6. RÉSZ MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG KAPCSOLATAI A HABSBURG BIRODALOMBAN ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "6. RÉSZ MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG KAPCSOLATAI A HABSBURG BIRODALOMBAN (1711-1919)"

Átírás

1 RÉSZ MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG KAPCSOLATAI A HABSBURG BIRODALOMBAN ( ) 17. Politikai kapcsolatok a XVIII. században III. (Habsburg) Károly ( ) április 17-én Bécsben meghal I. József. Utódja öccse, III. Károly, aki október 1-jén Bécsben született május 22-én koronázták királlyá Pozsonyban. Felesége Erzsébet Krisztina braunschweig-wolfenbütteli hercegnő volt ben III. Károlyt VI. Károly néven német-római császárrá koronázzák október 20-án Bécsben hunyt el május 13-án az ország népéhez intézett nyílt levelében Rákóczi tiltakozik a szatmári béke ellen. Július 8-án azonban a Prut menti csatában a török sereg győzelmet arat az oroszok felett. Ezzel I. Péter Rákóczinak tett ígéretei teljesíthetetlenné válnak augusztus 15-én Rákóczi feloszlatta a szenátust és mindenkit felmentett esküje alól. Lengyelországi környezetéből több nemes királyi amnesztiával hazatér augusztus-szeptember között Rákóczi I. Péter orosz cárral folytat tárgyalásokat. II. Rákóczi Ferenc között Franciaországban tartózkodik. Rákóczi előbb a Grosbois-i kolostorban, majd Drinápolyban, Konstantinápolyban, ill tól 1735-ben bekövetkezett haláláig Rodostóban élt márciusában új felkelés előkészítés vádjával Korponay Jánosné Géczy Julianna, a lőcsei fehér asszony följelentést tesz Pálffy János altábornagynál szeptember 22-én halálra ítélik és 3 nap múlva Győr város főterén hűtlenség vádjával kivégezték ben Károlyi Sándor ( ) volt kuruc tábornagy grófi címet kapott április 3-augusztus 2. között Pozsonyban ülésezik az országgyűlés ( ), amely a pestisjárvány terjedése miatt eloszlik. Május 21-én a pozsonyi országgyűlésen a koronázása előtti napon III. Károly kiadja a királyi hitlevelet, amely rögzíti a kormányzás alapelveit. Május 22-én királlyá koronázzák III. Károlyt. Július végén a pozsonyi országgyűlés semmisnek nyilvánítja a kuruc országgyűlések végzéseit, Rákóczit és a szabadságharc bujdosó vezetőit pedig hazaárulónak minősíti. A pozsonyi országgyűlésen Buda, Pest, Esztergom, Székesfehérvár, Debrecen, Szeged, Szatmárnémeti szabad királyi városok. Az országgyűlési követek napidíját a nemesség fizeti. Az országgyűlés Savoyai Jenőt, Heister Szigbertet és számos más külföldi egyént honfiúsít február 8-án Bécsben meghal II. Apafi Mihály választott erdélyi fejedelem február 13-án a Versailles-ba érkező II. Rákóczi Ferencet fogadja XIV. Lajos francia király április 11-én XIV. Lajos, valamint a Habsburgok volt szövetségesei megkötik az utrechti békét, amely megtiltja Franciaország és Spanyolország perszonálunióját. III. Károlyé lett Milánó, a Nápolyi Királyság és Szardínia április 19-én VI. Károly császár kihirdeti a Habsburg-család házi-örvényét (osztrák Pragmatica Sanctio), amely I. Lipót december 2-i családi törvénye szellemében szabályozza a trónöröklés rendjét ban III. Károly Kornis Zsigmond grófot Erdély gubernátorává nevezi ki ban VI. (III.) Károly német-római szent birodalmi hercegi címet adományoz a mindenkori esztergomi érseknek ( hercegprímás ) március 6-án VI. (III.) Károly császár-király, XIV. Lajos francia és V. Fülöp spanyol király Rastattban békét köt, amely lezárja az 1701 óta tartó spanyol örökösödési háborút. A császár elismeri a Bourbon-családból származó V. Fülöp királyságát; ennek fejében jelentős területi nyereséghez jut április 28-án III. Károly rendeletben érvényteleníti a protestáns vallásgyakorlatban II. Rákóczi Ferenc idején hozott határozatokat. Június 20-án a jezsuiták el akarják foglalni a sárospataki református kollégiumot, amit a diákok és a városiak megakadályoznak.

2 február 16-án VI. (III.) Károly rendelete értelmében a Habsburg-birodalom kamarai jövedelmeit és hadiadóját a bécsi Universalbancalität (állami bank) alapjához utalja október 14-én az ismét összeült országgyűlés Pálffy Miklós országbírót nádorrá választja, aki március 20-ig tölti be hivatalát június 15-én III. Károly szentesíti az illetve 1712 óta megszakításokkal ülésező pozsonyi országgyűlés törvényeit: a felségsértési ügyek eljárásjoga, Rákóczi és Bercsényi száműzése, vagyonelkobzása, Magyar Kancellária központi udvari hivataloktól való függetlensége, stb október 13-án III. Károly az erdélyi miniszteri konferencia javaslatát elfogadva kinevezi az erdélyi főkormányszék (Gubernium) új tanácsosait. Ezzel lezárul a Gubernium 1713-ban megindult újjászervezése től Erdély örökös fejedelmei a Habsburg-uralkodók lesznek ben Kecskeméten rendházat alapít a piarista tanítórend. Az 1642-től Magyarországon is tevékenykedő előbb lengyel, majd német rendtartományhoz tartozó piaristákat az évi CII. tc. honosította ben alakult meg az önálló magyar rendi tartomány ben megkezdődik a budai vár bontása és a királyi palota barokk stílusú újjáépítése. Az építést Hölbling János budai építőmester irányította. Az építkezés 1730-ban megakadt, majd Mária Terézia 1749-től újraindította a vármegyék adományából. Építői között szerepelt Jean-Nicolas Jadot francia származású császári főépítész, Nicolas Pacassi császári főépítész, Oraschek Ignác budai építőmester és Franz Anton Hillebrandt is. Előbb a nagyszombati egyetem, majd 1784-ben a Helytartótanács költözött bele augusztus 5-én Péterváradnál a Savoyai Jenő tábornagy vezette császári had megveri Ali nagyvezér fős seregét. Október 16-án Musztafa pasa szabad elvonulás fejében feladja Temesvár várát a császáriaknak. Ezzel a Bánságban is véget ér a török megszállás március 24-én III. Ahmed török szultán támogatásáról biztosítja Rákóczit, ha Törökországba költözik és bekapcsolódik az Ausztria elleni háborúba. Rákóczi október 10-én Grosbois-ból a törökországi Gallipoliba érkezik. Rákóczi Ferenc október 10-én Törökországba érkezik ben Mikes Kelemen (+1761) megkezdi a levélformában írt naplóföljegyzéseit ( ) január 4-én Rákóczi Drinápolyban tárgyal III. Ahmed szultánnal, aki azonban nem hajlandó keresztény alattvalóiból sereget bocsátani Rákóczi rendelkezésére. Július 21-én Pozsevácon III. Károly és III. Ahmed megbízottai békét kötnek. Októberben a bécsi udvar kívánságára II. Ágost lengyel király kiutasítja Lengyelországból II. Rákóczi Ferenc feleségét, Sarolta Amáliát. A szultán július 16-án Drinápolyból a kis-ázsiai Jeniköjbe telepíti II. Rákóczi Ferencet és bujdosó társait április 16-án II. Rákóczi Ferenc és a kuruc emigráció Törökországban élő tagjai a Porta utasítására a márványtenger melletti Tekirdağba (Rodostó) költöznek június 18-án a császári sereg Belgrádot kezdi ostromolni. Belgrád előtt Savoyai Jenő augusztus 16-án megveri Hadzsi Halil pasa nagyvezér seregét. Augusztus 17-én Musztafa pasa szabad elvonulás fejében feladja Belgrád (Nándorfehérvár) várát a császáriaknak, tényleges átadására augusztus 22-én került sor augusztus 22-szeptember 4. között tatár csapatok törnek be a Szamos közbe között Bél Mátyás újjászervezi a pozsonyi evangélikus iskolát ben Bél Mátyás lelkész történet- és földrajztudós megindítja Nova Posoniensia (Pozsonyi Hírek) c. latin nyelvű újságját ban jelenik meg Bél Mátyás Notitia Hungariae (Magyarország Leírása) c. földrajztörténelem-jogi műve ben Lengyelországba liter hegyaljai bort szállítanak ban az ország lakossága mintegy 3,5 millió fő (magyar összesen 1,16 millió) ban Harruckern János György Békéscsabára felvidéki szlovákokat telepít ben Békéscsabán 22 magyar lakos élt as években felgyorsulnak a (főleg német) telepítések: Károlyiak, Estrehházyak, Zichyek, Bajzáthok, Rostyak, Rádayak, a Magyar Királyi Kamara, a Haditanács, a jezsuita és pálos szerzetesrend telepítenek németeket magyar falvakba között a német-cseh tartományok elfogadják a Pragmatica Sanctiot.

3 március 30-án III. Károly a Magyarországon nyomtatott és az országba behozott könyvek cenzúráját rendeletben szabályozza szeptember 10-én a nystadi békével lezárul a Svédország, Oroszország, Lengyelország és Dánia közt 1700-ban indult északi háború február 19-én a nagyszebeni erdélyi országgyűlés elfogadja a Habsburg-ház trónöröklési rendjéről szóló évi házi törvényt (Pragmatica Sanctio). Március 30-án az erdélyi országgyűlés elfogadja a nőági örökösödést június 20-ra, Pozsonyba országgyűlést hív össze III. Károly. Az országgyűlésen intézkedés születik a helytartótanács felállítására, amely 1848-ig működött június 19-én III. Károly szentesíti az évi országgyűlésen elfogadott törvényeket: I. tc.: a Pragmatica Sanctio rögzíti a Habsburg-ház nőági örökösödését, II. tc.: kimondja, hogy az I. Lipóttól származó nőág kihalásával a szabad királyválasztás visszaszáll a magyar nemzetre. A törvény kimondta, hogy a korona országai elválaszthatatlanul és oszthatatlanul részei a Birodalomnak január 20-án III. Károly rendeletben szabályozza a Pozsonyban felállításra kerülő Magyar Királyi Helytartótanács jogkörét. (Március 21-én Pozsonyban a tisztviselőket beiktatja hivatalukba az osztrák főkancellár.) 1724-ben Budán megalapítja nyomdáját Landerer János Sebestyén április 30-án Bécsben VI. Károly és V. Fülöp spanyol király megbízottai szerződést kötnek: Fülöp király elismeri a Pragmatica Sanctiot és az 1722-ben létesített ostendei Osztrák Kelet-Indiai Társaságot (1731-ig működött) november 19-én III. Károly szabadkikötővé nyilvánítja Fiumét ben a Magyar Királyi Helytartótanács rendelete szerint külföldi egyetemeken tanulni akaró protestáns diákok csak külön útlevéllel hagyhatják el az országot ban a Helytartótanács hatáskörébe tartozik a cenzúra ügyek intézése. Elrendeli, hogy utólagos cenzúrázásra a jövőben a nyomdák minden általuk kiadott mű 3 példányát küldjék be november 6-án Rodostóban meghalt Bercsényi Miklós kuruc generális december 6. között Estreházy Imre lesz a prímás október 12-én Poroszország a wüsterhauseni szerződésben elismeri az osztrák Pragmatica Sanctiot, a Habsburg-ház örökösödési rendjét. Poroszország december 23-án, Nagy-Britannia és Hollandia március 16-án ismeri el a Pragmatica Sanctiot. Az évi országgyűlés XXV. tc.-e kimondta, hogy ettől kezdve a vármegyei bírák és tisztségviselők valamennyi törvénykezési iratot minden év végén a vármegyei levéltárban kötelesek elhelyezni március 21-én III. Károly rendeletben (Carolina Resolutio) szabályozza a protestáns vallásügyet, egészen 1781-ig érvényben maradt. Szabályozta a vegyes házasságokat és a polgári hivatalviselés szabályait is (ellenreformáció) október 20-án jelenik meg a második Carolina resolutio december 31-én III. Károly rendelete a Részek (Partium) közjogi helyzetének rendezéséről (a rendeletet az februári nagyszebeni erdélyi országgyűlés iktatja be). Arad és Máramaros megyék Magyarországhoz kerülnek ben meghal Pálffy Miklós nádor, utóda Lotharingiai Ferenc ( ) lesz október 16-án III. Károly elrendeli a Harmincadigazgatóság felállítását, amely január 1- jén kezdte meg működését között Haller János gróf lesz Erdély gubernátora október 20-án királyi rendelet szabályozza a protestáns (református és evangélikus) egyház magyarországi működését. Mindkét egyház 4 szuperintendenst (püspököt) választott. Egyházkerületi beosztásuk a következő, evangélikus kerületek: dunáninneni, dunántúli, tiszai (Szepes, Sáros, Gömör területtel), bányai kerület, református kerületek: dunántúli, dunáninneni, tiszántúli, tiszáninneni.

4 február 12-én Mária Terézia főhercegnő Bécsben házasságot köt Lotharingiai Ferenc István herceggel, a toszkánai nagyhercegség várományosával, aki között Magyarország királyi helytartója április 8-án a törökországi Rodostóban meghal II. Rákóczi Ferenc december 5-én Rákóczi József ( ) II. Rákóczi Ferenc fejedelem fia Rodostóba érkezik és átveszi a kuruc emigráció vezetését szeptemberében Rákóczi József fölajánlja a magyar emigráció segítségét a Portának január 23-án Isztambulban Rákóczi József, az erdélyi fejedelemségről szóló athnamét vesz át Mehmed nagyvezértől november 9-én elhunyt Rákóczi József, II. Rákóczi Ferenc fia, a törökországi magyar emigráció vezetője július 11-én VI. Károly hadserege Anna orosz cárnő szövetségében törökellenes hadjáratra indul. A császáriak elfoglalják Ništ ban Franciaország elismeri a Pragmatica Sanctiot április 20-án elhunyt Savoyai Jenő herceg között török háború zajlik szeptember 1-jén megkötik a nándorfehérvári békét, Nándorfehérvár (Belgrád) a törökhöz kerül október 20-án meghal III. Károly, a Habsburg-ház utolsó férfi leszármazottja. Utóda leánya, Mária Terézia lett. Pest-Buda között A pesti Váci utca 43. sz. épületben szállt meg 1714-ben, a Törökországból hazájába visszatérő XII. Károly svéd király. A XVIII. századi barokk világi építészet emléke a III. Károly ( ) idején épült pesti Károly-kaszárnya, vagy invalidus kórház (katonai kórház), a mai Fővárosi Polgármesteri Hivatal épülete. Megépült az Újépület (Neugebäude) is, építkezések folytak a budai várban is. A budai középkori vár kiégett romjait 1715-ben bontották el, hogy az újkori palota jelenleg is álló déli szárnyát (Budapesti Történeti Múzeum) felépítsék. A nagy szabású budavári palotát Mária Terézia korában alakították ki. Az építkezéseket J. Nadot, Pacassi, Oracsek Ignác és F. A. Hillebrandt irányították között. A barokk palota jelenlegi épülettömb Dunára néző déli szárnyának déli kétharmadát töltötte be. A budavári palota a későbbiekben, 1762-ben az Angolkisasszonyok nevelőintézetének adott otthont ben - a később Pestre költözött - egyetem foglalta el a budai palotát után pedig József nádor székhelye lett. Az egykori Hittudományi Akadémia, a Központi Papnevelő Intézet (V., Papnövelde u. 7.) háromemeletes, barokk, pálos kolostornak épült épületét között kezdte építeni Drenker Mátyás pálos kolostornak, északi szárnyát Mayerhoffer András tervei szerint emelték, 1744-ben készült el ban átépítették ből való barokk könyvtárterme, mely nagyrészt Rotschmann Antal pálos szerzetes munkája. Könyvtártermének mennyezetén Pietro Rivetti freskója 1803-ban készült. Refektóriuma barokk berendezésű. Az épületben nyert elhelyezést egykor a Nagyszombatról Budára, majd Pestre költözött egyetem től az egyetem teológiai fakultásának székhelye között az épületre harmadik emeletet építettek, az egész homlokzatot az eddig kiemelkedő középrizalit magasságára emelve. Kápolnája Lipperet József műve ból, Lotz Károly freskóival. Neoreneszánsz homlokzatú. Bessenyei György itt alapította meg Ányos Pállal, Verseghy Ferenccel és Virág Benedekkel a Hazafiúi Magyar Társaságot. A török időben Nógrád vármegyei Füleken tartotta Pest-Solt-Kiskun vármegye megyegyűléseit június 5-e után Losoncon s Gácson, majd rövid időre szeptember 4-én Pest városában gyűltek össze a megye képviselői. Ezt követően újból Losonc, illetve Gács adott otthont a megyegyűlésnek. A török alóli felszabadulás után május 18-án a budai várba tért vissza a megyegyűlés május 18-án Esterházy Pál királyi helytartó indítványára határozták el, hogy Pesten házat vásároljanak megyeház céljaira. Ezután a gyűléseket Budán, Kecskeméten, Nagykörösön illetve Pesten tartották december 1-jén Pachner hadbiztos házának megvásárlása után, I. Lipót február 10-én ezt az épületet a németektől a vármegye kezelésébe adta. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a vármegye ismét Cegléden, Kókán, Aszódon stb. ülésezett október 8-án a vármegye pesti házát újból elfoglalta, de 1723-ban ez is tűz martaléka lett ban a megye budai házát eladták, s a pesti ház 1811-ben középrészén felépült.

5 276 Belváros legnagyobb barokk kori középülete. A rokkantotthonok (invalidusházak) létesítésére a háborúban megrokkant katonák ellátását szolgálta. Magyarországon Széchényi György érsek alapítványából, Forunato de Prati és Hölbling János helykijelölése és tervei alapján 100 x 100 öles (189 x 189 m) nagy négyzeten került sor az alapkőletételre, 1716-ban. A lassan haladó építkezésen Savoyai Jenő lendített ( ) között. Anton Erhard Martinelli bécsi építész tervei szerint kezdték építeni, s csak a Városház utcai szárny készült el az eredeti tervek alapján. A tervezett négyzetes, négyudvaros épülettömbnek, amely a pesti városfalat áttörte volna csak a fele valósult meg. Középütt, a tetőgerincen ülő falpilléres Óratorony alatti Atlaszfigurás kőkapu, az egykori Kápolnába vezetett. Az épület két oldalán egy-egy háromhajós, kocsiáthajtós, szoborfülkékkel díszített kapubejárat van, melyeket Martinelli a római diadalívekhez hasonló, Bernini által épített római Palazzo Montecitorio kapubejáratáról mintázott. A keleti szárnya a második világháború alatt kiégett. Városház utcai főhomlokzatának szobrait és domborműveit Mader és Thennyi bécsi szobrászok készítették. A mintegy kétezer rokkantat és családjukat az irgalmasrendiek ápolták. Az épület később, 1784-től a gránátosok III. Habsburg Károlyról elnevezett kaszárnyája lett. A Főváros központi hivatalai részére 1894-ben szerezte meg az épületet. Hegedűs Ármin tette hivatali célokra alkalmassá től Központi Városháza. A második világháború után, 1949-ben Gerő László építész állította helyre és korszerűsítette az épületet. A volt kápolnát pedig Rados Jenő díszteremmé alakította át. A pesti ún. Szervita-templomot (az OMFB székháza közelében) és a hozzá csatlakozó szervita rendházat között barokk stílusban Hölbing János és Paur György János építette. A templom eklektikus vonásokat mutató főhomlokzatát 1873-ban Diescher József készítette. Tornya 1871-ben épült. A templom előtt álló Mária-szobrot az 1729-ben emelt, azóta elpusztult régi barokk szobor alapján, ben Erdey Dezső készítette. A régi tabáni Szt. Katalin-plébániatemplomot között Obergruber Keresztély karinthiai építőmester építette a középkori alapokra épített Musztafa pasa dzsámija helyén. Tornyát és főhomlokzatát között Nepauer Máté tervei szerint építették. A kőfaragó munkákat Kugler János, a szobrászati faragásokat Eberhardt Antal készítette. Az 1810-as tűzvész után Damkó József, majd Kimnach Lajos restaurálta az épületet. Az oromfal közepén Szt. Katalin, Szt. Gellért és borromei Szt. Károly szobrai láthatók. A szentély fölötti boltozat freskóját Nagy László festette 1890-ben, a szentély kupolafreskója Kimnach László munkája 1890-ből. A főoltár Damkó József műve 1812-ből, a rajta álló Szt. Péter- és Szt. Pál-szobor Kurzweil János munkája 1812-ből, az oltárképet 1850-ben Marastoni Jakab festette, a szószék Tolánszky János és Held Frigyes kézműve 1822-ből. A mellékoltárokat Schöfft József 1816-ban, Schauer 1872-ben festette. Az orgonát Focht Károly készítette ben. Az I., Fő utca sz. alatt álló barokk kori Szt. Erzsébet-templom között Maktul Musztafa pasa minárés dzsámija és mecsete helyén épült. Eredetileg az egykori ferences templomot Hans Jakab építőmester tervei szerint között emelték, Assisi Szt. Ferenc tiszteletére. Pár évvel később épült rá a torony, lapos gúlafedéssel. A ferences kolostor tömbje a főhomlokzattól jobbra, a Batthyány térig terjed. II. József a ferenceseket innen áttelepítette, s a Szt. Erzsébet szerzetbeli apácáknak adta az épületet. Berendezési tárgyai 1777-ből származnak. A templomhoz csatlakozó egykori rendház, később kórház 1781-ben épült ben északról még egy szárny épült a templom mellé. Lengyel trónharcok február 1-jén II. (Erős) Ágost lengyel király halála kiváltja az 1735-ig elhúzódó lengyel örökösödési háborút, amely között zajlott. Lengyelországban II. Erős Ágost halála után a lengyel nemesség ismét Staniszław Leszczyńskit választja meg királlyá ( ), őt Franciaország, Spanyolország és Szardínia is támogatta, de az orosz és a szász beavatkozás következtében hamarosan újra elveszti a trónt. Oroszország és a Habsburg monarchia Leszczyński ellenében viszont Erős Ágost fiát, III. Ágostot ültette a lengyel trónra. III. Ágost meg is tudta tartani azt. Leszczyński Szaniszló lemondása után Franciaországban élt. Az évi bécsi békében Leszczyński Szaniszló megkapta Lotharingiát, melynek hercege, a későbbi I. Ferenc német-római császár, cserébe kapta Toscanát. Leszczyński Szaniszló 1766-ban bekövetkezett halála után egész Lotharingia Franciaországhoz került. Lotharingia között Németországhoz tartozott. Az ország helyzete III. Ágost ( ) alatt sem javult. Megbénult a közigazgatás. A köznemesség a mágnások zsoldjába süllyedt. A krakkói háromhajós Szent János utcában (ulica Św. Jana) álló barokk piarista templomot között Kaspar Bażanka lengyel, és Francesco Placidi olasz építész emelte. A barokk időkben építették át az utcában lévő, XII. századi Szt. János-templomot (Kościół Św. Jana), melynek főoltárán lévő Szűz Mária képet egy Radziwiłł herceg hozta 1677-ben Spanyolországból. Az oltár mellett lógó bilincs egy tatár rabságból szabadult krakkói polgár fogadalmi ajándéka a XVI. századból.

6 277 Mária Terézia ( ) Mária Terézia VI. (III.) Károly és Erzsébet Krisztina leányaként május 3-án született Bécsben október 22-én lépett trónra, június 25-én Pozsonyban koronázták meg ban feleségül ment Lotharingiai Ferenc Istvánhoz, aki 1745-től német-római császári címet viselt november 24-én hunyt el Bécsben december 16-án II. Frigyes porosz király Mária Terézia elleni támadásával megkezdődik az ún. osztrák örökösödési háború február 20-án a nagyszebeni országgyűlés forint hadiköltséget szavaz meg Mária Teréziának május 14-október 29. között ülésező pozsonyi országgyűlés azon kívánságnak ad hangot, hogy a királynő Magyarországon lakjék, a magyar ügyeket magyarokkal intéztesse, Erdély a magyar korona fennhatósága alá tartozzék, a határőrvidékek a megfelelő vármegyék joghatósága alá kerüljenek január 26-án Pálffy János fegyverbe hívja a magyarokat. Június 22-től március 24-ig ő tölti be a nádori címet június 25-én megkoronázzák Mária Teréziát. Szeptember 11-én a rendek életüket és vérüket (vitam et sanguinem) ajánlják a királynő trónjának védelmére. Az országgyűlés főnyi magyarországi haderő kiállítását ajánlja fel évi országgyűlés határozatot hoz a magyar nemesi testőrség felállítására december 29-én a cseh rendek Prágában Károly Albert bajor választófejedelmet Csehország királyává koronázzák január 24-én Károly Albert bajor választófejedelmet ( január 20.) választja császárrá a német birodalmi gyűlés június 11-én Mária Terézia a boroszlói szerződésben lemond Szilézia nagy részéről II. Frigyes porosz király ( ) javára július 20-án Mária Terézia Erdély szabadságjogait megerősítve, a kiváltságos rendek közé sorolja a görög katolikus (unitus) vallásúakat is december 24-én rendelet jelenik meg a Carolina resolutio végrehajtására augusztus január 23. között ülésező nagyszebeni országgyűlés eltörli a fejedelemválasztás szabadságát, s törvénybe iktatja a Pragmatica Sanctiot október 16-án a megszállt Bajorország kormányzójává Batthyány Károly tábornagyot, horvát bánt nevezi ki a királynő ban Prágában Mária Teréziát Csehország királyává koronázzák ben Frigyes elfoglalja Prágát, de kiszorítják Csehországból augusztus 18-án Batthyány Károly önálló seregvezetést kap április 22-én Miksa József bajor választófejedelem Károly Albert fia Füssenben békét köt Mária Teréziával június 4-én Hohenfriedberg-nél a Lotharingiai Károly vezette osztrák-magyar és szász sereg vereséget szenved II. Frigyes porosz királytól szeptember 13-án Mária Terézia királynő férjét, Lotharingiai Ferenc toszkániai herceget német-római császárrá választják december 25-én Drezdában aláírják a Mária Terézia és II. Frigyes közötti békét, Sziléziáért cserébe elismeri Lotharingiai Ferenc császárságát (1748. október 23. Aecheni béke) november 15-től május 31-ig Csáky Miklós az esztergomi prímás május 13-án az alapkő letételével ismét megindul a budai királyi palota építése december 30-án 10 magyar nemesi növendék ingyen taníttatására Mária Terézia alapítványt létesít a bécsi akadémián (Collegium Theresianum). Előbb a jezsuiták, majd 1776-tól a piarista rend vezette az iskolát. (Itt végzett többek között Balassa Ferenc, Bánffy György, Zichy Károly és Széchényi Ferenc is.) 1750-től felépül a Grasslkovich-kastély augusztus 4-én Mária Terézia és férje, I. Ferenc császár Budára és Pestre látogatnak, majd augusztus én Grassalkovich Antalt keresik fel Gödöllőn között a Grasslkovich-birtokon Gödöllő telepítése május 11-től október 20-ig Battyhyány Lajos tölti be a nádori címet szeptember 13-tól az erdélyi ügyek legfelsőbb irányítását a Hofdeputatiotól (udvari bizottság) az újonnan felállított Erdélyi Udvari Kancellária veszi át.

7 február 16-án Mária Terézia vámszabályzata kettős vámfalat épít ki: egy külsőt a Habsburg Birodalom körül, és egy belsőt a Lajtától nyugatra fekvő tartományok és Magyarország, illetve Erdély köré augusztus 16-án Mária Terézia szabályozza a Magyar Királyi Helytartótanács szervezetét és ügyrendjét: hetente rendszeresen ülésező 10 állandó bizottságot állít fel május 1-jén Versailles-ban poroszellenes szövetséget írnak alá Mária Terézia és XV. Lajos francia király megbízottai augusztus 29-én II. Frigyes porosz király csapatai benyomulnak Szászországba és megszállják Drezdát. (Ezzel kezdetét veszi az közötti ún. hétéves háború.) június 18-án a Prága melletti Kolinnál Mária Terézia serege legyőzi II. Frigyes porosz király hadait. A győzelem alkalmával a királynő megalapítja a Mária Terézia-rendet. Október 16-án a Hadik András altábornagy vezette osztrák sereg elfoglalja és megsarcolja Berlint, majd hamarosan visszavonul november 5-én II. Frigyes Rossbachnál legyőzi a franciákat, majd december 5-én Leuthennál az osztrákokat is. II. Frigyes azonban Kelet-Poroszország elvesztése után augusztus 12-én Kunersdorfnál vereséget szenvedett az oroszoktól június 3-án Mária Terézia először használja a Magyarország apostoli királya címet. Augusztus 19-én XIII. Kelemen elismeri a magyar királyi apostoli címét augusztus 12-én II. Frigyes vereséget szenved az Odera menti Frankfurt alatt, a pilnitzi ütközetben az osztrák hadseregtől szeptember 11-én Mária Terézia Bécsben felállítja a magyar nemesi testőrséget. A magyar nemesi testőrség szeptember 28-án tette le az esküt Pozsonyban és október 6-án teljesített először szolgálatot december 10-én Mária Terézia megalakítja a legfelső tanácsadó szervezetét, az Államtanácsot (Staatsrat) között felépül a váci székesegyház Franz Anton Pilgram és Isidore Canevale tervei szerint tól építkezéseket folytat Migazzi püspök Vácott március-augusztus között Migazzi Kristóf váci püspök megbízásából Diadalív épül Vácott Mária Terézia augusztusi látogatására (a terveket Isidore Canavale bécsi építész készítette) között Franz Anton Hillebrandt tervei szerint barokk stílusban átépítik a pozsonyi királyi várat július június 18. között Barkóczy Ferenc az esztergomi prímás ben meghalt Erzsébet orosz hercegnő. Utóda, III. Péter leállíttatta a porosz háborút. Őt felesége, Nagy Katalin megfojtatta február 15-én Hubertusburgban békét kötnek Mária Terézia királynő és II. Frigyes porosz király megbízottai (ezzel véget ér a hétéves háború). Szilézia porosz tartomány maradt május 5-én kiváló polgári és egyházi érdemek jutalmazására Mária Terézia megalapítja a Szent István rendet. A rend nagymestere 1765-től József főherceg (a későbbi II. József), kancellárja a magyar udvari kancellár, a rend prelátusa pedig az esztergomi érsek volt. (Fokozata: nagykereszt, középkereszt, kiskereszt.) Nagykeresztet elsőként: II. József, Barkóczy Ferenc esztergomi érsek, gr. Batthyány Lajos nádor és gr. Esterházy Ferenc kancellár kaptak. (Nagykeresztet kapott többek között: István nádor, 1847; Haynau, 1850; gr. Andrássy Gyula, Abdul Medzsid török szultán, 1856; Mucuhito japán császár, 1881; stb. Horthy Miklós 1938-ban megújította, amely 1945-ben szűnt meg.) március 19-én az 1764-ben kezdődött pozsonyi országgyűlés kimondja, hogy: a diétákat időnként Budán tartsák, a királynő hozzájárul, hogy a magyar katonaság ruházatát az országban készítsék, a magyar nemesi testőrség kapitányait a zászlósurak közé emelik. (Zászlósurak: nádor, országbíró, horvát-szlavón-dalmát bán, tárnokmester, főudvarmester, főkancellár, főajtónálló, főpohárnok, főlovászmester.) augusztus 18-án Innsbruck-ban meghal Mária Terézia férje, I. Ferenc császár. Németrómai császárként utóda fia, II. József november 2-án Mária Terézia Erdélyt nagyfejedelemség rangjára emeli.

8 279 Esterházy Pál Antal ( ) Joseph Haydnt május 1-jén udvari zenészének szerződtette között felépül az eszterházi (Fertőd) rokokó kastély ban Haydn átvette az Esterházyzenekar irányítását. Esterházy Miklós herceg ( ) Eszterházán (Fertőd) felépíti a francia Versailles-t utánzó pompás kastélyát ban megépül az eszterházai Esterházy-kastély színháza folyamán a lakatlan vagy gyér népességű területek szervezett betelepítésének elősegítésére Mária Terézia telepítő bizottságot állít fel között évi forint állami költségen német családot telepítenek be január 23-án Mária Terézia úrbéri pátensével szabályozza az országban a földesúri szolgáltatásokat november 21-én a Helytartótanács megújítja az 1752-ben kiadott főispáni utasítását: évenként készítsenek kimutatást a megye népességéről április 17.-június 11. között II. József császár magyarországi és bánáti utazása. II. József még 1770-ben, illetve 1776-ban tesz látogatást az országban január 18-án Mária Terézia ismét szabályozza a Helytartótanács belső ügyintézését február 20-án a Helytartótanács felszólítja a római katolikus püspököket, hogy készítsenek kimutatást egyházmegyéjük katolikus lakosságáról. Lengyelország Lengyelország utolsó királya Staniszław August Poniatowski ( ) II. Katalin cárnő kegyence - volt. A legbefolyásosabb lengyel nemesi család, a Czartoryskiak választatták meg. Staniszław August Poniatowski király és néhány mágnás művészettámogatása kedvező hatással volt az irodalom és a művészetek fejlődésére ben alakult meg a lengyel Nemzeti Színház. Bár Oroszországgal fenntartja az egyenlőtlen szövetséget, a gazdasági és kulturális fejlődést elősegítő reformokkal igyekszik megjavítani az ország belső helyzetét. Ez kiváltja a nemesség ellenállását, amit külföldről is szítanak. A politikai harc a szejm ülésezése idején éri el tetőpontját, fegyveres felkelés robban ki a király és Oroszország ellen (bari konföderáció, ), ami végül is orosz beavatkozáshoz vezet áprilisában a Habsburg-csapatok, kihasználva a belső zavarokat, megszállják a Lengyelországnak 1412-ben elzálogosított 13 szepesi várost. Ausztria már 1770-ben megszállta az elzálogosított 13 szepesi várost. III. Szász Ágost koronázási kardja, illetve Poniatowski Szaniszló évi koronázásakor használt koronázási palástja és kardja fennmaradt. Poniatowski Szaniszló 1765-ben alapította meg a Szt. Szaniszló krakkói püspökről elnevezett rendet. A krakkói Posztócsarnokban fényes fogadást rendeztek 1787-ben az utolsó lengyel király, Poniatowski Szaniszló tiszteletére. Unokaöccse, a Napóleon mellett harcoló lengyel sereg vezére, Józef Piniatowski herceg tiszteletére 1809-ben rendeztek fényes ünnepséget. A posztócsarnokban 1810-ben Napóleon születésnapja tiszteletére bált rendeztek ben Buda és Pest között állandó hajóhíd épül a Dunán november 7-én Mária Terézia elrendeli, hogy a nagyszombati egyetem három karát egészítsék ki orvostudományi karral április 3-án Akadémiai rangot kap a selmecbányai bányatisztképző iskola ben Sajnovics János Bécsben megjelent Demonstratio c. munkájában a lapp és a magyar nyelv összehasonlításával kimutatja a magyar nyelv finnugor kapcsolatait október 4-én a Helytartótanács általános egészségügyi szabályzatot ad ki (Regulamentum Sanitatis) november 1-jén a Helytartótanács kiadja új egyetemi szabályzatát (Norma studiorum) június 21-én Szent István Mária Terézia által Raguzától kiváltott jobbkéz-ereklyéjét ünnepélyesen átadják Budán az angolkisasszonyok szerzetének megőrzésre. A királynő elrendeli Szent István napjának (augusztus 20.) kötelező megünneplését szeptemberében Újmassán Fassola (Fazola) Henrik nagyolvasztót létesít. Magyarországon és Erdélyben 21, nagyrészt új nagyolvasztó működött ben Bécsben megjelenik Bessenyei György Ágis tragédiája című színműve.

9 280 Lengyelország felosztása 1772-ben került sor Lengyelország első felosztására II. Frigyes, Mária Terézia és II. Katalin között. Ennek során a poroszok megkapták Nyugat-Poroszországot, Pomerániát Gdańsk nélkül, valamint a Chełmno és Elblag környéki területeket. Az osztrákok megkapták Galíciát, a Krakkói hercegség déli részét, Sandomirt és Ladomériát Lemberggel együtt. Oroszország megkapta a Nyugati-Dvinától és a Dnyepertől keletre eső lengyel területeket. Lengyelország első felosztása (1772) után, - amikor a lengyel területeken Poroszország, Oroszország és Ausztria osztozott -, a hazafias tábor az ország függetlenségének védelmében egy sor reformot vezetett be. A szejm ( ) által május 3-án jóváhagyott alkotmány törölte az állami élet elavult formáit, megszüntette a Liberium vetot, jogokat biztosított a polgárságnak és egyidejűleg oltalmat nyújtott a parasztoknak ban kezdte meg működését a lengyel Közművelődési Bizottság, azaz Európa első művelődésügyi minisztériuma. Az építészetben 1770 után a klasszicista irányzat hódít teret Lengyelországban, mely Staniszław August uralkodása alatt indult virágzásnak (varsói királyi palota belsőépítészete, Łazienski-palota). A királyi udvarban működik Marcello Bacciarelli és Bernardo Bellotto (Canaletto) olasz festő augusztus 5-én Pétervárott a Habsburg, az orosz és a porosz uralkodó megbízottai aláírják a Lengyelország első felosztásáról szóló megegyezést. November 5-én a Lengyelországnak 1412-ben elzálogosított 13 szepesi várost a királynő visszacsatolja Magyarországhoz. November 5-én a 13 szepesi város leteszi hűségesküjét től Galícia helytartója Hadik András ( ) lesz február 12-én Mária Terézia elrendeli a cigányügy rendezését. Április 1-jén a csavargók és munkakerülők foglalkoztatására Szencen (Pozsony m.) kincstári dologház létesül ban báró Bruckenthal Erdély kormányzója lesz. Augusztus 21-én Mária Terézia kimondja Galícia birtokbavételét május 26-szeptember 10. között II. József Magyarországon, Erdélyben és Galíciában tesz körutat szeptember 21-én Mária Terézia kihirdeti a jezsuita rend feloszlatását elrendelő július 21-i pápai bullát. A jezsuita rend vagyonának lefoglalása során 41 gimnázium, 7 konviktus, 3 akadémia és 2 egyetem kerül más tulajdonba augusztus 19-én Mária Terézia a nagyszombati egyetemnek adományozza a helyi jezsuita rendház birtokait és jövedelmeit ban a Helytartótanács kimutatást készít a magyarországi településekről, a népesség felekezeti hovatartozásáról július 22-én Hadik András tábornagyot nevezi ki Mária Terézia az Udvari Haditanács elnökévé. Bukovina megszállására kerül sor július 15-én Mária Terézia Galícia, Tirol és a tengerpart kivételével egységes vámterületté nyilvánítja az osztrák tartományokat. Magyarország vámkülföldnek minősül január 15-én Mária Terézia felállítja a besztercebányai, szepesi és rozsnyói római katolikus püspökségeket május 20-tól október 23-ig Batthyány József esztergomi prímás lesz február 17-én a győri, illetve a veszprémi egyházmegye területéből kihasítva a királynő elrendeli a szombathelyi és a székesfehérvári katolikus püspökség felállítását augusztus 9-én Mária Terézia Fiume szabadkikötőt, a hozzá tartozó Tengermellékkel együtt a magyar korona tartozékává nyilvánítja, és Horvátországhoz csatolja ban Mária Terézia rendeletben megtiltja a kínvallatást. Az 1774-ben osztrák tartományokban végrehajtott tanügyi reform (Allgemeine Schulordnung) alapján augusztus 22-én Mária Terézia a magyar oktatásügy átfogó szabályozására kiadja az Ürményi József által kidolgozott Ratio Educationis-t (Az oktatás rendszer). Eszerint az oktatás anyanyelven és németül folyik, osztrák tankönyvek alapján április 13-án II. Frigyes porosz király és II. Katalin orosz cárnő Mária Terézia-ellenes szövetséget köt.

10 szeptember 26-án Mária Terézia a nagyszombati tudományegyetemet Budára, a királyi várba telepíti (1784-ben pedig Pestre költözik). Idekerül az Egyetemi Könyvtár alapját képező volt jezsuita könyvtár is. Novemberben viszont jogi és teológiai karral királyi akadémia nyílik Nagyszombatban december 11-én a Helytartótanács rendeletet ad ki a lótenyésztés és a lónemesítés fellendítése érdekében ben Bécsben megjelenik Bessenyei György A filozófus című vígjátéka március 13-án a Habsburg Birodalom és Poroszország között kitör a bajor örökösödési háború ( ), amely az május 13-i teschen-i békével ér véget június 6-án Mária Terézia visszacsatolja Magyarországhoz a Temesvári bánságot (Torontál, Temes és Krassó vármegyék) április 23-án Mária Terézia Fiumét kerületével együtt, külön testként, Magyarországhoz csatolja augusztus 14-én a királynő eltörli az 1767-ben felállított Horvát Kormányzói Tanácsot. Horvátország ismét a Magyar Királyi Helytartótanács alá kerül július 12-én a Hazafias Magyar Társaság első ülését tartja ben Tessedik Sámuel a Szarvason kapott 45 holdnyi területen mintagazdaságot létesít január 1-jén megindul az 1788-ig hetente kétszer megjelenő, Rát Mátyás szerkesztette pozsonyi Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű hetilap március 25-én a királynő Budán megalapítja a Nemesi Akadémiát, a Theresianumot november 29-én Bécsben elhunyt Mária Terézia királynő, trónra lép fia, II. József király. Magyar művelődés Ráday Gedeon ( ), író, irodalomszervező. Birtokai jövedelmét a magyar kultúra támogatására fordította. Kiterjedt levelezést folytatott kora magyar íróival. Tovább fejlesztette az apja, Ráday Pál gyűjtötte könyvtárat, a Ráday könyvtár alapját. A korszak két nagy utazója közül Jelky András magyar utazó ( ), kalandos utazásai során a holland gyarmati hadsereg tisztje lett. A holland kormány és a Kelet-Indiai Kereskedelmi Társaság megbízottjaként tárgyalásokat folytatott Japánban, majd Jáva szigetén élt ban tért vissza Magyarországra. Benyovszky Móric gróf ( ), magyar katonatiszt, ben a lengyelek oldalán részt vett az orosz-lengyel háborúban, és orosz fogságba esett. Kamcsatkába száműzték, ahonnan 1771-ben megszökött, Madagaszkárra jutott, ahol a bennszülöttek 1776-ban királyukká választották ben a franciákkal támadt ellentétei miatt elhagyta a szigetet. Rövid ideig tartó magyarországi tartózkodása után Amerikába ment, ahol expedíciót toborzott. Innen 1785-ben visszatért Madagaszkárra, ahol ban a franciák ellen vívott ütközetben elesett. Bessenyei György ( ), magyar író, a felvilágosodás vezéralakja között Bécsben volt testőr. Társaival együtt a császárvárosban ismerkedett meg az angol és a francia felvilágosodás eszméivel. Ágis tragédiája c. drámája a magyar irodalom megújulásának kezdetét jelenti. A filozófus c. vígjátékában kora magyarországi műveltségi állapotát bírálta től haláláig bihari remeteként visszavonultan élt. Az 1804-ben írott Tariménes utazása c. szatirikus államregénye csak 1930-ban jelent meg. Révai Miklós ( ), nyelvész, költő, piarista szerzetes, az első magyar stilisztika szerzője. A magyar helyesírás korszerűsítője. Bessenyei Györggyel tervet dolgozott ki egy magyar tudományos akadémia felállítására. A nyelvtudományban a történeti módszer első alkalmazója volt. Az első magyar nyelvű újság szerkesztője lett. Az első magyar regényt 1788-ban Dugonics András ( ) író, piarista tanár írta, melynek főszereplője Etelka volt. Dugonics összeállította a Magyar példabeszédek és jeles mondások c. gyűjteményét.

11 282 Magyarország népessége a XVIII. században A XVIII. század a nyugalom százada lett. Az évi, a Temesközt felszabadító török-osztrák háborút kivéve a Kárpát-medence földjét háború nem érintette. A Mária Terézia trónja körül kirobbant ún. örökösödési háború is elkerülte az országot. Néhány belső lázadás (Péro, Horia-Closca, Vas és Zala megyei jobbágyzendülés) kisebb régiókra terjedt ki. Az évi Pragmatica Sanctio egyik rendelkezése szerint a magyar királyság elválaszthatatlanul és feloszthatatlanul (inseparabiliter et indivisibiliter) a Habsburg Monarchia tagországa lett, de a magyar királyság területének politikai egységét nem teremtette meg. A Monarchia 1715-ben állította fel állandó hadseregét. Az évi szatmári béke után nem sokkal, egymást követően két alkalommal, 1715, 1720 (és részint 1728-ban) ún. országos összeírást (regnicolaris consciptio) eszközölt az illetékes állami adminisztráció. Ezek az összeírások az adók kivetéséhez szükséges előzetes helyzetfelmérést szolgálták. Az összeírásnak ki kellett terjednie valamennyi nem-nemes és adóképes családfőre (városlakó polgárok, telkes jobbágyok, adózóképes vagyonnal rendelkező zsellérek és az ún. libertinus parasztokra). A végrehajtás a helybéli viszonyokat jól ismerő és helyben lakó szolgabírák feladata lett. Az összeírásokat az as évektől kezdődően 1848-ig többször megismételték ig a felméréseket a megyék által összeállított rovatok szerint készítették től országosan egységesített és előnyomtatott ívekre kerültek fel az adatok. Ezzel egyidőben a XVIII. század közepétől több alkalommal ún. nemesi összeírásokat is készítettek a nemesi felkelés (insurrectio) ügyében. Az egyházi adminisztráció a XVI. század közepétől az egyházi főségek látogatásával kapcsolatban (canonica visitacio-k) az egyházközösségek a püspök részére jelentést készítettek. Ezek a jelentések a XVIII. században általánossá váltak, de csak alkalomszerűen készültek. A telepítéseknek időben három nagyobb korszakra volt: Kezdeti korszaka az 1711 előtti időszakra esik. Ekkor dolgozta ki Kollonich Lipót híres-hírhedt berendezkedési tervezetét. A belső küzdelmek Rákóczi-féle szabadságharc alatt éppen hogy csak elkezdődhetett az ország benépesítése. A második korszak III. Károly uralkodásának idejére esik, és az között lezajló telepítéseket a földesurak kezdeményezték (Esterházyak, Zichiek, Károlyiak, Grassalkovich, Harrucken család). A kedvezményeket az évi CIII. tc. szabályozta. A harmadik és egyben utolsó korszaka Mária Terézia ( ) és II. József ( ) uralkodásának idejére tehető. A korszak legfőbb telepítője maga az állam volt. Bél Mátyás ( ), evangélikus lelkész, tanár megjelentette Notia Hungariae novae historicogeographica (Kilenc vármegye részletes történeti, néprajzi, földrajzi leírás -át) ben adta ki Der ungarische Sprachmeister c. művét. Állami ösztönzésre készült népesedési célzatú egyházi följegyzések az évi Carolina Resolutio rendelete alapján készültek. A püspökségek egyházmegyei népesedési adatai között a lélekszám, a születés és halálozás szerepelt. Az egyházi anyakönyvek általános és rendszeres fölfektetésére ugyancsak a XVIII. század derekától datálható. A magyarországi egyházak a század második felétől szinte mindenütt megnyitották és megszakítás nélkül vezették az anyakönyveket, pontosan jelölve bennük a megszületett, meghalt és a házasságot kötött nevét, életkorát, időpontját. A járványok közül kivételesnek tekinthető az között hatalmas károkat okozó pestisjárvány, amely 3 év alatt mintegy 300 ezer körüli áldozatot követelt. Szilézia évi elvesztésével már csak a lengyel piac maradt meg, ahonnan a magyar országgyűlés 1715-ben újra megengedte Árva, Túróc és Liptó vármegyéknek a lengyel só behozatalát, s ez az egyetlen árucikk, melynek fuvarozása és eladása a tót és felvidéki magyar lakosság kezében volt. A borkereskedelmet, főleg a tokaji bor exportját már egészen a lengyel zsidóság bonyolította le. A hétéves háború ( ) következtében bevezetett osztrák védővám-rendszer miatt a lengyel kereskedelem gondot okozott. Lengyelországból vásznat hoztak be Magyarországra és borokat vittek

12 283 ki, azonban Galíciának elfoglalása óta Magyarországnak és Lengyelországnak nem volt többé közös határa. Az ausztriai vámrendszer felfogása ebben a viszonylatban is alkalmazhatókká váltak, a Lengyelországba kivitt magyar áru, vagy a behozott lengyel áru galíciai területen tranzit-vám alá esett. Ezenkívül a galíciai lengyelség (vagy magyar) határon kiviteli vám alá, amely ellen a magyar országgyűlés rendszeresen tiltakozott. Lengyelország évi felosztása után megkezdődött a galíciai gettókból az ún. keleti vagy lengyel zsidók lassú bevándorlása elsősorban az északkeleti országrészekbe között az osztrák Galícia székhelye Lviv (lengyelül Łwów, ném. Lemberg) ukrán város lett. Lemberget 1256-ban alapították, és a XIV. századtól tartozott Lengyelországhoz. (A két világháború között ( ) Lengyelország része lett, de között német megszállás alá került.) Mária Terézia 1777-ben kötelezővé tette a magyar királyságban is, hogy az ún. népességi könyvek - et évről-évre vezetni kell. Az első hivatalos népszámlálás megejtésére végül között került sor. Magyarország népessége Horvát-Szlavónország nélkül a XVIII. század elején, a becslések szerint mintegy 4 millió fő volt ben, az első hivatalos népszámlálás idején pedig 8,5 millió volt az ország népessége. Horvát-Szlavónországgal együtt 9,2 millió fő. Ez a gyarapodás a természetes népszaporulat mellett állandóan meglévő bevándorlással magyarázható. A József-kori 1787-es népszámlálás idején a magyarok és nem-magyarok aránya 40 % - 60 % körül alakult. Amíg a népszaporulatból a magyarok lélekszáma 2 millióról a század vége táján 3,4-3,6 millióra nőtt, addig a bevándorlást is figyelembe véve a nem-magyaroké ugyancsak 2 millióról 5,1-5,5 millióra szökött fel. A zsidóság létszáma 1787-ben már fő volt Magyarországon. A zsidóság bevándorlási többlete 50 ezer fölött mozoghatott. Bevándorlásuk fő iránya továbbra is Cseh- és Morvaországból, illetve Ausztriából érkezett (70-80 %). Németország és Poroszország, a felvilágosult abszolutizmus Frigyes Vilmos nagyválasztófejedelem 1640-től igyekezett az uralma alatt lévő, politikailag csaknem önálló porosz területrészeket egységes álammá szervezni. ( ban elérte Poroszország feletti lengyel fennhatóság megszűnését.) III. Frigyes választófejedelem 1701-ben I. Frigyes néven Poroszország királyává koronáztatta magát, ezzel létrejött a Porosz Királyság. I. Hohenzollern Frigyes ( ), Poroszország királya, Frigyes Vilmos fia, 1688-tól mint III. Frigyes Brandenburg választófejedelme volt. A spanyol örökösödési háborúban a Habsburgokat támogatta, akik ennek fejében Poroszország királyá -nak ismerték el. I. Frigyes Vilmos király ( ) teremtette meg a porosz bürokratikus katonai állam alapjait. Fia, II. Frigyes a felvilágosodás híve lett. II. (Nagy) Frigyes (Hohenzollern) ( ) porosz király ( ), I. Frigyes Vilmos porosz király fia, a felvilágosult abszolutizmus kiemelkedő képviselője volt. Poroszországot európai nagyhatalommá tette ban apja szigorú nevelése elől megpróbált külföldre szökni. Régi örökségi jog alapján, Szászországgal és Franciaországgal szövetségben betört Sziléziába és között elfoglalta azt. A hétéves háborúban sikerült Sziléziáét megtartania, sőt megszerezte Nyugat-Poroszországot (Danzig és Thorn nélkül), 1772-ben Lengyelország egy részét és meghiúsította az osztrák terjeszkedési terveket ( évi bajor örökösödési háború, német fejedelmek szövetsége). Az között a német uralkodókat adó Habsburg-Lotharingiai-házat I. Ferenc István Lipót ( ), 1729-től Lotharingia hercege, ban Magyarország királyi helytartója, 1737-től Toscana nagyhercege, 1745-től német-római császár Mária Teréziával ( ) 1736-ban kötött házassága alapozta meg. Hadik András gróf ( ), magyar hadvezér, harcolt az as osztrák örökösödési háborúban, és az közötti hétéves háborúban is között Erdély katonai kormányzója lett, a csángók letelepítője volt től az udvari haditanács elnöke lett. Wenzel Anton Kaunitz herceg ( ), osztrák politikus, 1753-tól 1792-ig, mint államkancellár a Habsburg-birodalom külügyeinek irányítója volt. Fontos szerepet játszott a hétéves háború előkészítésében, Lengyelország évi első felosztásában. Befolyása II. József alatt jelentősen csökkent. A francia forradalom ellen a korábbi ellenféllel, Poroszországgal szövetkezett. Mária Terézia ( ) Ratio Educationis rendeletét 1777-ben bocsátotta ki, mint tanügyi szabályzatot, melyet Ürményi József, Kollár Ádám és Tersztyánszky Dániel dolgozott ki.

13 284 Bevezette az állam által irányított oktatásügyi igazgatást (tankerületek), egységes iskolarendszert létesített. A felekezeti iskolákat állami felügyelet alá helyezte. Új egységes tantervet léptetett életbe. (1806-ban új Ratio Educationis váltotta fel.) Mária Terézia megreformálta a közegészségügyet. Gerard van Swieten ( ), holland származású osztrák orvos, Mária Terézia királyi orvosa kezdeményezésére 1770-ben megalapították a nagyszombati egyetem orvosi karát. Mária Terézia idején Christoph Migazzi gróf ( ), osztrák római katolikus főpap, 1756-tól váci püspök, egyben 1761-től bécsi hercegérsek és bíboros nagyszabású építkezéseket folytatott. Ő építtette a váci püspöki székesegyházat és papnevelő intézetet. II. József ( ), között német-római császár, között Magyarország és Csehország királya. Mária Terézia fia. A felvilágosult abszolutizmus szellemében mélyreható reformokkal, politikailag, etnikailag egységes, erős birodalmat igyekezett létrehozni. Mellőzte a magyar rendi alkotmányt. Türelmi rendeletét (Edictum Tolerantiae) október 25-én adta ki, amelyben a Habsburg-birodalomban a protestánsok és görögkeleti vallások szabad vallásgyakorlatát és hivatalviselési jogát biztosította. A hadsereg lovasságának ellátása érdekében többek között a Békés megyei (a román határ közelében fekvő) Mezőhegyesen 1785-ben ménes telepet alapított. II. Lipót ( ), között német-római császár és magyar király (Mária Terézia fia). A magyar rendek ellenállását a rendi alkotmány helyreállításával szerelte le ben befejezte a török háborút és szembefordult a francia forradalommal. II. Ferenc József Károly ( ), 1792-től I. Ferenc néven magyar király től 1806-ig ő volt az utolsó német-római császár től Ausztria császára címet vette fel. I. Napóleon császárrá koronázása után az osztrák örökös tartományokat császárság rangjára emelte, ennek fejében lemondott a német-római császári koronáról ben a Szent Szövetség egyik megalapítója lett. A barokk kori építészet A barokk stílus a török kiűzése és a II. Rákóczi Ferenc által vezetett nagy nemzeti szabadságharc leverése után, a XVIII. században vált általánosan elterjedtté. A Habsburg-ellenreformációs törekvések a barokk uralkodóvá válását eredményezték. A XVIII. század nagy egyházi építkezései, különösen a püspöki városokban, Vác, Szombathely, Veszprém, Kalocsa, stb. barokk térkompozíciókat teremtettek. Kalocsán, Szombathelyen a Székesegyházhoz kapcsolódó barokk püspöki paloták épültek. Sokasodtak a szerzetesrendek építkezései is. A premontreiek, minoriták, karmeliták, bencések, jezsuiták nagyszabású építkezéseket folytattak országszerte. A városi és a falusi plébániatemplomok százai egységes barokk építészetet tükröz. A barokk építészet néhány példája közül Franz Anton Maulbertsch sümegi falfestészete kiemelkedő jelentőségű. Egyházi és világi építészetben egyaránt monumentális freskódíszítés uralkodik. A köztereken Szentháromságoszlopokat állítottak fel. Többnyire olasz mesterek készítették a barokk ízlésvilágot tükröző stukkókat. A barokk egyházművészet sajátos színfoltját jelentik a betelepült szerbek részére a XVIII. század második felében épült görög keleti szerb templom, például a Duna mentén Szentendrén és Miskolcon. A világi kastélyépítészet kiemelkedő barokk példái közé tartozik Savoyai Eugén herceg Johann Lucas Hildebrandttal 1702-ben építtetett ráckevei kastélya, illetve Esterházy herceg Hefele Menyhérttel építtetett fertődi kastélya. A hazai cour d honneur-ös és kupolás kastélyok közé tartozik a gödöllői Grassalkovich-kastély, amely több más kastély mintája lett (Nagycenk, Hatvan, stb.). A városi (Buda, Vác, Eger, Sopron, Győr, Székesfehérvár, stb.) barokk építészet közé tartozó polgárházak osztrák-cseh hatást mutatnak. A barokk városi- és megyeházak jellegzetes barokk épülettömbjei közé tartozik az egri megyeháza, Buda, Esztergom, Székesfehérvár, stb. városháza. A lengyelországi barokk építészet jellegzetes alkotásai a kolostor-együttesek, templomok és kolostorok. A barokk kor jellegzetes alkotásai közé tartozik a częstochowai pálos kolostoregyüttes, a wrocławi és a poznańi jezsuita rendház, a sziléziai Stęszew, Wambierzyce, Herynków, Trzenica kolostora. A barokk kor világi alkotásai közé tartozik többek között a Wasa-korban épült varsói királyi palota, a lańcuti Potocki-kastély, a Poznań melletti Rogalin, Varsó mágnáspalotái, stb. A XVII. században fejlődik ki Krakkó ellenében az új főváros, Varsó is.

14 285 Pest-Buda között Buda évi felszabadulása után az itt letelepülő jezsuiták főnökét a király 1700-ban kinevezte a város örökös egyetemes plébánosává. A Batthyány téri barokk kori Szt. Anna-templomot az 1724-ben épített kápolna helyén, között építették. A templom főhomlokzata 21 m széles, 55 m magas, oldalhomlokzata 43 m hosszú. A templom építkezését olasz tervek alapján, 1740-től Hamon Kristóf, később Napeuer Máté és Hamon Mihály (1748-tól) vezette. A téglalap alaprajzú területen ovális kupolás belső hajóhoz kupolával fedett tér és egyenes záródású szentély csatlakozik. A főhomlokzat középső részét Szt. Anna és Mária kőszobra, az oromívben Buda város címer, az orompárkányon pedig szimbolikus angyalszobor-csoport (Eberhardt Antal munkái) díszítik. A kapun a hit-remény-szeretet szoborcsoport szobrait Weber Lénárdt készítette. Az oszlopos főoltár szoborcsoportját (Szt. Anna bemutatja leányát, a gyermek Szűz Máriát) között, valószínűleg Bebo Károly készítette. Az ő munkái a szószék 1774-ből származó rokokó domborművei is. A Xavéri Szt. Ferenc és a Szt. Kereszt oltárok szoboralakjait Eberhardt Antal mintázta. A főoltár képét Vogl Gergely, a falakon függő képeket Franz Wagenschön bécsi festő festette. A templomhajó kupoláját 1909-ben Reisszmann Károly díszítette festményekkel. A falakat 1938-ban műmárvány burkolattal látták el, abból az időből valók a Szt. Anna életéből vett jeleneteket ábrázoló festmények is, Molnár C. Pál és Kontuly Béla munkái ben a főhomlokzat megsérült, kapuzata elpusztult, 1958-ban helyreállították. A pesti Károlyi Mihály utca 2. sz. sarkán álló ferences templom között, barokk stílusban épült ben szentelték fel. Már a középkorban is, a XIII. század (1260 k.) óta templom állt itt, amelyet később a török uralom alatt mecsetnek használtak (1541 után Szinán bég dzsámija). A ferencesek 1690-ben kapták vissza birtokukat. Ekkor a ma is fennálló templomot építették ide között torony nélkül, egyszerű pillérekkel tagolt homlokzattal, ívesen áttört vonalú, hajlított oromzattal alakították ki. A kapuzat feletti párkányon földgömbön áll Szűz Mária, az oldalsó falfülkében Szt. Ferenc és Szt. Antal szobra látható. Fent, az oromzat közepén levő fülkében Alcantari Szt. Péter szobra áll. A szentély fölött magasodó torony 1758-ban készült el, romantikus kősisakos, felső részét között Wieser Ferenc tervei szerint építették. A templom északi falán az évi nagy pesti árvíz hőse, Wesselényi Miklós emlékére elhelyezett domborművet 1906-ban Holló Barnabás készítette. A templom falfestményeit Lotz Károly és Tardos Krenner Viktor készítette. - Előtte helyezték el 1976 végén, a metró építésével kapcsolatos rendezés során az 1835 körül Uhrl Ferenc által faragott, eredetileg is ott állt, Najádok (Néreidák) díszkútját, amely Pest városának első ilyen köztéri dísze volt. Talapzatát Fesl József készítette. A második világháború alatt súlyosan megrongálódott régi díszkút helyett, a megmaradt adatok felhasználásával Győri Dezső tervezte és faragta újra. Nagyrészt a török megszállás alatt alakult ki a budai és pesti Rácváros. A pesti oldalon a mai belváros déli részén, a szerb templom körül. Az V., Szerb u. alatti kertes udvarban áll egy 1688-ban barokk stílusban emelt, majd 1733-ban Mayerhoffer András tervei szerint kibővített barokk stílusú, nagy toronytömbös görögkeleti szerb templom ( ) képfallal és berendezéssel. Berendezését és ikonosztázionját Mihailo Janić aradi fafaragó mester és Sterio Károly festő készítette 1857-ben. Az udvar körítőfalában szép régi sírkövek láthatók. A pesti Rákóczi úton álló Szt. Rókus és Szt. Rozália-kápolna egy 1710-ben épült kápolna helyén, 1740-ben, barokk stílusban épült. Altemplomában a háromhajós kápolna középkori eredetű, Matloni Eszter hímeskő munkája díszíti. A pesti telküket a pálos szerzetesek 1688-ban I. Lipóttól kapták. A középkori Pest e részén feltehetően a domonkosok Szt. Antal-kolostora állt, amelyet a törökök dzsámivá alakítottak át. A pálos rendház építése ben befejeződött. Az új templom alapkövét 1725-ben helyezték. A pesti Egyetem jobb oldalán, vele összeépülve áll a Mayerhoffer András tervei szerint épült Kisboldogasszony- (Egyetemi) templom (V., Egyetem tér 1-3.). A kolostortemplomnak építését egy török dzsámi elbontása után kezdték meg. Az építkezést kezdetben Drenker Mátyás, majd 1735-től Siegl Márton vezette őszén Patachich Gábor kalocsai érsek szentelte fel. Tornyai közül a keleti torony 1768-ból, a nyugati csak 1771-ből való. Érett barokk vonásokat mutató kéttornyos templom egyhajós, oldalkápolnákkal szegélyezett. Főhomlokzatán, a középrész háromszögű oromfalának lezárását Szt. Pál és Szt. Antal remeték, valamint a Szeplőtlen fogantatás szobra díszíti. A hármas tagolású, osztott homlokzatú templom bejárati előcsarnokkal rendelkezik. A homlokzat emeletén jón pilaszterek között kőkeretes ablakok nyílnak, felettük főpárkánnyal. Második emelete korinthoszi falpillérekkel tagolt. A freskók nagy részét Johann Bergl festette 1776-ban. A templom faragásait Tatirek Félix fafaragó fráter, Hebenstreit József szobrász készítette. Főoltára Conti Antal Lipót és Hebenstreit József alkotása. A barokk főoltárán Mária születése szoborcsoport látható. A Remete Szt. Pál- és Remete Szt. Antal-szobrokat 1746-ban Hebenstreit József készítette. A főoltár képe a lengyelországi częstochowai ún. Fekete Mária képének másolata. A hársfából faragott barokk szószéke a XVIII. század közepéről való. A padok, ajtók, a sekrestye faragott szekrényei XVIII. századi pálos asztalosmunkák ban, a pálos rend feloszlatása után a rendházat a központi szeminárium vette át, a templom másik oldalára a Pestre költözött egyetem épülete került. A templomot együttesen használták, innen ered mai neve, az Egyetemi-templom elnevezése ben a templomban tartották a magyar országgyűlést.

15 286 A budai Dísz tér 3. sz. egykori Batthyány-palotát középkori lakóházak maradványainak felhasználásával ben Joseph Giessl építette. Eredeti tervek alapján 1951-ben építették újjá. Óbuda a török korban elpusztult, s csak a barokk korban népesedett be újra. Ebből az időből származik több nevezetes műemlék épülete is. Az óbudai plébániatemplomot 1744-ben Paur János György tervei szerint emelték. Szobrászati díszítményei Bebo Károlytól valók. Az óbudai Kiscelli úton álló egykori trinitárius kolostor (Kiscelli Múzeum) épületét között Johann Entzenhoffer tervei szerint emelték. Udvari frontján a hajdani bécsi hadügyminisztérium díszes barokk kapuja látható ben Schmint Miksa bútorgyáros hozatta ide a bécsi Am Hofrólaz 1799-ben F. A. Hillebrandt által épített jezsuita rendház barokk kapuját. A szomszédos templomot gróf Zichy-család temetkezési helyül között ugyancsak Entzenhoffer bécsi építész építette a trinitárius szerzetesek számára. A rend eltörlése óta használaton kívül állt. Az óbudai Főtér 1. sz. épülettömb az között Jäger János Henrik által emelt, kulturális célokra helyreállított, barokk Zichy-kastély. Szobrászmunkáit Bebo Károly készítette. A Kolosy téren álló (II., Bécsi út ) Újlaki-templom között, Hamon Kristóf és Nepauer Máté tervei alapján épült, a torony ból való. A Margit körúton álló Országúti ferencesek-temploma között barokk stílusban épült Nepauer Mété tervei szerint. A budai Vízivárosban, a Fő utcán áll a Flóriánkápolnának is nevezett, 1920-tól budai görög katolikus plébániatemplom között Nepauer Máté építette. Christ Antal pékmester a Fő u. végében álló kórház kápolnájául építette. A pesti Váci utcában álló Szt. Mihály-templomot között Mayerhoffer András tervei szerint építették. A homlokzat szobrai Habenstreit József és fiai műhelyéből kerültek ki. A Batthyány tér 4. sz. egyemeletes rokokó ház XVIII. századi eredetű, rokokó homlokzatát ban kapta. Ez volt egykor a Fehér Kereszthez címzett fogadó, amelyben színi előadásokat, bálokat is rendeztek. Homlokzatán stukkódíszítés, erkélyein XVIII sz.-i kovácsoltvas mellvédrács látható. Az V., Petőfi téren álló timpanonos pesti ún. Kriszt-ház (egykori Péterffy-palota) melyben 1831 óta a 100 éves étterem működik 1756-ban barokk stílusban épült Mayerhoffer András tervei szerint Péterffy János táblabíró számára. Kosáríves kapuja felett rokokó, fonott mellvédes középerkély látható. A pesti Károlyi-palota (Károlyi M. u. 16.) nagyméretű, U alakú klasszicista épületét első formájában még ban Kalcher Márton emelte ban Mayerhoffer András és fiai, 1799-ben Jung János, ben Zitterbach Mátyás, illetve Anton Pius Riegel és Hofrichter József (1832), majd Koch Henrik ( ) alakította át. Egyik emeleti termét Lotz Károly freskója díszíti ben Haynau főhadiszállása volt, itt fogták el Batthyány Lajost, az első felelős magyar minisztérium vezetőjét. Az épület mögött terül el a Károlyi-kert. A budai Szentháromság tér 3. sz. kora gótikus eredetű (1260 k.), XVIII. századi barokk stílusú Vörös Sün Ház -ban 1785-ig, a Fortuna Szálló megnyitásáig a Várnegyed egyetlen vendégfogadója volt ban itt nyílt meg Buda első színháza is. A vendégfogadó a XIX. század elején szűnt meg, 1959-ben helyreállították. Barokk és rokokó központok hazánkban Johann Lucas von Hildebrandt ( ) Savoyai Jenő megrendelésére építette meg a ráckevei főúri kastélyt. A magyarországi barokk építészetben őt Franz Anton Hillebrandt ( ), osztrák építész követte, aki számos magyarországi állami építkezést is vezetett. Több barokk stílusú palotát épített. Az esztergomi prímási és a nagyváradi püspöki palotát is ő tervezte. Fassola (Fazola) Henrik (1730 k.-1779), német származású magyar vasműves volt. Ő alapította meg a diósgyőri vasgyárat. A bükki vasérctelepek feltárója, az ómassai nagyolvasztó építője volt. Vas építődíszei a magyarországi barokk vasművesség kiemelkedő alkotásai. Esterházy Miklós József herceg ( ), magyar tábornagy, harcolt az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban között a nemesi testőrség kapitánya lett. Pompás udvartartása miatt kortársai Fényes - nek nevezték ben versailles-i mintára építtette az eszterházi (ma fertődi) kastélyt től 1790-ig udvari karmestere Joseph Haydn ( ) volt, a bécsi klasszicizmus jelentős alakja. Haydn a bécsi Stephansdom fiúkórusában énekelt 8-18 éves kora között. Kismartonban, Eszterházán és Bécsben koncertezett. Sikeres koncertkörutat tett Angliában is. Több mint 100 szimfóniát komponált. Nagyszámú vonós kvartettet, operát, divertimentót, misét írt. Ő komponálta Ferenc császár megrendelésére azt a vonósnégyest, amelynek utolsó tétele a Gott erhalte (= Isten, tartsd meg ) kezdetű osztrák himnusz lett és 1848-ig volt érvényben. A német himnusznak is ez a dallama. A Zichy család hatalmas vagyonát Zichy István gróf ( ), főnemes szerezte, aki 1661-től koronaőr, 1690-től tárnokmester volt. Zichy Károly gróf ( ), 1785-től lett tárnokmester és a kamara elnöke, 1788-tól országbíró és a Helytartótanács elnöke ben belügyminiszter.

16 287 A Dunántúl másik főúri családja a keszthelyi Festeticsek tagja, Festetics György gróf ( ), magyar nagybirtokos alapította meg 1797-ben az első magyar gazdasági akadémiát, a Keszthelyi Georgikont, melyhez 900 hold tangazdaság is tartozott. Megszervezésekor figyelembe vették Tessedik Sámuel tanácsait (elnevezése részben az alapító nevére utal, másrészt a görög georgia ( földművelés ) szóra utal. Asbóth János ( ), magyar mezőgazdász, a Keszthelyi Georgikon igazgatója volt között. A gazdasági tudományok tanára, gr. Festetics György jószágigazgatója volt. A Georgikon 1848-ig működött. Festetics György több alapítványt hozott létre től Keszthelyen helikoni ünnepségeket rendezett. Keszthely történelmi városmagja a XV-XVII. századi vár helyén alakult ki. A barokk Festetics-kastély 1755-ből való, déli szárnya és könyvtára a XVIII. század második felében épült. Mai formáját között nyerte el, benne helyezték el a Helikon Könyvtárat. Egyházi építészet Székesfehérvár, székesegyház Mária Terézia 1777-ben püspökséget alapított Fehérváron. A domb tetején kisebb tér keleti oldalán magasodik a nagyméretű, két homlokzati tornyos, kívül-belül finoman tagolt barokk stílusú székesegyház. Főbejárata előtt a kövezet eltérő színű kockái jelzik az első itteni, még Géza fejedelem idejéből származó templom alapfalainak vonalait. A részben román, részben gótikus templom helyén között alakította ki a mai alakjában Martin és Michael Grabner. A Szent István-székesegyházat az egykori Szent Péter és Pál apostolok templomát - IV. Béla alapította még ifjabb király korában, 1235 előtt a mai székesegyház helyén. IV. Bélát itt is koronázták meg. A templom a belváros plébániatemploma (cathedrális) volt, és a királykoronázások alkalmával a szertartások egy része itt játszódott le. A bazilikában megkoronázott király ebben a templomban kezdte meg jelképesen uralkodását. Itt hirdetett ítéletet, és itt végezte el a lovaggá ütés szertartását ban a polgárok a templom szentélyét bővítették. A templom kéttornyos, magasan a város fölé emelkedő tömegű, sokszögű szentélyzáródású volt, a délinél magasabb északi toronnyal, ezen később óra volt. A tornyokat meredek, fiálékkal díszített csúcsos sisakok fedték. Volt huszártornya is, mely a tetőgerincből emelkedett ki. Hajóját támpillérek tagolták. A török időkben Szulejmán kán dzsámija lett. A város felszabadulása után 1688-ban újból plébániatemplom lett. A jezsuiták kezelték, Szent István tiszteletére szentelték fel től többször is javították. Buffler székesfehérvári jezsuita atya kezdeményezésére között építették át barokk stílusban. Az építkezést 1763-ig Martin Grabner, majd Johann Schattner és Johann Michael Grabner helybeli mesterek végezték. Amikor Mária Terézia püspökséget alapított Székesfehérvárott, ez a templom lett a székesegyház. A fehérvári püspökség területét a veszprémiből szakították ki ban lecsapolták a mocsarakat és lebontották a városfalakat. A templom tornyait között magasították. Kéttornyos főhomlokzatát Szent István, Szent László és Szent Imre barokk szobrai díszítik, Huber János Pál faragta 1774-ben. A templom gazdag barokk kapuja felett a város címere látható. Belső tere egyhajós, dongaboltozat fedi. A mennyezet freskóit Johann Ignaz Cimbal bécsi művész festette 1768-ban. A templom legértékesebb része a szentély, amelyet Franz Anton Hillebrandt ( ), Mária Terézia udvari főépítésze tervezett között a főoltárral együtt. Az oszlopokkal díszített főoltár képe Vinzenz Fischer ( ) műve 1775-ből, Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának, Magyarország védasszonyának (Patrona Hungariae). A templomot ben felújították, az ekkor előkerült középkori részleteket bemutatták. Az altemplomban III. Béla király és felesége vörös márvány koporsóit helyezték el. Mária Terézia itt, a Szent István-kápolnában helyezte el a Raguzából visszaszerzett I. (Szent) István fejereklyét. A hermát 1777-ben Sebastian Würth Bécsben készítette. A kápolnát augusztus 19-én szentelték fel. A székesfehérvári copf stílusú püspöki palotát a középkori bazilika romjainak felhasználásával Rieder Jakab építette részben a templom homlokzati részének és tornyainak maradványai fölé ben. Az egyemeletes palota három utcára néz. Az erőteljes profilokkal, díszekkel képzett homlokzatának középtengelyében oromzattal lezárt középrizalitjának timpanonjában az építtető Milassin János püspök címerét helyezték el, két oldalán egyegy fekvő figurával. A főbejárat fölött konzolokon nyugvó vasrácsos erkély van. Az oldalrizalitok felett szobrokkal díszített attika van. Az első emeleti nagy ebédlőben négy tájképes klasszicista falkép és a foglalkozások allegóriái láthatók. A város történelmi múltját jelképező Országalma Ohmann Béla alkotása.

17 288 Szombathely, székesegyház és püspöki palota Szombathely fontos hadi és kereskedelmi utak mentén alakult ki. Itt vezetett az észak-déli kereskedelmi út is, az ún. Borostyánkő út, de fontosak voltak a Savariából Arrabonába és Sophianaeba vezető utak is. I. sz. 43-ban, Claudius császár (41-54) városi rangra emelte a települést és Colonia Claudia Savaria nevet kapott. A kereszténység kialakulásának első, római kori időszakában is vallási centrum. Az akkoriban létesített Szent Quirinus (+303) bazilika a legfontosabb szombathelyi vallási emlékek közé tartozik. Itt született a római legionáriusból tours-i püspökké lett Szent Márton, Pannónia védőszentje. A várost a 455. évi súlyos földrengés csaknem teljesen elpusztította. A népvándorlás folyamán tovább pusztult. A hűbéres szláv fejedelemség parasztjai közt megmaradtak a kis keresztény közösségek. Az avarok után betelepülő német telepesek közt a salzburgi birodalmi egyház papjai végeztek missziós munkát. A Gyöngyös és a Perint között épült városkában az 1009-ben alapított győri püspökség várat építtetett és egy nagyobbacska templomot emeltetett. A mai város magja a XIII. századra alakult ki. A város szélén ispotály épült. Kálmán győri püspök Károly Róbert testvére ezt a Szent Erzsébettemplommal együtt a ferenceseknek adta. Szombathely 1407-ben kapott kiváltságlevelet. Az 1578-as pozsonyi országgyűlés elrendelte a vasvári káptalan levéltárának átköltöztetését Szombathelyre. Ezzel egyidőben a vármegye székhelyét is ide helyezték ben Bocskai hadai foglalták el a várost, s a lakosság nagy része Németújvárra települt. Draskovich György győri püspök ( ) és Széchenyi György győri püspök ( ) ellenreformációs törekvéseit követően 1707-ben Bottyán János itt ütötte fel főhadiszállását között súlyos pestisjárvány pusztított a városban, 2000 ember esett áldozatul. A pestisjárványt Szent Flórián és Sebestyén vértanúk (január 20.) ünnepén sikerült megfékezni. A betelepülés német és horvát telepesekkel indult meg. Mária Terézia 1777-ben püspökséget alapított itt. A szombathelyi egyházmegyét a győri, a veszprémi és a zágrábi egyházmegyék területéből állították össze (Vas megye, Zalaegerszeg környéke, a Mura bal parti része). Első püspökéül felsőszopori Szily Jánost nevezte ki, aki a római Collegium Germanico-Hungaricum tanítványa volt. 29 évesen Zichy Ferenc győri püspök kanonokká nevezte ki. A győri székesegyház átépítésének vezetője lett. A szombathelyi püspöki palotát a város első püspöke, Szily János építtette Melchior Hefele (Hefele Menyhért) tervei alapján között késő barokk stílusban. Szily János püspök bölcseleti akadémiát, papi szemináriumot, könyvtárat, nyomdát, múzeumot alapított. Megépültek a székesegyházi kanonokok házai, a templomi zenészek háza, a püspökség gazdasági épületei. A kastély eredetileg U alaprajzú volt, de 1945-ben egy bombatalálat az érseki szárnyának egy részét megsemmisítette. Kétemeletes épület, a főhomlokzat előtt négy posztamensen álló toszkán kőoszlopon kőbábos korlátú erkély látható. A párkány felett Szily János címerét két oldalról allegórikus alakok fogják közre. Az attikán szimbolikus erényszobrok láthatók. Mindkét oldalhomlokzat eredetileg tengelyes volt, de az északiból négy tengely elpusztult. A kapun belépve jobbra a Sala Terra, melyben az első magyar archeológiai múzeumot helyezték el. A falakat idősebb Dorffmeister István 1784-ben készült freskói díszítik: római héroszok és istenek, továbbá Savaria vedutái, előterükben a Szily lapidáriumban őrzött római leletek: oltárkövek, szobortorzók, feliratos táblák képe eredeti méretekben. Szily lebontatta a város barokk átépítésű 42 x 9 méter alapterületű, félköríves szentélyű középkori templomát. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomhoz 4-4 oldalkápolna csatlakozott: a Szentháromság, Szent Flórián, a Fájdalmas Szűz, Szent Kereszt, Szent Mihály főangyal, a Szeplőtelen fogantatás és Szent Anna tiszteletére szentelt oltárokkal. A templom nyugati homlokzata előtt hatalmas torony állt a négy egyházatya szobrával. Az új székesegyház között épült Melchior Hefele (Hefele Menyhért) tervei szerint március 4- én súlyos bombakárt szenvedett, mely főként a belsőt érte. Külső helyreállítása 1947-ben megtörtént, a külső eredeti állapotában 1977-ben újult meg. A klasszicizáló későbarokk, oszlopokkal tagolt, kéttornyos homlokzatú templomnak Mózes és Keresztelő Szent János szobrával díszített oromzatos homlokzata van, az oromzaton Szent Péter és Pál, valamint a timpanonon allegorikus szobrok (Hit Remény Szeretet) Philipp Jacob Procop (Prokop Fülöp Jakab) bécsi szobrász ( ) alkotása. Két tornyának sisakja újabb. A latinkereszt alaprajzú 79 m hosszú belső teret a hajóban dongaboltozat, a kereszthajóval való találkozásnál és a félkörívesen záruló szentélyben kupolák fedik. A hosszház két elkülönülő egységét a négyszer négy monumentális oszlopon ívelő hevederekre terhelt égbe törő kupola négyzetes tere kapcsolja össze, ehhez kapcsolódnak a keresztház a Szent Quirinus és tours-i Szent Márton emlékezetének szentelt szárnyai. Egykor a belsőt meleg színhatású műmárvány borította.

18 289 A kupolákat Maulbertsch tervei szerint tanítványa, Joseph Winterhalder ( ) 1800-ban készült freskói díszítik: Szűz Mária bemutatása a jeruzsálemi templomban. A szentély viszonylag kevésbé sérült. A megmaradt Hefele oszlopos főoltárán Procop szobrai vannak elhelyezve. Egykor a kupolás mennyezetet Winterhalder falképe, az Angyali üdvözlet jelenete díszítette. Maulbertsch Visitatio oltárképe, Mária Erzsébetnél a bombatámadás során áldozatul esett, Takács István hasonló témájú kompozíciója van a helyén. A második kápolna védőszentje, a pannonhalmi apátságot alapító Szent István király oltárképét Dorffmeister István soproni mester festette 1792-ben. Magyar kastélyok Körmend Körmendet és a várkastélyt 1604-ben szolgálatai fejében Batthyány Ferencnek adományozzák. A mezőváros 1606-ban a Batthyány-család birtokába került. Kanizsa eleste után, a megerősödő török veszély miatt az 1610-es években a várkastélyt megerősítették, majd 1650 táján átépítették. Batthyány Ferenc fia, Ádám megbízásából az itáliai származású hadmérnök, Filiberto Lucchese, a későbbi császári főépítész tervezte a Carlo della Torre által kivitelezett átépítést. A kasélyt később Batthyány Lajos cs. kir. kamarás, titkos tanácsos, főpohármester, kancellár Doneto Felice de Allió osztrák építész tervei szerint építette át. A volt Batthyány-kastély szabálytalan négyszög alaprajzú, négy hengeres saroktornyú, középkori eredetű vár felhasználásával épült a XVIII. század elején tól alakult ki az óriási kiterjedésű Batthyány-Strattmann családi majorátus székhelye. A kastélyt között Hefele Menyhért tervei szerint klasszicista stílusban alakították át. A jelenlegi állapotában barokk és klasszicista kastély kétemeletes, középrizalit erkélyét hat dór oszlop tartja. Emeleti részén hat jón oszlop áll, oromzatában címer látható. A kastély manzárdtetős, hengeres saroktornyokkal. Előudvarában XVIII. század végi épületek állnak, a klasszicista őrház portikusza dór oszlopos. A kastély északi, keleti és nyugati szárnya, valamint a négy sarokbástya a XIII-XIV. századból származnak. A XVII. században egységesen egyemeletessé és négyszárnyúvá alakították át. Homlokzatát a XVIII. században barokk stílusban építették át, majd a XIX. században kétemeletesre bővítették. Valamivel korábban építették a kapu utáni őrségházakat, ekkor kapták klasszicista homlokzatukat a melléképületek és ekkor épült meg a rizalit. Az északnyugati körbástyában van az egykori kápolna, gazdag stukkóval, falpillér architektúrával. Ráckeve A sziget 1622-tól Esterházy Pál birtoka volt. A budai ostromban és a zentai csatában jeleskedő Savoyai Jenő herceg, a törökverő hadvezér 1698-ban vásárolta meg magyarországi birtokát Heissler Donát tábornok özvegyétől. Központjául az os hadiesemények során teljesen elpusztult Ráckevét jelölte ki. A kastély tervezésével Johann Lucas von Hildebrandtot bízta meg. Hildebrandt első hiteles műve az között épült kastély. A főépület terve 1701-ben, a szárnyépületeké 1702-ben készült el. Az épület bejárati oldala a Dunára néz, a dísztermekből a sziget tágas mezőire esett szép kilátás. A főépület 1702-ben már valószínűleg tető alá került. Később készült az udvart lezáró két épületszakasz, mely az utcavonalon áll. A kastély leggazdagabb része a díszudvarra tekintő monumentális hatású, nyolcszögletű rizalit. A mellvéden Flóra, Mercurius, Hercules, Antheus, Jupiter, Minerva, Saturnus, Aeneas és Anshises, Neptunus és Diana szobrai láthatók. Az oromfalon Savoyai Jenő herceg címerét helyezték el. A homorú falsíkokkal kialakított, kupolás díszteremhez egy-egy, illetve további két-két reprezentatívan kiképzett terem csatlakozott. Csupán az egyik gazdag stukkódíszéből maradt meg valami. A főépülethez csatlakozó déli szakaszban volt a kápolna. Savoyai Jenő sohasem tartózkodott a kastélyban. Halála után a ráckevei uradalom a Habsburgokra szállt, III. Károly özvegye, majd Mária Terézia birtokolta. Az épületet gazdasági hivatalnak, sőt dísztermét végül raktárnak használták. A kastély helyreállítása építész alkotóház céljaira valósult meg.

19 290 Fertőd A volt Esterházy-kastély a legnagyobb és leggazdagabb magyar kastélyegyüttes. Központi magját, az egykori, 1765-ig süttöri vadászkastélyt Esterházy József megbízásából Anton Erhardt Martinelli építette 1720-ban. Az oldalszárnyat Johann Ferdinánd Mödlhammer építette. Ehhez a maghoz két kisebb U alakban, két kisebb melléképület is tartozott, melyeket 1760-ban esterházy Fényes Miklós ( ) udvari szárnyakkal cour d honneur-ös megoldással hozzákapcsolt a főépülethez. A hármas kovácsoltvas rokokó stílusú kaput feltehetően Hefele tervezte. A kapuhoz kapcsolódó földszintes szárnyakhoz két 13 tengelyes oldalszárny csatlakozik, melyet két kétemeletes, 7 tengelyes összekötőszárny vezet a 11 tengelyes, középtornyos, kétemeletes főépülethez. A főépület négy oszloppáros erkélyére szabad lépcső vezet. Az udvar közepén delfines kút van. A kétemeletes kerti homlokzat szintén 11 tengelyes, ehhez kapcsolódik a cour d honneur két négytengelyes külső indítása. A középrizalit előtt négyoszlopos erkély, melyből pompás kilátás nyílik az egykori park még meglévő fasoraira, át a környező községek templomaira. A magyar Versailles tervezésében Esterházy terveit Girolamo Bon, Jakoby Miklós és Melchior Hefele építész, és Jean Nicolas Jadot bécsi császári főépítész valósította meg. A kastély fekvése és a díszpark Versailles-t idézi, az építmények pedig a schönbrunni kastélyt. A kastély 1767-ben készen állt, a kastélyban egykor 126 szoba volt. Parkjának kialakítását már 1760-ban elkezdték. Esterházy Miklós több százezer holdas birtok ura, a kastélyba az akkori Magyarország főúri társadalmi életének egyik legnevezetesebb központját rendezte be. Bessenyei György Eszterházi vigasságok című műve állít ennek emléket. Az állandó lovasjátékok, vadászatok mellett 200 személyes színház, állandó színtársulat szolgálta a tulajdonos és vendégei, köztük Mária Terézia királynő és udvara szórakozását. Joseph Haydn ( ) negyedszázadon át, között élt itt mint a hercegi zenekar karmestere. Az építtető 1790-ben meghalt. Utóda, Esterházy Antal szélnek eresztette a zenészeket, színészeket, ő pedig átköltözött Kismartonba (Eisenstadtba). A kastélyhoz tartozó melléképületeket gazdasági célra használták. Leégett a színház, elpusztultak a híres park építményei is ben Esterházy Pál Antal rendbe hozatta a főépületet, melyet a II. világháború utolsó napjaiban súlyos károk értek. Berendezését széthordták, az épület romos volt. Helyreállítása 1958 óta folytatódik. A háborús károk helyreállítása során több teremben előkerült a süttöri vadászház chinoiserie (kínaias) falfestése. A legdíszesebb termek a középrészen helyezkednek el: - A földszinti Sala Terrena-t középen négy pillér tagolja. A díszudvart és a kastély mögötti hatalmas kertet kapcsolta össze. Padozata carrai márvány, a falakat Bolla György stukkói díszítik. A helyiség csehsüveg boltozatán Josef Ignaz Milldorfer 1766-ban készült freskói láthatók. Ő készítette a kápolna freskóit is. - Az emeleti díszteremben a négy évszak szobra, a mennyezeten Johann Basilius Grundemann Apollófreskója látható. - A díszterem melletti 13 x 10 m-es zenetermet jón falpillérek tagolják. A dekoratív szobrászi munkák a főhomlokzaton és a lépcsőházban Josef Rösslertől valók. A melléképületek szobrait Johann Friedrich Schrok faragta. A kastélyegyütteshez tartozó épületek az évszázadok során nagyrészt elpusztultak: a parkban a Diana-, Vénuszés Fortuna-templom, az életnagyságú faragott emberalakokkal megtöltött 1775-ben készült remetelak, a kínaias, 1768-ban épült Bagatell nevű mulatóház, a kastély főépületének két oldalán a bábszínház és a 400 férőhelyes operaház volt ban, Mária Terézia látogatására avatták fel a bábszínházat és a kínai mulatóházat ben a nagy vízesés is működött. A főépületen kívül a lovarda, az egykori őrségházak, a képtár épülete és az 1769-ből való zenészház még ma is áll. Keszthely A kastély egykor a Pethő család várkastélya volt, melyet már a XV. századi oklevelek is említenek. A Festeticsek birtokába 1739-ben került Keszthely és környéke. Festetics Kristóf titkos tanácsos, a hétszemélyes tábla bírája 1739-ben szerezte meg véglegesen a keszthelyi birtokot. A volt Festetics-kastély 1745-től Hofstädter Kristóf tervei szerint épült, U alakú alaprajzon. A 34 szobás kastélyt nyugat és dél felől barokk franciakert kísérte, benne négy szökőkúttal, nyírott fákkal és bokrokkal. A földszinten elegáns, stukkós-boltozatos kocsibehajtó volt, ebből balra nyílt a háromkarú lépcső ben az északi oldalon már állt a kvártélyház között Festetics Pál, az udvari kamara alelnöke, Mária Terézia bizalmasának megbízásából a kastély oldalszárnyait Hofstädter Kristóf megújította. Festetics György gróf szembekerült II. Józseffel. A hadseregben ugyanis a magyar nyelv bevezetéséért, a magyar katonák hazai állomásoztatásáért szállt síkra. A klasszicizáló késő barokk kastély középrészét, az udvari középszárnyakat újabb emelettel bővítették. A főhomlokzatot jón fejezetű falpillérekkel, copf füzérdíszekkel, oromzatokkal, oszlopos középtengellyel, címeres timpanonnal bővítették.

20 291 Az udvari homlokzatok is díszesebbek lettek, kiváltképpen az oszlopokkal, órás oromzattal ékesített középrész között a keszthelyi kastély déli szárnyában Festetics György ( ) elképzelései szerint Johann Georg Rantz uradalmi építőmester és Andreas Fischer tervei alapján könyvtártermet és kápolnát alakítottak ki. A könyvtárterem (Helikon Könyvtár) értékes kódexeket és ritka könyveket őriz. A szlavóniai tölgyfából készült klasszicizáló empire bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette 1801-ben. Festetics György 1797-ben Tessedik Sámuel közreműködésével megalapította a Georgikont, Európa első mezőgazdasági főiskoláját között Festetics Tasziló megrendelésére képezték ki a mai kastélyt Rumpelmayer Viktor Bécsben élő építésszel. A 72 holdra növelt kastélypark terveit E. H. Millner angol kertészmérnök készítette. A kastély északi szárnyát lebontották, a korábbi főhomlokzathoz toronnyal csatlakozó, új, neobarokk szárnyat építettek, a régi rész homlokzatdíszítését is gazdagították. Az építkezést előbb Viktor Rumpelmeyer, majd Gustav Haas és Max Paskisch bécsi főépítész vezette. Gödöllő A teljes kastélyegyüttes a legnagyobb magyar kastély. Eeredetileg 310 hektáros park vette körül. A kastélyt I. Grassalkovich Antal ( ), a Mária Teréziát támogató királyi személynök, a Kúria tagja építtette barokk stílusban, között. I. Grassalkovich Antal 1743-ban kapott grófi rangot, majd 1748-tól a magyar Kamara elnöke, 1749-től a budai királyi palota újjáépítésének igazgatója, 1758-tól királyi főlovászmester volt. Mária Terézia 1751-ben látogatta meg Gödöllőn Grassalkovich Antalt ben megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét. Valószínűleg a salzburgi származású Mayerhoffer András ( ) alkotása az eredetileg U alakú, cour d honneur-ös épület, amelynek szárnyait a későbbiekben meghosszabbították. II. Grassalkovich Antal ( ) herceg idején, ben még keresztszárnyakat is emeltek a szárnyakhoz kapcsolódóan, ekkor bontották le a saroktornyokat is, és helyükbe saroklizalitokat építettek. Később megépültek a hosszan hátrafutó mellékszárnyak, a pálmaház, a melléképületek. A második U alak déli szárnyában alakították ki a gazdagon festett színházat. III. Grassalkovich Antal ( ) Hild Józseffel a kastélyon is dolgoztatott. Halála után a család férfi ága kihalt. Az isaszegi csata után Kossuth Lajos és a magyar hadak fővezére, Görgey Artúr, valamint tábornokai a kastélyban tartottak haditanácsot. A kastély végleges formáját Ybl Miklós átépítésében nyerte el az 1867 utáni években, ekkor királyi nyaralóként építették át. A kastély 1870-es évek második felétől Erzsébet királyné menedéke lett. Az utolsó uralkodó, IV. Károly október 26-án hagyta el a kastélyt május 1-jén a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, Stromfeld Aurél Szolnokról ide helyezte át főhadiszállását, itt dolgozták ki a terveket az intervenciós haderők elleni felvonulásra Miskolc, Kassa, Eperjes, Bártfa visszafoglalására. A kastély egyemeletes, meghatározó része a középrizalit, amelynek hármas bejárata felett a díszterem gazdag keretezésű ablakai, a törtvonalú oromzat a királyi címerrel, végül a kettős kupola emelkedik. Szép kettős jón oszlopok által tartott erkélye, négytengelyes oldalszárnyai, háromtengelyes sarokrizalitja van. Az udvari homlokzat motívuma az íves árkádokon nyugvó kőkorlátos terasz. A belső helyiségekből a barokk díszterem, a kettős díszlépcsővel rendelkező fogadó rész, a vörös márvány burkolatú, ún. Mária Terézia szoba maradt meg. Hatvan, Grassalkovich-kastély A volt Grassalkovich-kastély a magyar barokk kastélytípus egyik legjobb állapotban megmaradt emléke. Grassalkovich Antal gróf építette a kapujában lévő évszám szerint 1754-ben ban Jung József pesti építőmester átépítette, és a kastély ekkor két szárnnyal bővült. A kastély később a báró Hatvany-család tulajdonába került. A kastély egyemeletes, középrizalitos épület. Főhomlokzatán kosáríves kapuja van, felette atlaszok által tartott balluszteres erkély helyezkedik el. Tört ívű, címeres oromzattal rendelkezik, az épületet zsindelyes kupola fedi. Udvarát U alakú épületszárnyak fogják közre. Pécel, Ráday-kastély Pécelen telepszik le a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc után Ráday Pál ( ), Rákóczi fejedelem kancellárjának igazgatója, író, művészetpártoló nemesúr. Ráday Pál tulajdonába 1705-ben a felesége révén került a péceli birtok. Fia, Ráday Gedeon ( ), költő, a híres Ráday-könyvtár megalapítója volt. Kastélya az 1770-es évektől kezdve a magyar irodalom egyik központja. A kastélyt Mayerhoffer András tervei szerint fia, Mayerhoffer János építőmester között bővítette, a kastély képtárat is kap ben a kastélyt tűzvész pusztítja, ekkor pusztul el a képtár is. A péceli volt Ráday-kastély U alakú, egyemeletes, háromtengelyes, középrizalitos barokk épületét egy korábbi, között épített kastély felhasználásával az alföldi betyárvilágot felszámoló Ráday Gedeon ( ) építtette. A kastély egyemeletes, U alakú épület, háromtengelyes középrizalittal, szép kosáríves kapuval, rokokó rácsozatú erkéllyel. Tört ívű oromzatán címer látható. Két tömbszerű, oromzatos sarokrizalit díszíti. Belsejében a földszinti freskódíszes könyvtárterem, a lépcsőház, a kőkorlátos lépcsővel, az emeleti díszterem mitológikus témájú freskókkal megmaradt. A hajdani könyvtárterem földszinti helyiségeinek boltozatát Scherwitz Mátyás festette ki 1763-ban. A péceli Ráday-könyvtár volt az alapja 1870-ben a Duna-melléki Református Egyházkerület ún. Ráday-könyvtárának.

V. EGÉSZ MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN (1711-1919)

V. EGÉSZ MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN (1711-1919) 73 V. EGÉSZ MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN (1711-1919) III. (Habsburg) Károly (1711-1740) 1711-ben III. Károlyt VI. Károly néven német-római császárrá koronázzák. 1711. október 18-án Anglia és Hollandia

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar ZSOMBOLYA Zsombolya, románul Jimbolia, németül Hatzfeld város a román-szerb határ mellett, Temesvártól 45 km-re Nyugatra. Lakosainak száma 2002-ben kevéssel haladta meg a 11 ezret, az egykori 8 ezres helyi

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740 MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) I. A szatmári béke (1711): III. KÁROLY (1711-1740 a) a Rákóczi-szabadságharcot zárta le Ausztria és Magyarország között b) Károlyi Sándor és III. (Habsburg)

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I.

Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. 1 Mikor volt a Rákóczi szagadságharc? 12 Mikor halt meg Rákóczi? 2 Kik voltak a kurucok? 13 Hol született IIRákóczi Ferenc? 3 Mi volt a Rákóczi felkelésnek a célja? 14 Melyik évben született IIRákóczi

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Gabona majorság Ötvösség szabóság Demográfiai és etnikai változás

Gabona majorság Ötvösség szabóság Demográfiai és etnikai változás FOGALOM HELYSÉG SZEMÉLY ÉVSZÁM Tizenötéves háború Sziszek, Veszprém Habsburg Rudolf 1593-1608 Szent Szövetség Fülek, Szécsény, Pálffy Miklós 1593-96 Nagy remények ideje Hollókő, Nógrád VII. Kelemen 1596-1604

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Herber Attila-Martos Ida - Moss László-Tisza László: Történelem 4. és 5. kötet megfelelő részei, Reáltanoda Alapítvány, Bp.

Kedves Versenyzők! Herber Attila-Martos Ida - Moss László-Tisza László: Történelem 4. és 5. kötet megfelelő részei, Reáltanoda Alapítvány, Bp. Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk titeket a Hatodik és hetedik osztályos tanulók kulturális vetélkedőjén! Az első forduló sikeres megoldásához segítségül szolgál az általunk megadott szakirodalom.

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században

Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században 1 IX. előadás 2015. április 23. Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században állandó pénzhiány folyamatosan burjánzó hivatalok keveredő hatáskörök de mégis működik A bécsi udvarban

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. -

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I F R A N Y Ó R E M I G I U S F E L S É G S É R T É S I PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I FRANYÓ REMIGIUS FELSÉGSÉRTÉSI P E R E. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

Részletesebben

Történelem 7-8. osztály

Történelem 7-8. osztály OM 037757 NÉV: VII. Tollforgató 2015.03.28. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben

Fogalmak. Fogalmak. Személyek

Fogalmak. Fogalmak. Személyek SZEMÉLYEK II. Lipót 1790-92 I. Ferenc 1792-1835 Martinovics Ignác Hajnóczy József Szentmarjai Ferenc Laczkovics János gróf Sigray Jakab Batsányi János Őz Pál Szolártsik János Széchenyi István 1791-1860

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Déry Attila: A pesti Belváros. Déry Attila: A régi pesti Belváros

Déry Attila: A pesti Belváros. Déry Attila: A régi pesti Belváros Déry Attila: A régi pesti Belváros 01 Pest 1686 után. A visszafoglalás után a katonaság hatalmi, a kamara gazdasági érdekek alapján igyekezett a város sorsát intézni az önkormányzatért harcoló polgársággal

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949)

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) Raktári helye: Mester utca, földszint, 43. állvány, 2. polc-44. állvány, 6. polc Rövid történeti áttekintés a büntetőintézetekről:

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Veszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján

Veszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján 1 Veszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján azonosító. cím hrsz. cím műemléki műemléki megjegyzés javítás véd.kat.

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 90 pont 1. A keresztrejtvény megfejtésébıl megtudhatod, milyen jelképek díszítették az Egri csillagok címő regénybıl ismert Jumurdzsák amulettjét. (A szóközöket

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. TOTÓ

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása

Részletesebben

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest),

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest), Kik a ferencesek? A Ferences Rend 800 éve van jelen a társadalom szolgálatában. Ismert és elismert közösség Magyarországon és világszerte. A Rend elsődleges feladata az evangelizáció, ez ugyanakkor különböző

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám:

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám: Iskolai történelem verseny 2013 Szulejmán kora Csapattagok: Elért pontszám: 1. Történelmi totó Karikázzátok be a helyesnek ítélt válasz jelét (1, x vagy 2)! Mit ígért Szulejmán Zrínyi Miklósnak, ha feladja

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

A vesztfáliai béke SZKA_210_15

A vesztfáliai béke SZKA_210_15 A vesztfáliai béke SZKA_210_15 TANULÓI A VESZTFÁLIAI BÉKE 10. ÉVFOLYAM 173 15/1 ORSZÁGKÁRTYÁK Lengyelország Lengyelország Lengyelország Hollandia Portugália Hollandia Erdély Hollandia Csehország Hollandia

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLVI.) Új folyam II. 2011. 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2011/06/a-magyar-oktatas-es-tortenelemtanitas-evfordulonaptara-ii-aprilis-1-jetol-junius-30-ig-02-02-13/

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati a Budapest Főváros XVIII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat: Szent Cirill és Szent Metód Ünnepe.

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április SORSOLÁS Budapest, 2016. március 09. (szerda), 11:00 óra A csoport A csoport A/1 Szekszárd, Garay A/1 Orosháza, Táncsics A/2 Baja, Szent László A/2 Gyula, Erkel A/3 Pannonhalma, Bencés A/3 Ajka, Bródy

Részletesebben

Szerkesztette: Vágner Mátyás

Szerkesztette: Vágner Mátyás Szerkesztette: Vágner Mátyás Itáliai a középkorban Itália területei a középkorban sem politikailag, sem kulturálisan nem voltak egységesek. A Német-római Birodalom és az egyház egymással kibékíthetetlen

Részletesebben

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Rácok, hajdúk, újkeresztények Egerben (1687 1699)

Rácok, hajdúk, újkeresztények Egerben (1687 1699) MIHALIK BÉLA VILMOS Rácok, hajdúk, újkeresztények Egerben (1687 1699) Kilencvenegy esztendei török uralom után 1687. december 17-én szabadult fel Eger. E kilenc évtizedes uralom nyilvánvalóan nem maradt

Részletesebben

100 éves a gimnázum épülete

100 éves a gimnázum épülete 100 éves a gimnázum épülete Tekintélyes múlt Kőszeg város életében mindig is fontos szerepet töltött be a művelődés, a kultúra. Műveltségi állapot tekintetében Kőszeg régóta kiváló helyet foglal el valamennyi

Részletesebben

A legrégebbi szegedi iskola

A legrégebbi szegedi iskola A legrégebbi szegedi iskola Az alapítás (1720) Szegedet szabad királyi város jogaiban az uralkodó megerősítette 1719-ben, és a város önállóságát kifejezve szerződést kötött a piarista renddel a polgárok

Részletesebben

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A Kárpát-medence népei és kultúrájuk a honfoglalás előtt V. század: népvándorlás germán népek, mongol-türk eredetű lovas-nomád népek, avarok, szlávok A magyarok eredete

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros díszvilágításáról

67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros díszvilágításáról 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros díszvilágításáról Budapest főváros díszvilágításáról Jelenleg hatályos szöveg Melléklet a 67/2012. (IX. 28.)

Részletesebben

Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok

Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok 01 A Szepesség története. Elnevezés, kialakulás, bevándorlás Hospes saxones de Sepces. A bányavárosok. A Szepesség szerepe a magyar városiasodásban. A bányavárosok

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora 1. Melyik királynőre igazak az alábbi állítások? Írd az állítások betűjelét

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 Megrendelõ: Budapest I. kerület, Budavári Önkormányzat Generáltervezõ: Középülettervezõ Zártkörûen Mûködö Részvénytársaság BEVEZETÕ

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

STATISZTIKA ÖSSZESÍTİ 2011

STATISZTIKA ÖSSZESÍTİ 2011 STATISZTIKA ÖSSZESÍTİ 2011 Készült: 2011. november 24. Készítette: Héra Éva, Ádám Krisztina www.cioff.hu cioff@mail.datanet.hu Szervezet neve Város Rendezett fesztivál neve Fesztiválminısítési eredmény

Részletesebben

Oktatási Hivatal TÖRTÉNELEM. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató

Oktatási Hivatal TÖRTÉNELEM. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló TÖRTÉNELEM Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló Megoldások A nyílt végű kérdésekre a válaszokat

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2012. február 9. MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Kedves Kolléga! A feladatok megoldására 60 perc állt rendelkezésére. A

Részletesebben

Buda Eliberata. III. Jan Sobieski lengyel királyra emlékezünk

Buda Eliberata. III. Jan Sobieski lengyel királyra emlékezünk Buda Eliberata 2007. augusztus 31. szeptember 2. Hagyományőrző egyesületek és szervezetek Buda felszabadításának 321. évfordulójára emlékeztek a budai várban. A nagyszabású és szép, színvonalas program

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben