Az aszimmetrikus digitális elõfizetõi hurok (Asymmetric Digital Subscriber Line ADSL)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az aszimmetrikus digitális elõfizetõi hurok (Asymmetric Digital Subscriber Line ADSL)"

Átírás

1 Budapesti Mûszaki Fõiskola Neumann János Informatikai Fõiskolai Kar 2000/01 I. félév Esti tagozat Az aszimmetrikus digitális elõfizetõi hurok (Asymmetric Digital Subscriber Line ADSL) Készítette: Szabó János Budapest, Október

2 Tartalom 1. Bevezetés Az xdsl technológiák A HDSL Az SDSL Az ADSL A VDSL Az ADSL technológia Az ADSL hivatkozási modellje Az ADSL spektrum képe Az átviteli közeg Kódolási eljárások A QAM/CAP kódolási eljárás A DMT vonali kódolás Keretszervezés a DMT kódolású ADSL rendszerekben

3 1. Bevezetés Az Internetelérésnél a mai napig a telefonvonalon keresztül igénybevett dial-up szolgáltatás tekinthetõ a legtipikusabb hozzáférési módnak. A sebesség növelésének azonban ebben az esetben fizikai korlátjai vannak. A telefonközpontok csak az alapsávi ( Hz) jelek kapcsolását biztosítják, így az átvitel is erre a sávra korlátozódik. Cserébe azonban helyfüggetlenséget kapunk. Azaz az internetszolgáltató (vagy más tartalomszolgáltató) és a felhasználó (kliens) fizikailag bárhol lehet, ha a nyilvános távbeszélõ hálózathoz (PSTN 1 ) kapcsolódik mindkettõ, a hívószám alapján közöttük bármikor kapcsolat felépítés kezdeményezhetõ. Az Internetelérések jelentõs részében, az átviteli sebesség tekintetében, az elõfizetõi hurok a legszûkebb keresztmetszet. A távközlési szolgáltatók és gyártók ezt felismerve, az átviteli út ezen szakaszára összpontosítva kerestek olyan technológiákat, melyek alkalmassá tehetik az elõfizetõi hurkot nagyobb sebességû adatátvitelre is. Elsõ megközelítésben kézenfekvõnek tûnik az optikai kábelek használata az elõfizetõi hozzáféréseknél. Erre a gyakorlatban számos példa is van. Azonban ne feledjük, hogy ez nem tartozik a legolcsóbb megoldások közé. Amennyiben költséghatékony megoldást szeretnénk, a már meglévõ infrastruktúrákat célszerû felhasználni. A távközlési szolgáltatók hálózatának jelentõs részét teszik ki a sodrott rézérpáras elõfizetõi hurkok. Ezáltal a leghatékonyabb megoldásnak ezek újrahasznosítása tûnik. A fejlett digitális jelfeldolgozási technikáknak köszönhetõen a rézvezetõs elõfizetõi hálózat alkalmas közegként szolgált az adatátviteli hálózatok továbbfejlesztéséhez. Így születtek meg az xdsl technológiák. 1 PSTN: Public Switched Telephone Network Nyilvános kapcsolt telefonhálózat 3

4 2. Az xdsl technológiák Amíg a hagyományos dial-up-os elérés az analóg vonalakon modemek igénybevételével, a kapcsoltvonali alapsávban, analóg jelátvitellel teszik lehetõvé az adattovábbítást, addig az xdsl technológiák több újítást vezettek be. Modem Meglévõ, sodrott rézérpár Kapcsolt vonali hálózat (PSTN) Meglévõ, sodrott rézérpár Modem 1. Ábra: Analóg modemes hozzáférés Az eddigi analóg átvitelt digitálisra cserélték, megtartva átviteli közegként a sodrott rézérpárat. A digitális átvitelt a vonal két végén elhelyezett speciális eszközök biztosítják. DSL Meglévõ, sodrott rézérpár DSL Kapcsolt vonali hálózat (PSTN) DSL Meglévõ, sodrott rézérpár DSL 2. Ábra: xdsl-es hozzáférés Ilyetén nézve az ISDN alaphozzáférés mondható az elsõ DSL technikának. A vonal elõfizetõi végét az NT 2, a központ oldali végét pedig az LT 3 zárja le. Az ISDN alaphozzáférés két 64 kbit/s-os adatcsatornát és egy 16 kbit/s-os jelzéscsatornát biztosít a felhasználó számára. ISDN NT Meglévõ, sodrott rézérpár 2x64 kbps + 16 kbps LT Kapcsolt vonali hálózat (PSTN/ISDN) LT Meglévõ, sodrott rézérpár 2x64 kbps + 16 kbps ISDN NT 3. Ábra: Az ISDN fozzáférés 2 NT: Network Termination Hálózat végzõdtetõ egység 3 LT: Line Termination Vonal végzõdtetõ egység 4

5 Az xdsl technikák egy része az eddigieken felül még egy trükköt alkalmaz. Az analóg modemes technikával ellentétben, nem ragaszkodik az alapsávi átvitelhez. Az elõfizetõi szakaszon a Hz feletti spektrumot is kihasználják ezek a rendszerek. Természetesen a kapcsolóközpontok továbbra is csak az alapsávi jelek továbbítását biztosítják, ezért ennek a sávnak a leválasztásáról a vonal központ oldali végén, még a kapcsolóközpont elõtt gondoskodni kell. A feladat ellátásáról külön eszközök gondoskodnak. Ilyen jellegû átvitelt használ pl. az ADSL is. Internet ADSL Meglévõ, sodrott rézérpár ADSL Kapcsolt vonali hálózat (PSTN) Tartalomszolgáltató 4. Ábra: Az ADSL hozzáférés 2.1. A HDSL Az ISDN továbbfejlesztésébõl született meg a HDSL 4 technika. Ezzel 2 Mbit/s-os E1 (illetve 1,5 Mbit/sos T1) sebességû adatátvitel biztosítható az elofizetok részére. A rendszerrel mintegy. 3,5 km távolság hidalható át. A HDSL technika lehet 2 vagy 3 érpáras. Ez függ az átviteli távolságtól és a vonalparaméterektõl. A kezdetben a 2Q1Q kódolást, késõbb pedig az ún. CAP kódolást (ez QAM kódolás egy speciális fajtája) használták a HDSL rendszerek. Európában kompatibilitási okokból a 2 érpáras 2B1Q kódolású rendszerek terjedtek el. 4 HDSL: High-bitrate DSL Nagysebességû digitális elõfizetõi hurok 5

6 2.2. Az SDSL Az SDSL 5 szimmetrikus, egy érpáras átviteli rendszer. Ennek a technológiának a szabványosítása még folyamatban van. 2,5 km-es áthidalt távolság mellett 2 Mbit/s-os átviteli sebesség biztosítható. A különbözõ gyártók szabványosítás elõtti SDSL eszközei 2B1Q illetve PAM 16 kódolásokat használnak Az ADSL Számos olyan alkalmazás létezik, amely az átvitel során aszimmetrikus forgalmat generál. Azaz az egyik irányban lényegesen nagyobb az igényelt átviteli sebesség, mint a másik irányban. Ilyenek az igény szerinti videó (VoD Video-on-Demand), vagy az internethozzáférés (gondoljunk csak a letöltésekre). Az ADSL (Aszimmetrikus Digitális Elofizetoi Vonal) egy ilyen aszimmetrikus hozzáférési technológia. Korábban említettük, hogy az xdsl technológiák az átvitel során a magasabb frekvenciákat is birtokba veszik, ezáltal biztosítva a nagyobb átviteli sebességet. S mivel az ADSL ezt frekvenciában eltolva teszi, így a hagyományos telefon szolgálat (vagy akár az ISDN alaphozzáférés) is biztosítható a nagysebességû adatátvitellel egyidõben egyazon érpáron. Az ADSLt elõször ANSI 6 szabványosította. Elõírásait az ANSI T1.E1.413 issue2 szabvány tartalmazza. Az ETSI, mint európai szabványosítási testület, ezt a szabványt változtatás nélkül elfogadta, csak kiegészítéseket tett hozzá, melyek a leválasztó szûro karakterisztikájára ill. bizonyos vizsgálatokhoz tartozó hurok elrendezésekre vonatkozó eloírásokat tartalmazzák. A kiegészítéseket az ETR 328-ban foglalták össze. Az ANSI mellett az ITU-T is kiadta ADSL szabványát G es szabványszámmal. Az ADSL rendszerek kétféle kódolást használnak. A korábbi fejlesztésû eszközök még a CAP kódolást alkalmazták. Mivel azonban szabványosításra nem ez került, hanem a DMT 7 kódolás, ezért a gyártók újabb rendszerei már ezt a módszert adoptálták A VDSL A VDSL technológia több mint 50 Mbit/s átviteli sebességet képes megvalósítani egyetlen sodrott elofizetoi érpáron a felhasználóknak. A VDSL, az ADSL-hez hasonlóan aszimmetrikus átviteli 5 SDSL: Symmetric DSL Szimmetrikus digitális elõfizetõi hurok 6 ANSI: American National Standardization Institute Amerikai Nemzeti Szabványosítási hivatal 7 DMT: Discrete Muti Tone 6

7 képességekkel rendelkezik, s az iménti sebesség a lefelé (a központtól az elõfizetõ felé) irányra vonatkozik. A rendkívül nagy sebességnek az ára a lényegesen kisebb áthidalható távolság. A VDSL szabványosítása sem fejezõdött még be. A VDSL is lehetõséget kínál a POTS, illetve az ISDN szolgáltatás biztosítására a nagysebességû adatszolgáltatással párhuzamosan. Az eddig ismertetett fõbb technikák az xdsl rendszereknek csak egy részét jelentik. Emellett számos ide sorolható módszer létezik, melyek sokszor a fentiek kombinációit alkalmazzák, s ezáltal besorolásuk sem egyértelmû. Az alábbi táblázat az alapvetõbb DSL technikák fõbb jellemzõit foglalja össze. ISDN/DSL SDSL HDSL ADSL VDSL Megnevezés Digital Subscriber Symmetric DSL High-bit-rate Asymmetric DSL Very high bit rate DSL Line (Single Line) DSL Hatótávolság 5.5 km 2.5 km 3.5 km 5.5 km km Vonali kód 2B1Q CAP PAM 2B1Q CAP DMT CAP QAM CAP Sávszélesség 0-80 khz khz khz DMT - 1.1MHz-ig ~ MHz CAP MHz-ig Sebesség 160 kbit/s 64 kbit/s-2 Mbit/s Mbit/s 32kbit/s - 8 Mbit/s Mbit/s lefele irányban Sebesség felfele irányban 160 kbit/s 64 kbit/s-2 Mbit/s Mbit/s 32kbit/s kbit/s Mbit/s 1. Táblázat : Az xdsl technológiák A különbözõ technológiák által elérhetõ sebességeket (lefelé irányú - downstream) jól illusztrálja az alábbi ábra Analóg modem ISDN BRA HDSL/SDSL ADSL VDSL 0 5. Ábra: A DSL technikák átviteli sebességei 7

8 3. Az ADSL technológia 3.1. Az ADSL hivatkozási modellje Az ADSL-rendszerben a vonal mindkét végén szükség van egy POTS leválasztó szûrõre. A szûrõ lehet aktív vagy passzív. Az aktív szûrõt aktív villamos elemek valósítják meg. Elõnye, hogy a szûrõ karakterisztikája egyszerû programozással változtatható. A passzív villamos elemekbõl felépített passzív szûrõ elõállítási költsége lényegesen alacsonyabb, mint az aktív szûrõé, ráadásul külsõ áramforrás nélkül is üzemel. Távközlési szempontból ez kedvezõbb, mert a POTS szolgálatnak táplálás kimaradás esetén is mûködni kell. Az ADSL Forum által meghatározott referenciamodellt mutatja az alábbi ábra. V TSM Digitális Hálózat ATU-C ATU-R busz vagy csillag SM SM Splitter Splitter U-C U-R PSTN POTS 6. Ábra: Az ADSL hivatkozási modellje Rövidítések: ATU-C központoldali ADSL átviteli egység ATU-R távolvégi ADSL átviteli egység POTS meglévõ telefon szolgálat PSTN nyilvános távbeszélõ hálózat Splitter leválasztó szûrõ, mely a kis és nagyfrekvenciás jeleket választja szét SM Szolgálat modul (service module), mely egyfajta végberendezés illesztést hajt végre T SM ATU-R és az SM közti interfész U-R U-C V távolvégi vonali interfész központ oldali interfész logikai interfész az ATU-C és a digitális hálózat elemei között 8

9 3.2. Az ADSL spektrum képe Az ADSL hivatkozási modell alapján látható, hogy egy érpáron lehet egyidõben hagyományos alapsávi szolgálatot (telefon/isdn alaphozzáférés) és szélessávú adat szolgálatot igénybe venni. Mindez annak köszönhetõ, hogy az ADSL rendszerek frekvenciatranszponált spektrumképpel rendelkezõ kódolási eljárást használnak, ezzel érik el meglévõ szolgálatokkal való zavarmentes egyidejû együttmûködést. A szolgálatok szétválasztását a passzív szûrõk végzik. Az ADSL rendszer által használt frekvenciatartomány határozottan elkülönül az alapsávi POTS/ISDN spektrumától. A rendszeren belüli, felfelé/lefelé irányok kezelésére két alkalmazott módszer létezik. Az elsõ megoldásnál a két irány spektruma elkülönül, így azok kezelése egyszerû. A másik megoldásnál a két irány spektruma részlegesen, vagy teljesen átlapolódik. Ez utóbbi módszer elõnye, hogy így a nagyobb lefelé irányú sávszélesség nagyobb lefelé irányú sebességet képes biztosítani. Az átlapolt tartományban a két irány szétválasztására a DSP technikában széleskörûen alkalmazott visszhangtörléses (echo cancelling) módszert használják. POTS/ ISDN Felfelé 256 vivõ Lefelé Spektrum 7. Ábra: Visszhangtörléses rendszer spektruma POTS/ ISDN 256 vivõ Felfelé Lefelé 8. Ábra: Elkülönült spektrumot alkalmazó rendszer Spektrum 9

10 3.3. Az átviteli közeg Az ADSL rendszereket a meglévõ sodrott érpáras elõfizetõi hurokra telepítik úgy, hogy a maga az átviteli közeg, azaz a sodrott rézérpár változatlanul marad. Az elérhetõ vonali sebesség nagyságát számos tényezõ befolyásolja. Elsõsorban a meglévõ rézvezetõ villamos paraméterei, a huzal átmérõje, a szigetelés típusa, a leágazások száma, az áthallás. A követelmények az alkalmazott vonali kód függvényében is változnak. A szabványosítás során összeállítottak egy, az átviteli rendszerekre vonatkozó követelményrendszert. Az ebben foglaltak teljesülése esetén az ADSL rendszernek mûködniük kell. A vonalnak, melyre az ADSL telepíteni szeretnék, számos követelménynek kell megfelelnie: a vonalon nem használhatnak pupin csévéket, nem tartalmazhat rövidzárat, légvezetéket, nem lehet földelt. Az áthidalható távolságot csökkenti az elõfizetõi szakaszon lévõ leágazások nagysága és száma. Leágazásnak kell tekinteni az elõfizetõi hurok minden olyan részét, amely nem tartozik közvetlenül a beszédátviteli úthoz. Ezek a lezáratlan leágazások reflexiót okoznak a vételi oldalon a vett jelben, ami hibás vételt eredményezhet. Magasabb frekvenciatartományban a reflexió hatása erõsebben jelentkezik, mint az alacsonyabb frekvenciatartományban. Az átviteli sebességben további degradációt okoznak a különbözõ zavartatások: zajok, áthallások. Alacsony frekvenciákon a közelvégi áthallás (NEXT) a számottevõbb. A FEXT (távolvégi áthallás) kisebb problémát jelent, mivel a távolvégrõl származó zavart, a FEXT-et a vonal természetes csillapítása jelentõsen csökkenti Az ADSL rendszer spektruma kb.0,032-1,1 MHz közé esik. Ebbe a frekvenciatartományba már beleesik az AM rádiózás. A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a mûsorszóró rádióadók jelei nem zavarják az ADSL-t. Ezek a zajok keskenysávúak, s nem a fõ zajforrások. Árnyékolt kábel esetén a mûsorszóró rádióadók jelei nem zavarják az ADSL rendszert. Problémát az utolsó néhány száz méteren lévõ nem árnyékolt ereket tartalmazó felszállói szakasz okoz. További zajforrás a környezetbõl származó impulzuszaj Kódolási eljárások Modulációs eljárásként az ADSL-szabványban a DMT kódolást írják elõ. De emellett léteznek CAP kódolású rendszerek is. Közös jellemzõjük, hogy frekvenciatranszponált spektrumképpel rendelkeznek, mely számos elõnnyel jár: Egyetlen rézérpárat használnak az átvitelhez Viszonylag nagy távolságok hidalhatók át a segítségükkel Az ADSL a meglévõ szolgálatoktól frekvenciában elkülönül, ezáltal biztosítja a zavarmentes egyidejû mûködést 10

11 A spektrum elhelyezkedésük miatt a kisfrekvenciás zavarokkal szemben fokozottabban védettek, mint az alapsávi rendszerek. Így ellenállóbbak a kábel kisfrekvenciás torzításával, valamint a környezetbõl származó impulzuszajjal szemben A modulációs eljárások flexibilisek, azaz spektrumképük az adott elõfizetõi vonalhoz optimalizálható A QAM/CAP kódolási eljárás A CAP és a QAM modulációs eljárások elveikben nem csak megvalósításukban különböznek egymástól. Az átviendõ információt két egymástól független adatfolyammá választják szét, majd két azonos frekvenciájú, de eltérõ fázisú vivõt modulálnak velük és ezek összegét viszik át a sodrott rézérpáron. A QAM moduláció egy jól ismert technológia, melyet a kommunikáció különbözõ területein alkalmaznak világszerte (pl. az analóg modemekben). A CAP kódolási eljárás az AT&T Paradyne által kifejlesztett olyan QAM rendszer, ahol a vivõ nincs jelen, és a csatornák szétválasztását digitális szûrökkel valósítják meg. Lefelé irányban a 136, 340, 680, 952, 1088 kbaud sebességet használja, még felfelé 85 és 136 kbaud sebességet. Ezekkel a vonali sebességekkel 7,168 Mbit/s szimplex csatornasebességet lehet elérni lefelé irányban, míg felfele irányban kbit/s duplex csatornasebességet lehet elérni. CAP kódolás alkalmazásánál a modulátorba beérkezõ bináris jelfolyamból két alapcsatornát képeznek majd ezeket külön-külön bitblokkokra tördelik és minden egyes bitblokkhoz egy-egy számot rendelnek hozzá. A számokból számpárokat képeznek, melyek a komplex számsík egy-egy pontját jelentik (a n a komplex számsík valós, b n pedig a képzetes része). Mivel mindkét sorozat n különbözõ értéket vehet fel, összesen m=2 n (n=4 esetén 16) különbözõ pont kombináció fordulhat elõ. Az m különbözõ pontot megjelenítõ CAP rendszert m-cap-nak hívják. In-Phase Szuro Bit- Interleaved Adat Channel Symbol Trellis + D/A LPF Precoder Mapped Coders Quafrature Szuro Echo Cancelling B Hybrid Hurok Adat Symbol- Bit Mapped Döntési egység Interleaved Trellis Coders Visszacsatolás kiegyenlíto + D/A LPF 9. Ábra: A CAP codec felépítése 11

12 A lehetséges diszkrét értékeknek a komplex számsíkon való megjelenítését jelkonstellációnak hívják Kódolatlan leképzés esetén a leképzésre kerülõ n bit közül két bitet a komplex számsík térnegyedének az azonosítására használják, még a maradék bitek a negyeden belüli lehetséges szimbólum egyikének a kijelölésére szolgálnak. Az ily módon elõállt jel konstellációit Gray-kódolásnak hívják, mivel egy konstellációs pont közvetlen szomszédjaitól pontosan 1 bitben térhet el Ábra: 32-CAP jel konstelláció Elméletileg, azonos környezeti körülményeket feltételezve a CAP/QAM egyvivõs rendszer és a DMT többvivõs rendszer teljesítõképessége azonos, azonban a valóságban az egyedi vivõt használó rendszer nem éri el az optimális teljesítményt, szemben a DMT-vel. A DMT kódolás megvalósítása meglehetõsen bonyolult, ezért is nem veszített népszerûségébõl a kisebb képességû, de lényegesen egyszerûbb kialakítású CAP kódolási rendszer. Folyamatban van a DMT kód mellett a CAP kód szabványba vétele is A DMT vonali kódolás A DMT egy olyan DFT-t használó rendszer, amely számos különálló vivõt alkalmaz. A DMT rendszer 256 vivõt és vivõnként 4 khz sávszéleségû egyedi csatornákat használ. Mindegyik vivõ egymástól független AM modulált jelet hordoz. A csatornakapacitás 0-15 bit/sec/hz. Az átvitel során figyelembe veszi a vonalon rendelkezésre álló sávszélességet, meghatározza a vonal átviteli karakterisztikáját, 12

13 csillapítás menetét, majd ennek függvényében meghatározza és kiosztja az egyes alcsatornák között a csatornánként átvihetõ adatbitek számát (0-15 bit). Ennek a mûveletnek bitkiosztás (Bitallocation) a neve. Így érhetõ el, hogy mindig a legnagyobb kapacitás álljon a felhasználó rendelkezésére. A vételi oldalon az egyes alcsatornákat a vivõjük alapján egyértelmûen azonosítják és visszaállítják a bitblokkokat, majd a blokkokból az eredeti jelfolyamot. p 0 p 0 X 0 x 0 p 1 zaj p 1 X Σ Ciklikus prefix csatorna x 1 p N-1 p N-1 XN-1 x N Ábra: A DMT adóvevõ egyszerûsített elvi modellje A lefelé irány minden esetben egyirányú (simplex, 6-8 Mbit/s ), míg az ún. felfelé irány kétirányú (duplex, kbit/s). Az ADSL-modemben végzett FFT- illetve IFFT-mûveleteket 512 értékkel számolják. Az alapul vett algoritmus szerint a kiszámított spektrumnak 255 támaszhelye van a pozitív frekvenciatartományban. Tehát elvileg 255 vivõ használható a QAM-modulációhoz, levonva a POTS vagy ISDN frekvenciatartományában lévõ vivõt. Továbbá két vivõt arra használnak, hogy olyan vezérlõhangokat bocsássanak ki, amelyek az adó és vevõ szinkronizálására szolgálnak. A vivõtávolság 4,3125 khz, az idõjel letapogatási frekvenciája 2,208 MHz. Ebbõl 231,884 µs szimbólum-idõtartam adódik. 13

14 3.5. Keretszervezés a DMT kódolású ADSL rendszerekben AS0 AS1 Fast (Not-Interleaved ) Data Buffer AS2 crc ni Szkrembler ni FEC ni AS3 LS0 Mux /Sync Control Trellis Encoder Modulator LS1 LS2 crc i Szkrembler i FEC i Interleaver Interleaved Data Buffer Reference points : (A) (B) (C) MUX FEC Output Trellis Imput Data Frane Data Frame Data Frame 12. Ábra: Az ADSL adóvevõ funkcionális felépítése CRC: Szkrembler: Ciklikus redundancia kódolás, egy paritás ellenõrzõ kód, hiba jelzésére szolgál a bitkeverõ a bináris jelfolyam bitjeit egy álvéletlen generátor jelfolyamával keveri össze (logikai XOR), így a bináris jelfolyam spektruma a véletlenszerû jel spektrumának megfelelõ lesz: egyenáramú komponenstõl mentes (hosszúidejû átlagolás során), s egyenletes eloszlású lesz, spektruma kis teljesítmény sûrûségû. FEC: A FEC (Forward Error Correction) hibajavító kód az impulzus zajok ellen nyújt védelmet. Interleaver: Az interleaver (átszövõ) az eredeti kódszavakat felosztja, és az így képzett átszõtt (interleaved) kódszavakat küldi a vonalra. A vétel helyén visszaosztással elõállítható az eredeti kódszó. Ennek a folyamatnak köszönhetõen az átvitel során fellépõ hibák nem egy teljes kódszó elvesztéséhez vezetnek, hanem csak a kódszavak egy-egy bitje fog sérülni. A B C D E F G Eredeti kódszó A B C D E F G A B C D E F G A B C D E F G A B C D E F G A B C D E F G A B C D E F G A B C D E F G Átszõtt kódszó X X X X X X X 13. Ábra: Interleaving 14

15 A kódolóban az egyes hordozó csatornákból érkezõ jelfolyamot két alcsatornára osztják. Az alcsatornák jelfolyamát keretekre bontják és különbözõ hibajavító kódokkal látják el õket, majd a modulátorból kerülnek ki a vonalra. Egy DMT alapú ADSL rendszerben a keretbe szervezett információt multikeret strukúrában továbbítják. Minden egyes multikeret 68 ADSL adatkeretbõl áll, melyeket 0-tól 67-ig számoznak. Az egyes keretek tartalmát többvivõs szimbólumokká kódolják. Ezeket a kereteket követi a szinkron szimbólum, melyet a modulátor illeszt a multikeretbe, ezáltal határozva meg a multikeret határait. A szinkron szimbólum nem visz sem használói, sem pedig vezérlési szint adatot. A DMT szimbólumok névleges ismétlõdési sebessége 250 µs (4 khz). A multikereten belül minden adatkeret egy gyors (fast) és egy átszõtt (interleaved) adat tárolót (data buffer) tartalmaz. A tárolók mérete az inicializálási folyamatban meghatározott hordozócsatornák kiosztásától függ. Frame Frame Frame Frame Frame Frame Frame Frame Frame crc 0-7 in fast sync byte i.b.'s 0-7 in fast byte i.b.'s 8-15 in fast byte i.b.'s in fast byte No user or bit level data Sync symbol Frame (68/69 * 250 us) FAST DATA BUFFER INTERLEAVED DATA BUFFER FAST BYTE FAST DATA FEC PARITY (Interleaved Data) 1 byte N bytes m,f (Mux data frame, point (A)) P dsf Bytes N bytes s,f (FEC output or trellis Input data frame, points (B), (C)) N bytes s,i (Trellis Input data frame, points (C)) 14. Ábra: ADSL lefelé irányú jelfolyamának keretszervezése Mutikeretenként 8 bitet tartanak fenn a gyors adattárolókban a CRC-re (Ciklikus Redundancia Kódolás) (crc0-crc7) és 24 jelzõbitet (ib0-ib23) OAM feladatokra. 15

16 páros számu keretek páratlan számú keretek Keret 0, 1 crc7 crc6 crc5 crc4 crc3 crc2 crc1 crc0 ib7 ib6 ib5 ib4 ib3 ib2 ib1 ib0 Keret 34,35 ib15 ib14 ib13 ib12 ib11 ib10 ib9 ib8 ib23 ib22 ib21 ib20 ib19 ib18 ib17 ib16 Keret 2-33, eoc Keret 2-33, Synch. Control eoc5 eoc4 eoc3 eoc2 eoc1 r2 r1 1 eoc13 eoc12 eoc11 eoc10 eoc9 eoc8 eoc7 eoc6 sc7 sc6 sc5 sc4 sc3 sc2 sc1 0 sc7 sc6 sc5 sc4 sc3 sc2 sc Ábra: A vezérlési ill. eoc információt tartalmazó keretek felépítése A gyors adattároló bájtjai viszik át a crc ellenõrzõ biteket a 0. keretben, míg a rögzített vezérlési biteket az 1-es 34-es és 35-ös keretekben. A gyors bájtokat a többi keretben páros/páratlan keretpárokban viszik át, úgy hogy vagy eoc bájtokat vagy pedig s hordozócsatorna szinkron vezérlés bájtokat visznek át. Az 13-as ábrán látható adóvevõ A referencia pontjában a gyors adattároló (fast data buffer) mindig tartalmaz legalább egy gyors bitet. Ezt követik a gyors adattárolóban a következõ bitek: AS0 bitek, AS1 bitek, AS2 bitek, AS3 bitek. Ezeket követik a duplex csatorna bitjei (LSx), valamint az AEX és LEX bitek végül a FEC paritás bitek. Ha valamelyik ASx nem nulla, akkor az AEX és az LEX is jelen van a tárolóban. Ha bármelyik LSx nem nulla a LEx-t tartalmazza az adattároló. Az ADSL keretstruktúrába beszúrt AEX és LEX bitek, szinkronizálási képességet biztosítanak az ASx és LSx csatornák számára. N s,f bytes FAST BYTE AS0 AS1 AS2 AS3 LS0 LS1 LS2 AEX LEX FEC PARITY 16. Ábra: A gyors adatbuffer felépítése 16

ADSL VDSL (XDSL szabványok)

ADSL VDSL (XDSL szabványok) ADSL VDSL (XDSL szabványok) XDSL technológia Azoknak az embereknek, akinek még az ISDN sem elég, és miért is elégednénk meg ennyivel, találtak ki a xdsl szabványokat. A DSL (Digital Subscriber Line - digitális

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 4. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3.

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szet. 25. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea. IP hálózati hozzáférési technikák

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea. IP hálózati hozzáférési technikák Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea IP hálózati hozzáférési technikák Kapcsolt hálózatok és azok fontosabb jellemzői Áramkör kapcsolás (circuit switching) A kommunikáció minden esetben az összeköttetés kiépítésével

Részletesebben

Korszerű technológiák. a szélessávú elérési hálózatok területén. Korsós András. műszaki igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt.

Korszerű technológiák. a szélessávú elérési hálózatok területén. Korsós András. műszaki igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. Korszerű technológiák SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu a szélessávú elérési hálózatok területén Korsós András műszaki igazgató

Részletesebben

IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat)

IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) Emlékeztető: Analóg jelek digitális átvitelének elvi vázlata analóg jel A/D digitális kódolás tömörített dig. csatorna kódolás hibajav. kódolt töm. dig. jel.

Részletesebben

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz Frekvencia tartományok Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2007 5. Fizikai réteg Médium közös használata, példa: ADSL LF (Low Frequency) = LW (Langwelle) = hosszúhullám MF (Medium Frequency) =

Részletesebben

Szomolányi Tiborné. 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com

Szomolányi Tiborné. 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com xdsl megoldások Szomolányi Tiborné 2009 november A digitális előfizetői hurok modem Távközlőhálózat modem DSL DSL Távközlőhálózat DSL DSL ISDN alaphozzáférés: 2 x 64 kbit/s + 16 kbit/s ISDN NT - ISDN LT

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA I. 7. Dr.Varga Péter János 2 Hálózatok 3 Távközlő hálózatok PSTN - Public Switched Telephone Network 4 PSTN - kapcsolt közcélú hálózat A telefonhálózatokat korábban tervezték, kizárólag

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 28-30. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2011. szet. 26. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv

Részletesebben

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3.ea 2 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 3 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális, földfelszíni sugárzás az EU-ban

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 7.ea Dr.Varga Péter János 2 Távközlő hálózatok Hozzáférési hálózatok xdsl 3 Telefonos ipar 56 Kbps (2000-ben) Kábeltévé ipar 10Mbps osztott kábeleken Műholdas cégek 50 Mbps ajánlatok

Részletesebben

Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május.

Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. A szélessávú távközlés jövőképe a 90-es évekből A távközlési hálózatok átviteli sebessége

Részletesebben

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 6.ea

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 6.ea Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 6.ea 2 Távközlő hálózatok Hozzáférési hálózatok xdsl 3 Telefonos ipar 56 Kbps (2000-ben) Kábeltévé ipar 10Mbps osztott kábeleken Műholdas cégek 50 Mbps ajánlatok

Részletesebben

1. Ismertesse az átviteltechnikai mérőadók szolgáltatásait!

1. Ismertesse az átviteltechnikai mérőadók szolgáltatásait! Ellenőrző kérdések A mérés elején öt kérdésre kell választ adni. Egy hibás válasz a mérésre adott osztályzatot egy jeggyel rontja. Kettő vagy annál több hibás válasz pótmérést eredményez! A kapcsolási

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN) Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g

Részletesebben

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?

Részletesebben

12. ADSL szolgáltatás

12. ADSL szolgáltatás 12. ADSL szolgáltatás Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line) vagyis Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal, egy a hagyományos telefonvonalak kihasználására létrehozott gyors adatátviteli technológia.

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3.ea Dr.Varga Péter János 2 Légvezetékes hálózat Alkalmazási területei 3 Kertváros, falu Kis sűrűségű terület Az előfizetői pontok távol vannak egymástól Nem kell árkot ásni, járdát bontani,

Részletesebben

12. ADSL szolgáltatás

12. ADSL szolgáltatás 12. ADSL szolgáltatás Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line) vagyis Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal, egy a hagyományos telefonvonalak kihasználására létrehozott gyors adatátviteli technológia.

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép

Részletesebben

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés A berendezés felépítése A rádiórelé berendezés osztott kivitelű: egy beltéri KF Modem egységből és egy kültéri RF konténerből áll, melyeket egy

Részletesebben

Digitális mérőműszerek

Digitális mérőműszerek KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április ezer Vezetékes gyorsjelentés, 213. április Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt, Tarr Kft, ViDaNet Zrt, PARISAT Kft.

Részletesebben

Nyilvános kapcsolt. Probléma. Probléma (folyt.) nkábelek és/vagy tilos (magánvezet. Nagyobb távolst. nvezetékek nem keresztezhetnek.

Nyilvános kapcsolt. Probléma. Probléma (folyt.) nkábelek és/vagy tilos (magánvezet. Nagyobb távolst. nvezetékek nem keresztezhetnek. Nyilvános kapcsolt telefonhálózat Mihalik GáspG spár Telefonhálózat és s a számítógéphálózatok Kis távolst volságon a számítógépek összekapcsolhatók k közvetlenk zvetlenül l vezetékkel Nagyobb távolst

Részletesebben

Hibadetektáló és javító kódolások

Hibadetektáló és javító kódolások Hibadetektáló és javító kódolások Számítógépes adatbiztonság Hibadetektálás és javítás Zajos csatornák ARQ adatblokk meghibásodási valószínségének csökkentése blokk bvítése redundáns információval Hálózati

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január Vezetékes gyorsjelentés 214. január ezer Vezetékes gyorsjelentés, 214. Január Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt,

Részletesebben

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia

Részletesebben

Szélessávú kényszerpálya. Budapest, 2015.05.19-20.

Szélessávú kényszerpálya. Budapest, 2015.05.19-20. Szélessávú kényszerpálya Budapest, tartalomjegyzék Az elmúlt 15 év és a jelen Iparági változások, az átalakulás rendszertechnikai összefoglalása Történeti áttekintés: analóg fővonal, ISDN, ADSL, ADSL2,

Részletesebben

Távközlés informatikus szakképzés Távbeszélő berendezések Dia száma: 1

Távközlés informatikus szakképzés Távbeszélő berendezések Dia száma: 1 Távközlési informatikus szakképzés Távbeszélő berendezések/ 3 Tanár: Dr. Papp Sándor Távközlés informatikus szakképzés Távbeszélő berendezések Dia száma: 1 6. Az előfizetői érpár digitalizálása 6.1 Az

Részletesebben

AZ LTS PROJEKT LTS-210 DSL AZONOSITÓ DETEKTOR

AZ LTS PROJEKT LTS-210 DSL AZONOSITÓ DETEKTOR AZ LTS PROJEKT Az elmúlt években a nagyobb európai távközlési szolgáltatók megkezdték szolgáltatásaik technológiai hátterének új alapokra helyezését. Ennek a munkának a keretében kerül sor a Magyar Telekom

Részletesebben

4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA. Tartalom

4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA. Tartalom 4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA Tartalom 1. A Szolgáltatás leírása... 2 2. A Szolgáltatás elemei... 3 2.1 elemei... 3 2.2 Hozzáférési Link Szolgáltatás

Részletesebben

Hozzáférési hálózatok - DSL

Hozzáférési hálózatok - DSL Hozzáférési hálózatok - DSL Hálózati architektúrák és rendszerek 2008 Készítette: Lulich Emese 2008. november 12. 1 Mi is az a hozzáférési hálózat? NHH definíciója az elektronikus hírközlő hálózat azon

Részletesebben

Adatátviteli eszközök

Adatátviteli eszközök Adatátviteli eszközök Az adatátvitel közegei 1) Vezetékes adatátviteli közegek Csavart érpár Koaxiális kábelek Üvegszálas kábelek 2) Vezeték nélküli adatátviteli közegek Infravörös, lézer átvitel Rádióhullám

Részletesebben

ADSL0001 - ADSL alapismeretek

ADSL0001 - ADSL alapismeretek ADSL0001 - ADSL alapismeretek 1. Bevezetõ A távközlés területén két fõ irányzat terjed: a mobilizáció és az integráció. A mobil távközlésnél cél, hogy a felhasználó mindenhol elérhetõ legyen és ehhez a

Részletesebben

ADSL0001 - ADSL alapismeretek

ADSL0001 - ADSL alapismeretek Oktatási Igazgatóság ADSL0001 - ADSL alapismeretek Modulgazda: Tóth Gábor Tel.: 431-1734 Tóth Gábor/OKTIG/HTC2 (toth.gabor2@ln.matav.hu) Szakmai segítség: Fodor Krisztián Tel.:431-1676 http://linux4.toig.matav.hu:8900/adsl0001/tananyag/index.htm

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Integrált flash 4GB belső 16 kb nem felejtő RAM B&R tovább bővíti a nagy sikerű X20 vezérlő családot, egy kompakt vezérlővel, mely integrált be és kimeneti

Részletesebben

Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK

Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Agenda Előzmények Gigabit Ethernet 1000Base-X 1000Base-T 10 Gigabit Ethernet Networkshop 2002. Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet

Részletesebben

Csomagok dróton, üvegen, éterben. Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4

Csomagok dróton, üvegen, éterben. Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4 Csomagok dróton, üvegen, éterben Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4 Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Csomag

Részletesebben

Beszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák

Beszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák Mobil Informatika TDM keretek eszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák Dr. Kutor László http://nik.uni-obuda.hu/mobil MoI 3/32/1 MoI 3/32/2 beszédátvitel folyamata beszédátvitel fázisai

Részletesebben

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Dr. Berke József berke@georgikon.hu 2006-2008 A MOBIL HÁLÓZAT - Tartalom RENDSZERTECHNIKAI FELÉPÍTÉS CELLULÁRIS FELÉPÍTÉS KAPCSOLATFELVÉTEL

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

xdsl megoldások Szomolányi Tiborné 2007 november PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com

xdsl megoldások Szomolányi Tiborné 2007 november PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com xdsl megoldások Szomolányi Tiborné 2007 november ADSL rendszer Def: Az ADSL (Aszimmetrikus Digitális Elõfizetõi Vonal) az xdsl technológiák egy típusa.az ADSL aszimmetrikus módon digitális vonali kódolást

Részletesebben

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban Előadó: Putz József A fejlődés motorja HD műsorok száma nő 3DTV megjelenése- nagy sávszélesség igény Új kódolás- sávszélesség igény csökken Interaktivitás

Részletesebben

Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia

Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia M ODIC ON Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia HMI Internet Ethernet TCP/IP Vállalati szerver Adat Vállalati Intranet Tűzfal I/O Ethernet TCP/IP Munka állomás Switch / Router Üzemi Intranet

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK BME Műszaki menedzser mesterszak Információmenedzsment szakirány INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK Vezetékes és vezetéknélküli szélessávú kommunikáció egyetemi docens BME Távközlési és Médiainformatikai

Részletesebben

Távközlési Hálózatok Laboratórium ADSL2+ HÁLÓZAT ZAJÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

Távközlési Hálózatok Laboratórium ADSL2+ HÁLÓZAT ZAJÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Óbudai Egyetem Távközlési Hálózatok Laboratórium ADSL2+ HÁLÓZAT ZAJÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA mérési útmutató Készítették: Makláry Tamás Zoltán Horváth Imre Czégér Zsolt Dátum: 2013. május 15. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A SWOT elemzés SWOT DSL

A SWOT elemzés SWOT DSL A SWOT elemzés SWOT Strengths, erősségek (technológiai) Weaknesses, gyengeségek (technológiai) Opportunities, lehetőségek (üzleti) Threats, veszélyek (üzleti) Egy vállalkozás, egy technológia, egy termék

Részletesebben

2. Elméleti összefoglaló

2. Elméleti összefoglaló 2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2007. szet. 25. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv

Részletesebben

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Az LTE és a HSPA lehetőségei Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Author / Presentation title 08/29/2007 1 Áttekintés Út az LTE felé Antennarendszerek (MIMO) Modulációk HSPA+ LTE

Részletesebben

TTMER-6 Adatátvitel hozzáférési hálózaton (a modemtıl a DSL-ig)

TTMER-6 Adatátvitel hozzáférési hálózaton (a modemtıl a DSL-ig) --- PDF generated by Mezi --- TTMER-6 Adatátvitel hozzáférési hálózaton (a modemtıl a DSL-ig) 1. Rajzolja fel egy klasszikus adatátviteli összeköttetés modelljét! Végezze el a megfeleltetést az adatátviteli

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 30. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és

Részletesebben

Lasarm Bt Univernet fantázianevű internet és adathálózati szolgáltatása

Lasarm Bt Univernet fantázianevű internet és adathálózati szolgáltatása Lasarm Bt Univernet fantázianevű internet és adathálózati szolgáltatása Általános Szerződési Feltételek 1.sz. melléklet Szolgáltatások leírása egységes szerkezetben Készült: 2009. március 31. Az utolsó

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2011. okt. 5. Áttekintés Telefonvonali modemek Akusztikus modemek PSTN modemek ISDN modemek ADSL,

Részletesebben

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK Varga József FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT Elérhetőség Mail: endrei.varga@t-online.hu Mobil:30/977-4702 1 UTP kábel szerelés UTP (Unshielded Twisted Pair): Árnyékolatlan csavart érpár Külső

Részletesebben

AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁS ÉVKÖZI ADATAI

AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁS ÉVKÖZI ADATAI FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 11 Budapest, Fő u. 44-50. Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!! Érvényes!2014.!08.!10től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet!

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!! Érvényes!2014.!08.!10től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet! INTERNETSZOLGÁLTATÁS MűszakiFeltételek Érvényes2014.08.10tőlvisszavonásig ÁSZF4.sz.melléklet OpennetworksKft.ÁSZF 2014.augusztus1. oldal1 ASZOLGÁLTATÁSMEGHATÁROZÁSA InternethozzáférésAszolgáltatás: olyan

Részletesebben

Szolgáltatások leírása - lakossági

Szolgáltatások leírása - lakossági 1. sz. melléklet Szolgáltatások leírása - lakossági Tartalom 1.1 GTS Ethernet Line... 3 1.2 GTS Ethernet VPN... 3 1.3 GTS Media Line... 3 1.4 GTS Internet Access... 3 1.5 GTS IP Hosting... 3 1.6 GTS IP

Részletesebben

3 A KISTELEPÜLÉSEK FELZÁRKÓZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ INFORMATIKA TERÜLETÉN

3 A KISTELEPÜLÉSEK FELZÁRKÓZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ INFORMATIKA TERÜLETÉN 3 A KISTELEPÜLÉSEK FELZÁRKÓZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ INFORMATIKA TERÜLETÉN 3.1 Az informatika eszközei a kistelepülések szolgálatában 3.1.1 Irodaautomatizálás Tágabb értelemben vizsgálva, az irodaautomatizálás

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2011. szet. 12. A tárgy feléítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés Mai

Részletesebben

Átviteli jellemzők mérése szimmetrikus kábelen ELQ 2 vonalminősítő műszerrel Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök

Átviteli jellemzők mérése szimmetrikus kábelen ELQ 2 vonalminősítő műszerrel Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök Átviteli jellemzők mérése szimmetrikus kábelen ELQ 2 vonalminősítő műszerrel Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök 1 A nagyobb adatátviteli sebesség elérésére a helyi hálózatokon xdsl (Digitális

Részletesebben

Az átviteli sebesség növelésének lehetőségei a DOCSIS szabványon

Az átviteli sebesség növelésének lehetőségei a DOCSIS szabványon Az átviteli sebesség növelésének lehetőségei a DOCSIS szabványon Major Gábor UPC Növekvő igények FTTH technológiákkal szembeni versenyképesség Videós tartalmak növekedése (CD -> DVD -> BD SD -> HD -> 4K)

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák 2010.12.16.

Máté: Számítógép architektúrák 2010.12.16. Máté: Számítógép architektúrák 200.2.6. Telekommunikációs berendezések Modemek Adatátvitel analóg telefon vonalon (2. 37. ábra). Vivőhullám: 000 2000 Hz es sinus hullám. Modulációk Jel Feszültség Amplitudó

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 111 Budapest, Fő u. 44-5. Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

SITRAFFIC CANTO. Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló. I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006

SITRAFFIC CANTO. Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló. I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006 Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006 Áttekintés (1) A CANTO elnevezés a következő kifejezés rövidítése: Communication in Advanced New Technology for Outstations.

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Távközlő rendszerek áttekintése Számozás, ISDN, tel. kp

Kommunikációs hálózatok 2 Távközlő rendszerek áttekintése Számozás, ISDN, tel. kp Kommunikációs hálózatok 2 Távközlő rendszerek áttekintése Számozás, ISDN, tel. kp Németh Krisztián BME TMIT 2016. március 7. Tavasz!! :) A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb.

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök Az elektronikus kommunikáció gyors fejlődése, és minden területen történő megjelenése, szükségessé teszi, hogy az oktatás is lépést tartson ezzel a fejlődéssel.

Részletesebben

Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július

Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július Fogalmak CU: Capacity Unit Kapacitás egység. Dtv.: 2007. évi 74. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

4g rá dio s interfe sz me re se 2.

4g rá dio s interfe sz me re se 2. 4g rá dio s interfe sz me re se 2. 1. Rajzolja fel egy OFDM adó blokkvázlatát, nevezze meg az elemeket, és ismertesse röviden a feladataikat! Másik beszédesebb ábra: Kódolás és átszövés: Átviteli hibák

Részletesebben

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 5.ea

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 5.ea Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 5.ea 2 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 3 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvencia- kiosztás 1998, UK: az első digitális, földfelszíni sugárzás az EU-ban

Részletesebben

KÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT.

KÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT. KÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT. Tartalom Bevezető HFC technológia határai Passzív Optikai Hálózatok PON jövő HFC Technics Kft. A HFC Technics Kft. szolgáltatási és termék kínálata

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!!! Érvényes!2015.!12.!01/től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet!

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!!! Érvényes!2015.!12.!01/től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet! INTERNETSZOLGÁLTATÁS MűszakiFeltételek Érvényes2015.12.01/tőlvisszavonásig ÁSZF4.sz.melléklet oldal1 ASZOLGÁLTATÁSMEGHATÁROZÁSA InternethozzáférésAszolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás,

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak)

Hálózatok. Alapismeretek. A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak) Hálózatok Alapismeretek A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak) Telekommunikáció: Adó és vevő között információ átvitele adott távolságon Az adatot elektromágneses energia képviseli

Részletesebben

A helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás minőségi célértékei

A helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás minőségi célértékei Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni vezetékes internetszolgáltatás minőségi mutatók...

Részletesebben

Janklovics Zoltán. Hálózatvédelem 2. Villámvédelem EMC 2012.05.08. Tel.: +36 304119712. janklovics@t-online.hu Túlfeszültség-védelem, EMC

Janklovics Zoltán. Hálózatvédelem 2. Villámvédelem EMC 2012.05.08. Tel.: +36 304119712. janklovics@t-online.hu Túlfeszültség-védelem, EMC Hálózatvédelem 2. Villámvédelem EMC 2012.05.08. Tel.: +36 304119712 janklovics@t-online.hu 1 Távközlő hálózatok villámvédelme Tematika - A hálózatban fellépő túlfeszültségek, - Védelmi módszerek, - A hálózatvédelem

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3.ea Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Helymeghatározás 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 6 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ]

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 7.ea Dr.Varga Péter János 2 Jelátalakítók Vizuális jelátalakítók 3 Kamerák CCD CMOS CCD 4 Charge coupled device Magyarul: töltéscsatlakozású képalkotó eszköz Félvezető lapkán képpontoknak

Részletesebben

Kinek milyen szélessáv jut? Valóban a sávszélesség a lényeg? Új generációs hozzáférési technológiák. Balogh Tamás Magyar Telekom

Kinek milyen szélessáv jut? Valóban a sávszélesség a lényeg? Új generációs hozzáférési technológiák. Balogh Tamás Magyar Telekom Kinek milyen széles sáv jut? Valóban a sávszélesség a lényeg? Új generációs hozzáférési technológiák Balogh Tamás Magyar Telekom HTE Távközlési Szakosztály Távközlési Klub Budapest, 2010.02.25. 2009.10.06

Részletesebben

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat Választható önálló LabView feladatok 2015 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1011 Budapest, Fő u. 44-50. Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Benkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09

Benkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09 Benkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09 A ZTE Eredményei a GSM-R területén! 1000+ R&D mérnök (BSS, CN és SCP). 2013.12! 4 Teherszállító vasútvonal 2013.04! Nanning- Guangzhou személyszállító vonal,

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

ADSL Szereld magad! Telepítési útmutató. Kérjük, ezt olvassa el elôször!

ADSL Szereld magad! Telepítési útmutató. Kérjük, ezt olvassa el elôször! ADSL Szereld magad! Telepítési útmutató Kérjük, ezt olvassa el elôször! szereld_magad.indd 1-2 7/28/05 4:09:18 PM Mellékletek 6. sz. melléklet: Települések listája Az alábbiakban található azon települések

Részletesebben

A Magyar Telekom FTTx (GPON) fejlesztése

A Magyar Telekom FTTx (GPON) fejlesztése A Magyar Telekom FTTx (GPON) fejlesztése Tervezési, technológiai megoldások, tapasztalatok Nagy Tamás Magyar Telekom NyRt, Hálózatfejlesztési Igazgatóság 2010.12.08. 1 Trend: egyre növekvı sávszélesség

Részletesebben

Átviteltechnika. 6. a) Ismertesse az alapfőcsoport előállítását! b) Ismertesse a szinkron átviteli módot TDM átvitel esetén!

Átviteltechnika. 6. a) Ismertesse az alapfőcsoport előállítását! b) Ismertesse a szinkron átviteli módot TDM átvitel esetén! Átviteltechnika 1. a) Ismertesse a komplex átviteli függvényt! A csillapítás fogalma, számítása, mértékegységei, kapcsolata a szinttel. b) Vázlatosan ismertesse az analóg-digitális jelátalakítás lényegét,

Részletesebben

Mérési útmutató az Újgenerációs hálózatok szakirány Labor 1 méréseihez

Mérési útmutató az Újgenerációs hálózatok szakirány Labor 1 méréseihez Mérési útmutató az Újgenerációs hálózatok szakirány Labor 1 méréseihez OFDM mérés Mérés helye: Hálózati rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Mobil Kommunikáció és Kvantumtechnológiák Laboratórium I.B.113.

Részletesebben