a Herman Ottó Általános Iskola pedagógusainak és Dr. Jávorkáné Király Zsuzsa igazgatóasszonynak,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "a Herman Ottó Általános Iskola pedagógusainak és Dr. Jávorkáné Király Zsuzsa igazgatóasszonynak,"

Átírás

1 Előszó Informatikatanári tanulmányaim során egyre határozottabban jelentkezett bennem az az igény, hogy munkahelyemen, a tatabányai Éltes Mátyás Általános Iskola és Speciális Szakiskolában az informatikatanítást átgondoljam, új ismereteimet és gyógypedagógusi tapasztalatomat ötvözve módosítsam helyi tantervünket, eddigi gyakorlatunkat, módszereinket. Fontosnak tartom olyan, és csakis olyan ismeretek nyújtását, amely elengedhetetlen még a tanulásban akadályozott gyermekek, majdani felnőttek mindennapi életviteléhez, boldogulásához is az info-kommunikációs társadalomban. Munkámban nyújtott segítségéért köszönetet mondok: a Herman Ottó Általános Iskola pedagógusainak és Dr. Jávorkáné Király Zsuzsa igazgatóasszonynak, Szilasné Balogh Andrea kolléganőmnek, aki gyermek- és ifjúságvédelmi felelősként adott nagyon hasznos információkat tanulóink szociális helyzetéről, valamint minden munkatársamnak, akik az egyetemi évek alatt helyettesítettek, biztattak. 1

2 Tartalomjegyzék Előszó 1 Tartalomjegyzék 2 I. Bevezetés a témaválasztás indoklása 4 II. A tanulásban akadályozottság fogalma, jellemzői 6 II. 1. Az értelmi fogyatékosság fogalma 6 II Az értelmi fogyatékosok jellemzői 7 II. 2. Tanulásban akadályozottak 9 II A tanulásban akadályozottság hatása a pedagógiai munkára 10 III. A tanulásban akadályozottak oktatásáról szóló irányelvek, illetve a kerettanterv elemzése, a helyi tanterv változásai 15 III. 1. A Nemzeti alaptanterv és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve összehasonlítása 16 III. 2. Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve elemzése 16 III. 3. Az 1998-tól bevezetett Informatika tanterv iskolánkban 21 III A tantárgy óraterve 21 III A tantárgy általános szakdidaktikai leírása 21 III Követelmények: 23 III. 4. A 2001-től bevezetett Informatika tanterv iskolánkban 25 IV. Tanulóink jellemzése szociológiai és gyógypedagógiai szempontból 28 IV. 1. Tanulóink szociális háttere 28 IV. 2. Speciális csoportok iskolánkban 28 IV. 3. Az ép és a tanulásban akadályozott tanulók összehasonlítása 30 V. A tanulásban akadályozottságból fakadó nehézségek megjelenése az informatika tantárgy oktatása során 40 V. 1. Tárgyi és személyi adottságok 40 2

3 V. 2. A fogyatékosságból fakadó nehézségek 41 VI. A számítógép használata az oktatás más színterein 44 VI. 1. A számítógép használatának lehetőségei tanórákon 45 VI. 2. Számítógép a gyógypedagógiai terápiás tevékenységben 47 VII. Javaslatok az informatikaoktatás feltételeinek javítására, a helyi tanterv átdolgozására 49 VII. 1. Politikai, igazgatási környezet 49 VII. 2. Tárgyi és személyi feltételek 55 VII. 3. Tartalmi változtatás 56 VIII. Összefoglalás 61 Ábrajegyzék 87 Mellékletek jegyzéke 88 A mellékelt CD tartalma 89 Irodalomjegyzék 90 Nyilatkozat 94 3

4 I. Bevezetés a témaválasztás indoklása 1979-ben végeztem a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola oligofrénpedagógia - pszichopedagógia szakán, nappali tagozaton. Érdeklődésem elsősorban a pszichopedagógusi munkára irányult (ebben tudományos diákköri munkát is végeztem), így ilyen területen helyezkedtem el kezdő tanárként (Esztergom, MM. 5. sz. Leánynevelő Intézete). Kisegítő iskolában (enyhe értelmi fogyatékosok általános iskolája) 1988 óta dolgozom. Munkahelyem (Füzes Utcai Általános Iskola) ebben az időben Tatabánya egyik legslumosabb területén volt, messze a városközponttól től Éltes Mátyás Általános Iskola és Speciális Szakiskola néven (a tanulónépesség erős megfogyatkozása miatti iskolabezárásoknak köszönhetően) már sokkal jobb körülmények között, a város szívében folyik oktató-nevelő munkánk. Az Alapító okirat (lásd 8. számú melléklet) értelmében intézményünk tanulásban akadályozottak általános iskolája és speciális szakiskolája. Tehát 12 évfolyamos iskola, ahol 5 szakmában (lakástextilvarró- és javító, varrómunkás, zöldség-fűszernövénytermelő, parkgondozó, szerkezetlakatos) folyik a szakképzés, s amelynek végén OKJ-s vizsgát tesznek fiataljaink. Tagozatként tartozik hozzánk a halmozottan fogyatékosok rehabilitációs intézetében működő iskola is. Értelmileg akadályozottak is vannak osztályainkban, bár az ő ellátásuk nem feladata intézményünknek, a feltételek is hiányoznak hozzá. Tanulóink többsége elképesztő szociális körülmények között él. Szocio-kulturális hátrányaik kompenzálásához nem áll rendelkezésünkre megfelelő eszköz. Ez külön nehezíti fejlesztő munkánkat. Eddig többnyire felső tagozatban tanítottam. Elsősorban természetismeretet, fizikát, kémiát és biológiát, 1-2 órában informatikát. 2 éve osztályban is tanítok fizikát és kémiát. A tanulásban akadályozottak tanítása különleges feladat. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése igazi kihívás számunkra. Nagyon sajátos képet mutatnak tanulóink, mindegyikük egy-egy individuum, sajátos személyiséggel, hiányokkal, megtartott képességekkel. a tanítónő naponta érzékeli, hogy az adott (osztott) csoportba/osztályba tartozó gyerekek között igen nagyok a különbségek. A probléma ott kezdődik, hogy a különbségeket sem az óvoda, sem az iskola mai működési mechanizmusai, szervezeti megoldásai, módszerei nem tudják kellően figyelembe venni A lassú előrehaladás, a kudarcok oka jó- 4

5 részt arra vezethető vissza, hogy nem ismerjük kellően a gyerekek közötti fejlettségbeli különbségeket. Amit tudunk, abból sem vontuk még le a szükséges következtetéseket. [Cs82] az értelmi fogyatékos gyermeknél is fennállhat valamely teljesítmény lokális zavara, amely tovább súlyosbítja helyzetét. [P82] Ezeket szem előtt tartva kellene a tanulmányaik végére olyan kompetenciákkal felvértezni őket, hogy tudjanak boldogulni a világban, képesek legyenek önálló életvezetésre. A ma iskolába járó gyerekeket olyan ismeretekkel, képességekkel, készségekkel kell felruháznunk, hogy az előttük álló több évtized alatt segítségükre legyen. A gyorsan fejlődő infokommunikációs társadalomban való helytálláshoz kell úgy felkészíteni őket ismeretekkel, hogy tudjuk, a tanulás náluk nem biztos, hogy élethosszig tart, és valószínű azon ismeretekkel kell élniük, amit adunk nekik iskolás éveik alatt. Tapasztalatom szerint - részben fogyatékosságukból adódóan, részben hátrányos helyzetük miatt - bizonyos műveltségi területeken a hangsúlyokat át kellene rendezni, nagyobb időkeretet biztosítani olyan képességek fejlesztésére, amely életvitelüket jobban segíti. Ilyennek tartom az informatika oktatását is. Ma még beláthatatlan az informatikai fejlődés, bizonyára a mindennapi élet nélkülözhetetlen része lesz, még az olyan populáció számára is, mint amilyet a mi volt tanítványaink képeznek. Így erre a területre több figyelmet kell fordítani, növelve a tárgy oktatásának hatékonyságát, felhasználóvá tenni fogyatékos tanítványainkat. Dolgozatomban szeretném bemutatni, hogy a tanulásban akadályozott tanulók informatikaoktatásában milyen szabályozók, tantervek játszanak szerepet, milyen speciális módszereket kell alkalmazni ebben a populációban. Bemutatom a tanulásban akadályozottak jellemzőit pszichológiai, gyógypedagógiai szempontból, összefüggésben a számítógép-kezelés elsajátításának nehézségeivel, illetve képességfejlesztő lehetőségeivel. Kísérletet teszek arra, hogy iskolám helyi tantervének átdolgozásával hatékonyabbá tegyem informatikaoktatásunkat. A számítógép más tantárgyak keretében történő használatára is kitérek. 5

6 II. A tanulásban akadályozottság fogalma, jellemzői II. 1. Az értelmi fogyatékosság fogalma A terminológia folyamatos változáson esik át, tekintettel a gyógypedagógia és interdiszciplináinak fejlődésére, újabb és újabb szempontok figyelembe vételére kerül sor. Véleményem szerint a következő meghatározás adja a legpontosabb leírását ennek a csoportnak: Az értelmi fogyatékosság az abnormális fejlődés olyan formája, amelyre elsősorban az intelligencia, a megismerő funkciók, a szó általánosító, absztraháló funkciójának zavara jellemző; és amely a neuro-endokrin rendszer öröklött, vagy veleszületett csökkentértékűségén, vagy szerzett sérülésén, illetve funkciózavarán alapszik; korai életszakaszban keletkezett, maradandó, irreverzibilis, s bár a fejlődés és fejlesztés lehetősége fennáll, az állapot nem szüntethető meg. A személyiség egészének és a szociális adaptációnak zavarát jelenti, bár az intelligencia probléma dominál, különböző szindrómákhoz, mint tünet, csatlakozik. Jelenleg a gyógypedagógiailag, adminisztratív, jogi, valamint klinikai szempontból legelfogadhatóbb definíció: Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott. [A78] A definíción kívül a fogyatékosság mértékének kifejezésére is új elnevezések kidolgozása folyik. A jelenleg használt terminusok: 1. határeset, pszeudodebilitás IQ= debilitás IQ=52-67 tanulásban akadályozott 3. imbecillitás IQ=20-51 értelmileg akadályozott 4. idiotia IQ<20 Ajánlott kifejezések: 1. Határeset, retardált IQ= Enyhe értelmi fogyatékos IQ= Középsúlyos értelmi fogyatékos IQ= Súlyos értelmi fogyatékos IQ= Legsúlyosabb IQ<20 6

7 Ez a felosztás árnyaltabb, jobban differenciál. A fentiek értelmében tehát, ha IQ-ban fejezzük ki, akkor a mentális szubnormalitás, az értelmi fogyatékosság a 0-67 IQ intervallumban helyezkedik el. II Az értelmi fogyatékosok jellemzői Általánosan jellemző az értelmi fogyatékos populációra a késett fejlődés, különösen a beszéd területén. Gyengék az asszociatív és kombinatív képességeik, elmaradottak az elvontabb gondolkodás terén. Az értelmi fogyatékosság gyakran együtt jár az érzékszervi funkciók, a mozgás és a beszéd kisebb-nagyobb zavarával, amelyhez emocionális, akarati és viselkedésbeli zavarok is társulnak. Meghosszabbodott érzékelési idő jellemzi őket, amelynek hátterében a neurofiziológiai folyamatok alacsony szerveződési szintje áll. Az elemi szintézis zavara. az értelmi fogyatékosoknál az érzékelést megalapozó analitikus, szintetikus idegtevékenységben az egyszerű formák szerveződését biztosító elemi szintetikus funkció sérült. [I71] (183. o.) Az analízis zavara. A figura-háttér vizsgálatok támasztják alá, hogy főleg az agysérültek az összetett figurák reprodukciójához szükséges érzékleti analízist nem tudják elvégezni. A részletek összeolvadnak az egésszel. Csupán az összjelleg alapján tudnak különbséget tenni formák és tárgyak között. Az integráció zavara. A fogyatékos az összetett figurákat képes önálló részfigurákra bontani, de ezeket az izolált rész-egészeket nem képes újra egy nagy figurává egyesíteni. Vagy az összjelleget, vagy a részleteket észlelik, azaz az analízissel párhuzamosan megvalósuló szintézis hiányzik. Érzékelési rigiditás. Ez az érzékelési folyamatok változékonyságának (beállítódás, átállítódás) zavarát jelenti. A tárgyképeket megváltozott téri helyzetben nehezebben ismerik fel, mint ép társaik. A változásokat kevesebbszer érzékelik. Figyelemzavar. 1. az értelmi fogyatékosok figyelmének terjedelme szűk, 2. nem tartós, fáradékony, 3. csapongó, szétszórt, hullámzó, 4. a mennyiségi teljesítménnyel együtt növekszik a hibaszám is, és viszont: amikor a teljesítmény minőségileg jobb, mennyisége csökken, 5. a fogyatékosság súlyosságával párhuzamosan romlik a figyelmi teljesítmény, gyakori a kevés és hibás eredmény, 6. hiányzik a figyelem megosztására való képesség [I71] (194. o.) Az emlékezet terjedelme. A fogyatékosság súlyosságával arányosan romlik. 7

8 A reprodukciós idő megnövekedett. Vizsgálatban a már majdnem elfeledett szópárok felidézésére törekszenek, ez nehezen megy, ezért a reprodukciós idő meghosszabbodik. Az emléknyom képződés zavara. A tanulás, bevésés azért lassúbb, mert az ismétlés az emléknyomot kevésbé erősíti. A figyelmi ráirányulás zavara. A tanulás, bevésés azért lassúbb, mert az értelmi fogyatékos nem tudja a tanulás szempontjából fontos ingert, összefüggést a lényegtelenektől elkülöníteni; nem ismeri fel, hogy mi az, amit meg kell tanulnia. Az I. és II. jelzőrendszer kapcsolatának zavara. A tanulás, bevésés azért lassabb, mert az emléknyom képződés leszűkül az egyik vagy másik jelzőrendszerre, s a két jelzőrendszer nem támogatja egymást. A tanulás motivációjának zavara. A tanulás, bevésés azért lassú, mert a tanulási helyzetben alkalmazott motiváló tényező különböző módon ösztönzi a normálist és az értelmi fogyatékost. [I71] (198. o.) A gondolkozási indítékok gyengesége. A normális gyerekeknél az érés és fejlődés tartós és erős késztetést hoz létre a gondolkodási funkciók gyakorlására. Ez az értelmi fogyatékosoknál gyenge. A tanulási folyamatot alapjaiban befolyásolja, lelassítja az értelmi fejlődést, a tanulás mechanikussá válik. A manipulációs tapasztalatok felhasználásának nehézsége. Széleskörű, eszközökkel kapcsolatos tapasztalatok ellenére sem alakul ki az eszköz funkciójával kapcsolatos, minden helyzetre érvényes gondolati megértés. Az eszköztudat gyengesége párosul a gondolati merevséggel, és nem ismerik fel, hogy egy eszköz az adott konkrét helyzeten túl még mely esetekben használható. A feladattudat gyengesége. Az eredeti gondolkodási folyamattól az értelmi fogyatékos gyakran eltér. Nem fejezi be a feladatot, nem zárja le, és közben új cselekvésbe kezd, de úgy éli meg, mintha az új cselekvés az előző folytatása lenne, ezért a tevékenységek egymásba folynak. Az új tevékenységben elért sikert a korábbi feladat sikeres befejezéseként éli át. Eltérülés a követett cselekvési szabálytól. Nem következetesen rendszerezetten halad a feladatmegoldásban előre. A cselekvési cél elhalványul, a feladat befejezetlen marad. Rögzülés a sikertelen próbálkozásnál. A sikertelen próbálkozások nem viszik előre a gondolkodás folyamatát az értelmi fogyatékosoknál. Ez abból fakad, hogy a sikertelen próbálkozásokat nem követi gondolati elemzés, nem tanul belőle. A helyes megoldási mód jelentőségének fel nem ismerése. A végrehajtott cselekvést az értelmi fogyatékos nem dolgozza fel gondolatilag aszerint, hogy a próbálkozás hibás vagy célravezető-e. 8

9 Fogalmi gondolkodás. A fogalom kialakulása lassabban zajlik le, mint az ép populációban, és soha nem éri el a normális szintet. Az elmaradás az elvont fogalmakban nagyobb, mint a konkrét fogalmakban. A gondolkodás folyamata kevésbé objektív, mint az épeknél. Cselekvéseknél a hogyanra és nem a miértre figyel. Önálló mérlegelésre nem képes különböző vélemények, nézetek helyességét illetően, ezért a környezete véleményére hagyatkozik. Az értelmi fogyatékosság nem csak intelligencia-deficitet jelent, hanem ezzel párosul az egész személyiség defektusa is. Az intelligencia jelentékeny szerepet játszik a magatartás szabályozásában, s károsodása esetén a cselekvés létrejöttében könnyebben dominálnak a személyiség «tudattalan», illetve «átdolgozatlan» rétegei: a vágyak, az ösztönök, az indulati elemek. Az intellektuális kontrol csökkenése vagy hiánya lehetővé teszi az affektív tényezők előtérbe jutását. [I71] (236. o.) Ez a jelenség személyiségüknek gyakran infantilis jelleget kölcsönöz. Megjelenés, testarányok. Az értelmi fogyatékosok között gyakrabban fordul elő testi aránytalanság, a törzs, végtagok, váll, nyak arányának diszharmóniája. Sok a végtag-rendellenesség: tömpe, rövid, görbült vagy túl hosszú ujjak. Mozgásos fejlődés megkésettsége. Jellemző a motoros ügyetlenség, a kéz motorikumának rendkívül lassú fejlődése, testtartási problémák, túlmozgásosság. Általában mondhatjuk, hogy mozgásukból hiányzik a harmónia. Tér és időbeliség. Nagyon beszűkült. A térszemléletük szinte a környezetükre, életterükre vonatkozik (távolságbecslésük nagyon gyenge), időszemléletük korlátozott. Nehezen tanulják meg az óra használatát, tévesztik a hónapokat és évszakokat. Világképük beszűkülése a jövőben gondolkodás képességét is gátolja. II. 2. Tanulásban akadályozottak A tanulási akadályozottság több területet érintő, mélyreható, tartós zavar, amelynek következtében alapvetően sérül a megismerő tevékenység, de az eltérések a nem kifejezetten intellektuális területeken is kialakulnak. Az ilyen gyermekek értelmi képességei elmaradnak a népesség átlagától, és feltűnően nehezen tanulnak. A teljesítményben megjelenő nehézségek mögött különböző funkciózavarok állhatnak. A funkciók alakulásában szerepet játszik a környezeti hatás, valamin az idegrendszeri érés. A fejlődést akadályozó okok között nem csak pszichés és/vagy biológiai tényezők, hanem sok esetben családi, iskolai, szociokulturális hatások is szerepelnek. A tanulásban akadályozottak kifejezés a hazai gyógypedagógiai terminológia új eleme, amely egyaránt jelöli az enyhe fokban értelmi fogyatékos és az általános iskolában tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek csoportját. Tágabb fogalom tehát, mint az értelmi fogyatékosság. 9

10 A beiskolázás a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok komplex vizsgálatát követő döntés alapján történik. Bármelyik általános iskolát kijelölheti a bizottság, a közoktatási törvény rendelkezése alapján, és bármely iskola felveheti őket, amelyik biztosítani tudja a tanulásban akadályozott tanulók speciális nevelési igényeit figyelembe vevő feltételeket. II A tanulásban akadályozottság hatása a pedagógiai munkára A Közoktatási törvény külön fejezetben foglalkozik a sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozáshoz, rehabilitációs és habilitációs foglalkozáshoz való jogával. Ez a jog nem csak szegregált intézményben illeti meg a gyermeket, hanem többségi iskolában is, ahol biztosítják számára a speciális ellátást. A tanulásban akadályozott tanuló iskolai munkáját a sérüléséből következő teljesítményével kapcsolatos és személyiségbeli jellemzők befolyásolják. A többiekhez viszonyítva lassabban dolgozik, fáradékonyabb, figyelmét rövidebb ideig képes összpontosítani, esetleg sokat izeg-mozog. Iskolába lépéskor még téveszti az alatta-fölötte, előtte-mögötte, jobb-bal irányt, nem ismeri a színeket, kifejezőkészsége gyenge. Tanulási helyzetben jellemezheti: a finommotorika, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a téri orientáció, a figyelemkoncentráció, a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlődésének zavara. Sokan közülük beszédhibásak. Nehezen tanulnak meg írni, olvasni. Olvasási zavaraik hátterében állhat a szintaktikai elemzés problémája, fonéma észlelési zavar, a verbális és idői feldolgozás gyengesége, lateralitás problémák, a vizuális terület bizonyos zavara, a feldolgozás lassúsága stb. Lehetőleg mindig elkerülik az erőfeszítést kívánó tanulási tevékenységet; ennek következtében pszichikus funkcióik nem gyakorlódnak megfelelően; praktikus gondolkodásuk fejlettebb, mint a verbális-logikus gondolkodási folyamataik.(19. o.) feltételezhető, hogy bizonyos gyermekeknél a tanulási motiváció alacsony szintje, az érdeklődés hiánya, a gondolati inaktivitás összefüggésbe hozható az érzelmi világ szegényedésével, következményesen a tanulási nehézségek azon formáinak kialakulásával, amelyekben az elhanyagoló nevelés, a szociálisan hátrányos környezet játszik fő szerepet. A feltevés úgy is megfogalmazható, hogy az érzelmi elszegényedés és a tanulási inaktivitás valószínűleg azonos okokra vezethetők viszsza. A feltevés igazolhatóságát valószínűsíti a tanulási akadályozottság és a primer szociális környezet közötti bizonyított oksági kapcsolat: a tanulás akadályoztatásához elsőként a családi környezet hibás nevelési hatásai járulnak hozzá; különösen a korai kisgyermekkori érzelmi szükségletek ki nem elégítése, a fészekmelegség, a bizalom, a biztonságérzet hiánya, a gyermek önállósági törekvéseinek korlátozása vezet a neurotikus eredetű tanulási gátoltságához; ezek a gyermekek gyakran tartós tanulási nehézségeket mutatnak (20. o) [M98] 10

11 Mint látható, a tanulási probléma egyik szűk területe is igen multikauzális lehet. Ezért a vizsgáló, diagnosztizáló szakemberek felelőssége különösen az utóbbi évtizedekben (mióta a diszes gyermekek megjelentek az iskolákban) megnőtt. A terápiát, valamint a nevelő-oktató munkát végző gyógypedagógusok munkáját sokkal hatékonyabbá teheti az a szakvélemény, amely pontosan meghatározza, hogy mely funkció(k) sérülése okozza a tanulási problémákat, illetve melyek azok a megtartott képességek, amelyekkel eredményesen kompenzálható a hiány. A pedagógus, különösen a gyógypedagógus folyamatosan a következőket kérdi: A gyereket milyen területen lehet és szükséges fejleszteni? Melyek a legjobb módszerek? Hogyan tehetem eredményesebbé, hatékonyabbá, céltudatosabbá a fejlesztő munkám? A tanulásban akadályozottak pedagógiája a gyógypedagógia része, a legeredményesebben alkalmazható módszereket, fejlesztési eljárásokat és tanulási, tanítási feltételeket írja le. A tanulásban akadályozottakat csoportosíthatjuk a tanulás szempontjából a következőképpen is: 1. Tanulási gyengeség 2. Tanulási nehézségek 3. Akadályozottság A téma miatt érdekes tanulási nehézségek a súlyosság és a pedagógiai-pszichológiai befolyásolhatóság szerint 1. a tanulási gyengeség (átmeneti), 2. a tanulási zavar (részleges) és 3. a tanulási akadályozottság (tartós) csoportjaira oszthatók. Az elsős, másodikos tanulásban akadályozott gyermekek többségének az írásmozgás-koordinációja előkészítő, kezdő készségfejlettségi szinten van. Ez a fejlettségi szint nem ad biztos alapot az írástanulás megkezdéséhez. A tanulásban akadályozott gyermekek fejlettsége negyedik osztályos kor körül éri el a többségi gyermekek nagycsoportos korban mért fejlettségi szintjét, és átlagosan nyolcadikos korukban tartanak ott az írásmozgás-koordináció fejlődésében, ahol a többségi gyermekek első osztály végén. Gyógypedagógiai tapasztalat, hogy a tanulásban akadályozott gyermekek többsége esetében az írástanítás nem kudarcmentes. Sokuknál életre szólóan megmaradhat az ügyetlen, görcsös írásmozgás. (164. o.) A tanulásban akadályozott gyermekek elemi számolási készségének fejlettsége 5-6 évnyi elmaradást mutat az azonos évfolyamra járó többségi társaikhoz képest. A évfo- 11

12 lyamos tanulásban akadályozottak fejlettsége körülbelül azonos a többségi gyermekek harmadikos fejlettségi szintjével. (165. o.) A tanulásban akadályozott gyermekek fejlettségének megkésettsége a relációszókincs esetében is számottevő. Az ötödik és hatodik osztályosok fejlettsége van körülbelül azonos szinten az elsős többségi tanulókéval. Hasonló a helyzet az igekötők és a hasonlósági viszonyokat kifejező relációszavak megértésében is: beszédértési zavarok, gyengén fejlett testséma, kialakulatlan laterális dominancia mind hozzájárulhat a megkésett fejlettségi szinthez. (166. o.) az alsó tagozatos, 1-4. évfolyamos, tanulásban akadályozott gyermekek többségénél a következtetési készség még a középső csoportos óvodások fejlettségi szintjét sem éri el, viszont jelentősen fejlődik a 4-6. osztályokban. A hatodikos gyermekek fejlettsége körülbelül az elsős, a hetedikeseké pedig a harmadikos többségi tanulók fejlettségi szintjén van. (167.o.) Az elsős, másodikos tanulásban akadályozott gyermekek többségének összefüggésmegértése a középső csoportos óvodások fejlettségi szintjétől is lényegesen elmarad, az összefüggés-megértés esetében a legnagyobb mértékű a tanulásban akadályozott gyermekek fejlettségének megkésettsége, átlagosan 6-7 évnyit is kitesz.(169.o.) [J06] A hazai és külföldi szakemberek az utóbbi évben különösen nagy figyelmet fordítottak a tanulási zavarok hátterének feltárására. Ennek oka, hogy világszerte nő a tanulási problémákkal küzdő gyermekek száma. A tanulási zavar fogalmának meghatározásában viszonylag egységes a szakirodalom. A tanulási képesség zavarai alatt a pedagógusok és pszichológusok ma meghatározott tanulási területeken fellépő szelektív kieséseket értenek, melyek nem magyarázhatók az intelligencia vagy oktatás hiányosságaival, inkább részleges intelligencia vagy teljesítménydefektussal. [K74] A tanulási nehézségek sajátos esete áll fenn, amikor is ép érzékszervek birtokában, normál esetenként kimagasló intelligenciaszint mellett sem képes a gyermek az alap - kultúrtechnikák elsajátítására. [I88] (166. o.) Miben nyilvánulnak meg ezek a tanulási nehézségek? 1. A viselkedés, az aktivitás területén mutatott zavarok: impulzivitás, hiperaktivitás. 2. Figyelemzavarok 3. A percepció és a motorikum területén mutatott zavarok a.) A téri orientáció problémái 12

13 4. A nyelvi fejlettség zavarai 5. Szekunder módon kialakult tünetek [I88] (170. o.) A speciális tanulási zavarokat előidéző okokat illetően már meglehetősen eltérő a különféle kutatási irányzatok véleménye. A neuropszichológiai elméletek feltételezik a minimális agykárosodást, mint előidéző okot. Az MCD (Minimális Cerebrális Diszfunkció) esetében Sattlerfield a retikulációs aktivációs rendszer alacsonyabb ingerküszöbét, Bradley a kortikális gátló funkciók gyengeségét, Myklebust a tanulás képességének zavarát tekinti kóroki tényezőnek Wender újabban biokémiai okot tételez fel: a monoaminerg rendszer egyensúlyzavara vezet a kórkép kialakulásához. [E84] Ma a minimális agyi diszfunkciók fogalmát általában két megközelítés alapján értelmezik. 1. Vagy a súlyosabb agyi traumák, esetleg fertőző agyi sérülések enyhébb változataként magyarázzák, miszerint következményként fellépő deficitek inkább az agy sérülésének mértékétől, semmint azok etiológiájától függenek. Ez a koncepció a «continuum notion» néven ismeretes (Gross és Wilson). 2. Vagy biokémiai, genetikailag meghatározott rendellenességként fogják fel (a serotonin, dopamin és norepinephrin metabolizmusa). Ez a koncepció «syndrome notion» néven ismeretes (Wender). [I88] (168. o.) Számos tünet megjelölésére alkalmazott elnevezés a minimális agyi diszfunkció. (Minimal Brain Dysfunction, MBD) Sokat vitatott kérdés, létezik e egyáltalán ez a szindróma. Az utóbbi években néhány szerző a figyelemzavarral társult hiperaktivitással (ADHD) teszi egyenlővé az MBD-t. [Má98] Perceptuális és perceptuo motoros elméletek 1. Kephart, Hallaban Cruickshanck a perceptuo motoros zavarokat hangsúlyozza. 2. Getman Kane a vizuo- motoros integráció zavarában látja az előidéző okokat. 3. Frostig Horne, Fernand, Blau-Blau szerint a perceptuális zavarok következménye a tanulási zavar. Vannak kutatók, akik kétségbe vonják a minimális agysérülés szükségességét, a problémát szerintük a korai szocializációs folyamat sérülése is előidézheti (pl. Jankowski). Bateman, Ross, Rosebaum Leary Jacob a tanulási alkalmatlanságot viselkedési zavarként fogják fel. Az értelmi fogyatékos populációban fellelhető tanulási zavarok felé csak a legutóbbi időben terelődött a figyelem. A kisegítő iskolában is tapasztalható, hogy egyes tanulók 13

14 nem az intelligencia szintjük szerint elvárható teljesítményt nyújtják, sőt képtelenek a kultúrtechnikák elsajátítására, holott ezt hasonló mértékben sérült társaiknál nem érzékeljük. az értelmi fogyatékos gyermeknél is fennállhat valamely teljesítmény lokális zavara, amely tovább súlyosbítja helyzetét. Másrészt nem téveszthetjük szem elől, hogy a beszéd, az olvasás és az írás az ismeretszerzés eszközei, így ha ezek zavarait későn ismerjük fel, számolnunk kell az értelmi fejlődés retardációjának lehetőségével az adott gyermekeknél. [P82] 14

15 III. A tanulásban akadályozottak oktatásáról szóló irányelvek, illetve a kerettanterv elemzése, a helyi tanterv változásai A különleges gondozási és oktatási igényű testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos tanulók oktatását-nevelését alapvetően a közoktatásról szóló többször módosított törvény szabályozza (1993. évi LXXIX. törvény). A Nemzeti alaptanterv (Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Kormány rendelet) megjelenését követően az oktatási intézmények a saját Pedagógiai programjukban dolgozták ki a Helyi tantervüket a NAT alapján. Ez történhetett önállóan, illetve központi tantervek adaptációjával. Szakértés után hagyta jóvá a fenntartó. A fogyatékos gyermekek oktatására vonatkozó helyi tantervek a 23/1997. (VI.24.) MKM rendeletben kiadott irányelvek alapján készültek tól ennek alapján folyt az oktató-nevelő munka ben új tartalmi szabályozás lépett életbe, a kerettantervek kiadásával. Ez tartalmazza a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit, a tananyag, és a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot, a kerettantervtől való eltérés szabályait. Így lett az átjárhatóságot és a tananyagcsökkentést szem előtt tartó kerettanterv a kétszintű szabályozásnak a NAT mellett egy további központi dokumentuma. [1993. évi LXXIX. törvény 8/B (3); 28/2000. (IX. 21.) OM sz. rendelet 2. (4)] Ennek megfelelően (külön a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó irányelvet nem adott ki a szaktárca) a fogyatékosok iskolái is átdolgozták a helyi tantervüket a kerettantervhez igazodva, és a 2001/2002-es tanévtől már eszerint folyt az oktató-nevelő munka. 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendeletet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról követte a 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról. A nevelőtestületek adaptálhattak tanterveket, vagy a kerettanterv alapján elkészíthették saját Helyi tantervüket a Nat és az OM rendelet ajánlásai szerint, amelyet jóváhagyás után alkalmazhattak. Mivel felmenő rendszerben lépnek be az új szabályok, így elegendő idő áll rendelkezésre a saját szabály elkészítésére. (Ez a rendelet 2. számú mellékletében tartalmazza a Hétszíntan tantervet, ami az Irányelvek kiadása előtt lett akkreditált!) 15

16 Szakterületemen újabb változást hozott a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, amely a Nat 2003-as változata alapján módosította az Irányelveket, és újra átdolgozásra kerültek a helyi tantervek. Ennek alapján folyik a tanítás a 2005/2006-os tanévtől. Mivel ezek a tantervek kimenő rendszerben végig kísérik az adott évfolyamot, ezért egy időben több tanterv szerint folyik a képzés. Az alábbi táblázatban összefoglaltam a változásokat, és szeretném kiemelni, hogy a fogyatékosokra vonatkozó jogszabályok megjelenése közel két évet késett, így a felkészülésre sem volt az iskoláknak elegendő idejük. Jogszabály Tartalma (1993. évi LXXIX. törvény) A közoktatásról szóló törvény 130/1995. (X. 26.) Kormány rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról 23/1997. (VI.24.) MKM Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve 28/2000. (IX. 21.) OM sz. rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve III. 1. A Nemzeti alaptanterv és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve összehasonlítása A mellékletekben közölt táblázatokból a következők kiemelését tartom lényegesnek: - Ha a Nat-ot és az Irányelvet vetem össze (lásd 1. számú melléklet), akkor megállapítható, hogy a.) b.) Idegen nyelv oktatása a sajátos nevelési igényű tanulóknál csak 7. évfolyamban jelenik meg. Felső tagozatban jóval hangsúlyosabb az életvitel és gyakorlati ismeretek címet viselő tantárgy a fogyatékosok iskoláiban. III. 2. Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve elemzése - Ha a 23/1997. (VI.24.) MKM rendeletet és a 2/2005. (III.1.) OM rendeletet tantárgyi rendszer és óraszámok vonatkozásában hasonlítom össze (lásd 2. és 3. számú melléklet), a következőket érdemes említeni: 16

17 a.) b.) 3. évfolyamtól csökkentek a heti kötelező óraszámok 2005-ös rendelet hatására. Az 1997-es tantárgyi rendszerben modulok szerepeltek, 2005-től ezek tantárgyakhoz kerültek Tánc ének-zene Dráma magyar nyelv és irodalom Ismerkedés az informatikával informatika Hon- és népismeret történelem és társadalmi ismeretek Médiaismeret rajz c.) d.) e.) f.) 1997-ben nincs idegen nyelv, 2005-ben belép 7. osztálytól heti 1 órával (nagyon kevésnek tartom) 2005-től 3. évfolyamtól tantárgyként belép az informatika heti 0,5 órával, majd 4. osztálytól heti 1 óra. Ez 8. osztály végéig 54 többlet órát jelent (36 hetes tanévvel számolva). A tantárgy jelentőségét tekintve ez még mindig nagyon kevés! Csökken 2005-től kismértékben a környezetismeret, illetve természetismeret óraszáma (holott ekkor már él az egészségnevelési és környezetnevelési program!), valamint erőteljesebben a rajz és kézművesség óraszáma. Gyanítom, hogy a kötelező óraszám csökkenésének estek e tárgyak áldozatul. (Különösen az enyhe értelmi fogyatékosok iskoláiban nem tartom szerencsésnek a kötelező óraszám csökkentését.) A teljes vertikumban 126 órával több volt az életvitel és gyakorlati ismeretek óraszám 1997-es óratervben. - Ha a speciális szakiskolák osztályait nézzük (lásd 4. számú melléklet): b.) A szakmai előkészítő ismeretek és a szakmai alapozó ismeretek egy tantárggyá olvadt össze szakmai alapozó néven, és összességében heti 1 órával csökkent től az erre fordított tanítási időkeret. Tartalmi vonatkozásban tekintettel a dolgozat témájára csak az informatika tantárgy tantárgyi követelményei tekintetében végeztem összehasonlítást. a.) 7. évfolyamig az 1997-es és a 2005-ös rendelet nem tartalmaz különbséget. 17

18 b.) 2005-ös változatban kevésbé hangsúlyos a könyvtári ismeretek anyag, mint az esben. c.) d.) 7. osztálytól bővülnek a követelmények (bár ehhez nem nő arányosan a heti óraszám!). A szakasz végén elérendő többletkövetelményeket félkövér, dőlt betűvel jelöltem. Nőttek től a követelmények a osztályokban is, szintén azonos óraszám mellett. (Azonos jelöléssel itt is kiemelést alkalmaztam a táblázatban.) Látható, hogy nagyobb hangsúlyt kap az internet, ami 1997-ben még a tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt irreális lett volna. Az egyes szakaszok végén elvárható követelmények összehasonlítása informatikából 23/1997. (VI.24.) MKM rendelet 1 2/2005. (III.1.) O 1-4. évfolyam 1-4. évfol A mindennapi életben szerzett közvetlen tapasztalatok alapján ismerje fel cselekvésekben, tevékenységekben az azonos elemek azonos sorrendben való megjelenését. Ismerje fel az a közvetlen környezetében található jelek és kódok üzenettartalmát. Érdeklődéssel, örömmel vegyen részt a könyvekkel, folyóiratokkal kapcsolatos különböző tevékenységekben. Tudjon a tantárgyakban tanultakhoz kapcsolódóan adott témához nyomtatott könyvtári ismerethordozót keresni. A mindennapi életben szerzett közvetlen cselekvésben, tevékenységekben az azon megjelenését. Ismerje fel az a közvetlen környezetében tartalmát. Érdeklődéssel, örömmel vegyen részt a k latos különböző tevékenységekben. Tudjon a tantárgyakban tanultakhoz kap tott könyvtári ismerethordozót keresni. 23/1997. (VI.24.) MKM rendelet 2/2005. (III.1.) O 5-6. évfolyam 5-6. évfol Legyen képes néhány lépésből feladatsor algoritmusának összeállítására. Tudjon egyszerű, elsősorban rajzos titko Legyen képes néhány lépésből feladatsor Tudjon egyszerű, elsősorban rajzos titkos írást készíteni, megfejteni. Legyen tájékozott a képi információforrá Legyen tájékozott a képi információforrások körében. Fokozódjon érdeklődése, aktivitása a szá Fokozódjon érdeklődése, aktivitása a számítógéppel végzett tevékenység iránt. Legyen képes változások létrehozására a iránt. Legyen képes változások létrehozására a képernyőn. Ismerje a billentyűzet és az egér használa A billentyűzet és az egér használata, egyszerű rajz és rövid szöveg szöveget megjeleníteni a képernyőn. megjelenítése a képernyőn. Növekvő önállósággal legyen képes az is Növekvő önállósággal legyen képes az iskolai könyvtár használatára. 23/1997. (VI.24.) MKM rendelet 2/2005. (III évfolyam 7-8. év 1 23/1997. (VI.24.) MKM rendelet módosításokkal egybeszerkesztett 2. számú melléklete 2 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 18

19 Legyen képes néhány egyszerű parancs bevitelére funkcióhoz kapcsoltan. Tudjon kész programba adatokat beírni, eredményeket értelmezni. Legyen képes tanári segítséggel értelmezni egyszerű, ismétlődéseket, elágazásokat tartalmazó algoritmusokat. Segítséggel tudjon készségfejlesztő és oktató programokat futtatni. Ismerje a lakóhelyi (vagy legközelebbi) közkönyvtárat. Használjon tanuláshoz többféle könyvtári dokumentumot. Legyen képes a könyvtárban adott témában segítséggel keresni, betűrendes katalógust használni. A tanulónak legyen ismerete a szá ben betöltött szerepéről. Ismerje fel a számítógép perifériál funkcióit. Legyen tájékozott a kalkulátorral v Legyenek elemi gyakorlati tapaszt hetőségeiről. Ismerje fel egy-egy algoritmus jelö Legyen képes tanári segítséggel al kos számítógépes környezetben. Legyen képes a legfontosabb köny fajták megnevezésére, megkülönb Legyen képes információk keresés lopédiákból. Legyen képes funkcióhoz kapcsoltan Tudjon kész programba adatokat beír Legyen képes tanári segítséggel értelm zásokat tartalmazó algoritmusokat. Tudjon segítséggel készségfejlesztő és Ismerje a lakóhelyi (vagy legközelebb Használjon a tanuláshoz többféle kön Legyen képes segítséggel a könyvtárb des katalógust használni. 19

20 23/1997. (VI.24.) MKM rendelet 2/2005. (III évfolyam év Legyen képes rövid programokat önállóan futtatni, elakadásnál konkrét A tanuló legyen képes rövid program segítséget kérni. konkrét segítséget kérni. Értékelje a szövegszerkesztő program előnyeit. Értékelje a szövegszerkesztő program Legyen képes néhány soros dokumentum beírására, egyszerű rajz készítésére. lépéseket a szerkesztőműveletek m Tudjon néhány soros dokumentumot Legyen képes rákérdezni az adatbázis megfelelő adataira. tésére. Tudjon egyszerű adatokkal adatállományt létrehozni. Legyen képes rákérdezni az adatbázis Ismerjen fel a táblázatban elhelyezett adatokat. Tudjon egyszerű adatokkal adatállom Ismerje az adatkezelés etikai szabályait. Ismerjen fel a táblázatban elhelyezett Biztosan tájékozódjon az iskolai, a lakóhelyi könyvtárban, ismerje állományait, használja egyéb szolgáltatásait. Alakuljon ki jártasság a problémam Ismerje az adatkezelés etikai szabálya puló vizsgálatok végzésében. Érzékelje a paraméterek módosító képes megfogalmazni. Tudjon a számítógépes hálózatbó ronikus üzenetet küldeni. Ismerje a hálózati viselkedés szab Érzékelje a szerkesztőprogramok Ismerje és tudja használni az isko Biztosan tájékozódjon az iskolai, a lak nyait, használja egyéb szolgáltatásait. Tudja segítséggel kiválasztani fela séhez megfelelő információhordoz A szerzett információkat használja sében. 20

21 III. 3. Az 1998-tól bevezetett Informatika tanterv iskolánkban Az 1998-ban bevezetett Helyi tantervünk a nagykállói Kőrösi Csoma Általános Iskola díjnyertes tantervének adaptációja volt. (Lásd 5. számú melléklet) Nem vállalkozhattunk saját tanterv készítésére, mert semmilyen tapasztalatunk nem volt informatikaoktatás terén, nem volt senki, aki értett volna a számítógépekhez, és az első gép is csak ekkor került az iskolába. Szaktanár a mai napig nincs (ketten leszünk az egyetem befejezésével!). E tanterv informatika óratervét, célját és követelményeit az alábbiakban mutatom be. Informatika-számítástechnika III A tantárgy óraterve 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. Heti óraszám Éves óraszám Számítógépes ismeretek A számítástechnika alapjai Az operációs rendszer használata Oktatóprogramok futtatása Algoritmizálás Számítógéppel segített problémamegoldás Szöveg- és ábraszerkesztés Adatbázis- és táblázatkezelés Szabadon felhasználható órák Éves órakeret felhasználása Év eleji ismétlés Új anyag Gyakorlás Rendszerezés, összefoglalás, témazárás Összesen 3 óra 22 óra 8 óra 4 óra 37 óra III A tantárgy általános szakdidaktikai leírása Célok, feladatok Felkelteni az érdeklődést a kommunikáció, az informatika fogalomköre és tevékenységi területei iránt. Megláttatni az informatikai eszközök szerepét, fontosságát az élet legkülönbözőbb területein.

22 Élje meg a tanuló az önálló számítástechnikai produktum (pl. rajz, levél, névjegy stb.) létrehozásának élményét. Fejlődjenek a tanuló logikai képességei. Gondolkodásában legyen természetes egy probléma, feladat algoritmus-szintű megközelítése. Bátran alkosson, akár programozói, akár felhasználói területről van szó. Bővüljenek a felhasználói területről szerzett ismeretei, szerezzen újabb tapasztalatokat a számítógéppel végzett munkálkodásról. A számítógépet és a használt egyéb informatikai berendezéseket munkaeszköznek tekintse. Számítógéppel végzett tevékenysége során önállóan, fegyelmezetten, az adott feladat megkívánta munkarendben dolgozzon. Mélyítsük el a tanulókban azt a tudatot, hogy az informatika az alapműveltség része. Legyen természetes számára, hogy feladatait informatikai eszközökkel és módszerekkel oldja meg, és ehhez szükség szerint számítógépet is használjon. Egységes segédprogramokat és felhasználói szoftvereket a magyar nyelvű leírás alapján maguk is birtokba tudjanak venni - ehhez legfeljebb kis tanári segítséget igényelve. Váljék teljessé történeti látásmódjuk mind a hardver, mind a szoftver vonatkozásában. Legyenek nyitottak a jövő újdonságai iránt, legyen szándékuk azokat tudásukba integrálni.

23 III Követelmények: Számítógép-kezelés 6. évfolyam végén 8. évfolyam végén 10. évfolyam végén Ismerkedés a számítógépes környezettel. Képessége számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására. Tudja, hogy az átlagos, hétköznapi tárgyaknál nagyobb értékkel dolgozik, ezért fegyelmezetten kell viselkednie; a használati utasításokat pontosan kell követnie. Tartsa be a baleset-megelőzés szabályait. Tudjon tanári irányítással perifériákat számítógéphez illeszteni. Tudjon egyszerű nyomtatási feladatot elvégezni. Érezze magát otthon számítástechnikai környezetben. Tudja kezelni a számítógépet és perifériáit felhasználói szinten. Ismerje a számítógép könyvtár struktúráját. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a legfontosabb segédprogramok szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Információ kifejezése 6. évfolyam végén 8. évfolyam végén 10. évfolyam végén Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal. Informatikai eszközök használata Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal. Információt legyen lépes értékelni, használni. A különféle formák jellemző alkalmazási lehetőségeinek használata. 6. évfolyam végén 8. évfolyam végén 10. évfolyam végén Tudjon információt szerezni könyvtárból, számítógépes programokból. Dokumentumok kezelése Tudjon információt szerezni könyvtárból, számítógépes programokból. Ismerje az iskolai oktatóprogramok fajtáit. Legyen gyakorlata a programok futtatásában. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait: megszerzett információt legyen képes értékelni és használni. Alkalmazzon olyan számítógépes módszereket, amelyek segítik az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát. Ismerje az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségét, módját. 6. évfolyam végén 8. évfolyam végén 10. évfolyam végén Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat. Tudjon kész dokumentumot beolvasni, javítani. Tudjon a számítógéppel kisebb dokumentumokat létrehozni.

24 Problémamegoldás 6. évfolyam végén 8. évfolyam végén 10. évfolyam végén Találkozzon problémákkal, melyeket kalkulátorral, számítógépes (oktató) programokkal tud megoldani. Algoritmizálás Találkozzon problémákkal, melyeket kalkulátorral, számítógépes (oktató) programokkal tud megoldani. Tudjon egyszerű állításokat, tagadásokat megfogalmazni, igazságtartalmukat eldönteni. Legyen képes problémáját elég pontosan megfogalmazni ahhoz, hogy a számítógép segítségével érdemben tudja segíteni annak megoldását. Önállóan, eredményesen tudjon dolgozni. 6. évfolyam végén 8. évfolyam végén 10. évfolyam végén Ismerjen fel egyszerűbb algoritmusokat. Folyamatok modellezése Ismerjen fel egyszerűbb algoritmusokat. A tanuló legyen képes egyszerű ismétlődéseket, elágazásokat tartalmazó algoritmusok értelmezésére, kódolására. Adott feladat megoldásához tudjon algoritmus(oka)t tervezni és megvalósítani. 6. évfolyam végén 8. évfolyam végén 10. évfolyam végén Játékprogramokban a "szabályozó eszközök" hatásának megfigyelése. Játékprogramokban a "szabályozó eszközök" hatásának megfigyelése. Figyelje meg a paraméterek módosításának hatásait. Megfigyeléseit tudja megfogalmazni. Adatbázisok alkalmazása, keresése 6. évfolyam végén 8. évfolyam végén 10. évfolyam végén Lásson könyvtári nyilvántartást. Informatika - társadalom Lásson könyvtári nyilvántartást. Nyilvántartásban tudjon keresni, rendezni Nyilvántartásban tudjon keresni (kézzel, szövegszerkesztővel, adatbázis-kezelővel). Tudja értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat (adatokat). Legyen képes az életkorának megfelelő szinten az összetartozó adatok közötti összefüggések felismerésére. 6. évfolyam végén 8. évfolyam végén 10. évfolyam végén Ismerkedjen az informatika és a társadalom kölcsönhatásaival. Ismerkedjen az informatika és a társadalom kölcsönhatásaival. Legyen tisztában az informatika és a társadalom kölcsönhatásaival, kapcsolataival. Tehát 1998-tól jelent meg az enyhe értelmi fogyatékosok iskoláiban is az informatika tantárgy. Sem személyi, sem tárgyi feltételei nem voltak adottak ban a szakiskola jóvoltá-

25 ból pályázati pénzből vásárolhattunk 6 gépet, ezekkel indult az informatika oktatása. Későbbiekben a Sulinetes program segítségével sikerült javítani ezen a helyzeten. 2001/2002-es tanévtől kerettanterv szerint folytattuk oktató-nevelő munkánkat. Megváltoztattuk Helyi tantervünket, s választásunk az Officina Bona tantervcsalád minősített gyógypedagógiai program A változatára esett, amelyet kisebb módosításokkal adaptáltunk. Ezt az Országos Közoktatási Intézet keretében dr. Janza Károlyné és munkatársai készítették. Mivel ő gyógypedagógus, bíztunk benne, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat ismerve, jól használható tantervünk lesz. (Lásd 6. számú melléklet.) Kisebb módosítással (lásd 7. számú melléklet) a mai napig e szerint dolgozunk. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Iskolája is készített kerettantervet, de elutasítottuk, többek között azért, mert más a tanulók összetétele ott, mint a mi iskolánkban (igazi debilis gyerekek), ezért a tananyag is alulméretezett a mi diákjainknak, és azért is, mert nem tanítottak informatikát. A következőkben az informatika tantervünk követelményeit mutatom be, a részletes tananyag bemutatása meghaladja jelen dolgozat lehetőségeit. (A CD mellékletben olvasható.) III. 4. A 2001-től bevezetett Informatika tanterv iskolánkban INFORMATIKA/SZÁMÍTÁSTECHNIKA 3 1. Számítógép-kezelési alapismeretek 3-6. évfolyam 7-8. évfolyam évfolyam a) Ismerje fel a számítógép perifériális egységeit, lássa meg ezek funkcióit. a) Ismerkedjen meg a számítógépes környezettel. b) Ismerje a számítógép üzemeltetési rendjét, egészségügyi és balesetvédelmi szabályait. c) Legyen képes a számítógéppel interaktív kapcsolatot tartani és segítséggel oktatási célú programokkal tevékenykedni. b) Tudja, hogy az átlagos hétköznapi tárgyaknál nagyobb értékkel dolgozik. c) Tudjon segítséggel készségfejlesztő és oktatóprogramokat futtatni, ezek képi és magyar nyelvű üzeneteit megérteni. a) Ismerje fel, hogy az információ- technikai eszközökkel fontos információk birtokába juthatunk. b) Ismerje a program- és adatvédelem szabályait. c) Növekvő önállósággal dolgozzon a számítógéppel. Használja a magyar nyelvű menürendszert. Hiba esetén tudjon segítséget kérni. 3 OFFICINA BONA tantervcsalád - Minősített gyógypedagógiai program (Országos Közoktatási Intézet) INFORMATIKA I. TÍPUS évfolyam (Témavezető.: dr. Janza Károlyné, Alkotó: Kőrösné dr. Mikis Márta

26 2. Információkezelés 3-6. évfolyam 7-8. évfolyam évfolyam a) Ismerjen meg néhány alapvető a) Lássa meg, hogy információt információszerző., - tároló és szerezhet számítógépes adatbá- - továbbító technikai eszközt. zisokból és hálózatokból. a) Szerezzen tapasztalatokat az információ különféle megjelenési formáiról. b) Értse meg a mindennapi életben leggyakrabban előforduló információs jeleket és szimbólumokat. c) Lássa meg, hogy információkat szerezhet számítógépes programokból és a könyvtárból. 3. Dokumentumkészítés a) Lássa meg, hogy a számítógép segítségével írásos, rajzos dokumentációk készíthetők. b) Próbálkozzon - a felnőtt segítségével - egyszerű rajzosszöveges dokumentáció elkészítésével. b) Rávezetéssel értse meg az adat és a jel közti összefüggést. c) Lásson könyvtári nyilvántartást. b) Segítséggel tudjon a számítógépen információt keresni, egyszerű adatot rögzíteni és másolni. c) értse meg, hogy az információ érték évfolyam 7-8. évfolyam évfolyam a) Ismerjen néhány alapvető dokumentumformát. 4. Probléma, algoritmus és program a) Vegyen részt olyan játékokban, ahol tapasztalhatja az algoritmusok jellemzőit. b) Figyelje meg a mindennapi élet feladatait, segítséggel tudja elmesélni, megfogalmazni ezek lépéseit. b) Ismerkedjen meg néhány olyan szoftverrel, amellyel dokumentumot készíthet. c) Lássa meg a számítógépes szöveg- és rajzkészítés előnyeit és hátrányait. a) Tudjon a számítógéppel egyszerű dokumentumot készíteni, ha kell, segítséggel. b) Legyen képes megkülönböztetni a mindennapi életben leggyakrabban használt dokumentumfajtákat. c) Legyen igénye arra, hogy írásos munkáját a számítógép segítségével esztétikus formában készítse el évfolyam 7-8. évfolyam évfolyam a) Találkozzon az iskolai élethez a) Gondolkodásában jelenjen kapcsolódó problémákkal. meg egy-egy probléma algorit- b) értse meg, hogy a feladatot a számítógép számára érthető formába át kell írni. INFORMATIKA/KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK 1. Általános könyvtárhasználati ismeretek a) Ismerje meg az iskolai könyvtár használatának szabályait, fogadja el a viselkedés normáit. b) Ismerje meg a könyvtári kölcsönzés menetét. mus-szintű megközelítése. b) Kísérje figyelemmel azt a folyamatot, ahogy az egyszerű, ismert algoritmusból program készül évfolyam 7-8. évfolyam évfolyam a) Ismerje az iskolai könyvtár a) Ismerje a lakóhelyi közkönyvtárat. szolgáltatásait. b) Ismerje meg az iskolai könyvtár különféle állományait. b) Tudjon tájékozódni mind az iskolai, mind a lakóhelyi könyvtárban.

27 2. Dokumentumismeret és a szellemi munka technikája 3-6. évfolyam 7-8. évfolyam évfolyam a) Legyen képes a legfontosabb dokumentumfajták megnevezésére, megkülönböztetésére. a) Lássa, hogy a technikai fejlődéssel az információk folyamatosan változó információhordozókon jelennek meg. b) Legyen képes egy választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. c) Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni. 3. Könyvtári tájékoztató eszközök a) Segítséggel tudja használni a gyermeklexikont és a gyermekenciklopédiát. b) Szerezzen alapvető ismereteket a korszerű technikán alapuló információhordozók használatában. a) Tudjon segítséggel kiválasztani iskolai feladataihoz, érdeklődéséhez ismerethordozót. b) Iskolai feladatai megoldásához tudjon segítséggel információt szerezni a választott dokumentumból. c) Tudja megkeresni és használni a kiválasztott dokumentum tájékoztató részét. d) Legyen képes röviden beszámolni a szerzett információkról évfolyam 7-8. évfolyam évfolyam a) Segítséggel tudja használni a a) Fejlettségének megfelelően mindennapi életben gyakori tudja használni a mindennapi közhasznú információforrásokat. életben gyakori közhasznú információforrásokat. b) Ismerje meg az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. b) Igazodjék el segítséggel a kézikönyvtárban. b) Fejlődő önállósággal használja a lexikonokat és szótárakat. Ha a két tantervet összehasonlítom, látszik, hogy kismértékben nőttek a követelmények a Kőrösné dr. Mikis Márta által készített tantervben, különösen az alsóbb évfolyamokban. Külön hangsúlyt helyez a könyvtári ismeretekre. Egyik tanterv sem tartalmazza az internetes ismereteket. Valószínű az iskolák internetes ellátottsága a tantervírás idején még nem volt olyan általános, mint napjainkban.

28 IV. Tanulóink jellemzése szociológiai és gyógypedagógiai szempontból IV. 1. Tanulóink szociális háttere Az iskola tanulóinak %-a tatabányai lakos. A tanulók jelentős része a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű, ingerszegény családi miliőből érkezik. A családok általában előnytelen helyzetben vannak, mert a megváltozott társadalmi helyzetükben a piacgazdaság farkastörvényeihez nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan a létminimum határán élő kisnyugdíjas, rokkant nyugdíjas vagy vegetáló, munkanélküli szegény. Alkalmi munkákból, családi pótlékból, segélyekből tartják el családjukat. A biztos egzisztenciát teremtők között (számuk kb %) a szorgalmas, jól felkészült szakmunkás és értelmiségi egyaránt megtalálható. A változó, labilis egzisztenciális viszonyok között egyre több a szorongó, deviáns, a bizonytalanság érzésével küzdő, a szeretetre, biztonságra, védettségre vágyó gyerek. A munkahelyi közösségből kirekedt, beszűkült környezetben élő szülők számára fontos társadalmi kapcsolatot jelentő színtér az iskola, ahol az iskola vezetőivel, pedagógusaival megoszthatják nyomasztó gondjaikat. IV. 2. Speciális csoportok iskolánkban Intézményünkben folyamatosan oktatunk roma tanulókat. Arányuk az utóbbi években megnőtt. Ennek oka: - A normál tantervű iskolákban bizonyos mértékű intolerancia tapasztalható. - Magasabbak a követelmények. - Az anyagi, szociális okok miatti leszakadás. - A szülők pozitív tapasztalataik alapján kifejezetten kérik a gyermekük iskolánkba történő beiskolázását. Kutatásokból ismert tény, hogy Magyarországon a roma gyerekek a kisegítő iskolákban számarányukhoz képest túlreprezentáltak. Számszerűsítve, többek között Sík Endre (2003) önkormányzatok körében végzett reprezentatív felmérése alapján tudjuk, hogy a cigány tanulók háromszor akkora arányban vannak jelen a vidéki kisegítő iskolákban ( kijelölt általános iskolákban ), mint lakosságon belüli átlaguk alapján várható lenne. Girán János és Kardos Lajos 1997-es vizsgálata szerint az eltérő tantervű osztályokban a cigány tanulók

29 aránya közel 70 százalékos volt. Ezt az adatot tovább súlyosbítja az a Babusik Ferenc vizsgálata alapján levont következtetés is, amelynek értelmében a roma fiatalok részvételi aránya a gyógypedagógiai képzésben független a sérültség tényétől, és alapvetően a roma tanulók magas iskolai arányától függ. (Babusik, 2001) (9. o.) <w14> Felismerve a speciális törődés szükségességét, közel 10 éve jómagam is részt vettem az iskolai cigány pedagógiai program kidolgozásában, s azóta végrehajtásában. Tudjuk, hogy a roma tanulók zöme értelmi képességei tekintetében képes a normál tantervben előírt tananyag elsajátítására. Amiért mégis kudarc éri őket, az a szocio-kulturális helyzetük, az ingerszegény környezet, a tanulással kapcsolatos értékítélet, valamint, hogy a tanulmányi munka rendszerességet, fegyelmezettséget és kitartó erőfeszítést igényel. Fontos megtalálni azt a metódust, ami segíti őket abban, hogy a nem roma társaikkal szembeni előítéleteiket, sok esetben túlkompenzált kisebbrendűségi érzéseiket leküzdhessék. Fejleszteni kell kudarctűrő képességeiket, megértetve, hogy nem sikerülhet minden elsőre, de a sikertelenség ne vegye el a kedvüket a következő próbálkozástól. Meg kell tanítani őket arra, hogy értékeiket képesek legyenek megismerni, megjeleníteni. Fel kell mutatni számukra azt az életminőséget, amelyet a tanulás révén nyerhetnek. A legnagyobb gondot az okozza, hogy korán válnak önállóvá, s emiatt sok a hiányzás, gyakran nem fejezik be tanulmányaikat. A szülői ház, a család sem segít abban, hogy biztosítsuk a rendszeres iskolába járást. Közel 30 éves tapasztalatom alapján vallom, hogy sok-sok türelemmel, megértéssel és szeretettel utat lehet találni a roma gyerekekhez, de igazán sikeres csak akkor lesz a nevelő-oktató munkánk, ha a szülőkkel is jó az együttműködés, ha a család is fontosnak tartja, hogy gyermeke tanuljon. Tatabányán 4 általános iskolában a más fogyatékosok számára 1-4. osztályig úgynevezett kislétszámú osztályokat működtetnek. Ezekben az osztályokban enyhe értelmi fogyatékos, magatartászavaros, diszes, hiperaktív stb. gyerekek tanulnak, nem mindig megfelelő szakember vezetésével, illetve a terápiás tevékenység is hagy kívánnivalót maga után. Évekkel ezelőtt a közgyűlés úgy döntött, hogy 5. évfolyamtól azok a tanulók, akiknek fejlődése nem elégséges ahhoz, hogy a többségi osztályokba visszakerüljenek, a mi iskolánkban, külön osztályban folytatják tanulmányaikat. A nevelőtestület tiltakozott ez ellen, mert - mint később igazolódott is - elsősorban azok a gyerekek kerültek át, akiknek súlyos magatartási problémáik vannak, felülreprezentáltak a roma, túlkoros fiatalok. Az igazgató arra gondolt, amikor bevállalta ezt a feladatot, hogy legalább lesz munkánk. Csak hát gyógypedagógusként nem rendelkezünk megfelelő szakképesítéssel, normál tanterv szerint kellene őket taní-

30 tani, felső tagozaton szakos tanároknak. Ezek a feltételek nincsenek meg, és egyébként is megkérdőjelezhető az ezredforduló után egy újabb szegregáció bevezetése. 5 éve járnak hozzánk ezek a gyerekek, és ez nem jó sem nekik, sem a mellettük tanuló fogyatékosoknak. Megfontolandó az a szempont is, amelyre Illyés Sándor hívja fel a figyelmet, amikor a másik oldalról közelíti meg a jelenséget. Nézete szerint az enyhe értelmi fogyatékosok és a középsúlyos értelmi fogyatékosok gyógypedagógiai nevelésére szakosodott iskolák hatékony működését is hátráltatja, hogy az intézmények fennállásuk száz éve alatt mindig is kénytelenek voltak olyan jelentős gyerekcsoportokat is befogadni, akiknek az értelmi fejlődése más okból, nem fogyatékosság miatt maradt el. Ez mindkét fél számára előnytelen helyzet, ugyanis a gyógypedagógusok nincsenek felkészülve a gyerekek megfelelő oktatására, nem rendelkeznek megfelelően kidolgozott pedagógiai programokkal a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, ennek megfelelően a gyermekek sem tudnak képességeiknek megfelelő ütemben fejlődni. (Illyés, 2001b) (11. o.) <w14> Az előzőekben említett gyermekcsoportokon kívül még úgynevezett rideg integrációval középsúlyos értelmi fogyatékosok, vagy értelmileg akadályozott tanulók is járnak iskolánkba. A szülők nem szívesen adják be bentlakásos intézetbe gyermekeiket (még akkor sem, ha ott minden szükségletüknek megfelelő szakmai ellátást megkapnak), ezért bár Alapító okiratunkban (8. számú melléklet) nem szerepel ez a feladat, - mégis előnyben részesítik iskolánkat. Talán hatékonyabb felvilágosító munkával meggyőzhetőek lennének, hogy gyermekük számára jóval hasznosabb lenne az értelmileg akadályozottak iskolája, de a normatív finanszírozás miatt intézményünknek az a jó, ha itt létesítenek tanulói jogviszonyt. Ezek a gyerekek együtt ülnek a többiekkel az órákon, azt hallgatják, amit ők, és bármennyi erőfeszítést is tesz a differenciálásra a pedagógus, a merőben eltérő képességek és követelmények miatt nem tudja a kellő fejlődésüket biztosítani. IV. 3. Az ép és a tanulásban akadályozott tanulók összehasonlítása A 2005/2006-os tanév végén felmérést végeztem iskolánkban, valamint a Herman Ottó Általános Iskolában a számítógép-ellátottság és internet hozzáférés területén. Iskolánkból 340 tanulót (a teljes tanulólétszám, kivéve a hiányzók), a Herman iskolából 440 tanulót (1 osztály, valamint a hiányzók kivételével a teljes iskola) kérdőíves módszerrel vizsgáltam. (Az adatlap megtalálható a 9. számú mellékletben.)

31 A tanulók településrészenkénti megoszlása Alsógalla Dózsakert Mésztelep 25% Dózsakert Alsógalla Gál 1% 2% 5% Sárberek 4% Felsőgalla 6% Bánhida 5% Gál Sárberek Felsőgalla Bánhida VI, VII-es telep Kertváros Újváros Vidéki 16% Újváros 12% Kertváros 13% VI, VII-es telep 11% Vidéki Mésztelep I. ábra: A tanulók településrészenkénti eloszlása.

32 Tanulóink a város különböző részéről járnak hozzánk. A városrészek között életszínvonalbeli különbségek vannak. A Mésztelep, VI-os, VII-es telep és a Kertváros inkább az elszegényedett, hátrányos helyzetű, munkanélküli, roma családok lakhelye, a családi házas Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida lakói viszonylag jó anyagi, szociális körülmények között élnek, Újváros, Gál-lakótelep, Sárberki-lakótelep, Dózsakert és Bánhida egy része társasházi területek, normális életkörülmények jellemzik az itt élőket. A következő ábra a tanulók lakhely szerinti összetételét mutatja. Észrevehető, hogy tanulóink csaknem 50 %-a lakik szegény, telepi környezetben. (12. számú melléklet) Megvizsgáltam, hogy a lakóhely és a számítógépes ellátottság milyen összefüggést mutat. Ezt a II. ábrán mutatom be. Hasonló módon ábrázoltam az internetes hozzáférés lehetőségét is (III. ábra). Látható, hogy a szociális helyzet meghatározó úgy a számítógép, mint az internet (IV. ábra) számában. (Alsógalla és Dózsakert azért mutat alacsony értéket bár gazdagabb részek -, mert eleve onnan nagyon kevés gyerek jár iskolánkba.) Tapasztalatból tudom, hogy a szülők csak igen kicsiny százaléka dolgozik számítógéppel. Azokban a családokban, ahol ép értelmű testvér van, viszonylag magasabb a gépek előfordulása. A IV. ábráról leolvasható, hogy jóval több a fiú (ez általában minden speciális iskolában így van, a fiúk között több a tanulásban akadályozott, mint a lányok körében), a kislétszámú osztályokba járók közül többen rendelkeznek számítógéppel és internettel is. A fiúk körében is jobb az ellátottság, mint a lányoknál. Amit még kiemelnék: a speciális szakiskolába járó PC-vel rendelkező fiúk 62,07% -ának van internet hozzáférése is. Az Éltes iskola adatainak táblázata a 11. számú mellékletben található. Az V. ábrán jól érzékelhető a lakókörzet és a PC-, illetve internet ellátottság közötti összefüggés.

33 A PC-k megoszlása településrészek szerint Alsógalla 1% Alsógalla Dózsakert 2% Dózsakert Gál Vidéki 14% Mésztelep 6% Gál 8% Sárberek 8% Felsőgalla 12% Sárberek Felsőgalla Bánhida VI, VII-es telep Kertváros Újváros 18% Kertváros 12% VI, VII-es telep 9% Bánhida 10% Újváros Vidéki Mésztelep II. ábra: Számítógéppel rendelkezők aránya az Éltes iskolában lakókörzet szerint

34 Internet településrészek szerint Alsógalla 0% Dózsakert 3% Alsógalla Dózsakert Gál Sárberek Vidéki 11% Mésztelep 11% Gál 8% Sárberek 16% Felsőgalla Bánhida VI, VII-es telep Kertváros Újváros Újváros 22% Kertváros 8% Bánhida 3% Felsőgalla 13% Vidéki Mésztelep VI, VII-es telep 5% III. ábra: Internettel rendelkezők aránya az Éltes iskolában lakókörzet szerint

35 Éltes tanulói tagozatonként 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% Alsós vizsgált gyerek: Felsős vizsgált gyerekek: Specis vizsgált gyerekek: Kislétszámú vizsgált gyerekek: 20,00% 10,00% 0,00% Fiú: Lány: Összes gép: Összes internet: Lány internet: Lány gép: Fiú gép: Fiú internet: Gépesek internet fiúk: Gépesek internet lány: IV. ábra: Az Éltes iskola tanulói, számítógép és internet ellátottságuk

36 Összesítő grafikon az Éltes iskoláról Alsógalla Dózsakert Gál Sárberek Felsőgalla Bánhida VI, VII-es telep Kertváros Újváros Vidéki Mésztelep fő PC Internet V. ábra: Az Éltes iskola tanulói, számítógép és internet ellátottságuk

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései Készítette: Kozák András köznevelési szakértő Tanulói terhelhetőségi küszöbszám Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított

Részletesebben

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Bíró Jenő, közoktatási szakértő Szakértői igazolvány

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

Előzetes információk a beiratkozásról (végleges információk április elején várhatóak) Kedves Szülők!

Előzetes információk a beiratkozásról (végleges információk április elején várhatóak) Kedves Szülők! Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. /: (27)532-115 E-mail: godinemeth@invitel.hu : www.godinemeth.hu OM: 032351 Előzetes információk a beiratkozásról

Részletesebben

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Az intézményben a szakos ellátottság teljes körű. A Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek és

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Hevesy György Általános Iskola pedagógiai programjának módosítása

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata

A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata I. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 94. (1) bekezdésének r) pontja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola gimnáziumi részére érvényes óraterv, valamint a szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv SASHEGYI ARANY JÁNOS

Részletesebben

A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata

A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata I. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. Törvény 94. (1) bekezdésének r) pontja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA Szakmai fórum, 2013. március 6. A mai témák áttekintése 1 2 3 4 5 Jogszabályi háttér A kerettantervek szerkezete A tartalmi szabályozás

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium. Óraterve

A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium. Óraterve A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium Óraterve A 2013/214. tanévtől az 1. 5. és 9. évfolyamon a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló

Részletesebben

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A HÍD programok bevezetésének célja, előzménye Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

OH Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Az Oktatási Hivatal által nyilvántartott kerettantervek 2011.07.05.

OH Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Az Oktatási Hivatal által nyilvántartott kerettantervek 2011.07.05. 1. 6380/2005. Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium (1056 Budapest, Irányi u. 19-23.) Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterve négy os 9-12. jóváhagyás (11779-3/2005. sz. miniszteri

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

HELYI TANTERV / INFORMATIKA

HELYI TANTERV / INFORMATIKA Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes legyen a modern információs társadalom előnyeit kihasználni, veszélyeit kikerülni. Legyen

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA és KOLLÉGIUM

RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA és KOLLÉGIUM RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA és KOLLÉGIUM Cím: 2660 Balassagyarmat Nyírjes, Nyírjespuszta 5. OM azonosító: 100804 Telefonszám: 35/300-352 Faxszám: 35/300-585 Honlap: www.ridens.hu Email

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 8. osztályos diákoknak. a 2014/2015-ös tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 8. osztályos diákoknak. a 2014/2015-ös tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. osztályos diákoknak a 2014/2015-ös tanévre Magyar Gyula Kertészeti Szakképző Iskola OM azonosító: 035409 Elérhetőségeink: Cím: 1106 Budapest, Maglódi út 8. Telefon: (06-1) 261

Részletesebben

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől)

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől) Tantárgyi struktúra és óraszámok (2014/2015. tanévtől) Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok Óraterv a helyi tantervekhez 7 12. évfolyam hat évfolyamos gimnázium Tantárgyak

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2016/2017-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2016/2017-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2016/2017-es tanévre 2 Beköszöntő helyett Választani mindig nehéz, hiszen a döntéssel, miközben új utak nyílnak, mások lezárulnak. Különösen nehéz ismeretek hiányában felelősségteljesen

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum. Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum. Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma Felvételi tájékoztató 2016/2017 OM azonosító: 203058 Iskolakód: 051402 Telephelykód: 03 Cím: 134 Budapest, Váci

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák

Részletesebben

Ö S S Z E F O G L A L Ó

Ö S S Z E F O G L A L Ó Ö S S Z E F O G L A L Ó 1 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításával újabb, az iskolák számára a helyi tantervük

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János

Részletesebben

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája Az iskola pedagógusainak végzettsége, szakképzettsége: Sorszám végzettség Tantárgyfelosztás

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: ÓRATERV 3.. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 200/1993. (II. 9.) határozatával jóváhagyott, a Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015

TÁMOP 3.1.4. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015 A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015 Boldog gyermekkor, vidám tanulás, biztos munka elérhetősége Tatabánya közoktatási intézményeiben KERTVÁROSI

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

Hunyadi Mátyás Általános Iskola 2030 Érd, Túr ut ca 5-7. INFORMATIKA 1-4. évfolyam

Hunyadi Mátyás Általános Iskola 2030 Érd, Túr ut ca 5-7. INFORMATIKA 1-4. évfolyam INFORMATIKA 1-4. évfolyam 1 Személyi feltételek Hunyadi Mátyás Általános Iskola A tanterv alkalmazásának feltételei Informatika vagy számítástechnika szakos főiskolai vagy egyetemi végzettségű tanító vagy

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

Helyi tanterv Informatika. 1-8. évfolyam 2013.

Helyi tanterv Informatika. 1-8. évfolyam 2013. Helyi tanterv Informatika 1-8. évfolyam 2013. 1 4. évfolyam Az alsó tagozatos informatikai fejlesztés során törekedni kell a témához kapcsolódó korosztálynak megfelelő használatára, az informatikai eszközök

Részletesebben

A táblázat az utolsó két tanévben logopédiai ellátásban részesítettek számát mutatja az intézmények tanév végi statisztikái alapján.

A táblázat az utolsó két tanévben logopédiai ellátásban részesítettek számát mutatja az intézmények tanév végi statisztikái alapján. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Komplex Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató

Részletesebben

Tagozatkód: 05. Szakiskola 3 éves szakképzés

Tagozatkód: 05. Szakiskola 3 éves szakképzés SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ Tagozatkód: 05 Szakiskola 3 éves szakképzés A képzést azoknak a nyolcadikosoknak ajánljuk, akik szeretnek idős emberekkel vagy gyermekotthonban elhelyezett gyerekekkel foglalkozni,

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1185-06/1 Gazdasági tervezési, rendszerelemzési, tervezési vagy

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

Közzétételi lista 2015/2016. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. alapján. Az iskola neve: ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA 189011

Közzétételi lista 2015/2016. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. alapján. Az iskola neve: ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA 189011 Közzétételi lista 2015/2016. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. alapján AZ ISKOLA ADATAI Az iskola neve: ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA 189011 Az iskola címe:1048 Budapest Homoktövis utca 100.

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

OM azonosító: 200951

OM azonosító: 200951 Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola 6440 Jánoshalma, Béke tér 11. E-mail: hunyadi.kir@gmail.com Honlap: www.hunyadi.janoshalma.hu Tel.: 06-77/501-180 Fax:06-77/501-180 FELVÉTELI

Részletesebben

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRAT 1.1. Az intézmény neve: ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben) Melléklet a 283/2010. (VII. 13.) sz. Ökt. határozathoz ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében foglaltak, az államháztartás működési rendjéről

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Közoktatási Minőségirányítási Programjában meghatározottaktól való eltérés

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

2014/2015 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

2014/2015 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Felnőttképzési nyilvántartásba vétel: 01-0874-04 Akkreditációs lajstromszám: AL-2243 2014/2015 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ OM: 200479 1204 Budapest, Pöltenberg u. 10-12. Tel/Fax: 06-1-347-0950 E-mail: iskola@szivarvanygszki.hu

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE :1042 Budapest, István út 14. /Fax231-3141/231-3151 e-mail:mszabolcs@ujpest.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján Különös közzétételi lista a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről. Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 3-11/2011/JT. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Részletesebben