Növényi RNS degradációs rendszerek: a nonsense-mediated decay rendszer molekuláris biológiája
|
|
- Júlia Mezei
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Növényi RNS degradációs rendszerek: a nonsense-mediated decay rendszer molekuláris biológiája Bevezetés Az eukarióta mrns szintézis és érés igen bonyolult folyamat, amelynek során nagyszámú hibás mrns is keletkezik. Mivel ezek transzlációja hibás fehérjék megjelenéséhez vezethet, az eukarióta sejtekben számos, a hibás mrns-eket felismerő, és ezek transzlációját megakadályozó minőségbiztosító (quality control) rendszer működik. A korai stop kodont (premature stop codon, PTC) tartalmazó mrns-ek transzlációja különösen veszélyes, hiszen ezekről domináns-negatív hatású csonka fehérjék képződhetnek. Ezt megelőzendő, eukariótákban -így növényekben is- működik egy a PTC tartalmú mrns-eket felismerő és lebontó quality control rendszer, a nonsense mediated decay (NMD) rendszer. Az NMD a PTC-t hordozó mrns-ek degradációján kívül fontos szerepet tölt be a normál génexpresszió szabályozásában is. Bár az élesztő és állati NMD rendszerek már a program kezdetekor is viszonylag jól ismertek voltak, a növényi NMD-ről szinte semmit sem tudtunk. Pályázatunk fő célkitűzése a növényi NMD rendszer alapjainak megértése, működési mechanizmusának, szabályozásának a feltárása volt. Tudományos háttér Az NMD rendszer jelentősége A PTC tartalmú mrns-ek csonka fehérjéket kódolnak, melyek gyakran domináns-negatív hatásúak, így különösen veszélyesek. Pl. számos olyan vérzékenység változat ismert, ahol a betegséget a különböző pozíciókban található PTC-k okozzák. Ezek azonban szinte mind recesszívek, kivéve azt a kettőt, melyeknél az NMD rendszer nem ismeri fel a PTC-t, így csonka, domináns hatású fehérjék szintetizálódnak. PTC tartalmú mrns-ek az érvényes leolvasási keretben (in-frame) stop kodont hordozó mutáns allélek átíródása során, illetve a normál mrns-ek érése során keletkezhetnek. Ugyanis az alternatív splicing során képződő termékek egy része (emlősöknél a termékek 1/3-a) olyan mrns, amelyben in-frame stop kodont hordozó intronok maradnak, így ezekről csonka fehérjék transzlálódhatnának. Ezeket a splicing termékeket azonban az NMD rendszer, mint PTC tartalmú mrns-eket azonosítja és bontja. Az NMD azonban nem csak a hibás mrns-ek eltávolításában játszik szerepet, hanem a normál génregulációban is. Ezt jelzi, hogy NMD mutáns élesztőben a mrns-ek 10%-ának változik szignifikánsan a szintje. C. elegans-ban az NMD hiánya fejlődési defektusokat, míg egérben embrionális letalitást eredményez. Az RNS metabolizmusban részt vevő enzimkomplexek részben átfedőek, így a splicing, silencing, transzlációs stb. rendszerek egymással összehangoltan működnek. Természetesen az NMD rendszer is kapcsolódik más RNS regulációs rendszerekhez, pl. C. elegans-ban a UPF1, az NMD kulcsfehérjéje részt vesz az egyedfejlődés szabályozásában és a transzpozonok elleni védekezésben nélkülözhetetlen RNS silencing rendszerben is. Az NMD ben szerepet játszó fehérjék szintén részt vesznek a transzláció iniciációjában és a terminációjában. Az NMD rendszer szükséges a telomer struktúra fenntartásához is. Az NMD rendszer működése Bár az élesztő és állati NMD rendszerek számos hasonlóságot mutatnak, mind a transz, mind a cisz elemek tekintetében lényegesek a különbségek is. Az NMD transz faktorai közül élesztőkben és állatokban is a legfontosabbak a UPF1, 2 és 3 fehérjék. Azonban az állati NMD rendszer jóval bonyolultabb, a UPF1 fehérjéken kívül a UPF1 foszforegulációjáért felelős SMG-1 (UPF1-et foszforiláló kináz), illetve 3 rokon, a UPF1 defoszforilációját reguláló szerű fehérje, az SMG-5,-6 és-7 is szükséges az állati NMD-hez. Az NMD cisz elemeiben is lényeges eltérések lehetnek. Élesztőkben és gerinctelenekben az NMD cisz eleme a hosszú 3 UTR, az NMD azokat a stop kodonokat ismeri fel PTC-ként, amelyek után a 3 UTR (3 nem-transzlálódó régió) szokatlanul hosszú. A PTC azonosítást követően az NMD rendszer ezen transzkriptumok gyors degradációját idézi elő. Emlősökben (de valószínűleg minden gerincesben) az NMD alapvető cisz elemei a 3 UTR-ban található (de a stophoz nem nagyon közel
2 elhelyezkedő) intronok. Itt az NMD rendszer PTC-ként azonosít minden stop kodont, amely után legalább 50 nukleotidra downstream intron található. Eredmények Pályázatunk célja a növényi NMD rendszer feltérképezése, működésének megértése volt. A program során sikerült azonosítani a növényi NMD cisz elemeit, az NMD számos transz faktorát, sikerült feltárni a PTC tartalmú mrns-ek degradációjának néhány lépését, és közelebb kerültünk az NMD rendszer regulációjának megértéséhez is. Eredményeink alapján egy új eukarióta NMD evolúciós modellt dolgoztunk ki. A növényi NMD rendszer cisz elemeinek azonosítása A program első lépéseként felállítottunk egy Nicotiana benthamiana növények leveleinek agroinfiltrációján alapuló GFP riporter gént felhasználó, hatékony, tranziens növényi NMD tesztrendszert. Az agroinfiltráció jelenleg az egyetlen olyan növényi tranziens expressziós rendszer, amellyel egyszerre számos gén termeltethető, ami elengedhetetlen az NMD kísérletekhez. Ez a rendszer alkalmasnak bizonyult a növényi NMD cisz elemeinek jellemzéséhez. Meglepetésre azt találtuk, hogy a növények részben az élesztő-gerinctelen, részben az emlős NMd rednszerekre emlékezetnek. Munkánk során igazoltuk, hogy a növényi NMD rendszerben hatékony cisz elemként szolgálhatnak a hosszú 3 UTR szekvenciák, illetve a 3 UTR-ban található intronok is. Azaz a növényi NMD rendszer hibásnak ismer fel és lebont minden olyan mrns-t amelynek 3 UTR-ja szokatlanul hosszú, vagy intront tartalmaz. Igazoltuk azt is, hogy a hosszú 3 UTR-alapú NMD fokozatosan működik, minél hosszabb a 3 UTR, annál hatékonyabb az NMD. Bizonyítottuk továbbá, hogy az intronok pozicó-függő NMD cisz elemek, csak a 3 UTR-ban elhelyezkedő intronok okoznak NMD-t, ráadásul itt is csak akkor, ha nincsenek nagyon közel a stop kodonhoz. Pl. 20 nukleotidra a stop-tól a beépített intron nem okozott NMD-t, míg ugyanaz az intron 70 nukleotidra NMD választ váltott ki (Kertesz et. al., Nucleic Acids Res., 2006, illetve Sonkoly nem közölt eredmények). Az eukarióta transzláció iniciációjának általánosan elfogadott modellje a scanning modell. A riboszóma kis alegysége az 5 végről indulva végigfut a mrns-en az első AUG kodonig, ahol csatlakozik a nagy alegység, az iniciációs komplex lecserélődik az elongációs komplexre és megkezdődik a transzláció elongációs szakasza. Ugyanakkor a növényi gének %-ában legalább egy rövid ORF (uorf) található. Ezekben az esetekben a főgén csak akkor expresszálódhat, ha az uorf nem transzlálódik, azaz ha a scanning nem az első AUG-ig tart (leaky scanning), illetve akkor, ha az uorf transzlálódik ugyan, de utána a transzláció hatékonyan reiniciálódik. Megvizsgáltuk, képesek-e az uorf ok NMD-t kiváltani. Ugyanis ha egy uorf transzlálódik, a 3 UTR feltétlenül hosszú lesz. Kimutattuk, hogy növényekben az uorf-ok hatékony NMD választ válthatnak ki, de csak abban az esetben, ha 1, transzlálódnak, és 2, ha hosszabbak aa.-nál. Igazoltuk azt is, hogy az uorf méretkorlátja a legfontosabb NMD gátló tényező, ugyanis a növényi uorf-ok alig néhány százaléka éri el a kritikus méretet. Ez megmagyarázza, hogy miért csak a növényi gének ~1-2 % áll NMD szabályozás alatt, míg %-uk tartalmaz uorf-ot (Nyiko et. al., Plant Mol Biol, 2009). A növényi NMD rendszer transz faktorainak azonosítása Programunk második részében a növényi NMD rendszer transz faktorainak azonosítását kíséreltük meg. Ehhez kidolgoztunk egy új tranziens kísérleti rendszert (VIGS-NMD rendszer), amelyben a TRV Vírus-Indukálta Gene Silencing (VIGS) rendszert kombináltuk az általunk kidolgozott, agroinfiltráción alapuló NMD teszt rendszerrel. A VIGS-NMD rendszer segítségével 6 növényi NMD transz faktort sikerült azonosítani, amelyből a UPF1-et, 2-t és 3-t más csoportok tőlünk függetlenül, de minket megelőzve írták le, míg az Y14,a Mago és az SMG-7 gének szerepét a növényi NMD-ben mi igazoltuk elsőként. Az általunk kidolgozott kísérleti rendszer segítségével az is megállapítható volt, mely gén, milyen típusú NMD válaszban vesz részt. Kimutattuk, hogy a UPF1, 2 és az SMG-7 gének mindkét típusú NMD-hez kellenek. Ezzel szemben az Y14 és a Mago csak az intron alapú NMD-hez szükséges, míg a UPF3 valószínűleg csak a hosszú 3 UTR-alapú NMD-ben játszik szerepet. Megkezdtük a növényi NMD molekuláris mechanizmusának feltérképezését is. Felállítottunk egy co-immunprecipitációs rendszert, amelynek segítségével kimutattuk, hogy a növényi UPF1, 2 és 3 egy komplex részei, a UPF2 molekuláris hídként kapcsolja a UPF1-et és 3-at.
3 Kimutattuk, hogy az Y14 és a Mago növényben is erős heterodimert képez, illetve igazoltuk, hogy egyes konzervált aminosav cserékkel mindkettőből domináns-negatív mutánst lehet előállítani. Mivel intron-alapú NMD csak gerincesekben és növényekben működik, és mivel az intronok mindkettőben pozíció-függő cisz elemek, feltételezhetjük, hogy a gerinces és növényi intron-alapú NMD mechanisztikusan hasonló. Az Y14 és a Mago állatokban az Exon-Junction Complex (EJC) része. Gerincesekben az intron-alapú NMD közvetítésében az EJC-nek alapvető szerepe van. Mindezek alapján valószínűsíthetjük, hogy egy EJC-szerű komplex növényekben is létezik, és ez a komplex szükséges az intron-alapú NMD-hez (Kerényi et al. EMBO J. 2008). Hogyan degradálódnak a PTC tartalmú mrns-ek? A program utolsó szakaszában az NMD rendszer és a mrns degradációs rendszerek kapcsolatát vizsgáltuk. Az ezzel kapcsolatos eredményeink még nem kerültek közlésre, így az ehhez kapcsolódó eredményeinket részletesebben leírom. Elvben az NMD működése két alapvető szakaszra választható szét, a PTC azonosítására, illetve a PTC tartalmú mrns-ek lebontására. Általánosságban elmondható, hogy a hibás mrns-ek, így a PTC-t tartalmazó mrns-ek is a normál mrns degradációs rendszereken keresztül bomlanak le. Gyors degradációjuk oka, hogy a normál mrns degradáció sebesség megszabó lépését, a lassú deadenilációt (a polya régió eltávolítását) megkerülik azáltal, hogy egy endonukleázt aktiválnak, ami a hibás mrns elhasításával annak transzlációját megelőzi, illetve gyors bomlását idézi elő. Más RNS minőségbiztosítási rendszerek a decapping komplexet aktiválják, ezáltal a mrns 5 végét védő cap leválasztódik és a hibás mrns-t az 5-3 exunukleáz, az XRN1 gyorsan degradálja. Végül a hibás mrns-ek más csoportjai a deadeniláció felgyorsítása révén érik el az aberráns mrns gyors lebomlását. Érdekes módon, egyes RNS minőségbiztosítási rendszerek többféle mechanizmust is aktiválhatnak. Élesztőkben a PTC azonosítást követően kialakul a UPF1-2-3 komplex, amely a decapping rendszert aktiválja. A cap eltávolítását követően a mrns-ek gyors lebomlásáért az XRN1 felelős. Azonban a decapping rendszer hiányában az NMD komplex képes gyors deadenilációt iniciálni, így a PTC tartalmú mrns-ek fél-életideje még decapping deficiens sejtekben is igen rövid. Emlősökben a UPF1 foszforilációja lehet a kulcs ami a PTC azonosítást és a mrns degradációt összeköti. Az NMD komplex kialakulása emlősökben a UPF1 foszforilációját eredményezi. A foszfo-upf1-et három rokon szerű doménnel rendelkező fehérje, az SMG-5,-6 és 7 is kötheti. Az SMG-6 egy funkcionális endonukleáz domént is tartalmaz, ezért ha ez köti a foszfo-upf1-et és így közel kerül a PTC tartalmú mrns-hez, az SMG-6 a mrns vágását idézi elő. Ezzel szemben ha a foszfo-upf1-et az SMG-5-7 heterodimer köti, az SMG-7 képes a UPF1 és a kapcsolt mrns relokalizációjára, az egész ribonukleoprotein komplex a P-bodyba kerül, ahol a decapping-xrn1 útvonalon degradálódik. Érdekes módon, az SMG-6 és SMG5-7 útvonalak nem redundánsak. Mi első lépésként azt kívántuk meghatározni, hogy növényeknél a PTC tartalmú mrns-ek vágódnak-e. Mivel jelenlegi ismereteink szerint a citoplazmás mrns vágástermékek 3 darabjait minden eukariótában az XRN1 bontja le, feltételeztük, hogy amennyiben a növényi NMD a target mrns-ek vágását idézi elő, az XRN1 növényi megfelelőjét, az XRN4-et kikapcsolva a 3 vágástermékeket látnunk kell. VIGS segítségével XRN4 hiányos növényeket hoztunk létre, majd ezekben különböző NMD targeteket expresszáltunk. Egyetlen esetben sem találtunk vágástermékeket, annak ellenére, hogy az XRN4 inaktiváció sikeres volt, hiszen a silencing rendszer vágástermékei nagy mennyiségben akkumulálódtak az XRN4 VIGS növényekben. Mindezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy növényekben az NMD rendszer nem okoz target hasítást. Ez jó összhangban van azzal az eredményünkkel, hogy növényekben az SMG-6 homológja hiányzik. Növényekben tehát a PTC-t hordozó mrns-eket nem endonukleolitikus vágás után bomlanak. Feltételeztük, hogy az SMG-7 növényekben is hasonló szerepet játszhat, mint állatokban, köti a UPF1- et, illetve ezen keresztül a UPF1 kötött ribonukleoprotein komplexet, és azt a P-body-ba mobilizálja, ahol a mrns decapping-xrn1 útvonalon bomlik. Sikerült is agroinfiltrációt követő konfokális mikroszkópiás kísérletekkel igazolni, hogy a növényi SMG-7 P-body lokalizált, míg a UPF1 alapvetően citoplazmás. Ugyanakkor ha SMG-7-et és UPF1-et ko-expresszáltunk, a UPF1 is P-body lokalizációt mutatott. A mrns degradációs rendszerek vizsgálatának az egyik eszköze a tethering rendszer, a vizsgált fehérje in vivo mesterséges hozzákötése a cél mrns-hez. Kísérleti hipotézisünk szerint a
4 növényi NMD komplexhez kell az SMG-7, ami a UPF1-et kötné meg és a ribonukleoprotein remobilizációját és a mrns degradációját idézné elő. Ezzel összhangban az SMG-7 tethering UPF1, 2 és 3 hiányában is hatékonyan működött. Meglepetésre, a UPF1 tetheringhez sem kellett SMG-7. Azaz növényekben a NMD target mrns-ek degradációja nem lineáris, a komplex kialakulásához kell az SMG-7, de utána a komplex talán átrendeződik és a UPF1 kötné a mrns-et. Végül a mrns két úton bomolhatna le, az SMG-7, illetve a UPF1 útvonalon. Azért hogy kimutassuk, hogy ezen feltételezett degradációs útvonalak egyike vagy mindkettő igényli-e az XRN4 jelenlétét, megismételtük a tethering kísérleteket XRN4 hiányos növényekben is. Meglepetésre, szemben az emlős rendszerrel, az SMG-7 tethering nem igényelt XRN4-et, míg a UPF1 tethering igen. Azaz a növényi NMD target RNS-ek egy SMG-7 mediálta XRN4 független, és egy UPF1 mediálta, XRN4 kapcsolt útvonalon bomolhatnak le. Eldöntendő, hogy a két útvonal közül melyik a döntő, megvizsgáltuk az NMD hatékonyságát XRN4 hiányos növényekben. Eredményeink azt mutatták, hogy az NMD XRN4 hiányában is normálisan működött, azaz a fő degradációs pathway az SMG-7 útvonal. Feltételezéseink szerint ez a deadenilációt gyorsítaná fel. Az NMD kései lépéseivel kapcsolatos munkánkból jelenleg két kézirat készül, az egyik a Plant Molecular Biology-ba (Benkovics et.al.,) kerül beküldésre, míg a másikat a Plant Cell-ben (Merai et.al.,) szeretnénk publikálni. A növényi NMD rendszer regulációja Bioinformatikai elemzéseink alapján azt gondoljuk, hogy vad típusú a növényi gének kb. 20%-a NMD által is regulált (NMD targetek), azaz az NMD alapvető szerepet játszhat a növényi gének finomszabályozásában. Az NMD target gének valószínűleg csak kis része erős NMD target (a 3 UTR-ban intront hordozók, a különösen hosszú 3 UTR-ral rendelkező gének, illetve a jól transzlálódó, elég hosszú uorf-ot tartalmazó gének), míg az NMD target gének döntő többsége csak gyenge NMD target (ezek a nt hosszú 3 UTR-t hordozó gének). Az NMD ezen gének finomszabályozásában játszhat fontos szerepet. Azaz ha az NMD rendszer túl intenzív, számos gén alulregulált lesz, míg az NMD rendszer gyenge működése sok gén felül expresszálódását eredményezi. Ezért feltételeztük, hogy a növényi NMD szigorú szabályozás alatt áll, egy hatékony puffer rendszer biztosítja az NMD alapvető stabilitását. A legegyszerűbb ilyen puffer mechanizmus az autoreguláció, Ezért megvizsgáltuk, hogy az általunk azonosított NMD faktorok valamelyike állhat-e NMD reguláció alatt. Sikerült bizonyítani, hogy a növényi NMD autoregulált, az SMG-7 NMD faktor, amely nélkülözhetetlen mind a hosszú 3 UTR-alapú, mind az intron-alapú NMD-hez, maga is NMD reguláció alatt áll. Ennek oka, hogy a magasabbrendű növények SMG-7 mrns-einek a 3 UTR régiója szokatlanul hosszú és két NMD aktiváló intront is tartalmaz. Azaz, alacsony SMG-7 szint esetén az NMD gyengül, ami az SMG-7 expresszió növekedését, így az NMD intenzitásának erősödését eredményezi (Kerényi et al. EMBO J. 2008). Ez a szabályozó rendszer miden bizonnyal igen fontos, hiszen az egyszikűek és a kétszikűek SMG-7 homológjainak 3 UTR-ja struktúrájában igen hasonló, a 3 UTR szokatlanul hosszú és két konzervált pozíciójú intront tartalmaz. A konzerváció csak a struktúrára vonatkozik, a szekvenciák között hasonlóság nem nagyon ismerhető fel. Az intronok hossza természetesen szintén erősen változik, de a zárvatermők között a pozíciójuk alig módosul. Az eukarióta NMD rendszerek evolúciójának új modellje Mivel az NMD rendszer prokariótákban hiányzik, viszont minden eukariótában működik, valószínű, hogy az NMD már a mai eukarióták közös ősében (stem eukarióták) is megvolt. Korábban ismert volt, hogy élesztőben, illetve gerinctelenekben a hosszú 3 UTR-ok, míg emlősökben a 3 UTRban található intronok szolgálnak NMD cisz elemként. Az is ismert volt, hogy állatokban a UPF1 foszforilációs ciklusa elengedhetetlen az NMD-hez, az SMG-1 foszforilálja, míg az SMG-5,6- és -7 a UPF1 defoszforilációját szabályozza. Általánosan elfogadott az is, hogy a gerinces intron-alapú NMD közvetítését az EJC végzi. Mindezek alapján az NMD rendszer evolúciójának általános modellje a következő volt: a stem eukariótákban csak a hosszú 3 UTR-alapú NMD működött, amihez alapvetően csak a három UPF fehérjére volt szükség. Az állatokban kialakult a UPF1 foszforegulációs rendszer, míg a gerincesekben általánossá váló alternatív splicing melléktermékeként az NMD rendszer cisz elemei az intronok lettek. Mivel a gombák és az állatok közelebbi rokonai egymásnak, mint a
5 növényeknek, így a növényi NMD-ről szerzett ismereteink alapvetően újrarajzolhatják az eukarióta NMD rendszerek evolúciójának modelljét. Valóban, adataink tükrében egy lényegileg eltérő NMD evolúciós modell rajzolható fel. Mivel a növényi NMD képes a gerincetelenekhez és az élesztőhöz hasonlóan NMD cisz elemként felismerni a hosszú 3 UTR-t, illetve képes a gerincesekhez hasonlóan NMD cisz elemként azonosítani a 3 UTR intronokat is, valószínű, hogy már a stem eukariótákban működő NMD rendszer is képes volt felismerni mindkét típusú NMD cisz elemet. Mivel a UPF faktorokon kívül az SMG-7 is szükséges mind a növényi, mind az állati NMD-hez, ezért valószínű, hogy az SMG-7 már a stem eukarióta NMD rendszernek is része volt. Ráadásul, mivel az EJC alapvető szerepet játszik az emlős intron alapú NMD-ben, illetve ennek komponensei szintén szükségesek a növényi intron-alapú NMDhez, valószínű, hogy már a stem eukariótákban is az EJC közvetíthette az intron-alapú NMD választ. Mindezek alapján valószínűsíthetjük, hogy a stem eukariótákban már egy komplex NMD rendszer működött, amely azokban a leszármazási vonalakban ahol legalább egy időszakban jelentős intron vesztés volt, ott elveszett az intron-alapú NMD képessége, míg a gerinces rendszerekben, ahol az intron nélküli gének szinte eltüntek, ott az intron alapú NMD lett a meghatározó. Ezzel szemben növényekben a gének nagyobb része ugyan intronos, de 20 %-uk intron-mentes, így mindkét NMD rendszer hatékonyan fennmaradhatott (Kerényi et al. EMBO J. 2008). Azaz a növényi NMD rendszer igen informatív lehet, ha az ősi eukarióták NMD rendszereit kívánjuk modellezni. Kertész S, Kerényi Z, Mérai Zs, Bartos I, Pálfy T, Barta E, Silhavy D: Both introns and long 3 UTRs operate as cis-acting elements to trigger nonsense-mediated decay in plants. Nucleic Acids Research 2006;34(21): Kerényi Z, Mérai Zs, Hiripi L, Benkovics A, Gyula P, Lacomme C, Barta E, Nagy F, Silhavy D: Interkingdom Conservation of Mechanism of Nonsense-mediated mrna decay. EMBO Journal 2008 ; Jun 4;27(11): Nyikó T, Sonkoly B, Mérai Zs, Benkovics H.A, Silhavy D: Plant upstream ORFs can trigger nonsense-mediated mrna decay in a size-dependent manner. Plant Mol Biol. Nov;71(4-5): Zs Mérai, A H. Benkovics,T Nyikó, M Debreceni, L Hiripi, É Kondorosi, D Silhavy: Plant Nonsense-mediated mrna decay (NMD) targeted transcripts are degraded by alternative pathways (Plant Cell, kéziratban) A H. Benkovics, Zs Mérai, D Silhavy, Gy. D Bisztray: Functional analysis of the SMG-7 family in grapevine using a heterolog VIGS-based gene depletion-complementation system (Plant Mol Biol, kéziratban)
A növényi génexpresszió RNS-szintű minőségbiztosítási rendszereinek molekuláris biológiája. Silhavy Dániel
A növényi génexpresszió RNS-szintű minőségbiztosítási rendszereinek molekuláris biológiája Silhavy Dániel MTA Doktori Pályázat Doktori ÉrtekezésTézisei Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Gödöllő,
RészletesebbenHogyan befolyásolják az 5 UTR-ban és a 3 UTR-ban található cisz elemek az mrns-ek stabilitását? NYIKÓ TÜNDE
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA Hogyan befolyásolják az 5 UTR-ban és a 3 UTR-ban található cisz elemek az mrns-ek stabilitását? Doktori értekezés tézisei NYIKÓ
RészletesebbenHogyan befolyásolják az 5 UTR-ban és a 3 UTR-ban található cisz elemek az mrns-ek stabilitását? NYIKÓ TÜNDE
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA Hogyan befolyásolják az 5 UTR-ban és a 3 UTR-ban található cisz elemek az mrns-ek stabilitását? Doktori értekezés NYIKÓ TÜNDE
RészletesebbenA génexpresszió minőségbiztosítási rendszerei: a Nonsense-Mediated Decay mrns bontó rendszer szabályozó elemei
Szent István Egyetem A génexpresszió minőségbiztosítási rendszerei: a Nonsense-Mediated Decay mrns bontó rendszer szabályozó elemei Kerényi Farkas Gödöllő 2017 Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet
RészletesebbenA növényi génexpresszió RNS-szintű minőségbiztosítási rendszereinek molekuláris biológiája Silhavy Dániel Doktori Értekezés
A növényi génexpresszió RNS-szintű minőségbiztosítási rendszereinek molekuláris biológiája Silhavy Dániel Doktori Értekezés Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Gödöllő, 2011 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei Kerényi Farkas Gödöllő 2017 Szent István Egyetem A génexpresszió minőségbiztosítási rendszerei: a Nonsense-Mediated Decay mrns bontó rendszer szabályozó elemei Kerényi Farkas
RészletesebbenKorai stop kodon által okozott RNS degradációs rendszer vizsgálata Vitis vinifera és Arabidopsis thaliana növényeknél Hangyáné Benkovics Anna
Doktori (PhD) értekezés tézisei Korai stop kodon által okozott RNS degradációs rendszer vizsgálata Vitis vinifera és Arabidopsis thaliana növényeknél Hangyáné Benkovics Anna Budapest, 2011 1 A doktori
RészletesebbenA korai stop kodon tartalmú mrns-ek felismerésében és lebontásában szerepet játszó cisz és transz elemek azonosítása a növényekben MÉRAI ZSUZSANNA
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A korai stop kodon tartalmú mrns-ek felismerésében és lebontásában szerepet játszó cisz és transz elemek azonosítása a növényekben
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenTÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben
esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek
RészletesebbenSilhavy Dániel. A növényi génexpresszió RNS-szintű minőségbiztosítási rendszereinek molekuláris biológiája. című Doktori Értekezésének bírálata.
Silhavy Dániel A növényi génexpresszió RNS-szintű minőségbiztosítási rendszereinek molekuláris biológiája című Doktori Értekezésének bírálata. Bíráló: Dr. Szabados László, MTA doktora MTA Szegedi Biológiai
Részletesebben13. RNS szintézis és splicing
13. RNS szintézis és splicing 1 Visszatekintés: Az RNS típusai és szerkezete Hírvivő RNS = mrns (messenger RNA = mrna) : fehérjeszintézis pre-mrns érett mrns (intronok kivágódnak = splicing) Transzfer
RészletesebbenA szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése. Kiss Erzsébet Kovács László
A szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése Kiss Erzsébet Kovács László Bevezetés Nagy gazdasági gi jelentıségük k miatt a gyümölcs lcsök, termések fejlıdésének mechanizmusát
RészletesebbenTranszláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a
Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok
RészletesebbenRNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi
RészletesebbenA replikáció mechanizmusa
Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,
RészletesebbenFehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia
Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra
RészletesebbenRNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció 5.
RészletesebbenI. A sejttől a génekig
Gén A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.
RészletesebbenA genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben
A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben Tory Kálmán Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika A ~20 ezer fehérje-kódoló gén a 23 pár kromoszómán A kromoszómán található bázisok száma: 250M
RészletesebbenA TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata
Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata Buzás-Bereczki Orsolya Témavezetők: Dr. Bálint Éva Dr. Boros Imre Miklós Biológia
RészletesebbenBiológus MSc. Molekuláris biológiai alapismeretek
Biológus MSc Molekuláris biológiai alapismeretek A nukleotidok építőkövei A nukleotidok szerkezete Nukleotid = N-tartalmú szerves bázis + pentóz + foszfát N-glikozidos kötés 5 1 4 2 3 (Foszfát)észter-kötés
RészletesebbenDNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál
DNS replikáció DNS RNS Polipeptid Amino terminus Templát szál Karboxi terminus Szuper-csavarodott prokarióta cirkuláris DNS Hisztonok komplexe DNS hisztonokra történő felcsvarodása Hiszton-kötött negatív
RészletesebbenA C. elegans TRA-1/GLI/Ci szex-determinációs faktor célgénjeinek meghatározása és analízise. Doktori értekezés tézisei.
A C. elegans TRA-1/GLI/Ci szex-determinációs faktor célgénjeinek meghatározása és analízise Doktori értekezés tézisei Hargitai Balázs Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Doktori
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenRNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS
RNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS A genom alapvetõ funkciója, hogy a sejt mûködéséhez esszenciális gépek (fehérjék) elõállí tására vonatkozó információt tartalmazza. A DNS-ben rejlõ információ egy kétlépéses folyamatban
RészletesebbenNorvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL
Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL
RészletesebbenTranszláció. Leolvasás - fehérjeszintézis
Transzláció Leolvasás - fehérjeszintézis Fehérjeszintézis DNS mrns Transzkripció Transzláció Polipeptid A trns - aminosav kapcsolódás 1 A KEZDETEK ELŐTT Az enzim aktiválja az aminosavat azáltal, hogy egy
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása
Részletesebben15. Fehérjeszintézis: transzláció. Fehérje lebontás (proteolízis)
15. Fehérjeszintézis: transzláció Fehérje lebontás (proteolízis) 1 Transzláció fordítás A C G T/U A C D E F G H I K L M N P Q R S T V W Y 4 betűs írás (nukleinsavak) 20 betűs írás (fehérjék) 2 Amit már
RészletesebbenTRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?
TRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis,
RészletesebbenKorai stop kodon által okozott RNS degradációs rendszer vizsgálata Vitis vinifera és Arabidopsis thaliana növényeknél
Doktori (PhD) értekezés Korai stop kodon által okozott RNS degradációs rendszer vizsgálata Vitis vinifera és Arabidopsis thaliana növényeknél Hangyáné Benkovics Anna Témavezetők: Dr. Bisztray György Dénes,
RészletesebbenFehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet
Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható
RészletesebbenA TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?
A TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis, a kódolás hogy lehetséges?
RészletesebbenNyitott!kérdések. OMIM-SMPD1, imprinting SMPD1:
SMPD1: Kisszámú, rövid intron Egyéb jellemz!i: Alu 1 repeat (2. intronban), GC gazdag szabályozó régió, alternativ splicing ( Schuchman, 1995) Konklúzió: Nat Gen 1996 McGrawHill 1995 Mindezek imprinted
RészletesebbenKUTATÁSI TÉMAJAVASLAT ITC hallgatónak jelentkezők számára ROP GTPÁZOK ÁLTAL KÖZVETÍTETT JELÁTVITEL NÖVÉNYEKBEN
KUTATÁSI TÉMAJAVASLAT ITC hallgatónak jelentkezők számára témavezető: MÉNESI Dalma, M.Sc. intézet: Növénybiológiai Intézet e-mail cím: menesi.dalma@brc.mta.hu CV: http://www.szbk.hu/file/cv/plant_menesi_dalma_hu.pdf
RészletesebbenAntiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei)
Antiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei) Az antiszenz elv története Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje
RészletesebbenCIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI
A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenTÁMOP /1/KONV
A Pannon Növény-Biotechnológiai Egyesület és a Pannon Egyetem Georgikon Karának Doktori iskolája csatlakozva az Európai Növénytudományi Társaság (EPSO) szervezésében tartandó Növények Napjához, konferenciát
Részletesebbenavagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest
Iparilag alkalmazható szekvenciák, avagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest Neutrokin α - jelentős kereskedelmi érdekek
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenA preventív vakcináció lényege :
Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív
Részletesebben11. előadás: A génektől a fehérjékig A genetikai információ áramlása
11. előadás: A génektől a fehérjékig A genetikai információ áramlása A DNS információtartalma specifikus nukleotidsorrend formájában van jelen Az átörökített DNS fehérjék szintézisét szabályozva tulajdonságok
RészletesebbenAz anafázis promoting complex (APC/C) katalitikus modulja Drosophila melanogasterben. Nagy Olga
Ph.D. értekezés tézisei Az anafázis promoting complex (APC/C) katalitikus modulja Drosophila melanogasterben Nagy Olga Témavezető: Dr. Deák Péter MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biológia Doktori Iskola
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenBúza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium sejtjeiben
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenÚj terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában
Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca
RészletesebbenTEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenVIGS vektorok használata során bekövetkező gén expressziós változások és egy virális géncsendesítést gátló fehérje RNS kötésének vizsgálata
SZENT ISTVÁN EGYETEM VIGS vektorok használata során bekövetkező gén expressziós változások és egy virális géncsendesítést gátló fehérje RNS kötésének vizsgálata Doktori értekezés tézisei Oláh Enikő Etelka
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei A komplement- és a Toll-szerű receptorok kifejeződése és szerepe emberi B-sejteken fiziológiás és autoimmun körülmények között - az adaptív és a természetes immunválasz kapcsolata
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenPoligénes v. kantitatív öröklődés
1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenI. Az örökítő anyag felfedezése
1 I. Az örökítő anyag felfedezése Az alábbi feladatokban az egy vagy több helyes választ kell kiválasztanod! 1. Mendel egyik legfontosabb meglátása az volt, hogy (1) A. tiszta származéksorokat hozott létre,
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenA vírus gazda kapcsolatban fontos szerepet játszó az RNS silencing generálta kis RNS-ek meghatározása, jellemzése
A PÁLYÁZAT EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA. A vírus gazda kapcsolatban fontos szerepet játszó az RNS silencing generálta kis RNS-ek meghatározása, jellemzése Az RNS silencing egy géninaktivációs mechanizmus,
RészletesebbenÖsszefoglalás első fejezete
Összefoglalás Az utóbbi években a transzkriptómikai vizsgálatokban alkalmazott technológiák fejlődésének köszönhetően a genom kutatás területén jelentős előrehaladás figyelhető meg. A disszertáció első
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenNEM KANONIKUS MIKRORNS-EK: A HUMÁN MIRTRON BIOGENEZIS ÚTVONAL KARAKTERIZÁLÁSA. Doktori értekezés. Schamberger Anita
NEM KANONIKUS MIKRORNS-EK: A HUMÁN MIRTRON BIOGENEZIS ÚTVONAL KARAKTERIZÁLÁSA Doktori értekezés Schamberger Anita EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA KLASSZIKUS
RészletesebbenEpigenetikai Szabályozás
Epigenetikai Szabályozás Kromatin alapegysége a nukleoszóma 1. DNS Linker DNS Nukleoszóma mag H1 DNS 10 nm 30 nm Nukleoszóma gyöngy (4x2 hiszton molekula + 146 nukleotid pár) 10 nm-es szál 30 nm-es szál
RészletesebbenA felgyorsult fehérje körforgás szerepe a transzlációs hibákkal szembeni alkalmazkodási folyamatokban
A felgyorsult fehérje körforgás szerepe a transzlációs hibákkal szembeni alkalmazkodási folyamatokban Ph.D. értekezés tézisei Kalapis Dorottya Témavezető: Dr. Pál Csaba tudományos főmunkatárs Biológia
RészletesebbenMolekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában
Molekuláris genetikai vizsgáló módszerek az immundefektusok diagnosztikájában Primer immundefektusok A primer immundeficiencia ritka, veleszületett, monogénes öröklődésű immunhiányos állapot. Családi halmozódást
RészletesebbenTöbbgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll
Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása
RészletesebbenAz ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata
Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett
Részletesebben7. SOKFÉLESÉG. Sokféleség
Sokféleség DIA 1 Egy populáció egyedei fenotípusos jegyeikben különböznek egymástól. Az egypetéjű ikreket leszámítva, nincs két egyforma egyed. A fenotípusos változékonyságot a genetikai változékonyság
RészletesebbenGénkifejeződési vizsgálatok. Kocsy Gábor
Génkifejeződési vizsgálatok MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Növényi Molekuláris Biológia Osztály A génkifejeződés A sejtmag géneket tartalmaz; (fehérjéket, RNSeket kódoló); A gének átíródnak mrns; Pre-mRNS
RészletesebbenSEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára
SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára Harmadik rész: A sejtmag Novák Béla docens Proofreading: Sveiczer Ákos ösztöndíjas kutató 1994. október 26. Copyright 1994 BME, Mezõgazdasági Kémiai Technológia
RészletesebbenEgy vagy több nukleotid mutációja megváltoztathatja a fehérje szerkezetét és működését
Egy vagy több nukleotid mutációja megváltoztathatja a fehérje szerkezetét és működését Mutáció: egy sejt genetikai anyagában létrejövő hirtelen véletlenszerű változás, aminek hatására az a sejt és az abból
RészletesebbenHálózati modellek alkalmazása a molekuláris biológia néhány problémájára. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Ágoston Vilmos
Hálózati modellek alkalmazása a molekuláris biológia néhány problémájára Doktori (PhD) értekezés tézisei Ágoston Vilmos Témavezető: Dr. Pongor Sándor SZEGED 2007 Konferencia-részvétel: Bevezetés Ágoston,
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
Részletesebben- Conrad Hal Waddington számára a gének fizikai háttere még ismeretlen volt (Watson-Crick-Franklin 1953), így próbálta leírni a sejt specializációt=>
1 - Conrad Hal Waddington számára a gének fizikai háttere még ismeretlen volt (Watson-Crick-Franklin 1953), így próbálta leírni a sejt specializációt=> a sejtek sorsa meg van határozva, mint egy üveggolyó,
RészletesebbenA molekuláris biológia eszközei
A molekuláris biológia eszközei I. Nukleinsavak az élő szervezetekben Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje DNS feladata: információ tárolása és a transzkripció
RészletesebbenAz X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót
Az X kromoszóma inaktívációja A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Férfiak: XY Nők: XX X kromoszóma: nagy méretű több mint 1000 gén Y kromoszóma: kis méretű, kevesebb, mint 100 gén Kompenzációs
RészletesebbenBakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján
Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján MOHR ANITA SIPOS RITA, SZÁNTÓ-EGÉSZ RÉKA, MICSINAI ADRIENN 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert út 4. info@biomi.hu, www.biomi.hu TÖRZS AZONOSÍTÁS
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenA humán P53 fehérje transzkripció elongációban betöltött, eddig nem azonosított szerepének jellemzése
A humán P53 fehérje transzkripció elongációban betöltött, eddig nem azonosított szerepének jellemzése Borsos Barbara Nikolett Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Témavezetők: Prof. Dr. Boros Imre Miklós
RészletesebbenPOSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK
POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenHamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26
Hamar Péter RNS világ Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. 1 26 Főszereplők: DNS -> RNS -> fehérje A kód lefordítása Dezoxy-ribo-Nuklein-Sav: DNS az élet kódja megkettőződés (replikáció)
RészletesebbenSemmelweis Egyetem / Élettani Intézet / Budapest. Bioinformatika és genomanalízis az orvostudományban. Szekvenciaelemzés. Cserző Miklós 2017
Bioinformatika és genomanalízis az orvostudományban Szekvenciaelemzés Cserző Miklós 2017 A mai előadás Szekvencia analízis statisztikus szempontból Annotálás homológia alapján Az annotálás szempontjai
RészletesebbenEgy új, a szimbiotikus gümőfejlődésben szerepet játszó ubiquitin ligáz funkcionális jellemzése
Zárójelentés 76843 sz. pályázat 2009 2012 Egy új, a szimbiotikus gümőfejlődésben szerepet játszó ubiquitin ligáz funkcionális jellemzése A tervezett munka a kutatócsoportunkban korábban genetikai térképezésen
RészletesebbenKutatási beszámoló ( )
Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.
RészletesebbenIn vivo szövetanalízis. Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra
In vivo szövetanalízis Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra In vivo képalkotó rendszerek Célja Noninvazív módon Biológiai folyamatokat képes rögzíteni Élő egyedekben
RészletesebbenA BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI
A BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI Műszaki menedzser MSc hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: március 06?, április 10?, május 02?. dr. Pécs Miklós egyetemi docens
RészletesebbenProgramozott sejthalál formák és kulcsfehérjéinek kapcsolata - fókuszban a ferroptózis és az autofágia. V. MedInProt Konferencia November 19.
Programozott sejthalál formák és kulcsfehérjéinek kapcsolata - fókuszban a ferroptózis és az autofágia Dr. Szarka András Dr. Kapuy Orsolya V. MedInProt Konferencia 2016. November 19. Bevezetés Bevezetés
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenDobzhansky: In Biology nothing makes sense except in the light of Evolution.
Dobzhansky: In Biology nothing makes sense except in the light of Evolution. Az Evolúcióbiológia Története Molnár István im54@invitel.hu Mai témák 1. Mi az evolúció? 2. Hogyan alakult ki a mai evolúciós
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenA génkifejeződés szabályozása
A génkifejeződés szabályozása I. A DNS 1953. A DNS szerkezetének meghatározása (James Watson és Francis Crick) Transzkripció, transzláció felfedezése A genetikai információt a DNS hordozza A DNS-t felépítő
RészletesebbenA Drosophila telomer védelmét szolgáló fehérjék fajképzésben betöltött lehetséges szerepének vizsgálata
A Drosophila telomer védelmét szolgáló fehérjék fajképzésben betöltött lehetséges szerepének vizsgálata Ph. D. értekezés tézisei Vedelek Balázs Témavezetők: Prof. Boros Imre Miklós tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenEgy új toxin-antitoxinszerű modul nem tipikus transzkripciós szabályozása és funkciója Bradyrhizobium japonicumban. Miclea Sebastian Paul
Ph.D disszertáció tézisei Egy új toxin-antitoxinszerű modul nem tipikus transzkripciós szabályozása és funkciója Bradyrhizobium japonicumban Miclea Sebastian Paul Témavezető: Dr. Dusha Ilona Genetikai
Részletesebben