Pribula László A MAGYAR REKLÁMJOG SZABÁLYOZÁSÁNAK LEGUTÓBBI VÁLTOZÁSAI *
|
|
- Gabi Kelemenné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pribula László A MAGYAR REKLÁMJOG SZABÁLYOZÁSÁNAK LEGUTÓBBI VÁLTOZÁSAI * A gazdasági reklámtevékenységet Magyarországon először törvényi szinten az évi LVIII. törvény szabályozta. Megalkotásával lezárult a hazai reklámszabályozás történetének egy hosszú szakasza, amely a reklámozásra vonatkozó korlátozások és tilalmak eseti rendezésétől eljutott az egységes reklámkódex létrehozásáig. A törvény azon kevés nagy jelentőségű jogszabályok egyike, amelyek szinte teljes politikai konszenzussal jöttek létre. Az előzményekhez tartozik, hogy 1991 óta már létezett a Magyar Reklámszövetség Etikai Bizottsága, amely a szövetség által alkotott Reklámetikai Kódex alkalmazásáért felelős testület, és gyakran állást foglalt vitás kérdésekben. A kódex rendelkezései és az alkalmazásuk során kialakult gyakorlat a reklámtörvény készítésekor is számos ponton segítségül szolgáltak a jogalkotó számára. Lanczner Gabriella így foglalta össze a törvény megalkotásának jelentőségét: Régi hiányt pótolt a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény, hiszen hatályba lépése előtt a reklámra vonatkozó szabályokat több mint 100 jogszabályból kellett összegereblyézni. A sokszor egymásnak is ellentmondó rendelkezések gyakran problémát jelentettek a jogalkalmazás során, ezért megérett az idő arra, hogy átfogó, a reklám és hirdetési tevékenységet a piacgazdaság követelményéhez igazító törvény szülessen. 1 A törvény segítségével megvalósult az, hogy az addig több, elszórt helyen lévő, a reklámokra vonatkozó joganyag egységessé váljon A törvény meghatározta a reklám fogalmát és típusait, felállított bizonyos reklámtilalmakat, ezek egyrészt általános, tehát valamennyi termékre vonatkozó, valamint speciális, meghatározott áruk és szolgáltatások körében érvényesülő tilalmak és korlátozások, meghatározta az előírások megszegőivel szembeni szankciókat és a felelősségre vonás rendjét. A Reklámtörvény legjelentősebb módosítására a évi I. törvénnyel került sor. A módosítás elsősorban a dohányáruk, a gyógyszerek reklámozása és a pornográf jellegű reklámok szabályozása területén jelentett szigorítást, ezen kívül pontosított, részletesebben kifejtett egyes fogalmakat, intézményeket. Amikor a évi I. törvény átfogóan módosította az első Reklámtörvényt, úgy tűnt, hogy lezárult a magyarországi reklámszabályozás egy mozgalmas, érdekes korszaka, megteremtődött az Európai Unió normáinak megfelelő hazai reklámjog, és egy viszonylag rugalmasabb, jelentősebb módosítások nélküli szabályozási korszak veszi kezdetét ig a magyarországi reklámjogot úgy lehetett jellemezni, hogy nagyrészt megfelelt az Európai Unió vonatkozó normáinak, erősebben fogyasztóvédelmi, mintsem csupán versenyjogi szemléletű volt, létezett ugyan külön reklámtörvény, azonban az egyes reklámszabályok több jogszabályban, elszórtan is megjelentek, a jogi szabályozás mellett egyre erősebb volt a reklámszakma önszabályozása, az 1990-es évek elejéhez képest az új évezred első éveiben már sokkal kevesebb reklámokkal kapcsolatos jogsértés történt, mind a reklámozók, mind a reklámszolgáltatók, mind a reklám közzétevői megfelelően ügyeltek arra, hogy az egyes árukra vonatkozó reklámozási korlátok tilalma megsértésre ne kerüljenek, illetve ne tegyenek közzé reklámokat tiltott módszerekkel. Ugyanakkor az egységes reklámkódexnek több olyan hiányossága is fennmaradt, amelyek ha nem is egy második reklámtörvény létrehozását a reklámszakma szerint további átfogó módosításokat igényeltek. A gyakorlat leginkább a következő három szabályozandó kérdést emelte ki. Egyrészt a jogalkotó erre irányuló törekvése ellenére az egyes reklámkorlátozások továbbra is * A tanulmány közzététele a TÁMOP-4.2.2/B-10/ jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 1 Lanczner Gabriella: Reklám és jog (Collega 1997/ o.) 1
2 viszonylag szétszórtan kerültek szabályozásra különböző szintű jogszabályokban így nem a reklámtörvény rendezte a temetkezési szolgáltatások, a szerencsejátékok vagy egyes egészségügyi tevékenységek reklámozásának korlátozó szabályait. Másrészt a gyakorlat túl szigorúnak, néhol következetlennek ítélte meg a burkolt reklámok tilalmára vonatkozó rendelkezést. Harmadrészt a fogyasztónak az egyéb jogszabályi meghatározásoktól eltérő definíciója következtében is, nem volt következetes a reklámfelügyelet tekintetében eljáró hatóságok feladatköre. A évben meghozott, a reklámszabályozás környezetét nagy részben megváltoztató jogszabályok megalkotását az Európai Unió egyes irányelvei alapozták meg. Az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szembeni üzleti magatartásához kapcsolódó kereskedelmi kommunikációt szabályozó 2005/29/EK irányelv, valamint a megtévesztő és összehasonlító reklámról, szóló egységes szerkezetbe foglalt 2006/114/EK irányelv sokkal következesebben kívánta kontrollálni a fogyasztók felé irányuló kereskedelmi kommunikációkat, kereskedelmi tevékenységeket, legjellemzőbb módon a reklám területén. Az irányelvek következményeképpen a évben a teljes magyar reklámjog rendszerében jelentős változások jöttek létre. A 2005/29/EK irányelv ( UCP irányelv ) elsősorban azért került kidolgozásra, hogy megerősítse az európai fogyasztók határokon átnyúló kereskedelmi tevékenységekbe vetett bizalmát. Míg a reklámtevékenységekkel kapcsolatban a korábbi álláspont az volt, hogy jellemzően nem hatnak közre a belső piac működésében, addig az irányelv célja kifejezetten az egységesség és az átláthatóság volt. Célkitűzései között szerepelt, hogy tisztázza a fogyasztók jogait és leegyszerűsítse a határon átnyúló kereskedelmet. Arra tekintettel, hogy a tagállamok eltérően viszonyultak ahhoz, hogy melyek azok a kereskedelmi magatartási formák, amelyek nemkívánatosnak minősülnek, mint ahogy abban sem volt egységes a szabályozás, hogy a jogalkotó kit vegyen alapul, a fogyasztók melyik körét védje, ezért tartotta indokoltnak egy általános, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó klauzula megalkotását, mint ahogy az átlagfogyasztó fogalmának a meghatározását is. Az általános klauzulán kívül az irányelv kiemelte a megtévesztő, valamint az agresszív kereskedelmi gyakorlatokat és külön megalkotott egy feketelistát, amely határozottan megjelölte azokat a kereskedelmi gyakorlatokat, amelyeket teljes egészében megtiltott. Az irányelvek alapján egyrészt létrejött egy korábban a hazai jogban teljesen ismeretlen jogterületet szabályozó törvény, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló évi XLVII. törvény, amely lényegében nem tett mást, mint szinte szó szerint átvette az irányelv rendelkezéseit, ennek megfelelően határozta meg az általános klauzulát, az átlagos fogyasztó fogalmát, a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatot, és szóról szóra felsorolta a feketelistás kereskedelmi gyakorlatokat. Mindez értelemszerűen a következménye annak, hogy az irányelv maximum jogharmonizációs kötelezettséget ír elő a tagállamok számára mint ahogy arra Pázmándi Kinga is rámutatott a nemzeti jogalkotás számára ez értelemszerűen érdemi mozgásteret nem hagyott az implementáció megvalósításában. 2 Ezen felül megszületett továbbá egy új, a második Reklámtörvény, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény. A bevezetett jogszabályi rendelkezések megkísérelték feloldani a gyakorlatban felvetett hiányosságokból eredő problémákat. A korábbi szabályozás egyik legnagyobb hiányossága az volt, hogy nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a reklámozásra vonatkozó szabályok megsértése esetében mikor melyik hatóság jár el, a hatásköri összeütközések elsősorban a versenyfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóság között merültek fel, az csak kisebb értelmezési problémákat okozott, hogy bizonyos esetekben a bíróságoknak, valamint az Országos Rádió- és Televízió Testületnek is volt egyes ügyek intézésére hatásköre. Ez a sajátosság abból eredt, hogy a jogalkotó nem volt abban teljesen következes, hogy kit ért fogyasztó alatt, a reklámszabályozással csak a fogyasztókat vagy más személyeket is kívánja-e védeni, illetve abban sem, hogy a versenyjognak vagy a fogyasztóvédelemnek kíván a reklámszabályozásban nagyobb szerepet szánni. 2 Pázmándi Kinga: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma (Gazdaság és Jog 2008/ o.) 2
3 Az első Reklámtörvény a korábbi bizonytalan jogszabályi megoldásokkal szemben - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget határozta meg a reklámfelügyelet szerveként, azzal azonban, hogy bizonyos esetekben továbbra is eljárhatott a Gazdasági Versenyhivatal (illetve a bíróság). A évi I. törvény előtt ez a kivételes hatáskör akkor állt fenn, ha a reklámjogi szabályok megsértése egyben a Versenytörvénybe (1997. évi LVII. törvény) ütköző magatartás is volt. A évi I. törvényt követően a szabályozás némileg bonyolultabbá vált: a versenyfelügyelet szerve járhatott el a megtévesztő reklámok tilalmára vonatkozó előírások megszegése esetében, továbbá amennyiben az összehasonlító reklám nem felelt meg a törvényi követelményeknek a jogszabály a Versenytörvénynek megfelelően megosztotta a hatáskört a bíróság és a Gazdasági Versenyhivatal között. A szabályozás szerint az egyes áruk, szolgáltatások reklámozására vonatkozó szabályok, illetve a burkolt reklám, a tudatosan nem észlelhető reklám tilalmára vonatkozó szabályok megsértése esetében a reklámfelügyeleti hatóság a jelenlegi nevén Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság maradt, a megtévesztő reklámok és az összehasonlító reklámok esetében, amelyeknek azonban jelentősége, gyakorisága, előfordulása lényegesen nagyobb, továbbra is a Gazdasági Versenyhivatal (illetve a bíróság). Az Európai Unió irányelvei azt fejezték ki, hogy más szempontok alapján védendő a gazdasági és szakmai tevékenységek körén kívül eső magatartásokat végző valódi fogyasztó, mint a verseny összes többi szereplője. Ennek a következménye lett az, hogy szeptember 1-től a Versenytörvény, illetve az új Reklámtörvény feladta a korábbi fogyasztó meghatározást, és új, az irányelveknek jobban megfelelő intézményeket vezetett be. A versenynek ugyanis ténylegesen nem két, hanem három szereplője van, egyrészt az a vállalkozás, amely a szabályozás alá eső másik vállalkozással azonos vagy hasonló tevékenységet folytat, az a vállalkozás, amely az előbbi vállalkozás által nyújtott tevékenységeket valamilyen formában igénybe veszi, de szakmai és gazdasági tevékenysége körén belül, ezen kívül a gazdasági tevékenységek azon címzettje, amely a vállalkozással nem szakmai és gazdasági tevékenysége körén belül kerül kapcsolatba. Ez utóbbi két kategóriát is indokolt egymástól megkülönböztetni, így vált el egymástól az üzletfél és a fogyasztó fogalma. Az üzletfél nem versenytárs, de nem is fogyasztónak minősülő személy. Bár a Versenytörvény a tisztességtelen verseny tilalmának generálklauzulájában továbbra is úgy rendelkezik, hogy tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül, különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatni, de ezen generálklauzulán kívül a fogyasztók felé irányuló magatartást a továbbiakban nem szabályozza, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását fölváltja az üzletfél döntéseinek tisztességtelen befolyásolása, tehát teljes egészében megszűnt a versenyjogi fogyasztóvédelem. A fogyasztó meghatározását pedig a Versenytörvény a továbbiakban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény fogalmi keretébe utalja. A piaci tevékenységek tartalmi korlátozását általánosságban szeptember 1. napjától két törvény tartalmazza, a versenytársakkal és az üzletfelekkel szembeni korlátozott és tilos tevékenységeket a Versenytörvény, míg a fogyasztókkal szembeni korlátozott és tilos tevékenységeket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény, ez utóbbi törvény szerint fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Amennyiben a korlátozott, tiltott piaci magatartás a versenytársak, üzletfelek felé irányul, akkor az eljáró hatóság a Gazdasági Versenyhivatal, amennyiben a fogyasztók felé, akkor pedig a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. A megkülönböztetés azonban továbbra sem teljes körű, létezik ugyanis egy kivétel, mely szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. Mindezzel együtt a második Reklámtörvény, tehát a évi XLVII. törvény sem használta a továbbiakban a fogyasztó fogalmát, hanem azt felváltotta a reklám címzettje megjelöléssel. A reklámfelügyeleti szerv továbbra is a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, azonban a jogalkotó a megtévesztő reklámozás tekintetében az eljárást a Gazdasági Versenyhivatal, míg az összehasonlító reklámozás esetében a bíróság hatáskörébe utalja. A megtévesztő reklámokkal kapcsolatos eljárást továbbra is a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörében tartja, amely nem ellentmondás, mert a 3
4 megtévesztő reklám nemcsak a fogyasztók, hanem az üzletfelek felé is irányul, hiszen ők is a reklám címzettjei. A reklámtilalmak és reklámkorlátozások rendszere lényegében nem változott, azzal a kivétellel, hogy megszűnt a burkolt reklám törvényi tilalma az ezzel kapcsolatos rendelkezések a továbbiakban a évi XLVI. törvény előírásai közé kerültek -, a gyógyszerreklámok szabályozását pedig a jogalkotó külön jogszabály keretei közé utalta. A Reklámtörvény határozza meg továbbra is a reklámjog legfontosabb fogalmait, irányozza elő a reklámok azonosíthatóságának a követelményeit, írja le a reklámtilalmak és reklámkorlátozások rendszerét, alkotja meg a felelősségi szabályokat, és rendelkezik a reklámfelügyeleti eljárásról. Legnagyobb részét változatlanul a reklámtilalmak és korlátozások megfogalmazása teszi ki. A törvény a reklámtilalmakat három részre osztja: először általános tilalmakról és korlátozásokról, majd a megtévesztő és összehasonlító reklámokról, végül az egyes áruk reklámozására és azokkal összefüggő szponzorálásokra vonatkozó tilalmakról és korlátozásokról szól. Az általános tilalmak, elsősorban a reklámok speciális címzettjei szempontjából védenek egyes olyan érdekeket, amelyek indokolttá teszik a reklámtevékenységek ésszerű korlátozását. A legfontosabb érdek a gyermek- és fiatalkorúak erkölcsi, szellemi fejlődése, amely védelme az állam alkotmányos kötelezettsége. A másik kiemelt érdek pedig az egészséges szexuális kultúrához fűződik. A törvény ezen kívül tiltja az erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönző reklámot, valamint az olyan reklámot, amely a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz. Általános jelleggel kimondja, hogy tilos az olyan áru reklámja, amelynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik. Tiltja még a tudatosan nem észlelhető reklámot anélkül, hogy ennek definícióját adná. Az egyes árukra vonatkozó korlátozások megfelelnek az Európai Unió kapcsolódó irányelveinek azzal, hogy a második Reklámtörvény ellentétben az első Reklámtörvénnyel megkísérelte valamennyi, a korábban elszórt jogszabályokban szereplő tilalmakat, korlátozásokat egységesen a kódexbe sorolni. A legrészletesebben ezen belül a dohánytermékek és az alkoholtartalmú italok reklámozásának előírásait tartalmazza. Külön rendelkezik végül a törvény a megtévesztő reklámokról és az összehasonlító reklámokról. A Reklámtörvény előírásokat tartalmaz a reklámtevékenységben közreműködők meghatározott felelősségéről is. Általános szabály, hogy a törvény előírásainak megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelősséggel tartozik. Ezzel szemben a törvény több kivételt is tartalmaz. Ilyen lényeges kivétel például, hogy a megtévesztő reklámokra és az összehasonlító reklámokra vonatkozó rendelkezések megsértéséért a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője csak annyiban felel, amennyiben a jogsértés a reklám megjelenítési módjával összefüggő olyan okból ered, amely nem a reklámozó kifejezett utasítása végrehajtásának a következménye. Értelemszerűen a reklámozó által a reklám megrendelésekor kötelezően közzétenni rendelt adatokra vonatkozó szabályok megsértéséért kizárólag a reklámozó, a szabadtéri reklámhordozókon a reklámok közzétevői által kötelezően feltüntetendő adatokkal kapcsolatos szabályok megszegéséért kizárólag a reklám közzétevője felel. A burkolt reklámmal kapcsolatos szabályozás is megváltozott a gyakorlat elvárásainak megfelelően. A hazai jogunk 1986-ig nem ismerte a burkolt reklám fogalmát, az ezt követően bevezetett szabályozás szerint burkolt reklám a semleges információ látszatát keltő tájékoztatás formájában közzétett reklám, amely tilos. A törekvés célja egyértelmű és könnyen felismerhető, a fogyasztónak tudnia kell, hogy reklámmal áll szemben, nem pedig egy semleges tájékoztatással. Azt ugyanis a fogyasztók mára már megfelelően felmérték, hogy a reklámoknak olyan speciális nyelvezete van, amelyet egészen másképpen kell értelmezniük, mint egy semleges közlést. A jogalkalmazó azonban nincs könnyű helyzetben a burkolt reklám határainak kijelölésénél, és egyértelműen az a folyamat látszik kibontakozni, amely a fogyasztók védelmével szemben inkább a kereskedelmi szólásszabadság minél szélesebb körű érvényesülése irányában mozdul el. Míg hazai jogunkban a kilencvenes években inkább a burkolt reklámok szigorú értelmezése volt megfigyelhető, az utóbbi években megfelelve az Európai Unió jogfejlődésének akár fogyasztóvédelmi szempontokat is háttérbe szorítva, a jogalkotó és a reklámszakma önszabályozása, az életszerűségből kiindulva, inkább lazítani próbálja a burkolt reklámok tilalmának kötöttségeit. Így ORTT határozat mondta ki, hogy nem tekintendő burkolt reklámnak az, 4
5 amikor egy adott reklámon belül a közvetlenül reklámozott termék is megjelenik, hogy a szponzorált műsorszámokban a szponzor termékének pusztán a megjelenése nem számít burkolt reklámnak, hogy a kulturális szolgáltatások bemutatása a műsorszámban önmagában ugyancsak nem minősül burkolt reklámnak. Az egyik legfontosabb változás a társadalmi felelősségvállalás (CSR) tevékenység elismeréséből eredt. Egyes jogalkalmazói döntések ugyanis a burkolt reklám tilalmába ütközőnek találták a vállalkozások haszonszerzési cél nélkül végzett, de média megjelenést biztosító szociális, kulturális, környezetvédelmi és egyéb, a társadalom számára hasznos tevékenységeit is. Mint ahogy arra rámutat Haszán Zoltán: Nehéz ugyanis túllépni azon a berögződésen, hogy üzleti reklámnak minősül minden, ahol egy cég neve, logója felbukkan, függetlenül attól, hogy ott és akkor ez nem a cég profitjának maximalizálását szolgálja, legalábbis nem direkt. 3 A nyugat-európai gyakorlat ezen a felfogáson már évtizedekkel megelőzően túllépett, és újabban a hazai jogalkalmazás is a megengedő álláspontot kezdi elfogadni júniusában megállapodás született az Országos Rádió és Televízió Testület valamint a Magyar PR Szövetség között, amely értelmében a Szövetség által felállított testület segíti az ORTT-t a CSR kommunikáció megítélésében. A megállapodás célja a CSR kommunikáció és a burkolt reklám megkülönböztetése, hiszen indokolt az ilyen tevékenységek minél szélesebb körben való bemutatása, azonban cél, hogy ezzel együtt ne ösztönözzön üzleti magatartás igénybe vételére. A tanácsadó testület az ORTT felkérése alapján állást foglalhat, hogy a vizsgált tájékoztatás melyik kategóriába sorolandó. A gyakorlat által megfogalmazott igényeket a évi szabályozás annyiban fogadta el, hogy a továbbiakban nem a burkolt reklám, hanem a szerkesztői tartalomnak álcázott reklám tilalmát mondta ki, azonban a korábbi megoldáshoz képest eltérő módszerrel. A évi XLVII. törvény a feketelistás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok között határozza meg olyképpen, hogy tilos az írott vagy elektronikus médiában szerkesztői tartalom használata az áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására úgy, hogy ezért a vállalkozás ellenszolgáltatást nyújtott, ez azonban nem tűnik ki egyértelműen a tartalomból vagy a fogyasztó számára egyértelműen felismerhető képi vagy akusztikus elemekből. A jogszabályi elhelyezésből következik, hogy a jogalkotó szándéka a továbbiakban nem az általános tilalom fenntartása, hanem csupán a tényleges reklám eltitkolásának a tiltása abban az esetben, ha ezzel a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása valósul meg. A legújabb jogszabályi környezet még jobban közelített az Európai Unió elvárásaihoz, megszüntetett számos olyan ellentmondást, amely a korábbi szabályozás következetlenségeiből eredt, és igyekezett a vitatott jogkérdéseket okozó szabályokat a gyakorlat elvárásaihoz igazítani. THE LATEST CHANGES IN THE REGULATION OF HUNGARIAN ADVERTISEMENT LAW The study examined the changes in the Hungarian advertisement law in the past years. Following the European Union's directives an act was passed about unfair commercial practices and the second Advertisement Act eliminated several deficiencies in the earlier regulation. The Hungarian advertisement law became more harmonized with the European Union's expectations with this. 3 Haszán Zoltán: CSR: társadalmi felelősségvállalás a cégeknél (Népszabadság december 29.) 5
CLV Partners Ügyvédi Iroda
CLV Partners Ügyvédi Iroda 1 A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. tv (Grt.) Termék-specifikus szabályozás (Gyftv; Hpt;) b2b b2c A tisztességtelen
Részletesebben02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?
VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési
RészletesebbenHatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez
ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
RészletesebbenLevélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Vj/068/2012. Iktatószám: INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. POP Print Online és Piac Kft.
1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/068/2012. Iktatószám: Vj/068-46/2012. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa
Részletesebben(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
BME MBA REKLÁMJOG Alaptörvény IX. cikk: (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Alaptörvény XII. cikk: (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint
RészletesebbenVállalkozások és a REKLÁM
Vállalkozások és a REKLÁM 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Nem foglalkozik megtévesztő reklámmal
RészletesebbenAz étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata. 2010. május 18. dr. Balogh Virág
Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata 2010. május 18. dr. Balogh Virág Miről lesz szó? 1. Szervezeti háttér 2. Jogszabályi háttér 3. Közgazdasági háttér 4. A gyógyhatás -ra vonatkozó
RészletesebbenTervezés-Kutatás. 5/a. MÉDIASZABÁLYOZÁS
Tervezés-Kutatás 5/a. MÉDIASZABÁLYOZÁS Mi a baj ezzel? Vodafon: Leg-ek hálózata GVH 125 MÉDIASZABÁLYOZÁS Jogi szabályozás Gazdasági szabályozás Etikai normatívák Önszabályozás, Belső szabályozás Nemzeti
RészletesebbenGYÓGYSZER-PROMÓCIÓ SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA
GYÓGYSZER-PROMÓCIÓ SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA Dr. Maklári-Papp Judit ügyvéd együttműködésben a Réti, Antall és Madl Ügyvédi Irodával 2007. február 22. Reklámozási szabályok rendszere ágazati szabályozás Korábbi
RészletesebbenA fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról figyelemmel a évi XLVII. Törvény rendelkezéseire
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról figyelemmel a 2008. évi XLVII. Törvény rendelkezéseire Előadó: dr. Papdi Andrea főtanácsos a jogszabály célja a fogyasztók érdekeinek
RészletesebbenGazdasági Versenyhivatal 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól (Grt.
Gazdasági Versenyhivatal 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól (Grt.) Utolsó módosítás hatálybalépése: 2013. július 1. A 2008. június 28-án
RészletesebbenA fogyasztók védelmével összefüggő egyes törvényi rendelkezésekben hivatkozott uniós jogi aktusokat átültető jogszabályi rendelkezések
A fogyasztók védelmével összefüggő egyes törvényi rendelkezésekben hivatkozott uniós jogi aktusokat átültető jogszabályi rendelkezések (lezárás időpontja: 2009. december 31.) Egyes, a fogyasztók védelmével
RészletesebbenMagyar joganyagok évi XCVI. törvény - a gazdasági reklámok és az üzletfelira 2. oldal (2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesí
Magyar joganyagok - 2001. évi XCVI. törvény - a gazdasági reklámok és az üzletfelira 1. oldal 2001. évi XCVI. törvény a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar
Részletesebben1997. évi LVIII. törvény. a gazdasági reklámtevékenységről. Általános rendelkezések
1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről Az Országgyűlés - a fogyasztói érdekek védelmének biztosítása, valamint a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny
Részletesebben1997. évi LVIII. törvény. a gazdasági reklámtevékenységről
1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről Az Országgyűlés - a fogyasztói érdekek védelmének biztosítása, valamint a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny
RészletesebbenTervezés-Kutatás. 5/a. MÉDIASZABÁLYOZÁS
Tervezés-Kutatás 5/a. MÉDIASZABÁLYOZÁS MÉDIASZABÁLYOZÁS Hatáskör: Jogi szabályozás Gazdasági szabályozás Etikai normatívák Önszabályozás, Belső szabályozás Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Nemzeti Adó-
RészletesebbenA UCP irányelv implementálása Máltán
Tárczy Edit Zsuzsanna PhD-hallgató, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszék 1. Bevezetés Az Európai Parlament és a Tanács 2005 ben kibocsátotta a tisztességtelen kereskedelmi
Részletesebben2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól Az Országgyűlés a polgárok, így különösen a fiatalkorúak egészségének védelme, a társadalom rendjére
Részletesebben2008. évi XLVIII. törvény. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól. Általános rendelkezések
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól Az Országgyűlés a polgárok, így különösen a fiatalkorúak egészségének védelme, a társadalom rendjére
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1185/I/2006.(V.31.) sz. HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1185/I/2006.(V.31.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a
RészletesebbenH Í R L E V É L 2008. szeptember
H Í R L E V É L 2008. szeptember A tartalomból I. FOGYASZTÓVÉDELMI TÖRVÉNY... 2 1. Bírságok... 2 1. Egyéb jogkövetkezmények, végrehajtás... 2 II. A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT
Részletesebben2008. évi XLVIII. törvény. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 1. Általános rendelkezések
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 1 Az Országgyűlés a polgárok, így különösen a fiatalkorúak egészségének védelme, a társadalom rendjére
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 15. (OR. en) ST 11630/2/04 REV 2 ADD 1. Intézményközi dokumentum: 2003/0134 (COD)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. november 15. (OR. en) Intézményközi dokumentum: 2003/0134 (COD) ST 11630/2/04 REV 2 ADD 1 CONSOM 63 MI 215 CODEC 929 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy: A Tanács közös álláspontja
Részletesebbenaz ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA
az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenFOGYASZTÓI DÖNTÉSEK JOGI VÉDELMÉNEK RENDSZERE. versenyjog reklámjog/üzleti kommunikáció joga fogyasztóvédelmi jog
BME MBA FOGYASZTÓI DÖNTÉSEK JOGI VÉDELMÉNEK RENDSZERE versenyjog reklámjog/üzleti kommunikáció joga fogyasztóvédelmi jog VERSENYJOG A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
Részletesebbena gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól1
A jogszabály mai napon (2015.III.8.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól1
RészletesebbenT/5451. számú. törvényjavaslat. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól. Előadó: Dr.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/5451. számú törvényjavaslat a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól Előadó: Dr. Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter 2008. április
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2146/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2146/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. megtiltom. A fenti kötelezettségének a vállalkozás a határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
Iktatószám: Tárgy: FE/FO/01015-0017/2016 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T Az Enterside Kft (székhelye: 8000 Székesfehérvár, Kisteleki út 35., adószáma: 14312359-2-07) által megvalósított
RészletesebbenMagyar joganyagok évi XLVIII. törvény - a gazdasági reklámtevékenység alap 2. oldal d) gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve m
Magyar joganyagok - 2008. évi XLVIII. törvény - a gazdasági reklámtevékenység alap 1. oldal 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 1 Az Országgyűlés
Részletesebben2. Írja le, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a reklámkészítésnél!
TESZTELJE TUDÁSÁT! (Egyes kérdéseknél több jó megoldás is lehetséges!) 1. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? a) A reklám irányulhat a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére
RészletesebbenREKLÁMTÖRVÉNY. Termékspecifikus tilalmak és -korlátok. általános tilalom:
BME MBA Termékspecifikus tilalmak és -korlátok általános tilalom: Tilos az olyan áru reklámja, amelynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik. Tilos a szexuális szolgáltatás reklámja. A szexuális
RészletesebbenFOGYASZTÓVÉDELMI SZEMPONTOK A MÉDIAJOGBAN A MÉDIAFOGYASZTÓ
FOGYASZTÓVÉDELMI SZEMPONTOK A MÉDIAJOGBAN A MÉDIAFOGYASZTÓ Milyen a jó reklám? A reklámokra vonatkozó szabályozás 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes
RészletesebbenAz ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 744/2009. (IV. 1.) számú HATÁROZATA
Az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 744/2009. (IV. 1.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenHÍRLEVÉL 2011. I. NEGYEDÉV
S Z E C S K A Y Ü g y v é d i I r o d a - A t t o r n e y s a t L a w H-1055 BUDAPEST, KOSSUTH TÉR 16-17 (MAIL: H-1245 BUDAPEST PF/POB 1228) HUNGARY --------------------------------- Tel: +36 (1) 472 3000
RészletesebbenCivil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben
Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil
Részletesebben2008. évi XLVIII. törvény. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól. Általános rendelkezések
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól Az Országgyűlés a polgárok, így különösen a fiatalkorúak egészségének védelme, a társadalom rendjére
RészletesebbenA gazdasági reklámtevékenységrôl szóló 1997. évi LVIII. törvény* a 2001. évi I. törvénnyel** módosítva EGYSÉGES SZERKEZETBEN!
A gazdasági reklámtevékenységrôl szóló 1997. évi LVIII. törvény* a 2001. évi I. törvénnyel** módosítva EGYSÉGES SZERKEZETBEN! Az Országgyulés a fogyasztói érdekek védelmének biztosítása, valamint a gazdasági
RészletesebbenVERSENYTANÁCS Budapest, Alkotmány u Fax:
VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj 93/2004/14. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Gyógyszerész Kamara (Budapest) kérelmező gazdasági versenyt korlátozó
RészletesebbenSzerződési feltételek Magyar Telekom Nyrt.
Szerződési feltételek Magyar Telekom Nyrt. ÁSZF - 2010 Általános Szerződési Feltételek Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) tartalmazzák a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Fejér Megyei
Iktatószám: Tárgy: FE/FO/00149-0020/2016 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal a
RészletesebbenAz Országos Rádió és Televízió Testület. 2403/2006. (X.25.) sz. Határozata
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2403/2006. (X.25.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenVállalkozási jog ismeretek
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam
RészletesebbenŰRLAP fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása,
ŰRLAP fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, és jogsértő összehasonlító reklám bejelentéséhez Alkalmazandó 2018. január 1-jétől Az
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére
IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTER Szám: 6162-1/2006. TERVEZET E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok
RészletesebbenElsőfokú kötelezést kiszabó határozat
Iktatószám: Tárgy: BA-04/001/00138-0003/2018 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal az efef Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft.-t
Részletesebben2. sz. melléklet: Az Előfizető felszólamlási lehetőségei a Szolgáltatóval való jogvita esetén
2. sz. melléklet: Az Előfizető felszólamlási lehetőségei a Szolgáltatóval való jogvita esetén 1. A hálózat kiépítésével, átépítésével, az előfizetői szolgáltatások műszaki minőségével, a hibabejelentő
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 392/2010. (III.3.) sz.
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 392/2010. (III.3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenAlkalmazandó 2014. július 1-jétől
ŰRLAP FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT, ÜZLETI DÖNTÉSEK TISZTESSÉGTELEN BEFOLYÁSOLÁSA, ÉS JOGSÉRTŐ ÖSSZEHASONLÍTÓ REKLÁM BEJELENTÉSÉHEZ Alkalmazandó 2014. július 1-jétől A
Részletesebbensorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV október
sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2004. október Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni
RészletesebbenA törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése
RészletesebbenI. BEVEZETÉS II. HÁTTÉR
Reklám.Tisztán 1 I. BEVEZETÉS Az Önszabályozó Reklám Testület elvi állásfoglalást fogalmaz meg tagjai számára azzal a szándékkal, hogy segítse munkájukat a Magyar Reklámetikai Kódex által megfogalmazottaknak
RészletesebbenTantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév
Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák száma: 2 óra/hét Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:
Részletesebben2. SZ. MELLÉKLET: AZ ELŐFIZETŐ FELSZÓLAMLÁSAI A SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ JOGVITA ESETÉN
2. SZ. MELLÉKLET: AZ ELŐFIZETŐ FELSZÓLAMLÁSAI A SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ JOGVITA ESETÉN 1. A hálózat kiépítésével, átépítésével, az előfizetői szolgáltatások műszaki minőségével, a hibabejelentő szolgálat működtetésével,
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Fejér Megyei
Iktatószám: Tárgy: FE/FO/00186-0008/2016 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal a
Részletesebben2. sz. melléklet: Az Előfizető felszólamlási lehetőségei a Szolgáltatóval való jogvita. esetén
esetén : Az Előfizető felszólamlási lehetőségei a Szolgáltatóval való jogvita 1. A hálózat kiépítésével, átépítésével, az előfizetői szolgáltatások műszaki minőségével, a hibabejelentő szolgálat működtetésével,
Részletesebben2008. évi XLVIII. törvény. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 1. Általános rendelkezések
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 1 Az Országgyűlés a polgárok, így különösen a fiatalkorúak egészségének védelme, a társadalom rendjére
Részletesebben2. Az Európai Unió szabályozási modelljének vizsgálata (közösségi szabadságjogok - fogyasztóvédelem - reklámszabályozás)
Dr. Pázmándi Kinga A reklám a tisztességtelen verseny elleni jog és a modern reklámjog határán különös tekintettel az összehasonlító reklámra vonatkozó szabályozási megoldások Európai Uniós összefüggéseire
RészletesebbenÉtrend-kiegészítők reklámozása - különösen szakemberek számára
Étrend-kiegészítők reklámozása - különösen szakemberek számára 206. november 6. Ifj. Faludi Gábor www.szecskay.com Szecskay Ügyvédi Iroda Attorneys at Law Étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos kereskedelmi
RészletesebbenMintabeadandó Fogyasztóvédelem témakörben
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Jog Tanszék Mintabeadandó Fogyasztóvédelem témakörben Konzulens/oktató: Dr. Szekeres Diána Név (elérhetőség) Képzés
RészletesebbenIrányelv: viszonylag rugalmas uniós eszköz a nemzeti jogszabályok összehangolására
BME MBA UCP Unfair Commercial Practices directive (2005/29 EC) Irányelv: viszonylag rugalmas uniós eszköz a nemzeti jogszabályok összehangolására Nem közvetlenül alkalmazandó: implementálni kell Átültetés
RészletesebbenLehet-e hatása az étrend-kiegészítőknek?
www.pwclegal.hu 1 Lehet-e hatása az étrend-kiegészítőknek? 2015. november 18. MÉKISZ konferencia dr. Zalai Péter Réti, Antall és Társai PwC Legal MÉKISZ konferencia 2015. november 18. / Zalai Péter: Lehet-e
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1085/2007. (V. 9.) sz. HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1085/2007. (V. 9.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a
RészletesebbenA fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról l szóló. gyakorlatában
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról l szóló törvény alkalmazása az NFH gyakorlatában dr. Szöll llısy András Hatósági és s Jogi FıosztF osztály UCP és s KözérdekK
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 916/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA
AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 916/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 746/2009.(IV.1.) sz. HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 746/2009.(IV.1.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:
Részletesebbenfogyasztóvédelmi szemmel
Fogyasztói i tudatosság és s vásárlv rlói öntudat fogyasztóvédelmi szemmel dr. Kathi Attila főosztályvezető Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya A Magyar Fogyasztó 2007 Budapest,
RészletesebbenSzemélyes adatok kezelése az új szabályok tükrében. III. Építő marketing szeminárium Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2012. április 20.
Személyes adatok kezelése az új szabályok tükrében III. Építő marketing szeminárium Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2012. április 20. Adatvédelem Miről beszélünk? A személyes adatok védelméhez
RészletesebbenMinek nevezzelek? Az Index terméktesztjeinek besorolása
Pázmány Law Working Papers 2015/20 Láncos Petra Lea Minek nevezzelek? Az Index terméktesztjeinek besorolása Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
RészletesebbenAz étrend-kiegészítő forgalmazás és reklámozás aktuális jogi kérdései
Az étrend-kiegészítő forgalmazás és reklámozás aktuális jogi kérdései Dr. Berekméri-Varró Réka, Partner Associate 2016. ápr. 8. Deloitte Legal Szarvas, Erdős és Társai Ügyvédi Iroda Főbb témák I. Forgalmazás
RészletesebbenIromány száma: T/2922. Benyújtás dátuma: :41. Parlex azonosító: O2AC1OUW0002
Iromány száma: T/2922. Benyújtás dátuma: 2018-10-19 10:41 Miniszterelnökség Parlex azonosító: O2AC1OUW0002 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenA fogyasztó megtévesztése és a versenyjog
A fogyasztó megtévesztése és a versenyjog A fogyasztóvédelmet érintı bőncselekmények Magyar Bíróképzı Akadémia 2009. március 3. Dr. Szántó Tibor Gazdasági Versenyhivatal, a Versenytanács tagja Áttekintés
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 523/2009.(III.4.) sz. HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 523/2009.(III.4.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenLattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel
Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2011. ősz Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi
RészletesebbenA fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György
A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás
RészletesebbenA MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE
A MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE Etikai kódexe Budapest, 2000. szeptember 2 A Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesületének Etikai kódexe 1. Általános rendelkezések 1.1. Bevezetés A Magyar Acél-
RészletesebbenVERSENYJOG. Vállalkozási alapismeretek II. Sportszervező II. évfolyam Onyestyák Nikoletta
VERSENYJOG Vállalkozási alapismeretek II. Sportszervező II. évfolyam Onyestyák Nikoletta "A verseny a gazdasági tevékenységek legjobb serkentője, mivel mindenki számára garantálja a lehető legszélesebb
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 393/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA
AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 393/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenV E R S E N Y T A N Á C S
V E R S E N Y T A N Á C S Vj 86/2007/017. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a T-Online Magyarország Internet Szolgáltató Zrt. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók tisztességtelen befolyásolása
RészletesebbenMAGATARTÁSI KÓDEX PARAT VÁLLALATI CSOPORT
MAGATARTÁSI KÓDEX PARAT VÁLLALATI CSOPORT Kedves Munkatársaink! Társaságunk legfőbb értéke munkatársaink és külső üzleti partnereink cégünkbe vetett bizalma. A bizalom fenntartásához korrekt és példamutató
RészletesebbenFogyasztóvédelem eszközei
Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem
RészletesebbenAz egészségügyi szervezeti ajánlás megítélése a Gazdasági Versenyhivatal joggyakorlatában
Az egészségügyi szervezeti ajánlás megítélése a Gazdasági Versenyhivatal joggyakorlatában dr. Dávid Barbara és dr. Szilágyi Dóra Bükfürdő 2018. március 22. Az előadásban közölt információk az előadók nézeteit
RészletesebbenA megtévesztő összehasonlító reklám magyarországi gyakorlata Dr. Zavodnyik József
A megtévesztő összehasonlító reklám magyarországi gyakorlata Dr. Zavodnyik József Gazdasági Versenyhivatal 2011. november 25. Összehasonlító reklám olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé
RészletesebbenA hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban
A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:
RészletesebbenAz elektronikus kereskedelem jogi háttere WWW.ORMOSNET.HU
Az elektronikus kereskedelem jogi háttere Dr. Ormós Zoltán Ormós Ügyvédi Iroda 2010. 04. 14. AZ ELŐADÁS VÁZLATA Fogyasztóvédelem az elektronikus kereskedelemben áttekintés Leggyakoribb problémák a webboltokkal
RészletesebbenAz ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 226/2009. (I. 28.) sz. HATÁROZATA
Az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 226/2009. (I. 28.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek
II. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jogi ismeretek 2015/2016. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vállalkozások jogi ismerete Szakalapozó Kontaktórák
RészletesebbenTisztelt Olvasó! ny.regionális igazgató. elnök Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesület
1 AMIT ÉRDEMES TUDNI a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényekről 2 Tisztelt
RészletesebbenEzen túlmenően a Vállalkozást arra
Iktatószám: Tárgy: BA/001/00661-0001/2016 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat HATÁROZAT A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal a Thermo
RészletesebbenMAGYAR REKLÁMETIKAI KÓDEX
MAGYAR REKLÁMETIKAI KÓDEX 2001. MAGYAR REKLÁMETIKAI KÓDEX ELOSZÓ A Magyar Reklámetikai Kódex azzal a céllal készült, hogy a Magyarországon reklámtevékenységet folytatók szakmai-etikai normagyujteményeként
Részletesebbenaz ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2016/2009. (X. 13.) sz. HATÁROZATA határozatot.
az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2016/2009. (X. 13.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenA kéretlen postai küldemények elleni védekezés jogi lehetőségei. dr. Szilágyi Szilvia EMLA Egyesület 2012.09.19.
A kéretlen postai küldemények elleni védekezés jogi lehetőségei dr. Szilágyi Szilvia EMLA Egyesület 2012.09.19. Hatályos magyar jogszabályi környezet - lehetővé teszi a meglévő gyakorlatot (legalábbis
RészletesebbenHATÁROZAT. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mint fogyasztóvédelmi hatóság
Iktatószám: Tárgy: GY/001/00358-0002/2016 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat Határozatszám: 1607F-00033 HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mint fogyasztóvédelmi hatóság
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 619/2009. (III.18.) sz. HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 619/2009. (III.18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenAz étrendkiegészítők reklámozása a GVH gyakorlata 2010. március 19. dr. Balogh Virág Miről lesz szó? 1. Szervezeti háttér 2. Jogszabályi háttér 3. Közgazdasági háttér 4. A gyógyhatás -ra vonatkozó GVH-
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma
Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai
RészletesebbenAz áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk o.)
Az áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk. 557 580. o.) 1 EUMSZ 34. cikk: A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1747/2007. (VII.18.) sz. HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1747/2007. (VII.18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenRSM DTM Hungary Zrt. Gyógy- és wellness szállodák marketingkommunikációja II. Országos Konferencia. 2015.03.04. Előadó: dr. Fekete Zoltán Titusz
RSM DTM Hungary Zrt. Gyógy- és wellness szállodák marketingkommunikációja II. Országos Konferencia 2015.03.04. Előadó: dr. Fekete Zoltán Titusz Tartalom 1. Adóköteles tevékenység 2. Reklámadó alanya 3.
RészletesebbenLattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel
Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. ősz dr. Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi
Részletesebben