Vízminőségvédelem km18

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vízminőségvédelem km18"

Átírás

1 Vízminőségvédelem km /2005es tanév I. félév 1. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A víz nélkülözhetetlen biológiailag : ivóvízként, táplálékban higiénia: tisztálkodás, mosás, szennyezések eltávolítása rekreáció (vízisportok, üdülés), gyógyhatás közlekedés energiaforrás ipar, mezőgazdaság vízigénye élelmiszertermelő közeg (halászat) stb. A víz tulajdonságai A víz tulajdonságai Fizikai tulajdonságok A, állapot/fázis diagram Fizikai tulajdonságok B, sűrűség Hőmérséklet ( C) 0 (jég) Sűrűség (kg/m 3 ) 917 H: hármaspont (+0.01 C és 0,61 kpa) K: kritikus pont (374,2 C és 21,42 MPa) 0 (víz) ,8 999, ,00 999,60 998, , ,2

2 A víz tulajdonságai Fizikai tulajdonságok C, viszkozitás D, fajhő (4183 J/kgºC) E, párolgáshő (20 ºCosé 2453,6 kj/kg) F, szín A víz tulajdonságai Kémiai tulajdonságok jó oldószer víz keménysége Ca HCO 3 CaCO 3 + H 2 O + CO 2 változó:ca(hco 3 ) 2 és Mg(HCO 3 ) 2 okozza állandó: egyéb Ca 2+ és Mg 2+ sók összes keménység = összes jelenlévő Ca 2+ és Mg 2+ só (= változó+állandó keménység) 1 nkº annak a víznek a keménysége, amely literenként 10 mg CaOdal egyenértékű Ca 2+ és Mg 2+ sót tartalmaz A víz tulajdonságai A Föld vízkészlete Kémiai tulajdonságok Raoulttörvény: híg oldatok esetén a moláris koncentráció növekedésével a fagyáspont csökken, forráspont nő (35 sótart.: 1,91ºC olv. pont) koncentráció nő sűrűség nő 1 m 3 20 Cos tengervíz tömege 27 kgmal több, mint 1 m 3 20 Cos deszt. vízé sós vizek: +4 C alatt érik el maximális sűrűségüket litoszféra (kötött víz) litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 mig) világóceán sarkvidéki és magashegységi jég édesvizű tavak sós tavak légkör vízfolyások élőlények Tároló összesen (a Föld vize) mennyiség 1000 km 3 ben % , , , , , ,01 12,3 0,0008 1,25 0, ,13 0,00006 ~ ~ 100

3 A kontinensek vízkészlete A vízkészlet származása litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 mig) sarkvidéki és magashegységi jég édesvizű tavak sós tavak vízfolyások élőlények légkör Tároló Összesen (kontinensek vize) mennyiség 1000 km 3 ben % , , , ,28 1,25 0,003 1,13 0,003 12,3 0, endogén eredet: bolygónk belső anyagainak gázleadása révén az egykori vulkanizmus illó anyagaiból (80% víz, 10% CO 2 volt) a víz az őslégkörből kicsapódott gravitáció, kedvező hőmérséklet az ózonpajzs meggátolta, hogy fotodisszociációval elbomoljon juvenilis víz: a Föld felszínén még sosem járt (jelenleg kb. 0,10,3 km 3 /év a vulkanizmussal) vadózus víz: a körforgásba korábban már bekerült vizek A víz körforgása Az óceánokra (o), a szárazföldekre (k) és a Föld egészére az alábbi vízháztartási egyenletek írhatók fel: bevétel kiadás óceán: Co+L = Po, azaz L = Po Co szárazföld: Ck = Pk + L, azaz L = Ck Pk ezért Po Co = Ck Pk és Po + Pk = Ck + Co így a Föld egészére: P = C Po = óceáni párolgás, Co = óceáni csapadék, Ck = szárazföldi csapadék, Pk = a szárazföldek teljes párolgása (Pk = Pv + Pe + Pt), Pv = szabad vízfelszín (tavak, folyók) párolgása, Pe = talajpárolgás (evaporáció), Pt = a növényzet párolgása (transpiráció), L1 = felszíni lefolyás, L2 = felszín alatti lefolyás A légkör szempontjából a következőképpen alakul a körforgás: bevétel kiadás légkör: Po + Pk = Co + Ck P = C

4 Megújulási idők A természetes vizek előfordulási típusai atmoszféra vize: évente 40szer, mintegy 9 naponta óceánok vize: kb év szárazföldi jég: kb. 12 ezer év vízfolyások: hetek tavak: kb. 10 év felszín alatti vizek: változó, 2 hét több ezer év légköri vizek csapadék párolgás felszíni vizek vízfolyások állóvizek tavak vizes élőhelyek óceánok, tengerek felszín alatti vizek parti szűrésű vizek talajnedvesség talajvíz rétegvíz nem karsztosodott kőzetek hasadékvizei karsztos kőzetek hasadékvizei: karsztvíz Légköri vizek Légköri vizek csapadék területi kiterjedés, időtartam, mennyiség, intenzitás hó (sűrűség: 0,10,15 g/cm 3 0,60,7 g/cm 3 ) hó olvadása, hó vízleadása minősége: oldott gázok, por, füstgáz, korom, pernye, radioaktív anyagok, mikroorganizmusok párolgás potenciális és tényleges párolgás szabad vízfelület párolgása evaporáció evapotranspiráció intercepció ariditási index: potenciális párolgás/ éves csapadék

5 Vízfolyások a vízfolyások közös tulajdonságai: a víz a magasabban fekvő pontok felől az alacsonyabb szintek felé halad a víz mederben folyik a vízszállítás kisebbnagyobb mértékben ingadozik minőség: kevés oldott só sok lebegő anyag, szerves anyag, oxigén (öntisztulás) többnyire lúgos kémhatás gazdasági jelentőségük vízfolyások táplálója: csapadék és források Lefolyás Lefolyás ( vízfolyás) a lefolyás összegyülekezése, összegyülekezési idő a csapadék lefolyást adó hányadának a vízgyűjtő terület minden pontjától a vízfolyás adott pontjáig való eljutásához szükséges időtartam felszíni lefolyás: a, közvetlen; b, késleltetett felszín alatti lefolyás köztes lefolyás lefolyási tényező: közvetlen felszíni lefolyás/csapadék fajlagos lefolyás: egységnyi területről egységnyi idő alatt lefolyó víz mennyisége (felszíni+felszín alatti) (közepes vízhozam/vízgyűjtőterület) antropogén hatások Vízfolyások csoportosítása A Föld legnagyobb folyórendszerei időbeli változás alapján: állandó időszakos: periodikus, epizodikus (vádi, creek) vízszállítás jellege α éghajlat: autochton allochton: átfolyó (Nílus, Niger, Colorado), elvesző (Amudarja, Szirdarja Araltó; Chari, Logone Csádtó) torkolatok Hosszúság (km) 1. AmazonasUcayali 2. NilusKagera 3. MississippiMissouri 4. Jangce 5. ObIrtis 6. JenyiszejSzelenga 7. Huangho 8.9. Kongó 8.9. La Plata 10. Amur Ob Vízgyűjtő terület (ezer km 2 ) alapján 1. Amazonas 2. Kongó 3. Mississippi 5. Nilus 6. La Plata 7. Jenyiszej 8. Léna 9. Niger 10. Jangce Vízhozam (ezer m 3 /s) 1. Amazonas Kongó Jangce Orinoco Brahmaputra Jenyiszej 19,6 7. La Plata 19,5 8. Mississippi 17,5 9. Léna 16,4 10. Mekong 15,9

6 Vízhálózat, vízgyűjtőterület Vízválasztók A, hegyi vízválasztó topográfiai, rétegtani vízválasztó, vízválasztó sáv (v) Vízválasztók B, völgyi vízválasztó Jelmagyarázat: 1 = magas helyzetű hátak, 2 = alacsony löszfelszínek, 3 = völgyek, 4 = völgyi vízválasztók Vízválasztók C, síksági vízválasztó Pl. Pripjaty mocsarak bifurkáció: kétirányú lefolyás Cassiquiare Orinoco és Amazonas Benue ( Guineaiöböl) és Logone ( Csádtó) Csorbató Vág és Dunajec Óceán Kontinens Európa Ázsia Afrika ÉAmerika DAmerika Ausztrália Összesen Atlanti mill. km 2 6,5 0,5 14,9 8,3 16,3 46,5 Óceánok vízgyűjtő területei % 65,0 1,1 49,9 34,6 90,0 34,4 mill. km 2 11,7 6,1 2,9 20,7 Indiai % 26,6 20,4 33,0 15,4 Csendes mill. km 2 8,2 4,5 1,0 1,8 15,5 % 18,6 18,7 5,6 20,5 11,5 Éi Jegestenger mill. km 2 1,6 11,2 10,2 23,0 % 16,0 25,5 42,5 17,1 Lefolyástalan terület mill. km 2 1,9 12,4 8,9 1,0 0,8 4,1 29,1 % 19,0 28,2 29,7 4,2 4,4 46,5 21,6 lefolyástalan területek (szárazföldek 1/5e) belső lefolyású területek (Volga vízgyűjtője) valódi lefolyástalan területek (nincs vízfolyás) (Szahara, Arabfélsziget) Összesen mill. km 2 10,0 44,0 29,9 24,0 18,1 8,8 134,8 % 7,4 32,7 22,2 17,8 13,4 6,5 100

7 A folyóvizek vízállása vízállás: valamely vízfolyás vízszintjének egy adott vízmérce nullpontjától mért magassága mérése: vízmércék, rajzoló műszerek (limnográfok) vízálláselőrejelzés LKV, LNV, KÖV, KV, NV, abszolút és közepes ingás vízmérce Forrás: Observator Kft A folyóvizek vízhozama pillanatnyi vízhozam, átlagos vízhozam, LNQ, LKQ (m 3 /s) mérése, meghatározása: köbözés átfolyási keresztszelvény*vízsebesség (forgóműves vagy forgószárnyas sebességmérő) akusztikus doppler elven működő berendezések vízhozamgörbe (QH görbe) folyamatos vízhozamészlelés: bukó, mérőszűkület vízhozamok (vízállások) tartóssági görbéje vízállásgörbe Forrás: Observator Kft

8 Forrás: ÉDUKÖVIZIG Forrás: ÉDUKÖVIZIG GyőrMosonSopron megye nagyobb vízfolyásainak vízhozama A folyóvizek vízjárása Vízfolyás Állomás Időszak Szelvényszám LKQ KÖQ m 3 /s LNQ ~: A folyó vízhozamingadozásának átlagos, szabályos és évszakos rendje Duna Medve MosoniDuna Mecsér ,96 29,5 154 Lajta Mosonmagyaróv ár ,59 106,1 Rába Árpás ,49 36, Marcal Rábaszentmiklós ,03 8,14 75,6 Rábca Lébény ,98 130

9 A vízhálózat alakrajzi jellemzői meghatározó tényezők: domborzat, földtani szerkezet, éghajlat, fejlődéstörténet vízgyűjtő területek morfometriai paraméterei folyó és völgyszakaszok morfometriai paraméterei A vízgyűjtő területek morfometriai jellemzői Horton: vízfolyások rendűsége folyóelágazási arány (Hortonféle bifurkációs index) vízfolyássűrűség (km/km 2 ) (Száraz és Nedves Champagne) völgyhálózatsűrűség (km/km 2 ) Folyó és völgyszakaszok morfometriai paraméterei és alakrajzi sajátosságai vízfolyás futásvonala (l) folyó völgyének hossza (t) forrás és torkolat közti távolság (d) futásfejlettség: (lt)/t folyásfejlettség: (ld)/d völgyfejlettség: (td)/d Folyó és völgyszakaszok morfometriai paraméterei és alakrajzi sajátosságai meder: mederfenék, oldalrézsű medrek alaprajzi sajátosságai: keresztmetszet, hossz mentén mederkanyarok, meanderek, kanyarulattávolság torkolatsűrűségi paraméter

10 Folyók helyszínrajzi jellemzői tetőpont középvonal sodorvonal balpart inflexió R R folyásirány jobbpart Forrás: Observator Kft kanyarulati sugár J1J4 = a kanyarulatok inflexiós pontjai; h1, h2 = a kanyarulatok húrjai; H1, H2 = a kanyarulatok burkolóvonalai; M = a burkolóvonalak távolsága (a kanyarulat tágassága); i1, i2 = a kanyarulatok ívhossza; k1, k2 = a kanyarulat húrjára mint átmérőre rajzolt félkör kerülete; Rm = a kanyarulat görbületi sugara; D = a kanyarulat átmérője; m = a húrra merőlegesen mért ívmagasság. A folyómeder vándorlása Folyó és völgyszakaszok morfometriai paraméterei és alakrajzi sajátosságai a folyó esése v. esésmagassága: a folyó eredete és torkolata közti szintkülönbség (m/km, ) a folyó esésgörbéje (normális esésvonal: homorú parabolikus görbe) Forrás: ÉDUKÖVIZIG

11 Folyóhálózati rajzolattípusok A fenék esésvonala a Tisza Tokaj környéki szakaszán (M. Kir. Országos Vízépítési Igazgatóság adatai alapján). A folyamatos vonal az 1890/91. évi kisvíz szintjét jelzi. Vízfolyások energiája Vízfolyások energiája helyzeti, mozgási és hőenergia sebesség: külső és belső súrlódás izotahiavonal ( sodorvonal) lamináris folyás, turbulens folyás örvénylő (turbulens) folyás állóörvények vándorló örvények szívóörvény forrásörvény spirális áramlás kialakulása a mederben, apadó víz esetén

12 Vízfolyások eróziója Vízfolyások hordalékszállítása felső szakasz a folyóvölgy jellegének természetes változása fenéken: görgetve, ugráltatva, csúsztatva lebegtetve felszínen úszva ritmikus mederformálás középső szakasz középső szakasz alsó szakasz Forrás: ÉDUKÖVIZIG Vízfolyások hőháztartása, jég a folyókon Tavak hőmérsékletet alakító tényezők: levegő, források, betorkoló vízfolyások hőmérséklete, hőszennyezés nincs hőmérsékleti rétegződés befagyás jégzajlás jégdugulásos árvíz ~: a szárazföld azon önálló medencével rendelkező, tartósan megmaradó állóvizei, amelyek nincsenek vagy csak folyóvizek útján vannak kapcsolatban a világtengerrel kiterjedés: 2,5 millió km 2, földfelszín 0,5%a elterjedés genetikai tótípusok

13 A folyamatok típusai I. endogén erők 1. Kéregmozgások 2. Vulkáni folyamatok 3. Egyéb Genetikai tótípusok a, kimélyítéses medencék tektonikus árkok kibillent rögök közötti mélyedések epirogenetikus süllyedékek kalderák maarok b, elgátolásos medencék tektonikus mozgással elzárt tengerek tektonikus küszöbbel elzárt völgyek gyűrűszerű felboltozódások útján vulkáni anyaggal elzárt mélyedések kráterek endogén eredetű hegyomlások II. Exogén erők 1. glaciális erózió 4. karsztosodás 6. tengerpartok fejlődése A, jégtakarók B, hegységi gleccserek 2. termokarsztos folyamatok 3. folyóvízi erózió 5. eolikus folyamatok 7. tömegmozgások 8. az élővilág hatásai glintlépcsők előtt sziklamedencék túlmélyítéses csorgó tavak kárfülkék túlmélyített gleccservölgyek eltemetett jégtömbök, ill. talajjég utólagos olvadása útján üstök oldásos mélyedések (dolina, uvala stb.) deflációs mélyedések felszín alatti üregek beszakadásával hullámos fenékmoréna felszínek végmorénavonulat mögött gleccserjéggel elzárva lefűzött kanyarulatok elhagyott medrek folyóhátak mögött (mész)kicsapódásos gátak útján (tetarata lépcsők) homokfelhalmozódások között, mögött tengerek vízszintcsökkenése útján turzások, delták útján hegyomlásokkal csuszamlásokkal korallgátak, hódgátak stb. útján A Föld jelentősebb tavai III. Kozmikus hatás IV. Antropogén hatás meteoritbecsapódás következtében külszíni bányászat mélyedései (völgy)zárógátak útján, tengeröblök elzárásával Felső Viktória Aral* Huron Bajkál Nagy Medve Nyasza Terület (ezer km 2 ) Kaszpitó* Michigan Tanganyika 371,0 82,4 68,8 66,0 59,6 58,0 32,9 31,5 31,0 30,0 Keletkezése ** I1 II1Aa I1 I1 II1Aa II1Aa I1 I1 II1Aa I1 Bajkál Nyasza Isszikkul II1Aa Nagy Rabszolga Crater Matana Legnagyobb mélység (m) Tanganyika Kaszpitó Hornindalsvatn Szarezszkoje Keletkezése ** I1 I1 I1 I1 I1 I2 I1 II1B II7 Kaszpitó Bajkál Tanganyika NagyMedve Nagy Rabszolga Felső Nyasza Michigan Huron Viktória Vízmennyiség (ezer km 3 ) 79,3 23,0 18,9 13,5 13,4 12,0 8,4 5,8 4,6 2,7 *E tavak méretei főleg antropogén hatásra az utóbbi években is jelentősen tovább csökkentek. ** A jelek az előző táblázat tómedence típusaira utalnak.

14 Vízháztartás szerinti tótípusok Termikus tótípusok pozitív vízháztartású forrástó (Hévízitó) átfolyásos tó (Balaton) negatív vízháztartású lefolyástalan tó végtó (Araltó) magas sótartalom: Tuz Gölü (32 %), Holttenger (25 %) meleg tavak ( monomiktikus) hideg tavak ( monomiktikus) mérsékeltövi tavak ( dimiktikus) ugróréteg befagyás Biológiai tótípusok Tavak pusztulása harmonikus tavak oligotróf tavak eutróf tavak diszharmonikus tavak kiszáradás lecsapolódás feltöltődés ( fertő mocsár láp)

15 Vizes élőhelyek A vizes élőhelyek ökológiai szerepe "wetland": felületarányos átlagos vízmélység középvízálláskor < 2 m >2 m: legalább 1/3át makrovegetáció borítja azon hidromorf talajok, amelyek felső rétege tartósan vagy hosszabb ideig vízzel átitatott, ezért nagy vízigényű vagy jó víztűrésű növényekkel borított a természeti környezet és az ott élő élővilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező Pl: nádas, sásos, láp és mocsárrét, láp és mocsárerdő, bokorfüzes, puha és keményfa ligeterdő, égerliget, szikes tó, morotva, alföldi ér, tőzegmohaláp stb. táji sokszínűség biodiverzitás ökológiai folyosó értékes fajok élőhelyei szennyeződések kiszűrése, feldolgozása, átalakítása nagy részük a korábbi beavatkozások miatt eltűnt megmentésük, védelmük fontos Mo: 25 nemzetközi jelentőségű vizes terület (Ramsari terület) és közel 400 holtág Balaton Baradla Gemenc Ipolyvölgy Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek (2001) megnevezés BédaKarapancsa Biharugrai halastavak Bodrogzug TK területéből FertőHanság NP területéből Hortobágyi NP területéből Izsáki Kolontó Kardoskúti Fehértó terület, ha , , KisBalaton TK Kiskunsági NP területből Mártélyi TK Ócsai TK Pacsmagi tavak Pusztaszeri TK Rétszilasi halastavak Szaporcai ÓDráva meder Tatai Öregtó Velencei Madárrezervátum és dinnyési fertő ÖSSZESEN megnevezés terület, ha Óceánok, tengerek vízkészlet 80 %a, terület 71 %a tengerek beltengerek (pl. Földközitenger, Hudsonöböl, Baltitenger, Vöröstenger, Araböböl) mellék vagy peremtengerek (pl. Keletkínaitenger, Délkínaitenger, Írtenger, Északitenger) nagyság, mélység

16 A Világóceán tagolódása Tengerek sótartalma Óceán + tartozékai Atlantióceán Csendesóceán terület (km 2 ) 181,62 105,04 vízmennyiség közepes (millió km 3 ) mélység (m) 712,4 350, legnagyobb mélység (m) sótartalom: átlag 35 (egyenlítő, mérsékelt övezet) térítők: 37,5 poláris területek: 32 beltengerek: Vöröstenger, Araböböl 40 Baltitenger: 10, Finnöböl: 1 Indiaióceán 74,92 285, sóösszetétel: összetevők aránya stabil gazdasági jelentőség Összesen 361, , A tengervíz sóösszetétele Felszín alatti vizek Sófajta NaCl Kloridok MgCl 2 MgSO 4 Szulfátok CaSO 4 K 2 SO 4 Karbonát CaCO 3 Egyéb MgBr 2 Összesen g/l 27 3,8 1,6 1,2 0,9 0,1 0,1 34,7 % 77,76 10,88 4,74 3,6 2,46 0,34 0,22 100,00 összesen % 88,64 10,8 0,34 0,22 100,00 ~: A litoszféra legfelső 4000 mében tárolódó vízkészlet előfordulása általános víztartó kőzetek: porózus hasadékos kőzetek porozitása hézagtérfogat (tömött vagy kristályszemcsés magmás kőzetek: 0,0212 %, homokkő: 637 %, tőzeg: 7281 %)

17 Talajnedvesség Talajvíz ~: A felszín és a talajvíztükör közti zóna nedvességtartalma kristályvíz, adszorbeált víz, adhéziós víz, kapilláris víz, szivárgó víz növények vízellátása ~: Az első vízzáró réteg fölött elhelyezkedő vízréteg, amelyre nagymértékben hatnak a meteorológiai viszonyok Típusai: nyílt tükrű talajvíz nyomás alatti talajvíz időszakos talajvíz általajvíz Talajvíztípusok Talajvíz a talajvíztükör magassága követi a felszín formáit talajvíz áramlása: tömöttebb talajok: 0,51 m/nap homok: 56 m/nap kavics, durva szemű hordalék: 1520 m/nap 1: víztartó rétegek, 2: vízzáró rétegek, 3: talajvíztükör

18 talajvízszintingadozás bevételi és kiadási oldal alapján bevétel: csapadék (tartóssága) hozzáfolyás (felszíni, felszín alatti) ( alföldi folyók kiegyenlítettebb vízjárása) öntözés ( vízelvezető csatornahálózat válhat szükségessé) kommunális szennyvizek beleeresztése kiadás: párolgás elfolyás ( alföldi folyók kiegyenlítettebb vízjárása) vízkitermelés a talajvízszint állandó mozgásban van (évi ingadozás, tartós egyirányú változások) A talajvíz minősége a talajon átszivárgó víz oldóképessége megnő sok oldott só, szerves anyagok (bomlástermékek, oxidáció) ammónia, nitrit fertőzés a közelmúltban nitrát fertőzés régebben érzékeny a szennyeződésekre Rétegvíz ~: A vízzáró rétegek közötti jó vízvezető képességű zónában elhelyezkedő víz talajvízzel szoros v. laza kapcsolat felső 20 m alatt: rétegvíz (Duna kisalföldi hordalékkúpja) nyomás alatt van pozitív és negatív artézi kutak rétegvíztartó szerkezetek Tipikus rétegvíztartó szerkezet az ausztráliai NagyArtézimedence egyszerűsített példáján 1 = vízzáró kőzetek, 2 = víztározó rétegek Artois tartomány, Lillei kolostor Mo: Ugod, Zsigmondy Vilmos és Béla

19 A dakotai Préritábla szerkezete A rétegvizek beszivárgása a Szikláshegység (nyílt) lejtőin történik Vízzáró és vízáteresztő rétegek váltakozása az Alföld közepén egy NyKi metszetben 1 = vízáteresztő, víztartó rétegek, 2 = vízzáró rétegek, 3 = miocén és mezozoos képződmények, 4 = pliopleisztocén határ, 5 = felsőpannóniaipliocén határ, 6 = hőmérsékleti izovonalak, 7 = fajlagos vízhozamok (sorrendben: 15, 510, 10 20, 2040, 4060, 6080, 80100, , l/p) Magyarország rétegvizei Az Alföld rétegvízkészlete: felső pannon tavi és negyedidőszaki folyóvízi rétegekben Dunavölgy, SzatmárBeregisíkság, Bodrogköz, Sajóvölgy alsó szakasza dinamikus és statikus készletek Mo: 58 ezer mélyfúrású kút (43 ezer az Alföldön) Ausztrália fontosabb artézi medencéi

20 Rétegvizek általános minősége Hasadékos kőzetek vizei (résvíz) nincs: fertőző mikroorganizmus, szennyező anyag, oxigén sok oldott só ( mg/l) ásványvíz: só > 1000 mg/l vagy mg/l + valami extra mennyiségben ásványvizek fajtái: alkalikus, keserű, konyhasós, földesmeszes, vasas, kénes, jódosbrómos, radioaktív vizek öntözés, emberi fogyasztás: só <1600 mg/l résvíz: kőzethézagokban porózus kőzetek: diszperzen diagenetikus és posztgenetikus kőzethézagok gyors mozgás, gyors utánpótlódás Nem karsztosodó kőzetek hasadékvize Karsztvíz kialakulás: kőzet kihűlése (magmás), tektonizmus, mállás (fiz., kém., biol.: csak a felszíni rétegekben) felszín közelében: talajvíz mélyre süllyed: rétegvíz a kőzetek kis mértékű oldódása kevés oldott só, lágy, gyakran agresszív ~: Karbonátos kőzetek hasadékvize (mészkőterületek) a karbonátos kőzeteket a víz jól oldja (CO 2 ) kemény vizek karsztos járatok kialakulása: 1. oldás 2. erózió oldási tevékenység oldásos v. beszivárgási karsztövezet semleges zóna lencsezóna (keveredési korrózió) holtkarszt övezet

21 Atípusú (autogén) karszt Btípusú (allogén) karszt A helyi erózióbázis (F) nívója fölé kiemelkedő karsztok szintjeinek vízmozgásai A = beszivárgási övezet B = semleges övezet C = lencsezóna D = mélykarszt F = karsztforrás, a helyi erózióbázis szintje sekély és mélykarszt nyílt és fedett karszt Karsztvíz gyors vízmozgás kisebb öntisztulási lehetőség szennyeződésekre érzékeny! Források felszín alatti víz felszínre lépése: areálisan (mocsarak, lápok) pontszerűen: források (természetes felszínre bukkanás) jelentős funkció a vízellátásban (ma már mesterséges kitermelés is) talajvíz, rétegvíz, karsztforrás forrás és táplálóterülete magassági helyzete alapján: leszálló átbukó felszálló források

22 Források vízszolgáltatás folyamatossága alapján: állandó források talaj és rétegvízforrások: néhány l/sec, csapadékviszonyokkal szoros kapcsolat karsztforrások: vízhozam tág határok között Jósvaforrás: 0,5 m 3 /sec 16 m 3 /sec, Vaucluseforrás (Fr.o.): átlag 17 m 3 /sec, de 120 m 3 /sec is lehet vaucluse: bővízű, de erősen ingadozó karsztforrás (Btípusú karsztokban gyakori) A. Leszálló források: ab = rétegforrás, c = törmelékforrás; B. Átbukó források: a = egyszerű átbukó forrás, bc = szűkülő forrás; C. felszálló források: a = felszálló vetőforrás, b: réteggyűrődéses forrás, F = forrás időszakos források intermittáló források (mediterrán, monszun területek; karsztokon szifonok) epizodikus források (karsztokon) Intermittáló forrás szifonnal LIII. tv. a természetvédelemről: minden forrás védett források foglalása

2015.02.06. Vízvédelem. A víz nélkülözhetetlen. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai

2015.02.06. Vízvédelem. A víz nélkülözhetetlen. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai. A víz tulajdonságai Vízvédelem KM011_1 2014/2015-ös tanév II. félév 1. rész: Hidrogeográfiai alapismeretek Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék A víz nélkülözhetetlen biológiailag:

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

földrajzi koncentráció figyelhetı meg

földrajzi koncentráció figyelhetı meg TAVAK Tavak kialakulása, víz- és hőháztartása, a tavak pusztulása A tó fogalma Forel, 1901: olyan stagnáló víztömeg, amely a talajnak a tengerrel közvetlen kapcsolatban nem álló, minden oldalról zárt mélyedését

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Tantárgyi követelmény FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A Föld fejlődése és szerkezete. A földfelszín vízszintes és függőleges tagozódása.

Részletesebben

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK VÍZBUROK A földfelszín 71%-át víz borítja! Arday-Nagy-Sáriné: Földrajz 9.; OFI, Bp., 2015 Kereszty-Nagy-Nemerkényi-Neumann-Sárfalvi: Lakóhelyünk, a Föld; NTK, Bp., 2013 Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz

Részletesebben

VÁZLATOK. XXI. A szárazföldek felszíni vizei

VÁZLATOK. XXI. A szárazföldek felszíni vizei VÁZLATOK XXI. A szárazföldek felszíni vizei Folyóvíz: mederben (völgyben) helyezkedik el, valahonnan ered (forrás), és valahová megy (lefolyásos vég torkolaton keresztül: másik folyóvíz, tó, tenger, óceán;

Részletesebben

MIKLÓS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM

MIKLÓS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM Széchenyi István Egyetem Építési és Környezetmérnöki Intézet Környezetmérnöki Tanszék ZSENI ANIKÓ - Dr. BULLA MIKLÓS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM Győr, 2002. Széchenyi István Egyetem Építési és Környezetmérnöki Intézet

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

5. Vízvédelem. Környezetvédelem. Széchenyi István Egyetem

5. Vízvédelem. Környezetvédelem. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 5. Vízvédelem 2014/2015. tanév II. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék 1 8. Hét Kató Dániel: Vízvédelem A vízburok jelentősége 9. Hét

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

4.TK. Folyók és tározók

4.TK. Folyók és tározók Bevezetés a hidrogeológiába Kreditkód: gg1n1k34 Földtudomány és környezettudomány BSc 3. szemeszterben meghirdetett kurzus 4. TK. Folyók és tározók Előadó: Dr. Erőss Anita tudományos munkatárs 4.TK. Folyók

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal BARLANGFÖLDTAN Főbb érintett témakörök A víz útja a karsztban A korrózió, különös tekintettel a keveredési korrózió jelentősége a karsztok fejlődésében A karsztok k tipizálása, A és B típusú karsztok k

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A Tengervíz. Folyamat elemei: csapadék, párolgás lefolyás.

A Tengervíz. Folyamat elemei: csapadék, párolgás lefolyás. 1 Víz földrajz Vízburok Hidroszféra. Világ tengerei: Óceánok, tengerek összessége Felszíni vizek: Folyok, tavak Felszínalatti vizek: Termálvíz Édesvíz készlett: Jégformájában (gleccser, jégtakaró) Föld

Részletesebben

1. A földi vízkészlet eredete, körforgása

1. A földi vízkészlet eredete, körforgása Hidrogeológia A földi vízkészlet eredete, körforgása Felszíni vizek A felszín alatti vizek osztályozása Források Darcy törvénye, hidrogeológiai paraméterek (hézagtérfogat, hézagtényezı, k -tényezı, szivárgási

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

jéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában

jéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában VÍZ ÉS A KÖRNYEZET - természeti erőforrás, a bioszféra egyik eleme - az élő szervezetek 70-80 %-át adják (az ember testében átlagosan 67 % víz van) - egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik magas

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Vízburok. Hidrológia: a vízburokkal foglalkozó tudomány

Vízburok. Hidrológia: a vízburokkal foglalkozó tudomány Óceánok és tengerek Vízburok Óceánok, tengerek, felszíni és felszín alatti vizek, a sarki és a magashegységi hó-és jég együtt alkotja a vízburkot, más néven a hidroszférát. Hidrológia: a vízburokkal foglalkozó

Részletesebben

IV. Témakör: Bölcsőnk a vízburok

IV. Témakör: Bölcsőnk a vízburok IV. Témakör: Bölcsőnk a vízburok 16. Óceánok, tengerek. A tengervíz tulajdonságai, mozgásai 1. A hidroszférával foglalkozó tudományok: Hidrológia (víztan): A hidroszféra fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel

Részletesebben

Magyarország földrajza

Magyarország földrajza Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete Hazánk KELET-KÖZÉP- EURÓPÁBAN,Közép- Duna-Medence északi és középső részén fekszik. Területe:93 033 km2 Tipikusan kontinentális fekvésű Központi helyzeténél

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el.

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Vízburok A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában

Részletesebben

SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló

SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló HORVÁTH MIHÁLY EMLÉKVERSENY 2014 SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló NÉV: VÁROS: ISKOLA: OSZTÁLY: FELKÉSZÍTŐ TANÁR: PONTSZÁM: /100 I. Az alábbi halmazábrába tíz élőlény betűjelét kell majd behelyezned. Először

Részletesebben

Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor

Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Hidrogeológia alapfogalmak. www.hidrotanszek.hu

Hidrogeológia alapfogalmak. www.hidrotanszek.hu Hidrogeológia alapfogalmak www.hidrotanszek.hu Követelmények Minden gyakorlaton részt kell venni Minden gyakorlatról jegyzőkönyvet kell készíteni Zárthelyit csak az írhat aki minden jegyzőkönyvet leadott

Részletesebben

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

A felhőzet megfigyelése

A felhőzet megfigyelése TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink 21. ÁPRILIS 22 A FÖLD NAPJA A Föld jövőjét érintő legfontosabb problémák rangsora 1. A Föld energia- és nyersanyagkincse 2. Víz 3. Talaj 4. Föld és élet 5. Éghajlatváltozás 6. Természeti katasztrófák 7.

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb földrajzi környezetük természeti és társadalmi, gazdasági jellemzőit, folyamatait. Ismerjék

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a szakmai és vizsgakövetelmények 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulok témaköreinek mindegyikét

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1112 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 18. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. mag 2. sugárzási

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

1. feladat. 2. feladat. tapasztalatok: 3. feladat. tapasztalatok: 4. feladat származási hely:

1. feladat. 2. feladat. tapasztalatok: 3. feladat. tapasztalatok: 4. feladat származási hely: 1. feladat K R E V Í R I L O É S U L Y O M T Q A W N K L Á Z U I I T V S K Á Á D V G Y É K É N Y B U U K S W I N Z J Í Y W E R N I O C A V Ü F E Y Ö U C C L F R T Z U I J K L S V É L O R E C Ó B E R Z

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Csapat neve: 1. Elrejtettük az ábrában 10 olyan élőlény nevét, amelyik részt vesz a felszíni vizek tisztításában. Keresd meg őket!

Csapat neve: 1. Elrejtettük az ábrában 10 olyan élőlény nevét, amelyik részt vesz a felszíni vizek tisztításában. Keresd meg őket! Csapat neve: 1. Elrejtettük az ábrában 10 olyan élőlény nevét, amelyik részt vesz a felszíni vizek tisztításában. Keresd meg őket! K R E V Í R I L O É S U L Y O M T Q A W N K L Á Z U I I T V S K Á Á D

Részletesebben

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Vándortábor

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. rész 1. FELADAT 1. Hamburg 2.

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

FÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam

FÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást,

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben