DOKTORI KÉPZÉS ÉS ALKALMAZOTT KUTATÁSOK A LOGISZTIKAI INFORMATIKA TERÜLETÉN
|
|
- Nóra Kovács
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DKTRI KÉPZÉS ÉS ALKALMAZTT KUTATÁSK A LGISZTIKAI INFRMATIKA TERÜLETÉN PHD EDUATIN AND APPLIED RESEARHES IN THE FIELD F LGISTIAL INFRMATIS Prof. Dr. selényi József, gkalt@gold.uni-miskolc.hu Dr. Bányainé dr. Tóth Ágota, altagota@gold.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Abstract This paper shows the PhD education, subjects of the PhD course and some actual PhD research topics in the field of Material flow systems and logistical informatics of József Hatvany PhD School of Informatics Sciences of University of Miskolc. Three research topics are demonstrated in the second part of the paper, relating to the PhD education. These topics are: theoretical background of a virtual logistical company, analysis of the effect of e-business on purchase- and distribution logistics and logistical tasks of e-shops. This research results were presented and published at national and international conferences and journals by PhD students of our department and their tutors. Összefoglaló Az előadás bemutatja a Miskolci Egyetemen a Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola keretei között az Anyagáramlási rendszerek és logisztikai informatika tématerületen folyó Ph.D. képzést, a doktori képzésben oktatott tantárgyakat valamint azokat a doktori témákat, melyekben jelenleg kutatások folynak. Az előadás második részében három, a doktori képzéshez szorosan kapcsolódó kutatási téma kerül ismertetésre, így a virtuális logisztikai vállalat elméleti megalapozása, az elektronikus kereskedelem beszerzési és elosztási logisztikára gyakorolt hatásának vizsgálata valamint az e-boltnál jelentkező logisztikai feladatok. A bemutatásra kerülő kutatási eredményeket a Ph.D. képzésben a tanszéken tevékenykedő doktoranduszok tudományos vezetőikkel közösen készített publikációikban hazai és nemzetközi konferenciákon valamint folyóiratokban mutatták be. 237
2 DKTRI KÉPZÉS ÉS ALKALMAZTT KUTATÁSK A LGISZTIKAI INFRMATIKA TERÜLETÉN PHD EDUATIN AND APPLIED RESEARHES IN THE FIELD F LGISTIAL INFRMATIS Prof. Dr. selényi József, gkalt@gold.uni-miskolc.hu Dr. Bányainé dr. Tóth Ágota, altagota@gold.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1. Bevezetés Napjainkban a rendkívül gyorsan fejlődő logisztika legdinamikusabban változó része a logisztikai informatika. A logisztika gyors fejlődésének okai között ki kell emelni a következőket: - a vállalatok versenyképességének növelésében a meghatározó a logisztika szerepe, mert az átfutási idők csökkentése, a készletek minimalizálása, a ráfordítások redukálása és a teljesítőképesség növelése jelentős mértékben logisztikai eszközökkel érhető el, - a termelés globalizációja következtében a termelési és szolgáltatási folyamatok egy-egy telephelyről egyre nagyobb kiterjedésű hálózatokra ill. láncokra tevődnek át. A nagymértékű, sokparaméteres logisztikai rendszer kialakítását, működtetését alapvetően befolyásolja a logisztikai információ, amely magában foglalja mindazokat az információáramlási feladatokat, amelyek az anyagáramlási rendszerek tervezéséhez, fejlesztéséhez, irányításához, menedzseléséhez, ellenőrzéséhez, értékeléséhez szükséges. A logisztikai informatika, mint a logisztika és az informatika integrált tudományterülete, azért is dinamizálja a logisztika fejlődését, mert széles körben, kiterjedten tudja hasznosítani az elektronikában, az informatikában, a telekommunikációban elért legújabb eredményeket. Így az automatizált adatgyűjtés, az adatáramlás, adatfeldolgozás, adatátvitel, adatmegjelenítés teljes eszközrendszere alapvetően befolyásolja, hogy mennyire sikerül az anyagáramláshoz kapcsolódó információáramlást optimálisan kialakítani. 2. Áttekintés a doktori képzésről A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán felismerésre került, hogy az alkalmazott informatikának egyik fontos területe a logisztika. Így a műszaki informatikus graduális képzésben: - a szak minden hallgatójának kötelezően fel kell venni a "Logisztikai rendszerek" c. tantárgyat, 238
3 - választható a logisztikai szakmai blokk, melynek keretében további 4 logisztikai jellegű tantárgy révén és az ehhez kapcsolódó két féléves "Komplex feladatok" és "Diplomatervezés" során lehet elmélyülni ezen a szakterületen, melyben súlypont a logisztikai informatika. A Miskolci Egyetemen a logisztika oktatásával és kutatásával foglalkozó Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéken figyelemre méltó kutatási eredmények születtek a logisztikai informatika területén. A doktori képzés is elindult, az első időszakban a "Gépészeti Tudományok Doktori Program", "Gyártási rendszerek és informatika" alprogramjának "Anyagáramlás és logisztika" c. részprogramjaként, amely keretei között két Ph.D. disszertáció [1, 2] készült, 10 fő vett részt a képzésben ben a doktori iskolák akkreditációja során a Miskolci Egyetemen akkreditálásra került Dr. Tóth Tibor professzor vezetésével a Hatvany József Informatikai Tudományok Iskola, amelyben az "Anyagáramlási rendszerek és logisztikai informatika" tématerület (témavezető: Dr. selényi József) is megjelenik. Az anyagáramlási rendszerek, logisztika (információ és energiaáramlással integrált anyagés eszközáramlás) az alkalmazott informatikának önálló tudományterülete, amely az alkalmazott matematikai, alkalmazott informatikai ismeretek felhasználásával a termelő és szolgáltató vállalatoknál, a hálózatszerűen működő, globális rendszereknél a gyakorlatban jelentkező valóságos viszonyokat mind tökéletesebben leíró modellek felírására, megoldására, ezek alapján vizsgálatok elvégzésére, tervezési és irányítási módszerek kidolgozására szolgál. A képzés során a hallgatók az egyetemi tanulmányokra építve mélyebben ismerkednek meg a diszkrét matematika, sztochasztikus folyamatok, optimalizálási eljárások, információs rendszerek, mesterséges intelligencia módszerek, operációs rendszerek, adatstruktúrák, számítógépes hálózatok, adatátviteli rendszerek, logisztikai rendszerek és anyagáramlási rendszerek elméletével, valamint ezeknek a termelési-, szolgáltatási-, hálózatszerűen működő globális rendszereknek a tudományterületeivel, hangsúlyt adva az informatikai oldalról való megközelítésnek. A tématerületnél a beiskolázásra kerülő Ph.D. hallgatók bázisát a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának Műszaki informatikai szaka logisztikai blokkján végzettek adják. E képzési blokk iránt folyamatosan nagy az érdeklődés a hallgatók és a gazdaság részéről egyaránt. A felajánlott tantárgyak lehetőséget adnak nagy méretű bonyolult rendszerek vizsgálatára, sok célfüggvényes, sokrétű feltételeket és korlátozásokat figyelembe vevő optimalizálásokra, különböző rendszerváltozatok működtetési és ellenőrzési stratégiáinak összehasonlítására. Az egyes témák kidolgozása során alkalmazni kell a modern, fejlett technikával támogatott adatgyűjtési módszereket, az egzakt eljárások mellett szimulációs és heurisztikus módszereket, a virtuális világ megjelenítését. A kutatás végeredményeként módszerek, algoritmusok és számítógépes programok is megjelennek. A tématerületen belül a következő fontosabb témák megjelenését tervezzük: termelő és szolgáltató vállalatok anyagáramlási rendszerei, beszerzési-, elosztási-, termelési-szolgáltatási és újrahasznosítási logisztikai rendszerek, raktározási logisztikai rendszerek, hálózatszerűen működő globális logisztika. Az "Anyagáramlási rendszerek és logisztikai informatika" tématerületen a tématerület kötelező tárgya a Logisztikai rendszerek elmélete. A témacsoport kötelező tárgya az Anyagáramlási rendszerek elmélete. A tématerület (csoport) kötelezően választható 239
4 tantárgyai: Logisztikai informatika, Beszerzési és elosztási logisztika, Termelési logisztika, Szolgáltatási logisztika, Logisztika matematikai modellje. További választható logisztikai tantárgyak: Gyártórendszerek logisztikája, Minőségbiztosítás logisztikája, termék logisztika, Újrahasznosítás logisztikája, Globális logisztika, Raktározási rendszerek. A tématerületen a következő Ph.D. témákban folynak a kutatások: - - Zártláncú gazdaság integrált gyűjtési logisztikai rendszerének matematikai modellezése, - - Hálózatszerűen működő szolgáltatás logisztikai rendszere tervezésének és irányításának elméleti megalapozása, - - Automatizált raktárak tervezési és irányítási módszerei, - - Virtuális logisztikai vállalat, - - Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termelési rendszerek, logisztikai decentrumok tervezésének és működtetésének elméleti alapjai, - - Automatizált anyagáramlási rendszerek tervezésének és irányításának elméleti megalapozása, - - Portálrobotos egységrakományképzés tervezésének és irányításának elméleti megalapozása, - - Késleltetett gyártó-szerelő-csomagoló rendszer logisztikával integrált üzemeltetési feladatai, - - Késleltetett gyártó-szerelő-csomagoló rendszer logisztika orientált optimális telepítésének módszerei, - - Elektronikus, elektromechanikus termékeket összeszerelő hálózatok beszerzési logisztikai rendszerének, tervezésének és irányításának elméleti megalapozása, - - Logisztikával integrált termelésütemezés elméleti megalapozása, - - Logisztikai kapacitások és teljesítőképességek optimalizálása a kockázati tényezők figyelembe vételével. A tématerületen 9 fő tudományos minősítéssel rendelkező oktató (ebből 7 fő ME Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék főállású oktatója) áll rendelkezésre témavezetői feladatok ellátására. A doktoranduszok legfontosabb publikációi a megadott irodalomjegyzékben [3, 6, 7, 8, 9, 11, 12, 13, 14] találhatók. A Ph.D. kutatási témák szorosan kapcsolódnak a Tanszéken folyó "anyagáramlási rendszerek, logisztikai informatika" területén folyó kutatásokhoz. Ezekből röviden csak három témát emelünk ki: - a virtuális logisztikai vállalat elméleti megalapozása, - az elektronikus kereskedelemnek a beszerzési és elosztási logisztikára gyakorolt hatásának vizsgálata, - az e-boltnál jelentkező logisztikai feladatok. 240
5 3. Virtuális logisztikai vállalatok tervezésének és irányításának elméleti megalapozása 1.1. Általános modell, a logisztikai feladatok közötti munkamegosztás elvei A virtuális logisztikai vállalat egy hálózatot jelent, amelyben meghatározó szerepet kap a virtuális logisztikai központ (VL), amely információs kapcsolatot tart fent a termelő vállalatokkal (P), vevők (V) - lehetnek ugyancsak termelő vállalatok ill. közületi vagy lakossági fogyasztók - szállítási feladatokat (T) és gyűjtő- és elosztóraktározást (DS) végző logisztikai vállalatokkal, valamint a pénzforgalmat lebonyolító bankokkal. A VL diszponálja az egyes viszonylatban jelentkező anyagáramlásokat, kiválasztva a megfelelő szállítóeszközt, a megfelelő szállítási útvonalat és sorrendet, továbbá a pénzügyi tranzakciókat (1. ábra). Az anyagáramlási feladatokat (szállítás, tárolás, rakodás, csomagolás, egységrakományképzés-bontás stb.) vagy a logisztikai vállalatok vagy a termelők ill. vevők végzik. Természetesen - az osztott intelligenciás elvnek megfelelően - bizonyos (csak egy-egy viszonylatra vonatkozó) diszponálási feladatokat a VL leadhatja a hálózat egyes elemeinek, vagyis kvázi vertikális információáramlás mellett horizontális áramlás is létezhet. DS P B P T VL T DS B DS T DS anyagáram információáram VL: Virtuális Logisztikai Központ DS: gyûjtõ- elosztó raktárközpontok T: szállítási vállalat : vevõk B: bank P: termelõ vállalat 1. ábra Virtuális logisztikai vállalat A kutatási feladat a következőkre terjed ki: - meg kell határozni a diszponálási feladatoknál a munkamegosztást, a VL és a rendszer egyes elemei között, 241
6 - optimalizálni kell a rendszer egyes elemeinél kiépítendő logisztikai erőforrásokat és kapacitásokat, - meg kell határozni a diszponáláshoz szükséges diszponálási struktúrákat és az ezekhez szükséges célfüggvényeket, - ki kell dolgozni az irányításhoz szükséges információs rendszert, az információ áramlást, az ezekhez szükséges technikát és technológiákat. A virtuális logisztikai vállalat általános elvét és modelljét felhasználva a következő esetekre konkretizálva foglalkoztunk ill. foglalkozunk a tervezési és irányítási módszerek elméleti megalapozásával ill. optimalizálási eljárások kidolgozásával Zártláncú gazdaság logisztikai feladatára orientált logisztikai vállalat A zártláncú gazdaság virtuális logisztikai vállalat modelljét a 2. ábra mutatja. A rendszer elemei a következők: - új terméket előállító vállalatok (P), amelyek termelő-, szolgáltató berendezéseket vagy közszükségleti cikkeket állítanak elő, - beszállítók (L), amelyek alapanyagokat, alkatrészeket, félkész termékeket, szerelvényeket szállítanak be a termék előállítóknak, - a beszállítások történhetnek közvetlenül a termékeket előállítókhoz (P) vagy a gyűjtőelosztóraktárak (SDS) közbeiktatásával, L L L SDS SDS P T P DS DS VL SE S S SE DA DA RU T RU anyagáram információ áramlás L beszállító P termelõ SE felújítást végzõk vásárló, vevõ SDS gyûjtõ-elosztó alapanyagraktár DS elosztó raktár D elhasznált termékek gyûjtõközpontja ill. hulladékok VL logisztikai központ DA szétszerelõ T szállító vállalat RU újrahasznosítás 2. ábra Zártláncú gazdaság logisztikai feladataira orientált virtuális vállalata 242
7 - az előállított új termékeket vagy közvetlenül a vevőkhöz (V) szállítják - amelyekbe tartoznak a háztartások, közület fogyasztók, termelő-szolgáltató vállalatok - vagy közvetítő szerepet vállaló elosztó raktárakba (DS), - vevőknél () keletkezett elhasznált termékek gyűjtőközpontokba (S) kerülnek, - a termelő vagy szolgáltató vállalatoknál keletkezett és belső újrahasznosítással, feltárással nem kezelt technológiai hulladékok, elhasznált termékek vagy a hulladékgyűjtő központokba (S) kerülnek, vagy közvetlenül a felújítást (SE) ill. szétszerelést, újrahasznosítást (DA) végző vállalathoz, - felújítást ill. szétszerelést, újrafeldolgozást követően a keletkezett termék az újrahasznosíthatókhoz (RU) kerül, - a szállítási feladatokat a szállító vállalatok (T) végzik, - a logisztikai feladatokat diszponálással a virtuális logisztikai vállalat végzi (VL). A VL diszponálási tevékenysége általában a következőkre terjed ki: - az egyes termelő vagy szolgáltató vállalatnak mikor, milyen terméket kell beszállítani, - az egyes termékek közvetlenül a beszállítóktól (L) vagy gyűjtő-elosztó raktárakból (SDS) ill. melyik beszállítótól ill. melyik gyűjtőraktárból kerülnek beszállításra? - a termelő vállalatoknál elkészült készterméket mikor, milyen sorrendben kell kiszállítani közvetlenül melyik vevőhöz () vagy melyik a közvetítő szerepet ellátó elosztó raktárakba (DS)? - mely elhasznált terméket, hulladékot, milyen tároló edényekben kell gyűjteni, melyeket lehet együtt szállítani? - mikor, milyen elhasznált termék, melyik felújító ill. szétszerelő-újrahasznosító üzembe, melyik termelő (P) ill. hulladékgyűjtő (S) egységtől kerül beszállításra, - mikor, milyen felújított vagy újrafeldolgozott terméket kell melyik újrahasznosító (RU) ill. termelő (P) egységhez beszállítani, - az egyes szállítási feladatokat milyen típusú szállítóeszköz, melyik telephelyről indítva, milyen sorrendben hajtsa végre, - mely szállítási feladatok szervezhetők egy-egy járatba, milyen sorrendben, milyen útvonalon haladva kerüljenek felkeresésre az egyes állomások. A vázolt diszponálási stratégiáknál a következő célfüggvényeket kell érvényesíteni: - a szállítójárművek időbeni és terhelési kihasználási tényezője maximális legyen, - a szállítási költségek minimálisak legyenek, - a rendelések minimális késéssel legyenek teljesítve, - az egyes raktárakban, tárolókban a készletszintek minimálisak legyenek. 243
8 Az optimális diszponálás egy sokváltozós, sok paraméteres dinamikus programozási módszer kifejlesztését teszi szükségessé, amelynél különböző logisztikai erőforrásokat (szállítóeszközök száma, raktárak, tárolók kapacitása ill. készletei) ill. a termelői és fogyasztói igényeket is messzemenően figyelembe kell venni. A diszponálási feladatok optimális megoldása szükségessé teszi a percre kész információknak a VL-hez való áramoltatását és ehhez kapcsolódó automatikus gyűjtés és on-line ill. kvázi on-line adatátvitel kialakítását is Kis- és középvállalatok beszerzési és elosztási logisztikai tevékenységeit támogató virtuális vállalatok A kis és középvállalatok beszerzési és elosztási logisztikai tevékenységét támogató logisztikai vállalatok közül a következőket vizsgáljuk: - Kis és középvállalatok anyag- és alkatrész beszerzését irányító virtuális logisztikai központ (3. ábra): - meghatározza egyes anyagoknak a beszállítóit, - optimalizálja és ütemezi a beszállításokat, - eldönti, hogy közvetlen beszállításra vagy közbenső raktáron keresztüli közvetett beszállításokra kerüljön-e sor, - besorolja a beszállításokat járatokba és megválasztja a szállítási sorrendet, útvonalat és a szállítóeszközt. B1... Bj... Bm KR S1 VLV Sg Sα F1... Fi... Fn B j j. beszállító, Sα α. szállító vállalat, VLV virtuális logisztikai F i i. felhasználó, KR közbenső raktár, központ. 3. ábra A rendszer felépítése Klaszter, mint regionális virtuális logisztikai központ (4. ábra) az előzőkben részletezett diszponálási feladatokat kiterjeszti: - a kis és középvállalatok (BKV), mint elsődleges beszállítók részére a segédbeszállítóktól (SB) az alapanyagoknak közvetlenül vagy elosztóraktárokon (AER) való közvetett beszállítására, - a kis és középvállalatok (BKV) által előállított termékeknek a nagyvállalatok, mint felhasználók (NFV) részére való közvetlen vagy elosztó raktárokon (KER) keresztül való beszállítására. 244
9 SB 1 SB i SB n AER 1 AER m BKV 1 BKV k+1 BKV j Logisztikai vállalat KLASZTER mint VIRTUÁLIS LGSZTIKAI KÖZPNT Tudás menedzsment Logisztikai vállalat BKV k BKV r KER 1 KER p NFV 1 NFV ε NFV ω SB Segéd beszállító AER Alapanyag elosztó raktár NFV Nagyvállalat mint felhasználó BKV Kis- és középvállalat mint elsődleges beszállító KER Részegység, késztermék elosztó raktár anyagáram információ áram 4.ábra Klaszter, mint regionális virtuális logisztikai központ A beszerzési és az elosztási virtuális logisztikai vállalatokra vonatkozó további modellek és vizsgálatok a [4, 9] publikációkban lelhetők fel Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikai modelljei Az 5. ábra egy hálózatszerűen működő logisztikával integrált szolgáltató rendszert mutat. A rendszerben hálózatba kapcsolható objektumok (0) sokasága található, amelyekben időszakonként felülvizsgálatokat, karbantartásokat, felújításokat, meglévő objektumok bővítését újabbak telepítését kell elvégezni. Ehhez szükséges a felülvizsgálatokat végző szakértőket (SZ) diszponálni ill. a karbantartásokhoz, felújításokhoz, hálózattelepítésekhez szükséges anyagokat, eszközöket a raktárakból (R) és raktárakba továbbá helyszínen el nem végezhető felújításokat végző karbantartó üzemekbe (K) irányítani, a szükséges anyagok, eszközök beszerzését, beszállítását (B) működtetni. A szállítási feladatokat a logisztikai (LV) egységek látják el. A teljes hálózat irányítását a virtuális logisztikai központ (VL) látja el, bizonyos alacsonyabb rendű, főleg operatív feladatokat leadhat a hálózat elemeinek megfelelő koordináció mellett. 245
10 SZ SZ K LV R VL B R LV B SZ K SZ Információáramlás Személy, anyag és eszközáramlás VL Virtuális Logisztikai centrum B Alkatrész, eszköz beszállító Szétszerelt objektum K Karbantartó egység SZ Szakértő LV Logisztikai vállalat R Raktár 5. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált szolgáltató rendszer A diszponálási feladatok elméleti megalapozása, a szükséges logisztikai erőforrások optimalizálása a következők vizsgálatát teszi szükségessé: - hány szakértő működése optimális a rendszerben, ezeknek hol legyen a lakóhelye, mely objektumok felülvizsgálatát végezzék el, - hány karbantartó telephely, egység legyen, mikor melyik objektumok tervezett karbantartását, felújítását ill. véletlenszerű meghibásodását végezzék, - honnan, mivel, mikor kell, milyen szállítóeszközzel kell áramoltatni az anyagokat, eszközöket, - hol, melyik raktárba kerüljenek az egyes anyagok és eszközök elhelyezésre, milyen legyen ezeknek a készletszintje, mikor, honnan, milyen mennyiségben kerüljön beszállításra. Ilyen szolgáltató hálózati rendszert képezhetnek pl. felvonók üzemeltetésére, gáz-, víz-, tároló-, elektromos energia stb. hálózatok. A fenti feladatokhoz szükséges optimalizálási, ütemezési eljárások, a szükséges információáramlás, dinamikus adatgyűjtési átviteli és kiértékelési rendszer, ezekhez szükséges matematikai modellek, módszerek adaptálása kiképezi a kutatási feladatok lényegét. A virtuális logisztikai vállalatokkal kapcsolatos további kutatási eredmények [5, 10]-ben találhatók meg. 246
11 4. Elektronikus kereskedelem beszerzési és elosztási logisztikára gyakorolt hatásának vizsgálata Napjainkban egyetlen technikai fejlesztés sem változtatta meg a világot olyan rövid idő alatt és olyan jelentős mértékben mint az Internet, mely lehetővé teszi az információ hatalmas tömegű, gyors és hatékony áramlását. Az Internet üzleti célú felhasználásának ma legnépszerűbb formája az elektronikus kereskedelem. Az elektronikus kereskedelem az árukra, árakra és szállítási feltételekre vonatkozó kereskedelmi információk, a kereskedelmi tranzakciókra vonatkozó információk, továbbá maga a termék ill. szolgáltatás valamint a pénz elektronikus formában történő továbbítását jelenti a kereskedelmi partnerek között. Az 6.ábrán látható az elektronikus kereskedelem logikai architektúrája, melyből világosan látható, hogy az nem csupán a web-bázisú rendszerek alapszolgáltatásai közé tartozó általános alapfunkciók (információ közzététel, keresési funkció) ellátására alkalmas, hanem bármely vállalati tevékenységhez kapcsolódó beszerzési és elosztási részfolyamat kezelésére is. Az egyik ilyen jelentős terület a vevőkkel kapcsolatos funkciók ellátása (ügyfélszolgálat, megrendelés összeállítása, számlázás, termék kiszállítás, garanciális szolgáltatás) a másik a beszállítókkal kapcsolatos információk kezelése és annak összekapcsolása a logisztikai részfolyamatokkal (áru megrendelés, áru beszállítás). vevő azonosítása regisztráció azonosító eladó azonosítása regisztráció számla számla szállítás áru áru információ e-business vevő megrendelés pénz terhelés azonosítás (számla) átutalás bank eladó bankja átutalás vevő bankja 6.ábra Az elektronikus kereskedelem logikai architektúrája Az Internet új gazdasági fegyver a vállalatok ill. az általuk kínált termékek és szolgáltatások hírnevének növelése és terjesztése, a piacelemzés és a várható ügyfélkör vizsgálata, a kereskedelmi tranzakciók lebonyolítása terén. Az elektronikus kereskedelem nyújtotta lehetőségek a beszerzési folyamat minden lépcsőjénél kihasználhatók: a naprakész és pontos igénymeghatározás, a beszerzési piac egyszerű és gyors feltárása, a beérkező online ajánlatok alapján történő optimális beszállító kiválasztása, a megrendelések on-line feladása valamint az on-line számlázás révén. Az igények meghatározása során az elektronikus kereskedelem lehetőséget nyújt az igények on-line regisztrálására valamint az integrált számítógépes vállalatirányítási rendszerrel való közvetlen kapcsolat lehetővé teszi az igények aktualizálását. A beszerzési piac feltárása során az elektronikus kereskedelem lehetővé teszi a beszerzési piac sokkal reálisabb, egységes megítélési szempontrendszer alapján történő feltárását és értékelését, hiszen az Internet által elérhető beszállítói adatbázisok alapján gyorsan, naprakész és egységes információkhoz lehet hozzájutni. Az 247
12 elektronikus kereskedelem az ajánlatkérést is meggyorsítja, hiszen az on-line ajánlattétel révén a beszerzési folyamat átfutási ideje jelentősen csökkenthető. Az elektronikus kereskedelem meggyorsítja az on-line beérkező ajánlatok értékelését és az optimális beszállító kiválasztását, hiszen lehetővé teszi egy objektív értékelési rendszer alkalmazását. A megrendelés on-line módon történő leadása után a beszerzési folyamat egy következő feladata a fuvarozó kiválasztása, mely feladat végrehajtását az elektronikus kereskedelem a fuvarozói adatbázisok gyors áttekintése és értékelése alapján jelentősen megkönnyíti. A beszállítások on-line visszaigazolása és az on-line számlázás révén a beszerzési folyamat átfutási ideje jelentősen lecsökkenthető. Az elektronikus kereskedelem lehetőséget nyújt az elosztási logisztika keretei között jelentkező feladatok végrehajtásának felgyorsítására és áttekinthetőbbé tételére. Ilyen feladatok pl. a késztermékekre vonatkozó kiszállítási igények on-line beérkeztetése és naprakész nyilvántartása valamint a kiszállítások megszervezése és irányítása, mely során lehetőség nyílik az optimális járatok megszervezésére az aktuális, naprakész igények figyelembe vételével. A kutatási feladat a következőkre terjed ki: - elektronikus kereskedelem szerepe a beszerzési és elosztási logisztikában, - beszerzési és elosztási logisztikai rendszer optimális kialakítása az elektronikus kereskedelem nyújtotta előnyök figyelembe vételével, - beszerzési és elosztási logisztikai rendszer optimális irányítása az elektronikus kereskedelem keretei között E-boltoknál jelentkező logisztikai feladatok Napjainkban egyre népszerűbb lesz a hálózati értékesítés, az Internet felhasználására épülő e-bolt. A bolt katalógusaiból a vevő a neki megfelelő terméket vagy szolgáltatást a hálózaton keresztül megrendeli. Ezt követően az e-bolt raktáraiba beszállított terméket vagy a szolgáltatáshoz szükséges alkatrészeket a logisztikai szolgáltató közvetlenül házhoz szállítja. A fizetés is a hálózaton keresztül történik banki átutalással. vevő vevő vevő logisztikai vállalat boltok e-bolt raktárai gyártók, forgalmazók raktára e-bolt gyártók, forgalmazók raktára e-bolt raktárai boltok logisztikai vállalat vevő vevő vevő anyagáramlás információáramlás 7.ábra Az elektronikus bolt (e-bolt) logisztikai rendszere 248
13 A 7.ábrából jól látható, hogy az e-bolt információs kapcsolatot tart fenn a logisztikai rendszer többi elemével a gyártókkal, a logisztikai vállalatokkal és a vevőkkel. Az e-bolt koordinálja és összegyűjti a vevői igényeket, meghatározza a jelentkező vevői igényeket teljesítésére legalkalmasabb gyártót ill. szolgáltatót, majd értesíti a logisztikai szolgáltatót a jelentkező kiszállítási feladatról, megadva a forrást és nyelőt, a végrehajtandó szállítási feladat határidejét, a szállítandó árut és a kiszállítandó mennyiséget. A jelentkező szállítási feladatok koordinálását és végrehajtását maga a logisztikai szolgáltató végzi. Az e-bolt raktáraiban a készletszintek felügyeletét az e-bolt látja el, a raktárak feltöltését az e-bolt irányításával a logisztikai szolgáltató végzi. A kutatási feladat a következőkre terjed ki: - a rendszer egyes elemeinél jelentkező logisztikai feladatok és e feladatok végrehajtásához szükséges erőforrások és kapacitások meghatározása, - a rendszer irányításához szükséges információs rendszer kidolgozása, az ehhez szükséges technikai háttér meghatározása. Irodalomjegyzék [1] Bányai T.: Mobilrobotos egységrakományképző és osztályozó rendszer tervezésének elméleti alapjai. Miskolci Egyetem, p.109 [2] Bányainé Tóth Á.: A just in time beszállítási rendszer tervezési módszerei. Miskolci Egyetem, p.105 [3] selényi J., Bálint R., Székely I.: Die Konzeption von Nordost-ungarischen Logistischen Dienstleistungszentrum kontrolliert mit virtuellen Zentrum. Miskolcer Gespräche Die neusten Ergebnisse auf dem Gebiet Földertechnik und Logistik Universtität Miskolc, ISBN pp.: [4] selényi J., Bányainé Tóth Á.: Steuerungsstrategie einer Modellvariante von virtuellen Logistikzentren für die Beschaffungs- und Distributionsaufgaben von Kleinunternehmen. Miskolcer Gespräche'99, Die neusten Ergebnisse auf dem Gebiet Földertechnik und Logistik Universtität Miskolc 1999, ISBN , pp.: [5] selényi J., Bányainé Tóth Á., Hajagos Sz..: Steurerungsstrategien zur Sammlungs und Transportierung des technologischen Abfall. Miskolcer Gespräche Die neusten Ergebnisse auf dem Gebiet Földertechnik und Logistik Universtität Miskolc, ISBN pp.: [6] selényi J., Hajdú, J. : omparing different strategies of commissioning rotary stores of carousel applying the test program method. Miskolcer Gespräche'99, Die neusten Ergebnisse auf dem Gebiet Földertechnik und Logistik, Universtität Miskolc 1999, ISBN , pp.: [7] selényi J., Horváth E.: Zárt láncú gazdaság integrált gyűjtési logisztikai rendszere. VI. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, Kolozsvár, március 22., pp [8] selényi J., Telek P.: Mathematical modelling of collecting logistic system of used electronic products. Modelling and ptimisation of Logistic Systems Theory and practice. Edited by selényi J., Bányai T., University of Miskolc 1999, ISBN , p.: [9] selényi J., Vernyik A.: Structure of virtual companies. Modelling and ptimisation of Logistic Systems. Edited by selényi J., Bányai T., University of Miskolc, ISBN , pp.:
14 [10] selényi, J., Vernyik A.: Mathematical models and methods for planning virtual enterprises. Miskolcer Gespräche Die neusten Ergebnisse auf dem Gebiet Földertechnik und Logistik Universtität Miskolc, ISBN pp.: [11] Gubán Á., selényi J,.: ontrol Algorithms and Methods of Logistic Integrated Production ontrol at Delayed Assembling Plants. Proceedings of 3 rd International onference of Ph.D. Students, University of Miskolc, ISBN , pp.: [12] Gubán M., selényi J.: Heuristic Algorithm to Establish Delayed Assembling Plants riented by Logistics. Proceedings of 3 rd International onference of Ph.D. Students, University of Miskolc, ISBN , pp.: [13] Kota L., selényi J: Mathematical Models and Methods of the Assignment of Elevator Experts to Elevators in ase of Different onstrains. Proceedings of 3 rd International onference of Ph.D. Students, University of Miskolc, ISBN , pp.: [14] Smid L., selényi J.: Portálrobotos egységrakomány-képzés szimulálása. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka kiadványa, Kolozsvár 2000, p.:
8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ
8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében,
RészletesebbenA logisztikai információs hálózat felépülése
Bank Vám Termelővállalat Kereskedelmi vállalat Fuvarozó vállalat Szállítmányozó vállalat Felhasználó vállalat Biztosító Hálózati szintű információs kapcsolat Hálózati szintű logisztikai irányítás információs
RészletesebbenLogisztika A. 2. témakör
Logisztika A tantárgy 2. témakör Beszerzési-, termelési-, elosztási-, újrahasznosítási logisztika feladata MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Beszerzési logisztika Beszállító Vevõ Áruátvétel
RészletesebbenHálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája
Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű logisztikai rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság struktúrája,
RészletesebbenVirtuális vállalatok logisztikai nézőpontból. Virtuális vállalat 2014/15 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula
Virtuális vállalatok logisztikai nézőpontból Virtuális vállalat 2014/15 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula Logisztikai alapok Logisztika A termelési és szolgáltatási folyamatok elemeinek megvalósításához
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 0. Bevezetés
Újrahasznosítási logisztika 0. Bevezetés Követelmények Értékelés: gyakorlati jegy. Számonkérés: 2 zárthelyi dolgozat. Évközi munka: féléves feladat. Ajánlott irodalom: Cselényi J. Illés B. (szerk.): Logisztikai
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:
RészletesebbenBeszerzési logisztikai folyamat
BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés Beszerzési logisztika Szállítási mód és eszköz megválasztása Beszállítás Beszerzési folyamat: - igények meghatározása, - ajánlatkérés és feldolgozás, - beszállítók kiválasztása,
Részletesebben1. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai
Elosztó raktár Bank Logisztikai vállalat VÁM Adó, Tbj Felhasználók Vállalat Vállalati m enedzsm ent (Logisztikai menedzsment Tulajdonosok Pénzügyszámvitel Termelési rendszer (Term elés tervezés és irányítás)
RészletesebbenGLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN
GOBÁIZÁT BESZERZÉS ÉS EOSZTÁS A OGISZTIKÁBAN A globalizációjának, a késleltetett következménye, hogy két kapcsolódó láncszem a beszerzés és elosztás is globalizálódik. A globalizált beszerzésnek és elosztásnak
RészletesebbenEUROLOGISZTIKA c. tantárgy 2006/2007. tanév I. félév gépészmérnöki szak, főiskolai szint levelező tagozat
EUROLOGISZTIKA c. tantárgy 2006/2007. tanév I. félév gépészmérnöki szak, főiskolai szint levelező tagozat Aláírás és a gyakorlati jegy feltétele az ellenőrző kérdésből szerezhető pontszámnál minimálisan
RészletesebbenMilyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?
1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.
RészletesebbenA vállalti gazdálkodás változásai
LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának
RészletesebbenA logisztika feladata, célja, területei
A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben
RészletesebbenGLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN
3. EŐADÁS GOÁIZÁT ESZZÉS ÉS EOSZTÁS A OGISZTIKÁAN A termelés globalizációjának, a késleltetett termelés következménye, hogy két kapcsolódó láncszem a beszerzés és elosztás is globalizálódik. A globalizált
RészletesebbenMiskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Logisztikai alapelvek: a megfelelő minőségű anyag, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre, a megfelelő módon és eszközzel, a megfelelő időben, a megfelelő költséggel. 1. táblázat
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok
RészletesebbenFeladat: egy globális logisztikai feladat megoldása
EUROLOGISZTIKA c. tantárgy (2+0) (Globális logisztika) Előadások témái: Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szintem megoldani a globalizált világban? Globalizáció hatása a logisztikára.
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
RészletesebbenA technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói
9., ELŐADÁS LOGISZTIKA A TERMELÉSIRÁNYÍTÁSBAN Hagyományos termelésirányítási módszerek A termelésirányítás feladata az egyes gyártási műveletek sorrendjének és eszközökhöz történő hozzárendelésének meghatározása.
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés
RészletesebbenHagyományos termelésirányítási módszerek:
Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek
RészletesebbenAnyagmozgatás és gépei. 1. témakör. Egyetemi szintű gépészmérnöki szak. MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék.
Anyagmozgatás és gépei tantárgy 1. témakör Egyetemi szintű gépészmérnöki szak 2006-07. II. félév MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
RészletesebbenAnyagmozgatás fejlődésének története
Anyagmozgatás fejlődésének története 1. fólia súlyerő legyőzése, teher felemelése (emelőgépek); nagy mennyiségű anyagok szállítása (szállítóberendezések); nehéz fizikai munka megkönnyítése (gépesített
RészletesebbenTermelési folyamat logisztikai elemei
BESZERZÉSI LOGISZTIKA Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába Termelés ütemezés Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez Technológiai berendezés kiválasztása Technológiai
RészletesebbenLOGISZTIKA. Logisztikai rendszerek. Szakálosné Dr. Mátyás Katalin
LOGISZTIKA Logisztikai rendszerek Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A rendszer Felföldi L.: A rendszer valamely meghatározott cél elérése, vagy valamely feladat megoldására tudatosan kiválasztott, meghatározott
RészletesebbenAnyagmozgatás és gépei. 2. témakör. Egyetemi szintű gépészmérnöki szak. MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék.
Anyagmozgatás és gépei tantárgy 2. témakör Egyetemi szintű gépészmérnöki szak 2003-04. II. félév MISKLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék - 1 - Termelési-szolgáltatási- műveletek (ember-gép
RészletesebbenAnyagmozgatás és gépei. 1. témakör. Egyetemi szintű gépészmérnöki szak. MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék.
Anyagmozgatás és gépei tantárgy 1. témakör Egyetemi szintű gépészmérnöki szak 2004-05. II. félév MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
RészletesebbenBeszerzési logisztikai folyamat tervezése
1 2 Beszerzési logisztikai folyamat tervezése 3 1. Igények meghatározása, előrejelzése. 2. Beszerzési piac feltárása. 3. Ajánlatkérés. 4. Ajánlatok értékelése, beszállítók kiválasztása. 5. Áruk megrendelése.
RészletesebbenTermelési logisztika tervezése
Termelési logisztika tervezése Anyagáramlás tervezése: Raktárak, üzemek elhelyezésének tervezése. Az anyagáramlási utak minimálisra adódjanak. A kapcsolódás az anyagmozgató rendszerekhez a legkedvezőbb
RészletesebbenÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK
ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK A logisztikai stratégiákat egyrészt a teljes vállalati logisztikai rendszer egészének kialakításánál, működtetésénél kell figyelembe venni, másrészt az alrendszereknél.
RészletesebbenMiskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék. 1. fólia
Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1. fólia Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 2. fólia 3. fólia Külső anyagmozgatás elemei Szállítás. közúti, vasúti, vízi, légi,
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 2. Logisztika az újrahasznosításban
Újrahasznosítási logisztika 2. Logisztika az újrahasznosításban A logisztika szerepe Az újrahasznosítás folyamatában a tevékenységek jelentős része anyagáramlással kapcsolatos (pl. az elhasznált berendezések
RészletesebbenMilyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?
Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében
RészletesebbenKészlet menedzsment. R i. R max R 4 R 2 R 3 R 1. R min. Készletfogyás: K észletmenedzselés: a. Periodikus után pótlás, elhanyagolható rendelési idő
Készlet menedzsment Készletfogyás: i t K észletmenedzselés: a. Periodikus után pótlás, elhanyagolható rendelési idő 1 2 3 4 max min T T T T t b. Azonos pótlási mennyiség, elhanyagolható pótlási idő max
RészletesebbenVállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László
Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Megoldásjavító szabályzókör A Kybernos egyszerűsített modellje Klasszikus termelésirányítási
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 4. Előadás Beszerzési logisztikai stratégiák Beszerzési logisztikai stratégiák BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés
RészletesebbenBeszerzési logisztikai folyamat tervezése
1 2 Beszerzési logisztikai folyamat tervezése 3 1. Igények meghatározása, előrejelzése. 2. Beszerzési piac feltárása. 3. Ajánlatkérés. 4. Ajánlatok értékelése, beszállítók kiválasztása. 5. Áruk megrendelése.
RészletesebbenLOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI
LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de
RészletesebbenA beszállítói tevékenységet segítő virtuális logisztikai hálózat működése
A beszállítói tevékenységet segítő virtuális logisztikai hálózat működése A beszállítói tevékenység kiterjed: o félkész-termék, alkatrész, részegység legyártására és beszállítására; o bizonyos jellegű
RészletesebbenDSC VLC DSC DSC DSC. 1. ábra A virtuális vállalat modellje. anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Logisztikai Központ P: termelõ vállalat
DSC P P B C C T VLC T C C DSC B DSC T DSC anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Logisztikai Központ P: termelõ vállalat DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont T: szállítási vállalat C: vevõ B: bank
RészletesebbenLogisztika A. 5. témakör
Logisztika A tantárgy 5 témakör Ellátási lánc menedzsment koncepciója (Supply Chain) MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1 Ellátási lánc menedzsment (Supply- Chain-Management SCM) A
RészletesebbenLogisztikai rendszerek. Termelési logisztika
Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM. Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszékének bemutatása
1 fólia A MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszékének bemutatása A Logisztikai rendszerek 1 c. tantárgy követelménye 2 fólia Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Tanszékvezető: Tanszékvezető
RészletesebbenVirtuális vállalatok logisztikai nézőpontból. Virtuális vállalat félév 5. előadás Dr. Kulcsár Gyula
Virtuális vállalatok logisztikai nézőpontból Virtuális vállalat 2017-2018 1. félév 5. előadás Dr. Kulcsár Gyula Logisztikai alapok Logisztika A termelési és szolgáltatási folyamatok elemeinek megvalósításához
Részletesebben30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR
INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai
RészletesebbenLogisztikai módszerek
BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztikai módszerek dr. Prezenszki József - dr. Tóth Lajos egyetemi docens egyetemi docens LOGISZTIKAI MÓDSZEREK 3. Raktározás,
RészletesebbenLOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ
LOGISZTIA ÉS GLOBALIZÁCIÓ A piacok globalizálódásának következménye: - nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési volumenek valósíthatók meg, - termékek és termékjellemzők változatának
RészletesebbenNév KP Blokk neve KP. Logisztika I. 6 LOG 12 Dr. Kovács Zoltán Logisztika II. 6 Logisztika Dr. Kovács Zoltán
Név KP Blokk neve KP Felelıs vizsgáztató Kombinatorikus módszerek és algoritmusok 5 MAT 10 Dr. Tuza Zsolt Diszkrét és folytonos dinamikai rendszerek matematikai alapjai 5 Matematika Dr. Hartung Ferenc
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fejlődési tendenciák a logisztikában 105. lecke A fejlődési tendenciákat
RészletesebbenBeszerzési logisztikai folyamat tervezése
1 2 Beszerzési logisztikai folyamat tervezése 3 1. Igények meghatározása, előrejelzése. 2. Beszerzési piac feltárása. 3. Ajánlatkérés. 4. Ajánlatok értékelése, beszállítók kiválasztása. 5. Áruk megrendelése.
RészletesebbenAz ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr.
Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr. Gubán Ákos SCM Hatóság Kiskereskedő Fogyasztó Vevő 2 Logisztikai központ Beszálító
RészletesebbenDr. Fodor Zita egyetemi docens
Záróvizsga tételek Dr. Fodor Zita egyetemi docens 18. tétel Ismertesse a logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásait, valamint az integrált logisztikai (teljes)költségkoncepciót! Területek beszerzés
Részletesebben1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása
hagyományos beszállítás JIT-elvû beszállítás az utolsó technikai mûvelet a beszállítás minõségellenõrzés F E L H A S Z N Á L Ó B E S Z Á L L Í T Ó K csomagolás raktározás szállítás árubeérkezés minõségellenõrzés
RészletesebbenVezetői információs rendszerek
Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 7. Gyűjtőrendszerek számítógépes tervezése
Újrahasznosítási logisztika 7. Gyűjtőrendszerek számítógépes tervezése A tervezési módszer elemei gyűjtési régiók számának, lehatárolásának a meghatározása, régiónként az 1. fokozatú gyűjtőhelyek elhelyezésének
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 7. Előadás Készáruraktár készletmenedzsmentje A készletmenedzsment feladata A készletmenedzsment feladata
RészletesebbenÜgyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások
Ügyfelünk a Grundfos Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Összefoglalás A Grundfos globális viszonylatban vezető szerepet tölt be a szivattyúágazatban. A dán vállalat jelenléte Magyarországon
RészletesebbenLogisztikai rendszer. Kis- és középvállalkozások. Általános jellemzők Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Logisztikai rendszer 2 Általános jellemzők Anyagi jellegű folyamatok Anyagáramlások (helyváltoztatás) (kereskedelem) Anyagátalakulások (fizikai, kémia)
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Logisztika a gazdaságban 99. lecke Logisztika jelentése, történelmi
RészletesebbenLogisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire. ügyvezető
Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire Budapest, 2005. október 27. ügyvezető Szabó Zoltán Az előadás felépítése Ghibli Kft rövid bemutatása Felmérés eredményei és következtetések Néhány logisztikai
RészletesebbenA termelési logisztika fejlesztési szinterei
A termelési logisztika fejlesztési szinterei Új termelési logisztikai rendszerek fejlesztése, meglévő termelési logisztikai rendszerek megváltozott feladatokhoz történő adaptálása, kapcsolódó rendszerek
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 2. félév 1-2. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A tantárgy tematikája 1.
RészletesebbenMagyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya
Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok
KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 A képzés során megszerezhető kompetenciák rendelések,
RészletesebbenAnyagmozgatás és gépei. 2. témakör. Egyetemi szintű gépészmérnöki szak. MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék.
Anyagmozgatás és gépei tantárgy 2. témakör Egyetemi szintű gépészmérnöki szak 2006-07. II. félév MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1. fólia Termelési-szolgáltatási- műveletek (ember-gép
RészletesebbenRózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.
Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást
RészletesebbenMérnök informatikus (BSc) alapszak levelező tagozat (BIL) / BSc in Engineering Information Technology (Part Time)
Mérnök informatikus (BSc) alapszak levelező tagozat (BIL) / BSc in Engineering Information Technology (Part Time) (specializáció választás a 4. félévben, specializációra lépés feltétele: az egyik szigorlat
RészletesebbenLogisztikai szimulációs módszerek
Üzemszervezés Logisztikai szimulációs módszerek Dr. Juhász János Integrált, rugalmas gyártórendszerek tervezésénél használatos szimulációs módszerek A sztochasztikus külső-belső tényezőknek kitett folyamatok
RészletesebbenA vállalat mint rendszer. Informatikai rendszerek Vállalati információs rendszerek. Üzleti kapcsolatok. Vevői információs kapcsolatok. Cég.
A vállalat mint rendszer Informatikai rendszerek Vállalati információs rendszerek erőforrások Cég Gazdálkodó szervezet Vállalat erőforrások Szendrői Etelka szendroi@witch.pmmf.hu Valóságos Működő Gazdasági
RészletesebbenMilyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?
Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében
RészletesebbenANYAGÁRAMLÁS ÉS MŰSZAKI LOGISZTIKA
ANYAGÁRAMLÁS ÉS MŰSZAKI LOGISZTIKA Raktár készletek, raktározási folyamato ELŐADÁS I. é. Szabó László tanársegéd BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 4. Újrahasznosítási gyűjtő- és elosztórendszer matematikai modellje
Újrahasznosítási logisztika 4. Újrahasznosítási gyűjtő- és elosztórendszer matematikai modellje A gyűjtési részfolyamat Háromszintű gyűjtésen keresztül jól jellemezhető az újrahasznosítási rendszer, mert
RészletesebbenVezetői információs rendszer
Vezetői információs rendszer A stratégiai tervezés (általában a tervezés) elemzések, döntések, választások sorozata, melynek során a stratégiai menedzsmentnek elemeznie kell a környezetet, a szervezet
RészletesebbenBeszállítás AR Gyártási folyamat KR
3. ELŐADÁS TERMELÉSI FOLYAMATOK STRUKTURÁLÓDÁSA 1. Megszakítás nélküli folyamatos gyártás A folyamatos gyártás lényege, hogy a termelési folyamat az első művelettől az utolsóig közvetlenül összekapcsolt,
Részletesebben2. ábra Logisztikai rendszer anyagáramlások, készletek és rájuk vonatkozó információk integrációja
1. fólia Termelési-szolgáltatási- műveletek (ember-gép rendszer) folyamat Információáramlás i-edik állapot Anyag-, eszköz- és emisszióáramlás (i+1)-edik állapot Energiaáramlás Értékáramlás Pénzáramlás
RészletesebbenMenedzsmentfórum:2001-04-22 A logisztika fogalmának rövid ismertetése. 1. A logisztika kialakulásának története
Menedzsmentfórum:2001-04-22 A logisztika fogalmának rövid ismertetése 1. A logisztika kialakulásának története A logisztika fogalma először a haditudományokban jelent meg, a római hadseregben az úgynevezett
RészletesebbenSzállítási rendszerek. Áruszállítás
Szállítási rendszerek Áruszállítás Áruszállítási rendszerek jellemzése 1)Az áruszállítási rendszerek feladatai 1)Általános megfogalmazásban: anyagok, áruk, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc
RészletesebbenInformációtartalom vázlata
1. Ön azt a feladatot kapta munkahelyén, hogy mutassa be tanuló társainak, hogyan épül fel a korszerű logisztikai rendszer, és melyek a feladatai. Miről fog beszélni? Információtartalom vázlata - logisztika
Részletesebben1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8
VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?
RészletesebbenRAKTÁROZÁS MENEDZSMENT
RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT A KÉPZÉSRŐL Raktározás menedzsment kurzusunkban az operatív szintű Raktározási ismeretek képzésnél magasabb szintre, a raktározás működtetésével, menedzsmentjével kapcsolatos kérdésekre
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék 2013/14 2. félév 5. Gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Klasszikus termelésirányítási
RészletesebbenLogisztikai mérnöki mesterszak (MSc), levelező tagozat (MLL) / MSc Programme in Logistics Engineering
Logisztikai mérnöki mesterszak (MSc), levelező tagozat (MLL) / MSc Programme in Logistics Engineering Őszi kezdés Tárgykód Félév Tárgynév Tárgy angol neve Ea. /Gy./ Köv./ Kr. ETF MLL GTVSM702ML 1 (ősz)
RészletesebbenMérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben
Mérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben Tantárgy Tárgykód I. félév ősz II. félév tavasz Algoritmusok
RészletesebbenRAKTÁROZÁSI ISMERETEK
RAKTÁROZÁSI ISMERETEK A KÉPZÉSRŐL Raktározási kurzus az alapoktól, amelyet a mindennapokban hasznos gyakorlati feladatokkal és vállalatlátogatással tettünk értékesebbé. KIKNEK AJÁNLJUK? Azoknak a szakembereknek,
RészletesebbenLogisztikai mérnöki mesterszak (MSc), nappali tagozat (ML) / MSc Programme in Logistics Engineering
Logisztikai mérnöki mesterszak (MSc), nappali tagozat () / MSc Programme in Logistics Engineering Őszi kezdés Tárgykód Félév Tárgynév Tárgy angol neve Ea. /Gy./ Köv./ Kr. ETF (ősz) Decisionmaking Theory
RészletesebbenLOGISZTIKA. Anyagmozgatás. Szakálosné Mátyás Katalin
LOGISZTIKA Anyagmozgatás Szakálosné Mátyás Katalin F Az anyagáramlás fizikai megvalósulása Feladó Áramló anyag Út Nyelő N Az anyagáramlás objektumai Anyag: az áramló objektum (tárgy, személy, stb.) Forrás:
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz
IV. évfolyam Gazdálkodási és Menedzsment Szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Logisztika tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Logisztika Tárgy Neptun kódja: LOGI1K0MPZC
RészletesebbenLogisztikai műszaki menedzser-asszisztens
Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens Felsőfokú szakképzés OKJ 55 345 02 0010 55 01 Érettségi utáni 2 éves (4 félév) szakképzés, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában, nappali tagozaton.
Részletesebben(A képzés közös része, specializációra lépés feltétele: a szigorlat eredményes teljesítése)
Logisztikai mérnöki alapszak (BSc) nappali tagozat (BS) / BSc in Logistics Engineering (Full Time) (A képzés közös része, specializációra lépés feltétele: a szigorlat eredményes teljesítése) GEMAN113-B
RészletesebbenLogisztikai hálózatok funkcionális elemekre bontása intralogisztikai
Logisztikai hálózatok funkcionális elemekre bontása intralogisztikai rendszerekben Minden rendszer, és így a logisztikai hálózatok is egymással meghatározott kapcsolatban lévő rendszerelemekből, illetve
RészletesebbenGyártási mélység változásának tendenciája
Gyártási mélység változásának tendenciája 1 Make-or-Buy döntés szükségessége 2 Make or Buy döntés lehet: egy konkrét megrendelés esetére, egy meghatározott időszakra, amíg a feltételek, adottságok nem
RészletesebbenSONIMA. Az Ön partnere a moduláris üzleti szolgáltatások terén
SONIMA Az Ön partnere a moduláris üzleti szolgáltatások terén 1 Moduláris megoldások Manufacturing Gyártás Assembly Szerelés Industrial Ipari Cleaning tisztítás Warehousing Raktározás Logisztika Logistics
RészletesebbenLogisztikai teljesítménytol függo költségek. Teljes logisztikai költségek. Logisztikai teljesítmény hiánya okozta költségek. költség.
0., ELŐADÁS LOGISZTIAI ÖLTSÉGE A tevékenységek esetén is számolni kell ekkel. Ezek a ek különbözőképpen számolhatóak, attól függően, hogy milyen tényezőket vesznek számításba és hogy a tevékenységek hogyan
RészletesebbenLogisztikai mérnöki alapszak (BSc) levelező tagozat (BSL) / BSc in Logistics Engineering (Part Time)
Logisztikai mérnöki alapszak (BSc) levelező tagozat (BSL) / BSc in Logistics Engineering (Part Time) A képzés közös része (specializációra lépés feltétele: a szigorlat eredményes teljesítése) GEMAN113-1
RészletesebbenMenedzsment paradigmák és a virtuális vállalat. Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula
Menedzsment paradigmák és a virtuális vállalat Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula Rendszer (System) Elem, kölcsönhatás, struktúra, határ, jel, állapot, folyamat, modell. Rendszer
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A CIM fejlődése Specializálódás (1980-as évek vége) A termelővállalatokat
RészletesebbenLogisztikai módszerek
BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztikai módszerek 1. Anyagmozgatás I. dr. Prezenszki József - dr. Tóth Lajos egyetemi docens egyetemi docens ek - 1. Anyagmozgatás
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok
KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 ztk rendelések, beszerzések, értékesítés (termék,
Részletesebben