Lrincz Attila Az aktív ultrahang alkalmazása napjainkban
|
|
- Anna Szekeresné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Lrincz Attila Az aktív ultrahang alkalmazása napjainkban 1. Bevezetés A hangról általában mindenki tudja, hogy rugalmas közegben terjed mechanikai hullám, de az ultrahanggal kapcsolatban hazai interdiszciplináris konferencián még ma is felmerül olyan kérdés, hogy ha rákiabálunk egy sejtre, az attól valóban képes megváltoztatni az aktivitását? A meglep válasz az, hogy igen! Ez pontosan így történhet abban az esetben, ha elég hangosak vagyunk. Azonban egy ágyú elsütésekor az ágyúcs nyílása mellett közvetlenül 0,001 W/cm 2 hangenergia mérhet, ugyanakkor mi pedig általában 10W/cm 2, vagy e feletti teljesítményekkel dolgozunk az anyagban, 1 MHz körüli frekvenciatartományokban. Ez tehát akkora intenzitás, mintha a fülünk mellett közvetlenül egyszerre ágyút sütnének el. Így már könnyebb elképzelni, hogy ez biológiailag, illetve fizikailag mennyire hatékony lehet. Ez az iszonyatosan nagy hangenergia "bvös" dolgokra képes. Különböz akusztikai jelenségek alakulhatnak ki általa az anyagban, melyek egy részét ma már jól ismerjük, természetesnek tartjuk és alkalmazzuk, míg mások napjainkban kerülnek a tudomány homlokterébe. Néhány ilyen ismert akusztikai jelenség a kavitáció, az akusztikai áramlás, az állóhullám, a szökkút-jelenség, az atomizáció, a szonolumineszcencia és a hhatás. Gyakran azt tapasztalom, hogy az ultrahang közvetlen alkalmazói nem tudják, hogy micsoda szenzációs eszköz van kezükben, céljaik megvalósítására, illetve a tudományos látókörük további kiszélesítésére. Sajnos nagyon sokszor az is elfordul, fleg ahol egy folyamat részeként használják az ultrahangot, tehát ahol természetesen nem a célja, hanem az eszköze egy technológiai sornak vagy egy kutatásnak (sejtanyagcsere-termékek kinyerésénél preparatív munka elkészítésekor, vagy az analitikai eluensek gáztalanításánál), hogy hatékonyságbeli problémákat okoz a szakszertlen alkalmazás, melyet egyszer szakfogásokkal és "trükkökkel" orvosolni lehet. Az elkövetkezendkben ezeket a trükköket, szakfogásokat tárgyalom, az ultrahang konvencionális és a legmodernebb felhasználási lehetségeinek tükrében, remélhetleg mindenki számára izgalmas példákkal, saját kutatási tapasztalataim alapján.
2 2. Ultrahang-fizikai alapok 2.1. Hullámtan Az ultrahang 16 khz frekvencia feletti mechanikai hullámokat jelent. Természetesen ez a frekvenciatartomány már az emberi fül számára általában már hallhatatlan, de nem úgy a kutyák, vagy például a denevérek számára, melyek a khz-es frekvenciatartományt is kiválóan érzékelik. Az ultrahangot aktív és passzív tartományra oszthatjuk, vagyis megállapodás szerint az 1 W/cm 2 vagyis a W/m 2 teljesítmény alatt passzív, míg felette aktív ultrahangról beszélünk. A passzív ultrahangot leginkább az anyagtulajdonságok vizsgálatára, míg az aktív ultrahangot az anyag tulajdonságainak a megváltoztatására alkalmazzuk. Az aktív ultrahang anyagtulajdonság-befolyásoló képessége az anyagban kialakuló hullám- és akusztikai jelenségekkel függ össze. Folyadékokban és gázokban longitudinális hullámok, míg szilárd anyagokban emellett többek között a transzverzális és a tágulási hullámok is jellemzek, melyekre többek között egy adott szilárd anyagban eltér hangsebességek jellemzek. Longitudinális hullám esetén a hullámmozgást végz közeg srsödései (C) és ritkulásai (R) a hullám terjedésének irányában vannak (1. ábra). 1. ábra: Longitudinális hullám (C, srsödések, R, ritkulások)
3 Mivel a legtöbb aktív ultrahang-alkalmazást (kivéve például az ultrahanghegesztés és forrasztás) a folyadékokra és a folyadékszer anyagokra alkalmazzuk, ezért e tanulmányban a folyadékközegekre jellemz hullám- és akusztikai jelenségekkel és azok alkalmazásával foglalkozom. A longitudinális hullámoknál, amennyiben egy szinusz-hullámra gondolunk (2. ábra), úgy rögtön szemünk eltt lebeg, hogy egy hullámon belül van egy fel- és egy lefelé irányuló ív, ami együttesen egy hullámhossz ( ) nagyságú, amely az adott anyagra jellemz hangterjedés sebességének (c) és az alkalmazott frekvenciának (f) a hányadosa, vagyis =c/f. 2. ábra: Szinuszhullám A szinuszhullámban az ívek vízszintes középtengelytl számított magassága és mélysége az amplitúdó. A hullámhossz többek között abban is alapvet szerepet játszik, hogy mennyire irányítható a hangsugár. A téma jelentségére történelmi példát idézek. Horthy Miklós korai "csillagháborús" törekvései a múlt században, jellegükbl fakadóan, természetesen érintették az ultrahangot is, mint az akkori egyik legtöbbet ígér provizórikus technikát. Ez a lendület Békésy György, 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott professzor magyarázatára szerencsére alábbhagyott, miszerint az ultrahangot fegyverként alkalmazni célszeren valamely távoli objektum irányított elpusztítása céljából lehetetlen, mivel kizárólag a magas frekvencián irányítható jól a hang, illetve az a hullámhossz csökkenésével (frekvencia növekedésével) egyenes arányban növekv mértékben adszorbeálódik a levegben, illetve bármely közegben. Az elz példával tehát azt próbáltam érzékeltetni, hogy milyen fontos összefüggésben van a hullámhossz, a frekvencia és a kezelt anyag minsége.
4 Magától értetd módon azonos anyagban kisebb távokon a hangok elnyeldése, abszorpciója kisebb mérték, tehát az irányított, linearizált hangsugárral nagyon komoly tevékenységeket lehet folytatni. Szép példa erre mentorom, Greguss Pál Professzor tevékenysége, aki az akusztikus holográfia nemzetközileg elismert megalkotója és az 1971-ben (a holográfia linearizált fény, vagyis a lézer segítségével történ megvalósításáért) fizikai Nobel-díjat kapott Gábor Dénes pálya- és versenytársa, illetve a PAL (Panoramic Annular Lens) optika feltalálója volt. Hasonló jelenség érhet el tehát mechanikai, vagyis hanghullámokkal, mint elektromágneses hullámokkal, vagyis elállítható hologram ultrahang segítségével is, nem csak lézerrel. Az irányított, linearizált hangsugár alkalmazására további szinte sci-fi regényekbe ill példa a már hazánkban is nagy sikerrel alkalmazott, az egészségbiztosítási pénztár által január 1-jétl támogatott MR-re (Mágneses Magrezonancia) alapozott vágás nélküli ultrahangsebészeti eljárás, hangsugarak segítségével, ahol ambuláns módon, nem kísérletileg, hanem alkalmazott eljárásként történik a daganatok eltávolítása. Más szóval az operáció egyetlen vágás nélkül elvégezhet úgy, hogy a beavatkozás után rögtön távozhat a beteg, és a mtét nem befolyásolja negatívan a páciens életminségét és munkaképességét. Magyarországon alkalmazott, nem kísérleti jelleg eljárásról van szó! Világszinten a fókuszált ultrahangos sebészeti eljárást egyre gyakrabban alkalmazzák - igaz ma még kísérletileg - a koponya felnyitása nélküli agydaganat eltávolítására is. A technológia jelenleg a 0,1mm pontossági határon tart, amely már az emberi kéz pozicionálási képességén is túlmutat A hangsugár elváltozásai a hangtérben A longitudinális hanghullám akusztikai határfelülethez érve, vagyis a hangvezet közegtl eltér akusztikai keménység közegnél reflektálódik, elhajlik, törik, illetve bizonyos esetekben szóródik (3/A és 3/B ábrák). A hangszóródás tehát ott jelentkezik, ahol a hullámok rugalmas közegbe ágyazott idegen testhez, akadályhoz érnek. A reflexiós és az átbocsátási fok meghatározására általában a következ [1-3.] képletet alkalmazzuk Tarnóczy (1963) szerint, a folyadékba merül, folyadéktól eltér akusztikai keménység lemezre, illetve idegen testre vonatkozóan:
5 Ahol (R) a visszaverdési fok, (z) az akusztikai keménység, (q) a két közeg akusztikai keménységének hányadosa, (d) a lemez (test) vastagsága, ( ) a lemezben (testben) kialakuló hullámhossz, ( ) a térfogattömeg, (c) a hangsebesség adott közegben. Az [1]. képlet lényege, hogy akusztikai keménység közegbe akusztikai keménység (d) vastagságú lemez, illetve test merül. Ekkor a lemezre merlegesen bees hangrezgések visszaverdési foka: (R). Ebbl az átvezetési fok: S=1-R. A hullámok viselkedésének megértéséhez alapvet szempont az akusztikai keménység figyelembe vétele. A 3. A. ábrán megfigyelhet, hogy az eredeti hangvezet közegbe ágyazott eltér akusztikai keménység térelemen lév résen a longitudinális hullámok elhajlanak, illetve a hullámhosszhoz viszonyítva megfelelen kis rés esetében gömbhullámok alakulnak ki. A 3. B. ábrán megfigyelhet, hogy az akusztikailag lágyabb közeg fell történ hullám belépéskor (például levegbl vízbe lépéskor) a hullámok törnek és reflektálódnak, illetve egy bizonyos belépési szög alatt az összes bees hullám reflektálódik, és semmi nem lép be a folyadékba. Az akusztikai keménység (z) tehát a közeg srségének ( ) és hangvezetési sebességnek (c) a szorzata, vagyis. Könnyszerrel belátható, hogy amennyiben egy vízben terjed longitudinális hanghullám például gáznem közeg határához ér, akkor a közel négy nagyságrendnyi akusztikai keménység különbség miatt majdnem 100 százalékosan visszaverdik onnan.
6 ! Az álló- és a haladó hullámok kialakulásának fizikai alapjai A hullámok találkozásánál a visszaverdés miatt interferencia lép fel, mely a hullámpontok helyi és pillanatnyi értékeinek eljel és nagyság szerinti összegzdése, amelyekbl egy ered hullám alakul ki a találkozó hullámok szuperpozíciójaként. Akkor alakul ki állóhullám, ha két azonos típusú, frekvenciájú és amplitúdójú, de ellentétes irányú hullám találkozik, tehát az állóhullám interferenciajelenség. Nagyon fontos, hogy az állóhullám olyan hullám, melynek mentén a csomópontok és duzzadó helyek térbeli elhelyezkedése nem változik (4. ábra). 4. ábra: Állóhullámséma
7 Érdekes az a tény, hogy amennyiben folyadékfelületrl történik a hullám visszaverdése, akkor a sebességi csomópontokban (a hullám maximális sebességi pontjai), amikor szilárd felületrl történik a reflexió, akkor a nyomási csomópontokban (a hullám maximális nyomási pontjai) történik meg a maximális akusztikai nyomás amplitúdójú visszaverdés. Minden más hullámpont általi reflexiósfelület-érintés a bees hullámhoz képest gyengített visszavert hullámot eredményez. Persze ellenkez esetben, ha a folyadékfelületrl a nyomási és a szilárd felületrl a sebességi csomópontban történik határfelület érintése, akkor kioltásról beszélünk, tehát nincs visszaverdés és nincs állóhullám sem. Ehhez a gyengítési hatáshoz járulhat még hozzá a közegek közötti eltér akusztikai keménységének értéke, valamint a beesési szög, amelyek alapján dl el, hogy az eredeti hullám energiájának mekkora része hatol be egy anyagba. Hogy a reflexiós felületet érint hullámpont jelentségét érzékeltetni tudjam, nézzünk meg egy szinuszhullámot, mely vízben halad és 1 MHz frekvenciájú. Ennek a hullámnak a hullámhossza =c/f összefüggés szerint =1482 (m/s) / (1/s)=1,48 mm. Ez azt jelenti, hogy 1,48 mm-en belül 2 helyen, vagyis 0,74 mm-en dl el, hogy maximális reflexiós hatást kapok-e és fel tud-e épülni az állóhullám, vagy kioltást eredményez a reflexió, tehát 0,74 mm-en belül alakul ki a "mindent vagy semmit" hatás. Az állóhullám tehát általában úgy keletkezik, hogy egy haladó hullám valamilyen akadályon, például a leveg határfelületén visszaverdik, és az eredeti, valamint a visszavert hullám interferál. Ha egy irányba halad a hullám, akkor haladó hullámról van szó. Ebben az esetben a longitudinális hullámot a legegyszerbben a 2. ábrán ábrázolt szinuszhullámok hosszú soraként képzeljük el a térben, melyek amplitúdója, azaz az íveik magassága és mélysége a sugárzótól távolodva egyre kisebb, vagyis a hangintenzitás így csökken az adszorpció miatt. (Természetesen más hullámformák is elképzelhetek, így négyszög, háromszög stb.) A Huygens-elv kimondja, hogy a közeg minden egyes pontja az odaérkez hullám hatására pontszer gömbi hullámforrássá változik, azaz a hullámfront minden pontja újabb hullámforrás, amelybl további hullámok indulnak ki. A hullámhosszhoz viszonyított nagyon kicsi részecskék képesek együtt mozogni a térrel, illetve arról gömbhullámok terjednek tova, amelyek a vezet hullámok energiájának egy részét elvonják, adszorbeálják, szétszórják, diszpergálják a térben.
8 Near field - far field Az ultrahangtérben a hangnyalábot feloszthatjuk hektikus energiaeloszlású közeltérre (nearfield), illetve egyenletesebb energia eloszlású távoltérre (far-field) (5. ábra). 5. ábra: A közel- és távoltér elhelyezkedése a sugárzás irányában A közel- és távoltér határa kör alakú rezonátorra N kör =d 2 *f/4*c, amely képletben a (d) a rezg átmérje, az (f) a frekvencia, a (c) pedig a hangsebesség. A hangtér tehát a tér minden olyan pontja, ahol a hanghullámokra jellemz váltakozó nyomás lép fel. A közel- és távolteret a tudomány és az alkalmazott technika eltéren ítéli meg. Abban az esetben, ha kavitációs technikát alkalmazunk (tisztítás, sejtroncsolás stb.), teljesen mindegy, hogy mely zónában dolgozunk, mivel az amplitúdót a kavitációs szint fölé emelve drasztikus hatás érvényesül a hangtér minden egyes pontján. Azonban irányított vagy finom kísérleteket és technikákat általában ajánlott a távoltérben végezni, mivel itt az elzekben is említett módon sokkal kiszámíthatóbb, tervezhetbb az akusztikai energia eloszlása. Az 5. ábrán megfigyelhetek az úgynevezett gyengítési interferenciazónák, melyek a közeltérben lév hidegebb színnel jelölt területek, és ami miatt hektikusabb a közeltér energiaeloszlása. Ezek a területek a sugárzás
9 jellegébl fakadóan alakulnak ki, kiküszöbölésükre vagy fázisgyrs koncentrátorokat, vagy a késbbiekben említett kompozitkerámiákat alkalmazhatjuk Levitáció Az elzekben tehát tisztáztuk az álló és a haladó hullámok fogalmát, illetve azt, hogy az akusztikai állóhullámtérben a hullámhosszhoz viszonyított kis méret részecskék képesek a hanghullámmal együtt mozogni, azaz akár folyadékban, akár gáznem közegekben képes kialakulni a levitáció, vagyis a tárgyak, fizikai objektumok lebegése (6. ábra). 6. ábra: Az állóhullám részecskekoncentrációs hatása A 6. ábra azt mutatja, hogy az akusztikai állóhullámtérben a hullámhossznál kisebb részecskék hogyan rendezdnek el az állóhullám idbeli jelenlétének elrehaladtával. Abban az esetben, ha a vivközegnél nagyobb srség szemcséket diszpergálunk a térben, akkor a nyomási, ellenkez esetben a sebességi csomósíkokba rendezdnek. E jelenséget elször Kundt mutatta be látványosan a "Kundt-cs" segítségével a XIX. század végén. E zseniális fizikai jelenségre napjainkban egyre-másra születnek a futurisztikus alkalmazások, amelyekrl elöljáróban talán elég annyit elmondani, hogy jelenleg a NASA-nak ez az egyik legkomolyabban támogatott programja. Ezáltal a földön kialakítható az anti- vagy mikrogravitációs tér, vagyis kvázi rkörülményeket teremthetünk itt a földön (7. ábra), amivel rengeteg pénzt és kockázatot spórolnak a költséges rkísérleteken. A 8. ábra akusztikai levitátor sémát mutat.
10 7. ábra: Akusztikai levitáció (A: lebeg habpamacsok - SAAL technika; B: lebeg olvadt fém - TAAL technika; C: lebeg folyadékcseppek - SAAL technika) (A) (B) (C) 8. ábra: Akusztikai levitátor sémája A SAAL technika az egy akusztikai tengelyre (Single Axis Acoustical Levitator), a TAAL technika pedig a három akusztikai tengely (Three Axis Acoustical Levitator) eljárásra utal. Természetesen az alkalmazások közt az dönt, hogy milyen fajsúlyú, milyen minség, mekkora mennyiség minta lebegtetését akarjuk megoldani. A 7. B. ábra éppen lebegtetett fémszemcsét mutat be, melyet lézer segítségével megolvasztanak, és ezután vagy spektrometriai, vagy egyéb típusú analitikai vizsgálatokat tudnak elvégezni azon. A SAAL technikák érthet okokból, az alacsonyabb akusztikai nyomás amplitúdó (kisebb akusztikai térintenzitás) miatt inkább a kisebb fajsúlyú szemcsék, lapkák, pászmák cseppek lebegtetésére alkalmasak. A másik ok az egy-, illetve a háromtengely alkalmazásra a lebeg csepp alakja. Mivel ha elképzelünk egy álló szinuszhullámot (4. ábra., 6., ábra), akkor könny belátni, hogy egy tengely esetén a csepp formája diszkosz, kett esetén szivar, három esetén viszont gömb formájúra módosul. Persze egy tengely esetén is vannak alkalmazási módok a kvázi gömb
11 alakú lebeg objektum kialakítására, azonban a TAAL technika kiszélesíti a vizsgálható objektumok skáláját. Magától értetd módon ennél az alkalmazásnál elssorban nem arról van szó, hogy egy embert vagy egy rhajót akarnak lebegtetni a földfelszín felett, aki a rakétában kísérletezik, hanem azokat a fizikai, kémiai és biológiai kísérleteket szeretnék a földön olcsóbban elvégezni, melyekbl, ha eddig összejött darab, akkor azért már fellttek egy rhajót. Soha nem látott lehetségek adódtak ezzel a kristályosítás, szövettenyésztés, sejtanyagcseretermékek kialakítása, új biokémiai reakcióutak, sejt- és telepmorfológiai formák és rengeteg egyéb, például fémanalitikai alkalmazásokra. Ismét csak emlékeztetni szeretnék minden kedves olvasót, hogy ne felejtsük el, hogy ez egy vadonatúj, általunk is alkalmazható technika. Ha sikerült e hazánkban és világszerte még teljes mértékben kiaknázatlan technológia iránt érdekldést indukálnom, úgy keressék a kontaktust a szükséges technikai feltételek kialakításáért, mivel sorozatgyártású levitátor még 2003 els félévéig nem jelent meg a piacon, az eltér tudományos igények miatt Nemlineáris akusztikai jelenségek, akusztikai áramlás Fontos megemlíteni az akusztikai áramlást, mely a folyadék nemlineáris viselkedése következtében alakul ki, mivel a folyadék kevésbé összenyomható, mint amennyire kitágul, illetve azért, mert a térben nem egységes az energiadisszipáció. Az áramlást két nemlineáris jelenség alakítja ki, melyek közül az egyik a folyadék dinamikájának nemlineáris viselkedése, ami a tehetetlenségi er dominanciáját jelenti a viszkozitási ervel szemben, a másik a nemlineáris akusztikai hatás, ami az akusztikai áramlás hajtóerejének alapja. Képletesen gondoljunk egy tengeri hullámra, amely tornyosul, majd önmagán átbukik, a véges amplitúdók miatt (9. ábra). 9. ábra: Felületi hullám torzulása
12 A fenti ábrához hasonlóan torzul a szinuszhullám is a térbeli haladása közben (10. ábra), méghozzá a hullám pozitív részében egyre nagyobb amplitúdóértékek alakulnak ki a transzdúcertl távolodva, illetve közelebb jár a valósághoz, ha inkább lökéshullám (Shock Wave) kialakulásáról beszélünk, persze azon a hullám által megtett úton, amelyen még nem adszorbeálódik és alakul hvé a hullám energiája. 10. ábra: A szinuszhullám (A) és torzulása (lökéshullám) (B) Tipikusan nemlineáris jelenség az akusztikai áramlás vagy "kvarcszél", amely egy állandó folyadékmozgás, amit az intenzív ultrahang okoz a fent vázolt fizikai okok miatt. Ennek során a folyadékban szemmel látható keveredés, turbulencia tapasztalható, amelynek látványos élményszersége csak fokozható indikátoranyagok (festékek) folyadékhoz adagolásával (11. ábra). 11. ábra: Ultrahangos folyadékkever Félretéve a viccet, az akusztikai keverhatás akár az élelmiszer-, akár a vegyipar, bio- és környezettechnika számára tartogat újdonságokat, ugyanis a keverés mellett "egy menetben" megvalósítható a diszpergálás (emulzió és szuszpenzió elállítása), a csírák serkentése, vagy éppen gátlása, roncsolása. Természetesen a technológia alkalmazhatóságának néhány esetben határt szabhatnak a kezelend anyag fizikai tulajdonságai, pontosabban inkább az extrém
13 körülményekhez szükséges berendezések kialakításának költségei. Szélsséges, de az 1960-as években megoldott esetnek számít, az ultrahangos bitumenkeverési eljárás aerodinamikus ultrahanggenerátor segítségével. A legtöbb folyadék esetében akár önállóan, akár kombinált eljárásként, az elbb felsorolt mveletek elsegítésére, vagy a h- és anyagtranszportfolyamatok intenzívebbé tételére alkalmazható az ultrahang. Az ultrahang története során többször felmerült a lökéshullám-jelenség vagy az akusztikai nyomás amplitúdó nagysága miatt, hogy mivel az akusztikai nyomás amplitúdó növekedése, vagyis a hullámtorzulás (9. ábra, 10. ábra) kis kibocsátott ultrahang-intenzitások mellett is elfordul, akkor mi a helyzet a diagnosztikai ultrahanggal? Köztudott, hogy a diagnosztikai ultrahangot például a folyadékkal telt vagy a savós testüregek feltérképezésére, így például a magzatnak a magzatvízen, a szívnek a véren, vesének a vizeleten keresztül való vizsgálatához alkalmazzák többek között. Az 1970-es években az egyre ersöd tudományos nyomásra hirtelen "felfedezték", hogy ez a hullámtorzulás bizony ezeken a helyeken is kialakul, ami nem lenne baj, mert képen modellezve ez nagyon látványos jelenség (9. ábra), csakhogy a növekv akusztikai nyomás amplitúdó (a lökéshullám) az ultrahang egyik legdrasztikusabb késbbiekben tárgyalt akusztikai jelenségét, a kavitációt váltja ki ezeken a helyeken is. A kavitáció pedig nemcsak a sejtek, makromolekulák, de még a legkeményebb fémek szétroncsolásának is az alapvet akusztikai kiváltója. Emiatt a 70-es évek végén, 80-as évek elején pánikszeren kijelölték a legmagasabb intenzitást, amelyet a diagnosztikai ultrahangnál alkalmazni lehet, vagyis azt az intenzitást, amely elméletileg a reflexióhoz elegend csak, és a szövetekben "gyorsan" adszorbeálódik, különösebb hképzdés nélkül. Búvópatakként, természetesen újra és újra elkerül a téma a konkurens technológiák bevezetésénél, amire például, az ECMUS, BMUS, WFUMB szervezetek majdnem évente kiadnak egy aktuális biztonsági szintet, természetesen külön az egyes diagnosztikai alkalmazásokra és berendezéstípusokra. Végs soron leszögezhet azonban, hogy a diagnosztikai ultrahang maximális intenzitása 1 W/cm 2 alatt néhány száz mw/cm 2 körüli érték (már évek óta) Atomizáció Az akusztikai áramlás, illetve a hullámtorzulás átviteles, járulékos hatása az atomizáció. Ez a jelenség az ultrahanggal besugárzott folyadékok (víz, ferttlenítszer, olvadt fémek stb.) kiporlasztását jelenti, amelynek kapcsán "szökkút"-jelenség is kialakul, ami igen látványos, azonban például az asztma kezelésében és rakéta- és jármipari technikában annál hasznosabb jelenség (12. ábra).
14 12. ábra Ultrahangos atomizáció (A: akusztikus inhaláló, B: szökkút-jelenség, és C: akusztikus porlasztó) (A) (B) (C) Az atomizáció kapcsán a folyadékszemcsék a gázközegbe kerülnek, mely folyadékrészecskék hordozhatnak ferttlenít-, gyógy- és növényvédszert, bevonó-, festék- és üzemanyagot stb. Érdekes jelenség alakul ki, amikor eltér srség, egymással nem elegyed folyadékok helyezkednek el egymás felett, és alulról történik az ultrahang-besugárzás. Ekkor az alsó, nehezebb közeg felé alakul ki ez a "szökkút"-alakzat, és nincsen kiporlasztás sem Akusztikai kavitáció Nagyon fontos akusztikai jelenség a kavitáció, melynek a széles kör laboratóriumi és ipari alkalmazásai miatt érdemes egy külön fejezettel adóznunk. A kavitáció folyadékban történ üreg- vagy buborékképzdést jelent (13. ábra). A 13. ábra bal oldalán egy szilárd fal mellett kialakult "jet" vagy tszer belövellést mutató kavitációs buborékot láthatunk, míg a jobb oldalon egy szabad folyadékközeggel határolt kavitáció, vagyis üreg látható. Mindkett úgynevezett "tranziens vagy tehetetlenségi kavitáció". 13. ábra Tranziens kavitációs üreg (A: szilárd fal melletti "jet formájú", és B: szabad folyadékkel határolt tranziens kavitáció) (A) (B)
15 A kavitációs jelenség olyan folyadékokban alakul ki, amelyek akusztikai zavarnak, vagy talán esetünkben egyszerbben érthet, hogy ultrahang-besugárzás hatásának vannak kitéve, és akkor, ha az akusztikai nyomás a hangciklus ritkulási fázisának folyamán a teljes nyomást nézve lecsökken egy bizonyos küszöb vagy határérték alá. Ez a határérték a kavitációs küszöb. A kavitációs küszöb, azaz az akusztikai nyomás amplitúdó-határértéke számos fizikai paraméter függvénye, amelyek a közeg állapotát írják le. Ezekhez a fizikai tényezkhöz tartozik a hangintenzitás, a hangfrekvencia, a hmérséklet, a nyomás, az oldott gáz típusa, mennyisége, a viszkozitás, a közeg elélete, a kavitációs magok típusa, mennyisége, az oldottion-koncentráció stb Kavitációs magok Fontos megjegyezni, hogy a kavitációs üregek úgynevezett kavitációs magokból növekednek ki. Több elméleti modell áll rendelkezésünkre a kavitációs magokra, melyek közül a legfontosabb a szervesbr-modell és a hasadék-modell. A szervesbr-modell azt jelenti, hogy a mikrobuborékokat apoláris és poláros részekbl álló molekulák filmszer rétegének stabilizációja óvja meg a gáz folyadékba történ diffúziója ellen. A hasadék-modell pedig azt jelenti, hogy a folyadékokban lév mikroméret szennyezdéseken, az edény falain, illetve a szilárd felületeken szintén mikroméret hasadékok találhatóak, melyekben csapdázott gáz található. Ebbl a "gázzsebbl" (gas pocket) az oszcilláló hullámtérben a negatív nyomási fázisban fog "kinni" a kavitációs üreg. Voltak, akik figyelembe vették a folyadékok felületi feszültségét, mely a gázzsebben stabilizált kavitációs mag folyadékkal alkotott érintszögeit befolyásolja, ami azt határozza meg, hogy mekkora akusztikai nyomás amplitúdóra van ahhoz szükség, hogy ez a gázzseb vagy gáztest "aktiválódjon" (gas body activation) Kavitációtípusok Minimum két különböz kavitációtípust, vagyis folyadékban történ üreg- vagy buborékképzdést célszer ismerni és megkülönböztetni a hatékony ultrahangos munkánkhoz Tranziens (tehetetlenségi) kavitáció Az els, a fent említett (13. ábra) tranziens, tehetetlenségi vagy hard kavitáció, amely során a kavitációs üreg egy akusztikai ciklus során megnövekszik, majd hevesen összeomlik.
16 Amennyiben ez az összeomlás szilárd fal vagy felület mellett zajlik (sejtmembrán, szivattyú rotor, hajócsavar stb.), úgy az a falra nézve drámai következményekkel jár, a következ mechanizmus szerint (14. ábra). 14. ábra Tranziens kavitáció: összeomlás szilárd fal mellett (A: az összeomlási folyamat, B: tszer kilövellés "jet") (A) (B) Szilárd fal melletti kavitációs üreg tranziens összeomlása során a kavitációs üreg szilárd fal felli oldalán a szabad folyadék felli oldalhoz képest a közegáramlás összetevje erteljesen lecsökken. Ezért a kavitációs üreg falának mozgása a középpontjához képest aszimmetrikussá válik. Ezáltal az üreg folyadékból alkotott falának a szilárd fallal ellentétes oldala nagyobb sebességre szert téve fog az üreg középpontja felé mozogni, mint a szilárd fal felli üregoldal. Az üreg falának aszimmetrikus egyre gyorsuló mozgása a leggyorsabb részen egy tszer folyadéksugár kialakulását eredményezi, ami tehetetlensége miatt nagy sebességgel átdöfi a buborékot (13. A., 14. ábra), ezzel a vele szemben elhelyezked szilárd falat, így például sejteket, szivattyúlapátokat, hajócsavart, ultrahangkészüléket, kszemcséket erteljesen erodálja (15. ábra). A 15. ábra azt mutatja be, hogy a tranziens kavitációs buborékok a dolomitszemcsékre milyen drasztikus hatással vannak. A kiindulási állapothoz képest, hozzávetleg 10 perces 1 MHz-es 12 W/cm 2 teljesítmény kezelés után szemmel látható módon lecsökkent a szemcsék mérete, azaz erodálódtak. Az erózió miatt kell cserélhet titánhegyet vennünk és bizonyos idszakonként cserélnünk is az ultrahang-berendezésünkön található mechanikai ersít oszlopon (16. ábra). Amennyiben a kavitáció nem szilárd fal mellett omlik össze, úgy inkább a kémiai roncsoló hatás érvényesül, mivel a tranziens kavitáció során a molekulák széttöredezése is megfigyelhet. A molekulák roncsolódása fleg az erteljes mechanikai lökéshullámnak, illetve
17 mikroáramlásoknak, illetve az összeomláskor kialakuló K hmérsékletnek és a több ezer bar nyomásnak köszönhet. 15. ábra Dolomitszemcsék ultrahangos eróziója (A: kiindulási állapot, B: 10 perc kezelés utáni állapot) (A) 16. ábra Konvencionális ultrahangos sejtroncsoló sémája (B) A kavitációs erózió hatására változik a transzdúcer, illetve a mechanikai ersít rudak hossza, ezáltal megváltozik azok rezonanciafrekvenciája, illetve az a pont, ahol a hullám maximális amplitúdó mellett elhagyja a transzdúcerünket. Mivel eredetileg a legnagyobb hatékonyságra tervezett /2 valahányszorosa a transzdúcer és mechanikai ersít rúdhossz (17. ábra), ezért az eróziótól ersen lecsökken a kezelberendezésünk hatékonysága. Az tehát egy trükk lehet a hatékony ultrahangos munkáért, ha figyelemmel kísérjük a berendezésünk minségét, és ha szükséges, akkor beavatkozunk.
18 17. ábra A legáltalánosabb mechanikai ersítk Az eróziót onnan ismerjük fel legjobban, hogy a felcsavarozható titánhegyen (tip) bevésdések, egyenetlenségek jelennek meg. Ekkor azonnal cseréljük le ezt az alkatrészt, amit egyszeren ki és vissza lehet csavarni. A következ trükkünk a hatékony ultrahangos tevékenységért pedig azon alapszik, hogy mivel a tranziens kavitáció szerencsénkre hangjelenséggel jár, mégpedig olyannal, amit mi is hallunk (a laboránsok szerencsétlenségére), ezért a saját érzékeinkre hagyatkozva képesek lehetünk megállapítani, hogy mikor történik a céljainknak legmegfelelbb munkavégzés. Tehát abban az esetben, hogy ha a besugárzás folyamán 16 khz-en vagy efelett mköd berendezésünknél éles, pattogó vagy sisterg hangot hallunk (21. ábra), ez nagyon jó jel lehet, mivel a rosszul hangolt akusztikai berendezés szétesése eltti alharmonikus kibocsátás bnös gondolatának elodázása után örömmel konstatálhatjuk, hogy a rendszerünkben tranziens kavitáció található. Ez pedig az anyagra nézve drasztikus tevékenységet folytatók számára öröm, mivel hozzásegítheti ket céljaik eléréséhez. Abban az esetben, amikor viszont nem halljuk ezt a hangot, és éppen például sejtfeltárást folytatunk, akkor ne habozzunk növelni az amplitúdót, vagy újra hangolni a berendezést, illetve ellenrizni, hogy mindent helyesen állítottunk-e össze, mivel ekkor minden egyes kezelési perc feleslegesen múlatott id. Tehát emberi fül számára is hallható jelei vannak a tranziens kavitációnak, amely kavitációtípus az anyag roncsolódását okozza.
19 Stabil kavitáció A másik fontos ismerend kavitációtípus a stabil kavitáció. Stabil kavitáció akkor történik, ha a buborék számos cikluson keresztül oszcillál, a térbl való távozás, vagyis felszínre vándorlás, illetve összeomlás nélkül, és a depresszió alatt mérete csökken, majd az ellenkez fázisban újra kitágul, mivel gzt tartalmaz (18. ábra). Bizonyos esetekben a depressziós akusztikai ciklus alatt tágul, az ellenkez akusztikai fázisban pedig zsugorodik a buborék, amelynek az erteljes, több ezer kelvines hképzdés lehet az eredménye. 18. ábra A stabil kavitáció sémája A tranziens kavitáció nem, vagy csak elenyész mértékben tartalmaz gzt, mivel olyan hevesen zajlik le, hogy a diffúzióra nagyon kevés id áll rendelkezésre. De nem úgy a stabil kavitációnál. Ebben az esetben a buborék valóban buborék formájú és a mikroméret buborékból a látható "nagy" buborékká való növekedéséhez nagyon sok ezer, st akár több millió oszcillációra is szükség van (1 MHz-en 1 másodperc alatt hangciklus van, 10 khz-en pedig ). Ebben az esetben ez alatt a számos hangciklus alatt van ideje az oldott gázoknak, a vízgznek és az egyéb anyagoknak a buborékba diffundálni. A stabil kavitációs buborék az oszcilláló akusztikai tér miatt saját frekvenciával rendelkezik, illetve általában további felületi rezgések is kialakulhatnak rajta (al- és felharmonikusok kiváltói), melyek a buborék környezetében erteljes turbulenciákat indukálnak. Ezeket a turbulenciákat nevezzük mikroáramlásoknak, melyekre magas nyíróer a jellemz, és amelyet a sejtbiológiai hatások egyik kiváltójaként tartanak számon. A stabil kavitációs buborékok az akusztikai tér oszcillációjától vezéreltetve egy adott rezonanciafrekvencián sugárzóvá válnak. A buborékok eltér rezonanciafrekvencián pedig eltér egyensúlyi méretek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a vivfrekvencia, azaz az a berendezésünk kibocsátott frekvenciája magasabb, akkor kisebb, míg az alacsonyabb vivfrekvenciák mellett nagyobb ez az egyensúlyi, rezonanciafrekvenciára jellemz buborékméret. A stabil kavitációs buborék pedig "e körül" az egyensúlyi méret körül oszcillál, azaz tágul és szkül az akusztikai tér váltakozásának megfelelen, vagy azzal
20 ellentétesen, vagy fáziseltolódással. A buborékok, az önállóan kibocsátott hangsugárzás által szétterítik, eloszlatják, csillapítják, szórják az eredeti akusztikai energiát a hangtérben. A gázzal telt stabil kavitációs buborékok rezonanciafrekvenciája (f0) a [4]. egyenlet szerint: A képletben a ( ) a folyadék srsége, ( 0 ) a környezeti nyomás, (R 0 ) a gázbuborék sugara, (f 0 ) a rezonanciafrekvencia, a politrópikus index, azaz a fajhk aránya, vagyis az állandó nyomáson és az állandó térfogaton vett fajhk hányadosa, ( 0) a körfrekvencia, az (f) pedig az ultrahang frekvenciája. Látható a [4]. egyenletben, hogy a rezonanciafrekvencia és a buboréksugár milyen szoros összefüggésben állnak. Akkor beszélünk vízbeli levegbuborékokról, ha azok átmérje nagyobb, mint 10 µm. A [4]. összefüggésbl azt lehet pontosan meghatározni, hogy amennyiben egy adott méret stabil kavitációs buborékra van szükség, például szonokémiai alkalmazásra, mekkora az a vivfrekvencia, amellyel dolgoznunk kell. Kijelenthet, hogy ha szabad szemmel látjuk a folyadékban a kavitációs buborékokat, akkor minden bizonnyal stabil kavitációval van dolgunk (19. ábra). 19. ábra Stabil kavitációs buborékok Miért is fontos nekünk, hogy milyen típusú kavitációs buborékok vagy üregek vannak a rendszerben? Azért, mert mindkét kavitációtípust másra lehet és kell is használni! Számos tudományos közlemény vitatja és bizonyítja a mai napig a stabil kavitáció, vagyis az oszcilláló, gázzal telt buborékok hatékony roncsoló hatását, a mikroáramlások nyíróerején keresztül. Azonban a tranziens kavitáció hatékonyságát soha senki nem kérdjelezte meg
13. Ábra: Tranziens kavitációs üreg (A, szilárd fal melletti jet formájú és B, szabad folyadékkel határolt tranziens kavitáció)
2.3. AKUSZTIKAI KAVITÁCIÓ Nagyon fontos akusztikai jelenség a kavitáció, melynek a széleskörő laboratóriumi és ipari alkalmazásai miatt érdemes egy külön fejezettel adóznunk. A kavitáció folyadékban történı
Részletesebben2. ULTRAHANGFIZIKAI ALAPOK 2.1. HULLÁMTAN
1. BEVEZETÉS A hangról általában mindenki tudja, hogy rugalmas közegben terjedı mechanikai hullám, de az ultrahanggal kapcsolatban hazai interdiszciplináris konferencián még ma is felmerül olyan kérdés,
Részletesebben2.4. SZONOLUMINESZCENCIA
2.4. SZONOLUMINESZCENCIA A következı nagyon izgalmas, még a kavitációval összefüggı, hazánkban is egyre több kutatót foglalkoztató akusztikai jelenség a szonolumineszcencia. A szonolumineszcencia jelensége
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenHullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenZaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
RészletesebbenIn vitro sejtfeltárás hatékonyságát befolyásoló fizikai tényezık
Publikálva: Lırincz, A. Neményi, M. (2002): Az in vitro sejtfeltárás hatékonyságát befolyásoló fizikai tényezık (1. rész). Laboratóriumi Információs Magazin, Biofizika rovat. XI. évfolyam, No. 1. pp. 42-48.
RészletesebbenRezgések és hullámok
Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenHullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete
Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező
RészletesebbenHullámok, hanghullámok
Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési
RészletesebbenUltrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben
Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben Hangfrekvencia 20 000 000 Hz 20 MHz 2 000 000 Hz 20 000 Hz 20 Hz anyagvizsgálatok esetén használt UH ultrahang hallható hang infrahang 2 MHz 20 khz
RészletesebbenEREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 4.1. FOLYADÉKÁRAMOLTATÁSOS KÍSÉRLETSOROZAT EREDMÉNYEI 4.1.1. SEJTRONCSOLÓ HATÁS A 18. ábrán az effektív kezelési idı függvényében a relatív túlélı sejtszámok láthatóak az egyes
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS LŐRINCZ ATTILA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS LŐRINCZ ATTILA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR 2004-1 - NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR
RészletesebbenIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. ÁLTALÁNOS IRODALMI ÁTTEKINTÉS, FIZIKAI ALAPOK
2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. ÁLTALÁNOS IRODALMI ÁTTEKINTÉS, FIZIKAI ALAPOK Tarnóczy (1963) szerint a hang rugalmas közegben terjedı mechanikai zavarási állapot, mely térben, vagy térben és idıben változik.
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenA lézer alapjairól (az iskolában)
A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o
RészletesebbenOptika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
RészletesebbenHangintenzitás, hangnyomás
Hangintenzitás, hangnyomás Rezgés mozgás energia A hanghullámoknak van energiája (E) [J] A detektor (fül, mikrofon, stb.) kisiny felületű. A felületegységen áthaladó teljesítmény=intenzitás (I) [W/m ]
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
Részletesebben1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
RészletesebbenAz úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
RészletesebbenTartalom. Történeti áttekintés A jelenség és mérése Modellek
Szonolumineszcencia Tartalom Történeti áttekintés A jelenség és mérése Modellek Történeti áttekintés 1917 Lord Rayleigh - kavitáció Történeti áttekintés 1917 Lord Rayleigh - kavitáció 1934-es ultrahang
RészletesebbenTÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!
TÖKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYI II Ismerjük fel hogy többkomonens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szeree van! Eddig: egymásban korátlanul oldódó folyadékok folyadék-gz egyensúlyai
RészletesebbenReológia Mérési technikák
Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test
RészletesebbenHang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben
Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Akusztikai állóhullámok levegőben vagy egyéb gázban történő vizsgálatához és azok hullámhosszának meghatározására alkalmas
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenRöntgendiffrakció. Orbán József PTE, ÁOK, Biofizikai Intézet november
Röntgendiffrakció Orbán József PTE, ÁOK, Biofizikai Intézet 2013. november Előadás vázlata Röntgen sugárzás Interferencia, diffrakció (elektromágneses hullámok) Kristályok szerkezete Röntgendiffrakció
RészletesebbenCsillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás
Csillapított rezgés Csillapított rezgés: A valóságban a rezgések lassan vagy gyorsan, de csillapodnak. A rugalmas erőn kívül, még egy sebességgel arányos fékező erőt figyelembe véve: a fékező erő miatt
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz
Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz 1. C 1 pont 2. B 1 pont 3. D 1 pont 4. B 1 pont 5. C 1 pont 6. A 1 pont 7. B 1 pont 8. D 1 pont 9. A 1 pont 10. B 1 pont 11. B 1 pont 12. B 1 pont
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenA fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
RészletesebbenFélvezetk vizsgálata
Félvezetk vizsgálata jegyzkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetje: Böhönyei András Mérés dátuma: 010. március 4. Leadás dátuma: 010. március 17. Mérés célja A mérés célja a szilícium tulajdonságainak
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
RészletesebbenBiofizika és orvostechnika alapjai
Biofizika és orvostechnika alapjai Ultrahang diagnosztika 1. Egy kevés fizika 2. Az ultrahang élettani hatásai 3. Egyszerű kísérletek fejben 4. Az ultrahang létrehozása 5. A mód 6. B mód 7. M mód 8. A
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgáló és Állapotellenőrző Laboratórium Atomerőművi anyagvizsgálatok Az akusztikus emisszió vizsgálata a műszaki diagnosztikában Anyagvizsgálati módszerek Roncsolásos metallográfia, kémia, szakító,
RészletesebbenA szonokémia úttörője, Szalay Sándor
A szonokémia úttörője, Szalay Sándor A kémiai reakciók mikrohullámmmal és ultrahanggal történő aktiválása a 80-as évek fejlődésének eredményeként széleskörűen alkalmazott módszerré vált. szonokémia ultrahang
RészletesebbenKomplex ultrahangrendszer értékelése a besugárzás miatt kialakult mikroorganizmus-csíraszám csökkentı hatás alapján
Publikálva: Neményi, M. Lırincz, A. (2002): Komplex ultrahangrendszer értékelése a besugárzás miatt kialakult mikroorganizmus-csíraszám csökkentı hatás alapján. MTA-AMB Kutatási- Fejlesztési Tanácskozás,
RészletesebbenA hang mint mechanikai hullám
A hang mint mechanikai hullám I. Célkitűzés Hullámok alapvető jellemzőinek megismerése. A hanghullám fizikai tulajdonságai és a hangérzet közötti összefüggések bemutatása. Fourier-transzformáció alapjainak
Részletesebbenvmax A részecskék mozgása Nyomás amplitúdó értelmezése (P) ULTRAHANG ULTRAHANG Dr. Bacsó Zsolt c = f λ Δt = x/c ω (=2π/T) x t d 2 kitérés sebesség
ULTRAHANG Dr. Basó solt kitérés A részeskék mozgása x y Asinω t Δt x/ ω (π/t) sebesség gyorsulás d y x v Aω osω t d t d v x a Aω sinω t d t ULTRAHANG Hang mehanikai rezgés longitudinális hullám inrahang
RészletesebbenUltrahang technológia a non-inváziv zsírcsökkentés és alakformálásra szolgálatában KICSI, DE ERŐS! 1. Kavitáció fogalma
Ultrahang technológia a non-inváziv zsírcsökkentés és alakformálásra szolgálatában KICSI, DE ERŐS! 1. Kavitáció fogalma 1.) Mi a kavitáció? A kavitáció során kavitok, vagy buborékok képzidnek a folyadékban.
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenFIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015
FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni
Részletesebbena) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása
Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2016 Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely XI. Osztály 1. Adott egy alap áramköri elemen a feszültség u=220sin(314t-30 0 )V és az áramerősség i=2sin(314t-30
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenAxiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!
Hol vagyunk most? Definiáltuk az alapvet fogalmakat! - TD-i rendszer, fajtái - Környezet, fal - TD-i rendszer jellemzi - TD-i rendszer leírásához szükséges változók, állapotjelzk, azok csoportosítása -
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenA vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése
A vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése Madas Balázs Gergely XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, Hunguest Hotel Béke 2014.
Részletesebben2. Az emberi hallásról
2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.
RészletesebbenAkusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
RészletesebbenHang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechanikai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed
Sugárzások mechanikai Nem ionizáló sugárzások Ionizálo sugárzások elektromágneses elektromágneses részecske Hang és ultrahang IH hallható hang UH alfa sugárzás béta sugárzás rádió hullámok infravörös fény
RészletesebbenA tanulók gyűjtsenek saját tapasztalatot az adott szenzorral mérhető tartomány határairól.
A távolságszenzorral kapcsolatos kísérlet, megfigyelés és mérések célkitűzése: A diákok ismerjék meg az ultrahangos távolságérzékelő használatát. Szerezzenek jártasságot a kezelőszoftver használatában,
RészletesebbenOptika fejezet felosztása
Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:
RészletesebbenECHOCELL. Ultrahang technológia a non-inváziv zsírcsökkentés és alakformálásra szolgálatában KICSI, DE ERŐS!
ECHOCELL Ultrahang technológia a non-inváziv zsírcsökkentés és alakformálásra szolgálatában KICSI, DE ERŐS! 1 1.) Mi a kavitáció? 1. Kavitáció fogalma A kavitáció során kavitok, vagy buborékok képződnek
RészletesebbenAz infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása
Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
Részletesebben7.3. Plazmasugaras megmunkálások
7.3. Plazmasugaras megmunkálások (Plasma Beam Machining, PBM) Plazma: - nagy energiaállapotú gáz - az anyag negyedik halmazállapota - ionok és elektronok halmaza - egyenáramú ív segítségével állítják elő
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 3. MÉRÉS Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 23. Szerda délelőtti csoport 1. A
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenA 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória
Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó
Részletesebbenegyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem
egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem Folyadékok szerkezeti jellemz i Az el adás témakörei: Mit nevezünk folyadéknak? - részecskék kölcsönhatása, rendezettsége - mechanikai viselkedése alapján A
Részletesebben11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?
Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenA 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Pohár rezonanciája
Oktatási Hivatal A 017/018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Pohár rezonanciája A mérőberendezés leírása: A mérőberendezés egy változtatható
RészletesebbenUltrahang. A hang. A hanghullámot leíró függvény. Az ultrahang
A hang Ultrahang fizikai tulajdonságai előállítása diagnosztika terápia A hang: mechanikai hullám Közegre van szükség a terjedéséhez Szilárd testben: longitudinális vagy transzverzális hullám Folyadékok,
RészletesebbenFIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
Részletesebben= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
RészletesebbenModern Fizika Labor. 17. Folyadékkristályok
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 11. A mérés száma és címe: 17. Folyadékkristályok Értékelés: A beadás dátuma: 2011. okt. 23. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Agrárműszaki, Élelmiszeripari és Környezettechnikai Intézet Program- és Doktori Iskola
RészletesebbenTávérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
RészletesebbenAZ ALUMINUM KORRÓZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LÚGOS KÖZEGBEN
Laboratóriumi gyakorlat AZ ALUMINUM KORRÓZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LÚGOS KÖZEGBEN Az alumínium - mivel tipikusan amfoter sajátságú elem - mind savakban, mind pedig lúgokban H 2 fejldés közben oldódik. A fémoldódási
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenTÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem Hangterjedés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Hangterjedés Márkus Miklós zaj és rezgésvédelmi
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenHullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.
Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen
RészletesebbenNE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ!
NE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ! FOLYADÉKOK FELSZÍNI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató Gödöllő 2017. Ötletbörze Kicsiknek 1. feladat: Rakj három 10
RészletesebbenIpari jelölő lézergépek alkalmazása a gyógyszer- és elektronikai iparban
Gyártás 08 konferenciára 2008. november 6-7. Ipari jelölő lézergépek alkalmazása a gyógyszer- és elektronikai iparban Szerző: Varga Bernadett, okl. gépészmérnök, III. PhD hallgató a BME VIK ET Tanszékén
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenAZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA
TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS
RészletesebbenA munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenLátás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).
Látás A szem felépítése és működése. Optikai leképezés a szemben, akkomodáció. Képalkotási hibák. A fotoreceptorok tulajdonságai és működése. A szem felbontóképessége. A színlátás folyamata. 2014/11/18
RészletesebbenMűködésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ
Működésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ-09-960614-87 Célja: a szisztematikus zavar-feltárás, nyomozás. A tervezett működési körülményektől eltérő állapotok azonosítása,
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/
DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker
RészletesebbenPótlap nem használható!
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. november 29. Neptun kód:... Pótlap nem használható! g=10 m/s 2 ; εε 0 = 8.85 10 12 F/m; μμ 0 = 4ππ 10 7 Vs/Am; cc = 3
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenDózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenElektromágneses hullámok - Interferencia
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (d) Elektromágneses hullámok - Interferencia Utolsó módosítás: 2012 október 18. 1 Interferencia (1) Mi történik két elektromágneses hullám találkozásakor? Az elektromágneses
Részletesebben