VERTEBRA TA H UN G ARICA

Átírás

1 VERTEBRA TA H UN G ARICA MUSEI HI STOP. I CO - NATURALIS HUNGARICI Tom. VI Fase Testméretek fejvétele farkatlan kétéltüeken Irta: Dely Olivér György Természettudományt Múzeum, Budapest A farkos kétéltűek (Caudata ) tanulmányozásakor szükséges legfontosabb móreteket és azok felvételi helyeit, valamint a határozásukhoz olykor nélkülözhetetlen jellegzetes bélyegeket egyik korábbi dolgozatomban (DELY, 1962) már közöltem. Az alábbiakban a farkatlan kétéltűek (Salientla) rendszertani vizsgálatakor leggyakrabban és általánosan használt mérési pontok felvételi helyeit adom közre, valamint a meghatározásukhoz elengedhetetlen bélyegekre hivom fel a f i - gjsímet. Jelen munkám célja - ugyanúgy, mint a már fentebb emiitettnek - egyrészt kiinduló alapot nyújtani az e témakörben dolgozó szakembereknek a hazai herpetofauna egységes mérési módszerekkel való feldolgozáséra, másrészt segédeszközt adni azok kezébe, akik hazánkban a farkatlan kétóltüekkel tudományos alapon kivannak foglalkozni. A farkatlan kétéltűek feldolgozásakor használt leggyakoribb méretek a következők: T»StaoBsz (longltudo corporis): az orrcsúcstól (nasale, roetrale ) a kloakáig terjed (1. ábra: a). Pejhossz (longltudo capitis): az orrcsúcstól a fejtető (vertex, occiput) végéig, i l l. a nyakszirtnyilás közepéig tart (az utóbbi pontot a bőrön keresztül ugyanúgy ki kell tapintani, mint a farkos kétéltűek esetében (2.ábra:b).

2 Fejszélesság (latitudo capitis); a fej legtávolabbi oldalpontjai között mért távolság (2.ébra:ci) (megjelölve, a méretfelvétel helyét, pl. szem közép, szem elülső vagy hátulsó zuga stb. ). 1. ábra Kecskebéka (Rana esculenta L.) felülről p = mirigyes oldalredő Fejmagasság (altitudo capitis)! az alsó állkapocs közepétől a fejtető legmagasabb pontjáig terjedő köz (3.ábra: c 2 ).

3 Az arcél (canthua rostralis) közötti tér (spatium canthi rostralle ); a szemek elülső zuga közötti távolság az orr sötétebb sávjainak belső szélei között (2.ábra:d). Szemhéjak közötti térköz (spatium palpebralis): a két szemhéj közepe közötti rész (2.ábra:ei). Szemhéj szélessége (latitudo palpebrae): a szemhéj közepén mért szélesség (2.ábra:e 2 ). r d Z ï i s* LOT] 1! î 1 ' í ^ 1! 1 2. ábra Kecskebéka (Rana esculenta L.) feje felülről Orrlyukak közti távolság (spatium internasale); a két orrlyuk közti rész (2.ábra:f ). Orrcsucs és orrlyuk közti tért az orrcsucs közepétől az orrlyukig terjed (2.ábra:g). Orrlyuk éa a szem közti távolság: az orrlyuktól a szem elülső zugáig tart (2.ábra:h, ).

4 Szem vízszintes átmérője i l l, hossza (loiigitudo oculi): az elülső és hátulsó szemzug közötti rész (2.ábra:h 2). Orrcsucs és a szem közti távolság (dlstantia rostri o- culi ) : az orrcsúcstól a szem elülső zugáig terjedő vonal (3.ábra:i). Orrlyuk és a szem hátulsó zuga közti távolság: az 3. ábra Kecskebéka (Rana esculenta L. ) feje oldalról orrlyuktól a szem hátulsó zugáig húzódik. Ezt a méretet csak ritkán veszik fel (2.ébra:k). A dobhártya hossza (longltudo tympan!):a dobhártya legnagyobb horizontalis átmérője (2. ábra:!^). Szem és a dobhártya közti távolság: a szem hátulsó zugától a dobhártya elülső széléig tart (3.ábra:l 2). 4. ábra Kecskebéka (Rana esculenta L. ) alulról

5 Mellső végtag első ujja (digitus primus): a kéztőizülettől az első ujj hegyéig (4.ábratm^). Mellső végtag (pedes anteriores) hossza:az izesülés helyétől a leghosszabb ujj hegyéig (1.ábratnrj+ro^ ), vagy az izesülés helyétől a könyökig" (1. ábrám*), majd onnan a leghosszabb ujj hegyéig (l.ábra:m 2 ). Comb hossza (longitudo femorl8 ):a kloakanyilós középpontjótól a térdizület legkülső pontjáig mért távolság (1. ébratn^). (Méréskor a comb a test tengelyével derékszöget alkot. ) Lábszár hossza (longitudo tibiae ): a térdizület legkülső pontjának közepétől a bokaizület (tibiotarsalis iz) közepéig tart (l.ébra:n 2 ). Lábfej hossza: a metataraalis izület közepétől a leghosszabb (4.) ujj hegyéig (1. ábra :n^). Hátulsó végtag (pedes posteriores) hossza: a hátulsó végtag beizesülési helyétől a leghosszabb ujj hegyéig terjedő távolság (1. és 4. ábra: n3 + n 2 +n). Ugyanúgy vehető fel, mint az elülső végtag hossza, vagyis a beizesülés h e l y é t ő l a comb és a lábszár t a lálkozási pontjáig (l.ábra:n-}), majd onnan a lábtőizig (1. ábra:n 2 ), s attól pedig a leghosszabb ujj hegyéig (4.ábra: n). 5.ábra Kecskebéka (Rana esculenta L.) hátulsó lába ig izületi gumó, bs belső sarokgumó Belső sarokgumó (callus internus) vagy belső metatarsal i s tuberculum hossza: a belső metatarsalis tuberculum két

6 vége közti tér (4.ébra:o). A belső aarokgumő és izületi gumó közti távolság; a belső sarokgumó distalis vége és a hozzá legközelebb eső (hüvelyk) ujj izületi gumója közti tér (5.ábra:a). A megadott méreteken kivül a farkatlan kétéltűek rendszertani vizsgálatához még további bélyegeket kell számításba venni, melyek közül a leglényegesebbek a következők: A test alkata (megnyúlt, karcsú, rövid, zömök, tömzsi, vaskos Btb.); a fej és az orrcsucs alakja (a fej lehet: széles, lapos, keskeny, domború ; az orrosuoe: hegyes, rövid, hosszú, tompa, lekerekített, nyesett, becsípett stb.); az orrlyukak helye, egymástól és az orrcsúcstól i l l. a szemtől való távolsága. A dobhártya hiánya vagy jelenléte, alakja. A hanghólyagok hiánya vagy megléte, száma i l l. elhelyezkedése. A felső állkapocs és az ékcsont (vomer) fogainak hiánya vagy megléte, az utóbbiaknak a belső hortyogókhoz (choanae) viszonyított elhelyezkedése (a hortyogok előtt, között, mögött, egyenesen vagy ferdén stb. helyezkednek-e el?); a fogsorok száma. A nyelv + és a pupilla alakja (a nyelv lehet: kerek, kerekded, korong, ovális, körte, eziv stb. alakú, a pupilla pedig vízszintes tojásdad, sziv vagy háromszög formájú, vagy pedig függőleges rés); az Írisz szine, pigmentezettsóge. A bőr egyes mirigyeinek formája, elrendeződése; a szarubibircsek alakja. A tenyéren és talpon lévő dudorok (tuberculum) hiánya vagy jelenléte, alakja, elhelyezkedése, száma, a belső ujj izületi gumójának a sarokgumótól való távolsága. A belső sarokgumó alakja, nagysága. A leghosszabb (4.) ujj tövén a kis kerekded gumó, vagy fehér folt jelenléte vagy hiánya stb. Ae előrefektetett és a törzshöz szorított hátulsó végtag bokaizületének (tibio-tarsalis iz) ae orrosucsnak, orrlyuknak, szemnek, dobhártyának, vállnak az elérése. A test tengelyére merőlegesen fektetett sarkak el- + A trópusi békák között nyelvetlenek (Aglossa) is vannak.

7 helyezkedése (milyen távol i l l. milyen közel vannak egymástól, érintkeznek-e, vagy milyen mértékben fedik egymást?). A színezet és rajzolat olykor itt is jelentős lehet, azonban ugyanúgy, mint a farkos kétéltűek esetében, különböző környezeti és egyéb ténya«ők hatására rendkívül ingadozhat. A farkatlan kétéltűek lárváin a felsorolt testméretek nagyrésze ugyanúgy vehető fel, mint a már kifejlett és tel- 6. ábra Zöld levelibéka (Hyla arborea L.) lárva oldalról f légzőcső (spiraoulum), n-^ - farok felső, n 2» farok albó vitorlája, o» farok vagy faroktest jesen átalakult állatoknál. így: a testhossz (6.ábra: a), szemek közti térköz (7. ábra: b), orrlyukak közti távolság, orrcsucs és orrlyuk közti tér (6. ábra: g), orrlyuk és szem közti távolság ( 6. ábra : ), szem vízszintes átmérője ( 6. ábra: h 2), orrcsucs és szemközti távolság (6. ábra: i ), orrlyuk és a szem hátulsó zuga közti távolság (ő.ábrath^+h^l ), stb. A lárvák meghatározásához azonban még az alábbi méretek is szükségesek lehetnek:

8 7. ábra Zöld levelibéka (Hyla arbore a L.) alulról d = anus, e = bélcsatorna, f = légzőcső (spiraculum) Teljes hossz;az orrcsúcstól a farok végéig terjed (7. ábra:c). A méretet azonban általában két részletben szokás felvenni um. az orrcsúcstól a végbélnyilá8ig (» testhossz, 6. ábra:a ) és onnan a farok végéig ( farokhossz, ő.ábratm^). TestszéleBség: a lárva testének legnagyobb szélessége (7.ábra: aj). Orrcsucs és a légzónyilás közti távolság: az orrcsúcstól a légzónyilás i l l., légcső (spiraculum) hátulsó végéig terjedő rész (6.ábra:k^). Légzónyilás éb a végbélnyilés közti távolság: a spiraculum distalis végétől az anus-ig terjed (6. ábra:k 2). Farok hossza:a végbélnyilóstól a farok végéig tart (6. ábra :m^). Farok legnagyobb magassága: a farok felső (6.ábra: n^) és alsó vitorlájának (6.ábra: n 2) szélei között mért távolság (6.ábra:m 2). Farok magassága: a faroktest vagyis a farok izmob részének tövén mért térköz /6. ábra:oj). A felsorolt méreteken kívül a farkatlan kétéjtttek lárváinak meghatározásakov még az

9 alábbi bélyegek jöhetnek számításba: A test alakja (vagy többé-kevésbé hosszúkás tojásdad, vagy előrefelé keskenyedő s hátrafelé szélesedő körte formájú); a esem elhelyezkedése (a test felső szinén vagy a test oldaléin fekszenek-e?); az orrlyukak helyzete, egymástól,vagy az orrcsúcstól 111. a szomtől való távolsága; a légzónyilás 8. ábra Zöld levelibéka (Hyla arborea L.) szájának részei pj = a csőr felső, p 2 = a csőr alsó kávája, r^ ós r 2 2 az első és második felső fogsor, s-p &2 ^ a 8 3 * első, második és harmadik alsó fogsor, z = szemölcssor i l l. a légzőcső (spiraculum) iránya és szájadzásának helye (a légzónyilás vagy egyenesen hátrafelé, vagy hátra és többé-kevésbé fölfelé irányul és vagy a hasoldal középvonalában szájadzik ki, vagy a baloldalon nyilik); a száj + + és a csőr alakja (8.ábra), a szájat körülvevő szemölcssorok száma, nagysága, a száj fogsorainak elrendeződése; a hátoldali

10 ubzóhártya i l l. a farok felső vitorlájának kezdete vagyis eredete, a felső és az also vitorla Ívelése, magassága; a farok alakja stb. Az állatok felismerésénél néha a színezet is, valamint a pigmentezetteég foka, sűrűsége, a kisebb és nagyobb foltoknak a testen való elrendeződése is jelentős lehet. Vornahme von Körpermessungen bei den Anuren Von O. G. Dely Zoologische Abfeilung des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums, Budapest Verfasser veröffentlicht in seinem Aufsatze die beim Studium der Urodelen (Salientia) nötigen wichtigsten Masse sowie die Stellen des Messens und bei ihrem Determinieren manchmal unentbehrliche karakteristische Merkmale. Sein Ziel ist einerseits einen Ausgangspunkt den in diesem Themenkreiawirkenden Fachleuten zu bieten um die Herpetofauna Ungarns mittels einheitliche Massnahmemethoden aufzuarbeiten, andererseits ein Hilfmittel in die Hand jener zu geben, die sich mit unseren Urodelen auf wissenschaftlicher Basis befassen wollen. I r o d a l o m 1. BOLKAY, I.: Adatok Gömör-Kishont vérmegye herpetológiájához (Állatt. Közlem., 6, 1907, p ) BOLKAY, I.: A tavi béka (Rana ridibunda Pali. f a j i jogosultsága ( i l - A szájat ugy vizsgáljuk, hogy az alsó és felső ajkat + + szétterítjük. A szemolcssorok szama a száj felső és alsó részén, a larva fogképletét adja.

11 latt. Közlem., 6, 1907, p ) BOLKAY, I. : A magyarorezégi békák lárvái (Állatt. Közlem., 7, 1909, p ) BOLKAY, I. : Táblázat a magyarországi békék meghatározáséra (Állatt. Köziem., 9, 1910, p ) BO ROS, I. & DELY, O.GY.: A herpetolégiai kutatások irányai, problémái és távlatai (Vertebr. Hung., Budapest, 5, (1-2), 1963, p.19-38) DELY, O.G.: Examen systématique st osteo-blométrique de la Rana arvalis Nilss. et de la var. wolterstorffi Fejérv. (Ann. hist.-nat. Mus. Nat. Hung., (Ser. nov.) 3, 1953, p ) DELY, O.G.: Vornahme von Körpermessungen bei den Urodelen (Vertebr. Hung., Budapest, 4 (1-2), 1962, p.39-55) FEJÉRVÁRYNÉ, LANGH, A.M.: Kétéltüek-Amphibia, in Móczár, L.: Állathatározó I. (Budapest, 1950, p ) MÉHELY, L.: Á Mecsek-hegység és a Kapela herpetolégiai viazonyai (Állatt.Közlem., 3,1904,p ) SCHREIBER, E.: Herpetologia europaea (Jena, 1912, pp. 960) TERENTIEV, P.F. & TCHERNOV, S.A.: Opródédiele pressmykaioustschikssia i zemnovodnykh (Mosccu, 1949, pp. 340).

12