Keserfi konszotid6ci6

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Keserfi konszotid6ci6"

Átírás

1 Lengyel Loszlo Keserfi konszotid6ci6 KORAr KONSZOrroAcro vncy N0RMAIZACI6? (r. nrsz; Fulep nagy 6rdeklSd6sselfigyeli a konndnyzat 6s a munkdssdg viaskoddsdr. Matemarikai m5dszerekkel megcsindlta magdnak az eshetss6gek modelllet. Ki leh.t szdmitani a v6rhat6t. Onnan kell kiindulni, hogy Magyarors z ben a szovjer szf6rdba kertilt. Minclegy, hogy a prolet6rdiktattira gyakorl6ijelenleg mennyien vannak,6lcsapatnak mindenkepp.,"rl.rh"rik -"grk"r,, ha c6lhoz 6rnek, m6djuk lesz rd, hogy a b6ke v6delm6ben kimondj6k u-vo";er csapatok rovdbbi itt 5llomdsoztatdsdnak sztiks6g6t. A k6t f6l most m6g markoldssza.gy-d.r, i. n koimany es6lyesebb, mert az emberek robbs6ge m6r csak nyugalmar akar. ( Jecember 10.) Foclor Andrdsl,,R6ma, U956] november diplomara, olasz, - ezr mondja:,,a veszdlyek nagyok, mert egyik sem engedhet'.. az oroszok sem, a magyarok sern... K6ts6gbeesett helyz.t"t6ot k6rs6gbeesett kovetkezm6nyek szdrmazhatnak." Azt6n:,,Magyarorsragnak mosr olyan rillamf6rfire lenne sztiksdge, aki tud alkudni. Nem Garibaldira, hanem Cavourra.",drai Sdndorz / \z 1989 utdni bekes rendszervdltris kozott megtort6nt a,,g6p bertigdsa", a,,motor beind(tdsa", 6s onnan kezdve minden ment a maga hrisz 6v alatt nem tudott konszoliddl6dni, ellent6tben a Bethlen- 6s a Kddrir-konszoliddciOkkal. kilelolt ftjrin.+ Tanulsdgos osszefoglal6jdban az A magyar tdrsadalom, amelynek tort6nete a rovid forradalmak 6s a hossz( kiegyez6sek, konszolit6sre jutott, hogy a kdddri konszoliddci6 mdr 1957-es 6vr61, Litviin Gyorgy arra a kovetkezteddci6k tor!6nete eddig nem tudott demokratikusan konszoliddl6dni, nem tudta, akarta, merte a tdrsadalom aktiv ellendlldsa mdr 1956.november 1957 tavaszdn bekovetkezerr. T6zisei szerinr a demokratikus jogrillam tart6s rendszer6 t r6gziteni, folyamarosan m(kodtetni. Lehets6ges, hogy megszfint. Litvdn szerint a konszolidaci6 legfon_ v6g6re, passziv ellenkez6se pedig 1957 mdjusdra csak a tekint6lyelvf rendszereknek van sztiks6- tosabb muhr6ja az MSZMP pdrttagsdg6nak noveked6se. giik konszoliddci6ra, 6s a demokratikus 6talakuldsok nem ig6nylik a,,nagy megdllapodfsokar", a politikai 6s a gazdasdgi erdk int6zm6nyes kiegyez6seitl Erre mds ranulm6nyokban kell vdlaszt keresnitik. Ebben a tanulmdnyban, amely egy kordbbi, a Bethlen-konszoliddci6r6l sz6l6 tanulmdny folytatiisa, az kozotti kriddri konszolidrici6r6l lesz sz6. Hovd esetr a kriddri rend s(lypontj al re,, vagy reJ A rendszer alapint6zm6nyeinek rekonstrukci6ja 6s konszolid 6ci6ja bekovetkezett 1957 kozep6re, 6s innen kezdve a pragmatikus 6s (tkarbantart6 Kdddr 6s diktat6rikus int6zm6nyei ciklikusan egytitt mozognak a szovjet rendszerrel?r november 4. s itiniusa K6sztilt a P6nzrigykutar6 Zrt. Korridor politikai Kutat6sok Kozpontja konszoliddci6-kutat6si programja kcret6ben tavaszdn jdrt le a kommunisra pdrtba vald sima visszal6p6s hatdride je. Az utols6 hetekben kaj6n derfvel figyeltrik a tolongfst olyanok r6sz6r6l is, akik kev6ssel kor6bban m6g hallani sem akartak ilyesmir6l, vagy 6ppen a magunkf6lektolk6rtek bardti tanfcsot. Va- 16laban azonban e tekintetben is vajmi kev6s okunk volt a derffre, hiszen a Gimes Mikl6s dltal kezdem6- nyezett ut6v6dharcrrnk f6 c6lja 6ppen a rcndszer politikai 6s ideol6giai tijjd6ptil6s6nek megakaddlyozdsa volt. Sok ifif 6s naiv szervezked6vel ellent6tben ugyanis nem hitttink sem a fegyveres ellenfllis, sem a krils6 katonai segits6g (ENSZ vagy USA) lehct6s6g6ben. Tudtuk, hogy Kdddr6k katonai 6s rend6ri hatalma maszsz(v szovjet segits6ggel mindenk6ppen ki fog 6prilni. Hitttink viszont a tdrsadalom (f6leg passzfv) ellendlldsdban, s abban is, hogy a nyers er6re tdmaszkodti hatalom mogott nem lesz p6rt, azazhogy egy val6cli tdrsa_ 2000 e 25

2 dalmi-politikai hatalmi b6zis ki6ptl6s6t az el6z6 vek A kommunlsta rendszer bukdsdra? A passzfv eli.rralla, nem volt,,6letszerfi"'6 IB49 utdn a birto- 6s h6napok 6im6nfei ut6n meg lehet akad6lyozni'5 kos nemess6g visszavonuihatott birtokaira' de Alljunk meg egy percre' A hatalom konszolidsct6' hov6 vonulhatott a kizdr6lag dllami munkahelyeken dolgoz6 vdrosi lakoss6g' 6s az 6llami felv6- ja.rak ulr"t'-'u'iudja lehetett a nrsaaalom 'passyiu "gyik JLL,rnaLhro'Egy, a t6rsadalmi csoportok kozos 6rdekein 6s 6'tJk"i'-', kozos 6rzem6nyein ala- f"rurrtr6gl (A, ig8r' d"t"'nb"r 13-i lengyel szilk- sdrl6st6l fugg6, hat6sdgoknak kiszolg6ltatott pul6 egys6ges tdrsadalomnak iegattupo, kimond6sa utdn r6szben-eg6szben megmaradtak egy ellen6ll6s int6zm6nyei' mindenek- "gy 1dtg"n!1talommal vagy annak k6pvisel6ivel' helytartoival szembeni passz(v e1len6ll6sa tart6s lehet' Am a el5tt a katolikus egyhdz' a szamizdat sajt6' az illeg6lis Szolidaritds,"m6gis az ellendllds rovidesen rnu*ru, t.{rsadalom egydltal6n nem volt egys6ges' sok tekintetben u poigathdborfr hatdrdra sodr6- kihunyt. A gazdas6gi v6ls6gnak 6s Gorbacsovnak kellett eljonni", hogy megvdltozott felt6te- dott. igy u megsz5ll6ssal szembeni egys6ges nemzeti 6rzelm.r rr"rn lehetett felid6zni' mert voltak lek koztttt a Szolidaritfs fjra megszefvezze a lengyel tdrsadalmat')7.v;lt6 ' er6s tdrsadalni csoportok, arnelyek frev hogy a ktils6 i,-,t""t"'-'titi volt az egyetlen lehe.t5- s6g a helyzet megold6s6ra' vagy legaldbbis e,lfogitak ezt a leheto'eg"t' Mdsr6szt' a passz(v ellen- s az MDP h"lye''',,,tnint hulldb6l a korom" (id6zet Fe- Mdrciusban mdr ldthzrttuk' hogy ez nem sikertilhet' kete Hungar;cusabOl) Itta, meghirdet6sekor, hogy vajon mire' kin6 az MSZ-MP' Az kc'mcsik", akik az iff"g^litat vagy 19456ta eg6sz lelktikkel "6reg lilyen eredm6nyre sz6mithattak a passz(v ellendlldsban r6szt vev6k? Tomegl6lektanilag tal6n 6s egzisztenci6lukkal 6rthet6 a kot6dtek ehhez a p6rthoz' igen kev6s kiv6tellel egyszer(en nenr tudtak kimaradni' vdrakoz6s, de ^a' oldultol 1957 tavasz6n mdr Ki,leriilt, hogy a v6gs6 szakit6shoz Ujhelyi Szimindenkinek meg kellett mag6t6l k6rdezni' hogy "ni"' 16rd vagy Sz6ll Jen6 szellemi 6s erkolcsi erejdre volna meddig 6s mi6rt tu"'ot' ki' mi ennek az ellenzilldsnak a v6gc6lja ' Az tnt zm6nyek 6s anyagi.tar- Kozismert t6ny, hogy a forradalmi napokban el- sziiks6g. tal6kok n6lktrli t6rsadalomnak vdrakoznia keltett hangzott n6hdny antiszemita megnyilatkoz6s' 6s az et6- volna - mire? A szovjet csapatok kivonul6s6ra? sodo lobbotdali hangv6tel sokakban kivdltotta az Az agitetor k6zi kiinyve I. r6sz A KORMANY INTEZKEDESEI e r_nro-s.sic risivzerexek J AvirAsARA R6szlet K6d6rJdnos elvtdrs 1957 ' mdjusi orsz6ggyiil6si besz6mol61 6b6l ir *"r, i."fr,t- ' *ssuth Ko.yvkiad6' 1958 Kormdny unk hntar o zo tt cd'lkitfizd s e' ho gy kij autq a az rlmrti 6'uekben elflfordulthibdknt' Az el6z6 h6- nap okb anszdmos'6i" g"t 6r int6 b6rrendel6st haj - tottunk v6gre. n nd'iuk abanldszati munkisok bdr&; az dllnmi iparbm a mmkisok d's kisegftl dol' goz6kbar6.t' E rendpzds nyomdn az \nntett dolgo' z6k aziddn 1 milliard 206 milli6 forinual tobbetke' resnek, mint azelfttt' Az 6'ptt6ipu'L munkdsok 6s ki' s e gtt6k b 616nek r ende z6 s e, v al'amint az iddn\ p atlak 560 milli6 f onntot' a ko zleked s dolgoz6inak b.6r.' rend,ezdse 265 milli6 forintot' akereskedelmi dolgo- 76k fitet sdnek rendize" 246 millid forintot ief2t' Megla+,itottuk azipar 6s az 6pit6ipar mfisraki dolgo' zailrau" ker e s e ti Leh e t6 s 6' g t, ennek.b 1rkihntds a ben 240 milli6 fonnt' Az okntdsrigi intdz' mdny ek neu el6inek 6s eg1 6b alkalmozottainak bdr' rendez,4.se ez 6u wdgdig IBO mtllia forintor ielent' V al"amely e s b 6ri aoitns q't dlt Lehets d' ge s 6 a mez6 gaz',' dnsdg teri'+let n 6.s ndhiny mds dolgot6lateg6ridnnl is. Mit d"zek a rendelkez6sek egy 6vre szdmitva' hozzhvetilleg 4 millifrd 300 milli6 forinttal noveltdk a b6rb61 6s fizet6sb 6l el6 dolgoz6k jovedelm6t. A mezftgazdnsdgt lnkossdgot 6nnt6 szdmos intdz' kedes is tdrt nt' Ae ELnoki T anics torttdny er ej{i r endelete me gs Tiintette a mez6 gazda s d g i te rm6 - nyek 6, t.r*6kek kotelez6 beaddsdt' A pareszt' sdg joved'elme abead'ds megszi)ntetlslvel rcbb mil' Lri"d forinual emelkedett' illetue emelkedik' T0r' 26 e 2000

3 1944-es f6lelmi reflexeket. Sok visszal6p6sben fontos vagy egyenesen dont6 szerepet jdtszott a zsid6 sz6rmazds, pontosabban a zsid5 koz6rzet. Az 6rintettek, ha nem dissziddltak mdr 1956 v6g6n, akkor tobbnyire megragadtdk az '57-ben megny(16 izraeli kivdndorl6si lehet6s6get, vagy visszamenektiltek a kommunista pdrtba, amelyben a magyarorszdgi zsid6 l6tbiztonsdg egyetlen komoly garancidj dt 16tt6k. Az 6j,,pdrt6pit6s" harmadik nagy lenditsle a karrierizmus volt. Ennek h6tkoznapi formsla az frj megszil6rdul6 hatalom mellett 6ppoly term6szetes, mint amennyire akkor felhdborodtunk rajta.8 Ktilon emlit6st 6rdemelnek viszont a bel6p6snek azok az esetei, amikor nem pusztdn egy6ni 6rv6nyestil6sr6l volt sz6, hanem csoport- (klikk-) vagy r6teg6rdekek 6rv6nyes(- t6s6r6l. J6 n6hdny megy6ben, budapesti kertiletben, egyetemen vagy nagyvdllalatokndl ekkoriban d6lt el, hogy melyik csoport vagy klikk (p6lddul tin. n6pi kdderek vagy zsid6k, netdn, 6j jelentkez6k6nt a kereszt6ny koz6posztdly) k6pvisel6i veszik kezukbe a helyi pdrtszervezet - s 6ltala a teriilet vagy int6zm6ny - ir1' nyitdsdt.e A normahz6ci6 siker6ben komoly szerepet j6tszott, hogy tobbnyire csoportos dont6sek szulettek. Dont6 jelent6s6ge volt annak, hogy egy-egy munkahelyen ki kezdem6nyezte, milyen felt6telek kozott az MSZMP 6jjdszervez6s6t, mennyire szdm(tott hitelesnek a szervez6i csoport. S6t, a csoportos dont6seknek n6ha 6ppen az volt a magy at 6zata, ho gy az fij onnan be 16p6k tobbs6 gukke I pr6bdlt6k kiszor(tani az eredeti, elfogadhatatlan szervez6tcsoportot. Mindenki a helyi - 6s r6szben az orcz6gos - v6lem6nyformdl6kat figyelte:,,ha 6 bel6p, akkor 6n is, ha nem, akkor nekem is meg kell gondolnom". A pdrtszervez6sn6l mdr megjelent a m6zesmadzag-furk6sbot politika; egy-egy kozoss6get azdltal ford(tottak meg, hogy a v6lem6nyformdl6kat,,v6lasztds" el6 5lhtott6k: ve- Itrnk vagy elleniink? Rajtad mrilik a tobbiek sorsa, azok6 is, akiket mdr letart6ztattak! Es a negativ dont6s eset6n a v6lem6nyformril5t el lehetett ttintetni, az adott kozoss6get le lehetett fejezni. De m6g az MSZMP-6pit6s sikereiben megmutatkoz6 veres6gtinket is konnyebben viselttik, mint a KISZ megjelen6s6t 6s kezdeti sikereit a legifjabb koroszt6- lyok egy r6sz6ben. Ez v6gk6pp osszeegyeztethetetlen volt az '56-os ifir1s6g 6s a,,pesti srdcok" legenddj6val, s ez6rt nehezebben em6sztettiik meg, mint az,,oreg komcsik" visszasrindorg6s6t a p6rtba. A KISZ kezdeti siker6nek a titka a balos avantgardizmus volt. Akkoriban, n6hdny 6vig - mi6rt, mi6rt nem - volt erre kereslet a fiatals6g egy v6konyka r6teg6ben. A KISZ folott is atydskod6 pdrt azonban hamarosan fgy dontott, hogy a harcos elitszervezet helyett inkdbb az ifirisdg csaknem eg6sz6t lrfogo 6s ellen6rz6 vdnyerej(i rendelet int.zkedett arr6l, mekkora mez6' d. s er d5 gatdas dgt f \ldter iileteket ofis ar olhatnak ma' gdns 7em6.ly ek, H as onl6kdpp en az ELnoki T andc s torotinyerej(i rendelete rendezett egl sor 6ge6 kdrddst a metsgatdnsdg teriilet n. Tdroft.nyerejf rende' Iet szirntette meg ak6rclez6 t(iz- 6s j1.gbittosttdst. Kormdnyhntdr ozat intdzkedett a mey6 gazdnsdg-f ej - lesztl.si j arul k megstilntetds r 6L S zdles r d.tegeket ke dv e z6 en 6rint6 intd zl<ed6 s eink s or db a tar to zik, hogy megszuntetttik a gyermektelens6 gi ad6t; dprilis 3-fi1vissTakoptdk a fllnrrt utazdsi kedvetmd.nyt mindnzok, akik munknkorilkn.i fogva a kordbbi 6 v, ekb en r endelke ztek e zzel. I ntd zke dett a kor mdny a torv6nytelentil megvont nyugd(1ak rendez6s6-16l. A kazszolgdlnn alkolmazonnk belfaldi kiki'tlde' tdse esetdn felszdmithat6 kdltsdgeket is rendeztiik. A kormdny ei5 rcr j e s 7t6. s e alnpj dn az Elndki T anic s tdrotlny erej(i rendelete jutalmat biztos{t a hatgy er - mekes anydknak. A kornwny r endette a kisiparosok, kiskeresked1k rdbb jogos 6s rendet1.st igdnyl6 kdras& is. A kormdnj tdbb r endelke zd s ei i gy ekezett egy sze' riisiteni 6s 6sszer(s(teni a m6rt6ktelenul felduzzadt, rendk(vtil sokba kenil6 adminisztrdci6t az dllnmi igazgatdsban s a gazdnsdgvezetdsben Otzszevontunk nbb miniszt1ru.lmot, f6uel csdk' kentettiik az dllamopp ar dtusb an dolgo z6k L6 ts zd' mdt. Az ellenforra"dnlom okozta srtiyos pdntiigyi 6.s gazdasdgl helyzet ellendre, a lehet6 legobban gon' doskodnikf vdntunkazelbocsdtottkdzolkalmazottnkr6l Atmenetileg alacsony abbr a s zdllitottuk Le a ny ugdtj atd.si korhotnrt,' s dtmenetileg emekiik a legalncsonyabbnyugdqknteg6ndknt.intdzkedtilnk munknndlkilli - s e gdly fi7et. s s az elb o c s dto tt dolgo z6k rtj elhely e zke d.e s 6nek me gkdnny it6. s 616I' (..) A szoc'ia[ista t6bor a n6pi hatalom mettett A pdrt,is akormdny a g)ors konszolidnci6t szolgdl6 hnnlmas munkibon messzemen1 s dl.dozatkdsz segltsl.getknpott a szocialisnbor orstdgait6l, a nem e 27

4 tomegszervezetre van sztiks6ge, s ezzel a KISZ elindult az elbtirok rariz6l6d1s fel6. 1 o Azt hiszem, hogy l6tezett a be/visszal6p6knek m6g egy csoportja, a nem nagyimrista reformkommunistdk6. Egyszerii volna a helyzet, ha a reform-kommunistdk csak a nagyimrista 1956-os forradalmi magatart6ssal volndnak azonos(that6ak. A*,roltuk sz6mosan olyanok, akik ktrlonboz6okokb6l gyanakvdssal 6s ellens6gesen tekintettek az els6 Nugy Imre-korm6nyra, m6ghozz6 reformer 6lldspontr6l. igy p6lddul, a gazdasdgi reformerek kisebbs6ge csatlakozott az akkori Nngy I mre - p ro gramhoz ( e lsdsorb an az agrir gazddszok ), 6s igen szkeptikus maradt a komoly reformernek sz6mft6 P6ter Gyorgy, Erd6s P6ter, Nugy Tamais, vagy az dllamigazgatdsb6l Nyers Rezs6, Fock Jen6, Antos Istvdn, Timdr M6tyds, Het6nyi Istv6n, VSlyi P6ter, Kiss Arpdd. Kozultik sokan tekintett6k az' 56-osforradalmat is,,tdlz6nak",,,irredlisnak", 6s trag6di6nak tartott6k, hogy a felke- 16s megakaddlyozta, megakadslyozza az 6sszer(i reformokat. Nem tekintett6k druldsnak, ha a Kddiir-kormdny felhivdsdra munkdhoz lstnak a Varga Istv6n-{ble reformbizottsdgban. Ezeknek az embereknek a visszal6p6se az MSZMP-be, vagy Hagelmayer Istvdn pdrtszervez6 munkiia a Kozgazdasdgi Egyetemen arra utalt, hogy a reformkommunistdk nem l6ttak m6s rem6nyt, mint az dj alapokon va16 tijrakezd6st. Mindez borzaimas bels6 meghasonldsokkal j6rt, hiszen ebben az td5' szakban folytak a letart6ztatdsok, a kiv6gz6sek. Litvdn szerint a pdrttal l6trejott az a tdrsadalmi hilttlrbizis, ame ly a Kdddr-rezs imet konszoliddl - ta. De enn6l is fontosabbnak mdjus 1 -jei nagygyiildst: A tartia az es mdjus elsej6re megkockdztatott els5 nyilvdnos nagygy(l6s olyan sikert hozott Kdddrdknak, amilyenre rnaguk sem szdm(tottak. Ut6lag sokan magyardztdk a vdratlan eredrn6nyt a kordbban ismert kivez6nyl6si mcidszerrel, a helyi f6noktrk 6s a pdrttitkdrok nyomdsdr,al. Biztos, hogy sok helytitt erre is sor kerult, de a ma' gyardzatot m6lyebben kell keresni. A tdrsaclalom fordul5ponthoz 6rt, jelent6s r6sz6ben elfogadta a szovjet nagyhatalom dltal kik6nyszeritett tij helyzetet, vagy legaldbbis beletor6dott, mert beleffradt az el6z6 hsnapok folytonos ktizdelmeibe 6s idegfesztilts6g6be. Erezni lehetett, hogy az emberek tobbs6ge normdlis 6letre "'6- gyik. Kdddr erre kitrind 6rz6kkel 16 is j6tszott. A koz6leti szf6rdban a konszolidacio sikere ellen6re sem volt enyhtil6s. Ellenkez6leg, a megtorlds, a bedar6l6s g6pezet6t teljes sebess6gre dll(totta a m6r magabiztos hatalom.ll Litvdn szerint tehdt nem azdrt m(ikodtettdk a meg' nrlns gdpe7etdt, hogy megteremts1.k a f Llelem r qtdn a zetkd zi munkdsmo zgalomt6l,,!.s termd s zete sen mindenekel6tt k6.tszer es f elstabadft6nkt6l, a S zoq',' jetuni6fil Ez a proletdr internacionalizmus szellemdbdl fakad1 bardti segitsdg uolt az alapia - a megjer munkdsosztdlj, a dolgot6 parasztsdg 6s az lrtelmisdglelkes 6s lendtiletes munkdia mellett - annak, hog) hazdnk ardnylag r(iqtid id6 olatt kihe' qterhette az ellenforradalom okozta rendkiq'tiil srt- Lyos anyagl pusztitdsokat. Ennek kdszdnheti, hogy a magjar ndpnek nem kellett esetleg hosszri orcken keresztii nydgnie e pusztitdsokduetkez' mdnyeit. A Szovjetuni6 nemcsak sok h6s stouiet kntona otdrdt dldozn ismdt a mng\ar ndp szabadsdgddrt, hanem a.zonnal felbecsilihetetlen 6rft.k(i anyagl segfts6' ger is nyrtjntt. Ha milli6kban 6s szdzmilliskban ki is fejezhet6 a nekilnk juttatott njersanjagok - g6g' szerek d.s egy6b aruk - vilngpiaci forgalmi 1rftke, semmif6le szdm sem tudja kifejezni azt, hogy mit jelentett a testv6ri segit6k6szs6gnek ez az 6tad6 megnyilvdnulssa magyar n6p erkolcsi, ielki felegyenesed6s6ben. Ezeken keresztill m6.g az ad' digingadot6k ongy hitetlenked6k nagy tdmegei is felismertdk, hol nl"dlja meg n.piink igati bardtait. Hiszen a tdmegek m g j6l eml1.keztek azokra e nyugati,,seg,!iy stdllftmdny okr a", omely ekben nlhdny InAn tejpor 6s hn"son\6k al"att gyilkos fegyvereket csempdsttekbe,,segdlykdnt", s j6i eml1.kezett azok' re a nyugati tgdrget1.sekre is, amelyek dollarmilli6k' kal kecsegtercek, de m6g \ukas centeket sem kttott itrbelsluk senki. IJ gy anakkor STouj etuni okt6berdt6l 610 mlllio rubel druhitellel6s 740 milli6 rubel szabad deviza hitellel sietett az orszlg segits6g6re, emellett nagykereskedelmi dron szdmftva, t6bb mint 352,3 mi\li6 forinr rft.kfi 6.lelmiszer-, nlersanjeg', gydglsler - 6s mds seg6\t nyiljtott nekiink. A bardti szocialistn orstdgok pedig osszesen 1205 mi\ii6 rubel 6rtdk(i aru- d.s deuizahitelt, to+,dbbd 806 millis fo' rint drftk{i segdlyt jutnttak obb6l a cdlb6l, hogl megsegitsl.k ndptinket 6s kdnnyebbd regy6.k szdmunkr a a kib ontako z dst. 28 G 2000

5 konszolidici6t, hanem a mdr lfuejarc konszoliddcirj adou er6t o megorlnshoz. A tdrsadalom konszoli_ ddlisdhoz elegend6 volt: 1. a szovjet jelenl6rbe val6 belenyugvds; 2. a rendszerarr6ss6gdnak bel6tdsa; 3. a gazdasi{gi stabiliz6cid; 4. a normdlis 6letre, rendre 6s biztonsdgra v6gyakoz.is. Ebbdl kovetkezik, hogy a megrorldsra nem a rdrsadalom, hanem az elitek megtor6s 6hez.,i1letve K6ddr 6s csapara pdrtbeli 6s a szovjet elfogaddshoz, legitimdci6hoz volt szilks6g. Kdddr Ig57,",r"rr,iig bemutatta, hogy tehetne engedm6nyeket, d; kozben folsziimolt minden int6zm6nyes ellenha_ talmar, s bebizonyitotta, hogy nincs mds hatalom, csak az MSZMp 6s kormdnya. Litv6n 6llitia, hogy el6szor a nrsadalom bft meg, majd. a megtor_ Iisok hafisdra a,,k6.761e1,, az ellendllasro ^eg hay Iand6 szellemi elit. igy, az 1957-es konszoliaacio,,n6pi konszolid 6ci6',, amely nem fe1s6 p6ld6ra tortdnik, hanem sajr{t beldtdsra, hogy elni kell, dolgozni kell, enni kell. A,,nagy 6rtelmis6giek,, hatdsa erre a konszolid6ci6ra eleny6sz6. Ezt az 6rzriletet mintha igazoln6 Fodor Andrds napl6ldnak egykori bejegyz6s e 1957.miijus Zg-6n. Ugy 6rtesriltem, hogy a STtchenyidr:imdt tegnapel6tt jdtszottdk urolj6ra. Ez6rt lep meg N6meth LarrtO irlentkez6se. Taldlkozdt aj6nl, egytitt toltjtik az eg'6sz d6lut6nt. S6t6lunk a vdrosban. Sejtelmem, hogy lllki rerror nehezedetr 16 a Kossuth-dij elfogaddsa miarr, igazol6dik. Ktilonosen F6ja acsarkodik mit mondort, "11".,". olyas- hogy mosr m6r csak 6t, Illy6st meg Ta_ m6s it k6ne f6lresoporni... 6sz int6n feltdrj a, me.,"rryi." hadilsbon dllt nemzed6ke (r6ival az elmflt id6kben. 6,rtu 5ket a folosleges h6skod6st6l. - Impondld burasdg, igen, ez a helyes kifejez6s. Olvasmdnyaikat akartdk megvaldsitani, hatalomnak 6rezt6k magukat, pe_ dlg inkabb a n6phez kellett volna alkalmazktdni, az o visszah.zdddsukat kovetni. i.tu- is abhan a cikkemben, hogy a szerep megfordulr: nem mi jdrunk a n6p el6tt, hanem dk eldtttlnk. _ A ti v6llatokon van a magyar irodalom sorsa. Az oregek elvesztetrdk minden tekint6lyriket. - Mi{r akikl _ reszem urdna, mint ahogy eddig is tobbszor mondanom kellett, hogy u, igurtrn 6rtelmesek sosem tekintett6k 6t holmi Gorgeyiek.lz De ekkor m6g aligha besz6lhettink konszolid 6ci6_ 16l, sokkal inkdbb normalizd.ci6r6l, m6ghozz6 gazdasdgi eszkozokkel v6gbevirr normalirariorol. A normalitdcirj se tobb, se kevesebb, mint az erlenil- Ids besziintetlse s r6szqt6tel a mind.ennapi 6let mfika_ ddsdben 6s mfikadteftslben. A konszolid6ci6 eset6n a tdrsadalom aktivan egyrirrmfikodik a hatalommal, kitolti az int6zm6nyeket, s5t, maga dll(t el6 konszoliddci6s int6zm6nyeket 6s cselekv6s_ formdkat. Romsics ponrosan folsorolja az 1956 v6g6n, 1957 elej6n hozott a tdrsadalmat normali_ zdl6 gazdasrigi int6zked6seket. Az anjagt tamogatdson kfutil a szocialism orszd,- ge tlens 6 gdnek bizto s{tos gok dr s. 6s a nemtetkon J anuar k6 kommunista zep 6na S uocl_ motgalom nagl jetuni6, Kina s MagyarorsTdg pdrt_ erkdlcsi, politikai ds kormdnyvezet6i dllapodnk meg Mosxkqtdban 6s ideol6giai segitsdget is nyultott a magyar rft.pnek, a hirom orstdg a magyar kommunista mozga_ lup c s olat ainak ki t er j e s Iomnak. zt 6 s 6 r 616 s m e gs 1956 nouember Tilar dt tas ar dl, 2O-dn an metszoclahsn E gy (J gy anc s ak ebb en az id6b en Magy s dgpdrt ar or s 6s a Magy Tdgr a kto - ar S zocialista Munkaspdrt, gatott Csou En-loj, Kino to Kommunisn pdr{a v d"bb d a I,,l 6met D el_ emokr atikus Ko ztdr s as d"g 6 s noks 6 g nek tagj a, a Kfnai N Magy 6pka ar or s zdg kormdny ztdr s as dg mini s ainak z_ megbf zottai ki z(ttt j ott terelndke, hogy a 660 mitti6s I6te kinai megdllapodns n6p szolidaritdsdrdlbiztositsa szocializmust a k& orstdg part- 6s d"llamkazi kap c 6pft6 s olntainak mag4or n6pet, f ejle s zt6 s N o cr emb er _ dn azmszmp-t ds a a Romdn N forradalmi munkisparostt epkaznrsasd.g k'ar_ kormdn^ya s a Romdn nrtny t. A ny ugati r eakci6 s pr Munkasp op agandaor gdnumok dr t f oly t at o t t er e dma ny t dr gy alas t a az forraanlmi munkis-porastt ", ellenforradnlom alatt, 6s a7 a7t kotvetbnul koqtet6 id1kben, nem gsztek eleget kormdnnyal s az MSZMPiitolttjzni vel janudrjd"ban an6l, hogy Budapesten ot ors7d,g kommunista a magy ar or s Tdgi ellenforradalom k6qt etkezt\ben pdrtjdna"k s (a za_ Bolgdr Kommunista l<nlis dlk be a szocialisn nborban Pdrt, 6s Csehszlowd"kia bomlasno,k Kommunista pdrtja, indulnk a nyugati kommunista pdrtok a Ronwn Munl<ispdrt, is. Nos atszkp, a t6-6s azmszmp) uezet6i ta- nyek alaposan rdcdfolnk mindk\t Ialkoztak vdgydlmukra. ds Az folyntnk egymdssal el+,nrsi eszmecserdt. ellenforradalmi nmadis - mint a A nlalkozd r6szqreu6i fentebbirk i, brzonyftjdk - csak mdg storosabbrcl biztositottik a magyar ndpet koqtacsokn arr6l, hog o szocia_ minden tdmogatdst mega.dnok a listn tdbort. Ami pedig a njugati szocialista kommunista rend.szer pdr_ meger1sitdsdre, az orszdg filg_ tokat illeti, ezek is rcljeszolidnrinsukat fejetrju Ui 2000 e 2s

6 A forradalornban vagy az ellendlldsban r6szr vevd aktiv kisebbs6ggelszembeni kem6ny it6letekkel egy id5- ben K6ddr kezdett6l torekedett a passzfv tobbs6g megnyer6s6re. (407) Kdddr rudra, 6s cred6k6nt vallotta, hogy,,a dolgoz5 tomegek jelent6keny r6sz6t els6sorban nem a politika dltaldnos k6rd6sei 6rdeklik, hanem a mindennapi 6lettiket befoly6sol6 gazdasfgi 6s kultur6lis k6rd6sek helyes megolddsa". E pragmarista megkozel(t6ssel magyar6zhat6, hogy a hatalomra kertil6s6t kovets hetekben-h6napokban szinre minden tdrsadalmi r6teg jelent6s anyagi kedvezm6nyekben r6szesrilt. Az ipari munk6soknak, bdnydszoknak 6s a pedag6- gusoknak tett gesztusok kozul kiemelkedett a b6rek 10 6s 30olo kozott vdltakozs - dtlagosan 1B7o-os - enreldse november 10-t61 kezd6d6en elej6n bevezett6k a nyeres6gr6szesed6st, majd 1957.jflius 70-An a teljesitmdnyb6rez6st. A munka, az erdbefektet6s 6s az eredm6ny kezdte visszanyerni becsiilet6t. Ugyanezen id6 alatt az 6rak 6rdemben nem vdltoztak. A munkdssdg igy n6hdny h6nap alatt jelent6s redlb6r-noveked6st konyvelhetett el.11 I\dddr politikdj a nemcsak pragmarikus, de plebejus politika is. A plebejus 6rt6krendben a k6tkezi munka teljesitm6ny6nek tekint6lye 6s megbecsults6ge, a mindennapok realitdsainak figyelembe v6tele, a j6zanhdziasszonyi gondolkodds dont6 jelent6s6 g( a patricius, az elir 6ttekinthetetlen szellemi teljesitm6ny6vel, a mindennapokat meghalad6 eszm6kkel szemben. A kdddri plebejus rendben kulonos megbecsul6st kapott az ipari, a gy6ri munka, a m(hely stb. Es ugyanez a rendszer itt kezdte meg a szellemi munka tart6s lebecsril6s6r, az 6rtelmis6gi b6rek 6s jovedelmek aldrendel6s6t a fizikai munk66nak. A nonnaliz\ci6 6s a k6s6bbi konszoliddci6 azon a romeges ig6nyen is alapult, hogy a magasabb lovedelem, 6letnir,6, megbecsults6g a (neh6z) fizikai munkdt v6gz6t illesse meg a (konnyff) szellemi munkdsokkal szemben. Kdddr 6s rendszere folyamarosan kihaszndlta a szellemi, az 6rtelmis6 gl, az irodai munkdval szembeni gyanakvdst, ellenszenvet a fizikai munk6sok r6sz6r61, fgy a rendszer egyik fontos stabiliz6ci6s oszlopa volt a fizikai munka felul6rt6kel6se a szellemi munkdval szemben.l4 A kdddri kisemberi gazdasdgi srabilizdci6 ekkor m6g inkdbb papiron maradt, mert a reiilb6remelked6st nem tudta drualappal ellent6telezni. Ha a b6reket emeled, 6s az 6rakat rogz(ted, akkor adott 6rualappal szemben robb forrds dll rendelkez6sre, s ennek kovetkezt6ben 6ruhi6ny kcletkezik. Kdd6r kormdnya az ikaldnos 6ruhidnyt csak 6tmenetileg 6s kampdnyszer(en tudta ellensrilyozni ktilfoldi vdsdridsokb6l, s nem a magyar termel6sb6l. a7 ellenforradnlom ellen harcol6 magyar ndp irdnt. Mindez szorosabbro ftkt, a kommunista motgalom soroit, meghirtsitottazimperialistdknak azt a torekwds,lt, hogy megbontsdk, wagy legalnbbis kettdszakftsdk o szocialista tdbort, er1sitette a nemtetk\- zi munl<.s"smotgalmon belul a prolenr internacionalizmust. A nemzetkazi kommunista mozgalom dl- Iasfoglnlnsa egyidejd(le,g emeke a forradnlmi munkis -par aszt kormdny tekintdly & mind itthon, mind kulfaldan, ndvelte a magyr ndp leglobbjainak anbizalmdt 6.s harck6s7s6.g6l. Erlsitette a magyar ds a stovjet ndp testvdri bardtsdgdt, a stocialisn fibor egysdg6.t. Mit jetentett vo[na ha gy6z az eltenforrada[om? A hntalmukat vesttett rdgi mag1er uralkod6 osztd- Iy ok, a f aldbir coko s ok, a gy dr tulnj dono s ok, a nagy - keresl<eddk d.s a fasistta Horthy-rendszer t6bbi ha- szondlvezdi 19566sz6n megpr6bdlnk megdonteni a prolertrdiktatrtrdt 6s vissto akarfik dllitani akapita- Iista rendszert. Az ostnlyellensdg atonban k6nytelen q.,oh szdmolni o77al, hogy a mag\ar ndp magddnak wallja a ndpi demokrdcia rendszerdt, harcos htqte a szocializmus iig16.nek, s 6ppen e*rt nyiltan nem hirdethette meg a kapitnlista rendszer uisszai,ilitdsdnak programjdt. Nog) Imre 6.s tdrsai, a mrmkd.smozgalom drul6i ny fijtottak segits 6get tev 6keny sd - gukkel aburzsodzia erfiinek ahhoz, hop 1956 okt6- b er 23 - dn kir obb anthss dk az ellenf or r adalmnt. A magy ar or s zd" gi r e oi 7i oni s tdk, miu el,t ai6 di c 6Ijaik nyfk beqtallasd"val eleve eluesztettd.k v,olna minden remdnyiiket arra, hogy meetyerjdk a dolgot6 tdme gek tdmo gatds dt, arr a kdny s 7er iikek, ho gy - 6ppen a tomegek megtdvesttdse cdljdbsl a forroda- Iom,,iga7i" kdpuisel6jdnek mezdt olsdk magukra. Eppen ozzal sikeritk o kdzudlem1ny egy rdszd.r f6lreuezetniiik, a stociali1:mus sokbecsiiletes lir, t megt u estteniiik, ho gy magukat,,iga7i" mar xistdknak tiint e tt6.k f ei, a ntar xitmus-ienini Tmus ny elu e 7et6 t 30 G 2000

7 a- t : A paraszts6g szempontjdb5l az agrdrpolitika m6dosuldsdnak k6t eleme bizonyult dont6nek: a t6eszek feloszldsdnak tudom6sulv6tele 6s a mez6gazdasdgi term6- nyek kotelez5 beszolg6ltatdsdnak ism6telt eltorl6se. A paraszts6g megnyer6s6t szolgalta az is, hogy enged6' lyezt6k a foldek 5 holdig terjed6 szabad addsvdtel6t.l5 sodik megoldds a Feh6r Lajos-f6le,,nagyimrista" agrdrreform lett volna, az'56-os foldosztiis 6s onk6ntes szovetkez6s folytatdsa, 6m ezt Kdddrnak 1957 kozepdn le kellett vennie a napirendr6l. Szovjetfpusu normatizicio A vid6ki normalizdci6nak 6s egy lehets6ges konszolid6ci6nak legf6bb eleme: a Kdddr-rendszer elfogadtn a termellszduetkezetek feloszlisdt, az A hatalom normalizaci6jdhoz elengedhetetlen 1945-os 6s 1953-as foldoszt6sok ur6ni, harmadik, 1956-os fdldosznsr. Mdsrdszt, dtmenetileg j6v6- hagyta a vid6ki rendcsin6l6 6s rendfenntart6 hatalmakat, nem torolta meg a Nemzeti Bizottsdgokban val6 r6szv6telt. Ha 1956 okt6bere a vid6knek a polnpt, a RENDET 6s az OxrOn- MANYZATOT jelentette., lg57 jtinius6ig ak ddri rij hatalom ezt 6rdemben nem bolygatta meg. A beszolgdltatdsi rendszer eltori6se onmagdban m6g nem e16gg6 osztonozte a parasztokat a v6rosok druelldtrisdra, 6s az 1957-es felvdsdrldsi volt, hogy Kdddr 6s pdrtja, illetve kormdnya elnyerje a szovjet pdrt- 6s dllami vezet6s, szem6lyesen Hruscsov bizalmdt 6s segits6g6t. (Erde mr gazdasdgi 6s katonai tdmaszra csak a Szovjetuni6tSl sz6mfthatott.) Az mlrcius i moszkvai szovjet-magyar tdrgyaldsokon kerulhetett sor nemcsak a normaltzsci6, de egy lehets6ges konszoliddci6 kereteinek meghatdrozssdra is. Ekkor m6g a moszkvai vezet6s nagyobb bonyodalom n6lktil vdltoztathatott volna a magyar politikai szerkezeten 6s a vezet6s szem6lyi osszet6tel6n, drak novel6se, illetve az 611ami felvdsdrldsrszerz6- mert a k6d6ri int6zm6nyi 6s nomenklatrirds szem6lyi d6sek nem biztos(totilk az riruelldtdst. Eppen ennek az 6lelmiszerhidnyos helyzetnek az egytittes szocialista megolddsdra taldltatott ki a hruscsovi agrdrprogram - tomeges kukoricatermeszt6s, a szfzfoldek feltordse stb. - 6s a mdsodik kolhozos(- tds a kelet-eur6pai szocialista orsz6gokban. A md- struktdra m6g nem 6piilt ki. A katonai, a politikai 6s a gazdasdgi t6mogat6s felt6teleiben m6g nem dllapodtak meg, ezek keretei m6g nem alakultak ki. Szovjet r6szr6l elk6pzelhet6 lett volna, hogy a kdddri delegdci6t az6rt h(vjdk Moszkvdba, hogy hnszndlnk, s a szociolizmus pit se kozben elkaqtetett hibdk j6szdnddkfi btrdl6inok dlcdztdk magwkat. A t6k6.sek, foldbirtokosok 6s mas ellenforroaalmi elemek azonb an t v e dhete tleniil f eli smer tdk Nagy Imr6.ben s nrsaiban ahfi stlvetsdge.sr. Nagy Imre 6.s tarsai mbgdtt sorakozott fel - mir az ellenforradnlom kitdrds el6tt - a7 eg1.stbelfaldi reakci6 6s benne Intnlegf1bb rem6.nys6.gdt a nemzetk\tr imperializmus is. A nemzetkdzi reakci6 6,s a bels6 ellenf orr ad,olom s 76 u ets 6 ge s 6nek tekinte tte, timo gatta Nogy Imr4.6.ket, miuel programjuk teljes mdrt.kben egybeesett a megdbntdtt uralkod6 osznllok szdndekaiqtal No$ Imre n6.hdnj nap alntt teljesenlevetette diarcdt. Megsziintette a pdrt ve7et6 szerepdt, visstadllfntta o tobbpartrendszert, 6.s maga mell uette a hnnlomb a a me gddntd tt ur alko d6 o s zrtiy ok kd p vi - selsit, a7 ellenforrad^olmdrokat. igy lett miniszter a munki"sdrul6 Kd.thly Anna 6s Kelemen Gyula, igy k"pnk miniszteri tnrcdt a megs7fitlt kisgazdapdrt Iegreokci6sabb k6.pvisel6i: B. SzabS Istvdn 6s tnrsai. Igy kerult ahnnlombakirdly B1.l"a, ahorthystn uezdrl<nri tiszt, akit abir6sdg a7 irnperialtsnk javdra v 6. g7e tt kdm s 7ol gdlatok 6r r j o ger 5 s en elt ft.it. No$ Imr e f elf e gj v er e zte az ellenf orr olnlrnnr o - k^at, a huligdnokat, a bortonb6l kiszabadult bfinoz6- ket. Tdrgyal"asokat folytatott s megegyez'isre jutott D udis s ai, az az6 tn kiv d. gzett hor thy s n r end6r spi cli - uel 6s tdmeggyilkossal. Felmondn a uars6i szerz6- d6.st 6s njugatre kdsziik utn"7ni, hogy megpecs1.telje a7 orstdgnak a stocialis nborb6l onl6 kiszakfnsdt 6s az impenalisnk oldnlara q,tol6 dnlltnsdt. Tabb mint 70 kulanbazt ellenforradnlmi part al"akult meg n6.hiny nap alatt, kazouuk szdmos figyneo,.tetettkeresttdnypdrt, s6t nyilnn nyilas-pdrr is. Nem nehdz qtdlaszolni arra, hogy kiket, milyen osznlyer6ket k1.pvisehek ezek a pdrtok. A politikn alnpelemeivel risztdban leqt6 ember j6i tudja, hog) a politil<ni pdrnk mindenkor bitonjos osztilyok uagy rdtegek 6rdekeinek6.pvisel6t. A munkisosztilj 6.s a uele szouetkezett dolgot6 parasttsdg rdekei rcijesen ezonosak 1rdekilk egyardnt a szocializmus feldptt se e 31

8 Kdddrt levdltsdk, vagy hatalmriban korldt ozz6k, mik6nt ez 1953 ravasz6n Riikosival tort6nt, dtadatva vele a kormdnyelnoki vagy a pdrtelnoki posztot. Es a Moszkvdban 616 rrikosista vezet6sbdl krildenek valakit, vagy valakiket Budapestre,,er6sit6su1". A r6kosista diktatrira gyorsitott viszszadllitdsa egyben p6lddt murarorr volna arra, hogy a szovjer vezet6szt6lini m6don k6pzeli el a v6lsdgo kezel6s6t 6s a norm ahzdcidt,. V6gleges ds tart6s szakitds a rir6i Jugoszliivi6val 6s komoly fesztiltsdget okozna a gomutkai Lengyelorszdggal. A mdsik lehet6s6g Kdd6r Jrinos 6s egyben Magyarorsz1g mozgdster6nek pontosabb behatdrol6sa: a strukturdlis k6nyszerek megjelen(t6se. A Molotov-csoport tal6n az el6bbit akarta, Hruscsov 6s csoportja az ut5bbit. Magyar ftszr6l Kdd6r 6s csoportja rnegkis6relhette volna, hogy valamif6le Gomulka-megolddssal pr6bdlkozik, 6s ehhez nyeri el a szovjet vezet6k tdmogatdsdt. A gomu{kai lengyel tit fel6 mutatott, hogy a kdd6ri vezetds m6g egyezkedett a munkdstandcsok marad6kdval, folyr a munka egy koalici6s kormdny gazdasdgpolitikdjdnak kialak(trisdra Varga Istv6n vezetre tobbprirti Kozgazdas6gi Bizottsdgban, m6g nem indult elj6rds a Snagovba interndlt Nagy-csoport ellen, illetve vezet6 6rtelmis6siekkel szemben. Az MSZMP vezet6s6n beltil m6g er6s volt a magyar fuggetlens6get 6s egyenrangfsdgot, a szovjer k6zi vez6rl6st megsztintetni kivdn6 szdrny, amelynek v6lem6- ny6ben Kdddr is oszrozorr. A tdrsadalom hallgatott. Feladtaaz ellenrillsst, a sztrdjkok politikdlat. S v6girl, Gomu{ka 1956 okt6bere 6s 1957 mdrciusa kozotti sikere az ondi\{ lengyel utas konszolid6ci6ban igazolhat6 6s kovethet5 urar mutarorr. szovjet pdrt- 6s 6liami vezet6k mozgdstere is kicsiny volt, a Szovjetuni6 tord, keny gazdasdgi helyzete 6s a szocialista orszdgokkal, mindenekel6tt Kindval, Jugoszldvidval 6s Lengyelorszdggal kialakitott rij viszony hatdrozta meg decembere 6s 1957 majusa kozott gazdas6gi-politikai vdlsdg volt a Szovjetuni6ban. Az 1956-os XX. kongresszuson elfogadott hatodik ot- 6ves - tflfeszitett - terv az 6v v6s6re osszeomlott. A hatodik ot6ves terv volt az els5, amit b6keiddben f6lbeszakitottak. Elfogaddsa ut6n alig egy 6vvel elhatdroztdk fehilvizsgdlatdt, 6s sohasem l6ptett6k fjb6l 6letbe.r decembere 6s 1957 febru6rja kozott Hruscsov 6s csoportja veszt6sre dllt a Molotov-cso- Nincs tehdt sztiks6gtik rdbb pdrtra, hogy c6ljaikat megval6sithassdk. Nem igy abwtsodzia. A burzsodzia igen sok r rcgre tagol6dik s ezeknek az rdbkei csak egyetlen poncbon klzbsek: a kizsdknwny olas f enntartdsdbon, a kizsdkmdny oh o sznlj elnyomdsdbar. A^ ezen trtl nyilvdnval6an mds drdekei vannakmondjuk akisiparosnak, mint akonszernek urainak, akuliknak, mint a 10 ezer hold,ns faldbirtokosnnk, s igy lrdekeik l<epeiseletdre a polidkai porondon is md"s-mds partokra qtan sz,ilkslgi)k. Az ellenforrad,alom nem egdstenkd.thete alntt a dud,tokdnt felburjdnz6 sok p6rt pustta ldt1uel is azt bitonyttotta, hogy a napokban a vok elnyom6 osztiilyok valamennyi r6tege tgy &ezte: az 6 tdeje 6rkezett el. S tg1 1reTtdk e leoitdzlett osztdlyok ds r6.tegek legkulanb;z6bb rend{[ 6s rangfi k6pvisel6i is. A nbbpartrendszert o ndp ellens.gei azdrtk(tqtetelik, hogy a munl<isosznlyt ahanlom megosttd"sdra bfrjd'k. Ez eg\et jelent a proletnrdiknfira feladisdval. A Honu1delmi Minisztd.riumban egymds utdn j elentke ztek s zol gdl"attd telr e a H or thy -r ends zer m^a, - gasrangrtisztjei, kazamuk a hiborfis btinok1rt jogerlsen elit6.b Almdssy 6.s Kuthy ahd"bornagy. VidAken hor thy xa r end6r -, cs end6r - d s katonatis ztek szerqtezt,lk a7 ellenforrad,nlmi fegyorcres erdket. A kulanb a z6 ellenf orr adnlmi s zer orc 7e tekb en,,,f orr a - dnlmi bizottsdgokban",,,nemzeti bizottsd,gokbon",,, nemzeti bizo ttmdny okb an" hor thy s ta elemek, katonatis ztek, c s end6r 6k, f 6 s Tolgabir 6k, f 6j e g zok, kulikok, foldbirtokosok vokak a hangad6k. Az ellenforradnlom alatt szinte 6rdkon belul kideriilt, mit takarnk a7 ellenforradalmdrok dlnlhirdetett,,nemzeti",!s,,demol<ratikus" jels7avak. A,,nem- 7eti" jelstaorak a7 6rjdng6 nacionslizml.ls, a qtad sovinizmus ds az irredendtml,ls, a stovjetellenessdg tobz6disdt, a,,demokratikus" jelstovak pedig o7 osszes ellenfonaanlmi er6k rcijestabadsdgdt, a gyilkolas, a pogromok szabadsdgdt. A,,nem7en" jelstavak a dolgoz6 emberek nemzetk\ti testu6ris6- gdnek, a proletar intents"cionalizmus estmdjdnek meeagadisd"t, a,,demokratikus" jelstavak, a demokrdcia. igati er1i, a forradalom erdi gutsbakaft- 32 e 2000

9 { porttal szemben, Hruscsov dtmenetileg kiszorult a gazdasdg ir6nyftds6bdl. r7 A szocialista orszdgokkal va16 viszonyban, Sztdlin ha161a utdn egy6rtelm(v6 v61t, hogy az ellent6tek k6t legfontosabb forrdsdt, nevezetesen a hdborfs j6vdt6teli szovjet elvondst, 6s a vegyesvdllalatokon nyugv6, egyenl6tlen cser6t kifejez6 sztdlini eszkozrendszert fel kell szdmolni. Hruscsov okt6beri pekingi ldtogatds6n hallgat6lagosan elit6lte a sztdlini,,hegemonizmust" 6s biztos(totta Kin6t, hogy a Szovjetuni6 ezutdn az,,egyenjogfsdg 6s a kolcsonos e15- nyok" alapjdn fog egytittmfikodni Kin6val.is 1955-os belgrddi 6tja sor6n ugyanezt a kotelezetts6get vdllalta Jugoszldvi6val szemben, majd 1956 okt6ber6ben Vars6ban is elkotelezte magdt. AzSZKP KB okt6ber 30-i ismert hatdrozata dltaldnos(totta is ezt az (g6rv6nyt. K6ts6gtelen, hogy Mao, Tito 6s Gomulka ezt az egyenrangf kolcsonos kapcsolatot 6ltal6nos elvnek v6lt6k, a hruscsovi Szovjetuni6 viszont krzdr6lag azoknak kivdnta jutalomk6nt megadni, akik ezt a jogot kik6nyszer(tett6k, kiv(vtdk maguknak. L956 drdmai politikai 6s gazdas6gi osszeomldsai ut6n, a Szovjetuni6 legfontosabb szempontja az volt: ki, milyen rduid id6 alntt, mekkora stoujet rd' f ordins ig nybe v 6.teliqt kdpes or s76"ga hely 7et6't nor' malizdlni, majdkonszoliddlni, illetve a vdlsdgot elkeriilni. Szovjet szemmel, a gomulkai konszoliddci6 nem dltal6nos szab6ly, hanem saj6tos lengyel ki- 'u,6tel volt. Ott az Odera-Neisse hatdr szovjet elismer6se 6s nyugati el nem ismer6se kozos lengyel-szovjet 6rdeket teremtett: a lengyel n6p nem akart, tudott lemondani az 1945 utdn elnyert nyugati teruleteir6l. Okkal hitt Hruscsov a lengyel nemzeti kommunista Gomulkiinak: a lengyel tdrsadalom a LEMP vezet6s6vel szovjetbardt 6s kommunista marad, mert ez biztositja a nyugati teri.ileteket szdmdra.ie Ilyen nemzeti 6rdek Magyarorszdgon nem volt. A szovjet vezet6k realista m5don, nem hittek a gyors t6rsadalmi konszoliddci6ban, nem biztak az MSZMP kell6 meger6sod6s6ben. Nem l6ttak olyan magyar tdrsadalmi 6rdeket, amely a kdddri hatalmat rovidtdvon elfogadtatnd. A./_\ Szovjetun i december6ben dontott a szocialista orszdgokkal val6,i1 gazdasdgi viszonyr6l 6s a szovjet csapatok 6llomdsoztat6s6' nak 6ltal6nos rend16r5l. Ez nem a szt6lini egyedi 6s egyenl6tlen gazdas6gi 6s katonai viszonyrendszert, a telje szuqterenitismegvonis rendszer6t irds6.nek(iorctelds& nknrnk. A t nyek mindezt bebi- mdnyhoz megktildatt al"apit6 okiranikbar nem egy Tony ito ttnk. Az ellenf or r ol^almir ok dlnl m e ggy ilkolt helyen nytltan beszdlnek a magfuttulqdon qtisszailli' tdbb szdz mirtirw'k kiofttel nd.ikul a munkisos{dly tdsdr6l. Beszdlnek a c,)dll"alkozds szabadsdgdr6l6s az 6s a dolgoz6 parasttsdg fiaib6l, o prolernrdikntfira o s *dijb ekdr 6L. N y ilv dnv ai6, hog) minde z mit i e' bgdl"dozatk szebbhnrcosaib6l,legbdtrabbqtd.delme' Irnt; vissza magdntulnjdont, q.,issza a 6k6.snek a z6ikdzi.tlkeri.th ki. Nem volt kozottiik sem kul5k, sem f6jegyz6, sem csend6r. Az ellenforra- Ienf orr adnlmdr ok kev 6. sb 4 v oltak diplomankus ak, gyarat, a faldesrtrnak a foldet. Vid ken, ahol az ei' dalmdrok nagjon j6i wdtdk, ki ellenkeil szegez' f e gy v er es tomadisoknt int.ztek a termel1 szdv etke' niiik fegyqteriiket. zerck 6s dllnmi gatdasdgok ellen, nem eg1 helyen Veszett duhq',el nmadt a7 ellenforrolalom minde' fegyueresen ielent meg a foldesrtr o faluban, hog) n el<e1"6 tt a munkds o s znb mrw xi s tn-lenini s n p dr ti d - oisszakduetelje a foldet. Vdglegleleplez6ddtt az ei' ra, akommuniste pdrtre. Ez sem uolt v IetIen, Ienfonadnlom akkor, unikor megszskilt a rddi6ban mert az ellenforralnlmdrok tudffik, hogy a ndpi de' a ndpgy{(ldl6 MindszentJ hercegprimis, a Habs' molcrdcia v 6r6t nem lehet bevenni akkor, hn nem bur g- ur a1ko d6hi4 hiu e 6 s ny iltan me gmon d.o tw, semmisink meg e uar legerlsebb qtddblmez1i t, a hogy a ndpi d.emol<ratikus r end.szert a knpinlitmus partot. Noha a7 ellenforradalom nem merte nytlnn foga felvdlnni. han go Tntni a kapit ali zmus ot i s zaillf ns dnok i els za' Az ellenf on alnlmar ok tigy nev e zett nemzeti bi' udt, ntir az eddigfelsorolt tdnyek is megviligftidk, To ttminy okm 6. s f on ailnlmi bi zo tts dgokat ho znk mi onlt a fegyueres lhzad.is ual6di cdlja. Emellett I,itre, hogy kir.iss k, kiszorttsdk a hanlomb6l a ndp azonb an s zfuno s bi Tony it6.k b e s zdl a7 ellenf on afui' dlnl udlnsztott szerueket, a nnacsokat; s hogy ei' Iom toq",dbbi caliair6l is. A megalakul6 pdrnk akor' tdvolftsdk 6s kizdridk a orczet sb6l, a7 tigyint676.sb6l 2000 e 33

10 nyozta e16, hanem a vdlsdgok elkertil6s6hez 6s a katonai, gazdas6gi tehermegosztds 6rdek6ben a korlntotott szuuerenitd.s, a szocializmushoz qrezetf nemzeti utak rendszer6t fogadta el. Az SZKP-nak meg kellett hatdroznia azokat a srrukrur6lis 6s szituativ k6nyszereker, amelyek kozotr a tov6bbiakban a szocialista tdbort mfikodteti.zo Ez mdr se nem a szt6lini, 1953-ig m(kodd, se nem az 1955 februdrjdig m(kod6 malenkovi,,drmeneti" rendszer volt, hanem itt titkozott meg az rij, hruscsovi rend ellenfeleivel. Az egyes orsz6- gok v6lsrigkezel6s6t 6s konszoliddci6jdt beillesztett6k a szovjet rendszer vdlsdgkezel6 6s konszoliddci6s folyamatdba. Hruscsov az6rr akart bizonyos ondll6s6got adni a szocialista orszdgoknak, ami6rt a szovjet tagkoztdrsasdgoknak is, hogy csokkenme a kozponti szovjet btirokrdcia szerep6r 6s befoly6sdt. A Molotov-csoport pedig szeretett volna,,megszabadulni" az egyes orsz6gok ig6nyeit6l, azon igyekezett, hogy gazdasdgilag tehermenresirse a Szovjetuni6t. Az SZKP decemberi pldnumdn vita folyt a politikai vdltozdsokat ei6idez6 gazdasdgi problem6kr6l. A magyar 6s a lengyelesem6nyek szdmos gyokere a keleti blokk gazdasdgi viszonyaib6l tdplilkozom 6s a szovjet vezet6k erre nem voltak felk6sztlve. Tovdbbd, kozrililk sokan, (gy Hruscsov is, meg6rtett6k, hogy a sztdlini er6szaknak fontos r6sze volt a kolcsonos gazdasdgifrigg6s megteremt6se, 6s minden szeparatista tendencia ennek tulajdonitotta a nemzeti osszeoml6sokat. Az l956-os esem6nyek gyorsan megvdltozrattdk a szovjet gazdasdg viszonydt Kelet-Eur6pi{hoz. Eddig ez a t6rs6g 6rz6kelhet6 gazdasdgi el6ny forrdsa volt a Szovjetuni6 szdmdra, az 6ves nett6 szovjet tobblet megkozelitette az egymilli6rd US dolldrt. A szovjet megkozelit6s a mriltbeli gazdasdgpolitik6val szemben, amely osszeomldsokat okozott, arra k6nyszeritette a szovjeteket, hogy segitse a keletn6mer rezsim stabilizdl6d6- s6t, hogy tdmogassa a kdddri Magyarorszdg [jra6led6- s6t, hogy kenilj6k az olyan beavatkoz6sokat, amelyek megism6teln6k a Poznafokat nemzeti szinten eg6sz Lengyelorsz6gban. Ez&r a Szovjetuni v6g6n, 1957 elej6n minden erej6vel hitelezni kezdte ezeket a rendszereket. Ennek eredmdnyek6nt, Lengyelorszdg, Magyarorszdg 6s Kelet-N6rnetorsz6g rovidesen gazdasdgi er6re kapott.2l A Szovjetuni6 rd6bredt, hogy immdr a hiteleket haszndlhatja az egyes orszdgok jutalmazdsdra 6s btintet6s6re februdr 27-6n a szovjetek (gy dontottek, hogy felftiggesztik a JugoszldviSnak megig6rt 250 milli6 dollsros kolcsonr, amelyet egy aluminiumkoh6 6p(t6s6re kiviintak ford(tani. Szovjet hitelek Kelet-Eurdpdnak 1956-t6I:370 milli6 rubel Bule6ridnak 1956 februdrida kommunistnknt, a hnlada embereket, a n6pi demokr d cia htu eit. Killbnl s en nagy silly t hely ettek egy6b bitottsd.gok 6s bizottmdnyok oburzsodzia res- lenfonadalom al"att ol"akuh munkisnndcsok ds &rra, hogy a7 iizemekben megstiintesslk a munkd"sve7et6.st, a pdrtsteruetetek o,tezet6 sterep t,!.s egyens 7rtj dnak s zer qt ei leuek. nurdci6jdnak, s nem egj helyen eg1enesen vdrboszgessdk a t6kdsek qtisszot6r6s6nek rttji"t. Term1szetesen, h.a" ezt a cdljukat nyiltan meghirdetik, atonnal szembenliljdk magukat a dolgot6k t6bbs6g6vel. Epp en e 76r t itt is f Ir e ot e ze td nktikiho z f oly amo dnk, es vesztes6gek Az ellenforradalom okozta k6rok tigyneorctettmunkistnndcsokntalnkirctnk,ame- IyekrSI o.zt hirdettd.k, hogy az i)zemi demokrdcio S ztr djkokat s zer v e zett a7 ellenf orr adrilom, okt6b er sterwei, val6j6ban azonban az ellenforradalom 23-a 6s november 4-e kdzatt o7,irt, hogy a termely's eszkozei voltak. EgyrdsTt a munkistandcsok nglainak megvdlasznsfu figy intdttd.k, hogy abban a n6pi qtond.sd"t a7 antibolseuisn pogrom-lo+,agok teljes megbdnftdsdq",al er6szakolja ki a s7o+tjet csapatoki- demokrdcidhozhii munkdsok, tehdt a t6bbs6.g ne szabadsdgdr. Noq.,ember 4-e urtn az rt, hogy akadiljozza a normdlis Let megtnduktsdt, a termeldst, orchessen rdszt. Mdsrdszt a munkistnndcsok nglainak tillnyom6 ttjbbsdg\ben az iizemekben dolgot6 akonszoliddcist d.s mindl ft)bb kdrt okozzon a magyar dolgoz6 n1.pnek. deklasszdlt elemel<er jelaltdk. AhoI a munkistnnd.csbcl be is keriilt ndhiny becsi)letes munkis, ott is demag6 g! dj ukkal, han go sko dis ukkal, di s zo ci dli s kij qt e - semmi sem volt drd"ga, csakhogl ahanlmat uissza- Az ellenf orr adalom s zer orc zdinek d s qt e ze tfiinek teliseikkelozellenf orradnlomk\pviseldiragadnk szerezzdk e mag\ar ndptdl. Az ellenforrad,alom n- mogukhot 0" uezet1 sterepet. igy oann ezek az ei- ma.disa srtlyos anyag kdrokat okozott a7 orstdgnak ( I I I I 34 e 2000

11 ban, 1,2 milli6rd rubel Kelet-N6metorszdgnak 1956 j(niusdban, majd 1957 janudrjdban, 200 milli6 aranyrubel Magyarorszdgnak 1956 decemberdben, 400 milli6 aranyrubel Lengyelorszdgnak 1956 szeptember6- ben, majd 700 millio novemberben, 270 millio rubel Romdnidnak 1956 december6ben. Egy novemberi megdllapodds eltorolte Lengyelorszlg 7,3 milli6rd rubeles ad6ssdg6t. Osszess6g6ben a kelet'eur5pai orszdgoknak ben nyfijtott szovjet hitel 1,3 milli6rd dolldrt rerr ki, amihezhozzsad6dik 1,8 millidrd dolldr ad6ss6g tor16se.22 De a kovetkez6 k6rd6s az volt, hogy maga a Szovjetuni6 milyen noveked6si pdlydt kovessen, 6s milyen noveked6si piilydra dll(tsa ahozzlkapcso- 16d6 szocialista orsz6gokat, milyen gazdasdgi szerkezetet t6mogasson hiteleivel? A szovjet gazdasdgpolitika 1953 utdn, az frn. malenkovi politika keret6ben szakitani igyekezett a sztdlini er6ltetett iparos(tds programjdval, 6s egy fogyasztdselvff, ag- 16r- lskonny(iipari fejleszt6st el6t6rbe dllit6 politikdba kezdett. Ezt" a fordulatot hajtotta vdgre Magyarorszdgon N"gy lmre. Am 1955-ben Malenkov megbukott - s vele egytitt Nagy Imre is -, s a szovjet gazdasdgpolitika ingadozni kezdett az (rjabb iparosftdsi, er6ltetett noveked6si politika, 6s a fogyasztdsvez6relt politika kozott. Az el6bbi az er6ltetett nagyipari beruhdz6sokkal egy rijabb fegyverkez6si hulldmot tdpl6lt, m(g az ut6bbi a nyitds, az enyhil16s, a fegyverkez6s viszszafogss6ra 6pii1t. Az 1955-t ig tart6 ingadozds a k6t politika kozott, egyben kifejezte nemcsak a szovjet politikai vezet6sen beltili belharcot, hanem a szovjet centrum 6s az ondll6sod6 Kina, Jugoszlivia, Lengyelorsz6g, majd Romdnia kozotti modelllellegf ingadoz6sokat. Az 1956 novembere 6s 1957 mdrciusa kozotti Magyarorsz6ga nagy ingadozdshoz hasonl6an ingott a sztdlinista-rdkosista er6ltetett iparos(tds rijrainditdsa, a malenkovinagyimrista fogyas ztds-,6s agrdralapfi konszoliddci6, valamint a hruscsovi-kdd6ri koz6putas nagyipart is helyredllit6, fogyasztdst is enged6lyez6 politik6k kozott. A magyar krildotts6g ldtogat6sa ebbe a folyamatba illett bele. A szovjet vezet6s november kozep6n m6g a kozvetlen, sztdlini tipusd k6zi vez6rl6s mellett dontott, amikor Budapestre ktildte Szuszlov 6s Arisztov KB-titkdrokat. A szovjet civil 6s katonai ir6nyitris ekkor korlitlan volt, a magyar hatalom szinte nem l6tezett. A tart6s szovjet kozvetlen uralom nemcsak a t6rsadalomnak, de a kdddri,,rijra kezd6knek" is elfogadhatatlan volt: a megsz6ll6k fenyegetdse alatt nem' vagy rdkosista m6don lehetett normalizdlni. A szabadulni akar6 MSZMP IKB, Feh6r Lajos 6s 6s tgy a dolgot6 ndpnek. A termel1.skiesdsb1l szdr' maz6 kirokat nem szdrnftva, s forg6eszkoz' ben (6.pulet, g6.pek,!s nyersanjag stb.), tobb mint kdtmilliard fonnt uolt a orcsttes g a7 ellenforrod,almi p uc c skft 6rle t kd qt e tk e zt6.b en ban az dll"ami ipar termelise nyolc 6s fdl szdzallkknl uo\t kevesebb, mint a megel676otben. Az 1956 okt6bert6l decemberig nrt6 hnromh6nap alatt az ipari termel6s az 1955 hasonl6 id6szakdnak tobb mint fele ald (47',5o/o'ta) esett vissza' A hantmns mdr etii termel6. s c s 6kken6. s ellendr e a kifitetett rcljes bdralnp ebben azid6szakban 126s fdl szdzalikkalhahnn meg az 1955 negyedik ne' gyedevit. Ez ahnnlmas b rtdbblet abb6l ad6dott, hogy a7 ellenforradnlomhangad6i - ig1 aziizemek' ben a munkdstanicsok is -, mindenir on a n6.psze' rfisdgethnjszoltik, s ezt akeqt1.sbd \ntudntos embe' rekndllegegysterfibben ilgy udlft.k el6rni, hog) kdsz' s 6 gge ele get teuek a Ie gdemng6 gabb b 6rkd qt etell s eknek is ds cs6kiszalm6jak6nt kezelt6k az tizem, v6gs6 soron a n6p vagyondt. Nem is beszdlorc ar' 16I, hogy pillnrwtnyi rendelket.si ioguknt igen nagy mdrt6kben hnszndhdk fel ana, hogy magwknt 6.s kd zs,) e tlen kdrnj ezetiiket, a w elilk e gykd v et f ilj 6knt magas, tdrvl.nytelen jdverlel.enthez iutnssdk a ka' zossdg rcrhdre. S hogy milyen nngymdrt6.k(i qtoh a klzuag onn&k ez aherdildsa, kit(inik abb6l, hogy akifitetett magasobberalnp mdgdtt nem, uagy alig v olt termel s, td nyle g elu 6. gzett munkateli e sftmdny. A fonadalmi munki.s-peraszt korminy ilgy int zkedett, hogl azok a dolgo76k, akik munkahely' ukdn mtntkibo jelentkeznek, mdg akkor is megkap' jdk dtlngbdrilket, hnkuls1 kdrtilmdnyek miatt 6ttne' netileg termel6 munl<,at nem u'6ge7hetnek. Kdtsdgte' Ieni.tl e z i s munkat elj e sitm 6 ny ndlkul kifi ze t e tt mun' kabdr uo\t, de eg,ls7en md"s mint az ellenforrad'al' marok Pdnziigyi gardzdalkodisa. Mtg az ellenforra' dalmdrok junlmatnk, s6t mngasabb iutnnsokkal pr emizdlnk a termeli s s zab o nl6it, a fo rradal m i munkds-paraszt kormdny int6zked6se azt c6loz' ta, hogy az ellenforradalmi terror miatt a becsu' letes dolgoz6kat ne 6rje kdrosodds e 35

12 ill Foldes Ldszl6javaslatdra 6gy dontott, hogy Hruscsovhoz fordulnak, tartsanak a testv6rpdrtok egy 6rtekezletet Budapesten a magyar k6rd6s k"pcsdn a szocialista orszdgok egymrls kozti viszonyd- 1616s a nemzeri k6rd6sr6i. Az IKB nem-szovjer szdrnya 6s maga Kriddr is abban rem6nykedtek, hogy egy ilyen taldlkoz6n elnyerhetik a lengyelek 6s a k(naiak tdmogatdsdt, illetve hatni tudnak Hruscsovra a magyar ondll6s6g helyredllitrisa 6rdek6ben. Hruscsov azonnal vdlaszolt Kdddr leve- 16re, 6s az e16k6sz(t6ssel megb(zta a Budapesren tart5zkod6 k6t KB-titkdrr 6s a hozzfijuk rendelt Malenkovor.2r Kriddr megk(s6relte a szovjet kiktildotteknek folvetni, hogy a nemzeri k6rd6st az MSZMP,,a magyar esem6nyek f6ny6ben mindenekel6tt a szuverenitds 6s ftiggetlens6g k6rd6sek6nt" kezeli. A szuverenitfs, a ftiggetlens6g 6.s az egymds ugyeibe val6 be nem avatkozds olyan elvek, amelyeket a szovjet kormdny okt6ber 30-i nyilatkozata elismert. Konkr6tan meg kell mondanunk a n6pnek, hogyan fognak a gyakorlatban megvaldsulni ezekazelvek a jov6ben. Tisztdzni kell a pdrtok kozotti viszonyr, ezt kovet6en az dllami vonalat, 6s megfelel6 tdvlatot kell adni a k6rd6snek.za A szovjet vezet6k aligha gondoltdk, hogy rarr6- san a kozvetlen ellen6rz6sr gyakorolj6k, 6s nem adnak bizonyos on6ll6sdgor a magyar vezer6snek. De minf a Malenkorr-.roport, -i.,d az SZKp Elnoks6ge arra a kovetkeztet6sre jutott, hogy a normalizdci6 nem fog v6gbemenni egy utemben, mint Lengyelorszdgban, hanem csak a megtor6s 6s a gazdasdgi kompenzdci6 megfelel6 adagoldsrl, val. Ez6rt, fokr6l-fokra belek6nyszerirett6k Kaddrt, hogy egys6gesen ellenforradalomk6nt ismerje el a tort6nteket, 6s Nagy Imr6t, csoportj6- val egyutt b6lyege zze drul6nak, helyeztesse v6d al63s A nyomdsra mindenekeldtt a k6ts6gbeejt6 gazdasdgi helyzetet haszni{ltdk fel: ha sziiks6getek van gazdasdgi tdmogardsra, akkor gyors(tsdtok fel a megtorldst. 11 \.orb.vetoleg, nem sikertilt a magyar vezet6s fellebbez6si kis6rlete a nemzetkozi kommunista kozoss6ghez sem. A szovjetek belementek a taldlkoz6ba, de nem teljesitett6k a magyar ig6nyr, hogy Magyarorszdg meghfvhassa Budapestre a lengyel, a jugoszldv 6s a kinai pdrtok krildotts6g6t, akikt6l a legtobb tdmogar6sr rem6l- hette. V6gril, janudr 1-je 6s 3-a kozott a szovjet, a csehszlovdk, a romdn 6s a bolgdr pdrtok vezetdi tdrgyaltak a magyarokkal. E taldlkoz5n egy6rtelm(v6 v6lt, hogy a magyaroknak Moszkvdban, 6s csakis Moszkvdban van keresnivaldjuk. E taldlkoz6 eredm6nyek6nt a janu6r 6-6n kiadott kormdnyprogramba bekertilt ez a mondat:,,a Nagy Imre-kormdny druldsa megnyitotta az utat az ellenforradalom el6tt". Csou En-laj k(nai miniszterelnok budapestr tlrgyallsai janu6r v6- g6n nem vdltozrattak drdemben K6ddr 6s Magyarorszdg pozki6jdn. Csou En-laj vildgossd tette, hogy a kinai pdrt ktilonbs6get tesz az dltaluk tdmogatotr gomulkai lengyel rit 6s a magyar helyzet kozott: A lengyel vezer1 elvtdrsakkal is besz6lttink a magyar k6rd6sr6l... 6s elmondtuk nekik, hogy a magyar 6s a lengyel esem6nyek lellegukben ktilonboznek egym6st6l. A magyar helyzetre rdnyomta a b6lyeg6t Nagy Imre druldsa. Kddiir Jdnos csak Nagy Imr6vel szemben 6s szovjet segits6ggel tudta megmenreni Magyarorsz6- gon a szocializmus tigy6t.26 Kdddr mdr november Z3-6n, majd december 11-6n k6ts6gbeesett leveleket kuldott Hruscsovnak, azonnali segfts6get k6rve a gazdasdg m(kodtet6s6hez, illetve a napi ell6t6si helyzet jav(tdsdra. Hruscsov december l4-i v6lasz6ban nemcsak a magyarok konkr6t ig6nyeit hagyta j6v5, de 200 milli6 aranyrubel szabad felhaszn6l6- sf devizahitelt is ig6rt. Az januilr l5-6n kezd6do szovjet-magyar gazdas6gi tdrgyaldsok, Pautyin Goszplan elnokhelyerres 6s Apr6 miniszterelnok-helyettes vezer6s6vel Kdd6r6k moszkvai 6tj6t k6szitett6k eld. A magyarok h6rom k6rd6scsoportban akartak meg6llapoddsra jutni: a k6toldalf gazdasdgi kapcsolatokban Magyarorszilg szlmlra okozott kdr megt6rit6se, a magyar gazdasdgi helyzet stabilizdldsdhoz sztiks6ges segits6g, illetve a gazdasdgi struktrira at6llitds6hoz ig6nyelt beruhdzdsi hitel.zi A magyar gazdasdgpolitikusok 6s kozgazd6szok kozott 616nk vita folyt a gazdasilgi szerkez et 6t61lft6srir6l. Az SItallnosan elfogadott v6lem6n y szerint Magyarorszdg nem folytathatja tovdbb a R6- kosi-korszak iparpolitikalat, fel kell hagynia a,,vas 6s ac6l orsz dga" er6ltetett megval6s ft6s6- val 6s a Szovjetuni6tdl ke11 k6rp6tl6sk6nt olyan 4 millisrd rubeles beruhdzdsi hitelt ig6nyelni, 36 e 2000

13 amellyel az ipar (rj alapokra dllithat6. Abban is egyet6rt6s volt, hogy meg kell teremtent az orszdg ondll6 energiabdzisdt, fokozatosan dt6llva a sz6nrrrlaszdnhidrog6nre.zs Am ha folytat6dik az ac6 ' program, akkor ahhoz eg6szen mds energiaszolgdltatdsra van sztiks6g, 6s mag6ra maradt a reformerek kicsiny tdbora, amelyik a Dunai Vasm( beruhdzdsdnak le6ll(tdsdt javasolta.ze A Bogndr J6zse{, P6ter Gyorgy, Farag6 Ldsz\6, Varga Istvdn elm6leti kozgazdssz 6s gyenge befoly6sf gazdasdgpolitikus kor nem, vagy alig tudta befolydsolni a kormdny, ezen behil az tpari miniszt6riumok 6s a Tervhivatal dllispontjdt. Az el6ter jeszt6 Orsz6- gos Tervhivatal nem 611t ellen az ig6nyeknek, 6s azon az dlldsponton volt, hogy,,vt6gozz6kszdzvi' r5g", va1yis min6l tdbb c6lra kell beruh6zdsi hitelt k6mi a Szovjetuni6t6l. A politikai vezet6s, maga Kdddr, ekkor m6g nem tudott, akart donteni, egy ennyire kockdzatos l6pdst felvdllalni. igy, Magyarorczdgbelesodr6dott a kordbbi, helytelen szerkezet rekonstrukci6jdba.ro Ut6lag Nyers igy 6rt6kelt: [Az es helyredllitdsi peri6dus] sikerrel lezs' rult, az 6tmenetet viszont nem sikeriilt megteremteni. Bebizonyosodott, hogy a helyre6llitdsi folyamatot igy nem lehet folytatni, hanem tij beruhdzdsokkal, Lij struktrirdval ke11 elindulni egy ot6ves tervid6szak, "gydltaldn egy dj id6szak fel6. A helyredllitds peri6dusdt saj6tos hat6rk6nek nevezn6m a magyar gazdas6gban. Neh6z is volt kifirozdulni be16le... ffelmertil a k6rd6s] helyes volt-e a teljes korf helyre6llitds.rl Apr6 Antal miniszterelnok-helyettes - egy6rtelmiien a szovjetek bizalmi embere a magyar kormdnyban - 6s Pautyin Goszplan elnokhelyettes t6rgyaldsain kidertilt, hogy nem a szovjetek er6ltettek rdnk meghatdrozott gazdasdgi szerkezetet, illetve helyre6ll(tdsi m6dot, hanem arr6l a magyar tdrgyal6k hatdrozhattak. Pautyin szerint a k6rt n6gymillidrd rubel tflzott volt, az erre irdnyul6 k6r6st alaposan meg kell indokoini.,,fontos, hogy a szovjet n6p meg6rtse azt, hogy Magyarorsz6g val6ban rdszorul a segits6gre." Egyet6rtett a Dunai Vasmfi befejez6s6nek sziiks6gess6g6vel is, mert habdr - mint elmondta -,,hu annak idej6n r6szt vett volna az elhat6rozdsn6l, akkor ellenezte volna, most viszont mdr minden vita err6l a k6rd6sr5l tires 6s medd6".,,nagyon szeretnd, ha a kormdny r6sz6r6l is nagy srilyt helyezn6nek arra, hogy a Tervhivatai most m6r v6gre komolyan hatdrozzameg n6hfny ipardg sorsdt, hogy az a sokat hangoztatott magyar sajdtossdg ne csak ftlzis legyen, hanem annak komoly anyagi alapot adjanak."lz A szovjet Tervbizottsdg k6pvisel6i egyezm6ny al6- fr6sa n6lktil utaztak vissza februdr elej6n Moszkv6ba. Ez nagy csapds volt a magyar vezetdsnek, amely az novemberi lengyel szerz6d6shez hasonl6 szerz6d6st szeretett volna min6l el6bb kik6nyszer(reni. Ez6rr Kiss Arp6d 6s Vdlyi P6ter tervhivatali vezet6k ldtogatdst tettek Andropov nagykovetn6l. Kifejtett6k aggodalmukat, hogy a delegdci6 elutazdsa Magyarorszdgon kedvez6tlen benyomdst alak(that ki, majd gy6zkodt6k a nagykovetet, hogy a 4 millidrdos hitelk6relem megalapozott:,,az ilyen hitelnyrijtds politikailag kedvez6lenne a szovjet kormdnynak, mivel Magyarorszfgon sok ember a gazdasdgpolitikai hibdkat osszekapcsolja a Szovjetuni6 felel6ss6g6vel eb' ben az tigyben."rr Majd Apr6 (rt egy 15 oldalas levelet Arisztov KB-titk6mak, febru6r 70-5n, amelyben leirta a helyzetet, meger6s(tette a hitelk6relmet, 6s r6szletezte a magyar k6rt6rit6si ig6nyeket. Februdr Hruscsov ellent6maddsdnak kezdete. Az els6 titkdr teljes ir6ny(tdsi reformmal v6laszolt az decemberi kozpontos(tdsi kis6rletre. Az elgondolds alapjdn a miniszt6riumok birodalom- 6pit6 tev6kenys6ge 6s az el6gtelen egytittm(kod6s okozta h6tr6nyokat az ipari miniszt6riumok teljes megsztintet6s6vel sz6molj6k fel, 6s a Goszplan Altalir6' ny(tott region6lis struktrir6t teremtenek. Hruscsov igen re6lis probl6mdhoz nyfrlt, de els6sorban rigy, hogy politikai ellenfeleinek drtson, 6s gyengitse az dllami miniszt6riumi hierarchi6t.l4 Ez a regiondlis n6pgazdasdgi tandcsok - szovnarhoz - rendszere, amelyet az SZKP Elnoks6ge 1957 mdjusdban j6vd is hagyott. Az SZKP Elnoks6ge februdr 76-dnmegtdrgyalta a magyar kormdnydeleg6ci6 ldtogatdsdnak el6- k6sz(t6s6t, 6s j6vdhagyott egy 1750 mi11i6 rubeles keretet, amelyb6l 1 millidrdot javasok 1957're. 540 milli5s druhit ek, 740 milli6s szabadon felhaszndlhat6 valutahitelt, 6s a koriibbi 154 mi11i6s hitel torleszt6s6nek t(z6ves halaszt6sdt, toviibb6 458 milli6 fegyvervdsdrldsi hitel elenged6s6t. A szovjetek el6szor elutasitottdk a magyarok 520 mi11i6s 6ruhitelk6relmdt, de Hruscsov m6r a deleg6ci6 els6 tdrgyaldsdn (g6retet tett 16, s v6gul Magyarcrszdg 1957-ben 875 mi11i6s, szabadon felhaszndlhat6 valutahitelt kapott.35 Ugyanekkor dontottek a szovjet csapatok magyarorszdgt tar' t6zkoddsdnak legaliz6l6sfu6l, vagyis arr6l, hogy a kozellov6ben a felek tdrgyalni fognak a szovjet 2000 e 37

14 { r : csapatok magyarorszs.gt tartcizkodz'rsdr6l, annak l6tszdmdrdl, osszet6tel6r6l.16 Erre, megvdltozott koriilm6nyek kozott, 1958 ravaszdn kertrlt sor. Ilyen elolatek utdn 6rkezett K6d6r ktildotts6ge mdrcir-rs v6g6n Moszkvdba. Az SZKP Elnoks6ge lnegosztorr r.ok: Hruscsov belsd ellenz6ke fel kivdnta nagl,ftani Kdd6r fitrskdit, ami tr-rolit ikai- ideolcigiai elleheretlenit6se e161 et6keu I szolgf I - hatott r,olna mentora megbuktat:isdhoz.i? jesftm6ny6t Gomulkii6val, akkor Kdddr igen rosszul jott ki az osszehasonlitdsb6l. Hruscsov 6s ir vele szemben ellendll6 ortodox szdrny egyardnt a normalizsci6 6s a konszoliddci6 felgyorsitdsdt vdrtdk Kridfrt6l, s a ktilonbs6g csak az vok, hogy a Molotov-Malenkov-Vorosilov-csoport erre eleve alkalmatlannak tartotta, Hruscsov pedig bizalmat szavazorr neki 1956 no'r'ember6ben mdrcir,rsdban, kel16 biztosit6kokkal meshosszabb(totta ezt a bizalmi id6szakot.al ill Kdddr 1989 rn6rciusfban a tort6netet igy mor-rclta el: A: egyik rnegbeszil6sen, arnelyen nen-i rnindenki r.'etr 16szf ar n)agyar tdrgyal6csoportb6l, rnikdzben Hnrscsr>r' a szokdsos tidvozls szavakat rnondta, Vorosilovls eld- I-rirzta Rdkosinak irz SZKP eln6k6hez frt level6t. Abban enllem szern6lv szerint is tirnaclott, az[ dllitva, hogy sz6tvertiik a pdrtot; hogy az MDP ragjai (jt visszavfrjfk, s csak 5 tud rendet csindlni az orszdgban. Arnikor r.{rn kertilt a sor, azt mondtam, hogy 6n k6- sztiltem egy kis tidvozls besz6ddel, de most nem fogom ehnondani, mert ktjzben Vorosilov megmlltatott nekern egy ievelet, arnit Riikosi irt. Ami abban van, azzal 6n nem tudok egyet6rreni. S ha a szovjer pdrt- 6s dlla, mi vezet6s irgy r,6li, hogy neki R.{kosi6kra \1an sziiks6- gtik, tegy6k, amit akarnak. Sem 6n, sem Miinnich Fercnc, scm azok, akik vcliink egyiill viillallfik ar rend helyredllitdsdr, nem ragaszkoclunk a hatalornhoz. A szovjet"vezet6s teh6t dcjntse el: kit 6s mit akar. Erre Hruscsov,,rnost mdr aztdn el6g, Klement jefremr)vics" felki6ltdssal az asztalra csapotr 6s kijelentette, hogy az SZKP 6s a szovjet kormziny bfzik a magyar vezet6sben 6s minden tdmogatdst megadnak nektink.re Huszdr Tibor id6zi Aczdl visszaeml kez6s r is, aki szerint nemcsak az ortodox szdrny, de Hn-rscsctv is bizalmatlan volt ekkor m6s Kdt{drral szernben: K6s6bb ezt Hruscsov elmonclta. A rrsl,jet r,'ezet6s nem bizott Kdddrl',an. Armer-reri figlrrfrrak tekintette. Akdrcsak zrz i)sszes ilyen rehabilitdltat, akikr6l jelen16- temben kileler-rtette:,,n.{lunk m6g jdriisi pdrtbizctttsdgoknilk sem lehettek tagjai, merr virgy rrakiban biindsok r.oltak, s akkor az6rt, ha rneg nelr), akkor s6rtett emberek".4o mdrcius v6g6n Kdddr 6s csapata m6g nem szolgdltatra a magyar rdrsadalom norm aliz1ci6iit 52elzjetek szdmdra. A t6rsadalom nern mutatott " keil6 rnegtorts6ger, se tjnk6ntes kovetni k6szs6- get. Ha a szovjet vezet6k osszevererr6k - 6s bizonyosan osszevererr6k - Kddrir konszoiidiici6s tei- Kfddr 1956-ban elnl'erte Hruscsov tfmogatdsdt, de nerll a 52s1,jetek6t. Ahhoz az,,internacionalista \rezet6" cimet kellett elnyerni. A Nagy Imre-per 6s a szove tkezctes it6s te tte Kdcl6rt e lfogatlhatcivd. 1l A moszkvai megdllapodds nemcsak a szovjet- mag1'arr politikai, gazclasigi 6s katonai kapcsolatokat dontdtte eldvekre, de a megtorldsi hulldm elindftdsdt 6s a mez5gazdasdg szo'r'etkezetesit6s6t is. Ez dvekre lehetetlenn6 tette a konszoliddci6t. A rnegtorldsi hulldm el6szdr el6ri az ir6kat 6s a Pet6fi-kdrben szereplsket. Majd prilis kozep6n letart6ztatjdk Nugy Imr6t 6s tdrsait Snagovban, 6s hazahozzik Sket Br,rdapestre. M6jusban letart6ztatjdk a koalici6s kormdny tagjait, illetve a pdrtok vezers k6pviselsit, koztiik Tildy Zohdnr, Pdrtay Tivadart 6s Bib6 Isn'dnt. Az elobbi v6get vet a Nugy Imre-csoporrral 6s ideol6gidval tort6- n5 b6rmif6le kiegyez6si kis6rletnek, az ut6bbi a koalici6s korrndny dlmdnak.al M6g miel6tt a magyar gazdasdg sikeress6 vflt volna, a nemzet 6s a munkdsoszt6ly politikai akaratdt 6s ellen- 6lldsdt nreg kellett torni. Az 1956-os forrailalom rrrfn kozvetlennl Kiddr Jdnos 6s szovjer tfrncgat6i sokkal kegyetlenebbtil 6s rerrorisztikusabban hajtottdk v6gre ezt a megtdr6st, rnint Jaruzc-tski Lengyelorszdgban 1981 ut6n. Moszkva ugyanakkor sokkal nagyvonal(bban litta el gazdasdgi segits6ggel Kdcldrt. Rdviden, Magyarorszdgon v6gre :r szovjetek rnegtanultdk az 19536s 56 koz0rti elhibdzorr f61-int6zked6seik leck6- j6t. Ettdl kezdve helyi csatl6saikat a forradalom r-rtdni,,normalizdci6ban" k6t egyrndst kovet6 l6p6ssel seg(- tett6k: (1) megtonri a megvert 6s aldvetett tdrsadaln-rat; (2) jutalnazni 6s kiel6giteni a gazdasfgi fijjf6pi t6ssel anyagi ig6nyeiket. Z1r6jelben, Jaruze{ski nem volt k6pes egyiket se teljesiteni az 1981 ut6ni Lengyelorsz{gban.aa A tdrgyaldsokon a szovjetek egy kern6ny 6s egy ptrha dlldspontot retrek egy6rtehnfiv6 Kdddr szd.- mdra. A kern6ny igy hangzort: I. Az 1956-os fel- 38 B 2000

15 kel6s ellenforradalom volt, 6s f6 okai a Nagy Imre-csoport revizionista mffkod6se, az imperialistt-r frm6nvkodds 6s a horthysta-fasiszta rnfrlt foltdmaddsa. Nirgy Imr6t 6s csoportj6t 5rr-rlds6rt bfr6- sigiiag felel6ss6gre kell vonni, aki veltik egyr-ittrnfikoclott, annak igazolnia kell rnagdt. 2. Rdkosi ostobasdgokat kovetett el, csoportja hibdzott, de rninclez a szocializmus keretei kozott tort6nt. Az 1948 utdni folytonossdgot fenn kell tartani. 3. Se a sztzilini, se a Sztdlin utdni Szovjetr-rni6 nem feleliis a magyar vdlsdg kialaklrlis'i6rt, vagyis a Szovtetuni6 neln tartozik semtnivel Magyarorszdgnak, :rmit ad, jsszdntdb6l 6s onk6ntes kommunista s:olidarit6sb6l adja. 4. A Szovjetuni6 azzal seg(ti ir szocialista orszdgokat, hog)' fegyr.'eres erej6r'e1 tdrnogatja Sket zrz imperialistdk, 6s ha kell, er bels6 eller-rs6g elleni harcban. A ptrh:r dlldspont pedig (gy: 1. Az 1956-os forra,-lalom ellenforraclalorn volt, de Kdd6r 6s csoportja nem felelss 6rte, idsben dllt a szocializtntrs 6s a Szovjetuni6 oldaldra. 2. Rdkosi hibfit az SZKP maga is elismeri, 6s c hib6kat a nyilr'6nossrig elstt birdlja. Az SZKP j(rvdl'ragyjaz MSZlvf P k6tfrontos harc6t, a szektds-dogrnatikus 6s a revi' zionista n6zetek ellen. 3. A Szovjetuni6 elfogaclja, hogy a sztdlini hibds politika kovetkezt6ben k6rok 6rhett6k Magyarorszdgot, ez6rt hajlandir bizor-ryos kereteken beltii, a kdrok enyirit6s6re,.le nem deklardljlrk. 4. A Szovjetr,rnici mindenekelstt politikai 6s gazdasdgi segits6get nyfrjt a szi-rcialista orszdgoknak, 6s fegyveres ersit csak :-r sztiks6ges ideig 6s okokbril dllomdsoztatja N'{iigyarorszdgon. A szovjet politika r6szben tr,rdatosan alkalmazta a hideg viz 6s meleg viz, a r()ssz rend6r 6s j6 rendsr vdltogatdsdr-rak politikdliir, r6szben bels6 megosztotts'iga okiin.aj Ez az icl(iszak - '57-'59 - a KrernlbSl vezerelt ltt(rlast's rervfns rt, arnolyan,,csontropogtatci" id6 volt a Kitldrhoz tartoz6 m6rs6kelt politikusok sz'imdra.a6 igaz6n az dldozatok csontja ropogott. J EGYZETEK 1. Fodor Andr{s: Ezer este Fulep Lajossal Magvet(i, Btrdapest, 1986, Mdrai Sdndor: Napid. Buclapest, Helikon, Rainer M. Jfnos irta le Kdddrt pragmatikr-ts,,fttkartrantart6 attit(cl(inek" az,,frtkeres5" Nagy Irnr6vel, a,,rlem' zeti kommnnista" (jit6 Ceaugescuval 6s a,,k6s(i hruscsovista l6gvdrakat 6p(t5" Gierekkel szemben. Rainet' M. J6nos: Kdddr Jfnos, a refirrmer? (ln Mit kezditink lclel XX. Szdzad Int6zet, Buclapest, 2007,72.). 4.,,A masyar forradalorn a Sztdlin halal,it kol-etii dltaldnos r':ilsdg tenndke volt, s a szovjet befolyds alatt dllti keiet- 6s koz6p-etrr6pai t6rs6gben az egyes orszdgok pohtlkalat 6ltal6ban a Szttilin hal6l6t kor.etti kiigazit{s i -korrekc i6s folyarnatok bels6 d inamik:ij a hat:irozta meg. A magyar vezet6s ebben a keretben 6 az 1956 rutdn mfr a forradalombtil faka.16 beldtdsok alapj6n politiziilt. A jelek szerint ezek egy r6sz6t N4oszkvdban is elfogadtdk. A szovjet ortrgaltnassig" alapvet(j oka: 1956 nen-rzetktrzi (.rngy blokkon bellili, kozos) sokkhatdsa, illetve a Sztzilin hal6la utdn fell6pett korrekci6srevizi6s hajlarn a szovjet politikai elit gondolkodds6' ban. Minrlez "kez6re jdtszott" Kdcldr Jdnosnak 6s a tnagyar vezet6s zorn6nek annyiban, hogy fgy konnyebben tucltdk elfogadtatni f,j - vagy a klasszikus sablonokt6l elt6r6 * rnegolddsaikat :r'szovets6gesekkel", ktilonitsen a "Nagy Szovets6gessel.. De mds megkozel(t6s is lehets6ges: a magyar politikai vezet6s rendelkezett annyi politikai slillval, akkora ar.rton6misval, hogy 1956-b6l ered6 beldtdsait legal6bb r6szben elfogadtassa :r szovjetekkel. Az november 4-t6l rg terjed(i csaknt:rr h6t esztend6 - mutatis mutondis - megism6telte a m:t' gyarorszdgi rtsvjet rendszer ki6pit6s6nek as firlyamat6t. Kdd6r Jdnos a politikai h:rtalom visszaszcrz6s6nek mozzanat6r,al kezdte, a politikai (14) eilenfelekkel valti v6res 6s elh6ztid6, karnpdnyszer(i leszdmt'rldssal folvtatta (a forraclalmi r6szn'ev6kkel szembeni megtorlds - ide6rtve a kommunista trr{11 eretnekjeit. i: 'revizionistdkat" is , katolikr-rs egyl-rdz: r.,rtoclox sztiilinistfk : 196l-62). Lezaj lott a tulajdonttii r.al6 rnegfosztds folv:rmata a tnez(igirzdasdgban ( ). A gazdasrigpolitika egy rix'icl ftinenet utdn, kulirniisen a rnhsodik ot6r'es ten'kidolgozdsa soriin, visszl't' 6llt az e16ltetett iparositds, a ccntralizdlt parancsgazd:rsdg pzilydjdra. A szellemi 6letber-r folytatott (jrvenr:s 6vek v6gi-hatvanas 6r'ek eleji kampdnyok az ideolcigiai monopsliunt megszerz6s6t c6loztf.k. Az els6 (eredeti) rendszer6p(t6 fblyamatban a diszkrirninailtak kirekesz' t6se 6s rnarginalizdldsa folytat6dott (a t6eszszerve;fs most is a gazdagparaszt-ellenes jelszavakkill in.lttlt, :t "r'olt uraikodtl osztflyok,., az "osztdlyeliens6g" gvermekeivei szetnbeni rnegkiilonl',oztet6s a fels(ioktett6sh:r vaki felr'6telik sor6n 1963-ig folyamatos volt stb.) l97z-74-ig az 'es korrekciri, n"raj cl az os rekorrekc ici n6rnik6pp elmos(rdor' tabb, helyesebben: egymdsba nros6d5 remake'1e jdtsucdott le. M:rrkins politikai enyhit6sekkel kezd6dott: r'., 196].-es pairtkongresszus hatirozatfval (arrtil, hog-v r', szoc ial izmr.rs alapj ainak lerakds:ir.'al megsz(intek 16tezr, i a rendszerrel frontdlisan szetnbendl16 "oszt'ilvok" 6s e!,*

16 lli tegek), az 1963-as amneszridval. Folytar6dott a szoverkezetek bels6 6let6t, gazddlkod:is6t a szovjet kolhozmodellt6l eltdvol(t6, a kozos 6s a magdngazdasdg egytitt- 6l6s6nek talaj6ra helyezked6 reformcsomaggal t6l 1968-ig dtfogs gazdas6gi reformterv k6szrilt, amelyet - bdr igen er6s - "f6kekkel" 1968-ban 6letbe is l6ptettek. [A Kddrir-rendszerben] 6rv6nyestilt ez a dinamikus ordngds", a (15) megmereved6s-v6lsdg-korrekci6- reform-rekorrekci6/megmereved6s ciklusai... Vagyis az ortodoxia-reform, a megmereved6s-lazulds, a klasszikus szovjet modell mdsoldsa-elmozdulds a klasszikus/ szovjet rendszert6l ciklusai v6gig kimutathat6k a kommunista rendszer hazai tort6net6ben. A kileng6sek m6rt6- ke azonban szdmottev6 ktlonbs6geket mutat, akdrcsak a peri6dusok hossza. Az els6 ciklus durvasdg6t 6s gyorsasdgdt szel(debb 6s hosszabb (tart6sabb) hulldmok kovett6k. Rainer M. Jdnos: A,,hntuanns" dvek (14-16.) 5. Litvdn Gyorgy: 1957 (ln Beszdldvek Besz6.I6, Budapest, 7000, 47.) 6. Lengyel J6zsef az 1968-as csehszlovdkiai megszdllds utrini passziv ellendllist hozta fel p6ldak6nt december 1-j6n ezr irta Napl6jdba:,,A forradalmi ellendllds megszdll6 vagy orszdgon behili forradalomellenes (bdrmilyen jelsz6val jon is) modern hadsereg ellen apasstn, rezisztencia, mely a legkonnyebben lesz egys6ges 6s megteremti szervezeteit. A csehek St'ejk, a dzrdkkatotw passziv rezisztencisja ezt bizonyitja, 6s bizonyitja, hogy a SZU 1956-or k6pzelte el alapnak, a csehek pedig 1956 tanulsdgaib6l vontdk le kovetkeztet6seiker. Persze a magyar Bach-korszak is (m6s katonai 6s kozigazgatdsi viszonyok kozt) hasonlitott mdr. Csak az a k6rd6s, lehet-e ebb6l gy6zelem, vagy a kompromisszumor k6nyszeriti ki az ellenf6lb6l. De veres6g nem lehet bel6le." (Lengyel J6zsef noteszeib6l Magvet6, Budapes;;, 1989, 297.) november 76-dn mdr ezt irja:,,mi lesz Csehszlovdki6ban? A megszdllds 13. h6- napja nagyon sovdny eredm6nnyel ldrt a Szovjetunid szdm6ra. Nagyon lassan "konszolidril6dik" Csehszlov6kia. M6g egyre vdgni kell a szaldmit, 6s Dubiek m6g mindig l6tezik - miutdn egy 6v el6tt vissza kellett engedni Moszkvdb6l. Az intervenci6, mely ttirelmerlens6g6ben nem vdrr a polgdrhdboniig (mint 56-ban Magyarorszdgon), egy osztarlan orszdgba jott be. Nem az volt-e a legnagyobb tett Csehszlovdkidban, hogy ellendllds n6lktil engedik bevonulni a Vars6i Szerz6d6s csapatait 6s ezr{ltal egy drn^ydkboxolisrak6sztett6k 6r.Es ez az 6my6kboxolds mindmdig tarr. A csricspozfci6kat, pdrt, sajt6, rddi6, tobbszoros csere ur6n elfoglaltdk. Most a napokban a KB egynegyed6t kizdrtdk, lefokoztdk. Szeretn6m tudni, milyen r6tegek dllnak Husdk mogott, a tobbszorosen kicser6lt dllami 6s pdrtfunkciondriusokon k(vril. A SZU maga is neheziti sajdt helyzet6t. Hruscsov 6ri6si anyagi segits6get nyirjtott; a magyar kormdny jelent6sen emelhette a munk6sok 6s parasztok 6letsz(nvonaldt. Brezsnyev6k ezt se teszik meg." Lengyel Jdzsef: i. m.: Kiv6l6an irja le Fejtd az os lengyel esem6nyek kapcsdn a felek sajdtos egyenldtlens6g6r a normalizdliisban. [Lengyelorszfgnak],,minimdlis bels6 b6k6re, rendre 6s nyugalomra volt sztiks6ge, hogy gy6gyithassa sebeit, rijjd6p(thesse 6ptileteit ds helyredll(thassa kozleked6s6t. Mikolajczyk szabadsdgr6l, vdlasztdsokrdl 6s friggetlensdgrdl besz6lt, 6pptigy, mint a tobbi demokratikus, de antikommunista 6s szovjetellenes irdnyzat k6pviselsi, mikozben a kommunistdknak 6s hiveiknek ilyen jelszavaik voltak: keny6r, munka, rend..." ( Fej 16 Ferenc: A n6pi dzmokracidk tdrt1.nete. Magvet6, Budapest, 1991,74.) B. VezetSnek maradni, vagy vezet6ve v6lni azt jelenterte, hogy meghatdrozorriszrs6geket kizdr5lag pdrttagok tolthettek be. Az 1957 ravaszdra kialakul6 n6menklatfra-lista meghat6rozta ezeket a risztsdgeket, igy term6szetes, hogy elindult a be-, illetve visszal6p6si hulldm. 9. Litviin: i. m.: 43. Ilyen oldokls ktizdelem kezd6dott a,,helyi" MSZMP-6rI a P6nzilgyminiszt6riumban. Az egyik oldalon dlltak azok, akik valamif6lek6ppen az MSZMP folyamatossdgdt k6pvisek6k, vagyis az november 1-i MSZMP-6I, s akik akarva-akaratlanul,,zsid6 klikknek" szdmitottak, a m6sik oldalon viszonr a n6pi k6derek dlltak. A k6s6bbiekben sokan rillitott6k hitelesen azr, hogy az6rt l6ptek vissza a pdrtba, hogy egyik vagy mfsik helyi csoporrot rdmogassdk. Igy johetett l6tre az egyik oldalon Anros Istvdn miniszterrel, illetve Timdr Mdtydssal, Lakos Evdval, Pulai Mikl6ssal (akit gyorsan eltdvolitottak), Augusztinovics Mdridval, Madarasi Attildval, Faluv6gi Lajossal az egyik, 6s k6t miniszterhelyettessel, Pogdcsds Antallal, Pol6nyi G6zdval egy nagyobb m6sik csoport. Kezdetben a n6pi kdderek dlltak nyer6sre, 6s Antos beleroskadr, majd belehak az ellene foly6 ta, maddsokba, 6m a hfrom6ves ktizdelem v6g6n, Nyers Rezs6 p6nzrigyminiszterk6nt felhatalmazfst kapott a Pogdcsds-Pol6nyi-csoport vezet6 tagjainak kizirlsfira. 10. Litvdn: i. m.:43. Figyelembe kell venni, hogy az orszdgot elhagy6 kl.tszdzezer ember tobbs6ge fiatal volt, r6szben 6ppen a,,pesti srdcok". A mi pasar6ti utcdnkb6l tobben ritra keltek. A fdskamrdban nyomorg6 Golicin herceg csalddla - a m6rnok, feh6r emigrdns Golicin herceget 1945-ben elvitte a SZMERS, de magyar feles6ge itt maradr 6s 6nekelt a pasar6ti pressz6ban, a hdrom gyerek, a kamasz Mdsa 6s Iv6n, a kis Borisz - v6gre elmentek Londonba Golicin nagymamdhoz. A balszomsz6db6l, a 16 6ves Coc6 is elment, s magdval vitte occs6t az amerikai katondtdl szdrmaz6 Dzsonit. De az utca igazi h6sei a k6t U1v6ri firi volt, 19 6s 17 6vesek, akik rillftdlag fegyverrel is jdrtak, majd egy napon elbicikliztek Ausztria fel6, 6s meg is 6rkeztek oda. 11. Litvdn: i. m.: FodorAndrrls: Ezer estefulepl-ajossall Magvetd, Budapest, 1986, lgaza van Husz6r Tibornak, amikor 1957 tavasz6r5l ezt irja:,,a normalizdci6kezdeti trinetei ellen6re az orszdg gazdasdgi stabilitdsa gyenge ldbakon dllt. A munkab6rek emel6se - egyetlen p6lddt emlftve - segitette a normalizacist, dm a kozel hrisz szdzal6kos jovedelemnoveked6s nem tdrsult a termel6s 6s a termel6- kenys6g emelked6s6vel, s6t: az egy munk6sra es6 termel6kenys6g a neh6ziparban p6lddul tobb, mint egyharmaddval csokkent. Mindez a p6nz felhfguldsdval, a krilfoldi elad6sodds fokoz6dds6val t6rsuk. Fenndllt annak a vesz6lye is, hogy az v v6g6re elfogy az orszdg devizararral6ka. Kdddr Moszkvdt6l val6 ftigg6se nem korldtoz6don politikai viszonylatokra: ha az 1', It 1' 40 e 2000

17 SZKP vezet6s elzdrk6zik tovdbbi hitelek nyrijtds6r6l, a magyar kormfny cs6dje elkenilheterlen." (Kddar Jd' nos 2. Szabad T6r - Kossuth, Budapest, 2003,33-34.) i 4. Br6dy Andrds ezt igy murarj a be Lassul6 idd ( KJ K, Budapest, 1983, ) cim( munkaldban:,,rendelkez6sunkre 6ll egy magyar feldolgozds is, m6gpedig a tandrok legjobban fizetett r6teg6nek, a fdvdrosi koz6piskolai tandrok fizet6s6nek alakul6sdt dllithatjuk ossze bel6le. Ez 1876-ban korona, ban korona, 191l-ben koro' na. Ebb6l kit(nik, hogy az drak mintegy 4-szeres emelked6s6t a fizet6semel6s 1911-ig nem kompenz6lta, s fgy a tandrok 6letsz(nvonaldnak 50 szdzal6ka veszett el. Viszont 1938-ra ism6t rijabb, kozel 30 szdzal6k a csokken6s: "A fsvdrosi oktat6k mai fizet6se... m6g mindig csak sz6zallkdrteszi ki a b6kebeli fizet6.- seknek. Ha pedig a b6kebeli 6s mai drakat vessztik figyelembe..., a bdkebeli fizet6seknek m6g kisebb szdzal6kft ad1dk." (Dausz Gyula) A koz6piskolai tandrok peng6s, ism6t csak - "b6kebeli" azaz vi fizet6se azonban tovdbbi meglepet6sek e16 n6zhetett. Az vi stabilizdci6 nagylelk(en 1-es szorz6t adott a tandri fizetdseknek (a munkdsb6rek szorz6ja 1,5 felett 611t, a l6tfenntartdsi cikkek6 J feletr), fgy az augusztus 1-6n megdllapitott fizet6s forint lett - vid6ken persze m6g kevesebb: Ez a fizet6s - egyre elmaradozva a munkdsok sem f6- nyes 6letszinvonal-emelked6se mogott jtilius 1-j6n el6rte az szintet. (Jellemz6, hogy mig a minimdlis szintet az id6 folyamdn 3,9-szeres6re kellett n6velni az dremelked6sek miarr, a maximdlis fizet6s csak 3,1-szeres6re n6tt. lgy a tanfri 6letp6lya ve alatt a ktilonosen szorgalmas, odaad6 6s dllamh( tandrok akdr 357 forint fizet6si differencidt is el6rhettek. Az vi dltaldnos fizet6srendez6sb6l azonban a tanirok ism6t kimaradtak, s bdr v6gul 1959-ben n6mi p6tl6kot is ki tudtak eszkozolni, ett6l kezdve fizet6silk v6glegesen 6s egy6rtelm(en nem, hogy a szakmunkds, hanem a jobb betanitott munkdsok fizet6se alatt helyezkedik el. Haz6m, te megelszod a fejlett Nyugatot a kim(velt emberf6k elkeser(t6s6- ben 6s elpr6ddldsdban." Ap6m 1953-ban, a budapesti Eotvos Gimndzium igazgat6jak6nt 1400 forintot kapott. 15. Romsics: i. m.: Alec N ove : A S zouj etunis gatdas dgtortdnete. Budapest, 6v n6lktil, ,,1956 december 20-dn osszetilt a Kozponti Bizottslig. Hatdrozataib6l kiderult, hogy a terv ardnytalan, "rflzortan feszirerr", a tervez6sben pedig hibdk vokak. A tervben foglalt beruhdzdsi program lehetetlennek bizonyult, mivel nem rendelkeztek a v6grehajtdshoz sztiks6ges anyagi eszkozokkel. Mindeneserre elhatdroztdk a terv revizi6jit. Abb6t a c6lb6l, hogy a miniszt6riumokat osszefogjdk,.igy dontottek, hogy a Goszekonomkomisszija, M. Pervuhinnal az 616n, valamif6- le gazdasdgi csticsminiszt6riummd vdljon, amely utasitfsokat ad valamennyi gazdasdgi miniszt6riumnak. Mivel Hruscsov helyzete a magyar 6s a lengyel esem6- nyek kovetkezt6ben 6ppen meggyengiilt, s mivel ezen ezen esemdnyek6rt a desztalinizlci6t okokdk, tobb, mint val6sz(ni(, hogy a dontdst polirikai okok inspirdltdk, m6g akkor is, ha val6sdgos gazdasdgi 6s szervez6si k6rd6sekkel volt kapcsolatban. Hruscsov befolvdsdt a gazdasdgi rigyekre er6sen korldtoztdk, m6s f6- megbizottat nevezve ki. A kesobbi esem6nyek alapjdn nyilv6nval6, hogy a r6gi g6rda (Molotov, Malenkov, Kaganovics) s a hivat6sos tervezdk (Szaburov, a Goszplan elnoke, valamint Pervuhin vezet6s6vel) Hruscsov ellen ir6nyul6 szovets6g6rdl volt s26." Nove: i. m: ,,1954 okt6beri egyezm6ny a szovjet-kinai vegyes vdllalatokat sz6molta fel, emellert 520 milli5 rubel hoszszri lejdratti hitelt is nyrijtottak." Nove: i. m Lengyelorszdg az rijonnan kapott nyugati teniletek miatt a Szovjetuni6 ttiszdvd vdlt. Az 1945 ut6ni n6pi Lengyelorsz69hatlrait csak a Szovjetuni6 ismerte el, az Egyestilt Allamok 6s az eur5pai nagyhatalmak nem. Hasonl6k6ppen, az NDK l6tez6se is a Szovjetuni6t6l friggott. 20.,,Strukturdlis k6nyszereken azokat a politikai, gazdas6- gi, ideo169iai 6s tdrsadalmi k6nyszereker 6rrem, amelyek a kelet-eur6pai kommunista rendszerek vezet6it meggdtoltdk abban, hogy a r6juk bizott orszdgok politikai stabilitdsdnak fenntartdsa 6rdek6ben hat6konyan haszndlhassdk fel az 6[1am megl6v5 er5forrdsait. A struktur6lis k6nyszerek k6t tipusba sorolhat6k. Az els6 Magyarorszdgnak a szovjet szovets6gi rendszerhez tartoz6s6b6l szdrmaztathat6. Ezek f5k6nt "elvdriisok' b61", ideol6giai irdnymutatdsokb6l s nyilt utasit6- sokb6l 6lltak... Ezeket annak kellett tekinteni, aminek val6jdban szdntdk: er5s k6nyszemek, amely meggdtolta a magyar vezet6ket, hogy saj6t beldtdsuk szerint cselekedjenek. A strukturdlis k6nyszerek mdsik t(pusa a kommunista pdrtdllam igencsak tok6letlen - Martin Malia taldl6 kifejez6s6vel 61ve - >generikai k6djdb6l" szsrmaztathat6. A pdrtdllamnak a voluntarista marxista ideo169iai oroks6g irdnti elkotelezetts6- ge, ragaszkoddsa szovjet politikai precedensek 6s mintdk alkalmaz6sdhoz, a legfels6bb kdderek vezet6si szak6rtelm6nek nyilvdnval6 hi6nya - mind olyan t6- nyez6k voltak, amelyek gdtoltdk a magyar rendszert abban, hogy optimiilisan haszndlhassa fel a - n6vlegesen saj6t rendelkez6s6re politikai, gazdasdgi 6s emberi er6forrdsokat. Szituat(v k6nyszereken azokat a kortilm6nyeket 6rtem, amelyek - ilyen vagy olyan m6rt6kben - csak Magyarorszdgot jellemezt6k a Kdddr-korszakban. Ide tartozik az 1956-os forradalom oroks6ge, az orsz6.g szovjet tombon beltrli fondk helyzet6nek fokoz6dilsa, s a rendszer vezetsj6nek szem6lyis6ge, ideol6giai preferencidi 6s vezet6si stilusa. A gazdasdgi reformok melletti, mdr kor6n felvdllalt elkotelezetts6g, a vdlsdgmegel6z6 6s konfliktuskezel6si m6dszer szint6n beletartozik a k6pbe, ahogy beletartozorr a vezer6 kdderek politikai kultrirdja 6s e kdderek - bsrmily m6rs6kelt - ingadozds a rendszer fejleszt6si c6lkit(z6sei 6s a hazai szellemi elit moderniz6ci6val6s a tdrsadalmi vdltoziissal osszeftigg6 ideol6gi6i kozott." (T6k6s Rudolf: A kialkudott f on afutlom. Kossuth, Budapest, 1998, ) Zl.Zbigniew Brzezinski: The Soviet Bloc: Unity and Conflict (Harvard University Press, Cambridge Mass., 1967,785). 77. Brzezinski: i. m.: Brzezinski hozzdteszi: Oszszehasonl (tdsul, Wszelaki : C ommunist Economic S tr a' rcg1: The Role of East Central Europe (Washington, 1959) mfv6nek szdm(tdsai szerint a Szovjetuni6 nett e 41

18 nyeres6ge kozort a t6rs6gb6l: 15 millidrd d.l- Idr Kelet-N6metorszdgb6I, z mrlliard dolldr Romd^i6- b6l, 1 mllliard dolldr Magyarors zdgrdl, Z millidrd dol- 15r Lengyelorszdgb6l, vagyis osszess6g6ben 2O millidrd dolldrr zsdkmdnyolt ki a t6rs6gb6l." (2g6).,,1956 november6ben a lengyelekkel korott egyezm6nyben a szovjet vezer6s szriks6gesnek ldtta, hogy az 1946 s 1953 kozott Lengyelorszrigb6l,a Szovjetunidnak szdrlitott sz6n teljes 6rt6ke fej6ben" rorolje az ossze r6gi lengyel ad6ssdgot, ami vir6gos 6s nyilvdnos beisrner6- se volt annak, hogy kordbban 6rt6k alarri drakat fizettek." Nove: i. m.: Ktilonosen 6rdekes Malenkov szerepe a folyamatokban s 55 kozott, Marenkov miniszrerelniikk6nt egy anti-sztdlinista, a hr.iszas 6r,ek buharrnisra - fogyasztdson 6s agrdrfejleszt6sen, exporron alapul6 _ gazdas6gpohtika k6pviseldje volt. Malenkov egyik fd t6mogat6ja volt Nagy Imr6nek, 6s 1955_os bukdsa utdn Nagy Imre is megbukotr. Az SZKp-ban Malenkovot alighanern N"gy Imre patr6nusdnak, Magyarorszdgot pedig Malenkov,,rerep6nek" tekintetr6k. Malenkov, a centrista Hruscsovval szemben, az ortodox csoporthoz - Molotovhoz, Kaganovicshoz, Vo_ rosilovhoz - csatlakozott bukdsa urdn. Nincs fogalmunk arr6l, hogy Malenkov mit gondok val6ldban, hogy 6szinte volt-e i-ts polirik{ja, vagy csak meghatdrozott Erdeket krjvetett, 6s mennyire voit Sszinte csatlakozdsa szt6linista korhoz. Magyarorszdgi szerepl6se tel6n sok rekinrerber-, h"ror-,litott Kdddrdhoz azszkp-ban szem6re vethett6k, hogy mi6rr tdmogatta az 6rulo Nugy Imr6t kordbban, ezert N"gy Imre eht6l6s6vel kellett mesvdltania rnasdt. A mag)'ar vdlsdg hatdkony kezel6s6r.el kellert u,.rrb",, dltala is okozott vdlsdgor megoldania. A hruscsovisra Szuszlov ugyancsak felel6s vok az6rr, hogy a XX. kongresszus utdn az SZKp nem j6r kezerte a vdrsrigot. SzuszFov,,hib61a", hogy 1956 jriniusdban, Rdkosit nem Kdddrral, hanem Gerdvel vdltorrdk fel, mert bdr e dontdst az eg6sz SZKP Elnoks6e 6s Hruscsov is helyeselte, de a javasl6 Szuszlov,rolr. E. Szuszlovnak ugyancsak felelnie kelletr a v6lsdgkezel6s6rr, hiszen a vdlsdg kialakulisr{r 6s mag6t a v6lsdgor bizonytalanul kezelte. Hruscsov igen btiszke volt arra, hogy a krilonboz6 vrilsegokat szemdlyes politikayaval vagy,,r.gel6zre - lasd 1954-es pekingi 6s 1955-os belgiadi rargyaldsait -, vagy helyben,,megoldotta" _ ldsd okt6beri varsdi (tj6t 6s dont6s6t Gom'ika melletr, rnajd novemberi brioni ldrogatdsr{t Titondl, 6s gyors elhatdrozds6t Kdddr rdmogardsdra _, ugyanezzel m6rte a tobbi szovjet politikus teljes(rm6ny6t is. 24. szereda, vjacseszlav - Sztikarin, Alekszandr (szerk.): Hidnyz6 lnpok 1956 nrftnet6b6l (Budapesr, M6ra, 1993, 177.). A Malenkov-bizortsd g november zl'i jelenr6se az szkp KB-nak tarrarmazza Kdddr szavait. A szovjet ktkrildorrek mindebb 616.s az MSZMP IKB november 11-i ril6s6nek lefolydsrib6l6s hatdrozatdb6l arra kovetkeztettek, hogy l6tezik egy csoporr az IKB-6n beltil, amelyik a jugoszldv irdr-ryba elhajlik, Tito pulai besz6d6nek vonaldn dll. 25.K6d6r szinevdltoz6sdt az MSZMP decemberi pl6numdn dr6maian ecseteli Huszdr.,,Mondhatn6nk, a bajt K6ddr maga keresre: egy nappal az til6s el6tt 6 kezdem6nyezte a konzult.{ci6r. Erre decernber l-i6n este Lednyfalun kerult sor, Malenkor,6k szdllfshe_ lydn. Igaz, a konzultdci6 abban a helyzerben kotelez,j volt, legfeljebb az iddpontor v6laszrorta meg rosszul. Ha egy6ltaldn 6 vdlasztorra. Ha arra szdmfrort, hog.v a szovjerek - tekintettel az id6 rovids6g6re _ csak kisebb kiigazitdsokat javasolnak, t6vedert. Malenkov 6s Szuszlov egyardnt az ideol69iai sz6rszdlhasogar6s mesterei voltak. Mindenekeldtt az esem6ny ek ellenforradalomk nt val6,pontosabb 6s vildgosabb* min6sir6_ s6t hidnyoltdk, mert csak a t6rt6n6sek ilyer6n >marxista-leninisra 6rt6kel6se" hitisfthatja meg >a reak_ ci6s elemek" kis6rler6r, hogy az oktdber 23-i utcai ttintet6seket, valamint az utdna kovetkezd esem6nveker nemzeti forradalomk6nt dbrdzolji{k. Mindenekel5tt azt szorgalmaztdk, Kdddr jelentse ki, hogy a felkel6s az els6 pillanottll egy rtelm(en etlenfoiadnbnt jellegii vok." Huszdr: i. m.: ZO-21. A szovjet nyomds l-ratdsdra, Kdd6r el6ad6i besz6d6ben Nugy Imr6r, Dondth Ferencet, Losonczy G6zdt 6s Tdnczos Gdbort konspirdci6s tev6kenys6ggel vddolta, de hozzdteszi:,,en szenrtil meg r.oltanr gy6z6dve akkor 6s ma is azt hiszem, hogy az a harc, amit Nagy Lnre elvtdrs folytatotr a Rdkosi-Gerd klikk ellen, az teljesen igazsdgos 6s pozirfv. Ez az n meggydz6d6sern, (gy 6reztem, hogy egy vonalban vagyok 6s egyritr harcolok ezekkel az emberekkel 1956 ravaszdn..." Id6zi Husz6r: i. m.: Iddzi Huszdr: i. rn.: ZB. Csou En-lai Moszkvdban kioktatta Hruscsovor is, amikor kifejtette neki, hogy l-16. rorn sfilyos hibrit koverert el: hidnyzort a helyzet drfogii elemz6se, hidnyzort a kel16 onkritika 6s elmaradt a konzultdci6 a tesrv6r orszdgokkal. Kifejezte azt a r,6lern6ny6t, hogy a Krernl vezerdse n6lktilozre a bonyolult helyzetben val6 eligazodds k6pess6g6t 6s a politikai 6retts6get. Erz6kekette, hogy a sztdlini vezerds nem kovetre volna el ezeker a hibdkat. A meggyengtilt Hrr-rscsov kdnytelen vok elfogadni a kinai birdlatot. Ldsd Vladislav M. Zubok: A F citzd Empire.University of North Carolina Press, Chapel Hill, ZOO7, i1b. 27. Bardrh Magdolna: Magyarorszdg 6s a Szovjetuni6. In: Rainer M. J6nos (szerk.):,,hatosanas 6uek,' Mogarors7d,gon. i956-os Inr6zer, Budapest, 2004, _Cukor Gyorgy 6s Romdn Zok6n ekkor megkezdert kutat6sa mdr az on,enes 6vek v6g6re bizony(totta, hogy a rnagyar energiaelldtds bizrosit6sdnak leggazclasdgosabb m6dja a kdolaiimport. Szdmitdsaik szerinr a g6pgydrrds term6keinek exportja r6v6n k6tszer olyan kal6ria6rt6kfi olaj importdlhar6, minr amennyi ka16- ria6rt6kf sz6nrermel6st lehet bizrositani. Ha a beruh6zdsokat a hazai sz6nbainy6szat helyett a cip6iparba fekterik, a cip6export ellen6rt6k6bdl imporirik olajb6l tobb, rnint hdromszor, a hirad6srech.,lkai iparban pedig kozel n6gyszer annyi f(t6kal6ri6t lehet biztositani, minr a sz6nbdnydszar fejleszt6s6bdl. A szerz6k ez6rt a g6pgydrtds, h(raddstechnika, gy6gyszer-, 6s ci_ p6ipar fejleszt6s6t javasoltdk - hiaba. Az,,ac6l- 6s sz6nzabdl6k" politikai ereje messze meghaladta a javasolt dgazatokdt. Cukor-Rom6n: Az dgazati kapcsolati m6rlegek felhaszn6ldsa az ipar c6lszer( deazari szerkezet6nek vizsgdlatdban (Kozgatdnsrigr Szem/e, 1960,11,1302.). 29.,,Rendkf'ril neh6z helyzetbe kertilt a gazdasdgvezer6-s az orvenes 6vek gazdas6gpolitikai hib6inak jelk6p6v6 v 6k kohis zari pr o gr om rov6bb i sorsdt i I le t6en. A b"., - 42 e 2000

19 hiizdsokat Stmenetileg term6szetesen le keliett dll(tani, 6s a kompromittdlsdorr >vas 6s ac6l orszdgao politikdji{t nem kir,6ntdk tovdbb kovetni. A vas- 6s acdlipar hatalmas beruhdzfsokat ig6ny16, az orszs.g adortsdgaihoz nem igazod6, leger6sebben anyag- 6s energiaig6- nyes dgazatdra, ami a kedvez6rlen onel16tdsi-hadiipari jelleg( fejleszt6s egyik alappill6re volt, r.igy tekintettek, mint amit a kordbbi gazdasdgpolitika - az MSZMP decemberi hatdrozat..inak szavaival 6lve - "rder6ltetett< a magyar n6pre. M69is jelent6s gazdasdgpolitikai dilernma keletkezett. A vas- 6s ac6lprogram egyszer s mindenkorra tort6n(j teljes ledllit:isa ugyanis nem volt lehets6ges. Az lgazat ki6pft6s6be m6r haralmas osszegeket fektettek, ; a beruhdz6sok m6g csak f6lig k6sztiltek el. A megel6z6 6vek minden erre irdnyu16 er6feszir6s6t elherddlni, az elk6sztilt kohdszati uzemeket egyszer(en bez6rni nyilvdn k6ptelens6g lett volna." (Berend T. Ivdn: Gozdasd,gr ti.tkeres s Magvet6, Budapesr, 1983, 377.) Berend szerint k6t ok vezeretr a folyt..rrdshoz: 1. az iiltaldnos ac6lhidny a KGST-orszdgokban; 2. a Dunai Vasm( k6sztilts6gi foka, vagyis kevesebb beruhdzdsi osszeg kellett a befejez6shez, rnint amennyir rndr felhaszndltak. (Berend: i. m. 3ZB-331.) 30. Kfddr drezte a vesz6lyt, amikor igy besz6lt febru6r 76-i IKB ril6sen:,,helyzeriink sztiksdgess6 tesz azonnali int6zked6seket is a pillanatnyi helyzettel kapcsolatban, de mdr most foglalkozni kell azzal, hogy mi a perspekt(va. Nem tartom magam gazdasdgi szakembernek, sajnos nem vagyok az. De amikor elolvastam a mdsodik 6t6ves tervet, azt mondtam: az els6 ot- 6r'es tervvel megcsin:ilruk a deformdldsfr a magyar n6pgazdasdgnak, a mfsodik ot6ves terv pedig arra szolgdl, hogy az els6 ot6ves rerv deformdci6jdt meg- 6rizze. Ha mi mindent fenn akarunk tartani, ami az ot6ves tervberrszrilererr, akkor dlland6sitiuk a fesztilts6geket." id6zi Huszdr i. m.: Besz6lget6sek Nyers Rezsdvel (724). 3?.. Bardth: i. m Bar6th: i. m Nove: i. m ?( Bar6th: i. m A szovjet csapatok magyarorszdgi jelenl6te Ausztria semlegess6ge 6s a jugoszldvokkal va16 kib6kiil6s utdn a szovjetek szdmdra foloslegess6 vdlt. A forradalom gyors lever6se bizonyitotta, hogy ilyen jelen16tre nincs sziiks6g. Az es megdllapodds az ideiglenes tart6zkodrisr6l osszefiiggort a helyzet alakul6sdval. Kaddr nemcsak elfogadta ezt a felt6telt, de k6sdbb kiharcolta, hogy a csapatok fenntartdsdt a Szovjetuni6 6s nem Magyarorszdg fizeti, hogy a haszndlt l6tesitm6- nyek6rt b6rleti dfjat fognak fizetni tavaszdn azonban a legfontosabb,,rizenetet" Kdd6r a kdvetkezs mondatokban fejtette ki a Kozponti Bizottsdg Sprilis 5-i til6s6n:,,legaldbb mi magunk, magyar kommunistdk szabadullunk meg 6s a n6pet is szabaditsuk meg att6l a hipot6zist6l, hogy mikor mennek ki a szovjer csapatok". Mdsr.rtt:,,Mi k6pviseltuk azt az dll6spontot, hogy a Vars6i SzerzSd6sl-rez h(is6gesek akarunk maraci-ri. Err5l mi nem sokat vitatkoztunk. Mi6rt nem vitatkoztunk? Mert az eg6sz egyezm6ny szoveg6ben 6s a tdrgyaldsok menet6ben megnyilv6nult, 6s rni tr-rdjuk, hogy a Szovjetuni6 a mi nemzeti 6rz6srinket, szuverenitdsunkat soha nem s6rtette meg 6s nem is fogja megs6rteni." ld6zi Huszdr: i. m.: 42 6s 152. i7. Huszdr: i. m Kliment Jefremovics Vorosilov,,magyar szak6rt6nek" szdmitott, mert 6 vezetetr a szovjet delegdcirit ban a magyar Szovets6ges Ellen5rz6 Bizottsdgban. Vorosilov volt Rdkosi egyik fels6 kapcsolata a szovjet vezet6sben. )Y. Kdd6r Jdnos: V6gakarat ( 108.). 40. I luszdr: i. rn.: Az SZKP KB dprilis 1B-dn hatdrozator hozorr Rdkosi 6s GerS ot-, Hegedtis egy6ve szovjer rarr6zkoddsdr6l, 6s Rdkosi leve1615l.,,rdkosi elvtdrs... rosszin, dulatiran 6s tendenci6zusan birdlja az MSZMP 6s a Magyar Ndpkoztdrsasdg vczet6inck tcv6kcnysig6t." A,,Jelcin-dosszi6" (Szdzadr'6g-1956-os Int6zet, Btrdapesr, 1993, 185.). 4) Besz6lget6s Nyers Rezs6'n'el 1997 dprilisdban. J61 tudjuk, hogy Nyers RezsSnek is a Nagy Imre tigyben val6 KB felsz6laldssal, 6s a szovetkezetesit6s vitdz6 elfbgadfsdval kellett magft Kdddr szem6ben megvdltania. 43.,,A terror, a megtorlds 6s a bosszddll6 (t6lkez6s november v6g6n, decernber elej6n indult meg, 6s 16- nyegileg 1961 v6g6ig tartott." Bihari Mihdly: Magyar politika (Osiris, Budapest, 2005, Z4I.). K6ts6gkivtil miir november 6s prilis kozott is voltak letart6ztatdsok, a clecember 11-vel bevezetett statdrii{lis bir6sdgnak szigoni, sokszor haldlos (t6letei. De ezek a letart6ztatdsok 6s it6letek mag6val a fegyveres felkel6ssel fuggtek ossze. A.n, Moszkvdb5l visszat6rt Kdddr 6s csapara, 1957 dprilisdt5l imm6r " olyan szemdlyek ellen kezdern6nyezett jogi elldr6sr, akik nem nytlltak fegyverhez, akiknek csak,,eszmei b(nrik" volt. Ez egy6rtelm(ien megtorlis 6s bosszti, m6gltozz6t kialak(totr koncepci6 szerinr - e megtorlfsi korszak 1957 dprilis6ban veszi kezder,6r.6s l96z-ig tart. 44. Joseph Rotschild: Return to Di+,ersitJ. Oxford University Press, Oxford, 1989, \ Hruscsov:,,Ugy v611tik, a szovjet korm6ny okt6ber 3O-i nyilatkozata helyes volt. Am ha dlland6an a be nem avatkozdsr6l 6s az egyenjog( kapcsolatokr6l papolunk, az a benyomds alakulhat ki egyesekben, hogy kapcsolataink a val,5sdgba nem egyenjogriak.",,mi most tdrgyalunk. Onok azt k6rik, hogy szdllitsunk Magyarorszdgra 6rukat. Mi adunk onoknek, 6m ez ndlunk nem felesleg. Mi csokkentjiik sajdt tartal6kunkat. Elvesztink magunkt6l, n6ptinkt5l, m6gis adunk onoknek, de csak nem fogunk a deklardci6ban megint a be nem avatkozdsr6l besz6lni? Ha beavatkoztunk volna az onok tigyeibe, Magyarorsz6go nem tort6ntek volna meg azok az ostobas6gok, arnelyeket Rdkosi elkovetett." Id6zi Huszdr: i. m.: 41. to. Besz6lget6sek Nyers Rezs5vel (715). 2000e 43

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

í Í ő ó í í ó í í ó ő ó ó ö ö í í Ó í ó ó ó ó ö ö í ö ő ó ó ö ö ö ö Ó í ö ó í í ö í ó ö í ö ő ó ó ó ó ö ő ü ö í Ó ó í í ü Ó ó ó Á Í í í í ó Í Í ú Í ő ő ő ü ó Í ó ú ö í í Á ó ő ő ö ó í ó ö í í ó ö ó ö Ó

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

30. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 17., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft. Oldal

30. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 17., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 17., péntek 30. szám Ára: 2047, Ft TARTALOMJEGYZÉK 4/2006. (III. 17.) MNB r. A Bartók Béla születésének 125. évfordulója emlékérme kibocsá

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE irta : B iró Zoltán A szovjet-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése új történelmi szakasz abban a harcban, amelyet a magyar nép szabadságáért

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

atályonkívülhelyezve:14/1970.m

atályonkívülhelyezve:14/1970.m SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! B E L Ü G Y M IN ISZ T É R IU M 10-24/8/ 1965. H atályonkívülhelyezve:14/1970.m in.ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 008. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1965.

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. május 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 3. szám 2008. már ci us 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

Á Á ö Á Á ü Á Á Ó Í Ó ú ó ó ó ó í Ö ö Ö öü ó ó ö ó í ó Ö ö ó ó ó ó ó ö ó í ó Ö ö í ó ó ó Í Ó ö ó í ó ó ü ú ó ó ö ü í ö í É ú Á Á ö Á ü ü Á Á Á í Ő Ö Ü Ö ü ü ú ü ó ö ú ö ÜÖ í ó ó ú í í Ö ü ö Ö ö ó ó ö ó

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 21., kedd 31. szám I. kö tet Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 57/2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del

Részletesebben

10288 M A G Y A R K Z L N Y 2004/120. sz $)A (" m II. r $)A (& sz JOGSZABLYOK A Korm $)A (" ny tagjainak rendeletei Az igazs $)A (" g (9 gy-miniszter

10288 M A G Y A R K Z L N Y 2004/120. sz $)A ( m II. r $)A (& sz JOGSZABLYOK A Korm $)A ( ny tagjainak rendeletei Az igazs $)A ( g (9 gy-miniszter A MAGYAR KZTRSASG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. au gusz tus 26., cs $)A (9 trtk 120. sz $)A (" m TARTALOMJEGYZK 27/2004. (VIII. 26.) IM r. A b $)A (* r (. s (" gi v (& grehajt (" ssal kapcsolatos egyes

Részletesebben

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 3113-3264. OLDAL 2008. június 2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM ÁRA: 1365 FT I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE

Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE A felm r feladatsorok rt kel se A felm r feladatsorokat A, B, C, D v ltozatban k sz tett

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879 kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,

Részletesebben

Dr. D a n c s ó Mária Éva: Szeretnék erre a pontra kitérve kérdezni, hogy a járóbeteg szakellátás összeségében, a bőrgyógyászatra is vonatkozik?

Dr. D a n c s ó Mária Éva: Szeretnék erre a pontra kitérve kérdezni, hogy a járóbeteg szakellátás összeségében, a bőrgyógyászatra is vonatkozik? 51 bevezetésre javasoljuk a kórház igazgatójának. Ezen belül a 17/b. pont javaslati forma. A határozati javaslat egyértelmű határozott állásfoglalás, abban az esetben, ha a testület e mellett dönt, hogy

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Plotinus Vagyonkezelő Nyilvnosan Működő Rszvnytrsasg Negyedves jelents: 2011 negyedik negyedv s 2011 Q1-Q4 (2011 janur 1.-december 31.) Kszült: 2012/01/06 Vezetősgi jelents A Plotinus Vagyonkezelő Nyrt.

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA XX. évfolyam 1. szám www.domsod.hu A HELYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 2010. január Ára: 150.- Ft Új esztendõ új jót hozzon, régi jótól meg ne fosszon, S ha már több jót nem is hozhat, vigye el a régi rosszat.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek 35. szám I. kö tet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 24/2006. (III. 31.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Részletesebben

Kösd össze az összeillı szórészeket!

Kösd össze az összeillı szórészeket! há tor gyöngy tás mor kás fu ház ál rom á mos sá rus szo dály moz szít szom széd ol vad pond ró dí ves da dony ned rál süly lyed tom na ka bog ge gár bál dol lo bol bun bát bár da bo be kar pa e ca koc

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei Nagy Imre és kora Az 1956 os forradalom és előzményei A pályázatot készítette: Veres Szimonetta (8. osztály) Felkészítő tanár: Kondor Ágnes Szárcsa Általános Iskola 1213 Budapest, Szárcsa utca 9 11. Tel.:

Részletesebben

Ö Ó Í Á Í Á ö Ú Á É ö ö ő ű ö ú ö ö ö ő ü ö ö ő ü ö ü ö ő ö ő ő ú ö ö ú ö Á ö ú ö ű ő ő ő ő Ö ö Ó Ö Ö ő Ü Ö ö Ö Ö Ö Ú ö Ö ö ö É ú Ú Ö Ö ú Ö Ö Ö ö ö ö ö Á ö ű Ö Ö Ú ö ú ú ű Ö Í Ó Ó Ö ö Ö Ó Ú Ö Ú ő Ó Ó Ó

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

Bástya 2010. lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek

Bástya 2010. lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek Bástya 2010 lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek BÁSTYA BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT ÉRTÉKKÖVETÉSES LAKOSSÁGI ÉS KISVÁLLALKOZÓI VAGYON-, FELELŐSSÉG-, BALESET- ÉS KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS JELEN MÓDOZAT

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete 3048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/48. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik Növénytermesztés irányzatai: Hagyományos vagy konvencionális Integrált (fenntartható, környezetbarát) Ökológiai, biotermesztés

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

í Ö í Í Ö í í í Í í Ö Muroryl Krjzsg 7./ onkormrylzata Muroryl Frjldv ri utca ]. Murony Kiizsg onkorm nyzutdnak 2013. vi kiiltsgvetse Fekete Ferenc Zoltn polgrmester: Az e oz testíileti tilsen azrt nem

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK 70/2007. (IV. 14.) Korm. r. Egyes mun ka vé del mi tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról... 2948

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

Á ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ú ú ő ő ő ő Ú ű ő ő Á ő ő Ő Á Á ő ő ő ű ő ő ő ő ő ú ú ú ő ő ő ő ű ő ő ő Ö ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő Á Ő Á Ő Á Á Ú ú ő ő ő ő ő ő Á Á Á Á ő Ö ő ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő ő

Részletesebben

P\- fuurr-4f. vl /J xhu 5 - MEGALLAPoDAS MoDoSiTASA. Budapest, 2013.jrinius. Dr. S

P\- fuurr-4f. vl /J xhu 5 - MEGALLAPoDAS MoDoSiTASA. Budapest, 2013.jrinius. Dr. S ' I-r) I rt'? vl /J xhu 5 - I l/ Zo 43 MEGALLAPoDAS MoDoSiTASA amely ldtrej6tt egyft,szt Magyarorszdg Nemzeti Fejleszt6si Minisztere (nevdben elj6r Dr. Volner PAI infrastruktrir66rt fe I elo s filamtitkdr),

Részletesebben

Méretek, tömegadatok és támasztási távolságok

Méretek, tömegadatok és támasztási távolságok Méretek, tömegadatok és támasztási távolságok Különbözõ csõtípusok névleges méretei, külsõ átmérõk és csõtömegek. Acél csö vek (forrcsövek) DIN 2448 szerint DN Méret Csõ kül sõ- Csõtömeg üresen Csõtömeg

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. FEBRUÁR 15. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1260 FORINT TARTALOM Oldal I. RÉSZ SZEMÉLYI HÍREK 5/2008. (I. 31.) ME h. egyes két ol da lú gaz da sá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig.

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. SZABÓ BÉLA VIETNAM HÁBORÚI WARS IN VIETNAM Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. In this article I present wars in Vietnam shortly, at

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 189, Ft. Oldal

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 189, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ 135. szám TARTALOMJEGYZÉK 28/2006. (XI. 6.) PM r. A pré mi um évek prog ram mal, va la mint a kü lön le ges fog lal koz ta tá si

Részletesebben