A kormány tárca nélküli új tagjának bemutatásával nyitjuk meg a vele kötött szerződés alapján fejlesztések című rovatunkat a 6 7. oldalon.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kormány tárca nélküli új tagjának bemutatásával nyitjuk meg a vele kötött szerződés alapján fejlesztések című rovatunkat a 6 7. oldalon."

Átírás

1 A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata XV. évfolyam, 1 2. szám január február Ára: 720 forint Zongor Gábor írása a 4 5. oldalon A kormány tárca nélküli új tagjának bemutatásával nyitjuk meg a vele kötött szerződés alapján fejlesztések című rovatunkat a 6 7. oldalon. Kolber István, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter a budapesti Vörösmarty téren nyitotta meg az első Fészekrakó ügyfélszolgálati irodát, amely a ös és a os telefonszámokon, valamint a címen is elérhető. A programról informálódhatnak a rendszeresen frissített honlapon. A mi összeállításunk a 8 9. oldalon olvasható. A világ visszatekintve megérthető, de előretekintve megváltoztatható. Ez a Kierkegaard-idézet a mottója egy nemrégiben elhangzott, lapunk oldalán magyarul közölt angol nyelvű előadásnak, amelyben az előadó a hallgatósággal bizonyos benyomásai alapján osztotta meg a támogatottból támogató országgá válás megtervezésének lehetőségét. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal új elnökeként most már tehet is ezért valamit. a közelmúltban elhunyt dr. L. Szabó Tündének, Somogy megye néhai főépítészének, aki sok-sok esztendővel ezelőtt a tervezőasztalt hagyta el a köz szolgálatáért, s ezt a váltást haláláig nem bánta meg. A oldalon rá emlékezünk. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata 1 Ö N K O R M Á N Y Z A T

2 Biztonságos játszóterek, korszerû sportpályák A Granuflex Kft. a korszerű játszóterek megvalósításához szükséges eszközök teljes körű biztosítása céljából 2003-ban megkezdte a játszótéri játékok gyártását. Az évek óta működő olasz partnercégünktől átvett modern gyártási technológia: a természetes faanyagokból, műanyag és rozsdamentes acélelemekből álló stabil konstrukciók kialakítása a színtartó, környezetbarát, időjárásálló felületkezelő anyagok, az illesztési felületek precíz kialakítása, a beszorulási helyek szigorú mellőzése, a lekerekített élek, stb. teszik lehetővé, hogy biztonságos játszótéri felszerelésekkel szolgáljunk vevőinknek. A vidám, gyermekvilághoz alkalmazkodó színek teszik teljessé a játék örömét, míg a ma már klaszszikusnak számító formavilágnak köszönhetően a termékek bármely környezetbe harmonikusan beilleszthetők. A játszószerek széles választéka lehetővé teszi a különböző korosztályú gyermekek számára, hogy játszva fejlesszék logikai, ügyességi képességeiket. A játszóterek biztonságához ma már elengedhetetlen a gumiőrlemény felhasználásával előállított a Granuflex Kft. által 1989 óta gyártott ütéscsillapító burkolólapok alkalmazása. A természetes, újrahasznosított gumi alapanyag és a rendkívül rugalmas kötőanyag keverékének köszönhetően időtálló, nagy rugalmasságú, vízáteresztő, csúszásmentes, fagyálló, karbantartás-mentes lapok kerülnek legyártásra. A termékcsalád rendkívül széles választéka szinte minden igény kielégítésére alkalmas. A 10 különböző lapvastagság (20 és 100 mm között), a 3 különböző lapméret, a piskóta alakú gumitégla, a nagyszámú kiegészítő elem, és mindezek 6 alapszínben és 27 exkluzív színösszetételben lehetővé teszik a legkülönbözőbb funkcionális és esztétikai igények egyidejű kielégítését. A lapok ütéscsillapító funkciójának biztosítására alkalmazkodva a különböző magasságú játszótéri felszerelésekhez 900 és 3000 mm esési magasság (HIC érték) tartományban van lehetőség. Burkolati választékunkat a közel 20 éves szakmai tapasztalattal készített hagyományos, műanyag és műfüves sportpályaburkolataink teszik teljessé. A Granuflex Kft. által gyártott játszótéri felszerelések, parkbútorok és ütéscsillapító gumilapok komplex és biztonságos játszóterek kialakítását teszik lehetővé. Termékeink állandó minőségét az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségbiztosítási rendszer, valamint az MSZ EN 1176 sz. és az MSZ EN 1177 sz. szabvány szerinti TÜV minőségi bizonyítvány garantálja, amit a TÜV Produktservice Intézet, illetve az ÉMI TÜV folyamatosan ellenőriz. honlap: Kft Budapest Bécsi út 269. Tel.: (1) Fax: (1) Ö N K O R M Á N Y Z A T 2 A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata

3 A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata XV. évfolyam, 1 2. szám január február Ára: 720 forint Főszerkesztő: Aczél Gábor Kiadja: az ÖNkorPRess Kiadó Kft Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. Tel.: (1) Fax: (1) Felelős kiadó: Csiky Ildikó Felelős vezető: Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára Előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: CREW Nyomdaipari Kft. ISSN HARCOK Számháború után 4 Miből? 5 FEJLESZTÉSEK MINDENNAPOK KARCOK Miniszter a Hattyúházban 6 Fészekrakásra készülődvén Kedvezmények és hitelek 8 Meglehet 9 Bankajánlatok 9 Rovatot kaptunk 10 Impressziók 11 Önhikis országunkról 16 A falu évében 24 Egy új fiú 25 Kő kövön... marad 26 Somogyország őrzi emlékét 28 Együtt Somogyban 30 A vágyakozó tizenegy 31 Küldöttgyűlés előtt 38 Felhívás 38 Elismerés 38 Tagság 39 Levél 39 Ébresztő 40 Hírszóró 44 Tejes vegyes 50 Művek 53 Miből (2) 53 A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos A Települési Szövetségének Önkormányzatok folyóirata 3 Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 3

4 harcok A évi önkormányzati költségvetés és annak születése nem választható el az ország egészének költségvetésétől. A költségvetési törvény előkészítésének és az új kormány megalakulásának időtartama egybe esett, így lényegében a Pénzügyminisztérium még a Medgyessykormány idején kezdte meg a költségvetési törvényjavaslat kialkítását, majd a javaslatot a Gyurcsány-kormány nyújtotta be a parlamentnek. Mégpedig nem a törvényi előírás szerinti szeptember 30-án, hanem egy héttel később. Ráadásul a beterjesztést megelőzően a Belügyminisztérium szervezésében az országos önkormányzati szövetségekkel a kötelező érdekegyeztetés elmaradt, amelynek következtében a belügyi tárca a Pénzügyminisztériummal folytatott vitában nem támaszkodhatott az önkormányzatok érveire. Noha a TÖOSZ már augusztus végén szorgalmazta a tárgyalásokat, amelynek eredményeként a szeptember 21-i kibővített elnökségi ülésén dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter a TÖOSZ vendégelőadója volt, ám ez a találkozó nem helyettesíthette az érdekegyeztetést, mert a jelenlévő társszövetségi vezetők és az elnökség tagjai csupán szembesülhettek azzal, hogy milyen korlátok között lehet gondolkodni a következő év önkormányzati költségvetéséről. után A beterjesztett költségvetési javaslat ismeretében a TÖOSZ az október 25-i elnökségi ülésén elfogadta azt a szakmai állásfoglalást, amely alapjául szolgált a hét országos önkormányzati szövetség közös állásfoglalásának. A Belügyminisztérium végül október 27-ére szakértői egyeztetésre hívta össze a szövetségek képviselőit, amely egyeztető táryaláson körvonalazódtak a legfőbb kifogások, s a hét országos önkormányzati szövetség képviselői pontosították a közös álláspontjukat. Ekkorra nyilvánvalóvá vált, hogy év egyik legnagyobb problémája az önkormányzatok számára a közszféra fizetésemelésének mértéke, illetve a béremelés forrásának SZÁMHÁBORÚ megteremtése lesz, ugyanis az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban jobbára erről folytak a háromoldalú tárgyalások. A beterjesztett költségvetési javaslatból ismert volt, hogy a köztisztviselők 6 százalékos bérfejlesztéséhez központi támogatást nem tervezett a kormány, amely a közalkalmazottak ugyancsak 6 százalékos bérfejlesztéshez 4,5 százaléknyi támogatást szánt. Az OKÉT ülésén szembesült azzal az önkormányzati oldal, hogy a kormány a bérfejlesztésnek a évre tervezett, de csak részlegesen folyósított állami forrásait a szakszervezetekkel kötött megállapodás szerint a két év állami támogatását összeadva szándékozik kiegészíteni. A kormányzat bérfejlesztési javaslata a közalkalmazottak tekintetében az illetménytábla január 1-jétől 8 százalékos, majd szeptember 1-jétől további 4 százalékos emelést tartalmazott, s ezzel a javaslattal a szakszervezetek végül is egyetértettek. Ellenben az önkormányzati oldal képviselői a maguk közös állásfoglalásának figyelembevételével következetesen hangsúlyozták, hogy csakis olyan mértékű fejlesztéssel értenek egyet, amelynek van fedezete. Ezután kezdődött a számháború és a többletforrások keresése. Vitatott volt az is, hogy 2004-ben milyen mértékű jövedelemnövekedésben részesültek az önkormányzati közalkalmazottak, illetve hogy milyen arányban tartalmazza a normatíva a bérfejlesztés fedezetét, továbbá, hogy egy-egy százaléknyi bérfejlesztés hány milliárd forintra rúg. A három oldal képviselői csak abban állapodtak meg, hogy a tárgyalások állásáról és a vitatott kérdésekről nem tájékoztatják a sajtót. Ö N K O R M Á N Y Z A T 4 A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata

5 A belső vita viszont kihatott az önkormányzatok költségvetési támogatására, amely az eredeti tervezethez képest csaknem 15 milliárd forinttal növekedett. Ezt aztán a sajtó az önkormányzati lobbi sikereként értékelte, hiszen a többi alrendszerhez képest valóban az önkormányzati területen sikerült a legnagyobb mértékű elmozdulást elérni. A többletforrás nagyobbik része a normatívák növelését eredményezte, így a bérfejlesztésre fordítható forrás mértéke is növekedett. Ezt a tényt erősítették meg a felek meg a november 25-i belügyminisztériumi érdekegyeztető tárgyaláson. Azonban miután a költségvetés sarokszámait november 30-án elfogadta a parlament hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzati javaslat szerinti bérfejlesztés fedezete nem áll teljes-körűen rendelkezésre. Így a bérhez szükséges további források csakis belső átcsoportosítással előteremthetők, ha előteremthetők egyáltalán. Ezért az OKÉT december eleji ülésén az önkormányzati oldal képviselői a kormányzat 8+4 százalékos bérfejlesztés-megosztási javaslatával szemben 6+6 százalékos megosztást indítványoztak, amit viszont a szakszervezetek elutasítottak. Miután az önkormányzati oldalnak a bérek fedezetére további 8,5 milliárd forintnyi többletforrás átcsoportosítását sikerült kicsikarnia, e növekmény ismeretében az OKÉT december 13-i ülésére a megegyezés reményében készítette elő a kormány a háromoldalú megállapodás tervezetét. Ez az eredeti 8+4, illetve az önkormányzati javaslat szerinti 6+6 százalékos megosztással szemben kompromisszumos javaslatként januártól 7,5 százalékos és szeptembertől további 4,5 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztést tartalmazott. Az OKÉTülés előtt azonban az országos önkormányzati szövetségek képviselői a maguk egyeztető megbeszélésén a tervezett megállapodás elutasítása mellett foglaltak állást, s erről a döntésükről hogy tudniillik amennyiben nincs meg a fedezete a bérfejlesztésnek, úgy az önkormányzati oldal nem írja alá a megállapodást a kormányoldalt az OKÉT-ban képviselő Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter jelenlétében Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is tájékoztatták. Ekkor mondta a miniszterelnök a miniszternek, hogy az önkormányzatok legalább olyan fontosak a kormányzat számára, mint a közalkalmazottak. E kormányfői gesztus ezen a rendkívüli tárgyaláson és a továbbiakban is megtette a maga hatását. A fordulat másnap, december 14- én következett be, amikor is a kormánypárti országgyűlési képviselők megszavazták a 7,5+4,5 százalékos emelést, s ezáltal a kötelező bérfejlesztés mértéke és megosztása egyértelművé vált. A háromoldalú megállapodás délutánra ismét előkészített tervezetét a miniszterelnök jelenlétében az önkormányzati oldal képviselői is aláírták, noha a tervezet az előző naphoz képest csupán 3 milliárd forintnyi plusz-ígérvényt tartalmazott (amely összeget a korábbi Bérhiki-hez hasonló módon a szeptemberi bérfejlesztéskor lehet majd felhasználni). A megállapodás létrejöttében a miniszterelnök személyes közreműködésének jelentős szerepe volt, hiszen az önkormányzati vezetők jól tudták, hogy a megegyezés nem igazán jó az önkormányzati szférának. Az aláírást követően az önkormányzati oldal képviseletében Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere okkal fejtette ki, hogy bérfejlesztés fedezete továbbra sem teljes körű, amiért is elkerülhetetlen a közalkalmazotti létszám jelentős csökkentése, s ezért a felelősséget a szakszervezeteknek kell vállalniuk. Az Országgyűlés december 20-án 199 igen szavazattal, 170 nem ellenében elfogadta a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvényt. Hogy ez a törvény mit hoz idén az önkormányzatok számára (vagy mit visz el tőlük), azt a mindennapi gyakorlat fogja eldönteni. Az azonban már (régebben) eldőlt, hogy a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszer amely egyre kevésbé képes megteremteni az önkormányzatok működésének feltételeit elkerülhetetlenül átalakításra szorul. Zongor Gábor MIBÕL? A TÖOSZ január 25-ei kibővített elnökségi ülésén meghívottként dr. Bujdosó Sándor önkormányzati helyettes-államtitkár tájékoztatta a résztvevőket a Belügyminisztérium önkormányzatokat érintő közigazgatás-korszerűsítési és jogalkotási programjáról. A tájékoztatót követő vita fő témája azonban a évi önkormányzati költségvetés volt, mivel az ülés polgármester-résztvevői elsősorban azt tették szóvá, hogy a finanszírozás elégtelensége már a kisvárosok működését is veszélyezteti, s hogy a január elsejei 7,5 százalékos közalkalmazotti, valamint 6 százalékos köztisztviselői bérfejlesztés fedezetének részleges hiánya igen sok kistelepülésen lehetetlen helyzetet teremt, némelyik önkormányzat a maga működőképességének megőrzéséhez is hitelfelvételre kényszerül. Oláhné Surányi Ágnes, Velence város polgármestere, a TÖOSZ Fejér megyei tagozatának vezetője egy, az önkormányzatok körében elvégzendő gyors adatgyűjtést kezdeményezett, hogy ez adatok birtokában a bérfejlesztések fedezetére rendelkezésre álló források mértéke pontosan kimutatható, s a tavaly év végi háromoldalú makroszintű vita eredménye a mikroszint valóságával szembesíthető legyen. (A mindössze egy oldalas kérdőívet már másnap megkapták a szövetség tagjai.) Nagy Sándor, Újfehértó város polgármestere, az elnökség tagja azt javasolta-kérte, hogy a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium munkatársai tárják fel azokat a belső tartalékokat, amelyek mentesítenék Újfehértót az idei 400 millió forintos kiszámított hiánytól. A maga részéről megköszönné, ha számítási hibákra, vagy olyan lehetőségekre bukkannának, amilyeneket helyben hiába kerestek, felfedezni nem voltak képesek. (A javaslat nyomán a közeljövőben sor kerül egy ilyen típusú, a valóságfeltáró szakmai egyeztetésre.) A helyettes-államtitkár az ígérte, hogy a TÖOSZ által szervezett megyei polgármesteri fórumokon résztvevő belügyminisztériumi munkatársak a helyi költségvetés ügyében felmerülő konkrét kérdésekre szakmailag megalapozott válaszok megfogalmazására törekszenek. Az elnökség így elérte célját, mert nyilvánvalóvá tette, hogy egy nagyon egyszerű kérdés (miből?) kormányzati válaszra vár. Sólyom Z. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata 5 Ö N K O R M Á N Y Z A T

6 elkészült Hattyúház (Budapesten, a Széna térrel szemben, Buda legújabb üzleti negyede tőszomszédságában, igen közel egy bűzös benzinkúthoz) úgynevezett multifunkcionális, emellett a honlapján olvasható leírás szerint egyedi és attraktív épület, a magyar organikus építészet kiemelkedő alkotása. Tágas aulájának oszloptakart mélyén recepciós pult, ott kapok kártyácskát a lift használatához (az álperzsaszőnyeg-bolt mellettihez, mert a másik lift nem működik), de némely büfélátogató irodista jóvoltából a kártyácska használata nélkül jutok fel a kormány második emeleti bérleményébe. Itt nincs porta (se biztonsági ember, se kulcscsomó-kitételes átvilágítás, motozás pláne nincs), a miniszteri szoba-hall a lift mellett nyílik. Dr. Kolber István október 4-ei kinevezésén ugyan már rég megszáradt a tinta, de a Gyurcsány-kormány új minisztere még kevéssé otthonos új székhelyén: együtt keressük meg a konnektort a majdani beszélgetés rögzítése céljábol magammal hozott készülékhez. Már forog a magnó, amikor kiderül, hogy Kolber István a hozzá korábban írásban eljuttatott kérdéssorral csak most szembesül. MINISZTER a Hattyúházban Mielőtt a kérdések olvasásának nekilátna, megjegyzem: különösnek tartom, hogy egy miniszter a Hattyúházban székel. Azt válaszolja, hogy ez cseppet sem különös, mert bár a Miniszterelnöki Hivatalban választhatott volna magának egy elegáns irodát, a Hattyúházban van a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, s ő a kollégáihoz közel szeretne dolgozni, ezért választotta székhelyül. Én ezt itt int körbe a munkavégzés helyének tartom. Mire megemlítem, hogy a megjegyzésemnek van egy mögöttes tartalma, amiről jó, ha tud. A TÖOSZ elnöksége mondom nemrégiben kifejezetten úgy foglalt állást, hogy az önre háruló feladatok megoldásához bizony, minisztériumra, minisztériumi apparátusra lenne szükség. Erre csak annyit válaszol, hogy az általa irányítandó három nagy fejlesztésekaz 1998-ban területnek (a területfejlesztésnek, a gazdasági tárcától kivált idegenforgalomnak, s a korábbi kormányzati struktúrában szinte láthatatlan lakásügynek) kétségkívül jelentős a gazdasági súlya. Meg hogy a minisztérium szükségességére vonatkozó kérdés már fölmerült és nyilván föl is fog merülni a következő időszakban. Aztán a mikrofonba olvassa az első kérdésemet: Ha jól tudom, eredetileg a belügyi tárcát szánták önnek. Ehelyett kapott egy sor, korábban a Belügyminisztériumhoz is tartozó, a helyi önkormányzatok számára fontos feladatot, de az ellátásukhoz nem kapott minisztériumot. Milyen anyagi, személyi feltételekkel és milyen reményekkel látott munkához? Nagy reményekkel mondja azonnal, s a kérdésbe foglalt állítást nem cáfolva azt hangsúlyozza, hogy a három terület integrációja menynyire nagy lehetőséget kínál, majd részletezi a három terület fejlesztésére szánt milliárdokat. Megemlíti, hogy ez nem minden, mert jó néhány tétel, ami ugyancsak a fejlesztést, mondjuk az idegenforgalom fejlesztését szolgálja, nem ezen a címen szerepel az állami költségvetésben: a ROP-ból például plusz 11 milliárd forint jut a turizmusra. Arra a kérdésre, hogy az irányítása alá tartozó Országos Lakás-és Építésügyi Hivatalnak van-e önkormányzati részlege, azt válaszolja, hogy az egész hivatalnak kell önkormányzatinak lennie, mert az önkormányzatok nélkül a fészekrakó program végrehajthatatlan, a lakbér-támogatási rendszer pedig az önkormányzatok nélkül nem működik. Ami a Magyar Turisztikai Hivatal létrehozását illeti, szerinte ezt a szakma igényelte, s ő maga úgy szeretne turisztikai miniszter lenni, hogy a vele partnerként együttműködő szervezetek az idegenforgalom kormányaként dolgozzák ki a turizmus fejlesztésének stratégiáját, amit parlamenti nyílt nap keretében szeretne vitára bocsátani, tudván, hogy ez a terület az Európa Terv fontos eleme lesz. Az általa koordinálandó kormányzati teendők közül maga is a legnagyobb falatnak tartja a területpolitikai, területfejlesztési, területrendezési és régiófejlesztési feladatok ellátását. Azt kérdezem, hogy miképpen kezdett hozzá ehhez a munkához, s hogy mennyire tartja szükségesnek, illetve lehetségesnek e nagyon is összefüggő feladatcsoport decentralizálását. Úgy kezdtem hozzá válaszolja, hogy folytattam. És ezt okkal mondja, mivel a 96- os területfejlesztési törvény kidolgozásában igen aktívan részt vett, a Somogy megyei modellkísérlet kivitelezésében is tekintélyes része van. Erre hivatkozik, amikor a lakonikus válasz folytatásaként kifejti, hogy miképp szeretné kamatoztatni a tapasztalatait. Azt akarom mondja, hogy minél szellősebb legyen a rendszer, hogy tagjainak minél nagyobb önállóságuk legyen. Az önállósághoz pénz kell és szabadság. Minden régiónak legyen százmilliárdokban Ö N K O R M Á N Y Z A T 6 A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata

7 mérhető operatív programja. Az effajta decentralizáció összeér az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésével Szóba hozom, hogy egy kormányrendelet szerint a tárca nélküli miniszter látja el a kistérségi megbízottak tevékenységével kapcsolatos teendőket, noha a megbízotti hálózatot Nagy Sándor, a területpolitika kormányzati koordinációjáért felelős politikai államtitkár, illetve a felügyelete alá tartozó, újonnan létrehozott Területpolitikai Kormányzati Hivatal irányítja. Megkérdem, hogy mi a véleménye erről, illetve, hogy összehangolható-e ez ügyben az új hivatal, valamint a Magyar Területés Regionális Fejlesztési Hivatal tevékenysége. Erre nem szívesen válaszol, mivel, mint mondja, mind a kistérségi megbízottak felügyelete, mind a területpolitika összehangolása igazából az államtitkárhoz tartozik. Amit figyelembe kell venni teszi hozzá, hogy a kistérségekben való komplexebb állami jelenlét minden kormányzati szerv feladata. Egyfelől. Másfelől azon is érdemes elgondolkodni, amit a TÖOSZ is fölvet. Hogy a kistérségi szervezeteket kell megerősíteni. Ez a decentralizálás reális alternatíva, amit komolyan végig kell gondolni. A TÖOSZ azt mondja mondom erre én, hogy az igazi decentralizáláshoz a kistérségi megbízottaknak a kistérségek alkalmazásában kell állniuk. Igen válaszolja Kolber István, én ezt is el tudom képzelni. Lehetne mondani, hogy könnyen beszélek, mert nem hozzám tartozik az ügy. De mi, akik az önkormányzatoknál dolgoztunk, sok mindent másként látunk. Érdemes a tapasztalatokra figyelni. És úgy vélem, hogy a mai világban optimalizálható a két rendszer: a komplexebb állami jelenlét mellett pénzügyi forrásokkal kell megerősíteni a kistérségi társulások munkaszervezeteit, apparátusait. Az idei költségvetésben már van erre forrás. Önt az eddigi életútja meglehetősen sok szállal köti az önkormányzatokhoz. Javítson ki, ha tévedek, de úgy tudom, hogy jóval a rendszerváltoztatás előtt a Somogy Megyei Tanács VB munkatársa, majd 1988-tól a törvényességi és jogi főosztályának vezetője, az első önkormányzati ciklusban a megyei közgyűlés alelnöke, a másodikban az elnöke volt. Emellett a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács alapító elnökeként is tevékenykedett, 2002-től pedig országgyűlési képviselőként a parlament idegenforgalmi és környezetvédelmi bizottságainak, majd az idegenforgalmi és a területfejlesztési bizottságainak tagja, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. Jelenlegi pozíciójában mit tud tenni az önkormányzatok és az önkormányzatiság megvalósítása érdekében? Először is: nem téved. A legtöbb újságíró ott áll meg, hogy megyei közgyűlési alelnök, esetleg elnök is voltam, de egyébként is kevesen tartják fontosnak önkormányzati-idegenforgalmi-területfejlesztési múltamat. Pedig ebből következik, hogy én tudom: az önkormányzatoknak a leginkább a fejlesztéspolitikával segíthetünk, mivel a pénzeszközök döntő hányadát az önkormányzatok hasznosítják. A magyar gazdaság fejlődésének nélkülözhetetlen eleme, hogy mennyire hatékony az önkormányzati rendszer. Ma nem az. Nekem arra kell törekednem, és arra is törekszem, hogy ami korábban a tanácsi rendszerről való átállás eszköze volt, az az európai pénzek, a kohéziós és strukturális alapok önkormányzatfejlesztő elérésének eszköze legyen. Ehhez a legfontosabb a decentralizáció, amiben a nagy áttörés ugyan még várat magára, de a korábbi helyzethez képest jelentős változás a források régiós decentralizálása. Szeretném elérni, hogy az egyes térségi szervezetek a maguk szétaprózott forrásaikat is összecsatornázva hasznosítsák, a területfejlesztési tanácsokat igaz térségi centrumokká téve, amelyekből kinőhetnek a regionális önkormányzatok. Az önnel, illetve az önhöz tartozó hivatalokkal kötendő megállapodás tervezetét a TÖOSZ kibővített elnökségi ülésén valamennyi elnökségi tag és megyei tagozatvezető támogatta. Örül ennek? Igen. A tervezet és annak támogatása jelzi, hogy távlatosan gondolkodó kormányzat okkal építhet az önkormányzatokra, hogy el lehet, és el kell felejteni az utasítást, mert az együttműködés az egyetlen lehetőség. A TÖOSZ-szal is. Végezetül arra emlékeztetem az új tárca nélküli minisztert, hogy tizenegy esztendővel ezelőtt a Somogy megyei közgyűlés alelnökeként (valamennyi megyei önkormányzat megbízásából) ott ült Köllner Ferenc, a TÖOSZ főtitkára (a hét országos önkormányzati szövetség ügyvivőjének) oldalán. Akkor, ott sajtótájékoztatón ismerteték az Önkormányzatok Gyógyszerészeti Konzultatív Fóruma álláspontját az Állami Vagyonügynökségnek az önkormányzatok kisemmizésére irányuló patikaprivatizációs döntéséről. És ennek a döntésnek volt eredménye. Az önkormányzati vagyon viszszaszerzése ügyében ez volt az első eset emlékezik vissza szívesen (és pontosan) Kolber István, hogy végül is sikerült kivívnunk az önkormányzatok javára szóló állami döntést. Őrzöm ennek az emlékét. Aczél Gábor A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata 7 Ö N K O R M Á N Y Z A T

8 Fészekrakásra A Fészekrakó-programról Kolber István tárca nélküli miniszterrel dr. Varga Sándor, az Index Lakásportál-honlapjának vezetője az elsők között készített interjút. Ebben a kormány új tagja kifejtette, hogy a program azoknak segít lakáshoz jutni, akiknek állásuk van és viszonylag jól keresnek, továbbá, hogy a program legfőbb új eleme a felvett hitelekért való állami kezességvállalás. Varga Sándor szerint a hagyományoktól eltérő elem a félszocpol használt lakásra, hiszen eddig az állam gondosan ügyelt arra, hogy az új lakás építésén fogott adóbevételeken megkeresse a kiadott kedvezményeket. Fontos elemnek tartja továbbá a hitelezhető vételárrész nagyságának 50 százalékról 90 százalékra való növelését, illetve az állami garancia bevezetését, amelynek általános hatása pár éven belül elvezethet ahhoz a fejlett világban már bevett megoldáshoz, hogy elég lesz százalék önerő a jelzáloghitel felvételéhez. Hátránynak minősíti viszont, hogy megszűnt az öt évet élt áfa-visszatérítés, amely ugyan nem sokat ért (s jelentéktelen súlyánál fogva nem is fehérítette ki az elvárt mértékben az építőipart), de a vevők okkal siratják, hiszen a vásárlásnál minden forint számít. Az új lakás vásárlását segítő portál vezetőjének cikkét az alábbiakban némileg rövidítve ismertetjük. KEDVEZMÉNYEK ÉS HITELEK A szocpol-támogatás mértéke az új lakás vásárlásánál az első, a második és a harmadik gyerek esetében növekedett 100, 300, illetve 200 ezer forinttal növekedett. A növekedés kihat a gyermekvállalásra is. A gyermekvállaló életkora legfeljebb negyven év lehet. A politika kizárta annak lehetőségét, hogy családon belül eladják a meglevő ingatlant, vagy a házaspárok elváljanak azért, hogy az igénylő lakásnélküli legyen. Harmincöt éves korig a jogosultsághoz legalább egy gyermeket már nevelni kell házasságban, élettársi viszonyban vagy egyedül. Használt lakásnál is vállalható gyerek, ha valaki a vásárláshoz kölcsönt vesz fel, amit azzal ösztönöznek, hogy a félszocpol mértéke a vételárban maximum 80 százalék lehet. Ekkor a félszocpolt az állam megbízásából a hitelt nyújtó pénzintézet folyósítja. A félszocpol az új lakásnál igénybe vehető rendes szocpol fele. Itt a fiatal életkor maximuma 30 év. Az állami garancia vállalása kizárólag lakásvásárlási (építési) kölcsönhöz kapcsolódik, legyen annak tárgya használt vagy új lakás, és legyen a lakáskölcsön bármilyen, állami kamattámogatott, forint- vagy devizahitel. Az állami garancia belépése előtt a vételár két forrásból állt. Egyik az önrész a saját forintok mellett benne a szocpol, vállalati, önkormányzati támogatás vagy hitel, a másik a lakáshitel. A gyakorlatban a kettő aránya százalék volt a vásárolt ingatlanra, mint egyetlen jelzálogfedezetre. Ha valaki növelni kívánta az ötvenszázalékos hitelrészt, akkor egy másik ingatlan pluszfedezetként való felajánlásával azt megtehette, de hát keveseknek volt pluszingatlana. A normál hitelezésben még egy fogalom fontos: az ingatlan hitelfedezeti értéke. Ezt a bank állapítja meg. Azt tehát, hogy ha az adós a hitelt a futamidő alatt nem fizeti vissza, akkor mennyiért tudja biztosan az ingatlant pénzzé tenni, hogy a hitelösszeget visszakapja. A hitelfedezetiérték általános mértéke a vételár százaléka volt eddig, azzal a megkötéssel, hogy annak százalékát lehetett hitelezni. Ebből jött ki a vételárra vetítve általában az ötven százalékos hitelplafon. Az állami garanciavállalás a hitelplafont emeli; az állami garancia miatt a bank ugyanabból a hitelből többet adhat pluszingatlan-fedezet nélkül. Tehát a hitel két részből áll: a vásárolt ingatlan által fedezett normál hitelrész és az állami garanciával nyújtott, amit a jogszabály garantált hitelrésznek nevez. Az állam a normálhitel minimumát ebben a konstrukcióban a hitelfedezeti érték 60 százalékában határozza meg, a hitel nagyságát pedig a vételárhoz viszonyítva 90 százalékban maximálja. Így a garantált hitelrész a kettő közötti érték lehet. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a garantált hitelrész után a jogszabály a hitelfelvevő terhére kezességvállalási díjat ír elő. Ennek mértéke a garantált hitelrész két százaléka, amit a hitelfelvevő kifizethet egy összegben, vagy a hitelfelvevő kérésére a lakáshiteléhez hozzáadva azt a bank meghitelezheti. Sajtóhírek szerint ebben az évben ezt az összeget a kormány a hitelfelvevőtől átvállalja. Ha a hitelfelvevő nem tudja lakáshitelét visszafizetni, akkor ugyanúgy, mint eddig, az ingatlant végső soron a bank kényszerértékesíti. A befolyt vételárból először a bank a normál hitelrész összegét számolja el, ami még marad, azt az államilag garantált hitelrész megtérítésére fordítja. Ha a maradék nem fedezi teljesen az államilag garantált hitelrészt, akkor a bank az államnál a kezességet beváltja, az állam pedig a banknak a hiányzó összeget kifizeti. Ezzel egyidejűleg az APEH az összeget a hitelfelvevő állammal szembeni kötelezettségévé alakítja. A rendelet két mércét alkalmaz. Szocpolnál önállóan marad a méltányolható lakásigény, félszocpolnál, állami garanciánál új korlátok érvényesek. Új lakás esetén fővárosban és megyei jogú városokban 15 Ö N K O R M Á N Y Z A T 8 A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata

9 készülődvén MEGLEHET Az ellenzék által hivatalból támadott programnak egyes, a szakértők által is vitatott elemei a kormányfő szerint nincsenek kőbe vésve. Gyurcsány Ferenc nem sokkal a Fészekrakó program február elsejei rajtja előtt úgy nyilatkozott, hogy néhány hónap működés után elképzelhető a támogatási rendszer szabályainak megváltoztatása. Azt mondta, hogy nem új elemeken kell dolgozni, hanem a meglévő támogatásokat az első hónapok tapasztalatai alapján kiterjeszteni, s ezen belül elképzelhetőnek vélelmezte a használt lakások vásárlásához a hitelplafon, valamint az életkor emelését. Meglehet például, hogy az önrészt átvállaló állami kezességvállalás korhatárát legalábbis az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke szerint egy idő után 30-ról 35 évre növelik. millió, egyéb helyeken 12 millió forint lehet legfeljebb az épület (telekár nélküli) ára. Gesztusértékű az a rendelkezés, ami szerint az először bérbe adott új építésű lakás a három éven belüli első eladásakor az értékesítés szempontjából új lakásnak minősül. A lakóingatlan fejlesztő a piac pangása alatt néhány lakását átmenetileg állami támogatással béreltetheti. Használt lakás vásárlásánál már a teljes ingatlanvételár számít, ami a fővárosban és a megyei jogú városokban legfelejebb 12 millió, másutt legfeljebb 8 millió forint lehet. A vásárlóknak számolniuk kell a tízéves elidegenítési tilalommal, ami a korábbi rendszerből maradt fenn. Tíz évig nem szabad a lakást lebontani, vagy lakásigénytől eltérő célra hasznosítani. Az otthonteremtési vonalon félszocpol, állami garancia e tilalmak csak ötéves időtartamúak. A kedvezmény igénybevétele nemcsak a házasokat és a gyermeküket önállóan nevelőket illeti meg, mint régen, hanem elfogadja az élettársi viszonyt is. A ma albérletben élők a leendő vásárlók legnagyobb csoportja, hiszen az albérleti díj könynyen átcserélhető hiteltörlesztésre. Végső soron a szükséges önerő előteremtése sem gond, ha a családban már él két gyerek, vagy a vevők két gyereket vállalnak. Ekkor a szocpol-támogatás 2 millió 400 ezer forint, amiből egy 17 millió forintért kínált új lakást pénz nélkül, meg lehet venni, mert megvan már a több mint 10 százalékos önerő. Kisebb hitelképességgel nyilván használt lakást vesznek majd sokan, ami jótékony hatással lesz a vásárlási lánc beindítására. Ne feledjük, ha a család a régi lakását eladja, új építésű lakás vásárlása esetén, ha eddig kimaradt belőle, igénybe veheti a szocpolt, a kedvezményes hitelt, sőt, az egybeszámítási szabály miatt illetéket se kell fizetnie. Az albérlők mellett a fenti továbblépők képezik másik nagy csoportot, amelynek tagjai eddig kimaradtak a kedvezményekből. Egy példán bemutatva: a család 12 millió forintért adja el a pesti használt lakását, majd az éven belül 23 millió forintért vásárol egy nagyobb, új építésű lakást. Két gyerekre igénybe veszi a szocpolt és a még hiányzó vételárrészre 8 millió 600 ezer forint kedvezményes kamatozású hitelt vesz fel. Ekkor az egybeszámítás miatt a két vételárkülönbség, 11 millió forint lesz az illeték alapja. Mivel az új építésű lakásnál 15 millió forint felett kell csak illetéket fizetni, a családnak erre sem kell kiadnia. A február elseje után beadott hitel- és kedvezmény-kérelmekre már ezek a szabályok érvényesek. Kínálatban nincs hiány, a megfelelő ingatlan megtalálásához ajánljuk a lakásportál keresőjét: BANKAJÁNLATOK A hazai bankok közül a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. hirdette meg elsőként fészekrakós ajánlatait, egyúttal bejelentette, hogy már január 26-ától befogadja az állami kezességvállalásos lakáscélú hitelekre érkező igényléseket. A többi támogatott forinthitelnél valamivel alacsonyabb THM-mel kalkulált új hitelek mellé extra kedvezményként elengedik a szerződéskötési díj felét. Az OTP szintén nyújt extra kedvezményt: a legnagyobb bank az úgynevezett hitelkeret-beállítási jutalékot szállítja le ezen hitelek esetében 1,5 százalékról 1 százalékosra, illetve május végéig nem kéri el az ingatlan értékbecsléséért jellemzően felszámított bruttó 30 ezer forintos díjat. A kormányrendelet valamennyi bank számára előírja, hogy az állami támogatásra jogosult kör részére nyújtandó új hiteleknek olcsóbbaknak (teljes hiteldíj-mutatójukat tekintve alacsonyabbnak) kell lenniük az egyéb feltételekkel kalkulált hiteleknél. Ez egy-két kisebb költségtétel elengedésével elérhető, cserébe viszont elméletileg akár 150 ezer fiatal családot és mintegy 600 ezer közalkalmazottat nyerhetnek meg ügyfelükként. Már amennyiben az érintettek találnak maguknak olyan lakást, amely minden szempontból megfelel a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek. Ami kérdéses. Kérdéses továbbá, hogy az önrész nélküli vagy minimális önrésszel a kormány becslése szerinti felvehető lakáshitel havi törlesztő-részlete valóban a 150 ezer fiatal család és a 600 ezer közalkalmazott számára vállalható. Az OTP ajánlatainak mintakalkulációjából például kiderül: egy budapesti új lakás a rendeletben meghatározott 15 milliós maximumáron (figyelembe véve a két gyerek után igényelhető 2,4 millió forintos lakásépítési kedvezményt) úgy vásárolható meg a 6,99 százalékos THM-mel jellemzett OTP-hitelből, ha egészen pontosan forintot törleszt az ügyfél havonta. De még a 8 milliós vidéki használt lakásra nyújtott OTP-hitel is havi forintos visszafizetési kötelezettséget ró a hitelfelvevőre. Megjegyzendő, hogy építés esetén a pénzintézetek csakis az APEH listáján szereplő építőipari, illetve építőanyagipari vállalkozások számláját fogadják el. A cégek neve az OLÉH honlapján megtalálható: A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata 9 Ö N K O R M Á N Y Z A T

10 ROVATOT KAPTUNK A tárca nélküli miniszter együttmûködési megállapodást, hivatalvezetôje támogatási szerzôdést kötött a TÖOSZ elnökével A TÖOSZ január 25-ei elnökségi ülésén a résztvevő dr. Kolber István, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége képviseletében Dióssy László elnök együttműködési megállapodást írt alá. Az alaposan előkészített dokumentum szövege szerint a felek együttműködésének célja, hogy sokoldalúan segítsék és támogassák a miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletbe foglalt területfejlesztési és rendezési, idegenforgalmi, építésügyi és lakásügyi feladatoknak az önkormányzatokkal való megismertetését, s e feladatok végrehajtásában való részvételüket. Az együttműködő felek kiemelten fontos feladatnak tekintik a helyi önkormányzatok versenyképességének növelését, s felkészítésüket mindazokra kihívásokra, amelyeknek az országnak mint az Európai Unió teljes jogú tagjának meg kell felelnie. A felek meghatározták, hogy a közös célok megvalósítása érdekében mely területeken kívánnak együttműködni. És első ilyen célmegvalósítási terület a mi újságunk, a második a honlapunk. A megállapodás tartalmazza, hogy a TÖ- OSZ az önkormányzatok, és az önkormányzati közvélemény folyamatos tájékoztatása céljából az ÖNkormányzat című lapjában két újságoldal terjedelemben lehetőséget nyújt a miniszternek a maga igényének és tartalmi szempontjainak megfelelően, rendszeresen informálni az önkormányzati szférát, a miniszter pedig az újságban indítandó fejlesztések rovatban megjelentetni szánt anyagokat minden hónapban lapzártáig eljuttatja a szerkesztőséghez, s hozzájárul a rovat és a megjelentetés költségeihez. A TÖOSZ vállalta, hogy az újságjában közölt ilyetén írásokat, dokumentumokat a maga honlapján is megjeleníti. A harmadik célmegvalósítási terület a polgármesteri fórumok sora. A megállapodás szerint a TÖOSZ az általa január, február és március hónapokban, az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban megrendezendő polgármesteri fórumokon lehetőséget nyújt arra, hogy területpolitikai, területfejlesztési, területrendezési és régiófejlesztési, valamint építésügyi, településrendezési témakörökben a miniszter és munkatársai előadást tartsanak. A miniszter lehetővé teszi, hogy e fórumokon kormányzati szakemberek is részt vegyenek, s hozzájárul e rendezvények költségeihez. A negyedik helyen a megállapodásban a TÖOSZ Jótár című kiadványa szerepel. A TÖOSZ vállalta, hogy az általa megjelentetett sorozat módszertani füzeteinek egyike a megyei polgármesteri fórumokon szerzett tapasztalatok felhasználásával készített, a területfejlesztés intézményrendszeréről, az önkormányzatok szerepvállalásának lehetőségeiről, s a fontosabb elérhetőségeikről is tájékoztató kiadvány lesz. Ennek szerkesztésében a miniszter kijelölt munkatársa közreműködik, a miniszter elvégezteti a szakmai anyagok kontrollját és hozzájárul a megjelentetés költségeihez. További célmegvalósítási területek a TÖ- OSZ által szervezendő konferenciák; a választott és kinevezett tisztség-, illetve tisztviselők oktatása; az informatikai fejlesztés és a turizmus. A TÖOSZ egy közösen meghatározandó tematikájú, időpontú és helyszínű országos területfejlesztési és felzárkóztatási konferenciát szervez elsődlegesen polgármesterek és területfejlesztési szakemberek részére. A miniszter vállalja a konferencia fővédnökségét, a nyitó előadás megtartását, valamint hozzájárul az országos konferencia költségeihez. A miniszter feladatkörébe tartozó témakörökben a TÖOSZ további konferenciák szervezését is vállalja. A miniszter segíti a TÖOSZ-t abban, hogy hatékonyabban lobizzon, segíti a közös szakértői hálózat kialakításában, valamint a polgármesterek, jegyzők, térségfejlesztők (választottak és kinevezettek) képzésében, oktatásukban közreműködik; támogatja TÖOSZ által a települések és térségek gazdaságfejlesztési és tőkevonzási szempontú adattárának és informatikai rendszerének kiépítését és fejlesztését.a TÖOSZ vállalta, hogy javaslatot dolgoz ki a turizmus helyi (települési) szintű gazdasági, társadalmi hatásai elemzésének módszertanára. Az együttműködési megállapodásban szerepeltetett feladatait a miniszter Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, a Magyar Turisztikai Hivatal, valamint az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal és a TÖOSZ között kötendő szerződések útján látja el. Végül a felek vállalták, hogy az együttműködési megállapodásban szerepeltetett feladatok végrehajtását évente közösen értékelik, és arról a nyilvánosságot tájékoztatják. Az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján legott, az elnökségi ülésen megszületett az első támogatási szerződés, amelyet a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke, dr. Szegvári Péter és a TÖOSZ képviseletében Dióssy László elnök írt alá, s az ünnepélyes aktust a kibővített elnökségi ülés résztvevői megtapsolták. Okkal, mivel az aláírást megelőzően Szegvári Péter ismertette a támogatási szerződésben szerepeltetett, meghatározott feladatok teljesítését finanszírozó összegeket, s ezek együtt mintegy 30 millió forintra rúgnak. Igaz, ezt summát csak részletekben, egy-egy részfeladat teljesítésének igazolása után folyósítják, s a szerződés a támogatás felmondására, meg még a visszafizetésre is tartalmaz rendelkezéseket. Hogy mennyire nem ajándék, amiben a TÖOSZ részesülhet, azt jelzi az egyik záró rendelkezés, ami szerint a szerződő felek a vitás kérdéseiket egyeztetéssel, tárgyalás útján oldják meg, s a tárgyalás sikertelensége esetére értékhatártól függően kötik ki, hogy melyik bíróság illetékes a vitás ügyben dönteni. Mindemellet remélhető, hogy rövidesen a Magyar Turisztikai Hivatal, valamint az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal és a TÖOSZ között létrejött szerződésekről is hírt adhatunk. Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 10 Országos Szövetségének folyóirata

11 Olvasóink a TÖOSZ egyik szakértőjének ismerik az alábbi sorok szerzőjét, aki már a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal új elnökeként bocsátotta rendelkezésünkre egyik, kinevezése előtt megtartott angol nyelvű előadásának magyar fordítását. Dr. Szegvári Péter 1979-ben szerzett egyetemi doktori címet az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A Budapest főjegyzőjeként, majd az Államigazgatási Főiskola Posztgraduális és Továbbképző Intézete szervezési igazgatójaként is kivívott szakmai tekintélyének köszönhetően a rendszerváltoztatás utáni kormányok szinte mindegyike igényt tartott a szolgálatára: a Horn-kormány idején, ban a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója, 1996 és1998 között az Országos Területfejlesztési Központ főigazgatói posztját tölthette be, az Orbán-kormány regnálása alatt, 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatás- és Területpolitikai Államtitkárságának hivatalvezetője volt, majd a Medgyessy-kormány 2002-től a miniszterelnöki kabinet kormány-főtanácsadójának nevezte ki, helyettes államtitkári besorolásban. Noha a közigazgatási reformról kialakított elképzeléseit mindig az adott kormány tűrőképességét figyelembe véve publikálta, szakmailag megalapozott érvei legfeljebb lyuggatták, ám mindeddig nem törték át a politikai megfontolások falát. Erre talán most nyílt némi esély, miután a legutóbbi kabinetváltás idején rövid ideig állástalan szakembert a Gyurcsány-kormány december 11-én a helyi önkormányzatok számára igen fontos kormányhivatal vezetőjévé emelte. Az őt visszahívó új tárca nélküli miniszter mellett, neki magának is volt szerepe abban, hogy egy országos önkormányzati folyóirat immár államilag támogatott rovatában publikálhatja a gondolatait. Szegvári Péter IMPRESSZIÓK a Kanadai Urbanisztikai Intézet (CUI) tevékenységérõl a Visegrádi Országokban: Jövõbetekintés, avagy a támogatott országból a támogató országgá válás tanulságai Mottó: A világ visszatekintve megérthető, de előretekintve megváltoztatható. (Kierkegaard) A Kanadai Kormány Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (CIDA) által november között Budapesten rendezett záró konferencián elhangzott angol nyelvű előadás (Impressions of CUI s work in the Visegrad Countries: Looking to the Future Lessons learned from Recipient to Donor ) magyar nyelvű változata. Kanada és Magyarország 1989-től napjainkig partnerek voltak abban a több mint egy évtizedes átmeneti folyamatban, amelyben Magyarország átkerült az állam-vezérlésű növekedésből a piac-orientált fejlődésbe. Ennek az együttműködésnek a keretében a kanadai kormány között, a Kanadai Urbanisztikai Intézet (CUI) által vezetett helyi önkormányzati fejlesztési program (Local Government Support Program LGSP) keretében, 238 magyar projekt támogatásához járult hozzá, több mint 30 millió kanadai dollár összegben. Kanada mellett még számos más ország és nemzetközi szervezet is köz- A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 11

12 reműködött hasonló céllal ebben az időben Magyarországon: az Amerikai Egyesült Államok kormányával éppúgy volt ezen időszakban kétoldalú együttműködésünk, ahogyan az Egyesült Királysággal, Olaszországgal és Svájccal, főként a helyi önkormányzati rendszer fejlesztése terén. Az Európai Közösség ugyancsak elkülönült támogatást nyújtott a tagjaitól függetlenül is a helyi demokrácia fejlesztéséhez csakúgy, mint a Világbank (The World Bank), vagy a Nemzetközi Monetáris Alap (IMF), illetve az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank (EBRD). Ebben a folyamatban személyesen is részt vettem, mint a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója, s egyben a kanadai kormányprogram irányító bizottságának (Steering Committee) tagja. Ebben a minőségemben már a kezdetektől igyekeztem kialakítani a program magyar prioritásait nemcsak a kanadai, hanem az egyéb nemzetközi támogatások magyar koordinátoraként, amelyek fő célkitűzése volt, hogy ezek a támogatások segítsék Magyarország európai integrálódását, és az OECD egyik tagjaként a legjobb nemzetközi tapasztalatok átvételét. Tekintettel az említett magyar prioritásokra, ebben az időszakban a magyar kormányzat elsősorban azt az igényt fogalmazta meg valamennyi támogató számára, hogy a programok segítsék Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. Ennek érdekében biztosítanunk kellett a 15 EU-tagországot arról, hogy Magyarországon és ez hasonló kihívás volt a többi csatlakozó Visegrádi Országban is valamennyi kormányzati/közigazgatási szinten stabil a politikai intézményrendszer, és ezek működése garantálja a demokráciát, az emberi jogok érvényre juttatását és védelmét, a jogállamiság és a szabad piac megvalósulását. Ez egyben azt is jelentette, hogy meg kellett erősítenünk a kormányzati/közigazgatási kapacitásainkat minden szinten a közösségi vívmányok ( acquis communautaire ) átvételére és alkalmazására. Nos, a kanadai segítségnyújtási program megpróbált segíteni abban, hogy Magyarország megfeleljen ezeknek a kihívásoknak. Miközben a kormányok több ciklusban is változtak 1990 óta, aközben Magyarország továbbra is ambicionálta az európai integráció napirenden tartását. Ebben a több éves periódusban valamennyi kormányzati program az európai integrációra koncentrálódott: ben megkötöttük az Európai Közösséggel a csatlakozási megállapodást és 1994-ben hivatalosan is megpályáztuk a teljes tagság elérését, ami végül is 2004-ben sikerült csakúgy, mint a többi kilenc társult tagnak, beleértve a többi Visegrádi Országot is. Többek között ezért is támogatta a magyar kormány a Kanadai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (CIDA) kezdeményezését, hogy a kétoldalú együttműködést 2002-től váltsa fel egy többoldalú kooperáció a Visegrádi Országok (V4) programja keretében, amely a közös tapasztalatokkal gazdagítva segítheti az abban résztvevő országok esélyét az európai csatlakozásra, különös tekintettel a helyi kormányzás és demokrácia fejlesztésére a CUI-programok ernyője alatt. A fenti célokat azonban nem volt könnyű elérni. Sok időt és figyelmet igényelt, hogy a jelentős kanadai kormányzati támogatásokat sikeresen felhasználhassuk, és ennek érdekében a CUI támogatása arra irányult itt Közép-Kelet-Európában, hogy képezze és felkészítse a helyi vezetőket és hivatalnokokat arra, hogy megfelelően dolgozzanak demokratikus helyi intézményekkel egy piac-orientált rendszerben. Az előadásomban elsősorban arra szeretnék koncentrálni, hogyan lehetett technikai értelemben biztosítani ezeknek a projekteknek a sikerességét és folytonosságát. Megállapíthatjuk, így visszatekintve, hogy valamennyi program sikeresnek bizonyult és valamennyi projekt hatásaiban eredményesnek értékelhető. Ezért aztán ez a tapasztalat arra is alkalmas, hogy előretekintsünk, s a jövőbeni tevékenységünket is megtervezzük, amelyben a szerepünk immár nem a támogatott, hanem sokkal inkább a támogató funkciójának felel meg. A múltbéli kurzusokon minden partner megfelelő tapasztalatra és tudásra tett szert, s most megpróbálhatjuk ezeket az alábbiakban akként összegezni, hogy melyek azok a főbb tanulságok és alapelvek, amelyek segíthetnek minket a jövőben a technológiai és tudás-transzfer megvalósításában. FOLYTONOSSÁG ÉS VÁLTOZÁS A folytonosság kulcseleme egy sikeres szervezeti és kulturális váltás programja megvalósításának. Ez végig fontos volt a több mint egy évtizedes program implementációja során is. Tekintettel arra, hogy a program szervesen kapcsolódott a helyi vezetés reformját szolgáló kormányzati programhoz és közvetlenül érintette a helyi politikai és adminisztratív vezetőket, lényeges körülménynek számított, hogy különösen a helyi önkormányzati választásokra is figyelemmel a főszereplők gyakran cserélődhettek. Éppen ezért a program fő nyerteseinek azonosítása keretében nagyon fontos volt, hogy ahol csak lehetett, a folytonosság biztosítékaira fókuszáljunk. Tehát nagyon fontos hangsúlyozni, hogy egy hosszú távú program folytonosságának elérése érdekében számos intézményes metódus és technika elsajátítása is lényeges. Példa: Helyi szinten is a köztisztviselőket nagyon érzékenyen érinti a politikai váltó-gazdálkodás. Gyakorta, a helyi önkormányzati választások során, a politikusi posztokon szokásos változásokon kívül, további mintegy 32 százalékos arányban cserélődtek a helyi önkormányzat adminisztratív vezetői (jegyzők). Tekintettel arra, hogy főként a korai fázisban gyakorta cserélődtek a kulcsszereplők, ezért a változtatásban és a program folytatásában tágabb közönséget tettünk érintetté és érdekeltté, akik személyesen is motiváltak lettek a folytonosság biztosításában. POLITIKAI MEGRENDELÉS ÉS TÁMOGATOTTSÁG Mindenféle reformprogram és projekt feltétlenül igényli a világos politikai megrendelést és a magas szintű támogatottságot. A sikeresség záloga, hogy van-e olyan ma- Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 12 Országos Szövetségének folyóirata

13 gas szintű tulajdonosa a programnak, aki biztosíthatja az egyértelmű stratégiai iránymutatást és a vezetést (pl. miniszteri szintű vagy magas rangú hivatalnoki vezetés a központi kormányzatban, illetve polgármesteri vagy jegyzői irányítás a helyi önkormányzati szinten.) Politikai támogatottság és irányítás nélkül a szakmailag még oly jó és megalapozott programok sem lehetnek sikeresek és eredményesek. Az említett programok esetében is igazolható, hogy a CUI programjai azért is voltak sikeresek, mert kapcsolódtak a kormányzati reform programokhoz és irányításuk is magas szinten összehangolódott azokon a szervezeti és személyi feltételeken keresztül, amelyek ezek irányításáért voltak felelősek. Példa: A CUI programjai elsősorban a helyi önkormányzatok kapacitás-építésére és fejlesztésére fókuszáltak, ezért a program irányításában lényeges volt a Belügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal magas szintű politikai és szakmai részvételének biztosítása. Az egész programban lényeges szerepet töltött be a magyar projekt-koordinátor, akinek a program irányításában és a magyar partnerek tevékenységének összehangolásában erős pozíciója volt. E személy fontos feladata volt a program irányító bizottságában a magyar partnerek koordinált igényeinek képviselete és érvényesítése. Ez lehetőséget adott arra, hogy a program már a kezdetektől megfelelő célokra fókuszáljon, s a projektek összhangban legyenek a program általános céljával és a megrendelők általános igényeivel. A magyar projekt-koordinátor kezdeményező szerepe és összehangoló feladata a program irányításában azért tudott hatékonyan érvényesülni, mert a Miniszterelnöki Hivatalban betöltött funkciója és beosztása révén biztosítani tudta a magyar kormányzati szereplők közreműködését a programban, és az irányító bizottságban (Steering Committee) betöltött tagsága révén az egyes projektek koherenciáját a magyar kormányzati igényekkel és a program eredeti célkitűzéseivel. RUGALMASSÁG ÉS ALKALMAZKODÓ-KÉPESSÉG Nagyon fontos eleme a hasonló típusú fejlesztési projekteknek a rugalmasság és alkalmazkodó-képesség a változó körülményekhez. Lényeges, hogy az előre meghatározott főbb program-prioritások keretei között maradhassunk, amikor a projekt-szervezés folyamatában esetleg változtatunk a processzus egyes elemein. Különösen fontos a rugalmasság egy olyan program esetében, amikor a nemzetközi támogatás egy olyan átmeneti szakaszban, átalakulásban lévő ország reform-programjait támogatja, amelynek a politikai és társadalmi környezete rendszerében maga is folyamatosan átalakul és változik. Példa: A CUI programját kellő rugalmassággal hozzá tudtuk igazítani a Világbank egy hasonló témakörben Magyarországon futtatott helyi önkormányzati fejlesztési programjához (SNDP). Ennek a programnak a keretében a nemzetközi támogatás közpolitikai elemzésre és tanácsadásra vállalkozott az önkormányzatok fejlesztési forrásainak pótlólagos bevonása céljából. A CIDA hozzájárulásával a CUI bekapcsolódott a korábban a programban nem szereplő önkormányzati területeken az SNDP egyes elemzéseinek és kísérleti projektjeinek a kidolgozásába, illetve a Világbank égisze alatt, az egyes modellek magyarországi önkormányzatoknál történő tesztelésébe. Így aztán a CUI szerepe abban is kidomborodott, hogy az ő programjaiban partnerként szereplő két helyi önkormányzatnál kipróbálásra kerüljön a fiskális decentralizáció jegyében a Világbank ajánlásainak egy-egy része, pl. a stratégiai tervezésben és a szolgáltatások szervezésében. Ennek egyik eredményéről Budapest XX. kerület, Pesterzsébet Önkormányzata alpolgármestere előadásában további részleteket is meghallgathatnak. PARTNERSÉG Csak az olyan projektek működtek valójában, amelyek az igények, a célok és a megoldások meghatározásában valódi partnerségre és közös elfogadottságra támaszkodtak. A sikeres partnerség záloga a kifejlesztésre fordított elegendő idő és a csapatmunka iránti fogékonyság. Ezek összefüggenek a közös bizalmon alapuló kooperációval, egymás szempontjainak elfogadásával és támogatásával, valamint a probléma-megoldásra irányuló megközelítéssel, semmint a megvalósítás akadályainak kihangsúlyozását erősítő szemlélettel. Példa: A magyarországi projektek esetében az irányító bizottságon, valamint a témavezetőkön keresztül lehetett megvalósítani a valódi partnerséget, hiszen a különböző érintett szereplőkkel való intézményes párbeszéd hatékony és gyors végrehajtást biztosított. Már e programok és projektek tervezési szakaszában kellő időt lehetett fordítani arra, hogy közös egyetértés alakuljon ki a szereplők között a célok elfogadottságában és meghatározásában. Ezt különösen akkor lehetett hatékonyan érvényesíteni, amikor az erős csapatmunka kialakult a partnerek részvételével. PROJEKT-MENEDZSMENT ÉS KOORDINÁCIÓ Minél flexibilisebb egy program, annál inkább igényli a menedzsment struktúrák erős és áttekinthető kialakítását a programban résztvevő partnerek mindegyikének aktív részvételével. A jelen esetben ezért is volt kiemelten fontos, hogy valamennyi érdekelt szervezet képviseltesse magát a program koordinációs és irányító feladatokat ellátó testületeiben, illetve az egyes munkacsoportokban. A koordináció valamennyi szinten nagyon fontos, hiszen csak ezzel érhető el a magas szintű profilbiztosítás összhangban a reform programokkal, valamint a koherencia más prioritásokkal. A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 13

14 Példa: A program indításának az elején volt némi bizonytalanság a résztvevőkben a felelősségi viszonyok tisztázatlansága miatt, és ez gondot okozott a projektek kiválasztásában, valamint az egymással érintkező ügyek közös megegyezéssel történő menedzselésében. Ezen a problémán jelentős mértékben sikerült változtatnia azzal, hogy a támogatottak részéről sikerült meghatároztatni az általuk is fontosnak ítélt prioritásokat a projektek kiválasztásához, s ezt intézményesen is segítette a koordinációs szervezetek létrehozatala a program későbbi fázisában. Ennek a jegyében az érdekeltek nemcsak a munkacsoportokban reprezentálták magukat, hanem a felállított koordinációs csoportban is, amit egy erős közigazgatási felhatalmazással bíró, a MEH szervezetében kijelölt projekt-koordinátor vezetett, aki képes volt a felmerülő problémákra gyorsan reagálni és a projektmenedzsment számára megfelelő megoldást találni. ADAPTÁCIÓS KÉPESSÉG ÉS A KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEK FELISMERÉSE Lényeges és a jövőbeni programoknál is figyelembe veendő tanulság, hogy célszerű a támogatott és a támogató oldal részéről felállítani előzetesen egy közös fejlesztő munkacsoportot, amelyik képes adaptálni az átadandó megoldási technikákat és az igényekhez, a politikai környezethez, a helyi viszonyokhoz igazítani a produktumot. Ez a megoldás arra is nagyon jó, hogy csökkentse a változtatásokkal szembeni ellenállást. A fejlesztési projektek fő célkitűzése az kell, hogy legyen, támogassák a reformokat és a változtatásokat, s nem az, hogy egy konkrét gyakorlatot ráerőltessenek a helyi szereplőkre. Az alkalmazott technikák és metódusok úgy lettek bevezetve a program megvalósítása során, hogy ezek ne egy különleges ország-modell egy az egyben történő lemásolását biztosítsák, hanem azt a megközelítést és szemléletmódot érvényesítsék, hogy az átadandó tudás és tapasztalat mennyiben hasznosítható nemzetközi összehasonlításban. Példa: Sok munka volt abban, hogy az operatív programban szereplő, a helyi önkormányzással összefüggő főbb témakörökkel kapcsolatos tevékenység produktumait a hazai körülményekhez szabjuk és a konkrét helyi igényekhez adaptáljuk. Nagykáta esetében erről a polgármester asszony a délután folyamán külön is tart egy bemutató előadást jól látható egy ilyen példa, ahol sikeres volt a kanadai szakpolitikai ismeretek és gyakorlatok adaptálása egy más jellegű környezetbe. A kiválasztott projektekkel elsősorban azt céloztuk meg, hogy segítsenek a változtatásokat/reformokat elérni, s kevésbé törekedtünk arra, hogy egy konkrét gyakorlatot erőltessünk rá minden áron a helyi szereplőkre. Az alkalmazott technikák és módszerek nem egy különleges kanadai modellre alapozódtak, hanem arra, hogy a helyben ismertetett és ajánlott megoldások mennyiben használhatók nemzetközi összehasonlításban. Az említett esetben az interaktív tréning technikák segítették a helyi önkormányzati vezetőket abban, hogy kifejlesszenek egy helyi fejlesztési stratégiai tervet, amit aztán megfelelően nyilvánosságra hozhattak a helyi közösség és a befektetők számára is. Ez a metódus alkalmassá válta arra is, hogy alkalmazható legyen Magyarországon más hasonló helyzetben, de más körülmények között lévő önkormányzat esetében. Mindkét partner (a támogató és a támogatott ) számára lényeges, hogy felismerje és megértse azokat a kulturális különbségeket, amelyek meghatározzák a programok kontextusát, és lényegesen befolyásolják azokat a feltételeket, amelyek keretében a fejlesztési tevékenységet végzik. A szerződő felek részéről ez azt is feltételezi, hogy a program indítása előtt összefogottan megismerjék egymás politikai-társadalmi környezetét és az egyes projektek adaptálhatóságának lehetőségeit, figyelemmel a fogadó fél készségére és képességére. A partnereknek ajánlatos egy rövid felkészülési kurzussal felkészülni egymásból, hogy könnyebben lehessen megtervezni a programokat és az ezzel összefüggő közös tevékenységet. Példa: A magyar partnerek számára ez azt jelentette, hogy nyitottnak kellett lenniük az új ideák befogadására, és meg kellett érteniük, hogy miért lehet vagy nem lehet bizonyos kanadai vagy európai megoldásokat, a legjobb és a legrosszabb praktikákat a hazai környezetben értelmezni vagy megvalósítani. A program egyik legkritikusabb sikerességi faktora volt, hogy sikerült a kanadai és a magyar gyakorlati szakembereket egy asztalhoz ültetni, hogy kölcsönösen kicserélhessék tapasztalataikat egymással, közösen meghatározzák a megoldandó problémákat és kiválasszák az ezek megoldását segítő legjobb gyakorlatot. A program valamennyi részében, beleértve a programozást, a tanulmányutak megtervezését, az e- gyes szemináriumok és kézikönyvek tartalmának öszszeállítását, ez egy kulcselem volt, s ettől lehetett valóban sikeresnek és hatékonynak tekinteni a program megvalósítását. KÍSÉRLETEZÉS ÉS TESZTELÉS A projekt-tervezés kulcseleme az, hogy mennyire lehet a helyi körülmények között elfogadtatni az újszerű gondolkodás-módot, és a gyakorlatban kipróbálni az elméletben kidolgozott megoldások alkalmazhatóságát. Ahol ez sikerül, ott a fejlesztési folyamat hasznosnak mondható, s az újszerű megközelítési módok és megoldások hatékonyan alkalmazhatók. Példa: A program valamennyi projektjénél sikerült figyelmet fordítani arra, hogy már a tervezés szakaszában illesszenek be a folyamatba egy közbenső értékelést, elegendő időt és kiegészítő forrásokat hagyva arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján a képzési terveken és a kiadott kézikönyveken menet közben is módosításokat lehessen végrehajtani. A valóságban azonban ez nem minden esetben sikerült, azaz a vártnál kevesebb kísérletezésre nyílott lehetőség. Ez főként azért fordult elő né- Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 14 Országos Szövetségének folyóirata

15 hány esetben különböző okból, mert a magyar partnerek nem mindig tudtak megfelelő alkalmat és lehetőséget találni a projekt keretében kidolgozott megoldási javaslatok helyben történő tesztelésére. Ahol azonban a kísérletezésre és a tesztelésre sor került így például Szentes és Tata városok esetében a helyi adózással kapcsolatos újszerű megoldásokkal összefüggésben, ott a tapasztalatokat sikeresen fel lehetett használni a tananyagok és egyéb dokumentumok technikai továbbfejlesztésére, s ezek alkalmazása is nagyon hasznosnak bizonyult. FENNTARTHATÓSÁG Annak érdekében, hogy a program és a kiválasztott projektek a lehető legjobb hatást érjék el, szükséges azt is biztosítani, hogy a megkezdett fejlesztési folyamat, annak befejezését követően is folytatódjék, és a kidolgozott megoldási javaslatok intézményesüljenek. Lényeges, hogy a fejlesztési folyamat során kidolgozott produktumokat a jövőben is használják a kedvezményezettek. Példa: A projektek világosan kapcsolódtak azokhoz az átfogó program-célokhoz, amelyek a magyar közigazgatási kar kapacitás-építésére fókuszáltak, annak érdekében, hogy a magyar közigazgatási szektor képes legyen objektív statisztikai információs rendszerrel dolgozni, és a polgároknak megfelelő szolgáltatásokat nyújtani. A programban - az európai integrációra tekintettel különös jelentőséget kaptak azok a projektek, amelyek számos közigazgatási szerv kapacitás-építésére koncentráltak. Ennek keretében például a Központi Statisztikai Hivatal vezető tisztségviselői számára szervezett képzési és személyiség-fejlesztési projekt kézikönyvei és dokumentumai magyar nyelven szétküldésre kerültek valamennyi statisztikai információval foglalkozó intézményhez, közigazgatási szervhez. Ez nem csak arra volt jó, hogy a projekt hozzájárult a KSH kapacitás-fejlesztéséhez, hanem arra is, hogy az európai integrációra különös tekintettel a modern kormányzáshoz szükséges statisztikai rendszer kerüljön alkalmazásra a közigazgatás minden szintjén. A projekt azonban nem csak az európai követelményeknek megfelelő rendszer kiépítését tette lehetővé a KSH esetében, hanem a kanadai kormányzati együttműködésből adódóan a szakmai tanácsadással és a speciális intézményközi statisztikai fejlesztési tevékenységgel összefüggésben segített abban is, hogy a KSH napjainkra élő kapcsolatot építsen ki a Kanadai Statisztikai Hivatallal, amely segíti az intézmények közös, összehangolt tevékenységét az OECD ernyője alatt. JÖVÕBETEKINTÉS 2000-ben az OECD Szabályozási Bizottsága ország-jelentése, valamint 2002 végére az Európai Unió Stratégiai Értékelése egyaránt megállapította, hogy Magyarország túljutott az átmeneti időszakon, s megfelel az európai integrációs követelményeknek. Összességében a CIDA támogatási programja és a CEU tevékenysége is hatással volt arra és hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország sikeresen felkészülhessen az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Magyarország sikeresen hajtotta végre az európai jogharmonizációs feladatát, és sikeresen teljesítette a közigazgatási rendszer átalakításával kapcsolatos, több évtizede megfogalmazott alkotmányjogi célkitűzéseit. Habár elmondható, hogy továbbra is létezik egy jelentős szakadék a jogi lehetőségek és a változások realitása között, különös tekintettel a közszektorban, elsősorban a lokális és a regionális szinteken. Ez nem azt jelenti, hogy nem találhatók elemeiben olyan mozzanatok a közszektor megváltoztatásában az elmúlt évtizedben, amelyek a fejlesztés és az átalakulás legjobb megoldásait is alkalmazták, de ezek a folyamatok lelassulhatnak, ha a kormányzat változtatási szándéka nem párosul egy határozott politikai akarattal. Úgy tűnik, hogy az újonnan választott kormány programjában megvannak a garanciák arra, hogy reménykedhessünk a reformok folytatásában. A konferencia címére utalva hangsúlyozni szeretném a fontosságát a Visegrádi Országok és a volt közösségi tagállamok együttműködésének a csatlakozást követően is, annak érdekében, hogy harmonikusan bekapcsolódhassunk az Európai Közigazgatási Tér ( Common Adminstrative Space ) intézményes hálózatába. Ennek megfelelően, mint korábbi támogatott ország, Magyarország érdekelt abban, hogy mint egyenjogú fél részt vegyen a tagállamokkal közös közigazgatási fejlesztési mozgalmakban és folyamatokban azért, hogy könnyebben megfeleljen az új kihívásoknak, amelyek erősítik a kormányzás és a közigazgatás minden szintjén az eredményesség, a hatékonyság, a minőség és a jó kormányzás európai alapelveinek érvényesülését. Végül, de nem utolsó sorban, szeretném jelezni azt is, hogy a jövőben Magyarország, mint támogató is érdekelt a nemzetközi együttműködésben, különös tekintettel az átmeneti országok és a szomszéd államok adminisztratív kapacitásainak építését segítő kooperációkra az Európai Unió és az OECD új szomszédsági politikájához kapcsolódva. Habár a mai napon a záró konferenciával befejeződik egy korábbi együttműködés Kanada és Magyarország között, de a bilaterális együttműködés tovább folytatódik a két ország részéről, új dimenzióban. A CIDA segítségével az ODACE-program keretében Magyarországon is létrehoztuk a nemzetközi fejlesztési tevékenység hasonló partnerszervezetét a Külügyminisztériumban, s a két szerv közösen és összehangoltan tevékenykedhet tovább bizonyos harmadik országok fejlesztésének segítésében. Úgy vélem, hogy ez is jelzi, miszerint Magyarország a támogatott országok köréből mára már a támogató országok sorába lépett. Remélem, hogy ez a helyzet tágítja a lehetőségeinket a jövőbeni kanadai-magyar együttműködések előtt más országok irányába is, ahol megpróbálhatjuk ötvözni a kanadai tudást és tapasztalatot a magyar s talán a V4 országok együttműködésére alapozva a többi visegrádi ország átélt élményeivel és ismereteivel. A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 15

16 Ö N K O R M Á N Y Z A T 16 Az alábbiakban a magyarországi önhikisséget befolyásoló tényezők vizsgálata alapján írt tanulmány részleges ismertetésére vállalkozunk. A tanulmány szerzői Szabics Csilla és Márványkövi Ferenc a Tárki munkatársai, elemzésük részben a TÖOSZ adatain alapul, vizsgálódásaikról, s következtetéseikről a TÖOSZ és a Tárki közötti megállapodás folytán nyílt módunk írni. Tanulmányukban (amelynek felcíme: Szegény, szegényebb, legszegényebb) a Magyarországon kialakult területi egyenlőtlenségek bemutatására törekszenek az önhibájukon kívüli okok miatt központi támogatásban részesülő települési önkormányzatok és az ilyen jellegű támogatásban nem részesülő települési önkormányzatok összehasonlító vizsgálata révén. Szerintük az önhikis jelenség azért megfelelő erre a célra, mert a segélyre, esetleg rendszeres támogatásra szoruló települési önkormányzatok mind gazdasági, mind társadalmi szempontból kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint azok, amelyek nem szorulnak rá erre a támogatásra. Ismertetésünk elsősorban terjedelmi korlátok miatt részleges, emellett a tanulmány túlságosan szakmai (azaz főként szakemberek által értelmezhető) részleteivel se terheljük olvasóinkat. Az Önhiki a helyi önkormányzatokról szóló évi törvény alapján illeti meg azokat az önkormányzatokat, amelyek önálló működésük érdekében kiegészítő állami támogatásra jogosultak. A mindenkori költségvetési törvény a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásoknak három fajtáját rögzíti. 1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása (ez az Önhiki). 2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes A kutatók megváltak azon változóktól, amelyeket adathiány miatt nem tudtak volna a továbbiakban felhasználni. Olyan független változókként használni kívánt mutatókról is lemondani kényszerültek, amelyek segítették volna a települések közötti fejlettségi különbségek leírását. Ilyen sorsra jutott például a csatornázott lakások száma vagy az év folyamán épített lakások száma. folyóiratamindennapok A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára. 3. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatását csak azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására. Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához a Pénzügyminisztérium részletes módszertani útmutatót készít, és arról a helyi önkormányzatokat tájékoztatja. A szerzők a teljesség igénye nélkül sorolnak olyan feltételeket, amelyek kizárják e támogatási formából a működési forráshiánnyal küzdő önkormányzatokat: Nem igényelhetnek támogatást ezen a címen azok a helyi önkormányzatok, amelyek(nek): lakosságszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jén 500 fő vagy ez alatti és körjegyzőséghez nem tartoznak, kivéve, ha ez alól a közigazgatási hivatal felmentésével rendelkeznek, polgármesteri hivatalon túl intézményt nem tartanak fenn, kivéve, ha részt vesznek a helyi önkormányzatok társulásaiban, az egészségügyi, szociális, oktatási intézményeinek ágazati törvények alapján az útmutatóban meghatározottak szerint számított intézményenkénti kihasználtsága 3000 fő vagy ez alatti lakosságszámú települések esetében 50 százalékot, 3000 fő feletti

17 lakosságszámú önkormányzatok esetében a 70 százalékot nem éri el, kivéve azt az 500 fő, vagy ez alatti lakosságszámú helyi önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel és oktatási intézményeinél az általános iskolai tanulók 4. évfolyamnál magasabb évfolyamainak oktatása a Ttv. szerint létrehozott társulás keretében történik, helyi adó bevezetéséről ide nem értve a megyei önkormányzatokat nem döntöttek, illetve ilyen bevételt nem terveznek, kötelező könyvvizsgálat esetén a tárgyévet megelőző évi zárszámadását a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el. A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz az igazgatóságokon keresztül nyújthatják be két példányban. Az igénylést a következő dokumentumokkal együtt kell megküldeni: a tárgyévet megelőző év költségvetésének végrehajtásáról, a tárgyévet megelőző évben az önkormányzat pénzmaradványának megállapításáról és felhasználásáról, a tárgyévi költségvetésről, és a tárgyévi első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés, rendelet, illetőleg határozat, könyvvizsgálói jelentés, az december 31. előtti hiteltartozás és kamatai tárgyévet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat, működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat. A Pénzügyminisztérium ütemezésének megfelelően az igazgatóságok az igénybenyújtásra vonatkozó határidőket követően legkésőbb 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiányról. A támogatásokról a pénzügyminiszter döntése meghozatala előtt előzetesen tájékoztatja az Országgyűlés önkormányzati bizottságát. A támogatásokat önkormányzatonként évente két alkalommal a Magyar Közlönyben kell közzé tenni. Tanulmányukban a szerzők a Központi Statisztikai Hivatal településekre vonatkozó adatait és a Területi Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) által rendelkezésükre bocsátott adatokat használták fel az alábbi mutatók alapján: 1. Szegénységi mutatók - ezer főre jutó segélyezettek száma - ezer főre jutó regisztrált munkanélküliek száma 2. Modernitás-mutatók - ezer főre jutó személygépkocsik száma - ezer főre jutó távbeszélők száma - ezer főre jutó regisztrált vállalkozások száma - ezer főre jutó kiskereskedelmi boltok száma - ezer főre jutó ivóvíz-vezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma 3. Demográfiai mutatók - ezer főre jutó aktív korúak száma a népességen belül - ezer főre jutó 60 éven felüliek száma a népességen belül - ezer főre jutó elvándorlások száma - ezer főre jutó halálozások száma 4. Településstátus-mutatók - régió - település típusa (4 kategória, hivatalos közigazgatási besorolás) - Összevont településtípusok (3 kategória, lakosok száma szerint) - Település rétegek a felnőtt lakosságra 5. Érdekérvényesítési mutatók - közjegyzővel való rendelkezés - kistérségi központ Önhikis támogatásban részesült települések száma és aránya évenkénti bontásban Év Esetszám % % % %* % % % % % % A vizsgálathoz kiválasztott mutatók segítségével leírhatók a települések közötti, valamint a területi egyenlőtlenségek: mennyire szegény egy vizsgált település (szegénységi-mutatók), mennyire mutatja az életképesség jeleit (modernitás mutatók), milyen demográfiai és települési státusjellemzőkkel bír, valamint milyen érdekérvényesítési képességekkel rendelkezik (érdekérvényesítési mutatók), azaz mennyire képes központi támogatások megszerzésére. A szerzők szerint ennek jó indikátora lehet az, hogy egy település kistérségi központ, vagy hogy rendelkezik saját közjegyzővel. Néhány változó bevonását (amilyen például az elvándorlások arányát kifejező) feltételezéseikkel indokolták (feltételezték például, hogy a kedvezőtlenebb gazdasági helyzet, a lehetőségek szűkössége miatt a szegényebb településekről nagyobb arányban vándorolnak el az emberek). A 3179 magyarországi település csaknem háromnegyede (72%) 1991 és 2000 között legalább egyszer önhikis támogatásban részesült, míg 28 százalékuk egyszer sem vett igénybe ilyen jellegű támogatást. Az önhikisek arányát a szerzők által a vizsgált periódusban az 1. táblázat szemlélteti. A táblázatból kitűnik, hogy ben volt a legnagyobb a központi segélyben támogatottak aránya, míg a rákövetkező év más szempontból kiugró: ekkor a településeknek mindössze 5 százalékát támogatták. A szerzők szerint a kilencvenes évek második fele két, láthatóan jól elkülöníthető periódusra oszlik: 1995 és 1998 között 30 százalék alatti volt a segélyezettek aránya, míg a vizsgált időszak utolsó két évében ez az arány jelentősen megemelkedett, 1999-ben pedig megközelítette az 1992-es arányt. 1.táblázat * 1993-ban az Önhiki- támogatás rendje az évihez képest lényegesen megváltozott: a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott településeknek normatív alapon már a költségvetésben (és nem évközi elosztással) nyújtott a központi kormányzás támogatást. A helyi önkormányzatok működési forráshiányának támogatása címén 1994-ben a támogatott kérelmek száma 475 db, a támogatás összege 3,1 milliárd Ft volt (a táblázatok esetében a szerzők adathiány miatt voltak kénytelenek eltekinteni az 1994-es adatok közlésétől). A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 17

18 Az 1991 és 2000 között legalább egyszer önhikis támogatásban részesült nem önhikis és önhikis települések csoportátlagai a szegénységi, modernitás- és demográfiai mutatók mentén, éves adatok alapján 2. táblázat Szegénységi mutatók Az ivóvízvezetékek aránya nem mutat eltérést: ezzel tehát nem írható le az önhikis és nem önhikis települések közötti különbség, illetve az ivóvízvezetékek aránya nem befolyásolja az önhikisséget. Nem számít, hogy egy település gazdag vagy szegény, az ivóvízhálózat ugyanolyan arányban kiépített. A demográfiai mutatók alapján megállapítható, hogy ebben a tekintetben is jól elkülönülnek egymástól a támogatásban részesülő és nem részesülő önkormányzatok. Az önhikis településeken kisebb az aktív korúak, s nagyobb az idősebbek, a nyugdíjas korúak aránya. Olyan településeken tehát, ahol több az időskorú, kevesebben dolgoznak, s emiatt kisebb az adót fizetők aránya is, aminek következtében jelentős bevételtől eshet el a helyi önkormányzat. Az ilyen helyekről többen is vándorolnak el, feltehetően munkahelyet és a jobb megélhetést keresve. Kiugró különbség mutatkozik a halálozások arányában is. Az önhikis településeken jóval többen halnak meg egy év alatt, mint másutt, ami részben a 60 év felettiek magas arányával magyarázható. A tanulmányban az önhikis támogatásban részesülteknek a fentebb vizsgált mutatók mentén tapasztalt átlagai változását is táblázat szemlélteti (lásd 3. táblázat). A szegénységi mutatókat illetően azt mondhatjuk, hogy a rendszer- Modernitásmutatók Demográfiai mutatók 1000 főre jutó Nem önhikis Önhikis segélyezettek száma 2 4 munkanélküliek száma az állandó népességben A tanulmány szerzői az önhikis és nem önhikis települések különböző változók mentén mutatott csoportátlagok közötti eltéréseit azzal a céllal vizsgálták, hogy a települések e két csoportja közötti különbségeket megállapíthasák. Az általuk készített táblázatot némiképp megcsonkítottuk, elhagyván a szignifikáns eltérések ezrelékekben kifejezett mértékét mutató számsort (lásd 2. tábázat). Ami a szegénységi és modernitásmutatókat illeti, látható, hogy az önhikis településeken nagyobb a segélyezettek és a munkanélküliek aránya, s kevesebb a személyautó, a telefonkészülék, a kiskereskedelmi bolt személyautók száma telefonkészülékek száma regisztrált vállalkozások száma kiskereskedelmi boltok száma ivóvíz vezeték száma aktív korúak (18-59 év) száma évnél idősebbek száma elvándorlások száma halálozások száma és a bejegyzett vállalkozás. Az önhikis önkormányzatok jelentős bevételiforrás-kieséssel küszködnek, többek között ezért is szorulnak kiegészítő támogatásra. Ha több a munkanélküli, kevesebben fizetnek adót, és több embernek kell segélyt fizetni. A vállalkozások alacsonyabb aránya jelezheti azt, hogy a szűkös lehetőségek miatt kevesebben indítanak, működtetnek vállalkozást, azaz egyszerűen nincsenek meg azok az anyagi feltételek, amelyek között vállalkozást lenne érdemes üzemeltetni. Ez esetben az önkormányzat további iparűzési adótól eshet el, ami tovább növeli bevételkiesését. Önhikis támogatásban részesült települések szegénységi, modernitás- és demográfiai mutatói éves bontásban 3. táblázat Szegénységi mutatók Modernitás/fejlettségi mutatók Demográfiai mutatók 1000 főre jutó segélyezettek száma regisztrált munkanélküliek száma Teljes minta személygépkocsik száma távbeszélők száma regisztrált vállalkozások száma kiskereskedelmi boltok száma ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma aktív korúak (18 59 év) száma évnél idősebbek száma elvándorlások száma halálozások száma Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 18 Országos Szövetségének folyóirata

19 Státusz-mutatók Érdekérvényesítési mutatók Az 1991 és 2000 között legalább egyszer önhikis támogatásban részesült nem önhikis és önhikis települések státus- és érdekérvényesítési mutatók szerinti megoszlása 4. táblázat Régió Település típusa (közigazgatási) Település-rétegek a felnőtt lakosságra Településtípus Kistérségi központ Körjegyzőség Nem önhikis (%) N=889 Önhikis (%) N=2290 Teljes minta (%) N=3179 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen: község város megyeszékhely nem település Összesen: ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer fölött Összesen: kisfalu (1000 fő alatt) nagyfalu ( fő között) város (5000 fő felett) Összesen: Nem központi település Központi település Összesen: Település, ahol jegyző működik Körjegyzőség székhelye Körjegyzőséghez tartozó település Összesen: váltás első két évét követően a támogatásban részesült településeken a munkanélküliek aránya magasabb volt a teljes mintához képest, vagyis az egyik támogatási kritérium a munkanélküliek száma volt. A modernitás-mutatók tekintetében az előző megállapításhoz hasonlóan az látható, hogy az 1991-es és 1992-es években a támogatás feltétele eltérő volt a későbbiekhez képest, ugyanis ebben az első két évben az önhikis településeken nagyobb arányban találunk személygépkocsit, telefont és kiépített ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakást, mint a későbbiek folyamán. Kivétel ez alól valamelyest a vállalkozások száma, de legfőképpen a kiskereskedelmi boltok száma: utóbbi mindvégig egyforma számban található meg a támogatottak között. A demográfiai mutatók közül az 1991-re és 1992-re jellemző elkülönülés leginkább az időskorúak, és valamelyest az elvándorlások számával kapcsolatban állapítható meg. Ebben az első két évben az önhikisek között nagyobb arányban találunk 60 év feletti embereket, és több elvándorlót is. A rákövetkező években azonban ezek a számok alacsonyabbak lesznek. Érdemes kü lön is szem lélni az 1992-es adatokat. Ebben az évben ugyanis olyan települések kap- A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 19

20 Önhikis támogatásban részesült települések státusz- és érdekérvényesítési mutatók szerinti megoszlása éves bontásban (%) tak segélyt, ahol jól láthatóan magas volt az időskorúak, a halálozások és az elvándorlások száma, s a legalacsonyabb az aktív korúak száma. Vagyis a többi évhez képest mintha elsősorban a demográfiai adatokat vették volna figyelembe a segélyek kiosztásakor. Ugyanebben az évben volt a legmagasabb a telefonok és az ivóvízvezetékbe bekapcsolt lakások száma. Mindez arra utal, hogy a modernitás-mutatók kevésbé, a demográfiai mutatók pedig annál inkább igazolták az önhikisséget 1992-ben. Kevésbé markánsan, de nagyon hasonló tendencia mutatkozik meg az 1991-es évben is. Amiből a tanulmány szerzői arra következtettek, hogy ebben a két esztendőben más volt a rászorultsági kritérium, vagy más elvek szerint döntöttek a központi támogatás folyósításáról. A szerzők az öhikis és nem önhikis települések státusés érdekérvényesítési mutatóinak különbségét is táblázatban tették szemléletessé (lásd 4. táblázat). A régiókat tekintve látható, hogy a magyarországi önhikis településeken három régió osztozik a legnagyobb arányban: Dél-Dunántúl (itt van az önhikis önkormányzatok közel negyede), Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország. Ez a nagy hármas adja az önhikisek kétharmadát, valamint az észak-alföldi régióval egyetemben ezekben a régiókban felülreprezentáltak az önhikis települések. Ebben a három régióban (Dél-, Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország) a legmagasabb a települések aránya is egyben. Azaz a területi elaprózódottság és az önhikisség összefügg: azon régiókban, ahol nagy a települések száma, nagy az önhikisek aránya is. A hivatalos közigazgatási beosztás szerinti adatok szerint csaknem valamennyi önhikis település község. Ráadásul a teljes mintához viszonyítva egyedül ebben a településkategóriában nagyobb az önhikisek aránya táblázat Teljes minta N=1022 N=1340 N=165 N=820 N=623 N=838 N=887 N=1226 N=1165 N=8086 Régió Település típusa (közigazgatási) Település-rétegek Összevont településtípusok Körjegyzőség Kistérségi központ Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld község város megyeszékhely ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer fölött kisfalu (1000 fő alatt) nagyfalu ( fő között) város (5000 fő felett) Település, ahol jegyző működik Körjegyzőség székhelye Körjegyzőséghez tartozó település Nem központi település Központi település Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 20 Országos Szövetségének folyóirata

21 A települések lélekszám szerinti bontása alapján megállapítható, hogy az 1000-nél kevesebb lakosú települések háromnegyede önhikis, azaz a lélekszám szerinti kistelepülések között találjuk a legtöbb működési gondokkal küszködő önkormányzatot. Ami ennél figyelemre méltóbb, hogy ebben a lélekszám szerinti legkisebb település csoportban jelentős mértékben felülreprezentáltak az önhikisek. Ezzel szemben csak minden ötödik nagyfalu önhikis, míg az nél több lakosú településeknek csak az elenyésző része az. Szembetűnő továbbá az 1000-nél több, de nél kevesebb lakosú önhikis települések alulreprezentáltsága. Mindez arra utal, hogy a település lélekszáma és az önhikisség is összefügg oly módon, hogy az alacsony lélekszám jobban vonzza az önhikisséget. A település rétegek szerinti jóval részletesebb lebontása azt árulja el, hogy a lélekszám növekedése csökkenti az önhikisséget. Az összevont településtípushoz történő bontáshoz képest még az is kiderül, hogy a lakosságszám szerint nagyfalu -nak nevezett kategóriában az ezernél több és kétezernél kevesebb lakosú települések szorulnak rá nagyobb arányban a központi támogatásra. A táblázat egészét tekintve a lélekszám ilyen módon történő lebontása és az önhikisség között az összefüggés itt is szignifikáns. Azok a települések, ahol helyben közjegyző működik, nagyobb arányban kapnak kisegítő támogatást, míg az önhikisek 44 százaléka azon települések közül kerül ki, amelyek körjegyzőség-székhelyek, vagy körjegyzőséghez tartoznak, tehát saját jegyzőjük nincsen. A teljes mintához képest a megoszlások itt mégis arányosak, azaz nem beszélhetünk alul- és felülreprezentáltságról. Az önhikisek túlnyomó része nem központi kistérségi település, s a teljes mintához képest pedig alulreprezentált. A kétváltozós elemzés valószínűsíti, hogy nincs összefüggés az érdekérvényesítő képesség és a között, hogy ki kap támogatást. A tanulmány szerzői táblázatba foglalták azt is, hogy a fenti mutatók éves bontásban milyen eltéréseket mutatnak (lásd 5. táblázat). A táblázat kinutatja, hogy ben és 1992-ben a már korábban említett három leginkább önhikis régióból kerültek ki a legnagyobb mértékben a segélyezettek, 1993-tól kezdve azonban jelentősen visszaesett a Nyugat-Dunántúl támogatottsági aránya, miközben a Dél-Dunántúl és az Észak-Alföldi régió mellé felzárkózott Észak-Magyarország is. Az évezred végéig ebben a három régióban lett a legnagyobb az önhikisek aránya, ráadásul Észak-Magyarországra e periódusban végig a legnagyobb arányban vándorolt központi segély. Bár 1998-tól ismét növekedni kezdett a támogatásban részesített nyugat-dunántúli települések aránya, de nem érte el a rendszerváltozás első két évi arányát. Az is látható, hogy a központi kormányzat az első két évet követően jóval kisebb arányban juttatott támogatást Közép-Dunántúlra, miközben jelentősen növelte a Dél-Alföld segélyezését. Az 1993-as év más szempontból is a fordulat éve: az összevont településtípusok alapján csökkent az nél kevesebb lakosú települések addig magas támogatási aránya, és jelentősen nőtt a nagyfalvaké. A lakosok száma szerinti ennél részletesebb bontás ezt a tendenciát teljes mértékben megerősíteni látszik. Az önhikis települések érdekérvényesítési mutatók szerinti éves bontása azt árulja el, hogy szembeötlő eltérés az évek között nincsen. Egyedül az 1993-as év látszik különbözőnek; a kumulált adathoz képest kizárólag ebben az évben volt kissé magasabb az önhikisek közt azon települési önkormányzatok aránya, amelyek kistérségi központként funkcionáltak. A fentiek összefoglalásaként megállapítható, hogy a támogatásra szoruló önkormányzatok szegénységi, modernitási, valamint demográfiai mutatói rosszabbak, mint azoké, amelyek nem kaptak segélyt a központi költségvetésből. Ami a települések státus mutatóit illeti, észrevehető, hogy az önhikis települések túlnyomórészt a legalacsonyabb lélekszámú települések közül kerülnek ki. A régió szerinti bontás elárulja, hogy a segélyre szoruló települések három négy régióra koncentrálódnak, főként oda, ahol sok a település, s ahol feltehetően nagy az aprófalvak aránya. Noha a fenti érdekérvényesítési mutatók nem mutatnak összefüggést a segélyezéssel, ténylegesen azok a települések kaptak támogatást, amelyek a mutatók alapján kedvezőtlenebb helyzetben vannak: a szegényebb, kevésbé fejlett, roszszabb demográfiai- és alacsonyabb státus mutatókkal rendelkezők. Vagyis a különböző változók mentén vizsgált területi egyenlőtlenségek összefüggést mutatnak azzal, hogy mely település szorul rá központi támogatásra, és melyik nem. Az éves bontások azt mutatják, hogy a rendszerváltozást követő első két év segélyelosztási stratégiája számos tekintetben más volt, mint az azt követő éveké. Feltételezhető, hogy ebben a rövid időszakban nem körvonalazódtak pontosan a segélyezést meghatározó elosztási szempontok. A szerzők úgynevezett magyarázó modellje nyilvánvalóvá teszi többek között, hogy egy magyarországi településen az idős emberek arányának növekedésével enyhén nő az önhikissé válás esélye; hogy az önhikisség szempontjából számít, hogy melyik régióban található egy adott település, de csak. egyetlen alkategória látszik erősíteni az önhikissé válás veszélyét: ha a település az északalföldi régióban található. Ez a régió egyike annak a triumvirátusnak, amelyben a legtöbb önhikis település. Ha az adott település azonban közép-dunántúli, akkor egy középmagyarországi településhez képest amely a legjobb mutatókkal rendelkezik minden tekintetben megközelítőleg fele akkora az esélye az önhikissé válásra. A vá rosok hoz képest a k isés nagy- falvak nagyobb eséllyel válhatnak önhikisekké. Egy nagyfalu viszont csak fele akkora valószínűséggel lesz központi támogatásra szorult, mint egy 5000-nél több lakosú település. Összegezve: az önhikisség valószínűsége nagyobb, ha egy település kis létszámú, az Észak-Alföldön találha- A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 21

22 Az önhiki-támogatás gyakorisága az közötti periódusban 6. táblázat Esetszám % Összesen: tó, ha több a településen a munkanélküli, az idős ember és a segélyezett, bár utóbbi három mutató kevésbé növelik állami támogatásra való rászorultság valószínűségét, vagyis főként a területi egyenlőtlenségek befolyásolják az önhikisség kialakulását. Tanulmányuk második felében a szerzők azokat az önkormányzatokat vizsgálták, amelyek 2000-ig bezárólag kaptak az előző tíz esztendőben önhiki-támogatást. A támogatás gyakoriságát is táblázatba foglalták (lásd itt a 6. táblázatot). Eszerint a magyarországi önkormányzatok harmada kért és kapott önhiki-támogatást 1 vagy 2 évben, és 5 7 százalék körül van azok aránya, amelyek ennél többször. Minthogy 1994-ből nem volt a kutatóknak adata, ezért az önhiki-támogatásban való részesülés maximális gyakorisága náluk 9 év. Azon megfontolásból, hogy elemezhető elemszámú csoportokat vizsgálhassanak, összevonták a 8 és 9 évben támogatást kapott önkormányzatokat. Majd arra kerestek választ: mi határozza meg azt, hogy egy önkormányzat nagy rendszerességgel igényel önhikit, hogy milyen jellemzők hajlamosítják az önkormányzatokat arra, hogy szinte évrőlévre rászoruljanak erre a támogatásra, illetve, hogy ténylegesen a rászorultság elve érvényesül-e a támogatás megítélésekor. A vizsgált tíz évben különböző gyakorissággal támogatásban részesült önkormányzatokat szegénységi, modernitás-, státus- és demográfiai mutatóit alapján foglalták táblázatba (lásd itt a 7. táblázatot). Az 1991 és 2000 között különböző gyakorisággal önhiki-támogatásban részesült önkormányzatok az 1000 főre jutó kiskereskedelmi boltok számát kivéve valamennyi mutatóban különböznek egymástól. A szegénységi és modernitás-mutatók közül, ezen mutató kivételével minden más esetben az egyik végponttól a másik felé haladva megállapítható, minél többször részesült az önhiki-támogatásformában egy települési önkormányzat, annál magasabb a segélyezettek és a regisztrált munkanélküliek száma, viszont annál alacsonyabb a személygépkocsik, a távbeszélők, a regisztrált vállalkozások, és az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma. A demográfiai jellemzők korántsem mutatnak ilyen egyértelmű öszszefüggéseket, a különböző gyakoriságok nem jelennek meg fokozatokként. Az 1000 főre jutó aktív korúak száma ugyan a nagyobb gyakorisággal önhikis települések felé haladva csökkenő tendenciát mutat, de a másik három mutatónál semmifajta rendező elv nem fedezhető fel a számok mögött. Emellett az 1000 főre jutó halálozások számának átlagában egymáshoz közel eső önhikis gyakoriságok nagy különbséget mutatnak, tehát nem alakítanak ki a hasonló gyakoriságok hasonló jellegű csoportokat. Az összes hazai önkormányzat átlagaihoz hasonlítva a szegénységi és demográfiai mutatók átlagait, látható, hogy az 1 2 alkalommal önhikis önkormányzatok az átlag magyar település szintjén, vagy annál jobb helyzetben vannak. Tehát nemcsak az a lineáris összefüggés áll fenn, hogy minél kevesebb alkalommal kapott önhikit egy település, annál jobb sorsú, hanem fenti mutatói alapján átlagos helyzetűnek is mondhatóak az alkalmi jelleggel önhikiben részesült önkormányzatok. Szegénységi mutatók Modernitás mutatók Demográfiai mutatók Az önhikis önkormányzatok szegénységi, modernitás-, státus- és demográfiai mutatói Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 22 Országos Szövetségének folyóirata 1000 főre jutó Önhiki támogatásban részesült között (gyakoriság) segélyezettek száma ** regisztrált munkanélküliek száma ** 7. táblázat Teljes minta személygépkocsik száma ** távbeszélők száma ** regisztrált vállalkozások száma ** kiskereskedelmi boltok száma ivóvíz-vezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma ** aktív korúak (18-59 év) száma ** 60 évnél idősebbek száma ** elvándorlások száma ** halálozások száma ** **Szignifikáns különbséget jelöl

23 8. táblázat Az önhikis önkormányzatok státusz- és érdekérvényesítési dimenziói Önhiki támogatásban részesült között (gyakoriság) Teljes minta N=584 N=504 N=238 N=205 N=188 N=215 N=163 N=193 N=3179 Régió** Település típusa** (közigazgatási) Település-rétegek a felnőtt lakosságra** Településtípus** Kistérségi központ Körjegyzőség ** Szignifikáns különbség Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen: község város megyeszékhely nem település Összesen: ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer fölött Összesen: kisfalu (1000 fő alatt) nagyfalu ( fő között) város (5000 fő felett) Összesen: Nem központi település Központi település Összesen: Település, ahol jegyző működik Körjegyzőség székhelye Körjegyzőséghez tartozó település Összesen: Az önhikis önkormányzatok státus- és érdekérvényesítési dimenzióit is táblázat szemlélteti (lásd itt a 8. táblázatot). Az egyes régiók közül egyedül Dél- Alföld esetében mutatkozik egyfajta állandóság a különböző gyakoriságok között, egyébként a Közép-Dunántúl, a Nyugat-Dunántúl és a Dél- Dunántúl felülreprezentáltak az alkalmi önhikisek táborában, míg Észak-Magyarországról és Észak-Alföldről ugyanez a rendszeres önhikisek körén belül mondható el. Mind a közigazgatási, mind a lakosságszám szerinti településtípus, és a település lélekszáma befolyással van a támogatási gyakoriságra. Ezek a változók részben fedik egymást, és világosan látszik az 1000-nél kevesebb lakosú településeknek a teljes mintához viszonyított nagyobb aránya valamennyi támogatási gyakoriság esetében, valamint az A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 23

24 5000 lélekszámú települések alulreprezentáltsága az önhikisek között. Viszont nem tipizálhatók a különböző önhikis gyakoriságok egyegy településtípussal összekapcsolva. Mindemellett a városok az alkalmi önhikiseken belül, az 1 2 ezres nagyfalvak a többé-kevésbé rendszeresen önhikisek között közelítik meg legjobban a teljes mintán belüli megoszlásukat. Az állandó önhikiseket (amelyek 7 9 évben kaptak támogatást) majdnem kizárólag az 1000-nél kevesebb lakosú kisfalvak alkotják. Az érdekérvényesítési mutatók a kistérségi központ és a körjegyzőségi belüli státus szerint nincs különbség a települések között. Bár azok a települések, ahol jegyző működik, felülreprezentáltak az állandó önhikisek között, ugyanitt a teljes mintán belüli megoszlásuknál lényegesen kevesebben vannak a körjegyzőséghez tartozó települések. Az önhiki rendszerességének meghatározói között egyértelműen a regionális elhelyezkedés és a településtípus a legfontosabb: e két területi státus mutató egymástól függetlenül is kifejti hatását. A régió változó esetében a referencia kategória Közép-Magyarországhoz képest három régióban is kevéssé valószínű a rendszeres önhikisség. Ezek Közép-, Nyugat- és Dél- Dunántúl. Igazán meghatározónak látszik az 1000 nél kevesebb lakosú kisfalvak érintettsége a rendszeres önhikiben. A referenciakategória városokhoz (illetve az 5000-nél nagyobb lélekszámú településekhez) viszonyítva mintegy kilencszer nagyobb az esélye annak, hogy egy kistelepülés minden évben önhikit igényeljen és kapjon. Miközben az 1000 főre jutó segélyezettek és regisztrált munkanélküliek számának növekedése csak kismértékben növeli az évről-évre, tehát rendszeres önhikissé válás esélyét, az 1000 főre jutó elvándorlások száma fordított irányú összefüggést mutat: minél nagyobb az elvándorlás, annál kevésbé valószínű, hogy állandó önhikissé válik a település önkormányzata. Tanulmányuk összefoglalásaként a szerzők egyebek között megemlítik, hogy vizsgálataik eredményei alátámasztják korábbi feltételezésüket, hogy tudniillik azon települések önkormányzatai kapnak pénzügyminisztériumi támogatást akár rendszeresen is működésük finanszírozására, amelyek a területi egyenlőtlenségek következményeit szenvedik el. Mivel vizsgálatukba csak olyan változókat tudtak bevonni, amelyek megfeleltek alapvető (a kellő esetszámot tartalmazó) módszertani kritériumoknak, elképzelhetőnek tartják, hogy más változók vizsgálata révén esetleg markánsabban jellemezhetők az önhikis és nem önhikis települések, a tartós és nem tartós önhikis települések közötti különbségek. Azt vizsgálni, hogy teljes egészében milyen változók befolyásolják az önhikis jelenség kialakulását; azaz egy olyan történeti jellegű áttekintést adni, amely az önhikisségről komplexebb képet mutat, szerintük további kutatások tárgya lehet, s remélik, hogy az is lesz. A FALU ÉVÉBEN A Magyar Posta által az eddigi helyi hivatalok helyett 946 faluban működtetett mobilpostákról megoszlanak a vélemények. Ahol eddig postahivatal sem volt, ott örülnek a szolgáltatásnak, de országszerte több kistelepülésen tiltakoznak ellene. A TÖOSZ által az elmúlt évben végzett közvéleménykutatás a viszonylag kevés válasz miatt nem volt értékelhető, ám a TÖOSZ annyit elért, hogy a Magyar Posta az eredeti tervektől eltérően a modernizációs programot a 600-nál több lakosú településekre nem terjesztette ki. A Bodrogkeresztúr központú, 82 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település önkormányzatát tömörítő Zempléni Településszövetség népi kezdeményezést szorgalmaz a kistelepülések postáinak megmaradása érdekében. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre és vitassa meg a postáról szóló évi CI. Tv. módosításának szükségességét, annak érdekében, hogy a Magyar Posta Rt. csak az illetékes települési önkormányzattal egyetértésben működtethessen mobilposta szolgáltatást. Amennyiben a fenti kérdés napirendre tűzését legalább 50 ezer választópolgár hiteles aláírásával támogatja, a népi kezdeményezés sikeres lesz. Baló István, Salföld polgármestere, a Kiszolgáltatott Kistelepülések Országos Szövetsége elnevezésű szervezet megalakításának kezdeményezője (további információk e szervezetről a honlapon) felkarolta az ügyet és a TÖOSZ-t is felkérte a kezdeményezés támogatására. A TÖOSZ január 25-ei kibővített elnökségi ülésének résztvevői úgy foglaltak állást, hogy a kistelepüléseket sújtó nehézségek széles köréhez mérten a csupán egy problémakörre koncentráló kezdeményezés túlzottan szűk körű, s ezért azt nem támogatják. A döntés meghozatala előtt az elnökség figyelembe vette, hogy a Gyurcsány-kormány programja amely szerint Magyarország minden polgára egyenlő függetlenül attól, hol lakik külön alfejezetben (Esély a falunak és a magyar vidéknek) éppen a kistelepülések megmentését célozza: A mai Magyarország egyik égető társadalmi problémája a falvak elnéptelenedése, a falun élők gyakran kilátástalan helyzete. Ez a folyamat azzal a veszéllyel jár, hogy elveszítjük egyik legnagyobb nemzeti, kulturális kincsünket. A magyar falu megmentése nemcsak nemzeti hagyományaink és kultúránk egyik fontos részének megőrzését, hanem egy életmód fennmaradásának esélyét teremti meg. Ezzel egyetértve az elnökség azt szorgalmazta, hogy minél előbb kezdődjön meg a 2005 a falu éve program részletes kidolgozása, és hogy a programban a források elosztásakor a pozitív diszkrimináció elvét érvényesítsék. A kistelepülések pozíciójának, lehetőségeinek hosszú távú javítása érdekében az elnökség kezdeményezte, hogy a kistelepülések helyzete és jövője az érdekeltekkel folytatandó párbeszéd után parlamenti nyílt nap keretében legyen vita tárgya. A javaslatot Dióssy László, a TÖOSZ elnöke január 27-én személyesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek nyújtotta át. A.G. Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 24 Országos Szövetségének folyóirata

25 A tavaly októberi lapszámunkban megjelent Utazni kell című öszszeállítás bevezetőjeként a fellengzősnek hangzó de igaz alcímével szólván egy, az ország megmentéséről folytatott műhelybeszélgetésről tudósítottunk. Ezt a beszélgetést a TÖOSZ szervezte, s résztvevői egyfelől a vitatott problémát jól ismerő választott kistelepülési tisztségviselők, másfelől a téma kutatásának legjobb magyarországi szakemberei végül egyetértettek abban, hogy az ország közösségi közlekedésének utasbarát, egszersmind európaizáló átszervezése országmentő feladat. Azt is megfogalmazták, hogy az átszervezéshez szükséges környezetfeltáró munkának a TÖOSZ adekvát koordinátora lehet, de itt és most nem erről, nem is valami másról, hanem valakiről akarok írni. Az illető fiatalember a beszélgetés egyik aktív résztvevője volt, s a vasút kulcsfontosságú szerepének indoklásául fejtette ki, hogy a vasútban van a pénz, amit egyebek között a fix költségek csökkentésével lehetne hasznosítani. Mert, mondta, kevesellhető ugyan, amit az állam a vasútra költ, de az is százmilliárd forint. Csak éppen a MÁV nem érdekelt abban (illetve nem abban érdekelt), hogy vidéken költse el a mellékvonalakra felvett támogatást. A fiatalember olyan nonprofit társaság létrehozását tartotta szükségesnek, amely erre a támogatásra jogosult lesz. Emellett más okosságokat is mondott (ami a tudósításba nem fért bele), ami elég volt ahhoz, hogy rendszeres olvasója legyek a honlapjának, illetve annak oldalainak. Ezek közül a legújabb a vasutak.hu, amelynek alcíme, hogy szabad legyen a hazai pálya. A lefrissebb híreinek egyike pedig az, hogy egy vasútmegőrzési program keretében 37 mérföldnyi pályát vásároltak fel Délkelet- Wisconsinban. A felvásárolt pálya Saukville és Kiel között húzódik, és korábban a Canadian National Railway Company használta teherszállításra, de tavaly júniusban engedélyt kért a hatóságoktól, hogy megszüntethesse tevékenységét a vonalon. A szövetségi Felszíni Közlekedési Tanács októberben hagyta jóvá a kérvényt. Az állam ezután 1,55 millió dollárral egészítette ki a helyi érdekű Wisconsin and Southern Rail Company (WSOR) és a helyi szállítók által összeadott 350 ezer dollárt, hogy a vonal fenntartható legyen. A fiatalember a hír hátterével is szolgál, megírván, hogy Wisconsin Állam Közlekedési Minisztériuma eme, 1977-ben, a hosszú élettartamú, értékes vasúti infrastruktúrának a vasúti közlekedés éppen nem gazdaságos időszaka átvészeltetése érdekében indított programja révén tartja fenn azokat a vasútvonalakat, amelyeket jelenleg nem gazdaságos üzemeltetni. Másutt azt olvastam tőle, hogy míg az Egyesült Államokban a teherfuvarozás negyven százaléka ma is vasúton történik, Európában ez az arány mindössze hat százalék. Uramisten, akkor hol tartunk mi?! EGY ÚJ FIÚ Noha a fiú a honlapján olvasható írásainak tanúsága szerint más témákban is otthonosan utazik, erre a kérdésre természetesen választ találtam nála: már csak a vasutasok őrzik az EU-csatlakozással eltűnő határokat. Az állami vasúttársaság azzal van elfoglalva, hogy a nála jobb külföldi vasutakat és a magyar vasutasok kis magáncégeit távol tartsa a nemzeti tulajdonú pályától. Vezetői a problémák megoldása helyett a felszámolást erőltetik, be szeretnék zárni a pályák felét, és több tízezer vasúti dolgozót tennének munkanélkülivé Szerinte a politikusok nem néznek szembe a vidéki vasútba csomagolt számos vidékfejlesztési és szociálpolitikai kérdéssel, a vasút menedzserei legszívesebben bezárnák a vidéki vasutat; a vidék politikai képviselői pedig emiatt logikusan vétóznak meg minden változtatási próbálkozást. És megírja, hogy noha a vasút legtöbb vesztesége a városokat összekötő fővonalakon keletkezik, a vezetők a költségeket a mellékvonalakon mutatják ki, hogy aztán a politikai problémák megoldatlansága teremtsen ürügyet a status quo fenntartására. Vajon miért? Azért is írja, mert a csatlakozás előtti magyar kormányok az európai vasútpolitikáról alig vettek tudomást, és amikor a probléma nagyon a körmükre égett, többnyire mélyen a zsebünkbe nyúltak, és kifizették a mostani esztelen rendszer fenntartásának költségét. Akkor mit kéne tenni? Erről is van a fiúnak elképzelése: hogy előbbre léphessünk, meg kellene alkotni az európai irányelveknek megfelelő, vállalkozás- és adófizető-barát vasúti törvényt, az alternatív szolgáltatóknak pedig hozzáférést kellene adni a nemzeti pályához. A villamos energia és a légiközlekedés mintájára az integrált állami mamutot szét kell szedni elemeire. Létre kell hozni egy valóban működőképes pályakapacitás-elosztó szervet. Fel kell állítani egy független hatóságot annak ellenőrzésére, hogy minden vasúttársaság az irányelvben lefektetett egyenlő hozzáférés alapján, a pálya határköltségére alapozott áron használhassa az alapinfrastruktúrát Na de ki ez a fiatalember? Antal Dániel, közgazdász, az európai föderáció és a magyar respublika híve. Honlapjának első sorában jellemzi így önmagát. Megírja még, hogy a gazdaságpolitikát közgazdászként, publicistaként és köztisztviselőként is műveli, hogy szűkebb szakterülete a versenypolitika és a gazdaság jogi szabályozásának elmélete, valamint, hogy eddig behatóbban a pénzügyi szolgáltatásokkal, a vasúttal és az energetikával foglalkozott. Szerényen hozzá teszi, hogy 2002 és 2004 között valamelyest részt vett a magyarországi gazdaságpolitika alakításában, a gazdasági és közlekedési miniszter tanácsadójaként, majd a minisztérium főigazgatójaként. Elhallgatva, hogy a Meggyessy-kormány közlekedési szaktárcájánál tavaly januári lemondásáig az ország legfiatalabb főigazgatója volt. Viszont leírja, hogy elsősorban az információgazdálkodás, a közpolitika-alakítás intézményi ügyfélkapcsolatainak alakítása és egy régóta megoldatlan közügy, a vasúti szárnyvonalak kérdése foglalkoztatta ez idáig. Legújabban egy mondattal kiegészítette bemutatkozó sorait. Hogy 2005-től a vasútszabályozásért felelős miniszteri biztos, s hogy feladata a vasúti piac liberalizálásával kapcsolatos jogszabályok előkészítésének koordinálása, illetve a MÁV Rt. egyes társaságainak, illetve szervezeti egységeinek átszervezésével az új hatósági jogalkalmazó szervezet, a Magyar Vasúti Hivatal kialakítása. Vajon hagyják-e megbirkózni ezzel az új feladattal? Én drukkolok neked, fiú! Aczél Gábor A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 25

26 JELENTKEZÉSI LAP /SOKSZOROSÍTHATÓ/ a Kulturális Örökség Napjai rendezvényeihez szeptember , szombat vasárnap 1./ Résztvevő helyszín: neve:... címe(irányítószámmal):megye: telefon/fax szám: 2./ A szervező személy/szervezet neve:... címe(irányítószámmal):... telefon/fax szám: / A Pesti Est különszám programfüzetbe kerülő az épületről, helyszínről szóló rövid leírás (max: 300 leütés) / A nyitva tartás ideje: (mettől-meddig) szombaton: óra vasárnap: óra 5./ Rendezvény: lesz nem lesz Műsor:... Időpontja:... 6./Éjszakai program: lesz nem lesz Műsor:... Időpontja:... 7./ Vezetés: lesz nem lesz 8./ Az épület/helyszín alkalmas mozgáskorlátozottak látogatására: igen nem 9./ A helyszín megközelítése: 10./ Parkolási lehetőség: van nincs 11./ Információs anyag: lesz nem lesz 12./ Szervezett séta indulási időpontja, útvonala: / Szükségünk van: - zászlóra igen nem - plakátra... db - nyakba akasztható KÖN emblémával ellátott idegenvezetői jelvényre.db Megjegyzés: A jelentkezés alapján a bekapcsolódni szándékozó hozzájárul ahhoz, hogy a résztvevő helyszín előzetes tájékoztató listán, szakmai folyóiratokban és országos napilapokban, valamint Pesti Est különszámban és az interneten meghirdetésre kerüljön. Kérjük, hogy a rovatokat pontosan és olvashatóan szíveskedjenek kitölteni, mert az adatok ellenőrzésére nincs módunk, azok a jelentkezési lapon szereplő formában fognak a tájékoztató anyagokban megjelenni! A jelentkezési lapot június 30-ig az alábbi címre kérjük visszaküldeni: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Tel: , , Fax: KÕ KÖVÖN Az ötlet, amely Franciaországból indult, idén huszonegy éves. Az Európa Tanács 1991-ben karolta fel a programot, s védnökségével ebben az évben már negyvennyolc országban rendezik meg az egyre nagyobb népszerûségnek örvendõ örökségi napokat. A program célja a nagyközönség figyelmét olyan épületek, helyszinek tására, hogy megőrzésükhöz a helyi ságának, valamint annak tudatosí- értékeire irányítani, amelyek máskor részlegesen, időlegesen, illetve mai és más civil szervezetek társadal- közösségek, a döntéshozók, a szak- csak a társadalom egyes rétegei által mi összefogására, közreműködésére látogathatók, esetleg zárva vannak. van szükség. A lakókörnyezet kulturális értékeinek megismerése nem csupán azok se és az eseményeken való részvétel Az örökségi hétvége megszervezé- fenntartására, megőrzésére ösztönöz, mind a szervezők, mind a közönség hanem erősíti a lakóhelyhez, az országhoz való kötődést és az azonosszerveződés és demokrácia gyakor- számára jó alkalom a társadalmi önságtudatot is. latának erősítésére, a helyi értékek A Kulturális Örökség Napjai idén közös ünneplése révén a közös öröm is szeptember harmadik hétvégéjére, megtapasztalására. jelesül ára esnek. Ezen a szombaton és vasárnapon megnyitandó témája LÉLEKZŐ ÖRÖKSÉGÜNK- A tavalyi örökségi napok központi épületeknek nem kell feltétlenül védett (mű)emlékeknek lenniük, ko- temetők, arborétumok, botanikus re összpontosított, s kertek, parkok, rukra, funkciójukra nézve sincs semmilyen követelmény, de nyilván több közterek és egyéb tájépítészeti alko- kertek, természetvédelmi területek, érdeklődőt vonzanak, ha sajátos esztétikai vagy jelentős történeti értékük szerte (ingyenesen). tások sorát ezrek látogatták Európa- van. Ilyenek például a kortárs építészet, tájépítészet kiemelkedő alkotá- a KŐ KÖVÖN... MARAD címet vise- A Kulturális Örökség Napjai idén sai, amelyek sora a következő generációk számára a XX. század épített kúriák, paloták megnyitását, bemulik, s várak, erődítmények, kastélyok, öröksége. tatását célozzák. Szervezői Az európai rendezvény nemzeti koordináto- Érdemes a választott helyszíneken, és a megtervezett útvonalon vezetést ra Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgató- tartani, vezetőkként pedig szakembereket vagy olyan önkénteseket bevonni, akik az adott helyet jól isme- tér 6. Fax: ). Szervesága (1014 Budapest, Szentháromság rik. Sokan vannak például a több zői az igazgatóság munkatársai: Horváth Edina idővel és tapasztalattal rendelkező nyugdíjasok, vagy éppen az újdonságokra fogékony fiatalok között, tel.: tel.: , Kertész Margit akik szívesen megosztják másokkal és Kozma Csilla (csilla. tudásukat. tel.: Egy épület, helyszín látogathatóságát bárki kezdeményezheti. A ven- alább) tőlük lehet kérni. Ők meg azt 82. Zászlót, plakátot (ezek célját lásd dégek fogadása önként vállalt szolgálat. kapcsolataikról az önkormányzatok kérik, hogy az esetleges határon túli A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat alkalmat kínál érsák külföldi partnereiknek, ismerő- tájékoztassák őket, illetve továbbíttékeink sérülékenységének, mulandóságának és a megőrzésük fontostén náluk igényelhető seiknek a jelentkezési lapot és a szin- felhívást. Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 26 Országos Szövetségének folyóirata

27 ...MARAD A Kulturális Örökség Napjai szervezéséhez az Európa Tanács az eddigi tapasztalatok alapján az alábbiakat javasolja: A helyszínt ingyenesen lehessen látogatni, s csak kivételes esetben (különösen nagy értékek veszélyeztetettsége miatti őrszolgálat költségeinek fedezésére) kérjenek a látogatóktól belépti díjat. Az épület, park, vagy más helyszín megjelölésére emblémás zászló szolgáljon. Ezek elkészültek, s a szervezőktől igényelhetők, nem kell fizetni értük, s mindenki kap belőlük a jelentkezés sorrendjében, amíg a készlet tart. Akárcsak a plakátokból, amelyeket a látogatandó épület bejáratnál tanácsos elhelyezni, s rajtuk feltüntetni a nyitva tartás időtartamát, a vezetések időpontjait. E plakátokon lévő üres mezőbe bármilyen további (figyelemfelkeltő, tájékoztató) anyag beilleszthető. Igen hasznos, ha a látogatók akár a legegyszerűbb eszközökkel elkészített írásos, esetleg rajz- vagy fotóillusztrációval ellátott információs anyagot, kiadványt kaphatnak, vásárolhatnak az épületről. (Ezeken az épület, helyszín helyreállításának tervezésében és kivitelezésében részt vevő, vagy azt támogató szervezetek, magánszemélyek nevét illik, a rendezvény logóját pedig a szervezők kérik feltüntetni). Az ingyenes látogathatósággal nem ellentétes az önkéntes adományok elfogadása. A program színesítése, a családi látogatások segítése érdekében érdemes egyéb eseményeket is szervezni (kiállítást, filmvetítést, koncertet, színházi előadást stb.). Érdemes gondolni a testvértelepülésekkel közös vagy párhuzamos programok szervezésére, az esetleges nemzetközi együttműködés lehetőségeire. Nagy érdeklődésre tarthat számot a tematikus útvonalak és/vagy a kisebb területeket vezetéssel bemutató séták szervezése (például a helytörténeti körök bevonásával). Célszerű a látogatható épületek, helyszínek listáját már három héttel az örökségi hétvége előtt, mint fontos helyi eseményt a helyi nyomtatott/elektronikus sajtóban megjelentetni. A fiatalok és főleg az iskolás gyerekek érdeklődésének felkeltésére és aktív részvételére különösen nagy gondot kell fordítani. Ahol megoldható, lehetővé kell tenni, hogy az örökségi napok rendezvényein a mozgáskorlátozottak is résztvehessenek. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársai kérik, hogy az örökségi napok helyi eseményeiről, a látogatók számáról október 10-éig tájékoztassák őket, s a címükre eljuttatott esetleges írásos beszámolóhoz fényképeket is mellékeljenek. Az e cikkünkhöz mellékelt fotók a tavalyi örökségi napokon Budapesten (a Szent Gellért kápolnánál), Isaszegen (a temető-kápolnánál) és Vonyarcvashegyen (a Szent Mihály kápolnánál) készültek. A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 27

28 SOMOGYORSZÁG őrzi az emlékét MINDENNAPOK Somogy megye nyugalmazott főépítésze, dr. L. Szabó Tünde, Ybl-, Podmaniczky- és Kós Károly-díjas építész nem mosolyog többé. Hatvan éves volt. Aki ismerte, s aki vele dolgozott, az tudja: gyakran éppen a mosolyával bírta rá a polgármestereket, jegyzőket, képviselőket, hogy ne bontassanak le egy-egy épületet, őrizzék meg a haranglábat, az út menti keresztet, vagy a míves bejárati ajtót, s helyezzék védelem alá építészeti értékeiket. Mert azt vallotta: a múlt, eleink öröksége, tudása és tehetsége arra kötelez bennünket, hogy megőrizzük és újra felfedezzük mindazt, ami még menthető. Mert tisztában volt azzal: minél mélyebbre nyúlnak a gyökereink, annál biztonságosabban állunk e földön. Az Európa Nostra-díjas Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, a kaposvári Csokonai Fogadó, az Arany Oroszlán patika, a somogyvári bencés apátság kolostora, a buzsáki tájház, a badacsonyi Szegedi Róza ház, a grábóci görögkeleti szerb templom. Épületek egész sora őrzi az emlékét. És említhetem több somogyi kastély a gálosfai, a bolhási, a csombárdi, s a balatonkeresztúri Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 28 Országos Szövetségének folyóirata újrahasznosítási tervét is, amelyek dr. L. Szabó Tünde nevéhez fűződnek, hiszen a somogyi kastélyfelújítási program egyik fő szorgalmazója volt. Talán azért is, mert amint azt egyik interjújában megjegyezte ő maga is szívesen élt volna egy szolid eleganciával berendezett kúriában. Amerre járt, értékek létrehozására ösztönözte a települések lakóit. Gondoljunk a szóládi löszpincék megmentésére, amelyért a település önkormányzata Henry Ford-díjat kapott, vagy Somogydöröcske Európai Falufejlesztési díjára, amelyben egyetlen utcájáért részesült! L. Szabó Tünde számos riportban, tudományos publikációban hangsúlyozta: amit tesz, azért teszi, hogy Somogy cégtábláját fényesítse. Jóllehet, Gyulán született és gyerekeskedett (ahol egyébként 2000-ben az év főépítészeként életműdíjat vehetett át), főépítészként és a településrendezési társulás vezetőjeként Somogy megyéért élt, s halt. Kevés olyan somogyi emberről tudok, aki ennyire ismerte és szerette a megyéjét, és ennyi áldozatot vállalt volna érte. Főként Somogyországban alkotott. Mindig nagy szeretettel beszélt Somogyterves kollégáiról, arról az alkotóműhelyről, amelyben sokat tanult. Az építészek körében többszörösen igaz: munkájuk legfőbb motiváló ereje, hogy maradandót alkossanak. Ő ezt megtehette és meg is tette. Maradandó alkotásai révén elismert, megbecsült mestere volt szakmájának, rendkívül gazdag életműve európai hírű tekintéllyé avatta. Számos elismerést kapott; köztük két állami Az Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény az országban egyedülállóan egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeit megőrizni. A gyűjteménybe áttelepített lakó- és gazdasági építmények Belsõ-Somogy falvaiból, a Zselicségből és a Drávamentérõl származnak. Az áttelepített öt lakóház külsõ megjelenésében az 1848 utáni népi építészet emlékanyagát hordozza. A telkeken elhelyezett gazdasági építmények a ház lakóinak vagyoni állapotára utalnak. Az épületek berendezési tárgyai a hagyományos paraszti kultúra eszközkészletét idézik fel.

29 kitüntetést és Somogy megye önkormányzatának alkotói díját. Erénye volt, hogy a legkisebb falu késköszörűsével éppúgy meg tudta értetni magát, mint neves profeszszorokkal, vagy hallgatóival a pécsi egyetemen. Mély humánum és bölcs derű jellemezte; még a legfeszültebb helyzetekben is meg tudta őrizni nyugalmát. Nem volt kitárulkozó, de a szeretetre mindig szeretettel válaszolt. Azért, mert ő maga is szeretnivaló volt. Szenvedélyes fotós hírében állt. Ragaszkodott ősrégi fényképezőgépéhez, amelyet nem akart digitális gépre cserélni. Mindig szaladva hozta, s nagynagy örömmel mutatta legújabb fotóit, olykor őszinte naivitással rácsodálkozva egy-egy részletgazdag felvételre. A fotói is őrzik emlékét. Itt hagyta a múzeumát is, amelynek darabjait számos római kori téglával oly nagy örömmel gyűjtötte össze és rendszerezte az elmúlt évtizedekben. Dr. L. Szabó Tünde a kaposvári Keleti Temetőben alussza örök álmát. Több százan kísérték utolsó útjára. Somogy Megye önkormányzata nevében dr. Vörös Tamás főjegyző búcsúztatta. Lörincz Sándor A bencés apátság restaurált romjai Somogyvárt az ország harmadik nemzeti emlékhelyévé tették. MINDENNAPOK Egy életmûdíjas nyilatkozatából Meglepetésként érte annak idején (a évben) a nyugdíjba készülő L. Szabó Tündét, hogy az Országos Főépítészi Kollégium életműdíjjal jutalmazta. Fel sem merült bennem nyilatkozott a kitüntetés átvételének napján, hogy tizenöt éves megyei főépítészi tevékenységem után ilyen meglepetésben lesz részem. Az alábbiakban ebből a nyilatkozatából elevenítünk fel néhány részletet. A szakma talán nem is értette, hogy Ybl-díjas építészként miért váltam meg a tervezőasztaltól egy teljesen más terület, a közigazgatás kedvéért. Mindezt ráadásul nőként. Somogy megyében 235 település van, amely nagyon nagy szám, s kevés a főépítész. Ma 23 helységben működik 10 építész kolléga. Ez azt is jelenti, hogy nagyon sok hárul szakmai szempontból a megyei főépítészre. Visszatekintve úgy látom, hogy mind a megyei önkormányzatok, akkor még tanácsok részéről, mind pedig részemről közös együttdolgozás, együttgondolkozás alakult ki, s becsülete lett a szakmának, s ily módon sikerült ráirányítani a figyelmet a települések értékeire. Tudomásom szerint az országban nincs más megyei önkormányzatnak olyan közgyűlési bizottsága, mint nálunk, amelyet környezetvédelmi és műemléki bizottságnak hívnak, és éves kerettel rendelkezik a kistelepülések műemléki és helyi épületeinek támogatására. Somogy megye létrehozott egy 10 millió forintos alapot is, amelyből a települések tudják biztosítani a pályázatokhoz szükséges önerőt. A megye ezen kívül támogatta azt a 15 éves szakmai tevékenységet, amely során fölmérettük az összes nem védett kastélyt, ami szám szerint 116 (a védettek száma csak 56), és fölmérettük az öszszes majort és magtárat. Így összeállt egy műemléki tervtár közel 400 dokumentációval, amit egyetemi hallgatóknak és oktatóknak rendelkezésére bocsátunk, valamint van egy terület- és településrendezési tervtárunk is, amelyben valamennyi település érvényes rendezési terve megtalálható. Saját gyűjtésem alapján négyezerre tehető a megyében azon objektumok száma, amelyek helyi védelemre érdemesek, miközben 540 a hivatalosan védett műemlék. Ez egy óriási felelősség az önkormányzatok számára, és a szakmának feltétlenül segítenie kell. A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 29

30 folyóiratamindennapok EGYÜTT SOMOGYBAN Együtt Somogyban, együtt Európában! Ez volt a mottója az idei somogyi és a nagyközség példás kapcsolatát gármestere köszöntőjében a megye megyenapnak, amely ezúttal is gazdag programsorral hívta ünnepelni lájukról ahova több mint 80 tele- emelte ki; büszkén beszélt az isko- az országnyi megye polgárait. Vízkereszt napján 507 éve a megyék véka alá: szeretné, ha Kadarkút miepülés 820 diákja jár, s nem rejtette MINDENNAPOK közül elsőként ekkor adományozott lőbb város lenne. Dr. Gyenesei István, Somogy Megye Közgyűlésének címer- és pecséthasználati jogot Somogynak II. Ulászló király katonai elnöke ünnepi beszédében azt tanácsolta: ne higgyünk a szirénhangok- tiszteletadással emelkedett magasba az állami lobogó és Somogy zászlaja. nak, amelyek szerint baj van a világunkkal. Nincs baj, mondta, csak túl A ma múzeumként működő hajdani vármegyeházán dr. Gecsényi Lajos, sok a bajkeverő és kevés a segíteni a Magyar Országos Levéltár igazgatója felavatta a somogyi megyegyűta, hogy a korszerűnek hitt modern akaró, hittel cselekvő. Hangsúlyozlés tisztségviselőit 1848-tól megörökítő táblát. Sokakat vonzott a múzerekkel rendelkező közösségek nél- formák semmit sem érnek a gyökeum nagytermében neves előadókkal kül. Gyurcsány Ferenc kormányfő megrendezett A megyei közigazgatás díszvendégként félig somogyinak története című konferencia, amelyen vallotta magát, mert az apja Igalban a megyei önkormányzat és a Somogy született, s beszédében megjegyezte, Megyei Civil Fórum közötti megállapodás is megköttetett. ráló Kadarkútnak eddig két támo- hogy a városi cím elnyerésére aspi- A kadarkúti iskola tornacsarnokában tartott központi ünnepsé- belügyminiszter asszonyt, ám e napgatóját ismerte: a megyei elnököt és a gen Verkman József, Kadarkút pol- tól van egy harmadik is: a Magyar Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 30 Országos Szövetségének Köztársaság miniszterelnöke. Igazat adván az előtte szólónak maga is kijelentette, hogy nem a baj nagy, hanem a bajkeverők száma a sok. Nem olyan bonyolult az élet, mondta többek között, inkább mi tesszük bonyolulttá. És időnként, amikor pörölünk és elégedetlenek vagyunk, akkor azt is mondjuk magunkban, hogy jobb lenne már túllenni ezen. Jobb lenne újra egy kis nyugalom. Azt szeretnénk, ha baj van, akkor legyen kihez fordulni: családhoz, ismerőshöz, rokonhoz, a községhez. Mondandója végén arra is utalt: a csoda nem Budapesten lakozik, s nem is a politikában, hanem az egyes ember lelkében, vágyaiban, tehetségében rejlik, és Somogynak abbéli képességében, hogy tud dolgozni és szeretni, és tele van csodálatos emberekkel. Ezután Kertész Sándor kaposvári festőművész megyéje iránti hálából Ikaros című olajfestményét ajándékozta Somogynak. A nagyméretű alkotást, amely a színpad látványeleme volt, Sárdi Árpád, a megyei közgyűlés alelnöke vette át és köszönte meg egy díszoklevéllel. Oklevelet többen is kaptak, akik kiemelkedő tevékenységükkel a megye fejlődését, hírnevének növelését szolgálták, illetve kimagasló érdemeket szereztek. A megye legmagasabb elismerését, a Somogyért Kitüntető Díjat és a megyecímerrel díszített aranygyűrűt ezúttal a 93 esztendős dr. Ki-

31 rály Béla nyugalmazott vezérezredes, hadtörténész, egyetemi tanár kapta. Somogy Polgáraiért díjat harmincan kaptak; köztük dr. Berényi Sándor Somogyszentpál, Eller János Somogyszob, Horváth Endre Öreglak polgármestere, Horváth Gábor, Barcs polgármesteri hivatalának sportreferense, Péntek István, a megyei önkormányzati hivatal nemzetközi és turisztikai főosztályvezető-helyettese, dr. Spiegl József, a Somogy Megyei Közgyűlés tanácsnoka, Takács János, Kadarkút címzetes főjegyzője, valamint Helmut Beck, Sinsheim nyugdíjas alpolgármestere, a német Rhein- Neckar járás közgyűlési tagja. Az ünnepi közgyűlés eseményeit művészi produkciók gazdagították. A friss Somogy Polgáraiért-díjas Znamenák István színművész és Pap Tamás, a pécsi Református Gimnázium végzőse verset mondott, Berlik Zoltán és az iskola tanítónője, Erdős Melinda egy rockoperából énekelt lírai kettőst, Bogáthy Gábor trombitaművész szólózott hangszerével, majd kaposvári gimnazista tanítványaival együtt szolgáltatott fúvószenét, az Arany Páva-díjas kadarkúti népdalkör népdalokat adott elő, s a műsort a Somogyi Aprók elnevezésű gyermektáncegyüttes előadása zárta. Másnap a Kisebbségek az Európai Unióban című konferenciával a megyeházán folytatódott a programsor, majd egy kiállítás nyílt Somogy élő népművészetéből, és a címerteremben elhelyezték az Örökségünk Somogyország Kincse kitüntető cím mellé járó aranyozott miniatűr grafikákat, valamint a Somogyi Hírlap 2004-es almanachját. Az eseményen megjelent az Országgyűlés barcsi születésű elnöke, dr. Szili Katalin, és a belügyminiszter. Dr. Lamperth Mónika somogyi kötődéseiről és Somogy kincseiről beszélt, idézte Csokonait, amiért jelképesen jelest adott neki Szabó Sándor, a csurgói Csokonai református gimnázium igazgatója. Az idei megyenap a tavalyin született csecsemők ajándékozásával folytatódott, majd régióbállal zárult Siófokon, a Hotel Azúrban, ahol hétszáz somogyi, tolnai és baranyai vendég táncolt hajnalig. (LS) Budapest, Debrecen, Eger, Gyôr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém a vágyakozó TIZENEGY MINDENNAPOK Magyarország fenti városai közül valamelyik egy német várossal párban 2010-ben megkaphatja az Európa kulturális fővárosa címet. Azt a lehetőséget, hogy megismertetve kulturális értékeinket, művészetünket érdeklődők, turisták sokaságát fogadjuk egy éven át, s azon is túl. A tét óriási. Az e címmel korábban kitüntetett városok mindegyike tetemes presztizs-növekedést, gazdasági felemelkedést (új munkahelyek teremtődtek) és nemzetközi ismertséget ért el. Az Európai Unió országainak kulturális miniszterei még 1985-ben, inditották el az akkor még Európa kulturális városa elnevezésű (Melina Mercouri, az akkori görög kultuszminiszter, a neves színésznő által kezdeményezett) programot. Ez a programsorozat azóta az európai polgárok egyik kedvezményezettjévé vált. És sikeressége révén jelentős mértékű gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődést generált el az adott városban és az érintett régióban. Az első európai kulturális város természetesen Athén volt. Aztán következett Firenze, Amszterdam, Berlin, Párizs ban Graz, tavaly Genova és Lille, az idén az írországi Cork. Legújabban a kulturális fővárosok kijelölésének új rendjét, az egyes évekre jutó országpárosokat 2016-ig határozták meg a miniszterek, kikötvén, hogy 2009-től minden évben egy korábbi és egy újonnan csatlakozott uniós tagország egy-egy városa kapja a rendezvénysorozat megszervezésének a jogát. A sort 2009-ben Litvánia és Ausztria nyitja meg (Litvánia abban az évben ünnepli államiságának ezredik évfordulóját). És 2010-ben a németországi Regensburg, Karlsruhe, Potsdam, Bréma, Kassel, Braunschweig, Essen, Görlitz, Halle vagy Lübeck mellett egy magyar város lehet Európa kulturális fővárosa. Amikor tavaly ősszel a kulturális tárca amellett döntött, hogy nem kijelöli, hanem megpályáztatja a cím elnyerésére aspiráló (vágyakozó) városi önkormányzatokat, Hiller István azt mondta: a cím nem azt jelenti, hogy az adott város előtt megnyílik az unió bőségszaruja. Az a tapasztalat, hogy a pénz egy százaléka érkezik a közösségtől, a többit itthon kell előteremteni. December vége volt a szakmai alapkoncepció beadásának első határideje. Tizenegy város önkormányzata nyújtotta be pályázatát, amelyek közül február végéig választják ki a legmegalapozottabbakat, majd idén ősszel következik a második forduló, amelynek során a nemzetközi zsűri már eredményt hirdet. A győztes város pályázatát 2006 elején terjesztik elő Brüsszelben. Megyei tudósítóinknak sikerült több-kevesebb információt szerezniük a tizenegy pályázatról, amelyekről a következő oldalakon közölt öszszeállításban olvashatnak. A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 31

32 MINDENNAPOK Budapest A főváros vezetői úgy vélik, hogy Budapest már most is Európa (egyik) kulturális fővárosa. Schiffer János főpolgármester-helyettes szerint Budapest kulturális kínálata vetekszik Európa többi nagyvárosáéval. A főváros mai kulturális arculatának kialakulásában a maga történeti fejlődésének minden periódusa nyomot hagyott. Az arculat egyik legerősebb vonása multikulturális hagyományában gyökerezik. A város kulturális életébe a legkülönbözőbb nemzeti kultúrák elemei kerültek, és jelen van egy kommercializált nemzetközi kultúra is. Az eltérő elemek, összességükben Budapest sajátos és egyedi kultúráját gazdagítják, és ezzel vonzerejét növelik. Múzeumai és galériái, zenei és színházi élete, egyedülálló art mozi hálózata, könyvünnepei, fesztiváljai arra predesztinálják a magyar fővárost, hogy nyertesként kerüljön ki ebből a versenyből. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne bevonni más hazai, sőt határon túli nagyvárosokat is az együttműködésbe, a közös reprezentálásba. Demszky Gábor főpolgármester sajtótájékoztatóján vázolta a budapesti pályázat lényegét. A város újraegyesítését szimbolizáló projekteket kívánnak megvalósítani a víz és a metropolisz címmel, s többek között egy, a Dunán úszó, mesterséges sziget kialakítását tervezik (talán grazi példára, ahol múzeum épült a vízre). A Dunán átívelő aquincumi híd is megépülne. A fejlesztések között az évtizedek óta hiányzó, épület nélkül működő Műszaki Múzeum és tudományos park kialakítása szerepel az óbudai gázgyár területén. Végre újjáépülne a Várkert Bazár, a budai alsó rakpart 6 kilométer hosszú, 10 méter széles zöldsétánnyal gazdagodna, a pesti oldalon a közraktárak átalakulnának kulturális célú épületekké. Lenne bennük színház, galéria, hangversenyterem, könyvesbolt, kávézó. Központi szerepet kapna a Sziget Fesztivál is a programok között. A rendezvények sikeres lebonyolítását segítené a 2010-re megépülő 4-es metró. éppúgy, mint a budai főgyűjtő csatorna felett kialakítandó is. A városfejlesztési koncepcióban szerepeltetett tervek közül a pályázat második fordulójában szándékoznak kiválasztani a magántőke bevonásával megvalósítandókat. Debrecen A cívisváros előpályázatát Debrecen első sétálóutcájában, a Poéta söröző épületében mutatta be a sajtó képviselőinek az elmúlt év utolsó napjaiban Turi Gábor európai kulturális ügyekért is felelős alpolgármester és Gulyás Gábor, az anyag szerkesztője. A Batthyány utcai házban az akkori színházépület tőszomszédságában élt egy ideig Petőfi Sándor. Egyúttal felavatták az ezután ott működő Debrecen 2010 Klubot is, amely a győzelemért fáradozó önkéntes segítők bázisa lesz a jövőben. Ők meglehetősen sokan vannak, a legkülönbözőbb világnézetű és pártkötődésű, de az ügy iránt elkötelezett kulturális szakemberek. A város pályázata a Nyitott kapuk című kötetben is megtestesült, amelynek majd 2000 oldalas melléklete képezi a tulajdonképpeni előpályázatot. Turi Gábor alpolgármester elmondta: A nehezebb utat választottuk: nem egy szűk pályázatíró csoport dolgozott, hanem nagyon széles társadalmi összefogás eredménye a pályázat. A munka dandárja az utolsó hónapra maradt; ilyen rövid idő alatt ilyen minőségű könyvet rekordteljesítmény létrehozni. Az 1500 példányban megjelenő könyvet azok között az aktivisták között osztják szét, akik tovább bábáskodnak a májusra beadandó végleges pályázat fölött. A pályázati anyagot a város internetes honlapján is közreadják, ahol észrevételeket és javaslatokat is szívesen látnak. Ezzel kapcsolatban az alpolgármester megjegyezte: Nagyon fontos, hogy a lakosság az ügy mellé álljon, hiszen nélküle nem működhet a program. Gulyás Gábor szerkesztő a kiadvánnyal kapcsolatban elmondta: Az Európai Uniós tagsággal terek nyíltak számunkra, s a kiadványban szereplő kulturális fővárosi koncepció is összeurópai összefüggésekben elgondolt programokat takar, amelyekben nemcsak Debrecennek, hanem az egész térségnek is Hortobágytól Nagyváradig szerepet szánunk. Létre kívánják hozni például a több települést érintő Hagyományok Háza hálózatot. A cselekvési programban határon túli létesítményekben is gondolkodnak, például az ottaniakkal közösen kívánják megvalósítani Nagyváradon a Transsylvania Múzeumot. A pályázati terv fontos része a kisebbségi program is: Debrecenben Minoritas Kisebbségkutató Központot és roma múzeumot is létrehoznak 2010-ig. Ilyen és ehhez hasonló elképzeléseket illeszt a pályázat Debrecen gazdag hagyományainak rendszerébe. A pályázati anyagot a könyvet és a mellékletet a város lakossága előtt is felmutatta az alpolgármester. A bemutató után következő Edda koncertnek is köszönhetően több ezer debreceni jelenlétében indították el az előpályázat anyagát a fővárosba, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának döntéshozóihoz. Gőz József Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 32 Országos Szövetségének folyóirata

33 Eger Eger a város alatt húzódó pincerendszer turisztikai hasznosításával, egy fényművészeti központ kialakításával és az egykor szerbek lakta Szent Miklós városrész rehabilitációjával pályázik az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére. Ezer év és ezer érv szól amellett, hogy miért éppen Eger legyen ben Európa kulturális fővárosa indokolta a pályázat beadását Nagy Imre, a település polgármestere, aki jól tudja, hogy a cím elnyerése önmagában nem jár pénzzel, ám ebben az e- setben a város olyan mértékű kormányzati és az Európai Uniótól származó segítségre számíthat, hogy nagyobb eséllyel és gyorsabban valósíthatja meg fejlesztési elképzeléseit. Nagy Imre elmondta, hogy az elmúlt évtizedben a településen számos fejlesztési elképzelés érlelődött, és ma már konkrét terveik vannak. A terveket ismertetve Protovinyné Zsilinszky Erzsébet, a polgármesteri hivatal kulturális irodájának vezetője elmondta: a Város a város alatt elnevezésű projekt keretében egyfajta második belvárost kívánnak kialakítani a település központja alatt húzódó pincerendszerben, üzletekkel, szórakozóhelyekkel és kiállítótermekkel. A jelenleg kihasználatlanul álló úgynevezett Nagy-zsinagógában kapna helyet a Kepes Fényművészeti Központ. Az épületben tervezik elhelyezni Kepes György Heves megyei születésű, nemrég Amerikában elhunyt világhírű fényművész gyűjteményét, amelyet a mester a városnak adományozott. A tervek között szerepel a korábban szerbek által benépesített, a Szent Miklós szerb ortodox templomot övező Szent Miklós városrész rehabilitációja, amelynek révén jelentősen kitágulna az egri belváros. A Kis-zsinagógában táncművészeti központot kívánnak kialakítani a városképet uraló Líceum épületének udvara alatt pedig egy háromszintes kulturális és tudásközpont kaphat majd helyet. T. Á. Gyõr A győri pályázat középpontjában a technika, a kultúra és a környezet áll. E hármas harmóniájában vélik a jövőt megalapozni a város lakói. Rechnitzer János, a pályázatot öszszeállító Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója elmondta, hogy elsősorban nem a történelmi múlt, hanem a jövő üzenetét fogalmazták meg. A térségkutató professzor és csapata hét programcsomagot állított össze. A várossal és a régióval foglalkozó fejezet tartalmazza például azt az elgondolást, hogy legalább száz belvárosi udvart tegyenek alkalmassá kulturális rendezvények befogadására. Nemcsak koncert-, tánc-, vagy kiállítási helyként használnák ezeket a tereket, hanem szeretnék általuk közelebb vinni egymáshoz a városlakók különféle közösségeit. A tudomány és felfedezés témakörében a személyautónak van kitüntetett szerepe, mivel annak Győrött (Magyarország legnagyobb exportőre, az Audi Hungaria Motor Kft. jóvoltából) kultúrája van, benne a modernizáció és a mobilitás igénye is kifejeződik, s ezáltal a technika, a kultúra és a környezet harmóniája ezen a ponton gyakorlatban is megmutatható. A nemzedékek, az idősebb és fiatalabb korosztályok egymáshoz közeledésének helyszíne lehetne a Generációk palotája és a Médiaközpont, ahol idősek és fiatalok igényüknek megfelelő kultúrálódási lehetőségeket találhatnának. A pályázat városfejlesztést indukál, a programhoz több beruházás is kapcsolódik, amilyen egy egyetemi könyvtár építése, vagy például egy archeológiai skanzen, továbbá egy neotechnológiai múzeum létesítése. Ez utóbbi az ipartörténeti kiállítás mellett a legújabb technológiák bemutatóhelye lehet. M. ZS. Kaposvár Ez a kulturális diadal, a múlt árnyainak leküzdése, Kaposvár kultúrájának legmélyebb üzenete. Európa népeinek egyik legfontosabb feladata ma végleg száműzni a kontinensről a történelem szörnyeit. Kaposvár tehát példa és mindenképpen méltó arra, hogy egy időre Európa kulturális fővárosa legyen. Babarczy László, a kaposvári Csiky Gergely Színház Kossuth-díjas igazgatója vélekedik ekképp a somogyi megyeszékhely önkormányzata által Szabadság, Európa, Kaposvár címmel benyújtott, kötetben is megjelentetett pályázati anyagban, amelyet a jelenlegi kormány két tagja, dr. Lamperth Mónika és dr. Kolber István is támogat. Stickel Péter, a megyei jogú város oktatási, kulturális és sportigazgatója bizakodóan és lelkesen tájékoztatott arról, hogy milyen attrakciókkal készül Kaposvár 2010-re. Mint mondta, mertek álmodni, s nemcsak papírra vetették álmaikat, hanem látványterveket is készítettek róluk. A hajdani kaposvári vár területén amelyet ma csak egy szélkakas, s városszépítők jóvoltából egy emléktábla jelez szeretnék felépíteni Magyarország és Európa új kulturális katedrálisát. Egy olyan, több mint húszezer négyzetméteres alapterületű, szállodát is magába foglaló létesítményt, amely a hetvenezres, hangulatos, kissé mediterrán jellegű kisváros szimbóluma lehet. Benne a különféle művészeti ágaknak kínálnának remek helyszínt: hangver- MINDENNAPOK A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 33

34 MINDENNAPOK nagy igény, mint éppen mostanában a globális és helyi értékek harmonizálására. Ilyen globális és helyi érték mindenekelőtt a kodályi örökség. Hiszen Kodály Zoltán nemcsak kecskeméti születésű, nemcsak magyar és egyben európai, de óriási hatása volt és van az egész világ zenekultúrájára. Sokoldalú és gazdag életműve a legszebb példa a nemzeti hagyományok és az európai kultúra vívmányainak ötvözésére. A pályázat középpontjában álló Kodály-programban kiemelt szerepet kap a nagy zeneszerző, zenepedagógus által az országban elsőként alapított énekes iskola? Igen, valamint a világ minden országából nagy számú hallgatókat fogadó Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, és több más intézmény, hiszen a zenei nevelés terén Kecskemét már most Európa kulturális fővárosa. Nem véletlenül büszkélkedhet a város megannyi Európa- és világhírű zenei együttessel, többek között az Aurin és Miraculum Leánykarral, az Ars Nova Énekegyüttessel, a Kecskeméti Szimfónikus Zenekarral, s a sort még hosszan folytathatnám, miközben még nem is szóltam az ugyancsak híres-neves kamarazenei, népzenei és táncműhelyekről. E gazdag zenei hagyományokat tudja-e, kívánja-e Kecskemét továbbfejleszteni? Igen. A pályázatunk középpontjában álló Kodály örökség program keretében szeretnénk például a Wagner-kultuszhoz hasonló rendezvénysorozatot indítani. Ehhez a műemléki védettségű Rudolf laktanyaegyütsenyeknek, színházi, tánc- és bábelőadásoknak, kiállításoknak. Például egy, A magyarok országa című valamennyi tájegységnek bemutatkozási lehetőséget teremtő állandó kiállításnak, s az Európa nemzetei a nemzetek Európája elnevezésű, a kibővült európai közösséget bemutató 2010-es tárlatnak. A Szabadság Múzeum a belvárosban lévő, egykori Latinca Művelődési Házban kapna helyet, ahol állandó kiállításon elevenítenék fel az európai népek szabadságküzdelmeit, illetve mutatnák be a szabadsághiányos állapot következményeit. A néhai Vörös Csillag mozi az elképzelések szerint többcélú kulturális közintézmény lenne, emellett a régió legkiválóbb akusztikájú koncerttermeként a komolyzene otthona. A város kedvelt pihenőhelye a Deseda, ahová kisvasút vinné a gazdag wellnes-szolgáltatások sorát igénybe vevő, s az európai modern szobrászat itt kialakítandó parkját megtekintő látogatókat. A pályázatírók egy különös városmúzeumról is álmodnak. Ebben az utcák, a terek alkotnák termeket, bemutatván olyan értékeket vagy másolataikat, amelyek jelenleg múzeumi falak közé vannak zárva. A cél az, hogy könnyen befogadható információkat kapjon az arra sétáló a kiállított tárgyakról, történetükről. Kaposváron sűrítenék a fesztiválokat, s a nagy tömegeket vonzó rendezvények mellett (amilyen a farsangi napok, a Festők Városa hangulatfesztivál vagy a Szentjakabi Nyári Esték) A gyermekek Európája elnevezésű játékvásárral, s az európai borkultúra gazdag hagyományait felelevenítő, Portótól Tokajig című gasztronómiai bemutatóval bővítenék a kínálatot. Meg egy, a kontinens valamennyi országát, városát, tájegységét ábrázoló képeslapgyűjtemény bemutatásával. A Kaposvárra érkező vonatokat, buszokat feldíszítenék, előre jelezvén az utasoknak: Európa Kulturális Fővárosába igyekeznek, emellett e járműveken zenei, irodalmi vagy képzőművészeti programokkal töltenék ki az utazási időt. A somogyi megyeszékhelyt és a Balatont jó minőségű kerékpárúttal tervezik összekötni, s a Kaposvár Szigetvár közötti régi vasúti töltésen is egy kerékpárút futna. Kaposváron és a majdani német testvérvárosban egy éven hatalmas vetítőfalon láthatnák egymást a két város lakói. A Balatontól a Dráváig, sőt, az Isztriáig nyomulnak majd programjaikkal, amelyekbe a külföldi testvértelepüléseket, s a testvérmegyéket is bevonnák. Lőrincz Sándor Kecskemét Nagy szülöttje, Kodály Zoltán örökségére építve nyújtotta be pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért Kecskemét önkormányzata. Szécsi Gábor polgármester szerint ugyan Budapestnek van a legnagyobb esélye a megtisztelő elismerés elnyerésére, mégis van okuk reménykedni. Részint azért, mert az Európai Unióban érzékelhető a törekvés a kiegyenlítésre, a vidék fejlesztésére, de főként azért, mert az európai közösségben még soha nem volt ilyen Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 34 Országos Szövetségének folyóirata

35 tesben felépíteni a Kodály Kulturális Központot, amelynek része lesz egy nyolcszáz hallgatót befogadó hangversenyterem és egy szabadtéri színpad. Úgy tudom, a kecskeméti pályázat fővédnöki tisztét Kodály Zoltánné vállalta el, aki ajánlásában a hírös város irodalmi, színházi, képző- és iparművészeti, népművészeti és építészeti hagyományaira, egyedülálló művészeti műhelyeire, kertkultúrájára, természet- és tájvédelmére is felhívja a figyelmet. Kodály Zoltánné ajánlásában azokat az értékeket emelte ki, amelyek egyszerre helyiek és globálisak. Helyi kuriózum például az Európában egyedülálló Szórakaténusz Játékmúzeum, amelyet a világ bármely részéről ide látogató gyermek élvezhet, s amelynek a párját, az Antanténuszt szeretnénk megépíteni a játszani vagy kézműves foglalkozásokkal kikapcsolódni kívánó felnőttek részére. Ilyen helyi s egyszersmind globális érték a Nemzetközi Tűzzománc Műhely, a Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Természet Háza avagy a Munkácsy-díjas festőművész, Bozsó János által létrehozott múzeum, a Bozsó Gyűjtemény. Magam a helyi és globális értékek harmóniája mellett a város hídszerepét tartom fontosnak. Azt, hogy az ország közepén, földrajzi elhelyezkedésénél fogva ténylegesen, története folytán pedig szimbolikusan is híd tudott lenni a kelet és nyugat, az elmaradottság és a felemelkedés, a pogányság és kereszténység, a falu és város, a paraszt és a polgár között. Gondoljunk csak a szecesszió szabadtéri múzeumának tekinthető belvárosra, amelynek központjában Európában szinte egyedülálló módon egy 250 méteres sugarú körben öt különböző felekezet temploma áll. Gondoljunk a városkapuk mentén felépült bevásárlóközpontokra, s a város kiterjedt tanyavilágára, ahol a tanyasi embereknek ma is a vérében van egy sajátos érték: a gazdálkodási kultúra mellett a környezettel való együttélés, harmónia képessége. Szécsi Gábor Kodály Zoltánné ajánlásából idézve adott hangot annak a reményének, hogy a felmutatható egyedi és általános értékek Kecskemétet alkalmassá és méltóvá teszik arra, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fővárosaként képviselje az egész országot, s találkozóhelye legyen a kontinens különböző, közös gyökereket és nagyon eltérő színeket mutató kultúráinak. Kovács Klára Miskolc A mi pályázatunkat az élet, a város ezer éves kultúrája írta, nem kellett külön kitalálni jellemezte az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez elkészített anyagot Fedor Vilmos, Miskolc alpolgármestere. Mint mondta, a pályázat középpontjában az Avas hegy áll, mint a város bölcsője, ahol 70 ezer éves emberi kultúra maradványait tárták fel az archeológusok. Erre építve egy régészeti élményparkot kívánnak megvalósítani, amelyet kiegészítene az avasi borkultúra, a girbe-gurba meredek utcácskákat övező borospincék és borházak hasznosítása, a miskolci borkereskedelem több évszázados hagyományainak felelevenítése. A másik fontos elem egy tudománymúzeum megvalósítása a Miskolci Egyetemmel együttműködve. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Miskolci Egyetem Európa első műszaki egyetemének, a selmecbányai egyetemnek a jogutódja, ahol összekapcsolódik a múlt és a jövő. Ennek jegyében egy interaktív, a múltat és a mai modern technikát bemutató kiállítás felépítését tervezik, ahol a látogatók akár részt vehetnének a berendezések működtetésében is. Fontos része a pályázatnak a lillafüredi rock múzeum megvalósítása, amely Keletközép-európa első ilyen kiállítóhelye lesz majd. A Benkő László, Bródi János és Zorán kezdeményezte kiállítás Lillafüreden egy volt bunkerben kap helyet. Mivel Miskolc a kapuk városa, egy konferencia- és kiállítás sorozatot is terveznek a következő mottóval: a kapu, amely elválaszt és egyben összeköt. Részei a pályázatnak a város hagyományos kulturális rendezvényei is, mint a Bartók +, vagy a Kalákafesztivál, a Dixiland és a Miskolci Rockfesztivál. Fedor Vilmos hangsúlyozta, hogy Eger és Miskolc kölcsönösen támogatja egymás pályázatát, hiszen a földrajzi közelség miatt, mindkét városnak érdeke a másik győzelme, amennyiben nem nyeri el önmaga számára a kulturális főváros címet. Elmondta még, hogy Miskolc pályázatát Salgótarján, Szolnok, Kassa és Nyíregyháza is támogatja, ily módon két millió ember közös törekvése valósulna meg a cím megszerzésével. Az alpolgármester szerint a város az elmúlt években sikeres pályázatra jogosítö, olyan kulturális offenzívát hajtott végre, amelynek révén a Béke moziból európai kulturális centrum válik, újjáépült az avasi templom orgonája, megújul a sportcsarnok és megkezdődött a belváros rehabilitációja. Tréba Akos Pécs A kulturális élete mellett gazdaságának fellendülését remélheti Pécs, ha elnyeri az Európa kulturális fővárosa címet. A Dunántúl legnagyobb városának vezetői úgy vélik: a kitüntetés növelné a baranyai megyeszékhely tőkevonzó képességét és oldaná azt az elszigeteltséget, amit a rossz közlekedési infrastruktúra miatt szenved el. Toller László polgármester szerint a megtisztelő cím elnyerése lehetőséget nyújtana arra, hogy a számos értékkel, köztük a világörökséghez tartozó ókeresztény emlékekkel rendelkező nagyváros ne csak kulturális életét tegye szervezettebbé, hanem erősítse a gazdaságát is. Kunszt Márta alpolgármester úgy ítélte meg, hogy Pécs mintegy MINDENNAPOK A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 35

36 MINDENNAPOK százoldalas pályázata átfogó és igényes dokumentum, amely a kiírásnak megfelelően kulturális, továbbá a történelmi múlttal, a helyi infrastruktúrával kapcsolatos információkat foglalja magába, s rögzíti, hogy a határvidéknek a nyugat-európaitól eltérő kulturális értékeit kívánják bemutatni. Pécs kapuváros is, amely nyit a Balkán sokszínű kultúrája felé fogalmazott Kunszt Márta, s egyszerre hordozza magában a kulturális örökséget és a kulturális újítást, hiszen kétezer éve áll fenn, és jelentős eredményeket ért el a művészeti innovációban. Ráadásul Szeged és további 35 település önkormányzata támogatja a cím elnyerésében, vagyis siker esetén hajlandóak részt venni programokban. Az alpolgármester reményei szerint Pécs igazi fesztiválvárossá is válhat, ahol 2010-ben minden nap helyi, országos és nemzetközi érdeklődésre is számot tartó programokat szerveznek. Ebben az esetben cselekvési tervet dolgoznak ki, amely tartalmazza, milyen intézkedések szükségesek a címmel összefüggő rendezvények lebonyolításához. Kunszt Márta a legfontosabb feladatok között az infrastrukturális beruházásokat, azon belül a víz- és csatornahálózat teljes körűvé tételét és egyebek mellett az úthálózat korszerűsítését említette. A baranyai megyeszékhely vezetői egyébként biztosak abban, hogy a programsorozat bárhol rendezzék is sikeres lesz. Pécs testvérvárosát, Grazot hozták fel példaként, amely 2003-ban, amikor elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet, az előző évi adatokhoz képest 28 százalékkal növelte turisztikai forgalmát. Angyal Zoltán Sopron A soproni pályázat fókuszába a Lisztkultuszt állítják. (Liszt Ferenc az egykori Sopron vármegyében, a ma Burgenlandhoz tartozó Doborjánban született, majd zeneszerzőként az első koncertjét az Ikva-parti városban adta.) A pályázat másik pillére pedig az, hogy 1989 nyarán (amikor a város közelében több száz akkori kelet-német állampolgár jutott át Ausztriába) Walter Dezső polgármester megfogalmazása szerint Sopron felkerült a történelmi világatlaszra. Emellett a Fertő-táj Világörökség természeti kincse és a város építészeti értékei is jó alapot kínáltak a pályázathoz. A soproniak egyébként régióban gondolkodnak és számolnak burgenlandi települések bekapcsolódásával is a 2010-es programba, amennyiben Sopron nyeri el a címet mondta Kalmár István alpolgármester, hozzá téve, hogy pályázatukat több, a kulturális és a közéletben ismert személyiség (köztük Rakovszky Zsuzsa író, Szokolay Sándor zeneszerző, Csollány Szilveszter olimpiai bajnok) támogatja. A soproni pályázat szignálja Liszt Ferenc Szerelmi álmok című kompozíciója lesz. A bejelentést múlt év december 14-én tette a polgármester azon az ünnepségen, amelyen a város lakói az december 14-ei népszavazásra emlékeztek. Akkori döntésükkel őrizték meg az Ikva-parti várost Magyarország számára. M.Zs. Székesfehérvár Történelmi múltját, gazdag kulturális- és építészeti örökségét szeretné megmutatni Európának ben Európa kulturális fővárosaként a primus inter pares, Székesfehérvár, amely nem egy a magyar városok sorában, hanem első az egyenlők között. Az ősi koronázó várost, amely ma is büszkén viseli a Szent István városa címet, lakóinak meggyőződése szerint, történelmünkben betöltött helye, szerepe és jelentősége, gazdag kulturális élete, kiemelkedő építészeti emlékei teszik méltóvá és jogosulttá arra, hogy 2010-ben az öreg földrész kulturális fővárosa legyen. Fejér megye székhelye ugyanis ezer éven át olyan találkozási pontja volt a magyar történelemnek és kultúrának, hogy aki a várost megismeri, az egyúttal a magyar történelemmel is megismerkedhet. Ez olvasható a város honlapjára is kitett, Kézfogás a történelemmel címet viselő pályázati anyagban. Székesfehérváron olyan rendezvénysorozatot terveznek, amelyhez nagyrészt már most adottak a lehetőségei, és megvannak azok az értékei, amelyek alapul szolgálhatnak a következő évek fejlesztéséhez. Gazdag múzeumi gyűjteményei a történelmi múlt emlékeit őrzik, és betekintést engednek a kortárs művészetekbe. Kulturális intézményrendszere pedig az év végére újjászülető Vörösmarty Színház, a remélhetően európai uniós támogatással felújítandó Hiemerház, a majdan kulturális célra hasznosított belvárosi filmszínházak, a fiatalok performanszainak otthont adó egykori bőrgyár, s más, tervezett kulturális beruházások megfelelő teret kínálnak a rendezvényeknek. Az ünnepi programok gerince 2010-ben az a hagyományos fesztiválsorozat lesz, amelyet több mint egy évtizede sikerrel rendeznek meg az ősi városban. Amennyiben sikeres lesz a város pályázata, az ide érkezők részt vehetnek a Kortárs Művészeti Fesztivál, a nemzetközi kórus- és kamarazenekari fesztivál rendezvényein, élvezhetik a nyári színház előadásait, a fehérvári zenei nyár, a Harmonia Albensis, a Musica Regia és a Királyi Napok programjait, ott le- Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 36 Országos Szövetségének folyóirata

37 hetnek az Aranybulla Művészeti Napokon, a Nemzetközi Fúvószenekari Fesztiválon, mindemellett nemzetközi filmfesztiválon kaphatnak ízelítőt a legújabb hazai-és külföldi filmtermésből. A rendezvényeket vezérlő elvként a történelem és folytonosság kapcsolja majd össze. A történelem a tereken, tér a történelemben elnevezésű programsorozat Székesfehérvár históriája mellett a történelmi városok kapcsolatrendszerét, múltbeli kötődéseit, jelenbeli kapcsolatait, jövőbeni lehetőségeit idézné fel és meg. A programokba bevonnák a testvérvárosokat, az európai koronázó városokat, valamint partnerként Veszprémet, a szakrális központ Esztergomot, és a közeli Mór városát. Székesfehérváron külön oktatási projektet dolgoznak ki annak érdekében, hogy minél több fiatal sajátítson el 2010-ig valamilyen idegen nyelvet és lehessen házigazdája, vendéglátója az Európa kulturális fővárosába látogatóknak. Dávid Erzsébet Veszprém Veszprém pályázatának koordinátora Asztalos István, a megyei jogú város a 11 magyarországi város jelentkezése ellenére annyira esélyesnek tartja a maguk előminősítési pályázatát, hogy hallani sem akar egy esetleges kudarcról. Nem titkolja, hogy a tervezett kulturális, sport- és szabadidős létesítményfejlesztésekre akkor is szükség lenne, ha a város nem pályázna. Tehát nem akarnak olyan fejlesztéseket megvalósítani, amelyek kizárólag az Európa Kulturális Fővárosa akcióhoz kötődnek, amelyek nem vezethetők le szervesen Veszprém életéből. Az ezernyi sokszínű program közül pedig számos már a város életében meggyökeresedett, a veszprémiek által igényelt, a vendégek körében egyre népszerűbb eseménysor folytatása. A pályázat beadása előtt a veszprémi közgyűlés két döntést hozott. Az önkormányzatiság tizenöt éve alatt meglehetősen ritkán fordult elő, hogy a képviselők ellenszavazat és tartózkodó voks nélkül fogadtak volna el egy közfigyelmet kiváltó előterjesztést. Az Európa Kulturális Fővárosa ügyét viszont egységesen támogatták. Valójában társadalmi konszenzus is kialakult, hiszen a közvélemény-kutatás során a megkérdezettek 62 százaléka mondta, hogy van értelme ennek a kezdeményezésnek. Az alpolgármester A kultúra nyelv és üzenet Jelet hagyunk szlogennel beadott pályázat készítésénél fontosnak tartotta, hogy a pályázat tartalma nem egyszerűen 2010-ről szól, hanem a hozzá vezető útról is; a fejlesztések, a programok városi, térségi, sőt, regionális ügyként kezelendők; a kultúra tág értelmezését kell alapul venni, ebben a város- és területfejlesztés olyan hívószó, amely többek között tartalmazza a munkahelyteremtés, a közlekedés, a környezetkultúra elemeit, a vállalkozói szféra bevonásának lehetőségeit; be kell mutatni egy egyedi, karakteres kulturális filozófiát is. A pályázat mellékletei 12 alfejezetben mutatják be tematikusan a tervezett programokat, amelyek részletesebb kibontását az előzsűri remények szerint kedvező döntése után végzik el. Mindenesetre a különböző rendezvények közül kiemelkednek azok, amelyek építenek Veszprém köztudatban elterjedt a királynék városa minősítésére. A vázlat szerint Gizella királynéra is emlékezve tervezik az európai királynők, királynék találkozóját, a herendi Porcelánmanufaktúra bevonásával a fejedelmi étkészletek bemutatóját, kiállítást az európai és magyar koronázási ékszerekből, színházi fesztivált magyar királydrámákból. Ehhez a témakörhöz tartozik az európai városok szépségkirálynőinek meghívása is. A programokban számítanak a tudományos szervezetekre, a Veszprémi Egyetemre, így tervezik az európai anyanyelvek találkozóját, a magyar származású Nobel-díjasok meghívását, fiatal mérnökök világtalálkozóját, PhD-s hallgatók szabadalmi versenyét, internetes kapcsolatfelvételt, vetélkedőt a más országokban élő fiatalokkal. Mindezeken túl számos kulturális, sport és szabadidős esemény is szerepel a pályázati vázlatban, bizonyára nagy közönségsikert aratna például a szépségkirálynők és királyi csajok biciklitúrája a Veszprém és Balatonalmádi között kiépített kerékpárúton. A folyamatban lévő fejlesztések között kiemelkedő jelentőségű a Várban lévő Dubniczay palota felújítása, az épületben egy Svájcban élő magyar származású gyűjtő gazdag képzőművészeti anyagát helyezik el. Tervezik egy konferenciaközpont építését koncertteremmel és szállodával, valamint egy többfunkciós, több ezer nézőt befogadó sportcsarnok megvalósítását. Az épített környezet rehabilitációja mellett a pályázat készítői gondoltak a természeti környezetre is, így tervezik a különleges adottságokkal rendelkező Sédvölgy zöldövezeti kialakítását, szabadidős pihenőparkok létrehozását. Veszprém számít a környező települések fogadókészségére, történelmi és természeti értékeik bemutatására. Ugyanakkor megoldást keresnek a város közúti megközelíthetőségére, közlekedési infrastruktúrájának rendbetételére. Különösen fontosnak tartják a 8-as számú főközlekedési út korszerűsítését, ebben az ügyben és ezért az ügyért szövetséget kötöttek a szombathelyi önkormányzattal. Asztalos István szerint a még részleteiben nem kidolgozott, becsült költségvetés összege meghaladhatja a 25 milliárd forintot. Tény, hogy az önkormányzat ezt egyedül nem tudná finanszírozni, legfeljebb a szokásos pályázati önrész, mintegy másfélmilliárd forint kifizetését vállalhatja 2010-ig. A teljes összeg felét vállalkozói tőke bevonásából remélik, s számítanak nemzeti és uniós pályázatokból nyerhető forrásokra is. Juhász Ferenc MINDENNAPOK A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 37

38 FELHÍVÁS A Délkelet-Ázsiát sújtó elementáris katasztrófa áldozatai, az árván maradt gyermekek, a fertőzés által veszélyeztetett, otthontalanná vált lakosok segélyezésére több magyarországi önkormányzat is gyűjtést kezdeményezett, illetve helyi költségvetési forrásaiból különített el segélyezésre szánt adományt. Pélául a TÖOSZ-tag makói önkormányzat képviselő-testülete egymillió forinttal segítette az ázsiai rászorulókat, emellett a segítségnyúj- tásra műsoros jótékonysági est rendezésével kínált lehetőséget a helybélieknek. Helyi képviselő-testületekben merült fel, hogy ez ügyben önkormányzati összefogásra van szükség, gyakorlati példát szolgáltatván arra, hogy az önkormányzati világ szolidaritása túlnő az egyes földrészek és a világ országainak határain. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége ezért a TÖOSZ Hírlevélben közölt felhívással fordult valamennyi tagtestületéhez, hogy amennyiben módjában áll anyagilag támogassa a katasztrófa által sújtott térség rászoruló lakóit, illetve a polgármester irányításával lakossági gyűjtést szervezzen ebből a célból. A felajánlott, illetve összegyűjtött öszszeget részint a TÖOSZ-nak a K&H banknál vezetett számú, elkülönített szolidaritási számlájára kérte átutalni, részint azt kérte tagjaitól, hogy amennyiben bármilyen MINDENNAPOK Az év első negyedében immár hagyományosan valamennyi megyében polgármesteri fórumok, s az ezeket követő tagozati ülések előzik meg a TÖOSZ idei küldöttgyűlését. Az önkormányzati vezetők széleskörű tájékoztatására is szolgáló általában a megyeházán tartandó fórumok legfőbb témája a települések közötti együttműködés, mind területfejlesztési, mind pedig önkormányzati közszolgáltatási szempontból. A tanácskozásokon a kormányzat is képviselteti magát. A TÖOSZ elnöksége három fő témakör megvitatását készítette elő, s javasolta, javasolja az egyes megyei rendezvények résztvevőinek. Az önkormányzatokat érintő területfejlesztési lehetőségekről a szö- vetség és dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter közötti, januárjában létrejött megállapodás alapján a miniszter, illetve munkatársa tart vitaindító előadást. A témához kapcsolódóan a Nemzeti Fejlesztési Hivatal munkatársa a második Európa Terv készítésének folyamatát vázolja.(a TÖOSZ vállalta, hogy a területfejlesztés intézményrendszeréről, az önkormányzatok szerepvállalásának lehetőségeiről, a fontosabb elérhetőségekről a megyei polgármesteri fórumokon szerzett tapasztalatok felhasználásával a Jótár című önkormányzati módszertani füzetek sorozatának részeként tájékoztató kiadványt készít.) A többcélú kistérségi társulásokkal kapcsolatos további kormányzati elképzelésekről a belügyminiszter munkatársai tartanak tájékoztatót, akiket a fórumok résztvevői a gyakorlati tapasztalatokkal szembesíthetik. A fórumokat követő tagozati üléseken kezdődhet a TÖOSZ kialakí- ELISMERÉS A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 1999-es küldöttgyűlési határozatában döntött arról, hogy a TÖOSZ a helyi önkormányzatok és érdekképviseletük szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket és szervezeteket méltó elismerésben részesítse. A kitüntetendő személyekre és szervezetekre a TÖOSZ-tag önkormányzatok választott tisztségviselői tehetnek írásos, indokolt javaslatot. A TÖOSZ TŰZZOMÁNC EMLÉKLAPJA kitüntetést a szövetség munkáját segítő szervezetek kaphatják. A TÖOSZ TŰZZOMÁNC EMLÉKPLAKETTJE kitüntetésben a szövetség tevékenységében közreműködő önkormányzati tisztségviselők, önkormányzati és állami tisztviselők, illetve tudományos kutatók részesíthetők A TÖOSZ ARANYGYŰRŰJE kitüntetés önkormányzati tisztségviselők, illetve az önkormányzati érdekképviseleti munkában különösen magas szinten tevékenykedők részére adományozható. A beérkezett javaslatok alapján a TÖOSZ elnöksége választja ki a díjra legméltóbbakat. Tavalyi tapasztalat, hogy ezt a döntést a javasoltak nagy száma okán vita előzi meg. Az elnökség reméli, hogy akik a TÖOSZ titkárságára időben eljuttatják javaslataikat, azok ezúttal is megnehezítik a dolgát. A kitüntetéseket a TÖOSZ küldöttgyűlésén adják át. Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 38 Országos Szövetségének folyóirata

39 más formában támogatta, támogatja a világ e tőlünk távoli táján élő rászorultakat, a támogatás módjáról, mértékéről tájékoztassa a TÖOSZ titkárságát. A felhíváshoz csatlakozott a Magyar Közigazgatási Kar, amely kezdeményezte, hogy a közszolgálatban dolgozó tisztviselők a maguk hozzájárulásával vegyenek részt a segélyezési akcióban. Az akció eredményességét a TÖOSZ a márciusi elnökségi ülésen értékeli. tandó stratégiájának megvitatása. (Ez utóbbi témakörhöz kapcsolódóan a rendezvényre szóló meghívóhoz mellékelt kérdőív kitöltése, s a válaszok feldolgozása alapján formálódhat, illetve alakulhat át a szövetség érdekképviseleti, szolgáltatási tevékenysége.) A fórumokon még a tagozati ülések előtt a TÖOSZ szerződött partnereiként, a rendezvényeket szponzoráló Takarékszövetkezeti Integráció és Takarékbank Rt., valamint a Rába-Motor Kft. képviselői tartanak rövid ismertetőt, továbbá a szeptember harmadik hétvégéjén tartandó, Kulturális Örökségi Napok elnevezésű európai rendezvényen való hazai részvétel módját ismertetik a szervezők. A fórum témáit a megyei sajátosságokhoz igazodva a résztvevők bővíthetik, illetve a rendezvényre ahogyan ez már megtörtént Nyíregyházán és Kecskeméten a szövetség megyei tagozatának vezetői további előadókat hívhatnak meg. A két, már megtartott fórumon elhangzottak egyéként valószínűsítik, hogy a TÖOSZ évi rendes, áprilisi küldöttgyűlésén lesz miről beszélni és dönteni. LEVÉL, POLGÁRMESTEREKNEK A TÖOSZ elnöksége képviseletében Dióssy László elnök és dr. Zongor Gábor főtitkár a szövetség januári hírlevelében kívánt eredményes, sikeres, boldog, békés új esztendőt a tagönkormányzatok választott vezetőinek, azok képviselő-testületeinek, s településük lakóinak. A polgármestereknek címzett sorokban beszámoltak a tavaly végzett szövetségi munkáról. Többek között arról, hogy az ország uniós csatlakozását követően a TÖOSZ érdekképviseleti tevékenységén belül jelentősen növekedett az uniós fejlesztési források elnyerésével és felhasználásával összefüggő, a tagság által igényelt egyeztetések száma, intenzívebbé vált a TÖOSZ-nak a nemzetközi szervezetekben való részvétele, a nemzetközi rendezvények szervezésében való közreműködése. Így kifejezetten a TÖOSZ szervezésében tartották meg Budapesten az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) nemzeti szekciók és társult tagok főtitkárainak és igazgatóinak kétnapos értekezletét, amelyen 23 országból ötvenöt képviselő vett részt. A TÖOSZ vezetői beszámoltak a szövetség informatikai rendszerének jelentős fejlesztéséről, az önkormányzatok informatikai fejlesztésének sikeres, az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal közös támogatásáráról, az e-önkormányzást segítő programokról, az önkormányzati honlapok minősítésének és díjazásának megszervezéséről, végrehajtásáról. Beszámoltak továbbá a kistelepülések kiemelt érdekvédelmi programjának folytatásáról, a TÖOSZ által szervezett országos konferenciáról, a kistelepülési távolsági tömegközlekedés alternatív szervezésével kapcsolatos modellkísérlet előkészítéséről, valamint arról, hogy az aprófalvak lakóinak érdekében az elnökség határozattal nyomatékosítva szembesítette a Gyurcsány-kormányt (is) a valóság problémáival. Levelükben a TÖOSZ vezetői szükségesnek tartották megírni, hogy a szövetség együttműködik a már megalakult többcélú kistérségi társulásokkal a tapasztalatok, a nehézségek, a sikerek és a kudarcok öszszegyűjtésében, értékelésében, s mint eddig is tette, folyamatosan a kormány elé tárja a gyakorlati működést segítő észrevételeit, kifogásait. Világossá téve, hogy a helyi önkormányzatok csakis a lakossági közszolgáltatások színvonalasabb ellátását eredményező, a valódi közös érdekeken nyugvó, hosszú távú együttműködésben érdekeltek, valamint hogy a rövid távú, forrás-kiegészítésre irányuló látszat-társulások nem szolgálják a lakosság érdekeit. Tájékoztatták a címzetteket, hogy az elnökség a megkezdett fejlesztések folytatása, a megnövekedett feladatok színvonalas és hatékony ellátása érdekében az éves tagdíjat megemelte: január 1-jével 20 Ft/lakos/év összegben állapította meg, valamint, hogy ezt a döntést a legnagyobb tagdíjfizető önkormányzat képviselője, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, a TÖOSZ társelnöke is támogatta. Befejezésként a TÖOSZ vezetői a tagönkormányzatok első embereinek 2005-re a szövetség összefogáson együttműködésen alapuló érdekvédelmi, érdekképviseleti és érdekérvényesítési tevékenységének eredményességére tett ígéretet. TAGSÁG A TÖOSZ elnöksége a január 25-ei ülésén tizenhat települési önkormányzatot törölt a TÖOSZ-tagok sorából. A tagsági viszony immár hagyományos év eleji felülvizsgálta után törölte részint azokat, amelyek képviselői az elmúlt évben bejelentették, hogy tagsági viszonyukat megszüntetik (12 önkormányzat), részint azokat, amelyek tartósan nem teljesítették tagdíjfizetési kötelezettségüket (4 önkormányzat). A tagsági viszonyát Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből Edelény és Sajónémeti; Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Fegyvernek; Komárom-Esztergom megyéből Sárisáp; Pest megyéből Maglód és Ócsa; Somogy megyéből Bolhó és Gadács; Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből Kótaj; Vas megyéből Rábahidvég; Veszprém megyéből Szentkirályszabadja; Zala megyéből Szepetnek önkormányzata szüntette meg. Tartós tagdíjhátraléka miatt nem tagja már a TÖOSZ-nak a Bács-Kiskun megyei Dávod, a Békés megyei Gerendás és Kötegyán, valamint Budapest XII. kerületének önkormányzata. E döntések napja után a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének 1719 bejegyzett tagja volt (1705 települési önkormányzat, 8 megyei önkormányzat, valamint 6 regionális önkormányzati szövetség). A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 39

40 Az alábbi írás az Ecorys Magyarország Kft. munkatársaitól származik, s a TÖOSZ-nak az e céggel való együttműködése okán közöljük. Az írás célja a szerzők szerint felhívni a figyelmet azokra a lehetőségekre és veszélyekre, MINDENNAPOK amelyek az EU-ba lépést kísérik az egyes körzetek, városok és helyek versenyképességének változásával. provokatív sorok középvárosi vezetõk számára A körülmények jobban változnak, mint gondoltuk. Jellegénél fogva a siker időben korlátozott, s idődimenziója is van. A versenyképesség nem statikus, hanem dinamikus folyamat. Ez egyeseknek jó hír, másoknak meg rossz. Óriási kihívás előtt állnak nagyvárosaink az Európai Unió városhálózatába való csatlakozással, de legalább ekkora ha nem nagyobb a stratégiai esélye most annak, hogy a (méretüket tekintve) közép- illetve (funkciójuk szerint) közvetítő városaink sikeressé váljanak. Megváltoznak a gravitációk, eltolódnak a súlypontok és a versenyképességnek egészen új szempontjai kerülnek előtérbe az ipari társadalom utáni időszakban, a most még csak éppen kialakulóban lévő innovációs-információs társadalomban. Itt már messze nem a méret a nagy- vagy a kisváros a fontos, hanem az a szerep, amit a városok környezetük, régiójuk szervezésében, a körzet irányításában betöltenek. Mi az Ecorysnál folyamatosan keressük a helyes válaszokat arra, hogy mi működik és mi nem működik, hogy mi sikeres és mi nem az, és ha nem az, miért nem az. Éppen azért, mert értünk hozzá, látjuk, hogy a települési önkormányzatok mennyire nem készültek fel ezekre a változásokra. Holott minden vállalkozás számára világos: hogy benne maradjon a játékban, sőt, hogy profitáljon belőle, ahhoz a versenyképesség európai szempontjai szerint kell a játékszabályokon változtatnia, illetve az új játékszabályokhoz alkalmazkodnia. Mi nem teszünk mást, mint településekre, városokra és városkörzetekre, régiókra alkalmazzuk a gazdaságból elleshető versenyképességi szempontokat. Azt valljuk, hogy nincs lényegi különbség egy sikeres város és egy jól menő vállalkozás között. Nem kívánunk akadémikus, teoretikus perspektívát nyújtani, sokkal inkább nagyon is gyakorlati szempontok alapján koncentrálni azokra a lehetőségekre, amelyekkel az intelligens körzetek, városok és helyek a mindennapjaik során, illetve a közeljövőre, a 2007 és 2013 közötti évekre való felkészülés során találkoznak. A Nemzeti Fejlesztési Terv csupán a fő kereteit adja az ország fejlődésének. Azt azonban, hogy az egyes helyek, helyszínek, települések, városok, városkörzetek milyen mértékben részesülnek ezekből a lehetőségekből, milyen új helyzetet tudnak kiépíteni, az elsősorban az ő erőfeszítéseiken múlik. Ennek a kihívásnak a városrégiók akkor képesek megfelelni, akkor tudnak az átalakulások megtörténte után más, új helyzetbe kerülni, ha időben és jól felkészülnek. Ha jobban megértik a körülöttük lévő világot, a változások hajtóerejét, lehetőségeiket és felkészülnek a változások menedzselésére. Mi szeretnénk felébreszteni a középvárosokat, illetve ráébreszteni őket arra, hogy sokkal több lehetőségük van az Európai Unió városrendszerében élhető, emberléptékű minőségi körzetekké válni, mint volt a korábbi időszakban, amikor sokkal inkább a volumen, semmint a minőség volt a jellemző. Lehet, hogy megzavarunk egypár szunnyadó várost, lehet, hogy túl hangosak leszünk. De előfordulhat, hogy az ébresztő zaja belevész számos más zajba, ami most körülveszi a városirányítókat és nem lesznek képesek meghallani, amit mi mondunk. Mégis úgy gondoljuk: lesznek, akiket ráébreszthetünk az alkalomra, ami most a következő pár évben előttük áll, hogy megváltoztathassák fejlődési pályájukat, versenyképes közvetítő várossá, városrégióvá alakuljanak és javítsák a településkörzet életminőségét uniós támogatási források felhasználásával. Mi szeretnénk esetleges leendő klienseinknek, ez a mi üzletünk ebben azonosítani az új lehetőségeket, hogy növelhessék fejlődésük esélyeit, befektetéseik hatékonyságát. Szeretnénk a mindennapi gyötrődéseik mellett felvillantani egy nem kevésbé fáradságos, ám nagyobb perspektívával kecsegtető utat a jövőbe. A kezdeményezés részint abból a cégünk tapasztalatain alapuló innovációból származik, amely a középméretű városoknak az új városhálózatban elfoglalt szerepét intelligens vagy közvetítő városokként, egy információs társadalomban látja és láttatja, részint annak a cégcsoportnak a tapasztalataiból amelynek tagjai vagyunk, s amely cégcsoport Európában sikeres. Cégcsoportunk, mint kutatásra és kreativitásra alapozott európai tanácsadó szervezet erőteljes lábakon Angliában, Hollandiában és Belgiumban, s olyan mintákkal rendelkezik, amelyek már beváltak. Ezeket szeretnénk azokkal megosztani, akiket érdekel, hogy mi működik és mi nem. Ez az írás természeténél fogva provokatív, mert a szerzői úgy látják, hogy szükséges a sürgős jelzést felrakni és úgy adresszálni az üzenetet a közszféra stratégai irányítói és a magánszféra szereplői számára, hogy azok az eredményesség, a versenyképesség és a siker ellenségével: a patópálsággal, a kényelmességgel, a Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 40 Országos Szövetségének folyóirata

41 késedelemmel harcba szállni képesek legyenek. Ezért vállaljuk a kellemetlen ébresztőóra szerepét. Miért beszélünk versenyképességről? Egy hely, egy település egy város, egy városrégió versenyképességének javítása nagy csomag intelligens irányelvet, politikát és akciót igényel. Mindehhez egy nagy adag előrelátásképességet a város kormányzásától. Tapasztalataink szerint éppen az előrelátás-képesség hiánya az, ami aztán inkoherens és inkonzisztens stratégiákhoz (ha vannak stratégiák egyáltalán) vezetnek, s ami végül a város sikerességébe kerül. Nem is beszélve arról, hogy a városokban általában különböző szintű autoritások (helyi, regionális vagy országos kompetenciák) kevéssé koordinált döntéseket hoznak. A városok nagy része el van foglalva működésének menedzselésével, szinte semmi energiája nem marad a távlatos fejlesztés irányítására. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a város fejlődését, versenyképességét nem csupán a közhatalom, a városkormányzás alakítja, hanem a privát szektor is (nevezetesen a város lakói és lakóinak vállalkozásai, a befektetők, akik saját befektetési stratégiáik mentén hoznak döntéseket), látható, hogy milyen összetett problémával állunk szemben. Még akkor is, ha a szokásos ügymenet (business as usual) mentén kívánjuk szervesen fejleszteni, azaz alig irányítani a város jövőjének formáloit. Kellemetlen következtetésre juthatunk, ha elemezzük városainknak az elmúlt dekádban felmutatott eredményeit. Pedig a városok vezetőinek és a fejlesztés más szereplőinek eredeti és alapvető érdeke, hogy sikeressé, versenyképessé tegyék körzetüket, az általuk irányított városrégiót. Az elhatározott akciók gyakran nem kellően eredményesek, s a lakosság sem fogadja kellő örömmel a nélküle meghatározott fejlesztéseket (kevesli azokat, mást akar). Ennek következtében nagy a rizikója, hogy a mégoly jelentős, közpénzekkel és privát pénzekkel létrehozott fejlesztések is kontraproduktívak lesznek. E fejlesztések nem hatékonyak és nem fenntarthatóak, nem nyereségesek, és a legtöbben nem is tudjuk, hogy nem azok. (A győri vagy egri fürdő évi csaknem százmilliós ráfizetést produkál, s e fürdőket végül a közpénzekből kell fenntartani, elvonva más területekről a forrásokat.) A versenyképesség nem csak a vállalatokra alkalmazható, hanem az országokra, régiókra és városokra is. Ha a városok, városrégiók az információs korba történő átmenettel kapcsolatos esélyeiket, lehetőségeiket felismerik, ha a társadalmi, gazdasági liberalizációban meglévő impulzus-tartalékait feltárják, ha meglátják a az unió városhálózatának átalakulásában, a középméretű városok minőség-átalakításában rejlő potenciálokat, akkor felfedezhetik azokat a szinte felfoghatatlan energiákat, amelyeket munkába foghatnak városuk megújítása, újjászületése (reneszánsza) érdekében. Ma már nem az a kérdés, hogy miképpen szüntessük meg a hiányokat, s miként rehabilitáljuk a városunkat, hanem hogy miként tudjuk az urbanizáló erőkkel, az EU-forrásokkal és az ezekhez csatolható támogatások- kal stratégiailag megújítani a városkörzetet, a városrégiót. Az Európai Unió második 7-éves tervében (2007 és 2013 között) foglalt támogatások sosemvolt lehetőséget kínálnak (a mai szintet mintegy három és félszer meghaladó pénzügyi támogatást) mind a települések és városok (urban development), mind a térségek (spatial development) fejlesztésére, versenyképessé tételére és életminőségének javítására. Az Nemzeti Fejlesztési Terv alapelveinek figyelembe vételével, reális stratégiák kidolgozásával időben fel kell készülni a támogatások megszerzésére. És fel kell ismerni azokat a hajtóerőket, amelyeket a változások okoznak. Az életmódban, szükséglet-kielégítési módokban beállt változások nagyobbak, mint gondolnánk: nemcsak a liberalizáció, hanem az egész ipari társadalomból az innovációs, információs társadalomba folyó átmenet (globalizáció) most történik. Átalakulóban vannak a városok: a városiasodás folyamata, a hálózatosodás, ötvöződés. A város és városrégió a belső verseny helyett csak együtt lehet versenyképes. Ennek következménye, hogy egyre inkább a városrégiók lesznek a verseny szereplői. Ezáltal a túlságosan teoretikus alapok miatti, továbbá a hálózatosodás, az együttműködés, a koordináció és a partnerség hiánya miatti sikertelenségek okozta frusztráció leküzdhető lesz, s az első csalódások utáni új lehetőségek újbóli munkára sarkallnak. Ehhez kínálunk segítséget. MINDENNAPOK AZ ECORYS Az Ecorys a Netherlands Economic Institute, röviden NEI (Holland Közgazdaságtudományi Intézet), a szintén holland KOLPRON Consultants ingatlantanácsadó cég és az angol ECOTEC Research & Consulting környezetgazdálkodási, területfejlesztési és szociálpolitikai tanácsadó cég egyesülésével jött létre a évben. Ez a nemzetközi gazdaság-, térség-, település- és ingatlanfejlesztő cégcsoport félezernél több munkatársat közgazdászokat, terület-, város- és ingatlan-fejlesztőket, -tanácsadókat, várostervezőket, építészeket, mérnököket foglalkoztat 15 irodában, 10 országban Európa-szerte. Az ECORYS Magyarország Kft. ennek a nemzetközi csoportnak a tagjaként működik 2002 januárja óta, s európai felkészültségű szakemberei arra törekednek, hogy megbízóik számára kiaknázzák az Európai Unió által kínált, létrejövő lehetőségeket. Az ECORYS Magyarország Kft. egy újszerű fejlesztő és tanácsadó cég, amely különösen hazai viszonylatban de sok szempontból nemzetközileg is egyedülállónak mondható. Készen áll arra, hogy az anyacégek üzleti tapasztalatait felhasználva, egyszersmind egyesítve, meghatározó szerepre tegyen szert a változó környezetű térségfejlesztői -konzultánsi piacon. Az ECORYS Magyarország Kft. az emberekkel működik együtt, az ő érdekeiket, törekvéseiket tárja fel, hogy ezeket megértve állíthassa össze a jövőképet, és ezek alapján vetíthesse eléjük a feltárt változatokat. A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 41

42 ARCAD v7.9 Építészeti Tervezőrendszer jelentõs változás, verhetetlen ár/teljesítmény A DesignSoft ARCAD Építészeti Tervezőrendszere továbbra is verhetetlen ár/teljesítmény viszonylatban, pedig újabb változáson esett át, szolgáltatásai bővültek A teljesen magyar fejlesztésű ARCAD program barátságos, egyszerű munkafelületet nyújt a tervezőnek. Alkalmas komplett tervdokumentációk létrehozására, módosítására, nyomtatására, fotorealisztikus képek készítésére, mindezt igen egyszerűen.a program használata könnyen megtanulható, a számítógépes alkalmazásban gyakorlatlan kolléga is napokon belül sikerélménnyeket ér el a program használata során. Egyszerű, áttekinthető menürendszer, logikus felépítés, felhasználóbarát munkafelület. A tervezés az alaprajz megszerkesztésével végezhető. Ezután külső és belső létványképek, filmek, metszetek, mennyiségi kigyűjtések készíthetők az épületről. A programmodulok átjárhatósága, egymás közötti kapcsolata gyors eszközt nyújt a terv tökéletes elkészítéséhez alaprajzi és látványterv szinten egyaránt. ALAPRAJZI TERVEZÉS A rendszer az épület szerkezeti elemeinek felvitelét számos kényelmes funkcióval támogatja. A programban rendkívül gazdag és kényelmes, grafikus felületen bővíthető 3D könyvtárak állnak rendelkezésre (közel 3000 elemmel, új PERGOLA könyvtárakkal), melyekkel az épület külső és belső 3D megjelenítése pontosabbá és szebbé tehető. A program tetszőleges irányban forgatható koordinátarendszer használatával támogatja a szerkesztést. A tervezést gyorsítják az illesztési módszerek. Újdonság a különböző nyilak és táblázatok rajzolása. A felhasználó tetszőleges rétegeket tud kialakítani, az építőelemek rögzíthetők. TÉRBELI MEGJELENÍTÉS Az alaprajzi terv alapján háromdimenziós takartvonalas vagy festett, fotorealisztikus képek és filmek, homlokzatok, sima és lépcsős metszetek hozhatók létre. A képeken a felületekhez mintázatot, átlátszóságot, tükröződést rendelhetünk. Új mintázat és színpaletta katalógusok (TERRANOVA, HASIT, DIRP.RAL) biztosítják a felületek gyors kiosztását. A végső kép akár méretarányos homlokzati kép is lehet, amelyet a vonalas homlokzat mögé tehetünk prezentációs előadáson. Ügyfelünk meggyőzésére tervünkben virtuális sétát is tehetünk (WRL, WRZ). A program (AVI, MOV) filmet is készítésére is fel van készítve. Metszeti, és homlokzati rajzaink a későbbiekben lényegesen kevesebb utólagos szerkesztést (vonalak törlése, rajzolása, áthelyezése) igényelnek. A teherhordó szerkezeteket már vastag vonallal keretezetten, sraffozva jeleníti meg, megkönnyítve a metszetben a gyors eligazodást. Egyenes és lépcsős metszetvonal, tetszőleges szögben bármennyi fölvehető, újragenerálható. A méretvonalak és alapterületek nagyrészt, a magassági kották teljesen automatizáltak, így azok az utólagos módosítások során folyamatosan követik a változásokat. TETÕSZERKESZTÕ, FEDÉLSZÉKTERVEZÕ A tetőszerkesztő automatikusan generálhatja a tetőt az ereszvonal és a tetősíkok meredekségének megadása után. A létrehozott tető lemetszi az alatta lévő falakat. Megadhatunk automatikus kúpcserép, vápa és ereszgenerálást, miáltal tervünk megjelenése tovább finomodott, rengeteg időt sporolva. A felülnézeti tetősíkok tetszőleges magasságban elvághatók, így a látható/nem látható tetőfelületek megjelenítése is automatikussá vált. Kivitelezési tervhez a tető elkészítése után a fedélszéktervezővel ácsszerkezetet készíthetünk. Típus székállásoktól az egyedi elemekig tetszőlegesen alkalmazható. A fedélszékállások eltérő típusúak lehetnek, megkülönböztethető a fő- és mellékállás is. LÉPCSÕSZERKESZTÕ A tervezőrendszerhez igen fejlett, könnyen kezelhető lépcsőszerkesztő tartozik. A lépcső karonként tervezhető, megadható annak adatai, lépcsős és egyenes alátámasztás. A lépcsőgenerálást a rendszer automatikusan elvégzi, a karonkénti lépcsőtervező mellé csatlakozó új lépcsőszerkesztő a lépcső jobb- és baloldali korlátvonalának megadásával, azaz a felülnézeti hely kihasználásával generálja a lépcsőt. Ezáltal tetszőleges és fokonként változó, nem párhuzamos karszélességű lépcső is tervezhető. TEREPKÉSZÍTÉS, MODELER A terep magassági pontok megadásával automatikusan generálható.a növényekből és egyéb kiegészítkből álló könyvtárból gyorsan kertet varázsolhatunk a tervezett ház köré. Az alapprogramhoz tartozó könyvtárakban több ezer elem található, de az individualista építész rendre olyan kialakítású szerkezetet álmodik, amely a könyvárak bővítését teszi szükségessé. Ez lehetséges további megvásárolható könyvtárakkal vagy az ARCAD program 3D MODE- LER tervező moduljával. GRAFIKUS EDITOR A tervdokumentáció készítéséhez a megtervezett szintek, 3D rajzok, metszetek rajzlapra emelhetők. A vonalas rajzok DXF fájlba menthetők és importálhatók. ANYAGKIGYÛJTÉS Az ARCAD program mennyiségi kigyűjtés elvégzésére is alkalmazható. Árak hozzárendelésével, az azonos elemeket csoportosítva részletes anyagkigyűjtés készíthető. Összegezve: Az ARCAD v7.9 igazi újdonság. Korábbi felhasználóknak is lényeges a program többletszolgáltatása. A számítógépes tervezésre átállók számára kiváló eszköz a tervezőprogramok közt. Verhetetlen ár/teljesítmény képessége révén rendkívül hatékony és gyors tervezőeszköz. Szolgáltatásai szárnyalni engedik az építész fantáziáját, egyszersmind lendületes munkatempót tesznek lehetővé. Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 42 Országos Szövetségének folyóirata

43 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar Közigazgatási Kar (MKK) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) meghirdeti a II. KÖZIGAZGATÁSI SZAKMAI IFJÚSÁGI NAPOK Az egyéni pályázók közül Makai Éva nyugdíjas pedagógus, Elnour Abd Alla Szilveszter, a Kék Felhő Óv-Lak Krízis Otthon létrehozója és vezetője, valamint Lázár István, Napkor község plébánosa; a pályázó szervezetek közül a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány kisebbségi emberi jogi műsorokat készítő alkotó közössége nyerte el az idei elnevezésű rendezvényét és ennek keretei között pályázati felhívást tesz közzé a közigazgatás korszerűsítését érintő szakmai dolgozatok megírására. A pályázaton részt vehet minden, a közigazgatásban (önkormányzat polgármesteri hivatala vagy körjegyzősége, közigazgatási hivatal, minisztérium és intézményei, országos hatáskörű szervek, területi dekoncentrált szervek stb.) dolgozó, 35. életévet be nem töltött fiatal szakember. A pályázat témája a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjáról szóló 1113/2003. (XI. 12.) számú kormányhatározat jegyében a pályázó szakember által választott bármely téma lehet, amelynek feldolgozását és a jobbítási célú javaslatok kimunkálását a pályamunkát készítő fiatal szükségesnek tartja. Javasolt témák különösen: A közigazgatás korszerűsítése, a központi államigazgatási szervek feladat- és feltételrendszere. A közigazgatás korszerűsítése, kistérségek, megyék, régiók helye és szerepe. A regionális közigazgatás lehetőségei. A kistérségi társulások integráló szerepe a közszolgáltatások területén. A Ket. jelentősége a közigazgatási hatósági ügyintézésben és szolgáltatásokban. A köztisztviselői életpálya reformjának időszerű kérdései. A pályázat terjedelme 30 50, másfeles sorközzel gépelt oldal lehet (betűtípus: Times New Roman, betűméret: 12 pont). A pályázat bruttó összegű díjai: 1 db első díj Ft 2 db második díj Ft 3 db harmadik díj Ft A díjakat az MKK és a TÖOSZ adja a pályadíjat nyert szerzőknek. A pályázat jeligés, a pályamunkát tartalmazó küldeményben külön zárt borítékban kell elhelyezni a pályamunka készítőjének nevét, munkahelyét, lakáscímét, telefonszámát. A pályázat benyújtható legkésőbb április 15- éig a Magyar Közigazgatási Kar címére (1052 Budapest, Városház u. 7. II/202.). A pályadíjakat a II. Közigazgatási Szakmai Ifjúsági Napok keretében, a balatonföldvári Jogar Hotel és Továbbképzési Központban 2005 májusában megrendezendő tanácskozáson adják át. Tavaly decemberben döntötte el az illetékes bizottság (amelyben a TÖOSZ-t dr. Steiner Erika jogi titkár képviselte), hogy a pályázók közül kiket érdemesít erre az elismerésre. Makai Éva életútjával mutatott példát embertársainak a nemzeti és etnikai kisebbségekkel való harmonikus együttélésben. Kezdő tanárként, majd nevelőotthonok és más intézmények vezetőjeként támogatta a társadalom olykor többszörösen hátrányos helyzetű tagjait. A gyermeki jogok érvényesítéséről, s a gyermekvédelmi rendszer működéséről könyvet írt, alapítója volt a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumának, egy ideig a szervezet társelnökeként is tevékenykedett. Tagja volt a Gyermeki Jogok Magyar Nemzet Bizottságának, valamint a Magyar Pedagógiai Társaság gyermeki jogok érvényesítésével foglalkozó szervezeti egységének, s civilként is a gyermeki jogok érvényesítését szolgálta. Elnour Abd Alla Szilveszter ugyancsak életpályájáért kapta meg a díjat. Állami gondozott volt, s előbb önmagát, majd a másokat segítő, a krízisbe került gyermekek és családok megmentését szolgáló intézményét építette fel, képes volt meggyőzni embereket a másság elfogadásáról, tevékenysége folytán sok helyütt megszűnte a gyűlölködések, anyukák számára vált természetessé, hogy gyerekeik a Szilveszter által gondozott cigány gyerekekkel játszanak. Lázár István katolikus plébános napjainkban Napkor községben segít a cigány és nem cigány emberek közötti nézeteltérések megbeszélésében és megoldásában. Amióta pappá szentelték (1975-ben), valamennyi szolgálati helyén különös figyelmet fordít a romák lelki és fizikai gondozására. Személyes példája nem általános és nem mindennapi jelenség. Gitárjával rendszeresen látogatja Napkor község cigány családjait, amelyek tagjaival együtt énekel, illetve hitről, emberi elvárásokról és hovatartozásról beszélget velük. Anyagilag támogatja a helyi kisebbségi önkormányzat által szervezett kirándulásokat, amelyeken személyesen is részt vesz. A roma és nem roma gyermekeknek szabadtéri programokat szervez. A Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány kisebbségi emberi-jogi műsorokat készítő alkotó közössége a év vége óta készíti az Info Rádióban emberi jogi magazinját, tagjai 2002 márciusától a Klub Rádióban a Szószóló című, emberi-jogi problémákkal, kisebbségi kérdésekkel foglalkozó műsort szerkesztik, 2002 októbere óta Provokátor címmel a magyarországi emberi-jogi sérelmekkel, hátrányos helyzetű emberekkel, kisebbségekkel foglalkozó televíziós magazint is készítenek. A cigány fiatalokból álló szerkesztőség tagjai a hiányos ismereteken alapuló, előítéletes gondolkodás megváltoztatására törekszenek, ismertetik, bemutatják, érthetővé és tisztelhetővé teszik a többség számára a cigányság kultúráját, hagyományát, szokásait, tárgyi és szellemi örökségét, konfliktusok feloldásában és megoldásában vállalnak szerepet. A díjazottak többsége az elismerő oklevelet és a pénzjutalmat január 17-én a budapesti Holocaust Dokumentációs Központban, ünnepélyes keretek között, Lázár István katolikus plébános valamivel késöbb Napkor községben vette át. A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 43

44 HÍRSZÓRÓ MINDENNAPOK Regionális szennyvíztisztító beruházását támogató uniós szerződéseket írtak alá dr. Gombos András, a zöldtárca politikai államtitkára, Magyari László, a gazdasági tárca címzetes államtitkára és az érintett települések polgármesterei. Gárdony, Velence, Kápolnásnyék és más Velencei-tó parti települések önkormányzatai 5,8 milliárd forintot nyertek az Európai Unió Strukturális Alapjából finanszírozott Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program pályázatán. Az önkormányzatok a támogatást a regionális szennyvízelvezető- és -tisztító rendszer bővítésére, fejlesztésére fordítják. Megválik tisztségétől a Somogy megyei, 1900 lakosú Ságvár polgármestere, Szigeti József, aki 1984 óta áll a község tanácsának, illetve önkormányzatának az élén. Lemondásának oka, hogy pihenésre van szüksége. Felújítják a János-hegyi Erzsébet-kilátót, erre és a környezet rendbetételére nyolcvanötmillió forintot fordít a XII. kerületi önkormányzat. Az épület szerkezetét megerősítik, a beázásokat megszüntetik, az éttermet korszerűsítik, az emléktáblákat is helyreállítják, s a gyermekek biztonságát szolgáló szigorú szabványok szerint alakítják át a kilátó alatti két játszóteret. Tagtoborzásba kezdett a Vas megyei Bozsok, Cák, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely és Velem felvirágoztatásáért alakult Kőszeghegyaljai Idegenforgalmi Egyesület. Alapító tag mindegyik községben él. Céljuk, hogy az egészség-, a kerékpáros és az úgynevezett bakancsos turizmus fejlesztése mellett új turisztikai vonzerőt alakítsanak ki. Rendezvényeket szerveznek, műemlék- és jelentős építészeti értékekkel bíró épületeket igyekeznek megőrizni, felújítani. Szeretnék, ha az öt községben élő vagy ott dolgozó kereskedők, szolgáltatók, vállalkozók belépésükkel támogatnák törekvéseiket. Bankfiók építéséről tárgyalnak a Drávamenti Takarékszövetkezet és a szentgyörgyi önkormányzat vezetői. A takarékszövetkezet jelenleg is működtet fiókot a faluban, az itt élőknek nem kell a szomszéd településekre utazniuk a pénzügyi szolgáltatásokért. Amennyiben a társaság vállalja az új, korszerűbb fiók kialakítását, úgy a helyi önkormányzat a számlája vezetését is rájuk bízná. Negyedmilliárd forintot szánt a József Attila-centenárium megünneplésére a kulturális tárca, a legfeljebb 0,5 1,5 millió forintos támogatásra önkormányzatok is pályázhatnak, ha a tervezett program, könyv,- folyóirat-különszám vagy cd-rom megvalósításához szükséges összeg felét előteremtik. Újra közlekedik a Zengő Inter- City Pécs és Budapest között, miután az érintett önkormányzatok, a Pécsi Tudományegyetem és a MÁV Rt. számára is kielégítő megoldás született ebben a nagy port kavart ügyben. A városi és a megyei önkormányzat az egyetemi vonzerő megtartása érdekében idén 20 millió forinttal támogatja a vonat működtetését. Télűző tűzkerék gurul le februárban immár hagyományosan az óbányai hegyoldalon. A turisztikai szempontból is egyre népszerűbb esemény zökkenőmentes lebonyolítása érdekében bizottságot hoztak létre, amelyben Óbánya község önkormányzatának képviselői, az Óbányáért Közhasznú Alapítvány és a Német Nemzetiségi Olvasókör tagjai, valamint vállalkozók vesznek részt. Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 44 Országos Szövetségének folyóirata Közösen ünnepelt immár másodízben Magyar Kultúra Napján a Komárom-Esztergom megyei és a tatabányai önkormányzat. A rendezvény résztvevői az elismerések átadása után, az ünnepi program részeként Szabó István Csodálatos Júlia című filmjét tekintették meg. Nor vég céggel tárg ya l eg y, a hasznosíthatatlan háztartási hulladékot megsemmisítő üzem építéséről a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat. A tervezett s az évtized végéig megépíteni szánt égetőműben hat északkelet-magyarországi megye szilárdhulladékát lehetne megsemmisíteni. Önrevíziót nyújtott be tavalyi adóbevallásához a komáromi ipari parkban letelepedett 14 cég egyike, s váratlanul csaknem 3 milliárd forinttal növelte Komárom önkormányzatának idei, mintegy 6,3 milliárd forintra tervezett költségvetését. A legfrissebb megállapodásról amelyet Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter és Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a TÖOSZ elnökségi ülésén írt alá az országos napi és szaksajtó is hírt adott. A Népszabadság megírta, hogy a megállapodás értelmében a legnagyobb magyarországi önkormányzati szövetség segíteni fogja a miniszter és az önkormányzatok közötti kapcsolatok kiépítését, a Napi Gazdaság pedig a megállapodás ürügyén azt emelte ki, hogy a régiós források az idén megduplázódnak, s a pénz feléről maguk a regionális fejlesztési tanácsok dönthetnek. A faluház felújítására készülnek Kistormáson, a kivitelezésben társadalmi munkára is számít az önkormányzat vezetése. Kistérségi logopédia A közoktatási feladatellátásban a logopédiai ellátást és fejlesztő felkészítést vállalta fel a Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása, amely a tárgyi feltételek javítására ötmillió forintot nyert. A pályázaton nyert pénzből alakítják ki a kistérség több óvodájában és iskolájában a képzésre alkalmas helyiségeket, emellett hordozható multimédiás számítógépeket szereznek be, amelyekkel megkönnyítik a logopédiai foglalkozások vezetését. A logopédiai ellátás bázisa Celldömölkön lesz.

45 A szociális város-rehabilitáció kísérleti modelljére a Józsefvárosban és Kőbányán 1,3 milliárd forintot költ idén a fővárosi önkormányzat. A programot jövőre a ferencvárosi dzsumbujra (azaz a Gubacsi út Illatos út térségére) is kiterjesztik. Kalandpark létrehozását tervezi vállalkozók bevonásával a helyi halastavak környékén a györei önkormányzat. Új házhelyek kialakítását kezdték meg a Baranya megyei Bicsérd központjában. Az önkormányzat ehhez a településrendezési tervet is módosította, s az itt letelepülni szándékozó fiatalok kedvezményeket kapnak. A falu lakóinak száma a közelmúltban kereken ezerre gyarapodott. Új leszállópályája épül, s közepes kategóriájú személyszállító gépek fogadására alkalmas fénytecnikai berendezésekkel egészül ki a békéscsabai repülőtér, miután a Békés megyei önkormányzat amely több mint 130 millió forintot nyert a Délalföldi Regionális Fejlesztési Tanács tavalyi pályázatán az idei költségvetésének terhére 400 millió forintot különített el erre a célra. Megállapodást írt alá hét országos önkormányzati szövetség (köztük a TÖOSZ), valamint a csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló Öko-Pannon Kht. arról, hogy az eddiginél szorosabban hangolják össze a lakossági tudatformálással kapcsolatos tevékenységüket. A csomagolás-kibocsátók hasznosítási kötelezettségeit átvállaló Öko-Pannon ma több mint kétmillió (az év végére 3,5 millió) lakos számára teszi lehetővé a hulladék szelektív gyűjtését, ám, hogy az otthonaikban keletkező hulladék szétválogatása a javukra válik, arról még meg kell győzni a többségüket. Ingyenbusz-járat indult a makói kistérségben Megjelent az Ausztria-Magyarország közötti, határon átnyúló Interreg IIIA program pályázati felhívása. A most meghirdetett kiírás keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és a nemzeti társfinanszírozásból együttesen nyújtható támogatás keretösszege mintegy 2,4 milliárd forint. Jelentkezni a határon átnyúló gazdasági együttműködést, az elérhetőség javítását, az együttműködési struktúrák és hálózatok, illetve az emberi erőforrások, valamint a fenntartható térségi, környezeti fejlesztéseket segítő projektekkel lehet. A pályázat benyújtására a helyi önkormányzatok is jogosultak. Autóbuszközlekedtetési szerződést kötött újabb öt esztendőre a szarvasi önkormányzat a Körös Volán Autóbuszközlekedési Rt.-vel. Határtalan szennyezés A Rába folyó szentgotthárdi szakaszán ismét megjelent egy szürkésfehér, a vízfelszínen szétterülő anyag. A szennyezésről tavaly nyáron egy magyarosztrák vizsgálóbizottság megállapította, hogy három határmenti osztrák bőrgyárból származik. A szentgotthárdi önkormányzat az Európai Unió strasbourgi környezetvédelmi bizottságához fordul az ügyben, amiért az é- vek óta ismétlődő szennyezések megszüntetéséért legalábbis hatékonyan nem intézkedtek. Egy új, januárban már száznál több utast fuvarozó, ingyenesen igénybe vehető buszjáratról tartott együtt sajtótájékoztatót Makón dr. Buzás Péter polgármester és Szirbik Csaba, a Tisza Volán helyi kirendeltség-vezetője. Hogy ilyen buszjáratra szükség van, azt a polgármester egy, a Vajdaságból elszármazott, Makón élő és itt állampolgársági esküt tevő ápolónőtől hallotta először, majd a helyi kórház-rendelőintézetbe tartó kistérségi betegeket képviselő települési polgármesterek is hasonló kéréssel keresték meg Makó első emberét. A polgármesteri hivatal munkatársai megvizsgálták a buszjárat indításának lehetőségét, majd a képviselő-testület a Tisza Volán segítő hozzáállásának köszönhetően igent mondhatott az új, ingyenesen igénybe vehető járat indítására. A járat elsősorban az idős embereknek segít könnyebben megközelíteni a rendelőt, de mások is igénybe vehetik. A sajtótájékoztatón a polgármester elmondta, hogy a városban elterjedt hírrel szemben nem a buszjárat a kísérleti, csupán annak a menetrendje. Júniusban a szakemberek felülvizsgálják, és a járat kihasználtságtól függően módosíthatják menetrendet. A városnak éves szinten 1,8 millió forintjába kerül a kistérségi járat üzemeltetése (ami azért ingyenes, mert a jegyek árából csak kis összegű bevétel származna), emellett húsz-húszezer forintjába egy-egy új megálló kialakítása. Kerékpárút kötheti össze hamarosan ( 47-es főúttal párhuzamosan) Békést és Békéscsabát, miután a már megkezdett beruházás második ütemére Békés önkormányzata a 14,5 millió forintnyi önrészhez 47 millió forintot nyert pályázaton. Könyvkiadást támogat egyenként néhány tízezer forinttal többtucat Pest megyei és néhány Bács-Kiskun megyei települési önkormányzat. A kiadásra váró kétkötetes könyvet a Duna Tisza köze jobbágyairól dr. Novák László, a nagykőrösi múzeum igazgatója írta, s az Arany János Múzeum Nemzeti Emlékhely Alapítvány jelenteti meg, mihelyst (s amennyiben) összejön az ehhez szükséges nyolcmillió forint. Lakossági fórumon kértek pénzt a helybéliektől Kunszentmiklós önkormányzatának vezetői, hogy a csatornaépítés két és félmilliárdos beruházásához összejöjjön a szükséges 250 millió forintnyi saját forrás, amelyből 130 milliót az önkormányzat kasszájából szándékoznak kifizetni. Az óriásplakátok elhelyezését szabályozza Szentes önkormányzata, hogy az elhanyagolt hirdetmények ne ronthassák a városképet. MINDENNAPOK A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 45

46 MINDENNAPOK Bezárták sárvári mozit, miután a helyi önkormányzatnak a tavaly őszi árverésen 100 millió forintos kikiáltási áron hiába kínált ingatlant idén 115 millió forintért sikerült eladnia. Újra mozizhatnak a budaörsiek: a Magyar Kultúra Napján Szabó István Oscar-díjas rendező Csodálatos Júlia című filmjének vetítésével nyílt meg a régi-új, 80 nézőt befogadó moziklub, amelyben az önkormányzat 4,5 millióért felújíttatta a két mozigépet, s új vásznat szereltetett fel. Devizakötvény kibocsátásával finanszírozza a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn 1,7 milliárd forintos költséggel épülő élményfürdő és egészségturisztikai centrum beruházását a Sóstó-Gyógyfürdő Rt. A 9,5 millió svájci frank (1,5 milliárd forint) értékű kötvény zártkörű kibocsátója az OTP Bank Rt. A 10 éves futamidejű, a hitelfelvételt kiváltó kötvény kibocsátásával, valamint a tőke- és a kamatfizetésekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére a sóstói részvénytársaság alapítója, a nyíregyházi önkormányzat vállalt készfizető kezésséget. Bűntérképet készíttetett bűnmegelőzési programja keretében Kecskemét önkormányzata azzal a céllal, hogy segítse a városi fenntartású bűnmegelőzési központ, valamint a rendőrség munkáját. A digitális térkép városrészenként, utcákra lebontva hasonlítja össze a bűncselekmények arányát és típusait. A térkép alapján meghatározott program hatékonynak bizonyult: a kritikus körzetekben néhány hónap alatt jelentősen csökkent a bűncselekmények száma. Régi-új elnöke van a BÖK-nek. A Baloldali Önkormányzati Közösség közgyűlésén ismét Tóth József angyalföldi polgármester kapott kollégáitól bizalmat. Minimális különbséggel Kovács Ferenc független jelölt nyerte Tápiószelén az időközi polgármester-választást; 24 szavazattal kapott többet a másodiknak regisztrált pártjelöltnél. Fából készíttet kuckót (játszóhelyet a gyerekeknek) Ferenczi Gergely falugondnok tervei alapján és irányítása mellett a Tolna megyei Nagydorog könyvtárában a helyi önkormányzat. Gyökérzónás szennyvíztisztító építését készíti elő a lapáncsai önkormányzat a település határában. A fejlesztés része annak a közműprogramnak, amelynek keretében a falu teljes egészében kiépül a csatornahálózat. Gáztűzhelyet és evőeszközöket vásárolhatnak a helyi nyugdíjasklub főzőkonyhájába Magyarbólyban a helyi önkormányzat százötvenezer és a Baranya megyei önkormányzat ötvenezer forintnyi támogatásából. Bérlakásokat építtet az önkormányzat Hevesen, ahol fiatalok és idősek igényelhetnek kis alapterületű otthonokat. A fecskeház 38 négyzetméteres, öt évig szociális lakbérért bérelhető lakásait fiatal pároknak szánják. A Phare-pénzek eddig felhasználatlan összegeire nyújtott be pályázatot a hódmezővásárhelyi önkormányzat városstratégiai irodája azzal a céllal, hogy a kért 19 millió 864 ezer forint támogatással teljes egészeben akadálymentesítsék a sportcsarnokot. Szalmaszál az élhető városért című pályázatával nyert egymilliárd forintos állami támogatásból újíthatja meg belvárosát Hajdúnánás önkormányzata. A Regionális Operatív Program nyertes pályázatának szerződését Gyurcsány Ferenc miniszterelnök helyben adta át. A városrehabilitáció első üteme a közbeszerzési eljárást követően májusban kezdődik és a város napjára, december 12-ére befejeződik. Az idén megújul két középület, díszburkolatot kapnak a városközpont sétányai, új arculatot ölt a Köztársaság tér, továbbá elkezdődik a központtól az első körgyűrűig vezető kövesutak felújítása. Megrovásban részesítette a Vas megyei Csepreg város képvisető-testülete Molnár Sándor polgármestert, amiért testületi felhatalmazás nélkül írt alá egy vállalkozói szerződést. A polgármester szerint sem a városnak, sem a lakosságnak nem okozott kárt, de elismerte, hogy megsértette az önkormányzat vagyonrendeletét. Termálfürdõ épül Barcson A Somogy megyei, határ menti Barcson fürdőt építenek. Pedig Csokonyavisontán 16 kilométernyie, Babócsán 13 kilométernyire és Szulokban 12 kilométernyire is van fürdő. És noha a határforgalom az utóbbi időben csökkent, a baracsiak bíznak a külföldiek idelátogatásában is. Eddig fel nem használt, 70 fokos, percenként 1350 liter vizet adó kutunk van mondta lapunknak Feigli Ferenc, a város polgármestere. Adottságai, szerves anyagai alapján a hajdúszoboszlói víz minőségéhez hasonlítható az itt feltörő. A beruházás első üteménél tartunk, 833 millió forintba kerül, a befejezési határideje május 31. Az első ütemben feszített víztükrű 50 méteres medence, felnőtt medence, gyermekmedence, továbbá a bejárati rész, a nyári öltöző, a park készül el. A beüzemeléstől számított két év múlva megindítjuk a gyógyvízzé nyilvánítási eljárást. A közbeszerzési pályázaton úgy lett a tender kiírva, hogy a nyertessel pályázati úton meg lehet állapodni a második ütem munkálatainak elvégzésében is. Meg is kezdődött a nyertes Tempero Rt.-vel a tárgyalás erről. A pályázati pénzek miatt az egész beruházás önkormányzati tulajdonban marad tíz évig, azután lehet értékesíteni. Arra viszont van lehetőség, hogy a befektető ebben a programban üzemeltetőként vagy más módon részt vegyen. A szerződés aláírására decemberben került sor, a kivitelezés megkezdődött. A második ütem feladatait ebben az évben határozzuk meg, a fürdőberuházás teljes költsége 1,6 milliárd forint. Koppány Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 46 Országos Szövetségének folyóirata

47 Mentőállomás épül Őriszentpéteren. A százmillió forintos beruházáshoz a helyi önkormányzat adta át a telket az Országos Mentőszolgálatnak, amely nyolcvanmillió forintot költ az építkezésre és az állomás felszerelésére. Óvodát építtethet a hajdúsámsoni önkormányzat az erre a célra pályázaton nyert 756 millió és a maga 90 millió forintjából. A tervek már elkészültek, a beruházás kivitelezésére pályázatot írnak ki. Városközpontját építteti újjá Bonyhád önkormányzata: a milliárdos nagyságrendű teljes rehabilitációt három lépcsőben tervezi elvégezni az uniós Regionális Operatív Program keretében. Ötödszörre is polgármester lett a Hajdú-Bihar megyei Polgáron az ötvenöt éves Oláh József. A helyi választások magyarországi rekordere háromszor győzött ciklus szerinti önkormányzati választáson (1994-ben, 1998-ban és 2002-ben), valamint kétszer időközi megmérettetésen (1991- ben és 2005-ben). Legutóbb most, januárban kapott a jobboldali elkötelezettségű de az MSZP és az SZDSZ által is támogatott jelöltnél több szavazatot. Telik a szolnoki ipari park. Tavaly decemberig összesen hét vállalat szánta el magát arra, hogy telephelyet alakítson ki a 120 hektáros területen, ahol a többi között megjelent a kanadai tulajdonban lévő, a világ nagy autógyárainak kárpitot és huzatot gyártó Eagle Ottawa Hungary Bőrgyártó és Kereskedelmi Kft. is. Jelenleg négy külföldi nagybefektetővel tárgyalnak, akik újabb 27 hektáros területre tartanak igényt. INNOHÍD A HIÁNY Nem lesz önálló település Miskolctapolca. A népszavazást kezdeményező 749 miskolctapolcai lakos szerint a miskolci városi önkormányzatot felelősség terheli azért, amiért e háromezernél több lakosú településrészen elmaradott az infrastruktúra, amiért a fürdőhely piszkos, gondozatlan, s amiért semmiféle turistacsalogató beruházás nem történt. Mások szerint a barlangfürdőre ácsingóztak a népszavazást kezdeményezők: a leendő tapolcai önkormányzat szeretné hasznosítani ezt a páratlan értéket. Még a népszavazás előtt kiderült, hogy ez lehetetlen, mert a fürdő üzemeltetője a Miskolci Vízművek Rt., annak százszázalékos tulajdonosa pedig Miskolc város önkormányzata, és ezen a szétválás nem változtathat. Talán ezért voltak többségben a szétválás ellen szavazók. Egyébként a tervek szerint a barlangfürdő szomszédságában 2006 végére állni fog egy négycsillagos szálló, amelyet valószínűleg a Radisson üzemeltet majd, működni fog egy wellness-, fedett és nyitott élményfürdő, s valószínűleg itt épülhet meg Miskolc versenyuszodája is. Színesebb lehet a régiós jövőkép az Innohíd Debrecen- Nyíregyháza Innovációs Részvénytársaság megalakításával. A részvénytársaság munkájában Nyíregyháza és Debrecen, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye önkormányzata együtt vesz részt. A résztvevők egy, akár tízezer új munkahelyet is teremtő regionalis logisztikai együttműködést kívánnak megvalósítani, amelynek révén a tervezett gazdasági beruházások Magyarország két legkeletibb megyéjét a logisztikai ágazatban kulcspozícióba emelhetik. Az Innohíd Európába ível, különös tekintettel arra, hogy az M3-as autópálya a régiót Európa vérkeringésébe kapcsolja be. A prognózisnál kedvezőbben alakult 2004-es pénzforgalmi hiány teljesüléséből az önkormányzatok kivették a részüket. A 2004-es költségvetési törvény 795 milliárd forintban állapította meg az önkormányzati támogatások öszszegét, amelyet az évközi módosítások már 784 milliárdra csökkentettek. Év végére a tényleges kifizetések csak 769 milliárd forintra rúgtak. A kistérségi fejlesztésekre tervezett összegből 2 milliárd forint maradt a kasszában. A leépítések fedezetéül szolgáló 6 milliárdos keretből 4 milliárdot használtak fel. A tervezettnél valamivel többet kaptak ugyan az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok, ám a területfejlesztési tanácsok normatív keretéből majd 12 százaléknyi összeget a települési önkormányzatok hátrányára sikerült megspórolni. Kettős sikert ért el, s összesen csaknem 421 millió forintot nyert informatikai fejlesztésekre a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja két pályázatán (tavaly decemberben és idén januárban) Debrecen önkormányzata, amely az országban egyedülállóan mindkét pályázaton sikeresen szerepelt. Vezetékes gáz fűti a mostani idénytől Bátaapáti polgármesteri hivatalát, iskoláját, óvodáját, közösségi és teleházát. Az intézmények fűtéskorszerűsítésére nyolcmillió forintot költött az önkormányzat. Önerőből kezdett hozzá a molványi önkormányzat a buszforduló felújításának. A társadalmi munkát is igénylő beruházásra százezer forintot költenek; jelenleg az útfelületet teszik járhatóbbá, majd tavasszal parkosítják a területet. Akadálymentesítik a polgármesteri hivatal épületét Bakonyoszlopon, s a falu centrumában 3,5 millió forintos beruházás keretében 2,5 kilométeres szakaszon aszfaltos járdát építenek. Az önkormányzat egy kétmillió forintért vásárolt területen tizenkét építési telket alakít ki. Díszkivilágítást kap az esztergomi bazilika. A világítás üzemeltetése évente 8 9 millió forintjába kerül majd a városi önkormányzatnak. Visszavonják a 2005-re magánszemélyeknek előírt helyi kommunálisadó-rendeletet Szolnokon. Az adóból a város nagy forgalmú útjainak felújítására költött volna az önkormányzat, amely a felújítás ütemét az új a rendelet visszavonása miatt a tervezettnél rosszabb pénzügyi lehetőségekhez kénytelen igazítani. MINDENNAPOK A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 47

48 MINDENNAPOK Eladó a Zöldfok Rt. egy része Siófokon, ahol idén a várható infláció mértékével, átlagosan 5,4 százalékkal emelkedik a szemét és zöldhulladék szállításának díja. A három javaslat közül a helyi képviselő-testület a legkisebb díjnövekedést, ám szolgáltatás-csökkentést is ígérőt választotta. A Zöldfok Rt. amelynek 95,7 százalékban a siófoki önkormányzat a tulajdonosa, a többi részvényen pedig további negyvennyolc környékbeli település önkormányzata osztozik az idén további gyűjtőhelyeket létesít a szelektált szemét számára, s a fejlesztés finanszírozáshoz a részvények 44,8 százalékának értékesítéséből remél pénzt a többségi tulajdonos. Veszteséges autóbuszjáratai működtetésére ír ki pályázatot a pécsi Pannon Volán Rt. még az első negyedévben. Egy 2006 januárjától érvényes jogszabály alapján, amely a Volán-társaságoknak lehetővé teszi alvállalkozói szerződések kötését, főként kis-, illetve zsáktelepüléseket kiszolgáló járatokra keresnek üzemeltetőket. Nemcsak személyszállítással foglalkozó vállalkozók, intézmények, hanem önkormányzatok jelentkezésére is számítanak. Jó évet zárt Csabaszabadi, az esztendő végére rendeződött a település kissé zilált pénzügyi helyzete: az önkormányzat tavaly decemberben értesült arról, hogy 11 millió 180 ezer forint Önhiki-pénzt nyert, s az év utolsó előtti napján befolyt a kasszájába a parlagfűirtásra kiírt pályázatára kapott 1,3 millió forint is, amit eddig a saját költségvetéséből az államnak meghitelezett Budapest, Klauzál tér 16. Tel./fax: Boltjaink: V. Szent István krt Tel.: VII. Klauzál tér Tel.: Derítőbe engedi a nagykőrösiek többsége a szennyvizet, mivel a település nyolcezer-ötszáz ingatlanának csak a negyede van rákötve a csatornahálózatra. A városban annyira elszennyeződött a talaj, hogy az ötven méter mélységet meg nem haladó fúrt kutak vize már nem alkalmas az emberi fogyasztásra. A teljes kommunális infrastruktúra kiépítésére két éve már elkészültek a tervek, de az önkormányzat pályázatai rendre sikertelenek maradtak amiatt, hogy a városi szennyvíz háromnegyede két helyi konzervgyártól származik. Közmunkapályázatot hirdetett a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium több mint másfélmilliárd forint elnyerésére önkormányzatok, társulásaik és az általuk alapított közhasznú társaságok számára. A közmunkások önkormányzati bérlakások építésében, ipari parkok kialakításában, állami és önkormányzati közintézmények felújításában, s az idén először pincerendszerek, földcsuszamlások veszélyelhárításában is részt vehetnek. A keretösszegből mintegy 2500-an juthatnak átmenetileg munkához. Korszerűsítette mintegy félmilliárd forintért a harminc évvel ezelőtt épült Babits Mihály Művelődési Házat a szekszárdi önkormányzat. Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a siófoki önkormányzat azon rendeletét, amely a vasút és a Balaton-part közötti területen az üdülési szezonban korlátozta az építkezést. A polgármesteri hivatal e rendelkezés alapján a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kizárólag olyan sürgős városi nagyberuházásokra adott engedélyt, amilyen az iskola- és a szállodaépítés. Az önkormányzat szerint az alkotmánybírósági határozat (amelyet elfogadott) veszélyezteti a nyaralók nyugalmát, s az idegenforgalomnak sem használ. Inkubátorház és innovációs központ létesült mintegy 1,3 milliárd forintos beruházás eredményeként a Soproni Ipari Parkban, ahol a tulajdonos önkormányzat elsősorban kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végző vállalkozások, intézmények letelepedését kívánja segíteni. Az ilyen kvalifikált magas színvonalu munkát végző cégek meghatározott kategóriák szerint kedvezményes bérleti díjat fizetnek majd. A park többi része kereskedelmi és szolgáltató övezet, ahol eddig logisztikai, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások, központok, illetve üzemcsarnokok céljára vásároltak területet. Uniós vasútfejlesztések A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által az Európai Unióhoz benyújtott támogatási javaslatok közül Brüsszel újakat is elfogadott. Két, a Duna hajózhatóságának javításához szükséges tanulmány elkészítéséhez, továbbá a Székesfehérvár és Boba közötti vasútvonal felújításának tervezéséhez nyújtott támogatás mellett, a legtöbb pénzzel támogatott fejlesztés a Szajol- Nyíregyháza Záhony vasútvonal modernizálását szolgálja. E vasútvonal teherforgalma az 1990 előttinek az egyharmadára esett vissza, de fejlesztése transzeurópai összekötő szerepe okán közös érdekű európai projektnek minősül. Az erre vonatkozó, 18 millió euró értékű tervezési munka a Bizottság határozata alapján egyharmados, azaz 6 millió eurós támogatásban részesül. A tervezési feladatok a vasúti pálya felújítását, a műtárgyak, illetve a villamos felsővezetékek átépítését, az energia-ellátást, a biztosító berendezéseket, a távközlési munkákat, a térvilágítást, az épületek terveit, valamint a környezeti hatástanulmány elkészítését foglalják magukba. A tervezési feladatokat, valamint a projekt végrehajtásával megbízottak közbeszerzési folyamat keretében történő kiválasztását szeptember 30-ai határidővel kell elvégezni. A támogatás révén megvalósuló fejlesztések hatására európai normáknak megfelelő, korszerű, kétvágányú, villamosított pálya valósulhat meg, amelyen óránként 160 kilométeres sebességgel haladhatnak majd a vonatok. Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 48 Országos Szövetségének folyóirata

49 Villanyfényes edzőpálya is lesz Dorozsmán, ahol már tető alatt van az új labdarúgópálya öltözőépülete az önkormányzati tulajdonú, ráadásul bővíthető területen. A beruházás összköltsége 140 millió forint. Azt a felröppent a hírt, hogy a labdarúgópálya feltöltéséhez használt, csatornázásból kikerült föld minősége nem megfelelő, cáfolta a helyi képviselő-testület sportbizottságának vezetője. Foglalkoztatási gondokat enyhítő, a befektetők letelepedését segítő ipari park kialakítására közös vállalkozást hozott létre Sárbogárdon az önkormányzat és az IPD-Europe Kft. A parkot a volt szovjet lőszerraktár helyén alakítanák ki, az önkormányzat már megvásárolta a 20 hektáros terület felét. Ugyancsak Sárbogárdon építheti fel újabb üzletét a Lidl Magyarország Kft., amely a létesítmény megvalósításához szükséges 10 ezer négyzetméteres területet az önkormányzattól, illetve magánszemélyektől vásárolja meg. A város képviselő-testülte kikötötte, hogy a vevő 150 férőhelyes közcélú parkolót is létesítsen. Matricázzák a kukákat Fülöpjakabon, ahol átlagosan huszonöt százalékkal drágult a szemétszállítás. A külterületi szemétszállítás költségeit a jövőben is az önkormányzat finanszírozza, a belterületen azonban kizárólag a matricás kukákat ürítik. Január elsejétől emelkedett a folyékonyhulladék szállítási díja is, miután a Bácsvíz Rt. kiskunfélegyházi részlege 365-ről 390 forintra emelte szennyvízfogadási díját. Először kötött önkéntes alapon működő civil szervezettel (nevezetesen az Országos Polgárőr Szövetséggel) együttműködési megállapodást a turizmus állami vezetése Kolber István, a turizmust felügyelő tárca nélküli miniszter személyében. A megállapodás értelmében a polgárőrök a nyári idegenforgalmi szezonban fokozott bűnmegelőzési és balesetmegelőzési szolgálatot látnak el, illetve segítenek a turisták tájékoztatásában, s ellentételezéseként segítséget kapnak a turizmussal kapcsolatos feladatokra felkészítő továbbképzéshez, továbbá a bűnmegelőzést, szolgáló, általuk készítendő szórólapok terjesztéséhez. Budapest-ügyi kormánymegbízottá nevezte ki a kormányfő Molnár Gyulát, a TÖOSZ-tag XI. kerületi önkormányzat első emberét, az MSZP fővárosi elnökét. Az új kormánymegbízott, aki a kormányfő felhatalmazásával a fővárost érintő, több minisztériumhoz is tartozó teendőket fogja koordinálni, részt vett a TÖOSZ legutóbbi kibővített elnökségi ülésén. Újabb kétszáz porta szennyvize kerülhet a nyár végére a Szentgotthárdon épülő csatornahálózatba, miután csaknem 37 millió forintos állami céltámogatást nyert a kondorosi önkormányzat a szennyvízberuházás második ütemének megvalósítására. Ingatlanonként 150 ezer forintot kell fizetni. A tervezett összköltség meghaladja a 92 millió forintot, ebből több mint 28 millió forint saját forrást hagyott jóvá költségvetési rendeletében a helyi képviselő-testület. Filmes község lesz Etyek Lakossági fórumon ígérte meg Demján Sándor nemrégiben az etyekieknek, hogy községük a környék leggazdagabb települése lesz. Az ismert üzletember itt, a saját birtokán, panorámás vidéken, a nagy szőlőtáblák és a község között rejtetten meghúzódó, egykori honvédségi rakétabázis helyén, a magyar származású Andy Vajna filmproducerrel közös vállalkozásban építteti fel 15 hektáron, mintegy 35 milliárd forintért a Korda Sándorról elnevezendő filmstúdiót. A beruházást tervező építész Finta József, aki ugyancsak részt vett a lakossági fórumon. Az építkezés ezen a nyáron kezdődik, idén hatvan csarnok készül el, köztük a világ egyik legnagyobb, vizes felvételek készítésére alkalmas épülete. A jövő év elején látnak hozzá a belső munkálatokhoz. A stúdió berendezéseit az Egyesült Államokban gyártják. Ha minden a tervek szerint alakul, 2006 augusztusában már filmet forgathatnak Etyeken. HAJLÉK Beteg kislány drága gyógyítását segíti a veszprémi önkormányzat. A mintegy 30 millió forintba kerülő műtéthez szükséges összeg előteremtését Sepsiszentgyörgy polgármestere kérte a csontvelő-átültetésre váró nyolcéves Pap Heléna részére. A nagyvárosi képviselő-testület egymillió forintot, négy városi vezető további kétszázezer forintot ajánlott fel; a veszprémi lakosok pedig a polgármester által kezdeményezett gyűjtés eredményeként február elejéig további csaknem két és félmillió forintot adtak össze erre a célra. Negyedáron vásárolhatnak buszbérletet a Tatán élő és a város oktatási intézményeiben tanuló diákok: egy havi bérletért 105 forintot kell fizetniük, a hiányzó 300 forintot az önkormányzat állja. Iskolába megy a Spar Magyarország Kft., amely Lenti belvárosában, az önkormányzat által értékesített, nem használt iskola épületében, és a hozzá tartozó területen nyitja meg, illetve építi fel új áruházát. Megkezdődhet a csepeli központi szennyvíztisztító és a kapcsolódó létesítmények építése, miután az Európai Unió döntött a 121 milliárd forintos projekt 65 százalékos támogatásáról. A beruházási költségek 20 százalékát az állam, a maradék 15 százalékot a fővárosi önkormányzat fizeti ki. Közmunkáért érdemérem elismerésben részesítette Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Battonya önkormányzatát, amely öt esztendeje fokozott figyelmet fordít a foglalkoztatáshoz szükséges források előteremtésére, s a közmunkák szervezésében, lebonyolításában végzett kiemelkedő munkájával érdemelte ki a magas szintű elismerést. Nappali melegedő nyílt a hajléktalanok számára Budapest II. kerületében a Hajlék Nélküliek Jövőjéért Alapítvány kezdeményezésére, a kerületi önkormányzat támogatásával. Az ingatlant a BKV ajánlotta fel, a kialakítás költségeit a Vegyépszer állta. A melegedőhelyen megfürödhetnek, s kimoshatják ruháikat az erre (is) rászorultak (azok közül, akik túlélték az éjszakát). MINDENNAPOK A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 49

50 MINDENNAPOK A disznóölés falusi hagyományait kívánja beilleszteni Somogy megye gasztronómiai és turisztikai kínálatába a kisbajomi baráti kör. A falu fejlesztési céljait segítő társság az önkormányzattal együttműködve egész évre szóló természetjáró és közösségi programsorozatot állított össze, amely a közösségi disznótorral kezdődik. Díszpolgárrá választották szülővárosában, Karcagon Avram Hershko Izraelben élő, kémiai Nobel-díjas professzort, aki 1937-ben Herskó Ferencként született a nagykunsági városban. Újjáépítik az egri Szent-Györgyi Albert Általános Iskola tavaly augusztusban leomlott tornatermét. A beruházás 110 millió forintba kerül, amelyhez az oktatási tárca 48 millió, a Pénzügyminisztérium 35 millió forinttal járul hozzá. Bírósági döntés után, a megállapított határidő utolsó napján, de végül is kamatostól megkapta a kőbányai önkormányzat azt a számára megítélt összeget, amely a K&H Banknál vezetett számlájáról a sikkasztással alapos okkal gyanúsított, jelenleg börtönben ülő exbróker milliárdos Kulcsár Attila állítólagos közreműködésével felszívódott. Ez az összeg 2,7 milliárd forint volt, az önkormányzat a kamatokkal együtt 3,4 milliárd forintot kapott. Takarékossági okból kénytelen megszüntetni a martfűi ipari park működtetésére létrehozott kft.-jét a város önkormányzata. Ezzel tovább csökken annak az esélye, hogy befektetőket vonzzon arra a tizenhárom hektáros területre, amelyet a park megalapítása óta eltelt öt évben nem sikerült közművesíteni. Zöldmezős beruházás keretében, a szombathelyi önkormányzat tulajdonában lévő Claudis Ipari Parkban 15 ezer négyzetméter alapterületű gyárat építtetne az amerikai Jabil Circuit Inc. A szerződést még karácsony előtt írták alá, s az új üzemben a tervek szerint augusztusban már a mobiltelefonok átjátszóállomásainak ernyőit szervizelhetik, akiket erre az önkormányzat által indítandó szakképzési tanfolyamokon képessé tesznek. Megújult a fürdő Szentesen amelyet pályázati pénzből, valamint a fenntartó megyei és a városi önkormányzat támogatásával 122 millió forintért modernizáltak, s nemrégiben adtak át, a Magyar Fürdővárosok Szövetsége pedig egy lapon szerepelteti Gyulával, Hévízzel, Gyopárosfürdővel, Agárddal és Zalakarossal Szentest, mi több, az általa kiadott Magyarország fürdői 2005 című reprezentatív falinaptárton az új gyógyfürdővel kezdődik az év. Hatvanhat abaúji és zempléni önkormányzat adja össze a pénzét, hogy uniós és költségvetési forrásokhoz jutván félmilliárd forintból egy építési és bontási hulladék feldolgozására alkalmas üzemet létesítsen a bodrogkeesztúri regionális hulladéklerakó közelében. Az építkezés megkezdődött. Kapós a leendõ cementmû Baranyában egyre több település önkormányzata fogadná szívesen, ha a Strabag Rt. az ő községük térségében építtetné fel cementgyárát. A lehetséges helyszínek közül továbbra is az eredetileg kiszemelt Bükkösdöt tartják a legjobbnak, mert itt van az alapanyagot adó bánya, ám Boda, Cserdi és Királyegyháza önkormányzata is írásbeli nyilatkozatban ajánlotta fel az évi 800 ezer tonnás kapacitásúra tervezett, kétszáz embert foglalkoztató cementmű befogadását. Királyegyháza, valamint Kővágószőlős térségét az épülő autópálya teszi vonzóvá a beruházó számára. A legutolsó hírek szerint e kettő közül az előbbi lehet a nyertes, s ha igen, akkor a gyár Királyegyháza házaitól mintegy három kilométernyire épülne fel. TE JES VE GYES Az országban összesen 800 ezer iskolás és óvodás kap tejet az EU által visszatérített másfél milliárd forintból, emellett több önkormányzat a saját költségvetéséből finanszírozza a programot. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatai szerint nagyjából 1400 önkormányzat kötött szerződést a ös tanévre tavaly szeptemberben, illetve decemberben. Várhatóan továbbra is 25 tejipari cég vesz részt a programban. A szakemberek figyelembe vették, hogy sok gyermek tejérzékeny, ezért egy FVMrendelet alapján a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej mellett ízesített tejtermékekre, sajtra és más zsírtartalmú tejre is lehet támogatást igényelni. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az idei programhoz március 4-éig csatlakozhatnak az önkormányzatok, s az elbírálási idő egy hónap. Így a legtöbb településen csak tavasszal tudják meg, hogy részesülnek-e támogatásban. Noha az iskolatejjel kapcsolatos, 2005-re szóló rendeletet csak megkésve vehették kézbe az érintettek, az első tanítási napon a kisebb településekre már elindulhattak a szállítások. A nagy lélekszámú városokban állítólag azért maradtak tej nélkül a diákok, mert az önkormányzatok úgy vélték, hogy csak közbeszerzési eljárás meghirdetését követően köthetnek szerződést. Ezzel szemben a tárca szerint az iskolatejprogram 2003 óta folyamatos, a feltételei nem változnak, ezért iskolai félévenként csak kihirdetni kell, s közbeszerzési eljárásokra nincs szükség. A megállapodások száma ugyan napról napra emelkedik, de még így is csak a fele a tavalyinak, pedig a tavalyi 0,8 milliárd helyett 1,9 milliárd forint fordítható az idén az országos iskolatejprogramra. Az önkormányzatok a településeken élők jövedel- Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 50 Országos Szövetségének folyóirata

51 Vakok és mozgássérültek számára készül az a térplasztika, amelyet várhatóan az idén májusban helyeznek el az egri Dobó téren. A tolószékkel is körbejárható dombormű egyfajta terepasztal, amelyen város főbb nevezetességei közül a minorita templom, a Dobó-szobor, a vár, minaretet és a polgármesteri hivatal homlokzatának kicsinyített mása lesz tapintható. Átépítés miatt zárva lesz idén a Várgaléria Balatonfüreden, de helyette galéria nyílik a régi mozi épületétben, amelyet Európa-terv keretében nyert támogatásból újít fel a helyi önkormányzat. Felújítják a villamos sínpályákat, a trolibuszok felső vezetékeit és a járműparkot 2007-ig Szegeden; erre az ebben az esztendőben kezdődő munkára összesen két és fél milliárd forintot szán a város önkormányzata. Öt és fél milliárd forint fejlesztési hitelt vesz fel Győr önkormányzata az OTP-től 15 éves futamidőre a Bécs Budapest vasútvonal alatti aluljáró, valamint új utak építésére. Felfújható matracokat vásárolt a bakonynánai önkormányzat a falusi turizmusért elnevezésű pályázaton nyert százezer forintból, hogy kirándulócsoportoknak kínálhasson alvóhelyet a művelődési házban. LÁTOGATÁS Száztizenötmillió forintot nyert a kiszombori önkormányzat az egykori Gólyafészek vendéglő a volt Rónay-kúria műemléképületének felújítására. A cigányok által lakott településrész korszerűsítését folytatja a sárpilisi önkormányzat, noha a megpályázott 3,5 millió forint helyett csak egymilliót nyert erre a célra a környezetvédelmi tárca pályázatán. Helyi hidak helyreállítását kezdték meg Ádándon, amely munka finanszírozásához az önkormányzat kétmillió-egyszázezer forintos támogatást nyert a megyei területfejlesztési tanácshoz benyújtott pályázatával. Jeles vendég fogadására sietett haza a TÖOSZ elnökségi üléséről Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere, a TÖOSZ tanácsnoka: hivatalos programja előtt látogatott városába a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese. Csáky Pált a hivatalos látogatásra a Duna tévé sikeres könyvgyűjtési akciója késztette, amelynek révén a televízió a révkomáromi magyar nyelvű egyetem könyvtárát a felhívására összegyűlt hetvenezer kötet magyar nyelvű könyvvel ajándékozta meg. A jelképes átadási ünnepség színhelye Budapesten, a Kálvin téri református templom volt (az itt rendezett hangversenyre is egy-egy magyar nyelvű szépirodalmi könyv volt a belépti díj), ahol Csáky Pál beszédet mondott. Az esti rendezvény előtt szakított időt magának a veresegyházi látogatásra, ahol is megtekintette az új iskolát és más nevezetességeket, valamint a felvidéki és a magyarországi önkormányzatok együttműködésének fejlesztéséről cserélt eszmét a polgármesterrel, de igazából az hozta ide, hogy ellenzéki korában írt könyvét Veresegyházon nyomták, s fontosnak tartotta a várost kormányfő-helyettesként is megtalálni. Hevederzárakat szereltetett fel a maga költségén a kerület idős, nagyrészt egyedülálló lakóinak lakásajtajára Zugló önkormányzata. Ingázókat támogat a dévaványai önkormányzat, amely a Henkel Magyarország Kft. körösladányi gyárában foglalkoztatott helyi lakosok munkába-járási költségeiből térít meg havi kétezer forintot. Vendégházzá alakították át a Somogy megyei Cserénfa önkormányzati lakását. A néhány éve felújított száz négyzetméteres épület bebútorozása 500 ezer forintba került. Az önkormányzat prospektusokat is készíttetett a látogatók számára. MINDENNAPOK mi helyzetétől függően, 10-től 100 százalékig terjedően differenciált támogatást kaphatnak. A tejipari cégeket tömörítő Tej Terméktanács (TT) kezdettől fogva szorgalmazta, hogy az FVM a programba a középiskolásokat is vonja be, s ez megtörtént. Oroszlány képviselő-testülete decemberben döntött arról, hogy amennyiben a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium a továbbiakban is meghirdeti és támogatja az iskolákban már jól bevált akciót, a 2004/2005-ös tanév további részében maguk is folytatják azt. Pécsett tavaly szeptembertől az elmúlt év végéig kötöttek szerződést arra, hogy az általános iskolák alsó tagozatosai naponta ihassanak az intézményekben tejet. A szerződés lejárt, de a pécsi közgyűlés is úgy döntött decemberben, hogy idén az óvodások is kaphatnak ingyentejet. A kamuti önkormányzat által kötött szerződés értelmében február 1-jétől nemcsak a nyolcvannégy helyi általános iskolás, hanem a harminchat óvodás is kap tejet. Februártól folytatódik Makón is az iskolatej-program. A Sole Hungária hetente két alkalommal kakaós, egyszer pedig normál tejitalt szállít az iskoláknak, ezt egészíti ki a kifli, aminek a beszerzését az önkormányzat vállalja. Zákányszéken az önkormányzat idén is folytatja a tavaly megkezdett akciót, az iskolatej mellé itt ugyancsak kiflit kapnak a gyerekek. A kardosi óvodások és iskolások január 17-étől kapják meg ismét a napi két deciliter iskolatejet. Az év eleji kéthetes kényszerszünetre a törvényi szabályozás változásai által megkövetelt adminisztráció elvégzése miatt volt szükség. A szerződéseket már megkötötték a korábbi szállítóval, így a község 16 iskolás és 15 óvodás gyermeke számára ismét elhozzák reggelente a tejet. A költségek mintegy 50 százalékát az önkormányzat állja. Kőbányán az önkormányzat nem folytatja az iskolatej-akciót, de nem maradnak reggeli vagy uzsonna nélkül a kerület óvodásai és iskolásai, mert az ingyen-tej helyett egész évben folyósított támogatás összegét az intézmények saját belátásuk szerint használhatják fel a gyerekek étkeztetésére. Folytatódik az iskolatejprogram Mindszenten is, miután a kisváros képviselő-testületi ülésén kiderült, hogy az előterjesztésben szerepeltetett, csaknem 300 ezer forintos kiadás helyett végül mintegy 170 ezer forinttal kell támogatnia az akciót az önkormányzatnak. A belecskai önkormányzat január közepétől juttat ingyen tejhez harmincöt helybéli iskolást és óvodást. A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 51

52 MINDENNAPOK Nincs pénze a csornai termálfürdő szükséges felújítására a helyi önkormányzatnak, ezért a létesítményt árverésen szeretné értékesíteni. Jelentősen növelte 2400 forintról 3000 forintra a magánszemélyek kommunális adóját Nyergesújfalu önkormányzata. Harminchat munkanélküli kapott munkát januárban nyolc településen, miután Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, Okány, Füzesgyarmat, Bucsa, Körösladány, és a gesztor Szeghalom önkormányzata eredményesen szerepelt az Élhetőbb faluért elnevezésű pályázaton. Elektronizálják 2006-ig Esztergom közigazgatási rendszerét. Az egyszerűbb, gyorsabb és áttekinthetőbb szolgáltatás megteremtéséhez szükséges 280 millió forintos támogatást a hírközlési tárca pályázatán nyerte el a város önkormányzata. Életveszélyeshez közeli állapotban van a büssüi orvosi rendelő. Az átköltöztetéshez, az új kialakításához szükséges mintegy 17 millió forintot az önkormányzat miután a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési nem támogatta a pályázatát nem tudja előteremteni. Az év utolsó napja kellemes meglepetéssel szolgált Magyarkeszi önkormányzatának: arról értesítették, hogy a közmunkaprogram pályázati keretéből maradt pénzből a korábban elnyert 8,1 millió forinthoz kap még 2,5 milliót. A képviselő-testület szinte azonnal döntött az összeg felhasználásáról: munkagépeket vásárolnak, s a szennyvízszippantást és -szállítást oldják meg belőle. Több éve vár a helyreállításra a kölesdi Apponyi-kastély aládúcolt épülete, amelyet a maga 3,5 millió forintjából, meg a hozzá pályázaton nyert 15 millió forintból végre felújíthat a helyi önkormányzat. Új könyvtár és közösségi ház épül Kunszentmártonban; az önkormányzat pályázatát nettó 343 millió forintos ajánlatával nyerte el a kivitelező, a cserkúti Bayer Center Kft. Helyreigazítás A Régiók Bizottsága magyarországi tagjainak és póttagjainak az ÖNkormányzat decemberi száma 19. oldalán közölt, a tizenkét tag és tizenkét póttag tisztségeit is tartalmazó névsora nem volt teljes körű. Így dr. Gémesi György (országgyűlési képviselő, Gödöllő polgármestere) esetében kimaradt, hogy a MÖSZ elnöke, dr. Lázár János (Hódmezővásárhely polgármestere) és dr. Szakács Imre (a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke) esetében pedig kimaradt, hogy országgyűlési képviselő. Az érintettektől és olvasóinktól ezúton kérünk elnézést. Nem mentség, csak magyarázat, hogy az újságban megjelentek forrása a TÖOSZ Jótár-sorozatában módszertani füzetként megjelentetett Ágh Attila, Rózsás Árpád, Zongor Gábor: Európaizálás és regionalizálás Magyarországon című könyv ( oldal). Megjegyezzük, hogy ebben kötetben van még egy súlyos hiba, jelesül a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló rendelet címében és bevezető részében (298. oldal), valamint a hivatkozásokban ( és 251. oldal) az Európai Unió Tanácsa helyett tévesen az Európa Tanács szerepel. Remélhetőleg az olvasókat nem tévesztettük meg. Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 52 Országos Szövetségének folyóirata 2100 Gödöllő, Dózsa Gy.út 67. Pf.:372. Telefon: 0628/ , Fax: 0628/ , Mobil.: 0630/ Honlapunk: Ez az év is jól kezdődik..! (AKCIÓ ) JINMA-254 ÖSSZKERÉKHAJTÁSÚ TRAKTOR Főbb műszaki adatok: 25 LE-s, 3 hengeres, vízhűtéses, 4 ütemű dízelmotor, mechanikus tárcsafék, 540 1/min és /min TLT hajtás, szervós kormánymű, Hosszúság: 2991 mm Szélesség (súly nélkül): 1290 mm Magasság (kormányig): 1438 mm Hasmagasság: 295 mm Tömeg (alap): 1060 kg AKCIÓS ÁR: ,- Ft + ÁFA EREDETI ÁR: ,- Ft + ÁFA (Teljeskörű hitelügyintézés, szerviz és alkatrészellátás, garanciaszolgáltatás, stb.) MINŐSÉGI BIZONYÍTVÁNY,MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT! TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

53 A Népszabadság január 20-ai száma Milliárdos műgyűjtemény raktáron címmel adta hírül Kósa Lajos debreceni polgármester bejelentését, amely szerint az ország egyik legjelentősebb és legértékesebb kortárs képzőművészeti magángyűjteményét szeretné kiállítani Debrecen önkormányzata abban az új múzeumban és galériában, amely kétmilliárdos költséggel 2006-ra épül föl. Az újságcikk azt is közölte, hogy a polgármester (akiről nem mulasztotta el megjegyezni, hogy fideszes parlamenti képviselő) nem árulta el a titokzatos debreceni műgyűjtő kilétét. Ó, a gaz! Csakhogy a debreceni polgármesternek gyaníthatóan esze ágában se volt titkolózni, s ebben az esetben a pártállása rögzítésénél fontosabb lett volna többet megtudni (és tudatni) a gyűjteményről, a gyűjtő szándékáról, s róla magáról, akinek a kilétét eltitkolni a nyilatkozónak végképp nem volt oka, s nyilván megmondta volna, hogy ki az, ha megkérdezik. Hajdú-Bihar megyei munkatársunk, Gőz József a fent jelzett hír megjelenése előtt tudósította lapunkat Kósa Lajos szerinte szenzációs bejelentéséről, ám egyszersmind arról is, hogy az úgynevezett Antal-Lusztig-gyűjteményről van szó, amely egy debreceni családi házban alussza Csipkerózsika-álmát. A korántsem titokzatos műgyűjtő pedig Antal Péter debreceni ügyvéd, aki a nagyapja által elkezdett gyűjtőmunkát folytatta, s a gyűjtemény az ő tulajdona. (Évekkel ezelőtt be is törtek hozzá, négy, összesen százmillió forint értékű festmény loptak el a házából, amelyet azóta korszerű biztonsági berendezések védenek.) A Pécsett rendezett tavaszi fesztiválok idején már több alkalommal kölcsönöztek a gyűjteményből képeket, s azokat láthatta a pécsi közönség. A debreceni ügyvéd milliárdokat érő kollekciója a XIX-XX. század legnagyobb magyar képzőművészeinek alkotásait tartalmazza, többek közt Aba-Novák Vilmos, Barcsay Jenő, Barabás Miklós, Czóbel Béla, Csók István, Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, MÛVEK Gulácsy Lajos, Kernstok Károly, Kassák Lajos, Kondor Béla, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Ország Lili, Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Vajda Lajos munkáit. Az anyag több ezer darabból áll, amelynek hatoda élő kortárs alkotók műve. A gyűjteményben a képzőművészeti alkotások mellett Egyiptom, Kína és a Római Birodalom tárgyi emlékei is szerepelnek. Tudósítónk jóvoltából egy másik titokról is leránthatjuk a leplet amit az országos sajtóorgánum(ok) munkatársai úgyszintén kideríthettek volna, arról tudniillik, hogy a tulajdonos korábban két város, azaz Debrecen és Pécs önkormányzatának is felkínálta letétbe a több milliárd forint értékű gyűjteményt, továbbá, hogy a tulajdonos ajánlatára előbb a pécsiek reagáltak, egy teljes épületet kínálva a majdani kiállításnak. A debreceniek pedig utóbb a Déri-gyűjtemény kiállításának terveibe illesztették a letétbe ajánlott alkotások tárlatát. Merthogy a debreceni önkormányzat előbb a Déri-gyűjteménynek keresett egy legalább 5000 négyzetméteres kiállító teret. Amihez tudni kell, hogy Déri György a Debrecenben múzeumot alapított Déri Frigyes bécsi selyemgyáros testvére, nem akarván elmaradni a bátyjától, a városnak adományozta páratlan gazdagságú, a Kárpát-medence népeinek munkáiból álló néprajzi gyűjteményét, az adományozás feltételéül szabva, hogy a város állandó kiállításon mutassa be az anyagot. Ez a feltétel 1949-ben teljesült, de miután még ugyanabban az évben iskolává alakították a kiállítás épületét, raktárba kerültek, s azóta is ott porosodnak sűrű sorokban a kerámiák, a szebbnél szebb de összegöngyölt szőttesek. Hajdúsági tudósítónk nem tartja lehetetlennek, hogy a két gyűjtemény tárgyainak helyet adó kiállító tér a Debrecenben most épülő Kölcsey Ferenc Konferencia Központban jön létre (kétmilliárd forintot képviselve a teljes beruházásból), de azt sem, hogy az Antal-Lusztig gyűjtemény országos kincsének művei 2006-ban két várost is gazdagítsanak. Végtére is a művészeti alkotások párt-függetlenek, mi meg a Hajdúságtól Baranyáig egy ország vagyunk. MIBÕL (2) Budapest XV. kerületének polgármestere, Hajdu László nemrégiben azt javasolta a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. vezetőinek, hogy a csatornabekötési díjat az önkormányzat és az FCSM Rt. együtt fizesse ki azon rászoruló lakosok helyett, akik ezt az összeget képtelenek előteremteni. Bár az indítványról még nem döntöttek az FCSM illetékesei (legalábbis nincs róla tudomásunk), érdemes az indoklásáról szót ejteni, mert a javaslatot egy igen súlyos, országos, s szinte megoldhatatlan gond indukálta. Ismeretes, hogy a környezetvédelmi törvény értelmében azokat, akiknek a telkén már ott a csatorna, de nem csatlakoztak a hálózatra, ezentúl a szippantási költség mellett évente több tízezer forint talajvédelmi díj fizetési kötelezettsége is sújtja. Mármost csak a kilenc fővárosi peremkerületben is több tízezer olyan tulajdonos van, aki eddig nem kötött rá a hálózatra, mert a csatlakozás drága, s az emésztő ürítése olcsóbb, mintha csatornadíjat fizetne. Igen sokan még a tároló szakszerű ártalmatlanítására se költenek; búvárszivattyúval locsolják szét kertjükben a gödör szennyező tartalmát. Ez gyakorlat előbb-utóbb jóvátehetetlenül elszennyezi talajt. Miközben, akik nem használják a szennyvízcsatornát, évente emelkedő összegű talajvédelmi díjat fizetnek, azaz egyre drágábban kénytelenek megszabadulni a szennyvizüktől. A nehéz körülmények között élőket azonban se kedvezménnyel, se büntetéssel nem lehet a bekötési díj kifizetésére kényszeríteni, hiszen élniük is alig van miből. Ez a körülmény pedig az ország minden lakóját sújtja. Különösen, ha az uniós követelményeknek határidőre megfelelni nem lesz miből. A Települési Önkormányzatok Ö N K O R M Á N Y Z A T Országos Szövetségének folyóirata 53

54 Megújult a Király utca A budapesti Király utca egyik oldala a VI. a másik a VII. kerülethez tartozik, így a két kerület és a fővárosi önkormányzat kiemelt feladatának tekintette az utca Nagymező utcától a Deák térig tartó szakaszának teljes felújítását. Ebben a beruházásban nagy szerepet kapott a Tungsram-Schréder Rt., amely kandelábereket, utcabútorokat, szemétgyűjtőket, világító pollereket (alacsony oszlopokat), nagyméretű virágládákat és faverem rácsot szállított.az a tény, hogy a Tungsram-Schréder Rt. lámpatesteivel mindig a technikai haladás irányát mutatva Magyarországon egy ilyen nagyszabású munkában ilyen sokféle berendezést tudott szállítani, köszönhető annak, hogy a évben egyesült a Kandeláber Rt.-vel. A Király utcába szállított berendezések jól mutatják, hogy a Tungsram- Schréder Rt. tovább viszi a volt Kandeláber Rt. szellemiségét és valamennyi termékét tovább gyártja Kandeláber márkanév alatt. A Király utcában felállított 48 hét méter magas kandeláber szecessziós stílusa miatt réginek látszik, pedig valamennyi újonnan készült. A kandeláberen függő lámpatest igazodik az őt tartó szerkezet stílusához, de belsejében a legmodernebb optikai rendszer van. A tervezésnél külön kellett vigyázni, hogy a lámpatestek ne kápráztassanak, és a közeli ablakokba ne világítsanak be. Ezt a célt a mattított burával és a fényforrás különleges elhelyezésével lehetett elérni. A még jobb láthatóság és a tökéletes színvisszaadás elérése érdekében a közterületeken megszokott meleg sárga fény helyett fehér fényű fényforrások üzemelnek, melyek egyedi hangulatot sugároznak, ezáltal környezetük színei nem változnak meg. Az utca fásítását csak a nagyméretű virágládákkal lehetett megoldani, ezekből 54 készült.a járdák szélesítésével kialakított kis terekben a lehelyezett padok és a közelükbe telepített egyedi tervezésű pollerek szintén a Tungsram-Schréder Rt. új, pilisszentiváni csarnokában készültek. Kerekes Béla Parkolójegyautomata-rendszerek szállítása, mûszaki ellátása, közterületi parkolási rendszerek üzemeltetése A Magyarországon is már 33 városban jól bevált ParkLine2001 és ParkLine economy parkolójegyautomaták új generációja, a TicketLine rozsdamentes, polírozott felületű nemesacél ház minden városi környezetbe beilleszkedő modern technológia, moduláris felépítés opcionálisan pénzvisszaadó funkció is érmével, chipkártyával való jegyváltás euróval való fizetési lehetőség is jegynyomtatás termónyomtatóval papírtekercsre Parkolójegyautomata-rendszer távfelügyelete PSA MMS-CS PC-rendszerrel GSM átviteli hálozaton keresztül automaták állapotának központban való jelzése, riasztás karbantartó diszpécser azonnali értesítése SMS átirányítással diagnosztizáló karbantartó modul automaták tarifaparamétereinek távbeállítása, módosítása automaták jegyeladásának elszámolása, forgalmi statisztika CityPark 2011 számítógépes parkolásfelügyelő, nyilvántartó- és elszámolórendszer RADIX Rx1 mobil számítógépes és nyomtatós pótdíjazási rendszer Törzsadatok, értékesítés, parkolási ügyintézés, pótdíjak nyilvántar- TicketLine 2011 (ParkLine2001) tása, behajtás, vezetői információk Közterületi parkolási rendszerek üzemeltetése a fenti eszközökkel, szoftverekkel, (referencia: Vác parkolási rendszer, Pécs zónás parkolási rendszere) Egyéb referenciák többek között Szombathely, Győr Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Eger, Békéscsaba, Miskolc stb. TUNGSRAM-Schréder Rt Pilisszentiván, Tópart 2. Tel: 26/ Fax: 26/ KERIDENT Kereskedelmi Szolgáltató Kft Budapest, Hegyalja út 146. Tel./fax: Web: Ö N K O R M Á N Y Z A T A Települési Önkormányzatok 54 Országos Szövetségének folyóirata

Új Szöveges dokumentum

Új Szöveges dokumentum A Fészekrakó program Fészekrakó program keretében állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtható hitelek (a 4/2005. (I.12.) Korm. rendelet, illetve ennek módosítására kiadott 32/2005. (II.15.) Korm.

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

1. Szétválasztható-e a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.

1. Szétválasztható-e a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt. 1. Szétválasztható-e a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) rendelkezései által meghatározott szolgálati nyugdíj

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Hirdetmény Lakossági hitelek kamatairól, kondícióiról Érvényes: 2012. április 7-től

Hirdetmény Lakossági hitelek kamatairól, kondícióiról Érvényes: 2012. április 7-től I. Hosszú lejáratú fogyasztási hitel Igényelhető hitelösszeg 300.000-1.000.000 Ügyleti kamat Lakossági hitelek kamatairól, kondícióiról 54-120 hónap Hitel - előkészítési díj 2% Folyósítási jutalék 1% Kezelési

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

2015. március 26-i rendes ülésére

2015. március 26-i rendes ülésére 31. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26-i rendes ülésére Tárgy: Belépés a Klímabarát Települések Szövetségébe Előterjesztő:

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete. 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet módosításáról

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete. 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete az első lakást szerző fiatal házasok támogatásáról, valamint a helyi önkormányzat lakásvásárlási, lakásépítési támogatásáról szóló 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzata

Nemti Község Önkormányzata Nemti Község Önkormányzata 3145 Nemti, Kossuth út 28. Telefon, Fax: 06/32 364-002 e-mail: hivatal @nemti.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. április 25-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2014. évi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 192. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Közgyűlési felhatalmazás a " Vállalkozási szerződés a DDOP-3.1.2-12-2013-0016 azonosítószámú projekt keretében az 1. számú Óvoda Kindergarten fejlesztésére

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Állami kamattámogatott hitelek

Állami kamattámogatott hitelek AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Állami kamattámogatott hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az államilag támogatott lakáscélú hitelek kamatai

Részletesebben

Állami kamattámogatott hitelek

Állami kamattámogatott hitelek AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Állami kamattámogatott hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az államilag támogatott lakáscélú hitelek kamatai

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. március 6-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

lakáscélú előtakarékosság Tervezzen előre Lakásvásárlást tervez? Szeretné segíteni gyermekei otthonteremtését? Korszerűsítené meglévő házát, lakását?

lakáscélú előtakarékosság Tervezzen előre Lakásvásárlást tervez? Szeretné segíteni gyermekei otthonteremtését? Korszerűsítené meglévő házát, lakását? Tervezzen előre lakáscélú előtakarékosság Lakásvásárlást tervez? Szeretné segíteni gyermekei otthonteremtését? Korszerűsítené meglévő házát, lakását? A megtakarítások mellett állami támogatáshoz is juthat,

Részletesebben

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A rendszerváltozás során a helyi önkormányzati rendszer kiépülésével párhuzamosan megtörtént az új államigazgatási szervezet kialakítása.

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Társaság a Lakásépítésért Egyesület 1 2008 a változások éve volt 2004-ben kezdődött Fejlesztők finanszírozása Vevők finanszírozása Állami intézkedések KSH adatok

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5145. számú törvényjavaslat az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Hosszúné Deli Hajnal alpolgármester Kovács Géza Győzőné képviselő Németh Zsolt képviselő

JEGYZŐKÖNYV. Hosszúné Deli Hajnal alpolgármester Kovács Géza Győzőné képviselő Németh Zsolt képviselő JEGYZŐKÖNYV Készült Jákó Község Önkormányzat Képviselőtestületének 2015. április 29-én az önkormányzat tanácskozó termében megtartott üléséről. Jelen vannak: Kovács János polgármester Hosszúné Deli Hajnal

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Szociálpolitikai kedvezmény és kamattámogatás

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Szociálpolitikai kedvezmény és kamattámogatás SAJTÓKÖZLEMÉNY Szociálpolitikai kedvezmény és kamattámogatás Részletek a Kormány új Otthonteremtési Programjáról A Kormány új Otthonteremtési Programjának főbb célkitűzése, hogy megállítsa a lakásépítések

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére Tárgy: A Mentálhigiénés Egyesület feladatellátási szerződés iránt benyújtott kérelmének elbírálása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna

Részletesebben

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott intézményi kezesség (Alapítványi Kezesség) igénybevétele

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott intézményi kezesség (Alapítványi Kezesség) igénybevétele Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott intézményi kezesség (Alapítványi Kezesség) igénybevétele Ha vállalkozása nem rendelkezik a BG Finance Zrt. (Táraság) által nyújtott támogatott

Részletesebben

Állami kamattámogatott hitelek

Állami kamattámogatott hitelek AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Állami kamattámogatott hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az államilag támogatott lakáscélú hitelek kamatai

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

Készítette: Sojnoczki József Credithungary Kft.

Készítette: Sojnoczki József Credithungary Kft. Készítette: Sojnoczki József Credithungary Kft. Lakáshitelek Lakástakarékpénztár Kamattámogatott lakáshitel Zöld hitelek Zöld hitel - K&H Energia takarékos finanszírozás Erste Ökohitel UniCredit Új Széchenyi-terv

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 12-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 12-i ülésére Előterjesztés 5. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 12-i ülésére Tárgy: Együttműködési megállapodás megkötése a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI Cím: Előterjesztés a Barlangszínház-Kőfejtő területén, magántulajdonban lévő ingatlan kisajátításáról és az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. december 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. december 17-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. december 17-i ülésére Tárgy: Önkormányzati alapítványok további működésnek tárgyalása Előterjesztő: Dr. Kelemen Márk polgármester

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/270-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és kezelési projekt támogatási szerződésmódosítása Előadó:

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Balatonudvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 26-i rendes nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Balatonudvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 26-i rendes nyílt ülésére Iktatószám: 4/ 21- /2015. Tárgy: Vegyes ügyek. ELŐTERJESZTÉS Balatonudvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 26-i rendes nyílt ülésére Előterjesztő: Szabó László polgármester Az

Részletesebben

Balaton parti Fenntartó és Hasznosító Kft. 8600 Siófok, Petőfi sétány 3.

Balaton parti Fenntartó és Hasznosító Kft. 8600 Siófok, Petőfi sétány 3. Balaton parti Fenntartó és Hasznosító Kft. 8600 Siófok, Petőfi sétány 3. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2014. november 7.. Kónyáné dr. Zsarnovszky Judit mb. jegyző E L Ő

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A kedvezmény igénybevétele alól nem zárták ki azokat sem, akik az elmúlt 1 2 évben vásároltak vagy építettek lakást és megfelelnek a feltételeknek.

A kedvezmény igénybevétele alól nem zárták ki azokat sem, akik az elmúlt 1 2 évben vásároltak vagy építettek lakást és megfelelnek a feltételeknek. Mi a szocpol? A szocpol hivatalos nevén szociálpolitikai támogatási rendszer. Arra találták ki, hogy támogassák azokat a családokat, akik több gyereket vállalnak, és saját lakást szeretnének vásárolni

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

11. Jegyzőkönyv. 2./ Javaslat Egyházasdengeleg Község Önkormányzata vagyonáról szóló rendelet megalkotására

11. Jegyzőkönyv. 2./ Javaslat Egyházasdengeleg Község Önkormányzata vagyonáról szóló rendelet megalkotására 11. Jegyzőkönyv Készült: Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő- testületének 2013. július 2-án 13.00 órától megtartott üléséről. Jelen vannak:, Berkes Balázs polgármester, Jakus Árpádné, Kovácsné

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Tabdi Község Képviselő-testülete 2015. március 18-án a Tabdi Közös Önkormányzati Hivatalban megtartott üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Tabdi Község Képviselő-testülete 2015. március 18-án a Tabdi Közös Önkormányzati Hivatalban megtartott üléséről TABDI KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 5/2015. sz. ülés J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Tabdi Község Képviselő-testülete 2015. március 18-án a Tabdi Közös Önkormányzati Hivatalban megtartott üléséről Jelen vannak:,

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2/2015. számú jegyzőkönyv J E G Y Z Ő K Ö N Y V ÚJRÓNAFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. február 16-án megtartott nyilvános testületi ülésről J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Újrónafő

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A kormány ahol, tud segít! Korózs Lajos Elnökségi tag Szociológus

A kormány ahol, tud segít! Korózs Lajos Elnökségi tag Szociológus A kormány ahol, tud segít! Korózs Lajos Elnökségi tag Szociológus GyED és TGYÁS A GYED-en és TGYÁS-en lévő kismamák jövedelempótlékot igényelhetnek a kormánytól, mely akár 100 (azaz egyszáz) Ft is lehet.

Részletesebben

Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. 3100 Salgótarján, Kassai sor 54. Iktatószám: 411/2010. J a v a s l a t

Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. 3100 Salgótarján, Kassai sor 54. Iktatószám: 411/2010. J a v a s l a t Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. 3100 Salgótarján, Kassai sor 54. Iktatószám: 411/2010. J a v a s l a t a Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. KEOP-3.3.0. sz. pályázat keretében A Tarjáni Gyermektábor

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 9 /2014.(IX. 25.) rendelete. az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról.

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 9 /2014.(IX. 25.) rendelete. az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról. KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9 /2014.(IX. 25.) rendelete az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról. Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága. Alapító Okirata

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága. Alapító Okirata Iktatószám: 7712/2008. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága Alapító Okirata Az oktatási és kulturális miniszter az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG IKTATÓSZÁM: 07-7/12-10/2013. TÁRGY: AZ EGYESÍTETT EGÉSZSÉG- ÜGYI INTÉZMÉNYEK IGAZGA- TÓSÁGA TÁMOP 6.1.2-13/1. PÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉ- TELE MELLÉKLET: 1 DB E LŐTERJESZT É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

A LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÉS ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT HITELEK H I R D E T M É N Y E

A LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÉS ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT HITELEK H I R D E T M É N Y E A LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÉS ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT HITELEK H I R D E T M É N Y E Kihirdetve: 2012. december 01-én Hatályos: 2012. december 01-tıl Otthonteremtési kamattámogatott lakáshitelek 2012. december

Részletesebben

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Alapítva: 1989 A múlt - TÖOSZ A szövetségek közül elsőként alakult meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) - 1989. március a települési

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: KOZP/4657-6/2013. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. július 31-i rendkívüli ülésére Tárgy: A) Eplényi temető

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.273/2006. Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására Összeállította: Egyeztetve: Jirkovszkyné

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselőtestületének

Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselőtestületének Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2014. (IV. 9.) önkormányzati rendelete a község népességmegtartó erejének fokozása érdekében az önkormányzat által nyújtandó lakáscélú támogatásokról

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Mende Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2014. július 16.-án 18 órakor megtartott üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Mende Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2014. július 16.-án 18 órakor megtartott üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Mende Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2014. július 16.-án 18 órakor megtartott üléséről. Az ülés helye: Községháza tanácskozó terme, Fő utca 14. Jelen vannak:

Részletesebben

DOROGHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

DOROGHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete DOROGHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól Dorogháza Község Önkormányzata

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. szeptember 18. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvár megjelenése a helyi nyomtatott és elektronikus médiában Előterjesztő:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. január 27.-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. január 27.-i ülésére 678-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. január 27.-i ülésére Tárgy: Hitelfelvételek a folyamatban lévő pályázatok önerejének finanszírozása, valamint a támogatás

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Javaslat iskolai körzetek felülvizsgálatára. Dr. Kormos Vilmos főosztályvezető Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Főosztály

Javaslat iskolai körzetek felülvizsgálatára. Dr. Kormos Vilmos főosztályvezető Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Főosztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 70. 589 /2006. Melléklet: 7 db Javaslat iskolai körzetek felülvizsgálatára Összeállította: Dr. Kormos Vilmos főosztályvezető Oktatási, Kulturális és Civil

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 61. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Beszámoló a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. évi munkájáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Tájékoztató a közszférában dolgozó ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Hasznos kiegészítő információk közszférában dolgozó ügyfeleink számára a rögzített árfolyamon történő törlesztéshez

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

7. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. július 23-i rendkívüli ülésére

7. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. július 23-i rendkívüli ülésére 7. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. július 23-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az Egyesített Szociális Intézmény kérelme a szakmai

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI AUTÓBUSZ ÉRTÉKESÍTÉSÉHEZ TULAJDONOSI DÖNTÉSEK MEGHOZATALA

KÖZÖSSÉGI AUTÓBUSZ ÉRTÉKESÍTÉSÉHEZ TULAJDONOSI DÖNTÉSEK MEGHOZATALA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE

SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól Szuha Község Önkormányzata

Részletesebben