Belgium politikai pártjai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Belgium politikai pártjai"

Átírás

1 Belgium politikai pártjai Belgium 1830-ban jött létre, amikor a belga királyság kivált Hollandiából. Az 1831-es alkotmány 1. cikke Belgiumot tartományokból álló államként határozta meg. Az unitárius állam azóta föderatívvá vált, s az átalakulás folyamán több alkalommal is alkotmánymódosításra került sor. Az 1970-es alkotmánymódosítás eredményeként az ban létrehozott nyelvi régiók a területi elv alkotmányos alapjává váltak. Ettől kezdve három kulturális közösség és három régió létezik Belgiumban. A reformok elmélyítése érdekében 1980-ban, 1988-ban és 1993-ban az alaptörvény újabb módosításaira került sor, s ezek során mind a régiók, mind a közösségek jogkörei fokozatosan bővültek. Az alaptörvény legutóbbi, 1993-as módosítása óta Belgium közösségekből és régiókból álló szövetségi állam. Ezzel az 1970-ben megkezdett reformfolyamat véget ért, az egységes belga állam szövetségi állammá alakult. Belgium államformája (örökletes) parlamentáris monarchia, kormányformája parlamentáris demokrácia. A törvényhozó hatalmat a kétkamarás szövetségi parlament gyakorolja, amely szenátusból és képviselőházból áll. A szenátus tagjai a közösségek és régiók által közvetlenül választott szenior politikusok, míg a Képviselőház tagjait a 18 év feletti belga állampolgárok választják az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, az arányos képviselet elvei szerint.a végrehajtó hatalom legfőbb szerve a szövetségi kormány, amelyet az uralkodó nevez ki, de rendelkeznie kell a Képviselőház megbízásával. A szövetségi kormány tagjai közé egyenlő arányban választanak holland és francia nyelvű minisztereket. A szövetségi parlamenten és a szövetségi kormányon kívül a régiók és közösségek külön törvényhozó és végrehajtó szervvel rendelkeznek; a feladatok megosztása a szubszidiaritás elve alapján történik. Belgium politikai szervezete igen összetett, hiszen az 1960-as, 1970-es években a fontosabb pártok nyelvi-területi alapon flamand, illetve vallon pártokra váltak szét. A pártok mindkét nyelvi közösségben három fő politikai családba tartoznak: a jobboldali liberálisokhoz, a konzervatívabb kereszténydemokratákhoz és a baloldali szocialistákhoz. A pártok közül elsőként a Keresztényszocialista Párt (PSC-CVP) vált ketté 1968-ban, flamand (CVP) és vallon (PSC) keresztényszocialista pártra. A flamand utódpárt a nyelvi szakadást követő harminc év folyamán valamennyi szövetségi kormány gerincét alkotta. A Liberális Párt (PLP) kettészakadása az 1970-es években kezdődött; az utódpártok a Flamand Liberális Párt (VLD) és a vallon Liberális Reformista Mozgalom (MR).A Szocialista Párt kettéválására az 1970-es évek végén került sor. A vallon utódpárt a Vallon Szocialista Párt (PS), flamand ikerpártja a Flamand Szocialista Párt (SP.A). A hagyományos pártok szétválásával egyidejűleg új pártok is alakultak; ezek egy része ma már nem működik, más részük viszont napjainkban is színesíti a belga politikai palettát. Ilyenek például a zöld vagy ökológiai pártok, amelyek mind a francia, mind pedig a flamand oldalon az 1970-es évek végén as évek elején szerveződtek. Az 1970-es évek végén két flamingáns (a flamand nemzeti öntudatra építő) párt is napvilágot látott: a Vlaams Block (mai neve Vlaams Belang, azaz Flamand Érdek), illetve a Nemzeti Front (FN). Belgiumban 2007 júniusában tartottak legutóbb parlamenti választásokat, ahol a flamand kereszténydemokraták (CD&V) nyertek, véget vetve ezzel a Flamand Liberális Párt (VLD) nyolcéves kormányzásának. Az arányos belga politikai rendszerben azonban egyetlen párt sem képes a parlamenti többség megszerzésére; a pártok a kormánytöbbség kialakítása érdekében koalícióra lépnek egymással. A belga Képviselőház 150 mandátuma a következőképpen oszlik meg 2007-es választások óta:

2 CD&V (Flamand Kereszténydemokrata Párt) 30 MR (vallon Liberális Reformista Mozgalom) 23 PS (vallon Szocialista Párt) 20 VLD (Flamand Liberális és Demokrata Párt) 18 VB (Flamand Érdek) 17 SP.A (flamand Szocialista Párt) 14 CDH (Humanista Demokratikus Mozgalom) 10 Ecolo (vallon Zöldek) 8 LD (Dedecker Lista) 5 Groen! (flamand Zöldek) 4 FN (Nemzeti Front) 1 Flamand Kereszténydemokrata Párt (Christen-Democratisch en Vlaams) Alapítás éve: Eszmeiség: kereszténydemokrata Politikai elhelyezkedés: jobbközép Nemzetközi szövetségek: Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) EP-frakció: Európai Néppárt, Európai Demokraták (4 képviselő) Hivatalos szín: narancssárga/citromsárga Weboldal: A párt elődje, a (flamand) Keresztény Néppárt az 1999-es parlamenti választásokon elszenvedett súlyos vereség után 2001-ben megújulva, CD&V néven tért vissza a belga politikai életbe. A CD&V 2003-ban 22 mandátumával vezető ellenzéki erőt képviselt a szövetségi parlamentben. A 2007-es választásokon a párt elnyerte a szavazatok döntő többségét, s ezzel 30 parlamenti mandátumot szerzett. Ami a CD&V Európa-politikáját illeti, a párt továbbvitte a keresztény néppárti hagyományokat: a CVP mindig támogató álláspontot fogadott el az európai integráció előmozdításával kapcsolatban, egyes politikusai fontos szerepet töltöttek be az EU intézményeiben. Jelenleg a CD&V négy képviselője dolgozik az Európai Parlament Néppárti frakciójában. A párt mindig is kiállt a föderális Európa koncepciója, s a nemzeti kompetenciáknak európai szintre való további átruházása mellett. Liberális Reformista Mozgalom (Mouvement Réformateur) Alapítás éve: 2002 Eszmeiség: liberális Politikai elhelyezkedés: jobboldal Nemzetközi szövetségek: Liberális Internacionálé (LI) EP-frakció: Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (3 képviselő) Hivatalos szín: kék Weboldal:

3 A vallon Liberális Reformista Mozgalom 2002-ben alakult. A 2003-as választások után 25 szövetségi parlamenti mandátumával a kormánytöbbség egyik legfontosabb pártja volt. A 2007-es választások óta a párt a legnagyobb frankofón politikai formáció Belgiumban. Az MR az unitárius belga állam koncepciójának híve. A párt eszmeiségét a szociális és a szabadpiaci liberalizmus hatja át; integrációs-politikájának fontos eleme, hogy támogatja a szabadpiaci mechanizmusok európai szintű kiteljesítését. Szocialista Párt (Parti Socialiste) Alapítás éve: Eszmeiség: szociáldemokrata Parlamenti jelenlét: óta Nemzetközi szövetségek: Szocialista Internacionálé (SI) EP-frakció: Európai Szocialista Frakció (4 képviselő) Hivatalos szín: vörös Weboldal: A Belga Szocialista Párt vallon utódpártja 1978-ban önállósult. A 2003-as választásokon 25 képviselői helyet szerzett a szövetségi parlamentben; a legutóbbi választásokon 20 mandátumra tett szert. A vallon Szocialista Párt lelkesen támogatta a maastrichti szerződést, ám az as európai gazdasági recesszió, és a szerződés ratifikálásával kapcsolatban néhány országban kialakult társadalmi ellenállás miatt számos szocialista vezető keményen bírálta a maastrichti logikát; mindezt anélkül, hogy maga a párt hivatalosan revideálta volna korábbi támogató álláspontját. A párt elfogadta a pénzügyi unióba való belépéshez szükséges konvergencia-kritériumokat. Flamand Liberális és Demokrata Párt (Vlaamse Liberalen en Democraten) Alapítás éve: Eszmeiség: liberális Politikai elhelyezkedés: jobboldal Parlamenti jelenlét: óta Nemzetközi szövetségek: Liberális Internacionálé (LI) EP-frakció: Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (3 képviselő) Hivatalos szín: kék/sárga Weboldal: A flamand Szabadság és Haladás Pártja (PVV) 1992-ben megújult, s VLD néven indult az 1995-ös választásokon. A VLD 1999-től kezdve nyolc éven át vezető kormánypárt volt. A 2007-es választásokon a párt közös listát állított a Vivant és a Liberal Appeal kis, liberális pártokkal, Open VLD néven, ám érzékeny vereséget szenvedett: jelenleg 18 képviselővel rendelkezik a szövetségi parlamentben. A VLD vallon testvérpárjához hasonlóan az

4 európai integrációs folyamatok kiteljesítésének híve; az Európai Parlamentben három képviselője dolgozik. Flamand Érdek (Vlaams Belang) Alapítás éve: Eszmeiség: nacionalista (szeparatista) Politikai elhelyezkedés: szélsőjobb Parlamenti jelenlét: óta Nemzetközi szövetségek: nincs EP-frakció: Identitás, Hagyomány, Szuverenitás Frakció (3 képviselő) Hivatalos szín: sárga/fekete Weboldal: A VB elődje, a Vlaams Blok a tiszta etnikumú államok konföderális Európáját szerette volna megteremteni az etnikai határoknak megfelelő határmódosításokkal. A pártot 2004-ben a belga bíróság rasszista volta miatt elítélte, s hamarosan feloszlott, majd 2004-ben Vlaams Belang néven szerveződött újjá. A VB ma 17 parlamenti mandátummal rendelkezik januárjában a Vlaams Belang döntő szerepet vállalt az új, szélsőjobboldali európai parlamenti frakció, az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás Frakció megalapításában. A VB az Európai Uniót szükségtelennek és antidemokratikusnak tartja. Szocialista Párt (Socialistische Partij Anders) Alapítás éve: Eszmeiség: szocialista Nemzetközi szövetségek: Szocialista Internacionálé (SI) EP-frakció: Európai Szocialista Frakció (3 képviselő) Hivatalos szín: vörös Weboldal: A flamand Szocialista Párt 1978-ban önállósult, a Belga Szocialista Párt nyelvi alapú szétválása után, SP néven. A párt 2001-ben nevét SP.A-ra változtatta (Socialistische Partij Anders). Az SP.A a 2007-es választások nagy vesztese: jelenleg kilenccel kevesebb képviselője ül a szövetségi parlamentben, mint az előző ciklusban. Az SP.A nem tért el jelentős mértékben pártelődje Európa-politikájától. Az SP a hidegháború megszűnése után Európát túlzottan liberálisnak találta, mégis, a maastrichti szerződést azzal az indokkal támogatta, hogy inkább egy befejezetlen építményű és nagyon liberális Európát, mint egy nacionalista Európát kell építeni.a párt napjainkban is támogatja az Európai Parlament kezdeményező, ellenőrző és normatív szerepének erősítését.

5 Humanista Demokratikus Mozgalom (Centre démocrate humaniste) Alapítás éve: Eszmeiség: kereszténydemokrata Politikai elhelyezkedés: jobbközép Nemzetközi szövetségek: Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) EP-frakció: Európai Néppárt, Európai Demokraták (1 képviselő) Hivatalos szín: narancssárga/fekete Weboldal: A párt elődje, a PSC az 1999-es parlamenti választásokon elszenvedett vereség után 2002-ben megújulva, CDH néven tért vissza a belga politikai életbe. A 2003-as választásokon 8 képviselői mandátumot szerzett, melyet a 2007-ben további kettővel növelt. A párt az EU szociális pilléreinek megerősítéséért küzd; támogatja a közös kül- és védelmi politikát. Ecolo (Écologistes Confédérés pour l'organisation de luttes originales) Alapítás éve: Eszmeiség: zöld politika Parlamenti jelenlét: óta Nemzetközi szövetségek: Globális Zöldek (GG) EP-frakció: Zöldek/Európai Szabad Szövetség Frakció (1 képviselő) Hivatalos szín: zöld Weboldal: A vallon zöld párt 1999-ben érte el népszerűsége csúcspontját, ám nyolc képviselői helyével a jelenlegi szövetségi parlamentben is fontos erőt képvisel. A párt önmagát európainak és föderalistának vallja, mégis elvetette a maastrichti szerződést, és azóta is számos kritikával illeti az európai integrációt, mivel szerinte az EU politikája nem vesz tudomást a valódi környezeti és társadalmi költségekről. Dedecker Lista (Lijst Dedecker) Alapítás éve: Eszmeiség: (konzervatív) liberalizmus Politikai elhelyezkedés: jobbközép Parlamenti jelenlét: óta Nemzetközi szövetségek: nincs EP-frakció: nincs Hivatalos szín: kék/narancs Weboldal:

6 A pártot 2007-ben alapította Jean-Marie Dedecker flamand populista szenátor, s a választásokon - nagy meglepetésre- öt képviselői helyet szerzett. A párt a szubszidiaritás teljesebbé tételének híve; európai Európában gondolkodik, s ezen koncepcióba véleménye szerint nem fér bele Törökország uniós csatlakozása. Groen! Alapítás éve: Eszmeiség: zöld politika Parlamenti jelenlét: 1981 óta Nemzetközi szövetségek: Globális Zöldek (GG) EP-frakció: Zöldek/Európai Szabad Szövetség Frakció (1 képviselő) Hivatalos szín: zöld Weboldal: A flamand zöld párt elődje, az Agalev a 90-es évek elején vált komoly politikai tényezővé. A 2003-as választásokon azonban nem jutott be a parlamentbe. A vereség után a pártot újjászervezték, a nevét Groen!-re változtatták. A flamand Zöldeknek 2007-ben négy évnyi távollét után négy képviselői mandátummal sikerült visszatérniük. A párt felhívja a figyelmet az európai egységesülést kísérő negatív környezeti és szociális hatásokra. Nemzeti Front (Front National) Alapítás éve: Eszmeiség: nacionalista Politikai elhelyezkedés: szélsőjobb Parlamenti jelenlét: óta Nemzetközi szövetségek: nincs EP-frakció: nincs Hivatalos szín: vörös/sárga/fekete Weboldal: A Nemzeti Front mind a 2003-as, mind pedig a 2007-es választásokon egy képviselői helyet szerzett a szövetségi parlamentben. Az FN az európai népek hagyományainak, identitásának, érdekeinek tiszteletben tartásáért küzd. Következetesen kiállt az euró megteremtéséért (az amerikai dollár hegemóniájának megtörése céljából); fontosnak tartja a közös kül- és biztonságpolitika létrehozását.

7 A képviselőház összetétele: Groen! FN 4 1 LD 5 CDH 10 Ecolo 8 CD&V 30 SP.A 14 MR 23 VB 17 VLD 18 PS 20 A tizenegy párton kívül még számos kisebb párt színesíti a belga politikai palettát: ilyen a progresszív- nacionalista Spirit, az NVA (Új Flamand Szövetség), az MCC (Változásért Polgári Mozgalom), vagy a németajkúak érdekeit képviselő pártok, mint például a CSP (Keresztény-Szocialita Párt). Belgiumban az arányos képviseleti rendszer lehetővé teszi, hogy a körzetenként eltérő szavazati küszöböt átlépő kisebb pártok is képviselethez jussanak a döntéshozatalban. A szövetségi parlamentben így szinte kivétel nélkül igen színes koalíciók alakulnak, s a rendszert még összetettebbé teszi, hogy Belgiumban a hagyományos bal-jobb megosztottságon kívül a nyelvi megosztottsággal is számolni kell. Egy ilyen bonyolult és szerteágazó politikai rendszerben nem meglepő, ha a pártok nehezen tudják összehangolni munkájukat. Ezt példázza a jelenlegi belga politikai helyzet is, hiszen Belgiumnak a június 10-i választások óta a mai napig nincs új kormánya. (Teremi Kinga) Források: Kardos József Simándi Irén [2004] Európai politikai rendszerek. Osiris Kiadó, Budapest Karsai László [1986] Flamandok és vallonok, Kossuth Kiadó, Budapest Kiss J. László (szerk.) [2005] A Huszonötök Európái, Osiris Kiadó, Budapest

Kereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appèl)

Kereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appèl) Hollandia politikai pártjai Hollandia (hivatalos nevén Holland Királyság) 1815-ben nyerte el függetlenségét, az ország államformája ekkortól kezdve alkotmányos monarchia. Az 1814-ben elfogadott alkotmány

Részletesebben

Szlovén Demokratikus Párt (Slovenska Demokratska Stranka)

Szlovén Demokratikus Párt (Slovenska Demokratska Stranka) Szlovénia politikai pártjai A független szlovén állam története mindössze két évtizedre nyúlik vissza. Ugyan Szlovénia hivatalosan csak 1991 júniusában vált ki a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból,

Részletesebben

A rendszerváltás utáni szejm összetétele (vastagon a kormánypártok mandátumszáma)

A rendszerváltás utáni szejm összetétele (vastagon a kormánypártok mandátumszáma) Lengyelország politikai pártjai Lengyelországban a rendszerváltást követő alkotmányozási folyamat 1989 és 1997 között zajlott. 1992. október 17-én elfogadott kis alkotmány tartalmazta a kerekasztal-tárgyalások

Részletesebben

Bulgária politikai pártjai

Bulgária politikai pártjai Bulgária politikai pártjai Az 1991. július 12-én jóváhagyott alkotmány szerint Bulgária parlamentáris köztársaság. Az alkotmány rögzíti a jogállamiság alappilléreit, a politikai pluralizmust és a piacgazdaságot.

Részletesebben

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés SZKA208_11 Az EU a nemzetközi együttműködés terepe tanulói AZ EU A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS TEREPE 8. évfolyam 103 11/1 SZÓKÁRTYÁK Az activity játékhoz Tagállam Bizottság Parlament Euró Zászló Szerződés

Részletesebben

Kereszténydemokrata Unió (Christlich-Demokratische Union (CDU)

Kereszténydemokrata Unió (Christlich-Demokratische Union (CDU) Németország politikai pártjai Németország államformája szövetségi köztársaság, mely az 1990. október 3-i újraegyesítés óta 16 tartományból épül fel. A tartományoknak jelentős súlya van a német alkotmányozás

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes - Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN A 2002. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK IDŐSZAKÁBAN Jelölő szervezet nyilvántartásba

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Görögország politikai pártjai

Görögország politikai pártjai Görögország politikai pártjai Görögország államformája parlamentáris demokrácia, élén az államelnökkel, akit ötéves időtartamra választ a parlament. Az elnök jogkörei ceremoniális jellegűek. A jelenlegi

Részletesebben

Az eutanázia legalizálása Belgiumban 1

Az eutanázia legalizálása Belgiumban 1 BERT BROECKAERT Az eutanázia legalizálása Belgiumban 1 Az eutanázia tekintetében Hollandiától eltérően Belgium legalábbis a legutóbbi időkig teljesen átlagos országnak számított. Ehhez képest Belgium jelenleg

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A belgiumi német népesség alkotmányjogi helyzete írta Bangó Jenõ

A belgiumi német népesség alkotmányjogi helyzete írta Bangó Jenõ www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas A belgiumi német népesség alkotmányjogi helyzete írta Bangó Jenõ A legújabb belga alkotmány első négy cikkelyének szemantikai

Részletesebben

Ausztria politikai pártjai

Ausztria politikai pártjai Ausztria politikai pártjai Ausztria jelenleg a második köztársaság korszakát éli, amely 1945 áprilisában született meg, amikor a szociáldemokrata Karl Renner vezetésével 1945. április 27-én ideiglenes

Részletesebben

Észtország politikai párjai

Észtország politikai párjai Észtország politikai párjai Az egykamarás észt parlament (Riigikogu) 101 tagú, a képviselőket az 1992-es alkotmány szerint arányos választási rendszerben, négy évre, demokratikusan választják. Az észt

Részletesebben

Finnország politikai pártjai

Finnország politikai pártjai Finnország politikai pártjai Finnország 1919 óta parlamentáris köztársaság, az 1906-os választójogi reform után 1917-ben vált függetlenné. Az ország parlamentje az egykamarás, 200 fős Eduskunta (svédül:

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009 KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009 1. Jellemezze a hidegháborús nemzetközi rendszert a szuezi válság alatt! - Ismertesse a szuezi válság nemzetközi körülményeit,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY AA2005/ACT/hu 1 A csatlakozási szerződés 2. cikkével összhangban

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Ombudsmani intézmény az új rendszerben

Ombudsmani intézmény az új rendszerben Szirmák Erik Ombudsmani intézmény az új rendszerben A második Orbán-kormány a központosítás, a racionalizálás és az egyszerűsítés kulcsszavaival végzi el a közjogi rendszer átalakítását. A rendszerváltozás

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010)

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 22.11.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010) Tárgy: A Holland Királyság Képviselőházának indoklással ellátott véleménye a harmadik országbeli állampolgárok

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Nemek Közötti Egyenlőség

Nemek Közötti Egyenlőség Nemek Közötti Egyenlőség AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA A nők és férfiak közötti egyenlőség a demokrácia alapvető elve. Jelenleg az a tény, hogy a nemi diszkrimináció továbbra is

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

- 2 - 3 az európai uniós tagállamok választópolgárai szavazatukkal a politikai elittel és országaik kormányaival

- 2 - 3 az európai uniós tagállamok választópolgárai szavazatukkal a politikai elittel és országaik kormányaival Tiltakozó választás Az EP választás elemzését a Bilderberg csoport ez évi ülésének összehívása előtt írtam, mintegy felkészülve a cionista diktatúra válaszára a 100 éve tapasztalt legkülönlegesebb választási

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman

a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman Kvíz2011.10.28 Name: 1. Mi tartozik a magyar államszervezethez? a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman 2. Ki az államf? a) köztársasági elnök

Részletesebben

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el

Részletesebben

INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL

INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL Miklósné Zakar Andrea 1 INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL Bevezetés Az oly sokszor és sokak által felvetett és elemzett erdélyi autonómia kérdése napjaink egyik legaktuálisabb

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA I. Alapító nyilatkozat A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA Mi, a Demokratikus Koalíció sokféle irányból jött alapítói modern demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

Parlamenti választások Romániában

Parlamenti választások Romániában Parlamenti választások Romániában Romániában 216. december 11-én rendezték meg a parlamenti választásokat, amelyet ezúttal nagyrészt visszatérve a 28 előtti szabályozáshoz megyei listás, arányos rendszerben

Részletesebben

Túlélőkészlet a választásokhoz

Túlélőkészlet a választásokhoz Túlélőkészlet a választásokhoz A Túl az első X-en Tehetsz a jövődért, válassz! középiskolai vetélkedő háttéranyaga Budapest 2015. szeptember 30. TARTALOM I. VÁLASZTÁS, VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK...

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. AUGUSZTUS 26-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. AUGUSZTUS 26-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. AUGUSZTUS 26-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

Szakmai gyakorlatok az Európai Unióban

Szakmai gyakorlatok az Európai Unióban Szakmai gyakorlatok az Európai Unióban I.Szakmai gyakorlatok az Európai Parlamentben 1. Szakmai gyakorlatok az egyetemi oklevéllel rendelkezők számára 2. Fordítási szakmai gyakorlat egyetemi oklevéllel

Részletesebben

Jeskó József. Európa választott

Jeskó József. Európa választott Jeskó József Európa választott Az európai parlamenti választások belpolitikai következményeit a napokban sokan, sokféleképpen értékelik, ezek azonban csak közvetett, belpolitikai hatások. Az Európai Unió

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

VIRIBUS UNITIS?* Szoros pártközi együttműködések itthon és másutt. Ondré Péter

VIRIBUS UNITIS?* Szoros pártközi együttműködések itthon és másutt. Ondré Péter VIRIBUS UNITIS?* Szoros pártközi együttműködések itthon és másutt Ondré Péter (a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének PhD-hallgatója) ÖSSZEFOGLALÓ Jelen tanulmány fókuszában a pártközi

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

Euroszkepticizmus és Reformszerződés 1

Euroszkepticizmus és Reformszerződés 1 Samu Tamás Gergő IV. éves hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Politológia szak 1 1. Az euroszkepticizmus definíciója Az euroszkepticizmus egy olyan tág fogalom, amelybe beletartozik

Részletesebben

TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3

TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 1 TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1, Tétel Mi a politika? Mi a demokrácia? A politika fogalma. Alkotmány. A demokrácia alapelvei. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés

Részletesebben

2001.03.10 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 80. szám NIZZAI SZERZŐDÉS (2001/C 80/01)

2001.03.10 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 80. szám NIZZAI SZERZŐDÉS (2001/C 80/01) NIZZAI SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSEK ÉS EGYES KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK MÓDOSÍTÁSÁRÓL (2001/C 80/01) ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

Részletesebben

Nők a parlamentben, 1990 2014

Nők a parlamentben, 1990 2014 Tanulmányok Nők a parlamentben, 1990 2014 Koncz Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára E-mail: professor.katalin.koncz@gmail.com A rendszerváltást követően Magyarországon és a térség országaiban

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA TARTALOM Rendszerváltás és a kisebbségek Szerkesztette: Zahorán Csaba Zahorán Csaba: A rendszerváltás és a kisebbségi

Részletesebben

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG Központi Statisztikai Hivatal 15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG statisztikai elemzés Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2004 ISBN: 963 215 717 6 Készült a Tájékoztatási fõosztály Nemzetközi tájékoztatások

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 916 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. 10/2014. (III. 3.) számú OEVB határozat

JEGYZŐKÖNYV. 10/2014. (III. 3.) számú OEVB határozat JEGYZŐKÖNYV Készült: A Heves megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottságának (a továbbiakban: OEVB) a Hatvani Közös Önkormányzati Hivatalban 2014. március 3-án megtartott üléséről.

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek

Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek A tagállamok különbözõ felfogást vallanak a kisebbségvédelemrõl és eltérõek a nézeteik az érintettség kérdésében is. Mindezek következtében kisebbségvédelmi konszenzus

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. AUGUSZTUS 19-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. AUGUSZTUS 19-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. AUGUSZTUS 19-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Pályázati felhívás EAC/A05/2014 Erasmus+ szakképzési mobilitási tanúsítvány 2015 2020

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Pályázati felhívás EAC/A05/2014 Erasmus+ szakképzési mobilitási tanúsítvány 2015 2020 EURÓPAI BIZOTTSÁG Pályázati felhívás EAC/A05/2014 Erasmus+ szakképzési mobilitási tanúsítvány 2015 2020 1. Bevezetés E pályázati felhívás jogalapját az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Határtalan választások I. A nemzetközi példák

Határtalan választások I. A nemzetközi példák Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak

Részletesebben

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és

Részletesebben

Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára

Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára gondolatok egy képzés margójára SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT - AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK JEGYÉBEN 2010.

Részletesebben

Olaszország politikai pártjai

Olaszország politikai pártjai Olaszország politikai pártjai Az 1948. január elsején életbe lépett alkotmány alapján Olaszország parlamentáris demokratikus köztársaság. Mivel a dokumentum kivételes történelmi helyzetben született meg,

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 2 ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 22.12.2009 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Maria DAMANAKI, a tengerügyek és halászat területéért felelős biztosjelölt meghallgatása A

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme. 1 Forrás: www.valasztas.hu Gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve

Részletesebben

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ

Részletesebben