NYÍLT TERVPÁLYÁZAT INNO-RAAB NEMZETKÖZI TUDÁSPARK. a A győri Széchenyi Egyetemen tervezett. tervezésére KIÍRÁSI DOKUMENTÁCIÓ

Átírás

1 1 NYÍLT TERVPÁLYÁZAT a A győri Széchenyi Egyetemen tervezett INNO-RAAB NEMZETKÖZI TUDÁSPARK tervezésére KIÍRÁSI DOKUMENTÁCIÓ

2 TARTALOMJEGYZÉK 2 A TERVPÁLYÁZAT KIÍRÓJA:...3 A TERVPÁLYÁZAT TÁRSKIÍRÓJA:...3 A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÓJA:...3 A TERVPÁLYÁZAT TÁRGYA:...3 A TERVPÁLYÁZAT CÉLJA:...3 A TERVPÁLYÁZAT JELLEGE, FORMÁJA:...3 A TERVPÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI...4 A TERVPÁLYÁZATBÓL VALÓ KIZÁRÁS...4 A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSÁNAK IDŐTÁBLÁZATA...5 A TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ ÁRUSÍTÁSA...5 A HELYSZÍNI SZEMLE, A KIÍRÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK ÉS EZEKRE ADOTT VÁLASZOK, A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ VÉGLEGESÍTÉSE...5 A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTÁSA...6 A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE...6 A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG MUNKÁJA...7 A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA...7 A TERVPÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSE ÉS NYILVÁNOS ISMERTETÉSE...8 A TOVÁBBTERVEZÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK...8 TERVEZÉSI FELADAT...9 HELYSZÍN ADOTTSÁGAI...14 TERVEZÉSI PROGRAM...17 A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTANDÓ MUNKARÉSZEI, FORMAI KÖVETELMÉNYEK...27 BÍRÁLATI SZEMPONTOK...28 Mellékletek...30

3 A TERVPÁLYÁZAT KIÍRÓJA: 3 Széchenyi István Egyetem 9026 Győr, Egyetem tér 1. A TERVPÁLYÁZAT TÁRSKIÍRÓJA: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÓJA: Győr MJV Polgármesteri Hivatala Városépítési Iroda 9021 Győr, Városház tér 1. A TERVPÁLYÁZAT TÁRGYA: A győri Széchenyi Egyetem, INNO-RAAB Nemzetközi Tudás Park tervezése A TERVPÁLYÁZAT CÉLJA: a győri Széchenyi Egyetemen tervezett INNO-RAAB Nemzetközi Tudás Park két fő része; - az INNO-RAAB Tudományos és Technológiai Központ, valamint - a MOVE-SMART Technológiai transzfer Módszertani Központ - tervezési programjának véglegesítése, - építészeti koncepciójának meghatározása, - a megvalósításhoz szükséges tervek felelős tervezőjének kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban meghívott díjazottak meghatározása. A TERVPÁLYÁZAT JELLEGE, FORMÁJA: A tervpályázat jellege: NYÍLT A tervpályázati eljárás formája: ÁLTALÁNOS ELJÁRÁS A tervpályázat: TITKOS A tervpályázat lebonyolítása: - a Közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény, - a 137/2004.(IV.29.) Korm. rendelet, - a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzata, valamint - a jelen tervpályázati kiírás előírásai szerint történik. (Jelen pályázati kiírás a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzatának 3. számú VIII. hótól hatályos melléklete felhasználásával készült.)

4 A TERVPÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI 4 A tervpályázat résztvevője pályázó (azaz a pályamű szerzője) az a természetes személy lehet: - aki jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, - aki azzal, hogy pályázatát benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadta, - akivel szemben a 137/2004. Korm. rendelet 13. (3) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn. - aki személyében vagy a tervpályázati adatlapon feljegyzett módon biztosítani tudja, hogy: ha magyarországi letelepedésű a pályázó - a pályázat tervezési feladatának elvégzésére a vonatkozó jogosultsági szabályok szerint jogosult, azaz a pályázat eredményhirdetésekor É-1 tervezői névjegyzéki besorolással rendelkezik; ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli országban letelepült pályázóa tervezési feladat elvégzésére saját országában jogosult és az erről szóló nyilatkozatot a szerzők megnevezéséhez mellékelt borítékba a pályázó elhelyezte, valamint, a pályázat eredményhirdetésének időpontjában a Magyar Építész Kamaránál regisztrációval rendelkezik. A tervpályázat résztvevőjének (szerzőjének) társtervezője, munkatársa az lehet, akivel szemben a 137/2004.Korm. rendelet 13. (3) szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn. A társszerzők és a szerzők munkatársai (a vonatkozó etikai normák betartásával) több pályázatban is közreműködhetnek. A tervpályázat résztvevője a pályázó az a gazdálkodó (jogi, vagy jogi személyiség nélküli) szervezet lehet, - amely azzal, hogy a pályázatát benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadta, - amely a pályázat szerzőit a pályázathoz csatolt lezárt borítékban név szerint megnevezte, és a megnevezett szerző(k) a tervezési feladat ellátására jogosultak, - amely gazdálkodó szervezet a pályázat eredményhirdetésének időpontjában a szerzőkkel a pályázati feladat továbbtervezésére érvényes szerződéses megállapodással, vagy munkaszerződéssel rendelkezik, - amely gazdálkodó szervezettel szemben a 137/2004. Korm. rendelet 13. (4), illetve a megnevezett szerzőre a Korm. rendelet 13. (3) bekezdésében felsorolt kizáró okok egyike sem vonatkozik. A tervpályázaton a pályázó csak egy pályaművel vehet részt. A TERVPÁLYÁZATBÓL VALÓ KIZÁRÁS A Bíráló Bizottság - a tervpályázatból a tervcsomag felbontása nélkül kizárja a beadási határidő után postára adott küldeményt, - kizárja a titkosságot sértő pályázatot,

5 - kizárja a pályázati dokumentációban meghatározott kötelező tartalmi követelményeket nem teljesítő pályamunkát, - kizárhatja a bírálatból a formai követelményeket nem teljesítő, illetve hiányos pályaműveket, - kizárja a részvételi feltételek -et nem teljesítő pályázókat. Amennyiben a kizárás okai: a lezárt borítékok felbontásakor bizonyosodnak be, a Bíráló Bizottság a pályázatok megállapított sorrendjében nevezi meg a díjazott és megvett pályázatokat, amennyiben a Bíráló Bizottság utolsó plenáris ülését követő 2 hónapon belül bizonyosodik be a részvételi feltételek teljesítésének elmaradása, úgy a kiíró a szabálytalan pályázó eredményét semmisnek tekinti, és ilyen esetben a pályázati díj, illetve megvétel a kiírónak visszajár. 5 A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSÁNAK IDŐTÁBLÁZATA Tervpályázat meghirdetése: Kiírás árusítása: a hirdetmény megjelenésének napjától. Helyszíni szemle időpontja: Kérdések beérkezési határideje: Kérdésekre adott válaszok határideje: Pályaművek postára adásának határideje: óra A pályaművek beérkezésének határideje: óra Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: Tervpályázat nyilvános bemutatása: Díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása: ig A TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ ÁRUSÍTÁSA A tervpályázati dokumentációt Ft (bruttó) összegért, Győr MJV Polgármesteri Hivatala Városépítési Irodája munkaidőben munkanapokon 8-12-ig árusítja. [9021 Győr, Városház tér 1. tel.: +36(96)500214] A HELYSZÍNI SZEMLE, A KIÍRÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK ÉS EZEKRE ADOTT VÁLA- SZOK, A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ VÉGLEGESÍTÉSE A kiíró én, kedden de. 10 órakor helyszíni szemlét tart. Találkozás: Győr, Egyetem tér 1. az E-épület főbejárata előtt. A szemlén, a kiíró képviselője a helyszínnel kapcsolatos tájékoztatást tart, majd az érdeklődők a helyszínt megtekinthetik. A pályázók a kiírással és a pályázattal kapcsolatban kérdésekkel ig az alábbi címre feladott ajánlott levélben vagy en fordulhatnak a kiíróhoz: Győr MJV Polgármesteri Hivatala Városépítési Irodája 9021 Győr, Városház tér 1.

6 fax: +36(96) A határidőben feladott kérdéseket a kiíró, ill. a nevében eljáró Bíráló Bizottság ig megválaszolja, és az összes kérdést, valamint az azokra adott válaszokat a pályázati kiírás kivételekor megadott címekre postán megküldi. A kérdésekre adott válaszokkal a kiírás módosulhat. A kiíró legfeljebb a kérdések megválaszolásának időpontjáig a dokumentációt módosíthatja, kiegészítheti, illetve a tervpályázat lebonyolításától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a kiírás árát az azt megvásárolt pályázóknak a kiíró megtéríti. 6 A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTÁSA A pályaművek a dokumentációhoz csatolt CÍMZÉSLAP (1. sz. melléklet) felhasználásával postai küldeményként nyújthatók be. Azt pályaművet, amelynek feladási időpontja egyértelműen nem állapítható meg a bíráló bizottság a pályázat elbírálásából kizárja. A díjazásban, megvételben nem részesült pályázatok későbbi azonosítása a feladónál maradó feladóvevény ragszáma alapján történik. A pályaművek benyújtásának határideje: én, óra Pályamunkák beérkezési határideje: óráig A benyújtás időpontjának a postai bélyegző keltét kell tekinteni. A késve benyújtott, illetve határidőben be nem érkezett pályaműveket a Bíráló Bizottság a csomag felbontása nélkül a pályázatból kizárja. A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE Név Jelölő szervezet Elnök Dr. Fiala István építész OM Társelnökök Dr. Szekeres Tamás rektor SZE Jezsó György építész Győr MJV Szakmai titkár Révi Zsolt városi főépítész Győr MJV Tagok Jankovics Tibor építész MÉK Karácsony Tamás építész MÉK Székely Győző irodavezető Győr MJV Dr. Németh Iván építész SZE Szaksz Vince építész SZE Póttag Heckenast János építész MÉK Jogi szakértő Dr. Szabóné dr. Pimpedli Tímea jogtanácsos Győr MJV Szakértők Dr. Kardos Károly rektor helyettes SZE Dr. Scharle Péter egy.tanár MMK, SZE Dr.Tóth Péter egy.docens MMK, SZE Budavári László SZE Helyes Péter Győr MJV

7 Pótszakértők Raffayné Molnár Ildikó SZE Szilasi Péter Tamás SZE Pintér Imre SZE Mayer Gábor Győr MJV Vízi Norbert Győr MJV Technikai személyzet Molnár Ádám Győr MJV Pónácz Éva Győr MJV Reiderné Csöndes Ildikó Győr MJV A Bíráló Bizottság összetételét a kiíró a vonatkozó jogszabályok (Kbt (1)-(3), valamint a 137/2003. Korm. rendelet 10. (1)-(5) előírásait betartva határozta meg. 7 A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG MUNKÁJA A Bíráló Bizottság a vonatkozó jogszabályok, valamint a MÉK Tervpályázati Szabályzata, az Elnök által előterjesztett és a tagok által jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. A Bíráló Bizottság döntéseit többségi szavazással hozza, munkájáról a jogi szakértő folyamatos jegyzőkönyvet vezet. A Bíráló Bizottság a hibás koncepciójú, vagy a gyenge építészeti minőségű pályázatokat zárójelentésében részletes bírálatban nem részesíti, csupán a koncepcionális hibákra utal. A Bíráló Bizottság munkája nem nyilvános. A Bíráló Bizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait zárójelentésben teszi közzé, részletesen értékeli a megvett, illetve díjazott pályaműveket. A Bíráló Bizottság döntése végleges, a döntés ellen fellebbezni nem lehet. A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA A pályaművek díjazására és megvételére bruttó 15 mft áll rendelkezésre. A díj legnagyobb bruttó összege: Ft. A megvétel legkisebb bruttó összege: Ft A Bíráló Bizottság a beérkezett pályázatok egymáshoz viszonyított értéke alapján a fenti értékhatárok között határozza meg a díjak és a megvételek összegét. A díjak és a megvételek 20 % ÁFA-t tartalmaznak, és adóköteles bevételek. A Bíráló Bizottság megfelelő színvonalú pályaművek beérkezése esetén a teljes rendelkezésre álló összeget kiadja. A Bíráló Bizottság eredménytelennek minősíti a pályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra, vagy megvételre alkalmasnak, és csökkentheti a díjazásra, vagy (és) megvételre fordított összeget, ha a tervpályázatot a hasznosíthatóság, vagy az építészeti minőség szempontjából csökkent értékűnek minősíti. A díjazásban és megvételben részesült pályamunkák a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi előírások betartásával.

8 A TERVPÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSE ÉS NYILVÁNOS ISMERTETÉSE 8 A Bíráló Bizottság döntése alapján a kiíró: ig a pályázat eredményét kihirdeti, és a pályázati díjakat, illetve a megvételeket a díjazott művek szerzőinek (v. azok meghatalmazottjainak) legkésőbb az eredményhirdetést követő 8 banki napon belül kifizeti. A díjazásban illetve megvételben részesült pályamunkák szerzőit a pályázathoz csatolt zárt borítékban közölt címeken a kiíró az eredményhirdetés idejéről és helyéről levélben értesíti. A pályázat eredményhirdetése nyilvános. Kiíró a vonatkozó jogszabály előírásai szerint a pályázat eredményét közzéteszi. A pályázat zárójelentését a kiíró mindazoknak postán megküldi, akik a pályázati kiírást megvásárolták. A kiíró, - a Magyar Építész Kamarával történt megállapodás alapján - a beérkezett pályamunkákat nyilvánosan később meghatározott helyen és időpontban az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül bemutatja. A tervpályázat nyilvános ismertetésének időpontjáról és helyéről az érdeklődőket és a pályázati kiírást kiváltókat a díjazott és megvett pályázat szerzőit, a Bíráló Bizottság tagjait a kiíró, vagy az általa felkért szervezet értesíti. A díjazásban vagy megvételben nem részesült pályázatokat a kiíró a pályázónak visszaadja. A pályázó a pályaterv műleírásának végén közölt nyilatkozatban a terv bemutatását megtilthatja. Ez esetben a pályázó az eredményhirdetést követően, ha ilyen nyilatkozatot nem tett, a pályázat nyilvános bemutatása után a kiíró címén veheti át pályázatát. A pályamű azonosítása a feladóvevény ragszáma alapján történik. A kiíró a díjazásban, illetve megvételben nem részesült és át nem vett pályaműveket a nyilvános bemutatást követő 30 nap eltelte után megsemmisíti. A Magyar Építész Kamara a kiíróval kötött megállapodás alapján a díjazott és megvett terveket az eredményhirdetés után honlapján bemutatja és a terveket elektronikus formában archiválja. A TOVÁBBTERVEZÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK A tervpályázat tárgyának megvalósulása további támogatási és egyéb döntések függvénye, így a továbbtervezésre vonatkozó szerződés megkötésére is csak akkor kerül sor, ha a projekt megvalósul. A projekt megvalósulása esetén, amennyiben a jelenlegi jogszabályi környezet nem változik meg, akkor a kiíró kötelezettséget vállal arra, hogy a tervező kiválasztására hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, melyre a jelen pályázat díjazottja(i) kapnak meghívást a Kbt. vonatkozó előírásainak megfelelően. Kiíró jelzi, hogy a közbeszerzési eljárásban legalább az alábbi alkalmassági feltételeket fogja meghatározni (amennyiben azt az aktuális jogszabályok is lehetővé teszik):

9 9 - A felelős építésztervező csak a jelen tervpályázaton díjazott pályamű szerzője lehet, amennyiben ő nem rendelkezik a megfelelő jogosultsággal, akkor a pályázati adatlapon feltüntetett jogosult tervező. - A felelős építésztervező, vagy a tervdokumentációt jegyző társtervezője legalább egy, a szerződéskötést megelőző három évben megvalósult, vagy épülő, legalább 500 MFt kivitelezési értékű épület felelős tervezője volt. - A felelős tervező megbízás esetén bármely a megvalósítás során szükséges tervfajta (pl.: kiviteli terv) készítését is elvállalja. - Az összes felelős tervező (építész és szakági) vezető tervező minősítésű, és rendelkezik tervezői felelősségbiztosítással, melyben a biztosított káresemény nagysága legalább az általa tervezett munkarész megvalósítási értékének 10 %-a. - A közbeszerzési eljárásban a kiíró meg fogja határozni a rendelkezésére álló, tervezésre fordítható költségkeretet, amely semmiképpen sem fogja meghaladni a Magyar Építész Kamara Építészeti Alkotások Díjszámítási Szabályzata alapján számított tervezési díjat, de annál alacsonyabb sem zárható ki a megvalósítás finanszírozási feltételeinek függvényében. A kiírás meg fogja határozni, hogy a díjszámítás alapján számított összeg 55 %-ánál alacsonyabb összegű ajánlatot irreálisnak tart; mely alapján nem tartja biztosítottnak az együttes terveinek megfelelő színvonalú elkészítését. A szerződésben kiíró legkorábban az alábbi tervezési határidők teljesítését várja: Engedélyezési terv: (vagy a szerződés aláírásától számított négy hónap) A további tervfázisok (ajánlati terv, kiviteli terv, stb.) készítésének határideje a finanszírozás rendelkezésre állásától függően a tervezési szerződés aláírásától számított 6 hónapon belül legyen. A pályadíj a továbbtervezés tervezési díjába nem kerül beszámításra. A továbbtervezésre vonatkozó jelen feltételek elfogadásáról a pályázóknak nyilatkozatot kell tenni. A nyilatkozat a 2. sz. mellékletként kiadott borítékba kell elhelyezni. A borítékot lezárva kell a pályázati csomagba helyezni. TERVEZÉSI FELADAT A tervezett fejlesztés; az INNO-RAAB Nemzetközi Tudás Park megvalósítása a GYŐR AUTOPOLIS program része. Ez a program az országos területfejlesztési stratégia része; mely szerint az ország gazdasági versenyképessége növelésének egyik eszköze a meglévő fejlesztési pólusok köztük Győr erősítése. Az együttes funkcionális programját a tervpályázat eredményeinek figyelembevételével kívánják a kiírók véglegesíteni, ezért fontos, hogy a pályázók az AUTOPOLIS program egészéről is rendelkezzenek ismeretekkel, melyek révén saját invenciójukkal gazdagíthatják a tervezési programot. Az Országos Fejlesztési Koncepció nyilvánította Győrt fejlesztési pólussá. Az Országos Területfejlesztési Koncepció a fejlesztési pólusok gazdaságitársadalmi térszervező erejének erősítése érdekében a térségi - innovációs,

10 10 gazdasági, kulturális - funkcióik fejlesztését tűzi ki már középtávú (2013-ig) célként. Az OTK szerint régiónk az élénk helyi és nemzetközi együttműködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív formálójaként, az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve Magyarország - gazdaságilag, szervezetileg és kulturálisan is megújuló - zöld jövőrégiójává válik. Győr a kiemelt fejlesztési irányt a gép- és járműipari-, a logisztikai ágazatokban, valamint a megújuló energiák fokozott hasznosításában jelölte meg. A győri pólusstratégia fejlesztési céljai: - a tudás és intézményrendszerének továbbépítése, - a technikai bázist kiszolgáló szolgáltatások fejlesztése, - a regionális együttműködések szélesítése, - a városi környezet elemeinek fejlesztése. A stratégia szerint a tudományos kutatások területén a szakmai színvonal emelése rendkívül hosszadalmas folyamat, ennek tükrében reálisan az alábbi ütemezés fogalmazható meg: - Rövidtávon: Bekapcsolódás a nemzetközi tudományos életbe, a győri fejlesztési pólus fókuszterületeit jelentő szakmai és tudományterületeken; - Középtávon (kb ig): A nemzetközi színvonal elérése, a világszínvonalú kutatások tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése; - Hosszútávon (kb ig): Világszínvonalú kutatási eredmények a meghatározott szakmaterületeken. A kitűzött célok, illetve a meghatározott szakmai fókuszterületek tükrében az egyes képzési, kutatási szolgáltatási területek célpiaca a következő: - Határokon túlnyúló regionális jelentőségű szolgáltatások - Országos jelentőségű szolgáltatások - Hazai regionális jelentőségű szolgáltatások - Műszaki képzés presztízsének visszaállításával a műszaki felsőoktatás hallgatói. Győr, mint regionális információs transzferközpont feladatai a győri pólusstratégia szerint: - A régió egyetemei és kutatóközpontjai kapcsolati rendszerének kialakítása és fejlesztése. - Innovációs és technológiai központok, inkubátorházak hálózatos együttműködésének kialakítása a régióban. - Kompetencia központok létrehozása az oktatásban és a kutatásban felhalmozott tudás átadására elsősorban kis- és középvállalkozások részére a járműgyártás és a logisztika területén. - Regionális technológiai és tudományos létesítmények létrehozása a kutatás, fejlesztés és gyártás komplex működésére az innovációs transzfer közvetlen biztosításával.

11 - Regionális hatású vállalati kutatóhelyek támogatása. - Az oktatási intézmények és a vállalati kutatóhelyek együttműködésének fejlesztése regionális szinten. - A vállalati kutatóhelyek letelepedésének, beilleszkedésének segítése, támogatása, információval való ellátása, szabadalmi szolgáltatások végzése elsősorban az információs transzferközpont regionális decentrum hálózatán keresztül. - A pólus kapcsolatrendszerének kialakítása a K+F és az innováció más szereplőivel országosan és nemzetközileg. - K+F háttér az autóipari beszállítói hálózat részére. - Modern műszaki és üzleti (marketing, tanácsadó szolgáltatás, informatika) szolgáltatások és regionális elérhetőségük fejlesztése. - Határ-menti régiók pólusközpontjai közötti befektetői, kutatási, innovációs együttműködések megteremtése - Az érintett régiók gazdasági hálójának közös fejlesztése, további klaszterek kialakítása. - A már kialakult határon átnyúló kezdeményezések (West/Nyugat Pannónia EuRégió, CENTROPE, Hármas-Duna EuRégió) fejlesztése a pólus keretében végzett tevékenység támogatásával. (munkaerő-piaci-, oktatási-kutatási együttműködések, gazdaságfejlesztés stb.) - Határ-menti régiók pólusközpontjai közötti elérhetőség javítása. - A közösségi közlekedés (települési és távolsági) feltételeinek javítása (pl.: M81). Mindezen funkciók egyik gyűjtőhelye a Széchenyi István Egyetem területére települő Tudásközpont és Tudáspark. 11

12 12 Projekt INNO RAAB Tud & Projekt INNO-Share Tudáspark Projekt UNI - UNI INNO UNI Okt. Tudásközpont UNI C k UNI - Kollégi- Projekt MOVE-SMART Techn. Transzfer Módszertani N Funkcióséma: a Széchenyi Egyetem Tudásközpont, és az INNO-RAAB Nemzetközi Tudáspark koncepciója A Tudásközpont és Tudáspark meglévő és tervezett egységei (a tervpályázat közvetlen tárgyát képező épületek színezett kiemelésével): ÚJ-TUDÁS-TÉR Ez a már megtervezett épület ad helyet a Térinformatikai és Közlekedésirányítási- 1 ; a Média- 2 ; a Regionális Integrált Felnőtt- és Szakképző- 3, valamint a Nemzetközi Oktatásfejlesztési 4 Központoknak, doktori iskoláknak, a KKK-nak és a JRET-nek. 1 A városi és térségi fejlesztések információs központja, a tervezett digitális közlekedésirányítási fejlesztések irányítási helye. Mintaprojekt, mely alkalmas a vidéki nagyvárosok közlekedésszervezésének adoptációira. 2 A regionális digitális média oktatásának és gyakorlati tevékenységének komplex központja. Digitális információs hozzáférés biztosítása a régió és a szomszédos határon túli térség médiaszereplői számára. Regionális Média stúdióinak helye. 3 A munkaerő-piaci igények és a szak és felnőttképzés összehangolása, az életen át tartó tanulás támogatása intézményi fejlesztésekkel, regionális hálózat szervezésével. A projekt tartalmaz egy előrejelző informatikai modellt. A projekt célja: Nemzetközi tapasztalatokon nyugvó, e-learning alapú, integrált, a szakmunkásképzéstől az MSc szintig azonos alapokon nyugvó képzési, átképzési és továbbképzési rendszer meghonosítása és infrastrukturális igényének kialakítása. 4 Felsőoktatási képzések modernizálása az innovatív vállalati igényekhez igazítva és nemzetközi tudás átadása a régió számára intézményfejlesztéssel. Kutatók és hallgatók regionális és nemzetközi mobilitását koordináló központ felállítás, Hallgatók és oktatók cseréje, Regionális és határ menti oktatási együttműködések szervezése, a regionális képzési hálózat szervezése.

13 INNO-SHARE Egyetemi Tudásmenedzsment Központ Ez a már megtervezett épület digitális könyvtár és az arra épülő szolgáltatások 5 helye UNI-INNO Egyetemi Technológiai és Kutató Centrum: Az Egyetemen zajló kutatási tevékenységet folytató intézmények egy helyre költöztetése biztosíthat megfelelő környezetet ezek szükségszerű fejlesztéséhez, a növekedést lehetővé tevő infrastruktúra kialakításával. (Különös figyelem fordítandó a különböző szervezetek közötti kommunikáció kiépítésére, s ez által a szinergiahatások mind erőteljesebb kihasználására. (K+F intézetek, Doktori iskolák, Járműipari, Informatikai és Logisztikai Kooperációs és Kutató Központ (KKK) és a Járműipari Egyetemi Tudásközpontok (JRET), nemzetközi kooperációs innovációs projektekbe történő bekapcsolódás, pl. a környezetgazdálkodás, a megújuló energiaforrások, informatika, stb. területén kísérleti labor- és gyártóeszközök kifejlesztésével AUDI UNI Győr Az Audi és a SZE által közösen létrehozandó kutatóközpont, Megújuló Energia Tudás- és Kutatóközpont, Környezetvédelmi Kompetenciaközpont. A projekt előzménye az Egyetem által megkezdett KKK és JRET projektek.) UNI - Okt. Épület Az egyetem meglévő oktatási épületei. UNI Laborok Az egyetem meglévő elsősorban labor helyiségeit tartalmazó épülete. UNI - Csarnok + E épület A közelmúltban épített egyetemi csarnok, valamint az átalakítással kialakított előadótermek, és központi konyha-étterem épülete INNO-RAAB Tudományos és Technológiai Központ: Elsődleges célja, hogy európai színvonalú infrastruktúrát biztosítson az egyetemi kompetencia körhöz tartozó területeken működő tudásintenzív vállalkozások betelepítéséhez. A komplexum további célja az infrastrukturális és műszer háttér biztosítása a régió innovatív gazdasági szereplőinek, A komplexum ad helyet kutatóintézeteknek, tudásalapú spin-off és start-up vállalkozások befogadására alkalmas inkubátor helységeknek. A Parkban végzett tevékenység kifejezetten alacsony környezeti terhelésű és magas tudástartalmú, mind például termékfejlesztés, alkalmazástechnikai fejlesztések, illetve az ezekhez kapcsolódó tesztelések. A betelepülő vállalkozások jellegük szerint három csoportba sorolhatók: - Nemzetközi vállalatok ide települő kutató, fejlesztő központjai; - Hazai tulajdonú tudásintenzív tevékenységet folytató KKV-k, start-up cégek; 13 5 A regionális és határon túli társintézmények hozzáféréséhez szükséges helyi infrastruktúra kiépítése. Az infrastruktúra kiépítés lényege, hogy minden nagyobb ipari és innovációs központja elérje azon szolgáltatásokat, amelyeket a hálózatosan megjelenő intézmények biztosítanak, illetve gyűjtse a lokális információkat. Az infrastruktúra nemcsak az Egyetemi Tudásközpont, hanem az innovációs központok, a logisztikai szolgáltatások hasonló jellegű kapacitásait is kiszolgálná.

14 14 - Az egyetemi K+F tevékenységből kinövő, piacosítható terméket, szolgáltatást előállító spin-off cégek. MOVE-SMART Technológia Transzfer Módszertani Központ: Az INNO-RAAB Nemzetközi Tudásparkban folyó tevékenységek által megteremtett tudás átadásának lehetőségét, illetve a nemzetközi tapasztalatok megszerzésének feltételeit biztosítja. A transzfer módszertani bemutatók, konferenciák, szakmai kiállítások és tréningek rendezésével valósul meg. Cél, hogy a létesítmény lehetőséget biztosítson a nyugat-dunántúli régió számára az elsősorban a pólus-profilba tartozó tudományos, technikai, üzleti teljesítmények bemutatására, illetve a nagyvilág ide irányuló innovációjának fogadására. Ennek megfelelően az üzleti alapon elérhető szolgáltatások célközönsége elsősorban szakemberek. Az épületben technológiai háttérrel kiszolgált módszertani tér, szekcionálható előadó és igény szerint változtatható bemutató- kiállítóterek helyezkednek el. (A mellékletek között szerepel az építmény egy lehetséges éves programterve a már ma is ismert programlehetőségek figyelembe vételével.) A fentiek közül az INNO-RAAB Tudományos és Technológiai Központ és a MOVE-SMART Technológia Transzfer Módszertani Központ épületek és járulékos létesítményeik (parkoló- és zöldfelület) tervezése a szűkebben vett tervpályázati feladat. HELYSZÍN ADOTTSÁGAI A tervezési programot az egyetem érvényes rendezési terv szerinti övezetén belül, a kiadott alaptérkép.dwg-n jelölt tervezési területen belül kell elhelyezni. Az övezeten belül bonthatóként jelölt épületek bontásával lehet számolni. Az alaptérkép jelöli az összes megmaradó és tervezett épületet, melyeken kívül az egyetem még egy 70*40 és két 32*18 méteres sportterület kialakítását is itt tervezi, azonban a helyszín szűkössége miatt a sportterület céljára a szomszédos (Mosoni- Duna holtág, Püspökerdő) területekre való áttelepítés sincs kizárva. Az övezeten belül található, de a tervezési területen nem szereplő telkeket az egyetem a pályázati tervek megépítéséig biztonsággal nem tudja az oktatási területébe vonni, így azokkal, mint idegen telkekkel kell számolni. Ennek a körülménynek a figyelembevétele érdekében az önkormányzat megindít egy szabályozási terv módosítást, amelyben javasolt építési hely határt a kiadott alaptérkép már adottságként tartalmazza. (Az épületek a Hédervári utcai oldalon zártsorúan csatlakozhatnak a Hédervári út 33/a ingatlanhoz, a megmaradó telkek határától 10 méterre határol le a javaslat egy legfeljebb 20 méteres építménymagasságot megengedő építési helyet.)

15 15 Az egyetem jelenlegi beépítésének előzményei: Az egyetem Révfalu bontásokkal kialakított részén épült. Területére sok beépítési koncepció készült. (lásd Kiírás mellékletei cd-n) Hofer Miklós eredeti koncepciója szerint épült be a mai campus nagy része, de költségtakarékosság okán néhány elem; egy-egy tanulmányi és kollégium épület, valamint a sportcsarnok nem épült meg. Az ig épült együttes tervezett kapacitása 1734 nappali hallgató, 280 oktató, a kollégiumok kapacitása 1404 fh volt. A tervező adatai szerint az eredeti együttes m 2 beépített alapterületű volt, összes szintterülete m 2, összes hasznos területe m 2, bruttó térfogata lm 3 volt. (Hofer Miklós részletes tervismertetését lásd. Kiírás mellékletei cd-n) Az eredeti koncepció tervezési területe cca 10 ha volt. A következő, a campus nagyléptékű fejlesztését tartalmazó terv Virág Csaba terve volt 1991-ben (LAKÓTERV tsz: 90066; megtekinthető részben a cd-n, teljes terjedelmében a Polgármesteri Hivatal tervtárában). Ez a terv figyelembe vette az egyetem környezetének változását; a Kossuth híd hídfőjétől már a két világháború között megindult városias beépítés folytatódását, a Sziget-Révfalusi híd újjáépítésére vonatkozó elképzelést, és mindezek kapcsán a növekvő forgalom miatti útszélesítési javaslatokat. A terv legfontosabb koncepcionális eleme a mai Hédervári útról nyitott kétszintes, un. campus II. volt, mely felfűzte a tervezett nagyvonalú fejlesztési elképzeléseknek helyet adó épületeket. A tervből csak az un. MATÁV épület valósult meg, mely a mostani koncepció előképének is tekinthető azzal, hogy az egyetem területén olyan vállalati fejlesztő intézet építését engedélyezte, melyet az egyetemmel való kooperáció részeként oktatási célokra is használnak.

16 16 A Virág féle terv megvalósítását az egyetem nemsokára feladta; nem volt lehetősége a fejlesztési területek megvásárlására, az oktatási profil kiszélesítése és a hallgatói létszám növelése érdekében azonnali, megvalósítható megoldásként egy korábban bontásra ítélt épület (Hédervári út 25. sarokház) felújítása mellett döntöttek. Az egyetemi campus legutolsó megépült fejlesztése az egyetemi csarnok megépítése, illetve vele egyidőben a korábbi konyha-étterem épület átalakítása volt. Az egyetemi csarnok elsősorban sportrendezvények megtartására alkalmas, de használják hangverseny és kiállító teremként, bálteremként is. Az üzemeltető a még sokrétűbb használat gátjának a korlátozott teherbírású sportpadlót és a szűkös előcsarnokot tartja. A csarnok az alapelrendezésében 2000 ülőhelyet tartalmaz; legfeljebb 3000 ülőhellyel rendezhető be. A csarnok össze van kötve a volt étterem épülettel (E épület), melynek emeletén ma előadótermek vannak; a konyha modernizálása, kisebb helyigénye lehetővé tette, hogy az étterem is a földszinten helyezkedjen el. A pólusprogram részét képezik új funkciókkal a 2001-ben tervpályázaton kiválasztott terv alapján építeni szándékozott tanulmányi és könyvtár épületek (ÚJ-TUDÁS- TÉR, INNO-SHARE), melyek helyét a kiadott helyszínrajz már tartalmazza. A jelenlegi rendezési terv szerinti szabályozás: 01140* Kok13/S/40/40-/K/-//300. Az övezet sorszámához rendelt részletes szabály: A Hédervári út 33/a számú épület körül úszótelek, vagy legalább 500 m2 alapterületű telek is alakítható. Az övezet területe m 2. A telekkihasználtsági mutató alapján a telken öszszesen m 2 hasznos szintterületű épület építhető; a jelenlegi beépítettség (figyelembe véve a már eldöntött bontásokat és építéseket) ebből mintegy m 2 -t használ ki. Mivel az egyetem a pályázat programjának megvalósításáig előreláthatóan nem tudja a 10617, 10618, és hrsz ingatlanokat megvásárolni, szükséges, hogy ezt a helyzetet a szabályozási terv is leképezze; tisztázza az építési hely határát az idegen tulajdonban maradó telkek körül. Előbbieknek megfelelően az egyetemi telek figyelembe vehető területe m 2 ; a megengedett összes hasznos szintterület m 2. A helyi építési szabályzat (GYÉSZ) szerint a telek zöldfelületének számításakor a be nem épített felületek közül nem lehet figyelembe venni a parkolók és a parkolókhoz vezető utak felületét. Ennek megfelelően a kiadott alaptérkép szerint a tervezési terület figyelembe vehető zöldfelülete jelenleg m 2, az övezeti szabályozás szerint a megengedett legkisebb zöldfelület m 2 ; a tervezett létesítmények érdekében zöldtetők létesítése nélkül m 2 terület áll rendelkezésre. A GYÉSZ zöldtetők beszámíthatóságára vonatkozó szabálya szerint ez a terület növelhető. Fentiek szerint a mértékadó a beépített területek figyelembevételével meglévő fel nem használt beépíthetőség: m 2. A szabályozás figyelemmel a korábbi koncepciók rövid életére nem tükröz konkrét beépítési javaslatot. A maihoz képes szűkebb, tervezett telekhatárok az új szabályozási vonalak a Hédervári út Szövetség utca Rónay Jácint utca csomópontjában egy körforgalmi csomópont kialakítását teszik lehetővé és figyelembe veszik a Sziget és Révfalu között tervezett híd és a Szövetség utca összekötésének lehetőségét. (Az érvényes szabályozás olyan levezető rámpának biztosít helyet, mely a Kálóczy téri útnak még különszintű átvezetést tud biztosítani. Felme-

17 17 rült egy rövidebb rámpa kialakíthatósága, valamint a Mosoni-Duna alatti átvezetés is, de ezek részletes vizsgálata még nem történt meg.) A tervezési terület nyugati határa mentén jelölt be nem építhető terület egy a Vásárhelyi Pál utca felé nyitandó út helyét jelöli ki. Mint a Virág Csaba féle tervről látszik volt már szó arról is, hogy az egyetem területét a szabadstrand; az Aranypart felé lehetne bővíteni, de ezt a javaslatot eddig az önkormányzat nem támogatta, nem kizárt ugyanakkor, hogy az Aranypart Püspök erdő felé történő fejlesztésével párhuzamosan legalább az egyetem által tervezett sportpályákat biztosítva a szezonban a közhasználatot is az egykori árterületen is meg lehet építeni. TERVEZÉSI PROGRAM Az INNO-RAAB és a MOVE-SMART valamint a PARKOLÓK programja önálló csoportokban van felsorolva, de ez nem jelent három, feltétlenül elkülönülő épületet. Ugyanakkor nem kizárt az sem, hogy az egész program nem egy ütemben valósul meg. A megjelölt alapterületi értékek irányadó jellegűek; de a 15 %-nál nagyobb, nem triviális eltérést a műleírásban indokolni kell. Az épületek összes hasznos szintterülete azonban legfeljebb 15 százalékkal lehet nagyobb az irányadó értékek összegénél. Mivel az épületek hasznosítása üzleti alapon történik az épületek működtető, technikai kiszolgáló terei kivételével a többi terület legalább 60%-a, lehetőleg 70 %-a legyen bérbe adható. (A helyiségprogram.xls táblázatban kékkel színezett helyiségcsoportokat, helyiségeket tartják a kiírók bérbe adható főhelyiségeknek a fenti értékek ezekre vonatkoznak.) Az alaptérképen jelölt parkolókat meg kell tartani, vagy az övezet területén belül ki kell váltani. A funkcióséma jelzi a tervezett létesítmények és a meglévő létesítmények összekötését. A kiírók szerint lényeges az INNO-RAAB és a MOVE-SMART minél szorosabb együttdolgozása, ezért kedvezőnek tartanák, ha az INNO-RAAB és a MOVE- SMART, esetleg további épületek összekötése zárt térként valósulna meg; álláspontjuk szerint a közlekedő nemcsak kényelmi létesítmény, hanem az együttes szinergiáit támogató kommunikációs tér is. A meglévő egyetemi csarnok multifunkcionális használatát nehezíti, hogy az előcsarnoka kicsi; nagy rendezvények alkalmával nem tud megfelelően szünettérként működni. A kiírók kedvezőnek tartanák, ha az újonnan tervezett épületek és az egyetemi csarnok összekötése biztosítaná a csarnok jobb működését, ugyanakkor a MOVE-SMART-ban rendezett különlegesen nagy rendezvények (kiállítás, konferencia) esetében szükséges lehet az egyetemi csarnok használata is. A pályázat kiírása során felmerült, hogy az új, intenzívebb hasznosítás részeként a be nem épített területek kímélése okán nem lenne-e kedvező a laborépület területének felhasználása; átépítése. A kiíró jelenlegi álláspontja szerint a jelenlegi belső kialakítás, és belső funkció megtartása szükséges. Mivel a fejépület kivételével a labor tetőfödéme, függőleges tartószerkezetei emeletráépítést nem tesznek teljes átépítés nélkül lehetővé, ezért a labor területének intenzívebb használata a kiíró szerint a jövő tartaléka. (Az elvégzett vizsgálatok szerint a fejépületre egy szint szerkezeterősítés nélkül emelhető. Kisebb területű átépítéseket a labor egyéb területei felett sem zár ki a kiíró.)

18 Az egyetem szándéka, hogy a Rónay Jácint utca Szövetség utcai csomópont felöli, fontosabbá váló bejáratot az új arculatát jelző épületek hangsúlyozzák. Hangsúlyozott építtetői igény, hogy az épületek gazdaságosan üzemeltethetőek legyenek. Ez vonatkozik az épület hőháztartásának gazdaságos szabályozhatóságára, valamint a bevilágító felületek megfelelő kialakítására, árnyékolására. Az alternatív energiahordozók hőtermelő képességét az építtető a lehetőségek határáig ki akarja használni. A létesítménynek teljesíteni kell az új épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet előírásait. A gazdaságos üzemelés másik alappillére a teljes körű épület-felügyelet. A tervezés során egyelőre ennek kezelő és ellenőrzőhelyiségét kell biztosítani. Az épületek teljes területén biztosítani kell a megváltozott munkaképességű épülethasználók szabad mozgásának lehetőségét. (Ajtóméterek, mozgássérült WC-k, kijelölt parkolóhelyek, felvonó, rámpa, esetleg étkezési hely) Az épületek közműcsatlakozásainál kiindulásként azt kell figyelembe venni, hogy a szükséges közműteljesítmények rendelkezésre állnak, és a rácsatlakozások az egyetem területéről biztosíthatóak. Az épületek fűtési energiahordozója távhő. 18 INNO-RAAB Tudományos és Technológiai Központ m 2 Az épület létesítésének célja, hogy optimális teret biztosítson magas hozzáadott értékű tevékenységek folytatására (pl.: termékfejlesztés, alkalmazásfejlesztés, kapcsolódó tesztek és kapcsolódó kereskedelmi tevékenységek), kihasználva az egyetemi központi épületek és laborok közvetlen elérhetőségét, valamint a létesülő MOVE-SMART épülettel kialakítható kapcsolatot. (Az előnyben részesített ágazat az autóipari gyártástechnológia, és jármű/hajtáslánc fejlesztés.) Az épület alapvetően egy olyan irodaépület, melyben az alábbiakban részletezett korlátokon belül a betelepülni szándékozó vállalkozások igényeinek megfelelően laboratóriumok is helyet kaphatnak a szokásos irodai funkciókon túl. Az egyetem egyéb létesítményei és kutatási tevékenysége további lehetőségeket jelentenek a bérlők számára. Fentieknek megfelelően a kutatás-fejlesztési, irodai munkahelynek helyet adó épületegyüttes alapvető sajátossága a különböző használók, bérlők szeparált használatát lehetővé tévő elrendezés kb m2 (kiszolgáló helyiségekkel, de parkolók nélkül) hasznos területen. Az épületet kiszolgáló rakodási, tárolási, valamint gazdasági helyiségeket, valamint területeket egyértelműen az épület részeként kell kialakítani, kezelni. Az épület működéséhez szükséges terület egyértelműen érzékelhető, lehatárolható legyen. (Itt nem kell fizikai lehatárolásra gondolni, de az önálló, zavartalan működés elszeparálható, mérhető, szabályozható legyen.) Az épülettel együtt, illetve egyidőben meg kell építeni a működéshez szükséges parkolókat is. Az elkülöníthető működést az épületrészeknek egymástól, illetve az épületnek az egyetem többi területétől független megközelíthetőségével (jármű és gyalogos); a gépészeti és biztonsági rendszerek függetleníthető használatával is biztosítani kell, ugyanakkor az épület lehetőség szerint fedett ill. zárt közlekedési kapcsolatban álljon elsősorban az INNO-RAAB Nemzetközi Tudáspark, másodsorban az

19 19 Egyetemi Tudásközpont épületeivel. (Egyes esetekben a bérlők csak szerkezetkész kialakítást igényelnek. Egyéni igényeik szerint alakítják ki a belső tereket.) Az előnyben részesített használók, bérlők: - Nemzetközi vállalkozások regionális központjai - Regionális kutató és fejlesztő központok - Kereskedelmi képviselet referencia laborokkal - Fiatal technológia-intenzív vállalkozások - Induló vállalkozások, egyetemi spin-off cégek - Technológiai és üzleti tanácsadást folytató vállalkozások és - egyéb releváns szolgáltatók HELYISÉGPROGRAM: ALAPFUNKCIÓ 9020 m 2 Irodai helyiségek; laborhelyiségek 6150 m2 Fentiekből kiolvashatóan az épület alapvető tulajdonsága a flexibilitás, így az alábbi programot, inkább mint egy lehetséges elrendezési javaslatot, mintsem kizárólagos programot kell érteni (a pályázatban tervezett épület több alaprajzi elrendezési változatát is be lehet mutatni). 2 db nagyvállalat bérlő 30 irodaegység alapterülettel (60) 1800 m2 4 db közepes bérlő 10 irodaegység alapterülettel (40) 1200 m2 20 db kis bérlő 4 irodaegység alapterülettel (80) 2400 m2 20 db egy irodás bérlő 1 irodaegység alapterülettel (20) 600 m2 20 db egy íróasztalos bérlő (5) 150 m2 (A jellemző irodai alapegység kb. 30 m2-es, 2-4 fő elhelyezésére szolgál.) A bérelhető területek variálható kialakítását biztosítani kell a várhatóan időszakonként változó igényeknek megfelelően. A nagyvállalati és közepes bérlők részére külön biztonságtechnikai elhatárolás szükséges, és önálló független megközelítést is biztosítani kell, mivel a teljes területet (kiegészítő helyiségekkel együtt) veszik bérbe. Az egy irodaegységes és az egy íróasztalos bérlők kivételével a bérlemények kb. 25 %-a (kb m2) labor helyiségként is kialakítható legyen. Az épületben kizárólag alacsony környezeti terhelésű (alacsony zaj és káros anyag kibocsátású) tevékenységekkel kell számolni. A labor funkciókra is alkalmas helyiségek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni az átlagos irodai helyiségtől eltérő gépészetre, belmagasságra (min. 3,00 m), ezért javasolja a kiíró ezek külön épületszinteken ill. külön épületszárnyban való elhelyezését.

20 20 - Irodai és labor funkciót közvetlenül kiszolgáló funkciók A nagy vállalatok bérleményeiben saját teakonyha, vizesblokk, tárgyalók kialakítási lehetőségét biztosítani kell. Az egyéb bérlőket kiszolgáló vizesblokkok, teakonyhák, tárgyalók, raktárak a közös közlekedőterületekről megközelíthetően legyenek alakítva. - Vizesblokkok takarítószer tárolókkal 180 m2 - Teakonyhák 150 m2 Vizesblokkok, és teakonyhák szintenként, ill. épületblokkonként legyenek kialakítva méretezve a várható dolgozói létszámra. - 7 db 6 fős tárgyaló 80 m2-7 db 20 fős tárgyaló 220 m2 Közösen használt tárgyalókat 20 irodaegységenként kell kialakítani és lehetőleg szintenként csoportosítva elhelyezni (20 irodánként 1 db 6 fős és 1 db 20 fős tárgyaló) - 25 irodaegységenként 5 db 10 m2-es raktárhelyiség 400 m2 A raktárhelyiségek elhelyezése szintenként csoportosítva történjen. - Közlekedők (folyosók lépcsőházak, liftek) 1804 m2 KÖZÖS HASZNÁLATÚ KISZOLGÁLÓ TEREK 1235 m 2 - Előcsarnok, portaszolgálattal, információpulttal 305 m2 - Előadóterem 370 m2 250 fős előadóterem ( oszthatósággal), előadói öltöző, technikai és raktárhelyiséggel. - Bemutató és kiállítótér 320 m2 Mobil kiállítási terület, állófogadások lebonyolítására alkalmasan kialakítva, kapcsolódva az előadótermekhez és az előcsarnokhoz. - Központi büfé, kávézó, étkező 160 m 2 60 fős fogyasztótérrel. - Vizesblokk, ruhatár 55 m2 - Központi fénymásoló 25 m2 MŰKÖDTETŐ TEREK 1116 m 2 Az épület fenntartásának becsült létszáma: 5 fő irodai dolgozó, 4 fő biztonságtechnika kezelő, 3 fő portaszolgálat, 2 fő takarító, karbantartó. (Nagyobb takarítások szerződéses végrehajtással biztosíthatók.) - Épület igazgatási irodák 144 m 2 Lehetőleg a bejárat közelében, vagy az első emeleten