TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK. Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK. Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Program"

Átírás

1 T F P Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Program

2 BARNAMEZŐS TERÜLETEK TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM MÁRCIUS 13.

3 1 DÖNTÉSI JAVASLAT A KÖZÉPTÁVÚ CÉLOKRÓL A DÖNTÉSHOZÓI MUNKACSOPORT RÉSZÉRE I. A Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Program Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi középtávú célokkal és azok fontossági súlyával. között, ez a tekintetben is kiemelkedően fontos, mert középtávon közvetlenül támogatja a Budapest 2030 koncepcióban kijelölt alábbi három célt a barnamezős területek a városfejlesztés célterületei megnevezésű cél mellett Hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet kompakt város, A Dunával együtt élő város és az Egészséges környezeti feltételek megteremtése hosszú távú célját. 1. Funkcióhiányok megszüntetése a gazdaságilag racionális vegyes területhasználat preferálásával és a zöldfelületi rendszer bővítésével (30%) 2. Fenntartható gazdasági növekedést támogató fejlesztés (25%) 3. A megújulást akadályozó tényezők minimalizálása (25%) 4. Átmeneti hasznosítás támogatása (20%) Az egyes célok indokoltságát, azok tartalmát, főbb elemeit az alábbiak tartalmazzák: 1. középtávú cél: Funkcióhiányok megszüntetése a gazdaságilag racionális vegyes területhasználat preferálásával és a zöldfelületi rendszer bővítésével E cél mentén a barnamezős (használaton kívüli és alulhasznosított) területek fejlesztésében fontos feladat az összvárosi funkcióhiányok pótlása, közcélú létesítmények létrehozása és a zöldfelületi rendszer hiányainak pótlása új városi parkokkal és nagyarányú zöldfelületekkel egyaránt. A barnamezős területek e cél mentén történő fejlesztése hozzájárulhat a városszerkezet értékőrző megújításához. A vegyes funkciók létesítése segítheti a rövid utak városának kialakítását. Vegyes használat létrejöhet egyrészt a barnamezős területen belül, másrészt olyan homogén funkció létesítésével is, ami a terület környezetében lévő funkcióhiányt pótolja. Mivel városszerkezetileg jelentős problémát jelentenek a Duna mentén elhelyezkedő barnamezős területek, ezért a Duna menti barnamezős területek átstrukturálásával, fejlesztésével és a Duna-part menti sáv közhasználat céljára való megnyitásával a cél megvalósítása fontos változásokat generálhat. A szakmai munkacsoporton ez a cél kapta a legtöbb szavazatot, a szavazatok 30%- át. Ha a döntéshozói munkacsoport tagjainak delegáltjaira szűkítjük a szavazási 4 eredményt, akkor még jelentősebb támogatottságot kapott ez a cél, e csoport sza- A cél középtávon a barnamezős területek a városfejlesztés célterületei mellett 5 vazatainak 36%-át. Azon túl, hogy ez a cél élvezte a legnagyobb támogatottságot a delegált szakértők 2. középtávú cél: Fenntartható gazdasági növekedést támogató fejlesztés E cél megvitatása során a szakértők számos részfeladatot azonosítottak, amelyek önmagukban is fontos feladatot jelenthetnek az évtized végéig. E cél részeként fontos feladat, hogy a barnamezős területek minél nagyobb részén a munkahelyek bővülését és a gazdasági növekedést eredményező változások jöjjenek létre. Fontos feladat, hogy a korábbi barnamezős és alulhasznosított területek megújulásánál a környező területekre gyakorolt lehető legnagyobb pozitív gazdasági hatások elérését ösztönözzük és hogy a területek jelenleg meglévő erőforrásainak, infrastrukturális adottságainak minél teljesebb, jobb kihasználásával fenntartható változásokat tudjunk biztosítani a város fejlődése során. Önálló részcél lehet e cél eléréséhez, hogy a gazdaságfejlesztési erőfeszítések minél nagyobb százalékát próbáljuk meg átterelni a barnamezős területekre, azoknak a város működésébe való újraintegrálása érdekében. Végül feladat lehet, hogy olyan fejlesztéseket ösztönözzünk, amelyek az energiahatékonyságból fakadó hosszú távú gazdasági hasznokra is építenek. A szakmai munkacsoporton ez a cél kapta a második legtöbb szavazatot, a szavazatok 25%-át. Ha a döntéshozói munkacsoport tagjainak delegáltjaira szűkítjük a szavazási eredményt, akkor ehhez nagyon hasonló támogatottságot, 26%-ot kaptunk. Azon túl, hogy ez a cél élvezte a delegált szakértők szavazatainak negyedét, ez a tekintetben is kiemelkedően fontos lehet amint azt a szakértői munkacsoporton elhangzott érvek összefoglalták -, hogy az érintett területek legnagyobb része korábbi gazdasági hasznosulásuk megszűnése következtében vált a város fejlődését akadályozó barnamezős vagy alulhasznosított területté, így ezen állapot tartós és fenntartható megszűnését számos esetben a gazdasági életbe való újraintegrálásukkal lehet legkönnyebben elérni. Másrészt e célban tud találkozni a barnamezős területek fejlesztési igénye a jelen gazdasági körülmények között kiemelkedően fontos munkahelyteremtési elvárásokkal. közvetlenül támogatja a Budapest 2030 koncepcióban kijelölt tudás-, készség- és zöldalapú gazdaságfejlesztés hosszú távú célját.

4 3. középtávú cél: A megújulást akadályozó tényezők minimalizálása Igen sok barnamezős terület megújulása csak a közszféra beavatkozásával lehetséges azon többletköltségek miatt, amelyek miatt a fejlesztők jelenleg inkább más területek felé fordulnak. Ilyen többletköltségek például a talaj szennyezettségéből adódó környezetvédelmi kiadások vagy a szétaprózódott tulajdonosi struktúra és a félbemaradt beruházási elemek rendezéséből adódó költségek vagy hiányzó infrastrukturális elemek pótlásának kiadásai. A cél részeként tehát olyan tevékenységek támogatása indokolt, amely ezen akadályozó tényezők megoldását, az ehhez szükséges előkészítő munkálatok elvégzését segítik. A szakmai munkacsoporton ez a cél az előzővel közel azonos szavazatot kapott, a szavazatok 24%-át. Ha a döntéshozói munkacsoport tagjainak delegáltjaira szűkítjük a szavazási eredményt, akkor valamivel kisebb támogatottságot, 21%-ot kaptunk. A szakértői támogatottságon túl a vitában többen e cél mellett azzal érveltek, hogy a közszféra forrásait elsősorban azon területek barnamezőből való kimozdítására érdemes fordítani, ami a közszféra részvétele nélkül nem tudnának visszakapcsolódni a város életébe. A cél önálló fontossága ellen érvelők viszont úgy érveltek, hogy a jelen gazdasági környezetben nem a befektetésre váró előkészített területek száma alacsony, hanem a fejlesztési szándék gyenge, így további területek bevonása a fejlesztőt váró területek közé önértéket nem képvisel. A cél középtávon a barnamezős területek a városfejlesztés célterületei mellett közvetlenül támogatja a Budapest 2030 koncepcióban kijelölt az Egészséges környezeti feltételek megteremtésének hosszú távú célját. 4. középtávú cél: Átmeneti hasznosítás támogatása A cél alapvetően a jelenlegi gazdasági környezetre reflektál, amikor a várhatóan tartósan befektető-hiányos területeknek a város életébe való átmeneti bekapcsolásából származó előnyökre fókuszál. Ennek megfelelően fontos részcélja lehet az állagmegóvás illetve az e területeken található erőforrások átmeneti hasznosításából származó gazdaságossági szempontok érvényesítése. Fontos részcélja az átmeneti hasznosítás kapcsolódása a hosszú távú változásokhoz egyrészt, hogy hosszú távú fejlesztést segítő beavatkozások, így a felhagyott barnamezős ingatlanok stigmatizáltságának feloldásából származó előnyök jöjjenek létre, másrészt, hogy az átmeneti hasznosítás ne eredményezze a terület túlhasználását. Az átmeneti hasznosításhoz kapcsolódó rövid és hosszú távú célok összehangolásának jó példája és így kiemelt formája lehet a területek átmeneti jelleggel zöldfelületté ala- 6 kítása, amely egyrészről a lakosság rekreációs igényeit is kielégítheti, másrészről a cél szempontjából, a meglévő közlekedési és közmű infrastruktúrához, annak 7 talajszennyezést is csökkentheti a növények közreműködésével. A szakmai munkacsoporton ez a cél az előző kettőhöz nagyon hasonló támogatást, a szavazatok 22%-át kapta. Ha a döntéshozói munkacsoport tagjainak delegáltjaira szűkítjük a szavazási eredményt, akkor a támogatottsága 17% volt. A szakértői támogatottság mellett az átmeneti hasznosítás mellett szól, hogy a többi céllal szemben - már rövidtávon, a városlakók számára is kézzel fogható társadalmi, gazdasági hasznot generálhat a barnamezős területeken, gazdasági, rekreációs vagy nonprofit hasznosítás megvalósításával. Ráadásul megfelelően kiválasztott projektek esetén ezen projektek a másik három cél megvalósulását is tudják támogatni. A cél középtávon a barnamezős területek a városfejlesztés célterületei mellett közvetlenül támogatja a Budapest 2030 koncepcióban kijelölt Hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet kompakt város hosszú távú célját. II. A Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Program Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi horizontális célokkal és azok fontossági súlyával. 1. Optimális területhasználat az infrastrukturális adottságok és lehetőségek kihasználásával (20%) 2. Az épített és természeti környezettel való bölcs gazdálkodás értékteremtés (20%) 3. Rendelkezésre álló források hatékony felhasználása (14%) 4. A fejlesztések által a környezetükben generált pozitív hatások erősítése (14%) 5. Megvalósíthatósági kockázatok minimalizálása (14%) 6. Társadalmi hasznosulás maximalizálása (9%) 7. Fenntartható, tartós változások elősegítése (9%) Az egyes célok indokoltságát, azok tartalmát, főbb elemeit az alábbiak tartalmazzák: 1. horizontális cél: Optimális területhasználat az infrastrukturális adottságok és lehetőségek kihasználásával Mivel a város területeivel való optimális gazdálkodás alapkövetelmény a fejlesztések során, ezért a fenti célokra kiválasztott projekteknél azokat részesítsük előnyben, amelyek városszerkezetileg előnyös elhelyezkedésűek az adott fejlesztési fejleszthetőségéhez igazodik és illeszkednek a terület és környezetének adottságaihoz és víziójához.

5 Ez a horizontális cél a szakértői szavazatok 18%-át, ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 20%-át kapta. 2. horizontális cél: Az épített és természeti környezettel való bölcs gazdálkodás értékteremtés E horizontális cél beemelésének indokoltságát a szakértői megbeszéléseken az az érv támasztotta leginkább alá, hogy mivel a stratégia alapvetően a közösségi célok érvényesítését szolgálja a barnamezős átalakulások során, ezért fontos a hoszszú távú városfejlődés szempontjából értékteremtést minden fejlesztésnél szem előtt tartani. Ez már csak azért is fontos a hosszú távú fenntartható városfejlődés szempontjából, mert az egyedi városkarakter kedvezően befolyásolja a város és térségének megítélését, közvetve erősíti annak gazdasági pozícióit, javítja a lakosság életminőségét. Ennek megfelelően fontos, hogy a támogatott fejlesztések a barnamezős területeken álló nagy múltra visszatekintő, magas építészeti értékek (beleértve a műemlékvédelem alatt álló, a helyi védettségű értékeket is) értékőrző hasznosításával valósuljanak meg. Biztosítani kell a fejlesztések során a fővárosi élőhelyek, élő és élettelen természeti kincsek kiemelt védelmét, mivel ezen értékek erőforrásként való hasznosítása a térség vonzerejének hosszú távú záloga. Ez a horizontális cél a szakértői szavazatok 18%-át, ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 19%-át kapta. 3. horizontális cél: Rendelkezésre álló források hatékony felhasználása A következő tervezési időszakban szűkösek a fejlesztéshez rendelkezésre álló források, emiatt elengedhetetlen azok hatékony felhasználása, illetve, hogy a fejlesztések minél nagyobb arányban tudjanak magán, vagy egyéb közösségi forrásokat társítaniuk a fejlesztési támogatás mellé. Ennek megfelelően a kitűzött célok megvalósítása során azon fejlesztési elképzeléseket kell előnyben részesíteni, amelyek a költségükhöz képest a lehető legnagyobb társadalmi haszonnal járnak, és a lehető legnagyobb mértékben illeszkednek az átfogó fejlesztési célokhoz, dokumentumokhoz (Duna TFP, Szociális városrehabilitáció TFP, Budapest 2030). Azon területek fejlesztését kell továbbá preferálni, amelyek magánfejlesztésének beindítása vagy fejlesztésének teljes megvalósítása közösségi források nélkül elképzelhetetlen. 4. horizontális cél: A fejlesztések által a környezetükben generált pozitív hatások erősítése A barnamezős területek negatív hatást fejtenek ki a környezet értékére, fejlődésére, ezért e területek fejlesztése során fontos kritérium, hogy a fejlesztés eredményeképpen olyan változások induljanak meg, amelyek a terület hasznosításán túl kedvező hatása gyakorolnak a környezetükre is. Ez egyrészt korlátként is értelmezendő, tehát a problémák egy részének megoldása ne járjon új problémák létrejöttével, vagyis kerüljük el a negatív hatásokat (pl. új közlekedési szűk keresztmetszetek létrejötte), másrészt a fejlesztés eredményeképpen létrejövő pozitív hatások köre minél szélesebb legyen, pl. kedvező építészeti, városszerkezeti, társadalmi, gazdasági, infrastrukturális változásokat indukáljon. Ez a horizontális cél a szakértői szavazatok 14%-át, ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 15%-át kapta. 5. horizontális cél: Megvalósíthatósági kockázatok minimalizálása A korábbi évek fejlesztési forrásfelhasználásának keserű tapasztalata, hogy a nem megfelelően előkészített projektekre hosszú időre beragadhatnak a források, amelyek később e források elvesztéséhez is vezethetnek, megakadályozva más esetleg kisebb, de még pozitív hasznú olyan projekteket, amelyek megvalósíthatóak lettek volna. A forrásvesztés elkerülése érdekében fontos, hogy a támogatásra kiválasztott projektek ne csak potenciálisan perspektívikusak, de ténylegesen megvalósíthatóak is legyenek a stratégia időkerete alatt. Bizonyos célú fejlesztési projektek esetében a terület nem rendezhető tulajdonviszonyai, a menedzsment kapacitások hiánya, a jogi környezet előírásaival való összehangolási igények, az érintettek túl nagy száma vagy az egymásra épülő elemek túlságosan hosszú hierarchikus szintje (vagyis a túlzott komplexitás) kiszámíthatatlanul hosszú ideig elnyújthatnak egy-egy projekt megvalósulását. A fejlesztések minél magasabb szintű előkészítettsége a projekt megvalósításának, megvalósíthatóságának nagyobb valószínűségét biztosítják. Ez a horizontális cél a szakértői szavazatok 14%-át, ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 13%-át kapta. 6. horizontális cél: Társadalmi hasznosulás maximalizálása Ez a horizontális cél a szakértői szavazatok 16%-át, ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 14%-át kapta. A közösségi források felhasználásakor kötelező elvárás, hogy a források felhasználása ne menjen szembe a társadalom érdekeivel. A lakossági igények kielégítése vagy a lakosság és a helyi önkormányzat minél nagyobb mértékű bevonásával és 8 támogatásával elvégzett, a környezetbe illeszkedő, megfelelő funkciókat kialakító 9 fejlesztések vagy a köztulajdonban lévő területek preferálása garantálhatják a fejlesztésekből származó társadalmi jólétnövekedést.

6 Ez a horizontális cél mind a szakértői szavazatok mind ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 11%-át kapta. IV. A Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Program Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi céllal. 7. horizontális cél: Fenntartható, tartós változások elősegítése A fejlesztések eredményeképpen kívánatos, hogy olyan funkciók létesüljenek, amelyek hosszabb távon fennmaradnak és működőképesek lesznek vagy hosszú távú változásokat tudnak elindítani. Erre garanciát nyújthat a fejlesztő hosszú távú elköteleződése (pl. hosszabb fenntartási időszak vállalása), a fejlesztést követően a területet gazdaként is hasznosító koordinatív menedzsmentrendszer kiépítésének ösztönzése és a projektek gazdasági fenntarthatóságát figyelembe vevő kiválasztás. Ez a horizontális cél a szakértői szavazatok 10%-át, ezen belül a döntéshozók képviselői által leadott szavazatok 9%-át kapta. A Területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény felhatalmazása alapján a Főváros a kerületekkel közösen kidolgozza a budapesti Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Programot, a budapesti barnamezős területeket érintő as fejlesztések összehangolására. Budapest főpolgármestere és a fővárosi kerületek polgármesterei felkérik a Kormányt, hogy teremtse meg annak intézményi feltételeit, hogy a as időszak európai uniós forrásból finanszírozott operatív programjaiba (különös tekintettel VEKOP, KEHOP, IKOP és GINOP) kerülő konstrukciók tervezésekor a budapesti barnamezős területeket érintő fejlesztések a budapesti Barnamező Tematikus Fejlesztési Programmal összhangban történjenek. III. A Barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Program Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi intézményfejlesztési céllal. Fejlesztési feladatok elvégzését segítő intézményesített forma megtalálása. A szakértői munkacsoporton egyhangú vélemény alakult ki a tekintetben, hogy szükséges a barnamezős fejlesztések kiszámítható környezetének megteremtése. Ezzel összefüggésben fontos a feladatellátás a szükséges koordinációs kapacitásokkal is bíró intézményesített formájának kidolgozása, amely a kapcsolódó rendszerek felállításával és működtetésével (pl. ingatlankataszter) biztosítani tudja a forráskoordinációt és fejlesztéskoordinációt. Az új intézményi forma a Főváros és a kerületek közötti optimális funkciómegosztással kiépíti a fejlesztőket segítő egyablakos ügyintézési rendszert, továbbá előkészti a fővárosi szintű jogszabály harmonizációs lépéseket és képviseli a Fővárosi szabályozási érdekeket a kormányzat felé. A visszatérítendő támogatási források fővárosi szintű alapba terelésével lehetőség nyílik a barnamezős megújítás hosszú távú forrásainak alapjának megteremtésére

7 2 TÁJÉKOZTATÁS A DÖNTÉSHOZÓI MUNKACSOPORT RÉSZÉRE A TFP TERVEZÉS EDDIGI FOLYAMATÁRÓL A február 27-i ülésen és a március 4-i pótülésen a Program célrendszere kialakításának folyamatát a középtávú és horizontális fejlesztési célok definíciójának véglegesítésével és a célok közötti rangsor felállításával zárta le a szakmai munkacsoport, amely jelen javaslat tárgyát képezi. Kontextus, a tervezés folyamata A hosszú távú célrendszer és a helyzetértékelés összefüggései A ROP IH felhívást intézett Budapest és a kerületek számára azon egységes szemléletű, ugyanakkor területi megközelítést alkalmazó Barnamező Tematikus Fejlesztési Program elkészítésére, amely alapját képezheti a as programozási időszakra eső fejlesztési elképzelések megvalósításának. A Program a partnerség elve alapján történő előkészítése érdekében Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala szakmai munkacsoportot hozott létre, amelynek tagjait a Főváros és a kerületek mellett a Programban érintett szervezetek - szaktárcák és háttérintézmények, közszolgáltató cégek, szakmai szervezetek alkotják. A tervezési folyamat első, február 6-i munkacsoport üléssel indított fázisában öt munkacsoport ülésre került sor a jelen javaslat tárgyát képező középtávú és horizontális célrendszer meghatározása érdekében. A munkacsoport áttekintette és a Barnamező Tematikus Fejlesztési Program szemszögéből értelmezte a Főváros hosszú távú fejlesztési céljait. A BFVT vitaindító jellegű helyzetértékelését követő szakmai vita eredményeként alakult ki a részletes helyzetértékelés, melynek szempontrendszerét a munkacsoport szintén megvizsgálta a hosszú távú célrendszerhez való illeszkedés viszonylatában. A főváros stratégiai fejlesztési irányait a Budapest 2030 Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció határozza meg. A koncepció komplex célrendszeréből az alábbi célok a munkacsoport által elvégzett helyzetértékelés eredménye által is megerősített módon - relevánsak a Barnamező Tematikus Fejlesztési Program tekintetében: A munkacsoport első, február 6-i ülésén, melyet jelentőségére való tekintettel Finta Sándor főépítész nyitott meg, a tervezési folyamat bemutatására, a barnamezős területekkel kapcsolatos hosszú távú célok közös értelmezésére és a helyzetértékelés a BFVT által megtartott prezentációt követő szakmai vita keretében történő - megvitatására került sor. A február 13-i ülésen sor került a barnamezős területek legfontosabb típusainak megvitatására. Ezt követően a típusokról való szavazás során a résztvevők meghatározták azon három típust, amelyek a fejlesztési folyamat fókuszában állnak. Prezentáció hangzott el a Program pénzügyi kereteiről, illetve három előadásra került sor a korábbi projektekhez kötődő fejlesztési tapasztalatok illetve nemzetközi fejlesztési tapasztalatok bemutatása céljából. Elkezdődött egy barnamezős ingatlankataszter felállítása, melybe folyamatosan érkeznek a kerületektől az információk. A február 20-i ülés a középtávú és horizontális célok, valamint a kapcsolódó fejlesztési szempontrendszer összegyűjtésére irányult. A célmeghatározásra kiscsoportos munka keretében négy témakörben került sor: 1. felhagyott ipari területek, 2. alulhasznosított ipari területek, 3. alulhasznosított telkek sűrűn beépített környezetben és 4. horizontális, intézményi, finanszírozási szem- 12 pontok. Az ülés keretében prezentáció hangzott el a tematikus fejlesztési és jelentősebb szállítási tevékenységet vonzó raktározási funkció létesítése 13 program és a magánberuházások finanszírozásának kapcsolatáról is. A fejlesztések kulcsterületei a barnamezők: ahol a fejlesztések összehangoltan és integráltan zajlanak és a kezdeményező és koordináló Főváros információs adatbázissal segíti a kialakuló új barnamezős területek folyamatos átalakulását. A munkacsoport a helyzetértékelés során kiemelten fontosnak értékelte az összehangolt fejlesztések megindítását, valamint az egységes barnamezős ingatlankataszter felállítását is. Problémaként merült fel, hogy a meglévő közmű és közlekedési infrastruktúra bizonyos helyeken fejlesztésre szorul. Az egykori barnamezők környezeti és egészségre ártalmas kockázatot nem jelentenek: teljes körűen megtörtént a kárelhárítás; a környezetterhelő termelő tevékenységek jelenléte korlátozott és a barnamezős beruházások hozzájárulnak a rekreációs igények zöldterületekben gazdag helyszínen való korszerű kielégítéséhez. A barnamezős területeken kiegészült városi zöldfelületi rendszer élhető városszövetbe illeszkedik a városi hősziget-hatást enyhítve és a zöldfelületi igényeket kielégítve. A barnamezős beruházások révén a beépített energia megőrzésre kerül, a megújuló energiák helyi vagy közeli rendszerekben kerülnek alkalmazásra, a környezetbarát technológiákat alkalmazó termelő tevékenységek jelenléte megerősödik, a termelő tevékenységek modern korszerű, tiszta és jogilag rendezett környezetben működnek csak néhány, jól kiválasztott helyen marad fenn. A helyzetértékelés során a résztvevők megerősítették, hogy a zöldfelületek kritikusan alacsony aránya

8 jellemző, valamint problémát jelent a talaj szennyezettsége. a munkacsoport tagok szavazatai alapján a következőképpen rangsorolódott: Az egykori barnamezők a városfejlődés új értékközpontjai: az új beépítések magas színvonalú, karakteres, fenntartható és innovatív építészeti megoldásokkal létesülnek, az egyedi védett, a megőrzésre érdemes városkarakter és az újonnan kialakított értékek egymást erősítik, a meglévő épületállomány felhasználása esetén különleges lakáskínálat is kialakul. Sorszám Barnamezős típusok Súlyozott pontszám A megújuló barnamezős területek a kompakt városfejlődés motorjai: a barnamezős területek átstrukturálása a meglévő közlekedési infrastruktúrák kihasználását javították, megszűntetve a területeket érintő közlekedési anomáliákat, környezetkímélő közlekedési megoldásokat alkalmazva. A barnamezős területeken a területtakarékos, a meglévő konszolidált területhasználathoz és a rendelkezésre álló infrastruktúrához igazodó, összehangolt és kiegyensúlyozott vegyes használat biztosítja a fenntarthatóságot, ahol az átalakulásuk nyomán kialakuló kompakt településszerkezet differenciált központrendszerével a lakosság ellátását teljes körűen biztosítja, és megvalósítja a rövid utak városát. A lakófunkció jelenléte a környezeti szempontból megfeleltethető területeken, a szükséges ellátó rendszerekkel együtt épül ki, a Duna menti területeken a város és víz kapcsolata szoros, a part közcélú, funkcióbővítő hasznosítása megvalósul. A helyzetértékelés megerősítette, hogy a barnamezős használaton kívüli és alulhasznosított területek a zöldfelületi rendszer potenciális területei. Az egykori barnamezős területeken megjelenő gazdasági tevékenységek a gazdaságfejlesztés fő irányait követik: a beruházások ösztönzése és az innovatív mikro és kkv-ok támogatása folyamatos, a vállalkozási kultúra széleskörű és igényes. A jelentős hozzáadott értéket termelő tudás-intenzív ágazatok nagyszámú és klaszterekbe szerveződő megjelenése jellemző az átalakult területeken, az önkormányzat, a gazdaság szereplői, valamint a képzőés kutatóhelyek között szoros kapcsolatháló működik, mely a barnamezős területeken is folyamatosan növeli a kutatás, fejlesztés és innováció potenciálját. A helyzetértékelés alátámasztotta, hogy a barnamezők nyilvántartása elengedhetetlen feladat. A barnamezős fejlesztések potenciális területe az innovatív kis-és középvállalkozások számára biztosított működési terület, ugyanakkor kiemelték, hogy ipari fejlesztési területek kijelölésére is szükség van Alulhasznosított volt ipari, valamint városüzemeltetési és közlekedési területek Felhagyott volt ipari, honvédelmi, valamint városüzemeltetési és közlekedési területek Foghíjtelkek, üresen álló/haszn. kívüli épületek, alulhaszn. telkek fejlett, intenzíven beépített környezetben Alulhasznosított raktározási, szállítmányozási célú területek (telephelyek) 5 Alulhasznosított különleges rendeltetésű területek Mezőgazdasági üzemi területek (egykori TSZ területek) A fókuszba került barnamezős területek A munkacsoport megvitatta a BFVT által bemutatott barnamezős területek tipi- 14 zálását, amely alapján hat különböző barnamezős területet különböztetett meg. A területek 15 munkacsoport javaslatot tett egy gazdasági szempontú csoportosítás átvételére, ez a javaslat a szempontrendszer kialakítása során érvényesült. A kialakult hat típus A szavazás alapján a munkacsoport a három legmagasabb pontot kapott terület típust emelte be a további munka fókuszába: Alulhasznosított volt ipari, valamint városüzemeltetési és közlekedési területek Felhagyott volt ipari, honvédelmi, valamint városüzemeltetési és közlekedési Foghíjtelkek, üresen álló/haszn. kívüli épületek, alulhaszn. telkek fejlett, intenzíven beépített környezetben

9 A középtávú célrendszer kialakítása A tervezési folyamat első fázisának utolsó elemét a középtávú célrendszer meghatározása képezte. A munkamódszer az alábbi fázisokból állt: a középtávú és horizontális célok és fejlesztési szempont javaslatok ún. World Café (kiscsoportos, tematikus szakmai konzultáción alapuló) módszer szerint történő meghatározása, a célokra és szempontokra vonatkozó érvrendszer bemutatása, a prioritások meghatározása érdekében írásban történő szavazás. A munkacsoport a középtávú és horizontális célok mellett intézményfejlesztési feladatot is meghatározott. A javaslatok megfogalmazása rendkívül nyitott és konstruktív szellemben zajlott, a szavazást követő és a véglegesítést szolgáló vitában a résztvevők már csak alapvetően pontosító, kiegészítő, rendszerező jellegű észrevételeket vetettek fel. A középtávú és horizontális célok rangsorolására, súlyozására irányuló szavazások végeredményét a résztvevők egyhangúlag elfogadták. A tervezési folyamat első szakaszának végére a munkacsoport az alábbi célrendszert alakította ki. A csillaggal jelölt szempontok kifejezetten a foghíjtelkekre vonatkoznak, ezen szempontok többi területtípusra való kiterjesztéséről a későbbi megbeszélések során dönt a munkacsoport. Középtávú fejlesztési célok K1. A megújulást akadályozó tényezők minimalizálása: 1. Tulajdonviszonyok rendezése; 2. Környezeti ártalmak csökkentése a területhasználathoz igazodva; 3. Egyéb előkészítési feladatok támogatása (pl. tervezés, megakadt fejlesztések felülvizsgálata). K2. Átmeneti hasznosítás támogatása: 4. Átmeneti hasznosíthatóság feltételeinek megteremtése; 5. Zöldterületek létrehozása átmeneti hasznosítás céljából, fitoremediáció támogatása. 12. Rövid utak városát segítő új funkciók létrehozatala (vegyes funkciók kialakítását segítő átalakulások) a barnamezős területeken; 13. A tervezett használat szempontjából jelentős, negatív hatással járó környezeti állapot megszüntetése; 14. Duna menti barnamezős területek fejlesztése, átstrukturálása; 15. Duna parti sáv közhasználat céljára való megnyitása; 16. Közfunkciók, közcélú létesítmények kialakítása. Horizontális célok H1. A fejlesztések által a környezetükben generált pozitív hatások erősítése: 17. Negatív működési környezeti hatások elkerülése (pl. közlekedési szűk keresztmetszetek, ellátási feszültségek stb.)*; 18. A környező területre gyakorolt pozitív, építészeti, városszerkezeti, társadalmi, gazdasági, infrastrukturális hatás léte H2. Fenntartható, tartós változások elősegítése: 19. Hosszú távú elköteleződés - hosszabb távú fenntartási időszak vállalásának preferálása; 20. működést és megújulást segítő koordinatív menedzsmentrendszert kiépítő változások preferálása; 21. Gazdasági fenntarthatóság biztosítása; H3. Az épített és természeti környezettel való bölcs gazdálkodás értékteremtés: 22. A fejlesztések képviseljenek magas építészeti minőséget*; 23. A fejlesztések az értékeket megőrizve hasznosítsák az épített értékeket; 24. A fejlesztések városképre gyakorolt hatása legyen pozitív. H4. Megvalósíthatósági kockázatok minimalizálása: 25. Rendezett tulajdonviszonyú területek fejlesztésének preferálása; 26. Jogi környezetnek megfelelő fejlesztések preferálása; 27. Előkészítettség figyelembe vétele; 28. A beavatkozás komplexitásának figyelembe vétele; 29. Meglévő menedzsment kapacitások, ütemezhetőség figyelembe vétele. K3. Fenntartható gazdasági növekedést támogató fejlesztés: 6. Környezeti és gazdasági szempontból fenntartható fejlesztések, munkahelyteremtés ösztönzése; 7. Gazdaságfejlesztési támogatások barnamezős területekre fókuszálása; 8. Területfejlesztési, értéknövelési potenciál figyelembe vétele; 9. Meglévő erőforrások, kapacitások minél teljesebb kihasználása. 10. Megtérülően energiatudatos fejlesztések támogatása 16 K4. Funkcióhiányok megszüntetése a gazdaságilag racionális vegyes területhasz- 34. ABC modell szerinti értékelés; 17 nálat preferálásával és a zöldfelületi rendszer bővítésével: 11. A városszerkezetet értékőrzően megújító célok támogatása; H5. Optimális területhasználat az infrastrukturális adottságok és lehetőségek kihasználásával: 30. Városszerkezeti szempontból előnyös elhelyezkedés előnyben részesítése; 31. Infrastruktúra ellátottság és fejleszthetőség figyelembe vétele; 32. A fejlesztés illeszkedjen a terület adottságaihoz és fejlesztési jövőképéhez H6. Rendelkezésre álló források hatékony felhasználása: 33. Társadalmi haszon/költség arány maximalizálása 35. Magán és közösségi forrásvonzó képesség figyelembe vétele; 36. Illeszkedés más fejlesztési dokumentumokhoz (Duna TFP, Szocrehab TFP,

10 Budapest 2030). H7. Társadalmi hasznosulás maximalizálása: 37. Lakossági igények kielégítése *; 38. Lakosság és önkormányzat bevonása, támogatottság biztosítása; 39. Környezetbe, funkcióba illeszkedés biztosítása; 40. Köztulajdon előnyben részesítése; Intézményfejlesztési feladat: Fejlesztési feladatok elvégzését segítő intézményesített forma megtalálása 42. Forráskoordinációt segítő intézményrendszer kiépítése; 43. Optimális funkcióelosztás kialakítása a kerületek és a Főváros között; 44. Fejlesztéskoordinációt támogató helyi intézményépítés támogatása; 45. Szabályozási elemek fővárosi szintű összehangolása (szabályozás, lobbizás, rendezési tervek, átmeneti hasznosítás jogi keretrendszerének rendezése); 46. Fejlesztési folyamatot egyablakos ügyintézéssel segítő intézmény kidolgozása; 47. Barnamezős ingatlankataszter felállítása, működtetése; 48. Visszatérítendő támogatási alap lehetőségének megvizsgálása a barnamezős megújítás hosszú távú forrásának megteremtésére. A tervezési folyamat következő fázisai A tervezési folyamat a Döntési Munkacsoport a középtávú célrendszer elfogadását illető határozatát követően induló 2. fázisa a projekt kiválasztás alapelveinek meghatározására összpontosít, az általános jellegű szempontok abban segítenek, hogy a későbbiekben a projekt ötletek közül kiválogathatóak legyenek a fejlesztési csomag részét képezőek, illetve inputként szolgálnak az eljárásrend kialakításához is. A 2. fázist az anyagok a Döntéshozó Munkacsoport elé történő beterjesztése zárja le. A 3. tervezési fázis előreláthatóan 4 ülést foglal magában, ebben a szakaszban kerülnek meghatározásra a konkrét projektek, konstrukciók, illetve a végrehajtási rendszer részletei. 18

11

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

T F P. Barnamezős területek összehangolt fejlesztése Tematikus Fejlesztési Program TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK

T F P. Barnamezős területek összehangolt fejlesztése Tematikus Fejlesztési Program TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK Barnamezős területek összehangolt fejlesztése Tematikus Fejlesztési Program Barnamezős területek összehangolt fejlesztése Tematikus Fejlesztési Program II. Döntéshozói Munkacsoport-ülés 2014. április 16.

Részletesebben

ReTInA. 7 Délkelet-európai ország 10 partner 9 város A projekt ( ; folyamatos) CÉL MÓDSZER

ReTInA. 7 Délkelet-európai ország 10 partner 9 város A projekt ( ; folyamatos) CÉL MÓDSZER ReTInA Dr. Polinszky Tibor mb. főépítész, Csepel A projekt (2009-2012; folyamatos) 7 Délkelet-európai ország 10 partner 9 város CSEPEL FERRARA GALATI IASI KOMOTINI KOSICE MARIBOR PERNIK FIDENZA Szerk.:

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

BARNAMEZŐS TERÜLETEK FEJLESZTÉSE TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

BARNAMEZŐS TERÜLETEK FEJLESZTÉSE TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM BARNAMEZŐS TERÜLETEK FEJLESZTÉSE TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM Megbízó: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA Szakmai Irányító: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 2014. június 6. KMOP-5.1.1/D2-13-2013-0001

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER Pest-Budapest Konzorcium HBHE BFVT HÉTFA PESTTERV PRO RÉGIÓ VÁROSKUTATÁS JÖVŐKÉP - JAVASLAT

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A megyei önkormányzat szerepe a TOP források felhasználásában. Pajna Zoltán, elnök Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés február 25.

A megyei önkormányzat szerepe a TOP források felhasználásában. Pajna Zoltán, elnök Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés február 25. A megyei önkormányzat szerepe a TOP források felhasználásában Pajna Zoltán, elnök Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2016. február 25. A megyei önkormányzat feladata 19. A területi szereplő a) kidolgozza az

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Dr. Dancsó József Magyar Államkincstár TARTALOM Az Operatív Programok, és a Területi és Településfejlesztési

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Széchenyi Programiroda Országos Konferenciasorozat Győr, 2016. november 18. SIMON RÓBERT BALÁZS

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása

Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Előterjesztő: Nagy Sándor alpolgármester Ikt.sz.: 01/8821-2/2016 Tárgy: Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Melléklet: 1 db határozati javaslat Készítette: Fejlesztési Iroda Véleményezésre

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás A 2014-20-AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN Tóth Tamás TARTALOM I. 2014-20: TERVEZÉSI TAPASZTALATOK A 2007-13-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK TAPASZTALATAIN

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Vital Cities - Bp XIII. kerület Helyzetfeltárás. Urbact Helyi Csoport workshop November 02, 09, 16.

Vital Cities - Bp XIII. kerület Helyzetfeltárás. Urbact Helyi Csoport workshop November 02, 09, 16. Vital Cities - Bp XIII. kerület Helyzetfeltárás Urbact Helyi Csoport workshop 2016. November 02, 09, 16. URBACT III VITAL CITIES Mai program: 1. Az Urbact Program bemutatása (10 ) Böhönyey Ágnes HBHE 2.

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

DÖNTÉSI JAVASLAT A KÖZÉPTÁVÚ CÉLOKRÓL A DÖNTÉSHOZÓI MUNKACSOPORT RÉSZÉRE

DÖNTÉSI JAVASLAT A KÖZÉPTÁVÚ CÉLOKRÓL A DÖNTÉSHOZÓI MUNKACSOPORT RÉSZÉRE DÖNTÉSI JAVASLAT A KÖZÉPTÁVÚ CÉLOKRÓL A DÖNTÉSHOZÓI MUNKACSOPORT RÉSZÉRE I. A Szociális Városrehabilitáció Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi középtávú fejlesztési célokkal és azok javasolt súlyával.

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

SZÉCHENYI 2020 PÁLYÁZATI MENETREND 2015

SZÉCHENYI 2020 PÁLYÁZATI MENETREND 2015 SZÉCHENYI 2020 PÁLYÁZATI MENETREND 2015 A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása EURÓPA 2020 Stratégia: Hazai és

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Oláh Károly ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-1.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program bemutatása

Vidékfejlesztési Program bemutatása A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Vidékfejlesztési Program bemutatása Pannon Térségfejlesztő

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE SO:15.102/2011. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011-2014. közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására Összeállította:. Lengyel Zsolt

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEZETEINEK SZEREPE A MEGYEI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEZETEINEK SZEREPE A MEGYEI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEZETEINEK SZEREPE A MEGYEI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 2014-2020-BAN

Részletesebben

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A.2-2013-2013-0015 A projekt háttere, célja Mi keltette életre a projektet? Nagykáta Polgármesteri hivatalának működésében

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat

A megyei tervezési folyamat A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.

Részletesebben

Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén

Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén Újdonságok a területfejlesztés és a 2014-2020-as időszak előkészítése területén Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Szakmai workshop Szeged, 2013. január 18. Tóth Róbert, fejlesztési

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben