Célkeresztben a népegészségügy

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Célkeresztben a népegészségügy"

Átírás

1 Célkeresztben a népegészségügy A népegészségügyi programok eredményességét befolyásoló tényezők / Kísérlet a népegészségügy néhány alapkérdésének holisztikus megközelítésére/ Ha népegészségügyről esik szó, az orvosok többnyire népbetegségekre, szűrővizsgálatokra, demográfiai problémákra gondolnak. Az idősebbeknek eszébe juthat, a második világháborút követő évtizedek eredményes harca a tuberkulózis, a csecsemőhalandóság, a nemibetegségek ellen. Valószínűleg többen tudnak már a későbbi időszakok ígéretes népegészségügyi programjairól, amelyeket ha elindítottak, sorra módosították, végül többnyire félbemaradtak. Az akkori illúzió, hogy elérhetjük a fejlettebb nyugat-európai államok színvonalát, rövidesen szertefoszlott. A szakemberek szerint a tervek megvalósításához a feltételeket sohase biztosították. Igazság szerint a célokat se tűzték ki pontosan, a magyar egészségügynek máig nincs politikai ciklusokon átívelő egészségpolitikai koncepciója. Az elmúlt időszak kudarcainak nagy ára van: megingatta a bizalmat, óriási idő és energiavesztéssel járt, és azok is csalódtak, akik aktívan részt akartak venni a munkában. Ha elmarad a sikerélmény, csökken a résztvevők önbecsülése, kezdeti lelkesedése, mindennaposak a magyarázkodások, az egymásra mutogatás, a parttalan viták. Közel évszázados az a tudományosan is megalapozott felismerés, ha egy kísérlet sikertelen, az a következő próbálkozásokra mérhetően negatív hatást gyakorol. A kudarc hosszú időre megpecsételi a hasonló kezdeményezések sorsát /1./ Magyarországon a népegészségügy az állampolgárok testi-lelki egészségi állapota az utóbbi évtizedekben kedvezőtlenül alakult: az európai államok egészség-statisztikai mutatóinak rangsorában az utolsó helyeken szerepelünk. Valószínű, hogy az ország kedvezőtlen gazdasági helyzete a folyamatot tovább rontja, a fennálló konfliktusokat tovább élezi. Az a tény, hogy csökken az életszínvonal, nő a munkanélküliség, rossz a közhangulat, lazul a közerkölcs jelzi, hogy a romló egészségügyi helyzet nem önálló jelenség, hanem egy általános társadalmi, gazdasági, politikai, morális válságnak része. A kedvezőtlen folyamatok felgyorsulásában a világot átfogó globalizációnak, és a neoliberális politikának jelentős szerepe van /2/. A fejlettebb országokban a szakértők már korábban felhívták a figyelmet egyes kedvezőtlen jelenségekre, így a gazdag és szegény rétegek közötti szakadék mélyülésének súlyos társadalmi következményeire, de a döntéshozók a jelzéseket általában figyelmen kívül hagyták. Mára a népegészségügy kérdései ott is előtérbe kerültek, ahol kedvezőbbek az anyagi feltételek. Annak ellenére, hogy a téma nálunk különösen időszerű, alig esik szó arról, miért hiányoznak vagy miért eredménytelenek a népegészségügyi helyzet javítását célzó intézke-

2 2 dések. A legegyszerűbb lenne a kudarcokat anyagi nehézségekre visszavezetni, de a kérdés ennél bonyolultabb, vélhetően a magyarázat keresése során a problémakör sokoldalú megközelítésére lenne szükség. E sorok írója néhány olyan tényezőre kívánja a figyelmet felhívni, amelyek befolyásolják a népegészségügyi programok eredményességét. Definíció, nomenklatúra A népegészségügy leginkább a közegészségüggyel azonos fogalom: Az egészségvédelem gyakorlati kérdéseinek összessége, illetve az erre irányuló tevékenység. Már a benne szereplő szótöredékek helytelen értelmezése is lehet az eredményes programok készítésének akadálya. A nép ma már nem jelenti az azonos nyelven beszélő népcsoportot. Érthetjük alatta akár a társadalom legkisebb sejtjét, a családot, egyes régiókat, de a migráció, a határok átjárhatósága miatt egy országra, vagy egy kontinensre is kiterjeszthető fogalommá vált. A programok kudarcának oka lehet, ha nem veszünk tudomást arról, hogy az egyes emberek vallási, etnikai csoportok, területek földrajzi, gazdasági adottságai, kulturális sajátosságai rendkívül eltérők, ugyanakkor egymással szorosan összefüggnek. Aligha lehetett komolyan venni az Egészséget a Világnak 2000-re elnevezésű nemzetközi programot, de nem várható eredmény határainkon belül sem, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy nem ugyanaz a nép lakik Budapesten, a XII. kerületben, mint a Tiszazugban. Eltérő népegészségügyi problémát jelent a munkanélküli és a gazdag, az analfabéta és a diplomás. Eredményes programokat csak a körülöttünk levő világ és a szűkebb környezet együttes ismerete birtokában lehet készíteni. Ennek feltétele, hogy pontos demográfiai, morbiditási és egyéb adatok álljanak rendelkezésre. A népegészségügy szóban szereplő egészség fogalmának sem egységes az értelmezése. Az orvostudomány ugyan már nem csak a szomatikus kórképeket tartja betegségnek, de még mindig éles vita folyik arról, hogy betegség-e például a depresszió, a homoszexualitás, az alkohol, - vagy a drogfüggőség. A fogyatékosokat is sokan szeretnék inkább kisebbségnek definiálni, mint betegségnek. A megítélés a társadalom értékrendjétől, a politika célkitűzéseitől függ, nem csoda, ha ezek a szemléleti különbségek visszaköszönnek a cselekvési programokban. Ha elfogadjuk, hogy a betegség lényegében diszfunkció, azt is el kellene dönteni, hogy csak azt tekintjük-e /nép/betegségnek, ami nem csak az egyénre, hanem a társadalomra nézve is káros. Jelenleg nem tartjuk betegségnek azt, ami káros ugyan a társadalomra, de nem

3 3 diszfunkció, mint például az agresszivitás, az önzés, vagy a bűnözés. Kérdés, a genetikai kutatások hogyan változtatják meg majd a szemléletünket a következő évtizedekben. A szomatikus betegségek megítélésénél kevesebb a nyitott kérdés, bár itt is bizonyítékok alapján kell az eljárásokat szervezni /Evidence Based Medicine/. Az 1950-es években a brit. Medical Research Council kezdeményezte gyógyítási protokollok készítését, ami mára az orvosok számára átláthatatlan tömeggé duzzadt, biztos jövedelmet jelent viszont az egyre szaporodó orvos perek jogászainak. A pszichés eseteknél sokkal bonyolultabb a helyzet, mert ezeket a különböző kultúrák is eltérően értékelik /3/. Az utóbbi évtizedek sajátos jelensége, hogy egyre több új kórkép jön létre, mert olyan állapotokat ismernek el betegségnek, amelyeket korábban nem tartottak annak. Így már népbetegségnek tekinthető az említett depresszió, jórészt azért, mert a divatossá vált kifejezés helyettesít olyan életérzéseket, mint a boldogtalanság, a csalódottság, vagy az elégedetlenség. Számos egyéb olyan állapot van - ezek közül kiemelendő a személyi, kulturális és egzisztenciális elidegenedés - amit az egyén betegségnek fog fel, az orvos pedig gyógyítani kényszerül, mert mint kórforma polgárjogot kapott. Az egészség korábbi ismert definíciói után újabban Nordenfeld meghatározása a divatos: Az egészség az egyén képessége arra, hogy meghatározott körülmények között minimális boldogságot érhessen el /4/. Ezt mindenki úgy értelmezheti, ahogy akarja, ezért jó lenne itt is valamilyen egységes álláspontot kialakítani! Egyébként minden kultúra igyekszik az általa kívánatosnak tartott viselkedést normálisnak, a nem kívánatost betegségnek tartani, és társadalmi rendjét optimálisnak elhitetni. Ezért a politika se bánja, ha a társadalom berendezkedésével és működésével elégedetlen polgárról, orvosi bizonyítványt állítanak ki /5/. Jónéhány csoport érdekelt abban, hogy hivatalosan betegségnek deklaráljanak bizonyos állapotokat, mert ilyenkor a polgárt lehet kezelni, a gyárak új gyógyszerekkel állhatnak elő, és a kliens is pácienssé avanzsálhat: megnyugodhat, valóban beteg. A folyamat részben a medikalizáció, részben a globalizáció szerves része, bonyolult gazdasági, politikai, és morális kérdés, ami következményeiben népegészségügyi problémává vált. Irányítás, vezetés. Ügy - e a népegészségügy? A retorika szintjén minden kurzusnak a szívügye. A politikusok többsége a választásokon hatásos népegészségügyi programmal indul, majd ha hatalomra kerül, idővel ígéreteiről megfeledkezik, sőt gazdasági nehézségek esetén elsők között szavaz az előirányzott költségvetési összegek megnyirbálására. Ott, ahol a döntéshozók az egészségügyet nem tekintik fontos, stratégiai ágazatnak, nem ügy a népegészségügy. A hatalom

4 4 mindenkori gyakorlóival kapcsolatban felmerül a kérdés: van-e az ágazatok irányítóinak kellően széles látóköre, holisztikus szemlélete, szervezőkészsége. A tapasztalat szerint a programok szakértői is jobb esetben csak az egyes részterületek ismerői / manapság így lehet valaki tanácsadó, így szerezhet címet, rangot, befolyást/, de előfordul, hogy szakmai felkészültségük is hiányos. Az alacsonyabb szintű vezetők is gyakran akinek az Isten hatalmat adott, észt is adott hozzá elv alapján döntenek, és az sem ritka, ha a nép nevében, de szűkebb érdekeik szerint határoznak. Emiatt jószerével meg lehet jósolni egy intézkedés sorsát, ha kiderül, kikre bízzák a tervek készítését vagy megvalósítását. Az eredmények eléréséhez kiemelkedő, hiteles személyek kellenek, akiknek hatáskört és cselekvési szabadságot is biztosítanak. Klebersberg Kúnó vesztett háború, gazdasági depresszió idején is képes volt kulturális-oktatási elképzeléseit megvalósítani, mert a kormány a költségvetés közel harmadát rendelkezésére bocsátotta. Johan Bélát sokan emlegetik sajátos módszerei miatt, legendák szólnak arról, hogyan képezte ki a hálózatot egységes szemlélettel működtető tisztiorvosokat, akiket ez idő alatt kaszárnyai fegyelemre szorított. Belügyi államtitkárként jelentős befolyása volt, és így módja volt lerakni a mai közegészségügyi intézményrendszer alapjait. Kár, hogy újabban életművének esetleg vitatható vonásaira figyelhetett az ország, és nem eredményeinek továbbfejlesztésére koncentrálunk. Tervezés-szervezés Az egészségügyi taktika és stratégia többnyire csak hosszú távon hoz látható változásokat. A tervezéshez pontos, és valós adatok /információ / szükségesek. Ha az adatok bizonytalanok, /dizinformáció/, vagy szándékosan torzítottak /dezinformáció/, eleve lehetetlen megfelelően tervezni. A szándékos torzítás mögött személyes érdekek, vagy kényszerítő körülmények húzódhatnak meg. /6/. Sorozatos tervezési-szervezési hiba esetén, az intézkedések eredője negatív irányú is lehet. Szándékosan nem részletezem az állandóan kísérő anyagi nehézségeket, mert ezekről sok szó esik, és bár fontosak, nem annyira meghatározóak, mint ahogy az a köztudatban szerepel. Az eredményes munkához, a csak futólag említett személyi és anyagi feltételek mellett, stabil intézményrendszer szükséges. Ez nem csak a tervezéshez nyújt megfelelő szellemi kapacitást, biztos bázisa lehet a célok megvalósításának is. Nálunk az elmúlt évtizedekben, a népegészségügyben meghatározó szerepet játszó intézmények állandó mozgásban voltak. A szervezést hol megyei, hol a járási központok vezették. Egyszer a területi kórházak voltak a felelősek ellátási körzetük egészségi állapotáért, máskor a folytonosan átszervezett Közegész-

5 5 ségügyi Járványügyi Állomások. Közben jól működő országos intézetek, kórházak, nagy tekintélyű szakmai műhelyek, háziorvosi praxisok szűntek meg, alakultak át, gondozó hálózatok dezintegrálódtak, pedig ezek biztosítják az eredményes munkához nélkülözhetetlen feltételt: az emberekkel kialakult mindennapos személyes kapcsolatot. Gyakran hiányoznak az eredményesség szempontjából nélkülözhetetlen tudományos munkaszervezési ismeretek, modellkísérletek, hatástanulmányok, elemzések. Többnyire arra hívatkoznak, ha egyáltalán ilyen igény felmerül, hogy rövid az idő, kevés a pénz. A megszokott panelek. Gyakran az is elegendő lenne, ha a korábbi kísérleteket, az elért eredményeket, a ku - darcok okát elemeznék, meghallgatnák tapasztalt szakemberek, az érintettek véleményét, vagy már másutt bevált olyan módszereket használnának, amelyek helyileg alkalmazhatók. A szervezés fejezetben legalább néhány szót kell ejteni a preventív medicina fontos eszközéről, a szűrővizsgálatokról. Mint az állatorvosi ló alkalmas arra, hogy a népegészségügyi programok eredményességét akadályozó tényezőket segítségével be lehessen mutatni. Lényege az aktív felkutatás, szinte az egyetlen olyan orvosi tevékenység, amivel a betegségeket még a klinikai tünetek megjelenése előtt ki lehet mutatni, és kifejlődését megelőzni. A szűrővizsgálatoknak volt köszönhető korábban több pusztító népbetegség megfékezése és ettől remélhető a jövőben számos betegség megelőzése. Látványos kudarcok fűződnek azonban a szűrővizsgálatokhoz részben azért, mert az érintettek nem vesznek részt a vizsgálatokon /emlőszűrés, méhnyak-rák szűrés/ vagy azért, mert a szükséges intézkedésekhez nincs szakmai egyetértés /vastagbélrák / vagy anyagi akadálya van a vizsgálatok elvégzésének/ angiológiai vizsgálatok, infarktus prevenció /. Az anyagi- technikai problémák mellett a vizsgálatok etikai vonatkozásai is figyelemre méltóak. A szűrővizsgálatok csaknem mindig kockázati csoportokat érintenek, és a fokozottan veszélyeztetettekre koncentrálnak. A lakosság jelentős része ezért kimarad a vizsgálatból, pozitív esetek rejtve maradhatnak. Előzetes becslés alapján kell eldönteni, mennyi a várhatóan kiemelt eset, képes-e a vizsgálatot végző szervezet őket megfelelően ellátni. Azt is előre el kell határozni, mi történjék az ál-pozitív esetekkel, hogyan lehet ezek számát csökkenteni, vagy az ál-negatív eseteket elkerülni. A praenatális szűrések felvetik az eugenika kényes kérdését, amely a náci ideológia óta nyomasztó teherként nehezedik a huszadik század tudománytörténetére. A visszaélések miatt sokan azt javasolják, hogy az eugenika kifejezést ne is használjuk, ha a praenatális diagnosztika etikai kérdéseiről esik szó. A legújabb genetikai vizsgálatok az etikai problémák hosszú sorát vetik fel. Ha praenatális vizsgálatok alapján kerül sor a terhesség esetleges megszakítására, ez lehetőséget kínál, akár az egyéni döntések sorozata révén, az egész populáció geneti-

6 6 kai szelekciójára is. A feltárt hiba a terhesség indokolatlan megszakítására késztetheti az anyát, ha a magzati szűrővizsgálatok csak a rendellenesség gyanúját vetik fel. Ilyen esetekben árnyalt kényszerítő eszközről van szó, amelynél a közvélemény, a család, a kellő ismeretek hiánya további nehézséget jelent. A vizsgálatokat végző szakszemélyzet erkölcsi felelőssége itt is hangsúlyozottan felmerül : ismételten hangsúlyozni kell, hogy egy genetikai hiba nem jelent feltétlen indikációt a terhesség megszakítására. A szülők számára, a megfelelő részletes tájékoztatás után viszont a szabad választás lehetőségét biztosítani kell. Sajnálatos tény, hogy a terhességek megszakításakor a szülők aligha gondolnak arra, hogy a beavatkozásoknak súlyos demográfiai következményei lesznek. Más kérdés, hogy az állam megtesz-e mindent a családok támogatására, a népesedési politika támogatja-e a gyermeket vállaló szülőket. Napjainkban a genetikai vizsgálatok közül például az emlőrák szűrések okoznak súlyos dilemmákat. Egyedileg kell eldönteni kinek, mit és mikor szabad a kapott eredményekből megmondani. A könyvtárnyi irodalom se ad erre megbízható megoldást. Hasonló gondot jelentenek itt és másutt is a bizonytalan vagy határértékek, a fals pozitív és negatív eredmények és a gyakorlatban előforduló, egész sor, itt nem részletezett, vitatható kérdés. A szűrések mindig összekapcsolódnak a kiemeltek kezelésével, gondozásával, követésével. Minden rászoruló azonos ellátást kell, hogy kapjon, és teljesüljön az igazságosság és a jótékonyság etikai parancsa, ez az elv sérül, ha a hasznosság nincs arányban a kockázattal. Nem jöhet létre a szűrést követően különbség a résztvevők ellátásában, magasabb iskolai végzettségük vagy anyagi helyzetük szerint. A vizsgálatoknak nem lehet a résztvevők részére indokolatlan kockázata, példa erre a terhesek ultrahangos vizsgálata, ahol a kidolgozott technika - egyelőre úgy tűnik - anyai vagy magzati kockázatot nem jelent. A vizsgálatok belső feszültséget okoznak, különösen akkor, ha az eredmények további vizsgálatokat, megfigyelést indukálnak. Ügyelni kell arra, hogy ezeket megfelelő felvilágosítással, tanácsadással levezessük, különben a ne árts etikai parancsának nem teszünk eleget. A tudomány haladása újabb kihívásokat jelent, amelyek megoldása még a biztos erkölcsi alapokon nyugvó orvosi gondolkodást is próbára teszi. Egyes betegségek szűrővizsgálata időszakonként előtérbe kerül, később elfeledik. A tbc. járványok leküzdésében annak idején döntő szerepet játszó aktív felkutatás mára feleslegesnek látszik, jóllehet a tüdőrák korai felismerésének egyetlen eszköze. Indokolt lenne a cukorbetegséggel kapcsolatos szűrések kiterjesztése, csak a várható nagy esetszámmal az egészségügy nem tud mit kezdeni. A keringési betegségek, vagy az emésztőszervi daganatok korai kórismézésére ma már számos technikai lehetőség adódnék, ha az illetékesek belátnák a megelőzés társadalmi- gazdasági

7 7 jelentőségét. Az orvos erkölcsi felelőssége, hogy legalább a felismert eseteket kezelje, és tartsa számon, vegye gondozásba a betegeket, illetve a potenciálisan veszélyeztetetteket. Évente a több, mint százmillió orvos-beteg találkozó során, számtalan esetben mód lenne arra, hogy bizonyos betegségeket korán felismerjünk. Sokan munkavégzés előtt, jogosítvány megszerzése érdekében, vagy egyéb ok miatt, megjelenik az orvosnál, lényegében szűrővizsgálaton vesz részt, mégsem derül ki a betegsége. Több ezer beteg dokumentum-elemzése során kiderült, hogy még kórházi osztályokon is gyakori, hogy nem figyelnek fel a betegségek korai tüneteire. Például óriásmagzat, hyperlaktáció, gyakori vetélés, ismeretlen eredetű hasmenés vagy neuropatia, több dioptriás látásromlás regisztrálása esetén, nem csak speciális osztályokon kellene gondolni a diabetes fenyegető, még rejtett tüneteire. Az orvos azonban gyakran csak a szakmai profiljába tartozó tüneteket ismeri, és azokat értékeli. A beteg tehát megjelenik az orvosnál, mód lenne kiemelni a veszélyeztetett eseteket, külön költségek se merülnek fel, csak élni kellene a lehetőséggel. A mulasztás oka gyakran az, hogy az oktatásból sajnálatosan hiányzik a preventív szemlélet, a képzés lényegében a katasztrofális állapotok megoldására, a már kialakult betegségek gyógyítására koncentrál. Az emberi tényező Régi, rossz beidegződés, hogy a népegészségügyi programok figyelmen kívül hagyják az érintettek attitűdjét, tájékoztatását, egyetértésének, együttműködési készségének megnyerését. Az emberek ezt úgy élik meg, hogy már megint a fejük felett hoznak intézkedéseket, a- melyeket nem ismernek, személyes hasznáról nincsenek meggyőződve. A megfelelő előkészítés nélkül indított programokban - mentális és biológiai adottságuk miatt - gyakran azok nem vesznek részt, akik leginkább érintettek. Nem mellékesen, emiatt sérülnek alkotmányos jogaik, nem valósul meg az embereknek az egészségükhöz fűződő jogi és morális esélyegyenlősége/7/.a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekhez tartozók általában úgy érzik, hogy miután a hatalomból és a jólétből csak igen kis részt élvezhetnek, ezért a személyes felelősségük is kicsi, mindegy, hogy mit cselekszenek. Személyes életüket kedvezően befolyásoló lépéseket sem tesznek, és így a jó értelemben vett önérdekük sem érvényesül. Az ilyen emberek önértékelése, önszeretete súlyosan sérül, nem lesz meglepő, ha mások iránti együttérzése, együttműködése is ennek megfelelően alakul. Az élet értelmességének hiánya, az anómia, szociálpszichológusok szerint hazánkban érinti a teljes népesség 54 %- át! /8/. Az ilyen életérzésű ember egyik napról a másikra él, nem sző terveket, nem hisz semmiben, irigy és bizalmatlan. A különböző programokban való részvételére ezért csak különösen gondos előkészítés esetén van remény. Valószínű, hogy ez az állapot, ami lényegében krónikus

8 8 stressz helyzetnek felel meg, felelős a depressziós jellegű tünetek tömeges előfordulásáért. Kérdés, orvosilag tényleg betegnek tekinthető-e az egyén, akinek romló hangulata szorosan összefügg környezetének változásával, anyagi lecsúszásával, izolálódásával?! Miután a társadalmi bajok az egészségügyön keresztül ventillálódnak, világos, hogy megoldásuk nem pusztán egészségügyi feladat, nem is lehet eredményes, ha a jelenségek megoldására népegészségügyi programokat szerveznek /9/. Tekintettel arra, hogy az esélyegyenlőség teljes gyakorlati megvalósulása az említett biológiai és szellemi adottságok miatt lehetetlen, legalább a különbségek viszonylagos kiegyenlítése érdekében a társadalomnak a szolidaritás elve alapján kellene működnie. A hátrányos helyzetűek pozitív diszkriminációja nélkül nem lehetséges felzárkóztatásuk. Arra végkép nem lehet számítani, hogy a tökéletesen működő piacok önszabályozó mechanizmusa a különbségeket kiegyenlíti. Ez azt feltételezné, hogy az emberek magatartása racionális, a piacok igazságosságra törekednek és céljuk az emberek szolgálata. A hátrányos helyzetűek irracionális magatartásáról volt szó, a piacok pedig sehol se egyensúlyra törekednek, versengésük veszteseket termel. Korunk súlyos ellentmondása, hogy a nemzetközi egyezmények, a globális tőke védelmében, a kormányoknak tiltják a direkt beavatkozásokat, mert korlátozza a verseny-helyzetet. Újabban pénzügyi szakemberek is bevallják, hogy a társadalom belső ellentmondásai, az anyagi egyenlőtlenségek, a szolidaritás hiánya, a rossz népegészségügyi helyzet, a morális válság, akadályozza a gazdaság eredményes működését /10/. Térjünk vissza az attitűd kérdésére. A programok készítői láthatóan keveset foglalkoznak vele, jóllehet meggyőződésem, hogy vizsgálata, illetve ismerete, döntően befolyásolná az eredményeket. Mellőzése azért is érthetetlen, mert az evvel kapcsolatos alapkutatások közel egy évszázada elkezdődtek, szakmai körökben jól ismertek. Amikor az ipar teljesítményének fokozására a tudományos munkaszervezés, a szociológia, matematikai-statisztikai módszerek alkalmazására sor került, meglepő eredmények születtek, a kutatási tapasztalatok gyakorlati haszna azonnal igazolódott /11/. Az attitűd magatartást jelent, de inkább egyfajta mentális elrendeződést, beállítódást vagy akár előítéletet érthetünk alatta, egy olyan érzés-hátteret, ami a vélemény kialakítását befolyásolja és közvetlenül felelős a hatékonyságért. Az attitűdöt alapvetően befolyásolja az egyén helye a társadalomban. Feltűnő, hogy amennyiben bármilyen szempontból kirekesztett helyzetben van valaki, a számára kedvező ingereket is elutasítja. Még az egyébként rendkívül fontos általános és szakmai műveltség se jelent védelmet, és a tények is lepattannak egy magas érzelmi töltésű irányultságon. Az attitűd kialakulásában a logikának nincs szerepe, mert válogatja a tényeket és így sajátos gondolkodás módot alakít ki: azt fogadja el, amivel érzelmileg azonosul. Az így kialakult

9 9 véleményét akkor is megőrzi, ha összes támpontját megcáfolják. Fontos szerepe van a hangulatnak, amelynek változásával egymásnak ellentmondó álláspont is kialakulhat. Befo - lyásoló tényező még prominens személyek állásfoglalása, vagy a környezet többségi véleménye. Kedvezően alakíthatja az attitűdöt, ha a személy véleményét meghallgatják, részt vehet vitákban, csoportos foglalkozásokon /12/. Az utóbbi időben jelentős ilyen irányú hazai kutatások is folynak, de eredményeik gyakorlati alkalmazása egyelőre késik./7/ Oktatás, nevelés. Mind a közoktatás, mind a szakképzés a társadalom egészére nézve sorsdöntő befolyást gyakorol. Sajnálatos, hogy az elmúlt évtizedek során talán a legnagyobb veszteség ezen a területen érte a társadalmat. Szinte helyrehozhatatlan károkat szenvedtek világhírű oktatási intézményeink, hátrányára változott a pedagógusok társadalmi megbecsülése, életkilátásai, személyi összetétele. A politikai-ideológiai zűrzavarok évtizedei alatt a megváltozott értékrendek miatt értékválság alakult ki, háttérbe szorult a nevelés, az oktatás lényegében ismeretek közlésére redukálódott. Az oktatási programokban egymás mellett van jelen a poroszos és a szovjet múlt, a hideg informatikus technokrata, a romantikus nacionalista, a fölényes pragmatikus, a nyegle neoliberális, az erőszakos neokonzervatív, a moralizáló papírkeresztény, a mindenkit kioktató szektás, a defenzívába szorult szemlélődő /8/. Az idézett éles kritika szerint az eredmény: az embereknek bizonytalan világképe van, amit a média által ömlesztett ismeret- dömping tovább silányít. A hiányos általános műveltség miatt a lényeget, a valódi értékeket, az egyes jelenségek közötti összefüggéseket az emberek többsége nem érti, a népegészségügyet érintő kérdésekben sem ismeri fel. Súlyos hiba, hogy a társadalomban nem tartják értéknek az életet, az egészséget, politikai szólam maradt az ideológiában évtizedekig előkelő helyet elfoglaló a legfőbb érték az ember jelmondat. A oktatási- nevelési programokból a mai napig kimaradt az egészségtan tanítása, és sajnálatos módon az ismeretterjesztés is jórészt a betegségek tüneteire és gyógymódjaira irányul. A szakképzések, ahogy említettük, a katasztrofális állapotok kezelésére koncentrálnak. A társadalom egészségi állapotát döntően befolyásoló prevenció kevéssé becsült szakma, nem meghatározó része az oktatásnak, nem szemlélet, legfeljebb tantárgy. Jellemző, hogy az egyik népegészségügyi szaklap cikkírója arról értekezett, hogy a népbetegségek kora lejárt, a korszerű gyógymódok segítségével uraljuk a helyzetet. A prevenció érdektelen a medicina számára, és tulajdonképen nem orvosi feladat, az ápolószemélyzet dolga, hogy evvel foglalkozzék! A szerző rektorhelyettes, egyetemi tanár, tankönyvíró, oktató! Éppen a közlemény megjelenése idején a WHO húsz újabb fertőző betegség előfordulását jelentette be, felhívta a

10 10 figyelmet a hagyományos népirtó járványok fellángolására. Evvel egy időben népegészségügyi programokban való részvételre, szoros együttműködésre szólította fel a nemzeteket, a hátrányos helyzetű országokban pusztító, de innen az egész világot fenyegető betegségek leküzdése érdekében /A szerzőt nem kívánom megnevezni, nem a személye érdekes, a jelenség a sajnálatos/. Az előzőek és az említett eset apropóján említsük meg a példa erejét, jelentőségét, mint a nevelés, a meggyőzés leghatásosabb eszközét. Az ember egész életében viselkedési magatartási mintákat keres és másol, utánoz, követ, ezekkel részben vagy egészében azonosul. Azon a személyek közül, akikkel kapcsolatban vagyunk, kiemelkedő szerepe van a szülőnek, oktatónak, munkahelyi vagy állami vezetőknek, prominens közéleti szereplőknek. Az utóbbi évtizedekben egyre inkább a média szolgáltat mintákat, ezeket követik gyerekekfelnőttek. Azt gondolhatnánk, hogy ez jól van így, hiszen például a televízió segítségével szinte azonnal, mindenkihez eljuthat a szükséges ismeret. A valóságban az jelenik meg a képernyőn, aminek a szerkesztők szerint hírértéke van, a nézettség szempontjából fontos, és csak legfeljebb csúcsidőn kívül láthatók olyan műsorok, amelyek népegészségügyi szempontból értékesek. Azok a prominens személyek is hiányoznak, akiknek pozitív példáját követhetőnek ítélhetnénk az egészségkultúra, az egészséges életmód, a társadalom mentális értékeinek megőrzése szempontjából. Nagy reprezentatív mintán végzett vizsgálat szerint, az általános iskola nyolcadik osztályát végző diákok között, a legnépszerűbb személynek Győzike bizonyult. Személyisége, életvitele, megnyilvánulásai jelentenek etalont az ifjú nemzedék számára! Népegészségügyi szempontból példaértékű a középületek, iskolák, éttermek, utcák, terek állapota. Valószínűleg az említett intézmények többségét azonnal be lehetne zárni, ha a hatá - lyos jogszabályok betartását valamilyen hatóság megkövetelné, nem beszélve az európai kultúrán nevelkedett emberek jó ízlését sértő megjelenésükről. Ország-imázsunkra milliárdokat költünk, emellett azonban sajnálatosan jellemző nyilvános illemhelyeink száma és állapota, a mindenütt látható szeméthegyek, elhanyagolt házak, mocskos utcák megannyi negatív példa a lakósság számára. Ezek nem csak direkt befolyásolják a betegségek terjedését, hanem jelzik egy társadalom egészségkultúrájának színvonalát. Nem lehetünk büszkék az egészségügyi intézmények állapotára és a személyzet példamutató szerepére sem. Lehet mentségeket keresni és találni rá magyarázatot: kevés pénz, zsúfoltság, agyonhajszolt, rosszul fizetett személyzet. Ezek a megszokott panelek. Tény viszont, hogy az antibiotikumok, az egyszer használatos eszközök korában lazult a higiénés fegyelem, torzult a korábbi szemlélet. Hála a laza statisztikai fegyelemnek, nincs reális képünk a nozokomiális fertőzések valódi

11 11 számáról, csak a jéghegy csúcsa kerül be a jelentésekbe. Manapság a vezetők többsége rangján alulinak érzi, hogy személyesen ellenőrizze a mellékhelyiségek állapotát, az eszközök, berendezések előírt fertőtlenítését, uram bocsá a munkatársak személyi higiénéjét. Ki mer szólni azért, ha valakinek elhanyagolt a külseje, ha nem húz gumikesztyűt, nem köt maszkot, amikor kellene, ha kézzel belenyúl a steril dobozba - és lehetne folytatni. Még mindig akadnak, akik a takarítást, szállítást, parkgondozást és a segédszemélyzetet - lebecsülik, lenézik, igazán nem tartják fontosnak. A létszám-leépítések során drasztikus elbocsátások legelőször ebben a kategóriában történtek. Az egészségügy talán az egyetlen szakterület, ahol a gépesítés, az új technológiák nem járnak nem járhatnának lényeges létszám csökkenéssel. Az egészségügyben az emberi tényező mindig kiemelkedően fontos volt és marad. Az oktatás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, és ennek nem mond ellent az a tény sem, hogy a gondolkodásban megjelenő ellentmondások nem mindig tudhatók be az intelligencia hiányának, inkább mint korábban volt erről szó - bizonyos attitűdök kialakulásával hozhatók kapcsolatba. Elégedetlen, frusztrált, fáradt embereknek nem okoz intellektuális örömöt az értelmes munka sem, ezért megfelelő szakmai felkészültség esetén sem tudnak vagy teljesítmény visszatartással - nem akarnak eredményeket elérni. Ellenőrzés, értékelés Az ellenőrzés a céltudatos emberi tevékenység szerves velejárója. Hazánkban az autokra - tikus hatalom évtizedeken keresztül politikai céljaira használta, és a terror eszközévé silányította, értékrendjének megfelelően alakította az egyén vagy egyes szervezetek minősítését. Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy a liberális kormányzatok a privatizáció során sorra kivonulnak az intézményeinek ellenőrzéséből, és evvel lényegében feladják a szervezetek irányítását, működésük hatósági kontrollját. A közelmúlt eseményei igazolják, hogy ennek nem csak pénzügyi - gazdasági anarchia a következménye, de alapjaiban megingatja a társadalmak normális működéséhez szükséges létbiztonságot is. A népegészségügyi programok folyamatos ellenőrzése, a tapasztalatok tárgyilagos értékelése, a már említett modellkísérletek, hatástanulmányok elemzése nélkülözhetetlen. Hozzá kell tenni, hogy ez nem lehet sem az adminisztratív terhek növelésének, sem a bürokrácia eszkalációjának forrása. Ha az érintettek úgy érzik, hogy az ellenőrzés öncélú, esetleg a megfélemlítés eszköze, az ellenállást, védekezést vált ki, és a kitűzött célokkal ellentétes irányba hat. Ha a társadalom morális állapota kedvező, az önellenőrzés a legkedvezőbb módszer, amit legfeljebb szúrópróbaszerű központi ellenőrzéssel kell az egyéni kontroll validizálására kiegészíteni. Az önellenőrzés feltételezi, hogy mindenki belátja, a siker érdekében kifogástalan munkát kell végezni, közös

12 12 érdek, hogy a kitűzött cél megvalósuljon Népegészségügyi szempontból szükséges a létfontosságú anyagok, élelmiszerek, a víz, a levegő minőségének folyamatos biztosítása, az előírt biztonsági szabályok betartatása. Sajnálatos tapasztalat, hogy a mindenütt eluralkodó anyagi érdek felülírja a társadalom egészét érintő rendszabályokat, így fordulhat elő, hogy veszélyes hulladékok, mérgező anyagok, bizonytalan származású, selejtes cikkek, élelmiszerek jutnak be az országba, vagy kerülnek forgalomba. A liberális piacgazdaság igyekszik fellazítani a jól működő zárt rendszereket, és látszólag veszélytelen, sőt előnyösnek tűnő ötletekkel tért nyerni. Jó példa erre a gyógyszerpiac. Népegészségügyi, sőt népgazdasági érdek, hogy gyógyszert csak betegek szedjenek. Nem csak a betegség-kategóriák bővítése, hanem a gyógyszerrendelés liberalizálása és a forgalmazás decentralizálása is forrása a visszaéléseknek, kibúvók az ellenőrzés alól. A vény nélkül kapható szerek választékának elvtelen bővítése, a patikán kívül kapható szerek, az ételkiegészítőnek, a gyógyhatású készítmények elterjesztése a könynyebb hozzáférést segíti, így látszólag közérdek. Valójában gyakran a kínálati piac bővítése, a bevételek növelése és az ellenőrzés kikerülése a cél. Riasztó példák bizonyítják, hogy van mitől félni. A mérgező festékanyagok, tartósítószerek, a szennyezett gyógynövény készítmények, a bizonytalan eredetű alapanyagok, átjavított lejárati idők már nem fenyegető, hanem jelenlevő veszélyforrások. Egy Amerikában járt kolléga mesélte, hogy az USA népjóléti hálózata ingyenes gyógyszert biztosít ab hátrányos helyzetű betegek részére. Ezt egyesek eladják, aztán a felvásárlók egyszerű eszközökkel átcsomagolják/ Amerikában a dobozra felírják a fogyasztó nevét ezért kellett újra csomagolni/, és különböző csatornákon értékesítik. Ha hinni lehet a történetnek, érthető, miért erőltetik egyesek, hogy patikán kívül is lehessen árulni gyógyszereket. Nálunk egyelőre illegálisan a piacokon vásárolhatók gyógyszerek, a média szerint nagy a választék, gyakorlatilag mindent be lehet szerezni. A társadalom érzékeli a veszélyhelyzetet, de az intézkedések elmaradnak, vagy nem elég hatásosak. Újabb veszély forrása az ún. természetes szerek szakszerűtlen és kritikátlan alkalmazása, jóllehet az ártalmatlannak hitt anyagok közel se veszélytelenek. Van közöttük toxikus hatású, ismertek interakcióik, sok az ellenőrizetlen termékekben a szennyező anyag. A természetgyógyászok közé bekerült szélhámosok jelentős hasznot hajtva kihasználják a betegek gyanútlanságát, és professzionális módszerekkel terjesztik az árúikat. Komoly veszélyforrás a genetikailag módosított anyagok forgalomba kerülése. Egyik elterjedt alapanyag a szója, amit az élelmiszeripartól a gyógyszergyártásig számtalan területen használnak. Nem lehet ellenőrizni, hogy honnan származik, ha nem nyersanyagként, hanem például csokoládéban, gyermektápszerben adalékként kerül forgalomba. Valamennyi importált

13 13 szója, ami az USÁ-ból származik, már genetikailag manipulált. A szakma képviseletében nem lehetett elérni, hogy legalább a csecsemő-tápszerekben ne lehessen ilyen alapanyagot felhasználni, pedig ezeket az a korosztály fogyasztja, amelyik az esetleges ártalmakra a leginkább fogékony. Ha a meglevő korlátozó szabályokat betartják, és a tartalmakat is feltüntetik, akkor is valószínűtlen, hogy mindenki elolvassa azokat az apró betűket, amelyek esetleg jelezik, hogy nem veszélytelen anyagot tart a kezében. Feltétlen szükséges lenne, hogy az illetékes országos hatáskörű intézmények, ismét a korábbi hatáskörrel és szigorral, ellenőrizzék a forgalomba kerülő anyagokat és termékeket. Cél, hogy megelőzhessük azt a tömeges egészég károsodást, amely ismeretlen betegségek, autóimmun kórképek, allergiás megbetegedések, rosszindulatú daganatok formájában jelentkezhetnek. Jelenleg mindennapos, hogy ellenőrizhetetlen forrásból származó nyersanyagokat dolgoznak fel jó nevű cégek, és saját termékeiként forgalmazzák, amit mindenki nyugodtan megvásárol. A fogyasztók jól teszik, ha az anyagok származási helyét fokozottan figyelik, bár a kész termékeken többnyire a gyártó cég Európában elég az Európai Unió jelzése telephelye szerepel. Már Európában is meghonosodott a genetikailag módosított kukorica, ráadásul az a harmadik generációs változat, amelyet már génsebészeti módszerekkel alakítottak át. Félő, hogy toxinja, amely egyedülálló tulajdonságokat kölcsönöz számára, a környezetét is szennyezi. Ugyan termesztésénél védő sávokat írnak elő, de pollenjeinek szétáramlását aligha lehet megakadályozni. Úgy látszik a világ újabb Contergan tragédiára vár, hogy józanul, és önmérséklettel vezesse be az újabb technológiákat. A korábban betiltott DDT- ami kiváló rovarirtó szer volt, de veszélyes idegméreg- története igazolja, hogy a káros anyagok nem csak pótolhatók, hanem más szerek után kutatva számos, gazdaságilag is kifizetődő eljárás kerülhet napvilágra. Nem kellene a közvetlen anyagi haszon érdekében veszélyeztetni a jövő generációinak egészségét. Az ökológiai katasztrófákat, biológiai károkat nem lehet pénzzel megoldani, mint a pénzügyi válságokat. Néhány szót még a minősítésekről, a minőség-biztosítási rendszerekről. Az iparban évtizedek óta elterjedt, kiterjesztése az egészségügyi rendszerekre nem ellentmondásoktól mentes. Azok a paraméterek, amelyek az iparban mérhetőek, emberekre nem alkalmazhatók. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a különböző szándékosan meg nem nevezett rendszerek készítői ugyancsak önkényesen választották ki a megfelelés feltételeit, és természetesen őket senki sem ellenőrizte. Rövidesen az is kiderült, hogy összehasonlításra, másokkal való összevetésre

14 14 lényegében alkalmatlanok, bár kétségtelen, hogy önellenőrzésre csaknem mindenki rákény- szerült, és ez számos pozitív eredményt hozott. Előkészület a változásokra Az egyes kormányok említett népegészségügyi programjainak egyik hibája, hogy nem készül fel a tudomány és technika, valamint a környezet változásaira. Az emberi természet alapvető tulajdonsága, hogy amikor ébren van, tudja, hogy a jelen után a jövő következik, azt is tudja, hogy nem független a társadalomtól és a környezettől. Elvárható, hogy a tervek készítői a közeli vagy a távoli jövőbe is tekintsenek. Természetesen a változásokra nem könnyű felkészülni, ezért kell jól ismerni a meglevő tendenciákat, és legalább azt tisztázni, hogy a várható helyzet veszélyes-e, vagy esetleg katasztrófával is fenyeget. A teendőket ennek megfelelően kell megszervezni, meghatározni a sorrendiséget, és ha indokolt, lehetőleg gyorsan cselekedni. A jövőkutatással foglalkozók a változásokat kategorizálva, viszonylag kiszámítható, folya - matos, egyenletes, illetve ugyancsak időben felismerhető ciklikus változásokat írnak le. Kiszámíthatatlanok a hirtelen fellépő, katasztrofális változások, amire nem könnyű felkészülni, és nehéz is hozzá alkalmazkodni. Ezeknél hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a természet uralkodik rajtunk, és a csapás mindig rajtunk kívülálló okok miatt következik be. Az esetek jelentős részében bizonyítható, hogy emberi cselekedetek előzik meg a változást, csak nem közvetlenül a katasztrófát megelőzően, de emberi tett okozta a hirtelen bekövetkezett eseményt. Nem célja a tanulmánynak, hogy a jövőkutatás részleteivel foglalkozzék, mindössze két hazai népegészségügyi vonatkozására kívánom felhívni a figyelmet, amelyek sorsunkat alapvetően befolyásolják, érthetetlen módon mégsem szerepelnek kellő súllyal a programokban. Az egyik a kiszámítható, folyamatos változásokra példa: a demográfiai helyzet alakulása. A másik, a környezet változása, ami hirtelen katasztrófákkal fenyegethet. A változások jellege a káosz elmélettel, a jelenlegi helyzet matematikai-statisztikai adatainak elemzésével és extrapolálásával viszonylag eredményesen vizsgálható/13/. A demográfiai helyzet, a népesség száma, az élveszületések és a halálozások száma, a kis változásokra nem reagálnak, csak jelentős társadalmi-gazdasági erők hatására várható kedvező irányú alakulásuk. Egyes tényezők befolyásolására komplex, összehangolt programok sikeres végrehajtása esetén azonban van remény. Éppen ezért elfogadhatatlan, ha szűklátókörű, és a napi politika érdekeit kiszolgáló programok készülnek, ráadásul még ezek végrehajtásának a feltételei is hiányoznak. Magyarországon évente egy kisvárosnyi lélekszámot meghaladó abortusz történik. Az elmúlt évtizedekben összesen annyi az így mérhető veszteség,

15 15 mint az országhatárokon kívül élő magyarok száma. A jelenleg érvényes jogszabály ráadásul elfogadhatatlan, mert a terhesség megszakítás indokául elfogadja az anya krízis helyzetét. Orvosi szempontból a krízisben levő ember autonómiája sérül, döntésképtelen, elhatározáshoz először a krízis helyzetét meg kellene szüntetni. Ugyancsak elfogadhatatlan a liberális sterilizációs jogszabály, ami a szabadságjogok indokolatlan kiterjesztésének klasszikus példája. Az Alkotmánybíróság evvel kapcsolatos félreérthető döntése sem jelenti azt, hogy az egészségügyi tárca számára kötelező lenne már 18 éves korban a műtétet engedélyezni. Népegészségügyi szempontból döntő fontosságú a lakosság kedvező korösszetétele, egy egészséges, reprodukcióra képes populáció fenntartása, a drasztikus népességfogyás megakadályozása. Demográfusok szerint már 2010-ben a felszínre törnek a problémák, amik 2018-ra részben kezelhetetlenné válhatnak: ekkorra az állam a nyugdíjasokba kénytelen lesz többet invesztálni, mint az utódokba. Jelentősen nő az európai társadalmakban a normális életvitelre alkalmatlan, szomatikusan vagy mentálisan sérültek, a deviánsok száma. A számtalan ok közül közismert az abortuszok, a késői terhesség, a koraszülések, az élvezeti cikkek, a drogok használata, a dohányzás, a kör - nyezetszennyezés, genetikai ártalmak, mint kóroki tényezők lehetnek. Sajátosan alakul a népesség összetétele, a bevándorlók, az etnikai és vallási kisebbségek aránya, amelyek a befogadó országtól eltérő népegészségügyi problémát jelentenek. Egyesek a negatív reprodukciót az átlagosnál lényegesen nagyobb ütemben gyarapodó etnikai kisebbségek betelepítésével oldanák meg, többnyire csak felületesen végiggondolva ennek várható következményeit. Az óvatoskodó, bizonytalan, a kellően nem megfontolt vagy látszat intézkedések, a rendelkezések tétovázó végrehajtása, a háttérben meghúzódó anyagi ellenérdekeltség vagy politikai szándékok ellentétes irányba hatnak, és nem javítják a sokszor szinte kilátástalannak látszó helyzetet. A teoretikusok szerint kisebb anyagi ráfordítással meg lehetne változtatni, és belső önszerveződés révén is változhatna például a keringési betegségek aránya, az élveszületések, az öngyilkosok, az alkoholisták száma, az oktatók, az orvosok, a kórházi ágyak aránya, ami a demográfiai helyzetet kedvezően befolyásolná. Sajnálatos, hogy nálunk az utóbbi évek reformjai éppen ellenkező irányba hatnak, úgy tűnik, alkotói nem elkötelezett hívei a pozitív irányú változásoknak. A környezeti változások ökológiai katasztrófákkal fenyegetnek, illetve már számos válságos helyzetet teremtettek. Súlyosan tévednek, akik azt hiszik, hogy ezek a távoli jövő problémái, és országunk védett a váratlan helyzetekkel szemben, nekünk bajunk nem eshet, hogy utódainkkal mi lesz, az meg majd elválik?! Morálisan felelősséggel tartozunk utódaink sorsáért!

16 16 Az országhatárok átjárhatósága miatt az új és a hagyományos fertőző betegségek járványok formájában már megszokottak, új veszélyforrások szinte naponta nálunk is jelentkeznek. Az ember léte nagymértékben függ a környezeti hatásoktól, és hiú ábránd, hogy ez ellen az épített környezettel és egyéb módon képesek vagyunk mindig védekezni. A már jelenleg is fennálló UVB sugárzás, a pollen expozició növekedése, a környezeti ártalmak, amelyek a nyersanyagok kitermelése, felhasználása, a hatalmas mennyiségű hulladékok felhalmozódása, a kemizáció, a szennyező anyagok kibocsátása révén keletkeztek, súlyos betegségek egész sorát okozzák. Az eseti, véletlenszerű hatásokra esélyünk sincs felkészülni, ha a különböző tanulási folyamatokban ezekre nem fordítunk kellő hangsúlyt. A fővárosban egy hirtelen lezúduló felhőszakadás tömeges sérüléseket, haláleseteket okozott, jóllehet egy kiadós hideg zuhanytól senkinek se lett volna komoly baja. Már iskolás korban kellene megtanítani, hogyan kell hasonló esetekben védekezni. Ilyenkor a pániktól, a villámcsapástól, a lezuhanó faágaktól, hulló cserepektől és üvegtörmelékektől kell tartani, nem az esővíztől. A fentiekhez hasonló figyelmez tetések többnyire hiába valók, az oktatási programok tervezésekor a veszélyhelyzetekre való felkészítésről szó sem esik. Új fogalom, az ökölógiai menekült, ezek olyan személyek, népcsoportok, akiket a klímaváltozás, az elsivatagosodás, a tengerpartok eróziója, az árvizek kényszerítik korábbi életterük elhagyására. Olyan vidékek felé irányul mozgásuk, ahol a feltételek kedvezőbbek. Nagyobb populáció vándorlása az etnikai zavargásoktól a fegyveres harcokig számos konfliktus okozója lehet. Új típusú betegségek, járványok, beilleszkedési zavarok, megélhetési bűnözés fenyegeti hazánkat is, amely cél ország lehet. Vannak már a migrációval, a munkaerő vándorlással kapcsolatban bizonyos tapasztalataink, hiszen határainkon háború zajlott a közelmúltban, megélhetési gondokkal küzdő betelepülők száma szaporodik, bűnözői csoportok eddig is ér keztek. Tömeges bevándorlásra lehet számítani, ha a globális felmelegedés miatt a Dél- Európai országokban aszályok, vízhiány, kiterjedt erdőtüzek miatt a mediterrán régió észak felé tolódik. Nyugat-Európát a tengervíz emelkedése, árvizek, hurrikánok fenyegetik. Földcsuszamlások már most is előfordulnak: 1993-ban, Angliában egy tengerparti hotel a vízbe csúszott a tengervíz emelkedése és parti eróziója miatt. Az említett folyamatok miatt romlik az élelmiszer biztonság, a klímaváltozás következtében az elszaporodó legyek, paraziták miatt várható bizonyos betegségek szaporodása. Komoly harc várható a termő területekért, a vízért, ami a természetes környezet pusztításához /erdőirtás /,az állatállomány drasztikus csökkenéséhez / súlyos halászati konfliktusok /, egyes rétegek életterének beszűküléséhez vezethet. A népegészségügyi programokban ezekre előre

17 17 fel kell készülni, elsősorban a személyzet kiképzésével, egy sajátos környezettudatos szem lélet kialakításával, ami hosszadalmas folyamat. A szükséges technikai feltételek biztosítása ehhez képest gyorsabban megoldható Az egész komplex tevékenységre új kifejezés született: humán biztonság, amely fogalomba a szociális és egészségügyi biztonság is bele tartozik. A társadalmakat fenyegető veszélyekre számos, megjelenésekor sokkoló, tanulmány időben felhívta a figyelmet: Rachel Carlson az ötvenes években a kemizáció következményeiről, Galbraith 1958-ban az elszegényedésről, Susan George 2000-ben a globalizáció következményeiről jelentetett meg megrendítő tanulmányt. Legutóbb Láng István akadémikus írta a johannesburgi csúcsértekezlet után, összefoglalva az eddigi eredményeket : Az egyes államok és nemzetközi szervezetek hihetetlenül lassan reagálnak a vészjósló folyamatokra / 15/. Kevés szó esik róla, és a népegészségügyi programokban sem szerepel, a mentális környezetszennyezés elleni harc. Az ide sorolható tevékenység terjesztésében vezető szerepet tölt be az elektronikus és az írott sajtó, főként a TV és az internet. A sugárzott adások vagy olvasható anyagok, nem csak az egyes emberek személyiségfejlődését, aktivitását, életérzését befolyásolja, hanem az egész társadalomra is hatnak. Az agresszivitást, az anyagias gondolkodást sugárzó TV adások, a silány filmek, írott anyagok, az alpári hangú politikai kommunikáció, a trágár beszéd, az uszító szélsőséges propaganda romboló hatása jól érezhető. A hagyományos értékek, a kultúra, a művészetek, a sport, a tudomány leértékelődése, a család, a nemzeti identitástudat fellazulása, csak néhány a súlyos következmények közül. Nem csak fizikailag, mentálisan is szennyezik a környezetet a falfirkák, a feltépett üléshuzatok, összekarcolt ablakok, széttört padok, a sírrongálók, a fiatalkorú rablók, az oktatóikat, társaikat, az időseket bántalmazó tinédzserek, hekkerek, interneten zaklatók. A jelenségek elleni küzdelemmel foglalkozó szakemberek igyekeznek meghonosítani egy új kifejezést: a konstruktív agressziót. Azt hirdetik, hogy széleskörű társadalmi összefogással, konkrét programokkal támogatni kell mindazokat a védő rendszereket, amelyek ellenállnak az ártó szándékoknak, hogy mindig előnyben legyenek a károkozás módszereit kitalálókkal szemben/16/.a felsorolt közösség ellenes magatartások jó része bűncselekmény, látszólag nem egészségügyi probléma, de a népegészségügy holisztikus felfogása szerint része az egésznek. Korai szakaszban, preventív módszerekkel megakadályozható, hogy a veszélyeztetett anómiás réteg egy része kriminalizálódjék, fizikailag vagy mentálisan szennyezze környezetünket. Az emberi élet, általában az élet és a környezet, kapcsolatára nagy orvos egyéniségek hívták fel a figyelmet, közülük is kiemelkedő Szent-Györgyi Albert, aki nyugati egyetemeken tartott előadásai során fejtette ki szilárd meggyőződését, valamennyi struktúra és funkció szoros egységéről /16 /.

18 18 A népegészségügy morális megközelítése Nem valószínű, hogy a népegészségügyi programok morális indítékok alapján készülnek. Félelem a betegségektől, kényszerítő gazdasági vagy környezeti ártalmak, néha tudományos felismerések, új diagnosztikai vagy terápiás lehetőségek, többnyire ezek a motiváló tényezők, pedig a lakósság testi-lelki egészségének megőrzése morális kötelezettség. Az eddigi fejezetekben kimondatlanul, de lényegében erről volt szó: az élet védelméről, az elesettek, betegek, gyermekek, öregek iránti kötelező szolidaritásról, az igazságosságról, az egyén önmegvalósításának biztosításáról, emberi méltóságának megőrzéséről. Ezek az alapvető etikai parancsok, ezek kell, hogy alapvetően motiválják a népegészségügyi programokat! Bizonyára nagyobb megértésre számíthatna, és több támogatást kapna az a program, amely üres frázisok helyett, hiteles szakmai-erkölcsi tartalommal hirdetné meg célkitűzéseit, és biztosítaná a megvalósuláshoz szükséges feltételeket. A központi irányításnak fel kell karolnia a helyi kezdeményezéseket, megerősítve evvel az egyén felelősségtudatát, aki kezében tartja, nem csak saját maga és környezetének, hanem késői utódainak is sorsát. A népegészségügyi programok kérdéskörének holisztikus megközelítése feltehetőleg próbálkozás maradt, láthatóan még a körülöttünk levő bonyolult világ ilyen kis szegmensének lényegét sem egyszerű megragadni. A holisztikus látásmód ráadásul nem hat megnyugtatóan, mert felhívja a figyelmet a kérdések bonyolultságára, ugyanakkor rámutat egy átfogó, felelősségteljes gondolkodásmód fontosságára, arra, hogy feltétlen szükséges tágabb összefüggésekben gondolkodni. Az egészségügyben elsősorban az ember sokféle dimenzióját kell figyelembe venni, egyszerre kell megoldani a lényeg megismerése érdekében szükséges egyszerűsítést, és felismerni a folyamatok bonyolultságát. Sajnos arra is rá kell döbbenünk, hogy nem csak az emberi gyarlóság jelent akadályt az eredmények elérésénél, a körülöttünk levő világgal, a társadalmi- gazdasági rendszer egészével van gond. Az elembertelenedett, mérhetetlen kapzsiság vezérelte spekulánsok rossz irányba vezették a világot, és sokan azonosulnak torz eszméikkel. A megosztott, magára maradt, elidegenedett emberiség tehetetlenül vergődik a hatalmasok által szőtt hálóban. A jelenségek holisztikus szemlélete segíthet felismerni a kivezető utat: értékrendünk újra gondolása, emberségünk újra felfedezése jelenthet megoldást.

19 19 Összefoglalás Az elmúlt évtizedek sajnálatos tapasztalata, hogy hazánkban a második világháborús éveket túlélő nemzedék egészségi állapota, a kezdeti eredmények ellenére, fokozatosan romlik, statisztikai mutatóink az európai országok közül a legrosszabbak. Megalapozott egészségpolitika és stratégia nélkül, a népegészségügyi programok az egyes politikai ciklusok aktuális elképzelése szerint alakultak. Az időnként látható erőfeszítések ellenére az irányítás, a szakértői munka, a vezetés színvonalának egyenetlensége, a tervezés hiányosságai, az emberi tényezők figyelmen kívül hagyása, és az anyagi feltételek hiánya miatt az eredmények elmaradtak. A tanulmány a helyes holisztikus szemlélet kialakítására, az egészség-kultúra színvonalának emelésére, az oktatás és nevelés fontosságára hívja fel a figyelmet. Kiemelendő feladat a lakosság attitűdjének ismerete, együttműködési készségének megnyerése, a betegségek korai felismerését célzó vizsgálatok szakszerű és etikus végrehajtása. Harcot konstruktív agressziót - kell hirdetni, többek között a mentális környezetszennyezés ellen, felismerve ennek az új mozgalomnak népegészségügyi jelentőségét. A jövőben várható változások, főként a népesség csökkenése, a fenyegető ökológiai-környezeti katasztrófák, a migrációval együtt járó betegségek, és egyéb társadalmi problémák elhárítása érdekében, időben fel kell ismerni a sürgős teendőket. Fokozni kell az ellenőrzést ott, ahol preventív intézkedésekkel meg lehet óvni az élet minőségét a fenyegető ártalmaktól. Józan mérsékletet követelve meg kell akadályozni az új technológiák bevezetését, a tudományos eredmények kritikátlan alkalmazását, ha azok veszélytelenségét meggyőzően nem lehet bizonyítani. Tudatosítani kell, hogy a társadalom testi-lelki egészségének megőrzése lényegében morális feladat, és valamennyi állampolgár erkölcsi kötelessége, hogy ebben tevőlegesen rész vegyen.

20 20 Irodalom: 1. Lund, Fr.H.: Journal of Abnormal and Social Psychology, Korten, D. C.: A tőkés társadalmak világuralma Magyar Kapu Alapítvány Budapest, Kovács, J.: The concept of Health and Disease Medicine, Health Care and Philosophy l Nordenfeld, L.:On the Nature of Health. Series Philosophy and Medicine, Vol Bloch, S.: The Political Misuse of Psychiatry in the Soviet Union. Cit. Kovács J. Bioetikai kérdések a pszichiátriában és a pszichoterápiában. Medicina, Budapest, Naszlady, A.: Információ a Dysinformációról. Magyar Bioetikai Szemle, Kopp,M.: Miért etikai kérdés a nemzeti azonosságtudat? Magyar Bioetikai Szemle Smith, E. et al.: Social Psychology.Worth Publication, New York, Deme, T.: Világnézet, közösség, versus társadalom. Előadás a Debreceni Egyetemen 2007.o Soros,Gy.: A gyarlóság kora. Scolar Kiadó, Budapest, Roethlisberger,F.J., Dickinson,W.J.: Management and the Worker. Harvard Univer, Press, Cambridge Dickinson, W.J. : The Hawthorne Plan of personal Counseling. Am.J. of Orthopsychiatry Nováky, E.: Változás és jövő. Előadás a MBT. Nk. Konferenciáján, Budapest,2007. Szept Vojcek, E.,Kőhalmi, L.,Vojcek., L.: A globális felmelegedés és annak egészségügyi vonatkozásai 15. Láng, I.: Bevezető gondolatok a klímaváltozás kockázatához Magyar Tudomány A. Szent-Györgyi.:Introduction to a Submolecular Biology, Academic Press, New York- London, l960, 1.

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Alkoholstratégia Magyarországonmúlt és jelen Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Az alkoholpolitika múltja 1945 óta azonosítható szakaszok Tagadás, másra koncentráló időszak 1956 után cselekvő

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Az utolsó padban SZKA_207_33

Az utolsó padban SZKA_207_33 Az utolsó padban SZKA_207_33 376 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET AZ UTOLSÓ PADBAN 7. ÉVFOLYAM 377 HÁRTÁNYOS HELYZETBEN 33/1 SZEREPKÁRTYÁK MOZGÁSSÉRÜLTEK ROMÁK

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is.

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is. Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel biológiai, társadalmi,

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban

Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban Szakirodalmi áttekintés II. (Részletek) Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban 3.1 Az egészségpolitika Az egészségpolitika korszerű értelmezésében

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei ORAFLOR A szájflóra kutatás innovatív termékei A szájflóra A szájban élő organizmusok összessége. A szervezet egészségi állapotának egyik fontos tényezője és tükre Elsődleges feladata a védelem. Folyamatosan

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Down-szindrómás babák születése, születés előtti kommunikáció, szűrések. Dr. Tóth Ágnes RE-PoD Záró konferencia 2014.09.25.

Down-szindrómás babák születése, születés előtti kommunikáció, szűrések. Dr. Tóth Ágnes RE-PoD Záró konferencia 2014.09.25. Down-szindrómás babák születése, születés előtti kommunikáció, szűrések Dr. Tóth Ágnes RE-PoD Záró konferencia 2014.09.25. Mottó Egy civilizáció minőségét a leggyengébb tagjaival szemben tanúsított tisztelete

Részletesebben

Bioetikai Kódex. Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf

Bioetikai Kódex. Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf Bioetikai Kódex Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 4 1. AZ ORVOSBIOLÓGIAI KUTATÓ MAGATARTÁSA... 5 2. A VIZSGÁLATI

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz?

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Vezetői kompetenciafejlesztés lehetőségei az egészségügyben A KONETT Team komplex vezetőfejlesztési modelljének bemutatása Előadó: Salamon Hugó, KONETT Team vezető

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan:

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan: Bevezető A Szinapszis Kft. a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködve piackutatást kezdeményezett, amelynek célja annak feltárása, milyen szerepe van a gyógyszernek illetve az egyéb, gyógyhatású, étrend-kiegészítő

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Megőrzi, ami jó A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Az összefoglaló célja Komplex vállalati dolgozói program bemutatása Mint a vállalati kultúra szerves eleme Az érdeklődés felkeltése

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Belső és külső kommunikáció standard

Belső és külső kommunikáció standard Belső és külső kommunikáció standard Betegbiztonsági Fórum Sinka Lászlóné Adamik Erika 2013. 06. 27. Vezetés, humánerőforrás, minőségmenedzsment munkacsoport 1 Gyökérokok keresése (belső kommunikáció)

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén?

Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén? Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén? Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztály

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA SIÓFOK 2011.05.11. Takács Imre előadása A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál 1. A TEREP ELVÁRÁSAI

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Farkas József. Magyar Tudomány 2011/1. Farkas Szeitzné Szabó Bánáti nemzeti élelmiszer-biztonsági politika

Farkas József. Magyar Tudomány 2011/1. Farkas Szeitzné Szabó Bánáti nemzeti élelmiszer-biztonsági politika A NEMZETI ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI POLITIKA ÉS PROGRAM ALAPVONALAI Farkas József az MTA rendes tagja, professor emeritus, Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Jegyzőkönyv a viselkedés okának feltárására Viselkedést korrigáló terv Interjú a tanárokkal és iskolai dolgozókkal a viselkedés okának feltárásához

Jegyzőkönyv a viselkedés okának feltárására Viselkedést korrigáló terv Interjú a tanárokkal és iskolai dolgozókkal a viselkedés okának feltárásához Jegyzőkönyv a viselkedés okának feltárására Viselkedést korrigáló terv Interjú a tanárokkal és iskolai dolgozókkal a viselkedés okának feltárásához Tanuló neve: Életkor: Osztály: Dátum: Válaszadó(k) neve:

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben