XVII. PRIMER PREVENCIÓS FÓRUM. Az egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére Budapest, május 20. Összefoglalók

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XVII. PRIMER PREVENCIÓS FÓRUM. Az egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére Budapest, 2010. május 20. Összefoglalók"

Átírás

1 Az egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére Budapest, május 20. Összefoglalók SZOCIOKULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A MAGYAR LAKOSSÁG EGÉSZSÉGMAGATARTÁSÁBAN Kósa Zsigmond, Széles György*, Kardos László*, Kósa Karolina*, Németh Renáta**, Országh Sándor**, Fésüs Gabriella*, Martin McKee***, Ádány Róza*, Vokó Zoltán* Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Debreceni Egyetem OEC, Népegészségügyi Kar, Debrecen* Országos Epidemiológiai Központ, Budapest** London School of Hygiene and Tropical Medicine, London*** Hazánk (és az Európai Unió) számban legjelentősebb kisebbsége a roma populáció. A társadalmi-gazdasági mutatók egyértelműen jelzik a roma népesség halmozottan hátrányos helyzetét, bár a nyilvántartások erre közvetlen adatot nem szolgáltatnak ben egészségmagatartás-vizsgálatot végezve összehasonlítottuk a telepszerű körülmények között élő és az általános népesség egészségi állapotát, az adatokat a 2003-ban lezajlott Országos Lakossági Egészségfelmérés adataival vetettük össze. A telepszerű körülmények között élő 44 évnél idősebbek 10%-kal nagyobb gyakorisággal minősítették egészségi állapotukat rossznak, vagy nagyon rossznak, mint az általános populáció alsó jövedelmi szintjén élők. Az egészségügyi ellátások igénybevétele során diszkriminációt vélelmezett a telepszerű körülmények között élők 35%-a, valamint az általános populáció 4,4%-a. A telepszerű körülmények között élők körében a sokat, vagy nagyon sokat tehet az egészségéért válaszok gyakorisága 13 15%-kal alacsonyabb, a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás prevalenciája 1,5 3-szor nagyobb, mint az általános populáció alsó jövedelmi szintjén élők körében. A telepszerű körülmények között élők egészségi állapotát jelentős mértékben befolyásolja a társadalmi-gazdasági helyzetükből adódó hátrány, melynek kezelése elengedhetetlen; ezen kívül szükség van speciális, célzott egészségfejlesztési programok megvalósítására is. A TUDATMÓDOSÍTÓ SZEREK FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGAI Fürst Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Budapest A tudatmódosító szerek (kábítószerek, pszichotróp szerek) közös tulajdonsága, hogy olyan különleges hajtóerővel ( drive ) bírnak, amellyel mentálisan többé-kevésbé egészséges személyeket rákényszerítenek arra, hogy a valóság elől kémiai vakációra menjenek, ilyen szerekkel éljenek. Farmakológiai szempontból legfontosabb hatásuk az eufória, kábulat, bódulat következménye az abúzus (visszaélés, nem orvosi előírásra alkalmazás), majd a függőség kialakulása. Napjainkban komoly problémát jelent a fiatal generáció drogfogyasztása. Az ENSZ adatai szerint millió rendszeres kábítószer-fogyasztó él a világon. Magyarországon ezer drogfüggőről és mintegy ezer alkalmi fogyasztóról tudunk. Sajnálatos, hogy a közelmúltban megkérdezett középiskolás korosztály 70 80%-a kipróbált valamilyen drogot. Az illegális drogokkal visszaélők számát mintegy re becsülik. Szerencsére az illegális szerek fogyasztása terén Magyarország az európai mezőny hátsó harmadában foglal helyet. Magyarországon közismerten az alkohol a vezető drog : hazánkban az alkoholbetegek számát 1 millióra, az alkoholizmus által veszélyeztetett személyek számát 2 millióra becsülik. Az alkohol és gyógyszerek együttfogyasztása ugyancsak riasztó mértékű hazánkban, európai viszonylatban is. Figyelemreméltó, hogy a szedatívumokkal (legális szerek) kapcsolatos visszaélések okozta halálesetek száma felülmúlja a tiltott drogok számlájára írható elhalálozások számát. ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

2 AZ EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ SZENVEDÉLYEK MEGELŐZÉSE Topolánszky Ákos Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest A drogmegelőzés szemléleti kerete az elmúlt évtizedben a korábban meghatározó jelentőségű, elsősorban probléma-fókuszúnak tekinthető klasszikus, Caplantól (1964) származó teoretikus keretből egyre inkább egy célcsoportfókuszú, ugyanakkor a színterek jelentőségét is figyelembe vevő kategorizáció irányába tolódik el. A drogmegelőzési programok (egyre inkább az egészségfejlesztés gondolati rendszerében elhelyezve magukat) elsősorban a 2000-es évek elejétől fejlődtek számukban, a színterekre is specializálódó módon, s mindenekelőtt az iskola világában lettek az egészségmagatartást is már befolyásolni képes módon elérhetővé. Kutatási eredményekre támaszkodva megállapítható, hogy mára az iskolák 90%-a rendelkezik valamilyen prevenciós/egészségfejlesztési tapasztalattal (Paksi B., Felvinczi K., Schmidt A., 2005). Ebben az időszakban támogatáspolitikai okokból is a leggyakrabban interveniált problémamagatartás az illegális szerfogyasztás volt, ezt követte gyakoriságban lemaradva a legális szerhasználat, majd a táplálkozás, a mentális-, illetve testi higiéné. A szakmai elvárásokkal, és részben a finanszírozói akarattal szemben csak kis mértékben látszik elmozdulás a javallott integrált prevenciós beavatkozási szemlélet irányába. A 2000-es évek közepétől a források jelentős csökkenése okán a szolgáltatók a korábbi táguló piacon a fennmaradásért kezdtek küzdeni, kapacitásaik jelentősen beszűkültek, illetve tevékenységüket új források irányába csoportosították át. Az előadás röviden foglalkozik a prevenciós beavatkozások társadalmi kontextusaival, a közösségi attitűdökkel, a legális és illegális pszichoaktív szerek problémájával foglalkozó létező, vagy fájdalmasan hiányzó szakpolitikákkal, illetve azzal a szerfogyasztási helyzettel, melyre reagálni kíván. Áttekinti a megelőzési kínálat szemléleti kereteit, definíciós készleteit, szervezeti jellemzőit, a kínálat mintázatát, a programok célkitűzéseinek jellemzőit, és a beavatkozásokra ható finanszírozói akaratok változásait. Színtér- és célcsoport-specifikusan elemzi a megelőzési programok fejlődését. Felvázolja a megelőzési programok akkreditációs kérdéseit és minőségügyi rendszerproblémáit, röviden elemzi az értékelés lehetőségeit és határértékeit. Végül a nemzetközi legjobb gyakorlatok és a hazai programértékelések tapasztalatai alapján ajánlásokat fogalmaz meg. A KÁROS SZENVEDÉLYEK ÉS AZ AGRESSZÍV MAGATARTÁS GLOBALIZÁCIÓJA Tompa Anna Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet, Budapest A civilizáció minden lehetőséget megteremtett arra, hogy az ember a legjobb és leghasznosabb módon kamatoztassa képességeit. A higiénés körülmények optimalizálása, a fertőző betegségek leküzdése és gyógyítása lehetővé tette a várható élettartam megduplázódását. Ugyanakkor a fogyasztás emelkedése új betegségek járványos elterjedéséhez vezetett. Tömegesen jelentek meg a krónikus nem fertőző betegségek, amelyek főleg a magas kalóriafogyasztású országokra váltak jellemzővé. A társadalom egyik legfontosabb működési feltétele az emberek által a történelmi fejlődés során kialakított viselkedési normákhoz történő alkalmazkodás. Ennek jegyében szocializálódnak a gyermekek, tanulják meg azt, hogy miként illeszkedjenek be a család, az óvoda vagy az iskola közösségébe, majd felnőttként a munkamegosztásba. A javak egyenlőtlen elosztása feszültségeket támaszt az emberek és az országok között, ami általánosan emeli az agresszió szintjét. A bűnözés is fokozódik, ami nem kíméli a gyermekeket sem. Egyre több gyermek válik agresszív bűncselekmény, vagy pedofília áldozatává. A világon kb. 800 millió ember éhezik és évente 2,5 millió gyermek hal meg az éhezés és az alacsony kalóriabevitel miatt. A civilizált világ a krónikus nem fertőző betegségekben, depresszióban, kardiovaszkuláris és rákos betegségekben szenved, a fejlődő világban pedig pusztít az AIDS, a TBC és a malária, különösen Afrikában és Ázsiában. Az emberek közötti gazdasági egyenlőtlenségek feszültségekhez, migrációhoz és a bűnözés, az agresszió terjedéséhez vezetnek. A káros szenvedélyek divatja meghozza a maga áldozatait, különösen a fiatalok körében, főleg a dohányzás, drog és az alkoholizmus rohamos terjedése tovább fokozza az agresszív viselkedés globalizációját, amit a médiában látható minták követése súlyosbít, főleg a gyermekek körében. Ezen negatív tendenciák ellen széles társadalmi és szakmai összefogás szükséges, különösen az egészségnevelés terén dolgozó szakemberek körében, hogy képesek legyünk a jövő generációt megvédeni az önpusztító magatartásformák népegészségügyi következményeitől. A fiatalok nem képesek megfelelő megoldásokat találni a társadalmi egyenlőtlenségek feloldására, ezért az önpusztító életformát egyre fiatalabb korban választják. A fejlődő országok fiatalsága még intenzívebben van kitéve a dohányzás és az alkohol terjedésének, mint a fejlett országok fiatalsága, mert a társadalmi védekezés és az oktatás elmaradottabb, mint a fejlett világban. 182 ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

3 TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐK ÉS A SZTEROIDOK Pucsok József Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest Hazai és nemzetközi vizsgálatok igazolták, hogy a forgalomban lévő egyes táplálékkiegészítők anabolikus androgén szteroidokat illetve prohormonokat tartalmazhatnak. A nemzetközi doppingellenőrző laboratórium adatai szerint a szteroidokra pozitív minták 25,8%-a Hollandiából, 22,7%-a Ausztriából, 19,8%-a Angliából és 18,8%-a az Amerikai Egyesült Államokból származott. Gyakran előfordult, hogy a versenysportban alkalmazott táplálékkiegészítők fogyasztása miatt a doppingvizsgálatok során a MOB által tiltott anyagokat találtak a sportolók szervezetében. Kínában 2005-ben a hatóság számos készítményt lefoglalt. A különböző vitamin- és úgynevezett szálkásító készítményekben stanozolol és metandienon hormonszennyezettséget találtak. A legtöbb esetben a táplálékkiegészítőt fogyasztó személy nem tudott a készítmény hormontartalmáról, ugyanis a forgalmazó által kiadott összetételben a tiltott doppinganyag nem volt feltüntetve. Hazai vizsgálataink során előfordult, hogy a rendkívül közkedvelt ATP-pótló kreatinmonohidrát metiltesztoszteront tartalmazott, amit GCMS-vizsgálattal igazoltunk. A versenysport mellett a szteroiddal szennyezett készítményeket nemcsak a sportolók, hanem a fiatal főleg fittness-szalonokban megfordulók is fogyasztják. Számos esetben a 18 év alatti fiatalokat is érinti. A szteroiddal szennyezett készítmények tartós fogyasztása rendkívül veszélyes. A hormonális rendszer zavara mellett számos anyagcsere-problémát és betegséget okozhatnak. EGY ÚJ DROGSTRATÉGIA LEHETSÉGES ALAPELVEI A FIATALOK ATTITŰDJÉNEK VIZSGÁLATA ALAPJÁN Pikó Bettina Szegedi Tudományegyetem, Magatartástudományi Intézet, Szeged Egy hatékony drogprevenciós stratégia az epidemiológiai és magatartáskutatási eredményekre támaszkodik, amelyek tartalmazzák a szükséges elméleti keretet, valamint tükrözik a célcsoport kulturális és társadalmi-gazdasági környezetét. A rizikó- és protektív modell megfelelő koncepcionális alap a célcsoport megismeréséhez. A jelen előadás célja, hogy a 2008-as Szegedi Ifjúságkutatás adatainak felhasználásával bemutassa a középiskolás fiatalok szegmentálását, azaz a célcsoport sajátosságait. Faktor- és klaszteranalízist alkalmazva, külön hangsúlyt fektettünk az egyéni és társas védőfaktorokra és a lelki egészségre. Az egészségmagatartási változók közötti kapcsolatok alapján három faktor különült el: a hedonista, felnőttes magatartás, a drogfogyasztó, kockázatos magatartás és az egészségtudatos magatartás. A szerfogyasztás két különböző faktorban is szerepel, ami arra utal, hogy a drogfogyasztás bár szorosan összefügg egyéb szerfogyasztással motivációjában eltérő mechanizmusok játszhatnak szerepet. Egyes fiataloknál a felnőttes viselkedés része lehet, másoknál azonban kockázatos viselkedéshez, és a lelki egészség zavaraihoz társul. A bevitt változók segítségével a középiskolás populáció három szegmensre oszlott. Az elsőbe olyan kiegyensúlyozott, kompenzáló fiatalok tartoznak, akik élvezik az életet. Jellemzőek rájuk a káros szenvedélyek, de közepes mértékben az egészségtudatosság is. Nem depressziósak, elégedettek az élettel, optimisták, és kapcsolati hálójuk is kiegyensúlyozott: vannak barátaik, és szüleiktől is elég érzelmi támogatást kapnak. A második csoport lelkileg veszélyeztetett, kockázatos magatartású, amihez hozzátartozik a drogfogyasztás. Depressziósak, az életükkel elégedetlenek, hiányzik belőlük az optimizmus, és kevés baráttal rendelkeznek. A harmadik csoportra az egészségtudatosság jellemző, megfelelő társas kapcsolati hálóval rendelkeznek, és lelkileg is kiegyensúlyozottak. A bemutatott modell alkalmas a célcsoport jobb megismerésére, s ezáltal elősegítheti egy hatékony program működtetését. STOP SÓ NEMZETI SÓCSÖKKENTŐ PROGRAM Martos Éva Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest Az utóbbi években számos tudományos bizonyíték született arra vonatkozóan, hogy a magas vérnyomás egyik legfontosabb kockázati tényezője a túlzott sóbevitel. A sófogyasztás mértéke és a vérnyomás között bizonyítottan pozitív összefüggés van mindkét nemnél, minden életkorban. Ez a kapcsolat mind normális, mind magas vérnyomással rendelkezőknél kimutatható. Túlsúlyos, elhízott egyéneken a sófogyasztás növekedésével hatványozottan nő a cardiovascularis kockázat. A hazai felnőtt lakosság sóbevitele több mint háromszorosa a WHO által ajánlott 5 gramm/nap értéknek. A 2009-ben elvégzett országos reprezentatív óvodai táplálkozási felmérés eredményei azt ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

4 jelzik, hogy a sóbevitel már a gyerekeknél jelentős táplálkozás-egészségügyi kockázattal bír, az átlagos sóbevitel 6,9±1,9 g, azaz több mint háromszorosa a korcsoportos ajánlásnak. A sóbevitel nagy része a feldolgozott élelmiszerekből származik, de a közétkeztetésben biztosított ételek is jelentősen hozzájárulnak a lakosság túlzott beviteléhez, sőt az otthoni sózás sem hagyható figyelmen kívül. A sóbevitel 6 g/nappal történő csökkentése esetén a vérnyomás 2 8 Hgmm-es csökkenése révén az agyvérzés okozta halálozásban 24%-os, a szívinfarktus következtében kialakuló halálozásban 18%-os csökkenés figyelhető meg, azaz hatalmas népegészségügyi jelentőséggel bír. Így nem véletlen, hogy az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Igazgatósága Európai sócsökkentő keretprogramot hirdetett a lakosság egészségének javítása érdekében. A keretprogramhoz 21 tagállam mellett hazánk is csatlakozott, vállalva, hogy négy év alatt átlagosan 16%-kal csökkenti a lakosság sóbevitele szempontjából meghatározó élelmiszercsoportok sótartalmát. Az Intézetünk által kidolgozásra került Nemzeti Sócsökkentő Program (STOP SÓ) főbb elemei: (1) Nemzeti szintű helyzetértékelés. (2) A lakosság sóbevitelében jelentős szerepet játszó élelmiszercsoportok kiválasztása, megegyezés a sócsökkentés mértékéről, a reformuláció végrehajtása. (3) Többszintű lakossági felvilágosító kampány a sóbevitel és a magas vérnyomás összefüggésére, az ajánlott sóbevitel mennyiségére és a tudatos vásárlásra koncentrálva. (4) Az érintettek részére információátadás. (5) A javasolt akciók végrehajtása, hatásosságának folyamatos monitorozása és értékelése. Figyelembe véve, hogy hazánkban a hypertonia 2,5 millió embert érint, valamint azt a tényt, hogy a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztika élén, a lakossági sóbevitel csökkentésének, a STOP SÓ program megvalósításának népegészségügyi jelentősége nem kérdéses. AZ EVÉS, MINT SZENVEDÉLY Halmy László Pláton Egészségügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft., Budapest Az evészavarok prevenciója közös lehet az elhízás megelőzésével. A cél nem a testsúly csökkentése, hanem a magatartás megváltoztatása legyen. Az elhízás nagyobb esélyt ad fogyasztótabletták, hashajtó, vízhajtó alkalmazására, mivel az elhízás és a bulimia együtt gyakran fordul elő. A szigorú diétázás evészavart válthat ki, amely elhízásba csaphat át. Mindkét tünet együttes közös célja a súlykontroll, a kontrollált táplálkozás és fizikai aktivitás, valamint a pozitív testkép kialakítása a megfelelő magatartás figyelembevételével. Alapvető fontosságú, hogy célunk hosszú távú változások kitűzése legyen. Az evés- és testképzavarok pszichológiai és orvosi kezelésén túl a probléma megoldása a szociokulturális viszonyok figyelembevételét és megváltoztatását is igényli. A modern élet átalakította étkezési szokásainkat, és a táplálkozás egészséges örömét is olykor elveszi. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a kémia fejlődése táplálékdömpinget hozott létre, amely megszüntette az étel különleges helyét és az étkezés rendjét. A rohanó világban rohanva eszünk egyéni ízektől mentes, előre gyártott ételeket, hogy tovább tudjunk rohanni. Az étel a benzinhez lett hasonló, amely lehetővé teszi a rohanást. Az étel illatát, amely alapvetően kapcsolódik az ízérzéshez, ínyünknek nincs ideje érzékelni a bennünket körülvevő benzingőzben. Évszázadok vagy évmilliók óta meglevő félelmeink az éhségtől arra késztetnek bennünket, hogy az agrárium és az élelmiszeripar többlettermelését eltüntessük magunkban, hogy az a kereskedelmi raktárkészlet helyett testünkben raktározódjék. A globalizáció elérhetetlen súlyú manökeneket, vagy zsírmentes testépítőket mutat be ideálisnak, miközben farizeus módon a következő reklámmal energiagazdag ételek és italok fogyasztására csábít. A táplálkozás nemcsak örömforrás lehet, hanem felemelő élmény is, amely könnyebbé teszi az élet továbbvitelét, a test elviselését és erőt adhat feladataink megoldásához. A DOHÁNYZÁS ELTERJEDTSÉGE A MAGYAR FELNŐTT LAKOSSÁG KÖRÉBEN Tombor Ildikó Eötvös Loránd Tudományegyetem, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, Budapest Tanulmányunkban áttekintjük a magyar felnőtt lakosság körében a dohányzás prevalenciáját becslő országos reprezentatív felméréseket, majd összevetjük ezeket az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról (OLAAP) felmérés eredményeivel. Az adatfelvétel személyes kérdezéssel és önkitöltős módszerrel történt 2710 fős országos reprezentatív mintán. Eredményeink szerint a magyar felnőttek 36,1%-a dohányzik; a férfiak 40,6%-a, míg a nők 31,7%-a. Kockázati tényezőként azonosítható a férfi nem, az alacsonyabb életkor, az alacsonyabb iskolai végzettség, a kedvezőtlen szocioökonómiai státusz és a szülők dohányzása. Eredményeink enyhe mértékű növekedést feltételeznek a dohányzás prevalenciájában, amiért a dohányzás nők körében történt emelkedése felelős. A férfiak esetében stagnálás figyelhető meg. 184 ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

5 A dohányzási szokások alakulásában kitüntetett szerepet játszó tényezők feltárásának nagy gyakorlati relevanciája van. Minél pontosabb kép rajzolódik ki e rizikófaktorok tekintetében, annál célirányosabb prevenciós tevékenység kialakítására nyílik lehetőség. Mára világosan látszik, hogy a megelőzésben kitüntetett figyelemmel kell lenni mind az alacsonyabb iskolai végzettséggel, mind pedig a kedvezőtlenebb szocioökonómiai státusszal rendelkezők rizikócsoportjára. A prevalenciaadatok alapján kirajzolódni látszó növekvő tendencia pedig a női dohányzás kérdéskörére irányítja a figyelmet. Utóbbi vonatkozásában a legfrissebb vizsgálatok a dohányzás magasabb prevalenciáját jelzik a serdülőkorú lányok körében országosan reprezentatív mintán és lokális reprezentatív mintán egyaránt. A nemi különbségek eltűnése vagy a serdülő lányok körében detektálható magasabb prevalencia az ESPAD kutatásokban résztvevő országok 60%-ánál szintén megjelenik, ami a felnőtt populáció vonatkozásában is az általunk jelzett trend az elkövetkező években történő további erősödését vetíti előre. A SZÓRAKOZTATÓIPAR ÉS A PROSTITÚCIÓ SZEREPLŐINEK KÁROS SZENVEDÉLYEI Forrai Judit Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet, Budapest A szórakoztató- és a szexiparon belül a prostituáltak káros szokásairól kevés megbízható adat áll rendelkezésre, annak ellenére, hogy köztudottan több egészséget veszélyeztető faktor rontja amúgy sem stabil egészségi állapotukat. Az egészségre káros, felmerült problémákról a szociológiai módszereken (kérdőív, interjú, önvallomás stb. narratív módszereken) kívül demográfiai adatok, valamint diagnosztikai eljárások is rendelkezésre állnak állításunk bizonyítására. A kapott adatok értékelése után párhuzamot vonhatunk a több kontinensen készült vizsgálatok eredményeivel a prostitúcióban és emberkereskedésben részt vett áldozatok egészségügyi és különböző szerhasználati állapotáról, kiváltó okairól és következményeiről. Prostitúció és az általános egészségi állapotot veszélyeztető betegségek közül a legsúlyosabb az erőszak (fizikai, szexuális) 95%, különösen az emberkereskedelem áldozatai között, a neurológiai (81,25%), urogenitális (69,79%), mozgásszervi (68,75%) és PTS-szindróma (68%) jelenléte. A drogfogyasztás fokozottan fordul elő az átlagos szerfogyasztókhoz képest, de kiemelt helyen szerepel a drogfogyasztás a fiatalkorú prostituáltaknál, különösen azoknál, akik előzőleg csellengő, csavargó fedél nélküliként éltek, de az utcai prostituáltaknál is gyakrabban fordul elő, mint a magasabb fizetési kategóriába tartozó szexuális szolgáltatónál. Kemény drogokat inkább a férfi prostituáltak fogyasztanak, a női prostituáltak, különösen, akik futtatóval dolgoznak, ritkán szoknak rá a kemény drogokra. Alkohol- és dohányfogyasztásuk az átlagpopulációhoz képest jóval nagyobb mértékű, nembeli különbség fedezhető fel a mértékében: a nők 87%-ban és a férfi prostituáltak 73%-ban dohányoznak. A szerencsejáték-szenvedély szocio-demográfiai háttérben a felbomlott család, az anya elvesztése, korai halálozása játszik nagy szerepet, valamint a fizikai és szexuális bántalmazás, kemény alkoholfogyasztás. A patológiás játékszenvedélyt állandóan generálja a szerencsejáték folyamán felhalmozott adósságállomány, amelyet szexmunkával próbálnak kiegyenlíteni. Míg a prostitúciós problémákat ill. hatásukat általában társadalmi szinten vizsgálják, addig ezek a vizsgálatok a prostituált fizikai és mentális állapotának rohamos romlására mutatnak rá, amellyel az egészségügyi ellátásnak foglalkozni kell. Az ártalomcsökkentés és segítség nemzetközi határozatok szerint hajtandó végre. Ám a valóságban mint tudjuk még várat magára az intézkedések realizálása. SZEMÉLYISÉG FÜGGŐSÉG Baraczka Krisztina Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, Budapest Az Európai Unió adatai szerint a kábítószer-használat terjedése 2006-ban megállt, a függők számára vonatkozóan pontos adatok nincsenek. Hazai (2003-as) adataink szerint a szerek közül legelterjedtebb az alkohol, a nikotin és nyugtató használata. A kábítószereket illetően hazánk európai viszonylatban a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, ahol a kokainfogyasztás mutat kissé emelkedő tendenciát ben a 2003-ban elindított prevenciós stratégiai program lejárt. A függőség a BNO-10 meghatározása szerint a viselkedés, kognitív funkciók és fiziológiás jelenségek meghatározott együttese, mely ismételt használatot követően alakulhat ki. Az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele szerint elmeorvos szakértői szempontból drogfüggőnek az a személy tekinthető, aki a drog szedését előnyben részesíti minden más aktivitással szemben. Ennek megállapításához szükséges az életvezetési adatok feltérképezése, a személyiségtulajdonságok és a függőség kialakulásához vezető folyamatok részletes elemzése. Jelenlegi genetikai ismereteink szerint egyes géndefektusok esetlegesen szerepet ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

6 játszhatnak a függőség kialakulásában. Az addikció kialakulásában döntő jelentőségű a személyt érő külső hatások együttese és az egyén erre kondicionált viselkedése, a személyiség alakulása. A prevencióban eddig alapvető szerepet játszott a pedagógiai-szociológiai munka, míg az addiktológia (pszichiátria) a már kialakult szerfüggőség gyógyításával foglalkozott. Pszichiátriai szempontból veszélyeztetettnek tekinthető a szellemi fejlődésében enyhén visszamaradott, hiperkinetikus, konfliktusokba keveredő gyermek, akinél a frusztrációtűrő képesség, a konfliktusmegoldó készség alulfejlettsége, az indulati kontroll lazasága tapasztalható. Ezek a személyiségvonások már a kisgyermekkorban, a családban is észrevehetőek, tehát a gyermekorvosi ellátás során felszínre kell, hogy kerüljenek. A későbbiekben, amikor óvodai-iskolai közösségbe kerül a gyermek, a deviancia már rendszerint nyilvánvaló, kezelésükbe az iskolaorvosi-pszichológusi hálózat, nevelési tanácsadók hatékonyabban bekapcsolódnak, de a stigmatizáció elkerülése céljából csak a kirívó esetek kerülnek a pszichiátria látókörébe éves korra azonban a személyiség struktúrája már olyan károsodást mutat, melynek korrekciója a későbbiekben éveket vehet igénybe, és szerény eredményekkel kecsegtet. Hiány mutatkozik abban is, hogy a gyermek folyamatos követése csak kevés esetben (általában speciális nevelési igényű intézményekben) történik meg. A pszichiátriai szempontból deviáns fejlődésű egyén jellemző tulajdonságai közé tartozik, hogy a szociális normákkal szemben opponál, önös érdekeit (személyes jóllétét) mindenek előtt érvényesíteni akarja, a következményekkel nem számol. Felmerülő problémái megoldásában elhárító a magatartása, tehát a számára jónak tűnő szerhasználat felé tolódik. Ebben is keresi a számára legmegfelelőbb megoldást, tehát rendszerint többféle szer kerül kipróbálásra, vagy a későbbiekben alakul ki függőség. Amennyiben kriminális cselekmény miatt kerül látótérbe, ismételten a tőle megszokott módon keresi a megoldást, tehát azokban az esetekben is, amikor a betegség szintjét nem éri el a személyiség torzulása, a Be 267. paragrafusa alapján igyekszik a várható büntetést elkerülni. A szerfüggőség kialakulásának megelőzésében a pedagógus pszichológus pszichiáter szociális munkás együttműködése szükséges. A prevenció hatékonyságát fokozná, ha a mentálhigiénés szempontok nagyobb hangsúlyt kapnának, a (gyermek)pszichiátriai és pedagógiai együttműködés hatékonyabbá válna. ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐK ÉS TESTTÖMEGCSÖKKENTÉS ÍGÉRETEK, REMÉNYEK ÉS A VALÓSÁG Lugasi Andrea Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest Napjainkban az elhízás világszerte, így hazánkban is járványszerű méreteket ölt. Az elhízott emberek nagy része bármit megtenne a fogyás érdekében, és ezt a különböző alternatív megoldásokat kínáló, kevéssé képzett gyógyítók ki is használják. Sok esetben a testsúly csökkentését célzó személyes aktivitás legtöbbször egy-egy, rendkívüli mértékű fogyást előidéző csodakapszula beszedésében ki is merül. A kérdés azonban az, hogy vajon remélhető-e a gyors fogyás ezektől a termékektől, és vajon biztonságos-e az alkalmazásuk. E termékek az étrend-kiegészítők közé tartoznak. Az étrend-kiegészítők a vonatkozó, harmonizált EU-szabályozásnak megfelelően előzetes engedélyezés és kockázatbecslés nélkül kerülhetnek a piacra, kizárólag a piacra helyezésről kell értesíteni az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet (OÉTI). Az étrend-kiegészítők olyan élelmiszerek, melyek koncentráltan tartalmaznak táplálkozási, vagy élettani szempontból fontos anyagokat, és ezek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják. A hazánknak az EU-hoz történt csatlakozása óta eltelt hat évben több mint ötezer-ötszáz terméket jelentettek be, melyekben az aktív összetevők száma meghaladja az ezret. Számos izolált hatóanyag, növényi kivonat esetében a gyártó a terméket fogyókúrára, vagy testtömeg-csökkentő célra javasolja. E hatóanyagok, feltételezett, ill. részben igazolt biokémia mechanizmusuk szerint az alábbi csoportokba sorolhatók: az energiaháztartás módosítása, pl. szinefrin a keserű narancs (Citrus aurentium) terméshéjából, koffein kávébabból, guarana (Paullinia cupana) magból, egyéb alkaloidok maté (Ilex paraguariensis) levélből, telítettség-érzés előidézése, pl. élelmi rostok gabonákból, galaktomannán guár (Cyamopsis tetragonolobus) magból, psyllium/útifű (Plantago ovata) maghéj, zsírfelszívódás gátlása, pl. kitozán rákpáncélból, fokozott zsíroxidáció, csökkent zsírsavszintézis, pl. L-karnitin, hidroxi-citromsav Garcinia cambogia termésből, zöldteakivonat, konjugált linolsav, a szénhidrát-metabolizmus módosítása, pl. króm, ginzeng, a fokozott emésztés elősegítése, pl. papain és egyéb, növényi eredetű emésztőenzimek, vízhajtás, pl. koffein, gyermekláncfű (Taraxacum officinale), medveszőlő (Arctostaphylus uva-ursi), hashajtás, pl. szenna (Cassia angustifolia). Figyelemmel az OÉTI-hez bejelentett termékekre, összesen több mint 700 étrend-kiegészítő nevében jelennek meg a fenti összetevők önmagukban, egymással, ill. egyéb hatóanyagokkal kombinálva. Legnagyobb számban az L-karnitin és ginzeng fordul elő, majd csökkenő gyakorisági sorrendben a zöldtea-kivonat, a koffein/gaurana/ maté-kivonatok, króm, növényi eredetű emésztő enzimek, hidroxi-citromsav/garcinia-kivonat, konjugált linolsav, 186 ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

7 kitozán, psyllium, és néhány termék szinefrin/citrus aurentium-kivonattal, guárgumival és egyebekkel. A legtöbb említett összetevő hatásossága tudományos igényességgel kivitelezett klinikai vizsgálatok során nem nyert bizonyítást. Mindezek ellenére a termékek hatásaival kapcsolatos kommunikáció meglehetősen intenzív Európa-szerte, miközben a vonatkozó jogszabály szigorúan tiltja a testtömegmértékre történő utalást. Elhízottak, túlsúlyosak számára a termékek kecsegtető lehetőséget jelentenek, de jelenleg nem rendelkezünk egy olyan tudományos vizsgálati eredménnyel sem, mely hitelt érdemlően bizonyítaná, hogy e hatóanyagok önmagukban történő fogyasztása, a megfelelő étrend és fizikai aktivitás mellőzésével, hatásos lehet a testtömegcsökkentésben, ill. az esetlegesen elért kisebb testtömeg megtartásában. BUDAPESTI ÓVODÁSOK PASSZÍV DOHÁNYZÁSI PREVALENCIÁJA 2009 Végh Erzsébet, Jacsó Györgyné, Gálné Seres Mária ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete, Budapest A passzív dohányzás fontos népegészségügyi probléma. Irodalmi adatokból ismert, hogy a dohányzás kapcsán keletkező főfüst kevesebb károsító anyagot tartalmaz, mint a mellékfüst, amelyet a nemdohányzó kénytelen elviselni a dohányos társaságában. A dohányfüst több mint 4000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek túlnyomó része toxikus, míg 40 egyenesen rákkeltő; ezeket a dohányos mellett a hozzátartozói is belélegzik. Magyarországon a felnőtt lakosság körében a dohányzási prevalencia rendkívül magas, 1999-ben a fiatal lányoknál 29,9% volt. A dohányélvező fiatalok életkora évről évre alacsonyabb. Nő a dohányzó lányok száma. Az ESPAD*-2003 vizsgálat lányoknál növekedést mutat a dohányzás előfordulását illetően (a napi dohányosok aránya az évi 29,9%-ról 34,9%-ra nőtt). Az 1999/2000. évi felmérésünk szerint a fővárosi óvodások 39,6 százaléka passzív dohányos és a családok 50,5 százalékában található dohányzó személy. A dohányzó családokban kisgyermekük jelenlétében rendszeresen 29,7%-ban, alkalmanként 47,8%-ban dohányoznak. A gyermek jelenlétében dohányzó családokban a gyerekek 49%-a naponta 6 10 db cigaretta füstjét kénytelen beszívni, 21,2%-uk db cigarettáét, 11,5%-uk pedig 21 db cigarettánál is többét. Szabadnapokon a gyermekek 21,5%-a napi 20-nál is több cigaretta füstjét szívja be. Keresztmetszeti vizsgálat keretében a budapesti óvodások passzív dohányzási prevalenciáját mértük fel a budapesti óvodákban 2009 tavaszán. Ebben a felmérésben az évi vizsgálatunkat ismételtük meg, abból a célból, hogy megtudjuk, milyen társadalmi hatása lett az évben bevezetett Nemdohányzók védelméről szóló törvénynek az eltelt 10 év kapcsán. Szerettük volna megtudni, hogyan alakult az elmúlt évtizedben a budapesti óvodáskorú gyermekek passzív dohányzási prevalenciája. Feltételezzük, hogy a fővárosi óvodások dohányzási prevalenciája 10 év múltán nem csökkent, de az is lehet, hogy (a dohányipar sikeres promóciója következtében is) még inkább nőtt. Két lépcsőben, a főváros valamennyi óvodájából random módon kiválasztottunk 1015 gyermeket, 45 óvodai csoportot. A kiválasztott csoportban valamennyi gyermek szülőjét megkérdeztük (kérdőív) dohányzási szokásairól, valamint gyermeke előző évi óvodai hiányzási napjairól, illetve a betegségben eltöltött napokról. Előadásunkban a 2009-es felmérés eredményeit kívánjuk bemutatni. IN VINO VERITAS TANULMÁNY A KULTURÁLT, EGÉSZSÉGES BORFOGYASZTÁSÉRT Héthelyi B. Éva, Szarka Szabolcs, Lemberkovics Éva, Szőke Éva Semmelweis Egyetem, Farmakognózia Intézet, Budapest Ismert, fontos szerepe van a bornak: a kánai menyegzőn bemutatott csodatételnek a vízből borrá változtatás misztériuma, illetve az utolsó vacsorán felszolgált bornak, mint Krisztus vérének szimbóluma, aki mondván a tanítványoknak: Egyétek és igyátok ezt, mert ez az én vérem, mely értetek ontaték, és ezt cselekedjétek az én emlékezetemre, amely szertartás 2000 év óta is a katolikus szentmise, a szentáldozás része. Napjainkban is a családi és társadalmi események, gasztronómiai élvezetek fontos szereplője a bor, amely kulturált körülmények között fogyasztva élvezetessé teheti ünnepnapjainkat, és egészségessé étkezési szokásainkat. A Francia paradoxon egyértelműen igazolja az orvostudomány területén, hogy a napi 1 2 pohár, azaz mértékletes borfogyasztás megelőzheti a kardiovaszkuláris események kialakulását. Részben a rezveratrol jelenlétét tartják szükségesnek a vörösborban, részben más biológiailag aktív komponensek antioxidáns hatását tartják fontosnak. Célunk volt a híres magyar tájjellegű bortípusok illat-, egyben illóanyag-tartalmát SPME-GC/MS módszerrel kielemezni. Minőségi vörösborok, több és ismert pincéből származó Egri Bikavér, eltérő helyről származó Zweigelt, Cabernet Sauvignon és Kékfrankos 1-1 ml borminta gázkromatográfiás (GC) és tömegspektrometriás (MS) vizsgálatát végeztük el a SE Farmakognózia Intézet AGILENT 6890/AGILENT 5973 Network Mass Selective Detector GC/ ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

8 MS készülékén, amely CombiPAL automata mintaelőkészítő, mintaadagoló SPME (szilárd fázisú mikroextrakciós) rendszerrel van ellátva. E módszer segítségével a borminták illatanyagát abszorbeáltatjuk a Fíber-re majd azt automatikusan áthelyezve az injekciós blokkba, 250 o C-on deszorbeáltatva az illékony komponenseket, a szokásos módon GC/MS módszerrel határozzuk meg kémiai karakterüket. Az Egri Bikavér borok jellemző illó komponense a propilénglikol (9,9 17,2%), feniletilalkohol (26,6 42,9%), dietilszukcinát (27,5 45,6%) főkomponensként. Azonosítottuk még hexilalkohol, viniléter, etilkapronát, etilszorbát, etiloktanon, etildekanoát komponenseit is 0,4-3,6%-ban. Glicerint egy egri pince borában mutattunk ki nagy mennyiségben. Zweigelt borok összetételére a propilénglikol (2,7-13,9%), etilszorbát (5,2-15,3%), feniletilalkohol (29,3-29,7%) és dietilszukcinát (24,7-35,7%) komponensek a jellemzők. Különbséget találtunk a Cabernet Sauvignon borok illókomponensei összetételében is, bár ott is a feniletilalkohol (32,4-35,2%) és dietilszukcinát (25,3 53,7%) volt a fő összetevő. Az Alföldi Kékfrankos és Villányi (Bock) Kékfrankos borok 7,4-10,9% propilénglikol, 2,1 2,6% hexilalkohol, 19,6-30,6% feniletilalkohol és 55,6-66,9% dietilszukcinát tartalommal rendelkeznek. Vizsgálatainkkal igazoltuk a nemes vörösborok illó komponenseinek összetételét, azok %-os megoszlását SPME-GC/MS módszerrel. Megállapítottuk, hogy az Egri Bikavér, a Zweigelt, a Cabernet Sauvignon és Kékfrankos borok típusra jellemző kémiai karakterrel rendelkeznek. Ezek az illatanyagok a bor tannin-, nyomelem- és savtartalmával együtt hozzájárulnak ahhoz, hogy a mérsékelt borfogyasztás kedvezően befolyásolja az általános közérzetet, javítsa az emésztést és serkentse a vérkeringést. A vörösborok antioxidáns kapacitása, szabadgyökfogó (scavenger) hatása, ezáltal a plakkok képződését gátló tulajdonsága bizonyított. A DOHÁNYZÁS MINT LEGGYAKORIBB EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ MAGATARTÁSFORMA HATÁSA A KORASZÜLÉSEK KIALAKULÁSÁRA ÉS A GYERMEKEK EGÉSZSÉGÉRE Fogarasi-Grenczer Andrea, Balázs Péter, Rákóczi Ildikó Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Családgondozási Módszertani Tanszék, Budapest Magyarországon a koraszülés népbetegség. A koraszülés okai, amennyiben azt anyai megbetegedések vagy magzati rendellenességek idézik elő, viszonylag könnyen meghatározhatók, ugyanakkor éppen ezen okok miatt a megelőzésük gyakran nehézségekbe ütközik. Az esetek egyre nagyobb részében tapasztalunk azonban egy komplex, multifaktoriális hatások következtében létrejövő állapotot, melyet általában az alacsony szociális helyzettel, iskolázottsággal, az ezt meghatározó foglalkoztatottsági szinttel, gazdasági státusszal hozunk összefüggésbe. Várandós anyák körében a leggyakoribb egészségkárosító magatartásforma a dohányzás, mely összeadódva az előbb említett hátrányos élethelyzetből adódó stressz-állapottal, hatást gyakorol a várandós anyák fiziológiai állapotára és a magzatra. Kutatásunk során két megye (Vas, Szabolcs-Szatmár-Bereg) koraszülésen átesett édesanyáit vizsgáltuk. Összegyűjtöttük az anyák és csecsemőik medikális adatait, valamint ugyanezen anyákkal strukturált interjút készítettünk annak megállapítására, hogy milyen okok következtében jöhetett létre a koraszülés. A koraszülések hátterében a szakirodalmak alapján gyakran medikális okok állnak, vizsgálatunkból mégis az derült ki, hogy az esetek több mint felében nincsen kézzel fogható anyai megbetegedés, viszont megtalálható több pszicho-szociális ok, köztük egészségkárosító magatartásformák. Megállapítottuk, hogy a koraszülésen átesett anyák közül Vas megyében 24% dohányzott rendszeresen a várandósság időszakában, Szabolcsban az anyák 47%-a. Ennél jóval több a várandósság előtt rendszeresen dohányzó nők aránya. A várandós édesanyákkal együtt élő társak az esetek 50%-ában rendszeresen dohányoznak. A környezetből eredő dohányfüst-ártalom is jelentős (55 71% a két megyében). Megállapítottuk, hogy a dohányzó várandósok esetén csökken a napi friss zöldség-, gyümölcs- és tejtermékfogyasztás, valamint az étkezés rendszeressége, ugyanakkor duplájára nő a koffeintartalmú italok fogyasztása ebben a csoportban. Dohányzó várandósok esetén néhány betegség, köztük az anémia előfordulása is magasabb. A dohányzás káros hatásai megmutatkoznak a gyermekekkel kapcsolatban is. Szabolcsban a koraszülöttek 24%-a IUGR (sorvadt) csecsemő! Vas megyében ez az arány csak 4%, viszont jóval kevesebb anya dohányzott és több volt az egyéb medikális kórkép. A megszületéskori testtömeg-átlagokra hatást gyakorol a dohányzás. Mindkét megyében kimutathatóan alacsonyabb a gyermekek születési testtömege, a megszületéskor mért 1 és 5 perces Apgar-érték, ha az anya várandósság alatt rendszeresen dohányzott. Dohányzó anyák esetén nagyobb a méhlepénnyel összefüggő rendellenességek aránya, kétszeresére nő a tüdőbetegségek előfordulása a csecsemők körében. Igaz, hogy a koraszülöttek immunrendszere általában éretlenebbül működik, de a dohányzó anyák gyermekeinél ez gyakrabban fordult elő. Kutatásaink eredményei bebizonyították, hogy a várandósság előtti és alatti életmód meghatározó lehet a terhesség kiviselése szempontjából, ugyanakkor a koraszülések megelőzése csak a megfelelő gazdasági, társadalmi támogatással lehet eredményes, és újfajta megközelítést kíván az egészség-fejlesztés területén dolgozó kollégáktól. 188 ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

9 A MARIHUÁNA ÉS RETROVÍRUS EGYÜTTES KÁROS HATÁSA A TERMÉSZETES ÖLŐSEJTEKRE Ongrádi József, Specter S, Friedman H Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet, Budapest Számos esetben a HIV-fertőzéshez vezető magatartás összefüggésbe hozható kábítószerek használatával. Fertőzött egyének körében is folytatódik kábítószerek használata. Utóbbiak szomatikus hatásai aránylag kevéssé ismertek. A marihuána káros hatásai között jelentős az immunszuppresszió is, főleg a természetes ölősejtek aktivitásának gátlása. A HIV-fertőzés korai szakaszában éppen ezek a sejtek a védekezés legfontosabb elemei. Ezért vizsgáltuk az AIDS egyik egérmodelljében retrovírusok és a marihuána együttes hatását a természetes ölősejtek aktivitására. A Friend-leukémia víruskomplex (FLC) tagjai (defektív lépfókusz-képző vírus /SFFV/ és segítő Rowson-Parr vírus /RPV/) egyes egértörzsekben előbb az emberi AIDS lefolyására emlékeztető elváltozásokat, majd leukémiát okoznak. Leukémia iránt fogékony BALB/c és ennek ellenálló C57BL/6 egerekben a fenti vírusokkal történt oltást követő napokban a lépükből nyert természetes ölősejteket a marihuána aktív komponensének, a tetrahydro-cannabinolnak (THC) különböző hígításaival inkubáltuk, majd Yac-1 célsejtekkel kevertük 4 24 óráig, végül az utóbbiakból felszabaduló 51 Cr aktivitását mértük 4, 18 illetve 24 órás inkubálást követően. Megállapítottuk, hogy az ölősejtek aktivitását kevés THC (1,0 2,5 μg/ml) fertőzetlen BALB/c egerek esetében kissé fokozta, C57BL/6 egerekben nem módosította, míg nagyobb töménységű (5,0 10,0 μg/ml) THC BALB/c egerekben exponenciálisan, C57BL/6 egerekben töménység-függően csökkentette. Az FLC és RPV először fokozta, majd csökkentette az ölősejtek tevékenységét. A THC és a retrovírusok együttes hatásában a marihuána gátló szerepe az elsődleges, és a retrovírusokéval additív jellegű. A THC hatásidejével párhuzamos a természetes ölősejtek aktivitásának kimerülése. Az eltérő egértörzsek genetikai adottságai, amelyek az endotoxin-rezisztenciát is meghatározzák, jelentősen befolyásolják a THC hatáserősségét. Hasonlóképpen, emberi AIDS során a genetikai adottságoktól függően a krónikus marihuána-élvezet felgyorsíthatja az immunszuppresszió kialakulását és a betegség lefolyását. A DOHÁNYZÁS, MINT A LAKOSSÁGI MUTAGÉN TERHELÉS EGYIK TÉNYEZŐJE Major Jenő Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest Lassan szomorú közhely, hogy Magyarország évtizedek óta vezető helyen van az ENSZ daganatos halálozásra vonatkozó világstatisztikáiban. A férfiak körében a tüdőrákok a vezető daganatos halálokok, amelyek incidenciája párhuzamos növekedést mutat az egy főre számolt cigarettafogyasztással. A nők körében, kisebb esetszámmal, de teljesen párhuzamos tendencia mutatkozik. A tüdőrák-incidencia visszaszorítása a lakosság életkilátásainak lényeges javulását jelentené, ezért népegészségügyi jelentőségű. A kóroki tényezők közül kiemelt szerepe van a dohányzás, elsődlegesen a cigarettázás, másodlagosan a pipázás, és kisebb mértékben a bagórágás során képződő mutagén karcinogén vegyületeknek, mint környezeti tényezőknek. A dohány és a papír tökéletlen égése során mind a füstben, mind a kátrányban, illetve az égéstermékek metabolizmusa következtében is, nagyszámú elsődleges és másodlagos mutagén vegyület képződik: nitrózaminok, policiklusos és monociklusos aromás szénhidrogének, alkiláló ágensek, illetve reaktív oxigéngyököket hordozó molekulák, amelyek támadáspontja minden esetben maga a DNS. Mutagén hatás esetén a sztochasztikus dózis-hatás összefüggések érvényesek, tehát a dohányzásból eredő mutagén expozíciónak sincs biztonságos dózisa. Ezért alapvetően fontos a dohányzás, mint környezeti mutagén tényező késői toxikus (géntoxikus) hatásainak igazolása. A dohányzás-eredetű mutagén expozíció kimutatható hatásait hazánkban is több munkacsoport vizsgálta, mind a DNS-hez kötődő ún. adduktok, mind a lánctörésekből, vagy bázismódosulásokból eredő kromoszómatörések, illetve a javító (repair) mechanizmusok kialakulásának kimutatásával. Saját laboratóriumunk vizsgálatai is igazolták, hogy a dohányzás emeli a DNS-repairre visszavezethető testvérkromatid-kicserélődés (SCE), illetve a kromoszómaaberráció (CA) gyakoriságát a nemdohányzókhoz képest, mind a foglalkozási expozíciókban, mind a munkahelyi daganatkeltőkkel nem exponált (kontroll) lakosságban. Sajnos a rendelkezésre álló módszerek sokszor nem eléggé érzékenyek a környezeti expozíciók és a dohányzás, mint módosító tényező hatásainak szétválasztására, ezért a tudomány nem tudja egyértelműen bebizonyítani a dohányzás környezeti mutagén hatását. Ennek hiányában azonban a dohányzással összefüggő daganatok kialakulásának megelőzése is nehezebb, annak ellenére, hogy az itt is szükséges elsődleges megelőzés alkalmazásával a kóroki tényezők kiküszöbölése, azaz a dohányzás visszaszorítása lenne a legegyszerűbb és egyben a leghatékonyabb megoldás. Annak ellenére, hogy a kórokok egyértelműen vegyi eredetű környezeti mutagén hatások, a dohányzás, mint életmóddal összefüggő expozíciós forrás nem tartozik sem a hazai, sem az európai közösségi kémiai biztonsági szabályozás hatálya alá, így adminisztratív eszközökkel csak a dohányzási lehetőségek korlátozására szorítkozhatunk. Aggasztó jelenség továbbá, hogy a dohányzás, mint mutagén expozíció egyre fiatalabb, tehát védtelenebb korban kezdődik. Ezért van kiemelt jelentősége a minél fiatalabb korban elkezdett és hiteles egészségnevelésnek, mint a megelőzés jelenleg elérhető egyetlen hatékony eszközének. ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

10 A CITOGENETIKAI MONITOR SZEREPE A RÁKMEGELŐZÉSBEN, MUNKAHELY ÉS ÉLETMÓD HATÁSA A GÉN- ÉS IMMUNTOXIKOLÓGIAI PARAMÉTEREKRE Biró Anna 1, Major Jenő 1, Jakab Mátyás 1, Tompa Anna 1,2 1 Országos Kémiai Biztonsági Intézet, 2 SE Közegészségtani Intézet, Budapest A környezeti, munkahelyi rákkeltők DNS-károsodásokat, kromoszóma-rendellenességeket és mutációkat okozhatnak, amelyek előrejelzik a daganatok kialakulásának veszélyét. Ilyenkor a beavatkozás két oldalról lehetséges. Egyrészt igyekszünk a kiváltó ágenst a környezetből eltávolítani (primer prevenció), másrészt a szomatikus mutációk eliminációját elősegítjük (kemoprevenció). A kemoprevenció elősegíti az apoptózist, fokozza a DNS-repair enzimek aktivitását, vagy a mutagén metabolitok eliminálását, pl. antioxidánsok segítségével. A jelen poszteren azokról a kutatásokról számolunk be, amit különböző munkahelyi ártalmaknak kitett csoportok gén- és immuntoxikológiai elemzése kapcsán nyertünk, és amely adatok azt mutatják, hogy az aktív prevenció bevezetése a biomarkerek ismeretében hatásos lehet. Három, különböző munkahelyi ártalomnak kitett csoport követéses monitorozását végeztük el, citosztatikum-exponált kórházi dolgozók (500 fő), kőolajipari munkások (85 fő), ill. aszfaltipari munkások (89 fő) körében. Az adatokat korban, nemben egyeztetett, nem exponált kontroll csoportokhoz viszonyítottuk. A vizsgálatok során a komplex klinikai laboratóriumi vizsgálatok mellett részletes anamnézist vettünk föl. Genotoxikológiai vizsgálatainkat perifériás limfocitákból végeztük, a végpontok a következők voltak: szerkezeti és számbeli kromoszómaaberrációk (CA), testvérkromatid-kicserélődés (sister chromatid exchange, SCE) és HPRT-pontmutációk gyakorisága, UV-indukált DNS-repair szintézis. Áramlási citofluorimetriás mérések: limfocita S-fázis és apoptózis bróm-dezoxiuridint (BrdU) beépített sejtekből, limfociták alcsoportjai és aktiváltsága immunfenotipizálással, a leukociták oxigénfüggő ölőképessége az aktiváció során termelődő reaktív oxigénintermedierek (ROI) mérésével. A citosztatikumokkal exponáltak körében egyértelműen igazolható volt a munkakörülmények, illetve a munkavédelem összefüggése a kromoszómaaberráció-gyakoriságok csoportátlagának változásával. A csoportban a vashiányos anémia, a pajzsmirigybetegségek halmozódása és a limfociták aktiváltságának csökkenése összefüggésbe hozható a munkahelyi expozícióval. Önkéntes alapon a vashiányos anémiában szenvedő donorok Humetta kapszulát szedtek 3 hónapig. Az oxidatív stresszre visszavezethető genotoxikus károsodások gyakorisága csökkent, illetve a vashiány mértéke jelentős javulást mutatott. Az észlelt géntoxikológiai javulásokat a munkakörülmények elrendelt javítása, valamint a kemoprevencióra használt antioxidáns készítmény együttes hatásának tulajdonítjuk. Olaj- és aszfaltipari munkások követéses vizsgálata során megállapítottuk, hogy a kromoszómaaberrációk és a testvérkromatid-kicserélődés az expozíció mértékével arányosan emelkedett, majd a körülmények javulását követően, némi időeltolódással a kromoszóma-rendellenességek száma csökkent. A vizsgálatok igazolták, hogy a jelenleg alkalmazott, alacsony PAH-tartalmú aszfaltok genotoxikus hatása a ma használt technológiák mellett minimális. A citosztatikum-exponáltakkal ellentétben a benzolexponáltaknál és az aszfaltipari munkásoknál megfigyelhető, hogy az aktivált T- és B-limfociták aránya emelkedett a kontroll csoporthoz viszonyítva. Követéses vizsgálataink jól mutatják, hogy a több-végpontos humán geno- és immuntoxikológiai monitor időben képes jelezni a limfocitákon bekövetkező szomatikus génkárosodásokat, segítségével az exponáltak, így pl. a kórházi nővérek egészségromlása előre jelezhető, amivel megteremtődik a célzott beavatkozás lehetősége, még a klinikai tünetek megjelenése előtt. Támogatás: NKFP-1/B-047/2004 sz. Széchenyi pályázat A DOHÁNYFÜST TOXIKUS HATÁSÁNAK MÉRSÉKLÉSE IN VITRO VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Kocsis Zsuzsanna, Marcsek Zoltán, Deák Veronika, Gyimesi Zsófia, Tompa Anna Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest A dohányzás tehető felelőssé a rákos megbetegedések 25-, a szív- és az érrendszeri megbetegedések 30 40%- áért. A dohányfüst mintegy 4000 különböző vegyületet tartalmaz, amelyből közel 30 rákkeltő. A dohányfüsttel közvetlenül érintkező sejtekben és szövetekben keletkező reaktív szabadgyökök fokozzák az oxidatív stresszt, azaz hozzájárulnak a redoxhomeosztázis felborulásához, oxidatív károsodást, öregedést, megváltozott funkciót, nekrózist, apoptózist vagy sejtproliferációt okozhatnak. A dohányzás ezen kívül az immunrendszer gyengítése által a szervezet valamennyi életműködését károsan befolyásolja. A dohányzás az emberek számára egyben kadmiumterhelést is jelent. A kadmium egy mérgező nehézfém, a zsírszövetben raktározódik, és képes helyettesíteni az esszenciális cinket, ami által krónikus toxicitást okoz. A dohányfüstben előforduló másik káros anyag a formaldehid mutagén, karcinogén, ugyanakkor a fundamentális biotranszformációs hidroximetil-csoport átvitel nélkülözhetetlen vegyülete. A formaldehid hat a sejtproliferációra, valamint az apoptózisra, hangyasavvá alakulva azonban növeli a szervezet savasságát. Kemoprevencióra alkalmas antioxidáns hatású, scavenger vegyületek 190 ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

11 vizsgálata a dohányfüstben lévő toxikus anyagok hatásainak kompenzálására. Potenciális kemopreventív anyagként a resveratrolt, a glutationt és a selenort vizsgáltuk. A resveratrol (3,4,5-trihidroxistilben) fitoösztrogén, bizonyos növényekben, pl. szőlőben előforduló telítetlen kötéséket tartalmazó polifenol. MTT-assay; antioxidáns vizsgálat kemilumineszcenciás módszerrel, Diachem kittel; ösztrogénreceptor-aktivitásmérés rt-pcr módszerrel. Vizsgálatainkban a prevenciós céllal vizsgált resveratrol dózisfüggő módon emelte a HepG2 sejtek antioxidáns kapacitását, valamint sejtmentes rendszerben hasonló módon nőtt gyökfogó kapacitása, valamint szignifikáns mértékben emelte az MCF7 sejtek ösztrogénreceptor-aktivitását. A resveratrol antioxidáns hatását HepG2 sejtes és szabadgyök scavenger hatását sejtmentes rendszerben vizsgáltuk. A dohányfüstben található egyik káros anyag, a kadmium citotoxicitását szignifikáns mértékben csökkentette a Resv, a glutation és a selenor. Kísérleti rendszerünkben a kadmium az MCF7 sejtekben csökkentette az ösztradiol hatását, valamint kimutattuk, hogy a kadmium önmagában is rendelkezik ösztrogénreceptor-indukáló tulajdonsággal, xenoösztrogén hatású, toxikus nehézfém. Továbbá a kadmium az intracelluláris glutationszint csökkentésével fokozta a reaktív oxigéngyökök károsító hatását, amit a sejtekhez adott glutationnal sikerült kompenzálni. A dohányfüstben található másik káros anyag, a formaldehid alacsony, 1 nm 10 μm-os dózistartományban emelte az ösztrogénreceptor-pozitív sejtek proliferációját. A Resv szignifikáns mértékben csökkentette a formaldehid citotoxicitását ER+ HepG2 és MCF7 sejtekben. A Resv természetes formaldehid scavanger vegyületként csökkentheti a dohányfüst egészségkárosító hatását, preventív szerepe lehet a dohányzás okozta káros folyamatok visszafordításában is. Az in vitro sejt-modell rendszerben kapott eredményeink arra engednek következtetni, hogy a resveratrolt, a selenort és a glutationt hatékonyan lehetne alkalmazni dohányfüst okozta toxicitás kivédésére. A DOHÁNYZÁS HATÁSA AZ IMMUNREAKTIVITÁSRA Fodor Zoltán 1, Biró Anna 1, Tompa Anna 1,2 1 Országos Kémiai Biztonsági Intézet, 2 SE Közegészségtani Intézet, Budapest Az Országos Kémiai Biztonsági Intézetben a dolgozók egészségvédelme érdekében évekkel ezelőtt megkezdtük az immunológiai állapot felmérését, ill. esetleges immuntoxikus hatások vizsgálatát. A jelen vizsgálatban foglalkozásuk során nem exponált személyek körében végzett immuntoxikológiai monitor eredményeit mutatjuk be, a dohányzás, mint egészséget károsító szenvedély hatásait vizsgálva. A vizsgálatokban olyan dolgozók vettek részt (összesen 85 fő), akik munkahelyükön, foglalkozásukból adódóan nincsenek kitéve vegyi expozíció hatásának. A donorokat két csoportra osztottuk: az első csoportban 65 fő nem dohányzó szerepel, míg a második csoportban vizsgált 20 személy aktív dohányos. Korábban igen, de jelenleg nem dohányzó (ún. exdohányos) alanyok egyik csoportban sem szerepelnek. Minden személyről részletes anamnézis készült, mely az egészségi állapot felmérésén túl kiterjedt az életmódra, dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokra, illetve gyógyszeres kezelésre. Az immuntoxikológiai felméréshez a perifériás limfociták felszíni markereit mértük fluoreszkáló festékekkel jelölt monoklonális ellenanyagok segítségével, áramlásos citofluoriméteren. A vizsgált antigének: CD3, CD4, CD8, CD19, CD25, CD45, CD56 és CD71. Meghatároztuk a limfocita-szubpopulációk százalékát, illetve az aktivációs markereket expresszáló limfociták arányát. Az aktív dohányzó csoportban csökkentek az aktivációs antigéneket kifejező T- és B-limfociták csoportátlagai a nem dohányzó csoporthoz képest, ugyanakkor a limfociták alpopulációi (B-sejtek, helper és citotoxikus T-sejtek, NK-sejtek) nem különböztek szignifikánsan a nem dohányzó kontrollokhoz képest. A dohánytermékek égése folytán több mint négyezer vegyi anyag kerül a dohányos szervezetébe. E vegyi anyagok összessége vizsgálataink alapján hatást gyakorol az immunrendszer sejtjeire. Az aktivált sejtpopulációk aránya minden általunk vizsgált limfocita-alcsoportban csökkent. Ez a dohányzás immunszuppresszív hatására utal. Támogatás: Széchenyi NKFP 1/B-047/2004; ETT /2006 GÉNTOXIKUS EXPOZÍCIÓ OKOZTA DNS-KÁROSODÁS KIMUTATÁSA EGYSEJTES GÉLELEKTROFORÉZISSEL (COMET-ASSAY) Grósz Gábor 1, Jakab Mátyás 1, Biró Anna 1, Tompa Anna 1,2 1 Országos Kémiai Biztonsági Intézet, 2 Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet, Budapest Intézetünkben több mint két évtizede végzünk követéses, többvégpontos genotoxikológiai vizsgálatokat különböző géntoxikus ágensekkel exponált dolgozók csoportjainak a körében. Korábbi vizsgálataink során citosztatikumokkal exponáltak körében, akik közül többen dohányzók is, szignifikánsan magasabb volt a kromoszómaaberrációk (törések) gyakorisága. Előkísérletek végzése után vizsgálatainkat egy újabb metodikával, a Comet-assay bevezetésével egészítettük ki, mellyel a DNS-károsodások mértékét lehet kimutatni. ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

12 A primer DNS-léziók, ill. az oxidatív DNS-károsodás kimutatására az egysejtes gélelektroforézist, az ún. Comet-assay-t alkalmaztuk. Jelen vizsgálatainkban ismert géntoxikus ágenssel nem exponált kontrollok (4 fő) és citosztatikumokkal exponált egészségügyi dolgozók (5 fő) vérmintáiból a fehérvérsejteket vizsgáltuk. Donoronként 30 μl vérből kiindulva, 3-3 mintát vizsgáltunk: kezeletlen, 50 mm H 2 O 2 -kezelt pozitív kontroll, 2U FPG-vel (Formamido-Pyrimidine DNA Glycosylase) kezelt mintákat. Utóbbi enzim az oxidatívan károsodott pirimidin bázisok mentén hasítja a károsodott DNS-t. Lizálást követően, 25 V feszültség mellett történt az elektroforetikus futtatás, majd etídium-bromiddal a DNS festése. A vizsgálatok értékelését Nikon E600 fluoreszcens mikroszkópon, Lucia Comet Assay szoftverrel végeztük. A Comet-vizsgálatokban a DNS-károsodására jellemző tail momentum értékeket arbitrális egységekben (AU; 0-4) határoztuk meg. Az AU átlagértékeit (±SE) összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az exponáltaknál mind a kezeletlen (1,02±0,05), mind a H 2 O 2 -kezelt (2,62±0,05) és az FPG-kezelt értékek (2,83±0,02) szignifikánsan magasabbak voltak a kontrollokénál (0,78±0,04, 2,35±0,03 és 2,58±0,02). A fenti eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az újonnan beállított módszer az általunk vizsgált esetekben is alkalmas volt a genotoxikus ágensek kiváltotta, oxidatív stressz okozta DNS-károsodások kimutatására. ELTÉRŐ ETIOLÓGIÁJÚ DAGANATOS BETEGEK DOHÁNYZÁSI SZOKÁSAI ÉS KROMOSZÓMAINSTABILITÁSA Gundy Sarolta, Székely Gábor Országos Onkológiai Intézet, Budapest A fej-nyaki daganatok (FNyD) a felső emésztő- és légzőszervek daganatai, amelyek kialakulásában főleg a környezeti (táplálkozási, életviteli) ártalmak dominálnak. Ez a daganat leggyakrabban az erősen dohányzó (és alkoholizáló) férfiak betegsége. Szintén férfibetegség a hererák (HD), melynek etiológiája mindezidáig alig ismert. A két daganattípus közötti legnagyobb különbség, hogy míg az előbbi minőségi életvitellel megelőzhető, az utóbbi a legkevésbé megelőzhető daganatok egyike. A HD-k 95%-ban gyógyíthatók, mert jól reagálnak a kemoterápiára (seminoma a sugárterápiára), a FNyD-k különösen előrehaladott állapotban viszont nehezen gyógyíthatók és rendkívül agresszívek. A HD keletkezésének a fiatal életkori megoszlása (20-25 év közötti férfiak leggyakoribb rákja) azt jelzi, hogy a folyamatot prenatális események indíthatják el, majd a serdülőkortól fejlődik tovább a betegség. A FNyD inkább az idősebb korú betegekhez köthető. A daganatprevenció mindkét esetben azt célozza, hogy a daganat minél előbb felfedezésre kerüljön, és az összes tényleges vagy vélelmezett kockázati faktort a lehető legjobban feltérképezzük. Előadásunkban egészséges személyek, valamint a két nagyon eltérő etiológiájú férfidaganatos betegcsoport dohányzási szokásait mértük fel. Mindemellett a diagnózisok ismeretében, de még a kezelés előtt végeztünk citogenetikai vizsgálatokat, amelyek célja annak megállapítása, hogy a diagnózist megelőző legalább 3 éves dohányzás lehet-e a daganat kialakulásának additív részese a kromoszómainstabilitás tekintetében. Megállapítottuk, hogy a 35 év átlagéletkorú 293 HD beteg 54%-a dohányzik. A 158 dohányzó beteg kromoszómatörékenysége 3X gyakoribb, mint az egészséges dohányzó kontrolloké (2,92% vs. 0,96%). A nemdohányzó HD betegek kromoszómaaberrációi viszont csak 50%-kal haladják meg a nemdohányzó kontrollokét (1,42% vs. 0,97%), ami a dohányzó HD betegek nagyobb fokú kromoszómainstabilitását tükrözi. A 190 FNyD beteg valamennyi tagja dohányzó (51 év átlagéletkor), kromoszómatörékenységük 50%-kal magasabb, mint a nem daganatos dohányzó kortársaké (3,16% vs. 2,27%). A FNyD betegek és kontrollok értékeiben az idősebb életkor módosító szerepe valószínűsíthető. A dohányzás tekintetében mind a HD, mind a FNyD betegek aberrációgyakorisága a kortól függetlenül is azonos (2,92% vs. 3,16%). Tehát a dohányzás igen eltérő hisztológia és lokalizációk esetében is meghatározó mértékben befolyásolja a daganatos állapot kialakulását, illetve a genetikai instabilitást. EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK DOHÁNYZÁSI SZOKÁSAINAK ÉS A MUNKAHELYI EXPOZÍCIÓK CITOGENETIKAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Farkas Gyöngyi, Székely Gábor, Gundy Sarolta Országos Onkológiai Intézet, Budapest A dohányzás az egyik legsúlyosabb kockázati tényező a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A Nemdohányzók védelméről szóló évi, XLII. sz. törvény egyebek mellett a munkahelyi dohányzást is korlátozza. Mindezek ellenére az egészségügyi dolgozók a lehetséges munkahelyi expozíciók mellett még mindig jelentős mértékben dohányoznak, kevésbé a munkaidő során, gyakrabban szabadidejükben. Vizsgálatainkban 984 egészségügyi dolgozó (269 férfi és 715 nő) dohányzási szokásait mértük fel és annak genotoxikus hatását vizsgáltuk az életkor, a nem és 192 ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

13 a foglalkozási expozíciók tükrében. A genotoxikus ágensek okozta kromoszómaaberrációk kimutatására perifériás vér limfociták tenyészetét és konvencionális módszereket alkalmaztunk. A dolgozók átlagéletkora 40,7±11,3 év, a dohányzók aránya az összes dolgozó tekintetében 40,4% volt: a férfiak (42,4%) és a nők (39,6%) aránya alig tért el egymástól. A munkahelyi expozíciók alapján 162 vegyi (klinikai és jól kontrollált gyógyszertári labor), 173 sugaras (sugárterápiás készülékek kezelői) és 649 foglalkozása során nem exponált (műszaki és irodai alkalmazottak) csoportokat vizsgáltunk. A sugaras munkakörben exponáltak között találtuk a legkevesebb dohányzót (28,9%). Az expozíciók nem befolyásolták a kromoszómaaberrációs gyakoriságot a nemek tekintetében, kivéve éppen a nem exponált csoportot, ahol a férfiak aberránssejt-aránya (1,71±0,12%) magasabb volt, mint a nőké (1,41±0,06%). Az életkor általában kockázati faktornak tekinthető: a 35 évnél idősebbek között több kromoszómaaberrációt tartalmazó sejtet találtunk, mint a fiatalabbaknál (1,66±0,08 vs.1,40±0,08), és ezt az emelkedést a dohányzás markánsabban befolyásolja (2,27±0,30% vs.1,88±0,26%). Konklúziók: Kohortunkban az egészségügyi dolgozók foglalkozásból eredő expozíciói nem emelik a spontán kromoszómaaberráció értékeket, ami valószínűleg a munkavédelmi szabályok betartásának és a megfelelő munkakörülményeknek köszönhető. A kromoszómaaberrációkat hordozó sejtek átlagos gyakoriságát viszont a >35 év életkor, a nem és a dohányzás együttesen módosítja. A KÖRNYEZETI EXPOZÍCIÓK CITOGENETIKAI HATÁSA ÉS A SZŰRÉS METODIKAI SZEMPONTJAI AZ ASSZISZTENS SZEMSZÖGÉBŐL Vass Nagyezsda, Kiss Krisztina, Gundy Sarolta Országos Onkológiai Intézet, Budapest A daganatos betegségek kialakulásáért 80 90%-ban a környezet felelős, ezen belül pedig 2 8%-ra tehető a foglalkozással összefüggő környezeti ártalmak részesedése. A perifériás vérben keringő fehérvérsejtek közül a limfociták olyan modell sejtek, amelyek kromoszómakárosodásának segítségével a szervezetet ért genotoxikus hatásokra és a szervezet hibajavító képességére következtethetünk. A spontán megjelenő, emelkedett gyakoriságú kromoszómaaberrációkkal rendelkező embereknél a daganatok kialakulásának a valószínűsége magasabb, mint azoknál, akiknél ezek az elváltozások alacsonyabb értékeket mutatnak. Ezt a mechanizmust nem csak a genetikai faktorok, hanem az epigenetikai tényezők, a környezeti behatásokra adott egyéni reakciók is befolyásolják, ami miatt a vizsgálandó személy anamnézisének, expozíciós múltjának feltérképezése igen szigorú szabályok szerint kell, hogy történjen. Az asszisztensek legfontosabb feladata a preparálási munkák mellett az anamnesztikus kérdőívek felvétele, ezen belül a leggyakrabban előforduló problémák feltárása. A megkérdezettek között a kórelőzményre adott válasz ismeretének pontatlansága a leginkább említésre méltó (pl. a diagnosztikus, terápiás eljárások, gyógyszerszedés, betegségek felsorolásának hiánya, ivási szokások szépítése, rokonságban előforduló daganatos megbetegedések negálása, stb.). Poszterünkön bemutatjuk az Osztályunkon alkalmazott vizsgálati módszert, a szűrés kritériumait, továbbá azokat az útmutatókat, amelyeket a károsodások kivédésére javasolunk. A GYERMEKKORI PASSZÍV DOHÁNYZÁS, MINT EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐ Erdős Csaba, Molnár Regina, Maróti-Nagy Ágnes, Paulik Edit Szegedi Tudományegyetem, Népegészségtani Intézet, Szeged A nemdohányzók védelme, s a dohányosok megfelelő tájékoztatása a passzív dohányzás okozta ártalmakról Európában egyre inkább előtérben van, Magyarországon viszont még hiányosságok tapasztalhatók ezen a téren. A passzív dohányzás ártalmait illetően különösen a gyermekek veszélyeztetettek. A terhesség alatti dohányzás, illetve a kisgyermekkorban akaratlanul beszívott dohányfüst negatívan befolyásolja a gyermekek fejlődését, és növeli számos későbbi betegség (pl. asthma bronchiale) kockázatát. A vizsgálat célja óvodás korú gyermekek környezeti dohányfüstnek való kitettségének felmérése volt a szülők dohányzási szokásainak és társadalmi helyzetének figyelembevételével. A keresztmetszeti vizsgálat során az édesanyák önkitöltős kérdőívben nyilatkoztak saját, illetve gyermekük életmódbeli szokásairól, lakókörnyezetük jellemzőiről; a társadalmi helyzet az anya és az apa iskolai végzettsége alapján került meghatározásra. A dohányzási szokások szignifikáns különbségeket mutattak a szülők iskolai végzettsége szerint. A magasabb végzettségűek körében kevesebb volt az aktív dohányzó, illetve az édesanyákat tekintve kisebb arányban fordult elő a terhesség alatti dohányzás. A magasabban kvalifikált szülők nagyobb arányban figyeltek arra, hogy a lakás dohányfüstmentes legyen a gyermek növekedése közben. ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

14 Az eredmények alapján megállapítható, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében már a gyermekvállalást megelőzően nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a dohányzás ártalmaival kapcsolatos felvilágosító tevékenység, különös tekintettel a passzív dohányzásnak a gyermekeket érintő egészséghatásaira. BUDAPESTI ÉS NAGYVÁROSI SERDÜLŐK DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ISMERETEI Pénzes Melinda, Balázs Péter Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet, Budapest A dohányzás Magyarországon meghatározó szerepet játszik számos betegség morbiditási és mortalitási helyzetének alakulásában. A hazai dohányzással kapcsolatos epidemiológiai mutatók jelenleg is kedvezőtlenek, európai és világviszonylatban egyaránt. Ez a helyzet feltétlenül indokolja egy olyan komplex kutatási program létrehozását és működtetését, amelyben a legkülönbözőbb tudományterületeken dolgozó szakemberek a kölcsönös összefüggések figyelembevételével foglalkoznak a problémával. A National Institute of Health-szel (USA) együttműködő Fogarty International Center évi pályázatának elnyerésével sikerült létrehoznunk a Dohányzással kapcsolatos kutatások kiterjesztése Magyarországon című, öt éves időtartamú, 11 kutatási irányból álló programunkat, amelyben saját alprogramot indíthattunk a serdülőkorúak és a dohányzás témakörében. Három évre tervezett prospektív kérdőíves kohorsz vizsgálatunkat Budapesten és további öt magyar nagyvárosban (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged), rétegzett mintavétellel, véletlenszerűen kiválasztott általános-, illetve középiskolák 6. és 9. osztályos tanulói körében végezzük, évente egy alkalommal. Az első adatfelvétel 2009 végén és 2010 első negyedévében történt. A vizsgálatban 80 iskolából 109 osztály 3088 tanulója vesz részt, közülük 6. osztályos 1076, 9. osztályos 2012 diák. A kutatás során a szociodemográfiai tényezők mellett a dohányzás prevalenciáját, a dohányzással kapcsolatos attitűdöket, ismereteket és azok forrását, valamint a diákok tápláltsági állapotát, testképét és a dohányzás testsúlykontrolláló hatásába vetett hitét követjük a két korcsoportban. A poszter a kutatásban résztvevő tanulók körében végzett első adatfelvétel eredményeinek elemzésével a dohányzás egészségkárosító hatásaival kapcsolatos ismeretek tartalmát, valamint az információk forrását mutatja be, szociodemográfiai tényezőkkel történt összevetés alapján. 194 ISSN Akadémiai Kiadó, BUDAPEST Magyar Onkológia 54: , 2010 DOI: /MOnkol

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Dohányzás és leszokás. Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10.

Dohányzás és leszokás. Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10. Dohányzás és leszokás Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10. kóroki tényezője számos halálos megbetegedésnek kb. 5 millió ember hal meg évente 10 évvel kevesebbet él krónikus betegségekre fogékonyabb a felnőtt

Részletesebben

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Carcinogenesis mechanizmusa A daganatos átalakulás a normálistól eltérő DNS szintézisével kezdődik,

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A dohányzás emésztőrendszeri ártalmai Étvágytalanság. Ízérzékelés tompul. Emésztési panaszok. Gyakrabban

Részletesebben

DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉST és DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁST CÉLZÓ PROGRAM. Beszámoló. Készítette: Vásárhelyi Erika

DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉST és DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁST CÉLZÓ PROGRAM. Beszámoló. Készítette: Vásárhelyi Erika DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉST és DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁST CÉLZÓ PROGRAM Beszámoló Készítette: Vásárhelyi Erika Megvalósítás ideje: 2014.05.16-2014.06.13 Célcsoport: 6. osztály Célja: az általános iskoláskorú gyermekek

Részletesebben

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzetközi előzmények (WHO, EU) Európai Elhízás-ellenes Charta WHO Európai

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

A szív- és érrendszeri megbetegedések

A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.

Részletesebben

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek ünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes

Részletesebben

Az étrend-kiegészítő készítmények hatásossága és biztonságossága. Horányi Tamás MÉKISZ

Az étrend-kiegészítő készítmények hatásossága és biztonságossága. Horányi Tamás MÉKISZ Az étrend-kiegészítő készítmények hatásossága és biztonságossága Horányi Tamás MÉKISZ KÖTELEZŐ SZAKMACSOPORTOS TOVÁBBKÉPZÉS GYÓGYSZERTÁRI ELLÁTÁS SZAKMACSOPORT 2014. április 25. Egészségre vonatkozó állítások

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL

1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1) Mi a szerepe a HIV-vírusnak az AIDS kialakulásában? 2) Hogyan, milyen módon terjedhet a HIV-vírus? a, b, c, 3) Sorolj fel két olyan testnedvet, amely tartalmazhatja a vírust?

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak

Részletesebben

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg

Részletesebben

www.eduvital.net "Soha sem késő"! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András

www.eduvital.net Soha sem késő! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András www.eduvital.net "Soha sem késő"! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András Az EDUVITAL koncepció és gyakorlat www.eduvital.net Mit tanít az EDUVITAL csapata? Küldetés nyilatkozat A magyar

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei ORAFLOR A szájflóra kutatás innovatív termékei A szájflóra A szájban élő organizmusok összessége. A szervezet egészségi állapotának egyik fontos tényezője és tükre Elsődleges feladata a védelem. Folyamatosan

Részletesebben

Az onkológia alapjai. Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február

Az onkológia alapjai. Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február Az onkológia alapjai Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február Statisztika Megbetegedés halálozás Világ: 15 20 M 7-8 M Mo.: 70.000 36.000 Azaz hazánkban minden negyedik állampolgár daganatos

Részletesebben

Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése

Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése Paksi Borbála Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése A MAGYAR DROGPREVENCIÓS ÉS ÁRTALOMCSÖKKENTŐ SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KONFERENCIÁJA 2013. NOVEMBER 5. BUDAPEST Az idei tanév óriási változásokat

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 2. komponens Szenvedélybetegségek leküzdésére irányuló kezdeményezések Moravcsik-Kornyicki

Részletesebben

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 2011: 36 európai ország, több mint 100 ezer diák CAN (The Swedish Council for Information on Alcohol

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Gynostemma. Kenneth Anderson: Az Ötlevelű gynostemma (Gynostemma pentahyllum) hatása:

Gynostemma. Kenneth Anderson: Az Ötlevelű gynostemma (Gynostemma pentahyllum) hatása: Kenneth Anderson: Az Ötlevelű gynostemma (Gynostemma pentahyllum) hatása: Valamennyien hallottunk már arról, hogy a ginzeng mennyire hatékonyan erősíti az immunrendszert és tölti fel energiával a szervezetet.

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Az iskola védőnők szerepe a prevencióban. Kotroczóné Antal Teréz megyei vezető védőnő

Az iskola védőnők szerepe a prevencióban. Kotroczóné Antal Teréz megyei vezető védőnő Az iskola védőnők szerepe a prevencióban Kotroczóné Antal Teréz megyei vezető védőnő Iskola-egészségügyi ellátás 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskolaegészségügyi ellátásról 1.(2) Az iskola-egészségügyi

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

CSALÁDTERVEZ TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE. Dr. Erős s Erika

CSALÁDTERVEZ TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE. Dr. Erős s Erika CSALÁDTERVEZ DTERVEZÉS KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE Dr. Erős s Erika A családtervez dtervezés s törtt rténete Magyarországon gon Veleszületett letett rendellenességek (CA) Jelenleg

Részletesebben

A civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén

A civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén A civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén Kovács Ildikó dietetikus Szívbarát program Szívbarát életmóddal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért Budapest,

Részletesebben

A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata

A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata DEMIN XIII. MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata Vincze Ferenc 1, Bödecs Tamás 2, Földvári Anett 1, Palsák Nóra 1,

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI Az erekben keringő vér nyomást fejt ki az erek falára: ez a vérnyomás. Szabályozásában részt vesz a szív, az erek, az agy, a vesék és

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon Készítette: Schatz Enikı Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek a serdülıkori devianciák legaggasztóbb szegmensébe, a drogfogyasztásba. Célom

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Dr. Polereczki Zsolt Prof. Dr. Szakály Zoltán Jasák Helga Debreceni

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5.

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma Európában Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. A legfrissebb hírek az európai kábítószerproblémáról 30 országra kiterjedő áttekintés az

Részletesebben

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PARADOXON MAGYARORSZÁGON A magyar lakosság rossz egészségmutatóinak ismeretében már hosszú évek óta magas szintű politikai figyelem irányul a népegészségügyre,

Részletesebben

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27.

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Tartalom Intravénás szerfogyasztás Európában és Magyarországon

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel az Egészséges Élethez

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia. Balatonfüred 2014.szeptember 11-13.

XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia. Balatonfüred 2014.szeptember 11-13. XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred 2014.szeptember 11-13. Mától nem gyújtok rá! Mától nem gyújtok rá! Dohányzás leszokás nehézségei.

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon

Részletesebben

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi

Részletesebben

Környezeti ártalmak forrásai

Környezeti ártalmak forrásai Környezeti ártalmak forrásai Kémiai Fizikai: Zaj és vibráció, ionizáló és nem ionizáló sugárzás Biológiai: Rákkeltő vírusok, bakteriális és gombatoxinok, allergén porok Környezeti ártalmak forrásai Kémiai

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése. Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI

Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése. Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI A téma időszerűsége Közelmúltban megjelent nemzetközi dokumentumok: WHO

Részletesebben

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő

Részletesebben

Deviancia és medikalizáció

Deviancia és medikalizáció Deviancia és medikalizáció A deviáns viselkedés az általánosan elfogadott normák megszegését jelenti. A norma megszegését szankció követi, amely elősegíti a konformitást. Különböző országokban és korokban

Részletesebben

Ferrotone 100% természetes forrásvízből nyert vastartalmú étrendkiegészítő

Ferrotone 100% természetes forrásvízből nyert vastartalmú étrendkiegészítő Ferrotone 100% természetes forrásvízből nyert vastartalmú étrendkiegészítő Miért fontos a szervezetnek a vas? A vas számos enzim összetevője, így fontos kémiai reakciókban vesz részt. A hemoglobin és a

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között

Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között Kevesebb ajánlásra és több információra volna szükség. Gerald Raeven Egészségkárosító egészségvédelem A közegészségügyi

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Páldy Anna Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetpolitikai fórum: A klímapolitika és a klímaváltozás főbb kérdései,

Részletesebben

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Busa Csilla*, Tistyán László*, Kesztyüs Márk*, Füzesi Zsuzsanna** *Fact Alkalmazott Társadalomtudományi

Részletesebben

Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea

Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea Drog- InFo Egészítsd ki a táblázatot a hiányzó adatok számaival! A szer neve: Használata: Hatása: Következményei: Por alakban kapható, Torzul a

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja ADEP 2003-2009 / Kántor Emília, Dr. Sonkodi Balázs 2009.02.27.Dátum 1 Összegzés 6 fıs munkacsoport koordinálja a projektet a menedzsment saját

Részletesebben

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr.

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr. A magyar tanulóifjúság egészségi állapota Jávor András dr. A gyökerek. Anyai egészség Dohányzás, alkoholizmus, elégtelen táplálkozás, stb. Koraszülés (korán, kis súllyal) Intenzív kezelések következményei,

Részletesebben

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében Dr. Felvinczi Katalin Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium Mi is a mentálhigiéne? Nem csupán a pszichés

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Új Étrend-kiegészítők, vitaminok

Új Étrend-kiegészítők, vitaminok Új Étrend-kiegészítők, vitaminok Étrend-kiegészítők, vitaminok Az átlagos napi táplálkozás nem képes fedezni minden olyan tápanyag bevitelét, melyekre szervezetünknek szüksége van! Egészségünk megóvása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

H. Özdem Bademci / Dolgozó utcagyerekek Isztambulban / University of Kent, Egyesült Királyság / Online megjelenés: 2012. Január 4.

H. Özdem Bademci / Dolgozó utcagyerekek Isztambulban / University of Kent, Egyesült Királyság / Online megjelenés: 2012. Január 4. Irodalomjegyzék: http://hvg.hu/egeszseg/20120109_depresszio_legolcsobb_gyogymod Sonja Ljubomirszkij / Michella Riba / A legolcsóbb gyógymód a depresszió kezelésére / Medipress / hvg.hu / 2012. 01. 09.

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Program címe: CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Tanúsítvány száma: 2/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Drogprevenciós Munkacsoport Program rövid leírása

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés Az addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek járóbeteg ellátásában. Egy család

Részletesebben