TANKÖNYV TANKÖNYV. Mindennapok tudománya

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANKÖNYV TANKÖNYV. Mindennapok tudománya"

Átírás

1 TANKÖNYV TANKÖNYV Mindennapok tudománya

2 előszó SzerzőK: Dr. Oláh TibOr PéTer OrsOlya LeKTOrOK: Gergelyné Bodó Mária középiskolai tanár Dr. Hoffmann Ildikó tudományos munkatárs P. Veres Ildikó középiskolai tanár Az OH által kirendelt szakértők:... Felelős szerkesztő és korrektor: Nemcsók Adrienn Várhidi Gyula Műszaki szerkesztő: Képek: Illusztrációk: Borítóterv és layout: Siklós Róbert Szekretár Attila Cultiris kulturális képügynökség Nemzetközi képügynökségek Falcione Sarolta Botos Tamás (Vintézis Kreatív Stúdió) Első kiadás Kiadói kód: MX-745 Tankönyvi engedélyszám:... Kerettanterv: 51/2012 (XII.21) számú EMMI rendelet 3. melléklet ( ), 4. melléklet ( ), 5. melléklet ( ), 6. melléklet ( ) Tömeg: 395 g Terjedelem: 108 oldal (13,23 ív) Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítást, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli engedélye nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmilyen formában nem sokszorosítható. ISBN Maxim Könyvkiadó, Szeged MIérT TANuLd? MIérT SzereSd Meg? A 9. évfolyam számára készült tankönyv és munkafüzet készítésekor azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a diákok számára úgy közvetítsünk értéket, hogy közben felkészítsük őket arra, hogy későbbi pályájuk és a mindennapok során a legtökéletesebben használhassák anyanyelvüket. Kötetünk tárgya a magyar nyelv. Őszintén hisszük, hogy a nyelv a világ változásaira érzékenyen reagáló, folyamatosan változó, élő rendszer, amely számos tudományterülettel van kölcsönhatásban. Ahogy a nyelv változik, a róla való gondolkodás is alakul. A nyelvet a tudásátadás eszközének, a gondolkodás, a kultúra alapvető részének tekintjük. Úgy gondoljuk, hogy a nyelv működését, szabályszerűségeit a körülöttünk lévő világ jelenségeit érintve, különböző típusú gyakorlatokon keresztül ismerhetjük meg leginkább, ezért az elsajátítandó tananyagot a mindennapi gyakorlatban, saját, élő közegében mutatjuk be. A tankönyv tartalmában megfelel a kerettanterv és a kétszintű érettségi követelményrendszerének. A szövegek esztendős diákokat szólítanak meg, ezért a tananyagrészek és feladatok nyelvi megformáltsága ehhez igazodik. Kötetünk feldolgozza az állati és az emberi kommunikáció jellemzőit, a modern kommunikáció (sajtó, televízió, internet stb.) világát, sajátosságait. A tankönyv egy része a felső tagozat nyelvi ismereteit foglalja össze. A nyelvi szintekről tanultak ismétlését a szöveges részeken kívül könnyen áttekinthető táblázatok is segítik. Ez a fejezet olyan új, modern korunk kihívásainak megfelelő tananyaggal bővül, mint a magyar és a tanult idegen nyelvek jellemzőinek összevetése. A magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásának elsődleges célja az anyanyelvi műveltség elmélyítése és a nyelvi készségek, a kifejezőképesség fejlesztése, ezért a kerettantervnek megfelelően a 9. évfolyamon is szerepel szövegtani fejezet. Ebben a tanévben a szövegfeldolgozás módszereivel, a különféle szövegtípusokkal ismertetjük meg az olvasót. Ezek a leckék példaszövegeikkel és feladataikkal segítséget adnak a tanulóknak tudományos, hivatalos és mindennapi szövegtípusok alkotásához. A tankönyv segítséget nyújt a kétszintű érettségire való felkészülésben, ezért több feladat célja a szövegalkotási, szövegértési készség fejlesztése. Szövegalkotáshoz segítséget nyújtanak az anyaggyűjtéssel, könyvtári és internetes kereséssel foglalkozó fejezetek. A diákok felvilágosítást kapnak arról is, milyen etikai és formai kötöttségeket kell szem előtt tartania annak, aki az interneten talált forrásokat felhasználja saját szellemi alkotásához. Helyesírást javító feladatok több témakörben is találhatók a tankönyvben, ezenkívül egy teljes fejezet tekinti át a legfontosabb tudnivalókat. A magyar nyelv tantárgyának elsődleges feladata az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a mindennapi életben való eligazodás segítése, ezért sokféle szövegtípussal és internetes keresési lehetőségekkel találkozhatnak a diákok. Ugyanakkor lényegesnek tartjuk, hogy a tantárgy keretein belül megismertessük a tanulókat a művészi kifejezésmód befogadásának lehetőségeivel. Célul tűztük ki a művészeti tárgyakkal való kapcsolódási pontok kiemelését, ezért több képzőművészeti alkotást láthatnak és elemezhetnek a diákok, és több utalást találhatnak zeneművekre is. A magyar nyelv és az irodalom integrált oktatását segíti a sok szépirodalmi szöveg, illetve az ezekre vonatkozó feladatok. A legtöbb szépirodalmi idézet a 9. évfolyamos irodalom tananyag köréből kerül ki. Köszönetünket fejezzük ki a lektoroknak, akik szakmai támogatásukkal segítették munkánkat. Kívánjuk, hogy az olvasók könyvünk segítségével felfedezhessék anyanyelvünk szépségeit! A Szerzők 5

3 TájéKOzÓdáS A TANKÖNYVBeN TArTALOM Első fejezet Kommunikáció HOgYAN HASzNáLd? A mellérendelő szószerkezetek A mondat felépítése, típusai 26. Az egyszerű mondat szerkezeti elemzése 27. A kifejezés összetettsége 28. A mondatszintű mellérendelések ráhangolásként minden lecke figyelemfelkeltő fotóval illusztrált feladattal indul, mely a mindennapi élethelyzeteket felhasználva érzékelhető közelségbe helyezi a magyar nyelv jellemzőit. a TaNKÖNyV négy fejezetből áll. Minden lecke egy-egy oldalpáron helyezkedik el, és egy tanítási órán elvégezhető tananyagot tartalmaz. a leckerészek címe jól láthatóan elkülönül a szövegtől. A megtanulandó ismeretek szöveges formában vagy táblázatokban jelennek meg a tankönyvben. Az új ismereteket magyarázattal kiegészítve, példákkal alátámasztva mutatjuk be. A fontosabb szakkifejezésekre félkövér kiemelésekkel hívjuk fel a figyelmet. A fejezetek egy projekttel kezdődnek, mely bevezeti a tananyagot. Így képek és tematikus kérdések segítségével hangolódhattok rá a témára. A kérdéseken együtt érdemes elgondolkodnotok, aktivizálnotok korábbi ismereteiteket. A projektfeladatok otthoni kutatást is igényelnek. Az elkészült feladatokat mutassátok be osztálytársaitoknak! 1. SzÓBeLI FeLAdAT A jelentésteremtést szóbeli feladatok segítik elő, melyeket órai feldolgozásra ajánlunk. Az egyes leckerészek végén megtaláljátok azoknak a feladatoknak a sorszá6. 8. mát, melyek a munkafüzetben erre a részre vonatkoznak. Itt szerepelnek a kiegészítő információk, érdekességek. A leckékben olvashattok a kapcsolódó tudományterületekről is. ezeken keresztül mutatjuk be az anyanyelv más tudományágakkal való kapcsolatát. ÖSSzeFOgLALáS A fejezetek végén összefoglaló leckét találhattok, amelyben a legfontosabb, megtanulandó ismereteket tömörítve közöljük. Ezeket a tananyag ismétléséhez ajánljuk A mondatszintű alárendelések 30. Összefoglalás A kommunikáció folyamata és fejlődése A kommunikáció célja és funkciója, a nyelvi közlés A beszédhelyzet és a megnyilatkozás viszonya A nem nyelvi kommunikáció csatornái A beszéd zenei kifejezőeszközei A tömegkommunikáció, a sajtó csatornája 7. A sajtó műfajai A rádió és a televízió csatornája, műfajai Az írásbeli és a szóbeli kommunikáció új formái Összefoglalás Második fejezet Nyelvi szintek Szövegszerkezet, szövegfeldolgozás Iskolai szövegfajták, a jegyzetelés és a vázlat 35. A mindennapi élet nem hivatalos szövegtípusai A hivatalos szövegek típusai és alkalmazásuk 37. A szépirodalmi szövegfeldolgozás Információszerzés az interneten Helyesírásunk alapelvei A helyesírás értelemtükröző szerepe 44. Mondatvégi és mondatközi írásjelek Nem latin betűs tulajdonnevek, idegen szavak... SzAKKIFejezéSeK LISTájA Negyedik fejezet Helyesírási ismeretek 46. Összefoglalás Anyaggyűjtés, könyvtári keresés, forráskezelés 41. Összefoglalás Szövegcsoportok, magánjellegű szövegek 38. Az esszé szövegtípusa 11. A magyar és a tanult idegen nyelvek összevetése A magyar és a tanult idegen nyelvek összevetése A hangok világa, a magyar nyelv hangzórendszere Nyelvjárásaink és más nyelvek hangrendszerei A hangzók kapcsolódási törvényei A szóelemek nyelvi szintje: tövek és toldalékok 17. A szófaji csoportok és az ige szófaja A névszók szófaji csoportja Amik még kifejeznek, és amik már nem A szavak kapcsolódási lehetőségei Összefoglalás A szószerkezet fogalma, a hozzárendelés Az alárendelő szószerkezetek Harmadik fejezet Szövegértés, szövegalkotás 31. A szöveg

4 A közlések világa 1. Mi jut eszetekbe a kommunikáció szó hallatán? Soroljátok fel gyakorisági szempont alapján kommunikációs szokásaitokat, az általatok használt közléstípusokat! 2. Gyűjtsétek össze csoportokban a közlésrögzítési lehetőségeket! Miért van szükség a közlések rögzítésére? 3. Soroljátok fel a kommunikáció technikai fejlődésének okait! Vajon minden tekintetben szükségszerű ez a fejlődés? Első fejezet KommuniKáció 4. Érveljetek csoportokban a következő gondolat mellett vagy ellen! A telekommunikáció terjedése háttérbe szorítja a közvetlen emberi kapcsolatokat. 5. Gyűjtsétek össze csoportokban a levélírás és -küldés szerepét! Milyen témák képezik most a levelek tartalmát általánosságban, és mit tartalmazott régen egy levél? Mondjatok példákat híres levelekre, üzenetekre! 8 9

5 i. KommuniKáció 1. A KommuniKáció FoLYAmATA ÉS FEJLŐDÉSE A kommunikációval kapcsolatban számos gondolat született. igazat adtok-e a következő véleménynek? Használjátok fel a képet is érveitekhez! Nem lehet nem kommunikálni. Az ember bármit tesz, annak kommunikációs jelentősége lesz a többi ember számára. A kommunikáció információk közlése, továbbítása, két vagy több viszonylag független rendszer közötti információcsere, interakció (társas kölcsönhatás). Emberek, állatok, gépek is kommunikálhatnak egymással, ha az információátadás tényezői adottak. 2. A kommunikáció tényezőit a következőképpen magyarázhatjuk. Az információforrás a rendelkezésére álló valóság világából alakítja ki az információt, kódolja, majd továbbítja azt az adónak. A kódolás bármilyen (nyelvi, képi, hallható stb.) jelrendszerrel történhet. Az adó, feladó továbbítja az olykor zajtól terhelt csatornán (levegő, kábel, víz stb.) az üzenetet, amelyet a vevő, címzett visszaalakít, dekódol, azaz jelentéssel tölt meg, majd továbbít a felhasználónak. Az emberek közötti szóbeli kommunikáció része a beszédhelyzet is. Egy közvetlen beszélgetésben az információforrás és az adó ugyanaz. Csetelésnél például az információforrás a csetelő, aki kódolja az üzenetet, amelyet a számítógép mint adó továbbít a másik számítógépnek mint vevőnek, amely írásos formában megjeleníti azt a felhasználónak valóság csatorna információforrás kódolás információ kód adó vevő dekódolás felhasználó zajforrás A kommunikáció ábrázolására több lehetőségünk van. Ez az ábra bármely két rendszer közötti kommunikációs folyamatot szemlélteti. 1. SZóBELi FELADAT Értelmezzétek az ábrát egy SmS-küldés vagy egy fórumbejegyzés kommunikációs helyzetében! melyik tényező minek felel meg? 2. SZóBELi FELADAT Határozzátok meg, miért nem érkezik válasz a kérdésekre, felszólításokra! Játsszatok el két szituációt, amelyekben szintén nem kap választ a feladó, kérdező! kódolás és dekódolás. Nyelvi kódolású közléseinkben nem mindig kapunk nyelvi vagy cselekedet helyzetű válaszokat. (Légy szíves, vidd ki a szemetet!; Megkérdezhetem, hány éves ön?; Jön a busz. Szaladjunk!; Tanultál?) Okai: nem tudjuk dekódolni, nem értettük a nyelvi jeleket, az üzenetet; nem akartunk válaszolni, reagálni. A nem válasz is egyfajta reagálás. Határozatlan címzett esetén a felszólításra, kérdésre (Valaki ideadná a kémiaháziját?), kérésre az a személy fog reagálni, aki magáénak érzi azt, vagy magára vállalja a közösség képviseletét Az állati kommunikáció a biológia, etológia egyik fontos területe. A hangadásokon (tücsökciripelés párzási időszakban), a látható jelzéseken (vicsorítás erőfitogtatásként) túl a kémiai közlés (ha a görény megijed, bűzt bocsát ki) is része az állatok társas viselkedésének. Az állati és Az emberi kommunikáció között azonosságok és különbségek is vannak. Az állati információátadásban a mozgásnak, a színeknek, a szagoknak és a hangoknak van a legnagyobb szerepe. Ezek a jelzések az emberi kommunikációban is lényegesek (kellemes mozgás, a parfüm illata, izzadságszag stb.); az emberekhez képest az állatok jelzései viszont mindig valamilyen ingerre való válaszok (reakciók). 7. Az emberi kommunikáció fejlődését öt szakaszra oszthatjuk. Az emberré válás forradalma: eszköze a beszéd, a hallható közlés, amely kiemelte az embert az állatvilágból. A írás kialakulása: a közlés kiterjesztése, létrehozva az információ képszerű öröklődését, a beszélőtől független megjelenítést. A könyvnyomtatás megjelenése szempont (15. század): kéziratoktól független rögzítési mód. A kommunikációs Az elektronikus hírközlő eszköfolyamatban részt zök (távíró, telefon, rádió, televízió) vevő személyek száma megjelenése, elterjedése: az inszerint formációk nagyobb távolságba való, egyre gyorsabb továbbítása. A jelrendszer szerint A számítógépes információfeldolgozás forradalma: a Gutenberg-galaxis vége, az információk A közlő szándéka nyomtatott formájának háttérbe szerint szorulása Az információ és annak hatása szerint 3. SZóBELi FELADAT Soroljatok fel példákat állati információátadásra! Vajon ingerre adott választ mutat-e a képen látható jelenet? kommunikációs formák, típusok Egyszemélyes (intraperszonális) Például: monológ, napló Személyközi, többszemélyes (interperszonális) Például: beszélgetés, levélírás Csoport- és tömegkommunikáció Szavakkal kifejezett (verbális) Nem szavakkal kifejezett (nem verbális) Szándékos Nem szándékos Gyakorlati/praktikus (kognitív) Érzelmi alapú, szórakoztató (affektív emocionális) A kommunikációs folyamatok osztályozásának szempontjai és típusai 4. SZóBELi FELADAT Beszélgessetek el arról, milyen irányba fog változni az emberi kommunikáció a digitális világ fejlődésével! Az emberi kommunikáció az emberi kultúrát vizsgáló kulturális antropológia (embertan) vizsgálati területe is. 11

6 i. KommuniKáció 2. A KommuniKáció célja ÉS FunKcióJA, A nyelvi KöZLÉS Határozzátok meg, hogy a mindennapokban legtöbbször mi hozza létre közléseinket! minek van közlési értéke a kép jelenetében? kommunikálni sokféleképpen lehet: képekkel, mozdulatokkal, színekkel, hangokkal, mondatokkal stb. Amennyiben meghatározhatjuk a közlés szerepét, célját, vagy a közönség számára jelentéssel bír, a megnyilatkozást közlésértékűnek nevezzük. Közléseink csoportosíthatók a közlésben betöltött szerep és a közlő célja szempontjából is. A szerep (funkció) és a cél erősen összekapcsolódnak. 5. A kommunikáció funkciói, céljai Alapvető szerepek Kapcsolat a közlő és a címzett között interakció. Formái: kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel: megteremtjük vele a kapcsolatot (általában üdvözlés, megszólítás formájában: Jó napot kívánok! Hogy van?); a kapcsolat fenntartása: a téma továbbgondolása, érzelmi reagálás (Alig hiszem el!), felhívó jellegű kérdésfeltevés (Neked erről mi a véleményed?); a kapcsolat zárása: interakciót befejező nyelvi formák (Most már indulnom kell.; Viszontlátásra!). mindennapi, általános szerepek Kifejezés: a közlő érzelmeit, vágyait jelöli. A különféle irodalmi, leginkább lírai műfajokban gyakran előfordul ( De szeretnék gazdag lenni ). Tájékoztatás: ismeretek, vélemények, gondolatok közlésére irányul, a valóság tényeit közli (Már megint esik.; Holnap már kezdődik az advent.). Felhívás, befolyásolás: a címzett cselekvésre késztetését, értelmi és érzelmi befolyásolását (manipulálását) célozza kérés, kívánság, felszólítás formájában (Gyere el velem a boltba!; Esetleg segíthetnél!). többletszerepek Értelmezés, metanyelvi szerep: a közlés valódi jelentésére utal (lásd a következő leckerészben). Esztétikai funkció: az üzenet művészi megformáltságát, stilisztikai fontosságát képviseli, célja a gyönyörködtetés SZóBELi FELADAT Határozzátok meg, milyen kommunikációs funkcióra utalnak a képek! A metanyelv értelmező jel2. SZóBELi FELADAT Határozlege. A verbális kommunikációs zátok meg, milyen kommunikácihelyzetben nem csak a mondatok ós funkcióra utal a grafika! hordozzák a jelentést. Sokszor egyes szavak, azok meghatározott összekapcsolódása, állandósult szókapcsolatok (frázisok), hangsúlyozás, hanglejtés irányítja a figyelmet a közlés igazi szerepére, céljára. A metanyelv tehát nyelven belüli nyelv. A metanyelv funkciója legtöbbször a beszéd árnyalása, a szépítés (eufémizmus), a mondandó finomítása, elrejtése, körülírás, nyelvi játék (pl. utánzás) A nyelvi AlApú közlés A beszédhelyzetben. A nyelv egyetemes jelrendszer (alapvető közlési rendszer, a társadalom minden tagja birtokolja, végtelen kifejezésre képes). A nyelv az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze. A legegyetemesebb jelrendszer az anyanyelv, mivel nemzeti, kulturális hovatartozásunkat is magában foglalja. A szavak által létrejövő közlést, információcserét verbális kommunikációnak nevezzük. A nyelvi elemkészletből hozzuk létre nyelvi alapú közléseinket, megnyilatkozásainkat SZóBELi FELADAT Soroljatok fel példákat a nyelv közösségi szervező szerepére! Hogyan jelenik ez meg az alábbi képen? mire HAsználjuk A nyelvet? A nyelv funkciói: gondolkodás; érzelmeink, gondolataink közlése; információátadás; kulturális értékek, hagyomány átadása; közösségi kapcsolatok építése. 4. A verbális kommunikáció írott és szóbeli formája. A nyelvi elemekkel való közlés történhet hangoztatva (beszéd formájában) és grafikusan (írásban). A beszéd és az írás kölcsönhatásban vannak egymással. A beszéd szóbeli nyelvhasználat, egyéni tevékenység. A beszédet cselekvésnek tekinthetjük (beszédtevékenység), hiszen testünk munkát végez a beszéd alkalmával. Az írásmű a belső beszéd írásjelekkel történő kifejezése, írott nyelvhasználat. 8. A nyelvi közlés szóbeli és írásbeli elemkészlete: jelentéssel rendelkező szavak; vonzatok (van ideje valamire, megbékél valamivel, ágál valami ellen); állandósult nyelvi formák (frázisok: szólások, közmondások, szállóigék, szófordulatok, köszönések, idézetek stb.); írásjelek; érzelmi alapú ikonok (emotikonok), grafikus elemkombinációk, írásjelek halmozása az online közlésben már az ókori filozófia is foglalkozott a szavak és a mondatok jelentése közötti különbséggel. Arisztotelész (Kr. e. 4. sz.) szerint igazságértéke csak a mondatnak lehet. 4. SZóBELi FELADAT Határozzátok meg a következő vonzati szerkezeteket, majd foglaljátok mondatokba! Például: ebből jön ki, ha van elég pénze kijön a fizetéséből. ennek veszi, ha elhiszi ebből jön ki, ha dühös lesz 13

7 i. KommuniKáció 3. A BESZÉDHELYZET ÉS A megnyilatkozás ViSZonYA Vitassátok meg, hogyan változik meg a következő mondatok jelentése és a mondatokhoz kapcsolódó válaszok a beszédhelyzetek megváltozásával! melyiket tudnád a képekhez kapcsolni? Mit főztél? Nem fázol? Jól nézel ki! A mondatjelentés A beszédhelyzethez igazodik. A nyelvi közlések (megnyilatkozások) jelentését csak beszédhelyzetben értelmezhetjük, illetve a beszédhelyzetben a részt vevő személyek viszonyai alapján megváltozhat a mondatok jelentése. Adott beszédhelyzetekben elhangzó szavak, mondatok jelentéseinek félreértése a komédikum, a vicc műfajának egyik fontos eleme SZóBELi FELADAT Határozzátok meg páros munka keretében, hogyan változik meg a jelentés a megnyilatkozás beszédhelyzetének megváltozásával! Kérem a következőt! Rossz fát tett a tűzre. Ebből ti nem esztek! A sikeres közlés feltételei. Gondolatainkat sokféleképpen fejezhetjük ki. Ezek a közlések csak akkor töltik be szerepüket (azaz akkor sikeresek), ha a következő tényezőknek eleget tesznek: informativitás: megfelelő információmennyiség a megértéshez; egyértelmű legyen, hogy a valóság mely darabjára vonatkozik; az információ minősége: a közlés a valósághoz kapcsolódjon; viszony: a közlés a témához, a beszédhelyzethez illeszkedjen (pl. nem kezdünk el viccet mesélni temetésen); stílus, modor: a közlés legyen világos, rendezett. (Paul Grice: A társalgás logikája alapján) Továbbá: ha a közlő figyelembe veszi a címzett kulturális jellemzőit; azonos kódrendszert használnak; megfelelően tudja megformálni (elmondani, leírni) a mondanivalót; a nyelvi és a közlést kísérő nem nyelvi elemek (nem verbális csatornák) azonos jelentést hordoznak SZóBELi FELADAT Beszéljétek meg, mi okozza a kommunikációs problémát a következő párbeszédekben! Írjatok hasonló dialógust, s adjátok elő diáktársaitoknak! - Te sem vagy jobb a Deákné vásznánál! - Ki az a Deákné? - Asszonyom, önnek nagyon csúnya a nyelve. - Doktor úr, maga összebeszélt a vejemmel! A nyelvi közlések megkülönböztetése A szerkesztettség szerint: szerkesztett (szövegmű, felépített szöveg); spontán, szerkesztetlen. Mindennapjainkban általában szerkesztetlen közléseket hozunk létre, ezért azokban nagyobb a hiba és a félreértés lehetősége. 6. Hibák, félreértések A beszédben. Gyakran nem azt, nem úgy mondjuk, ahogyan szeretnénk. Ennek gyakori okai a következők: Nem találjuk a közlési helyzethez, a címzett személyéhez, a mondanivaló kifejezéséhez megfelelő jelentésű és stílusú szót. Kevés (nem elég informatív) vagy túl sok (elvész a lényeg) információt közlünk. Nem vesszük figyelembe a hallgató ismereteit, tudását. pleonazmus szószaporítás, szófelesleg (direkt közvetlenül neki mondta). tautológia felesleges ismétlés (nem megfelelő, hibás intézkedések). Nyelvtanilag lefelé (nyelvi hibák, például helytelen névelőhasználat) vagy felfelé (hiperkorrekció túlszabályozott, túlhelyesbített közlés mivel erősen törekszünk a nyelvi pontosságra: Hadd csinálhatja azt!; Péter végett jöttem be az igazgatónőhöz.). képzavar: kifejezések összekeverése, cseréje SZóBELi FELADAT Javítsátok ki a következő képzavarokat! örül, mint hal a vízben. nem állok neked keresztbe. A kötet ez év elején látta meg a napvilágot. A nyelvi viselkedés, A nyelvi tudatosság A közlő személyt jellemzi. Nyelvi tudatosság: a nyelvhasználó a kommunikációs helyzetnek megfelelő, pontos, kifejező, árnyalt közlésre törekszik. Azok érthetik meg könnyebben egymás közléseit, akik hasonló kulturális jellemzőkkel rendelkeznek. A közlés jelentésének megértése tehát kultúrafüggő. Írásos közléseink átgondoltabbak, szerkesztettebbek, azaz nyelvileg tudatosabbak, mint a szóbeliek. Ha a személy nyelvi tudatossága erős, nemcsak írásos, hanem szóbeli közlései is szerkesztettebbek. A közlés megértését befolyásolják: azonos anyanyelv, iskolázottság, életkor, kultúrához, nyelvhez (mint a kultúra részéhez) való viszony, társadalmi helyzet, lakóhely SZóBELi FELADAT Határozzátok meg, mi okozza a következő megnyilvánulások közötti különbségeket ugyanabban a beszédhelyzetben! mi a beszédhelyzet? (idős úr az ismerősének) még a nap is kisüt, amikor ön megjelenik a parkban, marika! (rosszul öltözött fiú a lánynak) Jó nézel ki! (férfi a hölgynek) Jaj, de csinos! A beszédhelyzet és a megnyilatkozás viszonyának ábrázolása kiemelten jelenik meg a dráma jeleneteiben, a drámai művek értelmezésében, például a Hamlet iii. felvonás 2. színében Hamlet bolondot csinál Poloniusból, míg a főkamarás a királyfit nézi őrültnek. 15

8 i. KommuniKáció 4. A nem nyelvi KommuniKáció csatornái mondjatok példákat olyan közléshelyzetekre, amikor a jelentést nem mondatok hordozzák! Használjátok fel a képet is! 2. SZóBELi FELADAT igazat adtok-e a képpel kapcsolatos kijelentésnek? A régi filmek híres maigret nyomozójának kézmozdulata a következő nyelvi közlést kíséri: ön volt a tettes! 3. SZóBELi FELADAT mondjatok el két-három mondatban egy veletek történt esetet, amikor valamelyik gesztustípus közvetítette az információt! A leírt történetet párokban el is játszhatjátok. A mimikai kommunikációhoz tartoznak az arc jelzései és a tekintet. Az arc tükrözte érzelmek kifejezésében a szájnak, a szemnek (a tekintetnek, és ezen belül a pupillának), valamint a szemöldöknek van szerepe. Az izgalom, érdeklődés, ijedtség, meglepetés hatására a pupilla kitágul, mozgásait nem tudjuk akaratlagosan befolyásolni. A mimika nagy hányada nem tudatos Az írásbeli közlés elemei: elrendezés, margó, tagolás, sorok, sortávolság, betűköz, betűtípus, színek, keret, javítások. A kézírás nagyon sokat elárul a közlő személyről. A metakommunikáció A nyelvi kommunikációt Helyettesíti vagy egészíti ki. A nem nyelvi (nem verbális) elemekkel történő közlést összefoglaló néven metakommunikációnak nevezzük. Egy pillantás, egy akaratlan kézmozdulat sokszor többet árul el gondolatainkról, mint nyelvi megnyilvánulásaink; automatikus, közvetlenebb és gyorsabb, mint a verbális. Metakommunikációs jelzéseink nagy részét nem tudatosan irányítjuk. A nyelvi és az azokat kísérő nem nyelvi jelzések között gyakran jelentésbeli egyezés, kongruencia van. Olykor azonban nem ugyanazt mondjuk, mint amit mutatunk, ekkor kommunikációnk inkongruens A nem nyelvi jelek szerepe A kommunikációban: irányítják és befolyásolják a kommunikációt és a benne megjelenő személyek közléseit, egymáshoz való viszonyát (elfogadó, elutasító, közömbös); a mondanivalót és az érzelmi állapotot nyomatékosítják, erősítik vagy finomítják, szerkezetileg tagolják SZóBELi FELADAT A képen a nem nyelvi közlésnek van jelentése. Vitassátok meg, mit kommunikál a két személy! közléseink statisztikája: 7-10%: szóban megformált (verbális) közlés, <50 %: egyéb nem verbális közlés, 30-40%: vokális. 16 A gesztusnyelv és típusai. A gesztikulálás a test kifejező, közlési értékű mozgása (taglejtés, testbeszéd). Ide soroljuk a fej, a kar, a kéz és a láb mozgásait. A gesztusok jelentős része egyezményes jel. Mozdulataink típusai: akaratlagos mozdulatok (megegyezésen alapulnak, pl. a katonák tisztelgése), akaratlan mozdulatok (a mozgóidegközpont és a szem vagy a kéz közötti mozgások), reflexmozgások (a szervezet bizonyos ingerre adott önkéntelen válaszreakciói) A kéz Sokszor kísérjük velük a beszédet. Érzelmi és izgalmi állaés a kar potról informálnak (kérés, elutasítás, könyörgés, hívás, becsgesztusai mérlés stb.). A kézfogás fontos közösségi gesztus. A kéz és kar használatának gyakorisága kultúra- és egyénfüggő. A fej Kultúránként különbözőek lehetnek (tagadás, megegyezés). gesztusai A testtar- A beszéddel egy időben észlelhető mozgás (nemek szerint tás gesz- eltérő). Az emberek testtartásából következtetünk lelki alkatusai tukra, viselkedésükre, érzelemvilágukra. A testsúly áthelyezése idegességről, izgalomról árulkodhat. A beszélgetőpartnerek öntudatlanul átvehetik egymás testtartását (tükörjelenség). A térköz (proxemika), a beszélők távolságtartása beszéd közben kulturális szabályok alapján változik (földrajzi területenként eltérő). Ezt befolyásolja a kommunikáció célja, a felek közötti viszony és a beszédhelyzet. kommunikációs zónák távolság (cm) intim, bizalmas 0 45 társas, távolsági személyes nyilvános A térköz zónái távolságban kifejezve 330 kulturális szignálok, emblémák: közösségre jellemző, szokásokat, értékrendet, az egyén társadalmi helyét jelölik (pl. ruházat, hajviselet, a test különféle díszei: gyűrűk, fülbevalók, piercingek), smink, jelvények, logók, márkajelek, autó, névjegy SZóBELi FELADAT gyűjtsétek össze a magyarországra jellemző kulturális emblémákat! Az antropológusok szerint minden ember rendelkezik egy biológiailag meghatározott mimikai kóddal (például undor, ijedtség, félelem kifejezésére), amely nem tanulás eredménye, hanem emberileg öröklött jelzés. Az egyénre jellemző jelek: körömrágás, hajcsavargatás, hanghordozás stb. érintésen, tapintáson AlApuló (taktilis) jelek: bensőséges helyzetekben van jelentőségük (anya-gyermek, családtagok, szerelmesek kapcsolata); a kapcsolat bizalmasságát erősítik. 14. A pupilla reakcióit a modern kori hazugságvizsgálatoknál is alkalmazták. A vizsgálatokban az elektrodermális aktivitás (EDA) kapcsán leírt túlzott reakcióból következtettek a hazugságra és a különböző lelki folyamatokra. 17

9 i. KommuniKáció 5. A BESZÉD ZEnEi KiFEJEZŐESZKöZEi Játsszatok el két beszélgetést, amelyekben a következő érvényesül! 1. nem az a kellemetlen, amit, hanem ahogyan mondják. 2. nem kellene beszélni, megszólalni (a képen is láthatóan). A HAngzó nyelv. A nem verbális közlés fontos alkotóelemei a vokális jelek. Ezeket mondat- és szövegfonetikai eszközök, a beszéd prozódiája névvel is illetik. Elkülöníthetünk a nyelvi jelekhez kapcsolódó, szupraszegmentális tényezőket (hangsúly, hangmagasság, hangerő, beszéddallam, hangszín, hangterjedelem) és a nyelvi jelek közti, aszegmentális tényezőket (beszédtempó, beszédszünet). A vokális jelek feladatai: a beszéd tagolása, a mondanivaló hangsúlyozása, 1. SZóBELi FELADAT Soroljaaz üzenet megértésének segítése. tok fel olyan alkalmakat, amikor a jelöli: a beszélő érzelmi állapotát, hangulatát, a témához, a címzetthez, a szép beszéd a meggyőző, hiteles nyelvhez való viszonyát. A beszédet kísérő hangjelek minősítik a beszélőt. kommunikáció alapfeltétele! SZóBELi FELADAT Beszéljétek meg, hogy osztálytársaitok közül kinek a legmagasabb és a legmélyebb a hangja! Vajon a színpadon melyik hangmagasság érvényesül inkább? 18 HAngszín, HAngerő, HAngmAgAsság. Hangszíne alapján jellemzünk valakit szép beszédűnek, kellemes orgánumúnak. A hangszín modulálásával (lágy, kemény, kedves, durva stb.), változtatásával a beszédet játékossá tehetjük, mások beszédét, hanghordozását utánozhatjuk. A hangerőt az érzelmek és a szöveghez való értelmi viszony irányítja. Változásának okai: egy nyelvi elemnek fontosságot tulajdonítunk, a beszélő temperamentuma, a beszéd körülményei (pl. zárt vagy nyitott a helyszín). A hangmagasság a hang frekvenciájától függ. A nők magasabb frekvenciatartományban beszélnek, a férfiak mélyebben A HAngsúly (hangerőtöbblet) rövidebb, hosszabb szakaszokra bontja a mondatot. Ez adja a beszéd ritmusát. A pontos hangsúlyozás segíti a közlendő lényeges és lényegtelen részeinek elkülönítését, megértését. A hangsúllyal rendelkező mondatot nyomatékos mondatnak nevezzük (pl. Nem mehetek el innen.; Miért nem beszélsz?). A szó első szótagjára szóhangsúly esik, csak ennyiben kötött hangsúlyú a nyelv (megmutatható, papírhenger), viszont más szótagok is kaphatnak különféle hangsúlyokat. Ha a szótagra nagyobb nyomaték esik, hangsúlyos szótagról beszélünk, e nélkül hangsúlytalan szótagról. A leggyakoribb hangsúlyos szófajú mondatelemek: számnevek, határozószók, módosítószók, tulajdonnevek, igekötők, indulatszók. szakasznak nevezzük a két hangsúlyos szótag közötti részt. A szakasz első szótagja kap szakaszhangsúlyt. Különbözőképpen jelölhetjük: gyenge, közepes vagy erős/emelt. Szakaszhangsúlyok: gyenge: nincs erőteljesebb értelmi, érzelmi szerepe a szónak a mondatban, ekkor semleges mondatról beszélünk: Felhúzom az órát csörgőre.; Emelték a tej árát.; közepes: a leggyakoribb hangsúly (A füzeteket és a könyveket kell elővenni.); emelt: az elem a közlendőben figyelmet érdemel (A váza, a muranói eltörött.). A fő- vagy mondathangsúlyos szóelem a szakaszhangsúlyoknál erősebb nyomatékot kap, a mondat legfontosabb (jelentéshordozó) részére irányítja a figyelmet. Általában a szó első szótagja, a közlendő új eleme kap főhangsúlyt (Nem érted, hogy együtt mentünk el!; Lámpabura, nem lámpaernyő.; Bár megígérted, mégsem teszed.). Az érzelmi hangsúly inkább valamilyen dallamosságot fejez ki, legfőképpen érzelmi, hangulati többletet ad a mondatnak (Úgy imádom a rántott sajtot!; Hagyjál már!) HAngterjedelem. A hangterjedelem a legmagasabb és a legmélyebb hangok közötti hangtávolság. Ennek két része van, a hangfekvés és a hanglejtés. A középhangfekvéstől (magas vagy mély irányba) való eltérés valamilyen jelentést hordoz. A hanglejtés a beszéd hullámzásából keletkező dallamvonal. Ezt írásban az írásjelek mutatják. A magyar beszéd hanglejtésének alapvető formája az ereszkedő: ilyen a kijelentő, óhajtó, felszólító és kiegészítendő kérdő mondataink többsége SZóBELi FELADAT Döntsétek el, hová esik a hangsúly a következő mondatokban! nem iszom én vizet. milyen nagyszerű előadást néztünk tegnap! Biztonsági szakemberek szerint a legbiztonságosabb, feltörhetetlen beléptető rendszer alapja a beszéd. jelölés elnevezés gyenge szakaszhangsúly közepes szakaszhangsúly emelt szakaszhangsúly fő-, mondathangsúly szókapcsolás rövid szünet átlagos, sima szünet hosszú szünet Szakaszhangsúlyok jelölései 4. SZóBELi FELADAT Beszéljétek meg, milyen írott hangsúlyelemeket használ ezeken kívül az internetes írás! Vitassátok meg, szükség van-e ezekre a jelekre! JJaJJ!!!! mennyire örülök neked :))))))))))))) beszédtempó, beszédszünet. A tempó szerepe a nagyobb gondolati, logikai egységek elkülönítése, beszédünk változatossá tétele, érzelmi és értelmi tagolása (beszéddallam). Részei a beszédsebesség (a szöveget tagolja) és a ritmus (kiemeli a szövegmondatokat, bekezdéseket). A tempót befolyásolják a beszélő fizikai és lelki tulajdonságai, érzelmi állapota. A belégzésen kívül a beszédszünet alkalmazásának oka a figyelemfelhívó hatáskeltés. A hatásszünet általában közepes vagy hosszú. Rövid szünetet tartunk mondatok, tagmondatok végén. A hangerő, a hangmagasság, a tempó és a szünet beszédbeli összekapcsolódásának neve konkomittancia SZóBELi FELADAT mit je- A csend szerepe A kommunikációban. A csend nem tartozik szorosan a beszéd zenei kifejezőeszközeihez, és nem azonos a szünettel. Szerepe szintén hatáskeltés, figyelemfelhívás. Sokszor a csend fejezi ki a legtöbb információt. A kommunikáció folyamatának időbeliségét a kronémikának nevezett tudományág vizsgálja lentenek a csenddel kapcsolatos szólások? Angyal szállt el a szobában. Húzza a csendest. mondjatok ti is példákat! 19

10 i. KommuniKáció 6. A TömEgKommuniKáció, A SAJTó csatornája Vitassátok meg az idézet alapján, vajon megjelenik-e az egyéniség a tömegben! Érvényesülnie kell-e a személyiségnek egy biciklis felvonuláson vagy a critical mass-en? A tömeg összesség, amelyben elvész az egyéniség. (Shorter Oxford English Dictionary) A tömegkommunikáció fogalma és funkciói. A tömegkommunikáció sokat fejlődött az ókortól napjainkig. A mai digitális információs világban ezt a közléstípust a fogyasztói társadalom kiszolgálójának is tekinthetjük. A tömeges közlést a gazdasági változások, az információigény, a fogyasztói tömegpiac hívta életre. A tömeg- vagy másképpen közösségi kommunikáció célja sok információ eljuttatása nagy befogadóréteg számára. A közlés jellege és minősége függ az adott társadalom gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyaitól, jellemzőitől. Az információ típusai: közérdekű, tájékoztatás társadalmi érpolitikai, szórakoztatás tékek átadása reklám A tömegkommunikáció rohamos változásai szinte mindenre hatással vannak. Ezért vizsgálja a kapcsolódási területeket a szociológia (társas kapcsolatok alakulása), a pszichológia (depresszió, függőség kialakulása), a nyelvészet (kiberkommunikáció, beszédkultúra) és a kulturális antropológia/ embertan (közösségi életterek alakulása, kapcsolatrendszerek). A tömegkommunikációs veszélyekről. Amennyiben túl sok inger éri az egyént ami a mindennapokban többször előfordul, a vizuális ingerek kioltják egymás hatását. Ezt a jelenséget vizuális inflációnak nevezik SZóBELi FELADAT A címeket is felhasználva gyűjtsétek össze a nyomtatott és az online sajtó olvasót befolyásoló elemeit, a figyelemfelkeltés eszközeit! A sajtó fő tulajdonságai. A sajtó nyomtatott formájú vagy online megjelenésű, egyszerre a közösség tájékoztatását és befolyásolását is célzó (ezért kettős funkciójú) média, általában nyelvi megjelenítésű tömegkommunikációs csatorna. Társadalmi alapja a közönség kulturális értékek átadása 1. SZóBELi FELADAT mit jelenthet a tömegkommunikáció társadalmi és kulturális értékeket közvetítő jellege? Határozzátok meg közösen ezeket a funkciókat! A közösségi kommunikáció szerkesztettsége, formája. Történhet nyelvi (írott: közlemény kifüggesztése, elküldött kormányzati levél) és képi (óriásplakát, reklámképek, tájékoztató táblák) eszközökkel. Ezeken túl lehet audiális (hallható, pl. rádió) és audiovizuális (hallható látható, pl. tévé). A szervezett csatornákat általában a modern hírközlő eszközök (újságok, televízió, rádió, internet, óriásplakátok) töltik be vitákat előhívás társadalmi hovatartozás erősítése oktatás A tömegkommunikáció funkciói politikai közlés 2. SZóBELi FELADAT milyen helyzetet tudnátok kapcsolni a képhez? Halálos gyalogosgázolás Spóroljon Egy rossz mozdulat, és oda a panellakás MNB: többlettel zárt a folyó fizetési mérleg 10 millió látogató egy év alatt A sajtó legfontosabb típusai. A megjelenés gyakorisága szerint: napi, heti, havi, negyedéves. Tematika szerint: általános, bulvár, hobbi, szaklap, magazin. 4. SZóBELi FELADAT nevezzétek meg az általatok ismert és olvasott sajtótermékek típusait! sajt ó befolyásolás A tömegkommunikáció tulajdonságai. A tájékoztatás nyelvi stílusa alkalmazkodik a tömeghelyzethez: általában köznyelvi, egyszerűbb lexikájú, állandósult szókapcsolatokat (frázisokat) nagy mennyiségben használó közlés. egyirányú (a címzettek nem adnak visszajelzést) és egyidejű kommunikáció. A közösségi kommunikáció nyilvános, mindenki számára elérhető, aki a közlési helyzetben jelen van, vagy alkalmazkodik az információ átadásának körülményeihez (pl. bekapcsolja a tévét, vagy elolvassa az újságot). A feladó és a vevők között térbeli távolság van. intézményes, mivel a feladó (államszervezet, társaság, szolgáltató) intézményi jellegénél fogva szólítja meg a címzetteket. Anyagát elsősorban a társadalmi jellegű események szolgáltatják Vesztegetési per A napilapok mellett a színes, szórakoztató magazinok a legkeresettebb sajtótermékek. A tömegkommunikáció változásait a médiakutatók is értelmezik. Egyes szakemberek szerint jelenleg a globális falu kialakulásának folyamatában vagyunk. A sajtószövegek nyelvi stílusa. A sajtószövegek aktuális eseményekről, jelenségekről számolnak be, azokat magyarázzák, hozzásegítenek helyes értelmezésükhöz. általános jellemzői: A szövegműfaj: a szöveg szerepe határozza meg stílushatását. Minél erősebb a közéleti hírérték, a nyelvi megformálás annál tárgyszerűbb. Aktuális eseményekről számolnak be. Stíluskeveredés jellemzi, számos stílusréteg szókincséből merít. A köznapi stílus a leggyakoribb. Sok újszerű szó, kifejezés (neologizmus) jellemzi. Inkább érzelemmentes; a kijelentő mondatfajták uralkodnak. Nem teremt közvetlen kapcsolatot a hallgatóval. Lényeges a figyelemfelkeltő, olykor az érzelmekre ható cím

11 i. KommuniKáció 7. A SAJTó műfajai 1. SZóBELi FELADAT A társadalmi változások a sajtó jellegét, szerepét is átalakították. Határozzátok meg a sajtó legfontosabb szerepét! milyen szerepet ábrázolnak a képek? milyen témájú szövegeket olvastatok az elmúlt napokban a sajtóban? milyen témájú szöveget feltételez a cím és a kép? ismét lecsap a hurrikán Újra a kamerák előtt megdőlt új rekord a világcsúcs A sajtóműfajok csoportosítása Tájékoztató: célja a tárgyszerű hírközlés. Átmeneti: a tényszerű és a személyes vélemény között. Véleményközlő: sokakat érintő napi aktualitásúak. Kiegészítő: az olvasóval való kapcsolattartás, a szórakoztatás a cél. információ (a hír alapja) Két alappillére a valóság és az egyén érdekeltté tétele az információban. Valóságtartalma az ismétlések hatására erősödik. Funkciója: tájékoztatás. Hír (a tájékoztatás alapegysége) tudósítás A hír olyan formában alakul, ahogy adott hírszerkesztő médium a hírt felhasználja. Annak van hírértéke, ami éppen most történik. Feltételei: újdonság, fontosság, aktualitás, ismert szereplők, szokatlanság, kulturális vagy földrajzi közelség. Funkciói: tájékoztatás, befolyásolás. A valóságot továbbítja a közlendő hír helyszínéről. Megjelenhet szerkesztett (tömörített, előzetes, utólagos) vagy szerkesztetlen formában. A tudósító személyiségén keresztül hat. Képes az esemény hangulatának érzékeltetésére. Leginkább rádiós és televíziós műfaj. A sajtó tájékoztató műfajai és jellemzői interjú Előre megbeszélt, spontán alakuló beszélgetés, mely aktuális témát érint. Megkülönböztetünk élőben közvetített és rögzített interjút. személyes interjú esetében a riporterrel folytat beszélgetést egy interjúalany, míg össztűz vagy kerekasztal-beszélgetés esetén több interjúalany van jelen. A sajtó átmeneti műfajai és jellemzői riport Középpontjában egy probléma áll. Megjelenik benne a drámaiság; folyamatos a párbeszéd; a történet alkotja a riport vázát. Műfajai: oknyomozó riport (a történet okát keresi), elemző riport (a történet a társadalom egészére érvényes jelenséget mutat be), eseményriport (a történet a fontos). A tudósításhoz hasonlóan rádiós és televíziós műfaj is. A sajtó véleményközlő műfajai kommentár (hírmagyarázat): aktuális politikai eseményt mutat be; tárgyszerű; nem fontos a szerző véleménye. jegyzet: hasonlít a kommentárhoz; egy hírt közöl, állásfoglalásra késztet; az író/szerző álláspontja nagyon fontos jellemző. glossza (hozzászólás): érzelmi vagy gondolati központú; irodalmi jellegű; tényfeltáró; a szerző véleménye a fontos; a gúny stíluseszközeivel is él; novellaszerű befejezést ad. kritika: befolyásolni próbálja az olvasót; fajtái az elismerő és a lebecsülő hangú kritika; fontos a szerző véleménye; a legerősebb hangú írás; számos stíluseszközzel él (irónia, pátosz stb.). vezércikk: a napilap legfontosabb része; a címlapon kezdődik, a lap belsejében folytatódhat; célja a meggyőzés; tükrözi a lap társadalmi és politikai meggyőződését. cikk: leginkább személyes hangú írás, de fontos része a tényszerű közlés is; sokszor illusztrált. recenzió: cikk, tanulmány, műalkotás ismertetése, bírálata; személyes hangnemű, a tárgyilagostól a kritikusig terjedő hangú írás; terjedelme legfeljebb egy-két oldal; a tudományos stílusú műfajokhoz is sorolható, közel áll az esszé, az iskolai szövegértelmezés műfajához A véleményközlő műfajok a sajtó, a tudományok és a szépirodalom kapcsolódási területén jelennek meg. Ezek a kapcsolatok elsősorban a glossza, a kritika és a recenzió műfajaiban tapasztalhatók. Például a nyugat című folyóirat szerzői előszeretettel írtak glosszákat. A vezércikket a magyar sajtóban Kossuth Lajos honosította meg. Leghíresebb vezércikke a Kasszandra-levél, melyben a kiegyezés ellen foglalt állást. kiegészítő sajtóműfajok. Az olvasókkal való kapcsolattartást szolgálja az olvasói és a szerkesztői levél. Az olvasói levelek az olvasói vélemény fontosságát hirdetik, érzékeltetve a lap társadalmi jellegét. A szerkesztői levélben a szerkesztő valamely, az újsággal kapcsolatos problémára próbál óvatos választ adni. A nyílt és az olvasói levél véleményközlő műfajnak is tekinthető. A kiegészítő sajtóműfajokhoz tartoznak továbbá: ajánlás, rejtvény, vicc, keresztrejtvények, receptek, hirdetések, időjárásjelentés, tőzsdehírek. Ezek az újságot életközelivé, izgalmassá, érdekessé teszik. 12. A magyar sajtó kezdetei. Kezdetben egylapos újságleveleket, újságlapokat készítettek a szélesebb tudósítás céljából. Magyar újságlevél (Newe Zeitung ausz 2. SZóBELi FELADAT melyik az Ungern, 1587), témája a szigetvári pasa a sajtóműfaj, amelyet a legszíveaugusztus 9-i portyázásainak és sárkánysebben olvastok, nézegettek? szigeti vereségének a leírása. Magyar nyelvű újságlevél: 1634 Reovid, de igen bizonyos Relatio, Arról Témája: Wallenstein császári tábornok árulása. (Brewer Lőrinc lőcsei nyomdász által) Rendszeres megjelenésű magyar újság, kuruc sajtótermék, Mercurius Hungaricus ( ). Magyar Hírmondó (1780, Pozsony, Ráth Mátyás szerkesztésében), már hetente kétszer jelent meg. Irodalmi folyóirat: Magyar Museum (Kassa, 1788, Kassai Magyar Társaság: Batsányi János, Baróti Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc). 23

12 i. KommuniKáció 8. A rádióműsorok legfontosabb szempontjai: aktualitás, érdekesség, hallgatóközeli témák. A rádió személyhez szól, közvetlenül szólítja meg a hallgatót. Azonosan a sajtóval, a rádiós műfajok is a híren alapulnak (ki, mikor, hol, miért és hogyan, mit cselekedett, mi történt vele). A RáDió ÉS A TELEVÍZió csatornája, műfajai A műsorok típusai lehetnek: zenei, politikai, közérdekű, divat, hírek, gazdasági, kulturális, kívánságműsor, gasztronómia (konyhakultúra). igaz-e rátok is az alábbi megállapítás? Beszéljétek meg rádióhallgatói szokásaitokat! A rádió műfajai: tudósítás: a tudósító maga tárgyilagosan számol be egy eseményről. jegyzet: személyes hangú vélemény közreadása. kommentár: személyes hangvételű értelmezett hír, hírmagyarázat. sound bite (hangharapás): előre felvett vagy közvetített beszédrészek bejátszása illusztrációként. zene, muzsika. nyilatkozat: tárgyilagos, valamilyen politikai, társadalmi vélemény közzététele. interjú: adott témakört érintő beszélgetés a riporter és az interjúalany között. Hír: tárgyszerű, tömör, rövid. vitaműsor: általában politikai, társadalmi beszélgetés, sokszor több személy között Szabadidőmben leginkább rádiót hallgatok, hiszen az sokkal könnyebben hozzáférhető és változatosabb is. rádióadók, rádiócsatornák csoportosításai. Területi és műsorjelleg szempontjából Magyarországon a rádióadókat öt nagyobb csoportba sorolhatjuk: országos rádiók (pl. Kossuth, Bartók, Mária, Class FM), budapesti és környéki rádiók (pl. Info, Gazdasági, Pilis), szakmai rádiók (pl. Frekvencia, Műszeroldal), helyi rádiók (pl. Lajta Rádió, Rádió Eger), iskolarádiók (kevés rendelkezik konkrét programmal). A magyar rádióadók frekvenciatáblázata: A rádióadók három nagy típusa tulajdonosi és szolgáltatási szempontból: közszolgálati, 1. SZóBELi FELADAT nektek kereskedelmi, van kedvenc rádióadótok, illetve közösségi. műsoraitok? Fogalmazzatok meg Rádióhallgatási és tévénézési módok: kedvenc műsoraitok mellett szóló hagyományos vagy online, érveket! direkt vagy háttér A rádió és a televízió az anyanyelvre is nagy hatással van. A beszédminta kialakulása szempontjából igen lényeges minden médium, így a rádió és a televízió által sugárzott műsorok nyelvhasználata is. A közszolgálati média inkább követi a köznyelvi, kulturálisan értékesebb nyelvi normát, kerüli a szlenges beszélt köznyelvet. 2. SZóBELi FELADAT Beszéljétek meg, miért lehet nagy hatással a rádió és a televízió nyelvhasználata a fiatalok nyelviségére, beszédmodorára! 24 A rádiózás kialakulása Puskás Tivadar nevéhez köthető (Telefonhírmondó, 1893). A rendszeres műsorsugárzás 1925-ben indult. A rádió 1973-ban már három műsort sugárzott. állandó műsorok, műsorműfajok: 1959-től Szabó család (folytatásos családregény), esti mesefelolvasás, rádiótorna, rádiójátékok, ifjúsági és kívánságműsorok. A 80-as évek végén alakult át, átvéve a nyugati rádiózás jellemzőit. megjelentek a titokban sugárzott alternatív és közösségi (a 90-es évek elején még kalózrádiók, pl. Tilos, Fiksz, civil), majd később a kereskedelmi rádiók. televíziós csatornák. Mára erősen megváltozott a tévénézés szokása. Tévét akár egész nap nézhetünk, számtalan csatorna közül választhatunk attól függően, hogy mennyire fizettünk elő a szolgáltatónál. Megkülönböztetünk országos tévécsatornákat (Magyar Televízió, RTL Klub, Tv2, Film+ stb. ezekből körülbelül nyolcvan létezik Magyarországon), városi adókat (városonként általában egy-egy; ezeknek a száma is nyolcvan körül van), valamint kábeltévéket (Digi Tv, Antennadigital, Marcali TaVi Tv) A televíziós csatornák üzemeltetője lehet az állam (ezek a közszolgálati csatornák), illetve lehetnek magáncsatornák. A műsorok két nagyobb csoportba sorolhatók: élő és felvett (konzerv) műsorok. A legfontosabb televíziós műsortípusok: hírműsor, híradó, stúdióműsorok (riport, kerekasztal-beszélgetés, választási műsor), dokumentumműsor, talk-show (beszélgetős műsor; gyakorlott műsorvezető egymás után több személlyel beszélget), magazin (hosszabb ideig tartó, több részből álló műsor), ismeretterjesztő műsor, reklám, rétegműsorok (nemzetiségi adások, esti mese, nyugdíjas műsor), zene, filmek, filmsorozatok, közvetítések (színház, sport, társadalmi) SZóBELi FELADAT melyik televíziós műfajt ábrázolja a rajz? 25

13 i. KommuniKáció 9. AZ ÍRáSBELi ÉS A SZóBELi KommuniKáció ÚJ FoRmái Vitassátok meg, milyen hatással van a technika fejlődése az emberi kommunikációra, a nyelvhasználatra! gondolataitokba építsétek be a feladat melletti képet is! új korszak A kommunikációban. Korunk digitális információs társadalmában a technikai fejlődés az információátadás átalakulását eredményezi. Ez a nyelvhasználatra is nagy hatást gyakorol. A 21. század kommunikációs csatornái az internet köré csoportosulnak, attól függenek. A felhasználói igény elsősorban a gyors és széles kommunikációra, szórakozásra irányul. Az újabb kommunikációs formák szórakozási kultúránkat is befolyásolják SZóBELi FELADAT Soroljátok fel az általatok használt elektronikus, digitális kapcsolattartási, kommunikációs módokat! A tudomány is vizsgálja az erősödő digitális trendeket. A blogok és online sajtóanyagok áradata hatására a hagyományos tudományos ismeretterjesztés, a tudományhoz való viszony is átalakul. 2. SZóBELi FELADAT mennyire vagytok rabjai a modern kommunikációs csatornáknak? Vitassátok meg, milyen hatással lenne mindennapi szóbeli és írásbeli kapcsolataitokra, ha egy hónapig semmilyen modern kommunikációs csatorna nem állna rendelkezésetekre! milyen tevékenységgel váltódna fel a képen látható csatorna? 26 Az internet kommunikációs csatornája, a világháló egy hiperlinkekkel (azaz közvetlen utalásokkal) összekötött rendszer, amelyet weblapokat megjelenítő webböngésző programok segítségével lehet elérni. Célja egymástól független hálózatok összekötése: levélküldés, állománytovábbítás, információtovábbítás. A hipertextualitás (alternatív szövegköziség, választási útvonalak a szövegben), a hiperlink a web fontos sajátossága. Ez a szövegköziség olyan kapcsolatokat jelent, amelyek a szövegek megértéséhez nem feltétlenül szükségesek, de a hozzáadott jelentéstartalommal együtt részletesebb szövegértelmezéseket tesznek lehetővé átalakuló írásbeliség és szóbeliség. Korunkban felgyorsultak a kapcsolattartási módok, amelyek a nyelvhasználat egyszerűsödését, a szóbeliség szerepének gyengülését eredményezik. A mindennapi szóbeliségben egyre erősödik a szlenges köznyelv használata. Az újabb írásos kommunikációs csatornák felerősítik ezt a nyelvhasználatot. A beszélt és az írott nyelvhasználat különbözik egymástól. Mára azonban lassan a beszélt köznyelv válik írott nyelvhasználattá is (írott beszélt köznyelv), visszaszorítva a kifejezőbb, szerkesztett, írott köznyelvi változatot. A modern szóbeliség csatornáját az ingyenes internettelefonok (elsősorban a skype) biztosítják, a beszélgetés viszont alapvetően írásos formákat jelent A HAgyományos levéltől A digitális üzenettovábbításig. Korunkban leginkább a hivatalos üzenetek átadására használják a régi levelezési csatornát, a magánnyelvhasználat során már nem leveleket írunk, hanem legtöbbször üzeneteket. A hagyományos levélhez képest az elektronikus alapú üzenettovábbítási formák tágabb alkalmazási teret biztosítanak. Az üzenetküldés elektronikus lehetőségei közé tartozik a chat, az sms, az . Ezt a funkciót is tartalmazzák a szélesebb felhasználású fórum, üzenőfal, valamint az erőteljes térhódítású közösségi hálózatok SZóBELi FELADAT gyűjtsétek össze az általatok használt és ismert üzenettovábbítási csatornákat! mi Helyett mit HAsználunk? levelezés SMS, telefonálás Skype beszélgetés chat, közösségi oldalak Az írásbeliség funkcióbővülése és funkciószegényedése. funkciószegényedés: az írás helyettesítő funkciót tölt be, a szóbeli nyelvi formák helyett is írásost alkalmaznak. Az írás a mindennapi használatra szűkül le, minden kommunikációra ugyanolyan nyelvhasználat jellemző. funkcióbővülés: a felhasználók közös nyelvet beszélnek, megértik egymást, sokszor elég egy-két ikon, rövidítés a kifejezéshez, a vélemény elmondásához. Egyre szélesebb az írott nyelvi információközvetítés SZóBELi FELADAT Az írott képes filmes eszközök internetes egymásba fonódását médiakonvergenciának nevezzük. mondjatok példákat arra, hogyan jelenik ez meg online felületen! elterjedt modern kommunikációs műfajok és jellemzőik. chat (csevegőszoba): írásos, kétirányú kommunikációs forma, üzenetküldő, kapcsolattartó program. Aktív felület, azonnali, kölcsönös üzenetküldés. blog: egyirányú kommunikációs felület, bárki létrehozhatja (általában személyek, szervezetek, csoportok). Célja: önmegmutatás, véleményezés, kapcsolattartás, témák megjelenítési felülete. Erős képi és érzelmi hatások jellemzik. skype: internetes telefonálási lehetőség. Felváltja a hagyományos telefonálást; mikrofont és kamerát igényel. Még mindig népszerű, mivel ingyenes. mms: képi és írásos anyagok küldése mobiltelefonnal, annak egy funkciója. Kevés adat küldhető egyszerre általa. A telefon memóriatárában tároljuk a képeket. sms (short message service): írásbeli, egyirányú kommunikáció; rövid üzenetküldés mobiltelefonnal; gyors; nyelvhasználata tömör, hiányos. fórum: nyilvános tér a különféle témák felvetésére, megvitatására; bárki írhat ide, aki regisztrál. Rengeteg témára találhatunk fórumot közösségi oldalak, ismeretségi hálózatok: IWIW, My Space, Twitter, Facebook (több mint egymilliárd felhasználóval rendelkezik). Ezek elsősorban kapcsolattartó felületek, viszont számos más szolgáltatással rendelkeznek. A telefonon elérhető online szolgáltatások, széles körű alkalmazások egyre nagyobb teret hódítanak. Létrejöttek a mini számítógépek, az okostelefonok (smartphone-ok), amelyek aktív részvételt biztosítanak a közösségi oldalakon Az újabb kommunikációs formák veszélyforrásokat is jelentenek. A hamis személyiségek, a kommunikáció igénye, a társra vágyás leginkább a chatnél tapasztalható, megtévesztheti a felhasználókat. 27

14 i. KommuniKáció 10. összefoglalás metakommunikáció A nem nyelvi (nem verbális) elemekkel történő közlés összefoglaló neve. A nem nyelvi jelek szerepe a közlésben: a kommunikáció irányítása; nyomatékosítják és tagolják a mondanivalót. A nem nyelvi jelek típusai: gesztusok (kéz, kar, testtartás, fej), mimika (arc, pupilla), térköz, írásbeli közlés elemei (margó, kézírás), egyéni jelek (tikkelés, kézdörzsölés), kulturális emblémák (hajviselet, gyűrű), taktilis jelzések (érintés). A beszéd zenei kifejezőeszközei Feladatuk: beszédtagolás, a mondanivaló hangsúlyozása, az üzenet megértésének segítése. Típusai: hangszín, hangerő, hangmagasság, hangsúly, hangterjedelem (hangfekvés, hanglejtés), beszédtempó, beszédszünet, csend. kommunikáció Fogalma: információk közlése, továbbítása, két vagy több viszonylag független rendszer közötti információcsere, interakció (társas kölcsönhatás). Tényezői: valóság, információforrás, kódolás, adó, vevő, csatorna, dekódolás, felhasználó, zaj, beszédhelyzet. Állati és emberi kommunikáció: a mozgás, a színek, a szagok és a hangok szerepe; az állatok jelzései mindig valamilyen ingerre való válaszok (reakciók). A kommunikáció típusai a kommunikációs folyamatban részt vevő személyek száma szerint: egyszemélyes (káromkodás, napló), személyközi (párbeszéd, levél), csoport (előadás a tanórán, csetelés), tömegkommunikáció (újság, falragasz). A kommunikáció funkciói: kapcsolat, kifejezés, tájékoztatás, felhívás/befolyásolás, értelmezés/metanyelv, esztétikai. A nyelvi közlés A nyelv: egyetemes jelrendszer, egy adott közösség tagjainak alapvető közlési eszköze, kifejezéskészlete végtelen. Anyanyelv: a legegyetemesebb jelrendszer, a nemzeti, kulturális hovatartozást is magába foglalja. A nyelv funkciói: gondolkodás, érzelmek, gondolatok közlése, információátadás, kulturális értékek, hagyomány örökítése, közösségi kapcsolatok építése. A nyelvi és az írásbeli közlés elemkészlete: szavak, vonzatok, frázisok, írásjelek, ikonok. A jelentés és A beszédhelyzet viszonya A mondat jelentése alkalmazkodik a beszédhelyzethez. A sikeres közlés feltételei: informativitás, az információ minősége, beszédhelyzethez illeszkedő viszony és stílus, a vevő kulturális ismereteinek figyelembevétele, a nyelvi és a nem nyelvi közlés, illetve a nyelvi közlés jelentésének azonossága (kongruencia). Hibák a nyelvi közlésekben: kevés vagy sok információ, pleonazmus, tautológia, hiperkorrekció, képzavar. Nyelvi tudatosság, kommunikációs képesség: a nyelvhasználó a helyzetnek megfelelő, pontos, kifejező, árnyalt közlésre törekszik. 28 tömegkommunikáció, közösségi kommunikáció Funkciói általában: konszenzusteremtés (álláspontok megismerése, az érdeklődés felkeltése); szocializáció (társadalmilag fontos értékek megismertetése), integráció (nemzetek, közösségek közötti kapcsolat, elfogadás). Ezen belül részletesebben: tájékoztatás, társadalmi értékek átadása, vitákat előhívás, társadalmi hovatartozás erősítése, politikai, szórakoztatás, kulturális értékek átadása, befolyásolás. Tulajdonságai: szervezett, nyilvános, egyidejű, egyirányú, intézményes. Szerkesztettség, formája: írott, képi, audiális, audiovizuális. A sajtó Nyomtatott formájú vagy online megjelenésű, a közösség tájékoztatását és befolyásolását célzó, általában nyelvi megjelenítésű tömegkommunikációs csatorna. A sajtószövegek nyelvi stílusának jellemzői: tárgyszerű, stíluskeveredés, neologizmusok, érzelemmentes, kijelentő mondatok, figyelemfelkeltő. A sajtóműfajok csoportjai: tájékoztató (hír, tudósítás), átmeneti (riport, interjú), véleményközlő (kommentár, kritika, vezércikk, cikk, recenzió, glossza, jegyzet), kiegészítő (olvasói és szerkesztői levél, rejtvény, ajánlás, recept). A rádió A rádióadók szolgáltatási típusai: közérdekű, kereskedelmi, közösségi; országos, fővárosi, szakmai, helyi, iskolarádiók. A műsorok szempontjai: aktualitás, érdekesség, hírérték. Műfajai: tudósítás, hír, hírmagyarázat, vitaműsor, sound bite, jegyzet, kommentár, zene, nyilatkozat, interjú. televízió Csatornák: országos, városi, kábeltévék. Műfajai: hírműsor, híradó, talk-show, rétegműsor, zenei műsor, magazin, film, filmsorozat, ismeretterjesztő, dokumentum, reklám, stúdióműsor. modern kommunikációs csatornák Hipertextualitás (alternatív szövegköziség, választási útvonalak a szövegben). Átalakuló írásbeliség és szóbeliség: gyors kapcsolattartás, a nyelvhasználat egyszerűsödése, a szóbeliség szerepének gyengülése, szlenges köznyelv, írott beszélt köznyelv. Az írásbeliség funkciószegényedése és funkcióbővülése. Csatornák: internettelefonálás (Skype), digitális üzenetküldés (chat, SMS, ), blog, MMS, fórum, üzenőfal, közösségi hálózatok (social networks). A tömegkommunikáció nyelvi hatásai: nem kifejező nyelvhasználat, frázisok, szleng általános használata, vulgáris, bántó szavak, a szövegszerkezet hiánya (szerkesztetlen mondatfolyam), írott beszélt köznyelv, rövidítések, angol szlengszavak. 29

15 Nyelvünk és világa 1. Gyűjtsétek össze csoportokban, miért van szükség a nyelvek leírására! Adjatok ötleteket a következő szavak, szószerkezetek szócikkeire egy külföldiek számára készülő értelmező szótárban! Próbáljátok átadni a nyelvi elemekben érezhető hangulatot, tartalmat is! lóvá tesz, megreked, szűkölködik, kotnyeles, barangol, borvirágos, szoknyavadász, magyaráz 2. Soroljátok fel, miért fontos a szép beszéd! Melyek azok a területek, ahol a beszéd megfelelő alkalmazása a hitelesség, az érvényesülés feltétele? Második fejezet Nyelvi szintek 3. Gyűjtsétek össze, hány információt tartalmazhat egy egyszerű mondat! 4. Gyűjtsétek össze, hogyan kapcsolódik a nyelv a kultúrához! Miért fontos, hogy a nyelv ne veszítse el kulturális szerepét? 30 31

16 milyen különbségeket ismertek már a magyar és a tanult idegen nyelvek között? Agglutináló és ergatív nyelv A magyar. Nyelvünk egyedül van itt Európa közepén. Körülöttünk szláv és germán népek laknak. A magyar és a tanult idegen nyelvek összehasonlításában igen sok különbség van a hangok, a nyelvtani elemek alkalmazása, a szóelemek vagy akár a mondatszerkezet terén. A magyarban nincsenek nemek (az olaszban hímnem, nőnem, a németben semleges nem is van). A személyre ő-t mond (mint a finn, a török vagy a japán), tárgyak, fogalmak, állatok neve előtt határozott névelőt használ. A grammatikai elemeket a szóhoz ragasztja (ragasztó, agglutináló nyelv), mint a finn, az örmény, a baszk vagy a perzsa. Nyelvünk az ergatív nyelvek (ógrúz, maja, tibeti, sumér, kaukázusi) közé is sorolandó, mivel jelölt alanyú, azaz határozott (tárgyas) ragozása is van a határozatlanon (alanyin Anya főz valamit) kívül szóbeli FelAdAt gyűjtsetek példákat az angol és a magyar nyelvből izolálásra! Például: can speak képes, tud beszélni, may speak beszélhet. 2. szóbeli FelAdAt vitassátok meg, vajon milyen nyelvi elemek megtanulása a legnehezebb a magyar nyelvben! Például: a határozott névelő használata nagyon nehéz a külföldiek magyar nyelvtanulásában. A magyar nyelv további különlegességei: hangjelölő; betűíró; ereszkedő hanglejtés; kevés idő mód kapcsolat; a magán- és mássalhangzók kapcsolataiból dallamos nyelv (cipőfűző, köpenyének stb.) keletkezik; a jelző a jelzett szó előtt áll; 32 változatos mondatszerkezetek (alá- és mellérendelések); hosszú rövid magán- és mássalhangzók; a családnév megelőzi a keresztnevet, változatos aszszonynévhasználat; jelentésmódosító igekötők; sok többjelentésű szó; összetettség szó, szószerkezet és mondat szinten; sok állandósult szószerkezet; a nyelvtani viszonyokra többféle toldalék (képző, jel rag) utal; határozott és határozatlan névszóra utalás névelővel; a szavak helyesírását több elv szabályozza (kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés, jelentés meg külön böz tetés); az idő meghatározása a magyarban archaikus: negyed öt (az ötödik óra negyed); szóbeli FelAdAt mondjatok példákat agglutinálásra, flektálásra és izolálásra a magyar és idegen nyelvekből! szerintetek melyik jellemzővel rendelkező nyelv megtanulása (lehet) nehezebb, és miért? TÖRÖK ARAB HINDI OROSZ KÍNAI JAPÁN PORTUGÁL SPANYOL NÉMET ANGOL 11. A magyar és A tanult idegen Nyelvek összevetése 1. OLASZ ii. Nyelvi szintek A szavak. A magyarban és más nyelvekben is a szavak több-kevesebb esetben változtatják töveiket különböző nyelvi helyzetekben. A magyar, az orosz és a német nyelvben ez erősebb tendencia. A magyar ikes igék mindig változtatják a tövüket (fekszik, feküdj, feküdnél, fekvés). Az igéket és a névszókat tőváltozatuk alapján csoportosítjuk (pl. v-s változatú igék: lő, löv, sző, szöv; tő belseji időtartamot váltakoztatók: madár, madarat). A szó végi rövid magánhangzó mindig megnyúlik (fa, fát). tőváltakozás az angolban a rendhagyó többes számú névszóknál és a rendhagyó ragozású igéknél fordul elő: [Ú] / [i:]: foot feet, [i] / [A] / [u] / [o]: sing sang sung szóbeli FelAdAt Alakítsátok át a megadott szempontok szerint a következő mondatot, majd fordítsátok le az átalakított mondatokat az általatok tanult idegen nyelvekre! János megcsináltatja az óráját. (folyamatos befejezett jelen, feltételes múlt, folyamatos múlt) ragozások. A magyar nyelv ragozza az igéket. A három módnak hat ragozási sora van: kijelentő mód jelen, múlt, jövő; feltételes mód jelen és múlt (a jövő időben csak határozószóval, módosítószóval érvényesül: holnap/majd megcsinálnám); felszólító mód jelen idő. A befejezett és folyamatos jelleget leginkább igekötőkkel (megírta, elülök) fejezi ki. A francia nyelv a végződéstől függően ragozza az igét, hozzá egyezteti a főnevet is. Az angol az igéket három időben több nézőpontból értelmezi (egyszerű, folyamatos, befejezett), szerkezetekkel és az igék három alakjával fejezi ki (I have been waiting for the bus for 3 hours. Már három órája várok a buszra ). A feltételes módot segédigékkel (may, could) szerkeszti. Az olasz csak az igét ragozza (kijelentő, felszólító, feltételes és kötőmódban), megkülönbözteti az egyszerű és a történelmi régmúltat. Kötőmód a francia nyelvben is van, de befejezettséget, előidejűséget (plus-que-parfait) jelölő alak is, mint a németben. A német ragozza az igét, a névelőt (auf den Tisch) és a melléknevet (das schöne Wetter) is. Az orosz nyelvben minden igének van folyamatos (Летом я вставaла поздно. Nyáron (mindig) későn keltem. ) és befejezett (Сегодня я встала поздно. Ma későn keltem fel. ) alakja. Az angolban kevés rag van (múlt idő -d, folyamatos ige -ing, E/3. -s) Főnevek és esetek. Az olaszban is erősödik az elkülönítés, ezért a névszónak már csak alanyesete van. A németben alany-, tárgy-, részes és birtokos eset van. Az orosz főnévragozásban ezenkívül eszköz-/társhatározós és helyhatározói is van. Az angol és a francia nyelvben a főnevek lehetnek megszámlálhatók és megszámlálhatatlanok (butter, water). A mai angolban van alany-, tárgy- és birtokos eset (I, me, my stb.). Ezek mindegyike a magyarban is megtalálható (lány, lányt, lánya, lányának a, a lánya részére stb.). A magyar főnévragozás nagyon gazdag, körülbelül harmincféle esetragot tudunk a névszókhoz kapcsolni (pl. társhatározói Péterrel; állapothatározói betegen). francia olasz kínai koreai orosz nemek. A magyar és az angol nyelv nem különbözteti meg a főnevek nemeit. Az indoeurópai nyelvek jelentős részében azonban megkülönböztetnek nemeket. A német nyelv a főnevek hím-, nő- vagy semleges neméhez egyezteti a melléknév és a névelő alakjait. Az olasz és a francia nyelv hímnemet és nőnemet különböztet meg. 33

17 ii. Nyelvi szintek 12. A magyar és A tanult idegen Nyelvek összevetése 2. gyűjtsétek össze a magyar és a tanult nyelvek mondatalkotási kötöttségeit! HAngsúly. A magyarban mindig az első szótagon van a szóhangsúly, jelentésmegkülönböztető szerepe nincs. Az olasz nyelvben a szó bármelyik szótagjára eshet hangsúly, amelynek jelentésmegkülönböztető szerepe van (subito azonnal subíto elszenvedett ). A németben a szóhangsúly jellemzően az első szótagon van, mint a magyarban, ettől csak kevés szó tér el (Holunder, Berlin, Jahrhundert stb.). Az orosz szóhangsúly kötetlen, változó, jelentésfüggő. Az angol hangsúly változó, a szófajtól, a képzőktől is függ (pl. ha a record szó igét jelöl, a 2. szótagon, míg ha főnevet, az első szótagon van a hangsúly). Amíg az olasz és a magyar nyelv kiejtése között kevesebb, az angol és a magyar között már igen sok különbséget tapasztalhat a nyelvtanuló. A magyarban az a hang, a hosszú magánhangzók és a mássalhangzó-kapcsolatok okoznak gondot a külföldieknek szóbeli FelAdAt soroljatok fel példákat a magyar és az idegen nyelvekből a mondathangsúly eltolódásaira! melyik nyelvben jár együtt jelentésváltozással a hangsúlyeltolódás? 3. szóbeli FelAdAt gyűjtsetek példákat nyelvi egyszerűsítésekre a nyelv különböző szintjeiről! Például: szószinten az édi szavak (üccsi, édi, undi ), néhány ilyet láttok a képeken is szóbeli FelAdAt Hajtsátok végre a következő mondat hangsúlyeltolódásai hatására létrejött szórendi változásokat! más nyelveknél is megvalósul szórendváltozás? Péter nem ezt akarta megvenni. (a hangsúly a személyre tolódik; a cselekvésre tolódik; a tárgyra tolódik) nyelvi egyszerűsítések minden nyelvben találhatók. Ha az orosz beszélőnek egyértelmű a birtoklás, nem alkalmazza a birtokos névmást. Az angol nyelvhasználó nem szereti sokat használni a személyes névmás birtokos alakját (He hit in face. Megütötte az arcát. ). A magyar már nem használja kijelentő mód jelen időben, E/3.-ben a létigét, illetve a jövő időt is sokszor csak időhatározószóval fejezi ki (Holnap elmegyek moziba.). Emellett nagyon sok rövidítés is keletkezett a nyelvekben lexika, jelentések. A magyar és a tanult idegen nyelvek szóállománya (lexikája) erősen eltérő. Az angol a germán és a latin nyelvből egyaránt bőven merített. Az indoeurópai nyelvek alapvető szóállománya a latinból származik. A magyar szókészlet eredete nagyon vegyes: átvettünk szavakat minden néptől, akikkel kapcsolatba kerültünk. Nem tekintünk külön szónak minden képzett alakot és igekötős szerkezetet. Az igekötőknek (pl. le-, ki-, rá-, meg-) a magyarban is jelentésmegkülönböztető szerepük van (kijön a pénzéből, lemond valamiről), mint az angolban (mislead, co-own, disappear, overwork, belittle). Az orosz az indoeurópai nyelvcsaládból kiváló szláv nyelvek közé tartozik. Betűkészlete a magyar és a tanult idegen nyelvektől eltérő, hiszen cirill betűket használnak. Amíg a magyar hangjelölő betűíró, az orosz a 6 magán- és 36 mássalhangzóját 10, illetve 23 betűvel jelöli. Ugyanez a sajátság jellemző az angolra is. Mindegyik nyelvben igen sok frázist találunk. A magyar nyelv gazdag kulturális vonatkozású szólásokban, szófordulatokban, közmondásokban. Az angol és a német is sok frázissal (idiom, phrasal verb) rendelkezik (He was caught red handed. Tetten érték őt. ; It s not my cup of tea. Ez nem az én esetem. ; Sich nach der Decke strecken. Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! ; Lass doch! Hagyd csak! ). A magyar és az angol nyelvben is nagyon sok szó többjelentésű. Az angolban számos főnév lehet ige is. A magyarhoz hasonlóan a német nyelv is rendkívül szereti az összetett szavakat, a többszörösen összetettek is jellemzőek Helyesírás. A német és az orosz szavak helyesírása kiejtés alapján történik. Az orosz helyesírás alapvetően fonetikus, de bizonyos magánhangzót jelölő betűknek többféle hang is megfelelhet annak függvényében, hogy az illető szótag a hangsúlyos szótaghoz képest hol helyezkedik el, illetve előtte milyen mássalhangzó van. Az angol helyesírás hagyományalapú, bár vannak kiejtéselvű általános alapelvek. Így például a ck-t k-nak, a s, ce, ci hangot vagy hangkapcsolatokat sz-nek ejtjük. A magyar helyesírásban egyszerre több alapelv is érvényesül (kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés, átvétel). A szavak helyesírása a nyelvi norma kialakulásának időszakában (a században) keletkezett, bár azóta is változott. A magyar nyelvben a helyesírás a legszabályozottabb nyelvi réteg. 11. szórend, egyeztetés, mondat. A magyar szórend kötött, kijelentő módban a szórend N +V + O (főnév, ige, tárgy), és ezeket követi a többi 4. szóbeli FelAdAt milyen mondatrész (Kati látott egy halat a vízben.). A hangsúlynak megfelelően a hasonlóságokat érzékeltek a küszórend megváltozhat. Így az Egy halat látott Kati a vízben. mondat esetében lönböző nyelvű szavak, szóalakok, a hangsúly a hal szón van. A mondat hangsúlyos szava általában az ige előtti szórend stb. között? Próbáljátok szó vagy maga az ige a mondat végén. Így a Kati látott egy halat a vízben. szakszavak használatával kifejtemondat hangsúlyos szava a Kati (Kati látott, nem Piri). ni véleményeteket! A magyar nyelv egyik sajátsága a kettős tagadás (Én soha nem láttam ott senkit). I haven t never seen nobody there mondat viszont lehetetlen az angolban (helyesen: I have never seen anybody there.). Nyelvünk egyezteti a tagadott szavakat, hiszen az igét, a személyt is tagadja (soha nem, senkit). Nincs azonban számbeli egyeztetés névszói helyzetben (öt ló, fáj a lábam five horses, my feet hurt), viszont van névszói-igei helyzetben (kicsik voltunk, János és Kati/Jánosék padtársak.). A magyar mondatban a mondattani viszonyokat nemcsak a hangsúly, hanem a jelek és ragok nagy száma is alakítja. Az angolban a szórend erősen kötött. Például felszólító mód esetében az ige a mondat elején (Write a letter. Írj egy levelet! ) vagy a főmondat értékű mondategység után áll (I want you to go home. Azt akarom, hogy menj haza. ). Az angol alapszórend megfelel a magyar nyelv kijelentő módú szórendjének (John writes a letter. János ír egy levelet. ). Az olasz a melléknevet egyezteti a főnév számával, nemével (ragazzo italiano, ragazza italiana) egy mondat összehasonlítása több nyelven. Ebben az életben még nem láttam majmot. Я ещё никогда в (моей) жизни не видела обезьяну. (Én még soha-ban (enyémben) életben nem láttam majmot.) Je n ai jamais vu de singes de ma vie. (Én láttam soha majmok -ben enyém élet.) I have never seen a monkey in this live. (Én láttam soha egy majmot -ben ez élet.) Ich habe in diesem Leben noch keinen Affen gesehen/in diesem Leben habe ich noch keinen Affen gesehen. Non ho ancora visto una scimmia in vita mia/nella mia vita non ho ancora visto una scimmia

18 ii. Nyelvi szintek A magánhangzók tulajdonságai. Ezek a hangok a szájüregben jönnek létre. Mivel képzésük mindig a hangszalagok mozgásával, rezgésével jár együtt, mindegyik magánhangzónk zöngés hang, azaz tiszta zenei hang. A magánhangzóknak szótagalkotó tulajdonságuk van. Képzésükkor a szájüreg nyitottá válik (a fogak és az ajkak eltávolodnak egymástól) A HANgok világa, A magyar Nyelv HANgzÓreNdszere milyen hangkeltés látható a képeken? Beszéljétek meg, melyek azok a hangok, amelyek kellemesek, s melyek kellemetlenek számotokra! A HAngok. A hang a hallószervvel felfogott érzet, akusztikai képződmény. Valamely hangforrás kelti, a rezgést a levegő molekulái továbbítják. Az emberi fül a db (decibel) hangnyomásszint közötti hangokat képes meghallani, ezt hangérzetnek nevezzük. A lélegzés 10, a suttogás 20 30, a beszélgetés 50 60, az autó, teherautó motorzúgása db körüli értéket mutat. A 107 db feletti hangok azonnali halláskárosodást okoznak. (Az MP3-lejátszó maximális hangerőn 120 db-en szól, egy koncert db közötti hangnyomású.) Az emberi fájdalomküszöb 130 db. A hang rezgésének frekvenciáját Herzben mérjük. Az emberi fül által felfogott hangok a hallható hangok. Az ezen tartomány alatti (infra-) és feletti (ultra-) hangok már nem érzékelhetők számunkra. Az élőlényeknek különböző a hallástartománya: az emberé Hz, a denevéré Hz, a kutyáé Hz között van Az emberi beszéd és HAngképzés. A beszéd hallható nyelv, nyelvi kommunikáció. A beszédet cselekvésnek, beszédtevékenységnek tekinthetjük, hiszen közben testünk munkát végez. A beszéd elemi egysége a beszéd hang, amely az egyénre jellemző, azaz individuális, egyénenként változik Azokat a szerveket, amelyek a hangképzést létrehozzák vagy módosítják, 16. együttesen beszélőszerveknek nevezzük; azokat, amelyekkel hangot adunk, hangképző szerveknek A fonéma és A beszédhang. A fonémák önmagukban nem rendel keznek jelentéssel, szerepük a szavak jelentéseinek megkülönböztetése. 11. A magyar nyelvben a lék pék, lát gát szópárok közös tulajdonsága, hogy 10. mindegyik esetben egy fonéma hozza létre a jelentésmegkülönböztetést. 17. Egy fonémának számos beszédhang-lehetősége lehet, attól függően, milyen hangzóhelyzetben jelenik meg. Így például a t fonéma kétféle beszédhangot mutat a tő (elöl képzett hanghoz igazodva) és a tó (hátul képzett hanghoz 9. nyelvhegy 1. orrüreg igazodva) szavakban. A fonéma tehát nem azonos a beszédhanggal. A foné10. hangrés 2. szájüreg mákat írásban a betűk jelölik. A magyar nyelv 38 fonémát jelöl (24 mással11. gége 3. kemény hangzót és 14 magánhangzót) hangszalagok szájpad 4. lágy szájpad 13. gégefedő 14. garatüreg 5. fogmeder 2. szóbeli FelAdAt sorolja1. szóbeli FelAdAt Beszéljétok fel példákat a hangok általi tek meg a tüdőből áramló levegő 15. nyelvhát 6. orr jelentésmegkülönböztetésre a útját! segítségetekre lesz a be16. nyelvcsap 7. ajkak tanult idegen nyelvekből! szélőszerveket mutató rajz. 17. tüdő 8. fogak 36 különféle földrajzi területeken élő férfiak és nők beszéde nem azonos; függ a hőmérséklet-különbségtől és a beszéd rezgésszámától. minél kevesebb a zöngeképzési periódusok értéke (rezgésszám) egy másodperc alatt, annál mélyebb (kisebb frekvenciájú) lesz a hang. A nők hangfrekvenciája ( Hz) kétszerese a férfiakénak. A csecsemősírás 450 Hz. A mássalhangzók (zörejhangok) tulajdonságai. A magánhangzókkal ellentétben egy mássalhangzó képzéséhez több beszélőszerv együttes munkája szükséges. A képzéskor mindig akadály keletkezik a gégefőben vagy a szájüregben. Vannak olyan mássalhangzók, amelyek a magánhangzókhoz hasonlóan önmagukban is hangoztathatók, míg a legtöbb akadállyal keletkezik (azaz nem tiszta zörejhangok) A mássalhangzók rendszere. Mássalhangzóinkat a képzés helye (melyik hangképző szerv vesz részt az artikulációban), a képzés módja (zár vagy rés keletkezik a kiejtéskor) a hangszalagok működése (zöngés, zöngétlen) és a hangoztatás időtartama alapján csoportosítjuk szóbeli FelAdAt van olyan nyelv, amely csupán 10, de olyan is, amely 140 fonémából áll. Hány hangból állnak az általatok tanult idegen nyelvek? 4. szóbeli FelAdAt Határozzátok meg, mely magánhangzóknak nincs hosszú vagy rövid párja, azaz korrelációja a magyar nyelvben! A magánhangzók (zöngehangok) rendszere. A magyar nyelv magánhangzóit ahogy a többi nyelvben is a nyelv vízszintes (magas és mély hangok) és függőleges mozgása, az ajkak állása, illetve a kiejtés időtartama (rövid és hosszú hangok) alapján különböztetjük meg. Így a hangokat szembeállíthatjuk egymással, ezek a korrelációk. A nyelv A nyelv vízszintes mozgása szerint függőleges magas, elöl képzett (palatális) mély, hátul képzett (veláris) mozgása ajakkerekítéses ajakréses ajakkerekítéses ajakréses szerint (nyelvállás) rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú felső középső alsó legalsó ü ű ö i ő í u é e ú o ó a á képzés módja képzés helye két ajak ajak + fog fog fog + szájpadlás elülső szájpadláshang hátulsó szájpadláshang gégehang zár (plozíva) rés (frikatíva) zöngés b m (orrhang) d n (orrhang) ny (orrhang) g zöngétlen p t zöngés v z zs j/ly k zár-rés pergő zön- zön- zön- zön- zöngétlen gés gétlen gés gétlen f sz l (oldalrés) s dz c dzs cs gy r ty h 37

19 ii. Nyelvi szintek 14. NyelvJárásAiNk és más Nyelvek HANgreNdszerei egyetértetek a következő gondolattal? vitassátok meg időszerűségét! Akinek a közös nyelven, azaz a köznyelven kívül anyanyelvjárása is van, nem egyszerűen csak eggyel több magyar nyelvváltozatot sajátított el, hanem kétfajta kultúra birtokosa is lett. És erre akár büszke is lehet. (Juhász Dezső nyelvész) A nyelvjárások értéke és szerepe. Egy nyelv változatainak egésze a nemzeti nyelv. Egy nyelvhasználó csoport többitől elkülönülő nyelvhasználati szokásait, elsősorban szókészlettani módosulásait nyelvváltozatoknak nevezzük. A területi nyelvváltozatokat földrajzilag különítjük el. A nyelvjárási formák használata színesíti nyelvünket. A magyar nyelvnek kilenc nyelvjárása van, egy területen többféle változat is előfordul. A nyelvjárások a kultúra értékei, a hagyomány szerves részei. Mivel a nyelvjárások a nyelv mélyebb rétegeiből törnek fel, a nyelv ősibb, történetileg távolabbi világát idézik. Ezért ismeretükkel a nyelvet történetileg is vizsgálhatjuk, és általuk időben is, térben is erősebben kötődhetünk szülőföldünkhöz, anyanyelvünkhöz, népi hagyományainkhoz. nyelvjárástípusok: A mai magyar nyelvünk nagy része a nyelvjárásokból építkezett a nyelv északkeleti, nyugati, történetiségében. A nyelvjárási szavak, tájszavak ismerete tágabb mezőségi, dunántúli, szinonimitást ad a köznyelvi szavaknak, azaz adott szónak több szinonimáját székely, déli, is használhatjuk csángó. tiszai, palóc (északi), A nyelvjárások magánhangzó-változatai. A köznyelvi e-zéshez képest eltérő magánhangzó-változatok: (részleges) ö-zés: Abaúj, Szeged környéke, nyugati területek (bötü, vödör); 1. szóbeli FelAdAt gyűjtse í-zés: dunántúli, tiszai, hajdúsági, nyugati palóc, mezőségi (pík pék, íg tek saját irodalmi, nyelvi példákat, ég ); történeteket a hovatartozás a-zás: Mezőség, csángó területek (malam malom ); megjelenéséről! Például lázár e-zés: északkeleti és palóc terület, Mezőség, Háromszék; ervin meseregényeiben sokszor ë-zés: dunántúli, palóc, tiszai; megjelennek a szerző szülőhe ö-zés ë-zés: déli (lëtöttem letettem, ëccör egyszer ); lyének nyelvjárási szavai. é-zés: Mezőség, Háromszék. Az ó, ő, é helyett nyitódó kettőshangzókat használ a palóc (huo hó ), míg záródókat a tiszai, északkeleti (hóu hó ). A palócban a kettőshangzó első eleme A magyar HAngrendszerben 38 fonéma van: 14 magánhangzó nyíltabbá válik (jau jó ). és 24 mássalhangzó. A j és a ly küa tájnyelv nem ugyanazokat a hangzókat használja, mint a köznyelv (hanglönálló betű, de azonos fonéma. A zócserék). A nyugatiban ú, ű, í helyett rövid párjukat használják (kut). A hajdú bihari területen ő helyett gyakran ű-t hallunk (kű, hetfű). A székelyben magyar hangoknak minden esetben jelentésmegkülönböztető szerea dunántúlihoz hasonlóan e helyett nyílt ä-t használnak, illetve az á előtti a pük van. A köznyelvi magyar behang illabiális (åpám, kåpál). szédben nincsenek kettőshangzók, Hangzóhiányokat is tapasztalhatunk. Somogy és Zala területén hiányoznak viszont nyelvjárásainkban gyakoriegyes hosszú mássalhangzók (ú, ű, í). A déliben mássalhangzóhiányok és ak. 3. -felcserélődések példái a nyelvjárás óma alma, vösző veszel alakjai. A nyugatiban a v zöngésít (Vazsban) szóbeli FelAdAt Nagyapám mondja mindig úgy ; Anyám néha azt mondja nekem: Fel tudtok-e eleveníteni olyan nyelvi példákat, amikor szüleitek, nagyszüleitek nyelviségének régebbi rétegei jelennek meg? gyűjtsetek példákat! A nyelvjárások mássalhangzóváltozatai. Hangzócserék a mássalhangzóknál is tapasztalhatók. A nyugati nyelvjárásban a j-ből mássalhangzó után, mint Somogyban és Baranyában, -ty/-gy lesz (vargyu, aptya). A nyugati j helyett l-t használ szóbelsőben (illen ilyen, állon álljon ), míg a tiszai j-zik (jány). A palócban a t (a d, l, n is) keményedik, és i, ü előtt ty-vé válik: szeretyi, tyűkör szereti, tükör. A székely és a csángó j-zik (mejj mell, kazaj kazal ) A magyar és néhány tanult nyelv összevetése nyelvjárási szempontból. Habár a magyar nyelvterületen vannak nyelvi eltérések, a különböző nyelvjárási beszélők megértik egymás nyelvét. Az általatok tanult idegen nyelvek esetében más a helyzet. A nyelvjárás, dialektus sokszor különálló nyelvet jelent, nem a nemzeti nyelv változatát. A német nyelvterületen található erőteljesebb nyelvi különbségek okai történelmiek (melyik országhoz tartoztak). Így nagy különbségek vannak a vesztfáliai, a fríz, az allgäui, az alemann, a sváb között. Az angol nyelv esetében a 4. szóbeli FelAdAt ismertek hivatalos angol, illetve az Írország (itt az ír-angol is), Wales és Skócia területi is tájszavakat? gyűjtsétek ösztén beszélt kelta nyelvek (ír-gael, skót-gael) között tapasztalunk eltéréseket. sze ez irányú ismereteiteket! Az olasz nyelvterületen közel kétszáz nyelvet beszélnek, a lakosok nem is igazán értenék meg egymást, míg a magyar nyelvterületen ez nem fordulhat elő. A nápolyi és a szárd vagy velencei nyelv között nagy különbségeket tapasztalhatunk, holott mind az indoeurópai újlatin nyelvek közé sorolandók, de különböző nyelvi hatások (venét, görög, arab, iberoromán) érték őket szóbeli FelAdAt kezdeményezzetek vitát a tárgyas ragozású tudhassa, láthassa alakok hibás vagy nem hibás jellege témakörében! A magyar és Az Angol nyelv összevetése. A két nyelv között nagyon sok különbség van. A magyar hangjelölő és betűíró, a 38 fonéma megfeleltethető a leírt betűkkel. Az angol 44 fonémájának kiejtését a hagyomány határozza meg. Például a magyarban ismeretlen th kapcsolat írásban lehet θ (think, both) és ð (this, mother) hang is. Az angol csak magánhangzó előtt ejti az r hangot. Az angoloknak is nehézséget okoznak a magyar hangzók ejtései. A ty, gy vagy az a hang számukra nem hangoztatható. A magyar a hangokat előrébb képzi, mint az angol. Az angol fonémák adott hangkapcsolatban másként alakulnak, ami a magyar nyelvtanuló számára nehézségeket okozhat. A magyar köznyelvben nincsenek kettőshangzók (bár a nyelvjárások nagy részében megtalálhatóak), az angolban több kettőshangzó van, ahogy sok indoeurópai nyelvnél. A kiejtett ei kettőshangzó másképpen van írva a train, a brave és a sleigh szavakban. Ezek történeti hangtani képződmények. A magyar nyelvben nagyon sok olyan szó van, ahol a mássalhangzótörvények miatt másként mondjuk a szót, mint ahogy leírjuk (látja, ejtsd, vaskapa, színművész). Előreható hasonulás az angol nyelvben is van. Egyes szám 3. személyben a turns szóban a n > z, a takes szóban s > sz hangváltozás hallható eltérések más nyelvekhez képest. A magyarból számos hang hiányzik, amely más nyelvekben megtalálható. A magyar beszédhangállományból hiányzik az uvuláris hang (ez olyan, mint a magyar racscsoló beszéd), viszont a francia és a német nyelvben megtalálható. Az olaszban és a németben öt magánhangzó van, a német az ö és ü hangokat o Umlautnak, illetve u Umlautnak hívja. Az olasz e hang lehet nyílt és zárt; ezek ejtése azonnal elárulja a külföldit, ha nem kapott jó hangtani képzést. A magyar hosszú magánhangzók a tanult idegen nyelvekből hiányoznak. Az angolban és az olaszban vannak hármashangzók is. Az oroszban a mássalhangzóknál kemény-lágy (palatalizált) párok vannak. Zöngésség szerinti hasonulás van; ezt írásban csak néhány esetben jelöljük. Az orosz hangjelölő írás, 43 fonémája van (hosszú rövid szembenállás nincs), kettőshangzókat sem találunk, a magánhangzók kiejtése a hangsúlyviszonyoktól függ. Hangsúlyos magánhangzók esetében van nyúlás, mely szinte diftongusnak érződik (lásd bot íme [vout])

20 ii. Nyelvi szintek 15. A HANgzÓk kapcsolódási törvényei soroljatok fel olyan eseteket, amikor problémát okozott nektek az anyanyelvetek vagy a tanult idegen nyelv szavainak kiejtése és leírása közötti különbség! 2. szóbeli FelAdAt mondjatok a képre igaz toldalékolt szavakat, majd határozzátok meg a szavakban megjelenő illeszkedés típusát! A HAngzók kapcsolódása. A Föld mai beszélt nyelvei általában rendelkeznek szabályozott írott változattal is. A Dél-Amerikában beszélt kecsua nyelvnek például nincs egységes írása, mint ahogy számos indiai nyelvnek sem. Az írott változattal rendelkező nyelvekben leírhatók a hangok kapcsolódási törvényszerűségei, a nyelv beszélt és írott változata közötti törvények. Így nyelvünkben is A Hiátus és A HAngrend törvénye. A magyar nyelvben a magánhangzók helyzetét két törvény, a hangrend és az illeszkedés határozza meg. A magánhangzótörvényekhez sorolhatók a szótaghatáron, szóhatáron jelentkező hangűr (hiátus) feloldásának esetei. A hiátustörvényekhez rendelhető a hangkivetés (augusztus [agusztus], Pannonhalma > pannonhalmi) és a hangbetoldás (tea [teja], piac [pijac]). A nyelv vízszintes mozgása szerint: magas magánhangzók: e, é, i, í, ü, ű, ö, ő; mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú. A hangrend törvényének alapja, hogy nyelvünk törekszik a tiszta hangrendű (azaz csak magas vagy csak mély magánhangzókat tartalmazó) szavak létrehozására. Hangrend szempontjából szavaink tiszta és vegyes hangrendűek Tiszta hangrendű szavak: autó, illő, álmos, ezredév, könyvgyűjtő. Vegyes hangrendű szavak: papír, iskola, űrhajó, huszonnégy. Az illeszkedés. A magyar nyelv úgynevezett ragasztó (agglutináló) nyelv, azaz a szótőhöz kapcsolja a grammatikai elemeket, toldalékokat. Toldalékoláskor a nyelv törekszik megtartani a szótő hangrendjét, amit illeszkedésnek nevezzük. Magas hangrendű toldalék kapcsolódik magas, illetve mély hangrendű toldalék mély és vegyes hangrendű szavakhoz. Összetett szavaknál az utótag hangrendje határozza meg a toldalék hangrendjét (szekrénypolcon, tekerőlantos). Az olyan szavakhoz, amelyek egy mély magánhangzót és e hangot tartalmaznak, mély és magas hangú toldalék is járulhat (pl. fotelben, fotelban). Ha az utolsó szótag magánhangzója ö, ü, akkor a toldalék magas lesz (sofőrnek, kosztümben) A toldalékok típusai illeszkedés szempontjából: egyalakúak: (-i, -é, -j) ezek esetében nem történik illeszkedés; kétalakúak: magas és mély magánhangzós toldalékok (-ban/-ben, -ról/-ről, -stul/-stül); háromalakúak: a nyelv vízszintes mozgása szerint illeszkednek; magas és mély, valamint egy ajakkerekítéses taggal is rendelkeznek, amelyek ö és ü hangot tartalmazó egy- vagy kéttagú szavakhoz illeszkednek (-kodik/ -kedik/-ködik, -hoz/-hez/-höz). Magas és mély hangú toldalékok esetében hangrend szerinti illeszkedésről, (kertben, házban, Péterhez, gondolkodik), ajakkerekítéses magas toldalékok esetében ajakműködés szerinti illeszkedésről is beszélünk (lökdös, bőröndhöz) A mássalhangzótörvények az egymás mellé került mássalhangzók nyelvi (legtöbbször beszédbeli) különbözőségeinek feloldásai. Ha kéthárom mássalhangzó kerül egymás mellé a szavakban, sok esetben (de nem mindig) hatnak egymásra, azaz megváltozik az ejtésük. Szóbelsőben (tudja, képpel), szóvégen (hagyj, mehetsz), valamint a szavak szerkezetbe kapcsolódásakor (ott láttam, hat darab) találkozhatunk ezekkel a hangzótörvényekkel A mássalhangzótörvények típusai. E törvények legtöbb típusa két hangzó közötti hasonulás, azaz az egyik hangzónak alkalmazkodnia kell a mellette álló hang képzéséhez. részleges hasonulásnál a hangzók csak egy képzésbeli tulajdonságban zöngésség vagy képzés helye szerint különböznek egymástól. A részleges hasonulástól eltérően a teljes hasonulásnál a képzés helye és módja szerint is történik hasonulás. összeolvadásnál az egymás melletti két hang ejtése kölcsönösen hasonul egymáshoz. A háromhangzós törvények közé tartozik a kiesés és a rövidülés. Vannak olyan szavak, szókapcsolatok, amikor egyszerre több hangzótörvény is érvényesül. Például: hallgasd meg rövidülés, zöngésség szerinti részleges hasonulás; a fesse esetében a fest szó t-je kiesik, majd a felszólító mód j-je teljesen hasonul az előtte álló s-hez szóbeli FelAdAt Határozzátok meg a képen látható, zöngésség szerint részlegesen hasonult szót! Jelölt vagy jelöletlen ez a szó? írásban jelölt és jelöletlen HAngváltozások. A hangzásbeli változás olykor írásban is látható, ekkor jelölt, míg ennek hiányában jelöletlen típusról beszélünk. A helyesírás által is jelzett (jelölt) hangzóváltozás legtöbbször teljes hasonulások esetén (széppé, ősszel, abbéli) tapasztalható. Ritkábban előfordul zöngésség szerinti részleges hasonuláskor (kéztyű > kesztyű), rövidüléskor (bensőséges, ormányos) és kieséskor (sikongat, kocsma eredetileg korcsma) is. 13. A típus neve 1. szóbeli FelAdAt A fenti kép segítségével soroljatok fel az iskolai élettel kapcsolatos tiszta és vegyes hangrendű szavakat! zöngésség szerinti részleges hasonulás képzés helye szerinti részleges hasonulás teljes hasonulás összeolvadás kiesés rövidülés mássalhangzók száma és különbségük kettő zöngésség mi történik? példa az egyik a másikhoz hasohangsúlyoz, hadtáp, nul zöngésség tekintetében vasgolyó kettő képzés helye feloldódik a képzés helye szénmolekula, színfal, szerinti különbség hamvaszt kettő képzés helye és az egyik a másikat teljesen jelöletlen: bátyja, egészség módja hasonítja magához írásban jelölt: széllel, eddze, kissé kettő képzés helye és a hangzók átveszik egymás tudja, adja, padjuk, módja tulajdonságait bolondság három különböző képzés általában a középső kiesik résztvevők, mondtuk, helye és módja majdnem, tekinget egy hosszú és egy rövid a hosszú mássalhangzó többség, hadd menjen, képzés helye és módja rövidül legsikeresebb szakok A mássalhangzótörvények összefoglaló táblázata 41

Feladatlap (kommunikáció 9. osztály)

Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) 1. Egészítsd ki a táblázatot a kommunikációs folyamat tényezőivel! valóság (világ) beszédhelyzet adó (beszélő) kód (nyelv) üzenet (közlemény) vevő (hallgató) 7 p. 2.

Részletesebben

Melléklet. 1. táblázat Videós óra annotálása. 9. osztály magyar nyelv nő 22 év aktív tábla, papír A sajtóműfajok 42 2010

Melléklet. 1. táblázat Videós óra annotálása. 9. osztály magyar nyelv nő 22 év aktív tábla, papír A sajtóműfajok 42 2010 Melléklet 1. táblázat Videós óra annotálása 1. óra Osztály Tantárgy A tanár neme A tanár kora Eszközök Az óra fő témája Az óra időtartama A felvétel ideje 9. osztály magyar nyelv nő 22 év aktív tábla,

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

MAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 MAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM A KÍSÉRLETI TANKÖNYVEK ÉS MUNKAFÜZETEK KONCEPCIÓJÁRÓL ÉS FELÉPÍTÉSÉRŐL A tankönyvsorozat

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

5-6. évfolyam. Kommunikációs szándékok:

5-6. évfolyam. Kommunikációs szándékok: 5-6. évfolyam Az 5-6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott

Részletesebben

BEVEZETÉS. A tantárgy célja

BEVEZETÉS. A tantárgy célja BEVEZETÉS A 21. század információs társadalmában, globalizálódó világunkban talán minden eddiginél nagyobb szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. Biztos és állandó értékeket közvetít, kapcsolatot

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály Óra Témakör, tananyag 1. Bevezető óra: ismerkedés az új taneszközökkel 2. Ismétlés: hangtan 3. 4. Ismétlés: a szófajok Ismétlés: szóalaktan 5. Ism.: Az igenevek Tollbamondás 6. Az év eleji tollbamondásértékelése

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

MAGYAR NYELV tankönyvcsaládunkat

MAGYAR NYELV tankönyvcsaládunkat Bemutatjuk a NAT 2012 és a hozzá kapcsolódó új kerettantervek alapján készült MAGYAR NYELV tankönyvcsaládunkat Mindennapok MAGYAR NYELV Mindennapok MAGYAR NYELV 9. - TARTALOM A SOROZAT KÖTETEI A KÖVETKEZŐ

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA Készült a Nat 2012: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet Idegen nyelv műveltségterület, valamint az 51/2012.

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Óra Témakör, tananyag MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció nyelvművelés Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Megjegyzés 1. 2. 3. Ismétlés: hangtan Ismétlés:

Részletesebben

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01. Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező)

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) 1. A kommunikációs elméletek hét tradíciója. Az empirikus és az értelmező elméletek különbségei. (Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe.

Részletesebben

A médiaoktatás célja

A médiaoktatás célja A médiaoktatás célja a média nyelvének, kifejezőeszközeinek, illetve a média társadalmi szerepének, működésmódjának megismerése a tanulók választásaikat értő, kritikus médiafogyasztóvá, a társadalmi folyamatokban

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere.

Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere. Országos Próbanyelvvizsga Rendszer Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere. Az OPR a következőkben szeretné

Részletesebben

A rádió a digitális korban

A rádió a digitális korban A rádió a digitális korban Szilágyi Árpád Duna Médiaszolgáltató nonprofit Zrt. HTE MediaNet 2015, Kecskemét, 2015. október 8. Mindenki lehet tartalomgyártó Blog, podcast, videoblog bárki csinálhat Láttunk-e

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2015 A tételsor 1. Ön egy televíziós politikai vitaműsor vezetője. A meghívottak a legnagyobb hazai pártok vezetői.

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Helyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára

Helyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára Helyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára 9./ NY évfolyam Első idegen nyelv Célkitűzés és feladatok: a különböző iskolákból, különböző nyelvi felkészültséggel érkező tanulók egy szintre

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és

Részletesebben

Informatika 9. évf. Webböngésző. Internet és kommunikáció II.

Informatika 9. évf. Webböngésző. Internet és kommunikáció II. Informatika 9. évf. Internet és kommunikáció II. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Webböngésző Cookie: süti. A felhasználóról szóló információ, amit egy webszerver helyez el a felhasználó számítógépén.

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

1. A stílusréteg fogalma

1. A stílusréteg fogalma 1. A stílusréteg fogalma A nyelvi kifejezésmódok a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez is kapcsolódnak. Az így létrejött stílusváltozatok a stílusrétegek. Más szóval: a stílusréteg a társadalmi

Részletesebben

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA 5. Tervezés-Kutatás A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA Média: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, amelyet igénybe vehetünk az üzenetek közlésére kommunikációs eszköz

Részletesebben

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Német nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A német nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Javítóvizsga követelmények Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyból 2012/2013 Készítette: Nagy László A vizsga menete: Az javítóvizsga írásbeli

Részletesebben

Tervezés-Kutatás A MÉDIA FORRADALMAI

Tervezés-Kutatás A MÉDIA FORRADALMAI Tervezés-Kutatás 5. A MÉDIA FORRADALMAI Média: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, amelyet igénybe vehetünk az üzenetek közlésére kommunikációs eszköz TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS

Részletesebben

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz Fakultációs tanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz 4 / 5 /6 évfolyamos gimnázium, fakultációs csoportok Éves óraszámok évfolyamonként: 11. 72 óra 12. 60 óra 1. Célok és feladatok A magyar nyelv

Részletesebben

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet kovacs-toth.beata@sph.unideb.hu Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció.

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Kippkopp és Tipptopp Egyedül nem jó SZKB101_06 SZKB_101_06 Kippkopp és Tipptopp Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 64 Szociális, életviteli

Részletesebben

Hivatalos levelezés. Levelek, megkeresések, kérelmek és e-levelezés. Tartalmi, stiláris és formai szabályok.

Hivatalos levelezés. Levelek, megkeresések, kérelmek és e-levelezés. Tartalmi, stiláris és formai szabályok. HIVATALOS/ÜZLETI LEVÉL Hivatalos levelezés. Levelek, megkeresések, kérelmek és e-levelezés. Tartalmi, stiláris és formai szabályok. Öt alapvetõ cél: 1. Informálni akarunk. 2. Megmagyarázni valamit (magyarázkodni).

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ 22 Tantárgyi program a magyar nyelv tanításához (8. osztály) TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ Néhány fontos megjegyzés a tanmenetjavaslatok használatához A tanmenet a NAT, a kerettanterv, az

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

Zipernowsky Károly Általános Iskola

Zipernowsky Károly Általános Iskola 2. évfolyam Éves óraszám: A osztály: 72 (16, 14, 12, 2, 2, 2, 2, 10, 12) ---heti 2 óra B osztály: 108 (26, 24, 15, 2, 2, 2, 2, 17, 18) ---heti 3 óra E osztály: 72 (16, 14, 12, 2, 2, 2, 2, 10, 12) ---heti

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV Nyelvtan: ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek, főnevek többes száma névelők és főnévbővítmények: the, a, an, some, any, much, many, a lot of, a few, a little

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉ- KELÉSÉHEZ Mind a szövegtani anyagot, mind a stilisztikát ajánlatos diagnosztizáló értékeléssel kezdeni, feltárni a tanulók előzetes tudását. A szövegtani

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez.

Részletesebben

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ

KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ Az opcionális/választható tantárgy neve: Napsugár-böngésző Műveltségi terület: Nyelv és

Részletesebben

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ANYAGA. 2013/2014-es tanév. Magyar nyelv és irodalom. 9. évfolyam, szakközépiskola

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ANYAGA. 2013/2014-es tanév. Magyar nyelv és irodalom. 9. évfolyam, szakközépiskola OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ANYAGA 2013/2014-es tanév Magyar nyelv és irodalom 9. évfolyam, szakközépiskola MAGYAR NYELV I. Kommunikáció, tömegkommunikáció A kommunikáció tényezői, funkciói. A kommunikáció típusainak,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció)

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) A Híd 2. program a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú (vagy idősebb), általános iskolai végzettség nélküli fiatalok

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.

Részletesebben

Katalógus. Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Katalógus. Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Magyar nyelv és ı rodalom Történelem Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Czövek Attila, Erdélyi Eszter, Hajnal Krisztina: 15 próbaérettségi magyar nyelv és irodalomból

Részletesebben

AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK MATEMATIKA FIZIKA BIOLÓGIA FÖLDRAJZ KÉMIA Az OFI kínálata - természettudományok Matematika Matematika Ajánlatunk:

Részletesebben

írás (szürkével elkülönítve)

írás (szürkével elkülönítve) Én és a szeptember ismétlés, gyakorlás hónap hét óra blokk időterv Kommunikációs és írástechnikai készségek-képességek fejlesztése (tanmeneti ajánlás; Írás, 2. évfolyam, 55 óra - KOMP-könyvek) téma (beszéd,

Részletesebben