MIKEI MESEVÁR ÓVODA NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ NEVELÉSI PROGRAMJA

Átírás

1 MIKEI MESEVÁR ÓVODA NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ NEVELÉSI PROGRAMJA

2 A gyökereik védik meg a fát a viharban a kidőléstől a mélybe nyúló gyökerek táplálják, a gyökerek teszik lehetővé, hogy nagyra nőjön, hogy dús koronáját büszkén emelje a magasba. Az emberi közösségek számára a gyökeret a hagyomány, a közös történelem, a közös emlékezet jelenti. A hagyományokból gazdagodnak a nemzetek, az országok, a falvak. Kovács Béla Sándor 2

3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 2 2. PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE.4 3. HELYZETELEMZÉS Az óvoda bemutatása Az óvoda személyi feltételei Az óvoda tárgyi feltételei NEVELÉSI KONCEPCIÓ, FELFOGÁS Küldetésnyilatkozat Általános alapelvek GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP A NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PROGRAM CÉLJA, FELADATAI ALAPFELADATOK Az egészséges életmódra nevelés Az érzelmi nevelés és a szocializálódást segítő nevelés helye a programban Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi nevelés Értelmi nevelés AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában Játék Mozgás Az esztétikai neveléshez kapcsolódó tevékenységek Irodalom: mese, vers Zene: ének, zene, énekes játék Vizuális tevékenységek: rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A környezet esztétikája A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉRE NEVELÉS A környezet és a néphagyományőrzés MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK TANULÁS A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A KAPCSOLATRENDSZEREK SZEREPE A PROGRAMBAN A nevelési munkát elősegítő más kapcsolatrendszerek Óvoda és a család Egyéb partnerkapcsolatok A nevelési munkát elősegítő más kapcsolatrendszerek A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI GYERMEKVÉDELEM..103 Tevékenységek havonkénti bontásban..106 Legitimációs záradék..120 Melléklet.121 3

4 A gyökerek persze nem látszanak, de tudod azok tartják a fát. /görög költő/ 1. BEVEZETÉS Pedagógiai programunkat a NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PROGRAM alapján, intézményünk sajátosságait figyelembe véve alakítottuk ki. A program sajátossága, hogy az óvodai nevelést a néphagyomány ápolás érzelemre ható eszközrendszerével gazdagítja. Ha a gyermekre alakítja a családok szemléletmódját, egy ember léptékű kapcsolatrendszerben működik. Nevelési programunk elkötelezettséget vállal az óvodai nevelés értékei és időtálló hagyományai, az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyság mellett. Programunkba a népi kultúra azon elemeit építettük be, amelyek igazodnak a gyermekek életkori-, fejlődési sajátosságaihoz és mindennapi életünket gazdagítják. Tanulni és tanítani szeretnénk őseink bölcsességét, hazaszeretetét, humanizmusát, mely magába foglalja a különbözőség elfogadását a munka becsületét, a közösségért való tenni akarást. A néphagyományok ápolása áthatja egész óvodai nevelésünket, jelen van a mindennapok gyakorlatában. Hitvallásunk : Keveset lassan, jót gyakran ismételve. (Zilahi Józsefné) Programunkat szeretnénk megismertetni, megkedveltetni partnerinkkel, hogy e szép folyamat ne záruljon le a kisgyermekkorral, hanem tudatos és folyamatos művelése segítse a gyermekek társadalomba való beilleszkedését, valamint nemzeti értékeink megbecsülését. A nevelés, oktatás területén a hagyományos kultúra terjesztésében részt vállalók felelőssége, hogy gyermekeink lelkében, mint szükséglet éljen tovább. 4

5 Törekvéseinknek igazi értelme csak így lesz. Felismertük a gyökerek éltető szükségletét, az átadás, az újrateremtés felelősségteljes kötelességét. Célunk, hogy az intézményben folyó nevelő munka továbbra is (köz) megelégedést váltson ki: - az óvodát használók (gyermekek, szülők), - az óvodába dolgozók, - az óvodát fenntartó körében A nevelésfelfogásunkat erősen befolyásolja a hagyományok, a természet szeretete, és a család tisztelete, valamint az a hitünk, hogy az óvodás korú gyerek személyiség jegyeinek fejlesztését az érzelmein át történő nevelés segíti a leghatékonyabban. 5

6 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Az óvoda hatályos Alapító Okirata Nevelőtestület 6

7 3. HELYZETELEMZÉS Az óvoda neve: Mikei Mesevár Óvoda Az óvoda címe: 7512 Mike, Zrínyi u. 1. Az óvoda fenntartója: Mike Község Önkormányzata Elérhetőségei: Tel.: 06-82/ OM azonosító: Óvodavezető neve: Hardiné Csutorás Györgyi Pedagógiai Program készítésének ideje: január MIKE Somogy megye déli részén, a zselici tájegység észak-nyugati szélén, Kadarkút és Lábod között helyezkedik el, csodálatos természeti környezetben. A település területén folyik keresztül a Rinya-patak, a falut erdők, halastavak övezik. Mike címere jól mutatja mezőgazdasági jellegét, benne a burgonya és a dohány jelenik meg motívumként. Már 1896-ban óvodát létesítettek a településen, így 1996-ban, fennállásának 100. évfordulóját ünnepelték. A lakosság nagy része a múltban főként mezőgazdasággal foglalkozott, de a TSZ megszűnésével, átalakulásával már csak kevesen élnek a mezőgazdaságból, főleg alkalmi munkákat vállalva. A község kevés munkahelyet tud biztosítani, emiatt nagyon magas a munkanélküliek, szociális járadékból élők száma. A település nem rendelkezik jó közlekedési lehetőségekkel, amely szintén megnehezíti a lakosság munkában való elhelyezkedését. 7

8 3.1. Az óvoda bemutatása Óvodánk a település központjában, a helyi Általános Iskola mellett helyezkedik el. Az óvoda épülete már több, mint 100 éves, melyet többször átalakítottak, felújítottak. Intézményünkben 1 vegyes életszervezésű csoport működik 30 fős férőhellyel. Az óvoda az elmúlt évek során többször működött önálló -, illetve tagintézményként is, legutóbb a Kadarkúti Gyermekkert Óvoda Tagóvodájaként. Mike Község Képviselő-testülete a 49/2014.(06.23.) sz. határozata alapján, a 2014.augusztus 16-ai hatályba lépésétől kezdve óvodánk önálló intézményként, MIKEI MESEVÁR ÓVODA néven működik. A gyermekek A gyermekek társadalmi, szociális helyzetét nagymértékben befolyásolja a szülők anyagi helyzete. Igen magas a munkanélküliek, valamint GYES-en, GYET-en lévő édesanyák száma. A szülők kilátástalan élete, pesszimizmusa a gyermekek fejlődésére, fejlettségi szintjére is hatással van. Egyre több feladatot kell óvodánknak, az Önkormányzatnak felvállalni a Hátrányos Helyzetű és Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. (étkezés, gondozás, felzárkóztatás) Szükségessé vált az egyéni fejlesztés, a szociális hátrányok csökkentése. Többletszolgáltatásokkal biztosítjuk azokat az eszközöket és feltételeket, amelyek a gyermekek otthoni környezetéből hiányoznak. Mi, pedagógusok folyamatos napirendben, a játékba integrált tanulás során foglalkozunk a gyermekekkel. 8

9 Szülők A szülők örömmel fogadták, hogy a néphagyományőrzést megjelenítjük mindennapjainkban, ezáltal is gazdagítva a gyermekek erkölcsi és érzelmi világát. A szülők részt vesznek az óvoda életében, részesei rendezvényeinknek (bál szervezése, farsang, gyermeknap, játszóházak). Óvodánkban a szülők szociális és társadalmi helyzete egyre kilátástalanabb. A szülők alacsony jövedelme miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kapnak gyermekeik után. Ebből adódóan az óvodás gyermekek 90%-a hátrányos helyzetű. Többségük számára a gyermekek után kapott juttatások, illetve az Önkormányzat segélye jelenti az egyetlen állandó bevételt. A szülők 70 %-ának csak 8 általános, vagy annál kevesebb az iskolai végzettsége, tehát a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma nagyon magas. (Ez a meghatározás magába foglalja a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot és a szülők iskolai (8 általános) végzettségét. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Feladatunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábban történő óvodai beíratásának támogatása, hátrányai csökkentése az óvodai neveléssel. A szülőket partnerré téve, velük együttműködve sikeresen ellensúlyozhatók a hátrányos helyzetből származó lemaradások. Az otthon és az óvoda világának találkozásával, a családok sajátosságainak figyelembevételével, a gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélésével, a szülők és az óvónők közötti kölcsönös tisztelet is kialakítható. A szülők igénylik, hogy gyermekeiket jól felkészítsük az iskolai életre. A szülői igényeknek megfelelően gyermekeik fejlődéséről rendszeres tájékoztatást nyújtunk. 9

10 3.2. Az óvoda személyi feltételei Az óvoda dolgozóinak létszáma: 4 fő - 2 fő óvodapedagógus - 1 fő dajka - 1 fő takarító 1 fő közoktatás vezetői vizsgával rendelkezik. Nevelőtestületünk létszáma az óvodavezetővel együtt 2 fő. A szakszolgálati feladatokat (logopédia, fejlesztő foglalkozás) a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kaposvári Tagintézménye látja el. Óvodánk azoknak a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) gyermekeknek a fejlesztését tudja felvállalni, akik számára az erre kijelölt intézmény (Somogy Megyei Duráczky EGYMI és Kollégium ) biztosítja az ellátást figyelembe véve a közoktatási törvényt és a Szakértői Bizottság szakvéleményét. Mi óvodapedagógusok igényeljük és fontosnak tartjuk a továbbképzéseket tanfolyamokat, szakirányú képzéseket. Továbbképzéseinket a helyi nevelési programunkhoz igazítva és a beiskolázási tervnek megfelelően ütemezzük Az óvoda tárgyi feltételei Óvodánk épülete már több, mint 100 éves, azóta többször átalakították, felújították, legutóbb 2012-ben, amikor teljes tetőcserét és a nyílászárók cseréjét végezték el. Az óvoda helyiségei: csoportszoba, háló, ebédlő, mosdó, WC, öltöző, vezetői iroda. A csoportszoba bútorzata az elmúlt években teljesen megújult, a játékokat fokozatosan cseréljük ki természetes anyagokból készült eszközökre. Udvari játékaink megfelelnek az UNIÓS szabványoknak. Tudatosan törekszünk a Néphagyományőrző Programban előírt eszközszükséglet biztosítására. Az alapvető eszközök biztosítottak. 10

11 Megismerni a múltat, élni a jelent és formálni a jövőt! 4. NEVELÉSI KONCEPCIÓ, FELFOGÁS 4.1. Küldetésnyilatkozat A Néphagyományőrző Óvodai Program elkötelezettséget vállal a magyar népi hagyományok átörökítéséért, a magyar óvodai nevelés időtálló értékeiért. Nevelőközösségünk meggyőződése szerint a családhoz, a földhöz, a néphez, a hazához fűződő erős érzelmi kötődést már az óvodáskorban érdemes megalapoznunk, hiszen ebben a nyitott és fogékony életkorban átélt élmények egy életre szóló útravalót adnak gyermekeinknek. A hagyományőrzés egyrészt jelentős ízlésformáló erő, másrészt érzelmi hatástöbblete örömteli aktivitásra készteti a gyermekeket. A kézműves tevékenységek gyakorlása közben, az egyszerűbb népszokások megismerése és lejátszása során, a népi mondókák, népi játékok, népdalok, a táncos mozdulatok ismételgetése, a népmesék jellegzetes fordulatainak figyelemmel kísérése, valamint a külső világ tevékeny megismerése által olyan készségeket, jártasságokat szereznek óvodásaink, melyek majd alkalmassá teszik őket az iskolai életmód elfogadására. A mi óvodánk tehát a gyermekek személyiségének fejlődését, differenciált fejlesztését különösen a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének segítését, testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítését, az esélyegyenlőség megteremtését a néphagyomány ápolás és a természetóvás sokszínű eszközeivel igyekszik megvalósítani. 11

12 A néphagyományőrzést nem külön témaként értelmezzük, hanem az óvodai nevelés komplex részeként beépítjük ünnepeinkbe, hétköznapjainkba. A gyermekek koruknak megfelelő szinten, észrevétlenül ismerik meg a naptári év jeles napjait, hagyományos és az emberi élet sorsfordulóihoz kapcsolódó ünnepeit, s a hétköznapok szokásőrzés tevékenységeit az évről évre visszatérő jelképekkel, élményszerű örömteli cselekvésekkel együtt. A közös tevékenységek ünnepi készülődések, az ünnepnapok élményei hagyományaink tiszteletére, a közösségi érzés erősítésére, egymás megbecsülésére, szeretetére, elfogadására neveli őket. Az óvoda használói igényeinek maximális kielégítésére törekszünk. Az óvoda és a család partnerkapcsolata igen fontos a gyermekek együttnevelése szempontjából. Ezért a napi személyes kapcsolat mellett folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a faliújságon, segítjük egymás munkáját, s közös programjainknál számítunk aktivitásukra. A fenntartó önkormányzat igen fontosnak tartja az óvodánkban folyó értékmegőrző tevékenységet, a néphagyományőrző óvodai nevelést, ezért lehetőségeinek függvényében folyamatosan biztosítja a működésünkhöz szükséges feltételeket Általános alapelvünk Szemléletmódunkat befolyásoló egyetemes emberi értékek: Eszmei értékek Erkölcsi és interperszonális Kulturális értékek magatartás értékek - humanizmus - az én tisztelete - a kultúra iránti érzékenység - demokratizmus - a különbözőségek - a hagyomány tisztelete elfogadása - nyitottság, őszinteség, szeretet - a természetes környezet védelme - udvariasság - az ember és a környezet harmóniája - a család, a haza - az élet tisztelete tisztelete, szeretete - felelősségtudat 12

13 Meggyőződésünk, hogy az óvodás korú gyereknek joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltető hagyományokat megismerje, ezekről pozitív élményeket szerezzen, és ezáltal hiteles, követendő mintákat kapjon. A gyerek, családtagjaival, társaival olyan külsőségekben, tartalmunkban visszatérő élményeket él át, amelyek otthonához, szülőföldjéhez kötik, életre szóló útravalót kap. Hiszünk abban, hogy a 3-7 éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszak kiemelkedően fontos az ÉN alakulása szempontjából. A program az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyságra és sajátos aktivitásra alapoz. A gyermek játéka, ami örömet és boldogságérzetet ad, jól ötvözhető a néphagyomány ápolással, a természetszeretettel. Mindez alkalmanként kiegészül a család aktív közreműködésével. Mit nevezünk néphagyománynak? Azt a láthatatlan szervezőerőt, amely a legrégebbi időkben az emberiség megmaradásának egyik legfontosabb feltétele volt, amely kényszerítette eleinket egymás szájáról lesni a szót, egymás kezét figyelve megtanulni a mozdulatot, hagyománynak, idegen szóval tradíciónak nevezünk. /Kósa-Szemerkényi, 1975/ Hitvallásunk fontos eleme, hogy az ünnepelni tudás képességének alakítását a néphagyomány ápolás, a természet és a társak szeretetére nevelés elősegíti. A gyermek örömmel vesz részt a jeles napokat megelőző közös készülődésekben, számára az ünnepnap a várva várt nap. Ha az ünnep napján a gyermeket körülvevő felnőttek magatartása, és a környezet jelzései (ünnepi jelképek) hitelesek, a naphoz kapcsolódó közös élmények a gyermekben mély érzelmi nyomokat hagynak. Átérzik az ünnepnapok nyújtotta érzelmi többletet, a bensőséges, szeretetteljes összetartozás élményét, alapozódik az ünnepelni tudás képessége. Ezek a gyermeki élmények hatnak a családok szemléletmódjára, az óvoda megteremtheti a családokkal való együttműködés sajátos formáit. 13

14 ÉLETREND A néphagyományőrző szemléletű nevelésünk nem csak a népművészet értékeinek megőrzésére vállalkozik. A népi kultúra más területein, a népi életmód mindennapjaiban is fellelhetők azok az értékek, amelyek újra felhasználásra alkalmasak. Ez egy olyan komplex nevelési rendszerben valósul meg, amelynek feltétele a gyerek életkori sajátosságainak megfelelő optimális környezet. A programban az optimális környezet a tárgyi és személyi feltételeken túl egy gyermekközpontú életrendet jelent. Az életrend elemei: - a rugalmas, integrált napirend - a családias, osztatlan életkorú /vegyes/ gyermekcsoport - a differenciált bánásmód - az érző, alkotó nevelőtestület - a nevelésben együttműködő család óvodai közösség - sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek egyéni fejlesztése - a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelése 14

15 Az életrend elemei egymással kölcsönkapcsolatban állnak, amint azt az alábbi ábra is mutatja. Rugalmas napirend Alkotó ÉLETREND Vegyes gyermekcsoport Differenciált bánásmód SNI gyermekek A GYERMEK Befogadó óvodapedagógus testület H H és H H H gyermekek Ebben az életrendben a gyermek központi tevékenységformája a játék. A gyermek a játék által fejlődik és fejleszthető, amit a néphagyományőrző program gazdag eszköz és hatásrendszere teljesít ki. A játék szerepe a programban A játék a gyerek legkomolyabb tevékenysége ezzel a Montaigene-i gondolattal azonosulunk. Ezt valljuk és megteremtjük a gyereket éltető szabad játék sajátos feltételrendszerét. A hagyományos értelemben vett játék tartalmát a néphagyományápolás tevékenységei, eszközei gazdagítják. A hagyományőrzés leginkább a játékban jelenik meg. Ezzel növekszik a gyermek választási lehetősége, és a személyiség fejlődésének, fejlesztésének új távlatai bontakoznak ki. 15

16 A tanulás értelmezése A játék folyamatában történik a műveltségtartalmak közvetítése, elsajátítása is. A néphagyományőrző tevékenységrendszer sajátos érzelmi hatást és sajátos aktivitást teremt. Ez az összetett hatásrendszer a játékban a gyereket változatos érzékszervi ingerekhez, tapasztalatokhoz juttatja, erősíti az utánzás, a spontán cselekvő tanulás lehetőségeit. A sokszínű tevékenységrendszer gazdagítja a gyerek nyelvi kifejező eszközeit, fejleszti értelmét és gondolatvilágát. Befolyásolja a gyermek érzelmi életét és kedélyállapotát. Ez maga a tanulás. Az óvoda légköre, pedagógiai klímája A gyermeket elfogadó, befogadó szeretetteljes az otthoni környezet hiányosságait pótló, megerősítő légkör veszi körül. Az óvodában dolgozók közösen megfogalmazott és elfogadott általános érvényű szabályzók betartásával egy olyan belső szokásrendszert alakítanak ki, amely derűs összhangot, biztonságot áraszt. Magatartásuk tükrözi a gyermek és a szülő iránti tiszteletet. Egész lényük példát mutat, viselkedésük mintát ad. Az óvodapedagógusi minta Az óvodapedagógusok a néphagyományőrző szemlélettel azonosulnak és így elsajátítják azokat az ismereteket, készségeket, amelyek a program megvalósításához szükségesek. Biztonságot árasztanak, képesek hitelessé tenni önmagukat, tudatosan alkalmazzák a metakommunikáció, a testnyelv kifejező eszközeit. Kezdeményezők, elfogadók a nevelési folyamatban, követik és tiszteletben tartják az egyes gyermek és a család haladási irányát, ütemét. Segítségnyújtásaik egyénre szabottak. Nevelési tevékenységük tudatos, abban a hagyományőrzés, a családokkal való együttműködés és a természetszeretet meghatározó szerepet játszik. 16

17 Alkotó együttműködés a családokkal Az óvodánkban folyó néphagyomány ápolás hatása a családok szemléletmódjában tartalmi változásokat idézhet elő. Ez mutatkozik a családok mindennapjaiban, ünnepnapjaiban, együttműködő, cselekvő részvételükben. Fontos, hogy a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb környezet (család, óvoda) összhangja megteremtődjön. Ezáltal az óvodai nevelés olyan hiteles többletet ad, amellyel kiegészíti és teljessé teszi a gyermeki személyiség kibontakozását. Törekszünk arra, hogy a családokkal együttnevelő viszonyt alakítsunk ki. A környezet külsőségeiből fakadó kulturális szignálok (jelzések), amelyek az óvodába lépő gyereket, felnőttet fogadják, az óvoda szellemi, emberi kisugárzását erősítik. Ezek tudatosan kialakított és gondozott környezet jelzéseivé válnak. Ezek a jelzések hiteles alapul szolgálnak a nevelésben zajló kommunikációs folyamatokhoz, segítik az óvoda nevelési programjának elfogadtatását. 17

18 ide kell hoznunk a nagyvilágot, ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó, ami nemes és amit érdemes. /Veres Péter/ 5. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Gyermekképünk megfogalmazásában az alábbi fontos szempontok segítettek bennünket: - Minden gyermek egyedi, egyszeri és megismételhetetlen individuum és szociális lény egyszerre. - A gyermek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. - A gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. - Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatására törekszünk. - A szabad játék elsődlegessége érvényesül az élmények feldolgozását támogató környezetben. - A nemi szerepek határainak tágítása a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése mellett. 18

19 Nevelőmunkánk eredményeképpen azt szeretnénk, hogy az eltöltött óvodás évek alatt olyan gyermeki személyiség fejlődjön, aki - Tele van élményekkel, nyitott minden új információra. - Önálló, kiegyensúlyozott. - Tud nevetni, felfedezni, rácsodálkozni. - Együttműködő, alkalmazkodó és segítőkész. - Kötődik a hagyományokhoz, szerei és óvja a természetet. - Játékon keresztül bontakoztatja ki önmagát, általa teljesedik ki. - Nálunk minden gyermek befogadásra, elfogadásra, segítő támogatásra talál, ahol a különbözőség érték és nem akadály. - Óvodánkban a különböző kultúrából érkező gyermekek által képviselt hagyományok megismerése élményt jelent. Itt a gyermek természetesnek veszi, könnyen elfogadja, és tiszteletben tartja a különbözőségeket, hiszen sajátosságait megismeri. - A szociális különbségeket a családokkal szoros együttműködésben érzelmi biztonság megadásával kiegyenlíti. Óvodakép Óvodaképünk megfogalmazásában az alábbi fontos szempontok segítettek bennünket: - Nevelésünk alapvető feltétele az érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése, amelyben mindenki számára első a gyermek. - Óvó, védő szeretettel vigyázzuk minden lépését, elképzelését, tevékenységét. Fontos az óvónő és gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. Hiszen attól fogadnak el gondoskodást, aki őszinte, hiteles, tapintatos, elfogadó. - Legfőbb tevékenységi forma a játék, amely átszövi az egész óvodai nevelés folyamatát. A játék a gyermeknek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása, alkalom számtalan ismeretszerzésre, tapasztalatai gazdagítására. - A teljes gyermeki személyiség fejlesztését változatos tevékenységek biztosításán keresztül érjük el, törekedve az életszerűségre és az életközelségre. 19

20 - Az óvodai élet megszervezésénél figyelünk a közös élmények és tevékenységek jelenlétére. Az együttlétek, az így szerzett élmények, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, kitartás, szabálytartás, önzetlenség. - A szociokulturális háttér figyelembe vételével az egyéni bánásmód lehetőségével fejlesztjük a hátrányos helyzetű gyermekeket. - Az iskolára való előkészítés nem külön feladat, hanem a helyi nevelési program működtetése során természetesen megvalósuló folyamat. Hangsúlyt fektetünk az optimális feltételek biztosítására, hiszen ez minden eredmény alapja. Nevelési célunk a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakoztatásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének a szabad játék elsődlegességének biztosításával. Az óvodánkban dolgozó pedagógusok maximális bizalommal vannak a gyermeki fejlődés iránt. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a készségfejlesztés, a pedagógiai intézkedések, az adott gyermek személyiségéhez igazítottak legyenek, vagyis az egyéni bánásmód érvényesüljön a gyermeki szükségletek kielégítése során is. A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátását kiemelten kezeljük. Olyan légkört teremtünk, ahol a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése létjogosultságot szerez. A gyermek jelzéseire komoly figyelmet szánunk, hiszen gyakran ezek nem könnyen érthetőek. Értelmezésük, a mögöttük lévő szükségletek feltárása központi feladatunk. A családokkal való együttműködés, a családok segítése-erősítése munkánk alappillére. Az óvoda dolgozóinak modell értékű kommunikációja, bánásmódja ennek a pozitív viszonynak létrejöttét, fenntartását segíti. A gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszerre és az ehhez kapcsolódó tárgyi környezet kialakítására nagy hangsúlyt fektetünk. 20

21 Népet csak egészben lehet megismerni. A nép dalát is csak az érti meg igazán, aki ismeri szokásait, ruházatát, ételét, építkezését, egész életét /Kodály Zoltán/ 6. A NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PROGRAM CÉLJA, FELADATA Programunk Az óvodai nevelés országos alapprogram ( a továbbiakban: Alapprogram) és az Integrációs Pedagógiai Rendszer (továbbiakban IPR) szellemében fogalmazza meg a nevelési célokat, feladatokat. A program célja: - A gyermek harmonikus fejlesztése a néphagyomány-ápolás, a természetóvás gazdag eszközrendszerével. - A gyermekben a hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása. - A néphagyomány-ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át a családok aktív együttműködésével. - Az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű gyermekek együttfejlesztése, együttnevelése érdekében. További törekvésünk, hogy a közös cselekedetek folyamatában a gyermekben alapozódjanak meg azok a készségek, jártasságok, amelyek képessé teszik az együttélésre, majd az iskolai életmód elfogadására. 21

22 A gyermek testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítése, képességeinek fejlesztése az óvodai nevelés általános feladata, amit programunkban alapfeladatként megjelennek a következő területeken: - Egészséges életmód alakítása, - Az érzelmi és közösségi nevelés biztosítása, - Az anyanyelvi, és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A hagyományőrzés érzelmi hatástöbblete a közös örömökkel átélt aktivitás, az egészségnevelés, a szocializálódás, az értelemfejlesztés mozgató ereje. Ez vonul át az óvodai életünk valamennyi tevékenységformáján, a fejlesztés területein, vagyis áthatja az egész nevelési rendszerünket. A néphagyományőrzésbe ágyazódó gyermeki tevékenységformák: - A játék, - A mozgás, - A külső világ tevékeny megismerése, - Az esztétikai tevékenységek. A gyermek jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység során folyamatosan tanul, mely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvónő által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Óvodai nevelésünkben a néphagyományőrzés folyamatosságát, a mindennapok hagyományőrző tevékenységei és a jeles napok tevékenységei adják. A következő vázlat áttekintően összefoglalja a programunk fő alkotóelemeit a következő oldalon. 22

23 Család Néphagyományőrzés 23

24 A népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek koruknak megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása, és azoknak a nevelés folyamatába illesztése kulcsfontosságú feladat. - A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül a programban azok kapnak helyet, amelyek a földhöz, a természethez, a természetes anyagokhoz való kötődést, a felnőttek és gyermektársak megbecsülését állítják előtérbe, mellyel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését is elősegíti. - A jeles napok közül azok kerülnek a programba, amelyek eddig is jelen voltak és vannak az óvodai nevelésben (Szüreti nap, Karácsony, Luca-nap ) csak itt új tartalommal bővülnek ki. Továbbá azok, amelyek a hétköznapok népszokásőrző tevékenységeit visszatérő jelképekkel, cselekvésekkel ünnepivé emelik. - A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó alkotások kiválogatása, és ezeknek a programba fűzése képez fontos feladatot. Programunk a sajátos tartalom- és eszköz-rendszerével az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő, tehetséggondozó funkcióját szolgálja, felvállalva a népi kultúra átörökítését. 24

25 Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, EMBERT nevelj! /kínai bölcs mondás/ 7. ALAPFELADATOK Hagyományőrző programunk az Alapprogramban megjelölt általános feladatokat a következő szerint tagolja: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi az erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása, - az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 7.1 Az egészséges életmódra nevelés Az óvodás korú gyermek testi, lelki fejlődésének elősegítése minden óvodai programban kiemelt nevelési feladat. A fejlődést befolyásoló fontosabb tényezők: a veleszületett adottságok, a biológiai érés sajátosságai, a környezet hatásai (emberi, földrajzi). A gyermek érésének alapja a családban megszerzett biztonságérzet, amely a bölcsődében, majd az óvodában szerzett biztonságérzettel bővül. A kiegyensúlyozott, derű gyerek, aki biztonságban érzi magát, és a gondozás során testi szükségletei kielégítést nyernek, harmonikus fejlődik. Az egészséges életmódra nevelés célja és feladatai - A gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényeinek kielégítése során, a gyermekben alapozódjanak azok az egészség- és test-kulturális magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek. - A családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásainak befolyásolása az egészséges nemzedék felnevelése érdekében. - Az életmód formálás egyik lényeges célja a betegségmegelőzés fontosságának felismertetése, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. - Egészségügyi vizsgálatok kezdeményezése az orvos és a védőnők szűrővizsgálatai alapján 25

26 A megvalósítás feladatai: - Egészséges óvodai környezet kialakítása, - Egészségre nevelés, gondozás, - A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés Az egészséges óvodai környezet kialakítása Fontos számunkra az egészséges, barátságos, biztonságos környezet kialakítása, amely lehetőséget nyújt a gyerek testi-lelki szükségleteinek kielégítésére. Az egészséges életmód alakításának színtere a csoportszoba és kapcsolódó helyiségei és az óvoda udvara. Az életmód a gyermek és a külső világ állandó egymásra hatásában formálódik, gerincét a mindennapi cselekvések rendje alkotja. A cselekvéssorok mindennapi ismétlődése, reprodukciója alakítja a szokásokat. A szokások zavartalan alakításához az óvoda megteremti azt a feltételrendszert, amely a gyermek testi és értelmi fejlődését szolgálja. Az óvodánk épülete A helyiségeink padlóburkolata olyan anyagból készült, amelyek jól tisztítható, fertőtleníthető, nem okoznak allergiás tüneteket. A csoportszoba falai világosak, nagy ablakokkal, ami szolgálja a természetes fény besugárzását és a nap folyamán a többszöri levegőcserét lehetővé teszi. A berendezési tárgyak gyermekméretűek, esztétikusak, lehetőleg természetes anyagból készülnek. A bútorok a gyerekek által könnyen mozgathatók, formai kivitelezésük, elhelyezésük kizárja a balesetveszélyt. A gyermek által használt eszközök, játékok elérhető magasságú polcokon helyezkednek el, így tevőlegesen vehet részt óvásukban, tisztántartásukban. A testi épségét szolgálja a meghibásodott tárgyak, eszközök javítása, illetve használatból való kivonása. A hagyományos és szükséges berendezések, játékeszközök elhelyezésén túl külön figyelmet igényel a kézműves, az élő, és természetsarok helyének kialakítása. Mindegyik fényigényes és a gyermek számára hozzáférhető térrel rendelkezik. Növények allergiát nem okozhatnak. A kézműves sarokban elhelyezett eszközök, anyagok amit gyermek bármikor elővehet biztonságosak. 26

27 A gondozási folyamathoz szükséges egyéb helyiségek Az öltözőben a gyermek váltóruhája, cserecipője, ruhája, tornafelszerelése külön jellel ellátott helyen van. A családok tájékoztatására az öltözőben információs táblát függesztünk ki. Az együttnevelés érdekében, fontos a folyamatos tájékoztatás az egészséges életmód szokásalakításáról is (étrend, testnevelés napja, kirándulások napja, stb..) A mosdóban a gyermek a jellel ellátott törölközőjét, fogmosó felszerelését könnyen megtalálja. Körömkefe is rendelkezésre áll. A WC helyiségeket válaszfal és függöny határolja, tiszteletben tartva a gyermekek személyiségjogait. Óvodánk udvara Az udvar változatos felületű: füves, betonos, a napos és árnyas részek váltakoznak. A homokozás a gyerek udvari tevékenységének sorában elsődleges helyet foglal el. A földdel való játék, a homokozás, sarazás, a gyerekek elemi, ősi szükséglete. A gyerek egészségének védelmében fontos a homok évenkénti cseréje, valamint naponkénti lazítása, locsolása. A természetes mozgások gyakorlására nagy, tágas, füves tér áll a gyerekek rendelkezésére. Összegzés Azonos szemléletmód szabályozza az óvodánk helyiségeinek, udvarának berendezését. Az óvodai környezet kialakításában az összhang megteremtésére törekszünk, amely tükrözi óvodánk hagyományőrzésből fakadó sajátos arculatát. Az egészséges élettér így szolgálja programunk célkitűzéseinek megvalósítását, benne a gyermek egészséges testi fejlesztésének lehetőségét. A néphagyományőrző szemléletű nevelésünk olyan életrendet kínál a gyerekeknek, amely figyelembe veszi fejlődésének egyéni ütemét, és az életrendi tevékenységeket a népi hagyományok eszköztárával gazdagítja. 27

28 A gyermek testi szükségletének kielégítése során a szokások alakításához nélkülözhetetlen a felnőtt gondoskodó, simogató szeretete. Az érzelmi biztonság segíti át a botladozó, önmagát kipróbáló gyereket az önkiszolgálás bonyolult tevékenységrendszerén. Cél: Tapasztalja meg és váljon igényévé az egészséges életmód. Érezze magát biztonságban. Váljon igénnyé a rendszeres mozgást, pihenést, táplálkozást, testápolást, öltözködést tartalmazó életritmus. Váljon képessé testi szükségletei önálló kielégítésére. Az egészség gondozásához szükséges készségek alapozódjanak meg. A helyes, rendszeres életritmus megteremtése a rugalmas napirenddel, mely igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermek egyéni szükségleteihez. A folyamatos játéktevékenységben azonos időpontban és időközben ismétlődnek: az étkezések (reggeli, ebéd, uzsonna), a mindennapos testnevelés, a mese, a levegőzés, a séta, a kinti játék, a pihenés. Mi óvónők a gyermek csoporton belüli jó közérzete érdekében figyelemmel kísérjük, - a játék és egyéb tevékenységek mellett a testi szükségleteinek igényét. A gyermek hangulatváltozásai jelzésül szolgálnak közérzetéről. A gyermek egészséges fejlődésének fontos feltétele az életkori sajátosságoknak megfelelő egészséges táplálkozás, helyes étkezés a gyerek egyéni ízlésének ismerete, formálása. Az alkalmankénti zöldség- és gyümölcsfeldolgozó tevékenységek, a közös csemegézés, formálják a gyermek szemléletét, a szülők figyelme is ráirányul a nyers zöldség- és gyümölcs fogyasztás, a rágás fontosságára. Jó, ha a feldolgozáshoz szükséges eszközöknek a csoportszobában megfelelő tároló helye van. A testápolás szolgálja a gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségek elsajátítását a felnőtt és a gyerek közötti meghitt kapcsolat segíti. 28

29 Testápolás közben a gyerek utánzási hajlama, lerövidíti a szokás tanulás folyamatát (mosakodás, kéztörlés, fogmosás, fésülködés, WC használat). Fontos a felnőtt állandó segítőkész jelenléte. Az öltözködés a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben, és a gyermeki önállóságot, ízlésvilágot alapozza. A gyermek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az időjárás változásaihoz igazodó, kényelmes, könnyen fel és levehető legyen. Egészségügyi szempontból szükséges a gyermeknek kényelmes játszóruha, cserecipő, pizsama, a jó cipő nemcsak erősíti, védi a lábat, hanem megakadályozza a lúdtalp kialakulását is. Figyelünk arra, hogy a gyermek sajátítsa el az öltözködés helyes sorrendjét. A mozgás belső igény, élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, jókedvűen örömmel végez. A gyerek mozgásigénye egyénileg eltérő. A gyermeki mozgásigény kielégítését a változatos tevékenységek szolgálják. A hagyományápolás által a mozgásanyagban helyet kapnak a népi sportjátékok is. (Lásd: Mozgás c. fejezet). Az edzés folyamatában a gyermek ellenálló képessége fokozódik, szervezete alkalmazkodik az évszakok változásaihoz. Fontos, hogy a gyermek, minden évszakban, minél több időt töltsön a szabadban. A jó levegő, a napfény, és a víz a gyermek edzését segíti. A pihenés, az alvás az óvodás gyermek egyéni alvásigényének kielégítését, testi fejlődését szolgálja. A nyugodt pihenés, alvás légkörének megteremtése minden óvodai dolgozó feladata. Ennek feltétele a szoba levegőjének cseréje és a külső zavaró ingerek megszüntetése. Óvodapedagógusok a folyamatban A gondozás folyamatában is nevelünk. A gyermek testi fejlesztése érdekében fontos, hogy ismerjük a gyerek otthoni életritmusát, étkezési és egyéb egészségügyi szokásait. Az egészséges életrend érdekében megkeressük a családdal az együttműködési formákat. Egyénileg segítjük a gyermek táplálkozási, tisztálkodási és öltözködési készségeinek alakulását, a dajka segítségével. Öltözékünkkel, a megjelenésünkkel és a segítségnyújtásunkkal nevelünk, mintát adunk a gyermeknek. A gyermekekkel, a családokkal (egyeztetve) gyűjtő utakat szervezünk. A tartósítás, tárolás lehetővé teszi a gyűjtögetett termések későbbi felhasználását. A kirándulásokkal a gyermeket a gyalogláshoz is szoktatjuk.. 29

30 A gyermek tevékenységéhez igazodó hangnemet használunk. Például: A pizsamába öltözés idején már halk, megnyugtató hangon is jelezzük a tevékenység másságát. Enyhe sötétítéssel, dúdolással, halk énekléssel teremtjük meg a pihenéshez, alváshoz szükséges feltételeket. A csendes hangvétel, a kedvenc alvójáték, az otthonhoz kapcsolódó tárgy erősítik a gyerek biztonságérzetét. A nem alvó, a korábban ébredő gyermeknek, lehetőséget nyújtunk a csendes tevékenységhez (rajzol, mesekönyvet nézeget, stb..) Változatos mozgásformák gyakorlását szolgáló élettér megteremtésére törekszünk. Figyelemmel kísérjük a gyermek egyéni adottságait és egészségi állapotát (táplálkozási és egyéb allergia, mozgásszervi rendellenesség, téli, nyári érzékenység, stb ), mely nyomon követhető a gyermeki portfolióban. Együttműködünk a szülővel az egészségügyi szakemberekkel, - szakszolgálat gyógypedagógusaival, a szociális ellátórendszerrel, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat képviselőivel elsődlegesen a betegség megelőzése, indokolt esetben (SNI esetén) speciális fejlesztés céljából. Az egészségre nevelés, gondozás, személyiségfejlesztő hatása A nyugalmat árasztó környezet, a szeretetteljes bánásmód, a gyermek biztonságérzetét erősíti. A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészséges életmódbeli készségei, jártasságai. Testi szükségleteinek felismerése, kielégítése hozzájárul a derűs, félelemmentes közérzetéhez. Megtanul önállóan tisztálkodni, öltözködni, ismeri, alkalmazza a higiénés és esztétikus étkezési szokásokat, ezáltal a HH gyermek szociális és társadalmi hátrányai csökkennek. Képesség válik önmaga és társai segítésére. Vigyáz ruhája, környezete tisztaságára. Alakul igénye a maga körüli rend megteremtésére. Testileg megfelelően edzett, teherbíró, mozgása összerendezett, jó állóképességgel rendelkezik. Összegzés Az egészségre nevelés, gondozás folyamatában elsődleges a prevenció, és az egyéni adottságokat figyelembevevő testi fejlesztés. Óvodánk dolgozói és a családok együttműködése a gyerek testi szükségleteinek kielégítésére és az ellenálló képesség fejlesztésére is irányul. Az egészséges gyermek a biztonságos derűs környezetben jól működő életfunkciókkal rendelkezik vidám, érdeklődő, aktív. 30

31 7.2. Az érzelmi nevelés az erkölcsi és közösségi nevelés helye a programban Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Hagyományőrző szemléletű nevelésünk, az óvodáskorú gyermek érzelmi, értelmi fogékonyságára alapoz. Programunk összetett tevékenységrendszeréből fakadó motivációk, az érdekes élmények, a visszatérő közös tevékenységek, hagyományok gyermek érzelmi életében meghatározó változásokat idéznek elő, és megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét. A népi mondókák ritmikussága, az énekes játékok mozgáselemei, a hangulatőrző népdalok, a népmesék varázslatos világa is sajátos érzelmi hatást hordoznak. A megismerési folyamatot érzelmek kísérik. Az érzelmek jelzik a gyermeket ért hatások mikéntjét, egyben további értelmi aktivitásának motiváló erejévé válnak. A játékban, hagyományápoló tevékenységekben gyakorolja az önkifejezés, önérvényesítés formáit, a társas érintkezés mintáit, a közös élmények hatására valamit megérez, a közösség ősi összetartó erejéből. Mi óvónők ölelő szeretetünk átsegíti a gyermeket a kapcsolatfelvétel nehézségein és mindezt melegséggel teli élmények, társaktól kapott elfogadó jelzések erősítik, a gyermekben létrejön az a biztonságérzet, ami további szocializálódásának alapja. A gyermek ebben az életkorban érzelmi fogékonysága által nem a verbális elemekre, hanem a metakommunikációra érzékeny. Ha a tekintet, a gesztus, a mimika, a testtartás, a térköztávolság összhangban áll a szóbeli közléssel, a gyermekben felébreszti a kipróbálás, az utánzás vágyát, a felnőtt viselkedése minta lesz számára. Az érzelemkifejezés egy része veleszületett. Később a gyermek utánzás útján megtanulja az érzelmeit kifejezni, és kezelni. Magatartásának alakulás szempontjából, óvodánk minden dolgozójának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell és követésre méltó, minta a gyerek számára. 31

32 Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés a szocializálódást segítő nevelés célja és feladatai - Teljeskörű beóvodázás. - A gyermek biztonságérzetének megalapozása, az önbizalom erősítése, a szocializálódás elősegítése. - Az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, amelyek megalapozzák a szocializálódáshoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságokat. - Kiegyensúlyozott, boldog állapot létrehozása. - Egymás elfogadása. - Az aktív érzékenység alapozása az emberi és természeti környezet hatásaira. - A hagyományőrzés és természetóvás motiváló hatásának folyamatos éltetése. A szocializálódás alakulásának színterei 1. A befogadás időszaka, 2. Együttlét a mindennapokban, 3. Óvodai ünnepnapok. A befogadás időszaka: Az óvodakezdés első benyomásai óvodai életre szóló élményeket adnak, Meghatározzák a gyermeknek, a szülőknek egyaránt az óvodához való viszonyát és a létrejövő kapcsolat minőségét. Programunkban ez a közismert tény válik szocializációs nevelés mozgató erejévé. A befogadás célja: A gyermeket az új környezetben kedvező érzelmi hatások érjék, minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, amely meghatározza további szociális cselekvésének alakulását. 32

33 Óvodapedagógusok a folyamatban A gyermek óvodába lépése előtt személyes kapcsolatot teremtünk, ismerkedünk a családdal és az óvodába kerülő gyermekkel. Megbeszéljük a szülőkkel, hogy számítunk a segítségükre és a gyermek beszoktatásában partnerek lesznek. Meghívjuk a szülőket, hogy a gyermekkel együtt látogassanak el a csoportba. Fontos a kölcsönös együttműködés a beszoktatás során. A szülőkkel együtt a beszoktatás lehetőségét biztosítja. A családi háttér ismeretében törekszünk megismerni, megérteni a gyerek érzelmi megnyilvánulásait. Alkalmat és lehetőséget teremtünk a gyermek pozitív érzelmeinek kiváltására: - a testi szükségletetek kielégítésével, - a derűs, biztonságos környezet létrehozásával, - a kötődés - szükséglet kielégítésével, - a megerősítő, elfogadó magatartásával, - az értékek, élmények nyújtásával. A kisgyermek természetes igényét, a gondoskodás vágyát, a szabadság vágyát rugalmas viselkedéssel, és kiegyensúlyozott életmód nyújtásával elégítjük ki. A nevelési év folyamán a csoportban lévő gyermekeket az új társ (társak) elfogadására hangoljuk. Fontos, hogy a gyermekek biztonságérzetük tudatában várják, és nyílt odafordulásukkal segítsék az új gyermeket. Az érzelmi ingerek nyújtása nagymértékben segítheti a beilleszkedést. Az óvodába lépéshez barátságos, melegséget árasztó környezetet alakítunk ki, kuckókkal, tevékenységre késztető eszközökkel. Beleérző képességünk által segítjük a gyermek biztonságérzetének kialakulását. Tudjuk, hogy a gyermek akkor fejleszthető, ha szeretve érzi magát, mert elfogadjuk olyannak, amilyen (Gordon, 1994). Számára fontos az állandó, megbízható, személyes kapcsolat. 33

34 Szeretetteljes magatartással az egyes szülőkhöz, gyerekhez elfogadó odafordulással segítünk az átállás nehéz folyamatában. (A gyermeknek sokat segítünk, ha a szülők is elfogadnak minket.). Az érzelmi kötődések mielőbbi létrejöttéhez hitelesen alkalmazzuk a megerősítés, a dicséret személyre szóló formáit. Ez a régebben járó gyerekekre is ösztönzően hat, az új társakkal való törődést utánzással ők is gyakorolják. Az évközben érkező gyerekek fogadásában is körültekintőek vagyunk. Programunk a befogadási időszakot tekinti a családdal való együttnevelés kiindulópontjának. Tudatosan törekszünk saját érzelmi kifejezésmódunkat hitelessé, sokszínűvé tenni, és a gyermeki érzésvilágba való beleélési képességünket fejleszteni. Arra törekszünk, hogy a gyerek-óvónő a gyermek-dajka és a gyerek-gyerek kapcsolatát pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze és az együttes tevékenységek élményei határozzák meg. Ennek tudatában alakítjuk a gyerek erkölcsi érzelmeit: szeretet, barátság, elfogadás, tisztelet. Formáljuk erkölcsi tulajdonságait, mint például a segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, együttérzés, tettrekészség, bátorság, stb. A gyerek intellektuális érzelmeit, - a kíváncsiságot, a rácsodálkozást, a felfedezést, a sikert, az aktivitást a néphagyományőrzés és természetszeretet hatásrendszerével tudatosan ébren tartjuk, fejlesztjük, ezzel segítjük a szokás- és normarendszerének megalapozását. Az esztétikai érzelmek alakításában a harmonikus környezet, a népművészeti alkotások nyújtotta élményekre építünk. Fokozzuk a szülőkben az igényt, hogy felelősséggel vegyenek részt a gyermekük testi, érzelmi, értelmi fejlesztésében, felhasználva az óvoda nyújtotta lehetőségeket. 34

35 Együttlét a mindennapokban A befogadás időszakában szerzett pozitív érzelmi benyomások segítik a gyermeket a szociális tanulás folyamatában. Az egyes gyerek szociális viselkedési készségének szintjét befolyásolja a gyermek kommunikációs fejlettsége. A gyermek az egymás mellett játszástól az együttjátszásig, majd az együttjátszás és tevékenykedés során a mintha helyzetekben viselkedést gyakorol, tapasztalatokat szerez, alakul szociális készsége. A viselkedést megerősítő jelzések segítik a gyermekkor a kommunikációban és abban, hogy megtanulja értékelni saját és mások cselekedeteit, megtalálja helyét a csoportban. A közösen átélt élmények a gyermekben az újra átélés vágyát erősítik, az együttműködés reményében alkalmazkodásra serkentik. A szociális viselkedéskészség egyre magasabb szinten jelenik meg. Óvodapedagógusok a folyamatban A beszoktatási időszakban megteremtett bensőséges kapcsolatokat a mindennapok tevékenységformáiban, a gyerek szocializációs fejlődése, fejlesztése érdekében segítjük, követjük. A gyerekről szerzett benyomások segítenek az egyéni bánásmódjának megválasztásában. A különleges gondozást, bánásmódot igénylő, valamint HHH gyermeket elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segítjük. Lehetőséget nyújtunk arra, hogy a gyermek gyakorolja azokat a viselkedési, udvariassági formulákat, amelyek az emberi kapcsolattartáshoz, a csoportban éléshez kialakult biztonságot nyújtó szokásrenddel segítjük elfogadtatni a gyerekkel a csoport viselkedési szabályait. A hangnem, szeretetteljes kapcsolatteremtő stílus, minta a gyerek, a szülők számára, a gyereket utánzásra ösztönzi. 35

36 Óvodai ünnepnapok Programunk tartalmából fakad, hogy a néphagyományőrzés erősíti az óvodai élet hagyományait, gazdagítja azt. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyerekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A mindennapokhoz kapcsolódó gyermeki élet ünnepei Programunkban hagyománya van a gyerekek születésnapi köszöntésének, számukra ez várva-várt esemény. A gyermek középpontba kerül, társai ráfigyelnek, vele törődnek, őt ünneplik. A szülőkkel közösen elfogadott köszöntési mód, az érzelmi szükségletek kielégítését szolgálja. A gyerekek számára fontos az Édesanyák ünnepnapja. Az anya köszöntésére a gyerek érzelmi aktivitással készül. Mi óvónők az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazzuk. Óvodánkban megjelenő felnőttek világához kapcsolódó ünnepek a gyerekben érzelmi benyomásokat keltenek. Az ünnep értelmét később szerzett ismeretek világítják meg. A március 15-e vonulós, zászlós játékai, a közös éneklés a gyerekekben élményeket hagynak. Évzáró ballagás Minden csoport évzáró műsorban ízelítőt ad az év során tanult versekből, dalokból, mesékből, melyre meghívjuk a szülőket, családtagokat. Amelyik csoportban iskolába készülő nagyok vannak, az évzáróval egybekötve tartjuk a nagycsoportosok búcsúztatását. 36

37 A mindennapokhoz kapcsolódó hagyományőrző életmód szokásőrző napjai Az évről-évre visszatérő, az időjárás változásaiból fakadó tevékenységek a családoknál, illetve a családokkal együtt történő szüretelések, tavaszi séták, kirándulások fontosak egy-egy csoport életében. A közös élmények a gyerekek szociális kapcsolatrendszerét bővítik, erősítik, magabiztosságát növelik. Tanulja a helyét a kortárscsoportban és a családban. Jeles napok, ünnepnapok A népszokásőrző jeles napok, ( Szüreti nap, Márton nap, Mikulás, Luca napja, Karácsony, Farsang, Kiszézés, Húsvét,) cselekményeit meghatározott rituálék szabályozzák. Nagyon fontos, hogy mi óvónők ebből mennyit veszünk át, amivel a gyermek érzelmein át a közösséghez tartozás életérzését kívánjuk alapozni. Ebben a folyamatban a lényeg: mindennek eljön az ideje, amire minden évben ugyanakkor és ugyanúgy illik készülni. Az újra átélés vágya motivál, cselekvésre késztet, a nagyobbak már a készülődés során felidézik emlékeiket, tudják, mire készülnek, várnak. A kisebbek megérzik növekedésük távlatát: ha nagy leszek én is... Erősödik a nagyobb társak tisztelete, a kisebbek megerősítése. Az évről évre visszatérő hagyományok biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyerekek életében, erősödik a valahova tartozásuk érzése. (A jeles napok felsorolását lásd az Évkörben 45 oldal). Óvodapedagógusok az ünnepnapokon A mindennapok együttélésében gyakorolt szociális viselkedést, a jeles napok szokásai, viselkedésmintái gazdagítják. Az ünnepi készülődések élményeit a felnőttek bensőséges, hitte teli ünnepelni tudása maradandóvá teszi. Ezt a hitelességet erősíti az öltözékünk és az ünnepnapok mássága. Az ünnepi készülődésben az érzelemfokozó hangulati elemeket helyezzük előtérbe, az ünnepnap a gyermeknek a kiteljesedést adja. Egyes ünnepek előkészítésébe bevonjuk a szülőket. Alkalmat teremtünk a néphagyományokhoz kapcsolódó szokások megismerésére. 37