MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA"

Átírás

1 NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERV háttértanulmánya B kötet Végleges anyag MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA Készítette: a PYLON Kft. és munkacsoportja Témafelelős: Dr. Unk Jánosné ügyv.ig május

2 B kötet Végleges anyag MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA A szaktanulmányban részt vett szakértők és cégek: Dr. Unk Jánosné szakértő, ügyv.ig., PYLON Építési és Kereskedelmi Kft. Zsuffa László szakértő, BIOX Mérnöki Szolgáltató Bt. Kapros Zoltán szakértő, egyéni vállalkozó Bányai István szakértő, ügyv.ig., 2R Befektetési Tanácsadó Kft. Horváth János szakértő, ügyv.ig., GEO-MONTAN Kft. Mészáros Géza szakértő

3

4

5 TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. A TANULMÁNY CÉLJA ÉS A MEGOLDANDÓ FELADATOK II.1 BEVEZETÉS, ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER II.2 TERVEZÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK II.3 EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI IRÁNYELVEK, ELŐÍRÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK III. ÚJ TÁMOGATÁSI POLITIKA MEGALAPOZÁSA III.1 III.2 III.3 A MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁS TÁMOGATÁSI ESZKÖZEINEK TÍPUSAI, CSOPORTOSÍTÁSA III.1.1 A megújuló energiafelhasználás állami ösztönzésének szükségessége III.1.2 A megújuló energiafelhasználás ösztönzőinek csoportosítása A MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁS TÁMOGATÁSI RENDSZERE AZ EURÓPAI UNIÓBAN III.2.1 Az Európai Uniós támogatási rendszer háttere, filozófiája III.2.2 III Az Európai Unióban alkalmazott támogatási eszközök áttekintése A megújuló energia alapú villamosenergia-termelés (RES- E) támogatási eszközei III A RES-E támogatási eszközök előnyei és hátrányai A MAGYARORSZÁGON ELÉRHETŐ TÁMOGATÁSOK ISMERTETÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE III.3.1 Alapelvek III.3.2 A jelenlegi magyarországi támogatási rendszer áttekintése III III A megújuló alapú villamosenergia-termelés támogatási rendszere 2008-ig A megújuló alapú villamosenergia-termelés támogatási rendszere 2008-tól III Adózás III Pályázati úton történő beruházás támogatás III A megújuló energiafelhasználás várható közvetlen beruházás támogatásai 2015-ig III A megújuló energiafelhasználás ösztönzésének további közvetett eszközei III Kutatás-fejlesztés a megújuló energiák terén MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet I

6 III Információterjesztés, tájékoztatás, oktatás IV. BENCHMARK KÖLTSÉG-MEGHATÁROZÁS IV.1 A BENCHMARK PROJEKTELEMZÉSEN ALAPULÓ GYAKORLAT INDOKOLTSÁGA IV.2 A PROJEKTEK KÖLTSÉGÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZERTANA IV.3 A SZÁMÍTÁSOKNÁL ALKALMAZOTT FELTÉTELRENDSZER IV.4 A SZÁMÍTÁSOKNÁL ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIAI FOGALMAK DEFINIÁLÁSA IV.5 A BENCHMARK PROJEKTEK KÖLTSÉGEI IV.6 A BENCHMARK PROJEKTEK INTERNALIZÁLT KÖLTSÉGEI V. GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATOK BENCHMARK PROJEKTEKEN ALAPULÓ KÖLTSÉGELEMZÉSSEL V.1 ÜZLETI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA VI. TÁMOGATÁSI IGÉNY VIZSGÁLATA VI.1 A VIZSGÁLAT MÓDSZERTANA VI.2 ADOTT PRÉMIUMTÁMOGATÁS MELLETT A TÁMOGATÁSI IDŐ MEGHATÁROZÁSA VI.3 TÖBBLETKOCKÁZATOK JAVASOLT ELISMERÉSÉNEK HATÁSAI VII. IRODALOMJEGYZÉK VIII. MELLÉKLETEK MS Excell számítások táblázatai MEH PYLON II Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

7 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. A Magyarország Nemzeti Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Tervét megalapozó alkalmazott kutatások meghatározó munkaanyagát képezi jelen tanulmány, mely az Európai Unióban bevált programozást alkalmazva, alkalmas az adott időszakra, az ország körülményeire illesztett optimális, dinamikus tervprogram kidolgozására, bizonyítására és megvalósítására. A megújuló energetikai EU által elfogadható nemzeti program összeállításához tisztában kell lenni az egyes technológiák illetve projekttípusok valós termelési költségeivel. A termelt szekunder energiára vonatkoztatott fajlagos költségek meghatározásánál viszont a befektetett tőke súlyozott átlagos költségeit is figyelembe kell venni, a beruházási költségek és működési költségek értékelése mellett. A tagságból következő nemzeti kötelezettségvállalásunk részét képező megújuló energiafelhasználás programozott növelése mellett ugyanakkor figyelemmel kell lenni a közös piac által támasztott legfontosabb alapelvekre is. Így pl. a program megvalósításához nyújtott támogatások mértéke nem haladhatja meg a szükséges és elégséges mértéket, ezért extraprofit nyújtása, még ha egy nemzeti stratégia erre lehetőséget is adna, csak csekély összegű támogatás, illetve átmeneti támogatás esetén volna lehetséges a vonatkozó szabályok szerint. A tanulmány részeként elkészített programozási munka az EU-program keretében kifejlesztett GREEN-X elnevezésű energetikai közgazdasági programnak a nemzeti érdekeket is figyelembe vevő honosítást is szolgálja. A modell elfogadott módon határozza meg a villamosenergia termelési technológiák költségét, beleértve a tőkeköltséget és az üzemelési költségeket, amelyek a projekt által termelt energiaegységre vonatkoztatva kaphatók meg. Kezdetben, a modell megalkotásakor a számítások a villamosenergia-termelés költségeire vonatkoztak, de a módszertan a hőenergia (hűtés-fűtés) költségeire is kiterjeszthetővé vált. A B kötetben így elsődlegesen a megújuló energiafajták és átalakítási technológiák benchmark alapú leképezése történik, mely során 40 db, ma illetve a közeljövőben technológiailag reálisnak tartott típusprojekteken keresztül elkészült a megújuló energetikai portfólió. A 40 db jellemző projekt mögötti meglévő potenciálok és a különböző szempontok szerinti programalkotási (Cselekvési Terv) lehetőségek feltárása a C kötetben készült el, de a programalkotás egységei a B kötetben kerültek meghatározásra. A benchmark projektek esetében a várható energiatermelésre vonatkoztatott költség mellett több egyéb fajlagos mutató is meghatározásra került. A projektgazdák nem támogatott bevételeinek feltárásával és GREEN-X szerinti értelmezésével a projekttípusok támogatásszükségleteit is meg lehetett határozni. A teljes anyagban kifejtett és kidolgozott programrendszer segítségével így bármely megújuló energetikai projekt esetén, a beruházási támogatások ismeretében azok üzemeltetési támogatása is kiszámíthatóvá váltak, amelyek az EU felé is védhető módon nem tartalmaznak tiltott versenytámogatásokat. A fenti támogatásszükségletek megadásával a Cselekvési Terv támogatói szükségletének, nagyságának és módjának meghatározása is lehetővé vált. A program megteremti a lehetőségét az inflációt követő (évente változó) vagy az inflációmentes (fix összegű), adott időszakig járó támogatási összeg vagy adott összegben meghatározott támogatási időtartam meghatározására. MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

8 Beruházói oldalon az elismerhető tőkeköltségek között a nagyobb speciális kockázatok bevállalására is hajlandó kockázati befektetések számára nem nyújt elegendő hozamot, de a kiszámítható jogszabályi környezet melletti tisztességes profitra lehetőséget biztosít. Egyrészről tehát a GREEN-X módszer költségei szerinti szabályozás megköveteli a kiszámítható, stabil jogbiztonságot, de ugyanakkor módosítja az elérhető tőkeforrások típusait is, olcsóbbá téve a projekteket. Másrészről, különösen a saját használatú hőenergia termelés esetén, a gyakorlatban a beruházók nem tartanak igényt a GREEN-X szerint meghatározott tőkeköltségekre, hiszen sokszor nem a befektetés, hanem a megtakarítás, illetve a függetlenedés vágya is megjelenik. Míg vállalkozások esetében a zöld marketing növekvő jelentősége is jelent hajtóerőt, a közvetlen megtérülésen túl. Így a GREEN-X-módszer szerinti tényleges támogatásszükséglet a valóságos szükségleteknek csak a felső keretét adja, feltehetően kevesebb támogatási összeg is elegendő lehet. A program adaptálása során figyelemfelhívás történt azokra a szabályozási lehetőségekre és alkalmazásukra, melyeket az EU-szabályokkal összhangban alkalmazni lehet a nemzeti célok érvényesítésére. Így például a jogszabály szerinti nagyvállalat tőkeköltségét eltérő módon volt célszerű figyelembe venni a kis- és középvállalkozás illetve egyéb beruházói csoportokkal szemben, hiszen a jellemzően globális méretekben működő vállalkozásoknak alapvetően eltérő kedvezőbb lehetőségei vannak a beruházási portfóliók kockázatok szempontjából is kielégítő összeállítására, mint a csak egyedi projektet megvalósítóknak. A kockázati oldalról alkalmazott eltérő megközelítés viszont lehetővé teszi így, hogy a kis és középvállalkozások, intézmények, magánszemélyek befektetései nagyobb hozamelvárásokkal térüljenek meg, ami elősegíti a jövedelmek régiókban való hasznosulását. Egyes projekttípusoknál indokoltnak bizonyult többlet kockázati prémium biztosítása (például távhőszolgáltatás megújuló alapú kapcsolt energiatermeléssel vagy időjárásfüggő, menetrendadási kényszer alatt lévő projektek), melyek lehetőségére a tanulmányban külön figyelemfelkeltések utalnak. A szekunder energiahordozók (villamosenergia, hő, hidegenergia) előállításának a költségei meghatározzák azt a termelt energiára vonatkoztatott fajlagos költséget, melyek fedezetének megléte illetve biztosítási feltétele egy projekttípus várható keresleti robbanásának a kialakulásához vezet. Abban az esetben, ha bevételek és támogatások nem elegendőek, bár speciális körülmények és eltérő várakozások miatt természetesen történhetnek megvalósulások, de számuk várhatóan kicsi marad. Abban az esetben, ha a támogatások ennél a költségnél nagyobb mértékű hozamot biztosítanak, akkor a projektgazda részben csekély összegű vagy tiltott támogatást is kap. A fentiek miatt meg kellett határozni projekttípusonként a jellemző piaci körülmények közötti bevételeket és a támogatási hiányt, illetve annak szükségelt mértékét. A támogatások tekintetében a beruházási támogatás meglétét a projekt adottságának lehetett tekinteni, így eltérő beruházási támogatások esetén a prémium, illetve KÁT rendszeren keresztül nyújtható támogatások mértékét kellett megvizsgálni. A KÁT, illetve prémium támogatások mértékét reál, illetve nominális módon is meg kellett határozni. Az első esetben évente az infláció mértékével folyamatosan növekvő támogatásról van szó, míg a másik esetben egy az induláskor meghatározott nominálisan fix összegről, mely adott időszakig jár. A második esetben nagyobb induló támogatás adható, de a várakozástól eltérő infláció kockázatát a támogató és a projektgazda közösen viseli. MEH PYLON 4 Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

9 A jogosan járó prémium, illetve KÁT meghatározásánál a 15 éves garantált időtartamig adható fajlagos támogatások mértékeit kellett meghatározni, valamint az adott KÁT összeg esetén garantálható időtartam hosszát is. A projektek értékelésénél az egyes projekttípusok jellemző szükséges és elégséges támogatói költsége és az egyes projektekkel jellemzően kiváltott üvegházhatást növelő gázok kiváltásának mértéke is értékelésre került. A tanulmányban illetve a számításoknál a prémium alatt a termelt szekunder energia piaci értéke és a KÁT rendszeren keresztüli garantált átvételi díj különbségét kell érteni. Így a prémium a KÁT rendszeren keresztül garantált fajlagos átvételi díj valódi támogatástartamának minősíthető részt is jelenti. Természetesen elképzelhető olyan prémiumrendszerű támogatás is, amikor is a termelt szekunder energiára vonatkozva az átvételt az állam nem garantálja, de az értékesített energiamennyiségre tekintettel, valamely piaci szereplő részére kiegészítő támogatást nyújt. Ebben az esetben is a megállapított prémium összeg a várhatóan adható kiegészítés szükséges-elégséges mértékét jelenti. A tanulmány nem csak a villamos energia, hanem a hő-, illetve hidegenergia támogatásával is foglalkozik, melyeket elsősorban prémiumrendszeren keresztül javasolja megoldani. Kapcsolt energiatermelés esetén meghatározásra került a KÁT, illetve prémium értéke is, mely kizárólag a villamosenergia termelés oldaláról támogatná a megújuló energetikai projektet, de meghatározásra került a KÁT, illetve prémium értékeke arra az esetre is, ha a villamosenergia termelés és a hőszolgáltatás támogatása külön tételként kerül elfogadásra. A fő célon felül, azaz: az EU felé leadandó jelentést alátámasztó háttértanulmány elkészítésén túl a programalkotó célja a különböző EU konform támogatási lehetőségek számba vétele és meghatározása is volt, segítve ezzel a támogatási rendszer esetleges átalakítását is. A tanulmányhoz tartozik egy, a számításokat kinyomtatva is tartalmazó melléklet (40 db oldal/projekttípus), illetve a számításokat végző MS Excel teljes anyaga. A legfontosabbnak tartott eredmények a következő táblázatban kerültek összesítésre. MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

10 MEH PYLON 6 Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

11 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

12 A magyarországi megújuló energetikai-közgazdasági benchmark számítások összefoglaló eredményei MEH PYLON 8 Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

13 Táblázat folytatása MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

14 MEH PYLON 10 Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

15 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

16 Táblázat folytatása MEH PYLON 12 Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

17 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

18 Táblázat folytatása MEH PYLON 14 Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

19 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

20 A táblázat fejlécének főbb eredményeinek magyarázó szövege a következő: 1. oszlop (c EL ): A GREEN-X modell szerint képzett villamosenergia-termelés fajlagos költsége. 2. oszlop: A benchmark projekt beépített névleges teljesítménye. 3. oszlop: A hálózatra termelt villamosenergia-, illetve hasznos hőenergia-termelés. 4. oszlop (Prémium-támogatás, reál): A 15 évig folyamatosan juttatott olyan támogatói prémium összege, amely a piaci árbevétel feletti jövedelmet egészítené ki. Másrészről a KÁT támogatás részeként átlagos támogatástartamnak is tekinthető. Értékét inflációval évente növelni szükséges. 5. oszlop (Prémium-támogatás, reál): Az előző jogos fajlagos összeg mértéke abban az esetben, ha a projekt 50%-os beruházási támogatásból valósul meg. 6. oszlop: A KÁT mai gyakorlat szerinti olyan maximális összege, amely 15 évig folyamatosan adható, ha a projekt nem részesül más támogatásban. Értékét infláció szerint évente növelni szükséges. 7. oszlop: A KÁT előző pont szerinti összege 50%-os támogatás mellett oszlop: A KÁT mai gyakorlat mellett várhatóan megítélhető támogatási időtartam hossza oszlop: Abban az esetben, ha maximálisan 15-éves időszakra, inflációt követő módon 35 Ft/kWh induló KÁT juttatás lenne engedélyezett, akkor az egyes projektek az alábbi időtartamig lehetnek jogosultak az egyéb támogatások függvényében oszlop: A GREEN-X modell szerinti költség a primer megújuló energiaforrásra, illetve a kiváltott ÜHG gázok mennyiségéből képzett fajlagos értékek oszlop: Az ÜHG gázok csökkentéséhez szükséges költségvetési terhet mutatják a fajlagosok. A prémium kassza a tényleges támogatástartamot mutatja (azaz a szükséges és elégséges támogatás tényleges mértékét). MEH PYLON 16 Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

21 II. A TANULMÁNY CÉLJA ÉS A MEGOLDANDÓ FELADATOK II.1 BEVEZETÉS, ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER Az EURÓPAI UNIÓ 2009/28/EK számú Irányelvei szerint, valamennyi tagországnak el kell készítenie a saját NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TER- VÉT az Európai Közösségek Bizottságának C (2009) 5174 sz. HATÁROZATA értelmében.[10] A TERV megalapozását szolgálják az ugyancsak rendszerbe foglalt, az PILLÉR alá csoportosított szaktanulmányok (lásd 1. ábra), amelyek címe szerepel az egyes boxokban. Forrás: MEH 1. ábra Magyarország Nemzeti Energiahasznosítási Cselekvési Tervét megalapozó háttér-kutatások kapcsolati rendszere. A MEH modell Jelen szaktanulmány az boxban szerepel, és megalapozza nemcsak a boxban elvárt feladatok teljesítését (gazdaságossági, benchmark számításokat, támogatási formákat), hanem alapját képezi az energiapotenciál-számításoknak és a boxban szereplő MEH modell három forgatókönyve különböző struktúráinak. Az egyes alapozó szaktanulmányokat más-más, a Megbízó MEH által felkért és koordinált szakcégek készítik, időben átadják eredményeiket a velük kooperálóknak, ily módon a kívánt összehangolás biztosított. Az 1., 2. és 3. boxban jelölt alapkutatásokat azonos cég (a PYLON Kft.) szakemberei végzik, munkájukat az A, B és C kötetekben dokumentálva. MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

22 II.2 TERVEZÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK Magyarország 2020-ig hasznosítható megújuló energiapotenciáljának, s annak 3 forgatókönyv szerinti ajánlásaihoz, meghatározásához elengedhetetlenül szükséges olyan, az Európai Unióban alkalmazott módszer szerinti GAZDASÁGOSSÁGI MODELLVIZSGÁLA- TOK, SZÁMÍTÁSOK elvégzése, valamennyi, javasolt főbb technológiára, amely után reálisan vállalható a hazai és az Európai Uniós támogatásokkal az optimális forgatókönyv szerinti fejlesztések megvalósítása. A vállalt feladatok részletezése: Technológiánként a benchmark erőművi költségek meghatározása reális beruházási és működtetési költségek, minőségi paraméterek definiálása (forrás: az engedélyezésre benyújtott üzleti tervek adatai, az elfogadott energetikai pályázatoknak a megvalósítás során elszámolt költségei, szakértői költségbecslések, nyugat-európai adatbázisok, tanulmányok adatai), Megtérülési modell (excel) a benchmark erőművi adatbázison Energiaforrásonként/technológiánként kiszámolja (az egyik paraméter rögzítése mellett) a megtérülési időt, illetve az 1 kwh / GJ energia előállításához szükséges fajlagos termelési költséget. Szabadon változtatható paraméterek: az éves üzemóraszám, a beruházás éve (technológiai fejlődés figyelembevételének kezelése), a tüzelőanyagár, az erőművek által kapott egyéb támogatás aránya a beruházás függvényében. A benchmark adatok szerinti technológiák értékelésének véglegesítése. A hazai és európai uniós támogatási eszközök, rendszerek jellemzése, értékelése Támogatási módszerek rövid áttekintése, támogatási filozófia A támogathatóság feltételrendszere, elismerhető és el nem ismerhető költségek (a környezetvédelmi állami támogatásokról szóló iránymutatás alapján) A támogathatóság javasolt maximális mértékei gazdaságossági számítással igazolva (mely az externális és társadalmi hatásokat összegző társadalmi hasznosságon alapulnak) Innovatív módszerekkel, technológiákkal bővített, kiegészített alapvetően BAT projektek támogathatóságának a módszertana. Innovatív projektek különleges támogathatóságának feltételrendszere. Becslés a támogathatóság változására az egyes technológiáik műszaki gazdasági paramétereinek várható tendenciáit tekintve közép és hosszú távon. MEH PYLON 18 Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

23 II.3 EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI IRÁNYELVEK, ELŐÍRÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK EURÓPAI UNIÓS JOGSZABÁLYOK > 2009/28/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE (2009. ápr. 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról > 2009/548/EK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2009. június 30.) a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek formanyomtatványáról > 2006/32/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE a tagállamoknak a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervről > COM(2008) 772 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Energiahatékonyság: a 20%-os cél elérése > COM(2007) 354 A BIZOTTSÁG ZÖLD KÖNYVE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában Az uniós fellépés lehetőségei > COM(2005) 265 ZÖLD KÖNYV az energiahatékonyságról avagy többet kevesebbel > COM(2007) 140 ZÖLD KÖNYV a környezetvédelmi és a kapcsolódó politikai célokra szolgáló piaci alapú eszközökről > Megújuló forrásokból előállított energia COM(2008)0019 C6-0046/ /0016(COD) Irányelvre irányuló javaslat RES AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA > 2006/32/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE (2006. április 5.) az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/ EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről > 397/2009/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogathatósága tekintetében történő módosításáról > 2004/8/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE (2004. február 11.) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról > 2003/54/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE (2003. június 26.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

24 A HAZAI ENERGIAPOLITIKAI FŐ DOKUMENTUMOK Magyarországon országgyűlési határozat írja elő Energia Stratégia megalkotását és folyamatos aktualizálását. Hasonló jellegű előírás létezik a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról, valamint legújabban a Homokhátság Fenntartható Fejlődése kapcsán a tanyavillamosítás kérdésköréről is. Az energiahatékonyságról egy 1999-ben elfogadott kormányhatározat jelenti a fő jogszabályt, mely érdekében azonban a NEP lakossági energetikai programok a feladathoz és a szükségletekhez képest alacsony keretösszegekkel valósulnak meg. A meghatározó jogszabályok a következők: > évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről > 29/2008. (III. 20.) OGY határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról > 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról, valamint H/4858/1. háttéranyag a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló, H/4858 számú országgyűlési határozati javaslathoz > 49/2009. (V. 27.) OGY határozat a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről > 2148/2008. (XI. 31.) Korm. határozat az új Megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiájáról > 2019/2008. (II. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről A fentieken túl a jogszabályok előírnak a biztonságos üzemeltetés fenntartása érdekében, a különböző fejlesztéseket kötelező érvénnyel tartalmazó stratégiák elkészítését, mely a hatósági ellenőrzés és jóváhagyás függvénye. Ilyen például a Magyar Villamosenergia rendszer hálózatfejlesztési terve, melyben az átviteli hálózati elemeket 5 évre, az elosztói hálózati elemeket 3 évre előre kell rögzíteni. Megújuló Energiahasznosítási Törvénye nincs az országnak, bár már jó ideje számos szakmai fórumon követelik megalkotását, az európai tagállamok példái nyomán, mivel vélhetően ez feltétele a biztonságos fejlesztéseknek, a támogatási eszközök hozzárendelésének. Energetikai kerettörvény nem létezik, bár több szakmai szervezet szükségesnek látja, hogy a biztonság versenyképesség fenntarthatóság egységesen definiálva jelenjen meg az energetikában, és a megvalósítás feltételei, szabályozásai, a nemzeti érdekképviselet módjai is rögzítésre kerüljenek. MEH PYLON 20 Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

25 III. ÚJ TÁMOGATÁSI POLITIKA MEGALAPOZÁSA III.1 A MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁS TÁMOGATÁSI ESZKÖZEINEK TÍPUSAI, CSO- PORTOSÍTÁSA III.1.1 A megújuló energiafelhasználás állami ösztönzésének szükségessége Az Európai Unió célkitűzéseihez hasonlóan a magyar energiapolitikának is lényeges eleme az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások részarányának növelése, párhuzamosan az energiapiaci liberalizáció bevezetésével. A megújuló energia hasznosítási technológiákra jellemző, hogy általában drágábbak, mint a piacon meglévő, versenyképes, a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásán alapuló technológiák, ami főként e technológiák újszerűségéből, a kezdeti magas tőkeköltségből és a piaci kockázatokból származik, sőt ezt esetenként a megújuló energiával versenyző más energiaforrásoknak nyújtott támogatások is befolyásolják. Amennyiben a megújuló energia technológiáknak szélesebb körű és gyors elterjedését kívánjuk elérni, valamilyen támogatási rendszert kell létrehozni és működtetni. A támogatási rendszer kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen célokat szeretne a környezet- és energiapolitika elérni, és e célok elérése érdekében milyen mértékű és jellegű állami beavatkozás indokolt. Az állami eszközöknek a megújuló energiák terjedése előtt álló gazdasági, szabályozási, intézményi akadályok lebontására kell irányulniuk, szem előtt tartva a gazdaságosság és hatékonyság szempontjait is. A támogatási rendszer hatékonysági szempontból akkor lehet indokolt, ha a kormányzati beavatkozás a piaci folyamatok automatizmusa által nem megoldható célt ér el. Indokolhatja a megújulók támogatását, ha a támogatás során keletkező többletköltségekért cserében keletkező externális társadalmi hasznok meghaladják a ráfordításokat. Ennek megfelelően a megújuló energiákat különböző okok miatt lehet támogatni: Fenntartható fejlődés és környezetvédelem A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése jelentős eszköz a fenntartható fejlődés megvalósításához, mivel segíti a meglévő erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását a gazdaság és társadalom fejlődéséhez. A megújulók alkalmazása a foszszilis tüzelőanyagokhoz képest általában kisebb levegőszennyezéssel jár mind lokális/regionális, mind globális szinten, amelynek számos előnye van, pl. az egészségügyi helyzet javulása, az épített környezet állagromlásának lassulása, illetve az üvegházhatás mérséklődése, amely utóbbi a nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségvállalások teljesítése szempontjából is fontos. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégiájának elkészítése nemzetközi kötelezettség: az ENSZ 2002-ben Johannesburgban rendezett Fenntartható Fejlődés Csúcstalálkozója, illetve az Európai Unió Göteborgban tartott Európai Tanácsi ülése hívta fel a kormányokat arra, hogy minden ország készítse el hosszútávra szóló, a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat kiegyensúlyozottan figyelembe vevő stratégiáját. A fenntartható fejlődés megvalósítása az EU egyik alapvető célja. Ezt egyrészt az EU versenyképességének növelését célul kitűző lisz- MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

26 szaboni folyamat, másrészt a lisszaboni célkitűzéseket a környezeti dimenzióval is kiegészítő göteborgi stratégia hivatott megvalósítani más-más eszközökkel, más időhorizonttal, egymást kiegészítve. A megújuló energiák támogatási rendszerének kialakításánál az Európai Unió két fontos alapstratégiáját kell szem előtt tartani. A fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés megvalósításáról szóló 2000-es Lisszaboni Stratégia azt a célt tűzte az Európai Unió elé, hogy 2010-re váljék a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává, amelynek fenntartható növekedése a kutatás-fejlesztésen, az innováción, az információs és kommunikációs technológia széles körű alkalmazásán alapul. A Lisszaboni Stratégia társadalmi célokat is megfogalmaz, melyek kapcsán meghatározó szerephez jutott a foglalkoztatás bővítése, a társadalmi és gazdasági kohézió, az összetartó társadalom erősítésének, valamint a szolidaritás növelésének gondolata. A fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében a 2001-es Göteborgi Stratégia hét fő prioritási területre összpontosít: az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiagazdálkodás javítása; a környezetkímélőbb közlekedés és szállítás; a termelés és a fogyasztás fenntarthatóbbá tétele; a természeti erőforrásokkal való körültekintő gazdálkodás; az emberi egészség védelme; a társadalmi befogadás erősítése, a demográfiai változások és a migráció kezelése; és végül a szegénység elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés előmozdítása globális szinten. Az energia importfüggőség csökkentése, energiaforrások diverzifikálása Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. A függőségből eredő kockázatok csökkentése fontos externális pozitív hatása lehet a megújuló energia hasznosítás növelésének. Az egyes energiahordozók világpiaci árváltozásait számos, az importáló ország által nem befolyásolható tényező befolyásolja, amelyek a monopolhelyzet következtében azonban erősen hatnak az importáló ország gazdaságára. Ezért a diverzifikálás költségeit, beleértve a megújuló energiaforrások növelésének ráfordításait is, indokolt valamilyen részben a piaci szereplőknek (energiafogyasztók) és az államnak viselnie. Hosszú távú ellátásbiztonság A néhány évtized múlva kimerülőnek prognosztizált energiaforrásokkal szemben a megújuló energiák nem kimerülő fajtái addicionális externális értékkel rendelkeznek a hosszú távú energiaellátás szempontjából. Az ezzel kapcsolatos piaci folyamatok előrejelzése azonban bizonytalan, a kimerülés várható üteme, a hagyományos energiahordozó ezzel kapcsolatos hosszú távú áralakulása, a helyettesítés költségeinek várható alakulása nehezen prognosztizálható. Ennek ellenére a megújuló energia hasznosítással összefüggő hosszú távú ellátásbiztonság mindenképpen externális értéket képvisel. Régiófejlesztés, térségfejlesztés A megújuló energiák alkalmazása hozzájárul a helyi energiaforrások kiaknázásához, amely elősegíti az osztott energiatermelés térnyerését. A megújuló energiafajták jelentős része mezőgazdasági tevékenységből származik, támogatásuk hozzájárul a főként mezőgazdasági vidéki munkaerő foglalkoztatási problémáinak megoldásához, a regionális és térségi gazdasági fejlődés elősegítéséhez. A megújulók ezáltal olyan módon növelhetik a vidék lakosságmegtartó erejét, hogy egyben a fenntartható helyi fejlődést segítik elő, általában a táj hagyományos jellegének megőrzésével. A nagy léptékű megújuló energiás beruházások (pl. szél- MEH PYLON 22 Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA

MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 email: unkedit@actel.hu NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERV háttértanulmánya

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

Módszertan és számítások

Módszertan és számítások ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ C kötet MAGYARORSZÁG 2020-as MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG- VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Módszertan és

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11. A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán Bagi Attila főosztályvezető-helyettes 2016. október 11. Tartalom - A MEKH feladatai 1. Áttekintés 2. METÁR pályázat lebonyolítása (NFM rendelet alapján) 3. MEKH rendelet

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Az új energiahatékonysági irányelv

Az új energiahatékonysági irányelv Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

Kapcsolt energiatermelés Magyarországon XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március 2-3.

Kapcsolt energiatermelés Magyarországon XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március 2-3. Kapcsolt energiatermelés Magyarországon 2016 XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2016. március 2-3. Hajdúszoboszló Szabályozási alapok 2011 októberétől Hatósági hőár rendszer [50/2011.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai "Nap Napja" (SunDay) rendezvény 2016. Június 12. Szent István Egyetem, Gödöllő A klímaváltozás megfékezéséhez (2DS szcenárió) ajánlott

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Az előadás vázlata 1. A METÁR bevezetésének előzményei 2. A METÁR főbb elemei 3. Kérdések

Részletesebben

Energiahatékonyság a textilipari üzemekben SET projekt alkalmazása a hazai kis- és középvállalkozásoknál

Energiahatékonyság a textilipari üzemekben SET projekt alkalmazása a hazai kis- és középvállalkozásoknál Energiahatékonyság a textilipari üzemekben SET projekt alkalmazása a hazai kis- és középvállalkozásoknál Szabó Rudolf Textil- és Ruhaipari Szakmai Fórum OKISZ Székház Budapest Thököly út 58-60. 2015. 05.

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR) A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR) Dr. Makai Martina helyettes államtitkár Zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter Túlélés és kivárás átmeneti állapot a villamosenergia-piacon 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Biró Péter 2 Kereslet Kínálat rendszerterhelés 3 4 Árak 5 Termelői árrés 6 Költségtényezők Végfogyasztói árak, 2012

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes Magyar Biogáz Egyesület közgyűlése 2017. május 4. 1 EU Klímacsomag:

Részletesebben

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án 2014. október 9.

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án 2014. október 9. Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása Huber Krisz=án 2014. október 9. EU iránymutatások 2020 EU 3. Energia csomag 2009 július Fenntarthatóság (környezet) Versenyképesség

Részletesebben