Belgium politikai pártjai

Átírás

1 Belgium politikai pártjai Belgium 1830-ban jött létre, amikor a belga királyság kivált Hollandiából. Az 1831-es alkotmány 1. cikke Belgiumot tartományokból álló államként határozta meg. Az unitárius állam azóta föderatívvá vált, s az átalakulás folyamán több alkalommal is alkotmánymódosításra került sor. Az 1970-es alkotmánymódosítás eredményeként az ban létrehozott nyelvi régiók a területi elv alkotmányos alapjává váltak. Ettől kezdve három kulturális közösség és három régió létezik Belgiumban. A reformok elmélyítése érdekében 1980-ban, 1988-ban és 1993-ban az alaptörvény újabb módosításaira került sor, s ezek során mind a régiók, mind a közösségek jogkörei fokozatosan bővültek. Az alaptörvény legutóbbi, 1993-as módosítása óta Belgium közösségekből és régiókból álló szövetségi állam. Ezzel az 1970-ben megkezdett reformfolyamat véget ért, az egységes belga állam szövetségi állammá alakult. Belgium államformája (örökletes) parlamentáris monarchia, kormányformája parlamentáris demokrácia. A törvényhozó hatalmat a kétkamarás szövetségi parlament gyakorolja, amely szenátusból és képviselőházból áll. A szenátus tagjai a közösségek és régiók által közvetlenül választott szenior politikusok, míg a Képviselőház tagjait a 18 év feletti belga állampolgárok választják az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, az arányos képviselet elvei szerint.a végrehajtó hatalom legfőbb szerve a szövetségi kormány, amelyet az uralkodó nevez ki, de rendelkeznie kell a Képviselőház megbízásával. A szövetségi kormány tagjai közé egyenlő arányban választanak holland és francia nyelvű minisztereket. A szövetségi parlamenten és a szövetségi kormányon kívül a régiók és közösségek külön törvényhozó és végrehajtó szervvel rendelkeznek; a feladatok megosztása a szubszidiaritás elve alapján történik. Belgium politikai szervezete igen összetett, hiszen az 1960-as, 1970-es években a fontosabb pártok nyelvi-területi alapon flamand, illetve vallon pártokra váltak szét. A pártok mindkét nyelvi közösségben három fő politikai családba tartoznak: a jobboldali liberálisokhoz, a konzervatívabb kereszténydemokratákhoz és a baloldali szocialistákhoz. A pártok közül elsőként a Keresztényszocialista Párt (PSC-CVP) vált ketté 1968-ban, flamand (CVP) és vallon (PSC) keresztényszocialista pártra. A flamand utódpárt a nyelvi szakadást követő harminc év folyamán valamennyi szövetségi kormány gerincét alkotta. A Liberális Párt (PLP) kettészakadása az 1970-es években kezdődött; az utódpártok a Flamand Liberális Párt (VLD) és a vallon Liberális Reformista Mozgalom (MR).A Szocialista Párt kettéválására az 1970-es évek végén került sor. A vallon utódpárt a Vallon Szocialista Párt (PS), flamand ikerpártja a Flamand Szocialista Párt (SP.A). A hagyományos pártok szétválásával egyidejűleg új pártok is alakultak; ezek egy része ma már nem működik, más részük viszont napjainkban is színesíti a belga politikai palettát. Ilyenek például a zöld vagy ökológiai pártok, amelyek mind a francia, mind pedig a flamand oldalon az 1970-es évek végén as évek elején szerveződtek. Az 1970-es évek végén két flamingáns (a flamand nemzeti öntudatra építő) párt is napvilágot látott: a Vlaams Block (mai neve Vlaams Belang, azaz Flamand Érdek), illetve a Nemzeti Front (FN). Belgiumban 2007 júniusában tartottak legutóbb parlamenti választásokat, ahol a flamand kereszténydemokraták (CD&V) nyertek, véget vetve ezzel a Flamand Liberális Párt (VLD) nyolcéves kormányzásának. Az arányos belga politikai rendszerben azonban egyetlen párt sem képes a parlamenti többség megszerzésére; a pártok a kormánytöbbség kialakítása érdekében koalícióra lépnek egymással. A belga Képviselőház 150 mandátuma a következőképpen oszlik meg 2007-es választások óta:

2 CD&V (Flamand Kereszténydemokrata Párt) 30 MR (vallon Liberális Reformista Mozgalom) 23 PS (vallon Szocialista Párt) 20 VLD (Flamand Liberális és Demokrata Párt) 18 VB (Flamand Érdek) 17 SP.A (flamand Szocialista Párt) 14 CDH (Humanista Demokratikus Mozgalom) 10 Ecolo (vallon Zöldek) 8 LD (Dedecker Lista) 5 Groen! (flamand Zöldek) 4 FN (Nemzeti Front) 1 Flamand Kereszténydemokrata Párt (Christen-Democratisch en Vlaams) Alapítás éve: Eszmeiség: kereszténydemokrata Politikai elhelyezkedés: jobbközép Nemzetközi szövetségek: Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) EP-frakció: Európai Néppárt, Európai Demokraták (4 képviselő) Hivatalos szín: narancssárga/citromsárga Weboldal: A párt elődje, a (flamand) Keresztény Néppárt az 1999-es parlamenti választásokon elszenvedett súlyos vereség után 2001-ben megújulva, CD&V néven tért vissza a belga politikai életbe. A CD&V 2003-ban 22 mandátumával vezető ellenzéki erőt képviselt a szövetségi parlamentben. A 2007-es választásokon a párt elnyerte a szavazatok döntő többségét, s ezzel 30 parlamenti mandátumot szerzett. Ami a CD&V Európa-politikáját illeti, a párt továbbvitte a keresztény néppárti hagyományokat: a CVP mindig támogató álláspontot fogadott el az európai integráció előmozdításával kapcsolatban, egyes politikusai fontos szerepet töltöttek be az EU intézményeiben. Jelenleg a CD&V négy képviselője dolgozik az Európai Parlament Néppárti frakciójában. A párt mindig is kiállt a föderális Európa koncepciója, s a nemzeti kompetenciáknak európai szintre való további átruházása mellett. Liberális Reformista Mozgalom (Mouvement Réformateur) Alapítás éve: 2002 Eszmeiség: liberális Politikai elhelyezkedés: jobboldal Nemzetközi szövetségek: Liberális Internacionálé (LI) EP-frakció: Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (3 képviselő) Hivatalos szín: kék Weboldal:

3 A vallon Liberális Reformista Mozgalom 2002-ben alakult. A 2003-as választások után 25 szövetségi parlamenti mandátumával a kormánytöbbség egyik legfontosabb pártja volt. A 2007-es választások óta a párt a legnagyobb frankofón politikai formáció Belgiumban. Az MR az unitárius belga állam koncepciójának híve. A párt eszmeiségét a szociális és a szabadpiaci liberalizmus hatja át; integrációs-politikájának fontos eleme, hogy támogatja a szabadpiaci mechanizmusok európai szintű kiteljesítését. Szocialista Párt (Parti Socialiste) Alapítás éve: Eszmeiség: szociáldemokrata Parlamenti jelenlét: óta Nemzetközi szövetségek: Szocialista Internacionálé (SI) EP-frakció: Európai Szocialista Frakció (4 képviselő) Hivatalos szín: vörös Weboldal: A Belga Szocialista Párt vallon utódpártja 1978-ban önállósult. A 2003-as választásokon 25 képviselői helyet szerzett a szövetségi parlamentben; a legutóbbi választásokon 20 mandátumra tett szert. A vallon Szocialista Párt lelkesen támogatta a maastrichti szerződést, ám az as európai gazdasági recesszió, és a szerződés ratifikálásával kapcsolatban néhány országban kialakult társadalmi ellenállás miatt számos szocialista vezető keményen bírálta a maastrichti logikát; mindezt anélkül, hogy maga a párt hivatalosan revideálta volna korábbi támogató álláspontját. A párt elfogadta a pénzügyi unióba való belépéshez szükséges konvergencia-kritériumokat. Flamand Liberális és Demokrata Párt (Vlaamse Liberalen en Democraten) Alapítás éve: Eszmeiség: liberális Politikai elhelyezkedés: jobboldal Parlamenti jelenlét: óta Nemzetközi szövetségek: Liberális Internacionálé (LI) EP-frakció: Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (3 képviselő) Hivatalos szín: kék/sárga Weboldal: A flamand Szabadság és Haladás Pártja (PVV) 1992-ben megújult, s VLD néven indult az 1995-ös választásokon. A VLD 1999-től kezdve nyolc éven át vezető kormánypárt volt. A 2007-es választásokon a párt közös listát állított a Vivant és a Liberal Appeal kis, liberális pártokkal, Open VLD néven, ám érzékeny vereséget szenvedett: jelenleg 18 képviselővel rendelkezik a szövetségi parlamentben. A VLD vallon testvérpárjához hasonlóan az

4 európai integrációs folyamatok kiteljesítésének híve; az Európai Parlamentben három képviselője dolgozik. Flamand Érdek (Vlaams Belang) Alapítás éve: Eszmeiség: nacionalista (szeparatista) Politikai elhelyezkedés: szélsőjobb Parlamenti jelenlét: óta Nemzetközi szövetségek: nincs EP-frakció: Identitás, Hagyomány, Szuverenitás Frakció (3 képviselő) Hivatalos szín: sárga/fekete Weboldal: A VB elődje, a Vlaams Blok a tiszta etnikumú államok konföderális Európáját szerette volna megteremteni az etnikai határoknak megfelelő határmódosításokkal. A pártot 2004-ben a belga bíróság rasszista volta miatt elítélte, s hamarosan feloszlott, majd 2004-ben Vlaams Belang néven szerveződött újjá. A VB ma 17 parlamenti mandátummal rendelkezik januárjában a Vlaams Belang döntő szerepet vállalt az új, szélsőjobboldali európai parlamenti frakció, az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás Frakció megalapításában. A VB az Európai Uniót szükségtelennek és antidemokratikusnak tartja. Szocialista Párt (Socialistische Partij Anders) Alapítás éve: Eszmeiség: szocialista Nemzetközi szövetségek: Szocialista Internacionálé (SI) EP-frakció: Európai Szocialista Frakció (3 képviselő) Hivatalos szín: vörös Weboldal: A flamand Szocialista Párt 1978-ban önállósult, a Belga Szocialista Párt nyelvi alapú szétválása után, SP néven. A párt 2001-ben nevét SP.A-ra változtatta (Socialistische Partij Anders). Az SP.A a 2007-es választások nagy vesztese: jelenleg kilenccel kevesebb képviselője ül a szövetségi parlamentben, mint az előző ciklusban. Az SP.A nem tért el jelentős mértékben pártelődje Európa-politikájától. Az SP a hidegháború megszűnése után Európát túlzottan liberálisnak találta, mégis, a maastrichti szerződést azzal az indokkal támogatta, hogy inkább egy befejezetlen építményű és nagyon liberális Európát, mint egy nacionalista Európát kell építeni.a párt napjainkban is támogatja az Európai Parlament kezdeményező, ellenőrző és normatív szerepének erősítését.

5 Humanista Demokratikus Mozgalom (Centre démocrate humaniste) Alapítás éve: Eszmeiség: kereszténydemokrata Politikai elhelyezkedés: jobbközép Nemzetközi szövetségek: Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) EP-frakció: Európai Néppárt, Európai Demokraták (1 képviselő) Hivatalos szín: narancssárga/fekete Weboldal: A párt elődje, a PSC az 1999-es parlamenti választásokon elszenvedett vereség után 2002-ben megújulva, CDH néven tért vissza a belga politikai életbe. A 2003-as választásokon 8 képviselői mandátumot szerzett, melyet a 2007-ben további kettővel növelt. A párt az EU szociális pilléreinek megerősítéséért küzd; támogatja a közös kül- és védelmi politikát. Ecolo (Écologistes Confédérés pour l'organisation de luttes originales) Alapítás éve: Eszmeiség: zöld politika Parlamenti jelenlét: óta Nemzetközi szövetségek: Globális Zöldek (GG) EP-frakció: Zöldek/Európai Szabad Szövetség Frakció (1 képviselő) Hivatalos szín: zöld Weboldal: A vallon zöld párt 1999-ben érte el népszerűsége csúcspontját, ám nyolc képviselői helyével a jelenlegi szövetségi parlamentben is fontos erőt képvisel. A párt önmagát európainak és föderalistának vallja, mégis elvetette a maastrichti szerződést, és azóta is számos kritikával illeti az európai integrációt, mivel szerinte az EU politikája nem vesz tudomást a valódi környezeti és társadalmi költségekről. Dedecker Lista (Lijst Dedecker) Alapítás éve: Eszmeiség: (konzervatív) liberalizmus Politikai elhelyezkedés: jobbközép Parlamenti jelenlét: óta Nemzetközi szövetségek: nincs EP-frakció: nincs Hivatalos szín: kék/narancs Weboldal:

6 A pártot 2007-ben alapította Jean-Marie Dedecker flamand populista szenátor, s a választásokon - nagy meglepetésre- öt képviselői helyet szerzett. A párt a szubszidiaritás teljesebbé tételének híve; európai Európában gondolkodik, s ezen koncepcióba véleménye szerint nem fér bele Törökország uniós csatlakozása. Groen! Alapítás éve: Eszmeiség: zöld politika Parlamenti jelenlét: 1981 óta Nemzetközi szövetségek: Globális Zöldek (GG) EP-frakció: Zöldek/Európai Szabad Szövetség Frakció (1 képviselő) Hivatalos szín: zöld Weboldal: A flamand zöld párt elődje, az Agalev a 90-es évek elején vált komoly politikai tényezővé. A 2003-as választásokon azonban nem jutott be a parlamentbe. A vereség után a pártot újjászervezték, a nevét Groen!-re változtatták. A flamand Zöldeknek 2007-ben négy évnyi távollét után négy képviselői mandátummal sikerült visszatérniük. A párt felhívja a figyelmet az európai egységesülést kísérő negatív környezeti és szociális hatásokra. Nemzeti Front (Front National) Alapítás éve: Eszmeiség: nacionalista Politikai elhelyezkedés: szélsőjobb Parlamenti jelenlét: óta Nemzetközi szövetségek: nincs EP-frakció: nincs Hivatalos szín: vörös/sárga/fekete Weboldal: A Nemzeti Front mind a 2003-as, mind pedig a 2007-es választásokon egy képviselői helyet szerzett a szövetségi parlamentben. Az FN az európai népek hagyományainak, identitásának, érdekeinek tiszteletben tartásáért küzd. Következetesen kiállt az euró megteremtéséért (az amerikai dollár hegemóniájának megtörése céljából); fontosnak tartja a közös kül- és biztonságpolitika létrehozását.

7 A képviselőház összetétele: Groen! FN 4 1 LD 5 CDH 10 Ecolo 8 CD&V 30 SP.A 14 MR 23 VB 17 VLD 18 PS 20 A tizenegy párton kívül még számos kisebb párt színesíti a belga politikai palettát: ilyen a progresszív- nacionalista Spirit, az NVA (Új Flamand Szövetség), az MCC (Változásért Polgári Mozgalom), vagy a németajkúak érdekeit képviselő pártok, mint például a CSP (Keresztény-Szocialita Párt). Belgiumban az arányos képviseleti rendszer lehetővé teszi, hogy a körzetenként eltérő szavazati küszöböt átlépő kisebb pártok is képviselethez jussanak a döntéshozatalban. A szövetségi parlamentben így szinte kivétel nélkül igen színes koalíciók alakulnak, s a rendszert még összetettebbé teszi, hogy Belgiumban a hagyományos bal-jobb megosztottságon kívül a nyelvi megosztottsággal is számolni kell. Egy ilyen bonyolult és szerteágazó politikai rendszerben nem meglepő, ha a pártok nehezen tudják összehangolni munkájukat. Ezt példázza a jelenlegi belga politikai helyzet is, hiszen Belgiumnak a június 10-i választások óta a mai napig nincs új kormánya. (Teremi Kinga) Források: Kardos József Simándi Irén [2004] Európai politikai rendszerek. Osiris Kiadó, Budapest Karsai László [1986] Flamandok és vallonok, Kossuth Kiadó, Budapest Kiss J. László (szerk.) [2005] A Huszonötök Európái, Osiris Kiadó, Budapest