Petz Aladár Megyei Oktató Kórház által vezetett konzorcium

Átírás

1 5. számú melléklet Megvalósíthatósági tanulmány Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Nyugat-dunántúli Régió egészségügyi intézményeiben Petz Aladár Megyei Oktató Kórház által vezetett konzorcium Pályázati felhívás címe: Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Kódszám: NYDOP-5.2.1/C-11 1

2 Tartalom Megvalósíthatósági tanulmány... 1 I. Összefoglaló (konzorcium egészére vonatkozóan)... 5 II. A projekt bemutatása Helyzetértékelés A projekt céljainak, célcsoportjának bemutatása (konzorcium egészére vonatkozóan és tagonként) A projekt eredményeként megvalósuló rehabilitációs szolgáltatói tevékenység leírása Választható, kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások, szempontok részletes bemutatása (konzorciumi tagonként) (Pályázati Felhívás C.6.2. pontja alapján)93 5. A projekthez kapcsolódó egyéb szolgáltatások bemutatása, indokoltságának alátámasztása (konzorcium egészére vonatkozóan és tagonként) Indikátorok (konzorcium egészére vonatkozóan és konzorciumi tagonként) Kockázatok (konzorcium egészére vonatkozóan és konzorciumi tagonként) Fenntarthatóság bemutatása (konzorciumi tagonként) Pénzügyi elemzés (konzorciumi tagonként) A megvalósíthatósági tanulmányhoz a fentiekben felsoroltak mellett további kötelezően benyújtandó mellékletek Mellékletek

3 Táblázat és ábrajegyzék 1. táblázat: Várható eredmények és hatások a régióban, szakterületenként ábra: Magyarország régiói táblázat: A régió települései táblázat: A kistérségek, települések és a népesség száma táblázat: Régiók sorrendje az egy főre jutó GDP alapján táblázat: Egy főre jutó bruttó hazai termékek az országos átlaghoz viszonyítva (%) táblázat: Munkanélküliségi ráta alakulása táblázat: A kapacitások lakosság arányos nagyságának összevetése az országos átlaggal táblázat: A Nyugat-Dunántúl krónikus, ápolási és rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik táblázat: A nem aktív ágyak lakosra vetítve szakmánként táblázat: A lakosra jutó súlyozott ápolási napok száma táblázat: A járóbeteg-szakellátás kapacitásának nagysága ábra: A Nyugat-dunántúli régió fekvőbeteg szakellátó intézményeinek elhelyezkedése ábra: A Nyugat-dunántúli régió lakosságszámának alakulása ábra: A Nyugat-dunántúli régió népességének száma nem és életkor szerint táblázat: A járóbeteg-szakellátás kapacitásának nagysága táblázat: Helységek száma igazgatási rang szerint táblázat: Népsűrűség (fő/km2) táblázat: Csecsemőhalandóság táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam táblázat: Az öt leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatti halálozás, lakosra (2008.) táblázat: A rehabilitációs feladatok régiós szintű elosztása a K41 Rehabilitáció szakmakód alatt táblázat: A nem aktív kapacitások abszolút értékben táblázat: A nem aktív ellátása által realizált súlyozott ápolási napok száma, ill. megyén belüli aránya táblázat: A kórház évi betegforgalmi mutatói (Krónikus fekvőbeteg ellátás) táblázat: A kórház évi betegforgalmi mutatói (Járóbeteg ellátás) táblázat: A kórház évi betegforgalmának főbb teljesítmény jellemzői táblázat: A kórház évi betegforgalmának főbb teljesítmény jellemzői táblázat: Az intézet kapacitásai és betegforgalmi adatai táblázat: Az intézet kapacitásai és betegforgalmi adatai táblázat: A kórház évi főbb betegforgalmai adatai táblázat: A kórház évi betegforgalmának főbb teljesítmény jellemzői táblázat: Az intézmény járóbeteg-szakellátásának évi főbb betegforgalmi adatai táblázat: A kórház évi főbb betegforgalmi adatai táblázat: A kórház évi főbb betegforgalmi adatai táblázat: A kórház évi főbb betegforgalmi adatai táblázat: A kórház évi főbb betegforgalmi adatai táblázat: A kórház évi főbb betegforgalmi adatai táblázat: Az egyes szakterületek fejlesztésére fordított összegek táblázat: Számszerűsíthető célok, eredmények, mérhető indikátorok szakterületenként táblázat: A fejlesztés ideje alatt felmerülő korlátozó tényezők táblázat: A fenntartás során felmerülő korlátozó tényezők táblázat: Intézményi struktúra bemutatása táblázat: A fejlesztéssel érintett kapacitásváltozások (Csorna) táblázat: A fejlesztéssel érintett kapacitásváltozások (Zalaegerszeg)

4 42. táblázat: A fejlesztéssel érintett kapacitásváltozások (Szombathely) táblázat: Átcsoportosítással érintett kapacitások táblázat: Az egyes fejlesztéssel érintett szakmák kapacitásai és az érintett lakosság aránya ábra: A konzorciumi tagok földrajzi elhelyezkedése a fejleszteni kívánt rehabilitációs szakterületi bontásban ábra: Wagner chronic care model táblázat: A fenntartható fejlődést szolgáló elemek, környezetkímélő megoldások bemutatása a konzorcium egészére és tagonként táblázat: Az akadálymentesítés jellegének bemutatása a konzorcium egészére és tagonként táblázat: A projekt előkészítő tevékenységei a konzorcium egészére és tagonként ábra: Projekt menedzsment szervezeti felépítése táblázat: Projekt szponzorok konzorciumi tagonként táblázat: Projektben résztvevő belső munkatársak (belső projektmenedzsment) táblázat: Egyéb szakértői szolgáltatások a konzorcium egészére és tagonként táblázat: Nyilvánosság biztosítása a konzorcium egészére és tagonként táblázat: Indikátorok (Szakterületenként) táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok táblázat: Fenntartás során felmerülő kockázatok táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve táblázat: A fenntartás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve

5 I. Összefoglaló (konzorcium egészére vonatkozóan) 1. A projekt javaslat és eredményeinek rövid összefoglalása (a jelenlegi helyzet bemutatása, a megoldandó probléma, a projektjavaslat célja, az elérni kívánt eredmények, hatások - max. 2 oldal) Jelen projektjavaslat a Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése című, NYDOP-5.2.1/C- 11 kódszámú pályázati felhívással összhangban, a Nyugat-dunántúli régió konzorciumát alkotó kórházak rehabilitációs szolgáltatásainak fejlesztésére irányul. A projekt célja a különböző rehabilitációs szakterületek ellátásaihoz való lakossági hozzáférés javítása, a földrajzi-regionális és szakmai-tartalmi egyenlőtlenségek csökkentése, az egészségügyi rehabilitációs szolgáltatások infrastruktúrájának és műszerezettségének fejlesztése révén az elérhető szolgáltatások színvonalának javítása, a rehabilitációs szolgáltatások ambuláns formáinak elterjesztése a tárgyi és személyi feltételek javításával; továbbá a szakmai együttműködések, a szolgáltatók közötti együttműködések erősítése, a racionális betegút szervezés kereteinek kialakítása. A megvalósíthatósági tanulmány célja, hogy a jelenlegi helyzet bemutatásával a rehabilitációs ellátások tagi és konzorciális szinten javasolt fejlesztésének szakmai és infrastrukturális indokoltságát alátámassza, a fejlesztés eredményeként létrejövő rehabilitációs szolgáltatások szakmai célkitűzéseit bemutassa. A fejlesztés eredményeként az adott rehabilitációs szakmákban a lakossági hozzáférés, az elérhető szolgáltatások színvonala javul és az egyes szakterületek különböző progresszivitási szintjein működő szolgáltatók közötti együttműködés erősödik, a rehabilitációra szoruló betegek egységes szemléletű ellátása betegségük minden szakaszában, kiemelten a korai rehabilitáció időszakában a megfelelő progresszivitási szinten lehetővé válik. A támogatás által megvalósuló fejlesztések és felújítások - a projekt egészének és az egyes tagok költségvetésének keretei között az érintett szakmákban megteremtik a komplex rehabilitációs célok elérésének feltételeit, a későbbi fejlesztések és a szolgáltatók szakmai együttműködésének szervezeti és módszertani alapjait. A konzorcium tagok fejlesztendő rehabilitációs tevékenységei: Konzorciumi tag Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr Karolina Kórház-Rendelőintézet, Mosonmagyaróvár Fejlesztendő szakterület fekvőbeteg pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció, Tét ambuláns gyermek és ifjúsági pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció fekvőbeteg neuromusculosceletalis rehabilitáció fekvőbeteg mozgásszervi rehabilitáció 5

6 Soproni Erzsébet Oktató Kórház Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Margit Kórház, Csorna Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely Rendelőintézet, Szentgotthárd Kemenesaljai Egyesített Kórház, Celldömölk Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház, Körmend Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa Városi Kórház, Keszthely fekvő és ambuláns pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció ambuláns tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció ambuláns kardiológiai rehabilitáció ambuláns neuromuskoloskeletális rehabilitáció ambuláns pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció, Rehabilitációs Operatív Centrum ambuláns tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció ambuláns kardiológiai rehabilitáció ambuláns pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció fekvő és ambuláns pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció ambuláns neuromuscoloskeletális rehabilitáció ambuláns tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció fekvő és nappali kórházi pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció fekvő és ambuláns pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció fekvő és ambuláns neuromuskoloskeletális rehabilitáció Megoldandó probléma a konzorcium egészénél, a régióban A régióban a fenti szakterületeken a rehabilitációs ellátások építészeti, infrastrukturális adottságai, ápolási, orvosi és informatikai eszközrendszere elavultak, hiányosak. A projektjavaslatban, konzorciumi tagonként részletesen bemutatott fejlesztésekkel az egyes intézményekben, így a régió egészében is biztosítható lesz a magasabb színvonalú ellátásokhoz való hozzáférés. A hatékonyabb és jobban szervezett orvosi rehabilitáció pedig hozzájárul az egészségügyi rehabilitáción túl, a rehabilitációs szolgáltatásokkal szemben támasztott nemzeti, társadalmi célkitűzések eléréséhez. A fejlesztések egyben az egységes szemlélettel és módszertannal működő rehabilitációs szolgáltatók együttműködésének eddig hiányzó építészeti, eszközbeli, infokommunikációs infrastrukturális alapjait és a támogatott ellátás-szervezési szakértői tevékenységek révén a szolgáltatók közötti, az interdiszciplináris és interszektorális partnerségek szervezeti és módszertani kereteit is megteremtik. 6

7 1. táblázat: Várható eredmények és hatások a régióban, szakterületenként Indikátor neve Pszichiátriai rehabilitáció Neuromuszkoloszkeletális rehabilitáció Légzésrehabilitáció Kardiológiai rehabilitáció Fejlesztésekkel érintett rehabilitációs fekvőbeteg férőhelyek száma Fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátóhelyek száma A fejlesztett fekvőbeteg rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában 60,4 34,3 0 0 A fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában 75 13,7 42,9 30,4 Teremtett új munkahelyek száma 6 2,2 0 0 Teremtett munkahelyek száma - nők 4 2,2 0 0 Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek A megvalósuló fejlesztések eredményeképpen ezeken a szakterületeken a régió közel egymillió lakosának orvosi rehabilitációs ellátása színvonala, munkaképessége és életminősége közvetlenül vagy közvetve javul. A korszerűen felújított és megfelelően felszerelt osztályok, nappali kórházi és járóbeteg ellátók gyorsan elérhető és hatékony komplex rehabilitációs szolgáltatásokat biztosíthatnak az állampolgárok számára. A megvalósuló fejlesztések várható eredményei Egységesen megvalósítható, integrált, komplex pszichiátriai rehabilitációra nyílik lehetőség, a szakmai protokollok szerinti ellátás keretében, hiszen a fejlesztés révén a fekvőbeteg rehabilitációs kapacitások terén a régió lakosságának közel kétharmada érintett; A kedvező környezeti tényezők a pszichiátriai, az addiktológiai rehabilitáció hatékonyságát növelik, a körülmények javításával antistigmatizáló hatás érhető el; A betegellátás színvonalának emelése és a betegkomfort növelése; Az eszközbeszerzések révén az érintett szakmákban a rehabilitáció eszközparkja megújul; A kiterjedt szakmai és interszektorális együttműködések révén hatékony rehabilitációs hálózat épülhet ki; A betegút-szervezési szakértői tevékenységek a rehabilitációs szolgáltatások eredményességének monitorizálását, minőségének folyamatos fejlesztését biztosítják, illetve ennek szervezeti és módszertani alapjait fejlesztik ki; Javul a rehabilitálandó betegek, családtagjaik, szűkebb-tágabb közösségeik tájékozottsága az elérhető orvosi és más rehabilitációs szolgáltatásokról az informált páciens és a proaktív szolgáltató szervezetek együttműködésével; 7

8 A betegszervezetek, családtagok bevonása, aktív egészségfejlesztési, edukációs programok; a rehabilitáció területén aktív, betegklubok, civilszervezetek, foglalkoztatók, karitatív, egyházi támogató szervezetek működtetésének lehetősége biztosított. A beruházás várható kezdési időpontja március 1, várható befejezése február 28. A projekt várható összköltsége bruttó Ft, 90%-os támogatási intenzitás mellett a támogatási összeg Ft. A szükséges 10%-os önrész, azaz Ft a pályázó rendelkezésére áll. II. A projekt bemutatása 1. Helyzetértékelés A) Konzorcium egészére vonatkozóan: o Az érintett projekt földrajzi, közlekedési, gazdasági és jogszabályi környezetének bemutatása. Földrajzi elhelyezkedés A Nyugat-dunántúli régió Magyarország nyugati határszélének három megyéjét foglalja magában, Győr-Moson-Sopron, Vas es Zala megyéket. Kiterjedése észak-déli irányban hosszan elnyúló. A régió km 2 -es területével az ország területének a 12%-át teszik ki. Terület alapján ez a harmadik legkisebb régió a Közép-magyarországi és a Közép- dunántúli régiót követően. 2. ábra: Magyarország régiói A régió területének 36%-at foglalja el Győr-Moson-Sopron megye, 30%-át Vas megye, 34%-át pedig Zala megye teszi ki. A régióban összesen 655 település található. 8

9 NYDOP-5.2.1/C táblázat: A régió települései népességnagyság kategória Település Ebből:város Lakónépesség jan 1-jén Nyugat-Dunántúli Régió összesen Forrás: KSH A régió négy országgal határos: északon Szlovákiával, nyugaton Ausztriával, délnyugaton Szlovéniával és Horvátországgal. A régió keleti irányban a Közép-dunántúli régióval, míg déli irányban a Dél- dunántúli régióval szomszédos. A Nyugat-dunántúl természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Területén három nagytáj húzódik: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság egy része, kiegészülve a Dunántúli-középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A régióban az országos jelentősegű védett területek nagysága együttesen az országos védett területek 14%-át képviseli. A változatos felszínű táj vízfolyásokban és természetes, illetve mesterséges állóvizekben gazdag. A domborzati viszonyoknak megfelelően a jelentősebb vízfolyások iránya Ny K, Ny EK. Fő vízgyűjtői a Duna, és a Balaton. A térség két legnagyobb természetes tava: a Balaton és a Fertő tó országos jelentőséggel bírnak mind természetvédelmi, mind pedig idegenforgalmi szempontból. A természeti kincsek tekintetében a régió termál és gyógyvizekben bővelkedik leginkább, területileg szinte egyenletes megoszlásban. A Nyugat-dunántúli régió gazdag természeti kincsekben, erőforrásokban, ezek megőrzése egyaránt környezeti és gazdasági érdek. A kistérségek, a települések és a lakosság számát az egyes megyékben az alábbi táblázat mutatja: A régió 25 kistérségből áll, melyek átlagos területe 453,1 km 2, és átlagos lakosságszáma ,4 fő (az országos átlag 553,9 km2, ill fő) ben 3 újabb kistérséget hoztak létre: Hévízi, Zalakarosi, Pacsai. 3. táblázat: A kistérségek, települések és a népesség száma A kistérségek, a települések és a népesség száma a Nyugat-Dunántúlon (2008) Megyék kistérségek száma települések száma lakosság Győr-Moson -Sopron Vas Zala összesen Forrás: KSH 9

10 A terület alapján a legnagyobb a Mosonmagyaróvári, a Sopron-Fertődi és a Zalaegerszegi kistérség 780 km 2 -nél nagyobb területtel. A legkisebbek közé (200 km 2 alatti területtel) a Hévízi, Csepregi és a Kőszegi kistérség tartozik. A lakosságszám alapján a legnagyobb a Győri, a Szombathelyi, és a Sopron-Fertődi kistérség, amelyekben a lakosságszám fő körül van, vagy ennél magasabb. A legkisebb ( fő alatti) lakosságszám az Őriszentpéteri, Pacsai és Csepregi kistérségben tapasztalható. A népsűrűséget tekintve a Győri, Szombathelyi, Zalaegerszegi és a Nagykanizsai kistérség emelkedik ki, ahol a mutató értéke 120 fő/km 2 felett van. A legalacsonyabb (40 fő/km 2 alatti) értékek az Őriszentpéteri, Lenti, Pacsai és Vasvári kistérségben mérhetők. A legtöbb település a Zalai-dombságban fekvő Zalaegerszegi (65), Lenti (51), valamint a Soproni és a Szombathelyi (40-40) kistérségben találhatók. A települések nagy része (több mint 90 %-a) fő alatti lakossággal rendelkezik. Közlekedési viszonyok A Nyugat-dunántúli régió hazánk nyugat-európai közlekedési kapuja, hiszen a legjelentősebb közúti, vasúti, vízi áramlási tengelyek itt lépnek be az országba és haladnak keresztül a területén. A régió négy országgal határos elhelyezkedéséből adódóan a nemzetközi közlekedés szempontjából kiemelt terület. A régiót három ún. Helsinki közlekedési folyosó is érinti, a IV. számú páneurópai közlekedési folyosó (Európa nyugati felet köti össze a Balkánnal), a VII. számú (Duna folyam vízi útja), az V. páneurópai közlekedési folyosó, illetve ennek egyik alága az V/B. jelű folyosó. Az úthálózat egyötöde főútvonal. Autópálya 72 km hosszban vezet át a térségen (M1-es), mely kelet-nyugati irányban fűzi fel a régiót a meghatározó Bécs-Budapest tengelyre. Az észak-déli irányú közlekedési kapcsolatok ugyanakkor hiányosak. A Nyugat-dunántúli régióban hiányzik egy markáns, észak-déli irányú közlekedési folyosó, az M9 és M86 gyorsforgalmi utak és egy minőségi vasútvonal, amely mind a régió belső kohéziója tekintetében, mind pedig a balti-adriai relációban kiemelt jelentőségű, miközben a nevezett páneurópai folyosókat is összekötő szereppel bírna. Bár a régió közúti közösségi közlekedési ellátása összességében jónak mondható, a kis szállítási volument adó zsákhelyzetű aprófalvas térségek nehézkes ellátása jelentős társadalompolitikai gondot jelent. A három megyei Közútkezelő adatai alapján a régióban összesen 105 zsáktelepülés található, ebből a legtöbb (63) Zala megyében van. A régió észak-nyugati csücskében fekvő Sopron-Fertődi és a Kapuvári kistérség a 85-ös út segítségével csatlakozik a Soprontól 87 km-re, Kapuvártól 46 km-re lévő Győrhöz. Szombathely csak ezen kistérségek déli települései számára érhető el gyorsabban. 10

11 A régióban dél felé haladva a települések egyre távolabb kerülnek a régióközponttól. Szombathely 105 km-es, Zalaegerszeg 154 km-es, Nagykanizsa 204 km-es távolságra fekszik. A Szombathelyi kistérséggel szomszédos területek közlekedése a régióközponttól való nagy távolság ellenére kiváló, és főleg a volt megyeközpont köré centralizálódik. A Székesfehérvártól induló 8-as főút keresztülhalad a Körmendi és a Vasvári kistérségen, így jelentősen javítja ezen területek elérhetőségét. Ennek következménye, hogy Zalaegerszegtől Veszprém 119 km-re, Székesfehérvár pedig 161 km-re van, míg Győr 154 km-re. A régió keleti határa felé a 8-as út mellett Székesfehérvár távolsága csökken, szemben Győr távolságával, melynek elérését korlátozza a sugaras közúthálózat. Szombathelyről a régióközpont elérhetősége a távolságot tekintve elviselhető, de az ezt biztosító 86-os főút elviselhetetlen forgalmat bonyolít le, s a közlekedési balesetek száma és súlyossága miatt nem véletlenül nevezik halálútnak. A régió déli részén áthaladó M7-es sokat javított a térség közlekedésén. Ennek következtében a régióközponttól legtávolabb eső, Zalaegerszegtől 40 km-es távolságra lévő Nagykanizsa számára Székesfehérvár (146 km), majdnem 60 km-rel közelebb fekszik, mint a saját régióközpont. Az M7-es közelsége a Letenyei kistérség települései számára is előnyös, ugyanis az autópálya megépítése előtt nagy tranzitforgalmat lebonyolító 7-es főút felszabadul, így a nagyobb városok elérési ideje csökken. A régiót jelenleg több nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal érinti, amelyek biztosítják a kapcsolatot a főváros és a szomszédos országok között Hegyeshalom, Rajka, Sopron, Szentgotthárd, Bajánsenye, Murakeresztúr határátkelőkön keresztül. Az észak-déli vasúti összeköttetésben nagy szerepe van a Győr Celldömölk-Szombathely, Sopron- Szombathely, Szombathely-Nagykanizsa vonalaknak. A régióban két jelentős, regionális szerepkörű repülőtér található. Az egyik a Balaton melletti Sármelléki repülőtér, a másik a Győr melletti Péri repülőtér. Gazdasági helyzet A Nyugat-dunántúli régió nem tartozott az iparilag fejlett régiók közé Magyarországon a szocialista rendszerben, így az 1989-et követő válságos években az ipar összeomlása és a növekvő munkanélküliség aránya mérsékeltebb volt az ország más részeihez képest. Azonban a Nyugat-Dunántúlon volt néhány kulcsfontosságú ágazat, amiket korszerűsíteni kellett a rendszerváltás után. A legfontosabb ágazat a gépipar, a textilipar és az élelmiszeripar volt. Az elmúlt 15 évben Nyugat-Dunántúl Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő régiója lett. Az 1990-es évek második felétől jelentős ipari koncentráció zajlott elsősorban a jelentős külföldi működő tőke beáramlás következtében. A régió így az ország egyik legiparosodottabb területévé vált. Gazdasági teljesítmény tekintetében a fejlődés 11

12 hajtóerői a külföldi működő tőke vonzására leginkább képes ipari központok voltak: Győr, Szombathely, Sopron, Sárvár, Mosonmagyaróvár, valamint Szentgotthárd és környéke. A régió gazdaságának alapját és kulcsát a feldolgozóipar képezi, többek között a multinacionális cégek által uralt autó- és elektronikai ipar. A mezőgazdaság egyre kevésbé jelentős, miközben a szolgáltatások jelentősége egyre nő, ami ténylegesen megfelel a nemzetközi és országos tendenciáknak. A szolgáltatási szektort az általános gazdasági és pénzügyi szolgáltatások uralják. A Nyugat-dunántúli régióban 2010 végén a regisztrált vállalkozások száma megközelítette az 157 ezret, ami 51,0%-kal magasabb, mint a 2000-es érték, és 32,2%- kal haladja meg a 3 évvel korábbi számot. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 157,8 (2000-ben még csak 103,6 volt), jóval magasabb, mint az országos átlag sőt, Budapesten kívül valamennyi régió hasonló mutatóját meghaladja. A regisztrált vállalkozások 43,5%-a működő vállalkozás, amely arány ugyancsak magasabb az országos viszonyszámnál (39,5%). A gazdaság területi koncentrációjára utal, hogy a működő vállalkozások közel fele a három megyeszékhelyen (Győr, Szombathely, Zalaegerszeg) illetve a hozzájuk tartozó kistérségében székel (ráadásul egynegyede Győri vagy szűk vonzáskörzetében található), de ha ehhez hozzávesszük még a Soproni, Nagykanizsai, Mosonmagyaróvári és Keszthelyi kistérséget is már 80%-ra rúg az arányuk. Annak ellenére, hogy a Nyugat-Dunántúl népességét tekintve Magyarországon a kisebb régiók közé tartozik, gazdasági teljesítő képessége tekintetében messze felülmúlja az országos átlagot, különösen a vidéki átlagot. A Nyugat-dunántúli régió bruttó hozzáadott értéke folyóáron 2009-ben meghaladta a milliárd forintot, ami a fővárost is magába foglaló Közép-magyarországi régiót leszámítva, a Közép-Dunántúli Régió után az országban a második legmagasabb érték volt. Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nagysága alapján a hét tervezési statisztikai régió közül Nyugat-Dunántúl a második Közép-magyarország után, értéke 2009-ben 2,4 millió Ft volt. 4. táblázat: Régiók sorrendje az egy főre jutó GDP alapján Sorrend az egy főre jutó GDP alapján Területi egység Közép-Magyarország I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. Közép-Dunántúl III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. Nyugat-Dunántúl II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. Dél-Dunántúl V. V. V. V. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. Észak-Magyarország VI. VII. VII. VII. VI. VII. VII. VII. VII. VI. VI. VI. VI. VII. Észak-Alföld VII. VI. VI. VI. VII. VI. VI. VI. VI. VII. VII. VII. VII. VI. Dél-Alföld IV. IV. IV. IV. V. V. V. V. V. V. V. V. V. V. Forrás: KSH 12

13 Az egy főre jutó GDP Győr-Moson Sopron megyében volt a legmagasabb 2,8 millió Ft, Zala megyében a legalacsonyabb 1,95 millió Ft. Az egy lakosra jutó GDP 7%-kal volt alacsonyabb az országos átlagnál. 5. táblázat: Egy főre jutó bruttó hazai termékek az országos átlaghoz viszonyítva (%) Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlaghoz viszonyítva (%) Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Forrás: KSH A Magyarországon 2009-ben előállított bruttó hazai termék (GDP) 9,25%-a képződött a Nyugat-Dunántúlon. Az egy főre jutó GDP a Nyugat-dunántúli statisztikai régióban mindössze egyötöde az unió átlagának, és ha vásárlóerő-paritáson kerül számításra, akkor is éppen, hogy csak eléri a felét. Az egy főre jutó befektetés tekintetében a Nyugat-dunántúli régió a (Budapestet is magában foglaló) Közép-magyarországi régió mögött a második helyet foglalja el, a nemzeti átlagnál jóval magasabb értékkel. A régió gazdaságának kedvező képét mutatja azonban, hogy a munkanélküliség az országos átlagnál sokkal alacsonyabb, és több mint négy százalékponttal alacsonyabb az unió átlagos munkanélküliségi rátájánál. A munkanélküliségi ráta 2002-ig mérséklődött jelentősen (4,0%-ra az országos 5,8%-os szinttel szemben), azóta enyhén emelkedik, 2005-ben 5,9% volt, 2008-ra 4,9%-ra csökkent, majd 2010-ben 9,2%-ot tett ki. Még így is jóval elmarad az országos 11,2%-os szinttől szeptemberétől kibontakozó gazdasági válság természetesen erősen hatott a munkanélküliségi rátákra is. A válság éveiben a munkanélküliségi ráta minimális értéke 5,7% ( ), míg maximális értéke 11,4% ( ) volt a Nyugat-Dunántúlon. (A megfelelő országos értékek 9,5% és 15,1% voltak.) 13

14 Munkanélküliségi ráta 6. táblázat: Munkanélküliségi ráta alakulása Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Győr-Sopron-Moson Vas Zala Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Forrás: KSH A régión belül 2002-ig minden évben Zala megyében volt a legalacsonyabb a munkanélküliség, majd fokozatosan ez megfordult és ben már itt volt a legmagasabb munkanélküliség a régióban. Jogszabályi környezet bemutatása A jogszabályi környezet áttekintésének összegzéseként elmondható, hogy a projekt a kötelező jogszabályi előírásokat tartalmazó normák figyelembevételével készült, ennek következtében a jogszabályi illeszkedése biztosított. A jogszabályi környezet meghatározásánál az alábbi legfontosabb jogszabályokkerültek megállapításra: évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; évi CLIV. törvény az egészségügyről; évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról; évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről; 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény végrehajtásáról; 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet a térítés ellenében ígénybevehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról; 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól; 281/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról; 14

15 296/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról; 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítási szolgáltatásokról szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról; 1208/2011. (VI. 28.) Korm. határozat a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó feladatokról, a kiemelt feladatok végrehajtásához szükséges intézkedésekről; 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről; 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről; 16/2006. (III. 27.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről; 23/2006. (V. 18.) EüM rendelet a vizsgálati és terápiás eljárásrend kidolgozásának, szerkesztésének és szakmai egyeztetése lefolytatásának eljárásrendjéről; évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről; o A régióban működő egészségügyi rehabilitációs szolgáltatók jellemzőinek bemutatása (kapacitás, ellátott feladatok, megközelíthetőség, egymástól, illetve a fejleszteni kívánt szolgáltatótól való távolság). Nyugat-dunántúli régió egészségügyi ellátórendszere a progresszivitás tekintetében nem teljes, mivel a régióban nem működik egyetemi klinika, több kórház is viseli az oktató kórházi címet. (Megjegyzés: a kórházi adatszolgáltatástól helyenként eltérő kapacitásokat az okozhatja, hogy a felhasznált OEP forrásból származó adatokban akár néhány hónapig működő OEP kód is feltüntetésre kerül, illetve a kapacitások nagysága a évi átlagos nagyságot mutatja). Győr-Moson-Sopron megye fekvőbeteg-ellátásáért 6 intézmény felel, ebből egy nem konzorciumi résztvevő (a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet). A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház 1441 ággyal rendelkezik, amelyek közül 1039 aktív, 402 krónikus, rehabilitációs és ápolási minősítésű. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (PAMOK) a régió póluskórháza, a legnagyobb aktív ágyszámmal és betegellátási kapacitással rendelkező kórház. Az aktív fekvőbeteg ágyszám mellett a kórház jelentős számú rehabilitációs ággyal rendelkezik, ennek megfelelően kiemelkedően magas arányú rehabilitációs tevékenységet is végez. A rehabilitációs tevékenységek köréből mozgásszervi rehabilitációt, pszichiátriai rehabilitációt és gyermekpszichiátriai rehabilitációt végeznek, összesen 246 finanszírozott ágyon. 15

16 A Soproni Erzsébet Oktató Kórház 525 ágy felett rendelkezik. Aktív ellátásra 413 ágy nevesített, amiből 373 a belgyógyászati és sebészeti mátrixban működik. A 112 krónikus ágy belgyógyászati és pszichiátriai rehabilitációs osztályon helyezkedik el. A mosonmagyaróvári Karolina Kórház-Rendelőintézet 308 ágyából 167 ágyon folytatnak aktív ellátást. Ezen ágyak mátrix rendszerben szolgálják a sebészeti és a belgyógyászati betegek ellátását. A fennmaradó 141 krónikus ágyon a krónikus belgyógyászati, ápolási és mozgásszervi rehabilitációs tevékenység zajlik. A csornai Margit Kórház 207 ágy felett rendelkezik. Aktív ellátásra 79 ágy nevesített, amiből 73 ágy a belgyógyászati-sebészeti mátrix-rendszerhez tartozik, 7 ágy a neurológiához. A 128 krónikus ágy a tartós ápolási és a rehabilitációs osztályon helyezkedik el. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet. A jelenlegi struktúra szerint a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézetben összesen 446 OEP által finanszírozott ágyon folyik kizárólag rehabilitációs (mozgásszervi, kardiológiai és neurológiai) gyógyító tevékenység, három telephelyen: Sopronban és két másik telephelyen, Balfon a Gyógyfürdőkórházban és a Gyógy-kastélyszállóban. A kapuvári Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézetnek aktív ágya nincs. A krónikus betegek ellátása 278 ágyon folyik (rehabilitáció és pszichiátria), illetve egynapos sebészet keretén belül sebészet-traumatológiai, nőgyógyászati, szemészeti, ortopédiai és urológiai beavatkozások történnek. A Kórház nem tagja a pályázó konzorciumnak. Vas megye fekvőbeteg-ellátásáért négy intézmény felel, ebből egy nem konzorciumi résztvevő (a sárvári Önkormányzati Kórház). A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. 857 aktív és 466 krónikus, rehabilitációs és ápolási minősítésű ágyat működtet. A kórház 1967 óta a Pécsi Orvostudományi Egyetem oktatókórháza, és mint ilyen, az országban elsőként nyerte el az oktatókórház címet. Együttműködési szerződés köti a kórházat a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szombathelyi Képzési Központjához (1995) és a szombathelyi Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolához (1992). Az Egészségügyi Szakdolgozók Továbbképző Intézete és a kórház ugyancsak hivatalos együttműködéssel rendelkezik. A celldömölki Kemenesaljai Egyesített Kórház 160 ágyából 50 ágyon folytatnak aktív ellátást. Ezen ágyak mátrix rendszerben szolgálják a sebészeti, a belgyógyászati és a szülészet-nőgyógyászati betegek ellátását. A fennmaradó 110 krónikus ágyon a pszichiátriai rehabilitáció és krónikus ellátás (két telephellyel) folyik. A megye legkisebb kórháza a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kft. 142 ágy felett rendelkezik. Aktív ellátásra mátrixrendszerben 77 ágy nevesített (belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat), a 16

17 krónikus ellátás 55 ágya a rehabilitációs (35 ágy) és a krónikus (20 ágy) osztályon helyezkednek el. A sárvári Önkormányzati Kórház 201 ággyal rendelkezik, amely hivatalosan mind krónikus minősítésű, azonban 40 ágyon aktív belgyógyászati kezelést folytatnak. A többi ágy a Krónikus Betegellátó Osztály, az Ápolási Osztály, a Nőgyógyászati Rehabilitációs Osztály és a Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály között oszlik meg. Egynapos sebészet 3 szakterületet érint: sebészet-traumatológia, szülészet-nőgyógyászat, ortopédia. A konzorciumi tagok között egy önálló, fekvőbeteg háttér nélküli rendelőintézet van, a Szentgotthárd Város Önkormányzat Szakrendelője. 250 szakorvosi órával rendelkezik, ebből 189 óra a járóbeteg-szakellátást érinti, 10 óra labor és 51 óra gondozói kapacitás. Zala megye fekvőbeteg-ellátásáért öt intézmény felel, közülük a hévízi Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kft., illetve a Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központ nem tagja a konzorciumnak. A Zala Megyei Kórház a 691 aktív kapacitás mellett 350 krónikus, rehabilitációs és ápolási ágyat működtet, összesen 1047-et től az intézet a Pécsi Orvostudományi Egyetem, majd a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem és mindkettő kihelyezett főiskoláinak, valamint a Zalaegerszegi Deák Ferenc Egészségügyi Szakközépiskolának az Oktatókórháza. A II. Belgyógyászati Osztály 1997-ben elnyerte a WHO Klinikai és Demonstrációs Egység Címet. A Kanizsai Dorottya Kórház Nagykanizsán 502 ággyal rendelkezik, amelyek közül 360 aktív, 142 krónikus és rehabilitációs minősítésű. A feladatait 30 klinikai egységben látja el, a hozzájuk csatlakozó járóbeteg-szakellátásban 42 szakrendelés, 10 szakambulancia, 4 gondozó, 11 diagnosztika és 7 egyéb terület (pl. fizioterápia, gyermekgyógyászati mozgó szakorvosi szolgálat, betegszállítás) üzemel. A keszthelyi Városi Kórház-Rendelőintézet 338 ágyából 108 ágyon folytatnak aktív ellátást. Ezen ágyak mátrix rendszerben szolgálják a sebészeti és a belgyógyászati betegek ellátását. A fennmaradó 137 krónikus zömmel krónikus és rehabilitációs ellátást végez. A hévízi Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kft. 264 ágy felett rendelkezik. Aktív ellátásra 39 ágy nevesített (reumatológia), míg a 225 krónikus ágy a rehabilitációs osztályon helyezkedik el. A Honvédkórház két hévízi telephelyén is folyik közfinanszírozott rehabilitációs fekvőbeteg ellátás. A Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet (HÉMORI) III. progresszivitási szintű mozgásszervi rehabilitációt lát el 190 közfinanszírozott ágyon, 4 OEP kódon, míg az ÁEK Hévízi Rehabilitációs Intézet 20 belgyógyászati és 52 mozgásszervi rehabilitációs ágyat tart fenn, elsősorban az igényjogosultak számára. 17

18 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Aktív fekvőbeteg-szakellátás - A következő táblázat a kapacitások lakosság arányos nagyságát veti össze az országos átlaggal (Forrás: OEP, 2010.) 7. táblázat: A kapacitások lakosság arányos nagyságának összevetése az országos átlaggal # Szakma kód / név Sopron, Erzsébet Kórház 4 Győr Mosonmagyaróvár Csorna Kapuvár 4 Sopron, Állami Szanatórium Összesen 5 Szombathely, VMMK Celldömölk4 Körmend 4 Sárvár Összesen 5 Zala Megyei Kórház Nagykanizsa Keszthely 4 Hévíz Összesen Belgyógyászat 6,7 1,6 5,2 3,3 3,7 7,6 4,2 5,9 5,5 3,2 3,7 4, Sebészet 4,6 3,2 4,1 3,3 1,7 4,1 5,3 2,7 2,9 4,3 3,2 3,4 3,2 2, Traumatológia 3,7 3,0 2,1 3,0 1,8 1,6 4,1 3,5 2,4 3,5 2,9 2, Szülészet-nőgyógy. 3,2 3,7 3,4 3,1 2,2 4,1 3,4 2,7 4,3 3,3 2,4 3,5 3,1 2, Csecsemő- és gyerm. 3,7 1,7 2,1 2,2 2,2 2,2 2,0 2,9 2,4 2,4 2,3 2, Fül- orr- gége 1,9 0,6 0,9 0,0 1,0 1,8 1,2 0,8 1, Szemészet 1,9 0,5 0,8 0,6 0,6 0,9 1,7 1,2 0,9 0, Bőrgyógyászat 0,4 0,4 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0, Neurológia 1,4 0,6 0,7 0,6 0,6 1,0 4,1 2,1 1,1 1, Ortopédia 0,5 0,5 0,7 0,7 1,0 0,7 0,6 0, Urológia 1,9 0,7 1,0 0,9 0,9 1,0 1,8 1,3 1,1 1, Onkológia 0,9 0,9 0,6 0,6 1,0 1,0 0,8 1, Fogászat és szájseb. 3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0, Reumatológia 0,8 0,8 0,9 0,9 1,3 1,3 1,0 1, Intenzív betegellátás 0,7 0,7 1,0 0,7 0,7 0,7 2,1 1,0 0,8 1,4 0,9 1, Fertőző betegellátás 0,4 0,4 0,7 0,7 1,0 1,0 0,7 0, Pszichiátria 2,6 2,8 2,7 1,3 1,3 1,5 2,2 1,7 2,1 2, Tüdőgyógyászat 3,7 1,1 2,1 1,9 1,5 1,5 1,7 1,7 1,7 2, Sugártherápia 0,7 0,7 0,7 0,7 0,9 0, Angiológia 0,1 0,1 0,2 0, Haematológia 0,4 0,4 0,7 0,7 0,1 0,1 0,4 0, Allergiológia 0,2 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,2 0, Endokrinológia 0,3 0,3 0,8 0,4 0,5 0, Gasztroenterológia 0,9 0,9 1,3 1,3 2,1 1,9 1,6 1,2 1, Tüdő- és mellkasseb. 0,2 0,2 0,4 0, Érsebészet 0,5 0,5 0,7 0,7 0,3 0,3 0,5 0, Idegsebészet 0,6 0,6 0,7 0,7 0,5 0, Stroke 2,3 0,9 1,1 1,2 1,3 1,3 1,2 1,2 1,3 0, PIC 0,6 0,5 0,5 0,4 0,4 0,5 0,5 0,5 0, Nephrológia 0,4 0,4 0,6 0,6 0,3 0,3 0,4 0, Szívsebészet 0,3 0,3 0,3 0, Kardiológia 2,3 3,0 1,6 1,4 1,4 3,0 2,0 1,7 1, SBO 0,1 0,6 0,6 0,6 0,8 0,3 0,3 0, Gyermeksebészet 0,3 0,3 0,0 0,1 0,1 0,2 0, Plasztikai (égési)seb. 0,1 0,1 0,2 0, Mátrix intézet 4 0,0 0,0 0, Belgyógyászati mátrix 4 9,3 1,9 0,4 2, Sebészeti mátrix 4 6,4 1,3 1,5 0,6 2,3 39. A3 Kézsebészet 1 0,1 0,1 0,0 0,1 0,1 40. A4 Dento-alveoláris seb. 2 0,3 0,3 0,1 0,1 0,2 0,1 41. A9 Geriátria 2 0,3 0,3 0,1 0,0 42. G06 Csecsemő-gyerm. f-o-g 0,0 0,1 43. G09 Gyermekneurológia 3 0,0 0,0 44. G40 Csecsemő-gyerm.kard. 3 0,0 0,0 Összesen (NYD szakmái) 38,8 31,5 22,9 16,7 0,0 0,0 38,3 31,3 8,3 16,3 0,0 36,3 35,3 34,9 17,6 1,3 39,7 38,2 43,7 1 A szakmában a ZMK nem rendelkezik aktív ággyal 2 A szakmában a ZMK nem rendelkezik ellátási kötelezettséggel 3 A szakmának nincs aktív ágya 4 A mátrix osztályok ágyszáma felosztásra került a TEK szakmák között (kivéve Csorna) 5 A megye összesen sornál a lakosság számával osztottuk az összes kaapcitást Győr-Moson Sopron ( lakos) Vas ( lakos) Zala ( lakos) Nyugat - Dunántúl Ország 18

19 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Az aktív kapacitások 44%-át Győr-Moson-Sopron Megye működteti, ez megfelel a lakosság régiós arányának, ahogy a többi megye esetében is. Megállapítható, hogy az aktív kapacitások nagysága nem haladja meg az országos átlagot, attól némileg (13%-kal) elmarad. A nagy betegforgalmú szakmák közül a sebészeti, a traumatológia és a szülészet-nőgyógyászat emelhető ki, mint az országoshoz képest nagyobb lakosság arányos kapacitásokkal rendelkező szakmák. Krónikus, rehabilitációs és ápolási fekvőbeteg-szakellátás A Nyugat-Dunántúl krónikus, ápolási és rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatóit és kapacitásukat mutatja az alábbi táblázat. 8. táblázat: A Nyugat-Dunántúl krónikus, ápolási és rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik Szakma kód / név Sopron, Erzsébet Kórház Győr Csorna Kapuvár Soproni Rehab Gyógyint Összesen Szombathely, VMMK Körmend Sárvár Összesen Zala Megyei Kórház Mosonmagyaróvár Celldömölk Nagykanizsa Keszthely Hévíz Összesen R 01 Belgyógyászat R 03 Traumatológia R 04 Szülészet-nőgyógy R 05 Csecsemő- és gyerm R 09 Neurológia R 18 Pszichiátria R 19 Tüdőgyógyászat R 22 Mozgászervi rehabilitáció R 27 Angiológia R 31 Gasztroenterológia R 40 Kardiológia R 41 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria R 45 Addiktológia C 01 Belgyógyászat C 18 Pszichiátria C 19 Tüdőgyógyászat A 23 Ápolás A 73 Szakápolás intézetben Összesen (NYD szakmái) Forrás: OEP Győr-Moson Sopron Vas Zala Nyugat - Dunántúl Ország A kapacitások nagysága az aktív ellátáshoz hasonló, itt is Győr-Moson-Sopron Megye birtokolja a kapacitások közel felét. Egyes speciális szakmákban azonban lehetnek jelentős eltérések a három megyei ellátói között. 19

20 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány A kórházak nem aktív, különösen a rehabilitációs fekvő szakmáinak ágyszámát a saját ellátási terület és különböző földrajzi egységek lakosára vetítve szakmánként kerültek megvizsgálásra, rámutatva a kapacitás relatív, lakosság arányos nagyságára (2010.). 9. táblázat: A nem aktív ágyak lakosra vetítve szakmánként # Szakma kód / név Sopron, Erzsébet Kórház Győr Győr-Moson Sopron ( lakos) Vas ( lakos) Zala ( lakos) Csorna Kapuvár Soproni Rehab. Gyógyint Összesen 2 Szombathely, VMMK Körmend Sárvár Összesen 2 Megyei Zala Kórház Mosonmagyaróvár Celldömölk Nagykanizsa Keszthely Hévíz Összesen 2 1. R 01 Belgyógyászat 5,6 1,3 3,7 (36 ágy) 4,1 2,0 9,1 2,8 2,5 1,3 2. R 03 Traumatológia 1,1 0,5 0,1 0,0 3. R 04 Szülészet-nőgyógy. 1 (20 ágy) 0,7 0,2 0,1 4. R 05 Csecsemő- és gyerm. 0,1 0,1 1,1 0,5 0,2 0,3 5. R 09 Neurológia 1 (50 ágy) 1,1 0,5 0,3 0,6 0,3 6. R 18 Pszichiátria 1 4,8 4,9 (105 ágy) 7,2 (70 ágy) (62 ágy) 4,9 4,2 2,9 3,7 5,6 4,2 7. R 19 Tüdőgyógyászat 0,5 0,5 0,1 0,8 8. R 22 Mozgászervi rehabilitáció 3,4 8,6 29,4 6,6 10,7 6,8 5,2 (225 ágy) 9,3 7,4 5,7 9. R 27 Angiológia 1 (115 ágy) 2,6 1,1 0,1 10. R 31 Gasztroenterológia 1 (28 ágy) 0,6 0,3 0,2 11. R 40 Kardiológia 1 (236 ágy) 5,3 2,3 1,5 2,8 1,6 12. R 41 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria 1 (10 ágy) 0,2 0,1 0, R 45 Addiktológia 1 (25 ágy) 0,9 0,2 0,2 14. C 01 Belgyógyászat 1 1,8 7,3 14,9 (58 ágy) 5,0 4,7 (40 ágy) (20 ágy) 14,0 9,2 2,9 5,6 8,1 4,9 6,1 7,0 15. C 18 Pszichiátria 0,8 0,6 0,6 0,6 2,9 1,9 1,0 0,8 16. C 19 Tüdőgyógyászat 0,6 0,3 1,5 1,5 0,5 0,5 0,7 0,6 17. A 23 Ápolás 3,5 3,4 1,9 2,9 1,3 4,1 2,0 1,8 1,9 18. A 73 Szakápolás intézetben 1 0,0 (30 ágy) 1,0 1,9 0,6 0,5 Összesen (NYD szakmái) 10,4 14,9 19,3 16,8 0,0 29,4 33,8 22,5 0,0 0,0 18,1 30,7 17,9 13,7 18,2 0,0 28,3 31,4 25,8 Nyugat - Dunántúl 2 Ország 1 Az intézmény(ek)nek nincs szinkronban a területi ellátási kötelezettség, a szakma szerinti ágyszám és a tény teljesítmény jelentés szakmája 2 Minden szakmára a megyei/régiós lakosság számával osztottuk a kapacitásokat Forrás: OEP A nem aktív kapacitások lakosság arányos mértéke 22%-kal magasabb az országos átlagnál, ezen belül a legnagyobb Győr-Moson- Sopron megye kapacitása. 20

21 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány A lakosra jutó súlyozott ápolási nap számot, mint a krónikus/rehabilitációs/ápolási ellátás jellemző mutatóját ábrázolja a következő táblázat (Forrás: OEP, 2010.) 10. táblázat: A lakosra jutó súlyozott ápolási napok száma # Szakma kód / név Sopron, Erzsébet Kórház Győr Győr-Moson Sopron ( lakos) Vas ( lakos) Zala ( lakos) Csorna Kapuvár Sopron, Állami Szanatórium Összesen 2 Szombathely, VMMK Körmend Sárvár Összesen 2 Megyei Zala Kórház Mosonmagyaróvár Celldömölk Nagykanizsa Keszthely Hévíz Összesen 2 1. R 01 Belgyógyászat (36 ágy) R 03 Traumatológia R 04 Szülészet-nőgyógy. 1 (20 ágy) R 05 Csecsemő- és gyerm R 09 Neurológia 1 (50 ágy) R 18 Pszichiátria (105 ágy) (70 ágy) (62 ágy) R 19 Tüdőgyógyászat R 22 Mozgászervi rehabilitáció (225 ágy) R 27 Angiológia 1 (115 ágy) R 31 Gasztroenterológia 1 (28 ágy) R 40 Kardiológia 1 (236 ágy) R 41 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria 1 (10 ágy) R 45 Addiktológia 1 (25 ágy) C 01 Belgyógyászat (58 ágy) (40 ágy) (20 ágy) C 18 Pszichiátria C 19 Tüdőgyógyászat A 23 Ápolás A 73 Szakápolás intézetben 1 (30 ágy) Összesen (NYD szakmái) Nyugat - Dunántúl 2 Ország 1 Az intézmény(ek)nek nincs szinkronban a területi ellátási kötelezettség, a szakma szerinti ágyszám és a tény teljesítmény jelentés szakmája 2 Minden szakmára a megyei/régiós lakosság számával osztottuk a kapacitásokat Forrás: OEP Az igénybevételi mutatók itt is zömmel országos átlag felett vannak. A tüdőgyógyászati ápolási napok száma az alacsony kapacitások miatt érdemben elmarad. 21

22 Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátás kapacitásának nagyságát a lakosra jutó óraszám jellemzi. Ezt a mutatót nem kórházakra kerül megvizsgálásra, hanem a földrajzi egységre. Ennek alapvető oka az, hogy a járóbeteg-ellátásban számos kórházon kívüli kisebb-nagyobb szolgáltató működik, ill. az jelentős redundancia mutatkozik az egyes szolgáltatók ellátási területében. (Forrás: OEP, 2010.) 11. táblázat: A járóbeteg-szakellátás kapacitásának nagysága # Szakma kód / név Győr- Moson Vas Zala Nyugat- Dunántúl Ország Általános belgyógyászat 4,7 12,0 11,1 8,5 11, Angiológia, phlebológia, lymphológia 0,2 0,1 1, Haematológia 0,8 1,2 0,4 0,8 1, Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 2,5 0,6 2,7 2,0 4, Gasztroenterológia 4,4 3,5 4,1 4,0 5, Nefrológia 1,2 1,4 0,9 1, Geriátria 1,0 0,3 0, Belgyógyászati kardiológia 0,4 0,1 0, Allergológia és klinikai immunológia 2,3 0,6 1,2 1, Általános sebészet 5,2 7,8 8,4 6,8 11, Esztétikai plasztikai sebészet 0,1 0,1 0, Tüdő- és mellkassebészet 0,1 0,8 0,3 0, Érsebészet 1,3 1,2 0,9 1, Idegsebészet 1,5 0,4 0,8 0, Szívsebészet 0,8 0,2 0, Proktológia 0,2 1,0 0,4 0, Általános traumatológia 7,3 4,9 10,2 7,5 7, Plasztikai és égési sebészet 0,3 0,2 0, Kézsebészet 0,6 0,2 0,3 0, Arc- és állcsont-szájsebészet 2,3 0,6 0, Általános szülészet-nőgyógyászat 7,5 13,4 11,4 10,2 13, Terhesgondozás (orvosi) 0,6 0,7 1,5 0,9 1, Általános csecsemő- és gyermekgyógyászat 3,1 8,4 4,4 4,8 4, Neonatológia 0,3 0,2 0, Csecsemő- és gyermekkardiológia 0,8 0,9 0,6 1, Gyermek-tüdőgyógyászat 1,2 0,7 0,7 1, Gyermek-gasztroenterológia 0,3 0,7 0,4 0, Gyermeksebészet 0,7 0,2 0,4 1, Gyermeknőgyógyászat 0,4 0,1 0,1 0,2 0, Gyermekszemészet 0,7 1,2 1,0 0,9 1, Csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat 0,7 1,3 0,7 1, Gyermekradiológia 0,5 0,2 0, Gyermekneurológia 0,4 0,9 0,4 0, Gyermek- és ifjúságpszichiátria 1,0 0,5 0,9 0,8 2, Fejlődésneurológia 0,2 0,1 0, Általános fül-orr-gégegyógyászat 5,7 6,7 8,3 6,7 9, Audiológia 1,3 1,9 4,4 2,4 2, Foniátria 0,0 0,0 0, Általános szemészet 7,8 10,6 12,7 10,0 13, Általános bőr- és nemibeteg-ellátás 1,8 4,6 6,1 3,8 6, Bőrgyógyászat 2,9 0,3 0,3 1,5 1, Általános neurológia 4,8 8,0 6,2 6,0 9, Fejfájás szakrendelés 0,0 0,2 0,1 0, EEG és EMG diagnosztika 0,7 1,2 0,7 1, Ortopédia 2,5 2,9 5,0 3,3 5, Urológia 3,8 4,0 4,7 4,1 6,1 22

23 # Szakma kód / név Győr- Moson Vas Zala Nyugat- Dunántúl Ország Andrológia 0,0 0,0 0, Urodinamia 0,1 0,1 0,1 0, Klinikai onkológia 0,8 3,9 3,2 2,3 3, Sugárterápia, onkoradiológia 1,7 3,7 1,7 2, Reumatológia és fizioterápia 0,4 1,1 5,2 2,0 6, Reumatológia 5,9 6,9 5,3 6,0 5, Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) 0,7 0,9 0,1 0,6 1, Menopauza és oszteoporózis rendelés 2,0 1,7 4,3 2,6 2, Aneszteziológia 1,8 1,1 0,7 1,3 1, Fájdalomterápia 1,3 0,4 0, Fertőzőbeteg-ellátás, infektológia 0,8 0,4 1,0 0,8 0, Pszichiátria 4,7 4,7 6,4 5,2 8, Addiktológia 2,0 1,3 0,2 1,3 0, Pszichiátriai rehabilitáció 1,0 0,3 0, Alkohológia 0,1 0,1 0, Drogbetegellátás 0,8 0,2 0,3 0, Tüdőgyógyászat 4,7 5,6 6,0 5,3 5, Pulmonológiai allergológia és immunológia 0,7 0,3 0,4 0, Mozgásszervi rehabilitáció 0,9 3,5 3,3 2,3 2, Belgyógyászati rehabilitáció 0,3 0,1 0, Foglalkozás-egészségügyi szakellátás 1,8 2,1 2,4 2,1 1, Általános kardiológia 5,8 4,4 3,9 4,9 8, Kardiológiai rehabilitáció 0,2 0,1 0, Echokardiográfiai diagnosztika 0,8 1,0 0,7 0, EKG és Holterdiagnosztika 0,1 4,1 1,2 1, Általános laboratóriumi diagnosztika 10,4 7,2 9,3 9,3 0, Általános kémiai laboratóriumi diagnosztika 0,3 1,0 0,4 0, Haematológiai laboratóriumi diagnosztika 0,9 0,3 0, Mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika 1,7 1,7 1,3 2, Genetikai laboratóriumi diagnosztika 0,2 1,0 0,4 0, Izotóp laboratóriumi diagnosztika 0,2 0,1 0, Általános röntgendiagnosztika 10,6 7,4 9,7 9,5 13, Mammográfiás szűrés és diagnosztika 2,0 1,3 2,1 1,8 2, Angiográfiás diagnosztika 0,9 0,2 0,3 0,5 0, CT 4,2 3,2 4,6 4,1 5, MRI 3,3 3,2 2,9 3,2 2, Ultrahang-diagnosztika 5,7 6,7 8,0 6,6 9, Nőgyógyászati ultrahang-diagnosztika 0,1 1,9 0,6 1, Általános kórbonctan és kórszövettan 3,7 1,4 3,5 3,0 4, Szövettan, kórszövettan 0,2 1,6 0,5 1, Cytológia, cytopatológia 2,0 0,3 1,2 1,3 1, Immunhisztológia 1,0 0,3 0, Lézerdiagnosztika 1,0 0,3 0, Általános fizioterápia-gyógytorna 17,3 5,0 7,1 11,1 10, Gyógytorna 2,0 6,0 24,3 9,5 10, Gyógymasszázs 4,2 1,2 0, Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) 0,7 4,9 10,6 4,6 6, Transzfuziológia 0,2 0,6 0,3 1, Izotópdiagnosztika és terápia 0,7 0,9 0,6 0, Izotópdiagnosztika 0,2 1,5 0,5 1, Klinikai genetika 1,3 0,3 0,7 0, Általános pszichológia 0,1 0,8 0,2 1, Pszichoterápia 0,3 1,0 1,4 0,8 0, Q08 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás 1,9 3,0 2,6 2,4 2, Q09 Neurológia - gondozó 1,2 0,5 0, Q12 Klinikai onkológia - gondozó 2,3 3,5 3,3 2,9 3, Q18 Pszichiátria - gondozó 4,2 4,9 8,1 5,5 8, Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó 5,0 5,4 5,9 5,4 6, Q41 Gyermek- és ifjúságpszichiátria - gondozó 4,2 2,1 1,7 0, Q44 Drogbetegellátás - gondozó 1,7 0,5 0, Q45 Addiktológia (pszichiátriai szakfeladat) - gondozó 1,3 2,2 2,4 1,9 2,6 Összesen (Nyugat-Dunántúl szakmái) Minden szakmára a megyei/régiós/országos lakosság számával osztottuk a kapacitásokat 23

24 A lakosra jutó heti óraszámok tekintetében a régióban jellemzően kisebbek a lakosságszámra vetített óraszámok az országos átlagnál (-22%), bár Zala megye járóbeteg-ellátási kapacitásai inkább átlagosak, a másik két megyében viszont jóval elmaradnak a hasonlító átlagtól. A konzorciumi tagok között egy önálló, fekvőbeteg háttér nélküli rendelőintézet van, a Szentgotthárd Város Önkormányzat Szakrendelője. 250 szakorvosi órával rendelkezik, ebből 189 óra a járóbeteg-szakellátást érinti, 10 óra labor és 51 óra gondozói kapacitás. A Nyugat-dunántúli régió fekvőbeteg szakellátó intézményeinek elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja be. 2. ábra: A Nyugat-dunántúli régió fekvőbeteg szakellátó intézményeinek elhelyezkedése Megyei kórház Területi kórház Kizárólag nem aktív ellátás Megjegyzés: 2007-ben 3 újabb kistérséget hoztak létre: Hévízi, Zalakarosi, Pacsai A Nyugat-dunántúli régió 694 településének kórházaktól való távolságát megvizsgálva megállapítható, hogy A régió megyei kórházai (Győr, Szombathely, Zalaegerszeg) o a települések több mint feléről, 0 és 30 perc között elérhetők, o perc között kell utazni 317 településről. A régió kórházainak (kivéve a szakkórházakat) elérhetősége a következőképpen alakul: o a települések majdnem 81%-áról 0-30 perc között elérhető kórház, o 130 településről perc között kell utazni a lakosoknak. 24

25 o A térség demográfiai bemutatása. Morbiditási és mortalitási mutatók bemutatása, elemzése a régiós, országos adatok tükrében, a tervezett szakmai fejlesztéssel összefüggésben. Demográfia A régióban a január 1-ei adatok szerint an élnek. A régión belül a lakosság 44,3 %-a Győr-Moson-Sopron megyében, 29,4 %-a Zala megyében és 26,3 %- a Vas megyében él. Az elmúlt évtizedekben Nyugat-dunántúli régió népességszámát tekintve egy, a ben országos szinten is tapasztalható hirtelen ugrás után a hosszú távú trend fogyó lakosság képét mutatja. A legtöbben, mintegy 1 millió 36 ezren, az 1980-as népszámlálás idején éltek a régióban ben mar egy millió alatt volt a lakónépesség ( fő). 3. ábra: A Nyugat-dunántúli régió lakosságszámának alakulása fő Forrás: KSH A Nyugat-Dunántúli régió lakosságszámának alakulása ( ) év év év év év év év év év év év év év év év év év év Nyugat-Dunántúlon az elmúlt két évtized népmozgalmi folyamataiban az országos tendenciákhoz hasonlóan a lélekszám fogyása és a társadalom öregedése figyelhető meg és 2011 között az össznépességen belül a gyermekkorúak (0 14 évesek) számában jelentős, 14,8%-os csökkenés következett be (159,7 ezerről 136,0 ezerre). A munkavállalásban leginkább érintett éves korcsoportban stagnálást, az időskorúak (65 x évesek) esetében viszont mar 9,8%-os gyarapodást regisztráltak. A korcsoportonkénti adatok a régió északi megyéjének kedvezőbb helyzetét mutatják. A közötti időszakban Győr-Moson-Sopron megyében a gyermekkorúak aránya mindvégig meghaladta a régiós átlagot, az időskorúaké pedig elmaradt attól. A gyermekkorúak aránya az aktív korú népességhez képest folyamatosan csökkent, következesképpen mérséklődtek a éves korosztályba tartozók gyermekekre 25

26 irányuló eltartási terhei. Nyugat-Dunántúlon e mutató alapján 2000-ben 4, 2011-ban már 5 aktív korú lakos jutott egy gyermekre. Nyugat-Dunántúl népességében a nemek aránya nem azonos, január 1-jen ezer férfira 1073 nő jutott. Ez lényegében megegyezik a vidéki átlaggal, de alacsonyabb az országosnál (1103). Megegyezve a hazai trenddel, a régióban is emelkedő a feminitási arány, vagyis évről évre nő a különbség a nők és a férfiak száma között. 4. ábra: A Nyugat-dunántúli régió népességének száma nem és életkor szerint A régió lakosságának 57%-a él városokban és 43%-a községekben. Az egy településre jutó átlagos lakosságszám fő. Az egész régióban inkább városhiányról beszélhetünk, sőt vannak kifejezetten városhiányos térségek. A régió egészére a kisvárosias, aprófalvas településszerkezet a jellemző. A városlakók aránya Vas megyében a legmagasabb és legalacsonyabb Zalában. Az ország településének mintegy egyötöde található a régióban, az 1000 négyzetkilométerre jutó települések száma 58, az országban a legmagasabb. 26

27 NYDOP-5.2.1/C-11 Forrás: KSH 12. táblázat: A járóbeteg-szakellátás kapacitásának nagysága Megyék terület (ha) lakónépesség (2011.jan. 1.) Győr-Moson -Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl összesen Magyarország A sűrű településhálózat eredményeként a 100 km 2 -re jutó településszám a régiók közül itt a legmagasabb (5,8). A településhálózatot Nyugat-Dunántúlon 5 megyei jogú város (Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa), 23 város és 627 község alkotja. A települések háromnegyedén 1000 fő alatti a népességszám. 13. táblázat: Helységek száma igazgatási rang szerint Helységek száma igazgatási rang szerint Területi egység megye jogú város város nagyközség község helségek száma összesen Győr-Moson -Sopron Vas Zala összesen Forrás: KSH A régióra jellemző népsűrűség 88 fő/km 2, amely mögött erős megyei szórás húzódik: Vas 77 fő/km 2 Zala 76 fő/km 2 és a legsűrűbben lakott Győr-Moson-Sopron megye a 107 fő/km 2 értékkel. Népsűrűség (fő/km 2 ) 14. táblázat: Népsűrűség (fő/km2) Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Győr-Sopron-Moson Vas Zala Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Forrás: KSH Az utóbbi néhány év enyhe növekményt hozott, amely nem a természetes szaporulat eredménye, hanem a bevándorlási többlete. 27

28 A magyarországi aktivitási arány nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható, amely a hazai viszonylatban kedvező mutatóval rendelkező Nyugat-Dunántúlról is megállapítható ben a 15 éves és idősebb népesség 57,4%-a volt jelen a munkaerőpiacon. A relatíve alacsony aktivitási ráta mögött közepesnek tekinthető 52,1%-os foglalkoztatási arány és az átlagosnál valamelyest kedvezőbb, 9,2 %-os munkanélküliségi ráta húzódik meg. Az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit jelzi az egy éven túl munkanélküliek aránya, amely a Nyugat-Dunántúlon 44,4%. A Nyugat-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség száma 2008-ra kissé csökkent, amely a Vas megyei létszám több mint 7%-os visszaesésének a következménye. Az aktivitási ráta ugyanakkor az időszak egészében meghaladta az országos átlagot, mely főkent a nagyobb foglalkoztatottsággal, illetve az alacsonyabb munkanélküliséggel volt összefüggésben ban a Nyugat-Dunántúlon 57,8% volt az aktivitási ráta, 3,2 százalékponttal magasabb az országosnál. Egészségügyi állapot A régióban élők egészségügyi helyzete összességében jobb az országosnál. A kedvező adatok oka lehet az átlag feletti, kedvezőbb életmód, egészségmagatartás: alacsonyabb szintű dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, a magasabb jövedelmi helyzet, az alacsonyabb szintű munkanélküliség, a hátrányos helyzetű lakosok alacsonyabb száma. Az élveszülésre számított csecsemőhalálozás mutatója a 2002-es évet leszámítva az utóbbi 10 évben az országos átlagnál kedvezőbb értéket mutatott ben a 7 statisztikai régió közül a Nyugat-Dunántúli a harmadik legkedvezőbb csecsemőhalálozási mutatóval rendelkezett, a Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli régió után (5,4). A csecsemőhalálozásra vonatkozó a megyénkénti adatok tartósan a legkedvezőbbek a régióban és az országos átlag (5,3) alattiak; 2010-ben Zala megyében a 3,2 -es érték az országban a legjobb. A Vas megyei adatok (7,4) tartósan a régión belül (5,4), de országosan is a legkedvezőtlenebbek. 15. táblázat: Csecsemőhalandóság Csecsemőhalandóság ezer élveszülöttre Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Győr-Sopron-Moson Vas Zala Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Forrás: KSH 28

29 Az életesélyek a régióban kedvezőbbek az országos átlagnál, sőt Magyarországon a legkedvezőbbek. A születéskor várható élettartam a Nyugat-Dunántúlon a férfiak esetében átlagosan 71,14 év, a nők esetében pedig 78,4 év a 2010-es adatok szerint. 16. táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam Születéskor várható átlagos élettartam (átlagéletkor) Területi egység férfi nő Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Forrás: KSH Az egészségi állapottal szoros összefüggésben levő másik fontos jellemző a halálozási helyzet alakulása. Az országoshoz hasonlóan 2003-ban a férfiak halálozásának közel felét a keringési rendszer betegségei, több mint egynegyedét a daganatos megbetegedések tették ki. Csaknem minden tizedik férfi az emésztőrendszer betegségeiben és minden tizenharmadik külső okok pl. öngyilkosság, balesetek, mérgezés miatt hal meg. Nők estében némi arányeltolódással hasonló a helyzet. A keringési rendszer betegségeinek részaránya közel 60%, a daganatos halálozás aránya némiképp alacsonyabb, mint a férfiaké, de így is több mint az összhalálozásuk egyötöde. Az emésztőrendszer betegségei és a külső okok miatti halálozás együttesen olyan arányú, mint a férfiak emésztőrendszeri halandósága. Ötödik vezető halálokként mindkét nemben a légzőrendszer betegségei szerepelnek. Ezzel együtt a régióban a halálozási adatai mindkét nem tekintetében kedvezőbbek az országosnál, mely 2008-ra sem változott. 29

30 Forrás: ESKI A régió mutatói majdnem minden betegségcsoportban jobbak az országos átlagnál (rosszindulatú daganatok, légző rendszer és a mortalitás külső okai okozta halálozás). A másik két csoportban az eltérés nem szignifikánsan nagyobb. Ezen belül is Győr-Moson- Sopron megye mutatói négy csoportban is kedvezőbbek az országos helyzethez képest. Ha az elveszett életévek nagyságát vizsgáljuk, akkor is a Nyugat-Dunántúl kedvező helyzetét látjuk. A mutató értéke a legalacsonyabb az összes régió között. 5. ábra: A potenciális 70 évből elvesztett évek, főre Nyugat- Dunántúl Közép- Magyaro. Közép- Dunántúl Dél- Alföld Dél- Dunántúl Észak- Alföld Észak- Magyaro. Országos adat NYDOP-5.2.1/C táblázat: Az öt leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatti halálozás, lakosra (2008.) Térségek Rosszindulatú daganatok Keringési rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei miatt meghaltak aránya 100 ezer lakosra Mortalitás külső okai Közép-Magyarország 321,5 578,9 55,0 85,6 67,8 Közép-Dunántúl 305,1 604,1 62,5 96,4 61,8 Győr-Moson-Sopron 298,6 651,8 31,2 75,2 52,9 Vas 309,9 629,7 64,6 89,9 62,4 Zala 309,3 672,0 57,4 97,6 70,1 Nyugat-Dunántúl 304,7 651,9 47,6 85,6 60,4 Dél-Dunántúl 337,2 650,4 67,7 81,9 70,6 Észak-Magyarország 317,2 723,9 81,1 86,8 76,8 Észak-Alföld 326,1 653,5 58,6 73,2 77,4 Dél-Alföld 317,8 712,7 66,8 78,7 84,7 Magyarország 319,9 645,0 62,1 84,4 73, főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek Forrás: ESKI 30

31 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány o Területi, illetve regionális feladatellátások bemutatása A régióban működő egészségügyi intézmények feladatait és az ellátandó lakosságot az ÁNTSZ engedély alapján végzik. A rehabilitációs feladatok régiós szintű elosztása a K41 Rehabilitáció szakmakód alatt található: 18. táblázat: A rehabilitációs feladatok régiós szintű elosztása a K41 Rehabilitáció szakmakód alatt Sopron, Erzsébet Kórház Győr Győr-Moson Sopron Vas Zala Csorna Kapuvár Soproni Rehab. Gyógyint. Összesen Szombat- Zala Megyei Celldö-mölk Körmend Sárvár Összesen hely, VMMK Kórház Keszthely Hévíz Összesen % 48% 17% 11% 2% 12% 100% 65% 14% 15% 6% 100% 45% 34% 19% 2% 100% Forrás: ÁNTSZ A következő táblázat a nem aktív kapacitásokat mutatja abszolút értékben, ill. intézményenként a megyén belüli részesedést tekintve. 19. táblázat: A nem aktív kapacitások abszolút értékben Szakma kód / név Sopron, Erzsébet Kórház Győr Győr-Moson Sopron Vas Zala Csorna Kapuvár Soproni Rehab Gyógyint Összesen Szombathely, VMMK Körmend Sárvár Összesen Zala Megyei Kórház Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Mosonmagyaróvár Celldömölk Nagykanizsa Keszthely Hévíz Összesen R 01 Belgyógyászat R 03 Traumatológia R 04 Szülészet-nőgyógy R 05 Csecsemő- és gyerm R 09 Neurológia R 18 Pszichiátria R 19 Tüdőgyógyászat R 22 Mozgászervi rehabilitáció R 27 Angiológia R 31 Gasztroenterológia R 40 Kardiológia R 41 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria R 45 Addiktológia C 01 Belgyógyászat C 18 Pszichiátria C 19 Tüdőgyógyászat A 23 Ápolás A 73 Szakápolás intézetben Összesen (NYD szakmái) % 27% 9% 8% 18% 30% 100% 56% 13% 7% 24% 100% 41% 17% 16% 26% 100% Nyugat - Dunántúl Ország Forrás: OEP 31

32 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány A következő táblázat a régió kórházainak nem aktív ellátása által realizált súlyozott ápolási napok számát, ill. megyén belüli arányát mutatja. 20. táblázat: A nem aktív ellátása által realizált súlyozott ápolási napok száma, ill. megyén belüli aránya # Szakma kód / név Sopron, Erzsébet Kórház Győr Csorna Kapuvár Sopron, Rehab. Gyógyint Összesen Szombathely, VMMK Körmend Sárvár Összesen Zala Megyei Kórház Mosonmagyaróvár Celldömölk Nagykanizsa Keszthely Hévíz Összesen 1. R 01 Belgyógyászat R 03 Traumatológia R 04 Szülészet-nőgyógy R 05 Csecsemő- és gyerm R 09 Neurológia R 18 Pszichiátria R 19 Tüdőgyógyászat R 22 Mozgászervi rehabilitáció R 27 Angiológia R 31 Gasztroenterológia R 40 Kardiológia R 41 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria R 45 Addiktológia C 01 Belgyógyászat C 18 Pszichiátria C 19 Tüdőgyógyászat A 23 Ápolás A 73 Szakápolás intézetben Összesen (NYD szakmái) Forrás: OEP Megállapítások: Győr-Moson Sopron Vas Zala 7% 22% 9% 7% 19% 36% 100% 55% 15% 4% 26% 100% 30% 17% 13% 41% 100% Az ellátási területek aránya alapján látható, hogy két megyében a megyei kórház kompetenciája a lakosság közel felét eléri (Győr- Moson-Sopron és Zala), míg Vas megyében a megyei kórház aránya 65%, a birtokolt kapacitásokhoz képest jóval nagyobb. Ez utóbbi megállapítás igaz a két megyei kórház TEK és kapacitások kapcsolatára. Ha a realizált teljesítményeket nézzük, akkor szemmel látható, hogy a domináns ellátók teljesítményének részesedése alacsonyabb, mint az ellátási területből adódna. Ebben az összehasonlításban a kisebb kórházak, főleg a néhány szakmák szakkórházak részesedése tűnik jelentősebbnek, amely a nem aktív fekvőbeteg-ellátásban betöltött szerepük valódi nagyságát mutatja. Nyugat - Dunántúl Ország 32

33 Szakfeladat NYDOP-5.2.1/C-11 o A fejlesztendő rehabilitációs szolgáltatók jelenlegi struktúrájának összefoglaló bemutatása, kapacitás és teljesítményjellemzők, funkcionális működtetés bemutatása (pl. telephelyek). Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (PAMOK) a régió póluskórháza, a legnagyobb aktív ágyszámmal és betegellátási kapacitással rendelkező kórház. Az aktív fekvőbeteg ágyszám mellett a kórház jelentős számú rehabilitációs ággyal rendelkezik, ennek megfelelően kiemelkedően magas arányú rehabilitációs tevékenységet is végez. A rehabilitációs tevékenységek köréből mozgásszervi rehabilitációt, pszichiátriai rehabilitációt és gyermekpszichiátriai rehabilitációt végzünk, összesen 246 finanszírozott ágyon. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház összesen aktív és 402 krónikus ágyon, számos szakterületen regionális feladatot is ellát (idegsebészet, égésplasztika, invazív hemodinamika, szövetbank, genetikai tanácsadás stb.). A szívsebészetet és néhány más, országosan koncentrált ellátást leszámítva a kórház a progresszivitás 3. szintjén a betegellátás csaknem teljes vertikumán nyújt egészségügyi szolgáltatást. A kórház évi betegforgalmi mutatóit kiemelve a fejlesztéssel érintett szakmákban az alábbi táblázat foglalja össze: 21. táblázat: A kórház évi betegforgalmi mutatói (Krónikus fekvőbeteg ellátás) Krónikus fekvőbeteg-ellátás Osztály Szakma Ágyszám Osztályos elszámolt ápolási napok DMI Ágykihaszn. (%) PAMOK Országos Halálozás a teljes eset arányá-ban R 0801-R Gyermek- és ifjúsági pszichiátria ,70 53,7% 0,0% R 0801-R Mozgászervi rehabilitáció ,47 92,2% 90,0% 0,0% R 0801-R Mozgászervi rehabilitáció ,47 88,9% 90,0% 0,2% R 0801-R Mozgászervi rehabilitáció ,20 74,4% 7,3% R 0801-R Pszichiátria ,20 95,7% 87,0% 0,5% R 0801-R Pszichiátria ,20 75,7% 6,3% R 0801-R Pszichiátria ,20 64,1% 1,6% C 0801-C Tüdőgyógyászat ,19 52,1% 34,7% C 0801-C Pszichiátria ,20 83,2% 2,2% C 0801-C Belgyógyászat ,20 71,8% 35,0% A 0801-A Ápolás ,96 95,6% 25,8% Forrás: OEP Összesen ,20 83,9% 10,1% A főbb mutatószámok az országos átlaghoz képest hasonló, vagy annál kedvezőbb képet mutatnak. A 2010-es évben az ágykihasználtság mindegyik mozgásszervi és pszichiátriai 33

34 rehabilitációs osztályon az országos átlaghoz hasonlóan alakult. A 0801R2202 Intenzív Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály A, míg a 0801R2203 Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály II. B minősítésű (köz)finanszírozott rehabilitációs tevékenységet folytat. 22. táblázat: A kórház évi betegforgalmi mutatói (Járóbeteg ellátás) Járóbeteg-ellátás Szervezeti egység szakorvosi nem szakorvosi Egy órára jutó eset PAMOK 0801-G-0901 Q09 Neurológia - gondozó ,58 1, G Gyermekneurológia ,55 1, Gyermek- és ifjúságpszichiátria ,03 1,08 Forrás: OEP Szakma Átlagos heti rendelési óra Betegek havi átlaga az időszakban Időszaki esetszám Pontszám az iődszakban Egy esetre jutó pont Országos A fejlesztésben érintett járóbeteg-ellátási egységeken a kapacitások kihasználtsága csak a gondozóban marad el az országos átlagtól, a másik két szakrendelésen érdemben meghaladja azt. A fejlesztéssel érintett egységek elhelyezkedése. 34

35 Híd utca Zrínyi utca Vasvári u. A kórház hosszútávú komplex szakmai fejlesztési koncepciót követ, amelynek alapeleme az ellátás folyamatában egymással összekapcsolódó szakmák koncentrációja és a rokon szakmák strukturális integrációja. Ezt a szakmai célt fizikai megvalósulásában szakmai tömbök létrehozása szolgálja. A fejleszteni kívánt mindhárom szakterület számos infrastrukturális problémával rendelkezik. A gyermekpszichiátriai részleg a XIX. század végén épült telephely (Győr, Zrínyi utca) korábban felújított egyik épületében van, a felnőtt pszichiátriával együtt, részben elzárva a kórház központi ellátó struktúrájától, elkülönülve a gyermekgyógyászattól, ami szakmailag aggályos. A szakmai kapcsolódások és a fenti integráció érdekében 35

36 Szakfeladat NYDOP-5.2.1/C-11 gyerekpszichiátriai ellátások a központi telephelyre költöznek. A TIOP pályázat eredményeként megvalósuló kórházfejlesztés célja, hogy a központi telephelyen megépülő 450 ágyas épület lehetővé teszi a teljes Zrínyi utcai telephely megszűntetését. A felnőtt pszichiátriai és addiktológiai rehabilitáció részben ugyanezen a telephelyen, nagyobb részben Téten, Győrtől 20 km-re, önálló telephelyen történik. Ez a téti épület már alig felel meg a betegellátás minimumfeltételeinek, az elhelyezési körülmények nagyon rosszak. Ilyen körülmények között a rehabilitáció szakmailag csak korlátozott hatásfokkal működtethető. A mozgásszervi rehabilitáció a város gyógyvízforrásai mellé települt, épülete ban épült, jelen funkcióját 1986-ban egy átfogó átalakítással, bővítéssel érte el, azóta nem történt felújítás (Győr, Híd utca). A rehabilitáció tárgyi feltételei, a szükséges berendezések részben már elavultak, nem áll rendelkezésre minden szükséges kezelési modalitás. A gép-műszer ellátottság a szakmai minimumfeltételeknek most is megfelel, de vannak már elhasználódott, korszerűtlen, vagy korszerűtlenül üzemeltethető berendezések. A tervezett beszerzések révén mérhető módon csökken a berendezések átlagos életkora, használhatóságuk, hatásosságuk növekszik. Karolina Kórház-Rendelőintézet, Mosonmagyaróvár Az 1800-as évek elején Károly főherceg Karolina császárné emlékére alapítványt hozott létre ben a Karolina-alapítványra épült adományokból vásárolták meg a korábban kolostorként működő épületet, amelyet Karolina Intézetnek neveztek el, és 1860-ban elindították működését. A Karolina Kórház-Rendelőintézet nevet az intézmény 1992-ben vette fel. A kórház évi betegforgalmának főbb teljesítmény jellemzőit az alábbi táblázatok foglalják össze. 23. táblázat: A kórház évi betegforgalmának főbb teljesítmény jellemzői Krónikus fekvőbeteg-ellátás Osztály Szakma Ágyszám Elszámolt ápolási napok Teljes finan eset Ágykihasználtság (%) Halálozás a teljes eset arányában KKM Országos KKM Országos R 0803-R Mozgászervi rehabilitáció ,7% 0,0% 90,0% 0,5% R 0803-R Mozgászervi rehabilitáció ,3% 0,3% C 0803-C Belgyógyászat ,3% 83,8% 22,3% 19,8% A 0803-A Ápolás ,9% 83,4% 18,7% 16,8% Összesen ,3% 9,1% Forrás: OEP 36

37 A főbb mutatószámok az országos átlaghoz képest kedvezőbb képet mutatnak. A es évben mind a halálozás mutatója, mind az ágykihasználtság mindegyik mozgásszervi rehabilitációs osztályon az országos átlagtól jobb volt. A 63 ágyas mozgásszervi rehabilitáció két osztályból áll: Rehabilitációs I. Osztály: 0803R ágy, Vízpart utcai telephely, E-G épület; Rehabilitációs II. Osztály: 0803R ágy, Régi Vámház tér 2-4. (központi telephely), T jelű épület. Mindkét egység A minősítésű (köz)finanszírozott rehabilitációs tevékenységet folytat. A két osztály működését egyedülálló módon integrált, ambuláns mozgásszervi rehabilitációs ellátás egészíti ki. A két osztály eltérő épületben található. A fejlesztésben érintett rehabilitációs II. osztály a központi telephelyen lévő T jelű épületben helyezkedik el. A fejlesztéssel érintett egységek elhelyezkedése. 37

38 Szakfelad at NYDOP-5.2.1/C-11 Soproni Erzsébet Oktató Kórház Az Erzsébet Királyné nevét viselő soproni kórházat 180 ággyal, június 23.-án adták át és 2002 között komplett kórház rekonstrukció során az aktív osztályok és járóbeteg szakrendelések megújultak, a neurológia és a pszichiátria pedig új épületben került elhelyezésre. A Soproni Erzsébet Oktató Kórház 2005-tól a DEOEC Oktató Kórháza ben súlyponti kórházi minősítést kapott. A kórház évi betegforgalmának főbb teljesítmény jellemzőit az alábbi táblázatok foglalják össze, kiemelten a fejlesztéssel érintett szervezeti egységekre. 24. táblázat: A kórház évi betegforgalmának főbb teljesítmény jellemzői Rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás Osztály Szakma Ágyszám Osztályos elszámolt ápolási napok DMI Ágykihasználtság SEK Országos R 0802-R Belgyógyászat ,20 95,0% 74,2% R 0802-R Pszichiátria ,20 95,4% 87,0% Összesen ,20 95,1% Forrás: OEP 38

39 Kassza NYDOP-5.2.1/C-11 Járóbeteg-ellátás Szervezeti egység Szakma Átlagos heti rendelési óra szakorvosi nem szakorvosi Időszaki esetszám Pontszám az iődszakban Egy esetre jutó pont Egy órára jutó SEK Országos F A fogszabályozás ,92 G 0802-G-0801 Q08 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás ,04 G 0802-G-1201 Q12 Klinikai onkológia - gondozó ,88 G 0802-G-1801 Q18 Pszichiátria - gondozó ,65 1,14 G 0802-G-1901 Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó ,90 5,43 G 0802-G-4501 Q45 Addiktológia (pszichiátriai szakfeladat) - gondozó ,09 1,30 J Sürgősségi betegellátás J Általános belgyógyászat ,04 J Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia ,59 J Gasztroenterológia ,42 J Nefrológia ,03 J Általános sebészet ,24 J Esztétikai plasztikai sebészet ,84 J Érsebészet ,79 J Idegsebészet - *sze* ,51 J PR Proktológia ,75 J Általános traumatológia ,47 J Általános szülészet-nőgyógyászat ,87 J TG Terhesgondozás (orvosi) ,73 J Általános csecsemő- és gyermekgyógyászat ,52 J G Csecsemő- és gyermekkardiológia ,48 J G Gyermek-tüdőgyógyászat ,55 J G Gyermeknőgyógyászat - *sze* ,81 J Gyermek- és ifjúságpszichiátria ,31 J Általános fül-orr-gégegyógyászat ,80 J Audiológia ,88 J Általános szemészet ,26 J Általános bőr- és nemibeteg-ellátás ,45 J Általános neurológia ,70 J Általános neurológia ,81 J Általános neurológia ,78 J Fejfájás szakrendelés - *sze* ,17 J EEG és EMG diagnosztika - *sze* ,33 J Ortopédia ,24 J Urológia ,12 J Klinikai onkológia ,96 J Reumatológia ,09 J Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) ,64 J Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* ,56 J Aneszteziológia ,80 J Fertőzőbeteg-ellátás, infektológia ,43 J Pszichiátria ,99 2,90 J Addiktológia ,10 1,26 J Tüdőgyógyászat ,16 4,17 J Pulmonológiai allergológia és immunológia ,54 2,76 J Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) ,72 J Echokardiográfiai diagnosztika ,57 J EKG és Holterdiagnosztika ,01 J Általános röntgendiagnosztika ,22 J Mammográfiás szűrés és diagnosztika ,45 J CT ,44 J MRI ,77 J Ultrahang-diagnosztika ,72 J NU Nőgyógyászati ultrahang-diagnosztika - *sze* ,42 J Általános kórbonctan és kórszövettan ,30 J Izotópdiagnosztika ,85 J Angiológia, phlebológia, lymphológia ,19 J NN Neonatológia ,34 J AN Andrológia ,65 J UD Urodinamia ,13 J Fájdalomterápia - *sze* ,09 J 0802-P Pszichiátriai rehabilitáció ,67 0,74 J 0802-P Mozgásszervi rehabilitáció (rehabilitációs szakorvos javallata szerint) ,41 J Angiográfiás diagnosztika ,49 J Intervenciós radiológia ,05 J Neuroradiológia J Szövettan, kórszövettan ,00 J Cytológia, cytopatológia J AC Aspirációs cytológia ,23 J Immunhisztológia ,50 J Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) ,72 J Általános pszichológia ,03 J G Gyermekneurológia ,65 J Általános fizioterápia-gyógytorna ,60 J Általános fizioterápia-gyógytorna ,89 L Általános laboratóriumi diagnosztika ,87 L Általános kémiai laboratóriumi diagnosztika L Mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika ,78 Összesen ,46 Forrás: OEP 39

40 A főbb mutatószámok az országos átlaghoz képest kedvezőbb képet mutatnak. A es évben mind az ágykihasználtság, mind az órára jutó esetszám alapvetően az országos átlagtól jobb volt. A fejlesztéssel érintett osztályon és szakrendeléseken közfinanszírozott (rehabilitációs) tevékenység folyik. Jelen pályázat keretében a pszichiátriai rehabilitáció és az ambuláns tüdőgyógyászati (légzés) rehabilitáció fejlesztését tervezi az intézmény. Mindkét érintett szakma a Sopron, Győri út 15. alatti telephelyen található (a pszichiátria a IX. számú, míg a tüdőgyógyászat a IV. számú épületben van). A fejlesztéssel érintett egységek elhelyezkedése. 40

41 Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet elődjét, az Állami Szanatóriumot március 1- jén az Egészségügyi Minisztérium alapította. A szanatórium az első betegeit május 7-én fogadta a kialakított 30 ágyas osztályon re készültek el a fejlesztések, és ekkortól 1971-ig 250 ággyal működött. A jelenlegi struktúra szerint a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézetben összesen 446 OEP által finanszírozott ágyon folyik gyógyító tevékenység, három telephelyen (Sopronban és két helyen, Balfon a Gyógyfürdőkórházban és a Gyógy-kastélyszállóban). Az intézet kapacitásait és betegforgalmi adatait a következő táblázat foglalja össze. 25. táblázat: Az intézet kapacitásai és betegforgalmi adatai Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet jelenlegi struktúrája, kapacitás és teljesítményjellemzői Fekvőbeteg-ellátás Ágyszám Telephely Távozott betegek száma 2010-ben 0864R0902 Intenzív Neurorehabilitáció 50 Sopron R4001 Kardiológiai Rehabilitáció I. 126 Sopron R4002 Intenzív Kardiológiai Rehabilitáció 110 Sopron R2203 Mozgásszervi Rehabilitáció 70 Balf R2204 Intenzív Mozgásszervi Rehabilitáció 90 Balf Összesen: Járóbeteg-ellátás Heti óraszám Nem Szakorvosi szakorvosi Telephely Járóbeteg esetszám 2010-ben Neurológia 4 Sopron Reumatológia Ambulancia 10 Balf Oszteoporózis Ambulancia 20 Balf Kardiológia Szakambulancia 29 Sopron Labordiagnosztika 10 Sopron Röntgen diagnosztika, Sopron 7 Sopron Röntgen diagnosztika, Balf 5 Balf Ultrahang diagnosztika 8 Sopron Fizioterápia Sopron 12 Sopron Fizioterápia Balf 21 Balf Összesen: Forrás: Kórházi adatszolgáltatás 41

42 Kassza NYDOP-5.2.1/C-11 Az intézet évi főbb járóbeteg-ellátás forgalmi mutatóit az alábbi táblázat foglalja össze, kiemelve a fejlesztéssel érintett szakrendeléseket. 26. táblázat: Az intézet kapacitásai és betegforgalmi adatai Szervezeti egység / (db.) Szakma Átlagos heti rendelési óra szakorvosi nem szakorvosi Időszaki esetszám Pontszám az iődszakban Egy esetre jutó pont SRGY Egy órára jutó eset Országos J Általános neurológia ,47 J Reumatológia és fizioterápia ,71 J Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* ,80 J Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) ,12 3,32 J Általános röntgendiagnosztika ,30 J Általános röntgendiagnosztika ,87 J Ultrahang-diagnosztika ,90 J Általános fizioterápia-gyógytorna ,84 5,43 J Általános fizioterápia-gyógytorna ,43 L Általános laboratóriumi diagnosztika ,08 Összesen ,15 Forrás: OEP A kapacitások kihasználtsága az országos átlagnak megfelelő. Mindkét járóbetegellátási egység az Intézet soproni telephelyén található. Margit Kórház, Csorna Csorna város a Rábaköz szívében helyezkedik el. A térség gazdaságilag elmaradott besorolást kapott, gyenge infrastruktúrával rendelkezik, a lakosság elöregedett. A fejlesztéssel érintett intézmény, a Margit Kórház, amely a térség egészségügyi szolgáltatási igényének kiszolgálását hivatott megvalósítani. A város és a vonzáskörzet mintegy , azaz összesen lakosának egészségügyi szakellátását a 202 ágyas Margit Kórház látja el, azonban vannak feladatok, amelyek a területen kívüli lakosság ellátásáról is gondoskodnak. A járóbeteg ellátás tekintetében a tüdőgyógyászat, a neurológia és a pszichológia, valamint a mammográfiai ellátás a csornai kistérség területén túlnyúlik. A kórház felett a tulajdonosi jogokat Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja. Az intézmény működését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza, az évente megújuló finanszírozási szerződés keretei között. A Győr-Moson-Sopron megyében 180 település van, ebből a Margit Kórház vonzáskörzetéhez a jelenlegi beutalási rend szerint 37 település tartozik. Csorna város és 36 község tartozik a csornai térséghez, ebből 3 téti kistérségi település. 42

43 Szakfeladat Szakfeladat NYDOP-5.2.1/C-11 A kórház évi főbb betegforgalmai adatait az alábbi táblázatok foglalják össze. 27. táblázat: A kórház évi főbb betegforgalmai adatai Aktív fekvőbeteg-ellátás Osztály Szakma Ágyszám Jelentett súlyszám Finanszírozási esetszám (teljes) Egy fin. esetre jutó elsz. nap CMI Ágykihasználtság elszámolt napra Halálozás a teljes eset arányában Pathológia ,28 M 0804-M Belgyógyászati típusú mátrix egység ,30 0,75 75,8% 9,0% M 0804-M Sebészeti típusú mátrix egység ,53 0,65 83,8% 1,2% Összesen ,0 0,68 76,1% 4,5% Forrás: OEP Krónikus fekvőbeteg-ellátás Osztály Szakma Ágyszám Elszámolt ápolási napok Teljes finan eset Ágykihasználtság (%) Halálozás a teljes eset arányában R 0804-R Gasztroenterológia ,7% 0,0% C 0804-C Belgyógyászat ,3% 0,3% A 0804-A Ápolás ,3% 22,3% Összesen ,4% 11,6% Forrás: OEP A járóbeteg-szakellátás ellátja Csorna város és vonzáskörzetét, valamint a téti kistérség 3 települését. Ezt a feladatot az intézmény 506 szakorvosi óra/hét rendelési idővel, 35 szakrendelésen látja el, valamint 96 nem szakorvosi óra/ hét rendelési idővel. Jelen pályázat keretében 10 óra / hét többletkapacitással ambuláns neuromuszkoloszkeletális (neurológiai) rehabilitáció kialakítását tervezik a Kórház központi telephelyén (Csorna, Soproni út 64.), a C épület tetőterében. A többletkapacitási kérelem az egészségügyért felelős államtitkárságra (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) benyújtásra került. 43

44 A fejlesztéssel érintett egységek elhelyezkedése. Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely A Vas Megyei Markusovszky Kórház, Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zártkörű Részvénytársaság (rövidített név: Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt.) ben létesült. A kórház a két világháború között a megye határain túl is ismert, jó hírű gyógyintézetté fejlődött, és a második világháború után tervszerű, céltudatos gyógyító és tudományos munkája eredményeként az ország egyik legjelentősebb vidéki kórházává vált. A hetvenes évek végén a kórház már regionális feladatokat is ellátó vezető egészségügyi intézmény február 15.-én tulajdonosi döntés következményeként az intézmény egyesült a szentgotthárdi Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdővel, de a kórház szombathelyi telephelyén az egészségügyi ellátás változatlanul működött tovább. A kórház október 1-től gazdasági társaságként működik. A kórház évi betegforgalmának főbb teljesítmény jellemzőit az alábbi táblázatok foglalják össze. 44

45 Szakfeladat Szakfeladat NYDOP-5.2.1/C táblázat: A kórház évi betegforgalmának főbb teljesítmény jellemzői Aktív fekvőbeteg-ellátás Osztály Szakma Ágyszám Jelentett súlyszám Finanszírozási esetszám (teljes) CMI Ágykihaszn. (%) Halálozás a teljes eset arányában Belgyógyászat ,03 87,1% 10,8% Belgyógyászat ,90 86,0% 10,8% Belgyógyászat ,43 68,3% 8,1% Sebészet ,14 87,0% 3,6% Traumatológia ,83 60,6% 1,2% Szülészet-nőgyógyászat ,55 89,1% 0,2% Csecsemő- és gyermekgyógyászat ,54 82,8% 0,1% Fül- orr- gége ,39 0,0% Szemészet ,88 43,6% 0,0% Bőrgyógyászat ,75 51,8% 0,0% Neurológia ,78 89,3% 5,1% Ortopédia ,64 52,1% 0,0% Urológia ,89 70,6% 0,6% Onkológia ,05 62,9% 2,8% Reumatológia ,96 40,4% 0,0% Intenzív betegellátás ,50 75,4% 47,8% Fertőző betegellátás ,69 55,4% 0,2% Pszichiátria ,00 75,8% 2,9% Tüdőgyógyászat ,05 53,0% 14,5% Sugártherápia, onkoradiológia ,30 184,6% 1,4% Angiológia, phlebológia, lymphológi ,15 64,8% 7,5% Haematológia ,69 81,7% 4,6% Allergiológia és klinikai immunológ ,15 71,5% 6,9% Gasztroenterológia ,88 70,7% 7,9% Tüdő- és mellkassebészet ,26 54,7% 1,6% Érsebészet ,32 84,8% 3,9% Idegsebészet ,82 77,7% 1,6% Stroke ,78 50,0% 6,1% PIC ,29 109,8% 6,0% Nephrológia ,12 15,4% 8,3% Kardiológia ,16 68,9% 4,9% SBO ,38 58,8% 4,5% A400 A4 Dento-alveoláris sebészet ,42 0,0% Pathológia ,28 100,0% M 1801-M Sebészeti típusú mátrix egység ,63 61,6% 0,4% Összesen ,09 75,8% 3,0% Forrás: OEP Krónikus fekvőbeteg-ellátás Osztály Szakma Ágyszám Elszámolt osztályos ápolási napok DMI Kihaszn. (%) Halálozás a teljes eset arányában R 1801-R Belgyógyászat ,20 60,7% 7,7% R 1801-R Csecsemő- és gyermekgyógyászat ,70 29,8% 0,0% R 1801-R Mozgászervi rehabilitáció ,62 85,9% 0,6% R 1801-R Mozgászervi rehabilitáció ,60 94,6% 3,3% R 1801-R Mozgászervi rehabilitáció ,63 88,4% 0,4% R 1801-R Addiktológia ,20 70,5% 4,3% C 1801-C Belgyógyászat ,19 67,8% 11,1% C 1801-C Belgyógyászat ,16 89,2% 25,8% C 1801-C Pszichiátria ,20 48,7% 10,0% C 1801-C Tüdőgyógyászat ,17 81,1% 35,3% A 1801-A Ápolás ,99 45,7% 19,6% Mozgászervi rehabilitáció ,13 0,0% Összesen ,44 71,1% 7,2% Forrás: OEP 45

46 Kassza NYDOP-5.2.1/C-11 Járóbeteg-ellátás Átlagos heti Szervezeti Időszaki Pontszám az Egy órára rendelési óra Szakma egység szak- nem szakorvosi esetszám iődszakban jutó eset orvosi F A dento-alveoláris sebészet (szájsebészet) ,03 F A dento-alveoláris sebészet (szájsebészet) ,12 F A fogszabályozás ,60 F A fogszabályozás ,00 F A fogszabályozás ,44 F A fogszabályozás ,08 F A fogszabályozás ,00 F A parodontológia ,00 F A parodontológia ,11 F fogászati röntgen ,66 F fogászati röntgen ,13 F A fogászati ellátás (szakellátás) ,02 F A gyermekfogászat ,92 G 1801-G-0800 Q08 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás ,06 G 1801-G-1200 Q12 Klinikai onkológia - gondozó ,24 G 1801-G-1801 Q18 Pszichiátria - gondozó ,56 G 1801-G-1802 Q18 Pszichiátria - gondozó ,90 G 1801-G-1901 Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó ,41 G 1801-G-4100 Q41 Gyermek- és ifjúságpszichiátria - gondozó ,31 G 1801-G-4500 Q45 Addiktológia (pszichiátriai szakfeladat) - gondozó ,30 J Sürgősségi betegellátás J Általános belgyógyászat ,68 J Általános belgyógyászat ,78 J Általános belgyógyászat ,86 J Haematológia ,04 J Gasztroenterológia ,51 J E Gasztroenterológia ,04 J Általános sebészet ,10 J Általános sebészet ,14 J Tüdő- és mellkassebészet ,93 J Idegsebészet - *sze* ,69 J Általános traumatológia ,50 J Általános traumatológia J Arc- és állcsont-szájsebészet ,34 J Arc- és állcsont-szájsebészet ,32 J Általános szülészet-nőgyógyászat ,45 J Általános szülészet-nőgyógyászat ,33 J Általános szülészet-nőgyógyászat ,28 J Terhesgondozás (orvosi) ,27 J Általános csecsemő- és gyermekgyógyászat ,18 J Általános csecsemő- és gyermekgyógyászat ,80 J G Gyermeknőgyógyászat - *sze* ,82 J G Gyermekszemészet ,19 J Gyermek- és ifjúságpszichiátria ,04 J Általános fül-orr-gégegyógyászat ,13 J Általános fül-orr-gégegyógyászat ,56 J Általános fül-orr-gégegyógyászat ,88 J Audiológia ,91 J Általános szemészet ,15 J Általános szemészet ,95 J Általános szemészet ,26 J Általános bőr- és nemibeteg-ellátás ,49 J Általános bőr- és nemibeteg-ellátás ,36 J Általános neurológia ,97 J Általános neurológia ,76 J Ortopédia ,60 J Ortopédia ,13 J Urológia ,68 J Urológia ,03 J Klinikai onkológia ,61 J Klinikai onkológia ,13 J Sugárterápia, onkoradiológia ,65 J Reumatológia ,11 J Reumatológia ,53 J Reumatológia ,63 J Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) ,74 J Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) ,37 J Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* ,31 J Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* ,86 J Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* ,97 J Aneszteziológia ,97 J Fertőzőbeteg-ellátás, infektológia ,06 J Pszichiátria ,11 J Pszichiátria ,23 J Pszichiátria ,15 J Addiktológia ,98 J Addiktológia ,90 J Drogbetegellátás ,06 J Tüdőgyógyászat ,83 J Tüdőgyógyászat ,65 J 1801-P Mozgásszervi rehabilitáció (rehabilitációs szakorvos javallata szerint) ,84 J 1801-P Mozgásszervi rehabilitáció (rehabilitációs szakorvos javallata szerint) ,79 J Foglalkozás-egészségügyi szakellátás ,91 J Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) ,13 J Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) ,38 J Általános röntgendiagnosztika ,26 J Általános röntgendiagnosztika J Általános röntgendiagnosztika ,75 J Mammográfiás szűrés és diagnosztika ,74 J Angiográfiás diagnosztika ,13 J CT ,30 J MRI ,54 J Ultrahang-diagnosztika ,87 J Ultrahang-diagnosztika J Ultrahang-diagnosztika J Ultrahang-diagnosztika ,45 J Általános kórbonctan és kórszövettan ,65 J Cytológia, cytopatológia ,43 J Általános fizioterápia-gyógytorna ,91 J Általános fizioterápia-gyógytorna ,03 J Általános fizioterápia-gyógytorna ,49 J Gyógytorna ,52 J Gyógytorna ,53 J Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) ,41 J Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) ,43 J Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) ,44 J Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) ,50 J Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) ,66 J Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) ,49 J Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) ,01 J Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) ,04 J Izotópdiagnosztika ,77 J Általános pszichológia ,17 L Általános laboratóriumi diagnosztika ,02 L Genetikai laboratóriumi diagnosztika L Izotóp laboratóriumi diagnosztika Összesen ,08 Forrás: OEP Ebből a fejlesztéssel érintett területek pszichiátria tüdő kardiológia

47 A járóbeteg egységek az aktív és rehabilitációs osztályokkal integráltan, szoros kapcsolatban működnek. A fejlesztések révén a jelenlegi járóbeteg kapacitások átcsoportosítás révén változnak. Szervezeti egység azonosító Szervezeti egység megnevezés Jelenleg érvényes kapacitás (óra/hét) Átcsoportosítással módosítani kívánt kapacitás (óra/hét) Változás 1801G0800 Bőr- és nemibeteg gondozó G1200 Onkológia gondozó G4100 Gyermek és ifjúságpszichiátria gondozó Fogászati röntgen Addiktológia szakrendelés Felnőtt pszichiátria szakrendelés Új szakma Kardiológia rehabilitáció Új szakma Pulmonológiai és légzésrehabilitáció Összesen A fejlesztéssel érintett ambuláns ellátóhelyek közül a Vas Megyei Markusovszky Kórház központi telephelyén (9700 Szombathely Markusovszky u. 5.) a kardiológiai, a tüdőgyógyászati- és légzésrehabilitáció részére a belgyógyászati, úgynevezett Sárga épület földszintjén három szakrendelő kialakítására kerül sor. A pszichiátriai rehabilitációs részleg fejlesztése a Szombathely, 11-es Huszár út 130. alatti épületben, az ellátás jelenlegi helyszínén történik. A drogambulancia belső átalakítására a hatékonyabb működés érdekében kerül sor. Az érintett épületrészben kerül kialakításra a vizeletminta-vételi helyiség és a labor helyiség, két terápiás szoba és a személyzeti helyiség kerül elhelyezésre. Az Operatív Rehabilitációs Központ kialakítása szintén a 11-es Huszár úti telephelyen található Gyermek- és Ifjúsági Pszichiátriai gondozó épületében tervezett. Az épület új funkciója a földszinten: Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Gondozó és Rehabilitáció, az emeleten: Pszichiátriai Centrum, Operatív Rehabilitációs Központ. Az épület általános rekonstrukcióra szorul. A két tevékenység elválasztása külön bejáratok kialakításával megoldott. Rendelőintézet, Szentgotthárd A Rendelőintézet Szentgotthárd a fenntartó, Szentgotthárd Város Önkormányzata által 1996-ban alapított egészségügyi intézmény, amely a város számos kötelező feladatai mellett önként vállalt feladatként Szentgotthárd város fős lakossága és a kistérség fős lakossága, összesen fő járóbeteg-szakellátásáért felelős. A rendelőintézet két telephelyen, a Hunyadi u. 18. sz. és a Rákóczi út 5-7. sz. alatti épületekben működik. A Rákóczi úti telephelyen a város 4 felnőtt háziorvosi és 2 47

48 Kassza NYDOP-5.2.1/C-11 gyermek háziorvosi praxisa, a védőnői szolgálat, a központi háziorvosi ügyelet, a pszichiátria-addiktológia gondozó a pszichiátria szakrendelés és a neurológia szakrendelés működik. A Hunyadi út. 18. sz. alatti telephelyen számos járóbeteg-ellátási egység működik. Az intézmény járóbeteg-szakellátásának évi főbb betegforgalmi adatait az alábbi táblázat foglalja össze: 29. táblázat: Az intézmény járóbeteg-szakellátásának évi főbb betegforgalmi adatai Szervezeti egység Szakma Esetszám Pontszám Egy esetre jutó pont Átlagos heti rendelési óra szakorvosi nem szakorvosi Egy órára jutó eset G 1822-G-1201 Q12 Klinikai onkológia - gondozó ,88 G 1822-G-1801 Q18 Pszichiátria - gondozó ,44 G 1822-G-1901 Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó ,80 G 1822-G-4501 Q45 Addiktológia (pszichiátriai szakfeladat) - gondozó ,28 J Általános belgyógyászat ,52 J Általános sebészet ,14 J Általános traumatológia ,63 J Általános szülészet-nőgyógyászat ,39 J Általános fül-orr-gégegyógyászat ,39 J Általános szemészet ,07 J Bőrgyógyászat ,15 J Általános neurológia ,43 J Ortopédia ,87 J Urológia ,98 J Reumatológia és fizioterápia ,69 J Pszichiátria ,55 J Tüdőgyógyászat ,20 J Foglalkozás-egészségügyi szakellátás J Ultrahang-diagnosztika ,80 Összesen ,46 Forrás: OEP A fejlesztéssel érintett ingatlan (Hunyadi u. 18. sz., hrsz. 1461) Szentgotthárd központi belterületén helyezkedik el. Az itt lévő épület tetőterének átalakításával sor kerülne a pszichiátria külső telephelyi működésének megszüntetésére, így a projekt eredményeként egy épületbe integrálódna az intézmény valamennyi szakellátása, Kemenesaljai Egyesített Kórház, Celldömölk 1997-től Kemenesaljai Egyesített Kórház néven egyesült az 1972 óta vezető tevékenységként pszichiátriai rehabilitációs feladatot ellátó intaházai intézettel. Az újraegyesítés mérföldkőnek tekinthető a kórház történetében. Ekkor kapta a mai nevét a mátrix finanszírozási struktúrában működő, immáron 174 ágyas intézet ben jelentős fejlesztések történtek a kórházat illetően, önkormányzati és központi források felhasználásával megújult a manuális blokk, így biztosítva a magas szintű minőséget. 48

49 Továbbá elkészült az új, 300 személyt befogadni képes, az európai normáknak maradéktalanul megfelelő konyha-étterem. A 2006-os egészségügyi struktúra-átalakítás következtében sajnálatos módon csökkent az aktív ágyak száma, az ellátási terület viszont nőtt. A kórház tevékenysége nagyon fontos, ugyanis Celldömölkön kívül Kemenesalja és további harmincnyolc település lakosságának ellátást végzi. Az egyesített kórházban évente ellátott betegek száma fokozatos emelkedési tendenciát mutat. Jelenleg több mint fekvőbeteget kezelnek évente és további százezer járóbeteg látogatja a rendelést. A kórház évi betegforgalmi mutatóit kiemelve a fejlesztéssel érintett szakmákban az alábbi táblázat foglalja össze: 30. táblázat: A kórház évi főbb betegforgalmi adatai A kórház évi betegforgalmi mutatói Szakma Súlyszám Esetszám CMI Ápolási napok Ágyszám Ágyak kihasználtsága Halálozási arány Összesen , ,1% 1,4% 54 Pathológia 15, , ,0% 02 Sebészet 0, Szülészet-nőgyógyászat 0, Mátrix intézet 2 644, , ,1% 1,4% Szakma Összesen Elszámolt ápolási napok Osztályos Súlyozott DMI Ágyszám Kihaszn. (%) Kihaszn. (%) országos Halálozási arány , ,5% 11,1% Halálozási arány országos 18 Pszichiátria , ,1% 87,0% 0,0% 1,9% 01 Belgyógyászat , ,5% 26,0% Szakma Esetszám Pontszám Egy esetre jutó pont Átlagos heti rendelési óra szakorvosi nem szakorvosi Egy szakorvosi órára jutó eset Celldömölk Országos Összesen , G-0801 Q08 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás , G-1801 Q18 Pszichiátria - gondozó ,84 1, G-1802 Q18 Pszichiátria - gondozó , G-1901 Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó , G-4501 Q45 Addiktológia (pszichiátriai szakfeladat) - gondozó , Általános belgyógyászat , Gasztroenterológia , Általános sebészet , Általános traumatológia , Általános szülészet-nőgyógyászat , Általános csecsemő- és gyermekgyógyászat , Általános fül-orr-gégegyógyászat , Általános szemészet , Általános bőr- és nemibeteg-ellátás , Általános neurológia , Urológia , Reumatológia és fizioterápia , Pszichiátria ,80 2, Pszichiátria , Addiktológia ,35 1, Tüdőgyógyászat , Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) , Általános röntgendiagnosztika , Általános röntgendiagnosztika , Ultrahang-diagnosztika , Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) , Általános laboratóriumi diagnosztika ,71 Forrás: OEP 49

50 Szakfeladat NYDOP-5.2.1/C-11 A főbb mutatószámok az országos átlaghoz képest kedvezőbb képet mutatnak. A es évben nem történt halálozás a Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályon, az ágykihasználtsága a 100%-ot közelíti, szemben az országos 87%-kal. A fejlesztéssel érintett osztályon és szakrendeléseken közfinanszírozott (rehabilitációs) tevékenység folyik. A fejlesztéssel érintett szervezeti egységek a kórház központi telephelyétől távolabb, Mesteri-Intaháza településen találhatók. Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház, Körmend A kórház a körmendi, őriszentpéteri és szentgotthárdi kistérség fős lakosságának ellátását végzi. A lakosság közel negyede ( fő) körmendi, továbbá 63 másik település ambuláns ellátásának nagy részre hárul az intézményre. A legtávolabbi község 70 km-re van Körmendtől. A Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház 1901-ben került átadásra a Batthyány család által adományozott földterületen. Az intézmény jelenlegi feladatainak ellátásához 13 épülettel rendelkezik, 7715 m2 hasznos alapterülettel. A kórház évi betegforgalmi mutatóit kiemelve a fejlesztéssel érintett szakmákban az alábbi táblázatok foglalják össze: 31. táblázat: A kórház évi főbb betegforgalmi adatai Aktív fekvőbeteg-ellátás Osztály Szakma Ágyszám Jelentett súlyszám Finanszírozási (teljes) esetszám CMI Ágy- Halálozás a kihasznált- teljes eset ság arányában Belgyógyászat , ,85 69,2% 8,7% SBO 0 0, Pathológia 0 38, ,28 100,0% J 1867-J Sebészet 0 23, ,36 0,0% J 1867-J Traumatológia 0 0,00 0 J 1867-J Szülészet-nőgyógyászat 0 19, ,19 0,0% J 1867-J Gasztroenterológia 0 4, ,38 0,0% M 1867-M Mátrix intézet , ,68 75,6% 3,1% M 1867-M Sebészeti típusú mátrix egység , ,70 71,0% 0,8% Összesen ,71 3,3% Forrás: OEP 50

51 Kassza Szakfeladat NYDOP-5.2.1/C-11 Krónikus fekvőbeteg-ellátás Osztály Szakma Ágyszám Elszámolt ápolási napok DMI Ágykihaszn. (%) Halálozás a teljes eset arányában R 1867-R Belgyógyászat ,20 50,0% 2,2% C 1867-C Belgyógyászat ,18 71,8% 38,9% Összesen ,19 55,0% 17,7% Forrás: OEP Járóbeteg-ellátás Szervezeti egység szakorvosi nem szakorvosi G 1867-G-0801 Q08 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás ,07 G 1867-G-1801 Q18 Pszichiátria - gondozó ,94 Körmend G 1867-G-1901 Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó ,09 5,43 J Sürgősségi betegellátás J Általános belgyógyászat ,77 J Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia ,76 J Gasztroenterológia ,43 J Általános sebészet ,90 J Általános traumatológia ,59 J Általános szülészet-nőgyógyászat ,19 J Terhesgondozás (orvosi) ,53 J Általános fül-orr-gégegyógyászat ,41 J Audiológia ,02 J Általános szemészet ,28 J Általános bőr- és nemibeteg-ellátás ,88 J Általános neurológia ,16 J Ortopédia ,78 J Urológia ,05 J Reumatológia ,35 J Reumatológia ,64 J Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) ,08 6,98 J Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) ,75 J Pszichiátria ,46 J Tüdőgyógyászat ,30 4,17 Országos Mozgásszervi rehabilitáció (rehabilitációs J 1867-P ,89 2,15 szakorvos javallata szerint) J Foglalkozás-egészségügyi szakellátás ,10 J Általános röntgendiagnosztika ,47 J Ultrahang-diagnosztika ,59 J Szövettan, kórszövettan ,62 J Cytológia, cytopatológia ,86 J Gyógytorna ,62 3,32 J Pszichoterápia ,65 J Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) ,78 L Általános laboratóriumi diagnosztika ,46 Forrás: OEP Összesen Szakma Átlagos heti rendelési óra Időszaki esetszám Pontszám az iődszakban Egy esetre jutó pont ,62 Egy órára jutó eset A fejlesztések kizárólag egyes ambuláns mozgásszervi és tüdőgyógyászati rehabilitációt végző járóbeteg-ellátási egységeket érintenek. Minden érintett egység a kórház központi telephelyén található (Körmend, Munkácsy u. 1.). 51

52 Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg Az 1848-ban megalapított Ispotályból lassú, fokozatos fejlődést követően érte el jelenlegi építészeti struktúráját a Zala Megyei Kórház, amelynek ellátási területe jelenleg a progresszivitásnak megfelelően a legtöbb klinikai szakterület esetén kiterjed az egész megyére, sőt régiós feladatok vonatkozásában azon túlnyúlik. A kórház jelenleg három telephelyen működik: A Központi telephely a városban a Zrínyi utca 1. szám alatt található, tőle nem messze a Kossuth utcai telephely, és a külsőnek tekinthető, a közigazgatásilag már Zalaegerszeghez tartozó Pózván található. A Zala Megyei Kórház fejlesztéssel érintett Pszichiátriai Osztálya jelenleg 157 ággyal működik a pózvai telephelyen, amiből 30 aktív, 82 rehabilitáció és 45 krónikus formában (57 szerződött ágyból 12 nem működik) a külső telephely IV. és V. épületében. A fejlesztéssel érintett egységek elhelyezkedése. 52

53 Szakfeladat NYDOP-5.2.1/C-11 Az osztályhoz integráltan működik a pszichiátriai gondozó, illetve a mentálhigiénés szakrendelés. A rehabilitációs keretek között a járóbeteg-ellátáshoz csatoltan működik a nappali foglalkoztató, ahol átlagosan napi 25 fő ellátását valósítják meg. Befogadott nappali kórházi ellátással jelenleg nem rendelkezik az intézmény. A kórház évi betegforgalmi mutatóit kiemelve a fejlesztéssel érintett szakmákban az alábbi táblázat foglalja össze: 32. táblázat: A kórház évi főbb betegforgalmi adatai Krónikus fekvőbeteg-ellátás Osztály Szakma Ágyszám Osztályos elszámolt napok DMI Ágykihasználtság ZMK Országos Halálozás a teljes eset arányában R 2001-R Belgyógyászat ,20 69,8% 12,2% R 2001-R Traumatológia ,60 58,1% 11,6% R 2001-R Csecsemő- és gyermekgyógyászat ,21 36,5% 0,0% R 2001-R Pszichiátria ,20 72,9% 87,0% 0,5% R 2001-R Tüdőgyógyászat ,20 60,8% 9,9% R 2001-R Kardiológia ,20 76,7% 2,2% R 2001-R Neurológia ,32 44,3% 2,7% C 2001-C Belgyógyászat ,20 84,9% 49,3% C 2001-C Belgyógyászat ,20 73,6% 12,2% C 2001-C Pszichiátria ,13 56,7% 79,1% 2,2% C 2001-C Tüdőgyógyászat ,20 21,1% 46,5% A 2001-A Szakápolás intézetben ,00 72,5% 16,7% Összesen ,27 59,6% 10,0% Forrás: OEP A főbb mutatószámok az országos átlaghoz képest elmaradnak. A 2010-es évben az ágykihasználtság mindegyik osztályon az országos átlag alatt alakult. A kórház a pszichiátriai krónikus / rehabilitációs fekvőbeteg kapacitásait - az igényekhez igazodva - csökkenteni tervezi és a lakossági szükségletekhez jobban igazodó nappali kórházi ellátás kialakítása mellett döntött. A kapacitás átcsoportosítás mértéke és érintett szervezeti egységei: 2001R1803 Pszichiátriai Rehabilitáció 82 ágyából 22 ágy, valamint a 2001C1801 Krónikus Pszichiátria 57 ágyából a jelenleg szünetelő 12 ágy konvertálható, átcsoportosítható, 53

54 Szakfeladat NYDOP-5.2.1/C-11 ez a 34 ágy kikerül a kórházi kapacitások közül, helyébe lép a nappali kórházi ellátás, ahol a kapacitás a megszüntetett ágyaknak megfelelő napi betegszám lenne (40 fő). Ennek lehetőségét a évi CXXXII. törvény 7. (1) biztosítja, azzal, hogy az átcsoportosításhoz szükséges a fenntartó egyetértése, melyet a Zala Megyei Közgyűlés elfogadott. Az intézményen belüli kapacitás-átcsoportosítási eljárás esetén a kérelmet a pályázat benyújtási határidejét megelőzően az ÁNTSZ illetékes regionális intézetéhez benyújtásra került. Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa A Kanizsai Dorottya Kórház súlyponti feladatokat lát el ezres nagyságrendű lakosság részére. A szakrendelés 29 szakmacsoportban működik, 42 szakrendelés, 10 szakambulancia, 4 gondozó, 11 diagnosztika és 7 egyéb terület (pl. fizioterápia, gyermekmozgó szakorvosi szolgálat, betegszállítás) üzemel. A szerződött és működtetett szakorvosi órák száma 1954 óra/hét, a nem szakorvosi óráké 260 óra/hét, a kórház 502 ággyal üzemel, ebből 360 aktív és 142 krónikus ágy. A járóbeteg és fekvőbeteg ellátó intézmény jól megközelíthető tömegközlekedéssel, valamint igény szerint a rászorulók rendelkezésére áll a kórház által szervezett betegszállítási lehetőség. A Kanizsai Dorottya Kórház központi és letenyei telephelyeken működik. A kórház évi betegforgalmának főbb teljesítmény jellemzőit az alábbi táblázatok foglalják össze, kiemelten a fejlesztéssel érintett szervezeti egységek. 33. táblázat: A kórház évi főbb betegforgalmi adatai Rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás Osztály Szakma Ágyszám Osztályos elszámolt ápolási napok DMI Ágykihasználtság Halálozás a teljes eset arányában KDK Országos KDK Országos R 2002-R Pszichiátria ,20 88,1% 87,00 1,7% 1,9% R 2002-R Mozgászervi rehabilitáció ,33 92,5% 0,6% C 2002-C Belgyógyászat ,20 84,5% 25,8% Összesen ,25 84,5% 9,0% Forrás: OEP 54

55 Kassza NYDOP-5.2.1/C-11 Járóbeteg-ellátás Szervezeti egység Szakma Átlagos heti rendelési óra szakorv osi nem szakorvosi Időszaki esetszám Pontszám az időszakban Egy órára jutó KDK Országos G 2002-G-1801 Q18 Pszichiátria - gondozó ,43 1,14 J Pszichiátria ,47 2,90 J Pszichiátria ,42 2,90 Forrás: OEP A főbb mutatószámok az országos átlaghoz képest kedvezőbb képet mutatnak. A es évben mind az ágykihasználtság, mind az órára jutó esetszám alapvetően az országos átlagtól jobb volt. A fejlesztéssel érintett osztályon és szakrendeléseken közfinanszírozott rehabilitációs tevékenység folyik. A fejlesztésre kerülő egyik épületrész a kórház központi telephelyének B épületrésze, annak 2. emelete, a pszichiátriai rehabilitációs osztály részlege. Az eredetileg kétszintes épület az 1930-as években épült, majd 1991-ben emeletráépítésként készült el az osztálynak helyet adó második emelet. Az épületet utoljára 2004-ben újították fel, ekkor történt meg az épület nem teljeskörű akadálymentesítése, az első két szint belső korszerűsítése. A pszichiátriai osztályt a felújítás nem érintette. A fejlesztés másik helyszíne a megüresedett, az osztállyal közvetlenül szomszédos volt Nővérszálló épület földszintje, ahol a belső felújítás és átalakítás után az ott kialakítandó egység munka,- csoport,- egyéni terápiás helyiségei, a tankonyha, a tornaterem a hozzátartozó kétnemű öltöző és vizesblokk megfelelő építészeti keretet biztosítanak a magas színvonalú gyógyító munkához. A rehabilitációs folyamat utolsó fázisa, a társadalomba való visszailleszkedést segítő foglalkozások, képzések ambuláns terápia keretében történnek majd. Városi Kórház, Keszthely A Városi Kórház Keszthely rehabilitációs szolgáltatásainak fejlesztését tervezi, amely révén 50 ágyon kialakításra kerül a meglévő neurológiai és mozgásszervi rehabilitációs profil kiszélesítésével a Rehabilitációs Osztály. Az elhelyezés a jelenleg leromlott állapotú un. A épülettömb két szintjének (1. és 2.) teljes felújítása után lesz biztosított, a szakmai profilnak megfelelő terápiás helyiségekkel, komfortos kórtermekkel, korszerű rehabilitációs és betegellátásban korszerű eszközök révén. Fő profilja a neuromusculosceletális rehabilitáció lesz, a pályázati kiírás meghatározásával összhangban. 55

56 Szakfeladat NYDOP-5.2.1/C-11 A Kórház évi krónikus betegforgalmi mutatóit kiemelve a fejlesztéssel érintett szakmákban az alábbi táblázat foglalja össze: 34. táblázat: A kórház évi főbb betegforgalmi adatai Krónikus fekvőbeteg-ellátás Osztály Szakma Ágyszám Osztályos elszámol ápolási napok DMI Ágykihasználtság (%) VKK Országos Halálozás a teljes eset arányában R 2003-R Rehabilitáció ,39 54,0% 74,20 0,4% C 2003-C Belgyógyászat ,20 81,2% 23,2% A 2003-A Szakápolás intézetben ,00 86,0% 3,3% Összesen ,20 68,3% 13,2% Forrás: OEP Járóbeteg-ellátás (kizárólag a fejlesztésben érintett szervezeti egység) Szervezeti egység Szakma Átlagos heti szakorvosi óra Esetszám Pontszám Egy esetre jutó pont Egy órára jutó eset 2003-P Belgyógyászati rehabilitáció ,48 Forrás: OEP A fejlesztésben érintett Rehabilitációs osztály kapacitásainak kihasználtsága elmarad a hasonlító országos átlagtól. A legutóbbi időkig nem történt még meg igazi rehabilitációs profil kialakítása, ehhez szükséges szakemberek alkalmazása és nem alakult ki valódi szakmai együttműködés az aktív ellátást nyújtó osztályokkal. Az intézmény stratégiájában az utóbbi másfél évben kiemelt szerepet kapott a valódi, korai rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése, ennek megfelelően a humán erőforrás erősítése és a szakmai kapcsolatok ezt követő kiépítése. A Kórház a kapacitások konvertálása mellett döntött, így 2011-ben 50 ágyon folyik a rehabilitációs tevékenység. Fontos továbbá, hogy a Kórház a helyi, térségi lakossági igényekhez jobban igazodó profilok erősítését (a neuromuszkoloszkeletális rehabilitáció megfelelő betegségcsoportjaiban, a korai és a tervezett rehabilitáció arányának megfordításával) tervezi, melyhez jelen pályázati forrásait kívánja igénybe venni. Az osztályhoz kapcsolódik a heti 7 szakorvosi órás szakrendelés, amely az ÁNTSZ engedélye alapján 2011-ben Mozgásszervi rehabilitációs járóbeteg-ellátásként működik. 56

57 A fejlesztéssel érintett szakma Keszthely, Ady Endre u. 2. alatti központi telephelyen található (jelenleg a B épületben működik, a fejlesztés az A épületben történne). A fejlesztéssel érintett egységek elhelyezkedése. o Jelenlegi szakmai együttműködések, partneri viszonyok összefoglaló bemutatása. A konzorciumban, a projektjavaslat kidolgozásában résztvevő, a progresszivitás különböző szintjein rehabilitációs szolgáltatásaikat fejleszteni kívánó kórházak fekvő- és ambuláns betegellátást nyújtó egységei jelenleg is kiterjedt partneri kapcsolatokkal rendelkeznek. A szakmai partnerségi kapcsolatokban egyrészt jelen van az ellátási területükhöz, kötelezettségükhöz kötött, a progresszív ellátásban betöltött helyük, a jogszabályok és a konzultációs igényeik és lehetőségeik által meghatározott intézményi szintű, hivatalos együttműködés, másrészt az adott intézményekben dolgozó szakemberek direkt szakmai kapcsolatai is befolyásolják a kialakult együttműködéseket. Ezek a partnerségek kiterjednek a beutalási és továbbutalási renden túl a képzésekre, továbbképzésekre, a rendszeres esetmegbeszélésekre, megyei, regionális szakmai rendezvényekre. Kiemelten fontos a rehabilitációra, mindenekelőtt a betegek korai rehabilitációra történő utalásáért közvetlenül érintett háziorvosokkal, az adott szakma szakorvosaival (akár aktív osztályokon, akár szakrendeléseken dolgoznak) való jó kapcsolat, ennek intézményes bővítését a jelen projektjavaslat is egyik céljául tűzi ki. A nem szakmai együttműködések legfontosabb szinterei, a szociális, foglalkoztatási, családsegítő és a civil szervezetekkel, betegszervezetekkel történő együttműködés. Az aktív ellátást nyújtó osztályokhoz képest az egészségügyi szektoron messze túlnyúló 57

58 kapcsolatrendszer a napi, operatív együttműködések szükségességének magyarázata, hogy a rehabilitációs gyógykezelés folyamatrendszeréből adódóan számos esetben az ellátó egészségügyi intézmény egyedül nem képes a komplex rehabilitáció elvégzésére, ehhez szükség van a különböző szociális és foglalkoztató intézmények, civil társadalmi, karitatív szervezetek segítségére is. Számos beteg betegsége egyes fázisaiban teljes vagy részleges ellátást és felügyeletet igényel, az ő rehabilitációjuk során különösen fontos a házi segítségnyújtás, a házi ápolás, a civil szervezetek, önkéntesek bevonása az ápolásba. A mentális betegségek és a szenvedélybetegségek jellegénél fogva a rehabilitációjukkal foglalkozó szakemberek, intézmények számos más pszichiátriai, pszichológiai szolgáltatóval, társszakmákkal és egészségügyön kívüli intézetekkel, szervezetekkel kiterjedt, gyakran napi munkakapcsolatban állnak, részben módszertani tudományos, képzési és továbbképzési; részben eseti, személyre szabott egyedi konzultációs, életvezetési, segítségnyújtás kérdéseiben. Ezeket az együttműködő partnereket, illetve a meglévő kapcsolatrendszerek megszilárdítását, további bővítését célozza a tervezett fejlesztés, ennek részletei a megvalósíthatósági tanulmány tagi fejezeteiben kerülnek részletesen bemutatásra. Itt érdemes megemlíteni, hogy a konzorciális pályázat egyik specifikuma az ellátás-szervezés, betegút-szervezés fejlesztését célzó szakértői tevékenységek támogatásának modellje, amit a konzorcium szakemberei elsősorban ezen szakterületek rehabilitációs tevékenységeinek javítására, összehangolására dolgoztak ki. Jelen összefoglaló bemutatásban a régió rehabilitációs szakemberei által végzett, nem a szűk értelemben vett egészségügyi rehabilitációs tevékenységek közül néhány, rendszeresen végzett tevékenység, illetve ezek változatos helyszíneinek felsorolása, bemutatva a kiterjedt partneri kapcsolatokat: preventív célú tájékoztató előadások a Népjóléti Szolgálat szervezésében ifjúságvédelemben, családsegítésben, idősgondozásban, egyéb szociális tevékenységet végző szakemberek számára; közös pályázatok pl. a megelőzési munkákra; osztályfőnöki órák tartása középiskolásoknál; önkéntes jelentkezőkkel önismereti csoport vezetése; kérdőíves felmérés középiskolások körében, a kábítószer fogyasztás, más addikciók és szociális helyzet tekintetében; Közösségi Pszichiátriai Ellátásban részt vevők szüleinek önsegítő csoport vezetése, már működő Anonim Alkoholista csoportok segítése, nyílt rendezvényeiken rendszeresen részvétel; TIT-ben tartottak előadások tartása szenvedélybetegségek tárgykörében; a Mentálhigiénés napok rendezvényei megszervezése; 58

59 betegszervezetekkel, oktatási intézményekkel előadások megtartása, prevenciós programokon való részvétel; a dohányzással kapcsolatban rendszeresen előadások tartása a lakosságnak, diákoknak; Alapszolgáltatási Centrum, Idősek Klubjai, Fogyatékossággal Élők Nappali Intézménye, Nappali Melegedő, Hajléktalanok Átmeneti Szállása, Idősek Gondozóháza, Idősek Otthonai, Öregek Napközi Otthona, Szociális Otthon, számos helyi ápolási szolgálat, szociális gondozó központ, iskolák, betegklubok, stb. Néhány speciális szakterület, rehabilitációs szolgáltató esetén módszertani szempontból kiemelten fontos a gyakorlatban is már bejáratott, jó együttműködés fenntartása az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel. A formális posztgraduális képzéseken túl annak érdekében is, hogy a régióban a megfogalmazott standardok, protokollok szerint történjen a rehabilitációs ellátás, a kor szakmai és technikai változásaihoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodva. Itt fontos megemlíteni még a speciális és komplex rehabilitációt igénylő kardiológiai rehabilitációs szakág tekintetében a nagytérségeken átívelő fenntartandó kapcsolatokat az aktív kardiológiai és szívsebészeti osztályokkal, a Semmelweis Egyetemmel és az Országos Kardiológiai Intézettel. A jövőben a NEFMI háttérintézményeivel (OTH, ONI, GYEMSZI és nagytérségi központjai), a szakmai szakfelügyeleti rendszerrel, az egészségbiztosítás szerveivel és a felügyeleti szervvel, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyi Államtitkárságával a projektjavaslatokban ismertetett célok elérése érdekében szoros együttműködésre, tapasztalatcserére törekszik a pályázatot kidolgozó konzorcium vezetője és tagjai, illetve a régió / nagytérség rehabilitációt végző szolgáltatói. B) Konzorciumi tagonként: o A fejlesztendő rehabilitációs szolgáltató jelenlegi struktúrájának részletes bemutatása, kapacitás és teljesítményjellemzők, funkcionális működtetés bemutatása (pl. telephelyek). o Ellátott lakosságszám, esetszám, migrációs adatok bemutatása (ki hol veszi igénybe az adott szolgáltatást rehabilitációs szakmák és leggyakoribb BNO szerint). Szolgáltatási hiányok, szükségletek bemutatása. o A fejlesztendő épület jelenlegi állapotának bemutatása (az épület állaga, funkcionális hiányosságok, helykihasználás, közművek, stb.). Az épület fejlesztésének indokoltsága. 59

60 o Tárgyi feltételek jellemzőinek bemutatása (gép-műszer, bútorzat állapota, ebből fakadó problémák, korszerűség, életkor, amortizáció mértéke). Az utóbbi 5 év beruházásai. eszközök listája 1. munkalap o A jelenlegi informatikai rendszer bemutatása (hardware, medikai rendszerek, informatikai alapinfrastruktúra jelenlegi állapota, hiányosságai, stb.) Az utóbbi 5 év beruházásai, illetve fejlesztései. o Új építés esetén: a fejlesztés szükségességének alátámasztása, miért nem alakítható át, újítható fel, használható a jelenlegi épület. Az új építés költséghatékonyságának bemutatása. o A fejleszteni kívánt intézmény, illetve a fejlesztendő rehabilitációs ellátási terület gazdálkodásának, gazdasági helyzetének bemutatása. o Jelenlegi személyi feltételek bemutatása (mennyiség, képzettségi jellemzők, munkamegosztás hatékonysága, továbbképzések, stb.). o Jelenlegi szakmai együttműködések, partneri viszonyok bemutatása. 2. A projekt céljainak, célcsoportjának bemutatása (konzorcium egészére vonatkozóan és tagonként) 2.1. Célkitűzés Jelen projektjavaslat az NYDOP-5.2.1/C-11 kódszámú pályázati felhívásra, a Nyugat-Dunántúli Régió konzorcium tagjainál a rehabilitációs szolgáltatások infrastrukturális fejlesztésére, az eszközpark hiányainak pótlására, az informatikai eszközök megújítására, a szolgáltatók közötti együttműködés erősítésére, a racionális betegút szervezésre irányul. A megvalósíthatósági tanulmány a jelenlegi helyzet és a tervezett fejlesztések utáni struktúra és működés bemutatásával a rehabilitációs ellátások tagi és konzorciális szinten javasolt fejlesztéseinek szakmai és infrastrukturális indokoltságát támasztja alá, a fejlesztés eredményeként létrejövő rehabilitációs szolgáltatások színvonalának javulását, szakmai célkitűzéseit részletesen ismerteti. A fejlesztés eredményeként az adott rehabilitációs szakmákban a lakossági hozzáférés, az elérhető szolgáltatások színvonala javul és az egyes szakterületek különböző 60

61 progresszivitási szintjein működő szolgáltatók közötti együttműködés erősödik, a rehabilitációra szoruló betegek egységes szemléletű ellátása betegségük minden szakaszában a megfelelő szinten lehetővé válik. A támogatás által lehetővé váló fejlesztések és felújítások - a projekt egészének és az egyes tagok költségvetésének keretei között az érintett szakmákban megteremtik a komplex rehabilitációs célok elérésének feltételeit, a további fejlesztések hosszútávú koncepcióba illeszkedő kereteit és a szolgáltatók nagytérségi együttműködésének szervezeti és módszertani alapjait. A megvalósítás során a pályázó konzorcium, a tagoknál a rehabilitáció területén dolgozó szakemberek az ellátás-szervezés országos alapelveit figyelembe véve, a többi régió, nagytérség tapasztalatait folyamatosan nyomon követve saját munkájukba beépítik a hasznosítható szervezeti, módszertani, eljárásrendi eredményeket. Ugyanerre fordított irányban is törekszenek: a jelen javaslatban bemutatott szolgáltatás-szervezés, betegút-követés gyakorlatáról, rendszeres értékelésének tapasztalatairól beszámolókat tartanak a többi régió és az országos kompetenciával bíró releváns szakmai, szakigazgatási és kormányzati szervezetek számára. A konzorciumot alkotó egészségügyi intézmények: Győr-Sopron Moson megye Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, konzorciumvezető Sopron Erzsébet Oktató Kórház, Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet, Karolina Kórház-Rendelőintézet, Margit Kórház Csorna, Vas megye Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Kft., Körmendi Egészségügyi Nonprofit Kft., Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház Rendelőintézet, Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk, Rendelőintézet Szentgotthárd, Zala megye Zala Megyei Kórház, Kanizsai Dorottya Kórház, Városi Kórház Keszthely. A Nyugat-dunántúli régióra vonatkozóan érvényes, a pályázati útmutatóban szereplő megkötést betartva, a 2,1 milliárd forint támogatási összeg alatt a fejlesztésnek legalább két szakterületre szükséges irányulniuk, amelyek közül egyet az alábbi szakterületek közül szükséges kiválasztani. A projektjavaslatban mind a négy felsorolt, priorizált szakterület szerepel, négy tagnál a neuromusculosceletális rehabilitáció (is): 61

62 pszichiátriai rehabilitáció, addiktológiai rehabilitáció, ambuláns kardiológiai rehabilitáció, tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció. A projektjavaslatban a fókuszban levő szakterületek 1. pszichiátriai rehabilitáció: ennek a szakterületnek felnőtt, gyermek- és ifjúsági szubspecialitása, járóbeteg, nappali kórházi forma és fekvőbeteg rehabilitációs ellátásai. 2. addiktológia: ennek a szakterületnek felnőtt, és ifjúsági szubspecialitása, járóbeteg, nappali kórházi forma és fekvőbeteg rehabilitációs ellátásai. A pályázat prioritásaival teljes összhangban összesen hét konzorcium tagnál szerepel ezeknek a szakterületeknek a fejlesztése. Ezen belül hat tagnál a szakmán belül az ambuláns és / vagy nappali ellátási forma fejlesztése az egyik fő cél, ami szintén egybeesik a szakpolitikai célokkal, a nemzetközi tendenciákkal, a szakmai fejlődés trendjével. A pszichiátriai, az addiktológiai rehabilitáció tevékenységeinek összehangolása, a szakmai, a szakmák közötti, az egészségügyi szektoron kívüli szervezetekkel kiépítendő partnerség, az együttműködések széles körének megteremtése iránt a pályázó tagok, illetve szakembereik elkötelezettek. Az ellátás-szervezési szakértői feladatok, a rehabilitációs beteg-utak kialakítása és a sokoldalú támogatást nyújtó, nemegészségügyi szervezetek tevékenységeinek egységes módszertan szerint működő, közös tudásbázisra épülő szervezetének keretei között történő megvalósítása a szakmacsoport szakemberei érdeklődésének középpontjában áll. Erre vonatkozó koncepcionális elképzeléseik szerepelnek a tagi, szubregionális és konzorciális projekt-javaslatban is. Egyúttal ez a modell mintaként szolgálhat a többi rehabilitációs szakma és régió, szubrégió, az országos ellátás-szervezés számára is. 3. kardiológiai rehabilitáció: a pályázati kiírással összhangban csak ambuláns rehabilitációs forma szerepel a javaslatban. A pályázat prioritásainak szintén megfelelően két konzorcium tagnál szerepel ennek a szakterületnek a fejlesztése. Mindkét tag a kardiológiai ellátások terén jelentős tapasztalatokkal és háttérrel rendelkezik. Az aktív kardiológiai ellátást nyújtó osztályok teljes támogatásukról biztosították a kardiológiai rehabilitáció fejlesztését, az arra alkalmas és azt vállaló betegeket az akut epizódjuk lezárása után korai rehabilitációra irányítására szándéknyilatkozatot adtak ki. Az ambuláns ellátási forma fejlesztése a szakpolitikai célokkal, a nemzetközi tendenciákkal, a szakmai fejlődés trendjével szintén egybeesik, eredményessége és 62

63 költséghatékonysága meghaladja a fekvőbeteg ellátási formában nyújtott ellátásét. Természetesen azzal a ténnyel szembe kell nézni, hogy szociális, gazdasági, logisztikai és egészségügyi okokból az ambuláns rehabilitációra nem minden beteg, nem minden család alkalmas, képes. 4. tüdőgyógyászati rehabilitáció: csak ambuláns rehabilitáció Az ambuláns tüdőgyógyászati- és légzőszervi rehabilitáció fejlesztését három tag pályázza, ezzel a régióban eddig meglevő szakmai hiányt jelentős mértékben pótolja a fejlesztés révén megvalósuló ellátás. A szakmai és a szakmák közötti együttműködés, csakúgy, mint a támogató civil szervezetekkel való partnerség kiemelt helyet kap a javaslatban. Az ehhez kapcsolódó betegút-szervezési és beteg-edukációs, életmód tanácsadási tevékenység megvalósulása esetén szintén példaértékű lehet más régiók számára, országosan is. Szintén fontos kiemelni, hogy a régió aktív ellátással foglalkozó releváns osztályai (pulmonológia, belgyógyászat, mellkassebészet) ebben a szakmacsoportban is szándéknyilatkozatot adtak ki az aktív ellátásból kikerülő betegek korai ambuláns rehabilitációs ellátás felé irányítására. A régióban hiányzó komplex fekvő-, nappali kórházi és ambuláns rehabilitációs centrumának kiépítésére sajnos az erősen korlátozott összegű maximális tagi támogatás és a többi szakterület forrásigénye mellett nem adott lehetőséget, de a jelen javaslat jelentősen javítja szolgáltatás elérhetőségét, hozzáférhetőségét és a későbbi, ilyen irányú komplex fejlesztés alapjául is szolgálhat a szellemi tőke, a képzett munkaerő, a szervezési tapasztalatok felhalmozásával. 5. kardiológiai rehabilitáció és tüdőgyógyászati rehabilitáció együttes fejlesztése Egy konzorcium tagnál a két ambuláns rehabilitációs szakterület együttes fejlesztése kiemelt fontosságú, ezáltal a gyakori multimorbid betegeknél a komplex, holisztikus megközelítésű eset-menedzsment is megvalósulhat. Ennél a konzorcium-tagnál a más (szub)specalitások közötti együttműködést, a szomatikus és a pszichés, mentális tünet-együttesek egységes szemléletű megközelítését, kezelését és az erre irányuló egészségügyi és nem egészségügyi támogató rehabilitációs szolgáltatások összehangolását is kiemelten kezelik a projektjavaslatban, úgy a mindennapi gyakorlat, mind a kutatási, szervezet-fejlesztési szempontjából. 6. neuromuszkoloszkeletális rehabilitáció, járó és fekvőbeteg rehabilitációs ellátási formák Ezt a szakterületet négy konzorcium tag tervezi fejleszteni, mind a járó-, mind a fekvőbeteg ellátási formák hozzáférhetősége és színvonal is javul ezáltal a régióban. A klasszikus mozgásszervi rehabilitációs célcsoport mellett mind a négy tagnál kiemelt 63

64 hangsúlyt kap a neurológiai eredetű károsodások rehabilitációs tevékenysége, az arra alkalmas betegcsoportoknál és szolgáltatóknál a primer, korai rehabilitáció arányának növelése és a későbbi, programozott rehabilitáció jobb elérhetősége. A régió ilyen jellegű szolgáltatás-palettája szélesedik, a lakosság számára az elérhetőség és az eredményesség javul. A szakmai és civil együttműködések ebben a szakmában is a betegutak egyértelműbbé válásához és a komplex rehabilitációs folyamat hiánytalan megteremtéséhez járulnak hozzá. A pályázat keretében az egyes szakterületek fejlesztésére fordított összegeket mutatja az alábbi táblázat, amelynek alapján az adott szakterületre minden költség figyelembevételével az arányok: Szakterület A szakterület fejlesztésére fordítható támogatás és az igényelt összes támogatás aránya Pszichiátriai rehabilitáció szakterület 32% Addiktológiai rehabilitáció szakterület 24% Kardiológiai rehabilitáció szakterület 6% Tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció szakterület 6% Neuromuszkuloszkeletális rehabilitáció szakterület 32% A következő megadott sablon táblázat az építészettel érintett területek aránya alapján számol, figyelmen kívül hagyva az eszközbeszerzés, informatika és egyéb költségeket, ebből adódóan némileg eltérő arányok adódnak. Mindkét számítási mód alapján egyértelműen látszik a kiírásnak megfelelően, egyrészt a pszichiátriai / addiktológiai rehabilitációs szakmacsoport prioritása a jelen projektjavaslatban, másrészt az egy szakterületre megadott korlátozás betartása. 64

65 35. táblázat: Az egyes szakterületek fejlesztésére fordított összegek Fejlesztéssel érintett intézmény megnevezése Fejlesztéssel érintett összterület a fejlesztett intézményen belül (közös használatú helyiségek, épületrészek is) (m2) [xy1+xy2+xy3+xy4+xy5+közös használatú helyiségek, épületrészek] 1. Pszichiátriai rehabilitáció szakterülethez kapcsolódó helyiségek bruttó területe (m2): 2. Addiktológiai rehabilitáció szakterülethez kapcsolódó helyiségek bruttó területe (m2): 3. Kardiológiai rehabilitáció szakterülethez kapcsolódó helyiségek bruttó területe (m2): 4. Tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció szakterülethez kapcsolódó helyiségek bruttó területe (m2): 6. Neuromuszkuloszkeletális rehabilitáció szakterülethez kapcsolódó helyiségek bruttó területe (m2): Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Konzorciuma m m m2 534 m2 798 m m2 Közös használatú* helyiségek/épületrészek bruttó területe (m2): m2 Projekt összköltsége Ft Támogatás Ft Támogatási intenzitás 90,000000% 1 Pszichiátriai rehabilitáció szakterület fejlesztésének költsége: Ft Pszichiátriai rehabilitáció szakterület fejlesztésének költségére jutó támogatás: Pszichiátriai rehabilitáció szakterülethez kapcsolható helyiségek fejlesztésének költsége: Pszichiátriai rehabilitáció szakterületre jutó közös helyiségek, épületrészek fejlesztésének költsége: , ,5 0 2 Addiktológiai rehabilitáció szakterület fejlesztésének költsége: Ft Addiktológiai rehabilitáció szakterület fejlesztésének költségére jutó támogatás: Addiktológiai rehabilitáció szakterülethez kapcsolható helyiségek fejlesztésének költsége: Addiktológiai rehabilitáció szakterületre jutó közös helyiségek, épületrészek fejlesztésének költsége: , Kardiológiai rehabilitáció szakterület fejlesztésének költsége: Ft Kardiológiai rehabilitáció szakterület fejlesztésének költségére jutó támogatás: Kardiológiai rehabilitáció szakterülethez kapcsolható helyiségek fejlesztésének költsége: Kardiológiai rehabilitáció szakterületre jutó közös helyiségek, épületrészek fejlesztésének költsége: , ,53 Tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció szakterület fejlesztésének 4 költsége: Ft Tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció szakterület fejlesztésének költségére jutó támogatás: Tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció szakterülethez kapcsolható helyiségek fejlesztésének költsége: Tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció szakterületre jutó közös helyiségek, épületrészek fejlesztésének költsége: , ,9 Neuromuszkuloszkeletális rehabilitáció szakterület fejlesztésének 6 költsége: Ft Neuromuszkuloszkeletális rehabilitáció szakterület fejlesztésének költségére jutó támogatás: Neuromuszkuloszkeletális rehabilitáció szakterülethez kapcsolható helyiségek fejlesztésének költsége: Neuromuszkuloszkeletális rehabilitáció szakterületre jutó közös helyiségek, épületrészek fejlesztésének költsége: , ,1 0 65

66 A konzorcium tagjai vállalják a kiírásban hangsúlyosan megjelenő ellátás-szervezés, az ellátók közötti együttműködés, a kötelezőn túli betegtájékoztatáshoz kapcsolódó tevékenységeit, ezek infrastrukturális és humán fejlesztésének komponenseit, feladatait. A konzorciumvezető intézmény a konzorciális projektjavaslatban ezen tevékenységekben minden tag és nem tag szolgáltató érintett és elkötelezett szakemberének, szakértőinek munkájára alapozva tervezi ezeket az előremutató feladatokat megvalósítani, a szervezeti kereteket regionális és szubregionális szinten kialakítani, a módszertant és a tevékenységek tartalmát kidolgozni és a gyakorlatba ültetni. A konzorciális szintű projektjavaslatban ennek teoretikus modellje és a szervezeti keretei is bemutatásra kerülnek, a jelen tanulmány II. 2. Megvalósítandó szakmai együttműködések, partnerségek bemutatása pontjában A projektjavaslatban a pályázó(k) figyelmet fordítottak a megvalósíthatósági tanulmányban arra - a pályázati útmutatóban szintén hangsúlyosan szereplő szempontra, hogy a fejlesztéssel érintett konzorcium tagok az adott szakmán belül minimum két progresszivitási szintet képviseljenek, illetve a régió rehabilitációs szolgáltatói között a horizontális és vertikális együttműködés jól szervezett intézményesült formái szilárduljanak meg. Ez utóbbi elképzelés egybeesik a Semmelweis Terv nagytérségi ellátásának racionális, átlátható és költséghatékony betegút-, és ellátás-szervezési elképzeléseivel. A tizenkét konzorciumi tag között szerepel kistérségi gondozó-rendelő; városi kórházak rehabilitációs osztályai, rendelői; megyei oktató kórházak osztályai, nappali és ambuláns ellátást nyújtó egységei; rehabilitációs szakkórház és telephelyek. A projektjavaslat kiemelten kezeli a humán erőforrás biztosításával kapcsolatos feltételeket, tennivalókat, beleértve a jelenlegi feltételek vizsgálatát, a minimumfeltételek teljesítését, a tervezett intézkedéseket. A kapcsolódó TÁMOP képzési pályázati lehetőségek szinergikus hatásának kihasználása szintén a fejlesztési elképzelések szerves részét képezi. Az útmutató alapján kiemelt tevékenységek, amiket pályázó a megvalósíthatósági tanulmányban bemutat: Rehabilitációs szakmai együttműködések kialakítása a támogatásban részesülő és nem részesülő rehabilitációs egészségügyi szolgáltató intézményekkel, társadalmi és civil szervezetekkel, kihasználva ezzel a hálózati együttműködés előnyeit. A betegoktatás és pszichoedukáció előmozdítása a rehabilitációs szakmai programokhoz kapcsolódó szakmai fejlesztések megvalósításával párhuzamosan. 66

67 Az eszközbeszerzések tervezése során a pályázó messzemenően figyelembe vette a támogatási feltételeket, itt két speciális eszközcsoportot érdemes kiemelni: munkaterápiás eszközök a pszichiátriai és az addiktológiai rehabilitáció fejlesztéséhez kapcsolódóan; profil-specifikus, elektromos stimuláló, gyógytorna-, ergoterápiás-, gyerekfejlesztő eszközök, pszichiátriában kognitív funkciókat javító eszközök, tesztek beszerzése Az informatikai beszerzések tervezésénél minden esetben a funkciók, a speciális igények kielégítése és a hiányzó/elavult eszközök pótlása volt a cél, messzemenően figyelembe véve a pályázati kiírás 1. sz. segédletének, az Informatikai eszközök beszerzésének minimumkövetelményei ajánlásait. A projektjavaslatban hangsúlyosan szerepel a régió egészségügyi ellátórendszerének fejlesztési koncepciójához, az országos szakmapolitikai elképzelések összességének és a rehabilitációs szakmára vonatkozó részleteihez való illeszkedése, a fejlesztési elképzelések és a szakmapolitikai tervekkel létrejövő kapcsolódási pontok, szinergiák. A projektjavaslat bemutatja az országos és a regionális egészségpolitikai, szakmai fejlesztési, rehabilitáció-szervezési koncepciókat rögzítő dokumentumokat és az egyes konzorcium tagok, valamint a konzorcium egészének fejlesztési elképzeléseinek ezekhez való illeszkedését: NYDOP kivonat a regionális operatív program egészségügyi / rehabilitációs ellátásokra vonatkozó fejlesztési tervéből: 5. Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 5.1. Egészségügyi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése A régió aprófalvas településszerkezete és a lakosság rossz egészségügyi helyzete miatt alapvető fontosságú az egészségügyi ellátások és szolgáltatások elérhetőségének javítása és lehetőség szerint helyben biztosítása. Az egészségügyi szolgáltatók (főként városi kiskórházak) párhuzamos aktív fekvőbeteg ellátásainak megszüntetését szakmai és költséghatékonysági szempontok is sürgetik, amelyekkel párhuzamosan a krónikus és rehabilitációs szolgáltatások, valamint a járóbeteg ellátási formák megszervezése, kialakítása valósul meg. A kiszolgáló terápiás funkciókat az erőforrás koncentráció okán célszerű a meglévő szakmai programokkal rendelkező, azt ellátni kívánó egészségügyi szolgáltatókra összpontosítani, az igénybe vehető rehabilitációs szolgáltatásokat pedig ezek köré szervezni. Az aktív ellátást követően vagy folyamatosan hosszú távon szükséges a betegek rehabilitációja, nyomon követése, a normális életbe való visszavezetése, a szakszerű ápolás biztosítása, amely révén a családi terhek csökkennek, a 67

68 betegek pedig önellátók és munkaképesek lesznek. Szükséges az időskorúak aktív, önálló életvitelét segítő és az időskor betegségeivel kapcsolatos igényeknek megfelelő integrált ellátórendszerek kialakítása, meglévők bővítése, hiszen a régióban nincs elegendő a 65 évnél idősebb, több betegségben szenvedő betegek aktív ellátását biztosító osztály, ahol az állapotjavítás érdekében komplex diagnosztikai, terápiás és aktív ápolási tevékenység valósulna meg. Rehabilitációs ellátási központok kialakítása, az egészségügyi struktúraátalakítás nyomán megújuló rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésével és a szükséges infrastrukturális és eszközállomány figyelembevételével. A szakmai koncepció kapcsolódása a Semmelweis terv szakmapolitikai, ellátásszervezési átalakítási koncepciójához. Fentieken túlmenően, az operatív program és az NYDOP-5.2.1/C-11 Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése pályázati felhívás alapvető, általános célkitűzései összhangban vannak a Semmelweis Tervben megfogalmazott térségi ellátás-szervezési alapelvekkel, a betegút szervezésben a jövőben alkalmazandó és kiaknázandó együttműködésekkel. Ezek az ellátórendszer minden progresszivitási szintje között jól szervezett együttműködést, kommunikációt, az erőforrások költséghatékony hasznosítását helyezi a nagytérségi ellátás-szervezés középpontjába. Ennek megfelelően a projektjavaslat, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során a pályázó a pályázati kiírásban megfogalmazott részcélok közül a szakmapolitikai, ellátás-szervezési alapelvek regionális megvalósításának elősegítése érdekében az ebbe az irányba mutató lehető legtöbb elemet megjelenített, a rehabilitáció területén ezek alapjainak kiépítését hangsúlyozza. A projektjavaslatban szereplő rehabilitációs ellátás-szervezési célok és eszközök, együttműködési modellek sikeres megvalósítás esetén a várható betegút- és ellátásszervezési változtatások modelljévé is válhatnak a saját szakmai és általában a krónikus betegellátási területeken, illetve a módszertan, a szervezeti keretek és a tevékenységek földrajzi és szakmai tekintetben is kiszélesedhetnek. A projektjavaslat kidolgozásakor már a régión belül és bizonyos földrajzi-, és szak-területeken a régióhatáron is kitekintő nagytérségi gondolkodás volt a meghatározó kiindulópont. A tervezett projekt maximálisan illeszkedik az Új Széchenyi Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program Akciótervéhez ( ), amelynek 5. prioritása a Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. A prioritás többek között kiterjed az egészségügyi alapellátást, járóbeteg-szakellátást, rehabilitációt, hosszú idejű ápolási ellátást biztosító intézmények infrastrukturális, a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevő fejlesztésére. A prioritás hozzájárul a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáféréshez szükséges infrastruktúra fejlesztéséhez. 68

69 A térségi és területei illeszkedésen felül a projekt összhangban van az Új Széchenyi Terv részét képező Gyógyító Magyarország Egészségipari Programban megfogalmazottal, amely szerint: rehabilitációs célú beavatkozásokhoz és/vagy egyéb rehabilitációs célú tevékenységekhez szükséges infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, orvosi műszerpark mennyiségi és minőségi fejlesztése elengedhetetlen. A projekttől elvárt számszerűsíthető célokat, eredményeket, mérhető indikátorokat az alábbi táblázat foglalja össze szakterületenként. 36. táblázat: Számszerűsíthető célok, eredmények, mérhető indikátorok szakterületenként Pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció Fejlesztésekkel érintett rehabilitációs fekvőbeteg férőhelyek száma db 361 Fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátóhelyek száma db 6 A fejlesztett fekvőbeteg rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában A fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % 60,4 % 75 Teremtett új munkahelyek száma db 6 Teremtett munkahelyek száma nők db 4 Tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció Fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátóhelyek száma db 3 A fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % 42,9 Kardiológiai rehabilitáció Fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátóhelyek száma db 3 A fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % 30,4 Neuromuskoloskeletális rehabilitáció Fejlesztésekkel érintett rehabilitációs fekvőbeteg férőhelyek száma db 130 Fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátóhelyek száma db 3 A fejlesztett fekvőbeteg rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % 34,3 A fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % 13,7 Teremtett új munkahelyek száma db 2,2 Teremtett munkahelyek száma nők db 2,2 69

70 A konzorciumot alkotó valamennyi intézmény vezetése a tervezés, előkészítés során nem csak a műszaki lehetőségeket mérte fel, hanem azokat az eshetőségeket is, amelyek korlátozhatják, veszélyeztethetik a projekt megvalósítását. A korlátozó tényezők kezelésére való felkészülés kiemelten fontos sikertényező a projekttől elvárt célok, eredmények elérése érdekében. A felmért tényezők lassíthatják a projekt megvalósítását vagy akár teljes mértékben meg is hiúsíthatják szélsőséges esetben. A lehetséges befolyásoló tényezők, veszélyek kockázati forrásaik és lehetséges megoldásaik feltérképezése megtörtént. A befolyásoló tényezők lehetséges felmerülési idejüket tekintve a fejlesztés ideje alatt, illetve fenntartás során merülhetnek fel. A veszélyek jellegét tekintve a tényezők négy kategória szerint lettek azonosítva az alábbiak szerint. 37. táblázat: A fejlesztés ideje alatt felmerülő korlátozó tényezők Szervezeti korlátozó tényezők Szakmai kompetenciák hiánya. IT háttér hiánya. Nem megfelelő kommunikáció. A támogatási szerződés megkötésének elhúzódása. A közbeszerzés iránti érdeklődés hiánya. A közbeszerzési eljárás csúszása. Nem megfelelően képzett és tapasztalt projektmenedzsment. Nem megfelelő szállító, szolgáltatók választása. Az egészségügyi szektor szervezeti, strukturális változása. A projekt elszámolása nem a tervezetteknek megfelelően történik. Műszaki korlátozó tényezők Többletmunka felmerülése. Pénzügyi-gazdasági korlátozó tényezők Támogatás nélkül a beruházás nem valósítható meg. Forráshiány, önrész finanszírozási problémák. Alapanyagok, szolgáltatások, eszközök árának kedvezőtlen alakulása. A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra. Az utófinanszírozás csúszása miatti likviditási nehézségek. Határidőcsúszás miatti finanszírozási megvonás. Jogi és társadalmi korlátozó tényezők Jogszabályi változások (adójogszabályok változása miatti költségnövekedés; a struktúrában és ellátási jogviszonyban, szervezetben történő változások). 70

71 A kialakított tevékenységi ütemterv csúszása. Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem megfelelő minősége Projektben érintettek megbízási/vállalkozási szerződéseinek be nem tartása, módosításaik időbeni csúszása Rongálásokból, nem rendeltetésszerű használatból adódó kár Civil vagy szakmai szervezet tiltakozása, kifogása 38. táblázat: A fenntartás során felmerülő korlátozó tényezők Szervezeti korlátozó tényezők Nem megfelelő kommunikáció. Meghibásodás esetén egy rosszul kiválasztott kivitelező nem végzi el a garanciális javításokat. Nem áll rendelkezésre megfelelően képzett humánerőforrás. Műszaki korlátozó tényezők Pénzügyi-gazdasági korlátozó tényezők Működési költségből származó többlet kiadás, a projektfenntartás forráshiánya. A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra. Alapanyagok, eszközök és szolgáltatások árának kedvezőtlen alakulása. Jogi és társadalmi korlátozó tényezők Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem megfelelő minősége. Kivitelezési hibákból eredően az épület állagában bekövetkező minőségi romlás. Jogszabályi változások (adójogszabályok változása miatti költségnövekedés, a szolgáltatói jogviszonyban történő változások). Civil vagy szakmai szervezet tiltakozása, kifogása. A felmért korlátozó tényezők kezelésére stratégiát alkotott a pályázó konzorcium, ami a 7. fejezetben kerül részletesen bemutatásra. A projekt és a célok elérésének sikere az intézménnyel és az együttműködő szervezetekkel való hatékony kooperáción is múlik. Az együttműködésre, a közös szakmai munkára való hajlandóságot a felek együttműködési megállapodásokban rögzítették. A projektnek nem célja a kapacitások bővítése és regionális átfedések, párhuzamosságok létrehozása. A szakmai munka hatékonyságának növelése a cél a regionális rehabilitációs ellátás infrastruktúrájának javításán keresztül, amely egyenlő hozzáférést biztosít, megfelelő kapacitással költséghatékonyan működik, és a fogyatékosság, a funkciócsökkenés okozta szükségleteket, illetve a különleges életkori igényeket is rugalmasan kielégíti. 71

72 2.2. Célcsoport/ok bemutatása A fejlesztéssel kapcsolatban az egyes tagoknál és konzorciális szinten is a célcsoportok esetében külön lehet választani a közvetlenül és közvetetten érintett, valamint a potenciális érintettek számát. A közvetlenül érintett célcsoportot jelentik az adott szakterület adott ellátási területén a fejlesztendő rehabilitációs tevékenységgel napi szinten érintett betegek, mint igénybevevők, valamint az intézményben dolgozó szakemberek. A projekt által érintett közvetlen célcsoportját a régió lakosságán belül az adott szakterület ellátási területének (TEK) lakosságának a száma, amit összefoglalóan legszemléletesebb módon a 2.1 Célok fejezetnél feltüntetett indikátorok táblázattal lehet bemutatni. A fejlesztendő intézmények alkalmazásában összesen több ezer alkalmazott áll, közülük a projekt megvalósítása közvetlenül több mint 500 főt érint. Ők jelentik az érintettek egy szűkebb lehatárolásával képzett célcsoportot. A projekttel közvetlenül érintett célcsoport körülményei jelentősen befolyásolják az ellátás eredményeit. A korszerű infrastruktúra fejlesztéssel (épület, eszköz) a gyógyítás hatékonyságának, biztonságának növelése, valamint ezzel együtt a munkafeltételek javulása érhető el. Közvetetten érintett célcsoportba tartoznak az egyes szakterületek rehabilitációra szorulóinak családtagjai, továbbá az ellátási területen a rehabilitáció területén tevékenykedő szereplők. Ebbe a csoportba tartoznak a praktizáló háziorvosok és az ellátási, progresszivitási szint és a régió más részén lévő, ellátást nyújtó egészségügyi intézmények, továbbá a kórházzal kapcsolatban álló oktatási intézmények, partner szervezetek a bemutatottaknak megfelelően. Közvetetett célcsoportot jelentenek továbbá a rehabilitációs folyamat különböző szervezetei, önkormányzati és kormányzati hivatalai, helyi és régiós szociális és foglakoztatási intézmények, a civil, egyházi-karitatív támogató szervezetek és a betegszervezetek, ezek munkatársai, tagsága. A folyamatos és rugalmas ellátást biztosító optimális kapacitású, költség-hatékonyan működő intézményrendszer elősegíti az integrált rehabilitációs hálózat kialakítását, a vertikális és horizontális együttműködések fejlődését és a rehabilitáció regionális együttműködési, támogató rendszerének megerősödését. A célcsoportok hatékony elérése, megszólítása, informálása érdekében a projektgazda több csatornán, a kötelező kommunikációs csomag megvalósításán túl honlap, média, fórumok - keresztül teszi közzé a projekttel kapcsolatos legfontosabb információkat, eredményeket, így azok minden érdekelt és érdeklődő számára megismerhetővé válnak. 72

73 3. A projekt eredményeként megvalósuló rehabilitációs szolgáltatói tevékenység leírása A) Konzorcium egészére vonatkozóan: o Projekt illeszkedésének bemutatása a Pályázati Felhívásban a projekt területére vonatkozó térségi / települési fejlesztési koncepcióhoz, stratégiához, kiemelten az integrált városfejlesztési stratégiához, amennyiben a megvalósulás helye olyan település, mely rendelkezik integrált városfejlesztési stratégiával. A fejlesztéssel érintett, konzorciumot alkotó valamennyi intézmény megvalósítási helyszínét jelentő település rendelkezik Integrált Városfejlesztési Stratégiával, amelyeknek szerves része, a megfogalmazott jövőkép alapján kiemelt cél- és beavatkozási területe az egészségügyi fejlesztések irányvonala. Az adott Integrált Városfejlesztési Stratégiához történő illeszkedés konzorciumi tagonként a 3. B pont utolsó bekezdésében kerül részletesen kifejtésre. A tervezett projekt illeszkedik a Nyugat-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács által elfogadott Nyugat-dunántúli régió egészségügyi programja című dokumentumban megfogalmazott Regionális rehabilitációs központok fejlesztése intézkedéshez, amelyben a struktúraváltoztatások miatt a rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a fő célkitűzés. Új Széchenyi Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program Akciótervéhez ( ) szintén illeszkedik a projekt, amelynek 5. prioritása a Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. A prioritás többek között kiterjed az egészségügyi alapellátást, járóbeteg-szakellátást, rehabilitációt, hosszú idejű ápolási ellátást biztosító intézmények infrastrukturális, a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevő fejlesztésére. A prioritás hozzájárul a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáféréshez szükséges infrastruktúra fejlesztéséhez. A térségi és területei illeszkedésen felül a projekt összhangban van az Új Széchenyi Terv részét képező Gyógyító Magyarország Egészségipari Programban megfogalmazottal, amely szerint: rehabilitációs célú beavatkozásokhoz és/vagy egyéb rehabilitációs célú tevékenységekhez szükséges infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, orvosi műszerpark mennyiségi és minőségi fejlesztése elengedhetetlen. o Megvalósítani kívánt rehabilitációs intézményi struktúra, kapacitás és tervezett teljesítmény jellemzőinek, illetve funkcionális működtetésének (pl. telephely, önálló) bemutatása. 73

74 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány 39. táblázat: Intézményi struktúra bemutatása Konzorciumi tag Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr Szakterület Ellátási forma pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció fekvő 110 ágy krónikus nap Téti telephely ambuláns 82 óra járóbeteg eset Győr, Vasvári u. Központi telephely, korábbi művese állomás épülete neuromusculosceletalis rehabilitáció fekvő 53 ágy krónikus nap Győr, Zrínyi utca telephely Karolina Kórház, Mosonmagyaróvár mozgásszervi rehabilitáció fekvő 27 ágy krónikus nap Soproni Erzsébet Oktató Kórház fekvő 52 ágy krónikus nap ambuláns 102 óra járóbeteg eset Mosonmagyaróvár, Régi Vámház tér 2-4., Központi telephely, "T" jelű épület tüdőgyógyászati és légzés-rehabilitáció ambuláns 95 óra járóbeteg eset Sopron, Győri út 15. Központi telephely, IV. épület Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet kardiológiai rehabilitáció ambuláns 41 óra járóbeteg eset Sopron, Várisi út. 2. Központi telephely Margit Kórház, Csorna neuromuskoloskeletális rehabilitáció ambuláns 126 óra járóbeteg eset Csorna, Soproni út 64. Központi telephely C épület tetőtér Markusivszky Kórház, Szombathely pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció ambuláns 301 óra járóbeteg eset Szombathely, 11-es Huszár út 130. alatti telephely tüdőgyógyászati és légzés-rehabilitáció ambuláns 152 óra járóbeteg eset kardiológiai rehabilitáció ambuláns 92 óra járóbeteg eset Rendelőintézet, Szentgotthárd pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció ambuláns 27 óra járóbeteg eset Kemenesaljai Egyesített Kórház, Celldömölk Intézményi struktúra pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció Mérték Érintett kapacitás Tervezett teljesítmény (a fejlesztést követeőn első teljes évre) fekvő 70 ágy krónikus nap ambuláns 49 óra járóbeteg eset Fejlesztés helyszíne Sopron, Győri út 15. Központi telephely, IX/a. épület; VII. jelű épület tornateremmé való kialakítása Szombathely Markusovszky u. 5. Központi telephely, ún. "Sárga ház" Szentgotthárd, Hunyadi u. 18. Központi telephely, tetőtér Mesteri-Intaháza telephely Batthyányi-Strattmann László Kórház, Körmend neuromuscoloskeletális rehabilitáció ambuláns 44 óra járóbeteg eset tüdőgyógyászati és légzés-rehabilitáció ambuláns 36 óra járóbeteg eset Körmend, Munkácsy u. 1. Központi telephely Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa Városi Kórház, Keszthely pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció pszichiátriai, addiktológiai rehabilitáció neuromuskoloskeletális rehabilitáció fekvő 105 ágy krónikus nap nappali 40 ágy krónikus nap Pózvai telephely, régi szemészeti épület fekvő 30 ágy krónikus nap Nagykanizsa Szekeres József u. 2-8 Központi telephely B épületrésze 2. emelet ambuláns 93 óra járóbeteg eset Nagykanizsa Szekeres József u. 2-8 Központi telephely, volt nővérszálló földszint fekvő 50 ágy krónikus nap Keszthely, Ady Endre u. 2. Központi telephely, A épülettömb 1-2. emelet. ambuláns 7 óra 936 járóbeteg eset Keszthely, Ady Endre u. 2. Központi telephely, A épülettömb földszint 74

75 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány o Szolgáltatás módosítás esetén mutassa be, hogy az annak következtében jelentkező kapacitásváltoztatások milyen módon kerültek kialakításra. Margit Kórház, Csorna. A kórház jelen pályázat keretében az ambuláns neuromuszkoloszkeletális (neurológiai) rehabilitáció kialakítását tervezi. A meglévő járóbeteg-ellátó egységek mellé többletkapacitás formájában 10 szakorvosi óra / hét többletkapacitást kér. A többletkapacitási kérelem az egészségügyért felelős államtitkárságra (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) benyújtásra került. A fejlesztéssel érintett kapacitásokat foglalja össze a következő táblázat: 40. táblázat: A fejlesztéssel érintett kapacitásváltozások (Csorna) ÁNTSZ szakmakód Szakma megnevezése Finanszírozási kód (9 jegyű szervezeti egység kód) Kapacitás ( ) Fejlesztéssel érintett kapacitások szervezeti egységenként Átlagos éves kapacitás (ágy szám; heti óraszám) (2010) Ellátási terület (fő) (hiányában ellátott lakosságszám) lakosra jutó kapacitás ( ) A kapacitás tervezett változása (+/-) Kapacitásváltozás tervezett módja (átcsoportosítással ell. forma változtatás nélkül / változtatásával, többletkapacitás stb.) A változást követő összes kapacitás Járóbeteg-szakellátás (heti szakorvosi óraszám) Neurologiai rehabilitáció ,00 10 többletkapacitás Idegsebészet , Stroke , Általános neurológia , EEG és EMG , Reumatológia ,58 30 Járóbeteg-szakellátás (heti nem szakorvosi óraszám) 5711 Gyógytorna , Fizióterápia , Általános pszichológia ,

76 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg A kórház a pszichiátriai krónikus / rehabilitációs fekvőbeteg kapacitásait az igényekhez igazodva csökkenteni tervezi és a lakossági szükségletekhez jobban igazodó nappali kórházi ellátás kialakítása mellett döntött. Ennek lehetőségét a évi CXXXII. törvény 7. (1) biztosítja, azzal, hogy az átcsoportosításhoz szükséges a fenntartó egyetértése, melyet a Zala Megyei Közgyűlés elfogadott. Az intézményen belüli kapacitás-átcsoportosítási eljárás esetén a kérelmet a pályázat benyújtási határidejét megelőzően az ÁNTSZ illetékes regionális intézetéhez benyújtásra került. A kapacitás átcsoportosítás mértéke és érintett szervezeti egységei: 2001R1803 Pszichiátriai Rehabilitáció 82 ágyából 22 ágy, valamint a 2001C1801 Krónikus Pszichiátria 57 ágyából a jelenleg szünetelő 12 ágy konvertálható, átcsoportosítható, ez a 34 ágy kikerül a kórházi kapacitások közül, helyébe lép a nappali kórházi ellátás, ahol a kapacitás a megszüntetett ágyaknak megfelelő napi betegszám lenne (40 fő). 41. táblázat: A fejlesztéssel érintett kapacitásváltozások (Zalaegerszeg) Fejlesztéssel érintett kapacitások szervezeti egységenként ÁNTSZ szakmakód Szakma megnevezése Pychiátria rehabilitáció Krónikus psychiátria Finanszírozási kód (9 jegyű szervezeti egység kód) Kapacitás ( ) Átlagos éves kapacitás (ágy szám; heti óraszám) (2010) Ellátási terület (fő) (hiányában ellátott lakosságszám) lakosra jutó kapacitás ( ) A kapacitás tervezett változása (+/-) Rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátás (valamint átcsoportosítás esetén krónikus fekvőbeteg ellátás) (ágyszám) 2001R , , C , ,19-12 Nappali kórházi/ nappali ellátás (napi beteglétszám) Kapacitásváltozás tervezett módja (átcsoportosítással ell. forma változtatás nélkül / változtatásával, többletkapacitás stb.) átcsoportosítás ellátási forma változtatásával átcsoportosítás ellátási forma változtatásával A változást követő összes kapacitás Nappali kórházi ellátás (rehabilitációból) átcsoportosítás rehabiliátciós ágyból 26 Nappali kórházi ellátás (krónikusból) átcsoportosítás krónikus ágyból 14 76

77 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Markusovszky Kórház, Szombathely A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. ÁNTSZ Működési Engedélyében és a Finanszírozási szerződésben lekötött kapacitás szakmák közötti átcsoportosítás kezdeményezte ezen pályázat kapcsán, amelyhez a kórház fenntartója is hozzájárult. Az átcsoportosítás kidolgozása megalapozottan, a betegforgalmi adatok és kapacitáskihasználtsági mutatók figyelembevételével történt, amelyek azt bizonyították, hogy az óraszámcsökkentés nem veszélyezteti az érintett járóbeteg-ellátó egységeke működését, míg azon szakmákban, amelyek fejlesztését tervezi és jobban megfelelnek a pályázati kiírás céljainak a kapacitások bővítését tervezik. 42. táblázat: A fejlesztéssel érintett kapacitásváltozások (Szombathely) Fejlesztéssel érintett kapacitások szervezeti egységenként ÁNTSZ szakmakód 1800,1811,1801, 1821,1804,0106 Szakma megnevezése Finanszírozási kód (9 jegyű szervezeti egység kód) Kapacitás ( ) Átlagos éves kapacitás (ágy szám; heti óraszám) (2010) Ellátási terület (fő) (hiányában ellátott lakosságszám) lakosra jutó kapacitás ( ) A kapacitás tervezett változása (+/-) Rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátás (valamint átcsoportosítás esetén krónikus fekvőbeteg ellátás) (ágyszám) Kapacitásváltozás tervezett módja (átcsoportosítással ell. forma változtatás nélkül / változtatásával, többletkapacitás stb.) A változást követő összes kapacitás Pszichiátria , 1801R4500, 1801C , ,1902 Tüdőgyógyászat , ,0106,4000, 4001, ,1803,1801, 1821,0512,72101, ,1901,1904, 1903 Kardiológia , ,44 63 Pszichiátria , , , ,1801G1801,1801G4100, , ,1801G4500, Járóbeteg-szakellátás (heti szakorvosi óraszám) ,68 10 átcsoportosítással 311 Tüdőgyógyászat , ,1801G ,51 10 átcsoportosítással ,4005, 4003 Kardiológia ,10 12 átcsoportosítással 92 77

78 Az átcsoportosítással érintett kapacitásokat foglalja össze a következő táblázat: 43. táblázat: Átcsoportosítással érintett kapacitások Szervezeti egység azonosító Szervezeti egység megnevezés Jelenleg érvényes kapacitás (óra/hét) Átcsoportosítással módosítani kívánt kapacitás (óra/hét) Változás 1801G0800 Bőr- és nemibeteg gondozó G1200 Onkológia gondozó G4100 Gyermek és ifjúságpszichiátria gondozó Fogászati röntgen Addiktológia szakrendelés Felnőtt pszichiátria szakrendelés Új szakma Kardiológia rehabilitáció Új szakma Pulmonológiai és légzésrehabilitáció Összesen o Mutassa be, hogy a konzorcium szabályozott együttműködésre törekszik a rehabilitációs ellátórendszer a fejlesztésben érintett és nem érintett regionális szereplőivel a fejlesztéssel érintett szakterületeken, amelyet igazolni tud. A jelen projektjavaslatot 12 konzorcium tag dolgozta ki a régióban rehabilitációs ellátást nyújtó 16 intézmény közül. A négy nem konzorcium tag intézménnyel (akik vagy a pályázati kiírás szerinti kizáró korábbi támogatás miatt, vagy a régióban pályázható támogatás a többi régióhoz képest korlátozott nagyságrendje miatt nem kerültek a konzorciumba) a szakmai együttműködés eddig is megfelelő volt. A támogatás révén megvalósuló, integrált szemléletű rehabilitációs hálózatban a jelen fejlesztéssel nem érintett intézményekkel a betegút-szervezési és a rehabilitációs kezelések eredményességét monitorozó tevékenységekben a pályázó együttműködésre, aktív bevonásukra törekszik. Ezekben a tevékenységekben a kialakuló nagytérségen belül, a nagytérségi ellátás-szervezési központokkal együttműködve további intézményeket terveznek bevonni a közös munkába. A jelen pályázat országos tapasztalatait felhasználva a beteg edukáció, a betegtájékoztatás módszereiben, szervezetének kialakításában, az információ csatornáinak működtetésében is a leendő nagytérség minden szakemberének, intézményének tevékeny közreműködésére számít a konzorcium. o Mutassa be, hogy a szakmai együttműködések révén, a fejlesztés eredményeként ugyanarra a lakosságcsoportra és ugyanarra a szakmára/szubspecialitásra irányuló, átfedő fejlesztések a térségben/régión belül nem történnek! A következő táblázat az egyes fejlesztéssel érintett szakmák kapacitásait és az érintett lakosság arányát foglalja össze: 78

79 44. táblázat: Az egyes fejlesztéssel érintett szakmák kapacitásai és az érintett lakosság aránya Indikátor neve Pszichiátriai rehabilitáció Neuromuszkoloszkeletális rehabilitáció Légzés rehabilitáció Kardiológiai rehabilitáció Fejlesztésekkel érintett rehabilitációs fekvőbeteg férőhelyek száma (db) Fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátóhelyek száma (db) A fejlesztett fekvőbeteg rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában (%) A fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában (%) ,4 34, ,7 42,9 30,4 A következő ábra a konzorciumi tagok földrajzi elhelyezkedését mutatja a fejleszteni kívánt rehabilitációs szakterületi bontásban: 5. ábra: A konzorciumi tagok földrajzi elhelyezkedése a fejleszteni kívánt rehabilitációs szakterületi bontásban Pszichiátriai rehab. Neuromusc. Megyei kórház rehab. Kardiológiai rehab. Kizárólag nem Légzésrehab. aktív ellátás Megjegyzés: 2007-ben 3 újabb kistérséget hoztak létre: Hévízi, Zalakarosi, Pacsai Látható, hogy a régión, illetve a megyéken belüli fejlesztések egyenletesen oszlanak meg. Átfedés a fejlesztéssel érintett szakmáknál az ellátandó lakosság tekintetében nincsen. 79

80 o A megvalósítandó szakmai együttműködések, partnerségek bemutatása A rehabilitáció szervezési-együttműködési szakértői tevékenységeihez az itt bemutatott koncepcionális alapok, értékek a nemzetközi irodalom és gyakorlat alapján ( chronic care model ) kerültek kidolgozásra, valamint a pályázati kiírásnak és a Semmelweis Tervből ismerhető szakmapolitikai alapelveknek is megfelelnek. Az ellátás-szervezési, betegútkövetési, betegtájékoztatási javaslat kidolgozása során a chronic care model bőséges irodalmából többek között az alábbi kiadványok kerültek felhasználásra: Az eredeti és a kiterjesztett Wagner modell (bemutatva az NHS Institute for Innovation and Improvement kiadásában 2006-ban megjelent Improving Care for People with Long Term Conditions 2006 ISBN X); A betegút-szervezés nemzetközi tapasztalatai, készítette: GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság Rendszerelemzési Főo. Budapest, április július, áttekintése. A hazai egészségügyi ellátórendszer elemei jelenleg széttöredezett struktúrában, egymással nem vagy nem elegendő mértékben, a hálózati működés előnyeit, a korszerű infokommunikációs lehetőségeket ki nem használva működnek. A krónikus betegek komplex eset-menedzselése (coaching) az akut epizódok fellépése esetén a betegek továbbutalása, majd ellátás után visszautalása kivételével - formálisan alig működik, az ellátórendszer és benne a dolgozók - nagy leterheltség mellett és nemzetközi összehasonlításban nagyon szűk forrásból - részfeladatokra koncentrálva látják el munkájukat. A még inkább mozaikszerűen fellelhető, támogató szolgáltatásokat nyújtó civil, egyházi, önkormányzati, szociális, munkaügyi szervezetek, a non-profit és for-profit vállalkozások és a sorstársi szervezetek működésének, tevékenységeinek az egészségügyi ellátórendszer szereplőivel való összehangolásával, logisztikai koordinációjával és ennek az integrált szemléletű megközelítésnek a szervezeti / infokommunikációs kereteinek megteremtésével a rendelkezésre álló / egyre szűkülő anyagi és humán erőforrások hatékonyságát és eredményességét a jelenlegihez képest javítani lehetne. A krónikus betegségek ellátási rendszerében szerepet játszó szereplőket/csoportokat az eredeti Wagner chronic care model ábrája mutatja be. 80

81 6. ábra: Wagner chronic care model Minden erre irányuló egészség-gazdasági kutatás azt igazolja, hogy az egészségügyi ellátás területeit (high tech tercier ellátások, akut és sürgősségi ellátás, lakosság-közeli és kórházi ellátás) bármilyen csoportosításban vizsgálva, a pénzügyi források nagy részét a krónikus betegségek / állapotok és azok akut epizódjainak, nagyrészt megelőzhető szövődményeinek kezelésére fordítják. Ebben a szektorban is közelítőleg igaz az az általános gazdasági ökölszabály, hogy a költségek 80%-át a lakosság 20%-át kitevő, egy vagy több krónikus betegségben szenvedő betegek kezelésére kell fordítani. A krónikus (gyakran civilizációs betegségekként is emlegetett) megbetegedések incidenciája és prevalenciája emelkedik, ráadásul egyre korábbi életkorban jelentkezve, ami a növekvő várható élettartammal együtt egyéni és társadalmi tragikus következményekkel jár (a betegségteher exponenciális emelkedése). Ezen tendenciák felismerése és az a tény, hogy a krónikus betegségek / állapotok jó része komplex, multidimezionális szemléletű megközelítéssel (nem pusztán kórházi / gyógyszeres / orvosi kezeléssel) hosszú időn keresztül karbantartható, a súlyos szövődmények jó része elkerülhető; különböző, integrált szemléletű chronic care modell kidolgozásához és bevezetéséhez vezettek. Ezen modellek elemei érintik a primer, szekunder és tercier prevencióként emlegetett tevékenységeket, a terápiák és a 81

82 támogató szolgáltatások széles skáláját és jelen a pályázati javaslat szempontjából releváns módon a komplex rehabilitációs tevékenység egészségügyi és nem egészségügyi komponenseit is. A jelen pályázati kiírásnak megfelelve, a rehabilitációs tevékenységek szervezésében, a térségi együttműködésben a támogatás elnyerése esetén a chronic care model sikeres elemeinek, összetevőinek egy részét igyekszik a régióban a pályázó megvalósítani. A fenti globális tendenciák mellett a Semmelweis Tervben is egyik központi elemként, hangsúlyosan szereplő térségi szakmai (és szervezeti/gazdasági) együttműködések fokozatos megvalósulása is azt igazolja, hogy a krónikus betegségek ellátási rendszerében a közeljövőben Magyarországon is elkerülhetetlen lesz az integrált szemléletű, a meglevő erőforrásokat optimálisan hasznosító, koherens és komprehenzív térségi programok, ellátási modellek bevezetése. A pályázat keretei között, az ilyen betegút-szervezési tevékenységekre fordítható támogatás aránya és nagyságrendje miatt az érintett rehabilitációs szakterületeken az integrált chronic care model minden elemében és szegmensében működő rendszere nyilvánvalóan nem valósítható meg. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a jelen felhívásban az erre irányuló tevékenységek támogatása összhangban van a nemzetközi irányokkal és a hazai szervezetfejlesztési elképzelésekkel, és így első lépése lehet egy több lépcsőben, évek alatt megvalósuló, kiteljesedő folyamatnak. A pályázati felhívás komponense lehetőséget biztosít a fejlesztendő rehabilitációs ellátások regionális összehangolásával, betegút-szervezéssel, a működés szakma-specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos szakértői szolgáltatások igénybevételének költségeinek elszámolására a projekt költségvetésének 2 %- áig. Jelen projekt-javaslatban a krónikus betegségek rehabilitációs ellátás-szervezési modelljének tervezett alapjai, szervezeti keretei kerülnek bemutatásra. A nagytérségi ellátás-szervezési koncepció eddig megismert elemei egyben azt látszanak alátámasztani, hogy a jövőben várható fejlesztések, átalakítások, a hazai és Uniós támogatások egyik fő fókuszterülete éppen az ilyen, együttműködésekre, értékelésekre épülő integrált ellátási modellek lesznek. Ebben az esetben várhatóan az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését célzó konstrukciók pályázati kiírásaiban továbbra is támogatott tevékenység lesz a jelen pályázat keretei között pilot jelleggel kialakítható és a keretek által meghatározott kapacitású szervezeti modell tevékenységeinek, funkcióinak bővítése, így biztosítva a fenntartást és a további fejlesztést. Ezt az elképzelést támasztják alá az ágazati fejlesztéspolitikai tervek, többek között az egészségügyi infokommunikációs fejlesztésekre, az EBM alapokon álló protokollok szerinti komplex ellátások követésére, a telemedicina lehetőségeinek kihasználására, a területi együttműködések rendszerének támogatására gondolva. 82

83 A pályázó jelen javaslatával kíván hozzájárulni az ilyen tartalmú fejlesztések iránt elkötelezett és egyben professzionális szakembereivel, a biztos alapokon működő szervezet kialakításához. A támogatás segítségével létrejövő, szilárd értékeken, bizonyítékokon alapuló módszertant alkalmazó, a komplex, integrált szemléletű szervezet a krónikus betegellátás minél szélesebb körében (földrajzilag, az ellátás-szervezés és a krónikus betegségek körének tekintetében is) katalizátorként, a nemzetközi kutatásokba és fejlesztésekbe bekapcsolódva, fenntartható módon lesz képes működni. A jelen javaslatban szereplő elemek gyakorlati hasznosulása folyamatosan értékelésre kerül, a többi régióval a működés során szerzett tapasztalatokat (legyenek azok pozitívak vagy kevésbé) a pályázó megosztja és a tapasztalatokat felhasználva készséggel hozzájárul a NEFMI, a GYEMSZI és a Területi Ellátás-szervezési Központok (TESZK) ilyen irányú és tartalmú működésének támogatásához. A pályázati kiírás ezzel összhangban levő elemei, céljai A fejlesztendő rehabilitációs ellátások regionális összehangolásával, betegútszervezéssel, a működés szakmaspecifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatások költségei, 2 %; A rehabilitációs ellátásokhoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztésének /előállításának költségei, 6 millió forint támogatás; Rehabilitációs szakmai együttműködések kialakítása a támogatásban részesülő és nem részesülő rehabilitációs egészségügyi szolgáltató intézményekkel, társadalmi és civil szervezetekkel, kihasználva ezzel a hálózati együttműködés előnyeit; Folyamatos és rugalmas ellátást biztosító optimális kapacitású, költség-hatékony integrált rendszerek összehangolt hálózatának kialakítása, különböző progresszivitási szintek között vertikális, az azonos progresszivitási szintű társszakmák között, ellátási területhez igazodó horizontális együttműködések létrehozása, a regionális ellátó rendszer megerősítése; A rehabilitációs betegoktatás és pszichoedukáció előmozdítása a rehabilitációs szakmai programokhoz kapcsolódó szakmai fejlesztések megvalósításával; Ellátás-szervezés a régió (szubrégió) területén, szakértői tevékenységként. Az ilyen tevékenységek lehetőségei: A megyei kórházak közvetlen vonzáskörzetében a fejlesztendő rehabilitációs szakterületekkel (kiemelten a pszichiátria, addiktológia, de később, a tapasztalatok alapján a kardiológiai, légzőszervi-, neuromusculoscletalis szakmákban is) a rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó kórházakkal, osztályokkal, rendelőkkel, gondozókkal, illetve az ezekhez a kórképekhez relevánsan kapcsolódó aktív osztályokkal és szakrendelésekkel való formális kapcsolattartás szervezeti kereteinek kialakításának a vállalása (Rehabilitációs Operatív Centrum). 83

84 A formális kapcsolattartás tartalmi lehetőségei: A fenti krónikus betegeket ellátókkal a betegellátási adatok (orvos-beteg találkozások, gyógyszerelések, szövődmények, compliance, betegelégedettség, stb.) rendszeres felmérése, elemzése, értékelése.; A statisztikák mellett rendszeresen (negyedévente) szakterületenként peer-review megbeszélések tartása, alkalmanként 4-6 eset ismertetésével, illetve a tipikus rendszerbeli hiányok, hibák, elégtelenségek feltárásával, azok javítására tett javaslatokkal; A megyei (szubregionális) szinten félévente hasonló, interdiszciplináris peer-review megbeszélések, a szakmák és támogató szervezetek közötti együttműködés során észlelt problémákat feltáró és javító javaslatok, ezek dokumentálásával; A fenti rehabilitációs szakterületeket érintő, nem az egészségügyi szektoron belül tevékenykedő, releváns támogató funkciókat nyújtó szervezetekkel való operatív együttműködések rendszeres, tartalmi felmérése, értékelése, elemzése (adatlap, kérdőív, mintavétel, informatikai támogatás). A folyamatos és rendszeres kapcsolattartásba, felmérésekbe, értékelésekbe bevonni kívánt szervezetek rövid felsorolása: betegszervezetek; önkormányzati családsegítő, szociális irodák; szociális munkások; munkaügyi központok; lelkészek, egyházi karitatív, támogató szervezetek; releváns alapítványok; pszichológusok; dietetikusok; életmód tanácsadók, táborok; önkéntesek; kórházi szociális munkatársak; házi ápolás, szakápolás, otthoni szociális segítségnyújtás. A konzorciumi tagok vállalják, hogy az egyes rehabilitációs betegcsoportokban, profilokban a Szakmai Kollégium(ok) által kiadott protokollokat, ezek hiányában helyi szakmai protokollokat alkalmaznak, és ezek értékelését rendszeresen végzik. A fenti pontokhoz tartozó tartalmi elemek, a jelzett szereplőkkel történő együttműködések, közösen végzett értékelések részletes kifejtése: Az érintett szakterületeken a szakmai protokolok, helyi eljárásrendek közös kidolgozása / alkalmazása / betartása / értékelése; - A protokolok/eljárásrendek tartalmi (akár gyógyszeres, akár életmódbeli) betartásának (compliance) és az azokhoz való időbeli kitartás (adherence) vizsgálatára irányuló felmérések, kutatások; 84

85 - A szakmák közötti együttműködés felmérése, vizsgálata, a betegút menedzsment (case-management, patient pathway) során, pilot jelleggel, pl. a kardiológia-pulmonológia, kardiológia-mentális gondozás kapcsolatában; - Később a krónikus betegségek nagyobb körére kiterjedhet a vállalás/a vizsgálat, az általános chronic care modell adaptálása. A támogató szolgáltatások igénybevételének felmérése, vizsgálata, erre kérdőív, a feldolgozáshoz, értékeléshez informatikai támogatás; Az eredményekről rendszeres beszámoló a régióban, a szakmai fórumokon; Belső workshopok, helyi beszámolók tartása. Mindezen tevékenységek koordinálásához, tervezéséhez és megvalósításához egy rehabilitációs tanácsadó/irányító testület (Rehabilitációs Operatív Centrum, 3-5 taggal) felállítása célszerű, ami a megvalósítás ideje alatt hivatott a feladatok pontos meghatározására, a fenti témakörökben a tevékenységekre való felhívások koordinálására és azok teljesítésének ellenőrzésére, ezek tartalmi, formai követelményeinek betartására, kiadványok, rendezvények szervezésére, lektorálására, a teljesítés módjára, a teljesítés igazolására. A pályázó a fejlesztendő rehabilitációs szakterület mai programjához kapcsolódóan a kötelező betegtájékoztatási előírásokon túlmenő, igazolható tájékoztatási, tanácsadási tevékenységet is vállal, aminek formái, kommunikációs csatornái az ellátás-szervezési gyakorlatban kerülnek pontos kidolgozásra és bevezetésre. Betegtájékoztató kiadvány 1 A régióban elérhető szakmák és a közöttük levői, interdiszciplináris szolgáltatói együttműködés tevékenységei, elérhetőségek leírása a betegek számára összefoglalva. A régióban, szubrégióban, illetve a közvetlen földrajzi közelségben elérhető - foglalkoztatási, munkaügyi irodák; - önkormányzati családsegítő irodák; - egyházi, karitatív szervezetek; - releváns helyi és országos betegszervezetek; - önkéntes segítő szervezetek; - háziápolás, - szakápolás, otthoni szociális segítséget nyújtók; - releváns magán szolgáltatók (gyógytornász, pszichológus, családterápia, dietetikus, életmód tanácsadók, mozgásterápia és rekreációs szolgáltatások); - esetleg nemzetközi betegszervezetek. A fentiek honlapon történő megjelenítése, az internetes elérhetőség, a tevékenységeik rövid ismertetése betegek és a széles rehabilitációs szakterületen dolgozók számára. 85

86 Betegtájékoztató kiadvány 2 Egyéni kezelési tervet, annak követését lehetővé tevő betegnapló szerkesztése, nyomtatása, infokommunikációs alkalmazása; Demonstrációs pilot projekt jelleggel 1-1 krónikus kórkép betegeinek (a kardiológia, COPD, mentális zavarok közül). Egyéni egészségnapló A betegtájékoztató kiadvány 2 informatikai alkalmazással (egészségnapló) felállítható kezelési és ellenőrzési tervvel. Szolgáltatói, rendelői, eset-menedzsment alkalmazás (szoftver) A rehabilitációs szolgáltató, rendelő, orvos szintjén alkalmazható infokommunikációs szolgáltatás kiépítése, jelen alkalmazásban patient resource management munkamegnevezéssel. Az alkalmazás tartalma a krónikus állapotokra, paraméterekre, ellenőrzési pontokra, elégedettségre, compliance-re, életmódra, egyéni és csoportos kapcsolattartásra, mérföldkövekre, kölcsönös értesítésre, stb. irányul. Ez az alkalmazás természetesen jelentős informatikai fejlesztést is igényel. A kötelező betegtájékoztatási előírásokon túlmenő, igazolható tájékoztatási, tanácsadási tevékenységet vállal a pályázó: a betegek terápiahűségének, a terápia alatti együttműködésének javítása. A tevékenység kiterjed a rehabilitációs team többi tagjával, a beteg családjával, családorvosával, a gyógytornásszal, a pszichológussal, a dietetikussal, a szociális munkással, a szociális nővérrel és más szakemberekkel történő kapcsolattartásra és tájékoztatásra. Ennek a dokumentuma, a tervezett betegtájékoztató sablonja, felmérési és beszámolási módszertana kidolgozásra kerül. A fejlesztendő rehabilitációs ellátások regionális összehangolásával, betegútszervezéssel, a működés szakmaspecifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatások tervezett tevékenységei, összefoglalva: A szervezés, a működés, a monitorozás alapjainak, elemeinek, eljárásainak leírása; Ezzel kapcsolatos beszámolók, értékelő workshopok, előadások, belső (konzorciumon belül) és kifelé (régió, országos) publikációk, kongresszusok; A protokollok szerinti ellátások értékelése, compliance követése, az ellátási szintek és a szakterületek közötti dokumentált beteg-irányítás értékelése, nyilvántartása; Ezzel kapcsolatos beszámolók, értékelő workshopok, előadások, belső (konzorciumon belül) és kifelé (régió, országos) publikációk, kongresszusok. 86

87 Javaslatok a pszichiátriai/addiktológiai rehabilitáció területén Az optimális hatásfokkal működő, és mind szakmailag, mind pedig gazdaságilag is mérhető output kialakítása szempontjából kiemelt szereppel jár a betegutak megfelelő szervezése azaz annak elérése, hogy a betegek minél egyszerűbben és gyorsabban jussanak definitív ellátáshoz. Míg a szomatikus orvoslás területén az optimális betegutak és kapcsolódási pontok kialakítása viszonylag jól objektivizálható, addig a pszichiátriai és az addiktológiai rehabilitáció területén, a betegségek specialitásai miatt a megfelelő betegutak kialakítása csak jóval több paraméter figyelembe vételével lehetséges. A különböző ellátóhelyek számára a pszichiátriai rehabilitáció területén nem elégséges a térségi betegutak rendszerébe történő integráció, mivel ezeknek az ellátóhelyeknek profilszinten is integrálódniuk kell a betegút-mátrixba. A pszichiátriai betegségek gyakori szomatikus komorbiditása miatt a pszichiátriai rehabilitáció területén a jövőben kialakuló betegút rendszernek emellett szervesen kapcsolódnia kell mind a szomatikus szakmák betegút-rendszeréhez, valamint a szociális ellátórendszer elemeihez is. A profilszintű integráció alapvetően azt jelenti, hogy egy adott régión belül optimális primer betegutak megléte esetén a rehabilitációs tevékenységet (vagy résztevékenységet) végző ellátóhelynek képesnek kell lennie a beteganyag és betegösszetétel változását követő profilmódosításra, illetve a betegség krónikus lefolyásának változó epizódjait rugalmasan követnie kell. A betegutak szervezése és elemzése teszi lehetővé: az egészségügyi ellátás racionális szervezését, a betegút-menedzsment hatékony működése biztosítja az ellátás - standardizálását, - folyamatosságát; - folyamatos értékelését és javítását; elkerülhetővé teszi az - ismételt, - fölösleges vagy - párhuzamos ellátásokat; segíti a betegek rendszerben tartását; kiszűrheti az ellátási anomáliákat a támogató tevékenységek koordinálását és hatékonyabb gyógyszerfelhasználást tesz lehetővé. Az optimális betegút-rendszer kialakítása a rehabilitációs pályázathoz kapcsolódóan Vas megyében a pszichiátriai és addiktológiai rehabilitáció területén az alábbi intézmények részvételével: Markusovszky Kórház, Szombathely; - Pszichiátriai Osztály 87

88 - Belgyógyászati Osztály (Kardiológia) - Megyei Felnőtt Pszichiátriai Gondozó - Drogambulancia - Operatív Rehabilitációs Centrum (a pályázat megvalósulása esetén) Kemenesaljai Egyesített kórház, Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály, Intaháza; Pszichiátriai Gondozó, Szentgotthárd, Körmend, Sárvár, Celldömölk; Civil szervezetek (a megvalósíthatósági tanulmány megfelelő fejezeteiben). A fenti ellátóhelyek logisztikai központját az Operatív Rehabilitációs Centrum látja el (ORC). Az ORC mind logisztikai, mind szakmai, mind pedig információs központként működik. Alapvető feladata a rehabilitációs folyamat megtervezése, bizonyos (technikailag és szakmailag) helyhez kötött elemeinek kivitelezése, a mobil rehabilitációs folyamat szervezése, valamint a különböző szakmák (pl. belgyógyászat-pszichiátria) és a rehabiliáció folyamatában résztvevő, érintett más, nem egészségügyi szervezetek közötti kapcsolatrendszer kialakítása, szervezése és monitorizálása. Ezek alapján az ORC mind menedzsment, mind pedig ellátási funkciókért felelős, alapvetően a menedzselt ellátás koncepciója alapján. A pszichiátriai rehabilitáció területén az eset-menedzsement kifejezés önmagában nem elégséges, a pszichiátriai betegségek specialitása miatt sokkal inkább célszerű stratégia-menedzsment -ről (SM) beszélni. Az ORC teamje a pszichiátriai rehabilitáció területén jártas szakemberekből (pszichiáter szakorvosok, pszichiátriai rehabilitációs szakorvosok, szociális munkások, pszichológusok, külső intézményekkel kapcsolatot tartó személyek, terapeuták) valamint kiegészítő személyzetből (informatikusok, stb.) áll. A pszichiátriai rehabilitáció sajátosságai miatt a humán erőforrás mellett az ORC nagyban támaszkodik bizonyos elektronikus háttérerőforrásokra is, ezek fő eleme a cloud-alapú, a pályázat sikeressége esetén megvalósulásra kerülő rehabilitáció adatbázis. Az ORCnél a fizikai ( földrajzi ) központszerep másodlagos jelentőségű, csak arra korlátozódik, amikor a rehabilitációs tevékenység technikailag helyhez kötött. Az ellátásszervezésben az ORC alapvetően az adott progresszivitási szintek lehetőségeihez igazodik, azonban ezen túlmenően az individuális rehabilitációs folyamat függvényében a beteg szempontjából fontos individuális (ún. rehabilitációs progresszivitási) szinteket is kialakíthat. (Pl. egy szívbetegségben is szenvedő rekurrens depressziós betegnél a rehabilitációs folyamat elején a szomatikus elem jelenti a prioritást, a későbbiekben ez viszont pont fordítottá válik így mind a progresszivitási szintek, mind pedig az optimális betegút is radikálisan és szignifikánsan változhat.) Mindezen folyamatok támogatásához olyan információtechnológiai eljárás kidolgozása és megvalósítása szükséges, mely lehetővé teszi mind az orvos-szakmai, a többi nem-egészségügyi rehabilitációs tevékenységet, mind a gazdasági átláthatóságot, mérhetőséget, ellenőrizhetőséget. 88

89 Konkrét elképzelések a megyei optimális betegút-mátrix kialakításához A jelenlegi ellátási rendszerben az esetek önálló elemként működnek. Mindez kifejezetten igaz az ún. nagy pszichiátriai kórképek (szkizofrénia, bipoláris zavar stb.) esetén, mindezt pedig az egész társadalomra jellemző stigmatizációs tendencia tovább súlyosbítja. Mindezek mellett azok a szomatikus betegségek, ahol a szomatikus ellátás mellett a későbbi pszichiátriai rehabilitáció rendkívül fontos lenne (pl. stroke post stroke depresszió, coronaria szindróma rekurrens depresszió, metabolikus zavarok szkizofrénia stb.) az információhiány miatt gyakran izoláltan bentragadnak a szomatikus ellátásban, mentális és más támogató tevékenységeket igénybe sem véve. Így az optimális eset-menedzsment stratégia nem alakítható ki. Szakmaközti utak kialakítása: Területen belül pár fős interdiszicplináris teamek létrehozása, a komorbid szomatikus és pszichiátriai betegségek rehabilitációjára közös programot kidolgozva. Ezek már a betegellátás kezdetén aktivizálódnak; azaz a rehabilitációs terv kidolgozása már a szomatikus ellátás indításakor elkezdődik. A betegutak ebben az esetben korán kialakulnak, ami szakmai és gazdasági szempontból nagy előnnyel jár. Példák: Stroke post stroke depresszió algoritmus. (Enyhébb stroke-ok esetén a rehabilitációs folyamatban alapvetően nem a neurológiai következmény, hanem a későbbiekben kialakuló post-stroke depresszió játszik kulcsszerepet. A stroke utáni pszichiátriai felmérés, majd a post-stroke depresszió és egyéb kognitív zavarok felmérése majd pszichiátriai rehabilitációja hosszú távon alapvető jelentőségű. Az ORC ebben az esetben már a szomatikus ellátás során felméri a beteg rehabilitációs lehetőségeit.) Szívbetegségek rekurrens depresszió algoritmus. (A Markusovszky Kórházban már elindult a pszichiátriai és a kardiológiai ellátás együttműködése, ennek során az akut koronária szindrómás betegeknél a szomatikus ellátás mellett tünetbecslő skálákkal és bizonyos neurobiológiai faktorok (BDNF) plazmaszintjének mérésével depresszió szűrés történik.) Metabolikus zavarok szkizofrénia algoritmus. (Mind kezelt, mind pedig kezeletlen szkizofrén betegeknél a különböző metabolikus zavarok (elhízás, cukorbetegség stb.) jóval nagyobb arányban fordulnak elő, mint az átlagpopulációban. Ezen metabolikus zavarok területén a prevenció nem megoldott, a rehabilitációs folyamat hatásfoka pedig a célzott betegút kialakítása hiányában jelentősen csökkenhet. Konkrét javaslat: a gondozott szkizofrén betegeknél a rehabilitációs folyamat során az adott belgyógyászati ellátóhellyel a szakmai kapcsolat kialakítása és szűrővizsgálatok elvégzése. Ezek segítségével a későbbiekben a pszichiátriai rehabilitációban a komorbiditással kapcsolatos pszichoedukációs tevékenység hatásfoka jelentősen növelhető. Pszichoszomatikus betegségek, stresszbetegség burnout algoritmus. (A szomatikus ellátás területén rendkívül sok olyan betegséggel találkozunk (magas 89

90 vérnyomás, krónikus fejfájás, bizonyos autoimmun betegségek, krónikus fájdalom szindrómák), ahol mind az objektív eltérésekkel, mind pedig a krónikus szorongással és a burnout tünetekkel találkozhatunk. Ezeknél a zavaroknál a pszichiátriai rehabilitáció pszichoedukációs eleme dominál, megfelelő felmérés és rehabilitációs terv után. Nemzetközi vizsgálatok igazolták, hogy ezen zavaroknál az optimális rehabilitációs tevékenység következtében jelentősen csökkenhet a gyógyszerfelhasználás (fájdalomcsillapítók stb.), a munkaképesség érzékelhető javulása mellett. Cél: burnoutés stressz-kérdőívek alkalmazása a szomatikus ellátás során, majd az eredmények alapján az egyéni pszichiátriai rehabilitációs terv kidolgozása. A fentiek megvalósítása céljából az adott interdiszciplináris teamek a területi ellátáshoz illeszkedő protokollokat és guideline-okat dolgoznak ki. Ebbe a munkába a rehabilitációban érintett szakorvosok mellett a beteg háziorvosát, az illetékes háziápolási, - szakápolási szolgálatot is bevonják, informálják. A rehabilitáció egészségügyi és nem-egészségügyi szolgáltatói közötti utak kialakítása: Interszektorális teamek létrehozása, melyek a szűkebb-tágabb környezetben működő releváns önkormányzati, civil, karitatív szervezetekkel, betegszervezetekkel, önkéntes szervezetekkel a támogató szolgáltatások lehetőségeit feltérképezik, aktualizálják. A rehabilitációja szempontjából a beteg preferenciáit is figyelembe véve közös, érték-alapú programot dolgoznak ki. Ezek a programok is már a betegellátás kezdetén aktivizálódnak, azaz a komplex rehabilitációs tervben a támogató szolgáltatások igénybevételének kidolgozása már a rehabilitációs ellátás indításakor elkezdődik. A betegutak már a rehabilitáció kezdetétől az informált, proaktív beteg és családtagjai és a felkészült, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező rehabilitációs háló szervezetei közötti, követhető interakciók mentén kerülnek kialakításra. Informatikai konkrét javaslatok: A jelenleg a megyében/régióban használt egészségügyi informatikai rendszerek technikai szempontból nem alkalmasak arra, hogy a rehabilitálandó betegekkel kapcsolatos szakmai paramétereket, vizsgálati eredményeket rögzítsék. Ezek a rendszerek jelenleg klasszikusan elektronikus kórlapokként működnek, adatelemzésre valamint következményes betegútoptimalizálásra nem alkalmasak. Rehabilitációs adatbázis: A rehabilitációs felmérés, majd pedig maga az ellátás menete során szükséges egy olyan, a megyében minden intézmény között VPNkapcsolaton kommunikáló rendszer (adatbázisszerver és kliensek) kiépítése (a hatályos jogszabályok szerinti adatvédelmi elvek betartásával), ahol a rehabilitációs folyamat adatbázis-rekord szinten követhető. Az többféle lekérdezési metódus segítségével az adott betegnél a rehabilitációs felmérés, majd pedig az ellátás folyamata optimalizálható, a későbbiekben visszakereshető. A rendszer használatával hasonló kórelőzményű és kórképű betegeknél szoftveres segítséggel állítható fel rehabilitációs terv, mely utána egyéb speciális individuális elemek beépítésével továbbfejleszthető. 90

91 Mobil rehabilitációs tevékenység a megyében: A rehabilitációs tevékenységek hatásfoka jelentős csökkenést mutathat, ha a rehabilitálandó ambuláns betegek esetén az ellátási folyamat elérésére fordított idő hosszabb, mint maga a rehabilitációs folyamat. Éppen ezért, a fejlesztés során a közösségi ellátásokra alapozott mobil rehabilitációs tevékenység kiemelt jelentőséggel bír. Ennek során az Operatív Rehabilitációs Központ teamjének szakembere (gondozónő, pszichológus, pszichopedagógus, rehabilitációs asszisztens, foglalkoztató stb.) a rehabilitációs tevékenység adott komponensét a beteg saját környezetében végzi. A mobil rehabilitáció jelentősen tudja növelni a rehabilitációs folyamat sikerét, mivel a legtöbb betegnél az ellátási helyre történő utazás mind időben és szervezésben, mind pedig pénzügyileg igen komoly problémát jelent. Noha a mobil rehabilitáció során a teljes rehabilitációs folyamat az esetek többségében nem végezhető el a helyszínen, a legtöbb, speciális, nem egészségügyi ellátóhelyhez kötött profilú és eszközigényű tevékenység optimálisan kivitelezhető. A mobil rehabilitációs folyamat konkrét elemei: A beteg saját környezetében végzett rehabilitációban alapvetően a pszichoedukációs folyamatok dominálnak. Ebben az esetben a szakember a pszichoedukációs folyamatot nemcsak a standard kommunikáció szintjén végzi, hanem elektronikus és nyomtatott elemeket használ. Az adott pszichiátriai betegségek rehabilitációjához szükséges tartalmak elkészítése: betegtájékoztatók (mind nyomtatott, mind pedig webes eléréssel), interaktív pszichoedukációs anyagok, a folyamat hatásfokát monitorozó tesztek (nyomtatott ill. webes formában), a rehabilitációs folyamatban megjelenő újabb individuális elemek (pl. új terápia lehetősége) esetén a betegek elektronikus értesítése ( , web, facebook stb.). Ezeket az anyagokat az ORC teamje, illetve a pályázati kiírás szerint a támogatott szakértői tevékenységek elvégzésére jelentkező szakemberek dolgozzák ki. A hagyományos, eddig fennálló kórház-rendelő szisztéma az optimális betegút szervezési modellben, és speciálisan a pszichiátriai rehabilitáció területén elavultnak számít. Szintén igen fontos probléma, hogy a nagy pszichiátriai kórképek esetén az együttműködés (compliance, adherence, illetve concordance) a betegek nagy hányadánál rendkívül gyenge. Mindennek hátterében viszont csak részben állnak primer adherence és compliance problémák nagyon gyakran egyrészt a fel nem ismert beteg-preferenciák, másrészt az inadekvátan működő betegutak, harmadrészt a támogató szervezetek tevékenységeit, elérhetőségeit illető információhiány azok a tényezők, melyek következében a betegek kiesnek a rehabilitációs folyamatból. Optimális betegutak esetén is csak akkor lehetséges a betegek többségénél az individuálisan maximális rehabilitációs output, ha a betegek számára az információ és a motiváció biztosított. 91

92 Beteg-preferenciák felmérése és a megismert beteg-preferenciák, értékek beépítése az ellátás-szervezési algoritmusokba. Mindezekről a tevékenységekről rendszeres beszámolók, összefoglalók, kiadványok készítése és disszeminálása a szakmai, a rehabilitációs szervezetek és az igénybevevő érintettek körében; Honlap készítése és működtetése; Hírlevél; Workshopok, kisebb (szűkebb szakmai és a régión/szubrégión belüli földrajzi körből közönséggel) és néhány nagyobb rendezvény (szélesebb rehabilitációs, támogató szervezetek és régiós/országos/nemzetközi körből közönséggel). o Mennyire járul hozzá a projekt ez egészséges, zöld környezethez. A fenntartható fejlődést szolgáló elemek bemutatása. A projekt teljes előkészítési folyamata az egészséges környezet biztosítására irányul. A beruházások során a legtöbb esetben az egészségügyi intézmények jelenleg is működő, ám energetikai, orvos-technológiai és/vagy belsőépítészeti szempontokból elavult épületei kerülnek felújításra és korszerűsítésre annak érdekében, hogy a magyarországi egészségügyi szolgáltatások fenntarthatósága hosszú távon is biztosítható legyen. A fenntarthatóságot szolgálják az intézmények funkcionális átalakításai és a korábban bemutatott kapacitás átcsoportosítások is, amelyekkel regionális szinten válik kiegyensúlyozottabbá, és így fenntarthatóbbá az egészségügyi ellátó rendszer. Az egyes beruházási helyszínek zöld környezethez való hozzájárulását a 3. fejezet A pályázat környezetkímélő megoldások alkalmazásával valósul meg című részében közölt A fenntartható fejlődést szolgáló elemek, környezetkímélő megoldások táblázat fejti ki részletesen. B) Konzorciumi tagonként: o A szakmai struktúrához szükséges infrastrukturális (épület) feltételek biztosításának bemutatása. Építészeti jellemzők bemutatása, indoklása a szakmai elvárások és költséghatékonyság alapján. o A tervezett szakmai struktúrához szükséges tárgyi feltételek bemutatása (pl.: épület, gép-műszer). A tárgyi feltételek szakmai alátámasztása, szakmai indokoltsága. eszközök listája 2. munkalap 92

93 o Mutassa be a tervezett informatikai fejlesztéseket, az informatikai rendszer illeszkedését a tervezett szakmai struktúrához, illetve a tervezett munkafolyamatokhoz. Mutassa be, hogy a tervezett informatikai eszközbeszerzések miképpen kapcsolódnak a tervezett orvos-szakmai tevékenységhez. o A tervezett szakmai struktúrához szükséges személyi feltételek biztosításának bemutatása (létszám, jogviszonyok, részmunkaidő, szakképzettség, új munkaerő felvétele, munkamegosztás hatékonysága, képzési, továbbképzési igények, stb.), illetve annak részletezése (intézkedési terv), hogy milyen intézkedésekkel biztosítják a megvalósítási időszak végére a személyi minimumfeltételekben előírt számú orvosi és szakdolgozói létszámot. o A megvalósítandó szakmai együttműködések, partnerségek bemutatása o Projekt illeszkedésének bemutatása a projekt területére vonatkozó térségi / települési fejlesztési koncepcióhoz, stratégiához, kiemelten az integrált városfejlesztési stratégiához, amennyiben a megvalósulás helye olyan település, mely rendelkezik integrált városfejlesztési stratégiával. 4. Választható, kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások, szempontok részletes bemutatása (konzorciumi tagonként) (Pályázati Felhívás C.6.2. pontja alapján) A pályázati kiírás C.6.2. pontjában szereplő választható, kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások konzorciális szintű, összefoglaló felsorolása, a részleteket illetően utalva a megfelelő tagi tanulmányrészekre. o A pályázat tartalmazza a Neuromuszkuloszkeletális rehabilitáció szakterületén súlyos koponya- és agysérülés, gerincvelő harántsérülés utáni rehabilitáció fejlesztést. o A pályázatban szerepel a gépi lélegeztetésre szoruló betegek rehabilitációs ellátásának fejlesztése. Ez a két pont a jelen projektjavaslatba, alapos megfontolások után, több okból nem került be. Annak ellenére, hogy az aktív ellátások (kiemelten az idegsebészet és a nagy, polytraumás sérülteket is ellátó traumatológiai osztályok jelenléte) széles skálája indokolttá tenné a jelenleg a régióban valóban hiányzó, ilyen jellegű speciális rehabilitációs központ kialakítását, sajnos a régióban rendelkezésre álló összeg és a tagonként maximált támogatás nem teszi lehetővé egy ilyen ellátásra alkalmas, megfelelő felszereltségű osztály/részleg kialakítását. Az ilyen ellátást nyújtó központ nyilván a megyei kórházakban (elsősorban a PAMOK-ban) vagy egy speciális, ezzel a profillal kiemelten foglalkozó rehabilitációs szakkórházban lenne indokolt. A megyei 93

94 kórházakban a pályázati kiírásnak megfelelő szakterületen a többi rehabilitációs osztály/részleg fejlesztése a leromlott építészeti, műszaki állapotok, a hiányok és a racionális kórház üzemeltetés (telephelyek megszüntetése) szempontjai miatt elsőbbséget élvezett, így az önmagában sem elegendő támogatást gyakorlatilag ezek a fejlesztések lekötötték. A régión kívül levő Kisbéren levő rehabilitációs osztállyal és az OORI-val az ilyen betegek ellátására kifogástalanul, kiváló szakmai színvonalon megvalósuló együttműködés alakult ki, ami a jövőben is érdemes fenntartani. A régióban kétségtelenül meglevő hiány pótlására annak összes humánpolitikai, finanszírozási, logisztikai és a Kisbéri osztály működésére ható vonzatával együtt pályázó véleménye szerint átfogó, az országos és a nagytérségi ellátás-szervezési szempontokat, erőforrásokat figyelembe vevő részletes előkészítés után lesz érdemes az ilyen osztály kialakítására, fejlesztésére pályázni. Erre az előzetes egyeztetésre, a hatástanulmány elkésíztésére a konzorciumvezető PAMOK készen áll. o A pályázó(k) vállalja(k) a kardiológiai rehabilitáció és a tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció együttes fejlesztését. Konzorcium szinten az ambuláns kardiológiai rehabilitáció fejlesztését két, ezen a szakterületeken jól felkészült tag (Vas Megyei Markusovszky Kórház és Sopron Rehabilitációs Gyógyintézet), a légzésrehabilitáció fejlesztését három, szintén megfelelő humán háttérrel rendelkező tag (Vas Megyei Markusovszky Kórház, Soproni Erzsébet Oktató Kórház, és a Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház, Körmend) vállalta. Tagi szinten a szombathelyi Vas Megyei Markusovszky Kórház fejlesztési programja mindkét rehabilitációs szakterület ambuláns ellátásainak fejlesztését célozza, kiváló aktív osztályokkal együttműködve. o A pályázat tartalmazza a régióban legalább éves a konzorciumi tagok által együttesen betegszámot felvállaló ambuláns kardiológiai rehabilitációs fejlesztést, különös tekintettel a munkaképes korú, a szívinfarktuson átesett, szívműtét utáni betegekre (korai (2-12 hét) és késői (3-6 hónap) konvaleszcens szakasz). A régióban az aktív kardiológiai (beleértve a PCI központokat is), szívsebészeti centrum(ok) működése, az aktív osztályok és a fejlesztendő kardiológiai rehabilitációs ellátók közötti kiváló szakmai együttműködés, az eddig is jól működő beutalási rend lehetőséget nyújt arra, hogy az ambuláns rehabilitációs programokban egyre nagyobb létszámú beteg vegyen részt, illetve a korai rehabilitáció arányszáma jelentősen növekedjen. Erre vonatkozó szándéknyilatkozatokat az érintett osztályok tettek. Természetesen a megcélzott esetszám és a korai rehabilitáció aránya a pontosan előre 94

95 nem látható finanszírozási lehetőségektől és az ambuláns formát választó, arra alkalmas betegek számától is függ. o Az érintett régiókban a graduális és rehabilitációs szakorvosi képzés, rehabilitációs szakirányú szakmai képzés vagy komplex rehabilitációs mesterképzés szakmai és infrastrukturális feltételeinek kialakításának felvállalása. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet felvállalja a jövőben a rehabilitációs szakorvosi képzést, a rehabilitációs szakirányú szakmai továbbképzést, melynek infrastrukturális feltételeivel jelenleg is rendelkezik. o A Pályázó(k) a térségben működő szociális és foglalkoztatási intézményekkel együttműködik(nek). A konzorciális projektjavaslatban és az egyes tagoknál is kiemelt szerepet kap a komplex rehabilitációs szemléletmód, ami az egészségügyi rehabilitációs szolgáltatásokon túl a más szektorokban a szociális, foglalkoztatási rehabilitáció területén működő intézményekkel operatív és stratégiai együttműködések kialakítását célozza meg. Természetesen a munkába, a társadalomba való visszailleszkedés sikerének nem elhallgatható meghatározó tényezője a gazdaság általános fejlődése, a munkahelyek teremtésének sikere, ami a jelen pályázatot benyújtók és a velük partneri együttműködést vállaló szociális és foglalkozási intézmények hatáskörén túl van. A tagi tanulmányokban bemutatottakon túl a rehabilitáció ellátás-szervezési tevékenységein belül is hangsúlyosan szerepel a sikeres visszailleszkedés elősegítése érdekében az egészségügyi szférán kívüli támogató szervezetekkel való szoros, kölcsönös kommunikáció, együttműködés. o A pályázat új munkahelyet teremtő beruházásokat tartalmaz. Jelen pályázat keretében a csornai Margit Kórház többletkapacitással kialakítandó neurorehabilitációs szakrendelésre vonatkozó szakmai fejlesztéssel párhuzamosan 1 fő munkahelyteremtését tervezi az alábbiak szerint: 0,5 fő rehabilitációs szakorvos, valamint 0,5 fő gyógytornász. A rehabilitációs szakorvossal az intézménynek előszerződése van, aki a bővítéssel érintett neurorehabilitációs szakrendelés beindításával munkába áll. Továbbá a Városi Kórház Keszthely esetében a projekt megvalósulásának időpontjára szükséges az orvosi létszámot 0,5 fővel, a szakdolgozó létszámot 0,7 fővel növelni. Így a pályázat keretében 1,2 új munkahely létrehozása történik Keszthely esetében. 95

96 Zalaegerszeg Megyei Kórház A szükséges, tervezett létszámfejlesztés: 3 fő terapeuta, 1 fő szociális munkás, 1 fő rehabilitációs asszisztens, 1 fő adminisztrátor. TÁMOP képzési tervek Szentgotthárd A TÁMOP konstrukcióban 1 fő pszichiáter szakorvos és 1 fő pszichiátriai gondozónő rehabilitációs szakképzését tervezik megvalósítani - amennyiben a pályázatkiírási feltételek az előző TÁMOP pályázathoz képest nem fognak változni, a rendelőintézet alapítványa pályázni fog. Körmend Fizioterápiás szakasszisztens Ergoterapeuta McKenzie gyógytorna Nemzetközi Bobath alaptanfolyam Perifériás neurális struktúrák kezelése Pulmonológiai rehabilitáció szakosító gyógytornász Rehabilitációs szakorvos képzés Pulmonológiai rehabilitációs szakasszisztens 2 fő 1 fő 2 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő További TÁMOP tervek, igények o A pályázat környezetkímélő megoldások alkalmazásával valósulnak meg. A pályázattal megvalósuló beruházások mind koncepcionálisan, mind műszaki megoldásaikat tekintve számos környezetkímélő elemet tartalmaznak. Regionális szinten vizsgálva elmondható, hogy a beruházási helyszínek - az új építéssel, illetve bővítéssel érintett két intézménytől eltekintve - meglévő, energiapazarló módon működő épületeket érintenek, amelyek korszerűsítése, akár csak részleges felújítása is a környezetet hosszútávon kímélő megoldást jelent. A régióban érintett ingatlanok mindegyikén meglévő kórházi telephely, épületcsoport található, a környezetet károsító, zöldmezős beruházás nem tervezett. A kivitelezési munkálatok kapcsán valamennyi vállalkozó kiválasztása során fontos szempontként érvényesül a felvonulási területek mértékének csökkentése, illetve a járulékos negatív környezeti hatások (zaj, por, keletkező hulladékok) minimalizálása. A fenti megoldások alkalmazása kívánatos mind a kórházi működés folyamatossága, mind a betegek gyógyulása, mind a környezet kímélése szempontjából. A fejlesztések fenti elvek következetes érvényesítése lehetővé teszi az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program céljainak elérése mellett a Zöldgazdaság-fejlesztési Program, illetve a Foglalkoztatási Program szellemében történő 96

97 beruházások végrehajtását. Az alábbi táblázat helyszínenként összefoglalva mutatja be az egyes intézmények esetében az alkalmazásra kerülő környezetkímélő megoldásokat. A lista a további előkészítés (engedélyeztetés, kiviteli tervezés) során tovább bővülhet, ám a váratlan, előre nem látható körülmények felmerülésétől eltekintve a pályázók szándéka szerint nem szűkülhet. 45. táblázat: A fenntartható fejlődést szolgáló elemek, környezetkímélő megoldások bemutatása a konzorcium egészére és tagonként Konzorciumi tag Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr A fenntartható fejlődést szolgáló elemek, környezetkímélő megoldások Tét épülete: Homlokzati nyílászárók cseréje korszerű nyílászárókra; Világítótestek korszerűsítése; Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. E épület: Külső nyílászáró csere; Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. Karolina Kórház- Rendelőintézet, Mosonmagyaróvár Soproni Erzsébet Oktató Kórház Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Homlokzati nyílászárók cseréje korszerű nyílászárókra; Hosszú élettartamú, alacsony környezeti terhelést jelentő termékek beépítése (életciklus szemlélet); - Hatásterület minimalizálása; - Keletkező hulladékok kezelése. Homlokzati nyílászárók cseréje korszerű nyílászárókra; Kiegészítő hőszigetelés alkalmazása; Új építés: hőszigetelt szendvicspanel szerkezetek alkalmazása, hőszigetelt nyílászárók beépítése Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. Bővítés: hőszigetelt szendvicspanel szerkezetek alkalmazása, hőszigetelt nyílászárók beépítése árnyékolókkal; 97

98 Hosszú élettartamú, alacsony környezeti terhelést jelentő termékek beépítése (életciklus szemlélet); Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. Margit Kórház, Csorna Napkollektoros rendszer telepítése; Korszerű világítótestek beépítése; Hosszú élettartamú, alacsony környezeti terhelést jelentő termékek beépítése (életciklus szemlélet); Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. Gyermekpszichiátria épülete: Külső hőszigetelés; Külső nyílászáró csere; Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely Kardiológiai, tüdőgyógyászati és légzésrehabilitációs épületrész: Külső nyílászáró csere; Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. Addiktológia épülete: Külső nyílászáró csere; Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. Rendelőintézet, Szentgotthárd Kemenesaljai Egyesített Kórház, Celldömölk Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház, Körmend Hosszú élettartamú, alacsony környezeti terhelést jelentő termékek beépítése (életciklus szemlélet); Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. Meglévő műemléki épület részleges felújítása; Kiegészítő hőszigetelés padlásfödémen; Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. Meglévő műemléki épület részleges 98

99 felújítása; Részleges kiegészítő külső hőszigetelés; Külső nyílászáró csere; Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg Teljes külső hőszigetelés (lapostetők+homlokzatok); Homlokzati nyílászárók cseréje korszerű nyílászárókra; Elektromos rendszer korszerűsítés; Részleges kertrendezés; Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. Pszichiátria épülete: Világítótestek korszerűsítése; Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa Városi Kórház, Keszthely Nővérszálló épülete: Meglévő, használaton kívüli épület korszerűsítése; Külső nyílászáró csere; Világítótestek korszerűsítése; Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. Külső nyílászáró csere; Elektromos rendszer korszerűsítése; Hatásterület minimalizálása; Keletkező hulladékok kezelése. o Felújítás, korszerűsítés esetén az egész épület teljes körű akadálymentesítése megvalósul. A konzorciumi pályázat beruházásainak előkészítési fázisától kezdve jellemző a tagokra a konzekvens, jogszabályoknak megfelelő, sőt, sok esetben az elvárt minimumnál magasabb színvonalú akadálymentesítés szándéka. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy szinte valamennyi érintett épület jelenleg is fogad betegeket, és bár a komplex akadálymentesítés az adottságokból kifolyólag nem mindig érvényesül, a mozgásukban korlátozott, vagy egyéb fogyatékossági csoporthoz tartozó személyek ellátása minden esetben megoldott elsősorban az orvosok és a dolgozók segítőkész és rugalmas hozzáállása által. 99

100 A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény évi módosítása óta az akadálymentesítési kötelezettséget felváltotta a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésének kötelezettsége ez magában foglalja az épület akadálymentességén túl az információkhoz való hozzáférést és kommunikáció lehetőségét is. Az akadálymentes tervezés kiindulópontja tehát minden esetben a különleges igények (fogyatékossággal élő személyek szükségletei) kielégítésének szempontja volt a tervezési folyamatok során. Az akadálymentesítési tervrészletek minden esetben a Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez, illetve a kiírás mellékleteként meghatározott Akadálymentesítési feltételek az örökségvédelmi szempontból érintett objektumok esetében című pályázati mellékletnek megfelelően készültek. A tervezett megoldásokról általánosságban elmondható, hogy korszerűsítésre, felújításra kerülő épületek esetében a pályázók projektarányos, míg épületbővítés, vagy új építés esetén teljeskörű akadálymentesítést vállalnak. Az alábbi táblázat mutatja be az egyes beruházási helyszínek esetében vállalt intézkedések jellegét. 46. táblázat: Az akadálymentesítés jellegének bemutatása a konzorcium egészére és tagonként Konzorciumi tag Akadálymentesítés jellege Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr Karolina Kórház- Rendelőintézet, Mosonmagyaróvár Soproni Erzsébet Oktató Kórház Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Margit Kórház, Csorna Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely Rendelőintézet, Szentgotthárd Kemenesaljai Egyesített Projektarányos Projektarányos Új épületrész: Teljeskörű Felújított épületrész: Projektarányos Új épületrész: Teljeskörű Felújított épületrész: Projektarányos Projektarányos Pszichiátria: Teljeskörű Kardiológiai, tüdőgyógyászati és légzésrehabilitációs épületrész: Projektarányos Addiktológia épülete: Projektarányos Projektarányos Projektarányos 100

101 Kórház, Celldömölk Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház, Körmend Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa Városi Kórház, Keszthely Projektarányos Projektarányos Projektarányos Projektarányos o A pályázó a szakmai programjához kapcsolódóan a kötelező betegtájékoztatási előírásokon túlmenő, igazolható tájékoztatási, tanácsadási tevékenységet vállal. A rehabilitációs betegút-szervezési szakértői tevékenységekhez kapcsolódva a betegek számára komplex, átfogó tartalmú tájékoztatást vállalnak a pályázó konzorcium tagok, illetve a megvalósításban résztvevő szakértőik. A tájékoztatók egyrészt nyomtatott formában lesznek hozzáférhetőek, másrészt honlap szerkesztésével web-es felületen naprakész információk lesznek elérhetőek az adott krónikus betegségekről, azok kezeléséről, rehabilitációjáról, az ebben érintett szervezetekről, azok tevékenységeiről. Pályázó vállalja továbbá a korszerű infokommunikációs rendszerek kiépítését, azok működésének szervezeti alapjainak megteremtését, a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételének, eredményességének monitorizálását, folyamatos fejlesztését. o A pályázó(k) a pályázat előkészítésének és megvalósításának folyamatába a fogyatékossággal élők mozgás-, látás- hallássérült, értelmi fogyatékosok, autisták valamely helyi (települési vagy megyei) érdekvédelmi szervezetét,vagy a fejlesztendő rehabilitációs szubspecialitás szempontjából releváns betegszervezetek helyi, megyei szervezetét, ezek hiányában az országos szervezetet bevonják, melyet a pályázó a szervezet támogató nyilatkozatával igazol. Az egyes tagoknál a helyi szervezetekkel való tervezett együttműködési megállapodásokat bemutatva igazolható, hogy mind az előkészítés, mind a megvalósítás során az érintett civil, karitatív és betegszervezetekkel - mint az eredményes és teljes körű szociális rehabilitáció letéteményeseivel - a konzorcium tagjai szoros együttműködésre törekszenek. A pályázó a fejlesztésben vállalt rehabilitációs szakmai programokról nyilatkozik és azok megvalósítása során a rehabilitációs ellátási protokollok betartását, azok hiányában helyi szakmai protokollok alkalmazását, és rendszeres értékelését 101

102 vállalja. Ez a rendszeres értékelés a konzorciális és a megyei szintű ellátás-szervezési, betegút-szervezési szakértői tevékenységek szervezeti keretei között, az ott kidolgozott módszertan alapján a helyi ellátási gyakorlatban valósul meg, az eredményekről rendszeresen beszámoló készül. Ezeket a vállalásokat a jelen tanulmányban bemutatott betegút-szervezési és az emelt szintű betegtájékoztatásra irányuló szakértői tevékenységekben való tervezett részvétel is alátámasztja. 5. A projekthez kapcsolódó egyéb szolgáltatások bemutatása, indokoltságának alátámasztása (konzorcium egészére vonatkozóan és tagonként) o Előkészítő tevékenységek bemutatása A beruházás előkészítése során az infrastrukturális fejlesztés engedélyezési és kiviteli tervezési díjai, a pályázat benyújtása kapcsán kidolgozandó Megvalósíthatósági tanulmány, rehabilitációs szakmérnök közreműködésének díja, illetve a megvalósítás során szükséges közbeszerzési tevékenység költségei merülnek fel. A konzorciumot alkotó valamennyi kórház saját szakemberei mellett külső, szakértő cégeket is be kíván vonni az előkészítési munkákba. A Megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének költségén kívül (Konzorciumvezető költségvetésébe került betervezésre) a további költségek tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. Az előkészítés sorra tervezett tevékenységek konzorciumi tagonkénti bemutatását tartalmazza az alábbi táblázat. 47. táblázat: A projekt előkészítő tevékenységei a konzorcium egészére és tagonként Konzorciumi tag Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr Karolina Kórház- Rendelőintézet, Mosonmagyaróvár Soproni Erzsébet Oktató Kórház Projekt előkészítő tevékenységei Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Közbeszerzési tevékenység Engedélyezési terv készítése Rehabilitációs szakmérnök közreműködése Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Közbeszerzési tevékenység Engedélyezési terv készítése Kiviteli terv készítése Rehabilitációs szakmérnök közreműködése Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése 102

103 Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Margit Kórház, Csorna Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely Rendelőintézet, Szentgotthárd Kemenesaljai Egyesített Kórház, Celldömölk Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház, Körmend Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa Városi Kórház, Keszthely Közbeszerzési tevékenység Engedélyezési terv készítése Kiviteli terv készítése Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Közbeszerzési tevékenység Engedélyezési terv készítése Kiviteli terv készítése Rehabilitációs szakmérnök közreműködése Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Közbeszerzési tevékenység Engedélyezési terv készítése Kiviteli terv készítése Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Közbeszerzési tevékenység Engedélyezési terv készítése Kiviteli terv készítése Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Közbeszerzési tevékenység Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Közbeszerzési tevékenység Engedélyezési terv készítése Kiviteli terv készítése Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Közbeszerzési tevékenység Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Közbeszerzési tevékenység Engedélyezési terv készítése Kiviteli terv készítése Rehabilitációs szakmérnök közreműködése Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Közbeszerzési tevékenység Engedélyezési terv készítése Kiviteli terv készítése Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Közbeszerzési tevékenység Engedélyezési terv készítése Kiviteli terv készítése Rehabilitációs szakmérnök közreműködése 103

104 o Projektmenedzsment részletes bemutatása és alátámasztása A projektszervezet felépítésének célja a projekt sikeres végrehajtásához szükséges szakemberek, illetve a megfelelő döntési kompetenciával felruházott munkatársak rendelkezésre állása. A projektszervezet sematikus felépítését, amely konzorciumi tagonként és a konzorcium egészére vonatkozóan is értendő a következő ábra mutatja be. 7. ábra: Projekt menedzsment szervezeti felépítése A projektszervezet a következő fő csoportokból áll: Szponzorok; Projekt Operatív Tanács; Projektmenedzsment; Külső projektmenedzsment szervezet csoportja; Kórházi munkatársak csoportja; Tanácsadók. 104

105 Szponzorok, akik a végrehajtásához szükséges erőforrásokat biztosítják tagonként az alábbiak: 48. táblázat: Projekt szponzorok konzorciumi tagonként Konzorciumi tag Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr Karolina Kórház- Rendelőintézet, Mosonmagyaróvár Soproni Erzsébet Oktató Kórház Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Margit Kórház, Csorna Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely Rendelőintézet, Szentgotthárd Kemenesaljai Egyesített Kórház, Celldömölk Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház, Körmend Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg Szponzorok A projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója biztosítja. A projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata és a mosonmagyaróvári Karolina Kórház főigazgatója biztosítja. A projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Soproni Erzsébet Oktató Kórház főigazgatója biztosítja. A projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet főigazgatója biztosítja. A projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat Csorna Város Önkormányzata és a csornai Margit Kórház főigazgatója biztosítja. A projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat a Vas Megyei Önkormányzat és a Vas Megyei Markusovszky Kórház főigazgatója biztosítja A projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat Szentgotthárd Város Önkormányzata és a Rendelőintézet főigazgatója biztosítja. A projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat Celldömölk Város Önkormányzata és a Kemenesaljai Egyesített Kórház főigazgatója biztosítja. A projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat Körmend Város Önkormányzata, a Dr. Batthyány- Strattmann László Kórház főigazgatója, valamint a Dr. Batthyány-Strattmann László Kórházért Közalapítvány biztosítja. A projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat a Zala Megyei Kórház főigazgatója biztosítja. 105

106 Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa Városi Kórház, Keszthely A projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatója biztosítja. A projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat a keszthelyi Városi Kórház főigazgatója biztosítja. Projekt Operatív Tanács: a fejlesztéssel érintett intézmény felsővezetőiből, illetve a fenntartó által delegált tagból és a Projekt Vezetőből áll. A Tanács feladata, hogy felügyelje a projekt végrehajtását, megadja a szükséges felhatalmazásokat a projektben szükséges többleterőforrások igénybevételéhez, közvetíti a projekt eredményeit a fenntartó és a RET felé. Projektmenedzsment: A projektmenedzsment szervezet a projekt legfelsőbb döntéshozó szervezete, tagjai hozzák meg azokat a fontos operatív döntéseket, amelyek alapjaiban határozzák meg a projekt kimenetelét. Feladatuk, hogy megfelelő időben megvitatásra kerüljenek a felmerülő felsővezetői döntést igénylő kérdések. Véleményezik az elkészült dokumentumokat, valamint a meghozott döntéseiket egyértelműen és összehangoltan kommunikálják a szervezeten belül. A projektvezetés feladata a projektmunka operatív irányítása, szakmai felügyelete. A projektvezetés munkájáról, a projekt megvalósulásának alakulásáról a projektmenedzser havonta beszámol az Intézmény vezetőségének. A projekt szervezeti, vezetői támogatása, a menedzsment szakmai függetlensége biztosított. Az intézmény részéről a projektben megfelelő szakmai ismerettel rendelkező, pályázatok kezelésében jártas munkatársak vesznek részt. A tagi projektek és így a teljes komplex projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását, a szakmai/műszaki és pénzügyi felügyeletet ellátó személyeket tartalmazza tagonként az alábbi táblázat. 49. táblázat: Projektben résztvevő belső munkatársak (belső projektmenedzsment) Konzorciumi tag Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr Projektmenedzsment (belső) A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását és a szakmai felügyeletét Dr. Skaliczky Zoltán, látja el, pénzügyi felelőse pedig 106

107 Karolina Kórház-Rendelőintézet, Mosonmagyaróvár Soproni Erzsébet Oktató Kórház Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Margit Kórház, Csorna Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely Rendelőintézet, Szentgotthárd Kemenesaljai Egyesített Kórház, Celldömölk Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház, Körmend Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását Schebek György Péter, a szakmai felügyeletet dr. Bródy Edit látja el, pénzügyi felelőse pedig Gláserné Tóth Beatrix. A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását Tiborcz Sándor, a szakmai felügyeletet Prof. Dr. Baranyai Tibor látja el, pénzügyi felelőse pedig Kozmáné Farkas Katalin. A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását Soósné Varga Tímea, a műszaki/szakmai felügyeletet Kiss László látja el, pénzügyi felelőse pedig Farkasné Kónya Rózsa. A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását és pénzügyi felügyeletét Némethné Borsodi Irma, a szakmai felügyeletét pedig Dr. Winiczai Zoltán látja el. A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását és a szakmai felügyeletet Dr. Káldy Zoltán látja el, pénzügyi felelőse pedig Csuka Lajosné. A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását dr. Mesterházy Mária, a szakmai felügyeletet dr. Sziklai Beáta látja el, pénzügyi felelőse pedig Kuntárné Standor Ilona. A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását és a szakmai felügyeletet Tarczi Lívia látja el, pénzügyi felelőse pedig Mészáros Szílvia. A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását és pénzügyi felügyeletét Marton Lászlóné, a szakmai felügyeletet pedig Dr. Bárány Győző ügyvezető igazgató látja el. A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását Szabó Gyuláné, a szakmai felügyeletét Pendli 107

108 Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa Városi Kórház, Keszthely Józsefné, műszaki felügyeletét pedig Havlik Károly látja el, pénzügyi felelőse pedig Lendvai Jenőné. A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek szakmai felügyeletét Dr. Brünner Szilveszter látja el, koordinátora és pénzügyi felelőse pedig Fodorné Reichl Mónika. A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását Kertész Márta, a szakmai felügyeletet dr. Gieth Andrea főorvos látja el, pénzügyi felelőse pedig Czipp Katalin lesz. A projektmenedzsment csapat az alábbi feladatköröket látja el: Projektmenedzser (Projekt Vezető): feladata a projektmenedzsmentben résztvevők munkájának irányítása, koordinálása, ellenőrzése. Felel a projekt határidőben történő végrehajtásáért, a pénzügyi keretek betartásáért, jelentések időben történő elkészítésért. Kapcsolatot tart a Felügyelő Tanácsba delegált tagokkal, rendelkezik a szükséges erőforrásokkal. Orvos-szakmai irányító: tervezi és szervezi a projekt végrehajtása során felmerülő orvos szakmai teendők elvégzését. Feladata különösen: orvos technológia, alkalmazandó protokollok, szükséges eszközök és műszerek meghatározása Pénzügyi irányító: felel a projekt pénzügyi tervének végrehajtásáért és a fejlesztések során felmerülő problémák megoldásáért. Biztosítja a Projekt Előrehaladási Jelentések pénzügyi részének elkészítését. A projektmenedzsment szervezet felállítása a projekt előkészítési fázisától kezdődően a támogatási szerződés aláírásáig teljes egészében végrehajtásra kerül. A projekt előkészítésének szakaszában alapvetően a fentebb meghatározott személyek közreműködésére, illetve néhány külső szakértő bevonása, míg a megvalósítás szakaszában megnövekvő feladatok ellátására külső szakértők bevonása is indokolt és szükséges. A külső projektmenedzsment szervezet a kedvezményezett döntéshozó, jóváhagyó szervezete, amely ellátja a projekt szereplői közötti koordinációs, illetve adminisztrációs, dokumentációs és jelentéstételi feladatokat a projektvezetői, pénzügyi vezetői és szakmai vezetői feladatkörök keretében. Külső szakértők bevonásra azért kerül sor, mert jelen projekt teljes koordinálása, elszámolása a jelentéstételi, pénzügyi és más vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés indokolatlanul nagy terhet ró az egyes 108

109 intézmények dolgozóira. A külső szakértő kiválasztásánál elsődleges szempont a minimum 300 millió Ft-os infrastruktúrafejlesztési, beruházási EU-s pályázat megvalósítási tapasztalat, a kiemelkedő projektmenedzsment tapasztalat, az Európai Uniós pályázatok pénzügyi előkészítésében, lebonyolításában, illetve a pályázat lezárását követően a szükséges pénzügyi jelentések összeállításában való jártasság. Pénzügyi területen feltétel, hogy rendelkezzen olyan munkatárssal, aki felsőfokú szakirányú vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel bír. A szervezet a projekt valamennyi szereplőjével kapcsolatban áll, koordinálja munkájukat. Feladata számba venni a kockázati tényezőket, és folyamatosan felülvizsgálni a kockázatkezelési tervet, továbbá segíteni a pályázót a projekt kapcsán felmerülő adminisztrációs és pénzügyi beszámolási kötelezettségeinek ellátásában. A projektmenedzsment szervezet megfelelő IT háttérrel és az azt kiszolgáló eszközökkel, valamint magas színvonalú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezik a projekt adminisztrációs feladatainak elvégzéséhez, a megbízó elektronikus ügyintézésének segítéséhez. A megbízásra kerülő projektmenedzsment szervezet kiválasztása során a fentieken túl kiemelt szempont a megfelelő ár/érték arány, a fizetési konstrukció optimális kialakítása. Kórházi munkatársak csoportja: a projekt végrehajtása nem választható el a fejlesztéssel érintett egyes kórházak napi működésétől, emiatt időlegesen olyan munkatársakat is be szükséges vonni a végrehajtásba, akik nem közvetlenül végeznek munkát a projektben, de tevékenységükkel biztosítják a feltételeket, illetve a napi kórházi tevékenységhez illesztik a projekt végrehajtását. Tanácsadók: a projekt a végrehajtása során, illetve a befejezését követően is széleskörű társadalmi-gazdasági haszonnal jár, illetve bizonyos veszélyforrásokat indukál. A haszon maximalizálása, a veszélyforrások minimalizálása érdekében szükséges olyan tanácsadók szükség szerinti bevonása, akik ezeknek a céloknak a megvalósítását elősegítik. A tanácsadók között említhető a szakminisztérium képviselője, szakmai kollégiumi tagot, más egészségügyi intézmények vezetői, önkormányzati képviselők, az Egészségbiztosítási Pénztár vezetője, az ÁNTSZ vezetője, társadalmi és civil szervezetek tagjai, a projekt állapotának megfelelően. A Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás folyamatának bemutatása A támogatás odaítélését követően: A konzorciumvezető a támogatás odaítélését követően felveszi a kapcsolatot a Szervezet illetékes osztályával a Támogatási Szerződés megkötésének előkészítése érdekében. A Támogatási Szerződés dokumentumainak összeállítása közben az esetlegesen felmerülő kérdésekben folyamatosan egyeztet. 109

110 A projekt megvalósítása során: A projekt megvalósítása során a konzorciumvezető és a kiválasztásra kerülő külső projektmenedzsment szervezet szintén rendszeres kapcsolatot tart fenn a Szervezet illetékes osztályával a Projekt Előrehaladási Jelentések és pénzügyi elszámolások összeállításánál, és az esetleges Támogatási Szerződés módosításánál. A konzorciumvezető és a kiválasztásra kerülő külső projektmenedzsment szervezet mindenben együttműködik az esetleges helyszíni ellenőrzések során a Szervezet munkatársaival. A projekt zárása során: A konzorciumvezető és a kiválasztásra kerülő külső projektmenedzsment szervezet a projekt zárásakor szintén igénybe kívánja venni a KSZ illetékes osztályának segítségét a záró jelentés és pénzügyi elszámolás összeállításánál. A projekt fenntartása során: A Szervezettel a projekt lezárultát követően is rendszeres, bár kevésbé szoros, kapcsolatot tart fenn a konzorciumvezető és a kiválasztásra kerülő külső projektmenedzsment szervezet a Projekt Fenntartási Jelentések elkészítésekor és a fenntartásra vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésekor. A projektmenedzsment költségek tagonként arányosan, a tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzését a konzorcium a projekt hatékony és eredményes megvalósítása céljából közös konzorciális szinten tervezi megvalósítani. o Közbeszerzési szolgáltatások Tekintettel a megvalósítandó projekt keretében történő kivitelezési munkálatok és eszközbeszerzések értékére, a konzorcium valamennyi tagja közbeszerzési eljárás kiírására kötelezett. A közbeszerzések lebonyolítását végző cégek konzorciumi tagonként árajánlat alapján, a minőség, megbízhatóság, szakértelem, tapasztalat és megfelelő ár-érték arány alapján kerülnek kiválasztásra. A közbeszerzési szolgáltatás költségei tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. Közbeszerzési tanácsadói tevékenység: Lefolytatja a közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívás elkészítésétől az eljárás eredményének a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéig. Megbízótól írásban megkapott utasítások alapján elkészíti az ajánlati felhívást, és annak elfogadását követően azt a Közbeszerzési Értesítőben közzé téteti. Szakértőkkel konzultálva elkészíti az ajánlati dokumentációt, beleértve a közbeszerzés tárgyának leírását tartalmazó mellékleteket. 110

111 Elvégzi a dokumentáció sokszorosítását, értékesítését és az ehhez kapcsolódó adminisztratív tevékenységet. Közreműködik az eljárás során érkezett kérdések és észrevételek megválaszolásában, illetőleg a válaszadás előkészítésében. A hozzá érkezett anyagokat haladéktalanul továbbítja Megbízó részére. Megszervezi és lebonyolítja az ajánlatok bontását, a bontási jegyzőkönyvet valamennyi érintettnek megküldi. A beérkezett ajánlatokat részletesen értékeli, a Bíráló Bizottságot szükséges szakemberekből összeállítja és írásos döntés előkészítési javaslatot és összehasonlító táblázatot ad át a Megbízó Döntéshozójának/Döntéshozó Testületének részére. A Megbízó jogosult a Bíráló Bizottságba tagokat delegálni. A Döntéshozójának/Döntéshozó Testület írásbeli döntése és indoklása alapján megszervezi és lebonyolítja a közbeszerzési eljárás eredményének hivatalos kihirdetését. Elkészíti az eljárást lezáró Összegzést, s megküldi valamennyi érintettnek. Elkészíti az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót és közzé téteti a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg a TED honlapján. Jogorvoslati eljárás kezdeményezése esetén, - megbízás alapján - képviseli a Megbízót a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt külön díjazás nélkül. Amennyiben a döntőbizottság előtti eljárásban képviseletre más személyt bíz meg a Megbízó, akkor is köteles Megbízott az eljárásokban szükség szerint közreműködni. Az esetlegesen kiszabásra kerülő bírságokat, amennyiben annak kiszabása neki felróható Megbízott köteles megfizetni. Amennyiben Megbízó fizeti meg a bíráság összegét, úgy azt jogosult a Megbízott megbízási díjaiba beszámítás útján érvényesíteni. o Egyéb szakértői szolgáltatások A projekt keretében megvalósuló egyéb szakértői tevékenységeket tagonként mutatja be az alábbi táblázat, azt követen pedig az egyes tevékenységek rövid bemutatása történik. 111

112 50. táblázat: Egyéb szakértői szolgáltatások a konzorcium egészére és tagonként Konzorciumi tag Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr Karolina Kórház- Rendelőintézet, Mosonmagyaróvár Soproni Erzsébet Oktató Kórház Egyéb szakértői szolgáltatások Műszaki ellenőri tevékenység, Nyilvánosság biztosítása, Könyvvizsgálat, Betegút-szervezéssel, a működés szakma specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás, Rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztése/előállítása. Műszaki ellenőri tevékenység, Megvalósításhoz kapcsolódóan rehabilitációs szakmérnök közreműködése, Nyilvánosság biztosítása, Könyvvizsgálat, Betegút-szervezéssel, a működés szakma specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás, Rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztése/előállítása. Műszaki ellenőri tevékenység, Nyilvánosság biztosítása, Könyvvizsgálat, Betegút-szervezéssel, a működés szakma specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás, Rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztése/előállítása. 112

113 Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Margit Kórház, Csorna Műszaki ellenőri tevékenység, Megvalósításhoz kapcsolódóan rehabilitációs szakmérnök közreműködése, Nyilvánosság biztosítása, Könyvvizsgálat, Betegút-szervezéssel, a működés szakma specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás, Rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztése/előállítása. Műszaki ellenőri tevékenység, Nyilvánosság biztosítása, Könyvvizsgálat, Betegút-szervezéssel, a működés szakma specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás, Rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztése/előállítása. Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely Rendelőintézet, Szentgotthárd Műszaki ellenőri tevékenység, Megvalósításhoz kapcsolódóan rehabilitációs szakmérnök közreműködése, Nyilvánosság biztosítása, Könyvvizsgálat, Betegút-szervezéssel, a működés szakma specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás, Rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztése/előállítása. Műszaki ellenőri tevékenység, Nyilvánosság biztosítása, Betegút-szervezéssel, a működés szakma specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás, Rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztése/előállítása. 113

114 Kemenesaljai Egyesített Kórház, Celldömölk Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház, Körmend Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa Műszaki ellenőri tevékenység, Nyilvánosság biztosítása, Könyvvizsgálat, Betegút-szervezéssel, a működés szakma specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás, Rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztése/előállítása. Műszaki ellenőri tevékenység, Nyilvánosság biztosítása, Betegút-szervezéssel, a működés szakma specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás, Rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztése/előállítása. Műszaki ellenőri tevékenység, Nyilvánosság biztosítása, Könyvvizsgálat, Betegút-szervezéssel, a működés szakma specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás, Rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztése/előállítása. Műszaki ellenőri tevékenység, Nyilvánosság biztosítása, Könyvvizsgálat, Betegút-szervezéssel, a működés szakma specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás, Rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztése/előállítása. 114

115 Városi Kórház, Keszthely Műszaki ellenőri tevékenység, Megvalósításhoz kapcsolódóan rehabilitációs szakmérnök közreműködése, Nyilvánosság biztosítása, Könyvvizsgálat, Betegút-szervezéssel, a működés szakma specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás, Rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztése/előállítása. Műszaki ellenőri tevékenység Annak érdekében, hogy a projekt keretén belül az infrastruktúra fejlesztés a legjobb minőségben valósuljon meg minden konzorciumi tag műszaki ellenőr szolgáltatásait is igénybe veszi. A műszaki ellenőri tevékenység költségei tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. A műszaki ellenőr feladata: a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építés-kivitelezési tevékenység ellenőrzése, felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése, az építési napló ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése, a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése, a munkák lezárása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, az átadás-átvételi eljárásban való részvétel, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések minőségtanúsításnak ellenőrzése. Környezettervező rehabilitációs szakmérnök A pályázat kiírásának megfelelően az előkészítésben, mind a megvalósításban rehabilitációs szakmérnök kerül bevonásra az akadálymentesítéses részek szabályszerű és szakszerű lebonyolítása érdekében. Bevonásuk tagonként eltérő, ahogy ezt a fenti táblázat is tartalmazza. 115

116 A rehabilitációs szakmérnök bevonásának költségei tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. Betegút-szervezéssel, a működés szakmaspecifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás A fejlesztendő rehabilitációs ellátások regionális összehangolásával, betegútszervezéssel, a működés szakmaspecifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatások tevékenységei: A szervezés, a működés, a monitorozás alapjainak, elemeinek, eljárásainak leírása; Ezzel kapcsolatos beszámolók, értékelő workshopok, előadások, belső (konzorciumon belül) és kifelé (régió, országos) publikációk, kongresszusok szervezése/ elkészítése; Az országos/helyi szakmai protokollok értékelésének módszertanának kidolgozása és alkalmazása; Protokollok szerinti ellátások értékelése, compliance követése, az ellátási szintek és a szakterületek közötti dokumentált irányítás, ennek követése, értékelése, nyilvántartása; A betegút-szervezéssel, a működés szakma specifikus minőségi fejlesztésével kapcsolatos külső szakértői szolgáltatás költségei tagonként arányosan, a tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzését a konzorcium a projekt hatékony és eredményes megvalósítása céljából közös konzorciális szinten kívánja megvalósítani. Rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó betegtájékoztató anyagok fejlesztése, előállítása A kötelező betegtájékoztatási előírásokon túlmenő, igazolható tájékoztatási, tanácsadási tevékenységet vállal a pályázó: a betegek terápiahűségének, a terápia alatti együttműködésének javítása érdekében. A tevékenység kiterjed a rehabilitációs team többi tagjával, a beteg családjával, családorvosával, a gyógytornásszal, a pszichológussal, a dietetikussal, a szociális munkással, a szociális nővérrel és más szakemberekkel történő kapcsolattartásra és tájékoztatásra. Ennek a dokumentumai, informatikai alkalmazásai, csatornái a tervezett betegtájékoztató sablonja, felmérési és beszámolási módszertana kidolgozásra kerül. A betegtájékoztató anyagok fejlesztésének, előállításának költségei tagonként arányosan, a tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzését a konzorcium a projekt hatékony és eredményes megvalósítása céljából közös konzorciális szinten kívánja megvalósítani. 116

117 Nyilvánosság biztosítása A konzorcium vállalja, hogy az érvényben lévő ÚSZT kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című dokumentumban meghatározottak szerint az I. számú kommunikációs csomagjában leírtaknak megfelelően jár el. A nyilvánosság biztosításának költségei tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, megvalósításuk tagi szinten történik I. számú kommunikációs csomag az alábbi elemeket tartalmazza A projekt előkészítő szakasza Kommunikációs (cselekvési) terv készítése, Sajtóesemények szervezése, sajtómegjelenések összegyűjtése, Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági terjesztése, Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése/frissítése, Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése. A projekt megvalósítási szakasza Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése, Sajtó nyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése stb.), A beruházás helyszínén a Konzorciumvezetőnél és a legmagasabb támogatási összeggel rendelkező konzorciumi tagnál A típusú tábla, a többi tagnál B típusú tábla elkészítése és elhelyezése, Fotódokumentáció készítése. A projekt megvalósítását követő szakasz Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése, Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése, Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése, TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal, A beruházás helyszínén a pályázati dokumentációban megjelölt D típusú tábla elkészítése és elhelyezése. A konzorciumi tagok saját tagi projektjükre vonatkozóan az alábbi tevékenységekkel kívánják biztosítani a minél szélesebb nyilvánosságot. 117

118 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány 51. táblázat: Nyilvánosság biztosítása a konzorcium egészére és tagonként Nyilvánosság biztosítása Konzorciumi tag A projekt előkészítő szakasza A projekt megvalósítási szakasza A projekt megvalósítását követő szakasz Kommunikációs (cselekvési) terv készítése, Sajtóesemények szervezése, Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése, sajtómegjelenések összegyűjtése, összegyűjtése, Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, Sajtó nyilvános események szervezése és a sajtómegjelenések összegyűjtése, Petz Aladár Megyei szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági terjesztése, (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése stb.), Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése, Oktató Kórház, Győr Internetes honlap készítése, vagy meglévő A beruházás helyszínén A típusú tábla TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó honlap esetén a projekthez kapcsolódó elkészítése és elhelyezése, tartalommal, tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és Fotódokumentáció készítése. A beruházás helyszínén a pályázati folyamatos működtetése/frissítése, dokumentációban megjelölt D típusú tábla Lakossági fórum, közmeghallgatás elkészítése és elhelyezése. szervezése. Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, Sajtóközlemény kiküldése a projekt Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági indításáról és a sajtómegjelenések rendezvény szervezése, Karolina Kórház- terjesztése, Internetes honlap készítése, vagy meglévő összegyűjtése, Sajtó nyilvános események szervezése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése, Rendelőintézet, honlap esetén a projekthez kapcsolódó (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, A beruházás helyszínén a pályázati Mosonmagyaróvár tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és egyes beruházási fázisok befejezése stb.), dokumentációban megjelölt D típusú tábla folyamatos működtetése/frissítése. A beruházás helyszínén B típusú tábla elkészítése és elhelyezése. elkészítése és elhelyezése, Fotódokumentáció készítése. 118

119 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, Sajtóközlemény kiküldése a projekt Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági indításáról és a sajtómegjelenések rendezvény szervezése, terjesztése, összegyűjtése, Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról Internetes honlap készítése, vagy meglévő Sajtó nyilvános események szervezése és a sajtómegjelenések összegyűjtése, honlap esetén a projekthez kapcsolódó (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, A beruházás helyszínén a pályázati Soproni Erzsébet tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és egyes beruházási fázisok befejezése stb.), dokumentációban megjelölt D típusú tábla Oktató Kórház folyamatos működtetése/frissítése. A beruházás helyszínén B típusú tábla elkészítése és elhelyezése. elkészítése és elhelyezése, TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó Fotódokumentáció készítése. tartalommal, A beruházás helyszínén a pályázati dokumentációban megjelölt D típusú tábla elkészítése és elhelyezése. Internetes honlap készítése, vagy meglévő Sajtóközlemény kiküldése a projekt Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó honlap esetén a projekthez kapcsolódó indításáról és a sajtómegjelenések rendezvény szervezése, Soproni tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és összegyűjtése, Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról Rehabilitációs folyamatos működtetése/frissítése. A beruházás helyszínén B típusú tábla és a sajtómegjelenések összegyűjtése, Gyógyintézet elkészítése és elhelyezése, A beruházás helyszínén a pályázati Fotódokumentáció készítése. dokumentációban megjelölt D típusú tábla elkészítése és elhelyezése. Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, Sajtóközlemény kiküldése a projekt Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági indításáról és a sajtómegjelenések rendezvény szervezése, terjesztése, összegyűjtése, Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról Margit Kórház, Csorna Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és Sajtó nyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése stb.), és a sajtómegjelenések összegyűjtése, A beruházás helyszínén a pályázati dokumentációban megjelölt D típusú tábla folyamatos működtetése/frissítése. A beruházás helyszínén B típusú tábla elkészítése és elhelyezése. elkészítése és elhelyezése, Fotódokumentáció készítése. 119

120 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Internetes honlap készítése, vagy meglévő Sajtóközlemény kiküldése a projekt Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó honlap esetén a projekthez kapcsolódó indításáról és a sajtómegjelenések rendezvény szervezése, Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése/frissítése, összegyűjtése, Sajtó nyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése stb.), A beruházás helyszínén A típusú tábla Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése, Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése, A beruházás helyszínén a pályázati elkészítése és elhelyezése, dokumentációban megjelölt D típusú tábla Fotódokumentáció készítése. elkészítése és elhelyezése. Internetes honlap készítése, vagy meglévő Sajtóközlemény kiküldése a projekt Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó honlap esetén a projekthez kapcsolódó indításáról és a sajtómegjelenések rendezvény szervezése Rendelőintézet, Szentgotthárd tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése/frissítése. összegyűjtése, A beruházás helyszínén B típusú tábla elkészítése és elhelyezése, Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése, A beruházás helyszínén a pályázati Fotódokumentáció készítése. dokumentációban megjelölt D típusú tábla elkészítése és elhelyezése. Internetes honlap készítése, vagy meglévő Sajtóközlemény kiküldése a projekt Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó Kemenesaljai Egyesített Kórház, honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése/frissítése. indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése, A beruházás helyszínén B típusú tábla rendezvény szervezése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése, Celldömölk elkészítése és elhelyezése, A beruházás helyszínén a pályázati Fotódokumentáció készítése. dokumentációban megjelölt D típusú tábla elkészítése és elhelyezése. Internetes honlap készítése, vagy meglévő Sajtóközlemény kiküldése a projekt Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó Dr. Batthyány- Strattmann László honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése/frissítése. indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése, A beruházás helyszínén B típusú tábla rendezvény szervezése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése, Kórház, Körmend elkészítése és elhelyezése, A beruházás helyszínén a pályázati Fotódokumentáció készítése. dokumentációban megjelölt D típusú tábla elkészítése és elhelyezése. Zala Megyei Kórház, Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, Sajtóközlemény kiküldése a projekt Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó Zalaegerszeg szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági indításáról és a sajtómegjelenések rendezvény szervezése, 120

121 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány terjesztése, összegyűjtése, Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról Internetes honlap készítése, vagy meglévő Sajtó nyilvános események szervezése és a sajtómegjelenések összegyűjtése, honlap esetén a projekthez kapcsolódó (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, A beruházás helyszínén a pályázati tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és egyes beruházási fázisok befejezése stb.), dokumentációban megjelölt D típusú tábla folyamatos működtetése/frissítése. A beruházás helyszínén B típusú tábla elkészítése és elhelyezése. elkészítése és elhelyezése, Fotódokumentáció készítése. Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, Sajtóközlemény kiküldése a projekt Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági indításáról és a sajtómegjelenések rendezvény szervezése, Kanizsai Dorottya terjesztése, Internetes honlap készítése, vagy meglévő összegyűjtése, Sajtó nyilvános események szervezése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése, Kórház, honlap esetén a projekthez kapcsolódó (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, A beruházás helyszínén a pályázati Nagykanizsa tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és egyes beruházási fázisok befejezése stb.), dokumentációban megjelölt D típusú tábla folyamatos működtetése/frissítése. A beruházás helyszínén B típusú tábla elkészítése és elhelyezése. elkészítése és elhelyezése, Fotódokumentáció készítése. Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, Sajtóközlemény kiküldése a projekt Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági indításáról és a sajtómegjelenések rendezvény szervezése, terjesztése, összegyűjtése, Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról Városi Kórház, Keszthely Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és Sajtó nyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése stb.), és a sajtómegjelenések összegyűjtése, A beruházás helyszínén a pályázati dokumentációban megjelölt D típusú tábla folyamatos működtetése/frissítése. A beruházás helyszínén B típusú tábla elkészítése és elhelyezése. elkészítése és elhelyezése, Fotódokumentáció készítése. 121

122 Könyvvizsgálat A projekt során kötelező könyvvizsgáló szolgáltatásának igénybe vétele. A megfelelő jogosultsággal bíró könyvvizsgáló feladata, hogy a fejlesztés alatt bekövetkezett pénzügyi tranzakciókat (kiadások) nyomonkövesse, pontos feljegyzést, jelentést készítsen azokról a projekt zárása során, megbizonyosodva, hogy minden jogszerűen zajlott. A könyvvizsgáló hitelesíti a meghatározott érték feletti számlák érvényességét. Bevonásuk tagonként eltérő, ahogy ezt az egyéb szakértői szolgáltatásokat bemutató táblázat is tartalmazza. A könyvvizsgálat költségei tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik 6. Indikátorok (konzorcium egészére vonatkozóan és konzorciumi tagonként) A tanulmányban meg kell határozni a projektjavaslat támogatása esetén a monitoring jelentésekben és a projekt zárójelentésében alkalmazandó és ellenőrizendő mutatókat. Az indikátorokat konzorciumi tagonként és a fejlesztendő szakterületre vonatkozóan is szükséges bemutatni! 122

123 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány 52. táblázat: Indikátorok (Szakterületenként) Pszichiátriai rehabilitáció Indikátor neve Mértékegység Bázisérték Értékfelvétel dátuma Megvalósítás időszaka (célérték) Fenntartási időszak (célérték) Értékfelvétel dátuma 1. év 2. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Forrás Fejlesztésekkel érintett rehabilitációs fekvőbeteg férőhelyek száma db november február ZPEJ PFJ Fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátóhelyek száma db november február ZPEJ PFJ A fejlesztett fekvőbeteg rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % november ,4 60, február ,4 60,4 60,4 60,4 60,4 ZPEJ PFJ A fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % november február ZPEJ PFJ A fejlesztett rehabilitációs járóbeteg szakrendelések esetében a nem szakorvosi munkaidő a teljes rendelési idő arányában % NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR Fejlesztés által a rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó megújult nagyértékű eszközök aránya % NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR Teremtett új munkahelyek száma db november február ZPEJ PFJ Teremtett munkahelyek száma - nők db november február ZPEJ PFJ Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek db NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR 123

124 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Neuromuszkoloszkeletális rehabilitáció Indikátor neve Mértékegység Bázisérték Érték- felvétel dátuma Megvalósítás időszaka (célérték) Érték- felvétel dátuma Fenntartási időszak (célérték) 1. év 2. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Forrás Fejlesztésekkel érintett rehabilitációs fekvőbeteg férőhelyek száma db november február ZPEJ PFJ Fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátóhelyek száma db november február ZPEJ PFJ A fejlesztett fekvőbeteg rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % november ,3 34, február ,3 34,3 34,3 34,3 34,3 ZPEJ PFJ A fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % november ,7 13, február ,7 13,7 13,7 13,7 13,7 ZPEJ PFJ A fejlesztett rehabilitációs járóbeteg szakrendelések esetében a nem szakorvosi munkaidő a teljes rendelési idő arányában % NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR Fejlesztés által a rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó megújult nagyértékű eszközök aránya % NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR Teremtett új munkahelyek száma db november 10. 2,2 2, február 28. 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 ZPEJ PFJ Teremtett munkahelyek száma - nők db november 10. 2,2 2, február 28. 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 ZPEJ PFJ Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek db NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR 124

125 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Légzésrehabilitáció Indikátor neve Mértékegység Bázisérték Értékfelvétel dátuma Megvalósítás időszaka (célérték) Érték- felvétel dátuma Fenntartási időszak (célérték) 1. év 2. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Forrás Fejlesztésekkel érintett rehabilitációs fekvőbeteg férőhelyek száma db NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR Fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátóhelyek száma db november február ZPEJ PFJ A fejlesztett fekvőbeteg rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR A fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % november ,9 42, február ,9 42,9 42,9 42,9 42,9 ZPEJ PFJ A fejlesztett rehabilitációs járóbeteg szakrendelések esetében a nem szakorvosi munkaidő a teljes rendelési idő arányában % Fejlesztés által a rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó megújult nagyértékű eszközök aránya % Teremtett új munkahelyek száma db Teremtett munkahelyek száma - nők db Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek db

126 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Kardiológiai rehabilitáció Indikátor neve Mértékegység Bázisérték Értékfelvétel dátuma Megvalósítás időszaka (célérték) Érték- felvétel dátuma Fenntartási időszak (célérték) 1. év 2. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Forrás Fejlesztésekkel érintett rehabilitációs fekvőbeteg férőhelyek száma db NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR Fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátóhelyek száma db november február ZPEJ PFJ A fejlesztett fekvőbeteg rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR A fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % november ,4 30, február ,4 30,4 30,4 30,4 30,4 ZPEJ PFJ A fejlesztett rehabilitációs járóbeteg szakrendelések esetében a nem szakorvosi munkaidő a teljes rendelési idő arányában % Fejlesztés által a rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó megújult nagyértékű eszközök aránya % Teremtett új munkahelyek száma db Teremtett munkahelyek száma - nők db Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek db

127 7. Kockázatok (konzorcium egészére vonatkozóan és konzorciumi tagonként) A konzorciumunkat alkotó valamennyi intézmény vezetősége tudatában van annak, hogy a projekt lebonyolítása és eredményeinek fenntartása során esetlegesen fellépő kockázatok korlátozhatják, vagy akár teljes mértékben meghiúsíthatják a részprojektek, illetve a komplex projekt keretében megfogalmazott és elvárt célok megvalósulását és az indikátorok teljesülését. A veszélyek kezelésére való felkészülés tehát kiemelten fontos sikertényező, amelyet a kockázati források felmérésén túl kockázatkezelési terv összeállításával kíván a konzorcium valamennyi tagja biztosítani. A konzorciumot alkotó valamennyi intézmény azonos feladatot lát el, részprojektjeik tartalmi elemei is azonosak, így a kockázatok, amelyekkel a beruházás és a fenntartás időszak során számolni lehet szintén azonosak. Ennek eredményeként a 12 konzorciumi tag esetében egységesen ugyanazon kockázatok azonosíthatóak, a projekt hatékony és eredményes megvalósítása miatt pedig a kockázatok elemzése, az egyes kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve, valamint a kockázatok követése minden tag esetében egységesen az alábbiak szerint összegezhető. A kockázatkezelési folyamat az alábbi tevékenységekből áll: Kockázat azonosítása; Kockázat elemzése; Kockázat tervezése; Kockázat követése. A kockázat azonosítása A kockázatkezelési folyamat első lépése kockázatok azonosítása, amelynek során a várható kockázatokról egy előzetes lista készül. Az azonosítás célja, az összes lehetséges kockázat számbavétele függetlenül attól, hogy lényeges, vagy elhanyagolható méretű kockázatról van-e szó. A kockázat-azonosítás lépései: Figyelmet igénylő területek meghatározása brainstorming technika, projektterv-módszer, vagy kockázati toplista alapján; Várható problémák meghatározása; Valószínű okok meghatározása. Kockázati források Technológiai kockázatok; Emberi kockázatok; Szervezeti kockázatok; Eszközök; 127

128 Követelmények; Becslések pontatlansága. A projekt során azonosított kockázatokat strukturált formában, ok-okozati kapcsolatként a konzorciumi tagokra és a konzorcium egészére vonatkozóan egyaránt az alábbi táblázatok mutatják be. 53. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok Szervezési, működési és végrehajtási kockázatok Szakmai kompetenciák hiánya; IT háttér hiánya; Nem megfelelő belső és külső kommunikáció; A támogatási szerződéskötés elhúzódása; A közbeszerzés iránti érdeklődés hiánya; A közbeszerzési eljárás csúszása; Nem megfelelően képzett és tapasztalt projektmenedzsment; Nem megfelelő szállító, szolgáltatók kiválasztása; Az egészségügyi szektor, szervezeti, strukturális változása; A projekt elszámolása nem a tervezetteknek megfelelően történik; A beruházás ideje alatti betegellátás nem lesz zavartalan. Egészségpolitikai, jogi és társadalmi kockázatok Az egészségügyi finanszírozási forrásai szűkösek maradnak; Az egészségügyi ellátás rendszere átalakul; Egészségügy szakmai fejlesztési koncepciójának változása; Jogszabályi változások (Adójogszabályok változása miatti költségnövekedés; a struktúrában és ellátási jogviszonyban, szervezetben történő változások); Projektben érintettek Műszaki kockázatok Többletmunka felmerülése; A kialakított tevékenységi ütemterv csúszása; Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem megfelelő minősége *. Pénzügyi-gazdasági kockázatok Támogatás nélkül a beruházás nem valósítható meg; Előzetesen rosszul felmért igények és lehetőségek, a tervezett kapacitások, erőforrások és az időráfordítás hibás felmérése; Késik a szerződéskötés; Forráshiány, önrész finanszírozási problémák; Alapanyagok, szolgáltatások, eszközök árának kedvezőtlen 128

129 Szervezési, működési és végrehajtási kockázatok megbízási/vállalkozási szerződéseinek be nem tartása, módosításaik időbeni csúszása; Rongálásokból, nem rendeltetésszerű használatból adódó kár; Civil vagy szakmai szervezet tiltakozása, kifogása. alakulása; Műszaki kockázatok A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra; Az utófinanszírozás csúszása miatti likviditási nehézségek; Határidőcsúszás miatti finanszírozási megvonás; Áfa és vagy adóemelés. * A projekt keretében eszközbeszerzést nem tervezett konzorciumi tagok esetében (Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet és a celldömölki Kemenesaljai Egyesített Kórház) nem releváns. 54. táblázat: Fenntartás során felmerülő kockázatok Szervezési, működési és végrehajtási kockázatok Nem megfelelő kommunikáció; Meghibásodás esetén egy rosszul kiválasztott kivitelező nem végzi el a garanciális javításokat; Nem áll rendelkezésre megfelelően képzett humánerőforrás. Egészségpolitikai, jogi és társadalmi kockázatok Műszaki kockázatok Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem megfelelő minősége *; Kivitelezési hibákból eredően az épület állagában bekövetkező minőségi romlás. Pénzügyi-gazdasági kockázatok Jogszabályi változások (Adójogszabályok változása miatti költségnövekedés; a struktúrában és ellátási jogviszonyban, szervezetben történő változások); Civil vagy szakmai szervezet tiltakozása, kifogása. Működési költségből származó többlet kiadás, a projektfenntartás forráshiánya; A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra; Alapanyagok, eszközök* és szolgáltatások árának kedvezőtlen alakulása. * A projekt keretében eszközbeszerzést nem tervezett konzorciumi tagok esetében (Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet és a celldömölki Kemenesaljai Egyesített Kórház) nem releváns. A konzorcium egészére vonatkozóan ezeken felül továbbá egyetlen Szervezési, működési és végrehajtási kockázat emelhető ki, ez pedig a Konzorciumi együttműködés és összetétel változása. A kockázatok elemzése A kockázatok azonosítása során megállapításra kerültek, hogy milyen rizikó faktorok adódhatnak a projekt/ek során. A kockázat-elemzés célja az, hogy felállításra kerüljön 129

130 egy prioritási sorrend az egyes kockázatok között. Ehhez becsléseket kell adni a kockázatok súlyosságára. A kockázat-elemzés lépései Kockázatok súlyosságának becslése; Prioritási sorrend felállítása; Legfontosabb kockázatok kijelölése. Kockázatok súlyosságának becslését a projekt/ek kapcsán a kockázat-hozam módszerrel szükséges elvégezni: A kockázatok egy 3x3-as táblázatban kerülnek elhelyezésre az alábbiak szerint: Várható hatás III. Valószínűség II. I. A valószínűség és a várható hatás háromfokozatú skálán kerül becslésre; A módszer iránymutatása alapján az I. részbe tartozó kockázatok a legfontosabbak, ezekhez szükséges a részletes kockázatkezelési stratégia kidolgozása. A II. részben tartozó kockázatok kevésbé fontos, a III. részbe soroltak pedig lényegtelen kockázatok; A kockázatkezelés tervezése A kockázat-tervezési folyamatának első lépésben meghatározásra került a kockázat kezelésének általános stratégiája, majd az egyes kockázatok (különösen az I. prioritásba tartozóak) esetén külön-külön kockázatkezelési stratégia készül. A számba vett kockázatok esetén szükséges meghatározni továbbá az azok bekövetkezését előrejelző eseményeket, mutatókat is. Kockázatkezelési stratégia A kockázatkezelési stratégiánk általános alapelve szerint az egyes kockázatokkal szemben az alábbi három módon lehetséges fellépni: Kockázat elkerülése: a kockázat lehetséges okainak feltárásával valósítható meg, amelyeket oly módon kerülnek beépítésre a beruházási tervekbe, hogy azok az adott kockázat előfordulását gátolják; 130

131 Kockázat csökkentése: a tevékenység a kockázat bekövetkezési valószínűségének csökkentésére irányul, mégpedig annak következményeinek vizsgálatával, és hatásuk csökkentésével; Kockázat transzfer (áthárítás): az eljárás bizonyos kockázatok áthárítását jelenti a másik szerződő félre, alvállalkozókra, így az azok bekövetkezéséből adódó veszteség minimalizálható; Tartalékterv (vészhelyzeti terv) készítése: az egyes kockázatok bekövetkezése esetén alkalmazandó lépések összegyűjtése. A kockázat-tervezési tevékenység dokumentációjaként készül el a kockázatkezelési terv. A kockázatkezelési tervben az elemzés során feltárt információk kerülnek kiegészítésre a kockázatokhoz rendelt intézkedésekkel, valamint az őket kiváltó triggerek (vészjelzők) leírásával. Tekintettel a megvalósítandó projekt/ek nagy súlyára és nagyságára, a kockázatkezelési terv minden egyes kockázati forrására vonatkozóan tartalékterv kerül kidolgozásra, amely az alábbi táblázatban került összefoglalásra, konzorciumi tagokra és a konzorcium egészére vonatkozóan. 131

132 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Az egyes kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve 55. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve Kockázat Kezelés Kockázatkezelés Bekövetkezést jelző Prioritás Valószínűség Hatás megjelölése módszere tevékenységei indikátorok Tartalékterv tevékenységei Konzorcium egészére vonatkozóan Nem megfelelő belső és külső kommunikáció a konzorcium esetében I. Közepes Magas Kockázat csökkentés Kommunikációs stratégia meghatározása; Jelentéstételi kötelezettség irányának tisztázása. Határidők csúszása; Tájékozatlanság és félreinformáltság a projektben résztvevők között. Szakértői csapat bővítése újabb szakemberekkel; Pozitív minták alapul vétele. Kommunikációs Információ-áramlási Újratervezés; stratégia problémák fellépése; Konzorcium meghatározása; Adat és átstrukturálása; Jelentéstételi információkezelési Szakértői csapat kötelezettség irányának problémák fellépése; bővítése újabb tisztázása; Határidők csúszása; szakemberekkel; Konzorciumi együttműködés és összetétel változása II. Alacsony Magas Kockázat csökkentés Konzorciumon belüli feladatok és hatáskörök, szerepek pontos definiálása. Tájékozatlanság és félreinformáltság a projektben résztvevők között; Szerződésben foglalt jogok érvényesítése; Szakmai Konzorciumi tagok egyeztetések; érdektelensége, Pozitív minták egyeztetéseken való alapul vétele. nem megjelenés, egyeztetések elmaradása. 132

133 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Kockázat megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere Kockázatkezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei Konzorcium valamennyi tagjára vonatkozóan Támogatás nélkül a beruházás nem valósítható meg I. Magas Magas Kockázat elkerülése A támogatási összeg felhasználási esélyeinek maximalizálása; Pályázat elutasítása/ visszavonása. Forráskeresés. Költséghatékonyság Az egészségügy finanszírozási forrásai szűkösek maradnak I. Magas Magas Kockázat elkerülése javulásának elérése fejlesztésekkel, beruházásokkal. A működést érintő költséghatékonyságot javító intézkedések Intézményrendszer hírei, tájékoztatása; Orvos szakmai vezetők állásfoglalásai. Újratervezés; Szakmai irányítók által előírt lépések megtétele. realizálása. Az egészségügyi ellátás rendszere átalakul I. Magas Közepes Kockázat elkerülése A Kórház helye stabil marad, így a hatás nem lesz kezelhetetlen. Intézményrendszer hírei, tájékoztatása; Orvos szakmai vezetők állásfoglalásai. Újratervezés; Szakmai irányítók által előírt lépések megtétele. Előzetesen rosszul felmért igények és lehetőségek; a tervezett kapacitások, erőforrások és a szükséges időráfordítás hibás felmérése I. Magas Magas Kockázat elkerülése Körültekintő számítások; Optimista és pesszimista stratégia számbavétele; A megvalósítás alakulásának folyamatos nyomon követése. A tevékenységek; minőségi romlása; Információ hiány; Információ-áramlási problémák fellépése; Határidők csúszása; Jelentéstételi kötelezettség nem teljesülése. Újratervezés; Pótlólagos erőforrás-bevonás. 133

134 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Kockázat megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere Kockázatkezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei Körültekintő számítások; Optimista és Forráshiány, önrész finanszírozási problémák I. Magas Magas Kockázat elkerülése pesszimista stratégia számbavétele; Ésszerű, takarékos gazdálkodás; A megvalósítás Szállítói követelések növekedése; Pénzügyi, likviditási problémák. Újratervezés; Pótlólagos forrásbevonás. alakulásának folyamatos nyomon követése. A támogatási szerződéskötés elhúzódása I. Magas Magas Kockázat csökkentés Gondos előkészítés; Pontos dokumentáció. Hiánypótlások számának gyarapodása. Előírások teljesítése. Körültekintő kiválasztás, Nem megfelelő kivitelezők, szállítók kiválasztása I. Magas Magas Kockázattranszfer versenytárgyalás; A fejlesztési munkálatok folyamatos nyomon követése; Veszélycsökkentő intézkedések beépítése a vállalkozói Fejlesztési munkálatok csúszása; A kifizetett előleg arányához képest elmaradó teljesítés; Minőségi kifogások. Szállítócsere; Szerződésben foglalt jogok érvényesítése (kötbér, kártérítés igénylése, stb.). szerződésbe (pl. kötbér). ÁFA-, és vagy adóemelés I. Magas Magas Kockázat elkerülése A közbeszerzési eljárásokban a verseny Pénzügyi, likviditási problémák Újratervezés; Pótlólagos 134

135 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Kockázat megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere Kockázatkezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei árcsökkentő hatásának forrásbevonás. kihasználása, lehetőség szerint átcsoportosítás kezdeményezése a költségvetésben, tartalék mozgósítása. Körültekintő feladat-, hatáskör és felelősség meghatározás; Az egészségügyi szektor, szervezeti, strukturális változása I. Közepes Magas Kockázattranszfer A végrehajtás folyamatos nyomon követése; Körültekintő Jogszabályi változás. Újratervezés. számítások; Pontos dokumentáció; Időtartalék. Körültekintő folyamattervezés, együttműködő A beruházás ideje alatti betegellátás nem lesz zavartalan I. Közepes Magas Kockázat elkerülése kivitelező cég kiválasztása. Folyamatos és tervszerű kommunikáció az Intézményrendszer hírei, tájékoztatása; Orvos szakmai vezetők állásfoglalásai. Újratervezés; Szakmai irányítók által előírt lépések megtétele. érintettek számára. Tájékoztatók, sajtóanyagok, 135

136 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Kockázat megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere Kockázatkezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei információ eljuttatása az ellátási területre, a társintézményeknek. Gondos előkészítés; Határidők csúszása; Többletmunka felmerülése I. Közepes Közepes Kockázat csökkentés Pontos dokumentáció; A megvalósítás során a megvalósulást rendszeresen ellenőrizni, eltéréseket Többlet anyag és energia felhasználás; Pénzügyi tervtől eltérő számlázás; Szállítói követelések Projekt ütemterv módosítás; Forrás bevonás, felhasználás. korrigálni kell. növekedése. Körültekintő számítások; Optimista és A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra I. Magas Magas Kockázat elkerülése pesszimista eredmények számbavétele; Piacelemzés; Az eredmények Terv-tény adatok jelentős eltérése; Pénzügyi, likviditási problémák. Újratervezés; Pótlólagos forrásbevonás. alakulásának folyamatos nyomon követése. Pontos, szabályos Az utófinanszírozás csúszása miatti likviditási nehézségek I. Közepes Magas Kockázat elkerülése elszámolás; Követés; Határidős intézkedés; (hitel, forrás- Határidők lejárta. Projekt ütemterv módosítás; Forrás bevonás, felhasználás. átcsoportosítás). 136

137 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Kockázat megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere Kockázatkezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei Körültekintő feladat-, hatáskör és felelősség Projektben érintettek megbízási/vállalkozási szerződéseinek be nem tartása, módosításaik időbeni csúszása I. Magas Magas Kockázattranszfer meghatározás; A végrehajtás folyamatos nyomon követése; Veszélycsökkentő intézkedések beépítése az munkavállalkozói, Információ hiány; Határidők csúszása; Jelentéstételi kötelezettség nem teljesülése; Félreinformáltság. Szerződésben foglalt jogok érvényesítése. megbízási, vállalkozási szerződésbe. A szállítói szerződésben garanciavállalás kikötés; Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem megfelelő minősége I. Közepes Magas Kockázat csökkentés Időtartalék bekalkulálása; Körültekintő tervezés, fejlesztés; Körültekintő Határidők csúszása; Többlet anyag és energia felhasználás. Projekt ütemterv módosítás; Szerződésben foglalt jogok érvényesítése. szerződések; Jó partneri kapcsolat kialakítása. A közbeszerzés iránti érdeklődésének hiánya II. Alacsony Magas Kockázat csökkentés Reális piaci feltételekkel megfogalmazott közbeszerzési kiírás. Alacsony számú ajánlati dokumentáció vásárlás. Kiírás megismétlése. Határidő csúszás miatti finanszírozási II. Alacsony Magas Tartalékterv Pontos, óvatos tervezés; Határidők lejárta; Szerződésbontás Forráskeresés. 137

138 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Kockázat megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere Kockázatkezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei megvonás Követés; Azonnali intézkedés (kötbér, munkaszervezés). Gondos előkészítés; Pontos dokumentáció; A közbeszerzési eljárás csúszása II. Alacsony Magas Kockázat csökkentés Tapasztalt közbeszerzési szakember Határidők lejárta. Projekt ütemterv módosítás. alkalmazása/ megbízása. Egészségügy szakma fejlesztési koncepciójának változása, Semmelweis Terv módosítása II. Alacsony Magas Kockázat csökkentés Optimista és pesszimista stratégia számbavétele; A konstrukció alakulásának folyamatos nyomon követése; Folyamatos szakmai konzultációk szervezése. Intézményrendszer hírei, tájékoztatása; Orvos szakmai vezetők állásfoglalásai. Újratervezés; Szakértői csapat bővítése újabb szakemberekkel; Pozitív minták alapul vétele; Szakmai irányítók által előírt lépések megtétele. Nem megfelelően képzett és tapasztalt projektmenedzsment II. Közepes Közepes Kockázat csökkentés A team körültekintő összeállítása; A team tevékenységének folyamatos felülvizsgálata; Nincsenek naprakész információk a beruházás menetéről; Információ-áramlási problémák fellépése. Menedzsment tagok cseréje; Menedzsment csapat bővítése újabb szakemberekkel; 138

139 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Kockázat megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere Kockázatkezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei Szükség esetén tag- Külső csere, vagy projektmenedzsme csapabővítés. nt szervezet bevonása. Gondos előkészítés; Pontos dokumentáció; A projekt elszámolása nem a tervezetteknek megfelelően történik II. Alacsony Magas Kockázat csökkentés Megfelelő tapasztalattal és ismeretekkel, hatáskörökkel Határidők lejárta. Projekt ütemterv módosítás. rendelkező projekt team összeállítás. A projekt kialakítása A kialakított tevékenységi ütemterv csúszása II. Közepes Közepes Kockázat csökkentés során a szükséges időtartalékok (időjárás, kivitelező kiválasztása, egyéb okok) Határidők lejárta. Projekt ütemterv módosítás; betervezésre kerültek. Késik a szerződéskötés II. Közepes Közepes Kockázat csökkentés A Támogatási Szerződéshez szükséges dokumentáció gyors és pontos teljesítése. Határidők csúszása; Projekt tervezett időtartamának módosulása Tervezett kezdés és befejezés módosítása. Humánerőforrással A humánerőforrás Menedzsment Szakmai kompetenciák hiánya II. Alacsony Közepes Kockázat csökkentés szemben támasztott követelmények egyértelmű lefektetése; által végzett tevékenységek minőségi romlása; tagok cseréje; Menedzsment csapat bővítése A team körültekintő Nincsenek naprakész újabb 139

140 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Kockázat megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere Kockázatkezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei összeállítása; információk a szakemberekkel; A team beruházás menetéről; Külső tevékenységének Információ-áramlási projektmenedzsme folyamatos problémák fellépése. nt szervezet felülvizsgálata; bevonása. Szükség esetén tagcsere, vagy csapabővítés. IT háttér hiánya II. Alacsony Közepes Kockázat csökkentés Az IT háttér körültekintő összeállítása; Eszközpark karbantartás. Információ-áramlási problémák fellépése; Adat és információkezelési problémák fellépése; Az elkészülő anyagok minőségi romlása IT háttér fejlesztés; Menedzsment csapat bővítése újabb szakemberekkel. Nem megfelelő belső és külső kommunikáció II. Közepes Magas Kockázat csökkentés Kommunikációs stratégia meghatározása; Jelentéstételi kötelezettség irányának tisztázása. Határidők csúszása; Tájékozatlanság és félreinformáltság a projektben résztvevők között. Menedzsment csapat bővítése újabb szakemberekkel; Pozitív minták alapul vétele. Körültekintő Alapanyagok, számítások; Szállítói követelések Szerződések, eszközök és szolgáltatások árának II. Közepes Közepes Kockázat csökkentés Körültekintő szerződések; növekedése; Pénzügyi, likviditási megállapodások felülvizsgálata; kedvezőtlen alakulása Jó partneri kapcsolat problémák. Forrásbevonás. kialakítása. 140

141 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Kockázat megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere Kockázatkezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei Jogszabályi változások III. Alacsony Alacsony Kockázat csökkentés A vonatkozó előírások betartása; A tevékenységek felülvizsgálata. Panaszbejelentések; Feljelentések; Illetékes hatóság által feltárt problémák, hiányosságok. Hatóságok által előírt lépések megtétele. Tájékoztató táblák Rongálásokból, nem rendeltetésszerű használatból adódó kár III. Alacsony Alacsony Kockázat csökkentés kihelyezése; Megfelelő biztonsági őri szolgálat működtetése; Biztosítás; Panaszbejelentések; Feljelentések. Biztonsági őri szolgálat átszervezés. Kárelhárítás. Érintettek Civil szervezetek tiltakozása, kifogása III. Alacsony Alacsony Kockázat csökkentés tájékoztatása; Pozitív reklám; Gyors reagálás az esetlegesen felmerülő problémákra, Panaszbejelentések; Feljelentések. Kompenzálása; Pozitív externális hatások felerősítése. igényekre. 56. táblázat: A fenntartás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve Kockázat megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere Kockázatkezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei Működési költségekből Pontos, óvatos tervezés; származó többlet kiadás, a I. Magas Magas Tartalékterv Követés; Azonnali intézkedés Határidők lejárta; Szerződésbontás. Forráskeresés. projektfenntartás (munkaszervezés). 141

142 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Kockázat megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere Kockázatkezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei forráshiánya Körültekintő kiválasztás, versenytárgyalás; Meghibásodás esetén egy rosszul kiválasztott kivitelező nem végzi el a garanciális javításokat I. Magas Magas Kockázattranszfer A fejlesztési munkálatok folyamatos nyomon követése; Veszélycsökkentő intézkedések beépítése a Minőségi kifogások; Garancia érvényesítés visszautasítása. Szerződésben foglalt jogok érvényesítése (kötbér, kártérítés igénylése, stb.). vállalkozói szerződésbe (pl. kötbér). Körültekintő számítások; Optimista és pesszimista A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra I. Magas Magas Kockázat elkerülése eredmények számbavétele; Piacelemzés; Az eredmények Terv-tény adatok jelentős eltérése; Pénzügyi, likviditási problémák. Újratervezés; Pótlólagos forrásbevonás. alakulásának folyamatos nyomon követése. A szállítói szerződésben Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem megfelelő minősége I. Közepes Magas Kockázat csökkentés garanciavállalás kikötés; Időtartalék bekalkulálása; Körültekintő tervezés, fejlesztés; Határidők csúszása; Többlet anyag és energia felhasználás. Projekt ütemterv módosítás; Szerződésben foglalt jogok érvényesítése. Körültekintő 142

143 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Kockázat megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere Kockázatkezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei szerződések; Jó partneri kapcsolat kialakítása. A szállítói szerződésben garanciavállalás kikötés; Kivitelezési hibákból eredően az épület állagában bekövetkező minőségi romlás I. Alacsony Magas Kockázat csökkentés Időtartalék bekalkulálása; Körültekintő tervezés, fejlesztés; Körültekintő szerződések; Határidők csúszása; Többlet anyag és energia felhasználás. Projekt ütemterv módosítás; Szerződésben foglalt jogok érvényesítése. Jó partneri kapcsolat kialakítása. A team körültekintő Nincsenek összeállítása; naprakész Nem áll rendelkezésre megfelelően képzett humánerőforrás II. Alacsony Közepes Kockázat csökkentés A team tevékenységének folyamatos felülvizsgálata; Szükség esetén tag- információk a beruházás menetéről; Információ-áramlási Humánerőforrás csere; Humánerőforrás bővítése. csere, vagy problémák csapabővítés. fellépése. Kommunikációs stratégia Határidők csúszása; Menedzsment Nem megfelelő kommunikáció II. Közepes Magas Kockázat csökkentés meghatározása; Jelentéstételi Tájékozatlanság és félreinformáltság a csapat bővítése újabb kötelezettség irányának fenntartásban szakemberekkel; 143

144 2. sz. melléklet Megvalósíthatósági az 5. napirendi ponthoztanulmány Kockázat megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Jogszabályi változások II. Alacsony Alacsony Alapanyagok, eszközök és szolgáltatások árának II. Közepes Közepes kedvezőtlen alakulása Civil szervezetek tiltakozása, kifogása III. Alacsony Alacsony Kezelés módszere Kockázat csökkentés Kockázat csökkentés Kockázat csökkentés Kockázatkezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei tisztázása. résztvevők között Pozitív minták alapul vétele. Panaszbejelentések; A vonatkozó előírások Feljelentések; Hatóságok által betartása; Illetékes hatóság előírt lépések A tevékenységek által feltárt megtétele. felülvizsgálata. problémák, hiányosságok. Körültekintő számítások; Szállítói követelések Szerződések, Körültekintő növekedése; megállapodások szerződések; Pénzügyi, likviditási felülvizsgálata; Jó partneri kapcsolat problémák. Forrásbevonás. kialakítása. Érintettek tájékoztatása; Kompenzálása; Pozitív reklám; Panaszbejelentések; Pozitív externális Gyors reagálás az Feljelentések. hatások esetlegesen felmerülő felerősítése. problémákra, igényekre. 144

145 A kockázat követése Tekintettel arra, hogy a projekt/ek végrehajtása során a kockázatokkal kapcsolatban új információk merülhetnek fel, szükségessé válik a kockázatok folyamatos követése, melynek célja a kockázatok leírásának felülvizsgálata, a becslések pontosítása. A kockázatok követéssel így egy naprakész kockázatlista biztosítható. A kockázat-követés dokumentációjaként a kockázatlistát kell frissítenünk a kockázatokkal kapcsolatban felmerült új körülmények leírásával. Ezen kívül minden kockázathoz le kell írni, hogy milyen intézkedések történtek a kockázat valószínűségének csökkentésére, a bekövetkezett kockázat esetén az okozott kár csökkentésére. Az aktualitását vesztett kockázat kikerül a kockázatlistából. A kockázatkezelés megvalósítása A kockázatkezelés vagyis a kockázatok vizsgálatával és a kockázatok hatásának minimalizálásával foglalkozó tevékenységek ellátása - elsősorban a projektvezető feladata, de tekintettel jelen projekt kiemelt méretére és komplex voltára, a teljes menedzsment csapat bevonásra kerül kockázatkezelési feladatokba. Az egyes kockázati területekhez kapcsolódó feladatok a projektmenedzsment tagjainak felelősségi körébe tartoznak. 8. Fenntarthatóság bemutatása (konzorciumi tagonként) Értékelje röviden a projekteredmények fenntarthatóságának szempontjait, kitérve a pénzügyi beruházási és működtetési (pótlási, fenntartási) költségek fedezetét biztosító szakmai, szervezeti fenntarthatóságra. A pénzügyi fenntarthatóság értékelése, továbbá az igényelt támogatás mértékének megítélhetősége vonatkozásában a mellékletben szereplő segédlet szerinti pénzügyi elemzés szükséges. A pénzügyi fenntarthatóságon felül bemutatni szükséges az intézményi, szervezeti fenntarthatóságot is. A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata során a projekt megvalósulását követő 5 éves fenntartási időszakra vonatkozóan szükséges ellenőrizni a projekt eredményéből származó díjak, valamint egyéb bevételek (beleértve kapott támogatásokat is) fedezetet nyújtanak-e a felmerülő működési, pótlási, egyéb (pénzügyi) költségekre. Amennyiben a bevételek nem elegendőek az említett költségek finanszírozására, bemutatni szükséges milyen egyéb források bevonásával fedezik a különbözetet. A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a nettó pénzügyi pénzáram egyik évben sem negatív. Amennyiben a nettó összes pénzáram a fenntartási időszak valamely évében negatív, a projekt nem támogatható. 145

146 Fenntarthatóság A táblázatban szereplő összegeket a fejlesztési különbözet módszerével kell meghatározni. Az alábbi táblázat kitöltése kötelező: 9. Pénzügyi elemzés (konzorciumi tagonként) A pénzügyi elemzést kizárólag abban az esetben szükséges elvégezni, ha a konzorciumi projekt összköltsége meghaladja a 250 millió forintot, vagy ingatlankiváltás esetén a kiváltott ingatlan hasznosítása során/esetleges értékesítéséből, bérbe adásából bevétel keletkezik. Segedlet penzugyi elemzeshez Penzugyi_elemzes 146