JELENTÉS a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásának ellenõrzésérõl

Átírás

1 JELENTÉS a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásának ellenõrzésérõl január 0101

2 Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: IV. Vagyonellenőrzési Igazgatóság Halász Gejza számvevő igazgató Az ellenőrzést vezette: Balázs Andrásné számvevő főtanácsos Az ellenőrzésben részt vettek: dr. Lengyel Attila számvevő Sas Imréné számvevő tanácsos Solymár Ágnes számvevő Nyiredi Éva külső munkatárs Réthelyi Jenő külső munkatárs Az ÁSZ által eddig ellenőrzött, illetve 2001-ben ellenőrzésre kerülő közalapítványok, alapítványok listája: Nemzeti Gyermek és Ifjúsági (Köz)alapítvány (1992, 1996, 2000) Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (1994, 1996) Az alapítványoknak juttatott állami pénzek témaellenőrzése 388 alapítványnál (1996) Grassalkovich Kastély Közalapítvány (1996) Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (1996, 1997) A Településekért, Régiókért Közalapítvány (1996) 1956-os Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány (1996) Hadigondozottak Közalapítvány (1996) Hungária Televízió Közalapítvány (1996) Borsod-Abaúj-Zemlén Megyei Fejlesztési Közalapítvány (1996) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Közalapítvány (1996) Illyés Közalapítvány (1996) Pro Professione Alapítvány (1996) Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (1996) Magyar Rádió Közalapítvány (1997, 1998) Magyar Televízió Közalapítvány (1997, 1998) Gandhi Közalapítvány (1997) Magyarországi Cigányokért Közalapítvány(1997) Nemzetközi Pető András Közalapítvány (1998) Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (1999, 2000) Sportcélú közalapítványok (négy közalapítvány, 1999) Közoktatási Modernizációs Közalapítvány (2000) A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány (1999) Országos Foglalkoztatási Közalapítvány ( ) Új Kézfogás Közalapítvány (2001) Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 V-2-168/2000. TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az alapítványnak átadott célvagyon Az induló vagyon átadás-átvétele, tulajdonjogi rendezése Az induló vagyon minősítése A vagyonkezelési stratégia A vagyonkezelés szervezetrendszere A MNÜA vagyonkezelési stratégiája Az alapítványi vagyon feletti rendelkezési jog megosztása A MNÜA és a Hunguest Rt évi megállapodása az üdülőingatlanok ingyenes használatáról A Hunguest Rt és az üdülőket üzemeltető kft-k megállapodásai az üdülő-ingatlanok használatáról Az Eravis-csoporttal kötött szindikátusi szerződés A Hunguest Hotels Rt-vel kötött vagyonkezelési szerződés A vagyonkezelési szerződés megkötésének előzményei, kezdeményezője és célja A tulajdonosi jogok gyakorlásának átruházása A vagyonkezelési szerződés tartalma A vagyonkezelési szerződés eddigi végrehajtása A MNÜA ingatlan- és egyéb vagyonának alakulása A MNÜA ingatlanvagyonának apportálása Apportálás és tőkeemelés a Hunguest Rt-be 1995-ben Apportálás és tőkeemelés az üdülőket üzemeltető kft-kben ban Térítés nélküli vagyonátadások a Hunguest Rt javára Az ingatlanvagyon értékesítésének folyamata, az értékesítés bevételei Az üdültetési (kooperációs) jog megváltása A megállapodások előkészítése és jóváhagyása, az általánosan alkalmazott elvektől eltérő kifizetések A MNÜA egyéb vagyonelemeinek változása A Hunguest-csoport beruházásai révén bekövetkezett vagyongyarapodás A Hunguest Rt által végzett üdülési célú beruházások A Hunguest Hotels Rt-vel kötött vagyonkezelési szerződés keretében végzett üdülési célú beruházások A Hunguest Rt által végzett saját célú beruházások A Hunguest Hotels Rt-be bevont külső befektetők 71 1

4 4.1. A Hunguest Hotels Rt létrehozása, tőke- és tulajdonosi szerkezetének kialakulása Tőkeemelés augusztus 2-án Tőkeemelés decemberében, a külső befektetőkkel kötött szindikátusi szerződés alapján Tőkeemelések az években A zártkörű kötvénykibocsátás A Hunguest Management Tőkebefektetési Kft létrehozása és tulajdonrész szerzése a Hunguest Hotels Rt-ben Az üdülő-szállodákat üzemeltető kft-k tőke- és tulajdonosi szerkezetének változásai Az üzemeltető kft-k által szerzett részesedések hatása a Hunguest Hotels Rt tulajdonosi szerkezetére A Hotel Rózsadomb gazdasági társasággá alakítása, a Globex Holding Rt külső befektetőként történt bevonásának pénzügyi következményei A Hunguest Rt többségi tulajdonaként alapított gazdasági társaságokból származó hozam, illetve vagyonvesztés A Hunguest Portfolió Kezelő és Hasznosító Rt Hunguest Travel Rt Az üdültetési rendszerhez közvetlenül nem kapcsolódó befektetések Ballantines Club Kft Hunguest Barrington Hotels Rt (HBH Rt) Hunguest Resorts S.A A Hunguest Rt gazdálkodása A Hunguest Rt bevételeinek és ráfordításainak alakulása A Hunguest Rt által jelzáloggal felvett hitelek A Hunguest Rt tulajdonában lévő üzemeltető kft-k A vagyongazdálkodás és a vagyonkezelés hatása az üdültetésre 99 2

5 Állami Számvevőszék V-2-168/2000. Témasorszám: 35 JELENTÉS a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről A MNÜA-t a Magyar Köztársaság Kormánya, az Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet alapította. Az január 28-án kelt alapító okiratot a Fővárosi Bíróság az augusztus 6-án kelt 6.Pk /1. sz. végzésével sorszám alatt vette nyilvántartásba. A MNÜA-t a Fővárosi Bíróság a 14.Pk /27-I. számú végzésével február 25-től közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette. A MNÜA alapítványi célja, hogy a vagyonából az üdülési és gyógy-szanatóriumi ellátást kedvezményekkel elősegítse. Az alapítók induló vagyonként ingatlanokat - köztük nagy értékű üdülőingatlanokat - adtak a MNÜA tulajdonába. Az átvett eszközök nyilvántartási értéke M Ft, ezen belül az ingatlanok nyilvántartási értéke M Ft volt. A MNÜA-nak átadott üdülővagyon az állami vagyon olyan sajátos privatizációját jelentette, amelyből a központi költségvetésnek nem származott bevétele, sőt a kuratórium a vagyon működtetése, tehermentesítése érdekében is felhasználhatta a kapott központi költségvetési támogatást. A MNÜA számára az Országgyűlés a központi költségvetésből között összesen mintegy 6 Mrd Ft támogatást adott. A MNÜA-t az Állami Számvevőszék jelen vizsgálatot megelőzően már két alkalommal ellenőrizte. Az évben az között kapott támogatás és vagyon hasznosítására vonatkozóan adatlapok kitöltésével számoltatta be, 1998-ban pedig a helyszínen ellenőrizte az évi megalapítástól az június 30-ig tartó időszak alatt kapott állami eszközök felhasználását és működtetését. Az erről szóló jelentést márciusában hoztuk nyilvánosságra. A korábbi személyi összetételű kuratórium megakadályozta a vagyonra vonatkozó ellenőrzési program teljesítését, így a MNÜA önfinanszírozási képességének helyzetét, a központi költségvetési támogatás teljes vagy részleges kiváltásának realitását az Állami Számvevőszék e korábbi jelentésben nem tudta értékelni. A MNÜA kuratóriumának változása lehetővé tette az alapításkor juttatott vagyon és a vagyonkezelés vizsgálatát, így a jelenlegi ellenőrzés a MNÜA-nál 1998-ban végzett ellenőrzés folytatása volt ban ellenőriztük a gazdálkodás és a könyvvezetés szabályosságát is. Az ellenőrzött időszakban a MNÜA - az akkor hatályos jogszabályokkal összhangban - egyszeres könyvvitelt vezetett és egyszerűsített mérleget készített. Az egyszerűsített éves mérlegek egyik évben sem feleltek meg maradéktalanul a számviteli törvényben előírt számviteli elveknek, a feltárt hiányosságok a mérleg-főösszeg mintegy 1 %-ára terjedtek ki. A közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétel törvényes feltételeinek megteremtése érdekében az alapítók 1999-ben módosították az alapító okiratot, így a MNÜA éves beszámolóját 1999-től kezdődően okleveles könyvvizsgáló hitelesíti, melyet az alapítók által felkért felügyelő bizottság véleményez. A MNÜA január 1-től kettős könyvvitelt vezet. 3

6 A rendőrség a Hunguest Rt. egyes ingatlanainak értékesítésével kapcsolatosan évben indított eljárása érdekében tájékoztatást kért a számvevőszéki ellenőrzésről, így a vizsgálati-, valamint a végleges összefoglaló jelentést - melyek tartalmazzák a véletlenszerű mintavétellel kiválasztott ingatlanok értékesítésével kapcsolatos megállapításainkat - megküldtük számukra. Az ÁSZ az évi XXXVIII. tv. 2. -ának (5) bekezdése alapján ellenőrzi az alapítványoknak a központi költségvetésből juttatott támogatás felhasználását, illetve a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 21. alapján a közhasznú szervezeteknél a költségvetési támogatás felhasználását. A MNÜA vagyonát közvetlenül, illetve közvetve a 100 %-os vagy résztulajdonában lévő gazdasági társaságok kezelik, hasznosítják, illetve használják fel, így a MNÜA-nak juttatott alapítványi célvagyon felhasználásának és működtetésének ellenőrzéséhez az évi XXXVIII. törvény 21. (3) bekezdése alapján ezen gazdasági társaságok kapcsolódó ellenőrzése is szükséges volt. Az ellenőrzés során az egyes megállapítások kiegészítése érdekében adatokat és dokumentumokat kértünk - többek között - a Hunguest Hotels Rt-től is, részben az rt tulajdonos-tagján, a Hunguest Rt-n keresztül, részben közvetlenül a Hunguest Hotels Rt-től. Az ellenőrzés célja az volt, hogy törvényességi, célszerűségi szempontból ellenőrizze a MNÜA-nak az alapításkor átadott eszközök működtetését, hasznosítását, az átadott vagyon hozamának, illetve az értékesített vagyon eladási árának hozzájárulását a kedvezményes üdültetés támogatásához, a központi költségvetési támogatás kiváltásához. A jelen ellenőrzésnek nem volt tárgya a MNÜA gazdálkodása és könyvvezetése szabályosságának ellenőrzése. A MNÜA évi éves beszámolóját okleveles könyvvizsgáló auditálta. Az ellenőrzött időszak a MNÜA vagyonára vonatkozóan az évi megalapítástól június 30-ig terjedt, de egyes folyamatok várható hatását a év végéig elemeztük. Az ellenőrzés keretében értékeltük: az alapítványi célra átadott - állami tulajdonból származó - célvagyon alakulását, a vagyonszerkezet átalakítását az alapítványi céloknak megfelelő összetétel és a jövedelemtermelő képesség növelése érdekében, a vagyonvesztés folyamatát és okait; a MNÜA vagyongazdálkodására vonatkozó szabályozottságot, az alapítványi vagyon kezelésére tett tulajdonosi döntések törvényességét, megalapozottságát, célszerűségét, illetve ezek végrehajtásának ellenőrzését, a kuratórium, mint tulajdonos képviseletét a gazdasági társaságok igazgatóságában és felügyelő bizottságában; a MNÜA gazdasági társaságainál a tulajdonosi döntések érvényesítését a tartós használatba, illetve tulajdonba adott vagyont illetően; a kuratórium és a vagyont kezelő társaságok intézkedéseinek eredményességét a kedvezményes üdültetés jobb tárgyi feltételeit szolgáló beruházásokhoz és felújításokhoz szükséges források megteremtése érdekében. 4

7 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az évi alapításkor a MNÜA céljainak megvalósításához adott induló vagyon összegét az alapítók az alapító okiratban nem rögzítették, a lista szerint átadott ingatlanok forgalmi értékbecslését nem készíttették el. A jogelőd ÜSZF számviteli nyilvántartásai szerint szeptember 30-án az átadott ingatlanok nyilvántartási értéke 4 Mrd Ft volt. Az alapítást követő években folyamatosan készültek az ingatlanokról értékbecslések, melyek azt mutatták, hogy az induló vagyonként kapott ingatlanvagyon tényleges értéke a 4 Mrd Ft nyilvántartási értékkel szemben megközelíthette a 12 Mrd Ft-ot, jóllehet az értékbecsléseket készítő szakértők szerint az ingatlanok erősen leromlott állapotban voltak. Az induló vagyon 4 Mrd Ft-ban történő nyilvántartása lehetőséget teremtett arra, hogy - mérlegben kimutatandó vagyoncsökkenés nélkül - az ingatlanok egy részének értékesítésével biztosítani lehessen a szükséges rekonstrukciókat, továbbá fedezet képződhessen az alapítványi célként meghatározott üdülési támogatásra, amelyhez az eredeti elképzelések szerint az állam csak átmenetileg nyújtott volna költségvetési támogatást. Jelenleg a MNÜA-nak már csak 42 M Ft értékű, az induló érték 1 %-át kitevő ingatlan van a tulajdonában. Az üdülési célra nem használt ingatlanokat a kuratórium részben tőketartalékként (1993), részben apportként (1995) értékesítésre átadta a vagyonkezelési céllal létrehozott Hunguest Rt-nek, kisebb részben saját tulajdonként értékesítette. Az értékesítésből befolyt mintegy 5,2 Mrd Ft nagyobb részét a megmaradt üdülők üzemeltetésére fordították, illetve felélték között a Hunguest Rt a MNÜA engedélyével az üdülőingatlanokat térítésmentesen használta és hasznosította az általa alapított szállodaüzemeltető kft-ken keresztül. A kuratórium az ellenőrzött időszakban az alapító okiratot, illetve saját korábbi határozatát megszegve, két esetben nem érvényesítette a határozathozatal során az előírt minősített többséget, emiatt érvénytelen határozattal hosszabbította meg a Hunguest Rt-nek átadott ingatlanok használatának időtartamát 20 évre (1994), illetve apportálta ingatlanjait az üzemeltető kft-kbe (1998). A belső szabályokat sértő határozatok alapján elindított gazdasági folyamatok már nem fordíthatók vissza (az üdülőingatlanokat a kuratórium apportálta az üzemeltető kft-kbe, majd az így keletkezett üzletrészek egy részét a vagyoncsere során a Hunguest Rt a Hunguest Hotels Rtnek értékesítette) vagy már nincs aktualitásuk (1998-ban a MNÜA-nak az apportálás után nem maradt üdülőingatlan a tulajdonában, így a Hunguest Rt ingyenes használatába való átengedésről szóló megállapodás okafogyottá vált). Az érvénytelen határozatok ugyanakkor a döntések előkészítőivel és végrehajtóival szemben kártérítés alapját képezhetik. 5

8 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A MNÜA az üdülőingatlanokat 1998 februárjában az üzemeltető kft-kbe apportálta, az így szerzett kft üzletrészeket pedig a Hunguest Rt-be. E folyamat következményeként a MNÜA ma már közvetlenül nem tulajdonosa az alapítványi célra kapott ingatlanvagyonnak, az évi mérleg szerinti 9,6 Mrd Ft vagyonát (saját tőkéjét) csaknem teljes egészében a Hunguest Rt részvényei képezik. Az MNÜA ingatlanvagyona a becsült forgalmi értéken számolt induló vagyonhoz képest csökkent, miközben a nyilvántartási érték - az ingatlanok könyv szerinti és tényleges értékének eltérése következtében - növekedett. A vagyonvesztés 3 Mrd Ft-ra tehető, mely túlnyomóan - mintegy 2,8 Mrd Ft értékben - a Hunguest Rt-nél következett be. A vagyonvesztést az árbevétellel nem fedezett működési kiadások, a felújításokhoz és a likviditás fenntartásához felvett hitelek kamatai, a befektetéseken elszenvedett veszteségek, valamint a szervezet működtetési kiadásai (pl. az irodaház magas rezsiköltsége, a reklám- és szponzorálási ráfordítások, a vezető beosztású dolgozók magas jövedelme, a nagy összegben kifizetett szakértői díjak stb.) okozták. A vagyonvesztéssel kapcsolatos megállapítások alapját a számvitelben nyilvántartott értékek képezték. A vagyonérték, illetve a piaci (realizálási) érték magasabb a nyilvántartási értéknél. A Hunguest Rt piaci érték -ét egy független szakértő 1998 végén 13,1-14,3 Mrd Ft közé tette. Az évi mérleg szerint a saját tőke összege 10,6 Mrd Ft volt, amihez képest a piaci érték közel 3 Mrd Ft vagyonérték növekedést jelentene, de a növekedés nem realizálható, mert a vagyon értékesíthetősége - az üzemeltető kft-k feletti tulajdonosi jogok jelentős részének átadása miatt - korlátozott. A szállodák hozamtermelő képessége alacsony. Ezek a tényezők összességében negatívan hatnak a piaci értékre. Az Állami Számvevőszék korábbi jelentése már tartalmazta a vagyont terhelő ún. kooperációs kötelezettségek alakulását, 1998-tól az erre a célra fordított állami támogatások felhasználását. Az évek között az ÜSZF és a beruházást/felújítást biztosító szervezetek ún. kooperációs szerződésekben állapodtak meg arról, hogy a pénzeszközt átadó szervezetek (pl. szakszervezetek, költségvetési intézmények, vállalatok, bankok) fedezetet nyújtanak egyes üdülők beruházásához, felújításához, ennek fejében természetbeni szolgáltatásként meghatározott számban férőhely-töltési jogot szereznek. E szerződések nem tartalmaztak az ÜSZF terhére visszafizetési kötelezettséget. A szerződésekből fakadó jogok és kötelezettségek az ÜSZF általános jogutódjára, a MNÜA-ra szálltak. A kooperációs jogok további teljesítésére az alapítók az alapító okiratban kötelezettséget vállaltak. E jogok pénzbeni megváltásáról, illetve ennek lehetőségéről az alapító okirat nem rendelkezett. Az érintettek, a kuratórium és a Hunguest Rt - gyakorlatilag a MNÜA megalapításától kezdve - szorgalmazta a kooperációs kötelezettség megváltását. A Hunguest Rt, illetve a kuratórium között - készpénzzel, ingatlancserével - csaknem minden kooperációs kötelezettséget kártalanítással rendezett. A mérték meghatározására a Hunguest Rt számítási módszert dolgozott ki. A kártalanításra fordított közel 1,2 Mrd Ft-ból mintegy 0,5 Mrd Ft-nak a forrása az évi központi költségvetési támogatás volt, a Hunguest Rt bevételéből 0,7 Mrd Ft-ot használtak fel. A kuratórium anélkül döntött a kooperációs kötelezettségek megváltásáról, hogy érdemben megvizsgálta volna azt, hogy az új üdü- 6

9 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok lési rendszerben milyen kedvezményekkel lehet a férőhely-töltéshez kapcsolódó jogokat továbbra is kielégíteni. A kooperációs kötelezettségek megszüntetésére felhasznált központi költségvetési támogatás csökkentette a szociálisan rászorulók számára adható forrásokat, hozzájárult viszont - a töltési joggal lekötött férőhelyek megszűnése, ezáltal a kereskedelmi értékesítésre felhasználható férőhelyek számának növekedése miatt - az alaptevékenységből származó árbevétel és nyereség növeléséhez, mely az üdülőingatlanok üzemeltetői számára járt előnyökkel. A kedvezményes áron történő kooperációs üdültetési kötelezettségek - mint hosszú távú kötelezettségek - megszűnése miatt az üzemeltető kft-k vagyonának piaci értéke növekedett, ezáltal nőtt a kft-k közvetlen vagy közvetett tulajdonosai (a MNÜA, a Hunguest Rt, Hunguest Hotels Rt és külső tulajdonos-tagjai) vagyonának piaci értéke is. Az átlagostól eltérő, kiugróan magas kártalanítást kapott a férőhely töltési jog megváltásáért a KASZ (mintegy kétszeresét) és a BDSZSZ (mintegy szörösét). A kuratórium személyi összetétele és elnöke az eltelt 8 év alatt többször változott, s a személyi összetételben bekövetkezett gyakori módosulások önmagukban is nehezítették az átgondolt, folyamatos gazdálkodói döntések meghozását, az ezekhez kapcsolódó felelősség érvényesítését. A kuratórium tagjai 1999 végéig - más területen végzett főfoglalkozású munkájuk mellett - tiszteletdíj nélkül látták el vagyonkezelői feladataikat. A kuratórium az átadott vagyont illetően nem bizonyult jó tulajdonosnak. A vagyonát érintő döntésekben nem tudta az általa alapított gazdasági társaságokkal szemben az alapítvány, mint tulajdonos érdekeit képviselni és megvédeni, miközben - a korábbi számvevőszéki ellenőrzés megállapításai szerint - az üdülési támogatások szociálpolitikai szempontok szerinti differenciált odaítélését megfelelően végezte. A kuratórium az ingatlanvagyon kezelésére vagyonkezelő társaságot (Hunguest Rt) hozott létre úgy, hogy nem alakított ki következetes és számonkérhető vagyongazdálkodási szabályokat, nem ellenőrizte érdemben az rt-nek átadott vagyon alakulását. Ennek következményeként a Hunguest Rt a stratégiai döntések egy részét a kuratórium megkerülésével vagy utólagos tájékoztatásával hozta (pl. a Hunguest Hotels Rt megalakítása, illetve ebben a többségi részesedés átengedése, szindikátusi szerződés megkötése a külső befektetőkkel). Az rt érdekei előtérbe kerültek a MNÜA érdekeivel, az alapító okiratban meghatározott célokkal szemben. A Hunguest Rt igazgatóságának, illetve vezetőinek az információk megfelelő csoportosításával sikerült elérniük, hogy javaslataikat a kuratórium szinte mindig változtatás nélkül elfogadta. A kuratórium a vagyonhoz kapcsolódó ellenőrzési jogával elsősorban közvetetten - tagjai egy részének a gazdasági társaságok igazgatóságaiba és felügyelő bizottságaiba delegálásán keresztül - élt. E módszer azonban - összességében - eredménytelennek bizonyult. 7

10 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az 1999-től működő - új személyi összetételű - kuratórium a korábbi évek hibás döntéseinek áthúzódó hatása megoldására számos döntést hozott (pl. a szociálisan rászorulók csekkes üdültetésének támogatása, a tulajdonában lévő társaságok működésében, a pénzügyi fedezetlenségi, likviditási, gazdálkodási problémák megoldása). A kuratórium kiegyensúlyozott működését az adott körülmények között azonban a küldő szervezetek eltérő érdekeinek képviseletéből származó személyi ellentétek és szervezési zavarok hátráltatták, ez a oka annak, hogy eddig nem sikerülhetett konszenzuson alapuló, az alapítvány hosszú távú érdekeit szolgáló döntéseket hozni. A Hunguest Rt és az üzemeltető kft-k az alapítványi célvagyon működtetése révén elért bevételeikből az között eltelt nyolc év alatt mindössze 150 M Ft-tal járultak hozzá a szociális üdültetés támogatásához (1996-ban, 1998-ban), míg ugyanezen időszak alatt a MNÜA számára a központi költségvetés 6 Mrd Ft-ot meghaladó támogatást adott. A Hunguest Rt megszervezte az üdültetést, lebonyolította az üdülési célú támogatások felhasználásának szervezési feladatait, létrehozta és irányította az üdülőket üzemeltető társaságokat. A MNÜA fő alapítványi céljának - a kedvezményes üdültetés támogatásának - rovására előtérbe helyezte a szállodák felújítását, az rt működtetését. A Hunguest Rt presztízsjellegű beruházásokkal (pl. Orbánhegyi úti irodaház) és kiadásokkal terhelte forrásait (pl. belföldi használatra repülőgépet béreltek 34 hónapra, más szállodaipari társaságok költségarányainak többszörösét tették ki a reklám- és marketing költségek stb.). Megalakulása óta a Hunguest Rt-nél az értékesítés nettó árbevétele 2,9 Mrd Ft-ot, működési költségei és egyéb ráfordításai 4 Mrd Ft-ot tettek ki, így az rt 1,1 Mrd Ft-tal többet költött saját működésére, mint amekkora összegű működési bevételt realizált. A Hunguest Rt igazgatósága egy független szakértő cég évi átvilágítását követően új személyi összetételben kezdte meg a feltárt hiányosságok felszámolását, a korábbi vagyoni állapot visszaállítását, megerősítette a kontrolling funkciót, és - súlyos likviditási gondok mellett - fenntartotta az rt működőképességét. A vagyonkezelési szerződés következtében, illetve a veszteséges társaságok felszámolását követően az rt tevékenységi köre jórészt kiürült, illetve kiürül. A ténylegesen ellátott feladatokkal az rt szervezete és létszáma nincs összhangban. A MNÜA üdülővagyonának alakulására, a vagyont megtestesítő részesedései feletti rendelkezési jog korlátozására, ezáltal az üdülővagyon működtetéséből származó hozamról való kényszerű lemondásra három szerződésnek volt döntő hatása: Az első ilyen lépés - a kuratórium és a Hunguest Rt között évben kötött, az üdülőingatlanok ingyenes használatáról szóló feltételek, biztosítékok és konkrétan meghatározott befizetési kötelezettség nélküli megállapodás, majd e megállapodás évi módosítása - következményeként lehetetlenné vált a MNÜA önfinanszírozása, miközben a Hunguest Rt az elvégzett felújítások mellett jórészt saját működtetési céljára élte fel az ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából (haszonbérleti-, és vagyonkezelési 8

11 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok díjból) származó bevételeket. E megállapodással a MNÜA átadta a Hunguest Rt-nek a MNÜA üdülővagyona feletti használati, hasznosítási és tulajdonosi jogok gyakorlását (ez utóbbit az elidegenítésre és megterhelésre vonatkozó korlátozással). A megállapodás alkalmatlannak bizonyult arra, hogy a kuratórium a vagyona hozamából az alapítványi célok teljesítéséhez folyamatos és rendszeres bevételhez jusson. A megállapodás nem ösztönözte a Hunguest Rt-t az eredményes gazdálkodásra, mivel nem tartalmazott előírásokat és garanciákat a vagyon használatára. A megállapodásnak nem két együttműködő partner kölcsönös jóhiszeműségén, hanem a tulajdonos és a tulajdonos által megbízott ügyvezető-vagyonkezelő alá-fölérendeltségén kellett volna alapulnia. A megállapodást annak ellenére sem módosította a kuratórium, hogy decemberétől a Hunguest Rt szállodaingatlanokkal kapcsolatos feladatai lényegesen megváltoztak, mivel a Hunguest Hotels Rt által fizetett haszonbérleti díjjal ( ), illetve vagyonkezelési díjjal (1998. óta) szemben már nem merültek fel költségek. A MNÜA elmaradt haszna e jogcímeken - figyelembe véve ezen időszak alatt a MNÜA-nak alapítványi célra átadott 150 M Ft támogatást - mintegy 0,8 Mrd Ft. A MNÜA ingatlanvagyonának részesedésekké konvertálása következtében a megállapodás elvesztette aktualitását. A második meghatározó fontosságú szerződést megelőzően a Hunguest Rt 1996 augusztusában apportálta az általa alapított üzemeltető kftket az ugyancsak általa alapított Hunguest Hotels Rt-be. Sem a Hunguest Rt, sem az üzemeltető kft-k értékben nem tartották nyilván a szállodák ingyenes használati jogát, mint vagyoni értékű jogot, emiatt a társaságok vagyona alulértékelt volt. A Hunguest Rt által decemberében kötött szindikátusi szerződés következményeként - a pótlólagos tőkebevonás érdekében - külső befektetők kapcsolódtak az alapítványi célvagyon működtetésébe. A szállodák szakszerű, versenyképes működtetése, a szükséges felújítások lebonyolítása érdekében indokolt volt a külső, szakmai befektető(k) bevonása. E célnak az Eravis Rt megfelelt, mivel a hazai szállodaiparban tapasztalatokkal és piaci kapcsolatokkal rendelkező szakmai befektető volt. A Hunguest Hotels Rt tájékoztatása szerint a szakszerű vezetés és irányítás hatására - erre a számvevőszéki ellenőrzés nem terjedt ki - a szállodák szállodaláncként versenyképesen működnek (lásd Függelék). A külső befektetők tulajdonrészüket - tőkeemeléssel és részvény átruházással - az alulértékelt vagyonra vonatkozóan szerezték meg. Az évek között a Hunguest Hotels Rt az Eravis-konzorcium tagjaitól a készpénzes tőkeemelésekből és a zártkörű kötvények lejegyzéséből összességében M Ft pénzeszközhöz jutott, e bevétel 88,5 %- ának (2.297 M Ft) - ezen belül az M Ft készpénzes tőkeemelésből származó bevétel 80 %-ának (1.160 M Ft) - megfelelő összeget részesedések vásárlásával visszaforgattak a konzorcium tagjaihoz, miközben a tőkeemelések során a Hunguest Hotels Rt. jegyzett tőkéjében a 9

12 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok konzorcium tagjainak 50 %-os tulajdonosi aránya 1998 végéig megmaradt, majd 1999 végére 52,31 %-ra nőtt. A kötvénykibocsátás miatt a Hunguest Hotels Rt-nél december 31- ig a várható kamatkiadások - az előzetes számításaink szerint - mintegy 1 Mrd Ft-tal haladják meg a realizált hozamot. A külső befektetők bevonásának hatására a Hunguest Rt a korábban 100 %- os tulajdonában lévő Hunguest Hotels Rt részvényeinek 48,26 %-át - jelenlegi tulajdonrész 49,14 % - tartotta meg. Az 1,74 % arányú - jelenlegi tulajdonrész 0,84 % - részvénycsomagot árengedménnyel megvásárló Hunguest Management Tőkebefektetési Kft a mérleg nyelvének szerepét kapta. Meghatározó szerephez jutott a kft 51 %-os üzletrészét birtokló nyolc magánszemély. Közöttük 4 főnek már 1996-ban sem volt, jelenleg pedig már egyikőjüknek sincs munkajogi vagy tisztségviselői kapcsolata a Hunguest Rtvel. A kisebbségi tulajdonlásból származó hátrányt a szindikátusi szerződés ún. aranyrészvény -nyel kívánta ellensúlyozni. Az ehhez fűződő szavazatelsőbbségi jog (érvényesen nem hozható határozat olyan kérdésben, mely a támogatott üdültetést, illetve összességében az alapítványi célok megvalósítását érinti) általános megfogalmazása miatt az aranyrészvény csak szerény mértékben volt alkalmas arra, hogy a Hunguest Rt érdemi befolyást gyakoroljon konkrét ügyekben. Az ellenőrzött időszakban nem is élt e joggal a Hunguest Rt. A szavazatelsőbbségi jog fentiek szerint definiált tartalma az január 1-től bevezetett üdülési csekkek miatt értelmét vesztette, mivel a kedvezményes szociális üdültetés - mint a MNÜA célja - már nem csak a Hunguest Hotels Rt üdülőingatlanai használatával valósulhat meg, üdülési célra a csekket elfogadó valamennyi szállodát igénybe lehet venni. A szindikátusi szerződés korlátozta az üdülőingatlanok felett a MNÜA és a Hunguest Rt rendelkezési jogát. A Hunguest Rt. szavatolta, hogy - a MNÜA-val kötött megállapodása alapján - a Hunguest Hotels Rt-t a haszonbérlet keretében 16 éven keresztül (2013. március 26-ig) megilletik a szállodák használatának és üzemeltetésének jogai. E jogok gyakorlásának csorbítása esetén a Hunguest Rt nagy összegű kártérítést vállalt kompenzációként (azonos értékű vagy azonos használati jogú szálloda biztosítása vagy a szálloda forgalmi értékének pénzügyi megváltása). Öt szállodaingatlan - értékesítés miatti - használati jogának megszüntetése miatt a MNÜA 94,2 M Ft kártérítést fizetett a Hunguest Hotels Rt-nek. A 16 éves használati és üzemeltetési joggal terhelt ingatlanok miatt a Hunguest Rt részvénycsomagjának forgalomképessége korlátozottá vált. A szállodák használatáért, üzemeltetéséért a Hunguest Rt haszonbérleti díjat kapott. A Hunguest Rt beleegyezett abba, hogy 2002-ig (5 évig) az üzemeltető kft-k működési eredményét a Hunguest Hotels Rt tulajdonosai osztalékként nem vonják ki, hanem fejlesztésre fordítják. A MNÜA kuratóriumának tudta és beleegyezése nélkül - a Hunguest Rt akkori elnök-vezérigazgatója által kötött - szindikátusi szerződés következményeként a MNÜA vagyonának működtetése után 2002-ig nem részesült, illetve részesülhet bevételben. 10

13 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A harmadik, a Hunguest Rt és a Hunguest Hotels Rt között 1998-ban kötött vagyonkezelési szerződésben foglalt cél az volt, hogy minél gyorsabban megtörténjen a szállodavagyon rekonstrukciós felújítása, ennek révén a hozamtermelő képességük növekedjen, megteremtődjön a MNÜA-nak a szociális üdültetés támogatásához szükséges önfinanszírozó képessége. A szerződést megelőzően a kuratórium az üzemeltető kft-kbe apportálta a szállodaingatlanokat annak érdekében, hogy a rekonstrukcióhoz szükséges hitelfelvételekhez megfelelő vagyoni fedezet álljon a kft-k rendelkezésére. A kuratórium az így szerzett kft üzletrészeket a Hunguest Rt-be apportálta, ezáltal a kft-k mindegyikében a Hunguest Rt többségi, a Hunguest Hotels Rt kisebbségi tulajdonossá vált. A tiszta tulajdonosi szerkezet kialakítása érdekében - üzletrész cserék révén - a kft-k fele 100 %-os Hunguest Rt, másik fele 100 %-os Hunguest Hotels Rt tulajdonba került úgy, hogy a Hunguest Hotels Rt-nek M Ft fizetési kötelezettsége keletkezett. Eredetileg e kötelezettségét a Hunguest Hotels Rt beruházásokkal fizette volna meg, a szerződésben azonban már a készpénzes teljesítést vállalta, amely a Hunguest Rt tulajdonában lévő kft-k jegyzett tőkéjének készpénzes tőkeemelésében valósult meg. Az így szerzett üzletrészeket a Hunguest Hotels Rt átruházta a Hunguest Rt-re. A vagyonkezelés a szerződés szerint 15 év időtartamra szól. Ez idő alatt meghatározott tulajdonosi jogokat a Hunguest Rt nevében a Hunguest Hotels Rt gyakorol. A szerződésben kft-nként, időbeli ütemezéssel meghatározták az elvégzendő beruházások I. ütemének összegét. A szerződés tartalma, szövegezése hiányos és pontatlan, mivel a Hunguest Hotels Rt által teljesítendő kompenzációs kötelezettséggel nem szavatoltatta a kft-k szabad forrásainak - ezen belül a készpénzes tőkeemelés - beruházási célra történő felhasználását, a 15 év múlva visszaadandó vagyon értékének megőrzését, nem írta elő a vagyonkezelés eredményeként elvárt vagyonnövekmény mértékét, mérését, műszaki állapotának jellemzőit, az ezektől való elmaradás miatt fizetendő kártérítést. Pontatlan az ingatlanok jelzáloggal való megterhelésének szabályozása, a hitelek visszafizetésével kapcsolatosan előírt kötelezettség. A szerződésben rögzített felmondási okok között nem szerepel a kft-k szabad forrásainak a szerződéstől eltérő célra való felhasználása. A Hunguest Hotels Rt a vagyonkezelésre átadott kft-k készpénzes tőkeemelésből és egyéb forrásból származó pénzeszközeiből a vagyonkezelési szerződés rendelkezéseivel összhangban nem lévő módon az ellenőrzés befejezésig összesen M Ft-ot külső kft-üzletrészek vásárlására fordított. A vagyonkezelésre átadott kft-k - HH Invest Kft - Domestore Kft - Arago Rt - Hunguest Hotels Rt tulajdon-láncolaton keresztül - áttételesen - a vagyonkezelésre átadott kft-k (ezáltal a Hunguest Rt) tulajdonában Hunguest Hotels Rt részvények is vannak, az érintett külső társaságok jegyzett tőkéinek arányában mintegy 16 % mértékben. Ezzel a Hunguest Rt névleg visszanyerte többségi (65 %) tulajdonát a Hunguest Hotels Rt-ben, de nem tud élni vele, mert a vagyonkezelési szerződésben a kft-k tulajdonosi jogainak gyakorlását átadta a Hunguest Hotels Rt-nek. A vagyonkezelésre átadott kft-k által megvásárolt részesedések forgalomképessége és ára teljes mértékben három (egymással rokoni kapcsolatban lévő) magánszemélytől függ, akik összesen 300 ezer Ft névértékű, 11

14 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok de többségi szavazati arányt képviselő üzletrészek tulajdonosai. A döntések meghozatalában - a tulajdonosi láncolaton keresztül - sem a Hunguest Hotels Rt, sem a Hunguest Rt, sem a kuratórium nem tudja eltérő érdekeit érvényesíteni. Az induló vagyonként a MNÜA-nak adott üdülővagyon jelenlegi tulajdonosi struktúrája következtében e vagyon értékének megőrzése, gyarapítása, a vagyon működtetéséből származó nyereség felosztása a MNÜA, mint tulajdonos rendelkezése alól kicsúszott. Az adott körülmények között a Hunguest Hotels Rt mint vagyonkezelő saját érdekeit érvényesítette az rt és a vagyonkezelésre átadott kft-k között 3,7:96,3 % arányú tulajdonban lévő HH Invest Kft üzleti döntéseinél (Cirrusz részvények értékesítése). A Hunguest Hotels Rt a HH Invest Kft-től megvásárolt részvényeket ugyanazon a napon 270 M Ft árfolyamnyereséggel értékesítette, a részvények ellenértékének megfizetésére pedig a kft-től közel egy éves fizetési határidőt kapott, melynek mintegy 35,5 M Ft volt a kamat-vonzata. A HH Invest Kft-nél ezen ügylet miatt az elmaradt haszon 305,5 M Ft-ra tehető. Az alapítványi célok finanszírozásához, a szociálisan rászorulók kedvezményes üdültetéséhez szükséges anyagi források biztosításához az alapítványnak átadott vagyonból számottevő forrás középtávon nem várható, a jövőben is csak kiegészítő központi költségvetési támogatással tartható fenn a kedvezményes üdültetés, így meghiúsult az alapítvány létrehozásának 8 évvel ezelőtt megfogalmazott fő célja, hogy az alapítók által átadott vagyon működtetéséből származó jövedelem fedezze a szociális üdültetés támogatását. Az alapítvány létrehozására irányuló döntés irreális tényezőkkel modellezett piacgazdasági feltételekből indult ki, figyelmen kívül hagyta az eltérő, illetve ütköző érdekeket, ezt súlyosbította a döntés-előkészítés és a végrehajtás alacsony szintje, a tulajdonosi ellenőrzés gyengesége. A kialakult helyzetben alapvető fontosságúak azok az intézkedések, amelyek a megmaradt vagyon megőrzését, a további vagyoncsökkenés határozott megállítását, a működtetésből származó jövedelem maximalizálását szolgálják a szociális üdültetés támogatása érdekében. Az alapítvány fő céljának meghiúsulásáért felelősség terheli a közreműködő minisztériumok döntés-előkészítő apparátusait az alapítvány megalakulásának nem kellő előkészítéséért, a működés hiányos, megalapozatlan feltételeinek kialakításáért, továbbá az alapítvány működése során az állami érdekeknek, ezen belül a Kormány mint egyik alapító érdemi képviseletének elmaradásáért. Különböző mértékben terheli a felelősség a MNÜA kuratóriumának, illetve a Hunguest Rt és a Hunguest Hotels Rt igazgatóságának korábbi tagjait, de alapvető felelőssége a Hunguest Rt korábbi elnökvezérigazgatójának van. A Hunguest Rt-nél kialakult vezetési stílus és gyakorlat részeként az igazgatóság és a kuratórium elé csak a legszükségesebb, elkerülhetetlen kérdéseket terjesztették elő, megfosztva e testületek tagjait nélkü- 12

15 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok lözhetetlen információktól, minimálisra korlátozva a testületi döntéseket. A vagyont érintő bonyolult jogi, pénzügyi, anyagi hatásukat illetően nagy horderejű döntések meghozatalában fenti testületeknek szükségszerűen a felkért szakértőkre, illetve az rt alkalmazottaira kellett támaszkodni, melynek során a döntést hozók a döntéseket előkészítő apparátusok kiszolgáltatottjaivá váltak. A jelentésben bemutatott kedvezőtlen folyamatok így a döntéseket előkészítő alkalmazottak és szakértők felelősségét is felvetik. A Hunguest Rt és a Hunguest Hotels Rt jelenlegi vezetői kész helyzetet örököltek. A MNÜA induló ingatlanvagyonának tulajdonjoga 99 %-ban, az üdülővagyon felének tulajdonjogával rendelkező és üzemeltető kft-k tulajdonjoga (mint részesedés) 50,86 %-ban, az üdülővagyon másik felének tulajdonjogával rendelkező és üzemeltető kft-k feletti vagyonkezelői jog 15 évre a korábbi vezetők döntései következtében kikerült a MNÜA-tól, illetve a Hunguest Rt-től. A korábbi ellenőrzés megállapításait megerősítve jelen ellenőrzés is alátámasztotta, hogy a túlnyomó többségben állami tulajdonban volt üdülővagyon alapítványi keretek közötti működtetése nem bizonyult célszerű döntésnek, az alapítványi vagyon vállalkozási jellegű működtetése nem járult hozzá az üdülés szociális célú támogatási lehetősége növeléséhez. Az üdülési csekk-rendszer évi bevezetésével a MNÜA tulajdonában lévő üdülők üdültetési monopóliuma megszűnt, ez felveti az alapítványi keretek közötti működtetés indokoltságának további fenntartását. Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoljuk, hogy a MNÜA alapítói Tekintsék át és értékeljék az általuk delegált kurátorok közreműködését az alapítványi célok teljesítésében, az alapítványi célvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásában. a MNÜA kuratóriuma 1. Alakítson ki olyan munkamódszert, amely lehetővé teszi, hogy a kuratórium valódi tulajdonosként működjön. A határozatok felelős meghozatalához minden kurátor és a kuratórium is - mint testület - kapjon független szakértői segítséget azért, hogy kellő alapossággal megismerhesse a vagyont érintő jogi, pénzügyi döntések hátterét, részleteit, rövid- és hosszú távú hatásait. 2. Tekintse át a Hunguest Rt jelenlegi működtetését és az alapítói céloknak megfelelően módosítsa az rt alapító okiratát, illetve az rt igazgatóságával módosíttassa az rt szervezeti felépítését és létszámát, figyelemmel az rt megmaradó (az üzemeltető kft-kkel kapcsolatosan ténylegesen ellátott) feladataira, a már megszűnt vagy megszüntetésre tervezett társaságokra. 3. Alakíttasson ki az rt igazgatóságával - az új feladat- és létszámstruktúrához igazodóan - olyan takarékos költséggazdálkodást, amely az rt önfinanszírozó képessége megteremtése mellett lehetővé teszi, hogy az osztalék és a vagyonkezelési díj túlnyomó részét a kuratórium, mint tulajdonos elvonja és a 13

16 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok szociálisan rászorulók üdültetésének támogatására fordítsa. Az új feladat- és létszámstruktúrához igazodó, fenti elveknek megfelelő költségcsökkentést a Hunguest Rt igazgatósága a évi üzleti tervben terjessze a kuratórium elé. 4. Vizsgálja meg a Hunguest Rt-vel 1993-ban kötött, majd évben módosított, az üdülővagyon ingyenes használatára kötött megállapodás felmondásának lehetőségét, s amennyiben ennek megfelelő jogi feltételei fennállnak s a további vagyonvesztés kockázata ezzel csökkenthető, kezdeményezze a szükséges lépéseket. A Hunguest Rt-vel kapcsolatos tulajdonosi jogait az rt alapító okiratában, illetve egyedi alapítói határozatokban érvényesítse. 5. Vizsgálja meg kártérítési eljárás lehetőségét - a (régi) Gt. 32. (1) bekezdése alapján - kötelezettségeik megszegése miatt a Hunguest Rt-nek okozott kárért, elsősorban a Hunguest Rt ügyvezetésének azon tagjaival szemben, akik döntésre előkészítették az alábbi szerződéseket, értékesítéseket, meghatalmazást : az Eravis konzorciummal december 17-én megkötött szindikátusi szerződés; a Hunguest Hotels Rt-ben az 50 % alatti tulajdonrész kialakítása; a Hunguest Management Tőkebefektetési Kft 51 %-át megtestesítő üzletrész névérték alatti értékesítése; az május 27-én megkötött fizetési megállapodással vegyes vagyonkezelési szerződés; a Hunguest Hotels Rt-nek a vagyonkezelésre átadott kft-k tulajdonosi jogainak gyakorlására adott általános meghatalmazás. 6. Vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Ptk , valamint ainak áttekintésével kezdeményezhető-e az üdülési férőhely-töltési jogokért kifizetett - többi hasonló tárgyú szerződéshez képest aránytalanul magas - összegű kártalanítás különbözetének visszafizettetése. a MNÜA felügyelő bizottsága Értékelje rendszeresen azon igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok tevékenységét, akiket a kuratórium delegált az egyes gazdasági társaságok igazgatóságaiba, felügyelő bizottságaiba, erről évente tájékoztassa az alapítókat és a kuratóriumot, az értékelésekre alapozva kezdeményezze a kuratóriumnál a megbízatás meghosszabbítását vagy visszavonását. a Hunguest Rt igazgatósága 1. Kezdeményezze a Hunguest Hotels Rt-vel az május 27-én aláírt fizetési megállapodással vegyes vagyonkezelési szerződés módosítását közös megegyezéssel. Megegyezés hiányában vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy polgári peres eljárás indítható-e a kezelésre átadott vagyon megőrzésére és gyarapítására vonatkozó garanciák pontosítása, kiegészítése; a szerződés lejártakor visszaadandó vagyonon belül a jegyzett tőke/saját tőke arányá- 14

17 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok nak meghatározása; az elvégzendő felújítások évenkénti egyeztetése (a szerződésben meghatározott ütemezéstől csak a Hunguest Rt egyetértésével lehessen eltérni); a vagyonkezelésbe adott kft-k átmenetileg szabad pénzeszközeinek biztonságos befektetése; egyes tulajdonosi jogok gyakorlásának módosítása; az ingatlanok jelzáloggal való megterhelésének szabályozása, a hitelek visszafizetésével kapcsolatosan előírt kötelezettség; a szerződésben használt fogalmak pontosítása, illetve szükség szerint a szerződésben rögzített értelmezése érdekében. 2. Kezdeményezze mint a Hunguest Hotels Rt tulajdonos-tagja, hogy a Hunguest Hotels Rt igazgatósága az 1996-ban kibocsátott kötvények beváltásakor elemezze a kibocsátás pénzügyi eredményét. Veszteség esetén vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a (régi) Gt 32. (1) bekezdése alapján kötelezettségeik megszegése miatt a Hunguest Hotels Rt-nek okozott kárért kártérítési eljárást indítson azokkal a volt igazgatósági tagokkal szemben, akik december 17-én a zártkörű kötvénykibocsátásról és az ebből származó befektetésekről döntöttek. 3. Kezdeményezze mint a Hunguest Hotels Rt tulajdonos-tagja a Hunguest Hotels Rt közgyűlésénél a Hunguest Rt ún. aranyrészvény -éhez kötött szavazatelsőbbségi jog tartalmának pontosítását. A korszerűsített tartalom meghatározásakor abból induljon ki, hogy a Hunguest Hotels Rt tulajdonába került szállodavagyon a MNÜA számára átadott alapítványi célvagyonból származik, amelynek biztonságos megőrzéséhez és gyarapításához, jövedelemtermelő képességének fokozásához és ezáltal az évente rendszeresen kivonható osztalékhoz a Hunguest Rt-nek - és rajta keresztül 100 %-os tulajdonosának, a MNÜA -nak - az alapítók által meghatározott alapítványi cél teljesítése miatt alapvető érdeke fűződik. Erre alapozva kezdeményezze, hogy e célokról csak a Hunguest Rt, mint tulajdonos-tag egyetértésével hozhasson határozatokat a közgyűlés. 4. Kezdeményezze, hogy a Hunguest Hotels Rt, mint vagyonkezelő megtérítse a HH Invest Kft fő tulajdonosainak, az üzemeltető kft-knek a Cirrusz részvények májusi megvételekor elmaradt hasznot. 5. Kezdjen tárgyalásokat annak érdekében, hogy visszaszerezze közvetlen többségi tulajdoni hányadát a Hunguest Hotels Rt-ben, amely a kereszttulajdonlások miatt jelenleg csak áttételes, és az érintett gazdasági társaságokban a tulajdonosi aránytól eltérített szavazati arányok miatt érdemi rendelkezési jogot nem biztosít. Ennek megoldási lehetősége lehet a HH Invest Kft-ben az üzemeltető kft-k üzletrészeinek arányához igazodó szavazati arányok visszaállítása, majd az Arago Rt tulajdonában lévő Hunguest Hotels Rt részvények és a HH Invest Kft tulajdonában lévő Domestore Kft üzletrészek értékarányos cseréje. 15

18 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ALAPÍTVÁNYNAK ÁTADOTT CÉLVAGYON 1.1. Az induló vagyon átadás-átvétele, tulajdonjogi rendezése A kedvezményes üdültetés továbbfejlesztéséről szóló október 12-én megjelent 2008/1991. (H.T.7.) Korm. határozat rendelkezett a kedvezményes üdültetés célját szolgáló vagyon további hasznosítási formájaként a MNÜA létrehozásáról. A MNÜA induló vagyonként 365 db ingatlant kapott azzal a céllal, hogy biztosítsa a kedvezményezettek szociális célú, kedvezményes üdültetését és szanatóriumi ellátását. Az alapító okirat (1. számú melléklet) az induló vagyon összegét nem határozta meg, azonban mint vállalt kötelezettséget értékben is rögzítette a hátralévő kooperációs kötelezettség miatt fennálló 1.746,5 M Ft befizetői igényt. Az alapítvány céljára rendelt vagyonra vonatkozóan tartalmazta, hogy az alapítók az alapítvány létrejöttét követő 30 napon belül az alapítvány tulajdonába adják és birtokába bocsátják az alapító okirat 1. és 2. számú mellékleteiben megjelölt ingatlanokat a 3. számú mellékletben megjelölt kötelezettségekkel terhelten. Az 1. és 2. melléklet összesen 365 db ingatlant tartalmazott, értékük megjelölése nélkül. A vagyon átadásáról az Országgyűlés az június 23-án kihirdetett, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló évi LI. számú törvényben rendelkezett. A törvény rendelkezései értelmében a kihirdetéstől számított kilencvenedik napon (1992. szeptember 30.) az ÜSZF megszűnik, üdültetési és egyéb feladatait az ezzel kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel általános jogutódként a MNÜA veszi át. Az ÜSZF az üdültetés irányítását 10 önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény keretén belül, országos működési területtel végezte. Az ÜSZF valamennyi önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye a megszűnés napjával szeptember 30-i fordulónappal - teljes körű mérlegbeszámolót és általános vagyonmegállapító leltárt készített. A vagyonátvétel jogfolytonos volt, az eszközöket ténylegesen ugyanazok az üdülők (önelszámoló egységek) hasznosították, mint korábban. Az alapító okirat mellékleteiben tételesen felsorolt ingatlanok kijelölése az ÜSZF évi mérlege alapján történt, a vagyonátvétel fordulónapja a vonatkozó jogszabály szerint szeptember 30-a volt. Az alapító okiratban megjelölt, az ÜSZF szeptember 30-i zárómérlegében kimutatott, és az alapítvány tulajdonába ténylegesen bekerült ingatlanállomány néhány esetben eltért egymástól (2. számú melléklet). 17

20 Induláskor sem az alapítók, sem az alapítvány nem végeztette el az induló vagyon értékelését, az eszközök az ÜSZF zárómérlege alapján, könyv szerinti értéken kerültek be a MNÜA könyveibe. Az alapítvány - az ÜSZF szeptember 30-i zárómérlege szerint M Ft értékű vagyont vett át, ebből az ingatlanok könyv szerinti értéke (4.018 M Ft) 78 %-ot tett ki. Az ingatlanállomány 1-3 csillagos besorolású szállodákból, panziókból, üdülőházakból, faházas kempingtelepekből, volt kastélyépületekből, munkásszállásokból és az üzemelést kiszolgáló egyéb épületekből, szántóföldekből, erdőkből, beépítetlen területekből tevődött össze, a kuratórium számára készült szakértői jelentések szerint műszaki állapotuk színvonala alacsony volt, karbantartásuk és felújításuk ezért már az alapítvány megalakulásakor indokolt lett volna. A MNÜA könyveiben nem rögzítették az alapító okiratban megjelölt 1.746,5 M Ft összegű kooperációs kötelezettséget, mint befizetői igényt, ezt a későbbiekben sem tartalmazta sem a MNÜA, sem a Hunguest Rt mérlege Az induló vagyon minősítése A kuratórium az szeptember 16-i ülésén használhatósági szempontból csoportosította az ingatlanállományt: I. Alapítványi célt nem szolgáló, elidegeníthető vagyoncsoport, ezen belül akár ingyenesen is átadható csoport és csak visszterhesen elidegeníthető csoport, II. Üzemeltetésre megtartható vagyoncsoport. A kuratórium a következő alapelvek betartását kötötte ki: elsősorban visszterhes hasznosításra kerülhet sor (bérlet, közös vállalkozás), másodsorban elidegenítés és csak végső esetben ingyenes átadás, utóbbi esetben elsőbbséget élvezzenek a szociális tevékenységet folytató szervezetek, majd az önkormányzatok. A kuratórium az január 12-i ülésén hozott határozata alapján az alapítványi célra nem használható és értékesítésre javasolt csoportból 104 db ingatlan tulajdonjogát átadta a vagyonkezelő szervezetének. Az átadás az december 31-i könyvszerinti értéken (101 M Ft), tőketartalék javára történt. A kuratórium az átadáskor nem rendelkezett az ingatlanok értékesítési bevételének felhasználásáról, így a vagyonkezelő szervezet az eladásból keletkezett bevétellel szabadon rendelkezett. Ebből a vagyoncsoportból december 31-ig a vagyonkezelő által értékesített ingatlanok nettó bevétele M Ft, könyvszerinti értéke 80 M Ft volt (18. számú melléklet). Alapítványi hozzájárulásként történő ingatlan átadás az ellenőrzött időszakban egy alkalommal, évben volt. A 13/1998. (II. 29.) számú kuratóriumi határozat alapján az NGYIK részére, alapítványi hozzájárulásként 5 db gyermeküdültetési célt szolgáló ingatlant adott át a MNÜA. Az átadott ingatlanok 18