrakciós mérése és modellezése Reverse Monte Carlo (RMC) és molekuladinamikai módszerekkel; dinamikus neutronradiográfiai vizsgálatok többkomponensű kétfázisú rendszerekben. Nanotechnológiai vonatkozású szilárd és lágy anyagok (ötvözetek, kompozitok, ásványok stb.), valamint ipari alkalmazású anyagok (katalizátorok, hegesztések) és alkatrészek szerkezetének valamint heterogén és/vagy részben rendezett folyadékok, szuszpenziók, oldatok szerkezetének és dinamikájának vizsgálata; neutronoptikai jelenségek (mágneses fókuszálás, holográfia, interferencia tükrök stb.) tanulmányozása; neutronkutatási eszközök és módszerek (neutrondetektorok, neutronoptikai eszközök, polarizált neutronoptikai eljárások) fejlesztése szerepel a kutatási célkitűzések között. A jövő ígéretes energiaforrása, a termonukleáris fúziós reaktor szerkezeti anyagai a magfúzióban keletkező nagyenergiájú hélium ionok felhalmozódásának hatására károsodnak, tönkremehetnek. A fúziós reaktor szerkezeti anyagainak vizsgálatánál a kutatások annak kiderítésére irányultak, miként lehetne ezt megakadályozni. Gyorsítóval változatos körülmények között különféle anyagokat bombáztak, s megfigyelték, miként mennek azok tönkre a felgyülemlő hélium hatására. Ugyanez volt a helyzet porózus alumínium-oxidban is. Azonban, ha a porózus szilícium már régen készült s így részben oxidálódott, sokkal ellenállóbbá vált a héliumbombázással szemben. A mérések szerint ennek az volt az oka, hogy a hélium részben kiszökött a mintából. Tömör szilícium-oxidot bombázva megfigyelték, hogy az még hosszú idejű bombázás hatására is teljesen változatlan maradt, s benne kimutatható mennyiségű hélium nem maradt vissza. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a hélium szilícium-oxidban (azaz kvarcban) még szobahőmérsékleten is gyorsan tud vándorolni, miként arra a magasabb hőmérsékleteken mért irodalmi adatokból következtetni lehet. A kvarc e tulajdonságát aknázzák ki a

12 13 gyorsítókban a nyaláb észlelésére szolgáló betolható kvarc lemezek is, melyek igen sokáig károsodás nélkül használhatók. Ionsugaras szintézissel különféle oxigéntartalmú szilíciumoxigén rétegeket alakítottak ki, s megfigyelték, hogy már viszonylag alacsony oxigéntartalom is elegendő a hélium mozgékonnyá tételéhez. A fentiek alapján logikusnak tűnik, hogy a vékony szilícium-oxid szálakkal vagy rétegekkel átszőtt kompozit anyagok ellenállóak lesznek a hélium felhalmozódás káros hatásaival szemben. A fúziós reaktor megvalósításához elengedhetetlen a szerkezeti elemek anyagainak további vizsgálata. Kutatások interdiszciplináris nanotechnológiai alkalmazások céljából: a kutatások célja az életminőség javításának környezeti, energetikai, orvosbiológiai, biztonságtechnikai területeken, illetve a társadalom- és humán tudományok körében. A nanotechnológia felhasználása igen széles körű, így csak néhány kiragadott alkalmazást sorolunk fel: orvosbiológiai implantátumok felületmorfológiai kialakítása, illetve új diagnosztikai módszerként a glikoziláció mintázat meghatározása a nanotechnológia mérettartományában, azok eszközeivel a rákdiagnosztika korai felismeréséhez; orvosbiológiai műszerek megalkotása, gyógyszerek létrehozása; kavantitatív elektrokardiológiai és mozgásanalízis kutatásokhoz; nanoszintű orvosi és biztonsági alkalmazások képfeldolgozással; félvezető alapú, integrált érzékelők előállítása mikrogépészettel a gázérzékelés és mesterséges szaglás tapintás, nyomás- és áramlásmérés céljaira; nanoméretű ionporlasztásos és IBAD minősített anyagmegmunkálásra; régészeti megóvási munkálataira Információ technológiai kutatások E kiemelt kutatási terület célkitűzései között szerepel az intelligens elektronikus társadalmi működéshez szükséges kutatások és fejlesztések kidolgozása; felzárkózás az EU információ technológiai rendszeréhez illetve a hozzákapcsolódásból származó hálózati működések vizsgálata, a hálózati erőforrások optimalizálása. Az informatika ma már a tudomány magas szintű műveléséhez elengedhetetlenül szükséges alaptudomány. A Grid technológia kutatása és alkalmazása az informatikai erőforrások illetve szolgáltatások hozzáférésének megteremtését tűzi ki célul, ezen belül kidolgozásra került a Desktop Gridek alapkoncepciója. Az analogikai CNN Cellular/nonlinear Network) kutatások eredményeinek hasznosulása a potenciális felhasználási területeken (orvosi, ipari, űrkutatási, hadi, stb.) szinte beláthatatlanok. Az elosztott események elemzése a

13 14 lakott környezet biztonságának növeléséhez és kényelmesebbé tételéhez járul hozzá. Az automatizálható videó megfigyelő és visszakereső rendszer kifejlesztése körében. kiemelendők a celluláris hullámszámítások és érzékelő számítási rendszerek a PDE reprezentációk, szinkronizációk és a fúziós analogikai CNN algoritmusok, valamint a téridőbeli detekció szemantikus beágyazásának kérdései. E módszerek sok ezer, chipekre épülő alapalgoritmusok elméleti megalapozását követelik meg. Ugyancsak fontos irány az új programozható optikai eszközök elemzése és konstrukciója. Ehhez a különböző szenzorok legújabb változatait és a celluláris érzékelő számítógépek integrált konstrukcióit kell elemezni. Az emberi látás kognitív folyamatainak vizsgálata során egységes geometriai rendszer által kidolgozott új modell egyszerű projekciók alkalmazásával lehetővé teszi további objektumok felismerése számára fontos kontúrtulajdonságok gyors meghatározását. A modell úgy épül fel, hogy párhuzamos számítási algoritmusokban is megfogalmazható, és hardver eszközökben implementálható legyen. A tremoros szemmozgások szerepe elsősorban a biológiai aktivációs szintek fenntartása. Ezzel szemben a kidolgozott modellek alátámasztották, hogy jelentős informatikai szerepe is van. A Virtuális Ember Interfész csoport az ember-gép kapcsolat új formáit kutatja, a számítógéppel animált, virtuális emberek és a virtuális valóság eszközeinek segítségével. Kutatási eredményeik között szerepel a nem-verbális kommunikáció virtuális arcokra épülő kidolgozása és a virtuális valóság eszköztárának bevezetése az oktatásban. Az egoverment és elearning kérdései további kutatási feladatokat követelnek meg a hálózatbiztonság és felhasználói, terminál viszonylatban. A közlekedés, az egészségügy, biztonságtechnika igényeinek kielégítésére az irányítási rendszerek automatizálása, a távjelenlét, távkommunikáció számos további kutatást igényel. 4.3.Hazai energiaforrások kutatása Az energiaforrások kutatásának célja az alapvetően fosszilis bázisú energiatermelés átalakítása környezetre kevésbé káros, hatékonyabb energiaellátás kifejlesztésének által, a hazai erőforrásokra építve az ellátásbiztonság fenntartására. Ez a cél összhangban van az EU stratégiai céljaival és nemzetközi egyezmények káros anyag kibocsátásának

14 15 csökkentésére irányuló szerződéseivel. A fosszilis energiahordozók felváltása többféle energiahordozó kutatásával is lehetséges. Magyarország számára a nukleáris energia használata az atomerőművi technológiai kutatások ismeretek fejlettségi szintje miatt előnyös. A HPLWR (High Performance Light Water Reactor) reaktor a 4. Generációs Nemzetközi Fórum (GEN-IV) által kiválasztott 6 ígéretes reaktortípus egyikének, a szuperkritikus vízhűtésű reaktornak az európai változata. A GEN-IV által kiválasztott reaktortípusoktól elvárják, hogy felülmúlják a jelenlegi reaktorokat a megbízhatóság, a biztonság, az elektromos energia előállítási költsége, a fenntartható fejlődés biztosítása és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása területén. Az egykörös, a víz termodinamikai kritikus nyomásánál nagyobb nyomású reaktorban a víz fázisátalakulás nélkül melegszik fel. A pszeudokritikus hőmérsékletnél a hőelvonás hatékony, míg a hűtőközeg sűrűsége jelentősen lecsökken. A kilépő hűtőközeg közvetlenül hajtja meg a turbinát, így az erőmű szerkezeti kialakítása egyszerű. A termikus hatásfok 44% körül van. A HPLWR reaktor legfőbb előnye a jelenlegi könnyűvizes reaktorokhoz képest az egykörös megoldással, méretcsökkenéssel és a meglévő szerkezeti egységek alkalmazásával elérhető alacsonyabb beruházási költség, valamint a nagy hatásfoknak köszönhető alacsony elektromos energia előállítási költség. A legígéretesebb kutatási területnek a fúziós energia előállítása látszik. Az európai kutatási tervek a magfúzión alapuló reaktor megvalósíthatóságát a 2010-es évek végére célozta meg. Kutatóink ebben aktívan közreműködnek. A megújuló energiaforrások között meg kell említeni a biomassza pirolízis-olaj előállítása céljából folyó kutatásokat, a faszénenergia, továbbá a napenergia és geotermikus energia kiaknázási lehetőségének kutatását, hogy lényegesen nagyobb részarányt érjenek el az energia-diverzitási szempontból növelve ezáltal az ellátásbiztonságot. További kutatási területet jelent a hidrogén és üzemanyagcella alap- és technológiai kutatásai. A matematikai és természettudományi kutatóintézetek évi kiadási előirányzata ,3, saját bevételi előirányzata 4.661,0.

15 16 5. cím: Élettudományi kutatóintézetek Az MTA Élettudományi kutatóintézetek évi eredeti előirányzat 7.435, , , Egyensúlyi tartalékképzés - 138,1-138,1 Feladatváltozások miatti átcsoportosítás + 57,8 + 57,8 + 6 Saját bevételekkel kapcsolatos változások -201,9-201,9 Javasolt előirányzat 7.153, , , A tervezett élettudományi kutatások, amelyek az Európai Unió stratégiai prioritásainak fő sodrában állnak, az ÚMFT megfogalmazott célkitűzését, a népesség egészségügyi állapotának javítását szolgálják. Az élettudományok közvetetten hozzájárulnak a magyar nemzetgazdaság versenyképességének tartós növekedéséhez, a kutatás-fejlesztési prioritások mentén az emberi tényező életminőségének fejlesztésével. Az EU kiemelten támogatandó területei közé tartozik az egészségügyi területeken történő ún. transzlációs kutatás, ezen belül is az agykutatás fejlesztése. A prioritások között is külön hangsúllyal szerepel az idegrendszeri betegségek kutatása, a humán fejlődésbiológia és az öregedés biológiájának megértése, amelyek az emberiség átlagéletkorának kitolódásával egyre fontosabb egészségügyi-társadalmi tényezőkké válnak. A humán genom megismerését követően a posztgenomikus kutatás korszakába érve megsokszorozódnak a kutatási teendők a genom működése normális biológiai folyamatokra illetve zavaraira történő derivatív értelmezésével. A diagnosztikai illetve gyógyító alkalmazások ezek ismeretében fejleszthetők ki. A betegségek diagnosztikáját, megelőzését, gyógyítását szolgáló kutatások ma már lényegesebb könnyebb eszközökkel vizsgálható a nanoszintű módszerek, nanotechnológiák elterjedésével. Kutatási hálózatunknak megfelelően 2008-ben az alábbi területeken tervezünk kutatásokat:

16 Biotechnológiai kutatások Kutatások folynak a genetikailag módosított élőlények és növények esetleges káros hatásainak tisztázására, vizsgálják az átöröklés mechanizmusait, amely nélkülözhetetlen alapokat szolgáltat többek között az orvosi géntechnológia, a humán és állatgyógyászat, a gazdasági haszonnövények és állatok nemesítése számára. A vizsgálatok eredményeképpen lehetővé válik a genetikai eredetű betegségek diagnosztizálása, gyógyítása, környezeti tényezőknek: stresszhatásoknak és betegségeknek ellenálló szervezetek előállítása. A szintetikus biológiai eredmények felhasználhatók az egészségügy, a biomassza alapú megújuló energiahordozók (bioetanol, biodízel) előállítására alkalmas, ellenálló növények termesztésére, a környezetvédelem és az anyagtudományok számos területén. Eredmények várhatók hormonok, gyógyszerek, vakcinák, táplálék-kiegészítők, műanyag-alapanyagok előállítása, a környezeti ártalmak monitorozása és felszámolása terén. Interdiszciplináris kutatások igen fontos eredményeket hoztak a nanotechnológiai szintű betegség-diagnosztikai módszerfejlesztésben, illetve az energiahordozóként szóba jöhető növények tulajdonságainak tervezésében. A génmódosított növények kutatási körében elengedhetetlen a GMO növényi szervezetek alapos környezeti hatásvizsgálata, az esetlegesen bekövetkező véletlen beporzás konzekvenciáinak tisztázására Idegrendszer-tudományi kutatások Különösen kiemelt prioritásként - az agy működésének kutatása az emberi szervezet egészét átfogó irányító funkciója révén - a kutatások kiterjednek az idegrendszer normális és kóros működésének pontos megismerésére, az idegrendszeri eredetű betegségek okainak megszüntetésére, kezelésére. Az okok felszámolása között a káros környezeti hatások, az extrém terhelést jelentő információáradat okozta kóros pszichés reakciók megelőzése, gyógyítása (depresszió, alkoholizmus, drogfüggőség) jelent hosszabb távú kutatási feladatot. Kutatási célként fogalmazható meg az immunvédekezés megismerése révén a normális szinergikus működés helyreállítása, támogatása (allergia, tumor). Fontos a szív és érrendszeri betegségekben fellépő szabályozászavarok megismerése révén azok kiküszöbölése.

17 18 A kutatások a kannabinoid és a nitrogén monoxid szignalizáció közti kapcsolat feltárására irányulnak, amely fényt deríthet a lipid jelátvitel celluláris mechanizmusaira. Az antidepresszáns vegyületek NMDA és kainát receptorok ioncsatornáira gyakorolt hatását multimetodikai megközelítéssel vizsgálják, felhasználva az imaging, neurokémia és elektrofiziológiai területén működő technikáikat. Folytatják a purin receptorok molekuláris szintű megközelítését a különböző agyi struktúrákban. Gyógyszergyári együttműködésekkel próbálják az alapkutatásban felhalmozott eredményeket és tudást az iparban a társadalom számára hasznosítani. Ipari partnerrel együtt folytatják az agyi ösztrogén hatásokat közvetítő két ösztrogén receptor altípusra (ER-α és ER-β) szelektíven ható ligandok fejlesztését és biológiai tesztelését. Eredmények születtek, amelyek azt sugallják, hogy az endokannabinoid és a glutamáterg rendszer közötti kapcsolat hozzájárulhat a függőségi folyamatok hátterében álló szinaptikus plaszticitás szabályozásához. Ezek az eredmények új utakat nyithatnak az endokannabinoid rendszer, mint gyógyszercélpont kutatásában, mivel feltárták, hogy ez az enzim egy negatív visszacsatolásos rendszer része, melynek célja, hogy a serkentő szinapszisok túlműködését észlelje, majd fékezze. A cannabinoidok hatásainak vizsgálata során elsősorban a traumás stresszorok, valamint a cannabinoid/szerotonin, cannabinoid/acetlikolin, valamint cannabinoid/vazopresszin interakciók vizsgálatára koncentrálnak. Az epilepszia kutatások azt eredményezték, hogy epilepsziás betegek hippocampusában a substance P receptort kifejező gátlósejtek jelentősen eltorzulnak, így funkciójuk is módosul. A substance P rendszer érintettsége epilepsziában új terápiás stratégiák célpontja lehet. Igazolták, hogy a calretinintartalmú gátlósejtek közötti kommunikáció sérül epilepsziás betegek hippocampusában. Mivel ezek a sejtek részt vesznek a többi gátlósejt működésének szabályozásában megmagyarázható az epilepszia kialakulására olyan betegekben is, ahol más sejtek szignifikáns nem sérülnek.

18 Kutatások a mezőgazdaság versenyképességének javítása érdekében Az agrárkutatások a hazai jelentősebb kultúrnövényeinket károsító vírus-, gomba- és baktérium kórokozók és az általuk okozott betegségek élettani, biokémiai és molekuláris biológiai vizsgálatára fókuszálnak. Kiemelt kutatási terület az általános, nem-specifikus növényi betegség-ellenállóság mechanizmusainak a vizsgálata. További kutatási körbe tartoznak többek között a növényi stresszrezisztencia kutatások, a kukoricanemesítési kutatások, a kalászos gabonanemesítési kutatások, a növénytermesztési kutatások, valamint az agroökológiai kutatások is. A nemesítési-genetikai kutatások fontos területe a fenntartható növénytermesztési rendszerekben alkalmazható új génforrások előállítása, valamint egyes speciális tulajdonságok, így a gabonafélék nitrogén hasznosító képességének javítása. Az integrált termesztési feladatok középpontjában állnak az agroökológiai és ökotoxikológiai kutatások, valamint ehhez kapcsolódóan a globális klímaváltozás agroökoszisztémákra gyakorolt hatásának kutatása. A haszonállattokkal kapcsolatos kutatások a tömeges vagy járványszerű megbetegedések elleni védekezés illetve gyógyítás lehetőségeire koncentráltak A természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása A környezettudomány komplex rendszerként vizsgálja a Föld atmo-, hidro-, lito-, bio- és pedoszféráját. Gyakorlati célú kutatásként egyre nagyobb jelentőséget kapnak a termelés gazdaságosságának és a környezeti kockázatok összefüggéseinek tanulmányozása a fenntartható fejlődés, az ökológiai szemléletű környezetgazdálkodás, az ökoszisztéma működésével és a várható klímaváltozással összefüggésben történő kutatások. Ezek körébe tartozik a biodiverzitás, az élő közösségek, a fajok és azok genetikai változatosságának feltárása, aktív megőrzése (génbankok), a diverzitás szerepének tisztázása a közösségek életében és megmaradásában. Fontos a természetvédelmi stratégiák kidolgozása, az erdőrezervátumok, a fenntartható mezőgazdaság ökológiai alapjainak kutatása, folyó- és állóvizeink állapotának feltárása, az ökológiai folyamatok megismerése. Folytatjuk a szünbiológiai kutatásokat a szupraindividuális biológiai jelenségek vizsgálatát. Különös figyelmet kívánunk szentelni a lokális természeti értékek (Balaton, Duna, Tisza, nemzeti parkok, stb.) és hungarikumok kutatásának.

19 20 A kutatási eredményeknek a széles körű nyilvánosságra hozatala elősegíti a környezettudatos életszemlélet kialakítását és erősítését. Az élettudományi kutatóintézetek évi kiadási előirányzata 7.153,2, saját bevételi előirányzata 2.630,4. 6. cím: Társadalomtudományi kutatóintézetek Az MTA Társadalomtudományi kutatóintézeteinek évi eredeti előirányzat 5.101,3 812, , Egyensúlyi tartalékképzés - 126,4-126,4 Feladatváltozások miatti átcsoportosítás + 83,8 + 83,8 +6 Saját bevételekkel kapcsolatos változások - 63,6-63,6 Létszámcsökkentés -6 Javasolt előirányzat 4.995,1 749, , Az Akadémia társadalomtudományi kutatóhálózata a magyar társadalom létét és fejlődését érintő problémák tudományos kutatásával az egész lakosság életminőségének javítását, az ország gazdasági és szociális előrehaladását szolgálja. A fél évszázados múlttal rendelkező intézményhálózat szakmailag felkészült a társadalom stratégiai kérdéseinek tudományos, multidiszciplináris vizsgálatára, az intézeti kutatói állomány különösen az Európai Unió pályázati rendszerébe történő fokozatos integrálódásával, a nemzetközi mércék figyelembe vételével mindinkább versenyképesebbé válik e feladatok megoldására A magyar gazdaság versenyképességét növelő kutatások A közgazdaságtudomány terén folytatódik a piacgazdaság és a magyar gazdaság működésének, valamint a versenyképességet növelő lehetőségeknek a vizsgálata: a piacgazdaság és a társadalmi jólét, a magyar gazdaság működése, fenntartható növekedése és európai integrációja kérdései. Azokat a megoldásokat keresik, melyek segítségével a gazdasági jólét növekszik, a társadalmi közérzet javul és a környező világ működése érthetőbb lesz. A piac- és vállalatelméleti kutatások során a vállalati egyesülések és felvásárlások, a bérmunka, a beszállítások és a vállalatközi kapcsolatok vizsgálatára kerül sor. Értékelik a piacgazdasági átmenet munkapiaci hatásait, valamint elkészítik a kormányzati

20 21 körökben is oly haszonnal forgatott sorozat aktuális, a Munkaerőpiaci Tükör c. kiadványát. Az emberi életpályákkal és a háztartás-gazdaságtannal kapcsolatos kutatások célja a magyar háztartások jövedelmeiben, kiadásaiban és vagyonában az utóbbi években végbement változásoknak minél részletesebb, objektív vizsgálata. Folytatódik a rugalmas nyugdíj-mechanizmus tervezésével kapcsolatos kutatás. A nemzetközi agrárkereskedelem kutatása a hazai viszonyokra vonatkozó elemzéseket kiterjeszti a kelet-európai országok és a fejlett országok mezőgazdasági kereskedelmének vizsgálatára. Folytatják a közoktatás fejlesztését célzó kutatásokat (többek között az osztálylétszámok és a pedagógusfoglalkoztatás összefüggései, a demográfiai változások hatása, az oktatási termelési függvények, valamint az oktatás iránti helyi keresletek összevetése). A magyar külgazdasági stratégia tudományos megalapozásához járulnak hozzá a világgazdaságban az utóbbi években észlelhető trendeknek megfelelően módosult kutatási témák a globalizáció és a regionalizáció kérdései, a gazdasági erőforrások súlyának változásai; a világgazdaság középtávú fejlődésének fő tényezői, Kína szerepe és jelentősége; a sikeres magyar EU-tagság és a az érdekérvényesítés feltételeinek kidolgozása; Közép- és Kelet-Európa, a Balkán: modellváltási kísérletek; a versenyképesség, infrastruktúra és szolgáltatások, a kulcságazatok fejlődési trendjei. Új feladatként jelent meg a rendszerváltás, illetve az EU-s tagság magyar tapasztalatainak átadása a még nem EU-tag délkelet-európai országoknak és a FÁK-államoknak. A regionális kutatások a térségi sajátosságok feltárásában és a területfejlesztések tudományos megalapozásában vállalnak feladatot: folyamatosan vizsgálják az EU strukturális és kohéziós politikájának változásait, illetve ezek hatásait a as periódusra, s az új kohéziós politikai előírások hatását a hazai regionális politikára. Az önmagában is hálózatot alkotó intézmény első számú kutatási programjaként határozták meg az európai regionális politika elemzését, emellett fontos hangsúlyt adva a városhálózat, a decentrumok, az ún. fejlődési pólusok kiemelt fejlesztéséhez kapcsolódó kutatásoknak is. Részt vesznek az MTA és az Országos Területfejlesztési Hivatal közötti együttműködés kutatási feladatok teljesítésében: ezek a közép- és délkelet-európai innovációs térség regionális komponensei; a növekedési központok; a regionális centrumok fejlesztési stratégiái; a közepes méretű városok szerepe a transzregionális kapcsolatok szervezésében; a regionális repülőterek; az üzleti szolgáltatások regionális centrumainak együttműködési lehetőségei; a termelési együttműködések, közös ipari

T a r t a l o m j e g y z é k

T a r t a l o m j e g y z é k 2 T a r t a l o m j e g y z é k I. Az előirányzatok alakulása... 4 1. Szervezeti változások... 5 2. Döntési jogkörök... 6 II. Költségvetési címenkénti indoklás... 6 1. cím 1. alcím: MTA Titkárság... 6

Részletesebben

T a r t a l o m j e g y z é k I. Az előirányzatok alakulása... 2 1. Szervezeti változások... 3 2. Döntési jogkörök... 4 II. Költségvetési címenkénti

T a r t a l o m j e g y z é k I. Az előirányzatok alakulása... 2 1. Szervezeti változások... 3 2. Döntési jogkörök... 4 II. Költségvetési címenkénti T a r t a l o m j e g y z é k I. Az előirányzatok alakulása... 2 1. Szervezeti változások... 3 2. Döntési jogkörök... 4 II. Költségvetési címenkénti indoklás... 4 1. cím 1. alcím: MTA Titkárság... 4 1.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap fejezet száma és megnevezése: LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap felett rendelkező megnevezése: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 2008. Budapest, 2008. február 22. 2 2008. évi költségvetési alapokmány 1. Azonosító adatok Felügyeleti szerv: Magyar Tudományos

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 2004. Budapest 2004. február 19. 2 2004. évi költségvetési alapokmány 1. Azonosító adatok Felügyeleti szerv: Magyar

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé

Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tankönyvgyűjteményének középés hosszú távú stratégiája A Nemzeti Tankönyvtár feladatai

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

1. Számviteli beszámoló: 1.1. Számviteli beszámoló bemutatása: A beszámoló a közhasznúsági jelentés mellékleteként megtekinthető. 1.2. Könyvvizsgálat: Az alapítvány nem könyvvizsgálatra kötelezett 1.3.

Részletesebben

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft.

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Az Innocare Innovációs Központ tevékenységi köre Vállalkozások K+F+I tevékenységének menedzselése K+F+I tevékenység előkészítése és megvalósítása Befektetési

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

LXVII. Nemzeti Kulturális Alap

LXVII. Nemzeti Kulturális Alap LXVII. Nemzeti Kulturális Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXVII. Nemzeti Kulturális Alap EMMI kultúráért felelős miniszter Nemzeti Kulturális

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben