Készült az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Támogatásával SZFK Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

Átírás

1 Gyakorlati képzés és a fiatalok képzése Tematika a forgatókönyv elkészítéséhez Készítette: Farkas Éva Az iskolarendszerű szakképzés funkciója jellemzően az első szakképesítés megszerzése, de a tudás elavulásával a felnőttkor különböző szakaszaiban szembesülnünk kell azzal, hogy a megszerzett ismeretek társadalmi hasznosíthatósága az idő előrehaladtával drasztikusan csökken, ezért kulcskérdéssé válik a folyamatos továbbképzés adott esetben átképzés. Az sem szorul ma már bizonyításra, hogy napjainkban az oktatás a leginkább megtérülő beruházás. Az iskolarendszerű szakképzés jelentőségét külön is aktualizálja egyrészről az ifjúsági munkanélküliség másrészről, hogy az ifjúság számára kell leginkább biztosítani az esélyegyenlőséget, a jobb lehetőségeket az induláshoz, hiszen ők a jövő hordozói. A fiatalok pozitív változásokat hordozó társadalmi szereplők, akik szakmai ismeretek birtokában a térség humánerőforrás bővítéséhez nagymértékben hozzájárulhatnak. A fiatalok szakképzésében soha nyugvó pontra nem jutó kérdés a gyakorlati képzés megszervezése. A szocialista nagyvállalati rendszer összeomlásával rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a szakképző iskolák. A tanulók gyakorlati képzése vagy az iskolai tanműhelyben folyik, vagy a szakképző iskolákon kívül folyhat (Köpeczi Bócz Bükki, 2006:46): gazdálkodó szervezeteknél és egyéni vállalkozóknál, non-profit szervezeteknél, költségvetési intézményeknél, például állami hatóságoknál, a regionális képző központokban, szeptemberétől a TISZK-ek által létrehozott központi képzőhelyek is részt vehetnek a szakképző iskolák tanulóinak gyakorlati képzésében. A tanulószerződéses képzés az egy gazdálkodó szervezet által, a tanuló és a gazdálkodó között megkötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés formájában nem egy különálló képzési forma. Ez inkább egy, az iskolarendszeren belül 1

2 felső-középfokú szinten a szakiskolák szakképző évfolyamain, középfok-utáni szinten a szakközépiskolák szakképző évfolyamain és (2006 januárjától) harmadfokú (felsőfokú) szinten a felsőfokú szakképzésben kínált szakképzési programok gyakorlati része lebonyolításának egyik lehetséges formája. Egyéb esetekben a tanulók iskolai tanműhelyben és/vagy az iskola és a gazdálkodó szervezet között kötött együttműködési megállapodás alapján egy gazdálkodó szervezetnél (annak műhelyében vagy a munkahelyen) vesznek részt gyakorlati képzésben (Köpeczi Bócz Bükki, 2006:46). 1. táblázat: Az iskolán kívül szervezett gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanulók megoszlása iskolatípus és a gyakorlati képzés szervezőjének típusa szerint (2004/2005). Iskolatíp us Jogi személyis égű vállalkozá s összesen Szakisko la Speciális Szakisko la 960 Szakköz ép- Iskola Jogi személyiség gel nem rendelkező vállalkozás összesen Költségvet ési szerv, intézmény szám % Szám % szám % 27 65, , Nonpro fit szervez et, intézmé ny szá m , Összesen Amelyből Együttműkö dési Tanulószerző megállapodá dés alapján s alapján % szám % szám % szám % 0, , , ,14 73,5 10,5 13,9 1,9 100, , , , , , , , , ,74 Forrás: Jakab, 2005:74 Az 1. táblázat adatai egyértelműen azt mutatják, hogy tanulószerződéssel jellemzően a szakiskolák tanulóit foglalkoztatják, a szakközépiskolák tanulói együttműködési megállapodással teljesítik gyakorlati képzési kötelezettségüket. A jelenlegi oktatáspolitika a tanulókat, iskolákat és gazdálkodó szervezeteket egyaránt arra próbálja ösztönözni, hogy a gyakorlati képzést oly módon szervezzék, hogy annak első, az alapvető szakmai készségek megszerzésére irányuló szakasza (az iskola, egy vagy több gazdálkodó vagy egy regionális képző központ által fenntartott) tanműhelyben folyjon, amit egy valódi munkahelyen történő, a speciális szakmai készségek és kompetenciák megszerzését szolgáló képzés kövessen az utolsó szakképzési évfolyamon. 2

3 Bár a szakképzési törvény a gazdálkodó szervezetnél folytatott gyakorlati képzés kétféle (jogi) formáját engedélyezi, a törvény és az oktatáspolitika a tanulószerződésen alapuló képzést részesíti előnyben (Benedek László, 2004). A 2005/2006. tanév során a szakképző iskolák tanulói összesen 190 szakmában vettek részt tanulószerződéses képzésben; a tanoncoknak ugyanakkor több mint 51%-a szakiskolában tanult ISCED 3 szintű szakképesítés elnyeréséért a 2. táblázatban felsorolt 10 szakma valamelyikében. 2. táblázat: A 10 legjellemzőbb szakma, amelyben a szakképző iskolák tanulói tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésben vettek részt a 2005/2006. tanévben Foglalkozás Tanulók száma %-a Élelmiszer és vegyiáru kereskedő ,1 Szakács ,67 Pincér ,98 Fodrász ,83 Szobafestő-mázoló és tapétázó ,22 Asztalos ,86 Karosszérialakatos ,79 Kőműves ,77 Ruházati kereskedő 852 2,65 Villanyszerelő 850 2,65 Összesen ,52 Mindösszesen ,00 Forrás: Köpeczi Bócz Bükki, 2006:26 A gazdálkodó szervezetek visszaigényelhetik a szakképzési hozzájárulásuk által nem fedezett költségeiket a Munkaerő-piaci Alap (MPA) képzési alaprészéből. A tanulóknak fizetett havi juttatás valamint évi 10 ezer forintos anyagköltség számolható el a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészével szemben, továbbá tanulónként és havonta a mindenkori minimálbér (2004 óta) 20%-át leírhatják adóalapjukból (Benedek László, 2004:16). A tanulószerződéses képzést folytató gazdálkodók előnyben részesülnek a fejlesztési pályázatok elbírálásánál. A szakképző iskolák normatív finanszírozási rendszere is megváltozott nemrégiben annak érdekében, hogy az iskolákat a tanulók tanulószerződéses képzésben való részvételének előnyben részesítésére ösztönözzék. A szakmai gyakorlati képzés tanulónkénti normatív támogatását 140%-ra emelték az első szakképző évfolyamon, míg az utolsó évben 60%-ra csökkentették. Az iskolák továbbá egy új 20%-os gyakorlati rész-normatívára is jogosultak, amennyiben a tanuló 3

4 tanulószerződéses képzésben vesz részt, az ahhoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladataik, illetve az iskolai tanműhelyekben folyó kiegészítő képzés költségeinek fedezésére. Ezen intézkedések bevezetésére azért volt szükség, mert sok szakképző iskola nem támogatta a tanulószerződéses képzést, mivel az a normatív támogatás korábbi rendszerében anyagi hátrányt okozott számára. A gyakorlati képzés e formája és a gazdálkodó szervezetnél együttműködési megállapodás alapján folyó képzés közötti lényeges különbség, hogy a tanulószerződést a tanuló (nem a szakképző iskola) és a gazdálkodó szervezet köti meg az illetékes területi gazdasági kamara képviselőjének felügyelete alatt, aki azután a későbbiekben is folyamatosan felügyeli a képzés feltételeit és színvonalát. A szerződés előfeltételeit és tartalmát, beleértve a tanuló és a képző jogait és kötelességeit, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar Agrárkamara (MAK) feladatait a képzés felügyeletét illetően a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény határozza meg (Társy, 2006:45-47). A tanulószerződéses képzés a gyakorlati képzés dinamikusan terjedő formája, amelyet az állam számos, a tanulókat, az iskolákat és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt ösztönző anyagi kedvezménnyel támogat, de a szakképző iskolákban tanulók többsége továbbra is iskolai tanműhelyben és/vagy gazdálkodó szervezetnél együttműködési megállapodás alapján részesül gyakorlati képzésben. A tanulószerződés alapján folytatott képzésben részt vevő tanulók száma 2000 és 2005 között megháromszorozódott, amint azt a 3. táblázat mutatja. A 2006/2007-es tanévben már tanulóval kötöttek tanulószerződést- 3. táblázat: A tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésben részt vevő szakképző iskolai tanulók száma Tanulók száma Forrás: Jakab, 2005:76 A tanulószerződéses képzés elméletileg minden 16 évnél idősebb, a szakképző iskola szakképző évfolyamain (vagy januárja óta a felsőfokú szakképzésben) tanuló diák számára elérhető minden ágazatban, szakmacsoportban, munkakör és szakma esetében. A gyakorlatban azonban elérhetősége a tanulókat fogadni és képezni hajlandó és képes helyi 4

5 gazdálkodó szervezetek elérhetőségétől függ, ami lényeges eltéréseket mutat egyes ágazatokban és régiókban. A film módszerei Stúdióban szakértők elemzése: a stúdióba a Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara gyakorlati képzésért felelős szakértőjét, a Pannon TISZK igazgatóját (Szenner Károly: , vagy ), egy vállalat vezetőjét, aki tanulószerződéssel foglalkoztat tanulókat, és egy szakközépiskola szaktanárát (pl. aki tanirodai gyakorlatot oktat, a Pécsi Kereskedelmi és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakközépiskola és Szakiskolában) célszerű meghívni. A kamara szerepe azért kiemelkedő a gyakorlati képzés témakörében, mert a kamara feladata, hogy összehangolja a piaci szereplők igényeit, és a szakképző intézmények feladatait úgy, hogy a tanulók versenyképes tudást szerezzenek, illetve a képzők alternatívát nyújtsanak az élethosszig tartó tanulás megvalósítására. A kamara közvetíti a gazdaság markánt igényeit, hiszen elég pontosan megmondható, hogy az adott térségben milyen szakmákban van kereslet munkavállalók iránt. A kamara teljes jogosítvánnyal rendelkezik a gyakorlati képzés ellenőrzésében, de egyéb állami feladatokat is ellát. Ma már több mint 25 szakma felügyeletét látja el, beleértve a tananyagfejlesztést, a szintvizsga-, vizsgakövetelmények kidolgozását, de a vizsgáztatás lebonyolítását is. Így a szakképzés rugalmasabban tudja követni a munkaerő-piaci igényeket, és jobban tud összpontosítani a gyakorlatorientált képzésre. A TISZK igazgatójának megszólalása azért fontos, mert a TISZK-ek kialakításával létrejön az ifjúsági szakképzés, felnőttképzés, továbbképzés legkorszerűbb igényeit is kielégítő, hatékonyan és gazdaságosan működő, többcélú és funkciójú, a munkaerő-piaci változásokat követni tudó intézményhálózat, amely tényleges együttműködésre és tervezésre készteti a feladat végrehajtásában közreműködő partnereket. Célja és lényege a szakképzés jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése, annak garantálása, hogy a szakképzés igazodni tud a munkaerőpiac elvárásaihoz. A TISZK-ek az NFT HEFOP 4.1. komponens keretében valósultak meg, céljuk a szakképzés rendelkezésére álló erőforrások és a kapacitások hatékonyabb felhasználása, 5

6 költséghatékonyabb szakképző intézményrendszer kialakítása, és olyan társulások létrehozása, amely a szakképző iskolák és a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézményekkel jönnek létre. A TISZK-ek 16 térségben jöttek létre, minden régióban 2-2 és a fővárosban 2 intézmény megalapításával. 120 szakképző iskola és 6 felsőoktatási intézmény társult az összehangolt szakképzési feladatokra. A tanirodai gyakorlatot oktató szaktanár szerepe: A taniroda olyan oktatási módszer, melyhez szorosan kapcsolódik egy megfelelő nagyságú, korszerű technikai eszközökkel felszerelt terem és egy fiktív vállalkozás. A tanirodai képzés kiegészíti, elmélyíti az elméletet, lehetőséget nyújt az üzleti élet, a vállalkozás világának minél plasztikusabb megismerésére és élethű szimulálására. A lexikális szakmai tudást empirikus megtapasztalással bővíti ki. A taniroda akárcsak egy vállalkozás több részlegből áll. Így személyügy, pénzügy, számvitel, titkárság, értékesítés és beszerzés. A tanirodai ügyvitel teljes egészében megfelel egy működő vállalkozás ügyvitelének. A taniroda létjogosultságát indokolja, hogy kompetenciaalapú, gyakorlatorientált életízű, munkahelyi körülményeket szimulál. A tanirodai körülményekben tanulók már nem tapasztalatlan pályakezdőként hanem, munkatársként képesek integrálódni a leendő munkahelyükön. A vállalat szerepében mindenekelőtt a társadalmi-gazdasági rendszerváltás viszonylag gyors folyamata és a szakképzés szerkezetének megváltozásához szükséges hosszabb idő közötti ellentmondást kell kiemelni. Az ellentmondások fokozódnak vállalaton belül, hiszen a vállalati igények a munkába lépő szakemberekkel szemben és a szakképzés lehetőségei nem mindig fedik egymást. Fontos lenne, a gazdasági társaságok hatékony bevonása a szakképzési rendszerbe, a munkáltatókkal való eredményes együttműködés tenné lehetővé, hogy a szakképesítések munkaerő-piaci igényekre épüljenek, és teremtené meg az összhangot a képzés és a foglalkoztatás között. A vállalatok legáltalánosabb hozzájárulása a képzéshez egyelőre kimerül a törvényben előírt szakképzési hozzájárulás befizetésével. A munkaadók további bevonása szükséges, hiszen ez lehet a megoldási útja, hogy hogyan lehet meggyőzni a munkaadókat arról, hogy többet fektessenek be a képzése, 6

7 és ne az államtól várják azt. Az oktatási intézmény és vállalatok közötti együttműködés kulcskérdése, hogy az együttműködők teljes jogú partnernek tudják-e elfogadni a vállalatokat a képzés terén. Nem elég, hogy a vállalatokat pusztán arra tartsuk alkalmasnak, hogy az együttműködés számára képzett oktatókat vagy kiegészítő tananyagot biztosítsanak. Az együttműködésben a vállalat is az új ismeretek és új knowhow fontos forrása lehet. Az oktatási szféra és a vállalatok közötti kapcsolatok fejlesztésével elősegíthetjük mind az iskolarendszerben történő, mind a felnőttek részére megszervezett szakképzést. A szakképzést nyújtó programok nemcsak a szükséges ismeretekkel látják el a fiatalokat, hanem az adott vállalatnál elsajátított élet és munkatapasztalatokkal. Azzal, hogy kapcsolatba kerülnek a munka világával, jobb helyzetbe kerülnek, amikor először keresnek munkát. Ez mind a két fél számára hasznot hoz. Külső forgatás Külső forgatási helyszínek: Pannon TISZK, ahol a legkorszerűbb eszközök és csúcstechnika segítségével tanulhatnak a programhoz kapcsolódó szakközépiskolák tanulói. Igazgató, szaktanárok, diákok megszólaltatása Pécsi Kereskedelmi és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakközépiskola és Szakiskolában működő taniroda. Tanirodai gyakorlatot vezető tanár és diákok megszólaltatása. Vállalatok tanműhelyeinek bemutatása a tanulókkal foglalkozó szakember és gyakornokok megszólaltatása Felhasznált irodalom: Benedek András László Gyula (2004): A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Jelentése a tanulószerződéses gyakorlati képzésről a kamarai ellenőrzések évi tapasztalatai alapján. Budapest, Kereskedelmi és Iparkamara. Jakab János (2005): Az Oktatási Minisztérium Szakképzési Helyettes Államtitkárságának tájékoztatója. Budapest, Oktatási Minisztérium. om.pdf;

8 Köpeczi Bócz Tamás Bükki Eszter (2006): A szakképzés Magyarországon. Tematikus áttekintés. Budapest, ReferNet Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága. Társy József (szerk.) (2006): A tanulószerződés tanácsadói kézikönyve. Budapest, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. 8