PIB tájékoztatás. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt)
|
|
- Emil Biró
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PIB tájékoztatás A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt) 17. szakasz: Pénzügyi és költségvetés végrehajtási ellenőrzés javítása A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Szolgáltató Partnerség projekt
2 Tartalomjegyzék Előzmények, feladatok meghatározása 3 I. A belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó előírások A belső kontrollrendszerrel kapcsolatos fontosabb jogszabályok A Belső kontrollrendszer tartalma, a magyarországi standardok Belső Ellenőrzési Kézikönyv A belső kontrollrendszer alapfogalmai A belső kontrollrendszer elemei A belső kontrollok különböző kategóriái, típusai 9 2. Az államháztartási belső standardok előírásai teljesítésének elősegítése a belső kontroll standardok az 1/2009. (IX.11.) PM irányelv alapján A gazdálkodási projekt keretében megvalósított fejlesztések A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE) Az ellenőrzési nyomvonalak kialakításával kapcsolatos feladatok általában Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az ellenőrzési nyomvonal általános jellemzői Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának ajánlott lépései: Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása 3.2 A Hivatal ellenőrzési nyomvonalai jelenlegi jellemzői Az ellenőrzési nyomvonalakra vonatkozó szabályok Javaslatok az Ellenőrzési nyomvonalak felülvizsgálatára A Folyamatleltár felülvizsgálata Kockázatkezelési rendszer A kockázatkezelés általános kérdései A kockázat fogalma A kockázatkezelés A kockázatok értékelése A Hivatal kockázatkezelési szabályzata jelenleg Javaslat a kockázatkezelési szabályzat kiegészítésére Szabálytalanságok kezelése A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos általános jellemzők A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje jelenleg A FEUVE rendszerének belső ellenőrzése A belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok 33 Háttéranyagok a 17. szakaszhoz 1. számú függelék számú függelék számú függelék Soroksár Homo Regius 2
3 Előzmények, feladatok meghatározása A Szolgáltató Partnerség projektben az Önkormányzat által meghatározottak szerint a költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása keretében a következő feladatok, projektszakaszok kerültek meghatározásra: 13. szakasz: Stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása 14. szakasz: Új költségvetés tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása 15. szakasz: A költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata 16. szakasz: A pénzügyi és gazdálkodási felelősségvállalás szabályozásának fejlesztése 17. szakasz: Pénzügyi és költségvetés végrehajtási ellenőrzés javítása A 15. szakasz, a költségvetés készítésének és elfogadása folyamatával kapcsolatban készített anyagot a PIB a február 5-i ülésén elfogadta. A szakmai anyag a helyzetelemzés mellett a tervezési kézikönyvre, a tervezési eljárásrend szerkezetére, tartalmi elemeire és szabályozásának a módjára vonatkozó javaslatokat tartalmazott. A 13. szakasz: Stratégiai tervezés és az éves költségvetés összekapcsolása, valamint a 16. szakasz: A pénzügyi és gazdálkodási felelősségvállalás szabályozásának fejlesztése című szakmai anyagok elfogadására a PIB április 1-i ülésén került sor. A következő feladat a 17. szakasz: Pénzügyi és költségvetés végrehajtási ellenőrzés javítása kapcsolatos szakmai feladatok leírása. A Projekt célja: a közszolgáltatások színvonalának javítása, a finanszírozás biztosítása érdekében szükség van az önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, illetve a meglévő anyagi források nagyobb mértékű kihasználására, bővítésére. Az Önkormányzat helyzetéből adódóan kiemelten fontos a pénzügyi egyensúly, a likviditás folyamatos fenntartása, a költségvetési gazdálkodás hatékonyságának önkormányzati szintű valamennyi intézményre kiterjedő javítása: - az információs rendszer fejlesztésére alapozva, - az új tervezési, végrehajtási és finanszírozási technikák alkalmazásával - a hatékony szervezeti és irányítási formák kialakításával, - a gazdálkodás folyamatos és hatékony kontrolljának a biztosításával. A projektben meghatározott feladatok ezen célkitűzések megvalósításához kívánnak hozzájárulni; a gazdálkodás hatékonyságát elősegítő, a manuális adminisztrációs tevékenységet csökkentő módszerek és eljárások bevezetésével, az önkormányzati szinten az Soroksár Homo Regius 3
4 alkalmazott integrált gazdálkodási információs rendszerre építve, annak szükséges mértékű továbbfejlesztésével, a civil szervezetek, a lakosság széles körű támogatása elősegítésével. A projekt megvalósításának már a jelenlegi szakaszában szeretnénk kiemelni, elfogadtatni, hogy a javaslataink nem az önkormányzati fiskális rendszer megerősítését szolgálják. Működtetése, információi, eredményei az egyes ágazati szervezeti egységek, szakemberek számára is nagyon fontosak. A pénzügyi és ágazati szervezeti egységek együttműködése alapján biztosítható a döntést hozók megalapozott, alternatívákat, prioritásokat bemutató döntés-előkészítési információkkal való ellátása. Pénzügyi és költségvetés végrehajtási ellenőrzés javítása Az önkormányzat elvárása: - A FEUVE rendszerének módosítása. - A kockázat elemzés rendszerének módosítása. Azonosított probléma A pénzügyi és költségvetés végrehajtási ellenőrzés, a FEUVE, a belső ellenőrzés rendszere és szabályozása az előző pontok szerinti változások miatt módosítást igényel. Megoldás A FEUVE rendszere a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első számú pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, amelyek lehetővé teszik a szabályszerű, hatékony, és eredményes költségvetési gazdálkodás feltételei érvényesítését. Az előző pontokban meghatározott feladatok a stratégiai tervezés, a tervezési eljárás rend, az évközi teljesítés mérés, az energia kiskincstár, a pénzügyi felelősségvállalás szabályozás módosítása stb. - megvalósítása jelentős mértékben érintik a FEUVE, a belső pénzügyi ellenőrzés rendszerét Az előzetes helyzetfelmérést követően szükség van az önkormányzatnál a belső szabályozás, az ellenőrzési nyomvonal, a szabálytalanságok kezelése eljárásrendje, illetve a kockázatelemzés rendszerének módosítására A belső ellenőrzési tervben a teljesítmény mérések alapján feltárt kockázatok, a tervtől való eltérések, a teljesítések mintavételszerű ellenőrzésére vonatkozó ellenőrzési kapacitás biztosítása, a gazdálkodási folyamatokhoz való azonnali visszacsatolás biztosítása. Megoldást lehetőségét biztosító részterületek indikátorai A gazdálkodási döntéseket segítő, azonnali visszacsatolás lehetőségét biztosító ellenőrzés erősítése. A módosított FEUVE szabályzat rendelkezésre állása. A módosított belsőellenőrzési szabályzat rendelkezésre állása. Soroksár Homo Regius 4
5 I. A belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó előírások 1.1 A belső kontrollrendszerrel kapcsolatos fontosabb jogszabályok: Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009(XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) A pénzügyminiszter 1/2009. (IX. 11.) PM irányelve az államháztartási belső kontroll standardokról Belső kontroll kézikönyv Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) január 1-től hatályos módosítása vezeti be a hazai költségvetési intézmények vonatkozásában az államháztartási kontroll, illetve azon belül a belső kontrollok fogalmát: 120/B. (1) A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat: a) a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtsa végre; b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket; c) megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól. (2) A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő a) kontrollkörnyezetet, b) kockázatkezelési rendszert, c) kontrolltevékenységeket, d) információs és kommunikációs rendszert, e) monitoringrendszert kialakítani, és működtetni. Az államháztartás működtetési rendjéről szóló 292/2009 (XII. 19.) Korm. rendelet szerint: 155. (1) A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, ezen belül folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) működtetni. A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi a pénzügyminiszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet. (2) A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására Soroksár Homo Regius 5
6 szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. (3) A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. (4) A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat. A belső kontroll kéziköny elkészítése érinti a Hivatal valamennyi szervezeti egységét, a vezetőket és munkatársakat. 1.2 A Belső kontrollrendszer tartalma, a magyarországi standardok A belső kontrollrendszer magában foglalja a FEUVE-t, azonban több náluk, hiszen nemcsak a szigorúan vett pénzügyi ellenőrzéseket jelenti, hanem korszerű szervezetirányítási, menedzselési elemeket is. A rendszer koncepciója nemzetközileg elismert szervezetek, pl. a COSO és az INTOSAI (Legfőbb Ellenőrzési Intézmények számvevőszékek Nemzetközi Szervezete) ajánlásain is alapulnak, mintegy integrálva azokat. A belső kontroll standardokat tartalmazó irányelv jogi iránymutatásnak tekinthető, amely ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére, így jogi természete szerint normatív kötelezettséget nem keletkeztet, csupán útmutatóul szolgál. Egyes standardok azonban visszautalhatnak jogszabályi kötelezettségre. A magyarországi standardok kidolgozásánál szintén a már fentebb említett szervezetek (COSO, INTOSAI) által használt megközelítés került alapulvételre. Alkalmazásukkal körvonalazódhat a költségvetési szervek szakemberei, vezetői számára, hogy szervezetük belső kontrollrendszerének kialakításához milyen alapelveket vegyenek figyelembe. Mint általában a standardok, a belső kontroll standardok is csak fő irányvonalakat határoznak meg, a gyakorlati megvalósítás részletei szervezetről szervezetre változhatnak. A standardok kidolgozásának két fő célja volt: - egyfelől rendszerbe foglalni a belső kontrollokkal kapcsolatos kötelezettségeket, elvárásokat, javaslatokat; másfelől - megerősíteni egyes, az államháztartási rendszerekben már meglévő kötelezettségeket, felhívni rájuk a figyelmet. Lényeges ugyanis, hogy a rendszer egyes elemein belül a kontrollok mennyiségének, minőségének, szigorúságának meghatározása a költségvetési szerv vezetőjének joga és kötelezettsége. A jogszabályok csak egyes elemek kötelezőségét írják elő, a jelen standardok, illetve a Belső Kontroll Kézikönyv javaslatokat tesznek a további elemekre. A kontrollok lényege, hogy nem egyszeri ellenőrzési tevékenységet jelentenek, hanem folyamatokat, kontrollpontok alkalmazását előzetes, folyamatba épített és utólagos jelleggel. A módosítások további eredménye, hogy az államháztartásban már korábban is Soroksár Homo Regius 6
7 meglévő kontrollpontokat (újakkal kiegészítve) strukturálja, rendszerbe helyezi, és átláthatóvá teszi. Itt fontos kiemelni azt, hogy a standardok szövegében említett különféle szabályzatok kialakítása nem minden esetben jelenti azt, hogy újat kell létrehozni. Ezek közül több, már most is jelen van a legtöbb költségvetési szervnél önálló formában, vagy valamely alapdokumentumba (alapító okirat, SZMSZ stb.) foglalva, és a költségvetési szerv vezetőjének döntése, hogy a még hiányzókat hova illeszti be, illetve milyen formában alakítja ki. A könnyebb gyakorlati alkalmazhatóság érdekében azonban a belső kontroll standardok részletes, magyarázó kifejtésére (továbbá szabályzat- és eljárásrend-minták bemutatására) a Pénzügyminisztérium által elkészítendő Belső Kontroll Kézikönyv szolgál. (A magyarországi standardokat az 1. számú függelék tartalmazza) 1.3 Belső Kontroll Kézikönyv Az Ámr (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a megváltozott körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó, színvonalasabb munkavégzés elősegítése céljából, a törvényi és egyéb jogszabályi előírások helyes, azonos módon való értelmezését a pénzügyminiszter a belső kontroll standardok részletes, magyarázó kifejtését tartalmazó Belső Kontroll Kézikönyv (szabályzat- és eljárás-minták) kiadásával, közzétételével kívánja segíteni. A Kézikönyv a kötelező elemeken túl javaslatokat tesz a további elemekre, figyelemmel arra, hogy a kontrollok nem egyszeri ellenőrzési feladatot, hanem folyamatokat, folyamatba épített, előzetes és utólagos jellegű kontrollpontok alkalmazását jelentik. A bevezetett módosítások további eredménye, hogy az államháztartásban már korábban is meglévő és működő kontrollpontokat, szükség szerint újakkal kiegészítve, átlátható módon úgy strukturálja és helyezi rendszerbe, hogy azok a pénzügyi dimenzión kívül, a költségvetési szervek működésének minden területét lefedik, magukban foglalva a korszerű szervezetirányítási, menedzselési elemeket is. A Kézikönyv azonban nem egy kötelezően elkészítendő dokumentum. A benne foglaltak elsősorban ajánlások, gyakorlati útmutatók, amelyek a költségvetési szerv vezetőjének próbálnak meg segítséget nyújtani abban, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő belső kontrollrendszert létre tudja hozni, illetve a lehető leghatékonyabban tudja azt működtetni. Az egyes standardok kifejtése után található Ellenőrző kérdések egyfajta önellenőrzésre szolgálnak, amelyek megválaszolásával megfelelően lemérhető, hogy az adott belső kontrollrendszer megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek, illetve a standardok által megkívánt előírásoknak. Fontos megjegyezni, hogy a belső kontrollrendszer megfelelő kialakítása a költségvetési szerv vezetőjének feladatkörébe tartozik, annak létrehozása, működtetése semmiképp sem delegálható a belső ellenőrzésre. A Kézikönyv segítséget kíván nyújtatni abban is, hogy a költségvetési szervek vezetői fel tudják mérni, hogy az általuk irányított szervezetben, vagy szervezeti egységekben milyen szinten szabályozottak a belső kontroll folyamatok. Ezáltal megfelelő képet kaphatnak többek között arról, hogy léteznek-e dokumentált folyamatok arra, hogy Soroksár Homo Regius 7
8 következetesen megvalósulnak a szervezeti célkitűzések; mennyiben mérhető ezen célkitűzések teljesítése; hogyan értékelik a vezetői információs rendszerben előállított mutatószámokat; milyen visszacsatolási folyamatok működnek; mennyire képes az adott szervezet a tervezett folyamatoktól való eltérések kezelésére; mennyiben képes az adott szervezet az előre jelezhető külső és belső változások elébe menni, illetve a váratlan eseményekre adekvát választ adni. A Kézikönyvben ismertetett eljárások, szabályzatok, dokumentumok többsége már a legtöbb intézményben jelenleg is létezik, így a költségvetési szerv vezetőjének döntésén múlik, hogy a standardoknak a szabályzatok kialakítására vonatkozó ajánlásainak a már meglévő szabályzatok felhasználásával, esetleges korszerűsítésével milyen módon, formában és tartalommal tesz eleget. 1.4 A belső kontrollrendszer alapfogalmai A belső kontrollok ismert meghatározásai az alkalmazott terminológiákban, fordulatokban kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól, de a lényeget azonos módon ragadják meg. Ennek megfelelően tágabb értelemben belső kontrollnak minősíthető minden olyan folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és apparátusa alakít ki, oly módon, hogy a célok elérésében biztosítsa a működés szabályszerűségét, gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, a vagyon védelmét, a veszteségek elkerülését (a visszaélések, nem megfelelő használat és a hibák megelőzését, illetve észlelése esetén kiküszöbölését), a beszámolási, elszámolási kötelezettség teljesítését, a pénzügyi jelentések megbízhatóságát, valamint megfelelést az alkalmazott törvényeknek, más jogszabályoknak, illetve a szervezet belső szabályzatainak, beleértve bizonyos etikai követelményeket is. A belső kontrolloknak bizonyosságot kell nyújtaniuk arról, hogy az adott szervezetnél (rendszerben): valamennyi nyilvántartandó tranzakció, és egyéb információ ténylegesen nyilvántartásra került, az információk feldolgozása során előforduló hibák vagy rendellenességek felszínre kerültek, így a rendszerben a valóban megtörtént tranzakciók és események kerülnekpontosan rögzítésre. 1.5 A belső kontrollrendszer elemei Kontrollkörnyezet: megszabja egy szervezet felső szintű vezetésének az egész szervezetére kiható viselkedését, a vezetők és az alkalmazottak viszonyát a belső kontrollokhoz. Mindez magában foglalja a vezetés filozófiáját, stílusát, az érintettek szakmai kompetenciáját (elkötelezettségét), a humánerőforrással kapcsolatos irányelveket és gyakorlatot, az etikai értékek, a belső szervezet alakítását, a feladatkörök megosztását, a beszámoltatás és a teljesítményértékelés módjait, továbbá az irányítási tevékenység minőségét.. Soroksár Homo Regius 8
9 Kockázatösszegzés és kezelés: olyan tevékenységek, amelyek lehetővé teszik a szervezet céljaira ható külső és belső (pénzügyi és nem pénzügyi) kockázatok, negatív hatások, vagy elszalasztott lehetőségek felismerését, elemzését és értékelését, illetve kezelését. Kontrolltevékenységek: a szervezeti hierarchia minden szintjén és minden működési területén (tervezés, végrehajtás, elszámolás) érvényesülő (érvényesítendő), az adott szervezet működésének alapvető dokumentumaiban rögzítendő előírások és eljárások, amelyek többek között a döntési, hatásköri rendszerrel és a nyilvántartásokkal biztosítják, hogy a vezetés által megfogalmazott célok és elvárások a kockázatok kezelése mellett végrehajtásra kerüljenek. Információ és kommunikáció: az információs rendszerek működésének célja, hogy a külső és belső információkat oly módon rögzítse, értékelje és továbbítsa, hogy a felhasználók megfelelő időben releváns és megbízható információkat kapjanak feladataik végrehajtásához. Monitoring: a belső kontrollok felügyelete, minőségük megfelelőségének folyamatos összegzése, a rendszeres vagy eseti nyomonkövetés, illetve az ezekre támaszkodó visszajelzések útján. 1.6 A belső kontrollok különböző kategóriái, típusai Szervezeti kontrollok: a belső szervezeti felépítés kialakítása, a felelősségi körök meghatározása, a jogosultságok és felelősségek delegálása, a jelentési kötelezettségek szabályozása.. A funkciók különválasztása: hogy ne legyen ugyanazon személy felelős a teljes tranzakció nyilvántartásáért és feldolgozásáért, el kell választani egymástól a hitelesítést, a végrehajtást, a felügyeletet és a nyilvántartásba vételt.. Hitelesítés és jóváhagyás: az arra kijelölt felelős személy(ek) jogköre előzetes jóváhagyásra, engedélyezésre, illetve az utólagos felülvizsgálatra, szükség szerint értékhatárokhoz kötve minden egyes tranzakciót az arra jogosultnak hitelesítenie kell, vagy jóvá kell hagynia.. Műveleti és számviteli kontrollok: céljuk a könyvelési, nyilvántartási feladatok során a gazdasági események hitelesítésének, feldolgozásának, rögzítésének kontrollja, ide tartozik pl. a nyilvántartott adatok pontosságának ellenőrzése, számok sorszámok, összegek egyeztetése. Fizikai kontrollok: az eszközök megőrzésével kapcsolatos kontrollok (leltározás stb.), hozzáférési jogok korlátozása, beleértve a közvetlen fizikai hozzáférést, illetve a közvetett, dokumentumokon keresztül történő (beleértve az informatikai környezetben megvalósuló) hozzáférést is. Személyzeti kontrollok: olyan eljárások, amelyek biztosítják, hogy a munkatársak feladataikkal arányos képességekkel rendelkeznek. Felügyeleti kontrollok: valamennyi belső kontrollnak tartalmaznia kell a napi tranzakciók és azok nyilvántartásának felelős személy által történő felügyeletét. Vezetőségi kontrollok: a vezetés napi rutinján kívül eső kontrollok (pl. beszámolók vizsgálata, összehasonlító módszerek alkalmazása, belső ellenőrzési funkciók működtetése, egyéb vizsgálati eljárások). Soroksár Homo Regius 9
10 Az egyes belső kontrollok működéséhez hozzátartoznak a dokumentációs feltételek, így a rendszerleírások, munkaköri leírások, módszertani útmutatók, ellenőrzési nyilvántartások. (Az Állami Számvevőszék által kiadott, az Irányelvek a belső kontroll standordokhoz a közszférában című anyagának kiemelt részeit a 2. számú függelék tartalmazza.) II. Államháztartási belső kontroll standardok előírásainak teljesítése, a belső kontrollrendszer hatékony működtetésének az elősegítése a gazdálkodási projekt keretében 2. Az államháztartási belső kontroll standardok előírásai teljesítésének elősegítése 2.1 A belső kontroll standardokat az 1/2009. (IX. 11.) PM irányelv alapján A belső kontroll standardokat az 1/2009. (IX. 11.) PM irányelv határozza meg. Az Irányelv a kontrollkörnyezet meghatározott elemeinként határozza meg a költségvetési szerv feladatait. A Gazdálkodási projekt keretében megvalósított fejlesztések többek között az alábbi feladatok előírások teljesítését segítik elő: Célok és szervezeti felépítés: A költségvetési szerv hatékony feladatellátása érdekében célszerű kialakítani és írásban rögzíteni annak stratégiai és operatív célrendszerét. Fontos, hogy a költségvetési szerv célrendszerét annak minden vezetője és alkalmazottja teljes körűen megismerje. Belső szabályzatok: Komplex szabályzatrendszer szükséges a szervezet megfelelő működtetése érdekében, ideértve a költségvetési szerv alkalmazottainak biztonságát szolgáló szabályzatokat is (tűzvédelmi rend, munkavédelmi rend stb.). A mérhetőség és a számonkérhetőség érdekében célszerű a költségvetési szerven belül az alapvető célok teljesítésének előrehaladását jelző indikátor-rendszer kialakítása. Az indikátor-rendszer tartalmazza a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség értékelésére szolgáló mutatókat. Elengedhetetlen minden olyan folyamat, tevékenység, feladat részletes szabályainak meghatározása, amely különféle kötelezettségeket, illetve jogokat állapít meg az egyes alkalmazottak számára. Célszerű minden olyan folyamat, tevékenység, feladat részletes szabályainak meghatározása, amely a költségvetési szerv tevékenységére hatással van. A szabályzatok között kiemelt fontosságú a költségvetési szerven belül felmerült szabálytalanságok feltárásával, kivizsgálásával és kezelésével kapcsolatos eljárásokat tartalmazó szabálytalanságkezelési rend. Soroksár Homo Regius 10
11 A szervezet megfelelő működése érdekében szükséges, hogy a költségvetési szerv dolgozói valamennyi olyan szabályzatot megismerjenek, amely érinti őket, illetve munkavégzésüket. A folyamatok meghatározása és dokumentálása A költségvetési szerv fő folyamataira vonatkozóan az Ámr. 145/B. (1) bekezdésében (az Irányelvben a jogszabályi hivatkozások még nem kerültek átvezetésre) előírt ellenőrzési nyomvonalakat írásos formában is rögzíteni szükséges. Gondoskodni kell az ellenőrzési nyomvonalak naprakészen tartásáról, illetve a vonatkozó jogszabályokkal való összhangjáról. Feladat- és felelősségi körök A szervezeti célok teljesítése érdekében elvégzendő alapvető feladatokat írásban (pl. alapító okiratban) rögzíteni kell. Nagyban elősegíti a munkát, ha az egyes felelősségi szintek rendszerét és kapcsolatát, illetve a hivatalos dokumentumok aláírásának és jóváhagyásának előírt útvonalát írásban vagy szemléltető ábra segítségével elérhetővé teszik a költségvetési szerv minden dolgozója számára. A kockázatok meghatározása és felmérése Gondoskodni kell a költségvetési szerv tevékenységeivel kapcsolatos kockázatok felméréséről, illetve összegyűjtéséről. Hatékony és célszerű, ha a tevékenységekkel mindennapi szinten foglalkozó alkalmazottak és vezetők tapasztalatai felhasználásra kerülnek a felmérés során. Célszerű a beazonosított kockázati tényezők egy erre a célra kialakított adatbázisban történő rögzítése. Fontos az alkalmazottak tájékoztatása a szakterületükön beazonosított kockázati tényezőkről. Információ és kommunikáció Célszerű olyan hatékony információs és kommunikációs szabályozást kialakítani, amely magában foglalja a költségvetési szerven belüli, illetve a külső partnerekkel folytatott horizontális és vertikális kommunikáció alapvető szabályait. A szabályoknak többek között célszerű kiterjedniük az információ-átadás különböző formáinak meghatározására, az információ tartalmának hitelesítésére, illetve a bizalmas információk kezelésének módjára. A szervezeti célok megvalósításának monitoringja Célszerű a költségvetési szerv tevékenységeivel kapcsolatos monitoring stratégia kialakítása. Célszerű biztosítani az egyes indikátorok megvalósulásának folyamatos monitoringját, értékelését és felülvizsgálatát. Soroksár Homo Regius 11
12 Fontos a meghatározott indikátor értékektől való eltérések okainak felderítése, és az okok megszüntetésére, illetve mérséklésére szolgáló intézkedések megtétele. 2.2 A Gazdálkodási projekt keretében megvalósított fejlesztések A gazdálkodási projekt egyes szakaszaiban megvalósításra és bevezetésre kerülő fejlesztések többek között meghatározzák - a költségvetési tervezés teljeskörű átfogó szabályozását, - a feladatok ellátása részletes eljárásrendjének a meghatározását, - a feladatellátás felelőseinek a megjelölését, - a felelősök feladatait és a feladatok határidőit. A fejlesztés elsősorban a költségvetési tervezés rendszerének a megújítására, a stratégiai tervezés következetes alkalmazására irányul. Természetesen a tervezési módszererek, a stratégiai szemlélet alkalmazása a gazdálkodás folyamatában is érvényesül. A belső kontrollrendszerek működtetése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a pénzügyi költségvetési és a szakmai tervezés és végrehajtás között formális információs kapcsolat került kialakításra. Az új rendszer keretében iteratív módon biztosítható, jelezhető az egyes önkormányzati feladatellátással kapcsolatos fianszírozási szükséglet, illetve a feladatellátással, finanszírozással kapcsolatos problémák. A rendszerben kiemelt követelmény a feladatok tartalmának megalapozottságának a rögzítése a jogszabályok és önkormányzati döntések alapján, illetve a célok ismeretében a feladatellátáshoz szükséges erőforrások meghatározásának a gazdaságosság, a hatékonyság követelményei szerinti elemzése, erre alapozott meghatározása. A belső kontrollrendszerek hatékony működését elősegítő rendszerelemek Az önkormányzati feladatkataszter létrehozása. Az önkormányzatnál szükséges egy átfogó feladat felülvizsgálat, helyzetelemzés, a tény helyzet rögzítése. Ennek keretében szükséges az egyes feladatok, a feladatokat jellemző mutatószámok, erőforrások rögzítése, a következők szerint. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak a meghatározása, az egyes feladatok azonosítása. A feladatokon belül meg kell határozni a tervezési gazdálkodási alapegységeket. A tervezési gazdálkodási alapegység az a legkisebb feladategység, amelynek a költségvetésen belül elkülönült költségvetése, felelőse, mérhető (mérendő) mutatószáma van. A meghatározás során fontos az azonosító rendszer kialakítása, amelynek a különböző adatbázisokban azonos módon kell szerepelnie. A feladatellátásért felelős személyek, keretgazdák meghatározása. Soroksár Homo Regius 12
13 A feladatra vonatkozó központi és helyi szabályozás előírásai rögzítése, különös tekintettel a feladat ellátás számszerűsíthető követelményeire. A feladatot jellemző mutatószámok, azonosítók, szakfeladat, főkönyvi szám, kapacitás-, feladat- és teljesítménymutatók, a feladat eredményességének a mérése. A feladat ellátás módja: a szervezeti megoldás, saját, vagy vásárolt szolgáltatás, társulás stb. A feladat ellátásához rendelt erőforrások: o A feladat jellegétől függően a létszám, személyi juttatások, dologi kiadások kiemelve az üzemeltetési kiadásokat. o A feladat ellátásához rendelt bevételek, saját bevétel, a feladat mutatószámai alapján meghatározható állami támogatás, önkormányzati globális támogatás. o A feladathoz rendelt ingó és ingatlan vagyon műszaki, érték, állapot és kapacitás adatai (A szakmai előírások alapján a minimum értékek rögzítése). A stratégiai és éves tervezés alapját a bevételi és kiadási tervezési alapegységenként kiállított és vezetett Tervezési Gazdálkodási adatlapok képezik. A Tervezési - gazdálkodási adatlapoknak az éves tervezés végrehajtásához szükséges adattartalmát, funkcióit, az adatlapok fajtáit szintén a Tervezési kézikönyv rögzíti. Az adatlap kitöltésének alapelve, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű információt biztosítson az előirányzatok egyeztetéséhez és véglegesítéséhez és kiindulási alapot nyújtson az önkormányzati támogatás megállapításához figyelemmel az önkormányzat pénzügyi pozíció változására (pl. állami támogatások csökkenése). Ennek során kiindulási alapként kerül figyelembevételre az állami támogatások csökkenése, valamint a tárgyévben jóváhagyott önkormányzati támogatással elismert feladatok. A Tervezési Gazdálkodási adatlap az éves tervben megfogalmazott funkciók mellett további nagyon fontos feladatot teljesít: Az adatlap a pénzügyi és ágazati szakmai nyilvántartásokat összekapcsolja, információk közlését, szakmai problémák jelzését teszi lehetővé. A pénzügyi és ágazati szakmai nyilvántartásokat összekapcsolása mellett biztosítja az államháztartási és az Önkormányzat testületi előterjesztései nek tartalmi egyeztetésének, egyezőségének a lehetőségét. Lényegében az Önkormányzat egyes feladatainak a személyi igazolványaként tanúsítja a feladat jellemzőit, a feladatellátás helyzetét, ráfordításait, a feladatot igénybevevők számának alakulását, a múltbeli adatok gyűjtésével, elemzésével a jövőbeli tendenciák meghatározását. Az adatok kiegészítése a múltbeli adatok gyűjtése, illetve az elemzések, a feladat változás tendenciáinak meghatározása miatt szükségesek. Valamennyi feladathoz, tervezési alapegységhez hozzá kell rendelni a feladatot leíró mutató számokat, mérőszámokat, a mutatószámok számításának a képleteit. Soroksár Homo Regius 13
14 Az adatlapokon a feladat jellemzőin túl az Önkormányzathoz kötődő a tervet érintő költségvetési kapcsolatok is megjelennek. Az adatlapok adatait az egyes szervezeteknek kell biztosítani. Az adatlapok lehetővé teszik a feladat keretében kezelt vagyonra, a feladatellátásra vonatkozó elemzéseket, az Önkormányzati szabályozás feladatait, a szabályozás hatásainak a felmérését. Az adatlapokon kezelt adatok felhasználása, csoportosítása, összegzése egységesen rendezett azonosító rendszer kialakítását, alkalmazását és folyamatos karbantartását teszik szükségessé. A tervezési eljárásrend A költségvetési tervezési eljárási rend folyamata az egyes csomóponti feladatok és részfeladatok meghatározása, mely időrendi sorrendben, logikailag egymásra épülő, jól elhatárolható szakaszokból áll. A tervezési szakaszok: stratégiai tervezés, éves tervezés koncepciótól a rendeletig időben is széthúzva, az előkészítő szakaszt és végrehajtási szakaszt, a végrehajtási szakasz a költségvetési koncepció elfogadásától a költségvetési rendelet megalkotásáig tart. A tervezési eljárási rend figyelembe veszi azokat a jogosítványokat, mely a tervezésben résztvevők számára jogszabályban meghatározottak (testületi anyagok beterjesztése, jegyzői szerepkör, bizottságok SZMSZ-ben meghatározott feladatai, kisebbségi, kistérségi önkormányzatok saját döntései, stb.), viszont beépíti az eljárási rendbe a jogosítványok alapján a szükséges feladatokat. A tervezési eljárási rendben meghatározásra kerülnek a tervezésben közreműködő szereplők, az egyes tervezési fázisokban betöltött feladataik. A tervezési eljárási rend egy több funkciót magába foglaló mátrixban fűzhető össze, melyből kiolvashatók az egyes tervezési eljárási rend szakaszai az abban szereplő részfeladatokkal, az egyes feladatok végrehajtásához kapcsolható szereplők köre, a szereplőktől elvárt közreműködés meghatározása, valamint a feladatok időbeni behatárolása. Szakmai előírások, belső szabályozások a stratégiai és éves tervezés módszertani leírása, a stratégiai és éves tervezés dokumentumai tartalmi követelményei meghatározása, tervezési kézikönyv, tervezési eljárásrend szabályozása jegyzői utasításban, a pénzügyi és gazdálkodási felelősségvállalás szabályozása. A tervezés információs rendszere A stratégiai és éves információs rendszer feladata, hogy összekösse, közvetlen kapcsolatot teremtsen az egyes információs rendszerek között, ezáltal iránymutatást, információkat, adatokat ad a feladatellátás lehetőségeinek elemzéséhez, a feladatstruktúra átalakítás szükségességének, igényének a megalapozásához. A kölcsönös iteráció alapján az ágazatok megalapozottabban jelezhetik az alulfinanszírozás hatásait, vagy adott esetben a túlfinanszírozás önkormányzati szintű következményeit. Soroksár Homo Regius 14
15 Az információs rendszer alapját az integrált számviteli és pénzügyi információs rendszer keretében megvalósított fejlesztések képezhetik: a gördülő stratégiai tervezés támogatása, tervezési monitoring eljárásrend, a végrehajtás teljesítésének ellenőrzését segítő vezetői információk. Összességében az egyes szakaszok fejlesztései egyes elemei vázlatos kiemelése igazolja, hogy a projekt keretében megvalósított, illetve megvalósításra javasolt fejlesztések az Önkormányzat szakmai és pénzügyi, gazdasági feladatai átlátható összefüggő, egymásra épülő rendszerét alakítják ki. A rendszer következetes folyamatos működtetése, alkalmazása jelentős részben elősegíti a Hivatal belső kontrollrendszerének hatékony működtetését, a szervezet célkitűzésének a teljesítését. 3. A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés Az Ámr a alapján: 155. (1) A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, ezen belül folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) működtetni. A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi a pénzügyminiszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet. (2) A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. (3) A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. (4) A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat Az ellenőrzési nyomvonalak kialakításával kapcsolatos feladatok általában Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az Ámr ának (2) bekezdése alapján: A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. Soroksár Homo Regius 15
16 Az ellenőrzési nyomvonal célja, hogy egy adott folyamatra vonatkozóan áttekintést adjon a vezetőknek, a belső és a külső ellenőröknek és a folyamatban résztvevő munkatársaknak arról, hogy mi az adott tevékenységek tartalma, mi a feladatellátás jogszabályi vagy egyéb alapja, milyen dokumentumok szolgálnak alapul a nyomvonal kialakításához, kik felelősek a feladatellátásért, hol kell kontrollokat beépíteni a folyamatba, ki jogosult a feladatellátás ellenőrzésére, milyen módon kell az ellenőrzést végrehajtani, hogyan kell a könyvekben való nyilvántartást elvégezni Az ellenőrzési nyomvonal általános jellemzői Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel az alábbiak szerint: a költségvetési szerv működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét; kialakításával a költségvetési szervre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi szereplő, funkció együttes koordinálására kerül sor; valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak, segít az új dolgozók betanításában, munkaköri leírások definícióiban, hatásköri szabályozások elkészítésében, segít a követendő eljárásoktól való eltérések feltárásában és a felelősség megállapításában; a pénz- és információ áramlások és a munkafolyamatok áttekinthető és rendszerezett dokumentálása révén hozzásegíti az ellenőrzést végzőket a rendszer-, illetve véletlenszerű kockázatok azonosításához, megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését is elősegíti. Azoknál a költségvetési szerveknél, ahol kiépített minőségbiztosítási rendszer működik, ott a rendszerdokumentációt ki kell egészíteni az egyes folyamatokon belüli ellenőrzési pontokkal Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának ajánlott lépései A költségvetési szerv/egység szervezeti és működési rendszerének, szabályzatainak, dokumentumainak az áttekintése. Soroksár Homo Regius 16
17 A tevékenység jogi alapjának meghatározása: azonosítani kell a nyomvonal tárgyát képező tevékenyég határait és magát a tevékenységet (a tevékenység célját és stratégiáját). A folyamatok azonosítása: a nyomvonal tárgyát képező tevékenységek definiálását követően szükséges az adott tevékenységek által lefedett releváns folyamatainak azonosítása. A Belső Kontroll Kézikönyvben foglaltak szarint a fő folyamatokat három csoportba lehet osztani: a reál szakmai, értékteremtő főfolyamatok, amelyek a szervezet alapító okiratában rögzített, közfeladat, illetve alaptevékenység eléréséhez szükséges szakmai tevékenységeket tartalmazzák; a pénzügyi, támogató főfolyamatok, amelyek a bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos tevékenységeket ölelik fel, és/vagy párhuzamosan kísérik a reálfolyamatokat, vagy azokkal ellentétes irányban haladnak (pl. párhuzamos a teljesítésigazolás és kifizetés, ellentétes az adás-vétel); az irányítást segítő információs folyamatok, amelyek mind a reál, mind a pénzügyi folyamatokban zajló eseményekről szolgáltatnak a vezetés számára azonnali, vagy utólagos adatokat, információkat. A három főfolyamat természetesen számos ponton kapcsolódik egymáshoz, de emellett az egyes főfolyamathoz tartozó részfolyamatok között is különböző erősségű kapcsolatok alakulnak ki. A folyamatgazda megnevezése: A folyamatok azonosítása magával vonja az egyes folyamatok felelőseinek azonosítását is. A felelős lehet egy személy vagy egy szervezeti egység. A jogszabály ugyan a költségvetési szerv vezetőjének kötelességévé teszi az ellenőrzési nyomvonalak kialakítását, de a feladatot természetesen nem személyesen végzi. A költségvetési szerv vezetője általános érvénnyel írhatja elő az ellenőrzési nyomvonalak elkészítésének főbb szempontjait, tartalmi követelményeit. Az instrukciók, útmutatások alapján a folyamatok irányításáért, felügyeletéért felelős vezetők (folyamatgazdák) kötelessége az adott folyamatra vonatkozó, a sajátosságokat is figyelembe vevő ellenőrzési nyomvonal elkészítése. A folyamatgazdáknak ebből következően kiemelt szerepük van az általuk irányított folyamatok folyamatleírásainak elkészítésében, a folyamatok kockázatainak meghatározásában, a mérséklésüket vagy megszüntetésüket segítő kontrollok, ellenőrzési pontok folyamatba való beépítésében és működtetésében. A folyamatok leírása a releváns folyamatok menetének, előrehaladásának részletes leírását, a folyamatok egymáshoz való viszonyának a felmérését (kapcsolódások, alá-, fölérendeltségi viszony, esetleg: folyamatcsoportok), valamint a folyamatoknak az előkészítési, lebonyolítási, beszámolási, illetve ellenőrzési szakaszokra történő elkülöníthetőségének a szempontja szerinti megvizsgálását jelenti. A folyamatleírásoknak tartalmazniuk kell a folyamat célját, tárgyát, a kezdő- és végpontját, az inputjait és outputjait, a kulcsfontosságú teljesítménymutatóit, Soroksár Homo Regius 17
18 más folyamatokhoz való kapcsolódásukat, a folyamatban résztvevők feladatát, jog- és hatáskörét, kötelezettségeit, a beépített ellenőrzési pontokat, és azok szerepét, tartalmát, módszerét, a végrehajtás és ellenőrzés dokumentálásának követelményeit, formáját, tartalmát. A folyamatok rangsorolása, csoportosítása Az egyes folyamatokat egymástól tartalmilag jól elkülönítve, de kapcsolódási pontjaikat meghatározva, a kontrollrendszer követelményeinek megfelelően kell rögzíteni. A tevékenységek ésszerű csoportosítása a folyamatokban résztvevő, a végrehajtásért felelős valamennyi vezető és munkatárs szoros együttműködését, tapasztalataik, javaslataik hasznosítását igényli. A költségvetési szervek főbb operatív gazdálkodási tevékenységeit természetesen többféle módon lehet csoportosítani. Egyik változatként az ellenőrzési nyomvonalak kialakításának alapját képező főbb csoportok, amelyek természetesen további részfolyamatokra bonthatók, a teljesség igénye nélkül a következők lehetnek: tervezés, előirányzat felhasználása, módosítása, készpénzkezelés, számlavezetés pénzforgalom, beruházás, felújítás, vagyon használata, hasznosítása, közbeszerzés, üzemeltetés, fenntartás, könyvvezetés és beszámolás, adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok, számvitel, finanszírozás, személyi juttatások, munkaerő-gazdálkodás (kapacitás, képzés, motiváció), adatkezelés és adatvédelem, adatszolgáltatás (IT), iratkezelés- és nyilvántartás, irányítás, ellenőrzés, külső szervezetekkel való együttműködés. A folyamat kialakítását követően meg kell határozni azokat a mutatószámokat, amelyek egy része a stratégiai célok teljesülését, más része pedig, az adott folyamat végrehajtásának hatékonyságát méri. Például A személyi juttatások körébe tartoznak o az alapilletmények, o az illetmény kiegészítések, o a nyelvpótlékok, o a normatív és teljesítményhez kötött jutalmak, o a túlóra, a készenléti, az ügyeleti díjak, o a napidíj, o a cafetéria (ruházati, üdülési, közlekedési, étkezési, oktatási, képzési stb. hozzájárulás), o a szociális költségtérítések stb. Soroksár Homo Regius 18
19 Minden egyes számszerűsíthető tétel odaítélésének van jogszabályi alapja, konkrét, mérhető összege, és mindegyik jogosságát ellenőrizni kell, amelynek felelősét is meg kell jelölni, az ellenőrzés megtörténtét pedig, dokumentálni kell. A végrehajtás felelősének megnevezése A folyamatgazda lehet: szakmai logika alapján a folyamat indítója, az előirányzat gazdája, vagy jogi felfogás alapján a jogszabályban, belső szabályzatban, esetleg utasításban megjelölt személy. Ellenőrzési pontok FEUVE rendszer az ellenőrzési pontok nevesítésével, kiemelt szerepének felismerésével valósítja meg az ellenőrzési automatizmusokat, majd ezek sorba rendezésével adja meg az ellenőrzési nyomvonalat. Az ellenőrzési pontok meghatározása és működtetése, annak minősége megmutatja a FEUVE rendszer erősségeit, illetve gyengeségeit. A beépítésre kerülő ellenőrzési pontoknak tartalmazniuk kell: az ellenőrzési feladat tartalmát, az ellenőrzést végző személy munkaköri beosztását, az ellenőr feladatát, jogait és kötelezettségeit, az ellenőrzés elvégzésének időpontját, az ellenőrzés lefolytatásának módszerét, az ellenőrzés végrehajtásának technikai eszközeit, az ellenőrzés elvégzésének dokumentumait. Az ellenőrzési pontok lehetnek: vezetői ellenőrzési pontok (pl.: rovancs, beszámoltatás) szervezeti ellenőrzési pontok (a hatáskörök, a felelősségi körök) jóváhagyási ellenőrzési pontok (jóváhagyási szintek, megelőző kontrollok) működési ellenőrzési pontok (egyeztetések, teljes körűség vizsgálat) hozzáférési ellenőrzési pontok (jelszavas védelem, beléptetési technikák) megszakítási ellenőrzési pontok (rendkívüli eseménynél követendő eljárás) Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának alapfeltétele a költségvetési szervre vonatkozó folyamatok felmérése. A tevékenységcsoportok, folyamatok és a nyomvonal alapjául szolgáló dokumentumok felmérése, összesítése. A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalának kialakításánál a gazdasági események sorrendiségének kiválasztásában a költségvetési szervre vonatkozó legjellemzőbb folyamat lehet az elsődleges szempont. A kiemelt főtevékenységeken belül al-/rész munkafolyamatok határozhatók meg. Soroksár Homo Regius 19
20 A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalait az Ámr (2) bekezdése alapján három változatban lehet elkészíteni: szöveges vagy táblázatos formában, illetve folyamatábraként. Mindegyik változatnál alapkövetelmény az írásbeliség. (Az ellenőrzési nyomvonal felépítését, formáját, tartalmi leírását a 3. számú függelék tartalmazza) 3.2 A Hivatal ellenőrzési nyomvonalai jelenlegi jellemzői Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Folyamatba Épített, Előzetes, Utólagos ésvezetői Ellenőrzési Rendszerével kapcsolatos szabályzatot az SZMSZ III/3. számú melléklete tartalmazza. A szabályzás általános része foglalkozik: - jegyző feladataival, felelősségével, - a FEUVE rendszerének céljával, tartalmával, - a szabályozás területeivel. A szabályozás az alábbi három fő területet fogja át: az ellenőrzési nyomvonal kialakításának kötelezettsége, a kockázatkezelés, a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettsége Az ellenőrzési nyomvonalakra vonatkozó szabályok A szabályozás meghatározza az ellenőrzési nyomvonal fogalmát, a költségvetési szerv vezetőjének kötelezettségét az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során, az ellenőrzési nyomvonal jelentőségét a költségvetési szerv működésében, az ellenőrzési nyomvonal jelentőségét a felelősségi szintek területén, az ellenőrzési nyomvonal jelentőségét a szervezeten belüli együttműködés erősítése területén az ellenőrzési nyomvonal jelentőségét a szervezeti működés területén, az ellenőrzési nyomvonal elkészítésével kapcsolatos feladatokat. A szabályozás szerint az ellenőrzési nyomvonal készítésének kötelezettsége felöleli a Polgármesteri Hivatal tevékenységét jellemző jelentősebb folyamatokat. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása viszont már csak az egyes gazdasági eseményekkel foglalkozik. Az ellenőrzési nyomvonalak felülvizsgálatáért és folyamatos aktualizálásáért az ellenőrzési nyomvonalaknál folyamatgazdaként megjelölt személyek a felelősek. A Polgármesteri Hivatal főfolyamataiként a következők kerültek meghatározásra: Soroksár Homo Regius 20
21 1. Költségvetés tervezés 2. Rendszeres személyi juttatások 3. Nem rendszeres személyi juttatások 4. Dologi és folyó kiadások 5. Házipénztári pénzkezelés 6. Közbeszerzési eljárások 7. Feleslegessé vált eszközök feltárása, hasznosítása, selejtezése 8. Havi, negyedéves, éves zárlati feladatok A Polgármesteri Hivatal működési folyamatait a főfolyamatok mentén kell csoportosítani, meghatározni a hozzájuk tartozó feladatokat. A nyomvonalak leírására a táblázatos rendszer kerül alkalmazásra. A szabályozás meghatározza a táblázat fejrészének adatait, így a kockázat, ellenőrzési pont/ ellenőrzést végrehajtó megjelölését. A Polgármesteri Hivatal ellenőrzési nyomvonalát, táblarendszerét a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. 3.3 Javaslatok az Ellenőrzési nyomvonalak felülvizsgálatára A gazdálkodási projekt keretében a tervezési gazdálkodási adatlapok használatával megvalósuló stratégiai és éves tervezési rend, az erre épülő végrehajtás, a kialakított szabályzatok a Hivatal FEUVE rendszerének új alapokra helyezését segítik elő A Folyamatleltár felülvizsgálata A szervezet folyamatai meghatározásánál célszerű figyelembe venni az alábbiakat: A közigazgatási szervek belső szervezeti felépítését két alapvető tényező határozza meg. Az egyik a szerv mérete. Nagy szervezetekben tagolt, a munkamegosztásban rejlő lehetőségeket optimálisan kihasználó szervezeti rendszerre van szükség, míg az egyszerűbb szervezetekben legfeljebb az egyes dolgozók közötti munkamegosztás célszerű módjairól lehet szó. A másik alapvető tényező a közigazgatási szerv által ellátott feladatok jellege, amely a további szakmai munkamegosztást determinálja. A közigazgatási szervezetekben általában a belső szervezeti egységek három típusát hozzák létre: a) a szakmai szerveket a közigazgatási szervre bízott feladatok tagolása alapján hozzák létre, b) a funkcionális szerveket minden nagyobb igazgatási szervezetben létrehozzák, amelyek az igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek. A funkcionális szervek tagoltságát is a szerv méretei határozzák meg. A nagy közigazgatási szervekben (például a megyei jogú városokban) sok funkcionális szerv működik, míg a kisebb szerveknél több rokon jellegű funkcionális feladatot egy funkcionális szerv lát el, Soroksár Homo Regius 21
8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE
8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét
RészletesebbenAZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL
AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL 1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az Ámr. rendelkezése szerint az ellenőrzési nyomvonal A Polgármesteri Hivatal tervezési, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint ellenőrzési
RészletesebbenNeszmély Község Polgármesteri Hivatala
Neszmély Község Polgármesteri Hivatala F O L Y A M A T B A É P Í T E T T, E L Ő Z E T E S, U T Ó L A G O S É S V E Z E T Ő I E L L E N Ő R Z É S ( F E U V E ) S Z A B Á L Y Z A T A 2011. december 20. Elfogadásra
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL SOPRON 2013 A szabályzat célja, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) működési folyamatainak táblázatba foglalt leírását a költségvetési
RészletesebbenA Kar FEUVE rendszere
4. sz. melléklet a 6/2016. (I. 1) sz. Dékáni utasításhoz A Kar FEUVE rendszere Az Államháztartási törvény alapján az (átfogó) szervezeti egység vezetője felelős: a feladatai ellátásához az (átfogó) szervezeti
RészletesebbenELLENŐRZÉSI JELENTÉS
Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Szeghalom, Szabadság tér 4-8. sz. Ügyszám: 16-19/2009/1. ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Az ellenőrzésre a Társulás 2009. évi ellenőrzési munkaterve alapján került sor. Az ellenőrzés
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal ellenőrzési nyomvonala
SZMSZ 6. sz. melléklete (Nyt.sz.: 1/6/2009.) Nyugat-dunántuli Regionális Államigazgatási Hivatal A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal ellenőrzési nyomvonala Az államháztartás működési
RészletesebbenBelső kontrollrendszer kialakítása,
Belső kontrollrendszer kialakítása, működése és főbb ismérvei Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium 2016. december 1 Államháztartási kontrollok rendszere Külső ellenőrzés (ÁSZ) 2011. évi LXVI. törvény
RészletesebbenRudabánya Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA
Rudabánya Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA I. Bevezetés Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht),
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.
ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása
RészletesebbenFolyamatba épített ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE
Folyamatba épített ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE Kerekegyháza Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerét (a továbbiakban
RészletesebbenSZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE
SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként
RészletesebbenÉves összefoglaló ellenőrzési jelentés, Tiszalök Város Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tevékenységéről
Önkormányzatának Belső ellenőre 4465 Rakamaz, Kossuth út 68. Száma:../2014. Éves összefoglaló i jelentés, Önkormányzatának 2013. évi belső i tevékenységéről A jelentésben használt jogszabályi hivatkozások:
RészletesebbenAlmáskert Napköziotthonos Óvoda
Almáskert Napköziotthonos Óvoda A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA Hatályba lépés időpontja: 2006. május 1. Készítette: Kiss Róbertné óvodavezető I. Bevezetés
RészletesebbenTolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja
Egyszerű többség Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzat 2017. évi belső ellenőrzési tervének elfogadására Előadó:
RészletesebbenKivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből
Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.
RészletesebbenDOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.
DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére
RészletesebbenIII. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére.
Izsák Város Címzetes Főjegyzőjétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Tárgy: Az Izsáki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.
RészletesebbenGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT FEUVE SZABÁLYZAT SOPRON 2013 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 3 II. Ellenőrzési nyomvonal... 3 III. A kockázatkezelés rendszerének kialakítása... 4 IV.
Részletesebben2015-2018. Község Önkormányzata
Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási
RészletesebbenJászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve
Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:
RészletesebbenÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/
ÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének
RészletesebbenAz intézmény FEUVE szabályzata. Általános rész
Az intézmény FEUVE szabályzata Jelen szabályzat elkészítésénél az alábbi jogszabályok előírásait vettük figyelembe: 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról 2006. évi LXV. törvény az államháztartásról
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének december 13-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a 2017. évi belső i terv jóváhagyására ELŐTERJESZTŐ NEVE:
RészletesebbenGyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása. 37/2016. (XII.14.) határozata
Kivonat! Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulási Tanácsa 2016. november 30-i ülésén készült jegyzőkönyvéből: Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsának 37/2016. (XII.14.) határozata
RészletesebbenHALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE
HALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Iktatószám:. HALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
Részletesebben4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv
4. Napirend 2019. évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS 2019. évi belső ellenőrzési terv Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
RészletesebbenJAVASLAT A ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA
BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐ JAVASLAT A 2007. ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA Készítette: Simon István Benkó Péter belső ellenőrök Előterjesztő: Dr. Szeles Gábor jegyző Budapest-Csepel
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu
Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján
RészletesebbenEllenőrzési tervjavaslat évi belső ellenőrzési terv
Makói Kistérség Többcélú Társulása Ellenőrzési tervet megalapozó elemzés címe, időpontja Ellenőrzési tervjavaslat 2014. évi belső ellenőrzési terv Ellenőrzési tervet megalapozó kockázat elemzés címe, időpontja:
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének december 15-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a 2016. évi belső ellenőrzési terv jóváhagyására ELŐTERJESZTŐ
RészletesebbenÉ V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása
Részletesebben"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.
Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról
Részletesebbendr. Mészáros Miklós jegyző
PK.: 10.052/2007. Mellékletek: 1.sz. Ellenőrzési kapacitás bemutatása 2.sz. 2008. évi belső ellenőrzési terv-javaslat J a v a s l a t a 2008. évi belső ellenőrzési terv megállapítására Összeállította:
RészletesebbenPÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE
PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Iktatószám:. PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
RészletesebbenCsabdi Község Önkormányzat és költségvetési szerveinél évben lefolytatott ellenőrzések bemutatása
1. függelék Csabdi Község Önkormányzat és költségvetési szerveinél 2015. évben lefolytatott ellenőrzések bemutatása Tárgy Cél Módszer Megállapítás / Intézkedési terv készítésére köteles javaslat annak
RészletesebbenElőterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az
Polgármester Előterjesztés a képviselő-testület számára önkormányzat rendszerének 2008. ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentés alapján Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Intézkedési terv az gazdálkodási
RészletesebbenCibakháza Nagyközség Önkormányzata Polgármestere ELŐTERJESZTÉS
Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 2010. november 24-i munkaterv szerinti ülésére a 2011. évi belső ellenőrzési terv elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!
RészletesebbenA Makói Kistérségi Többcélú Társulása
Iktatószám: 1/1212-1/2015/I Makói Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanács 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel: 62/511-800, Fax: 62/511-801 Tárgy: Belső ellenőrzés tervezése, 2016. évi belső ellenőrzési
RészletesebbenPolgár Város Önkormányzata és Intézményei évi belső ellenőrzési tervét megalapozó kockázatelemzése
2.sz. melléklet Polgár Város Önkormányzata és Intézményei 2017. évi belső ellenőrzési tervét megalapozó kockázatelemzése Polgár Város Önkormányzata költségvetési szerveinek 2017. évi belső ellenőrzési
RészletesebbenSTRATÉGIAI ELLENŐRZÉSI TERVE
Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Intézményi Kistérségi Társulás Belső Ellenőrzés 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4., E-mail: vinati2@t-online.hu Tel. szám: 514-772, 20-823-98-47, 823-98-02 Iktatószám:
RészletesebbenX. előadás. Az államháztartási belső kontrollrendszer
X. előadás Az államháztartási belső kontrollrendszer A felelős szervezetirányítás Közpénzek felhasználása ellenőrzésének fő szempontjai pénzügyi és számviteli kimutatások megbízhatósága közpénzek hatályos
RészletesebbenKözzététel a helyénvalósági kritériumokról
Közzététel a helyénvalósági kritériumokról a V0846 ellenőrzés-azonosító számú, EL-0999-001/2018. iktatószámú, Az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek értékelése című ellenőrzési programhoz
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok
RészletesebbenA költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai
A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai Belső Ellenőrök Társasága 2015. 09. 24 Dr. Csáki Ilona Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1 Költségvetési gazdálkodás Államháztartás
RészletesebbenPüspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. szám E l ő t e r j e s z t é s számvevői jelentéshez készült intézkedési tervről Az Állami Számvevőszék 2009. június 2-től megszakításokkal
RészletesebbenPolgár Város Önkormányzata és Intézményei évi belső ellenőrzési tervét megalapozó kockázatelemzése
Polgár Város Önkormányzata és Intézményei 2018. évi belső ellenőrzési tervét megalapozó kockázatelemzése Polgár Város Önkormányzata költségvetési szerveinek 2018. évi belső ellenőrzési terve folyamat alapú
RészletesebbenHatározat: 216/2010.(V.27.) Kt.hat.
Határozat: 216/2010.(V.27.) Kt.hat. Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2009. évi átfogó ellenőrzéséről készült jelentésben megfogalmazott hiányosságok
RészletesebbenJ A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására
J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2015-2018. évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására Előterjesztő: Székhely település polgármestere Készítette: Ózdi Polgármesteri Hivatal Belső
RészletesebbenA kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában
A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának
RészletesebbenJavaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére
Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s
EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS, EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE Szám: EPL/26/14/2017. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
Részletesebbenmely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére Tárgy: A 2015-2019. évekre vonatkozó stratégiai ellenőrzési terv elfogadása Tisztelt
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének szeptember 25-én tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Belső i terv módosítása Iktatószám: 713-11/2012. A napirend előterjesztője:
RészletesebbenBodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv
Gencsapáti Község Önkormányzata 2017. évi belső ellenőrzési terve Bodorkós Ferenc polgármester Kőszegfalviné Pajor Klára belső ellenőrzési vezető Dr. Görög István jegyző 2017. évi belső ellenőrzési terv
RészletesebbenSzentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6.
Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Száma: U-5180-4/2008. Témafelelős: Dr. Sztantics Csaba Tárgy: Tájékoztató az Állami Számvevőszék által végrehajtott Szentes Város Önkormányzata
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Dunavecse Önkormányzat 2009. október 28-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2010. évi ellenőrzési terve Az Önkormányzat éves ellenőrzési terv készítési kötelezettségét több jogszabály
Részletesebben2. E L Ő T E R J E S Z T É S Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2008. október 14-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2009. évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyása Az előterjesztést
RészletesebbenVÁRPALOTA KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE
VÁRPALOTA KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE * 8100 Várpalota, Gárdonyi G. u. 39. ( (88) 592-660/166 3 (88) 592-660/ 225 e-mail: varpalota.tobbcelu.tarsulas@varpalota.hu Ellenőrzési jelentés
RészletesebbenTISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009.(III. 19.) Kt. számú határozata
TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009.(III. 19.) Kt. számú határozata a Tiszavasvári Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2008. évi ellenőrzéséről című számvevői jelentésről,
RészletesebbenA folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata
A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata Tartalom Bevezetés I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok II. A
RészletesebbenHÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2008-2013 Hatályos: 2008... napjától 1 A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormány rendelet
RészletesebbenElőterjesztés. Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének április -i ülésére
sz. napirend Előterjesztés Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. április -i ülésére Tárgy: Éves ellenőrzési jelentés a 2009. évi belső ellenőrzési tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület!
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés október 29-ei ülésére
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ALJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Komárom-Esztergom
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2010. február 17-i ülésére
4. E L Ő T E R J E S Z T É S Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. február 17-i ülésére Tárgy: A belső ellenőrzés stratégiai ellenőrzési tervének jóváhagyása Az előterjesztést készítette:
RészletesebbenA Hivatal érvényben lévő alábbi dokumentumok létrehozása, szinkronizálása szükséges
Informatikai Biztonsági feladatok: Fizikai biztonsági környezet felmérése Logikai biztonsági környezet felmérése Adminisztratív biztonsági környezet felmérése Helyzetjelentés Intézkedési terv (fizikai,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső
RészletesebbenÖsszefoglaló jelentés a évi belső ellenőrzési terv végrehajtásáról
ELŐTERJESZTÉS Összefoglaló jelentés a 2017. évi belső ellenőrzési terv végrehajtásáról A.) A helyi önkormányzat belső ellenőrzését a belső kontrollrendszer, a folyamatba épített, előzetes, utólagos vezetői
RészletesebbenKunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában
Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre
RészletesebbenCsanytelek Község Önkormányzat 2014. évi Ellenőrzési Programja
Csanytelek Község Önkormányzat 2014. évi Ellenőrzési Programja A 370/2012. (XII. 31.) Korm. rendelet - a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről - 31. (1) bekezdésében
Részletesebben2018. évi belső ellenőrzési terv
Piliscsévi Közös Önkormányzati Hivatal Piliscsév Iktatószám:... 2017. november 15. 2017. november. A zés célja Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek, valamint a költségvetési szervek belső
RészletesebbenSZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Iroda (továbbiakban: Társulási Iroda) szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét
RészletesebbenAz intézmény neve, címe: Biatorbágy Város Önkormányzat. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/a.
Az intézmény neve, címe: Biatorbágy Város Önkormányzat 2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/a. Polgármester: Dr Palovics Lajos Jegyző: Makranczi László Belső ellenőr foglalkoztatási formája: külsős, megbízási
RészletesebbenRuzsa Község Önkormányzata 2015-2018. évekre vonatkozó STRATÉGIAI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE
Ruzsa Község Önkormányzata 2015-2018. évekre vonatkozó STRATÉGIAI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és zéséről 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban
RészletesebbenKontrollkörnyezet, szabályzatok
Kontrollkörnyezet, szabályzatok 1. melléklet a /2018.( ) RNÖ számú határozathoz A Hivatal rendelkezik Számviteli Politikával, amely 2017. január 01-től hatályos. A szabályzat hatálya kiterjed az Önkormányzatra
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület december 04-én tartandó ülésére.
Izsák Város Jegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2018. december 04-én tartandó ülésére. Tárgy: Izsák Város Önkormányzat 2019. évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyása. Tisztelt
RészletesebbenVárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Dévaványa, Hősök tere 1. Tel.: 66/ INTÉZKEDÉSI TERV
Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 5510 Dévaványa, Hősök tere 1. Tel.: 66/483-100 E-mail: onkormanyzat@devavanya.hu INTÉZKEDÉSI TERV Dévaványa Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2009.
RészletesebbenÖsszevont Ellenőrzési munkaterve
Dorog Város Önkormányzat Dorog Város Önkormányzat Összevont Ellenőrzési munkaterve 2018. évre Dorog, 2017. november 20. Jóváhagyta:. Kecskésné Patos Szilvia jegyző 1 Tartalomjegyzék 1. Az éves ellenőrzési
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s
EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS, EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT, HIDEGKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA, TÓTVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐJE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t
RészletesebbenB U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M
1. sz. melléklet B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M BELSŐ ELLENŐRZÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lép: 2013. július 1-jén Az államháztartásról
RészletesebbenBelső Ellenőrök Magyarországi Fóruma BEMAFOR
Belső Ellenőrök Magyarországi Fóruma BEMAFOR 2010/1 Hírlevél A Hírlevél témakörei: Bemutatkozik a központi koordináció és harmonizáció 2009. évi fejlesztési koncepció Belső Ellenőrzési Kézikönyv (BEK)
RészletesebbenBelső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet
Belső ellenőri ütemterv 014. évre Tervezet 013. november 04. Sába-000 Kft 4031 Debrecen Trombitás utca 11 Ellenőrzési stratégia 014 Az Áht. alapján a belső ellenőrzés a jogszabályoknak és belső szabályoknak
RészletesebbenSZERVEZETI FELELŐSSÉGI RENDSZER ÁTTEKINTHETŐ ÉS NAPRAKÉSZ KÖZZÉTÉTELE
SZERVEZETI FELELŐSSÉGI RENDSZER ÁTTEKINTHETŐ ÉS NAPRAKÉSZ KÖZZÉTÉTELE Készült a Területi együttműködéseket segítő esélyegyenlőségi programok a Keszthelyi járásban (ÁROP-1.A.3-2014-2014-0080) című projekt
RészletesebbenÉves ellenőrzési jelentés
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatal ELLENŐRZÉSI CSOPORTJA :1041 Budapest, István út. 14 231-3260; 231-3248 2. számú melléklet Éves ellenőrzési jelentés a Budapest Fővárosi
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL. Iktatószám: III-1580-7/2014.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:
RészletesebbenINTÉZKEDÉSI TERV. Az ellenőrzés intézkedést igénylő javaslatai a Várpalotai Közüzemi Kft. ügyvezetőjének:
1. számú melléklet INTÉZKEDÉSI TERV Az Állami Számvevőszék által Várpalota Város Önkormányzata Az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátását érintő gazdálkodási
RészletesebbenJOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS
JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance
RészletesebbenElőterjesztés. Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2009. október 29-i ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!
Előterjesztés Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2009. október 29-i ülésére. Tárgy: Tájékoztató az ÁSZ 2008. évi ellenőrzésére tett intézkedésekről. Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami
RészletesebbenIntézkedési terv az Állami Számvevőszék sz. ellenőrzési jelentésben javasolt intézkedésekkel kapcsolatban
Intézkedési terv az Állami Számvevőszék 16182. sz. ellenőrzési jelentésben javasolt intézkedésekkel kapcsolatban I. A polgármesternek és a jegyzőnek az ÁSZ által javasolt intézkedés 1. Intézkedjen a követelésről
Részletesebben2. A évi ellenőrzési terv jóváhagyása december 13. ELŐTERJESZTÉS
2. A 2019. évi ellenőrzési terv jóváhagyása. 2018. december 13. ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2018. december 13-ai ülésére 2. napirend Tárgya: Előadó: Melléklet: A 2019.
RészletesebbenÜgyiratszám:639-3/2014. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZABÁLYZAT HATÁLYA
Ügyiratszám:639-3/2014. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZABÁLYZAT HATÁLYA A Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal, mint az Ávr. 10. alapján kijelölt költségvetési szerv szabályzatának hatálya
RészletesebbenVáros Jegyzője. Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata évi belső ellenőrzési tervéről
Város Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112,113 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata
RészletesebbenFüzesgyarmat Város Önkormányzatának. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 28.-án tartandó ülésére.
16.sz. melléklet az /2015.(V.28.) önkormányzati rendelethez. Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) 491-058, 491-956, Fax: 491-361 E-mail: polgarmester@fuzesgyarmat.hu
RészletesebbenElőterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira
Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését
RészletesebbenÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS
ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Vezetői összefoglaló Kérem a vezetői összefoglalót mellékelni. I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása (Ber. 31. (3) bekezdés a) pont) Átfogó ellenőrzésre
RészletesebbenMonostorpályi Község Önkormányzatának
Monostorpályi Község Önkormányzatának KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSI ÉS BESZÁMOLÁSI SZABÁLYZATA 2012.-től I. A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok
RészletesebbenBelső Ellenőrzési Alapszabály
Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer
RészletesebbenTartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1. Szabályzatkészítési kötelezettség... 3 1.2. A költségvetési szervek belső kontrollrendszere... 3 1.3.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1. Szabályzatkészítési kötelezettség... 3 1.2. A költségvetési szervek belső kontrollrendszere... 3 1.3. A szabályzat hatálya... 4 2. Folyamatba épített, előzetes és
Részletesebben