Pszichometria fogalmak I-VIII. Fejezet I. Fejezet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pszichometria fogalmak I-VIII. Fejezet I. Fejezet"

Átírás

1 I. Fejezet 1. a tesztelés korai formái Platón, Arisztotelész: Az individuális különbségeket fontosnak tartották. Hippokratész, Galénosz, személyiségtípusok: kolerikus, melankolikus, szangvinikus, flegmatikus i.e. 2200, Kína: hivatalnokok alkalmasságát 3 évente tesztelték, mely folyamatosan fejlődött, kb körül véglegesedett 2. projektív tesztek Az önjellemzésen alapuló személyiségtesztek hibáinak kiküszöbölésére jöttek létre. Alapjukat a projekció mechanizmusa képezi. A v.sz.-nek egy többértelmű ingert mutatnak be, melyre szabadon asszociálva válaszolhat. Általában semmilyen előre meghatározott választ nem hívnak elő, így a személy saját érzéseit, szükségleteit, motivációit vetíti a válaszba. Ezért a pontozás gyakran szubjektív. 3. Army Alpha és Beta tesztek Yerkes és munkatársai által (1918), az amerikai hadseregnek kidolgozott olyan intelligencia teszt, mely csoportosan is felvehető. o Army Alpha Az Artur Otis által kidolgozott verbális teszt volt, az alábbi 8 skálával: 1. Figyelmi teljesítmény 2. Meghatározás 3. Rendezés 4. Ellentétes asszociáció 5. Kritikai képesség 6. Diszkriminációs képesség 7. Analógiás képesség 8. Információ o Army Beta Olyan csoportos, nonverbális teszt, ami írástudatlanokkal, vagy angolul nem beszélőkkel is rövid idő alatt felvehető. o Vizuo-perceptuális és motoros feladatok, például: megtalálni a kiutat egy táblán lévő labirintusból, számokhoz különleges karaktereket rendelni (rejtjelezés), számsorozatok összehasonlítása, geometriai mintázatok törvényszerűségének felismerése, sorozatok folyatása, két sorozat elemeinek felismerése. 4. Psychological Corporation Cattel, Thorndike, Woodworth alapította 1921-ben. Célja a pszichológia népszerűsítése és a gyakorló pszichológusok munkáját segítő mérőeszközök fejlesztése és forgalamzása Napjainkban Harcourt Assessment néven az egyik legnagyobb tesztfejlesztő és tesztforgalmazó cég a világon. 5. Binet Simon Skála 1

2 Az első intelligenciatesztnek tekinthető, melyet 1905-ben publikáltak. 30 fokozatosan nehezedő kérdésből állt, melyet egyénileg vettek fel. Döntési képességet, megértést és okfejtést igényelt. Olyan, gyakorlatias feladatok is kerültek bele, mint o tárgyak megnevezése o geometriai alakzatok lemásolása 10 mp megfigyelést követően o számjegyek megismerése o fogalmak hasonlóságának és különbségének felismerése o mondatkészítés előre meghatározott szavak felhasználásával Nem volt pontosan kiszámolható összpontszáma Célja azon gyerekek kiszűrése volt, akiknek speciális iskolai foglalkozásra volt szükségük. Később átdolgozták, nehezítették, hogy ne csak a súlyosan retardáltak kiszűrésére legyen alkalmas Az így kapott skála 58 feladatot tartalmazott, mely fokozatosan nehezedett, és az egyes életkori szinteknek megfelelően alakították ki 6. pszichofizika A pszichofizika a fizikai világ és annak mentális leképezése között viszonyt vizsgáló tudományterület. A 19. század során a lelki jelenségek precíz, természettudományos módszerekkel történő tanulmányozásának fontos eszközévé vált a mérés, amely lehetővé tette a megfigyelt jelenségek matematizálását. A reflexműködések (például reakcióidők) vizsgálata mellett az érzékelés tanulmányozása járult hozzá a pszichofizika kialakulásához, amely ma is a kísérleti pszichológia fontos részét képezi. A név Fechnertől származik. 7. eugenika az emberi faj kedvező öröklődési tulajdonságának elősegítése 8. pszichológiai laboratórium Wundt. Az első 1879-ben nyílt meg, Lipcsében. A környezeti ingerek és a lelki reakciók összefüggéseit vizsgálták pszichofizikai mérésekkel, kontrolált, laboratóriumi körülmények között. Wundt munkatársai voltak: Herbart, Weber, Fechner. Különböző modalitású ingerek és az érzékletek közötti összefüggések törvényszerűségeit próbálták matematikai formulákkal megragadhatóvá tenni. 9. Galton-deszka A normális eloszlást modellező berendezés, Galton találmánya. A készüléken egymással párhuzamos sorokba rendezett szögek vannak elhelyezve, úgy, hogy egy adott szögsor szögei mindig a megelőző sor szögei közötti intervallumok középpontjai alá esnek, egymástól egyenlő távolságban. A függőlegesen felállított deszkára egy, az első szögsor középső szöge felé, a szögsorokra merőlegesen irányított tölcséren keresztül apró golyókat lehet bocsátani, amelyek átmérője egyforma, és csak kevéssel kisebb, mint a szögek közti távolság. 2

3 A leguruló golyók nekiütközve az első szögsor szögének, ott véletlenszerűen jobbra vagy balra térnek el. Akármelyik irányba is tért el egy leguruló golyó, a szögek közti csatornákon továbbjutva ismét beleütközik a következő szögsor valamelyik szögébe, ahol ismét véletlenszerűen jobbra vagy balra tér el s így tovább, míg végül a deszka utolsó szögsorán való ütközés után a golyó a deszka alján levő tartálysor valamelyik tartályába kerül. A golyók nem egyenlő valószínűséggel kerülnek a tartályokba; a legnagyobb valószínűséggel a középső tartályokba érkeznek, míg a szélső tartályokba történő bekerülés esélye csökken. Ennek következtében a tartálysorban elhelyezkedő golyók a normál eloszlásra jellemző haranggörbe alakzatot veszik fel. 10. reakcióidő A pszichofizikai tesztekben az egyik változó, mellyel intellektuális képességek általános leírását végzik. 11. intelligenciahányados Stern, német pszichológus által kifejlesztett arányszám, mely a mentális kor és a tényleges kor aránya, az intelligencia mérési egysége. Eredetileg a Binet-Simon skála kiegészítése volt, mely életkori övezetekre torzított (pl. ha egy 5 éves gyerek mentális kora 2 év, az minőségileg nem ugyanaz, mintha 13 éves gyerek 10 évnek megfelelő mentális koráról lenne szó) Végleges, mai formáját Lewis Terman dolgozta ki. (hányados 100-al való megszorzása) 12. Rorschach-próba Herman Rorschach, svájci pszichiáter által kifejlesztett ( 20-as években) projektív teszt. 13. IQ = intelligenciahányados 14. Stanford-Binet Intelligenciateszt A Binet-Simon skála Lewis Terman által módosított változata. (több tétel módosítása, plusz tételek, hányados 100-al felszorzása=iq) 15. mentális retardáció Esquirol, francia orvos nevéhez fűződik Élethosszig tartó, gyógyíthatatlan fejlődésbeli elmaradás, szemben a mentális zavarral, mely általában felnőttkorban jelenik meg és gyógyítható. Esquirol dimenzionálisan közelítette meg a jelenséget, mely a normálistól az idiotizmusig terjed. Osztályozási rendszerének alapjai a nyelvi képességek: 1. Rövid kifejezések használata 2. egy szótagos kifejezések használata 3. beszéd nélküliek, sírók Hibája, hogy rendszerében nem kapott helyet az enyhe mentális retardáció. Azt sem ismerte fel, hogy az értelmi fogyatékosok speciális igényeiket kielégítő tréningek hatására fejlődhetnek 3

4 16. Szondi-teszt 30-as évek végén, Szondi Lipót által kidolgozott projektív teszt. 17. mentális teszt Az egyéni különbségek feltárására alkalmas pszichológiai tesztek gyűjtőneve 18. Tematikus Appercepció Teszt (TAT) Murray és Morgan által 1935-ben kifejlesztett projekciós teszt 19. operacionalizálás Az objektív pszichológiai mérésekhez szükséges tudományos meghatározás, mely a pszichés jelenségeket megragadható jellemzők mentén definiálja. például: mentális képességek mérésének alapját biztosító intelligencia feladat, düh mérésénél a normál hangerő emelkedésének mértéke 20. Az Új humanizmus mozgalmának jegyében a pszichés megbetegedések iránt mutatott évszázados ellenérzést és közönyt a gyakorlati problémamegoldás kezdi felváltani. Felismerik, hogy a pszichiátriai megbetegedések gyakran csak átmenetiek, gyógyíthatók és többnyire nem okoznak csökkent intellektuális funkciót; a szellemileg fogyatékosak megfelelő kezelést és támogatást igényelnek. 21. Pearson-féle korreláció Galton és Pearson dolgozza ki. A változók együtt járását vizsgáló statisztikai módszer. 22. Woodworth-féle Személyiség Adatlap Az első objektív személyiségteszt. A pszichiátriai interjú kérdéseit próbálta meg standardizált önjellemző teszt formájában lekérdezni. Amerikai sorkatonák sorozásánál alkalmazták először (mint az Army teszteket) érzelmi stabilitás és az alkalmazkodási problémák feltárására. II. Fejezet 23. értékelői sodródás (Rater drift) Az értékelések sorozata nyomán újból átfogalmazott értékelői kritériumok (pl. fáradtság következtében) 24. pszichológiai mérés Egy olyan átfogó és integratív mérési folyamat, mely magában foglalja a kapott eredmények kiértékelését, interpretációját, a több forrásból rendelkezésre álló információk összevetését, megbízhatóságuk megítélését és a pszichológiai jellemzők bejóslását. Ez a folyamat a teszteredményeket, az interjúkat, az esetleírásokat vagy a viselkedés megfigyeléséből származó információkat egyaránt tartalmazhatja. 25. haloeffektus (Halo Effect Error) Az értékelt személy kedvelt vagy nem szeretett tulajdonsága miatti torzítás, amely az egész teljesítmény értékelését szélsőségessé teszi. 26. pszichológiai tesztelés A pszichológiai tesztelést többnyire olyan folyamatként definiálhatjuk, amely a pszichológiai változók felmérését a viselkedésben megnyilvánuló jellemzők objektív feltárására korlátozza. 4

5 27. intelligenciatesztek Az egyén általános mentális képességeinek feltárását szolgálják. Általában több speciális készség (megértés, perceptuális szervezőkészség, okfejtés, problémamegoldó készség) felmérésén keresztül biztosítják az egyén intellektuális szintjének megbízható feltárását. 28. pszichometria A pszichológiában, a pszichiátriában és az oktatásban alkalmazott tesztelés és tesztfejlesztés tudománya. 29. jóbenyomás-hatás (First-impression effect) Az értékelés inkább az első benyomásokon alapszik, nem pedig az egész teljesítményen. 30. raport A vizsgálatvezető és a tesztelésben résztvevő személy egymásra hangolódása, a bizalmat és őszinteséget teremtő légkör kialakítása. 31. képességtesztek Azt próbálják bejósolni, hogy a vizsgált személy tanulási készségei milyenek, mit tud majd elérni gyakorlás után, az elsajátított készségeit hogyan tudja majd az új problémák megoldásában hasznosítani. Van olyan, ami több képesség feltárására alkalmas, vannak melyeknek célja egyetlen, speciális képesség feltárása. 32. kreativitástesztek Az eredetiséget, az ötletességet és a rugalmas gondolkodásra való hajlamot próbálják felmérni. A mérésre kidolgozott feladatok belátást, eredetiséget igénylő problémamegoldást, valamint rugalmasságot igényelnek. 33. speed és power tesztek A tesztelési időkeretei alapján történő csoportosítás. A speed tesztek esetében a kitöltés gyorsasága számít A power tesztek esetében az elért teljesítmény, függetlenül attól, hogy mennyi idő alatt töltötték ki. 34. kontraszthatás (Contrast Error) A másokkal vagy magunkkal történő összehasonlításból eredő hiba, amikor nem a rendelkezésre álló objektív értékelési kritériumokat alkalmazzuk. 35. standardizált eljárás Tesztek, amelyek a viselkedésrepertoár egyes jellemzőit pontszámokkal vagy osztályba sorolással minősítik. A tesztek többsége a célpopuláción kidolgozott normák segítségével képes a vizsgált személy jellemzésére, teljesítményének becslésére, jövőbeli viselkedésének bejóslására. 36. középre tartási hiba (Centraly Tendency Error) Az értékelt személyek teljesítményének a középérték felé torzítása, a szélsőséges értékelés és csoportosítás elkerülése 37. személyiségtesztek 5

6 Olyan vonásokat és viselkedéses megnyilvánulásokat mérnek, amelyek a személyiség meghatározó tényezői, segítségükkel a jövőben megjelenő viselkedés is bejósolható. Számos változat, pl.: o viselkedés-, tünetlisták o önjellemző személyiség-kérdőívek (általában csak egy dimenziót mérnek) o személyiségleltárak (a személyiség egyszerre több dimenzióját mérik) o projektív eljárások 38. kritériumalapú tesztek Olyan tesztek, melyekben a kiértékelés során nem a normákhoz viszonyítunk, hanem meghatározott kritériumok teljesülését várjuk el. (pl. agyvérzést kapott személy beszédfunkcióinak visszaállítása egy adott szintre) 39. teljesítménytesztek Elsődleges céljuk, hogy a már elsajátított készségeket felmérjék. (pl. iskolai dolgozat) 40. lágyszívűségi hiba (Leniency Error) Az aktuális teljesítmény túlértékelése annak érdekében, hogy az értékelésből fakadó konfliktust elkerüljük, vagy azért, hogy magunkat jólelkűnek mutassuk. 41. Test Critiques Pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyv, mely a legalaposabb kritikai áttekintését tartalmazza a forgalmazott teszteknek. 42. Mental Measurements Yearbook Pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyv, mely a legalaposabb kritikai áttekintését tartalmazza a forgalmazott teszteknek. 43. Tests in Print Pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyv, mely a legalaposabb kritikai áttekintését tartalmazza a forgalmazott teszteknek. 44. normaalapú tesztek Egy adott személy teszteredményeinek kiértékelését leggyakrabban a normákhoz viszonyítva interpretálhatjuk. Ezeket normaalapú teszteknek szoktuk nevezni. A normákat általában nagyszámú reprezentatív mintán alakítják ki. A mér eszköz normáinak előállítását standardizációnak nevezzük. A vizsgálati személy teljesítményét általában a nemének és az életkori csoportjának megfelelő standard minta normáihoz hasonlítják. (Ez a feltétel nem minden tesztnél teljesül.) 45. tesztszorongás A testelés lehetséges következményei miatti aggódásból adódó érzelmi, fiziológiás, viselkedéses vagy kognitív válaszok. Ez a speciális szorongás annyira elhatalmasodhat, hogy gátolja a hatékony feladatmegoldást és az egyén képességeinek kibontakozását. 46. PsychINFO Online pszichológiai adatbázis, mely rövid szöveges összefoglalókat tartalmaz 6

7 47. újdonsági hiba (Recency Error) A teljes értékelési periódus figyelmen kívül hagyásából fakadó hiba, ami akkor jön létre, ha az értékelést végző személy csak az aktuális teljesítményt veszi alapul, figyelmen kívül hagyva az értékelés részét képező korábbi teljesítményt. Pozitív vagy negatív irányba is torzíthat. 48. Pszichodiagnosztikai Vademeacum A hazánkban forgalmazott tesztek és a mérőeszközökkel szerzett tapasztalatok átfogó bemutatását tartalmazó füzetsorozat, mely 60 teszt leírását tartalmazza. (Mérei Ferenc és Szakács Ferenc 1988) 49. viselkedéselemzés Segítségével mind a viselkedést kiváltó előzményeket, mind a következményeket igyekszünk számszerűsíteni. A viselkedéses megnyilvánulások gyakoriságát, tartalmát, előzményét és következményét mérhetjük különböző viselkedéslistákkal, kérdőívekkel, interjúkkal, strukturált megfigyelésekkel. III. Fejezet 50. az adatok bizalmas kezelése kétlem, hogy ezen bármit is magyarázni kéne 51. informált beleegyezés A Szakmai Etikai Kódex 6.3. pontja kimondja, hogy a kutatásokban a vizsgálat vezetőjének kötelessége tájékoztatni a részt vevő személyeket a kutatás céljáról, tartalmáról, az alkalmazott módszerekről, a részvétel megtagadásának lehetőségéről, a részvételi szándékot esetlegesen befolyásoló tényezőkről, a kutatás várható pozitív eredményeiről, a titoktartás kereteiről, valamint az esetleges részvételért járó juttatásokról. Kutatási célból történ tesztelés esetén az anonimitást a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell. A fenti tájékoztatást követ en megszerzett beleegyezést nevezzük informált beleegyezésnek. 52. az emberi méltóság tisztelete ez is egyértelmű 53. jogtisztaság dettó 54. a teszthasználthoz szükséges kvalifikáció A tesztforgalmazók által előírt kvalifikációs követelményrendszer a szakszerű teszthasználatot segíti elő, amivel biztosítja, hogy a különböző mér eszközökkel végezhet pszichodiagnosztikát csak a megfelelő szakmai ismeretekkel és szakképzettséggel rendelkező személyek végezhessék el. 55. Szakmai Etikai Kódex A Szakmai Etikai Kódex (SzEK) elsőrendű célja, hogy megállapítsa a hazai pszichológusok számára a hivatás gyakorlásával együtt járó legalapvetőbb jogok és kötelességek rendszerét. Az etikai kódex alapelve az egyén jogainak és méltóságának tiszteletben tartása, a magas szint kompetenciára törekvés és a kompetenciahatárok szem előtt tartása, a pszichológusszerep és a személyiség integritásának őrzése. A 7

8 SzEK előírásai az egyetemek pszichológia szakos hallgatói számára is kötelező érvényűek. 56. a személyes adatok védelme A pszichológusok általános titoktartási kötelezettségével a Szakmai Etikai Kódex 5. része foglalkozik. Ennek értelmében a pszichológust titoktartási kötelezettség terheli minden, a tesztelés során megszerzett információra vonatkozóan. 57. szakmai kompetencia A tesztforgalmazás fontos része a megfelelő szakmai színvonalú kézikönyvek, manuálok elkészítése is az egyes mérő eszközökhöz. Ezek a kiadványok tartalmazzák a teszt kifejlesztésének használatához szükséges szakmai kompetenciák leírását, a mérőeszköz standardizációjának (beleértve természetesen a különböző minták részletes leírását is), validálásának, reliabilitásának és egyéb pszichometriai jellemzőinek leírásait, valamint a teszt külföldi és hazai normáit, melyek ismerete elengedhetetlen az adatok megfelel értelmezéséhez. Minden legálisan forgalmazott teszt alapvető tartozékai az ilyen kézikönyvek. 58. feddhetetlenség ez is egyértelmű 59. titoktartás A pszichológusok általános titoktartási kötelezettségével a Szakmai Etikai Kódex 5. része foglalkozik. Ennek értelmében a pszichológust titoktartási kötelezettség terheli minden, a tesztelés során megszerzett információra vonatkozóan. IV. Fejezet 60. abszolút skálázás A módszer lényege, hogy valamilyen képességtesztet 2 vagy több korcsoportnál is felvesznek. A tételek relatív nehézségét (helyes válaszok aránya) egymáshoz képest és a különböző korcsoportokhoz mérten állapítják meg. Ezt követően kiválasztanak egy életkori csoportot referenciaként, és a tételek nehézségi indexét e korcsoport teljesítménye alapján skálázzák. 61. lineáris regresszió Két változó közötti oksági kapcsolat vizsgálatára használjuk, amikor az egyik ismeretében szeretnénk bejósolni a másikat. Ez egy regressziós egyenesből, vagyis az ezt meghatározó függvénykapcsolatból történik. Az egyenes nem más, mint a pontdiagramban szereplő függvényértékekre legjobban illeszkedő egyenes. Az egyenest a két változó kapcsolatát leíró szabálynak tekinthetjük. Ha ismerjük ezt az egyenest, meg tudjuk mondani, az egyik változó értékénél mennyi lesz a másik. 62. arányskála 8

9 Olyan skála, mely a sorba rendezhetőség, az egyenlő intervallum és az abszolút nulla érték kritériumok mindegyikének eleget tesz. Pl. Kelvin-skála 63. medián Középérték mutató. Sorba rendezett számok közül a középső. 64. átlag Középérték mutató. Számtani középérték, melyet úgy kapunk meg, hogy a számok összegét elosztjuk az elemszámmal. 65. módusz Középérték mutató. Egy számsorban a leggyakrabban előforduló szám. 66. Bogardus-féle társadalmi távolságskála A szociálpszichológiában az előítéletesség mérésének klasszikus eszköze. Rokonságot mutat a Thurstone- és a Guttman-skálával. A kitöltő személynek olyan előítéletességre vonatkozó kérdéseket kell megválaszolni, melyek annak egyre erősebb mutatói. 67. nominális skála Olyan skála, mely a sorba rendezhetőség, az egyenlő intervallum és az abszolút nulla érték kritériumok egyikének sem tesz eleget. A skálaértéknek nincs numerikus jelentése. (pl.: 1=igen, 2=nem) 68. csúcsosság Gauss-görbe esetén azt mutatja meg, hogy annak meredeksége mennyire tér el a normális eloszlás meredekségétől. 69. normális eloszlás A vizsgálati minta többsége által elért pontszám az átlag körül ingadozik, az átlagtól távolodva pedig egyre kevesebb személy ért el szélsőséges pontszámot. Görbéje a Gauss-görbe. A görbe legfontosabb tulajdonságai a szimmetrikusság és a harang alakúság, melyet a ferdeség és a csúcsosság ír le. 70. egydimenziós skála A skála egy dimenzióból áll (milyen meglepő), a változót egyetlen folytonos vonallal jellemezhetjük. pl. testsúly (Tömeg lesz az, de mindegy. Kétlem, hogy szegény pácienseket erőmérőre akasztották.) 71. ordinális skála Csak a sorba rendezhetőség kritérium teljesül. A tárgyakat, személyeket sorba tudjuk rendezni, de nem tudunk pontos leírást adni a köztük lévő különbségről. pl. végzettség szerinti csoportosítás 72. egyenlőnek látszó intervallumok módszere 9

10 kiindulási alapját egy adott pszichológiai jellemzőről alkotott, igaz-hamis válaszlehetőségekkel eldönthető állítások jelentik, amelyeket a felkért szakértők ítélnek meg aszerint, hogy az adott állítás mennyire tekinthető a pszichológiai változó pregnáns mutatójának. 73. ferdeség Pl. Gauss-görbe esetén annak szimmetrikusságára utal. attól függően, hogy az átlagtól mely irányba tolódik a görbe, lehet pozitív vagy negatív ferdeségű az eloszlás. Pozitív ferd. eloszláskor a görbe + oldalára relatíve kevés pontszám jut (mondjuk azért, mert a teszt túl nehéz volt), negatív ferdeség pedig több (a teszt túl könnyű volt). 74. skálázás A tesztben szereplő tételek, állítások vagy vélemények kapcsolatát vizsgálja. Elsődleges célja, hogy a mérőeszköz összetartozó tételeire adott válaszokat, vagyis a pszichológiai jelenséget feltáró állításokat vagy véleményeket egyetlen számban fejezze ki. Több mutató összegzésére indexeket is használnak, melyek a változók attribútumainak egyszerű összegzésén alapulnak. 75. Guttman-skála Hasonlóan a Thurstone-skálához, ez az eljárás is a pszichológiai jellemzőt leíró tételek erősorrendjén alapul. Feltételezhető, hogy az a személy, aki a magasabb helyen álló tétellel egyetért, az alacsonyabb helyen állóval is elfogadó lesz. 76. standard deviáció (szórás) A variabilitás szemléletesebb mutatója. A variancia négyzetgyöke Σx 2 N 77. gyakoriság Teszteredményekben az egyes pontszámok eloszlását mutatja meg. Százalékban is kifejezhető. grafikus ábrázolása a hisztogram 78. szemantikus differenciálskála Hasonló a Likert-skálához végpontjain ellentétes melléknévpárok szerepelnek 79. intervallumskála Ha egy skála sorba rendezhető és egyenlő intervallumok alkotják, de nem rendelkezik abszolút 0 értékkel. Pl. Celsius-skála 80. szortírozó eljárások Különböző állításokat, tárgyakat, ingereket kell adott szempontok szerint sorba rendezni. Minél több a tétel, annál tovább tart. (még jó!) 10

11 Ennek segítségével egy ordinális skálát kapunk, vagyis minden elem kap egy fontossági rangszámot. Ilyen pl. a Szondi-teszt 81. kapcsolati mutató Két változó kapcsolatát mutató mérőszám 82. Thurstone-skálák egyenlőnek látszó intervallumok módszere páronkénti összehasonlítás módszere (A kiválasztott tételek erősségét páronkénti összehasonlítások sorozatával ítéltetik meg a szakértőkkel. Időigényes feladat.) abszolút skálázás módszere 83. korrelációs együttható megmutatja a változók közötti lineáris kapcsolat irányát és erősségét -1 és +1 közötti értéket vehet fel (-1, +1= van korreláció, 0= nincs) 84. variabilitás A tesztpontszámokban megmutatkozó individuális különbségek középérték körüli ingadozása. Legegyszerűbb becslése a legkisebb és a legnagyobb érték megkeresése. (durva becslés) Az egyéni pontszámok különbségit és az átlagot alapul véve pontosabban meghatározható. 85. Likert-skála A módszer lényege, hogy a kérd ívben szereplő állításokat többfokozatú skálán ítéltetjük meg. A leggyakrabban 5 vagy 7 fokozatú skálát használunk, melynek egyik végpontját az olyan kifejezések alkothatják, mint pl. az egyáltalán nem értek egyet, míg a másikat a teljesen egyetértek. A sorba rendezett válaszkategóriákat egységesen pontozhatjuk: például egy ötfokozatú skála esetében 1-t l 5-ig terjedő, míg egy hétfokozatú skála esetében 1-t l 7-ig terjedő pontszámokkal. Az egyet nem értés pólusa kapja az 1-es értéket, míg a teljes egyetértés a magasabb pontszámot (5 vagy 7). Mivel az egyes tételek skálázása azonos, így a tételekre adott pontszám könnyen összegezhető, a skálát ezen tulajdonsága miatt szummatívnak nevezzük. 86. variancia Az átlagtól való eltérés (deviáció) egyik márőszáma. Az eltérések négyzetre emelt összegét elosztjuk az elemszámmal. Σ x 2 N 11

12 V. Fejezet 87. egyszerű (véletlen) mintavétel Az alapsokaságból, azaz a populációból számítógéppel, véletlen számok generálásával történik. 88. percentilis Az a százalékos érték, ami azt fejezi ki, hogy a standardizálásba bevont minta mekkora hányadára jellemző egy adott pontszám. Azaz az egyéni teljesítmény relatív helyét mutatja a standardizálási mintában. 89. helyi norma Akkor használjuk, amikor a teszteredményeket nem a populációból származó normákkal akarjuk összevetni. 90. rétegzett mintavétel A kiválasztás folyamata során a célpopulációt homogénebb rétegekre bontjuk, pl.: o életkor, o lakóhely típusa (pl. főváros, város, község) szerint, majd rétegenként véletlen mintavételt alkalmazunk. A rétegezéssel biztosíthatjuk, hogy a számunkra fontos változók mentén a kiválasztott minta aránya megegyezzen a célpopulációban szereplők arányával. 91. hólabda mintavétel Az elérhető személyekből indulunk ki, majd a megtalált személyt megkérjük, ajánljon újabb alanyokat. Így a minta hólabdaszerűen bővül. 92. szakértői (elméleti) mintavétel A populáció speciális ismeretivel rendelkező szakértő állítja össze a mintát. 93. IQ-pont A Wechsler Intelligencia-kérdőív esetében az átlag 100, a szórás pedig 15. Ennek alapján kapjuk az intelligenciamérés jellegzetes övezeteit: o pl. a 130-as vagy e feletti IQ-pont kiváló intelligenciát sugall, ami az átlagtól kétszeres pozitív szórásnyi távolságra helyezkedik el, a standardizálásba bevont mintának mintegy 2 százaléka ad ennél magasabb pontszámot; o ezzel szemben a 70-es IQ-pont alatti teljesítményt általában az értelmi fogyatékosság kritériumaként szokták definiálni. Az intelligenciateszt alskálái esetében a standard pontok kialakítása eltérő, o az átlag 10, o a szórás pedig szisztematikus mintavétel Ha a populációból valamilyen algoritmus segítségével történik. 95. kényelmi mintavétel A kutató kapcsolatai és hozzáférése határozza meg, kik kerülnek be a mintába. 96. T-érték 12

13 T = 10(X átlag ) + 50 szórás X= az egyén által elért nyers pontszám de mivel X átlag = z_érték: szórás T = 10z kvótás mintavétel Akkor készíthetünk, ha a populáció sajátosságai rendelkezésünkre állnak. pl. 66% nő, 48% felsőfokú végzettségű A vizsgálati mintában megpróbáljuk ugyanezeket az arányokat előállítani 98. több lépcsős mintavétel akkor használjuk, ha nem ismerjük a célpopuláció sajátosságait a mintavételi egységeken belül először újabb nagyobb csoportokat választunk, majd az így kiválasztott csoportokból választjuk ki a mintaelemeket. pl: o 1. lépés véletlenszerűen kiválasztunk egy települést o 2. lépés egy utcát o 3. lépés egy lakóházat 99. normacsoportok életkori norma iskolai osztályokon alapuló norma helyi norma alcsoportok normái 100. véletlen mintavétel Más néven valószínűségi kiválasztás Az adott populációba tartozó személyeknek egyenlő esélyük van arra, hogy a mintába bekerüljenek. A becslés jósága csak a minta nagyságától függ normalizálás Olyan transzformáció, melynek során egy nem normális eloszlású mintát normális eloszlásúra változtatunk Nem lineáris transzformáció végrehajtása: könyv 99. oldal 102. z-érték Standard pontokká történő konvertálás eszköze. Az egyén nyerspontjából kivonjuk a normacsoport átlagát, majd elosztjuk a szórással: z = X átlag szórás VI. Fejezet 103. belső konzisztencia A reliabilitás (azt mutatja meg, hogy a mérőeszköz mennyire alkalmas az egyének megkülönböztetésére) egyik fajtája 13

14 A tételek homogenitását jelenti 104. (A reliabilitás) populációfüggőség(e) a reliabilitás értéke nem csupán az adott teszt jellemzője, hanem a teszt és a mért populáció együttes tulajdonságát jelenti Cronbach-alfa A reliabilitás, konkrétan a belső konzisztencia mérésének egyik formulája k 2 σ Ui α = k (1 j =1 k 1 σ 2 ) X 106. random hiba minél nagyobb, annál megbízhatatlanabb a teszt 107. klasszikus tesztelmélet Spearman fogalmazta meg először 1910-ben: o Egy mérőeszköz annál megbízhatóbb, minél pontosabban mér. o A többszöri mérésben szereplő hibák végső soron kiegyenlítik egymást, azaz a hibák középértéke (M e ) 0. o A hiba mértéke nem függ össze a valódi érték nagyságával, így a valódi érték és a hibák közötti korreláció 0. o A hibák közötti korreláció is 0. (minden 0 B+!) 108. Spearman Brown-formula A reliabilitás vizsgálat egyik formulája Ez egy un. tesztfelezéses eljárás, melynek során a két teszt fél korrelációjából következtetünk az egész teszt megbízhatóságára. Egyetlen fontos feltétele, hogy a 2 teszt félnek egymással párhuzamosnak kell lennie, azaz pontértékeik átlagának és szórásuknak meg kell egyezniük KR20 formula A változatosság kedvéért A reliabilitás vizsgálat egyik formulája. Ez a legfontosabb közülük. Definíciója értelmében a megbízhatóság nem más, mint a tételek közötti pozitív együtt járás (inter-item korreláció) függvénye szisztematikus hiba (torzítás) Minden mérést azonos irányban és azonos mértékben torzítanak. Forrása lehet hibás mérőeszköz, esetleg rosszul megfogalmazott mérési utasítás, stb. Nehéz felismerni, mert nem növeli a mérések szórását. A mérőeszköz kalibrálása jelenti legtöbbször a megoldást megfigyelt érték (X) X = T + e 112. tesztfelezés = Spearman-Brown formula 113. mérési hiba A méréskor megfigyelt érték (X) nem csak a valódi értéket (T true score) tükrözi, hanem valamilyen mértékű hibát (e error score) is tartalmaz valódi érték (T) T = X e 14

15 VII. Fejezet 115. diszkriminációs validitás Azt vizsgáljuk, hogy a szóban forgó mérési dimenzió valóban jól elkülönül-e minden más, nem rokon teszt és skála mérési értékeitől. Tehát az érvényesség bizonyítéka az, ha nincs, vagy nagyon kicsi az együtt járás a tesztek pontszámai között látszatérvényesség A mérőeszköz ránézésre azt méri-e, amire szánták? (felszíni érvényesség tesztelése) 117. konstruktumvaliditás azaz fogalmi- vagy tartalmi validitás. Az érvényesség legátfogóbb szintje. Az egyetlen elméletorientált validitás, a többi empirikus. A mérés tárgyát képező pszichológiai fogalmat definiálva teszünk kísérletet a teszt vagy skála tartalmi vonatkozásainak tisztázására prediktív validitás A kritériumvaliditás egy speciális esete. A vizsgált mérőeszközökből kapott eredmények alapján tett bejóslás bekövetkezését mérjük. pl. IQ teszten elért pontszám és a jövőbeli iskolai teljesítmény együtt járása 119. konvergens validitás A módszer lényege, hogy külső kritériumként egy olyan tesztet használunk, amit nem a vizsgált tesztünk által mért dolog mérésére fejlesztettek ki, de kis mértékben kapcsolódik ahhoz. A konvergens validitás akkor erősíti meg mérőeszközünk érvényességét, ha kicsi az együtt járás és a korreláció a két teszt eredményei között reliabilitás megbízhatóság 121. validitás - érvényesség 122. kritériumvaliditás Korrelációs elemzéssel a különböző mérőeszközök közötti hasonlóság szintje tesztelhető tartalmi validitás = konstruktumvaliditás 124. külső kritérium Valami, amihez képest mérhetővé tesszük a tesztünket. VIII. Fejezet 125. a tesztszerkesztés folyamata tervezés teszt alkalmazási területének és céljának kigondolása (konceptualizálás) kialakítás tételek, feladatok megkonstruálása, empirikus mintán tesztelés tételelemzés reliabilitás, validitás vizsgálat, tételek működésének vizsgálata véglegesítés - + a teszt pontos dokumentációjának előállítása 15

16 publikáció 126. módszertorzítás Minden olyan tényező, mely a vizsgálati eljáráshoz köthető 127. diszkriminációs index Azt mutatja meg, hogy egy adott tételt jól megoldók a teszten legjobb eredményt elértek közül kerültek-e ki azaz azt mutatja meg, az adott tétel mennyire képes elkülöníteni a teszten magas és alacsony pontszámot elértek csoportját d = M A, ahol M a magas teljesítményövezetbe esők száma, A az alacsonyba N esőké, N az alsó, vagy felső övezetbe kerülő személyek száma 128. mondat kiegészítés Kulcsjellemzőkre irányul Pl a SAT általános logikai készséget vizsgáló feladatsorozatában 129. érvényességzsugorodás A teszt véglegesítése előtt gyakran végeznek keresztvalidálási vizsgálatot. Itt a v.sz.-ek különböznek a standardizációba bevont mintától, azért mert a tételek kiválasztásakor sokszor szükség van valamilyen külső kritériumhoz mért validitás figyelembe vételére. Ebből az következik, hogy az eredeti mintán kapott validitás mutatók mindig magasabbak, mint az új mintákkal felvett teszteknél kapottak nehézségi index Megmutatja, hogy a vizsgálati minta hány százaléka oldotta meg jól a tesztet. Minél könnyebb a feladat, annál nagyobb a nehézségi index 131. érvényességi index??? 132. nyitott kérdések v.sz.-nek saját szavaival kell válaszolnia a feltett kérdésre, akkor jobb használni, ha azt vizsgáljuk, hogy a válaszadó miért érez valamit, vagy miért hoz meg bizonyos döntéseket 133. esszéfeladat tudásszint felmérése a cél előnye: o a kitalálásból fakadó hiba minimális o kérdéseket könny megalkotni; o a válaszadók lényegmeglátása, eredetisége és véleményük kinyilvánításának gördülékenysége feltárható. hátránya: o pontozás szubjektív, időigényes 134. osztályozási modell Klinikumban főleg a tesztekkel feltárt tulajdonságok segítségével a vizsgálati személyek osztályozhatók, diagnoztizálhatók 16

17 135. feladattípusok Igaz-hamis, többszörös választás, hozzárendelés, rövid szöveges válaszok, esszékérdések 136. pont-biszeriális korreláció Ahol nem lehet Pearson-korrelációt használni, pl. dichotóm változók (igazhamis) esetében. Azt mutatja, egy adott tétel pontszáma milyen kapcsolatban van a teszten elért összpontszámmal hozzárendelő feladatok Tudás szint felmérése képesség és teljesítménytesztek Előnyök: o tudásszint felmérése egyszerű o gyors elkészíteni o széles tárgyi tartalmak feltárására alkalmas Hátrányok: o Nehéz pontozni, mert több lehetséges válasz van 138. Rasch-modell Tételjelleggörbe-modell Ez a legegyszerűbb Alapfeltevése, hogy a teszt tételei egydimenziósak és egyetlen vonást mérnek, és hogy a tételek nehézség szerint egy kontinuumon helyezhetők el igaz-hamis válaszformátum személyiségtesztek érdeklődési tesztek intelligencia tesztek teljesítménytesztek tünet listák Előnyök: o gyors értékelés o rövidebb idő alatt több dolog is felmérhető Hátrányok: o véletlen választással is 50% valószínűséggel megadható a jó válasz 140. relációelemzés összetett állítások tartalmára és kapcsolatára vonatkozó kérdéstípus 141. igényre szabott tesztelés ez önmagát magyarázza 142. rendezési feladatok Dolgok megadott szempontok szerinti rendezése 143. ipszatív modell Pontozási modell A teszt egyik skáláján elért pontszámot a teszt egy másik skálapontszámához hasonlítjuk 17

18 Az egyén egyes pszichológiai jellemzőit ezzel egymáshoz mérten vizsgálhatjuk 144. rövid szöveges válaszok tudásszint felmérése kreativitás, érdeklődési tesztek Előnyök: o szintézis, elemző funkciók jól felmérhetőek o kreativitás kell hozzá Hátrányok: o Nehéz pontozni, mert több jó válasz lehetséges 145. item-maradék korreláció A teljes skálaösszegből kivonjuk a vizsgált tétel értékét, majd így végezzük el a korrelációt tételjelleggörbe a tételek működési hatékonyságának grafikus ábrázolása o X tengely: általában a teszten elért összpontszám kerül ide o Y tengely: az egyes válaszlehetőségek valószínűsége kerül ide 147. item-totál kotteláció Az adott tételt az összpontszámmal korreláltatjuk tételtorzítás Két különböző kulturális csoportba tartozó, de a mért pszichológiai jellemző szempontjából azonos mértékkel jellemezhető személyek nem ugyanakkora valószínűséggel adnak választ az adott tételre konstruktumtorzítás Ha különböző kulturális csoportok összevetésekor a pszichológiai konstruktum nem azonos tétel-válasz elmélet 151. kummulatív modell minél nagyobb pontszámot ér el valaki, annál nagyobb a teljesítménye annál inkább illik rá a mért jellemző 152. többszörös választás intelligencia teszteknél, képesség és teljesítményteszteknél Előnyei: o hatékony o minden nehézségi szinten jól működik o kialakításából fakadó hiba minimális o szinte bármilyen tartalom lefedhető vele Hátránya: o Nehéz és időigényes elkészíteni 153. megbízhatósági index??? 18

MIR. Pszichológiai tesztek, mérés. Dr. Finna Henrietta

MIR. Pszichológiai tesztek, mérés. Dr. Finna Henrietta MIR Pszichológiai tesztek, mérés Dr. Finna Henrietta A pszichológiai mérés jelentősége Teszt A pszichológiai mérés gyökerei Ókor Egyéni különbségek fontossága Személyiségtípusok Kínai császárság (i.e.2200)

Részletesebben

Mintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás

Mintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás STATISZTIKA, BIOMETRIA. Előadás Mintavétel, mintavételi technikák, adatbázis Mintavétel fogalmai A mintavételt meg kell tervezni A sokaság elemei: X, X X N, lehet véges és végtelen Mintaelemek: x, x x

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás

Részletesebben

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása Mintavétel A statisztikában a cél, hogy az érdeklõdés tárgyát képezõ populáció bizonyos paramétereit a populációból

Részletesebben

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek

Részletesebben

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett

Részletesebben

Segítség az outputok értelmezéséhez

Segítség az outputok értelmezéséhez Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró

Részletesebben

Mintavételi eljárások

Mintavételi eljárások Mintavételi eljárások Daróczi Gergely, PPKE BTK 2008. X.6. Óravázlat A mintavétel célja Alapfogalmak Alapsokaság, mintavételi keret, megfigyelési egység, mintavételi egység... Nem valószínűségi mintavételezési

Részletesebben

A leíró statisztikák

A leíró statisztikák A leíró statisztikák A leíró statisztikák fogalma, haszna Gyakori igény az, hogy egy adathalmazt elemei egyenkénti felsorolása helyett néhány jellemző tulajdonságának megadásával jellemezzünk. Ezeket az

Részletesebben

Biomatematika 2 Orvosi biometria

Biomatematika 2 Orvosi biometria Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.13. Populáció és minta jellemző adatai Hibaszámítás Valószínűség 1 Esemény Egy kísérlet vagy megfigyelés (vagy mérés) lehetséges eredményeinek összessége (halmaza)

Részletesebben

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió SZDT-08 p. 1/31 Biometria az orvosi gyakorlatban Korrelációszámítás, regresszió Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Korrelációszámítás

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. RÉSZ: KÍSÉRLETEK MEGTERVEZÉSE

Tartalomjegyzék I. RÉSZ: KÍSÉRLETEK MEGTERVEZÉSE Tartalomjegyzék 5 Tartalomjegyzék Előszó I. RÉSZ: KÍSÉRLETEK MEGTERVEZÉSE 1. fejezet: Kontrollált kísérletek 21 1. A Salk-oltás kipróbálása 21 2. A porta-cava sönt 25 3. Történeti kontrollok 27 4. Összefoglalás

Részletesebben

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE STATISZTIKA 9. Előadás Binomiális eloszlás Egyenletes eloszlás Háromszög eloszlás Normális eloszlás Standard normális eloszlás Normális eloszlás mint modell 2/62 Matematikai statisztika

Részletesebben

Matematikai geodéziai számítások 6.

Matematikai geodéziai számítások 6. Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

[Biomatematika 2] Orvosi biometria [Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.15. Esemény Egy kísérlet vagy megfigyelés (vagy mérés) lehetséges eredményeinek összessége (halmaza) alkotja az eseményteret. Esemény: az eseménytér részhalmazai.

Részletesebben

Képesség. Beszámoló Verify képességtesztek eredményéről. Név László Hammer. Dátum 2018 szeptember 28. SHL.com

Képesség. Beszámoló Verify képességtesztek eredményéről. Név László Hammer. Dátum 2018 szeptember 28. SHL.com Képesség Név László Hammer Dátum. SHL.com Beszámoló képességtesztek Ez a képességteszt-jelentés Hammer László Verify képességteszten szerzett pontszámát mutatja. Nem felügyelt képességteszt használata

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Matematikai geodéziai számítások 6.

Matematikai geodéziai számítások 6. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 6. MGS6 modul Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi

Részletesebben

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

[Biomatematika 2] Orvosi biometria [Biomatematika 2] Orvosi biometria Bódis Emőke 2016. 04. 25. J J 9 Korrelációanalízis Regresszióanalízis: hogyan változik egy vizsgált változó értéke egy másik változó változásának függvényében. Korrelációs

Részletesebben

Centura Szövegértés Teszt

Centura Szövegértés Teszt Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:

Részletesebben

Képesség. Beszámoló Verify képességtesztek eredményéről. Név Mr. Jelölt. Dátum.

Képesség. Beszámoló Verify képességtesztek eredményéről. Név Mr. Jelölt. Dátum. Képesség Beszámoló Verify képességtesztek Név Mr. Jelölt Dátum www.ceb.shl.com Beszámoló képességtesztek Ez a képességteszt-jelentés Mr. Jelölt Verify képességteszten szerzett pontszámát mutatja meg. Nem

Részletesebben

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12. 6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás

Részletesebben

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 12. Regresszió- és korrelációanaĺızis Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision

Részletesebben

Elemi statisztika fizikusoknak

Elemi statisztika fizikusoknak 1. oldal Elemi statisztika fizikusoknak Pollner Péter Biológiai Fizika Tanszék pollner@elte.hu Az adatok leírása, megismerése és összehasonlítása 2-1 Áttekintés 2-2 Gyakoriság eloszlások 2-3 Az adatok

Részletesebben

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése 4. A modell érvényességének ellenőrzése STATISZTIKA 4. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek 1. Függetlenség 2. Normális eloszlás 3. Azonos varianciák A maradék független a kezelés és blokk hatástól

Részletesebben

Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a

Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a a tanuló teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre a szülők teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Biomatematika 2 Orvosi biometria

Biomatematika 2 Orvosi biometria Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.05. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)

Részletesebben

Statisztika I. 12. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 12. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 1. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Regresszió analízis A korrelációs együttható megmutatja a kapcsolat irányát és szorosságát. A kapcsolat vizsgálata során a gyakorlatban ennél messzebb

Részletesebben

KÖVETKEZTETŐ STATISZTIKA

KÖVETKEZTETŐ STATISZTIKA ÁVF GM szak 2010 ősz KÖVETKEZTETŐ STATISZTIKA A MINTAVÉTEL BECSLÉS A sokasági átlag becslése 2010 ősz Utoljára módosítva: 2010-09-07 ÁVF Oktató: Lipécz György 1 A becslés alapfeladata Pl. Hányan láttak

Részletesebben

Feladatok: pontdiagram és dobozdiagram. Hogyan csináltuk?

Feladatok: pontdiagram és dobozdiagram. Hogyan csináltuk? Feladatok: pontdiagram és dobozdiagram Hogyan csináltuk? Alakmutatók: ferdeség, csúcsosság Alakmutatók a ferdeség és csúcsosság mérésére Ez eloszlás centrumát (középérték) és az adatok centrum körüli terpeszkedését

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

MIR. Pszichológiai tesztek, mérés. Dr. Finna Henrietta

MIR. Pszichológiai tesztek, mérés. Dr. Finna Henrietta MIR Pszichológiai tesztek, mérés Dr. Finna Henrietta A pszichológiai mérés jelentősége Teszt De milyen tesztek alkalmasak? Intelligenciatesztek 1. Binet-Simon-féle IQ teszt (1911) mentális képességek (megértés,

Részletesebben

Statisztikai alapok. Leíró statisztika Lineáris módszerek a statisztikában

Statisztikai alapok. Leíró statisztika Lineáris módszerek a statisztikában Statisztikai alapok Leíró statisztika Lineáris módszerek a statisztikában Tudományosan és statisztikailag tesztelhető állítások? A keserűcsokoládé finomabb, mint a tejcsoki. A patkány a legrondább állat,

Részletesebben

Korrelációs kapcsolatok elemzése

Korrelációs kapcsolatok elemzése Korrelációs kapcsolatok elemzése 1. előadás Kvantitatív statisztikai módszerek Két változó közötti kapcsolat Független: Az X ismérv szerinti hovatartozás ismerete nem ad semmilyen többletinformációt az

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 8 VIII. REGREssZIÓ 1. A REGREssZIÓs EGYENEs Két valószínűségi változó kapcsolatának leírására az eddigiek alapján vagy egy numerikus

Részletesebben

7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill.

7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill. 7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban Pedagógiai értékelés fogalma: Az értékelés során értéket állapítunk meg: közvetlenül: közvetve: - valamilyen

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek tesztelése I.

Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek tesztelése I. Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek tesztelése I. - A hibatagra vonatkozó feltételek tesztelése - Kvantitatív statisztikai módszerek Petrovics Petra Többváltozós lineáris regressziós

Részletesebben

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus. Valószín ségelméleti és matematikai statisztikai alapfogalmak összefoglalása (Kemény Sándor - Deák András: Mérések tervezése és eredményeik értékelése, kivonat) Véletlen jelenség: okok rendszere hozza

Részletesebben

Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Az adatokból információkat

Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Az adatokból információkat Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Tények, fogalmak olyan megjelenési formája, amely alkalmas emberi eszközökkel történő értelmezésre, feldolgozásra, továbbításra. Az adatokból gondolkodás vagy gépi feldolgozás

Részletesebben

Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek

Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek tesztelése I. - A hibatagra vonatkozó feltételek tesztelése - Petrovics Petra Doktorandusz Többváltozós lineáris regressziós modell x 1, x 2,, x p

Részletesebben

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1 Statisztika - bevezetés 00.04.05. Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc Bevezetés Véletlen jelenség fogalma jelenséget okok bizonyos rendszere hozza létre ha mindegyik figyelembe vehető egyértelmű leírás általában

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

Hipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok

Hipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok STATISZTIKA 1. Előadás Hipotézisvizsgálatok Tematika 1. Hipotézis vizsgálatok 2. t-próbák 3. Variancia-analízis 4. A variancia-analízis validálása, erőfüggvény 5. Korreláció számítás 6. Kétváltozós lineáris

Részletesebben

3/29/12. Biomatematika 2. előadás. Biostatisztika = Biometria = Orvosi statisztika. Néhány egyszerű definíció:

3/29/12. Biomatematika 2. előadás. Biostatisztika = Biometria = Orvosi statisztika. Néhány egyszerű definíció: Biostatisztika = Biometria = Orvosi statisztika Biomatematika 2. előadás Néhány egyszerű definíció: A statisztika olyan tudomány, amely a tömegjelenségekkel kapcsolatos tapasztalati törvényeket megfigyelések

Részletesebben

4/24/12. Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve. Regresszióanalízis

4/24/12. Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve. Regresszióanalízis 1. feladat Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve 2. feladat Az iskola egy évfolyamába tartozó diákok átlagéletkora 15,8 év, standard deviációja 0,6 év. A 625 fős évfolyamból hány diák fiatalabb

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika 1/8 2009 Iskolai jelentés 10.évfolyam matematika 2/8 Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás,

Részletesebben

STATISZTIKA I. Változékonyság (szóródás) A szóródás mutatószámai. Terjedelem. Forgalom terjedelem. Excel függvények. Függvénykategória: Statisztikai

STATISZTIKA I. Változékonyság (szóródás) A szóródás mutatószámai. Terjedelem. Forgalom terjedelem. Excel függvények. Függvénykategória: Statisztikai Változékonyság (szóródás) STATISZTIKA I. 5. Előadás Szóródási mutatók A középértékek a sokaság elemeinek értéknagyságbeli különbségeit eltakarhatják. A változékonyság az azonos tulajdonságú, de eltérő

Részletesebben

Mérés és skálaképzés. Kovács István. BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Mérés és skálaképzés. Kovács István. BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Mérés és skálaképzés Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Miröl is lesz ma szó? Mi is az a mérés? A skálaképzés alapjai A skálaképzés technikái Összehasonlító skálák Nem összehasonlító

Részletesebben

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2. Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,

Részletesebben

Microsoft Excel 2010. Gyakoriság

Microsoft Excel 2010. Gyakoriság Microsoft Excel 2010 Gyakoriság Osztályközös gyakorisági tábla Nagy számú mérési adatokat csoportokba (osztályokba) rendezése -> könnyebb áttekintés Osztályokban szereplő adatok száma: osztályokhoz tartozó

Részletesebben

STATISZTIKA I. A változók mérési szintjei. Nominális változók. Alacsony és magas mérési szint. Nominális változó ábrázolása

STATISZTIKA I. A változók mérési szintjei. Nominális változók. Alacsony és magas mérési szint. Nominális változó ábrázolása A változók mérési szintjei STATISZTIKA I. 3. Előadás Az adatok mérési szintjei, Viszonyszámok A változók az alábbi típusba tartozhatnak: Nominális (kategorikus és diszkrét) Ordinális Intervallum skála

Részletesebben

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész. Előadások (2.) 2011.

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész. Előadások (2.) 2011. Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész Előadások (2.) 2011. 1 Méréstechnika előadás 2. 1. Mérési hibák 2. A hiba rendszáma 3. A mérési bizonytalanság 2 Mérési folyamat A mérési folyamat négy fő

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Kvantitatív kutatás mire figyeljünk? Majláth Melinda PhD Tartalom. Kutatási kérdés kérdőív kérdés. Kutatási kérdés kérdőív kérdés

Kvantitatív kutatás mire figyeljünk? Majláth Melinda PhD Tartalom. Kutatási kérdés kérdőív kérdés. Kutatási kérdés kérdőív kérdés Kvantitatív kutatás mire figyeljünk?. Tartalom Kutatási kérdés Mintaválasztás Kérdésfeltevés Elemzés Jánossy Ferenc Szakkollégium- TDK felkészítő előadások sorozat, 2016. február Óbudai Egyetem Mintavétel

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

Populációbecslések és monitoring

Populációbecslések és monitoring Populációbecslések és monitoring A becslés szerepe az ökológiában és a vadgazdálkodásban. A becslési módszerek csoportosítása. Teljes számlálás. Statisztikai alapfogalmak. Fontos lehet tudnunk, hogy hány

Részletesebben

Modern műszeres analitika szeminárium Néhány egyszerű statisztikai teszt

Modern műszeres analitika szeminárium Néhány egyszerű statisztikai teszt Modern műszeres analitika szeminárium Néhány egyszerű statisztikai teszt Galbács Gábor KIUGRÓ ADATOK KISZŰRÉSE STATISZTIKAI TESZTEKKEL Dixon Q-tesztje Gyakori feladat az analitikai kémiában, hogy kiugrónak

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

[Biomatematika 2] Orvosi biometria [Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.08. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)

Részletesebben

Bevezetés a biometriába Dr. Dinya Elek egyetemi tanár. PhD kurzus

Bevezetés a biometriába Dr. Dinya Elek egyetemi tanár. PhD kurzus Bevezetés a biometriába Dr. Dinya Elek egyetemi tanár PhD kurzus Mi a statisztika? A sokaság (a sok valami) feletti áttekintés megszerzése, a sokaságról való információszerzés eszköze. Célja: - a sokaságot

Részletesebben

Vargha András Károli Gáspár Református Egyetem Budapest

Vargha András Károli Gáspár Református Egyetem Budapest Vargha András Károli Gáspár Református Egyetem Budapest Kötelező irodalom a kurzushoz Vargha András: Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal (2. kiadás). Pólya Kiadó,

Részletesebben

y ij = µ + α i + e ij

y ij = µ + α i + e ij Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai

Részletesebben

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció

Részletesebben

SZÓJEGYZÉK. az Országos kompetenciaméréshez

SZÓJEGYZÉK. az Országos kompetenciaméréshez SZÓJEGYZÉK az Országos kompetenciaméréshez 5-ös percentilis Olyan érték, amelynél a megfigyelt értékek 5%-a kisebb, 95%-a pedig nagyobb. 25-ös percentilis Olyan érték, amelynél a megfigyelt értékek 25%-a

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Klaszteranalízis Hasonló dolgok csoportosítását jelenti, gyakorlatilag az osztályozás szinonimájaként értelmezhetjük. A klaszteranalízis célja A klaszteranalízis alapvető célja, hogy a megfigyelési egységeket

Részletesebben

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

Egyszempontos variancia analízis. Statisztika I., 5. alkalom

Egyszempontos variancia analízis. Statisztika I., 5. alkalom Statisztika I., 5. alkalom Számos t-próba versus variancia analízis Kreativitás vizsgálata -nık -férfiak ->kétmintás t-próba I. Fajú hiba=α Kreativitás vizsgálata -informatikusok -építészek -színészek

Részletesebben

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége [GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika 10. előadás: 9. Regressziószámítás II. Kóczy Á. László koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A standard lineáris modell

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,

Részletesebben

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October Biostatisztika VIII Mátyus László 19 October 2010 1 Ha σ nem ismert A gyakorlatban ritkán ismerjük σ-t. Ha kiszámítjuk s-t a minta alapján, akkor becsülhetjük σ-t. Ez további bizonytalanságot okoz a becslésben.

Részletesebben

Korreláció és lineáris regresszió

Korreláció és lineáris regresszió Korreláció és lineáris regresszió Két folytonos változó közötti összefüggés vizsgálata Szűcs Mónika SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi Fizika és Statisztika I. előadás 2016.11.02.

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

Populációbecslések és monitoring

Populációbecslések és monitoring Populációbecslések és monitoring A becslés szerepe az ökológiában és a vadgazdálkodásban. A becslési módszerek csoportosítása. Teljes számlálás. Statisztikai alapfogalmak. Fontos lehet tudnunk, hogy hány

Részletesebben

Hipotézis vizsgálatok

Hipotézis vizsgálatok Hipotézis vizsgálatok Hipotézisvizsgálat Hipotézis: az alapsokaság paramétereire vagy az alapsokaság eloszlására vonatkozó feltevés. Hipotézis ellenőrzés: az a statisztikai módszer, amelynek segítségével

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Regressziós vizsgálatok

Regressziós vizsgálatok Regressziós vizsgálatok Regresszió (regression) Általános jelentése: visszaesés, hanyatlás, visszafelé mozgás, visszavezetés. Orvosi területen: visszafejlődés, involúció. A betegség tünetei, vagy maga

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

Véletlenszám generátorok és tesztelésük. Tossenberger Tamás

Véletlenszám generátorok és tesztelésük. Tossenberger Tamás Véletlenszám generátorok és tesztelésük Tossenberger Tamás Érdekességek Pénzérme feldobó gép: $0,25-os érme 1/6000 valószínűséggel esik az élére 51% eséllyel érkezik a felfelé mutató oldalára Pörgetésnél

Részletesebben

SULINOVA PROGRAMTANTERVÉHEZ ILLESZKEDŐ TANMENET 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA

SULINOVA PROGRAMTANTERVÉHEZ ILLESZKEDŐ TANMENET 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA 1 SULINOVA PROGRAMTANTERVÉHEZ ILLESZKEDŐ TANMENET 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 37 x 3 = 111 A tanmenet 101 óra beosztását tartalmazza. A dolgozatok írása és javítása 10 órát foglal

Részletesebben

Regresszió. Csorba János. Nagyméretű adathalmazok kezelése március 31.

Regresszió. Csorba János. Nagyméretű adathalmazok kezelése március 31. Regresszió Csorba János Nagyméretű adathalmazok kezelése 2010. március 31. A feladat X magyarázó attribútumok halmaza Y magyarázandó attribútumok) Kérdés: f : X -> Y a kapcsolat pár tanítópontban ismert

Részletesebben

Bevezető Adatok rendezése Adatok jellemzése Időbeli elemzés. Gazdaságstatisztika KGK VMI

Bevezető Adatok rendezése Adatok jellemzése Időbeli elemzés. Gazdaságstatisztika KGK VMI Gazdaságstatisztika 2. előadás Egy ismérv szerinti rendezés Kóczy Á. László KGK VMI Áttekintés Gyakorisági sorok Grafikus ábrázolásuk Helyzetmutatók Szóródási mutatók Az aszimmetria mérőszámai Koncentráció

Részletesebben

A mérési eredmény megadása

A mérési eredmény megadása A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű

Részletesebben