TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK. Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Program

Átírás

1 T F P Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Program

2 BARNAMEZŐS TERÜLETEK TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM MÁRCIUS 13.

3 1 DÖNTÉSI JAVASLAT A KÖZÉPTÁVÚ CÉLOKRÓL A DÖNTÉSHOZÓI MUNKACSOPORT RÉSZÉRE I. A Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Program Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi középtávú célokkal és azok fontossági súlyával. között, ez a tekintetben is kiemelkedően fontos, mert középtávon közvetlenül támogatja a Budapest 2030 koncepcióban kijelölt alábbi három célt a barnamezős területek a városfejlesztés célterületei megnevezésű cél mellett Hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet kompakt város, A Dunával együtt élő város és az Egészséges környezeti feltételek megteremtése hosszú távú célját. 1. Funkcióhiányok megszüntetése a gazdaságilag racionális vegyes területhasználat preferálásával és a zöldfelületi rendszer bővítésével (30%) 2. Fenntartható gazdasági növekedést támogató fejlesztés (25%) 3. A megújulást akadályozó tényezők minimalizálása (25%) 4. Átmeneti hasznosítás támogatása (20%) Az egyes célok indokoltságát, azok tartalmát, főbb elemeit az alábbiak tartalmazzák: 1. középtávú cél: Funkcióhiányok megszüntetése a gazdaságilag racionális vegyes területhasználat preferálásával és a zöldfelületi rendszer bővítésével E cél mentén a barnamezős (használaton kívüli és alulhasznosított) területek fejlesztésében fontos feladat az összvárosi funkcióhiányok pótlása, közcélú létesítmények létrehozása és a zöldfelületi rendszer hiányainak pótlása új városi parkokkal és nagyarányú zöldfelületekkel egyaránt. A barnamezős területek e cél mentén történő fejlesztése hozzájárulhat a városszerkezet értékőrző megújításához. A vegyes funkciók létesítése segítheti a rövid utak városának kialakítását. Vegyes használat létrejöhet egyrészt a barnamezős területen belül, másrészt olyan homogén funkció létesítésével is, ami a terület környezetében lévő funkcióhiányt pótolja. Mivel városszerkezetileg jelentős problémát jelentenek a Duna mentén elhelyezkedő barnamezős területek, ezért a Duna menti barnamezős területek átstrukturálásával, fejlesztésével és a Duna-part menti sáv közhasználat céljára való megnyitásával a cél megvalósítása fontos változásokat generálhat. A szakmai munkacsoporton ez a cél kapta a legtöbb szavazatot, a szavazatok 30%- át. Ha a döntéshozói munkacsoport tagjainak delegáltjaira szűkítjük a szavazási 4 eredményt, akkor még jelentősebb támogatottságot kapott ez a cél, e csoport sza- A cél középtávon a barnamezős területek a városfejlesztés célterületei mellett 5 vazatainak 36%-át. Azon túl, hogy ez a cél élvezte a legnagyobb támogatottságot a delegált szakértők 2. középtávú cél: Fenntartható gazdasági növekedést támogató fejlesztés E cél megvitatása során a szakértők számos részfeladatot azonosítottak, amelyek önmagukban is fontos feladatot jelenthetnek az évtized végéig. E cél részeként fontos feladat, hogy a barnamezős területek minél nagyobb részén a munkahelyek bővülését és a gazdasági növekedést eredményező változások jöjjenek létre. Fontos feladat, hogy a korábbi barnamezős és alulhasznosított területek megújulásánál a környező területekre gyakorolt lehető legnagyobb pozitív gazdasági hatások elérését ösztönözzük és hogy a területek jelenleg meglévő erőforrásainak, infrastrukturális adottságainak minél teljesebb, jobb kihasználásával fenntartható változásokat tudjunk biztosítani a város fejlődése során. Önálló részcél lehet e cél eléréséhez, hogy a gazdaságfejlesztési erőfeszítések minél nagyobb százalékát próbáljuk meg átterelni a barnamezős területekre, azoknak a város működésébe való újraintegrálása érdekében. Végül feladat lehet, hogy olyan fejlesztéseket ösztönözzünk, amelyek az energiahatékonyságból fakadó hosszú távú gazdasági hasznokra is építenek. A szakmai munkacsoporton ez a cél kapta a második legtöbb szavazatot, a szavazatok 25%-át. Ha a döntéshozói munkacsoport tagjainak delegáltjaira szűkítjük a szavazási eredményt, akkor ehhez nagyon hasonló támogatottságot, 26%-ot kaptunk. Azon túl, hogy ez a cél élvezte a delegált szakértők szavazatainak negyedét, ez a tekintetben is kiemelkedően fontos lehet amint azt a szakértői munkacsoporton elhangzott érvek összefoglalták -, hogy az érintett területek legnagyobb része korábbi gazdasági hasznosulásuk megszűnése következtében vált a város fejlődését akadályozó barnamezős vagy alulhasznosított területté, így ezen állapot tartós és fenntartható megszűnését számos esetben a gazdasági életbe való újraintegrálásukkal lehet legkönnyebben elérni. Másrészt e célban tud találkozni a barnamezős területek fejlesztési igénye a jelen gazdasági körülmények között kiemelkedően fontos munkahelyteremtési elvárásokkal. közvetlenül támogatja a Budapest 2030 koncepcióban kijelölt tudás-, készség- és zöldalapú gazdaságfejlesztés hosszú távú célját.

4 3. középtávú cél: A megújulást akadályozó tényezők minimalizálása Igen sok barnamezős terület megújulása csak a közszféra beavatkozásával lehetséges azon többletköltségek miatt, amelyek miatt a fejlesztők jelenleg inkább más területek felé fordulnak. Ilyen többletköltségek például a talaj szennyezettségéből adódó környezetvédelmi kiadások vagy a szétaprózódott tulajdonosi struktúra és a félbemaradt beruházási elemek rendezéséből adódó költségek vagy hiányzó infrastrukturális elemek pótlásának kiadásai. A cél részeként tehát olyan tevékenységek támogatása indokolt, amely ezen akadályozó tényezők megoldását, az ehhez szükséges előkészítő munkálatok elvégzését segítik. A szakmai munkacsoporton ez a cél az előzővel közel azonos szavazatot kapott, a szavazatok 24%-át. Ha a döntéshozói munkacsoport tagjainak delegáltjaira szűkítjük a szavazási eredményt, akkor valamivel kisebb támogatottságot, 21%-ot kaptunk. A szakértői támogatottságon túl a vitában többen e cél mellett azzal érveltek, hogy a közszféra forrásait elsősorban azon területek barnamezőből való kimozdítására érdemes fordítani, ami a közszféra részvétele nélkül nem tudnának visszakapcsolódni a város életébe. A cél önálló fontossága ellen érvelők viszont úgy érveltek, hogy a jelen gazdasági környezetben nem a befektetésre váró előkészített területek száma alacsony, hanem a fejlesztési szándék gyenge, így további területek bevonása a fejlesztőt váró területek közé önértéket nem képvisel. A cél középtávon a barnamezős területek a városfejlesztés célterületei mellett közvetlenül támogatja a Budapest 2030 koncepcióban kijelölt az Egészséges környezeti feltételek megteremtésének hosszú távú célját. 4. középtávú cél: Átmeneti hasznosítás támogatása A cél alapvetően a jelenlegi gazdasági környezetre reflektál, amikor a várhatóan tartósan befektető-hiányos területeknek a város életébe való átmeneti bekapcsolásából származó előnyökre fókuszál. Ennek megfelelően fontos részcélja lehet az állagmegóvás illetve az e területeken található erőforrások átmeneti hasznosításából származó gazdaságossági szempontok érvényesítése. Fontos részcélja az átmeneti hasznosítás kapcsolódása a hosszú távú változásokhoz egyrészt, hogy hosszú távú fejlesztést segítő beavatkozások, így a felhagyott barnamezős ingatlanok stigmatizáltságának feloldásából származó előnyök jöjjenek létre, másrészt, hogy az átmeneti hasznosítás ne eredményezze a terület túlhasználását. Az átmeneti hasznosításhoz kapcsolódó rövid és hosszú távú célok összehangolásának jó példája és így kiemelt formája lehet a területek átmeneti jelleggel zöldfelületté ala- 6 kítása, amely egyrészről a lakosság rekreációs igényeit is kielégítheti, másrészről a cél szempontjából, a meglévő közlekedési és közmű infrastruktúrához, annak 7 talajszennyezést is csökkentheti a növények közreműködésével. A szakmai munkacsoporton ez a cél az előző kettőhöz nagyon hasonló támogatást, a szavazatok 22%-át kapta. Ha a döntéshozói munkacsoport tagjainak delegáltjaira szűkítjük a szavazási eredményt, akkor a támogatottsága 17% volt. A szakértői támogatottság mellett az átmeneti hasznosítás mellett szól, hogy a többi céllal szemben - már rövidtávon, a városlakók számára is kézzel fogható társadalmi, gazdasági hasznot generálhat a barnamezős területeken, gazdasági, rekreációs vagy nonprofit hasznosítás megvalósításával. Ráadásul megfelelően kiválasztott projektek esetén ezen projektek a másik három cél megvalósulását is tudják támogatni. A cél középtávon a barnamezős területek a városfejlesztés célterületei mellett közvetlenül támogatja a Budapest 2030 koncepcióban kijelölt Hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet kompakt város hosszú távú célját. II. A Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Program Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi horizontális célokkal és azok fontossági súlyával. 1. Optimális területhasználat az infrastrukturális adottságok és lehetőségek kihasználásával (20%) 2. Az épített és természeti környezettel való bölcs gazdálkodás értékteremtés (20%) 3. Rendelkezésre álló források hatékony felhasználása (14%) 4. A fejlesztések által a környezetükben generált pozitív hatások erősítése (14%) 5. Megvalósíthatósági kockázatok minimalizálása (14%) 6. Társadalmi hasznosulás maximalizálása (9%) 7. Fenntartható, tartós változások elősegítése (9%) Az egyes célok indokoltságát, azok tartalmát, főbb elemeit az alábbiak tartalmazzák: 1. horizontális cél: Optimális területhasználat az infrastrukturális adottságok és lehetőségek kihasználásával Mivel a város területeivel való optimális gazdálkodás alapkövetelmény a fejlesztések során, ezért a fenti célokra kiválasztott projekteknél azokat részesítsük előnyben, amelyek városszerkezetileg előnyös elhelyezkedésűek az adott fejlesztési fejleszthetőségéhez igazodik és illeszkednek a terület és környezetének adottságaihoz és víziójához.

5 Ez a horizontális cél a szakértői szavazatok 18%-át, ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 20%-át kapta. 2. horizontális cél: Az épített és természeti környezettel való bölcs gazdálkodás értékteremtés E horizontális cél beemelésének indokoltságát a szakértői megbeszéléseken az az érv támasztotta leginkább alá, hogy mivel a stratégia alapvetően a közösségi célok érvényesítését szolgálja a barnamezős átalakulások során, ezért fontos a hoszszú távú városfejlődés szempontjából értékteremtést minden fejlesztésnél szem előtt tartani. Ez már csak azért is fontos a hosszú távú fenntartható városfejlődés szempontjából, mert az egyedi városkarakter kedvezően befolyásolja a város és térségének megítélését, közvetve erősíti annak gazdasági pozícióit, javítja a lakosság életminőségét. Ennek megfelelően fontos, hogy a támogatott fejlesztések a barnamezős területeken álló nagy múltra visszatekintő, magas építészeti értékek (beleértve a műemlékvédelem alatt álló, a helyi védettségű értékeket is) értékőrző hasznosításával valósuljanak meg. Biztosítani kell a fejlesztések során a fővárosi élőhelyek, élő és élettelen természeti kincsek kiemelt védelmét, mivel ezen értékek erőforrásként való hasznosítása a térség vonzerejének hosszú távú záloga. Ez a horizontális cél a szakértői szavazatok 18%-át, ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 19%-át kapta. 3. horizontális cél: Rendelkezésre álló források hatékony felhasználása A következő tervezési időszakban szűkösek a fejlesztéshez rendelkezésre álló források, emiatt elengedhetetlen azok hatékony felhasználása, illetve, hogy a fejlesztések minél nagyobb arányban tudjanak magán, vagy egyéb közösségi forrásokat társítaniuk a fejlesztési támogatás mellé. Ennek megfelelően a kitűzött célok megvalósítása során azon fejlesztési elképzeléseket kell előnyben részesíteni, amelyek a költségükhöz képest a lehető legnagyobb társadalmi haszonnal járnak, és a lehető legnagyobb mértékben illeszkednek az átfogó fejlesztési célokhoz, dokumentumokhoz (Duna TFP, Szociális városrehabilitáció TFP, Budapest 2030). Azon területek fejlesztését kell továbbá preferálni, amelyek magánfejlesztésének beindítása vagy fejlesztésének teljes megvalósítása közösségi források nélkül elképzelhetetlen. 4. horizontális cél: A fejlesztések által a környezetükben generált pozitív hatások erősítése A barnamezős területek negatív hatást fejtenek ki a környezet értékére, fejlődésére, ezért e területek fejlesztése során fontos kritérium, hogy a fejlesztés eredményeképpen olyan változások induljanak meg, amelyek a terület hasznosításán túl kedvező hatása gyakorolnak a környezetükre is. Ez egyrészt korlátként is értelmezendő, tehát a problémák egy részének megoldása ne járjon új problémák létrejöttével, vagyis kerüljük el a negatív hatásokat (pl. új közlekedési szűk keresztmetszetek létrejötte), másrészt a fejlesztés eredményeképpen létrejövő pozitív hatások köre minél szélesebb legyen, pl. kedvező építészeti, városszerkezeti, társadalmi, gazdasági, infrastrukturális változásokat indukáljon. Ez a horizontális cél a szakértői szavazatok 14%-át, ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 15%-át kapta. 5. horizontális cél: Megvalósíthatósági kockázatok minimalizálása A korábbi évek fejlesztési forrásfelhasználásának keserű tapasztalata, hogy a nem megfelelően előkészített projektekre hosszú időre beragadhatnak a források, amelyek később e források elvesztéséhez is vezethetnek, megakadályozva más esetleg kisebb, de még pozitív hasznú olyan projekteket, amelyek megvalósíthatóak lettek volna. A forrásvesztés elkerülése érdekében fontos, hogy a támogatásra kiválasztott projektek ne csak potenciálisan perspektívikusak, de ténylegesen megvalósíthatóak is legyenek a stratégia időkerete alatt. Bizonyos célú fejlesztési projektek esetében a terület nem rendezhető tulajdonviszonyai, a menedzsment kapacitások hiánya, a jogi környezet előírásaival való összehangolási igények, az érintettek túl nagy száma vagy az egymásra épülő elemek túlságosan hosszú hierarchikus szintje (vagyis a túlzott komplexitás) kiszámíthatatlanul hosszú ideig elnyújthatnak egy-egy projekt megvalósulását. A fejlesztések minél magasabb szintű előkészítettsége a projekt megvalósításának, megvalósíthatóságának nagyobb valószínűségét biztosítják. Ez a horizontális cél a szakértői szavazatok 14%-át, ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 13%-át kapta. 6. horizontális cél: Társadalmi hasznosulás maximalizálása Ez a horizontális cél a szakértői szavazatok 16%-át, ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 14%-át kapta. A közösségi források felhasználásakor kötelező elvárás, hogy a források felhasználása ne menjen szembe a társadalom érdekeivel. A lakossági igények kielégítése vagy a lakosság és a helyi önkormányzat minél nagyobb mértékű bevonásával és 8 támogatásával elvégzett, a környezetbe illeszkedő, megfelelő funkciókat kialakító 9 fejlesztések vagy a köztulajdonban lévő területek preferálása garantálhatják a fejlesztésekből származó társadalmi jólétnövekedést.

6 Ez a horizontális cél mind a szakértői szavazatok mind ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 11%-át kapta. IV. A Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Program Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi céllal. 7. horizontális cél: Fenntartható, tartós változások elősegítése A fejlesztések eredményeképpen kívánatos, hogy olyan funkciók létesüljenek, amelyek hosszabb távon fennmaradnak és működőképesek lesznek vagy hosszú távú változásokat tudnak elindítani. Erre garanciát nyújthat a fejlesztő hosszú távú elköteleződése (pl. hosszabb fenntartási időszak vállalása), a fejlesztést követően a területet gazdaként is hasznosító koordinatív menedzsmentrendszer kiépítésének ösztönzése és a projektek gazdasági fenntarthatóságát figyelembe vevő kiválasztás. Ez a horizontális cél a szakértői szavazatok 10%-át, ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 9%-át kapta. A Területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény felhatalmazása alapján a Főváros a kerületekkel közösen kidolgozza a budapesti Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Programot, a budapesti barnamezős területeket érintő as fejlesztések összehangolására. Budapest főpolgármestere és a fővárosi kerületek polgármesterei felkérik a Kormányt, hogy teremtse meg annak intézményi feltételeit, hogy a as időszak európai uniós forrásból finanszírozott operatív programjaiba (különös tekintettel VEKOP, KEHOP, IKOP és GINOP) kerülő konstrukciók tervezésekor a budapesti barnamezős területeket érintő fejlesztések a budapesti Barnamező Tematikus Fejlesztési Programmal összhangban történjenek. III. A Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Program Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi intézményfejlesztési céllal. Fejlesztési feladatok elvégzését segítő intézményesített forma megtalálása. A szakértői munkacsoporton egyhangú vélemény alakult ki a tekintetben, hogy szükséges a barnamezős fejlesztések kiszámítható környezetének megteremtése. Ezzel összefüggésben fontos a feladatellátás a szükséges koordinációs kapacitásokkal is bíró intézményesített formájának kidolgozása, amely a kapcsolódó rendszerek felállításával és működtetésével (pl. ingatlankataszter) biztosítani tudja a forráskoordinációt és fejlesztéskoordinációt. Az új intézményi forma a Főváros és a kerületek közötti optimális funkciómegosztással kiépíti a fejlesztőket segítő egyablakos ügyintézési rendszert, továbbá előkészti a fővárosi szintű jogszabály harmonizációs lépéseket és képviseli a Fővárosi szabályozási érdekeket a kormányzat felé. A visszatérítendő támogatási források fővárosi szintű alapba terelésével lehetőség nyílik a barnamezős megújítás hosszú távú forrásainak alapjának megteremtésére

7 2 TÁJÉKOZTATÁS A DÖNTÉSHOZÓI MUNKACSOPORT RÉSZÉRE A TFP TERVEZÉS EDDIGI FOLYAMATÁRÓL A február 27-i ülésen és a március 4-i pótülésen a Program célrendszere kialakításának folyamatát a középtávú és horizontális fejlesztési célok definíciójának véglegesítésével és a célok közötti rangsor felállításával zárta le a szakmai munkacsoport, amely jelen javaslat tárgyát képezi. Kontextus, a tervezés folyamata A hosszú távú célrendszer és a helyzetértékelés összefüggései A ROP IH felhívást intézett Budapest és a kerületek számára azon egységes szemléletű, ugyanakkor területi megközelítést alkalmazó Barnamező Tematikus Fejlesztési Program elkészítésére, amely alapját képezheti a as programozási időszakra eső fejlesztési elképzelések megvalósításának. A Program a partnerség elve alapján történő előkészítése érdekében Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala szakmai munkacsoportot hozott létre, amelynek tagjait a Főváros és a kerületek mellett a Programban érintett szervezetek - szaktárcák és háttérintézmények, közszolgáltató cégek, szakmai szervezetek alkotják. A tervezési folyamat első, február 6-i munkacsoport üléssel indított fázisában öt munkacsoport ülésre került sor a jelen javaslat tárgyát képező középtávú és horizontális célrendszer meghatározása érdekében. A munkacsoport áttekintette és a Barnamező Tematikus Fejlesztési Program szemszögéből értelmezte a Főváros hosszú távú fejlesztési céljait. A BFVT vitaindító jellegű helyzetértékelését követő szakmai vita eredményeként alakult ki a részletes helyzetértékelés, melynek szempontrendszerét a munkacsoport szintén megvizsgálta a hosszú távú célrendszerhez való illeszkedés viszonylatában. A főváros stratégiai fejlesztési irányait a Budapest 2030 Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció határozza meg. A koncepció komplex célrendszeréből az alábbi célok a munkacsoport által elvégzett helyzetértékelés eredménye által is megerősített módon - relevánsak a Barnamező Tematikus Fejlesztési Program tekintetében: A munkacsoport első, február 6-i ülésén, melyet jelentőségére való tekintettel Finta Sándor főépítész nyitott meg, a tervezési folyamat bemutatására, a barnamezős területekkel kapcsolatos hosszú távú célok közös értelmezésére és a helyzetértékelés a BFVT által megtartott prezentációt követő szakmai vita keretében történő - megvitatására került sor. A február 13-i ülésen sor került a barnamezős területek legfontosabb típusainak megvitatására. Ezt követően a típusokról való szavazás során a résztvevők meghatározták azon három típust, amelyek a fejlesztési folyamat fókuszában állnak. Prezentáció hangzott el a Program pénzügyi kereteiről, illetve három előadásra került sor a korábbi projektekhez kötődő fejlesztési tapasztalatok illetve nemzetközi fejlesztési tapasztalatok bemutatása céljából. Elkezdődött egy barnamezős ingatlankataszter felállítása, melybe folyamatosan érkeznek a kerületektől az információk. A február 20-i ülés a középtávú és horizontális célok, valamint a kapcsolódó fejlesztési szempontrendszer összegyűjtésére irányult. A célmeghatározásra kiscsoportos munka keretében négy témakörben került sor: 1. felhagyott ipari területek, 2. alulhasznosított ipari területek, 3. alulhasznosított telkek sűrűn beépített környezetben és 4. horizontális, intézményi, finanszírozási szem- 12 pontok. Az ülés keretében prezentáció hangzott el a tematikus fejlesztési és jelentősebb szállítási tevékenységet vonzó raktározási funkció létesítése 13 program és a magánberuházások finanszírozásának kapcsolatáról is. A fejlesztések kulcsterületei a barnamezők: ahol a fejlesztések összehangoltan és integráltan zajlanak és a kezdeményező és koordináló Főváros információs adatbázissal segíti a kialakuló új barnamezős területek folyamatos átalakulását. A munkacsoport a helyzetértékelés során kiemelten fontosnak értékelte az összehangolt fejlesztések megindítását, valamint az egységes barnamezős ingatlankataszter felállítását is. Problémaként merült fel, hogy a meglévő közmű és közlekedési infrastruktúra bizonyos helyeken fejlesztésre szorul. Az egykori barnamezők környezeti és egészségre ártalmas kockázatot nem jelentenek: teljes körűen megtörtént a kárelhárítás; a környezetterhelő termelő tevékenységek jelenléte korlátozott és a barnamezős beruházások hozzájárulnak a rekreációs igények zöldterületekben gazdag helyszínen való korszerű kielégítéséhez. A barnamezős területeken kiegészült városi zöldfelületi rendszer élhető városszövetbe illeszkedik a városi hősziget-hatást enyhítve és a zöldfelületi igényeket kielégítve. A barnamezős beruházások révén a beépített energia megőrzésre kerül, a megújuló energiák helyi vagy közeli rendszerekben kerülnek alkalmazásra, a környezetbarát technológiákat alkalmazó termelő tevékenységek jelenléte megerősödik, a termelő tevékenységek modern korszerű, tiszta és jogilag rendezett környezetben működnek csak néhány, jól kiválasztott helyen marad fenn. A helyzetértékelés során a résztvevők megerősítették, hogy a zöldfelületek kritikusan alacsony aránya

8 jellemző, valamint problémát jelent a talaj szennyezettsége. a munkacsoport tagok szavazatai alapján a következőképpen rangsorolódott: Az egykori barnamezők a városfejlődés új értékközpontjai: az új beépítések magas színvonalú, karakteres, fenntartható és innovatív építészeti megoldásokkal létesülnek, az egyedi védett, a megőrzésre érdemes városkarakter és az újonnan kialakított értékek egymást erősítik, a meglévő épületállomány felhasználása esetén különleges lakáskínálat is kialakul. Sorszám Barnamezős típusok Súlyozott pontszám A megújuló barnamezős területek a kompakt városfejlődés motorjai: a barnamezős területek átstrukturálása a meglévő közlekedési infrastruktúrák kihasználását javították, megszűntetve a területeket érintő közlekedési anomáliákat, környezetkímélő közlekedési megoldásokat alkalmazva. A barnamezős területeken a területtakarékos, a meglévő konszolidált területhasználathoz és a rendelkezésre álló infrastruktúrához igazodó, összehangolt és kiegyensúlyozott vegyes használat biztosítja a fenntarthatóságot, ahol az átalakulásuk nyomán kialakuló kompakt településszerkezet differenciált központrendszerével a lakosság ellátását teljes körűen biztosítja, és megvalósítja a rövid utak városát. A lakófunkció jelenléte a környezeti szempontból megfeleltethető területeken, a szükséges ellátó rendszerekkel együtt épül ki, a Duna menti területeken a város és víz kapcsolata szoros, a part közcélú, funkcióbővítő hasznosítása megvalósul. A helyzetértékelés megerősítette, hogy a barnamezős használaton kívüli és alulhasznosított területek a zöldfelületi rendszer potenciális területei. Az egykori barnamezős területeken megjelenő gazdasági tevékenységek a gazdaságfejlesztés fő irányait követik: a beruházások ösztönzése és az innovatív mikro és kkv-ok támogatása folyamatos, a vállalkozási kultúra széleskörű és igényes. A jelentős hozzáadott értéket termelő tudás-intenzív ágazatok nagyszámú és klaszterekbe szerveződő megjelenése jellemző az átalakult területeken, az önkormányzat, a gazdaság szereplői, valamint a képzőés kutatóhelyek között szoros kapcsolatháló működik, mely a barnamezős területeken is folyamatosan növeli a kutatás, fejlesztés és innováció potenciálját. A helyzetértékelés alátámasztotta, hogy a barnamezők nyilvántartása elengedhetetlen feladat. A barnamezős fejlesztések potenciális területe az innovatív kis-és középvállalkozások számára biztosított működési terület, ugyanakkor kiemelték, hogy ipari fejlesztési területek kijelölésére is szükség van Alulhasznosított volt ipari, valamint városüzemeltetési és közlekedési területek Felhagyott volt ipari, honvédelmi, valamint városüzemeltetési és közlekedési területek Foghíjtelkek, üresen álló/haszn. kívüli épületek, alulhaszn. telkek fejlett, intenzíven beépített környezetben Alulhasznosított raktározási, szállítmányozási célú területek (telephelyek) 5 Alulhasznosított különleges rendeltetésű területek Mezőgazdasági üzemi területek (egykori TSZ területek) A fókuszba került barnamezős területek A munkacsoport megvitatta a BFVT által bemutatott barnamezős területek tipi- 14 zálását, amely alapján hat különböző barnamezős területet különböztetett meg. A területek 15 munkacsoport javaslatot tett egy gazdasági szempontú csoportosítás átvételére, ez a javaslat a szempontrendszer kialakítása során érvényesült. A kialakult hat típus A szavazás alapján a munkacsoport a három legmagasabb pontot kapott terület típust emelte be a további munka fókuszába: Alulhasznosított volt ipari, valamint városüzemeltetési és közlekedési területek Felhagyott volt ipari, honvédelmi, valamint városüzemeltetési és közlekedési Foghíjtelkek, üresen álló/haszn. kívüli épületek, alulhaszn. telkek fejlett, intenzíven beépített környezetben

9 A középtávú célrendszer kialakítása A tervezési folyamat első fázisának utolsó elemét a középtávú célrendszer meghatározása képezte. A munkamódszer az alábbi fázisokból állt: a középtávú és horizontális célok és fejlesztési szempont javaslatok ún. World Café (kiscsoportos, tematikus szakmai konzultáción alapuló) módszer szerint történő meghatározása, a célokra és szempontokra vonatkozó érvrendszer bemutatása, a prioritások meghatározása érdekében írásban történő szavazás. A munkacsoport a középtávú és horizontális célok mellett intézményfejlesztési feladatot is meghatározott. A javaslatok megfogalmazása rendkívül nyitott és konstruktív szellemben zajlott, a szavazást követő és a véglegesítést szolgáló vitában a résztvevők már csak alapvetően pontosító, kiegészítő, rendszerező jellegű észrevételeket vetettek fel. A középtávú és horizontális célok rangsorolására, súlyozására irányuló szavazások végeredményét a résztvevők egyhangúlag elfogadták. A tervezési folyamat első szakaszának végére a munkacsoport az alábbi célrendszert alakította ki. A csillaggal jelölt szempontok kifejezetten a foghíjtelkekre vonatkoznak, ezen szempontok többi területtípusra való kiterjesztéséről a későbbi megbeszélések során dönt a munkacsoport. Középtávú fejlesztési célok K1. A megújulást akadályozó tényezők minimalizálása: 1. Tulajdonviszonyok rendezése; 2. Környezeti ártalmak csökkentése a területhasználathoz igazodva; 3. Egyéb előkészítési feladatok támogatása (pl. tervezés, megakadt fejlesztések felülvizsgálata). K2. Átmeneti hasznosítás támogatása: 4. Átmeneti hasznosíthatóság feltételeinek megteremtése; 5. Zöldterületek létrehozása átmeneti hasznosítás céljából, fitoremediáció támogatása. 12. Rövid utak városát segítő új funkciók létrehozatala (vegyes funkciók kialakítását segítő átalakulások) a barnamezős területeken; 13. A tervezett használat szempontjából jelentős, negatív hatással járó környezeti állapot megszüntetése; 14. Duna menti barnamezős területek fejlesztése, átstrukturálása; 15. Duna parti sáv közhasználat céljára való megnyitása; 16. Közfunkciók, közcélú létesítmények kialakítása. Horizontális célok H1. A fejlesztések által a környezetükben generált pozitív hatások erősítése: 17. Negatív működési környezeti hatások elkerülése (pl. közlekedési szűk keresztmetszetek, ellátási feszültségek stb.)*; 18. A környező területre gyakorolt pozitív, építészeti, városszerkezeti, társadalmi, gazdasági, infrastrukturális hatás léte H2. Fenntartható, tartós változások elősegítése: 19. Hosszú távú elköteleződés - hosszabb távú fenntartási időszak vállalásának preferálása; 20. működést és megújulást segítő koordinatív menedzsmentrendszert kiépítő változások preferálása; 21. Gazdasági fenntarthatóság biztosítása; H3. Az épített és természeti környezettel való bölcs gazdálkodás értékteremtés: 22. A fejlesztések képviseljenek magas építészeti minőséget*; 23. A fejlesztések az értékeket megőrizve hasznosítsák az épített értékeket; 24. A fejlesztések városképre gyakorolt hatása legyen pozitív. H4. Megvalósíthatósági kockázatok minimalizálása: 25. Rendezett tulajdonviszonyú területek fejlesztésének preferálása; 26. Jogi környezetnek megfelelő fejlesztések preferálása; 27. Előkészítettség figyelembe vétele; 28. A beavatkozás komplexitásának figyelembe vétele; 29. Meglévő menedzsment kapacitások, ütemezhetőség figyelembe vétele. K3. Fenntartható gazdasági növekedést támogató fejlesztés: 6. Környezeti és gazdasági szempontból fenntartható fejlesztések, munkahelyteremtés ösztönzése; 7. Gazdaságfejlesztési támogatások barnamezős területekre fókuszálása; 8. Területfejlesztési, értéknövelési potenciál figyelembe vétele; 9. Meglévő erőforrások, kapacitások minél teljesebb kihasználása. 10. Megtérülően energiatudatos fejlesztések támogatása 16 K4. Funkcióhiányok megszüntetése a gazdaságilag racionális vegyes területhasz- 34. ABC modell szerinti értékelés; 17 nálat preferálásával és a zöldfelületi rendszer bővítésével: 11. A városszerkezetet értékőrzően megújító célok támogatása; H5. Optimális területhasználat az infrastrukturális adottságok és lehetőségek kihasználásával: 30. Városszerkezeti szempontból előnyös elhelyezkedés előnyben részesítése; 31. Infrastruktúra ellátottság és fejleszthetőség figyelembe vétele; 32. A fejlesztés illeszkedjen a terület adottságaihoz és fejlesztési jövőképéhez H6. Rendelkezésre álló források hatékony felhasználása: 33. Társadalmi haszon/költség arány maximalizálása 35. Magán és közösségi forrásvonzó képesség figyelembe vétele; 36. Illeszkedés más fejlesztési dokumentumokhoz (Duna TFP, Szocrehab TFP,

10 Budapest 2030). H7. Társadalmi hasznosulás maximalizálása: 37. Lakossági igények kielégítése *; 38. Lakosság és önkormányzat bevonása, támogatottság biztosítása; 39. Környezetbe, funkcióba illeszkedés biztosítása; 40. Köztulajdon előnyben részesítése; Intézményfejlesztési feladat: Fejlesztési feladatok elvégzését segítő intézményesített forma megtalálása 42. Forráskoordinációt segítő intézményrendszer kiépítése; 43. Optimális funkcióelosztás kialakítása a kerületek és a Főváros között; 44. Fejlesztéskoordinációt támogató helyi intézményépítés támogatása; 45. Szabályozási elemek fővárosi szintű összehangolása (szabályozás, lobbizás, rendezési tervek, átmeneti hasznosítás jogi keretrendszerének rendezése); 46. Fejlesztési folyamatot egyablakos ügyintézéssel segítő intézmény kidolgozása; 47. Barnamezős ingatlankataszter felállítása, működtetése; 48. Visszatérítendő támogatási alap lehetőségének megvizsgálása a barnamezős megújítás hosszú távú forrásának megteremtésére. A tervezési folyamat következő fázisai A tervezési folyamat a Döntési Munkacsoport a középtávú célrendszer elfogadását illető határozatát követően induló 2. fázisa a projekt kiválasztás alapelveinek meghatározására összpontosít, az általános jellegű szempontok abban segítenek, hogy a későbbiekben a projekt ötletek közül kiválogathatóak legyenek a fejlesztési csomag részét képezőek, illetve inputként szolgálnak az eljárásrend kialakításához is. A 2. fázist az anyagok a Döntéshozó Munkacsoport elé történő beterjesztése zárja le. A 3. tervezési fázis előreláthatóan 4 ülést foglal magában, ebben a szakaszban kerülnek meghatározásra a konkrét projektek, konstrukciók, illetve a végrehajtási rendszer részletei. 18

11