Vízminőségvédelem km18
|
|
- Ottó Gál
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vízminőségvédelem km /2005es tanév I. félév 1. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A víz nélkülözhetetlen biológiailag : ivóvízként, táplálékban higiénia: tisztálkodás, mosás, szennyezések eltávolítása rekreáció (vízisportok, üdülés), gyógyhatás közlekedés energiaforrás ipar, mezőgazdaság vízigénye élelmiszertermelő közeg (halászat) stb. A víz tulajdonságai A víz tulajdonságai Fizikai tulajdonságok A, állapot/fázis diagram Fizikai tulajdonságok B, sűrűség Hőmérséklet ( C) 0 (jég) Sűrűség (kg/m 3 ) 917 H: hármaspont (+0.01 C és 0,61 kpa) K: kritikus pont (374,2 C és 21,42 MPa) 0 (víz) ,8 999, ,00 999,60 998, , ,2
2 A víz tulajdonságai Fizikai tulajdonságok C, viszkozitás D, fajhő (4183 J/kgºC) E, párolgáshő (20 ºCosé 2453,6 kj/kg) F, szín A víz tulajdonságai Kémiai tulajdonságok jó oldószer víz keménysége Ca HCO 3 CaCO 3 + H 2 O + CO 2 változó:ca(hco 3 ) 2 és Mg(HCO 3 ) 2 okozza állandó: egyéb Ca 2+ és Mg 2+ sók összes keménység = összes jelenlévő Ca 2+ és Mg 2+ só (= változó+állandó keménység) 1 nkº annak a víznek a keménysége, amely literenként 10 mg CaOdal egyenértékű Ca 2+ és Mg 2+ sót tartalmaz A víz tulajdonságai A Föld vízkészlete Kémiai tulajdonságok Raoulttörvény: híg oldatok esetén a moláris koncentráció növekedésével a fagyáspont csökken, forráspont nő (35 sótart.: 1,91ºC olv. pont) koncentráció nő sűrűség nő 1 m 3 20 Cos tengervíz tömege 27 kgmal több, mint 1 m 3 20 Cos deszt. vízé sós vizek: +4 C alatt érik el maximális sűrűségüket litoszféra (kötött víz) litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 mig) világóceán sarkvidéki és magashegységi jég édesvizű tavak sós tavak légkör vízfolyások élőlények Tároló összesen (a Föld vize) mennyiség 1000 km 3 ben % , , , , , ,01 12,3 0,0008 1,25 0, ,13 0,00006 ~ ~ 100
3 A kontinensek vízkészlete A vízkészlet származása litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 mig) sarkvidéki és magashegységi jég édesvizű tavak sós tavak vízfolyások élőlények légkör Tároló Összesen (kontinensek vize) mennyiség 1000 km 3 ben % , , , ,28 1,25 0,003 1,13 0,003 12,3 0, endogén eredet: bolygónk belső anyagainak gázleadása révén az egykori vulkanizmus illó anyagaiból (80% víz, 10% CO 2 volt) a víz az őslégkörből kicsapódott gravitáció, kedvező hőmérséklet az ózonpajzs meggátolta, hogy fotodisszociációval elbomoljon juvenilis víz: a Föld felszínén még sosem járt (jelenleg kb. 0,10,3 km 3 /év a vulkanizmussal) vadózus víz: a körforgásba korábban már bekerült vizek A víz körforgása Az óceánokra (o), a szárazföldekre (k) és a Föld egészére az alábbi vízháztartási egyenletek írhatók fel: bevétel kiadás óceán: Co+L = Po, azaz L = Po Co szárazföld: Ck = Pk + L, azaz L = Ck Pk ezért Po Co = Ck Pk és Po + Pk = Ck + Co így a Föld egészére: P = C Po = óceáni párolgás, Co = óceáni csapadék, Ck = szárazföldi csapadék, Pk = a szárazföldek teljes párolgása (Pk = Pv + Pe + Pt), Pv = szabad vízfelszín (tavak, folyók) párolgása, Pe = talajpárolgás (evaporáció), Pt = a növényzet párolgása (transpiráció), L1 = felszíni lefolyás, L2 = felszín alatti lefolyás A légkör szempontjából a következőképpen alakul a körforgás: bevétel kiadás légkör: Po + Pk = Co + Ck P = C
4 Megújulási idők A természetes vizek előfordulási típusai atmoszféra vize: évente 40szer, mintegy 9 naponta óceánok vize: kb év szárazföldi jég: kb. 12 ezer év vízfolyások: hetek tavak: kb. 10 év felszín alatti vizek: változó, 2 hét több ezer év légköri vizek csapadék párolgás felszíni vizek vízfolyások állóvizek tavak vizes élőhelyek óceánok, tengerek felszín alatti vizek parti szűrésű vizek talajnedvesség talajvíz rétegvíz nem karsztosodott kőzetek hasadékvizei karsztos kőzetek hasadékvizei: karsztvíz Légköri vizek Légköri vizek csapadék területi kiterjedés, időtartam, mennyiség, intenzitás hó (sűrűség: 0,10,15 g/cm 3 0,60,7 g/cm 3 ) hó olvadása, hó vízleadása minősége: oldott gázok, por, füstgáz, korom, pernye, radioaktív anyagok, mikroorganizmusok párolgás potenciális és tényleges párolgás szabad vízfelület párolgása evaporáció evapotranspiráció intercepció ariditási index: potenciális párolgás/ éves csapadék
5 Vízfolyások a vízfolyások közös tulajdonságai: a víz a magasabban fekvő pontok felől az alacsonyabb szintek felé halad a víz mederben folyik a vízszállítás kisebbnagyobb mértékben ingadozik minőség: kevés oldott só sok lebegő anyag, szerves anyag, oxigén (öntisztulás) többnyire lúgos kémhatás gazdasági jelentőségük vízfolyások táplálója: csapadék és források Lefolyás Lefolyás ( vízfolyás) a lefolyás összegyülekezése, összegyülekezési idő a csapadék lefolyást adó hányadának a vízgyűjtő terület minden pontjától a vízfolyás adott pontjáig való eljutásához szükséges időtartam felszíni lefolyás: a, közvetlen; b, késleltetett felszín alatti lefolyás köztes lefolyás lefolyási tényező: közvetlen felszíni lefolyás/csapadék fajlagos lefolyás: egységnyi területről egységnyi idő alatt lefolyó víz mennyisége (felszíni+felszín alatti) (közepes vízhozam/vízgyűjtőterület) antropogén hatások Vízfolyások csoportosítása A Föld legnagyobb folyórendszerei időbeli változás alapján: állandó időszakos: periodikus, epizodikus (vádi, creek) vízszállítás jellege α éghajlat: autochton allochton: átfolyó (Nílus, Niger, Colorado), elvesző (Amudarja, Szirdarja Araltó; Chari, Logone Csádtó) torkolatok Hosszúság (km) 1. AmazonasUcayali 2. NilusKagera 3. MississippiMissouri 4. Jangce 5. ObIrtis 6. JenyiszejSzelenga 7. Huangho 8.9. Kongó 8.9. La Plata 10. Amur Ob Vízgyűjtő terület (ezer km 2 ) alapján 1. Amazonas 2. Kongó 3. Mississippi 5. Nilus 6. La Plata 7. Jenyiszej 8. Léna 9. Niger 10. Jangce Vízhozam (ezer m 3 /s) 1. Amazonas Kongó Jangce Orinoco Brahmaputra Jenyiszej 19,6 7. La Plata 19,5 8. Mississippi 17,5 9. Léna 16,4 10. Mekong 15,9
6 Vízhálózat, vízgyűjtőterület Vízválasztók A, hegyi vízválasztó topográfiai, rétegtani vízválasztó, vízválasztó sáv (v) Vízválasztók B, völgyi vízválasztó Jelmagyarázat: 1 = magas helyzetű hátak, 2 = alacsony löszfelszínek, 3 = völgyek, 4 = völgyi vízválasztók Vízválasztók C, síksági vízválasztó Pl. Pripjaty mocsarak bifurkáció: kétirányú lefolyás Cassiquiare Orinoco és Amazonas Benue ( Guineaiöböl) és Logone ( Csádtó) Csorbató Vág és Dunajec Óceán Kontinens Európa Ázsia Afrika ÉAmerika DAmerika Ausztrália Összesen Atlanti mill. km 2 6,5 0,5 14,9 8,3 16,3 46,5 Óceánok vízgyűjtő területei % 65,0 1,1 49,9 34,6 90,0 34,4 mill. km 2 11,7 6,1 2,9 20,7 Indiai % 26,6 20,4 33,0 15,4 Csendes mill. km 2 8,2 4,5 1,0 1,8 15,5 % 18,6 18,7 5,6 20,5 11,5 Éi Jegestenger mill. km 2 1,6 11,2 10,2 23,0 % 16,0 25,5 42,5 17,1 Lefolyástalan terület mill. km 2 1,9 12,4 8,9 1,0 0,8 4,1 29,1 % 19,0 28,2 29,7 4,2 4,4 46,5 21,6 lefolyástalan területek (szárazföldek 1/5e) belső lefolyású területek (Volga vízgyűjtője) valódi lefolyástalan területek (nincs vízfolyás) (Szahara, Arabfélsziget) Összesen mill. km 2 10,0 44,0 29,9 24,0 18,1 8,8 134,8 % 7,4 32,7 22,2 17,8 13,4 6,5 100
7 A folyóvizek vízállása vízállás: valamely vízfolyás vízszintjének egy adott vízmérce nullpontjától mért magassága mérése: vízmércék, rajzoló műszerek (limnográfok) vízálláselőrejelzés LKV, LNV, KÖV, KV, NV, abszolút és közepes ingás vízmérce Forrás: Observator Kft A folyóvizek vízhozama pillanatnyi vízhozam, átlagos vízhozam, LNQ, LKQ (m 3 /s) mérése, meghatározása: köbözés átfolyási keresztszelvény*vízsebesség (forgóműves vagy forgószárnyas sebességmérő) akusztikus doppler elven működő berendezések vízhozamgörbe (QH görbe) folyamatos vízhozamészlelés: bukó, mérőszűkület vízhozamok (vízállások) tartóssági görbéje vízállásgörbe Forrás: Observator Kft
8 Forrás: ÉDUKÖVIZIG Forrás: ÉDUKÖVIZIG GyőrMosonSopron megye nagyobb vízfolyásainak vízhozama A folyóvizek vízjárása Vízfolyás Állomás Időszak Szelvényszám LKQ KÖQ m 3 /s LNQ ~: A folyó vízhozamingadozásának átlagos, szabályos és évszakos rendje Duna Medve MosoniDuna Mecsér ,96 29,5 154 Lajta Mosonmagyaróv ár ,59 106,1 Rába Árpás ,49 36, Marcal Rábaszentmiklós ,03 8,14 75,6 Rábca Lébény ,98 130
9 A vízhálózat alakrajzi jellemzői meghatározó tényezők: domborzat, földtani szerkezet, éghajlat, fejlődéstörténet vízgyűjtő területek morfometriai paraméterei folyó és völgyszakaszok morfometriai paraméterei A vízgyűjtő területek morfometriai jellemzői Horton: vízfolyások rendűsége folyóelágazási arány (Hortonféle bifurkációs index) vízfolyássűrűség (km/km 2 ) (Száraz és Nedves Champagne) völgyhálózatsűrűség (km/km 2 ) Folyó és völgyszakaszok morfometriai paraméterei és alakrajzi sajátosságai vízfolyás futásvonala (l) folyó völgyének hossza (t) forrás és torkolat közti távolság (d) futásfejlettség: (lt)/t folyásfejlettség: (ld)/d völgyfejlettség: (td)/d Folyó és völgyszakaszok morfometriai paraméterei és alakrajzi sajátosságai meder: mederfenék, oldalrézsű medrek alaprajzi sajátosságai: keresztmetszet, hossz mentén mederkanyarok, meanderek, kanyarulattávolság torkolatsűrűségi paraméter
10 Folyók helyszínrajzi jellemzői tetőpont középvonal sodorvonal balpart inflexió R R folyásirány jobbpart Forrás: Observator Kft kanyarulati sugár J1J4 = a kanyarulatok inflexiós pontjai; h1, h2 = a kanyarulatok húrjai; H1, H2 = a kanyarulatok burkolóvonalai; M = a burkolóvonalak távolsága (a kanyarulat tágassága); i1, i2 = a kanyarulatok ívhossza; k1, k2 = a kanyarulat húrjára mint átmérőre rajzolt félkör kerülete; Rm = a kanyarulat görbületi sugara; D = a kanyarulat átmérője; m = a húrra merőlegesen mért ívmagasság. A folyómeder vándorlása Folyó és völgyszakaszok morfometriai paraméterei és alakrajzi sajátosságai a folyó esése v. esésmagassága: a folyó eredete és torkolata közti szintkülönbség (m/km, ) a folyó esésgörbéje (normális esésvonal: homorú parabolikus görbe) Forrás: ÉDUKÖVIZIG
11 Folyóhálózati rajzolattípusok A fenék esésvonala a Tisza Tokaj környéki szakaszán (M. Kir. Országos Vízépítési Igazgatóság adatai alapján). A folyamatos vonal az 1890/91. évi kisvíz szintjét jelzi. Vízfolyások energiája Vízfolyások energiája helyzeti, mozgási és hőenergia sebesség: külső és belső súrlódás izotahiavonal ( sodorvonal) lamináris folyás, turbulens folyás örvénylő (turbulens) folyás állóörvények vándorló örvények szívóörvény forrásörvény spirális áramlás kialakulása a mederben, apadó víz esetén
12 Vízfolyások eróziója Vízfolyások hordalékszállítása felső szakasz a folyóvölgy jellegének természetes változása fenéken: görgetve, ugráltatva, csúsztatva lebegtetve felszínen úszva ritmikus mederformálás középső szakasz középső szakasz alsó szakasz Forrás: ÉDUKÖVIZIG Vízfolyások hőháztartása, jég a folyókon Tavak hőmérsékletet alakító tényezők: levegő, források, betorkoló vízfolyások hőmérséklete, hőszennyezés nincs hőmérsékleti rétegződés befagyás jégzajlás jégdugulásos árvíz ~: a szárazföld azon önálló medencével rendelkező, tartósan megmaradó állóvizei, amelyek nincsenek vagy csak folyóvizek útján vannak kapcsolatban a világtengerrel kiterjedés: 2,5 millió km 2, földfelszín 0,5%a elterjedés genetikai tótípusok
13 A folyamatok típusai I. endogén erők 1. Kéregmozgások 2. Vulkáni folyamatok 3. Egyéb Genetikai tótípusok a, kimélyítéses medencék tektonikus árkok kibillent rögök közötti mélyedések epirogenetikus süllyedékek kalderák maarok b, elgátolásos medencék tektonikus mozgással elzárt tengerek tektonikus küszöbbel elzárt völgyek gyűrűszerű felboltozódások útján vulkáni anyaggal elzárt mélyedések kráterek endogén eredetű hegyomlások II. Exogén erők 1. glaciális erózió 4. karsztosodás 6. tengerpartok fejlődése A, jégtakarók B, hegységi gleccserek 2. termokarsztos folyamatok 3. folyóvízi erózió 5. eolikus folyamatok 7. tömegmozgások 8. az élővilág hatásai glintlépcsők előtt sziklamedencék túlmélyítéses csorgó tavak kárfülkék túlmélyített gleccservölgyek eltemetett jégtömbök, ill. talajjég utólagos olvadása útján üstök oldásos mélyedések (dolina, uvala stb.) deflációs mélyedések felszín alatti üregek beszakadásával hullámos fenékmoréna felszínek végmorénavonulat mögött gleccserjéggel elzárva lefűzött kanyarulatok elhagyott medrek folyóhátak mögött (mész)kicsapódásos gátak útján (tetarata lépcsők) homokfelhalmozódások között, mögött tengerek vízszintcsökkenése útján turzások, delták útján hegyomlásokkal csuszamlásokkal korallgátak, hódgátak stb. útján A Föld jelentősebb tavai III. Kozmikus hatás IV. Antropogén hatás meteoritbecsapódás következtében külszíni bányászat mélyedései (völgy)zárógátak útján, tengeröblök elzárásával Felső Viktória Aral* Huron Bajkál Nagy Medve Nyasza Terület (ezer km 2 ) Kaszpitó* Michigan Tanganyika 371,0 82,4 68,8 66,0 59,6 58,0 32,9 31,5 31,0 30,0 Keletkezése ** I1 II1Aa I1 I1 II1Aa II1Aa I1 I1 II1Aa I1 Bajkál Nyasza Isszikkul II1Aa Nagy Rabszolga Crater Matana Legnagyobb mélység (m) Tanganyika Kaszpitó Hornindalsvatn Szarezszkoje Keletkezése ** I1 I1 I1 I1 I1 I2 I1 II1B II7 Kaszpitó Bajkál Tanganyika NagyMedve Nagy Rabszolga Felső Nyasza Michigan Huron Viktória Vízmennyiség (ezer km 3 ) 79,3 23,0 18,9 13,5 13,4 12,0 8,4 5,8 4,6 2,7 *E tavak méretei főleg antropogén hatásra az utóbbi években is jelentősen tovább csökkentek. ** A jelek az előző táblázat tómedence típusaira utalnak.
14 Vízháztartás szerinti tótípusok Termikus tótípusok pozitív vízháztartású forrástó (Hévízitó) átfolyásos tó (Balaton) negatív vízháztartású lefolyástalan tó végtó (Araltó) magas sótartalom: Tuz Gölü (32 %), Holttenger (25 %) meleg tavak ( monomiktikus) hideg tavak ( monomiktikus) mérsékeltövi tavak ( dimiktikus) ugróréteg befagyás Biológiai tótípusok Tavak pusztulása harmonikus tavak oligotróf tavak eutróf tavak diszharmonikus tavak kiszáradás lecsapolódás feltöltődés ( fertő mocsár láp)
15 Vizes élőhelyek A vizes élőhelyek ökológiai szerepe "wetland": felületarányos átlagos vízmélység középvízálláskor < 2 m >2 m: legalább 1/3át makrovegetáció borítja azon hidromorf talajok, amelyek felső rétege tartósan vagy hosszabb ideig vízzel átitatott, ezért nagy vízigényű vagy jó víztűrésű növényekkel borított a természeti környezet és az ott élő élővilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező Pl: nádas, sásos, láp és mocsárrét, láp és mocsárerdő, bokorfüzes, puha és keményfa ligeterdő, égerliget, szikes tó, morotva, alföldi ér, tőzegmohaláp stb. táji sokszínűség biodiverzitás ökológiai folyosó értékes fajok élőhelyei szennyeződések kiszűrése, feldolgozása, átalakítása nagy részük a korábbi beavatkozások miatt eltűnt megmentésük, védelmük fontos Mo: 25 nemzetközi jelentőségű vizes terület (Ramsari terület) és közel 400 holtág Balaton Baradla Gemenc Ipolyvölgy Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek (2001) megnevezés BédaKarapancsa Biharugrai halastavak Bodrogzug TK területéből FertőHanság NP területéből Hortobágyi NP területéből Izsáki Kolontó Kardoskúti Fehértó terület, ha , , KisBalaton TK Kiskunsági NP területből Mártélyi TK Ócsai TK Pacsmagi tavak Pusztaszeri TK Rétszilasi halastavak Szaporcai ÓDráva meder Tatai Öregtó Velencei Madárrezervátum és dinnyési fertő ÖSSZESEN megnevezés terület, ha Óceánok, tengerek vízkészlet 80 %a, terület 71 %a tengerek beltengerek (pl. Földközitenger, Hudsonöböl, Baltitenger, Vöröstenger, Araböböl) mellék vagy peremtengerek (pl. Keletkínaitenger, Délkínaitenger, Írtenger, Északitenger) nagyság, mélység
16 A Világóceán tagolódása Tengerek sótartalma Óceán + tartozékai Atlantióceán Csendesóceán terület (km 2 ) 181,62 105,04 vízmennyiség közepes (millió km 3 ) mélység (m) 712,4 350, legnagyobb mélység (m) sótartalom: átlag 35 (egyenlítő, mérsékelt övezet) térítők: 37,5 poláris területek: 32 beltengerek: Vöröstenger, Araböböl 40 Baltitenger: 10, Finnöböl: 1 Indiaióceán 74,92 285, sóösszetétel: összetevők aránya stabil gazdasági jelentőség Összesen 361, , A tengervíz sóösszetétele Felszín alatti vizek Sófajta NaCl Kloridok MgCl 2 MgSO 4 Szulfátok CaSO 4 K 2 SO 4 Karbonát CaCO 3 Egyéb MgBr 2 Összesen g/l 27 3,8 1,6 1,2 0,9 0,1 0,1 34,7 % 77,76 10,88 4,74 3,6 2,46 0,34 0,22 100,00 összesen % 88,64 10,8 0,34 0,22 100,00 ~: A litoszféra legfelső 4000 mében tárolódó vízkészlet előfordulása általános víztartó kőzetek: porózus hasadékos kőzetek porozitása hézagtérfogat (tömött vagy kristályszemcsés magmás kőzetek: 0,0212 %, homokkő: 637 %, tőzeg: 7281 %)
17 Talajnedvesség Talajvíz ~: A felszín és a talajvíztükör közti zóna nedvességtartalma kristályvíz, adszorbeált víz, adhéziós víz, kapilláris víz, szivárgó víz növények vízellátása ~: Az első vízzáró réteg fölött elhelyezkedő vízréteg, amelyre nagymértékben hatnak a meteorológiai viszonyok Típusai: nyílt tükrű talajvíz nyomás alatti talajvíz időszakos talajvíz általajvíz Talajvíztípusok Talajvíz a talajvíztükör magassága követi a felszín formáit talajvíz áramlása: tömöttebb talajok: 0,51 m/nap homok: 56 m/nap kavics, durva szemű hordalék: 1520 m/nap 1: víztartó rétegek, 2: vízzáró rétegek, 3: talajvíztükör
18 talajvízszintingadozás bevételi és kiadási oldal alapján bevétel: csapadék (tartóssága) hozzáfolyás (felszíni, felszín alatti) ( alföldi folyók kiegyenlítettebb vízjárása) öntözés ( vízelvezető csatornahálózat válhat szükségessé) kommunális szennyvizek beleeresztése kiadás: párolgás elfolyás ( alföldi folyók kiegyenlítettebb vízjárása) vízkitermelés a talajvízszint állandó mozgásban van (évi ingadozás, tartós egyirányú változások) A talajvíz minősége a talajon átszivárgó víz oldóképessége megnő sok oldott só, szerves anyagok (bomlástermékek, oxidáció) ammónia, nitrit fertőzés a közelmúltban nitrát fertőzés régebben érzékeny a szennyeződésekre Rétegvíz ~: A vízzáró rétegek közötti jó vízvezető képességű zónában elhelyezkedő víz talajvízzel szoros v. laza kapcsolat felső 20 m alatt: rétegvíz (Duna kisalföldi hordalékkúpja) nyomás alatt van pozitív és negatív artézi kutak rétegvíztartó szerkezetek Tipikus rétegvíztartó szerkezet az ausztráliai NagyArtézimedence egyszerűsített példáján 1 = vízzáró kőzetek, 2 = víztározó rétegek Artois tartomány, Lillei kolostor Mo: Ugod, Zsigmondy Vilmos és Béla
19 A dakotai Préritábla szerkezete A rétegvizek beszivárgása a Szikláshegység (nyílt) lejtőin történik Vízzáró és vízáteresztő rétegek váltakozása az Alföld közepén egy NyKi metszetben 1 = vízáteresztő, víztartó rétegek, 2 = vízzáró rétegek, 3 = miocén és mezozoos képződmények, 4 = pliopleisztocén határ, 5 = felsőpannóniaipliocén határ, 6 = hőmérsékleti izovonalak, 7 = fajlagos vízhozamok (sorrendben: 15, 510, 10 20, 2040, 4060, 6080, 80100, , l/p) Magyarország rétegvizei Az Alföld rétegvízkészlete: felső pannon tavi és negyedidőszaki folyóvízi rétegekben Dunavölgy, SzatmárBeregisíkság, Bodrogköz, Sajóvölgy alsó szakasza dinamikus és statikus készletek Mo: 58 ezer mélyfúrású kút (43 ezer az Alföldön) Ausztrália fontosabb artézi medencéi
20 Rétegvizek általános minősége Hasadékos kőzetek vizei (résvíz) nincs: fertőző mikroorganizmus, szennyező anyag, oxigén sok oldott só ( mg/l) ásványvíz: só > 1000 mg/l vagy mg/l + valami extra mennyiségben ásványvizek fajtái: alkalikus, keserű, konyhasós, földesmeszes, vasas, kénes, jódosbrómos, radioaktív vizek öntözés, emberi fogyasztás: só <1600 mg/l résvíz: kőzethézagokban porózus kőzetek: diszperzen diagenetikus és posztgenetikus kőzethézagok gyors mozgás, gyors utánpótlódás Nem karsztosodó kőzetek hasadékvize Karsztvíz kialakulás: kőzet kihűlése (magmás), tektonizmus, mállás (fiz., kém., biol.: csak a felszíni rétegekben) felszín közelében: talajvíz mélyre süllyed: rétegvíz a kőzetek kis mértékű oldódása kevés oldott só, lágy, gyakran agresszív ~: Karbonátos kőzetek hasadékvize (mészkőterületek) a karbonátos kőzeteket a víz jól oldja (CO 2 ) kemény vizek karsztos járatok kialakulása: 1. oldás 2. erózió oldási tevékenység oldásos v. beszivárgási karsztövezet semleges zóna lencsezóna (keveredési korrózió) holtkarszt övezet
21 Atípusú (autogén) karszt Btípusú (allogén) karszt A helyi erózióbázis (F) nívója fölé kiemelkedő karsztok szintjeinek vízmozgásai A = beszivárgási övezet B = semleges övezet C = lencsezóna D = mélykarszt F = karsztforrás, a helyi erózióbázis szintje sekély és mélykarszt nyílt és fedett karszt Karsztvíz gyors vízmozgás kisebb öntisztulási lehetőség szennyeződésekre érzékeny! Források felszín alatti víz felszínre lépése: areálisan (mocsarak, lápok) pontszerűen: források (természetes felszínre bukkanás) jelentős funkció a vízellátásban (ma már mesterséges kitermelés is) talajvíz, rétegvíz, karsztforrás forrás és táplálóterülete magassági helyzete alapján: leszálló átbukó felszálló források
22 Források vízszolgáltatás folyamatossága alapján: állandó források talaj és rétegvízforrások: néhány l/sec, csapadékviszonyokkal szoros kapcsolat karsztforrások: vízhozam tág határok között Jósvaforrás: 0,5 m 3 /sec 16 m 3 /sec, Vaucluseforrás (Fr.o.): átlag 17 m 3 /sec, de 120 m 3 /sec is lehet vaucluse: bővízű, de erősen ingadozó karsztforrás (Btípusú karsztokban gyakori) A. Leszálló források: ab = rétegforrás, c = törmelékforrás; B. Átbukó források: a = egyszerű átbukó forrás, bc = szűkülő forrás; C. felszálló források: a = felszálló vetőforrás, b: réteggyűrődéses forrás, F = forrás időszakos források intermittáló források (mediterrán, monszun területek; karsztokon szifonok) epizodikus források (karsztokon) Intermittáló forrás szifonnal LIII. tv. a természetvédelemről: minden forrás védett források foglalása
2015.02.06. Vízvédelem. A víz nélkülözhetetlen. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai
Vízvédelem KM011_1 2014/2015-ös tanév II. félév 1. rész: Hidrogeográfiai alapismeretek Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék A víz nélkülözhetetlen biológiailag:
RészletesebbenVízvédelem. A víz nélkülözhetetlen. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 1. rész: Hidrogeográfiai alapismeretek Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék A víz nélkülözhetetlen
RészletesebbenVízvédelem KM011_ /2016-os tanév II. félév. 1. rész: Hidrogeográfiai alapismeretek
Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 1. rész: Hidrogeográfiai alapismeretek Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék A víz nélkülözhetetlen
RészletesebbenVízvédelem. A víz nélkülözhetetlen. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai
Vízvédelem KM011_1 2018/2019-es tanév II. félév 1. rész: Hidrogeográfiai alapismeretek Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék A víz nélkülözhetetlen
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenA folyóvíz felszínformáló munkája
Geomorfológia 7. előadás A folyóvíz felszínformáló munkája Csapadék (légköri csapadék) a légkörből szilárd vagy folyékony halmazállapotban a felszínre kerülő víz ( 1 mm = 1 l víz/m2) A csapadék mérése
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
Részletesebbenföldrajzi koncentráció figyelhetı meg
TAVAK Tavak kialakulása, víz- és hőháztartása, a tavak pusztulása A tó fogalma Forel, 1901: olyan stagnáló víztömeg, amely a talajnak a tengerrel közvetlen kapcsolatban nem álló, minden oldalról zárt mélyedését
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenVízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek
RészletesebbenTantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)
Tantárgyi követelmény FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A Föld fejlődése és szerkezete. A földfelszín vízszintes és függőleges tagozódása.
RészletesebbenA víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK
VÍZBUROK A földfelszín 71%-át víz borítja! Arday-Nagy-Sáriné: Földrajz 9.; OFI, Bp., 2015 Kereszty-Nagy-Nemerkényi-Neumann-Sárfalvi: Lakóhelyünk, a Föld; NTK, Bp., 2013 Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz
Részletesebbena turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés
FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,
RészletesebbenVÁZLATOK. XXI. A szárazföldek felszíni vizei
VÁZLATOK XXI. A szárazföldek felszíni vizei Folyóvíz: mederben (völgyben) helyezkedik el, valahonnan ered (forrás), és valahová megy (lefolyásos vég torkolaton keresztül: másik folyóvíz, tó, tenger, óceán;
RészletesebbenMIKLÓS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM
Széchenyi István Egyetem Építési és Környezetmérnöki Intézet Környezetmérnöki Tanszék ZSENI ANIKÓ - Dr. BULLA MIKLÓS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM Győr, 2002. Széchenyi István Egyetem Építési és Környezetmérnöki Intézet
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenA vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Részletesebben5. Vízvédelem. Környezetvédelem. Széchenyi István Egyetem
Környezetvédelem 5. Vízvédelem 2014/2015. tanév II. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék 1 8. Hét Kató Dániel: Vízvédelem A vízburok jelentősége 9. Hét
Részletesebben4.TK. Folyók és tározók
Bevezetés a hidrogeológiába Kreditkód: gg1n1k34 Földtudomány és környezettudomány BSc 3. szemeszterben meghirdetett kurzus 4. TK. Folyók és tározók Előadó: Dr. Erőss Anita tudományos munkatárs 4.TK. Folyók
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE ÉS KÖRFORGÁSA 5.12 LECKE
Föld felszínének 71%-a világtengerek formájában, szárazföldön 2% sarkvidékek és magashegységi jég- és hótakaró 2% A FÖLD VÍZKÉSZLETE ÉS KÖRFORGÁSA 5.12 LECKE mennyiség Tároló 1000 km 3 - % ben sarkvidéki
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
Részletesebben- talajtakaró további funkciói: szőr és tompít - biológiai aktivitás, élıvilág, erdık szerepe
A KARSZTVÍZ (karbonátos kızetekre jellemzı résvíz) A karszt, karsztosodás fogalma elnevezés a szlovéniai Karszt hegységbıl Lényege: olyan terület, ahol a felszíni és a felszín alatti formakincs kialakulásában
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenA vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS
VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás helyzete Magyarország jelenlegi vízügyi politikáját alapvetõen a vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény határozza meg. Tartalmában tükrözi
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: György-éri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH080 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 10 meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenConcursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs
CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-
RészletesebbenFOGALMAK II. témakör
FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenEz további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal
BARLANGFÖLDTAN Főbb érintett témakörök A víz útja a karsztban A korrózió, különös tekintettel a keveredési korrózió jelentősége a karsztok fejlődésében A karsztok k tipizálása, A és B típusú karsztok k
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 6. rész: A víz társadalmi-gazdasági körforgása Magyarországon Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
RészletesebbenA Tengervíz. Folyamat elemei: csapadék, párolgás lefolyás.
1 Víz földrajz Vízburok Hidroszféra. Világ tengerei: Óceánok, tengerek összessége Felszíni vizek: Folyok, tavak Felszínalatti vizek: Termálvíz Édesvíz készlett: Jégformájában (gleccser, jégtakaró) Föld
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenVízburok. Hidrológia: a vízburokkal foglalkozó tudomány
Óceánok és tengerek Vízburok Óceánok, tengerek, felszíni és felszín alatti vizek, a sarki és a magashegységi hó-és jég együtt alkotja a vízburkot, más néven a hidroszférát. Hidrológia: a vízburokkal foglalkozó
RészletesebbenTalajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre
Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2010. március 24-25. Újlaki Péter Debreceni Vízmű Zrt. 2010.04.23. 1 A talajvízszint
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
Részletesebben1. A földi vízkészlet eredete, körforgása
Hidrogeológia A földi vízkészlet eredete, körforgása Felszíni vizek A felszín alatti vizek osztályozása Források Darcy törvénye, hidrogeológiai paraméterek (hézagtérfogat, hézagtényezı, k -tényezı, szivárgási
Részletesebben4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
RészletesebbenIV. Témakör: Bölcsőnk a vízburok
IV. Témakör: Bölcsőnk a vízburok 16. Óceánok, tengerek. A tengervíz tulajdonságai, mozgásai 1. A hidroszférával foglalkozó tudományok: Hidrológia (víztan): A hidroszféra fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenXIX. Konferencia a felszín alatti vizekről
GONDOLATOK A DINAMIKUS KARSZTVÍZKÉSZLET TÉMAKÖRÉHEZ A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) 1992-2012 KÖZÖTTI ADATAI ALAPJÁN Lénárt László Szegediné Darabos Enikő Sűrű Péter Miskolci Egyetem XIX.
RészletesebbenMagyarország földrajza
Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete Hazánk KELET-KÖZÉP- EURÓPÁBAN,Közép- Duna-Medence északi és középső részén fekszik. Területe:93 033 km2 Tipikusan kontinentális fekvésű Központi helyzeténél
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
Részletesebbenjéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában
VÍZ ÉS A KÖRNYEZET - természeti erőforrás, a bioszféra egyik eleme - az élő szervezetek 70-80 %-át adják (az ember testében átlagosan 67 % víz van) - egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik magas
RészletesebbenKarsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.
Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató január
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.
RészletesebbenA tavak keletkezésének és pusztulásának szemléltetése a terepasztalon
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Különböző módon kialakuló tavak, tómedrek bemutatása A tavak keletkezésének és pusztulásának szemléltetése a terepasztalon Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok,
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenVárosi hidrológia, éghajlatváltozás
Városi hidrológia, éghajlatváltozás Városi környezetvédelem Előadó: Varga Laura Városi hidrológiai ciklus Városiasodás Növekvő lakosszám Növekvő burkolt felület Növekvő szennyezőanyag kibocsátás Csökkenő
Részletesebben2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenA Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el.
Vízburok A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKészítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus
Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenÉletünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1
Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,
RészletesebbenA Tápió vidék környezetiállapot
A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes
Részletesebben4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 4. osztályos feladatsor II.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 29.
idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos
Részletesebben