Pszichometria fogalmak I-VIII. Fejezet I. Fejezet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pszichometria fogalmak I-VIII. Fejezet I. Fejezet"

Átírás

1 I. Fejezet 1. a tesztelés korai formái Platón, Arisztotelész: Az individuális különbségeket fontosnak tartották. Hippokratész, Galénosz, személyiségtípusok: kolerikus, melankolikus, szangvinikus, flegmatikus i.e. 2200, Kína: hivatalnokok alkalmasságát 3 évente tesztelték, mely folyamatosan fejlődött, kb körül véglegesedett 2. projektív tesztek Az önjellemzésen alapuló személyiségtesztek hibáinak kiküszöbölésére jöttek létre. Alapjukat a projekció mechanizmusa képezi. A v.sz.-nek egy többértelmű ingert mutatnak be, melyre szabadon asszociálva válaszolhat. Általában semmilyen előre meghatározott választ nem hívnak elő, így a személy saját érzéseit, szükségleteit, motivációit vetíti a válaszba. Ezért a pontozás gyakran szubjektív. 3. Army Alpha és Beta tesztek Yerkes és munkatársai által (1918), az amerikai hadseregnek kidolgozott olyan intelligencia teszt, mely csoportosan is felvehető. o Army Alpha Az Artur Otis által kidolgozott verbális teszt volt, az alábbi 8 skálával: 1. Figyelmi teljesítmény 2. Meghatározás 3. Rendezés 4. Ellentétes asszociáció 5. Kritikai képesség 6. Diszkriminációs képesség 7. Analógiás képesség 8. Információ o Army Beta Olyan csoportos, nonverbális teszt, ami írástudatlanokkal, vagy angolul nem beszélőkkel is rövid idő alatt felvehető. o Vizuo-perceptuális és motoros feladatok, például: megtalálni a kiutat egy táblán lévő labirintusból, számokhoz különleges karaktereket rendelni (rejtjelezés), számsorozatok összehasonlítása, geometriai mintázatok törvényszerűségének felismerése, sorozatok folyatása, két sorozat elemeinek felismerése. 4. Psychological Corporation Cattel, Thorndike, Woodworth alapította 1921-ben. Célja a pszichológia népszerűsítése és a gyakorló pszichológusok munkáját segítő mérőeszközök fejlesztése és forgalamzása Napjainkban Harcourt Assessment néven az egyik legnagyobb tesztfejlesztő és tesztforgalmazó cég a világon. 5. Binet Simon Skála 1

2 Az első intelligenciatesztnek tekinthető, melyet 1905-ben publikáltak. 30 fokozatosan nehezedő kérdésből állt, melyet egyénileg vettek fel. Döntési képességet, megértést és okfejtést igényelt. Olyan, gyakorlatias feladatok is kerültek bele, mint o tárgyak megnevezése o geometriai alakzatok lemásolása 10 mp megfigyelést követően o számjegyek megismerése o fogalmak hasonlóságának és különbségének felismerése o mondatkészítés előre meghatározott szavak felhasználásával Nem volt pontosan kiszámolható összpontszáma Célja azon gyerekek kiszűrése volt, akiknek speciális iskolai foglalkozásra volt szükségük. Később átdolgozták, nehezítették, hogy ne csak a súlyosan retardáltak kiszűrésére legyen alkalmas Az így kapott skála 58 feladatot tartalmazott, mely fokozatosan nehezedett, és az egyes életkori szinteknek megfelelően alakították ki 6. pszichofizika A pszichofizika a fizikai világ és annak mentális leképezése között viszonyt vizsgáló tudományterület. A 19. század során a lelki jelenségek precíz, természettudományos módszerekkel történő tanulmányozásának fontos eszközévé vált a mérés, amely lehetővé tette a megfigyelt jelenségek matematizálását. A reflexműködések (például reakcióidők) vizsgálata mellett az érzékelés tanulmányozása járult hozzá a pszichofizika kialakulásához, amely ma is a kísérleti pszichológia fontos részét képezi. A név Fechnertől származik. 7. eugenika az emberi faj kedvező öröklődési tulajdonságának elősegítése 8. pszichológiai laboratórium Wundt. Az első 1879-ben nyílt meg, Lipcsében. A környezeti ingerek és a lelki reakciók összefüggéseit vizsgálták pszichofizikai mérésekkel, kontrolált, laboratóriumi körülmények között. Wundt munkatársai voltak: Herbart, Weber, Fechner. Különböző modalitású ingerek és az érzékletek közötti összefüggések törvényszerűségeit próbálták matematikai formulákkal megragadhatóvá tenni. 9. Galton-deszka A normális eloszlást modellező berendezés, Galton találmánya. A készüléken egymással párhuzamos sorokba rendezett szögek vannak elhelyezve, úgy, hogy egy adott szögsor szögei mindig a megelőző sor szögei közötti intervallumok középpontjai alá esnek, egymástól egyenlő távolságban. A függőlegesen felállított deszkára egy, az első szögsor középső szöge felé, a szögsorokra merőlegesen irányított tölcséren keresztül apró golyókat lehet bocsátani, amelyek átmérője egyforma, és csak kevéssel kisebb, mint a szögek közti távolság. 2

3 A leguruló golyók nekiütközve az első szögsor szögének, ott véletlenszerűen jobbra vagy balra térnek el. Akármelyik irányba is tért el egy leguruló golyó, a szögek közti csatornákon továbbjutva ismét beleütközik a következő szögsor valamelyik szögébe, ahol ismét véletlenszerűen jobbra vagy balra tér el s így tovább, míg végül a deszka utolsó szögsorán való ütközés után a golyó a deszka alján levő tartálysor valamelyik tartályába kerül. A golyók nem egyenlő valószínűséggel kerülnek a tartályokba; a legnagyobb valószínűséggel a középső tartályokba érkeznek, míg a szélső tartályokba történő bekerülés esélye csökken. Ennek következtében a tartálysorban elhelyezkedő golyók a normál eloszlásra jellemző haranggörbe alakzatot veszik fel. 10. reakcióidő A pszichofizikai tesztekben az egyik változó, mellyel intellektuális képességek általános leírását végzik. 11. intelligenciahányados Stern, német pszichológus által kifejlesztett arányszám, mely a mentális kor és a tényleges kor aránya, az intelligencia mérési egysége. Eredetileg a Binet-Simon skála kiegészítése volt, mely életkori övezetekre torzított (pl. ha egy 5 éves gyerek mentális kora 2 év, az minőségileg nem ugyanaz, mintha 13 éves gyerek 10 évnek megfelelő mentális koráról lenne szó) Végleges, mai formáját Lewis Terman dolgozta ki. (hányados 100-al való megszorzása) 12. Rorschach-próba Herman Rorschach, svájci pszichiáter által kifejlesztett ( 20-as években) projektív teszt. 13. IQ = intelligenciahányados 14. Stanford-Binet Intelligenciateszt A Binet-Simon skála Lewis Terman által módosított változata. (több tétel módosítása, plusz tételek, hányados 100-al felszorzása=iq) 15. mentális retardáció Esquirol, francia orvos nevéhez fűződik Élethosszig tartó, gyógyíthatatlan fejlődésbeli elmaradás, szemben a mentális zavarral, mely általában felnőttkorban jelenik meg és gyógyítható. Esquirol dimenzionálisan közelítette meg a jelenséget, mely a normálistól az idiotizmusig terjed. Osztályozási rendszerének alapjai a nyelvi képességek: 1. Rövid kifejezések használata 2. egy szótagos kifejezések használata 3. beszéd nélküliek, sírók Hibája, hogy rendszerében nem kapott helyet az enyhe mentális retardáció. Azt sem ismerte fel, hogy az értelmi fogyatékosok speciális igényeiket kielégítő tréningek hatására fejlődhetnek 3

4 16. Szondi-teszt 30-as évek végén, Szondi Lipót által kidolgozott projektív teszt. 17. mentális teszt Az egyéni különbségek feltárására alkalmas pszichológiai tesztek gyűjtőneve 18. Tematikus Appercepció Teszt (TAT) Murray és Morgan által 1935-ben kifejlesztett projekciós teszt 19. operacionalizálás Az objektív pszichológiai mérésekhez szükséges tudományos meghatározás, mely a pszichés jelenségeket megragadható jellemzők mentén definiálja. például: mentális képességek mérésének alapját biztosító intelligencia feladat, düh mérésénél a normál hangerő emelkedésének mértéke 20. Az Új humanizmus mozgalmának jegyében a pszichés megbetegedések iránt mutatott évszázados ellenérzést és közönyt a gyakorlati problémamegoldás kezdi felváltani. Felismerik, hogy a pszichiátriai megbetegedések gyakran csak átmenetiek, gyógyíthatók és többnyire nem okoznak csökkent intellektuális funkciót; a szellemileg fogyatékosak megfelelő kezelést és támogatást igényelnek. 21. Pearson-féle korreláció Galton és Pearson dolgozza ki. A változók együtt járását vizsgáló statisztikai módszer. 22. Woodworth-féle Személyiség Adatlap Az első objektív személyiségteszt. A pszichiátriai interjú kérdéseit próbálta meg standardizált önjellemző teszt formájában lekérdezni. Amerikai sorkatonák sorozásánál alkalmazták először (mint az Army teszteket) érzelmi stabilitás és az alkalmazkodási problémák feltárására. II. Fejezet 23. értékelői sodródás (Rater drift) Az értékelések sorozata nyomán újból átfogalmazott értékelői kritériumok (pl. fáradtság következtében) 24. pszichológiai mérés Egy olyan átfogó és integratív mérési folyamat, mely magában foglalja a kapott eredmények kiértékelését, interpretációját, a több forrásból rendelkezésre álló információk összevetését, megbízhatóságuk megítélését és a pszichológiai jellemzők bejóslását. Ez a folyamat a teszteredményeket, az interjúkat, az esetleírásokat vagy a viselkedés megfigyeléséből származó információkat egyaránt tartalmazhatja. 25. haloeffektus (Halo Effect Error) Az értékelt személy kedvelt vagy nem szeretett tulajdonsága miatti torzítás, amely az egész teljesítmény értékelését szélsőségessé teszi. 26. pszichológiai tesztelés A pszichológiai tesztelést többnyire olyan folyamatként definiálhatjuk, amely a pszichológiai változók felmérését a viselkedésben megnyilvánuló jellemzők objektív feltárására korlátozza. 4

5 27. intelligenciatesztek Az egyén általános mentális képességeinek feltárását szolgálják. Általában több speciális készség (megértés, perceptuális szervezőkészség, okfejtés, problémamegoldó készség) felmérésén keresztül biztosítják az egyén intellektuális szintjének megbízható feltárását. 28. pszichometria A pszichológiában, a pszichiátriában és az oktatásban alkalmazott tesztelés és tesztfejlesztés tudománya. 29. jóbenyomás-hatás (First-impression effect) Az értékelés inkább az első benyomásokon alapszik, nem pedig az egész teljesítményen. 30. raport A vizsgálatvezető és a tesztelésben résztvevő személy egymásra hangolódása, a bizalmat és őszinteséget teremtő légkör kialakítása. 31. képességtesztek Azt próbálják bejósolni, hogy a vizsgált személy tanulási készségei milyenek, mit tud majd elérni gyakorlás után, az elsajátított készségeit hogyan tudja majd az új problémák megoldásában hasznosítani. Van olyan, ami több képesség feltárására alkalmas, vannak melyeknek célja egyetlen, speciális képesség feltárása. 32. kreativitástesztek Az eredetiséget, az ötletességet és a rugalmas gondolkodásra való hajlamot próbálják felmérni. A mérésre kidolgozott feladatok belátást, eredetiséget igénylő problémamegoldást, valamint rugalmasságot igényelnek. 33. speed és power tesztek A tesztelési időkeretei alapján történő csoportosítás. A speed tesztek esetében a kitöltés gyorsasága számít A power tesztek esetében az elért teljesítmény, függetlenül attól, hogy mennyi idő alatt töltötték ki. 34. kontraszthatás (Contrast Error) A másokkal vagy magunkkal történő összehasonlításból eredő hiba, amikor nem a rendelkezésre álló objektív értékelési kritériumokat alkalmazzuk. 35. standardizált eljárás Tesztek, amelyek a viselkedésrepertoár egyes jellemzőit pontszámokkal vagy osztályba sorolással minősítik. A tesztek többsége a célpopuláción kidolgozott normák segítségével képes a vizsgált személy jellemzésére, teljesítményének becslésére, jövőbeli viselkedésének bejóslására. 36. középre tartási hiba (Centraly Tendency Error) Az értékelt személyek teljesítményének a középérték felé torzítása, a szélsőséges értékelés és csoportosítás elkerülése 37. személyiségtesztek 5

6 Olyan vonásokat és viselkedéses megnyilvánulásokat mérnek, amelyek a személyiség meghatározó tényezői, segítségükkel a jövőben megjelenő viselkedés is bejósolható. Számos változat, pl.: o viselkedés-, tünetlisták o önjellemző személyiség-kérdőívek (általában csak egy dimenziót mérnek) o személyiségleltárak (a személyiség egyszerre több dimenzióját mérik) o projektív eljárások 38. kritériumalapú tesztek Olyan tesztek, melyekben a kiértékelés során nem a normákhoz viszonyítunk, hanem meghatározott kritériumok teljesülését várjuk el. (pl. agyvérzést kapott személy beszédfunkcióinak visszaállítása egy adott szintre) 39. teljesítménytesztek Elsődleges céljuk, hogy a már elsajátított készségeket felmérjék. (pl. iskolai dolgozat) 40. lágyszívűségi hiba (Leniency Error) Az aktuális teljesítmény túlértékelése annak érdekében, hogy az értékelésből fakadó konfliktust elkerüljük, vagy azért, hogy magunkat jólelkűnek mutassuk. 41. Test Critiques Pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyv, mely a legalaposabb kritikai áttekintését tartalmazza a forgalmazott teszteknek. 42. Mental Measurements Yearbook Pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyv, mely a legalaposabb kritikai áttekintését tartalmazza a forgalmazott teszteknek. 43. Tests in Print Pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyv, mely a legalaposabb kritikai áttekintését tartalmazza a forgalmazott teszteknek. 44. normaalapú tesztek Egy adott személy teszteredményeinek kiértékelését leggyakrabban a normákhoz viszonyítva interpretálhatjuk. Ezeket normaalapú teszteknek szoktuk nevezni. A normákat általában nagyszámú reprezentatív mintán alakítják ki. A mér eszköz normáinak előállítását standardizációnak nevezzük. A vizsgálati személy teljesítményét általában a nemének és az életkori csoportjának megfelelő standard minta normáihoz hasonlítják. (Ez a feltétel nem minden tesztnél teljesül.) 45. tesztszorongás A testelés lehetséges következményei miatti aggódásból adódó érzelmi, fiziológiás, viselkedéses vagy kognitív válaszok. Ez a speciális szorongás annyira elhatalmasodhat, hogy gátolja a hatékony feladatmegoldást és az egyén képességeinek kibontakozását. 46. PsychINFO Online pszichológiai adatbázis, mely rövid szöveges összefoglalókat tartalmaz 6

7 47. újdonsági hiba (Recency Error) A teljes értékelési periódus figyelmen kívül hagyásából fakadó hiba, ami akkor jön létre, ha az értékelést végző személy csak az aktuális teljesítményt veszi alapul, figyelmen kívül hagyva az értékelés részét képező korábbi teljesítményt. Pozitív vagy negatív irányba is torzíthat. 48. Pszichodiagnosztikai Vademeacum A hazánkban forgalmazott tesztek és a mérőeszközökkel szerzett tapasztalatok átfogó bemutatását tartalmazó füzetsorozat, mely 60 teszt leírását tartalmazza. (Mérei Ferenc és Szakács Ferenc 1988) 49. viselkedéselemzés Segítségével mind a viselkedést kiváltó előzményeket, mind a következményeket igyekszünk számszerűsíteni. A viselkedéses megnyilvánulások gyakoriságát, tartalmát, előzményét és következményét mérhetjük különböző viselkedéslistákkal, kérdőívekkel, interjúkkal, strukturált megfigyelésekkel. III. Fejezet 50. az adatok bizalmas kezelése kétlem, hogy ezen bármit is magyarázni kéne 51. informált beleegyezés A Szakmai Etikai Kódex 6.3. pontja kimondja, hogy a kutatásokban a vizsgálat vezetőjének kötelessége tájékoztatni a részt vevő személyeket a kutatás céljáról, tartalmáról, az alkalmazott módszerekről, a részvétel megtagadásának lehetőségéről, a részvételi szándékot esetlegesen befolyásoló tényezőkről, a kutatás várható pozitív eredményeiről, a titoktartás kereteiről, valamint az esetleges részvételért járó juttatásokról. Kutatási célból történ tesztelés esetén az anonimitást a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell. A fenti tájékoztatást követ en megszerzett beleegyezést nevezzük informált beleegyezésnek. 52. az emberi méltóság tisztelete ez is egyértelmű 53. jogtisztaság dettó 54. a teszthasználthoz szükséges kvalifikáció A tesztforgalmazók által előírt kvalifikációs követelményrendszer a szakszerű teszthasználatot segíti elő, amivel biztosítja, hogy a különböző mér eszközökkel végezhet pszichodiagnosztikát csak a megfelelő szakmai ismeretekkel és szakképzettséggel rendelkező személyek végezhessék el. 55. Szakmai Etikai Kódex A Szakmai Etikai Kódex (SzEK) elsőrendű célja, hogy megállapítsa a hazai pszichológusok számára a hivatás gyakorlásával együtt járó legalapvetőbb jogok és kötelességek rendszerét. Az etikai kódex alapelve az egyén jogainak és méltóságának tiszteletben tartása, a magas szint kompetenciára törekvés és a kompetenciahatárok szem előtt tartása, a pszichológusszerep és a személyiség integritásának őrzése. A 7

8 SzEK előírásai az egyetemek pszichológia szakos hallgatói számára is kötelező érvényűek. 56. a személyes adatok védelme A pszichológusok általános titoktartási kötelezettségével a Szakmai Etikai Kódex 5. része foglalkozik. Ennek értelmében a pszichológust titoktartási kötelezettség terheli minden, a tesztelés során megszerzett információra vonatkozóan. 57. szakmai kompetencia A tesztforgalmazás fontos része a megfelelő szakmai színvonalú kézikönyvek, manuálok elkészítése is az egyes mérő eszközökhöz. Ezek a kiadványok tartalmazzák a teszt kifejlesztésének használatához szükséges szakmai kompetenciák leírását, a mérőeszköz standardizációjának (beleértve természetesen a különböző minták részletes leírását is), validálásának, reliabilitásának és egyéb pszichometriai jellemzőinek leírásait, valamint a teszt külföldi és hazai normáit, melyek ismerete elengedhetetlen az adatok megfelel értelmezéséhez. Minden legálisan forgalmazott teszt alapvető tartozékai az ilyen kézikönyvek. 58. feddhetetlenség ez is egyértelmű 59. titoktartás A pszichológusok általános titoktartási kötelezettségével a Szakmai Etikai Kódex 5. része foglalkozik. Ennek értelmében a pszichológust titoktartási kötelezettség terheli minden, a tesztelés során megszerzett információra vonatkozóan. IV. Fejezet 60. abszolút skálázás A módszer lényege, hogy valamilyen képességtesztet 2 vagy több korcsoportnál is felvesznek. A tételek relatív nehézségét (helyes válaszok aránya) egymáshoz képest és a különböző korcsoportokhoz mérten állapítják meg. Ezt követően kiválasztanak egy életkori csoportot referenciaként, és a tételek nehézségi indexét e korcsoport teljesítménye alapján skálázzák. 61. lineáris regresszió Két változó közötti oksági kapcsolat vizsgálatára használjuk, amikor az egyik ismeretében szeretnénk bejósolni a másikat. Ez egy regressziós egyenesből, vagyis az ezt meghatározó függvénykapcsolatból történik. Az egyenes nem más, mint a pontdiagramban szereplő függvényértékekre legjobban illeszkedő egyenes. Az egyenest a két változó kapcsolatát leíró szabálynak tekinthetjük. Ha ismerjük ezt az egyenest, meg tudjuk mondani, az egyik változó értékénél mennyi lesz a másik. 62. arányskála 8

9 Olyan skála, mely a sorba rendezhetőség, az egyenlő intervallum és az abszolút nulla érték kritériumok mindegyikének eleget tesz. Pl. Kelvin-skála 63. medián Középérték mutató. Sorba rendezett számok közül a középső. 64. átlag Középérték mutató. Számtani középérték, melyet úgy kapunk meg, hogy a számok összegét elosztjuk az elemszámmal. 65. módusz Középérték mutató. Egy számsorban a leggyakrabban előforduló szám. 66. Bogardus-féle társadalmi távolságskála A szociálpszichológiában az előítéletesség mérésének klasszikus eszköze. Rokonságot mutat a Thurstone- és a Guttman-skálával. A kitöltő személynek olyan előítéletességre vonatkozó kérdéseket kell megválaszolni, melyek annak egyre erősebb mutatói. 67. nominális skála Olyan skála, mely a sorba rendezhetőség, az egyenlő intervallum és az abszolút nulla érték kritériumok egyikének sem tesz eleget. A skálaértéknek nincs numerikus jelentése. (pl.: 1=igen, 2=nem) 68. csúcsosság Gauss-görbe esetén azt mutatja meg, hogy annak meredeksége mennyire tér el a normális eloszlás meredekségétől. 69. normális eloszlás A vizsgálati minta többsége által elért pontszám az átlag körül ingadozik, az átlagtól távolodva pedig egyre kevesebb személy ért el szélsőséges pontszámot. Görbéje a Gauss-görbe. A görbe legfontosabb tulajdonságai a szimmetrikusság és a harang alakúság, melyet a ferdeség és a csúcsosság ír le. 70. egydimenziós skála A skála egy dimenzióból áll (milyen meglepő), a változót egyetlen folytonos vonallal jellemezhetjük. pl. testsúly (Tömeg lesz az, de mindegy. Kétlem, hogy szegény pácienseket erőmérőre akasztották.) 71. ordinális skála Csak a sorba rendezhetőség kritérium teljesül. A tárgyakat, személyeket sorba tudjuk rendezni, de nem tudunk pontos leírást adni a köztük lévő különbségről. pl. végzettség szerinti csoportosítás 72. egyenlőnek látszó intervallumok módszere 9

10 kiindulási alapját egy adott pszichológiai jellemzőről alkotott, igaz-hamis válaszlehetőségekkel eldönthető állítások jelentik, amelyeket a felkért szakértők ítélnek meg aszerint, hogy az adott állítás mennyire tekinthető a pszichológiai változó pregnáns mutatójának. 73. ferdeség Pl. Gauss-görbe esetén annak szimmetrikusságára utal. attól függően, hogy az átlagtól mely irányba tolódik a görbe, lehet pozitív vagy negatív ferdeségű az eloszlás. Pozitív ferd. eloszláskor a görbe + oldalára relatíve kevés pontszám jut (mondjuk azért, mert a teszt túl nehéz volt), negatív ferdeség pedig több (a teszt túl könnyű volt). 74. skálázás A tesztben szereplő tételek, állítások vagy vélemények kapcsolatát vizsgálja. Elsődleges célja, hogy a mérőeszköz összetartozó tételeire adott válaszokat, vagyis a pszichológiai jelenséget feltáró állításokat vagy véleményeket egyetlen számban fejezze ki. Több mutató összegzésére indexeket is használnak, melyek a változók attribútumainak egyszerű összegzésén alapulnak. 75. Guttman-skála Hasonlóan a Thurstone-skálához, ez az eljárás is a pszichológiai jellemzőt leíró tételek erősorrendjén alapul. Feltételezhető, hogy az a személy, aki a magasabb helyen álló tétellel egyetért, az alacsonyabb helyen állóval is elfogadó lesz. 76. standard deviáció (szórás) A variabilitás szemléletesebb mutatója. A variancia négyzetgyöke Σx 2 N 77. gyakoriság Teszteredményekben az egyes pontszámok eloszlását mutatja meg. Százalékban is kifejezhető. grafikus ábrázolása a hisztogram 78. szemantikus differenciálskála Hasonló a Likert-skálához végpontjain ellentétes melléknévpárok szerepelnek 79. intervallumskála Ha egy skála sorba rendezhető és egyenlő intervallumok alkotják, de nem rendelkezik abszolút 0 értékkel. Pl. Celsius-skála 80. szortírozó eljárások Különböző állításokat, tárgyakat, ingereket kell adott szempontok szerint sorba rendezni. Minél több a tétel, annál tovább tart. (még jó!) 10

11 Ennek segítségével egy ordinális skálát kapunk, vagyis minden elem kap egy fontossági rangszámot. Ilyen pl. a Szondi-teszt 81. kapcsolati mutató Két változó kapcsolatát mutató mérőszám 82. Thurstone-skálák egyenlőnek látszó intervallumok módszere páronkénti összehasonlítás módszere (A kiválasztott tételek erősségét páronkénti összehasonlítások sorozatával ítéltetik meg a szakértőkkel. Időigényes feladat.) abszolút skálázás módszere 83. korrelációs együttható megmutatja a változók közötti lineáris kapcsolat irányát és erősségét -1 és +1 közötti értéket vehet fel (-1, +1= van korreláció, 0= nincs) 84. variabilitás A tesztpontszámokban megmutatkozó individuális különbségek középérték körüli ingadozása. Legegyszerűbb becslése a legkisebb és a legnagyobb érték megkeresése. (durva becslés) Az egyéni pontszámok különbségit és az átlagot alapul véve pontosabban meghatározható. 85. Likert-skála A módszer lényege, hogy a kérd ívben szereplő állításokat többfokozatú skálán ítéltetjük meg. A leggyakrabban 5 vagy 7 fokozatú skálát használunk, melynek egyik végpontját az olyan kifejezések alkothatják, mint pl. az egyáltalán nem értek egyet, míg a másikat a teljesen egyetértek. A sorba rendezett válaszkategóriákat egységesen pontozhatjuk: például egy ötfokozatú skála esetében 1-t l 5-ig terjedő, míg egy hétfokozatú skála esetében 1-t l 7-ig terjedő pontszámokkal. Az egyet nem értés pólusa kapja az 1-es értéket, míg a teljes egyetértés a magasabb pontszámot (5 vagy 7). Mivel az egyes tételek skálázása azonos, így a tételekre adott pontszám könnyen összegezhető, a skálát ezen tulajdonsága miatt szummatívnak nevezzük. 86. variancia Az átlagtól való eltérés (deviáció) egyik márőszáma. Az eltérések négyzetre emelt összegét elosztjuk az elemszámmal. Σ x 2 N 11

12 V. Fejezet 87. egyszerű (véletlen) mintavétel Az alapsokaságból, azaz a populációból számítógéppel, véletlen számok generálásával történik. 88. percentilis Az a százalékos érték, ami azt fejezi ki, hogy a standardizálásba bevont minta mekkora hányadára jellemző egy adott pontszám. Azaz az egyéni teljesítmény relatív helyét mutatja a standardizálási mintában. 89. helyi norma Akkor használjuk, amikor a teszteredményeket nem a populációból származó normákkal akarjuk összevetni. 90. rétegzett mintavétel A kiválasztás folyamata során a célpopulációt homogénebb rétegekre bontjuk, pl.: o életkor, o lakóhely típusa (pl. főváros, város, község) szerint, majd rétegenként véletlen mintavételt alkalmazunk. A rétegezéssel biztosíthatjuk, hogy a számunkra fontos változók mentén a kiválasztott minta aránya megegyezzen a célpopulációban szereplők arányával. 91. hólabda mintavétel Az elérhető személyekből indulunk ki, majd a megtalált személyt megkérjük, ajánljon újabb alanyokat. Így a minta hólabdaszerűen bővül. 92. szakértői (elméleti) mintavétel A populáció speciális ismeretivel rendelkező szakértő állítja össze a mintát. 93. IQ-pont A Wechsler Intelligencia-kérdőív esetében az átlag 100, a szórás pedig 15. Ennek alapján kapjuk az intelligenciamérés jellegzetes övezeteit: o pl. a 130-as vagy e feletti IQ-pont kiváló intelligenciát sugall, ami az átlagtól kétszeres pozitív szórásnyi távolságra helyezkedik el, a standardizálásba bevont mintának mintegy 2 százaléka ad ennél magasabb pontszámot; o ezzel szemben a 70-es IQ-pont alatti teljesítményt általában az értelmi fogyatékosság kritériumaként szokták definiálni. Az intelligenciateszt alskálái esetében a standard pontok kialakítása eltérő, o az átlag 10, o a szórás pedig szisztematikus mintavétel Ha a populációból valamilyen algoritmus segítségével történik. 95. kényelmi mintavétel A kutató kapcsolatai és hozzáférése határozza meg, kik kerülnek be a mintába. 96. T-érték 12

13 T = 10(X átlag ) + 50 szórás X= az egyén által elért nyers pontszám de mivel X átlag = z_érték: szórás T = 10z kvótás mintavétel Akkor készíthetünk, ha a populáció sajátosságai rendelkezésünkre állnak. pl. 66% nő, 48% felsőfokú végzettségű A vizsgálati mintában megpróbáljuk ugyanezeket az arányokat előállítani 98. több lépcsős mintavétel akkor használjuk, ha nem ismerjük a célpopuláció sajátosságait a mintavételi egységeken belül először újabb nagyobb csoportokat választunk, majd az így kiválasztott csoportokból választjuk ki a mintaelemeket. pl: o 1. lépés véletlenszerűen kiválasztunk egy települést o 2. lépés egy utcát o 3. lépés egy lakóházat 99. normacsoportok életkori norma iskolai osztályokon alapuló norma helyi norma alcsoportok normái 100. véletlen mintavétel Más néven valószínűségi kiválasztás Az adott populációba tartozó személyeknek egyenlő esélyük van arra, hogy a mintába bekerüljenek. A becslés jósága csak a minta nagyságától függ normalizálás Olyan transzformáció, melynek során egy nem normális eloszlású mintát normális eloszlásúra változtatunk Nem lineáris transzformáció végrehajtása: könyv 99. oldal 102. z-érték Standard pontokká történő konvertálás eszköze. Az egyén nyerspontjából kivonjuk a normacsoport átlagát, majd elosztjuk a szórással: z = X átlag szórás VI. Fejezet 103. belső konzisztencia A reliabilitás (azt mutatja meg, hogy a mérőeszköz mennyire alkalmas az egyének megkülönböztetésére) egyik fajtája 13

14 A tételek homogenitását jelenti 104. (A reliabilitás) populációfüggőség(e) a reliabilitás értéke nem csupán az adott teszt jellemzője, hanem a teszt és a mért populáció együttes tulajdonságát jelenti Cronbach-alfa A reliabilitás, konkrétan a belső konzisztencia mérésének egyik formulája k 2 σ Ui α = k (1 j =1 k 1 σ 2 ) X 106. random hiba minél nagyobb, annál megbízhatatlanabb a teszt 107. klasszikus tesztelmélet Spearman fogalmazta meg először 1910-ben: o Egy mérőeszköz annál megbízhatóbb, minél pontosabban mér. o A többszöri mérésben szereplő hibák végső soron kiegyenlítik egymást, azaz a hibák középértéke (M e ) 0. o A hiba mértéke nem függ össze a valódi érték nagyságával, így a valódi érték és a hibák közötti korreláció 0. o A hibák közötti korreláció is 0. (minden 0 B+!) 108. Spearman Brown-formula A reliabilitás vizsgálat egyik formulája Ez egy un. tesztfelezéses eljárás, melynek során a két teszt fél korrelációjából következtetünk az egész teszt megbízhatóságára. Egyetlen fontos feltétele, hogy a 2 teszt félnek egymással párhuzamosnak kell lennie, azaz pontértékeik átlagának és szórásuknak meg kell egyezniük KR20 formula A változatosság kedvéért A reliabilitás vizsgálat egyik formulája. Ez a legfontosabb közülük. Definíciója értelmében a megbízhatóság nem más, mint a tételek közötti pozitív együtt járás (inter-item korreláció) függvénye szisztematikus hiba (torzítás) Minden mérést azonos irányban és azonos mértékben torzítanak. Forrása lehet hibás mérőeszköz, esetleg rosszul megfogalmazott mérési utasítás, stb. Nehéz felismerni, mert nem növeli a mérések szórását. A mérőeszköz kalibrálása jelenti legtöbbször a megoldást megfigyelt érték (X) X = T + e 112. tesztfelezés = Spearman-Brown formula 113. mérési hiba A méréskor megfigyelt érték (X) nem csak a valódi értéket (T true score) tükrözi, hanem valamilyen mértékű hibát (e error score) is tartalmaz valódi érték (T) T = X e 14

15 VII. Fejezet 115. diszkriminációs validitás Azt vizsgáljuk, hogy a szóban forgó mérési dimenzió valóban jól elkülönül-e minden más, nem rokon teszt és skála mérési értékeitől. Tehát az érvényesség bizonyítéka az, ha nincs, vagy nagyon kicsi az együtt járás a tesztek pontszámai között látszatérvényesség A mérőeszköz ránézésre azt méri-e, amire szánták? (felszíni érvényesség tesztelése) 117. konstruktumvaliditás azaz fogalmi- vagy tartalmi validitás. Az érvényesség legátfogóbb szintje. Az egyetlen elméletorientált validitás, a többi empirikus. A mérés tárgyát képező pszichológiai fogalmat definiálva teszünk kísérletet a teszt vagy skála tartalmi vonatkozásainak tisztázására prediktív validitás A kritériumvaliditás egy speciális esete. A vizsgált mérőeszközökből kapott eredmények alapján tett bejóslás bekövetkezését mérjük. pl. IQ teszten elért pontszám és a jövőbeli iskolai teljesítmény együtt járása 119. konvergens validitás A módszer lényege, hogy külső kritériumként egy olyan tesztet használunk, amit nem a vizsgált tesztünk által mért dolog mérésére fejlesztettek ki, de kis mértékben kapcsolódik ahhoz. A konvergens validitás akkor erősíti meg mérőeszközünk érvényességét, ha kicsi az együtt járás és a korreláció a két teszt eredményei között reliabilitás megbízhatóság 121. validitás - érvényesség 122. kritériumvaliditás Korrelációs elemzéssel a különböző mérőeszközök közötti hasonlóság szintje tesztelhető tartalmi validitás = konstruktumvaliditás 124. külső kritérium Valami, amihez képest mérhetővé tesszük a tesztünket. VIII. Fejezet 125. a tesztszerkesztés folyamata tervezés teszt alkalmazási területének és céljának kigondolása (konceptualizálás) kialakítás tételek, feladatok megkonstruálása, empirikus mintán tesztelés tételelemzés reliabilitás, validitás vizsgálat, tételek működésének vizsgálata véglegesítés - + a teszt pontos dokumentációjának előállítása 15

16 publikáció 126. módszertorzítás Minden olyan tényező, mely a vizsgálati eljáráshoz köthető 127. diszkriminációs index Azt mutatja meg, hogy egy adott tételt jól megoldók a teszten legjobb eredményt elértek közül kerültek-e ki azaz azt mutatja meg, az adott tétel mennyire képes elkülöníteni a teszten magas és alacsony pontszámot elértek csoportját d = M A, ahol M a magas teljesítményövezetbe esők száma, A az alacsonyba N esőké, N az alsó, vagy felső övezetbe kerülő személyek száma 128. mondat kiegészítés Kulcsjellemzőkre irányul Pl a SAT általános logikai készséget vizsgáló feladatsorozatában 129. érvényességzsugorodás A teszt véglegesítése előtt gyakran végeznek keresztvalidálási vizsgálatot. Itt a v.sz.-ek különböznek a standardizációba bevont mintától, azért mert a tételek kiválasztásakor sokszor szükség van valamilyen külső kritériumhoz mért validitás figyelembe vételére. Ebből az következik, hogy az eredeti mintán kapott validitás mutatók mindig magasabbak, mint az új mintákkal felvett teszteknél kapottak nehézségi index Megmutatja, hogy a vizsgálati minta hány százaléka oldotta meg jól a tesztet. Minél könnyebb a feladat, annál nagyobb a nehézségi index 131. érvényességi index??? 132. nyitott kérdések v.sz.-nek saját szavaival kell válaszolnia a feltett kérdésre, akkor jobb használni, ha azt vizsgáljuk, hogy a válaszadó miért érez valamit, vagy miért hoz meg bizonyos döntéseket 133. esszéfeladat tudásszint felmérése a cél előnye: o a kitalálásból fakadó hiba minimális o kérdéseket könny megalkotni; o a válaszadók lényegmeglátása, eredetisége és véleményük kinyilvánításának gördülékenysége feltárható. hátránya: o pontozás szubjektív, időigényes 134. osztályozási modell Klinikumban főleg a tesztekkel feltárt tulajdonságok segítségével a vizsgálati személyek osztályozhatók, diagnoztizálhatók 16

17 135. feladattípusok Igaz-hamis, többszörös választás, hozzárendelés, rövid szöveges válaszok, esszékérdések 136. pont-biszeriális korreláció Ahol nem lehet Pearson-korrelációt használni, pl. dichotóm változók (igazhamis) esetében. Azt mutatja, egy adott tétel pontszáma milyen kapcsolatban van a teszten elért összpontszámmal hozzárendelő feladatok Tudás szint felmérése képesség és teljesítménytesztek Előnyök: o tudásszint felmérése egyszerű o gyors elkészíteni o széles tárgyi tartalmak feltárására alkalmas Hátrányok: o Nehéz pontozni, mert több lehetséges válasz van 138. Rasch-modell Tételjelleggörbe-modell Ez a legegyszerűbb Alapfeltevése, hogy a teszt tételei egydimenziósak és egyetlen vonást mérnek, és hogy a tételek nehézség szerint egy kontinuumon helyezhetők el igaz-hamis válaszformátum személyiségtesztek érdeklődési tesztek intelligencia tesztek teljesítménytesztek tünet listák Előnyök: o gyors értékelés o rövidebb idő alatt több dolog is felmérhető Hátrányok: o véletlen választással is 50% valószínűséggel megadható a jó válasz 140. relációelemzés összetett állítások tartalmára és kapcsolatára vonatkozó kérdéstípus 141. igényre szabott tesztelés ez önmagát magyarázza 142. rendezési feladatok Dolgok megadott szempontok szerinti rendezése 143. ipszatív modell Pontozási modell A teszt egyik skáláján elért pontszámot a teszt egy másik skálapontszámához hasonlítjuk 17

18 Az egyén egyes pszichológiai jellemzőit ezzel egymáshoz mérten vizsgálhatjuk 144. rövid szöveges válaszok tudásszint felmérése kreativitás, érdeklődési tesztek Előnyök: o szintézis, elemző funkciók jól felmérhetőek o kreativitás kell hozzá Hátrányok: o Nehéz pontozni, mert több jó válasz lehetséges 145. item-maradék korreláció A teljes skálaösszegből kivonjuk a vizsgált tétel értékét, majd így végezzük el a korrelációt tételjelleggörbe a tételek működési hatékonyságának grafikus ábrázolása o X tengely: általában a teszten elért összpontszám kerül ide o Y tengely: az egyes válaszlehetőségek valószínűsége kerül ide 147. item-totál kotteláció Az adott tételt az összpontszámmal korreláltatjuk tételtorzítás Két különböző kulturális csoportba tartozó, de a mért pszichológiai jellemző szempontjából azonos mértékkel jellemezhető személyek nem ugyanakkora valószínűséggel adnak választ az adott tételre konstruktumtorzítás Ha különböző kulturális csoportok összevetésekor a pszichológiai konstruktum nem azonos tétel-válasz elmélet 151. kummulatív modell minél nagyobb pontszámot ér el valaki, annál nagyobb a teljesítménye annál inkább illik rá a mért jellemző 152. többszörös választás intelligencia teszteknél, képesség és teljesítményteszteknél Előnyei: o hatékony o minden nehézségi szinten jól működik o kialakításából fakadó hiba minimális o szinte bármilyen tartalom lefedhető vele Hátránya: o Nehéz és időigényes elkészíteni 153. megbízhatósági index??? 18

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás

Részletesebben

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése

Részletesebben

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Segítség az outputok értelmezéséhez

Segítség az outputok értelmezéséhez Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

Centura Szövegértés Teszt

Centura Szövegértés Teszt Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a

Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a a tanuló teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre a szülők teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2. Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Vargha András Károli Gáspár Református Egyetem Budapest

Vargha András Károli Gáspár Református Egyetem Budapest Vargha András Károli Gáspár Református Egyetem Budapest Kötelező irodalom a kurzushoz Vargha András: Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal (2. kiadás). Pólya Kiadó,

Részletesebben

MIR. Pszichológiai tesztek, mérés. Dr. Finna Henrietta

MIR. Pszichológiai tesztek, mérés. Dr. Finna Henrietta MIR Pszichológiai tesztek, mérés Dr. Finna Henrietta A pszichológiai mérés jelentősége Teszt De milyen tesztek alkalmasak? Intelligenciatesztek 1. Binet-Simon-féle IQ teszt (1911) mentális képességek (megértés,

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

Microsoft Excel 2010. Gyakoriság

Microsoft Excel 2010. Gyakoriság Microsoft Excel 2010 Gyakoriság Osztályközös gyakorisági tábla Nagy számú mérési adatokat csoportokba (osztályokba) rendezése -> könnyebb áttekintés Osztályokban szereplő adatok száma: osztályokhoz tartozó

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

Populációbecslések és monitoring

Populációbecslések és monitoring Populációbecslések és monitoring A becslés szerepe az ökológiában és a vadgazdálkodásban. A becslési módszerek csoportosítása. Teljes számlálás. Statisztikai alapfogalmak. Fontos lehet tudnunk, hogy hány

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA Befogadást segítő eszközök Jelnyelvi tolmács (leköti a vizuális figyelem nagy részét, speciális ismeret kell hozzá) -a válaszadó siketek

Részletesebben

Bevezető Adatok rendezése Adatok jellemzése Időbeli elemzés. Gazdaságstatisztika KGK VMI

Bevezető Adatok rendezése Adatok jellemzése Időbeli elemzés. Gazdaságstatisztika KGK VMI Gazdaságstatisztika 2. előadás Egy ismérv szerinti rendezés Kóczy Á. László KGK VMI Áttekintés Gyakorisági sorok Grafikus ábrázolásuk Helyzetmutatók Szóródási mutatók Az aszimmetria mérőszámai Koncentráció

Részletesebben

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok. http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1.

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok. http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1. Statisztika I. 4. előadás Mintavétel http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1.htm Kóczy Á. László KGK-VMI koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu Sokaság és minta Alap- és mintasokaság A mintasokaság az a részsokaság,

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok. http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1.

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok. http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1. Statisztika I. 4. előadás Mintavétel http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1.htm Kóczy Á. László KGK-VMI koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu Sokaság és minta Alap- és mintasokaság A mintasokaság az a részsokaság,

Részletesebben

SULINOVA PROGRAMTANTERVÉHEZ ILLESZKEDŐ TANMENET 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA

SULINOVA PROGRAMTANTERVÉHEZ ILLESZKEDŐ TANMENET 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA 1 SULINOVA PROGRAMTANTERVÉHEZ ILLESZKEDŐ TANMENET 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 37 x 3 = 111 A tanmenet 101 óra beosztását tartalmazza. A dolgozatok írása és javítása 10 órát foglal

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak

Részletesebben

Varianciaanalízis 4/24/12

Varianciaanalízis 4/24/12 1. Feladat Egy póker kártya keverő gép a kártyákat random módon választja ki. A vizsgálatban 1600 választott kártya színei az alábbi gyakorisággal fordultak elő. Vizsgáljuk meg, hogy a kártyák kiválasztása

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosító száma, megnevezése: 2144-06 Statisztikai szervezői és elemzési feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Regresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program

Regresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program Regresszió számítás GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program DigiKom Kft. 2006-2010 Tartalomjegyzék: Egyenes x változik Egyenes y változik Egyenes y és x változik Kör Sík z változik Sík y, x és z

Részletesebben

Krauthammer 4LS. 4 Szintű Skála

Krauthammer 4LS. 4 Szintű Skála Krauthammer 4LS 4 Szintű Skála Felmérés a viselkedés tényleges feltárására KRAUTHAMMER 4LS - 4 Szintű Skála felmérés Mi a 4LS felmérés? A 4LS 4 Szintű Skála a Krauthammer által kifejlesztett értékelő módszertan,

Részletesebben

Khi-négyzet eloszlás. Statisztika II., 3. alkalom

Khi-négyzet eloszlás. Statisztika II., 3. alkalom Khi-négyzet eloszlás Statisztika II., 3. alkalom A khi négyzet eloszlást (Pearson) leggyakrabban kategorikus adatok elemzésére használjuk. N darab standard normális eloszlású változó négyzetes összegeként

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam

Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam 1. félév Gondolkozás, számolás - halmazok, műveletek halmazokkal, intervallumok - racionális számok, műveletek racionális számokkal, zárójel

Részletesebben

1. Egészségügy szakmacsoport Egészségügyi alapismeretek

1. Egészségügy szakmacsoport Egészségügyi alapismeretek 1. Egészségügy szakmacsoport Egészségügyi alapismeretek 1.1. A verseny részei Első forduló Második forduló Interaktív versenyrész Írásbeli versenyrész Szóbeli versenyrész 180 perc 180 perc 20 perc 100

Részletesebben

Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton. A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai

Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton. A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai A tűzoltók fizikai állapotfelmérésének helyzetét napjainkban az teszi kivételesen aktuálissá, hogy jelenleg is folyik az előkészítése

Részletesebben

Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek

Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek Beszédes Nimród Attiláné Békéscsabai Regionális Képző Központ Képzési igazgatóhelyettes 2007. november 28-30. A jogszabályi háttérről 2001. évi CI. törvény 24/2004.

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga részei EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Hanthy László Tel.: 06 20 9420052

Hanthy László Tel.: 06 20 9420052 Hanthy László Tel.: 06 20 9420052 Néhány probléma a gyártási folyamatok statisztikai szabályzásával kapcsolatban Miben kellene segíteni az SPC alkalmazóit? Hanthy László T: 06(20)9420052 Megválaszolandó

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

Verbális adatszerzési technikák. interjú

Verbális adatszerzési technikák. interjú Verbális adatszerzési technikák interjú Az interjú a kérdıívekkel együtt a társadalomtudományokban nagyon gyakran használt felmérés (survey) módszer egyik fajtája. A felmérés információgyőjtı módszer leíró

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

Dr. Király István Igazságügyi szakértő Varga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Marosán Miklós Igazságügyi szakértő

Dr. Király István Igazságügyi szakértő Varga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Marosán Miklós Igazságügyi szakértő Dr. Király István Igazságügyi szakértő Varga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Marosán Miklós Igazságügyi szakértő Mintaterületek kijelölésének javasolt módjai kapás sortávú növényekre Miért is kell mintatér?

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Póta Mária 2009. 0 1 i e π 1 A matematikai eszköztudás kompetencia alapú mérése Méréssorozat első fázisa, melynek a hozzáadott értéket

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

MATEMATIKA TANMENET. 9. osztály. 4 óra/hét. Budapest, 2014. szeptember

MATEMATIKA TANMENET. 9. osztály. 4 óra/hét. Budapest, 2014. szeptember MATEMATIKA TANMENET 9. osztály 4 óra/hét Budapest, 2014. szeptember 2 Évi óraszám: 144 óra Heti óraszám: 4 óra Ismerkedés, év elejei feladatok, szintfelmérő írása 2 óra I. Kombinatorika, halmazok 13 óra

Részletesebben

A pszichológiai mérés alapjai

A pszichológiai mérés alapjai A pszichológiai mérés alapjai Elmélet, módszer és gyakorlati alkalmazás Szerkesztették: Rózsa Sándor Nagybányai Nagy Olivér Oláh Attila Bölcsész Konzorcium 2006 PSZICHOLÓGIAI MÉRÉS ALAPJAI ELMÉLET, MÓDSZER

Részletesebben

Posztanalitikai folyamatok az orvosi laboratóriumban, az eredményközlés felelőssége

Posztanalitikai folyamatok az orvosi laboratóriumban, az eredményközlés felelőssége Posztanalitikai folyamatok az orvosi laboratóriumban, az eredményközlés felelőssége Autovalidálási folyamatok Lókiné Farkas Katalin Az autovalidálás elméleti alapjai Az előző eredménnyel való összehasonlítás

Részletesebben

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 10.B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 10.B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség 2013. 09. 01. kezdete: Oldal/összes: 1/7 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 MATEMATIKA

Részletesebben

Hogyan írjunk jól sikerült kompetenciamérést? Készítette: Kiss István 2. évf. Mérés-értékelés szakvizsga

Hogyan írjunk jól sikerült kompetenciamérést? Készítette: Kiss István 2. évf. Mérés-értékelés szakvizsga Hogyan írjunk jól sikerült kompetenciamérést? Készítette: Kiss István 2. évf. Mérés-értékelés szakvizsga Tartalom Bevezető Kompetencia Kérdőív Eredmény Bemutatkozás A dolgozat keletkezésének körülményei

Részletesebben

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 2 27. Tel.: 461 4552, fax.: 461 452 E mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

Statisztika 3. Dr Gősi Zsuzsanna Egyetemi adjunktus Koncentráció mérése Koncentráció általában a jelenségek tömörülését, összpontosulását értjük. Koncentráció meglétéről gyorsan tájékozódhatunk, ha sokaságot

Részletesebben

Szerkesztették: Rózsa Sándor Nagybányai Nagy Olivér Oláh Attila

Szerkesztették: Rózsa Sándor Nagybányai Nagy Olivér Oláh Attila PSZICHOLÓGIAI MÉRÉS ALAPJAI ELMÉLET, MÓDSZER ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁS Szerkesztették: Rózsa Sándor Nagybányai Nagy Olivér Oláh Attila 2006. TARTALOM EL SZÓ 3 I. A PSZICHOMETRIA ELMÉLETE ÉS MÓDSZERE 5 1.

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Ápoló, Gyakorló ápoló szakképesítés. 3715-10 Betegmegfigyelés/Monitorozás modul. 1. vizsgafeladat. 2013. április 10.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Ápoló, Gyakorló ápoló szakképesítés. 3715-10 Betegmegfigyelés/Monitorozás modul. 1. vizsgafeladat. 2013. április 10. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga részei OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Az egyszerűsítés utáni alak:

Az egyszerűsítés utáni alak: 1. gyszerűsítse a következő törtet, ahol b 6. 2 b 36 b 6 Az egyszerűsítés utáni alak: 2. A 2, 4 és 5 számjegyek mindegyikének felhasználásával elkészítjük az összes, különböző számjegyekből álló háromjegyű

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 2 II. A valószínűségi VÁLTOZÓ És JELLEMZÉsE 1. Valószínűségi VÁLTOZÓ Definíció: Az leképezést valószínűségi változónak nevezzük, ha

Részletesebben

Az alkalmatosságvizsgálatok modellje Az utóbbi egy-két évtizedben az alkalmasság vizsgálati rendszerek kidolgozásának többféle változata jött létre. Ezúttal azonban csupán a dolgozók kiválasztásának két

Részletesebben

Matematika. 9.osztály: Ajánlott tankönyv és feladatgyűjtemény: Matematika I-II. kötet (Apáczai Kiadó; AP-090803 és AP-090804)

Matematika. 9.osztály: Ajánlott tankönyv és feladatgyűjtemény: Matematika I-II. kötet (Apáczai Kiadó; AP-090803 és AP-090804) Matematika A definíciókat és tételeket (bizonyítás nélkül) ki kell mondani, a tananyagrészekhez tartozó alap- és közepes nehézségű feladatokat kell tudni megoldani A javítóvizsga 60 -es írásbeliből áll.

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Érettségi előtt álló fiatalok hosszú távú céljai

Érettségi előtt álló fiatalok hosszú távú céljai Gebauer Ferenc Hajdú Endre Érettségi előtt álló fiatalok hosszú távú céljai Bevezető Jóllehet, a jövőre irányuló elképzelésekhez, fejlődési tendenciákhoz kapcsolódó személyiségtényezők igen nagy jelentőségűek

Részletesebben

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei Mi a pszichológia? A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredető: PSZICHÉ (lélek) + LOGOSZ

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Ápoló szakképesítés. 3715-10 Betegmegfigyelés/Monitorozás modul. 1. vizsgafeladat. 2013. július 17.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Ápoló szakképesítés. 3715-10 Betegmegfigyelés/Monitorozás modul. 1. vizsgafeladat. 2013. július 17. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyakorló ápoló szakképesítés. 3715-10 Betegmegfigyelés/Monitorozás modul. 1. vizsgafeladat. 2012. október 10.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyakorló ápoló szakképesítés. 3715-10 Betegmegfigyelés/Monitorozás modul. 1. vizsgafeladat. 2012. október 10. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája 2015 Tematika Matematikai statisztika 1. Időkeret: 12 héten keresztül heti 3x50 perc (előadás és szeminárium) 2. Szükséges előismeretek:

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ ELŐADÁS BETEKINTÉST AD A HATÓSÁG SZÉLESSÁV-MÉRŐ PROGRAMJÁBA. 2012.10.16. 2

BEVEZETÉS AZ ELŐADÁS BETEKINTÉST AD A HATÓSÁG SZÉLESSÁV-MÉRŐ PROGRAMJÁBA. 2012.10.16. 2 2 BEVEZETÉS AZ NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG ELKÖTELEZETT A SZÉLESSÁVÚ SZOLGÁLTATÁSOK ELTERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉBEN, A FOGYASZTÓI TUDATOSSÁG NÖVELÉSÉBEN. A FOGYASZTÓ ÁLTALÁBAN GYAKRAN AZ ISMERETEK

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D004

TÁJÉKOZTATÓ. Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D004 TÁJÉKOZTATÓ Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning /D004 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő Ismeri : ismeri a mennyiség fogalmát. ismeri a számok nagyságrendjét, ismeri

Részletesebben