99.Zsolnay porcelán és kerámia 100.Ajka Kristály 101.Neumann János életműve 102.Irinyi János munkássága és a zajtalan és robbanásmentes gyufa

Átírás

1 KIEMELKEDŐ NEMZETI ÉRTÉKEK MAGYAR ÉRTÉKTÁR Kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez. Magyar Értéktár: a nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye. Agrár - és élelmiszergazdaság 1.Alföldi kamillavirágzat 2.Badacsonyi kéknyelű 3.Budapesti téliszalámi 4.Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász 5.Gönci kajszibarack 6.Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász 7.Hajdúsági torma 8.Herz Classic téliszalámi 9.Hízott víziszárnyas -termékek 10.Kalocsai fűszerpaprika - őrlemény 11. Magyar akác 12.Magyar akácméz 13.Magyar szürkemarha hús 14.Makói vöröshagyma vagy Makói hagyma 15.Mathiász János szőlőnemesítő életműve 16.Pick téliszalámi 17.Pozsonyi kifli 18.Szegedi fűszerpaprika -őrlemény vagy Szegedi paprika 19.Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi 20. Szentesi paprika 21. Szikvíz 22. Szőregi rózsatő 23. Theodora Kékkúti és Kereki Ásványvizek 24.a pálinka és a törkölypálinka megnevezések 25.Békési szilvapálinka 26.Göcseji körtepálinka 27.Gönc(z)i barackpálinka 28.Kecskeméti barackpálinka 29.Pannonhalmi törkölypálinka 30.Szabolcsi almapálinka 31.Szatmári szilvapálinka 32.Újfehértói meggypálinka 33.Sopron (bor) 34.Pannonhalma (bor) 35.Mór (bor) 36.Neszmély (bor) 37.Etyek-Buda (bor) 38.Balaton (bor) 39.Balatonboglár(bor) 40.Balaton-felvidék (bor) 41.Balatonfüred-Csopak (bor) 42.Badacsony (bor) 43.Nagy-Somló (bor) 44.Somlói (bor) 45.Káli (bor) 46.Tihany (bor) 47.Zala (bor)

2 48.Pannon (bor) 49.Pécs (bor) 50.Szekszárd (bor) 51.Tolna (bor) 52.Villány (bor) 53.Duna (bor) 54.Kunság (bor) 55.Hajós-Baja (bor) 56.Csongrád (bor) 57.Izsáki Arany Sárfehér (bor) 58.Eger (bor) 59.Mátra (bor) 60.Bükk (bor) 61.Debrői Hárslevelű (bor) 62.Tokaj (bor) 63.Dunántúl (bor) 64.Balatonmelléki (bor) 65.Duna-Tisza közi (bor) 66.Felső-Magyarország (bor) 67.Zemplén (bor) 68.UNICUM keserű likőr 69.Kürtőskalács 70.Piros Arany és Erős Pista 71.Szatmári szilvalekvár 72.Magyar szürke szarvasmarha 73.Debreceni páros kolbász 74.Vecsési savanyú káposzta 75.Gyulaji dám 76.Szerencsi csokoládé 77.TÖRLEY Pezsgő 78.St. Hubertus magyar gyógynövénylikőr 79.Kézzel szedett, nagy pehelytartalmú, magyar libatoll 80.Egri Bikavér 81.Magyar pásztor-és vadászkutyafajták 82.Tiszai halászlé 83.MIRELITE termékek 84.Dobostorta Egészség és életmód 85.Béres Csepp és Béres Csepp Extra 86.ILCSI szépítő füvek natúrkozmetikai termékek 87.Dcont vércukormérő készülékek 88.Védőnői szolgálat 89.A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat 90.Szent-Györgyi Albert életműve és szellemi öröksége 91.Kabay János gyógyszervegyészeti tevékenysége és életműve Épített környezet 92.Csongrádi régi belváros (Halászfalu) 93.Őrségi Táj és a Szalafői Népi Műemlékegyüttes 94.Szatmár, Bereg és Kárpátalja középkori templomai Ipari és műszaki megoldások 95.Budafoki zománcáru és Budafoki zománcedény 96.Bonyhádi zománcáru és Bonyhádi zománcedény 97.Szentgotthárdi kard és Szentgotthárdi kasza 98.KÜRT Adatmentés

3 99.Zsolnay porcelán és kerámia 100.Ajka Kristály 101.Neumann János életműve 102.Irinyi János munkássága és a zajtalan és robbanásmentes gyufa Kulturális örökség 103.A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége 104.Busójárás Mohácson -maszkos farsangvégi télűző szokás 105.A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya 106.Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc 107.Mezőtúri fazekasság 108.A magyar solymászat 109.A halasi csipkevarrás élő hagyománya 110.Matyó örökség a hímzés, viselet, folklór továbbélése 111.Pünkösdi templomdíszítés Mendén 112.Tikverőzés Mohán. Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás. 113.Emmausz Bólyban. Húsvéthétfői népszokás 114.A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya 115.Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet 116.Kassai-féle lovasíjász módszer 117.Herendi porcelán 118.Magyar operett 119.Klasszikus magyar nóta 120.Zsolnay Kulturális Negyed 121.Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka Tagú Cigányzenekar A zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata 123.Höveji csipke 124.Tárogató 125.Magyar Íj (IX-XI. század) 126.Vizsolyi Biblia és a Vizsolyi Református Templom 127.Bocskai viselet 128.Szegedi papucs 129.A magyar tanya 130.Magyar cimbalom 131.Békés-tarhosi Énekiskola 132.Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap Sport 133.Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve Természeti környezet 134.Gércei alginit 135.Széchényi-hársfasor 136.Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra 137.Tiszavirág és tiszavirágzás Turizmus és vendéglátás 138.Karcagi birkapörkölt 139.Fröccs 140.Gundel örökség -Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem 141.Bajai halászlé 142.Miskolctapolcai Barlangfürdő 143.Országos Kéktúra

4 Agrár - és élelmiszergazdaság 1.Alföldi kamillavirágzat Magyarországon a kamillát, mint gyógynövényt, először Meliusz Juhász Péter debreceni professzor említi meg 1578-ban Kolozsvárott kiadott Herbárium c. könyvében. A kamillát görcsoldó, epehajtó hatású növényként jellemzi. A népi gyógyászatban viszont ennél korábban, több évszázaddal ezelőtt felismerték a kamilla jótékony, gyógyító erejét. Hazánk egész területén vadon terem, jelentős termőállománya az alföldi szikes területeken van, tömegesen megtalálható a Tiszavidék szikes, vízállotta talaján, az úgynevezett szikfoltokon.

5 2.Badacsonyi kéknyelű A kéknyelű egy ősi magyar szőlőfajta, amit kimondottan csak Badacsonyban és a Balaton-felvidéken termesztettek. A fajta nevét a kékes-vöröses árnyalatú levélnyeléről kapta. Korábban elterjedt olyan feltételezés, amely szerint a fajta megegyezik az észak-olaszországi Friuli-Venezia Giulia régióban honos picolit nevű szőlőfajtával, ezt a feltevést 2006-ban izoenzim és mikroszatellit vizsgálatokkal sikerült megcáfolni.

6 3.Budapesti téliszalámi Az első magyar termék, a Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi elnevezésének az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába történő bejegyzésére december 14-én került sor, a Budapesti téliszalámi elnevezés pedig április 21-én került be a nyilvántartásba. A szalámi nem készülhet gyors hizlalású laza szerkezetű sertéshúsból, mert akkor a sajátos szárítási procedúra alatt kesztyűujjá fonnyadna, és kívül kérget kapva belül szépen megzöldülne a romlási folyamat eredményeként. De erről szó sincs, hiszen a magyar téli szalámi legfőbb jellemzője, hogy a kész termék szinte mindent kibír, minőségét szélsőséges körülmények közt is őrzi. Lehet akár napokig tartani a kiránduló hátizsákjában, vagy szellős konyhában szögre akasztani, akkor is finom marad. Talán egy ellensége van: a hűtőszekrény magas páratartalma. Itt a nemes szürkepenész hamar elveszti hamvas fehér színét, és ha még fóliába is csomagoljuk, akkor idővel hullaszínűvé válik a vágási felület. Tartsuk tehát a nemes téliszalámit méltó körülmények közt, pl.: hűvös falusi kamrában szögre akasztva. Ha ilyen nincs, akkor vegyünk belőle egy héten belül elfogyaszthatót, de tartsuk levegős helyen, ne hűtőszekrényben. Az előre szeletelt fóliás téliszalámi erős minőségi kompromisszum az eredetihez képest!

7 4.Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász Korábban csak borssal fűszerezték a kolbászt, de az 1809-es angol háborús blokád miatt a bors nem volt elérhető egy ideig, így a helyiek a saját termesztésű erős paprikát kezdték fűszerként alkalmazni. A Csabai kolbász készítése, a receptúra és az ahhoz kapcsolódó szokások generációk óta öröklődnek apáról fiúra. A Csabai kolbász jól csengő márkanév az egész Kárpát-medencében, de a tengerentúlon, Ausztráliában, Észak-, és Dél-Amerikában is jól ismert.

8 5.Gönci kajszibarack A Gönci kajszibarack Magyarország legészakabbra fekvő gyümölcstermesztő tájának sajátos terméke, amely a Hernád menti Hegyalja, a Szerencsi dombság és a Cserehát hegy- és domboldalain, teraszain és fennsíkjain, m tengerszint feletti magasságon telepített ültetvényekben terem. A tájon szinte kizárólag a magyar kajszi fajtacsoportot (fajtatípust) termesztették és termesztik ma is, amely valószínűleg éve kezdett kialakulni. Az Európai Bizottság május 20-án bejegyezte a "Gönci kajszibarack" elnevezést az oltalom alatt álló eredet-megjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. A Gönci kajszibarack oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatára a Prunus armeniaca L. faj következő fajtái jogosultak: Gönci magyar kajszi, Magyar kajszi C 235, valamint Mandulakajszi, Bergeron, Ceglédi Piroska, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi arany, Ceglédi óriás, Pannónia. A Gönci kajszibarack különlegességét, országos és nemzetközi hírnevét a térség kedvező klimatikus adottságai, a gyümölcs-kertészeti hagyományok őrzése, valamint a termesztési szüretelési tárolási szállítási technológia szigorú betartása együttesen biztosítja. A csomagoláson feltüntethető a település neve is, ahol az adott tételt ténylegesen termesztették.

9 6.Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász A tizenkilencedik századra a gyulai vásár közép-európai hírnévre tett szert. A vásárok mellett a feldolgozóipar is jelentősen fejlődött ebben az időszakban. Az 1900-as évek elején ifj. Balogh József házi gazdaságából kikerült kolbász készítményeit már Európa-szerte ismerték. Balogh József műhelyében dolgozott Stéberl András is, aki nagyüzemi tapasztalatokkal a tarsolyában költözött Gyulára és ismerte fel a térségben, valamint a hentesmesterségben rejlő erőt. Stéberl András megteremtette a Gyulai kolbász és egyéb szárazkolbászok üzemszerű gyártását. A Gyulai kolbász gyártása ma is eredeti helyszínén történik, hagyományos technológiák alkalmazásával, igazi bükkfával, igazi füstön füstölik, igazi érlelőben szárítják.

10 7.Hajdúsági torma A Hajdúsági torma hungarikum, melyet 2004 óta az Európai Bizottság oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé nyilvánított. A Hajdúsági torma oltalom alatt álló eredetmegjelölés használatára a torma (Armoracia rusticana, syn. Armoracia lapathifolia) növény fogyasztott termése a gyökértörzs, vagyis a rizóma, amely az előző évi szaporítást szolgáló talpgyökerek megvastagodásából fejlődik, az ültetéstől a felszedésig mintegy 180 nap alatt. A hajdúsági tájkörzetben termelt torma más változatoktól jól elkülöníthető tulajdonságokkal rendelkezik: lombozata vastag, mélyzöld, dús, felső harmadánál csavarodó, rizómája pedig egyenes, hengeres, külseje világosbarna, húsa csontfehér. Íze soha nem fás; zamata csípős, amelyet az édesnemes paprika mintájára csípős-nemesnek is neveznek. A Hajdúsági torma Hajdú-Bihar megye jól körülhatárolható, területileg összefüggő tájegységében terem. Ez a hajdúsági termőtáj, ahol az alábbi településeken termelnek: Debrecen (Debrecen-Haláp, Debrecen-Bánk), Létavértes, Újléta, Kokad, Álmosd, Bagamér, Vámospércs, Hosszúpályi, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyírmártonfalva, Nyíradony.

11 8.Herz Classic téliszalámi Herz Ármin XIX. századi eredeti receptje alapján, egyedi fűszerezéssel, első osztályú, válogatott alapanyagokból, bükkfa-füstöléssel, hagyományos érleléssel készülő prémium minőségű termék. Egyedi ízében és illatában a fehér és a szegfűbors dominál, melyet kiegészít a bükkfafüst kellemes aromája. Illatát a fűszereken és a harmonikus füst ízen kívül a szürkésfehér nemespenész finom, lágy, semmihez nem hasonlítható aromája adja.

12 9.Hízott víziszárnyas -termékek Hazánkban a hízott lúdárutermelés kulturális és gasztronómiai jelentőségén túl nemzetgazdasági szempontból is fontos terület. A hízott libából származó termékek előállítását hazánk mezőgazdasági termelési kultúrájának egyik legfontosabb szimbólumaként tartjuk számon. A hagyományos, szabadtartásos módon előnevelt, és kukorica alapú takarmányon utónevelt libából készült termékek gasztronómiai kincsek. A világon mindenhol igazi különlegességnek számítanak a hízott májból, illetve a hízott állat húsából készült ételek. A hízott libából előállított termékek hazánk jó hírét viszik a világban, hozzájárulva ezzel a magyar élelmiszer- és ételkultúra hagyományainak ápolásához, amely egyben elősegíti nemzeti kultúránk ápolását is.

13 10.Kalocsai fűszerpaprika - őrlemény 1861-ben épült az első kalocsai paprikamalom, 1900-ban már három paprikamalom őrölt 12 kőpárral, a modern kalocsai paprikamalmok a XX. század elején épültek meg. A kalocsai tájkörzetben kizárólag kőpáros paprikamalmokat építettek, melyeket a XIX. század végén gőzgépekkel, a XX. században dízelés villanymotorokkal hajtottak, ezek mellett jelentős volt a dunai vízimalmok száma is. Az oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel védett őrölt paprika termőterülete a Kalocsai fűszerpaprika-termő tájkörzet. A termék mélyvörös színű, bársonyos hatású, aromáját tekintve kellemes, fűszeres, karamelles pirított magvakéhoz hasonló. Íze édeskés, gyümölcsös.

14 11. Magyar akác Az akácültetés fő célja a mozgó homok megkötése és a deflációs károk mérséklése volt. Az utóbbi évtizedekben az éghajlatváltozás folytán felerősödő elsivatagosodás és szárazodás elleni küzdelemben az akác kiemelkedő szereppel bír. A legjobb minőségű mézet szolgáltató méhlegelő, amely számos írónkat és költőnket is megihlette, a magyar táj jellegzetes eleme.

15 12.Magyar akácméz A csaknem színtelentől az enyhén sárgásig terjednek színárnyalatai. Magas cukortartalma miatt nem kristályosodik, évekig folyékony marad. Íze nem karakteres, emiatt fogyasztása a mézzel ismerkedők számára ajánlható. Az akácméz kiváló minősége miatt évtizedek óta keresett exportcikk, a mézkivitel fő célországai: Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia.

16 13.Magyar szürkemarha hús A ",,Magyar szürkemarha hús" elnevezés kizárólag a Magyarországon tartott, bizonyítottan a Magyar szürke szarvasmarha fajtából származó,fajtaazonos és fajtatiszta egyedekből nyert hús vonatkozásában használható. A legnagyobb állomány a Hortobágyon található, de számottevő mennyiség van a Fertő-Hanság Nemzeti Park legelőin is. Néhány év óta egy-két étteremben lehet ugyan szürkemarha-húsból készített ételt kapni, de sajnos az üzletekben, húsboltokban csak elvétve vehetnek a háziasszonyok. A szürkemarha húsra azért is nagy a kereslet, mert az állatok bio körülmények között élnek. Egyáltalán nem igényelnek abrakot, illetve egyéb takarmány kiegészítőket ahhoz, hogy meghízzanak. A hús mennyisége nem vetekszik ugyan egy hízómarháéval, de a minősége sokkal jobb.

17 14.Makói vöröshagyma vagy Makói hagyma A makói vöröshagyma a népi nemesítés magasiskolájának eredménye. Kifejlesztettek egy, csak erre a térségre jellemző technológiát, amely különleges értékké, sajátos magyar mezőgazdasági termékké tette a makói vöröshagymát. Előállításának egyik módja - a kétéves termesztési mód - a makói szárazéghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg. A hagyományos vöröshagyma az itteni természeti adottságok közepette egy nyáron nem képes kellő nagyságúra növekedni, ezért termesztési időt egy évvel meg kellett toldani. A közép-ázsiai eredetű vöröshagyma számára a makói tájkörzet adottságai, a Maros hordaléka által alakított, magas tápanyagtartalmú, nyomelemekben gazdag lösz és öntéstalaj, továbbá a jó levegő és vízgazdálkodás lehetővé tették a megfelelő alkalmazkodást. A száraz és forró nyár, a napsütéses órák magas száma kiváló minőséget, többrétegű, jól záródó nyakrészű erős héjazatot eredményez, mely a jó eltarthatóság feltétele. Szakemberek szerint ezek a jellemzők határozzák meg a makói hagyma minőségét.

18 15.Mathiász János szőlőnemesítő életműve Mathiász János (Ádámfölde, február 22. Kecskemét, december 3.) világhírű magyar szőlész-borász. Élete Tanulmányai befejeztével Abaúj vármegyénél írnok, majd röviddel ezután főispáni titkár lett. Ám a hivatali munka nem nagyon érdekelte, mellette kétholdas szőlőt vásárolt a kassai Rozália-hegyen és az újratelepített szőlőben néhány év leforgása alatt mintegy 1600 szőlőfajtát, köztük számos francia és olasz eredetűt gyűjtött össze. Fajtagyűjteménye cserepes példányaival először az évi bécsi világkiállításon vett részt, és velük mindjárt első díjat nyert. A váratlan siker Mathiászt a szőlészeti szakterület élvonalába emelte és több felől is igen rangos meghívást kapott (az orosz cár például felkínálta neki krími szőlőbirtokának vezetői állását). 42 éves koráig hivatalnok volt Kassán, majd felhagyott az állami szolgálattal és az addigi hobbijának, a borászatnak - szőlészetnek szentelte életét. Munkásságának földrajzilag fontos területe Kecskemét környéke, valamint a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék volt között Mádon és Szőlőskén tevékenykedett, mint id. gróf Andrássy Gyula borászati főigazgatója. Mádon saját borászattal és szőlészettel rendelkezett. Tokaj-Hegyalján meghonosította a csemegeszőlő termesztést, ami ott azelőtt nem létezett. Nemesítései Mintegy 3700 szőlőfajtát nemesített, amelyből at ma is termesztenek. Mathiász-féle szőlőültetvény ma is van számos európai országon kívül Kaliforniában, a Krímben, Izraelben, Dél- Koreában és Dél-Afrikában is. A fajták további világszerte elterjedt fajták szülői lettek. Saját fajtái közül 12 terjedt el jelentősen: Cegléd szépe Erzsébet királyné emléke Ezeréves Magyarország emléke Kecskemét virága Mathiász Jánosné muskotály Szőlőskertek királynője Szauter Gusztávné muskotály. A világban legismertebb a szőlőskertek királynője és a csabagyöngye ez utóbbit ő nemesítette, de Stark Adolf nevelte fel.

19 16.Pick téliszalámi A téliszalámi Pick Márk által a XIX. század végén kifejlesztett és azóta is titokban őrzött egyedi recept alapján készül, sertéshús és sertésszalonna felhasználásával, titkos fűszerezéssel, bélbe töltve, hideg füstöléssel, szárításos érleléssel. A téliszalámi csakis természetes alapanyagokból, az előírásoknak megfelelően tenyésztett, nagysúlyú sertésekből készülhet. A húst darálás helyett vágják, hogy a szövetek ne sérüljenek. A fűszerszobában zamatos fűszerek kavalkádjából mérik ki téliszalámihoz szükséges mennyiséget, hogy miből mennyit, az a szalámimester által őrzött hétpecsétes titok. Az egyedülálló ízvilág megteremtéséhez a szaktudás mellett elengedhetetlen a közeli Tisza folyó állandó hűvös levegője és Szeged város kedvező mikroklímája.

20 17.Pozsonyi kifli Az Európai Bizottság december 24-én közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Szlovákia február 4-én beérkezett kérelmét a "Bratislavský rožok"/"pressburger Kipfel"/"Pozsonyi kifli" elnevezés bejegyzésére. A Hagyományos különleges termékként történő bejegyzést a szlovák pék- és cukrászcéh kezdeményezte. Németország, Ausztria és Magyarország kifogással élt a bejegyzés ellen, és ez az 509/2006/EK rendelet alapján elfogadhatónak bizonyult. A Bizottság ezért november 11-i leveleiben felhívta az érintett tagállamokat, hogy folytassák le a megfelelő egyeztetéseket. Az országok hat hónapon belül megállapodásra jutottak, amelyről május 16-án értesítették a Bizottságot; a megállapodás tartalmazta az eredeti termékleírás módosításait is. Szlovákia így újra benyújtotta a kérelmét (ez szeptember 30-án jelent meg), és ezt az Európai Bizottság augusztusában már jóváhagyta ekkor vált a Pozsonyi kifli Hagyományos különleges termékké.

21 18.Szegedi fűszerpaprika -őrlemény vagy Szegedi paprika Termesztése a XIX. század elején kezdődött, erre az időszakra már jól ismerték jótékony hatását a húsételek ízesítőjeként, tudták, hogy segíti az emésztést és jótékonyan hat bizonyos reumatikus és lázzal járó betegségekre. Szeged környékén feltehetőleg a szeged-alsóvárosi ferencesek kezdték el termeszteni a paprikát, majd innen terjedt el a környékbeli tanyavilágban. Szeged környéke, a Tisza folyó völgye, különösen alkalmas a paprika termesztésére: a magas napsütéses órák száma, a talajadottságok, a szegediek termesztési tapasztalatai és kísérletező kedve mind hozzájárultak a paprika sikeréhez, formálták a szegedi paprika színét, ízét, aromáját. A XIX. század végére a paprika - tört, zúzott, őrölt, egész formában - Szeged vezető kereskedelmi árujává nőtte ki magát. Az 1940-es évekig a magyar paprika természetes módon erős volt. Az édes, félédes őrleményekhez az alapanyagból a csípős részeket el kell távolítani. Ez a folyamat volt a paprikahasítás: a paprika csumáját levágták, a termést felhasították, kifordították az ereket kézzel kikaparták. A két világháború között több mint tízezer ember foglakozott paprikahasítással, 20 paprikamalom működött, egyenként legalább fő alkalmazottal. Legalább tízezer termelő termelte a paprikát és számtalan kereskedő dolgozott azon, hogy a szegedi paprika messzi földre eljusson. Nem volt más iparág Szegeden, ami ennyi embert foglalkoztatott volna.

22 19.Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi A téliszalámi egy sertéshúsból, sertésszalonnából készített, füstölt szalámiféle. A szegedi téliszalámi 2007 óta Európában védett eredetű magyar élelmiszer, hungarikum. A szegedi téliszalámi 2 4 mm szemcsenagyságúra aprított és egyenletesen elkevert sertéshús és sertés szalonnaszemcsékből álló, sózott és fűszerezett (fehér bors, szegfűbors, csemegepaprikaőrlemény), természetes vagy természetazonos vízgőzáteresztő műbélbe töltött húskészítmény, amelynek felülete a bükkfahasábokkal történő füstölést és szárításos érlelést követően szürkésfehér nemespenész bevonatot kap. Neve onnan ered, hogy régen csak télen készítették. Ennek az volt az oka, hogy a levegő páratartalma Szegeden általában nem elég alacsony, hogy az érlelés során a megfelelő mennyiségű vizet elveszítse az alapanyag, ezért lehűtik és úgy füstölik. Amíg nem voltak erre alkalmas gépek (szivattyúk), addig csak jéggel (télen a Tisza, és tavak jegét használva) tudták lehűteni a szalámit. Másrészt az egyéb temékek mellett nem is volt elegendő munkás az előállításához, a mezőgazdasági idénymunkásokat vonta be a gyár télen a szalámi készítéséhez.

23 20. Szentesi paprika Az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű (OFJ) Szentesi paprika termesztésének területe Csongrád megyében Derekegyháza, Fábiánsebestyén, Felgyő, Mindszent, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár és Szentes. Szentes és környéke évszázadok óta hagyományos zöldségtermelő vidék. A térség mintegy 50 termálkútja közül 40 kút vizét használják a gazdálkodók üvegházak, fóliák fűtésére. Komplex, környezetkímélő, vegyszertakarékos, integrált növényvédelmet dolgoztak ki minden növényi kultúrára. A Fehér töltenivaló (TV) paprika, a hegyes erős paprika, a kápia paprika, a Paradicsomalakú paprika termesztett fajtái tartoznak ide.

24 21. Szikvíz A szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen azonosították a sziksóval. Magyarországon a különlegességnek számító szénsavas szódavizet, orvosok bíztatására, mint a baktériumok szaporodását gátló széndioxid-alapú természetes tartósítószer folyadékot Jedlik Ányos, a természetbúvár bencés szerzetes készítette először 1826-ban, és az első szikvízgyártó üzemet is ő hozta létre 1841-ben Pest- Budán. A polgárosodó társadalom éttermeiben, kocsmáiban, cukrászataiban hamarosan elterjedt a szódavíz. A tiszta bor helyett az üdítő hosszúlépés, a kisfröccs, a nagyfröccs, az édes cukrászsütemények mellé a szódavíz volt a legjobb szomjoltó. A 19. század végén, még a millenniumi ünnepségek pompájában is helyt kapott a szódavíz, mint a kor újdonsága.

25 22. Szőregi rózsatő A szőregi rózsa eredetvédelmének egyik kezdeményezője az Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ volt. A 2002-ben indított, kétéves hivatali eljárás során pontosan rögzítették a rózsatőtermesztés technológiáját, minőségi követelményeit. A védelem nem virágfajtákra, hanem a termesztés rendjére vonatkozik, így minden részletet kidolgoztak. A dokumentáció a talaj minőségétől az ültetésen, szemzésen, locsolási renden és metszésen át taglalja azt is, hogy miként kell eljárnia egy-egy termelőnek ahhoz, hogy növénye megkaphassa a szőregi védjegyet. A szigorú előírásoknak köszönhetően a vásárlók világszerte biztosak lehetnek abban, hogy a Szőreg környékéről származó rózsatő állandó minőséget képvisel ben eredetmegjelölési oltalmat kapott a szőregi rózsa. Ez azt jelenti, hogy a szegedi fűszerpaprika-őrleményhez, téli szalámihoz és a szegedi papucshoz hasonlatosan a Szőreg környékén termesztett rózsatövek is hungarikummá váltak. Magyarország az Európai Bizottságnál kezdeményezte, hogy a szőregi rózsatő (másik tizenegy termékkel együtt) megkapja az Európai Unióban elfogadott, oltalom alatt álló eredetmegjelölést és földrajzi jelzést. A többéves eljárást követően a szőregi rózsatő augusztus 5-énl bekerült az Európai Unió oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. A évi XXX. törvény értelmében a szőregi rózsatő közösségi oltalom alatt álló kiemelt nemzeti érték, január 31-én a szőregi rózsatő bekerült a Magyar Értéktárba. A szőregi rózsatő oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett nemes rózsatövet Szeged-Szőreg, Szeged- Mihálytelek, Szeged-Gyálarét, Deszk, Újszentiván, Kübekháza, Tiszasziget és Algyő települések közigazgatási határain belül állítják elő.

26 23. Theodora Kékkúti és Kereki Ásványvizek A Theodora Magyarország legrégebbi, jelenleg is működő országos ismertséggel rendelkező természetes ásványvize. A kékkúti források története a római korig nyúlik vissza, a XVII. és a XVIII. században földrajzi és orvosi témájú tudományos munkák elemzik a kékkúti forrás vizét. A Kékkútról származó vizet - az erdélyi borvizes gyakorlathoz hasonlóan - a XX. század elején vizes pokróccal letakart hordókban, szekéren szállították a környék településeire, ahol ilyen jellegű ásványvízhez a lakosság nem jutott hozzá ben Kékkúti Anna forrás víz néven kezdték palackozni Korabeli adatok szerint az ízléses, szép címkével ellátott 1 és 0,5 l-es palackba töltött ásványvíz mennyisége 1907 szeptemberéig mintegy üveget tett ki. A Magyar Fürdő-kalauz kedvelt asztali borvíznek minősíti (1911), amely tiszta, baktériummentes és egészséges. Az orvosok cukorbetegség, vérszegénység, vesebaj és mindennemű emésztési zavarok ellen javasolták ben a párizsi nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kiállításon a legjobb ásványvízként díjazták. A népjóléti és munkaügyi miniszter 1924-ben a Kékkúti Gyógy- és Ásványvíz Rt. tulajdonát képező kékkúti szénsavas vizet ásvány- illetve gyógyvízzé, a forrást pedig gyógyforrássá minősítette, s forgalomba hozatalát engedélyezte. A II. világháború után felfelé ívelő útját 1976-ban a Badacsonyvidéki Pincegazdaság, mint új kezelő indította el. Ebben az időben a termékeket exportáltak Hongkongba, a Német Szövetségi Köztársaságba, a Szovjetunióba és Olaszországba. A megnövekedett ásványvíz termelés és fogyasztás kielégítésére már 1989-től több kutat létesítettek. A Theodora Kékkúti és 2003-tól a Kereki-dűlőből származó Theodora Kereki ásványvíz tekintélyes helyet foglal el a piacon és közkedveltsége nem csökkent az ásványvíz piacon ben a Theodora volt a Magyar Európai Uniós elnökség hivatalos ásványvize. A Káli-medence területén található ásványvíz a dolomit rétegek repedéseiben helyezkedik el, kialakulásában közvetlen szerepet játszik a vízkörforgás: a csapadék keletkezése, a beszivárgás, a párolgás, a földfelszín alatti áramlás és tárolás, valamint a felszíni lefolyás. Az ásványvíz utánpótlási területei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területen találhatóak.

27 24. A pálinka és a törkölypálinka megnevezések A pálinka hagyományos magyar gyümölcspárlat, melyet kizárólag erjesztett gyümölcscefre, gyümölcsmust vagy gyümölcsvelő lepárlásával készítenek. Általában szintén a pálinkák közé sorolják a törvényi szempontból különálló törkölypálinkát, amely erjesztett szőlőtörköly párlata. A pálinka, a törkölypálinka és bizonyos helyi változataik európai uniós eredetvédettséget élveznek: a pálinka elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A pálinka leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, az alma, a kajszibarack, a cseresznye, a szőlőtörköly és az eper, de bármilyen Magyarországon termett gyümölcsből (az osztrák tartományokban csak helyi kajszibarackból) készülhet. A 20. századot megelőzően a gyümölcspálinka döntően szilvából készült. A pálinka fenti, modern jelentése a 21. században, a pálinka eredetvédelme nyomán szilárdult meg. A magyar pálinka szó a 17. századi megjelenésétől kezdve egyszerűen égetett szeszt jelentett, de a 20. századi magyar pálinkák, vagyis a tiszta, ízesítetlen párlatok már jobbára gyümölcsből, törkölyből, borból vagy borseprőből készültek. A történelmi magyar pálinka azonban rozsból, búzából, kukoricából, hajdinából, burgonyából, ritkábban akár céklából, édes gyökerekből vagy borsóból készült párlatokat is magában foglalt, amíg ezek helyét át nem vette a finomszeszgyártás a 20. század első felében. A törkölypálinka kizárólag Magyarországon termett szőlő törkölyéből készíthető, amelynek erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását is Magyarországon végezték.a törkölypálinka nemzeti kincs, nemzeti italunknak számít és törvény is rendelkezik róla (2008. évi LXXIII. tv). A törkölypálinka szó névhasználata az EU-ban eredetvédelmet élvez, hazánk számára van fenntartva.

28 25.Békési szilvapálinka A békési szilvapálinka a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt, minőségi szilvából, hagyományos módon előállított gyümölcspálinka. Tükrösen tiszta, érlelt változata enyhén sárgás színű, kellemes ízű és illatú. A Magyar Köztársaság évi LXXIII. törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. A Kárpát-medencében a szilva már a XVI. század óta őshonos, aszalványként is jelentős volt az exportja. Ugyanebből az időszakból van már adat a szilvapálinkára is létére (sligovica, szilvórium). A szilva hosszan érik, nagy a cukortartalma, így kiválóan alkalmas a pálinkafőzésre. Kedveltségét növeli, hogy feldolgozása egyszerű. A szilvapálinkának tehát kitüntetett szerepe van minden szilvatermő vidéken, így Békésben is. A gyümölcs összegyűjtése, az erjesztés jellegzetes kisüzemi, házkörüli tevékenység volt. A pálinka kifőzését már a kezdetektől külön főzdékben végezték, eleinte uradalmi ellenőrzés és adóztatás mellett. Az 1920-as évektől az államilag ellenőrzött szeszfőzdékben megjelentek a szeszmérőgépek, így a termelés követhetővé vált. Az eredetvédett körzethez a következő települések tartoznak: Békés, Békéscsaba, Tarhos, Bélmegyer, Kamut, Murony, Mezőberény, Telekgerendás, Köröstarcsa, Kétsoprony, Vésztő, Geszt, Doboz, Gyula, Gyulavári, Sarkad, Szabadkígyós.

29 26.Göcseji körtepálinka A göcseji körtepálinka intenzív illatú, a gyümölcshéj ízanyagait erősen visszaadó párlat, amely a dunántúli pálinkák közül elsőként kapta meg az eredetvédettséget. A göcseji körtepálinka egyik legjellemzőbb sajátosságát a körtehéj íze adja, amely akkor érvényesül a legjobban, amikor a felhasznált fajták az utóérés során már sárga héjjal rendelkeznek, de a gyümölcs húsa még nem puhult fel. Az ilyen utóérési állapotban cefrézett körtéből érhető el a jellegzetes göcseji íz. A göcseji körtepálinka fizikai tulajdonságait tekintve lehet tükrösen tiszta, illetve abban az esetben, ha hordós érlelésnek vetik alá, barnássárga színűvé válik. Alkoholtartalma 38 40% között mozoghat.

30 27.Gönc(z)i barackpálinka A gönci barackpálinka egyike az eredetvédett magyar pálinkáknak, világos halványsárga színű, intenzív, határozott kajsziillatú, kerek, telt, jellegzetes zamatú ital. Karakteres ízéhez a Gönc körzetében termett sárgabarack szolgál alapul. A földrajzi eredettvédett gönci barackpálinkát az úgynevezett gönci termelési körzetben készítik. Az eredetvédelem lényege, hogy egy bizonyos terméket egy meghatározott területen lehet csak elkészíteni, mert ott kiemelkedően jók számára a természeti körülmények, valamint rendelkezésre állnak történelmi tapasztalatok. A Gönci eredetmegjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga a kajszibarack, amely Gönc vidékének egyik jellegzetes gyümölcse. A termelési körzetben elsősorban a Magyar kajszit termesztik, amely mellett megtalálhatók a telepítésre jóváhagyott egyéb fajták (pl. a Gönci magyar kajszi, a Ceglédi bíborkajszi, a Pannónia stb.) is. Az alapanyagnak fajtaazonosnak, kellően érettnek, romló hibától és idegen anyagtól mentesnek kell lennie. Zöld, penészes vagy rothadt gyümölcsöt a tétel nem tartalmazhat. A gönci barackpálinka különlegességét, kiváló minőségét a klimatikus viszonyok, a kedvező alapanyag ellátás, a hagyományok őrzése, valamint a technológia szigorú betartása együttesen biztosítják.

31 28.Kecskeméti barackpálinka A kecskeméti barackpálinka eredetvédett magyar pálinka. A kecskeméti eredetmegjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga a Kecskemét környékén, környezetbarát termesztési technológiával termesztett és származási bizonyítvánnyal ellátott kajszibarack. A gyümölcsfeldolgozás eredményeként napjainkra hungarikum lett a kecskeméti barackpálinka. A homok gyenge hőtároló, nappal sok meleget sugároz a gyümölcsre, éjszakára jobban lehűl. Kecskemét környékén, a homokvidék és löszfelszín találkozási pontján a sok napfényes óra és hűvös éjszakák adják a gyümölcs egyedi zamatát ez adja a kecskeméti barackpálinka egyedi jellegét.

32 29.Pannonhalmi törkölypálinka A Pannonhalmi törkölypálinka alapanyaga a szőlőtörköly és a borseprő. A szőlőtörköly, a szőlő feldolgozása után a présben visszamaradó, növényi részekből (kocsány, héj, mag stb.) álló anyag. A szőlőtörkölyt alkotó részecskékhez jelentős mennyiségű must tapad a feldolgozás mértékétől függően, 100 kg-ban kg. A Pannonhalmi törkölypálinka alapanyagaként kizárólag a Pannonhalmi borvidéken - Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényı települések közigazgatási területén termett fehérszőlő feldolgozása során keletkezı szőlőtörköly és borseprő használható. A borvidék szőlőfajtái: olaszrizling, tramini, rizlingszilváni, királyleányka, Rajnai rizling, szürkebarát, chardonnay, Sauvignon blanc, zefír, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, juhfark, Pinot blanc, zöld veltelini, Ottonel muskotály, leányka, ezerjó, furmint, hárslevelő, chasselas, Pozsonyi fehér, ezerfürtű, Zalagyöngye A Pannonhalmi törkölypálinka kiemelkedő minőségének alapja a Pannonhalmi Borvidéken termett fehérszőlő. A borvidék éghajlati és talajviszonyai mellett a művelés hagyományai biztosítják a kiváló minőségű gyümölcsöt. A Pannonhalmi törkölypálinka jellegzetes gyümölcsös ízét meghatározza a speciális területi és éghajlati adottságai következtében különleges zamatú szőlő. A terület éghajlata átmenetet jelent a Kisalföld és a Bakony klimatikus viszonyai között, klímáját a Bakony-vidék, a Győrimedence és a Marcali-medence agro-ökológiai körzetek felől érkező hatások egyaránt befolyásolják. Az évi középhőmérséklet 10 C körüli. A fényellátottság közepes, az évi napfénytartam 2000 óra körül alakul. Az évi csapadékösszeg sokéves adatok alapján mm között várható.

33 30.Szabolcsi almapálinka A szabolcsi almapálinka egy frissen készítve színtelen, különlegesen tiszta, azonban az érleléstől kissé sárgás színű, zamatos, almaízű és -illatú gyümölcspárlat. A magyar pálinka egyik helyi eredetvédettségű fajtája. A szabolcsi" eredetmegjelöléssel előállított almapálinka alapanyaga a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termelt alma. A magyar almatermesztés világhírét ez a fajta alapozta meg. A megye gyümölcstermő területének kb. 50%-án folyik almatermesztés, döntően jonatán, jonagold, golden és red delicious, idared fajtából. Szabolcs almatermesztéséről már a XVIII. századtól vannak feljegyzések. Mivel ezen a területen jelentős bortermelés nincs, az almapálinka számít a legjelentősebb, saját termelésű szeszes italnak. A szabolcsi almapálinkát kizárólag a meghatározott területen fekvő szeszfőzdében, termelőüzemben szabad előállítani, gyártani, palackozni. Alkoholtartalma az előírások szerint legalább 40% v/v. Az almapálinka az eredeti parasztgazdaságok tipikus itala volt. Általában a napi munkavégzés előtt fogyasztották a közösen végzett munkák során, és a családi ünnepeken. A hagyományos gyógyászatban fájdalomcsillapításra, sebfertőtlenítésre, és gyógyitalok alapanyagaként is hasznosították. Az igazi háziasszony mindig tartott a háztartásban néhány üveggel ünnepekre, a ház körüli munkák, szívességek meghálálására. Felhasználása ennek folytán sokrétű volt.

34 31.Szatmári szilvapálinka A szatmári szilvapálinka eredetvédett magyar pálinka, tükrösen tiszta, az érleléstől halványsárga színű gyümölcspárlat, keserűmandulára emlékeztető magzamattal. Alkoholtartalma minimum 40% v/v. Kizárólag szilva felhasználásával készül, a teljesen érett penyigei és besztercei szilvafajta gyümölcséből. A földrajzi árujelzőt Kelet-Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnamény és 63 környező település területéről származó szilvából készített termékre lehet alkalmazni. Szatmári szilvapálinkát kizárólag az ezen a területen fekvő szeszfőzdében szabad előállítani, gyártani és palackozni. Régen a hátrányos helyzetű, nehéz sorsú, vidéken élő szegény emberek folyamatosan keresték a magától termő gyümölcsök sokrétű felhasználását. Így alakult ki a jellegzetes szilvaaszalás, a szilvalekvárfőzés és a szatmári szilvapálinka készítése is. A paraszti pálinkafőzés kifejezetten a szilvára alapult. Tarpán mintegy száz jobbágyháznál főztek rendszeresen pálinkát, cserép vagy réz pálinkafőző fazekakban. Irodalmi művek és utazók elbeszélései nyomán a szatmári szilvapálinka híre a régión kívül is elterjedt, mint a vidék vendégköszöntő itala, s gyakran használták aperitifként is. Szerepet kapott a népi gyógyászatban is, fájdalomcsillapítóként, sebfertőtlenítőként.

35 32.Újfehértói meggypálinka Az újfehértói meggypálinka klasszikus, átlátszó, földrajzi eredetvédelemmel rendelkező gyümölcspálinka, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértó környékén készítenek. Alkoholtartalma legalább 40%-os. A magozás során általában nem kerülhető el, hogy bizonyos mennyiségű magtöret a cefrébe ne kerüljön, ez a mag adja a pálinkának a jellegzetes, enyhén marcipános-mandulás ízvonalat. Az újfehértói meggypálinka gyümölcse az a meggy, amelynek vadon termő példányai már a mai Újfehértó létrejötte idején, a 17. század eleje óta megtalálhatók voltak. Ezt a meggyet fogyasztották kiváló tápértéke miatt, de emésztési problémákra, székrekedés ellen, szívpanaszra, sőt veseelégtelenségre is. Talán ez lehet a legfőbb magyarázata, hogy mint felesleget csak későn, a 19. század végétől keverték a gyümölcshulladékba, hogy cefrévé válva a pálinka alapanyagául szolgáljon. Az újfehértói meggypálinka alapanyaga Szabolcs-Szatmár-Bereg megye meghatározott településeinek közigazgatási területéről származhat. A megjelölt földrajzi területen az uralkodó talajtípus a homok talajképző kőzeten kialakult humuszos homoktalaj. Ezt a talajtípust az 1%-nál magasabb humusztartalom, valamint a 40 cm körüli termőréteg-vastagság jellemzi. Víztartó és vízáteresztő képessége jó, ami kedvez a meggytermelésnek. Az újfehértói eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az újfehértói fürtös meggy és a debreceni bőtermő fajta használható. Az újfehértói fürtös meggy közepesen nagy vagy nagy, kissé lapított gömb alakú, a gyümölcshéj színe fénylő bordópiros, húsa kemény, vérpiros, mérsékelten festő levű. Íze harmonikusan savas-édes. A debreceni bőtermő a kocsánytól szárazon válik, gyümölcse közepesen pnagy vagy nagy, gömbölyded, felülről és oldalról kissé nyomott. Héja sötétpiros, felülete fényes, húsa piros.

36 33.Sopron (bor) A Soproni borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Az Alpok lábánál, a Fertő tó déli partján és a Soproni-hegység lankáin terül el. A borvidék teljes területe kb ha, amelyből kb ha területen termelnek szőlőt. A szőlőtermesztés hagyománya egészen a római időkig nyúlik vissza. A legnagyobb részben vörösbort készítenek, elsősorban a kékfrankos szőlőfajtából, de számos nemzetközi fajta is meghonosodott a borvidéken. Sopron bora jellemzően közepes testű és alkoholtartalmú, friss, jó savtartalommal rendelkezik. A Hegyközségi tanács Rendtartása által telepítésre engedélyezett borszőlő fajták: Fehér fajták: chardonnay, zöldveltelini, sauvignon blanc, zenit, Irsai Olivér Kék fajták: kékfrankos, zweigelt, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, pinot noir, syrah A fentieken túl a következő úgynevezett "kiegészítő fajták" termeszthetőek: korai piros veltelini, királyleányka, pinot blanc, tramini, furmint és turán. A szabályozás továbbá engedélyezi a következő szőlőfajták már meglévő ültetvényeinek művelését, de további telepítésüket tiltja (úgynevezett "ültetvényes fajták"): olaszrizling, rizlingszilváni, szürkebarát, zengő, zala gyöngye, cserszegi fűszeres, ezerfürtű, rajnai rizling, sárga muskotály, semillon, nektár, domina, bianca, illetve portugieser, rubintos, blauburger, piros veltelini, medina, néró, blauer, frühburgunder, kadarka. A Soproni borvidéken telepített szőlők kb. 75%-a kékszőlő, amelyek összesen 70%-át teszi ki a kékfrankos fajta területe. Termőterület szempontjából sorrendben a zweigelt, a cabernet sauvignon és a cabernet franc, a merlot, valamint a pinot noir következnek. A fehér fajták szerepe marginális a borvidéken, legelterjedtebb a zöld veltelini, a chardonnay, a tramini, a zenit és a sauvignon blanc.

37 34.Pannonhalma (bor) A Pannonhalmi borvidék kis magyar borvidék az Észak-Dunántúlon, Győr-Moson-Sopron megyében, Pannonhalma környékén. A borvidéken csaknem száz százalékban fehérborszőlőket termesztenek. Az ültetvények területe mintegy 750 hektár, talajuk középkötött vályog, lösz és barna erdőtalaj, helyenként homokfoltokkal. A borvidék a Pannonhalmi-dombság észak-északnyugat dél-délkelet irányú vonulatának lejtőin terül el. Klímája a magyar borvidékek mezőnyében közepes. Évi középhőmérséklete 10 C körüli, az évi 2000 napsütéses óra jó napfénytartamnak számít. Az éves csapadék közepes ( milliméter), de eloszlása jó, aszályra nem kell számítani.

38 35.Mór (bor) A Móri borvidék M agyarország 22 borvidéke közül méretében az egyik legkisebb, de a híresebb borvidékek közé tartozik. Múltja a történelmi időkbe tekint vissza, azonban bortörvényünk 1996-tól sorolja, a borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészeit. A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében a múltban meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés. Alapvető hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlődésére. Évszázadokon át a szőlő műveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is. A Móri borvidék borai jellemzően fehérborok. A meghatározó fajta Ezerjó mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és az Ezerfürtű a leggyakoribb szőlőfajták. Az Ezerjó amely ma már a hungaricumok közé tartozik a 19. századi filoxéra-vészt követő újratelepítések során lett a fő szőlőfajta a borvidéken. A móri bor, így az Ezerjó is kemény, későn érő borfajta. A szüret utáni harmadik évben fejlődik ki teljes erejében, és ekkor érződik igazán egyéni íze. Kedvező időjárás esetén a szőlőfürtök aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Különösen jó idő esetén a töppedt szőlőszemekből aszúbor készíthető, amely a hozzáértők szerint ízben és minőségben a tokaji aszúval vetekszik. a móri bor meszes, aki issza eszes tartja a mondás, pedig valójában a móri borok mésztartalma semmivel sem nagyobb, mint más magyarországi borvidékeken termett boroké. A móri borok férfias jellegüket magas savtartalmuknak köszönhetik, ez azonban mértékletes fogyasztás esetén nem okoz fejfájást, másnaposságot, mint a magas karbonát tartalmú borok.

39 36.Neszmély (bor) A Neszmélyi borvidék a Dunántúl északi részén, a Dunától délre található dombvidékeken terül el. A borvidék címet 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár. A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak Ászári körzet: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely, Bakonyszombathely Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Vértesszőlős Ma a fehér szőlők közül jellemzően a chardonnay, olaszrizling, Müller-Thurgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini és ottonel muskotály terem, de kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a rajnai rizling és a leányka. Még mindig megtalálható a korábban nagy területeken termesztett ezerjó is. Hagyományosan nagy területen termesztették itt a budai fehér, sárfehér, zöldszilváni és juhfark fajtákat (és a kék kadarkát) is, de mára csak nyomaik maradtak. A kék szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre. A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak.

40 37.Etyek-Buda (bor) Az Etyek Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része. Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén, itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek, jellemzően reduktív technológiával. Talajai jellemzően mészkő, dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki. Évi átlagos hőmérséklete az országos átlagnál kissé alacsonyabb. A vidék viszonylag szeles, csapadékellátása megközelíti az országos átlagot. Az adottságok lehetővé teszik a korán szüretelhető pezsgőalapborok készítését. A borok többsége nem túl testes, reduktív, száraz bor.

41 38.Balaton (bor) A Balaton-felvidéki borvidék a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának középső nyugati részén található. Területe nem egységes, éppen hogy csak összefüggő, ugyanis középső részébe beékelődik a Badacsonyi borvidék: keleti része (ami tulajdonképpen a Káli-medence) a Balatonfüred-Csopaki borvidék és a Badacsonyi borvidék között helyezkedik el; nyugati része pedig a Keszthelyi-fennsík, illetve Sümeg tágabb környéke. Teljes területe: 5200 ha, amiből 5140 ha az I. osztályú. A szőlővel betelepített terület 1508 ha. Az egész borvidék a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Balaton-felvidék borai diszkrét illatúak, zamatosak és elegánsak. A nappalok melege testessé, az éjszaka a hegyekből alászálló hűvös levegő pedig gyümölcsössé és szép savszerkezetűvé formálja őket. Egyes kiváló adottság termőhelyeken ezek többsége a vulkanikus kőzeteken alakult ki hosszú érlelésre is alkalmas, rendkívül komplex borokat termelnek. Ilyen, eredetvédett helyek: Áldozó-hegy Táltos-hegy

42 39.Balatonboglár(bor) Pannónia gyöngyszeme, a Balatonboglári Borvidék, mely a Balaton Déli partján helyezkedik el, a somogyi dombság karjaiban. A borvidék 37 települést foglal magába, összes termő szőlőterülete 3200 hektár, melyet közel 2800 gazda művel. A szőlőterület kétharmada fehér, egyharmada kék szőlő. A borvidék története a római korra nyúlik vissza, 1498-ban II. Ulászló király által adományozott Somogy vármegye címerpajzsába az országban előszőr került szőlőfürt. A borvidéken kitűnő feltételei vannak a könnyed, elegáns, élénk savösszetételű pezsgők és az egyre inkább kedveltebbé váló gyöngyözőborok készítésének, Chardonnay, Irsai Olivér, Királyleányka, Sárga muskotály fajtákból. Olaszrizling, Rajnai rizling, Szürkebarát, Furmint szőlőből tartalmas hosszú érlelési potenciállal rendelkező tüzes borok kerülnek a hazai csúcsgasztronómiába. A Dél-Balatoni vörösborok rangos nemzetközi elismerésekkel -Bordeaux, Brüsszel, Párizs igazolják,hogy jól érzi itt magát a Merlot, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir, Kékfrankos, Cabernet franc és a napjainkban oly divatos rozé készítéséhez is ideális ez a fajtaösszetétel.

43 40.Balaton-felvidék (bor) A Balaton-felvidéki borvidék a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának középső nyugati részén található. Területe nem egységes, éppen hogy csak összefüggő, ugyanis középső részébe beékelődik a Badacsonyi borvidék: keleti része (ami tulajdonképpen a Káli-medence) a Balatonfüred-Csopaki borvidék és a Badacsonyi borvidék között helyezkedik el; nyugati része pedig a Keszthelyi-fennsík, illetve Sümeg tágabb környéke. Teljes területe: 5200 ha, amiből 5140 ha az I. osztályú. A szőlővel betelepített terület 1508 ha. Az egész borvidék a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Balaton-felvidék borai diszkrét illatúak, zamatosak és elegánsak. A nappalok melege testessé, az éjszaka a hegyekből alászálló hűvös levegő pedig gyümölcsössé és szép savszerkezetűvé formálja őket. Egyes kiváló adottság termőhelyeken ezek többsége a vulkanikus kőzeteken alakult ki hosszú érlelésre is alkalmas, rendkívül komplex borokat termelnek. Ilyen, eredetvédett helyek: Áldozó-hegy Táltos-hegy

44 41.Balatonfüred-Csopak (bor) A Balatonfüred-Csopaki Borvidék változatos talaján sokféle szőlőt termesztenek. Némelyeket nagyobb mennyiségben, másokat csupán az érdekesség kedvéért, illetve kísérleti jelleggel. A Balatonra néző, déli- délkeleti fekvésű szőlőtáblákban a tó kedvező fény- és hőgazdálkodásának köszönhetően kiváló minőségű gyümölcsök érnek. Elsősorban fehér borszőlő fajtákat telepítettek, de némely pincészetek, főként a Tihany környéki ültetvényeiken, igazán ízletes vörösbort adó fajtákat is termelnek. A borvidéken alapvetően két borstílust szokás megkülönböztetni. A Balatonfüreden és környékén készített borok testesebbek, tüzesebbek, magasabb extrakt tartalommal és alkohollal, míg a csopaki borok tartózkodóbbak, kecsesebbek, finom illattal, zamatokkal.

45 42.Badacsony (bor) A Badacsonyi borvidék névadó hegye, a Badacsony, több mint kétezer éves borkultúrája révén az ember és a természet egymásra találásáról tesz "tanú-bizonyságot". A badacsonyi borkultúra évezredes történetében legrangosabb helyet a Kéknyelű vívta ki magának. A Kéknyelű Badacsony legismertebb fajtája, melynek neve összeforrott a borvidék nevével, híre határainkon túl is jól ismert. Különleges igényeket kielégítő, karakteres bora miatt méltán tekinthetõ Badacsony "zászlós" borának. Bár az egész világon termesztik, de az itt termett sajátos minősége miatt a Szürkebarát is szinte tájfajtának tekinthető. A Badacsonyi Szürkebarát ezért nem egy a "Pinot Gris" fajta borainak hosszú sorából, hanem egy egyedi, a páratlan helyi adottságokat is megjelenítő borkülönlegesség. Az Olaszrizling kiváló tulajdonságait legjobban talán a badacsonyi mikroklímában lehet kamatoztatni. Róla a közmondás úgy tartja, hogy "olyan, mint a jó feleség, nem csillog, nem villog, de jó vele élni". Nos Badacsonyban ez a fajta rácáfolt erre a közmondásra, mert itt bizony tud "csillogni, villogni". Ezt bizonyítják az Olaszrizlingből készült különleges minőségű, kései szüretelésű-, aszú-, és jégbor tételek borversenyeken nyújtott sikerei.

46 43.Nagy-Somló (bor) A Nagy-Somlói borvidék, Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából kiemelkedő Somló szoknyáján helyezkedik el. A borvidék ültetvényeinek a talaja messze nem homogén, sem a felszínen, sem pedig az alatt. Akár egymástól néhány méter távolságra is meglehetősen különböző talajadottságokat találunk, de a talaj egyes rétegeinek is eltérő az összetétele. A teljesen kifejlett szőlőnövény gyökérzete akár méteres mélységbe is lehatol és eközben akár több vízzáró rétegen is áttör. Az egyes rétegek ásványi összetétele, tápanyag ellátottsága nagyon eltérő is lehet. Emiatt az ültetvények korának különösen nagy jelentősége van, hiszen a fiatalabb szőlőnek a gyökérzete is kisebb és kevesebb, illetve más talajrétegből táplálkozik. Sokan a somlói borokban érezhető ásványos, olykor szinte sós ízt is a vulkanikus talajnak tulajdonítják. Szőlészeti szempontból abban viszont konszenzus van, hogy az egyes szőlőfajták számára előnyösebbek vagy hátrányosabbak bizonyos talajösszetételek. A legmagasabb bazalttartalmú területek a Somló magasabban fekvő részein találhatóak meg, míg a hegy szoknyájának alsóbb területein inkább a homok és a lösz jellemző.

47 44.Somlói (bor) A Somlói borvidék hazánk legkisebb borvidéke, mivel egyedül a Marcal-medencéből oázisként kimagasló tanúhegy lejtőire korlátozódik. A borvidéken a filoxéravész előtt mintegy fajtát termesztttek. (furmint, juhfark, hárslevelű, sárfehér, budai zöld stb.). A XIX. század második felében jelentek meg más fajták is, mint az olaszrizling, rajnai rizling, szürkebarát, zöldszilváni stb. Jelenleg minkét körzetben telepíthető a furmint, juhfark, olaszrizling, hárslevelű, tramini, chardonnay, rajnai rizling, pinot blanc. Az itt termett borok savban gazdagok, kemény karakterűek, testesek, teltek, diszkrét illatúak. A borok általában lassú fejlődésűek, hosszú ideig érnek és későn öregednek. Az első szőlőket valószínűleg a rómaiak telepítették. A honfoglaláskor a Lél, Szalók, Salamon, Ákus nemzetség telepedett le a környéken. Ők már szőlőt találtak itt. I. István király 1010 körül megalapította Tornán a benedekrendi apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte virágzó szőlőket 1093-ban I. László király korában kelt okirat említi ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőt. Valószínűleg ekkor került ide a Furmint. A környék szőlőterületei értékes birtokok voltak. Ezért gyakran cseréltek gazdát. A XV. században a vár tulajdonosváltásai alig követhetők nyomon. A somlói borról azt tartották, hogy nászéjszakán fogyasztva fiúgyermek születik. Ezért a "nászéjszakák borának" is titulálják. A Somlói Borok Házában az érdeklődők megismerkedhetnek a hegy történelmével, a borászati hagyományokkal és az itt termelt borokkal. A táj, a szőlő szeretetét, a hagyományok megbecsülését, a bor hírnevét hivatottak védelmezni a Somlói Borrend tagjai. A furmint, a hárslevelű, az olaszrizling és a juhfark a legelterjedtebb fajták. A borvidékhez tartozó hegyközségek: Somlóvásárhely-Somlójenő, Nagyszőlősi Hegyközség, Dobai Somlógyöngye Hegyközség, Sághegy-Kissomlyó.

48 45.Káli (bor) Kevésbé ismert tény, hogy a 103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet értelmében 2009 óta a Káli-medence egyes borai is eredetvédetté váltak. Az eredetvédett borok három kategóriába sorolhatók. E szerint beszélhetünk Káli borról, Káli Királyi borról és Káli Királyi Főborról. Ahhoz, hogy valaki a borospalackjai címkéjén ezeket a típusokat feltűntethesse, szigorú szabályoknak kell eleget tennie a szőlőtermesztéstől a borkészítésig. A szőlőtermesztés szabályai a következőkben foglalhatók össze: -Káli védett eredetű bort csak Balatonhenye, Kővágóörs, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Salföld és Szentbékkálla szőlő termőhelyi kataszterének I. osztályba sorolt azon dűlőinek szőlőjéből lehet készíteni, ahol a legalább 300 kataszteri pontot elérő, legalább 130 m tengerszint feletti magasságban fekvő ökotópok (a felvételezés azon egységei, amelyek a felvételezéskor vizsgált 18 féle tényezőre nézve homogén területek) találhatók. -a művelésmódra és a hektáronkénti tőkeszámra kétféle szabályozás van érvényben: a július 31. előtt telepített ültetvények esetében Káli védett eredetű bor bármilyen tőkesűrűségű egyes függöny, Sylvoz-, Moser-, Cazenave-, középmagas kordon, Guyot és 2 szemre metszett bakművelés lehet. A július 31. után telepített ültetvények esetében azonban a magas művelésű és a hektáronként 4000 tőnél kevesebb szőlőtőkét tartalmazó ültetvényekben Káli védett eredetű bor nem termelhető. -a tőkehiány még a 40 évnél idősebb ültetvényekben sem haladhatja meg a 20 %-ot. -A Káli védett eredetű bor kizárólag egészséges, tőkén töppedt, aszúsodó, vagy aszúsodott szőlőből készíthető. A Káli borra vonatkozó szabályok: -a borkészítéshez felhasználható fajták köre: Bakator, Budai, Chardonnay (Kereklevelű) Cserszegi fűszeres, Furmint (Szigeti), Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Kéknyelű, Kövérszőlő, Olasz rizling (Nemes rizling), Ottonel muskotály, Pinot blanc, Piros tramini, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rózsakő, Sauvignon blanc, Sárga muskotály (Muscat lunel), Szürkebarát (Pinot gris), Zenit, Zeusz, Zöld veltelini, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Portugieser, Syrah, Zweigelt. -a termés mennyisége nem haladhatja meg a hektáronkénti 85 hektolitert fehér- és rozéborok illetve a 70 hektolitert vörösborok esetében.

49 -a bor természetes alkoholtartalma legalább 10,60 térfogatszázalék fehér- és rozébor,12,08 térfogatszázalék vörösbor esetén.

50 46.Tihany (bor) Balatonfüred-Csopaki Borvidék Földrajzi elhelyezkedése A borvidék a Balaton északkeleti részén, Balatonalmáditól Zánkáig terül el. A borvidék területe: 6350 Ha (ebből 5800 Ha I. osztályú) A szőlővel betelepített terület: kb Ha A borvidék települései két körzetre oszlanak: Balatonfüred-Csopaki körzet: Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly Zánkai körzet: Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka A Badacsonyi Borvidékkel szinte megegyező klímájú kontinentális, szélsőségektől mentes éghajlat jellemzi a borvidéket. Talaja változatos, megtalálható a vörös homokkő, dolomit, márga, mészkő, bazalt. A Tihanyifélszigeten, ami egy vulkáni kráter maradványa, vulkáni tufa található. A borvidéken elsősorban fehérbor-szőlőiről híres, vörösbort többnyire a Tihanyi-félszigeten termelnek.

51 47.Zala (bor) A borvidék klímája kevéssé szélsőséges. Hőmérsékleti viszonyait tekintve a magyarországi átlagnál hűvösebb. A csapadék mennyisége országosan a legmagasabb, a Mura vidéken például közel 900 mm. (Érdekes azonban, hogy itt ez a csapadékmennyiség általában néhány nagyobb részletben, egyszerre hullik le és a napsütéses órák száma emiatt nem kevesebb, mint a Dunántúl többi, hasonló szélességi fokon fekvő területén). A terület legnagyobb része lankás dombvidék. A dombok magját az egykori Pannon-tó homokosagyagos üledékei építik fel, rajtuk vékony, negyedidőszaki lösztakaróval. Az általános földtani felépítéstől valamennyire különbözik Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalaszántó vidéke, ahol a bortermő dűlők a Keszthelyi-hegység északi bazaltterületeire futnak fel. Felettük magasodik a Tátika vulkáni kúpja. Leggyakrabban barna erdei talajokon és löszös vályogtalajokon terem a szőlő. A szőlőtermelés ezen a vidéken a középkor óta oklevelekkel adatolható, de már a római kor kezdete előtt, a kelták is termeltek itt bort. Fennmaradt az egyik sírban egy olyan pohár, melyre gazdája az akkor világnyelvnek számító latin nyelven ráíratta: Da bibere, azaz adj innom! A XIX. században a Balatonmelléke táj tulajdonképpen Zala vármegye - egyike volt a legnagyobb mennyiségű és általában igen jó bort termő vidékeknek. A filoxéravész után ez a fejlett bortermelési kultúra eltűnni látszott, és helyüket a hatalmas méretekben megjelenő direkttermő fajták vették át (noah, delavare, otthello). Híres volt csemegeszőlő termelése (chasselas) és oltványtermesztése. A második világháború előtt a mai Balatonmelléki borvidék a Déldunántúli-Balatonmelléki borvidék része volt. A mai borvidéket az évi törvény hozta létre, Zalai borvidék néven óta viseli a Balatonmelléke borvidék elnevezést.

52 48.Pannon (bor) A Pannon borrégió [ Magyarország hét borrégiójának egyike. Négy borvidék alkotja: a Pécsi, a Szekszárdi, a Tolnai és a Villányi. [1] Talaja nagyrészt lösz. A bortermelés kezdetei a rómaiakig nyúlnak vissza. Vörös és fehér borokat is készítenek, de a hangsúly az előbbieken van Tért hódítottak a nemzetközi fajták, ezeken belül is a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot. Szekszárd legismertebb bora a Szekszárdi bikavér, Villány pedig a testes, bordeaux-i stílusú vörösborairól vált ismertté

53 49.Pécs (bor) A Pécsi borvidék a Mecsek déli lejtőin, egészen Mohácsig tart, a 823 hektáron elterülő Mecsekaljai borvidék, ahol magyar, horvát; szerb, és német települések határában folyik a szőlőművelés. Pécsi, Versendi és Szigetvári körzetekre osztható, melyek borászati szempontból hasonlóak. Klímája mediterrán. A Villány Siklósi borvidéknél is forróbb, szárazabb, sok a napsütés, hosszú a tenyészidő. A Mecsek óvó hatása miatt még 440 méteren is találunk szőlőt. Ebben csak Tokaj-Hegyaljához hasonlítható a terület. Természeti csapások közül az aszályt kell számításba venni. Termőtalaja a különböző vulkáni eredetű alapkőzeteken található löszre illetve pannon homokra rakódott barnaföldek, barna erdőtalajok. Remek fehér és vörösbor szőlők teremnek errefelé. A filoxérajárvány után az olaszrizling került első helyre és ma is vezeti a listát. További jellemző fajták: furmint, chardonnay, cirfandli, rizlingszilváni, hárslevelű, ottonel muskotály, királyleányka, tramini, rajnai rizling, zengő, zenit, zöld veltelini. Kiemelkedő termék a Pannónia pezsgőcsalád.

54 50.Szekszárd (bor) A szekszárdi borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Tolna megyében található, a Szekszárdi dombság legkeletibb területén, a dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik. A szőlőtermesztésre alkalmas terület nagysága kb ha, amelyből jelenleg kb ha területen termesztenek szőlőt. Szekszárd mellett 14 település tartozik a borvidékhez. A szőlőtermesztés hagyományai egészen a római időkig nyúlnak vissza a területen. A bortermelést alapvetően a nemzetközi, illetve magyar fajtákból készített nagy testű, magas csersav- és alkoholtartalmú vörösborok jellemzik. A legismertebb borfajta a több bor házasításával készülő szekszárdi bikavér.

55 51.Tolna (bor) Földrajzi elhelyezkedése A Szekszárdi Borvidék korábbi, Völgységi körzetéből alakult meg 1998-ban, néhány más termőhellyel kiegészülve. Közigazgatásilag Tolna megyéhez tartozik, földrajzilag pedig a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el. A borvidék területe: Ha (ebből 7400 Ha I. osztályú) A szőlővel betelepített terület: kb Ha A borvidék települései három körzetre oszlanak: Tolnai körzet, Völgységi körzet, Tamási körzet. A borvidék adottságai Adottságai hasonlóak a szekszárdi borvidékéhez, és az itteni borok jelleg pedig szinte nem is tér el tőle. Éghajlata mérsékelten kontinentális, északi része kicsit hűvösebb és csapadékosabb, míg a déli melegebb és szárazabb. Az agyagos-homokos tavi üledékeket vastag lösztakaró fedi. A terület nem különösebben tagolt domborzatilag, lankásan lejtő dombvidék.

56 52.Villány (bor) A Villányi borvidék (korábban Villány Siklósi borvidék) úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz. A Villányi vörösborok sötétrubin színűek, testesek, illat- és zamatgazdagok, magas alkohol és tannintartalmúak. Mintegy 70-80%-ban találhatók a termőterületen. Ezek: a kevés hagyományos Kadarka, több Oportó (Portugieser), valamint a Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir. Belőlük készülnek a legkeresettebb magyar borok és a népszerű Kékfrankos cuvée-k. Siklós tüzes fehérborai pedig az Olaszrizling, Tramini, Ottonel muskotály.

57 53.Duna (bor) A Duna borrégió (más néven Alföldi borrégió) Magyarország legnagyobb borrégiója a Duna és a Tisza közötti területen. Három összefüggő, hasonló adottságokkal rendelkező borvidék alkotja: a Csongrádi, a Hajós Bajai és a Kunsági. Nagyrészt síkvidéki területen fekszik. Jellemző talaja a homok és néhol a lösz. Éghajlata alapvetően kedvez a szőlőtermesztésnek, de gyakoriak az időjárási szélsőségek. Korábban könnyű homoki borairól ismerték.

58 54.Kunság (bor) A Kunsági borvidék területileg Magyarország középső részén, a Duna és Tisza folyók által közrefogott területet foglalja magában. Ha a térképen akarjuk határait felvázolni, akkor a főváros alatt Csepelszigetről kiindulva kelet felé Monor, Kóka, Jászberény, városig jutunk, itt dél-keletre fordulva átkelünk a Tisztán, és a Tiszazug településeit, majd Csépát elérve és dél-nyugati irányban haladva Jánoshalma, Bácsszőlős településeknél érjük el a déli határt, majd észak-nyugatra irányban Kecel, Kiskőrös Solt útvonalon ismét a Dunát és ott északra fordulva jutunk el a kiindulási ponthoz. A borvidék öt megye Bács-Kiskun-, Csongrád-, Heves-, Jász-Nagykun-Szolnok- és Pest megye és négy statisztikai borvidék dél-alföldi, észak-alföldi, észak-magyarországi és a központi területét érinti több- kevesebb mértékben.

59 55.Hajós-Baja (bor) A Hajós-Bajai borvidék a Duna-Tisza között található a Duna bal partján, délről Szerbia által határolva. A központ Baja, távolsága Szekszárdtól 20 km, Pécstől 60 km, Kalocsától 40 km, Kecskeméttől és Szegedtől 100 km, Budapesttől 160 km. Természetes tájai a Duna menti síkság déli része, a Bácskai homokhát, valamint a Bácskai lösztábla északi része. A Duna borrégióhoz tartozó, 12 településből álló Hajós-Bajai borvidék szubmediterrán éghajlatának, löszös, humuszos-homok talajadottságainak köszönhetően számos kiváló minőségű, hungarikumnak számító borfajta hazája. A Kincses Bácskaként emlegetett soknemzetiségű tájegység fehérborokban és vörösborokban egyaránt gazdag.

60 56.Csongrád (bor) A Csongrádi borvidék Magyarország egyik borvidéke a Duna borrégióban. Az Alföldön található borvidékek története nagyon hasonló. Kezdetben főként a folyóvölgyi, ártéri területeken a lugasos szőlőművelés alakult ki, és főleg a mezővárosok határában fejlődött a szőlőtermesztés. Az első megbízható adat a garamszentbenedeki apátság alapító levelében (1075) szerepel. Eme okiratban a Tisza melletti Alpár szőlői is szerepelnek a királyi adományok között. A 15. századra a szőlőtermesztés önálló termelési ággá fejlődött, amit a dézsmakötelezettség is bizonyít. A török uralom alatt a legkelendőbb árucikk és a legjelentősebb adóalap a gabona mellett a bor volt. Ez kiderül a budai beglerbég egyik évi jelentésére küldött szultáni rendelet szövegéből is: A budai vilájetben (ahova a Duna-Tisza köze túlnyomó része tartozott) a szultáni hász birtokok jövedelme, az emírek és a tímár birtokosok jövedelme leginkább a bor jövedelméből áll. A századi népmozgások ide is eljuttatták a balkáni eredetű vörösborkultúrát és a Kadarkát. Elterjedt volt a fej művelésmód. Ez a téli fagy ellen jelentett biztonságos védelmet. Gyalogművelést alkalmaztak, azaz támrendszer nélkül termesztették. A 18. század első felében megindult a futóhomok a Duna Tisza közén. Mária Terézia 1779-ben rendeletben szorgalmazta a szőlőtelepítést az Alföldre, hogy a futóhomokot megkössék. A filoxéra a homoktalajokon (75-80%-os kvarctartalom felett) nem tud megélni, ezért az Alföldön nem okozott kárt. A legelterjedtebb fajták a Kadarka, Kövidinka és az Izsáki sárfehér (mai nevén Arany sárfehér) voltak. Kékfrankos, Rajnai rizling, Kövidinka, Zweigelt. Az alföldi borvidékekhez hasonlatosan itt is az asztali bor termelése dominál.

61 57.Izsáki Arany Sárfehér (bor) Az Arany sárfehér Izsákon és környékén reneszánszát éli. Nem azonos a Dunántúl északi részén termesztett Sárfehér fajtával. Az Arany sárfehér fajtát 1873-ban Szélesi József izsáki vincellér szelektálta egy Kadarka ültetvényben. Hungarikum fajta. Más országban nem fordul elő. Terjedésében nagy szerepet játszott Kostka László, izsáki gyógyszerész, aki felkarolta és népszerűsítette e fajtát, a XIX. században. Korábban csemegeszőlőként is termesztették. Aranysaszla néven exportálták Németországba. Az 1970-es évektől pedig előszeretettel készítenek belőle pezsgőt is, lévén, hogy erre kiválóan alkalmas. Nagy, vállas, tömött fürtje van, zöldessárga, kerekded bogyókkal. Október közepén kezd el érni. Bora kellemes, diszkrét illatú virágokkal, gyümölcsökkel, ízében határozott (érlelést követően) szép savai dominálnak, hasonló jegyekkel, mint illatában. Könnyed, elegáns bora különösen a fiatalok körében lehet kedvelt. Erős növekedésű, bőtermő, a terhelésére oda kell figyelni. Fagyérzékeny, de jól regenerálódik. Másodtermés képzésére is hajlamos, de ezeket a fürtöket már nem tudja beérlelni, így jobb leszedni. Az Izsáki Arany Sárfehér védett eredetű bor készítésének szabályait a 11/2006. (II. 3.) FVM rendelet foglalja magában. Csak az ebben a rendeletben foglaltak betartása mellett elkészített borok nevezhetők Izsáki Arany Sárfehér Védett Eredetű Bornak. A borok csak a Kunsági borvidékről, azon belül is a következő települések I. és II. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területén lévő szőlőültetvényekből származhatnak: Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpszállás, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás. A felhasznált szőlőfajta egyértelműen 100%-ban csak az Arany sárfehér lehet.

62 58.Eger (bor) Az Egri borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Északkelet-Magyarországon az Egri- Bükkalja déli lankáin, Heves megye területén helyezkedik el, egyes részei Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére nyúlnak át. A hektár (ebből ha I. osztályú) teljes területéből napjainkban mintegy 6000 hektár a szőlőültetvény. A borvidék névadója és központja Eger, amely mellett további 19 község tartozik hozzá. A borvidéki szőlő- és borkultúra közel 1000 éves múltra tekint vissza, alapvetően meghatározta és meghatározza ma is az itt élő emberek életét.

63 59.Mátra (bor) A Mátrai Történelmi Borvidék az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobb, a hegyvidékiek között pedig a legnagyobb a mintegy hektárnyi nyilvántartott szőlő ültetvényével. A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy km széles sávban helyezkedik el. A területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek. A Mátra-vidék legnagyobb települése Gyöngyös. A köréje települt falvakkal a mögötte magasodó Mátra hegyvonulatával hazánk egyik legszebb vidéke. A Mátra dombjainak déli fekvése kedvező a mezőgazdasági kultúrák, főleg a szőlő és gyümölcstermesztés számára. Gyöngyös a környező falvakkal együtt képezi a Mátrai történelmi borvidéket. Ezen a területen már a Honfoglalás előtt itt élő népek is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel. Szent István király idején már nagy hagyománya volt a szőlőtermesztésnek. A Mátrai Borvidék adja az ország szőlő-bor exportjának több mint egyharmadát, a nyugati exportnak pedig több mint 40 %-át. A térség exportban meghatározó üzemei a Nagyrédei Szőlőskert Zrt., és a gyöngyösi telephellyel rendelkező Danubiana Bt. A Borvidékhez tartozó települések nemcsak a szüreti napok alkalmával nyújtanak turisztikai, idegenforgalmi látványosságot, hanem az év teljes egészében. A Mátra közelsége adta turisztikai lehetőségeket jól kiegészíti a települések műemlékeinek, emlékhelyeinek sokasága is.

64 60.Bükk (bor) A Bükki borvidék (korábbi nevén Bükkaljai borvidék) a Bükk-vidék központi hegyeinek déli részén található. Hivatalosan 1970-ben nyilvánították borvidékké. Termőterülete , szőlőterülete 1750 hektár. Bár kiterjedése viszonylag nagy, az ültetvények elszórtan, számos esetben egymástól távol helyezkednek el. Talaja: riolittufán kialakult lösz, fekete nyiroktalajok, barnaföldek és agyagbemosódásos erdőtalajok. Éghajlata napfényben gazdag, de csapadékban szegény és az országos átlagnál hűvösebb, így elsősorban a fehér borok termelésének kedvez. Termesztett szőlőfajták Fehérszőlők közül az Olaszrizling, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Leányka, Müller-Thurgau, Tramini, Ottonel muskotály, Zenit, Zengő a jellemzőek, kékszőlők közül elsősorban a Kékfrankos, de megtalálható a Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot és a Zweigelt is. Az itt készült borok általában könnyedek, elegáns savúak, vékonyak, gyümölcsösek.

65 61.Debrői Hárslevelű (bor) Aranysárga színű, jellegzetesen hársvirágra emlékeztető illatú és ízű zamatos, félédes fehér bor. Fiatal szárnyasokból készült ételekhez, könnyű desszertekhez ajánlják. Ideális 14 C-on fogyasztva. Ennek a bornak a szőlője a hárslevelű. Ez a szőlőfajta megtalálható meghatározó még a Tokaji borvidéken és Villányban is. A szőlő magyar származású fajta. Bőtermő, fürtje nagy, bogyói közepesek, melyek héja középvastag. Későn érik, kissé rothad. A belőle készülő must cukortartalma nagy, savtartalma közepes.

66 62.Tokaj (bor) Tokaj a legnevezetesebb, világszerte ismert borvidékünk. Bár a szőlészetnek és borászatnak évezredes hagyományai vannak e térségben, világhíre azonban csak 17. században emelkedett, amikor a kései szüret és borkészítési eljárás eredményeként híressé vált a borvidék rangos borkülönlegessége, a tokaji aszú. Az aszú a tokaji bor koronája, mely 8-10 éves korában éri el palackképességét. A régi feljegyzések szerint az aszúbor készítését a 17. században Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, majd később bényei (Erdőbénye) prédikátor találta föl, aki a fejedelemasszony újhelyi (Sátoraljaújhely) Oremus szőlőjének terméséből készítette az első nektárt, s azzal mint húsvéti borral, lepte meg úrnőjét. E történeti adat hitelességét Kazinczy Ferenc följegyzése erősíti meg, aki Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját nevezte meg az említett följegyzésben a történelmi adat forrásául. Zelenák István, Tokaj történésze azonban rátalált egy iratra, amely bizonyítja, hogy már jóval Szepsi Laczkó Máté előtt is ismerték az aszú bort. Garai Máté 1571-ben halt meg és örökösödési levelében említést tesz több hordónyi Asszú Szőlő Bor -ról. Így az eddigi források szerint feltehető, hogy a Garaiak készítették az első ismert aszú bort. Amikor XIV. Lajos megkóstolta tokaji bort, a le vin des rois et le roi des vins elnevezéssel illette, ami latinul vált ismertté: vinum regum, rex vinorum (ejtése: vínum régum, réx vinórum), azaz királyok bora, borok királya.

67 63.Dunántúl (bor) Az Észak-dunántúli borrégió Magyarország hét borrégiójának egyike. Buda környéke és a felsőbb Duna-mente négy borvidéke alkotja: az Etyek Budai, a Neszmélyi, a Móri és a Pannonhalmi. Meszes talajú borvidékein kizárólag fehérborokat termelnek. A nemzetközi fajták chardonnay, sauvignon blanc, rajnai rizling, tramini és ottonel muskotály jelentős szerepet játszanak, de emellett jelen vannak hagyományos fajták is, mint az olaszrizling, a leányka és Móron az ezerjó.

68 64.Balatonmelléki (bor) A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján: 6383 ha Hegyközségi tagok 500 m2 feletti szőlőterülete: 1514 ha A borvidékbe tartozó települések száma: 26 A borvidéknek két körzete van. A balatonmelléki körzet (18 település) részben a Zala-folyó kanyarulatában, részben a Keszthelyi-hegységhez tartozó Vindornyalaki-medencében terül el, valamint a Zalaapáti-hát lankáin húzódik. A Mura-vidéki körzet (8 település) Szlovéniával és Horvátországgal határos területeken, a Mura völgyében található. Éghajlata kiegyenlített különösebb szélsőségektől mentes. Hazánk legcsapadékosabb borvidéke (évi mm csapadék). Az aszálykár ezen a vidéken szinte ismeretlen. A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos, agyagos üledékei építik fel. Erre vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, amelyen agyagbemosódásos, barna erdőtalajok vagy barna földek képződtek. Fő fajtája az Olaszrizling (50 %), amit területi aránya alapján a Rizlingszilváni, a Zöld veltelini, a Chardonnay, és a Zala gyöngye követ. Az illatos bort adó fajták közül említésre méltó a Cserszegi fűszeres, az Ottonel muskotály az Irsai Olivér és a Tramini, a vörösbort adó fajták közül pedig a Kékfrankos, a Zweigelt és az Oportó. A borvidék borai illatosak, aromaanyagokban igen gazdagok, élénk savtartalmúak.

69 65.Duna-Tisza közi (bor) DUNA TISZA KÖZI BOROK Megnevezés minőség DTK Cserszegifűszeres félédes DTK Rizlingszilváni száraz DTK Chardonnay félszáraz DTK Kunsági Cabern.Sauvigszáraz DTK Kékfrankos félédes DTK Kékfrankos száraz DTK Rose száraz DTK Zweigelt félédes Pincés Cserszegi fűszeres fehér félédes Pincés Kékfrankos vörös száraz Pincés Rajnai Aletta fehér száraz Pincés Rosé Pincés Zweigelt vörös félédes

70 66.Felső-Magyarország (bor) Felső-Magyarországi borrégió Bükkaljai borvidék A szőlőművelés kezdeteiről keveset tudunk. Egy 1313-ban megjelent oklevél említi először a szőlőt, és sejteti, hogy a szőlőtermesztés a helyi mezőgazdaság fontos ága. Az említett szőlőbirtokot a Pálos szerzeteseknek adományozta Ernyefi István, a diósgyőri vár akkori ura ban Ulászló megerősíti a város korábbi borszabadalmát: "Miskolcon idegen bort nem árulhat, aki ez ellen vét, a bévitt bort elveszíti." Az egykori bükkaljai borvidék a Bükk hegység déli, délkeleti lankáin terül el. Az enyhe lejtőkön elhelyezkedő szőlőültetvények kedvező ökológiai adottságokkal rendelkeznek. A déli hegyoldalakon gyakran aszúsodott a szőlőbogyó. A középbirtokosok mellett a múltban a kisebbnagyobb uradalmak jártak az élen a borok minőségi versenyében. Az utóbbi évtizedeket fajtaváltás és korszerű üzemi ültetvények létesítése jellemezte. Pezsgőalapanyagot és Traubisoda-alapanyagot termeltek. A magánborászatok, pincészetek a palackozásban háttérben maradtak a második ezredfordulón. Jellemző szőlőfajták: olaszrizling, leányka, chardonnay, furmint, hárslevelű, rizlingszilváni, cserszegi fűszeres, zöldveltelini, kékfrankos, zweigelt Borstílus: A borvidék tüzes, karakteres, kellemes savösszetételű, illat- és zamatgazdag fehérborai kiváló minőségűek és a vörösborai is jó zamatúak. A borvidék borútjai, borász egyesületei: Bükkaljai Borút Egyesület A borvidék tartozó települések: Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta Egri borvidék Gazdag középkori múlttal rendelkező borvidék. Eger már a X. századtól lakott volt és a XI. század elején már jelentős nagyságú település lehetett. Az első püspökségek egyikét Egerben alapítatta Szent István királyunk. A püspökségre költöző szerzetesek magukkal hozták hazájukból az ott honos szőlőfajtákat is. A tatárjárás megtizedelte a lakosságot. IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket meghonosították (pl.: a hordó használatát). Az Eger

71 környéki dombok irtáshelyeit a XIII - XIV. században telepítették be szőlővel. A megtelepedő cisztercita szerzetesek ezekből a szőlőkből fedezték borszükségletüket. Az Oszmán Birodalom északi határterülete volt Eger, ahol a kadarka mellett régi fehérborszőlőfajták díszlettek a Bükk-hegység déli lejtőin. Riolittufa talajba vájt pincékben, Eger föld alatti labirintusában érnek ma is a híres egri borok. A vidék vörösbort adó fő szőlőfajtája korábban a kadarka volt. Jelenleg a kékfrankos és a kékoportó, a legfontosabb fehérborszőlő-fajták közül pedig a leányka, az olaszrizling és a tramini a legjelentősebb. A borvidék világhíres terméke az egri bikavér, amelynek alapját eredetileg a kadarka, jelenleg a kékfrankos adja, de a házasításhoz kékoportó, cabernet, és merlot fajtát is felhasználnak a gazdák különböző titkos receptjeik szerint. Az egri bikavér többéves fahordós érlelés után, állami ellenőrzőjeggyel, különleges minőségű borként kerül forgalomba, és kiválóságából adódóan a külpiacokon a tokaji aszú után a legismertebb magyar bor. Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik, száraz jellegű. Talaja hegy- és domboldalakon, főleg miocén korú riolittufán, ezenkívül agyagpalán, nyirokon kialakult fekete színű, mészben szegény nyiroktalaj, barnaföldek, agyagbemosódásos barna erdőtalajok Jellemző szőlőfajták: kékfrankos, kékoportó, cabernet sauvignon, merlot, zweigelt, leányka, olaszrizling, hárslevelű, tramini, chardonnay, ottonel muskotály, rizlingszilváni., Borstílus az egri vörösborok jellegzetessége a szép szín és ízben tanninban gazdag, finom csersavtartalom. Többéves fahordós ászkolás után a kitűnő mikroklímájú pincékben ezek kellemesen fanyar, bársonyos, telt, zamatgazdag borokká érlelődnek. A fehérborok harmonikusak és finom illattal, zamattal rendelkeznek. A borvidék borútjai, borász egyesületei A borvidék tartozó települések: Debrői körzet: Aldebrő, Feldebrő, Kompolt, Tarnaszentmária, Tófalu, Verpelét, Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya

72 67.Zemplén (bor) Lásd: Tokaji borvidék

73 68.UNICUM keserű likőr Az italt 1790-ben alkotta meg II. József császár és magyar király udvari orvosa, a Zwack család egyik őse. A történet szerint dr. Zwack, a köztudottan folyamatosan gyomorbántalmakkal küzdő uralkodót egyik nap egy saját készítésű, különleges gyógynövényekből készült itallal kínálta, aki nem győzte magasztalni a csodálatos készítményt, és az első korty után így kiáltott fel: Dasistein Unicum!. Ezzel nevet is adott az italnak, és az Unicum elindult világhódító útjára. Az Unicum számos országban jól ismert és kedvelt ital, különösen népszerű Olaszországban, Németországban, Ausztriában, és a Kárpátmedence magyar lakta területein.

74 69.Kürtőskalács Nevét onnan kapta, hogy a hosszúkás, henger alakú sütemény formája a füstelvezetésre használt kürtőre emlékeztet. Az egyik első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária évi erdélyi szakácskönyvéből származik. A sütemény a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt és mind a polgári, mind a népi konyhaművészetnek is meghatározó eleme lett. A 19. és a 20. század során a sütemény receptje számos népszerű magyar szakácskönyvbe is bekerült, a 20. század elején felületét kristálycukorral és dióval kezdték ízesíteni. A süteménnyel kapcsolatban a Dunántúlon botra tekercs, dorongfánk, dorongos fánk; az ország keleti területén a kürtőskalács, kürtősfánk, kürtős pánkó vagy csak egyszerűen kürtős elnevezések használatosak.

75 70.Piros Arany és Erős Pista A Piros Arany és az Erős Pista a legkiválóbb minőségű, pirosra érett, kézzel csipkedett fűszerpaprikából készül. A Piros Arany és Erős Pista ételízesítőket más paprikatermelő országokban készülő, hasonló termékektől egyedi színe és íze különbözteti meg. A termékek fűszerpaprika alapanyaga 100%-ban hazai nemesítésű, termesztésű, a kalocsai és a szegedi tájkörzetből származik. A Piros Arany és Erős Pista ételízesítőket - Németországon, Csehországon, Lengyelországon, az Egyesült Államokon keresztül - világ közel húsz országába exportálják.

76 71.Szatmári szilvalekvár Több évszázados múltra tekint vissza a szatmár-beregi tájegységen a szilvalekvár készítése, mely fontos külkereskedelmi terméke a vidéknek. Talán leggyakrabban szatmári szilvalekvár -nak nevezik, azonban igen gyakran lehet találkozni a beregi vagy a tarpai szilvalekvár megnevezéssel is, attól függően, hogy hol készítették. Valójában nincs köztük lényeges különbség, ugyanolyan finom és kedvező élettani hatású (magas vastartalmú, emésztést segítő stb.) mindegyik. A különféle népi receptek háromféle szilvát említenek, melyekből jó lekvárt lehet készíteni. Az egyik a vadontermő, rendkívül édes és zamatos nemtudom szilva (melyet a kukacok valami ok folytán elkerülnek), a másik a magvaváló besztercei (a középkor végén jelent meg a vidéken), a harmadik pedig a nem magvaváló penyigei szilva, melyből állítólag a legzamatosabb lekvárok készülnek. A vidék szilvalekvárjainak jellemzője, hogy csupán szilvát tartalmaznak, cukor, tartósítószer, aroma és mindenféle titkos, egyszerű földi halandó számára érthetetlen betűk és számok felhasználása nélkül. Joggal merül fel az emberben a kérdés, mi lehet annak az oka, hogy a szilvalekvár nem romlik meg. Öt egység gondosan válogatott gyümölcsből mindössze egy egységnyi lekvár lesz, ami a benne lévő magas cukortartalom miatt akár évekig is eltartható. Az igazi szilvalekvárban még a kanál is megáll, olyan sűrűre főzik. A szilvalekvár főzése nagy rézüstökben (időnként vasüstben), kis tűzön, egyenletes hőmérséklet mellett történik, sokszor több mint tíz órán keresztül. Fontos a kis tűz és a cibere (félig főtt szilvalekvár) állandó kevergetése, mivel a szilva nagy cukortartalma miatt a cukor karamellizálódna. A hosszú és fárasztó munka gyümölcsét ún. szilkékbe (kis cserépedényke) teszik, amire madzaggal lekötött vászondarabot tesznek, hogy aztán a későbbiekben a kamrák polcairól levéve finom töltelékké váljanak majd a buktákban, a gombócokban és a derelyékben.

77 72.Magyar szürke szarvasmarha Nagy valószínűséggel a honfoglaló magyarsággal együtt érkezett a Kárpát-medencébe, jelenléte a középkortól bizonyított hazánkban. Igazi világmárkának számított, lábon hajtva az ország egyik legnagyobb hasznot hajtó exportcikke volt a XV-XVIII. század között, nyugat-európai vágóhidakon feldolgozott húsát emelt áron lehetett értékesíteni. Mostanság, a magyar szürke szarvasmarha tenyésztésénél a több száz éves hagyományokra épülő néprajzi és kulturális örökséget képviselő extenzív gulyabéli tartás gyakorlata ötvöződik a modern kor elvárásaival. Kutatási eredmények igazolják a magyar szürke szarvasmarha húsának kiemelkedő beltartalmi értékét, illetve minden más marhahústól eltérő ízvilágát és minőségét.

78 73.Debreceni páros kolbász A debreceni mészárosok és hentesek sok évszázad folyamán felhalmozott szaktudása alapján a debreceni páros kolbász több változatát is készítették, amelyekre a hasonló fűszerek használata, de különböző húsok felhasználása és aránya volt a jellemző. A XIX. század második felétől a jó minőségű fűszerpaprika is elmaradhatatlan része lett a receptúrának. Ma a következő négy változata számít autentikusnak: a 100 százalék marhahúsból készült tradicionális változat, a kóser eljárással vágott marha- vagy bárányhúsból készült debreceni, 30 százalék marha és 70 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült standard változat és a 100 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült változat. A debreceni páros kolbász messzeföldön híres, Ausztriában és Németországban is jól ismert márkanév.

79 74.Vecsési savanyú káposzta Minden magyar Vecséssel azonosítja a legjobb minőségű savanyú káposztát. Ez a kisváros a budapesti agglomeráció délkeleti részén található. A magyar kutatók kimutatták, hogy itt már a 18. század óta termelnek káposztát ban a helyi földesúr közel 50 sváb családot telepíttetett ide a környékbeli túlnépesedett falvakból, hogy műveljék az itteni földeket. A 19. század vége felé, ahogy a főváros egyre inkább nagyvárosias lett és egyre kevesebb budapesti lakosnak volt ideje megcsinálni magának a savanyú káposztát, ami fontos része a magyar konyhának, a piacokon a kereslet egyre inkább megnőtt. A vecsési savanyú káposzta felülmúlta a házilag savanyított káposztákat is, mind ízben, mind frissességben, így hamarosan nem csak a fővárosban, hanem az egész országban keresett termék lett ezt a rangját a mai napig megtartotta. A szeletelt és az egész leveleket különböző módszerekkel savanyítják. A darabolt káposztát fahordókba rakják, majd ott sózzák és fűszerezik meg azt babérlevéllel, borssal, csípős paprikával, néha még köménymaggal is. A káposztát jól összenyomják, hogy a lehető legtöbb levet eressze ki, hogy teljesen elfedje azt. A hordókat fakorongokkal zárják le, azokat kövekkel súlyozzák le, majd egy állandó hőmérsékletű szobában helyezik el. Két hetes tejsavas erjedés után az elkészült káposzta még mindig ropogós, de lesz egy kellemes savanyú íze. De az igazi tehetség a káposztafejek megsavanyításában rejlik. Erre a célra egy speciális fajtájú káposztát termelnek, aminek erős, széles, de nem túl sűrű feje és vékony levelei vannak. A fejek kiválasztási folyamata még akkor megkezdődik, amikor a káposzta a földeken van, mert nem minden fej megfelelő. Azokat a fejeket, amik megfelelőek ahhoz, hogy egészben legyenek megsavanyítva, más módszerrel takarítják be. Nem csak a fejeket távolítják el, hanem a külső, nagyon kinyílt leveleket is, hogy megvédjék az értékes termést a szállítás és előkészítés ideje alatt. A fejeket elő kell készíteni a savanyításra. Először a tönköt vágják ki, aminek az eredményeképpen egy üreget kapnak, amit megtöltenek sóval. Néhány nappal később a külső védőleveleket is eltávolítják. A káposztafejeket óvatosan hordókba rakják, amiket hideg vízzel töltenek meg. 6-8 héttel később a savanyított káposzta és a levelei készen állnak a fogyasztásra.

80 75.Gyulaji dám A dámvadat az utolsó jégkorszak szorította ki Európából, telepítés útján került újból vissza valamikori élőhelyére. A Gyulaj környékén élő nagyobb létszámú dámvad populációról az első írásos feljegyzések a XVIII. sz-ból származnak. A terület az Eszterházy uradalomhoz való tartozása alatt élte történelmi fénykorát. Két, téglakerítéssel körbevett vadaskertet alakítottak ki és kiemelt figyelemmel viseltettek a Tamási-Gyulajközött elterülő erdőterületen és annak környékén élő nagyszámú vad iránt. Az itt tartott, híres Ozorai nagy vadászatok messze földön híresek voltak. Hihetetlen számok fémjelzik ezeket a vadászatokat. Az ezres nagyságrendű teríték mellett a krónikások beszámolnak a napi 6000 hajtóról, valamint az őket irányító, mintegy 200 fős vadász-személyzetről, több tucat lovas futárról. Nem mellékes az sem, hogy a téli Nagyvadászat az uradalom területén élő, mintegy ezer jobbágynak és parasztnak adott munkát és némi mellékest az amúgy ínséges télidőn. Az 1960-as évek végére a környező mezőgazdasági területeken a vadkár oly méreteket öltött, hogy döntés született az addig 4 világrekord dámtrófeát adó terület részleges bekerítéséről. A terület fennállása alatt egyaránt ellátott kül- és belpolitikai protokoll feladatokat, szolgált diplomáciai, reprezentációs célokat és nem utolsó sorban nagy szerepet vállalt a magyarországi vadgazdálkodás kiváló nemzetközi hírnevének építésében és megőrzésében, a nyugati tőkeerős piac igényeinek kielégítésében.

81 76.Szerencsi csokoládé A gyárat 1923-ban hoztak létre, Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. néven, a Stühmer-gyár, a Magyar Cukoripari Rt. és a Hangya Szövetkezet összefogásával. Először főzőcsokoládét, majd tábláscsokoládét és kakaót készítettek, 1927-ben pedig ők kezdték meg a Boci Csoki gyártását, ekkor még Szerencsi TEJ elnevezés alatt. Az 1930-as években már cukorkát, tejkaramellát, bonbonokat és desszerteket is készítettek, s hamar népszerűvé vált a szerencsi konyakos meggy és a macskanyelv is A gyár gépeit 1944-ben Németországba szállították, majd az egész céget még az államszocializmus legkorábbi szakaszában 1948-ban államosították. Ekkortól Szerencsi Csokoládégyár, majd Szerencsi Édesipari Vállalat néven működött tovább. Rengeteg finom és kevésbé finom szocreál csokoládét, konyakmeggyet és szaloncukrot gyártva, termelve. A szerencsi általában jó volt a boci és egyes más csokik egyenesen kiválóak, és magyar volt; az emberek szerették. Aztán jött a rendszerváltás. Egy darabig még tovább létezett, aztán ben külföldi kézbe került Ma két szerencsi létezik. Egy Szerencsi, ami a Nestlé birtokában, tulajdonában van, és a termékeit "Szerencs" illetve "Szerencsi Bonbon" márkanév alatt forgalmazó magyar Szerencsi Bonbon. Az utóbbi mely cég 1996-ban pont a hagyományok tovább vitele végett alakult, ők mentették, mentik az értékeket, és próbálnak még jobb minőségben, régi jó termékeket előállítani. Egyre több sikerrel.

82 77.TÖRLEY Pezsgő A Törley márkanév hagyományt és minőséget képvisel, több mint 130 éve készülnek Budafokon, régi nevén Promontoron a Törley pezsgők. A Törley Pezsgőpincészetet, eredeti nevén Törley József és Társa közkereseti társaságot augusztus 31-én jegyezték be a Budapesti Cégbíróságon. A világ számos országában is öregbítik a magyar termékek jó hírnevét a Törley pezsgők, így Észtországban piacvezető pozícióban lelhetők fel, Svédországban is a legkedveltebb ünnepi italok szűk körébe tartozik, de eljutnak Nigériába, Vietnámba, Kínába is.

83 78.St. Hubertus magyar gyógynövénylikőr A St. Hubertus közkedvelt nevén hubi magyar növényi likőr. Gyártását a Braun Testvérek kezdte meg a 20. század elején, ma pedig a Zwack Unicum Nyrt. tulajdona. Korábbi, 40%-os [ alkoholtartalmát mára több lépcsőben 33%-ra csökkentették. Hasonlóan legtöbb likőrtársához a készítésének receptje titkos. A likőr alapja finomszesz, legfontosabb ízanyaga pedig a narancshéjkivonat, valamint egyéb fűszerek egyszerű illetve lepárolt kivonata. Emellett cukrot, az (egyébként zöldesbarnás) színt beállító szeszkaramellt és citromsavat tartalmaz. A likőrt rövid ideig tölgyfahordóban érlelik, majd 33% alkoholtartalommal palackozzák 79.Kézzel szedett, nagy pehelytartalmú, magyar libatoll Libatoll és pehely: párnák, paplanok évszázadok óta legnemesebb töltőanyaga mind a mai napig. A műanyagok forradalmával a piacuk visszaszorult, de Nyugat-Európában és Kelet-Ázsiában változatlanul keresett árucikkek. Németország, Hollandia, Belgium, Kína, Korea és Japán, ez a hat ország vásárolja fel a kiváló minőségű ágyneműk javarészét, az alapanyagként szolgáló tollak viszont hagyományosan Kelet-Európából származnak. A libatenyésztés a legrégebbi szakmák közé tartozik a magyar mezőgazdaságban, ma is tízezer számra tartják a libákat, főleg a keleti határvidéken. A toll puha, rugalmas, remekül tartja a hőt és nagyon tartós ecseteli az anyag előnyeit Köves Péter, egy 80 éve működő paplangyártó cég, a Peter s Paplan vezetője. Egy tollpaplan vagy pehelypaplan akár húsz évig is használható, míg a poliésztereket 3-4 évente cserélni kell. Döntés és pénztárca kérdése, hogy ki melyiket választja teszi hozzá.

84 80.Egri Bikavér Az egri bikavér az Egri borvidéken termelt többféle kékszőlőfajta borából készülő borházasítás, amelyet meghatározása szerint egyik szőlőfajta borának karaktere sem dominálhat. Az egri bikavér készítése hozzávetőlegesen éves múltra tekint vissza. A modern egri bikavér nagy testtel, közepes-magas csersav- és alkoholtartalommal, szép savakkal rendelkező, karakteres, fűszeres és gyümölcsös aromatikájú, az egri borvidék klímája és viszonyai által meghatározott vörösbor. Az egri bikavér név az Európai Unióban földrajzi árujelzőként bejegyzett, védett eredetű minőségi bor, készítésének módja szabályozott és ellenőrzött, a megnevezést az Egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják. Az egri legenda szerint a bikavér elnevezés a török időkből származik: az egri várat az oszmán túlerő ellen védő vitézek megerősítésére a vár kapitánya, Dobó István vörösbort hozatott fel a pincékből. A törökök látták, hogy az italtól a vitézek új erőre kaptak és babonásak lévén, a lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, a bikák vérét issza az ellenfél. Nem is mertek akkor tovább harcolni ellenük. A legenda aligha igaz: hazánkban a török hódoltságig kizárólag fehérbort termeltek, a kadarka fajtát, valamint a vörösbor készítésének technológiája a török elől menekülő rácok által terjedt el borvidékeinken. Írásos források, oklevelek, útleírások a bikavér elnevezést a 19. század közepéig nem említik.

85 81.Magyar pásztor-és vadászkutyafajták Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagy termetű, erős és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyáinak is. Ha szigorúan értelmezzük az őshonos kifejezést, akkor csak azokat az állatokat soroljuk ide, amelyek a Kárpát-medencében éltek a honfoglalás körüli időben, vagy a magyarokkal jöttek ide keletről a népvándorlás során. Ezeknek a fajtáknak a nagy része azonban már régen kipusztult, vagy annyira megváltozott, hogy aligha nevezhető ugyanannak a fajtának. A komondor és a kuvasz Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagytermetű, erős és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyáinak, és valószínűleg jobban hasonlítottak jelenlegi formájukra, mint például ősi szarvasmarhánk a magyar szürkére. A kuvaszt elsősorban vadászatra és terelésre, a komondort őrzésre használták. Mindkettő megvesztegethetetlen, bátor, kemény kutya, amely már csak mérete folytán is szeretetteljes, de határozott gazdák kezébe való.

86 A magyar vizsla A magyar vizslát a XIV-XV. században a pannon kopó egyes változataiból alakították ki, az apróvad vadászatára. A török uralom alatt kereszteződött a törökök sárga kutyáival, stabilizálódott a színe, és egyre homogénebb lett. Az 1900-as évek elejére azonban háttérbe szorult, és úgy lecsökkent az állománya, hogy nemzeti összefogással sikerült csak ismét életre kelteni ezt a kiváló állatot. Az 1930-as években drótszőrű változatát is kitenyésztették. A puli, a pumi és a mudi A puli, a pumi és a mudi igazi terelő munkakutya, amelyek a megváltozott körülmények ellenére ma is alkalmasak erre a munkára. Ennek ellenére alig látunk a mai juhászok oldalán tisztavérű pulit. A másik két fajta gyakrabban előfordul. Legtöbbjük azonban ma már házi kedvenc, vagy a porták éber őre.

87 A magyar agár Legősibb vadászkutyánk a magyar agár, amelyet szintén keletről hoztak magukkal a magyar törzsek, évszázadokon át a lovas vadászatok nélkülözhetetlen szereplője volt. A XIX. században erősen átkeresztezték a fajtát az akkor divatos angol agárral, amely küllemét finomította, de

88 belső tulajdonságai, ellenálló képessége kitartása megmaradt. A második világháború után csaknem teljesen eltűnt, nehezen fellelt néhány egyedéből tenyésztették vissza. Az erdélyi kopó Az erdélyi kopó elődje a pannon kopó a történelmi Magyarország területén alakult ki a magyarok sárga vadászkutyáiból, amelyek az eredetileg itt élő népek kutyáival keveredtek. A második világháborút követően hasonlóan a magyar agárhoz üldözött fajta lett, csaknem eltűnt, de sikerült néhány egyedet kimenteni Erdély területéről, és újraéleszteni a fajtát.

89 82.Tiszai halászlé A magyar néprajzi irodalom szerint a halászlé azonos a hosszú lére eresztett halpaprikással ben jelent meg Szegeden Rézi néni szakácskönyve, amelyben megtalálhatjuk a "Halpaprikás halászosan" nevű étel elkészítési módját. A halászos mód lényege az, hogy minden hozzávalót egyszerre tesznek bele a bográcsba. A valódi népi halászlének a sok és jóféle hal (főleg a ponty), a sajátos elkészítési mód, a szolgafa és bogrács, a megfelelő és egyéb fűszerek mellett fontos és elmaradhatatlan kelléke a paprika, azaz a "törökbors", és a vöröshagyma. Sokak véleménye szerint nem kell passzírozni a halászlét, ugyanis a halászlé elkészítési módja és lényege a jófajta paprikában, a sok hagymában és halban rejlik. Azonban már a 19.századtól különféle készítési hagyományok alakultak ki a Tisza mellett, a Duna mindkét oldalán, a Balatonnál, a halásztanyákon és a polgári konyhákon. A klasszikus szegedi halászlé lényeges eleme például a passzírozás. A halászlé főzését akkor kell befejezni, ha a hüvelyk- és mutatóujj összeragad az étel gőzében. Tiszai halászlevek Szegedi halászlé Szolnoki halászlé Tiszai boros halászlé

90 83.MIRELITE termékek A Mirelite egy márkanév, melyet a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság hozott létre. A Mirelite név egy mozaikszó, mely a Mezőgazdasági és Ipari Rt. + Elite rövidítésekből ered. A felvidéki Diószegen létesült hűtőipari gyár működése 1943-ban kezdődött, amikor a cég hűtött élelmiszerek készítésével kezdett foglalkozni. Ez a vállalat készített Magyarországon elsőként gyorsfagyasztott készítményeket, a termékek a Frigelite márkanevet viselték, majd 1945-től MIRELITE márkanév alatt futott tovább. o o o o o o o Cégtörténet évszámokban: 1963 Megszületik a 7 gyáregységből szervezett Hűtőipari Országos Vállalat (HOV) A cég továbbiakban, mint Magyar Hűtőipari Vállalat néven állította elő a vásárlók körében hamar ismertté és népszerűvé vált MIRELITE termékeket (MHV) Az önállóvá vált vállalatok mindegyike felvette kezdetben a MIRELITE nevet, melyet a későbbiekben elhagytak, majd önálló márkaépítésbe kezdtek Az önállóvá váló gyárak közül jogilag a csepeli gyár vitte tovább a MIRELITE márkanevet A MIRELITE Csepel a márkalogón frissítést hajtott végre A MIRELITE márkanév jogutódja, a MIRELITE Csepel Kft. csődbe ment 2010 A MIRSA Pest megyei Hűtőipari Zrt. megvásárolta a MIRELITE márkanevet, megújította a logót, és ezzel a tradicionális márka tovább él.

91 84.Dobostorta A Dobos-torta megalkotója Dobos C. József ( ) híres pesti cukrászmester volt. Amikor ben elkészítette a róla elnevezett édességet, célja az volt, hogy olyan tortát készítsen, amely a kor kissé elmaradott hűtési technikái mellett is hosszú ideig fogyasztható és élvezhető marad. A tortát 1884-ben alkotta meg, és első alkalommal 1885-ben, az első Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is. A Dobos-torta Európa-szerte ismertté vált. [1] Más volt, mint az addig megszokott torták. Kitűnt közülük egyszerű eleganciájával, hiszen akkoriban az emeletes, felcicomázott torták voltak a megszokottak. Másik titka a vajkrém volt, amelyet akkoriban még nem ismertek, a torták főzött krémekkel, tejszínhabbal készültek. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos találmánya volt. A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá, aki só helyett cukrot tett a köpülő edénybe. A cukrászmester az elrontott vajból alkotta meg híres művét. Dobos C. József egész Európát beutazta, hogy megismertesse a nagyközönséggel művét. Nyomában a cukrászok sikertelenül próbálták megfejteni a torta összeállításának titkát, hiszen a receptet féltve őrizte. A Dobos-tortát társzekereken, sózott jég között szállították műhelyéből Nyugat-Európa városaiba ban, amikor visszavonult, átadta az eredeti receptet a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, azzal a feltétellel, hogy bármelyik ipartestületi tag azt szabadon felhasználhatja. Ma az egész világon ismerik a Dobos-tortát, s receptjének több mint 100 variációja ismert.

92 85.Béres Csepp és Béres Csepp Extra Egészség és életmód A Béres Csepp egy magyar humángyógyászati készítmény védjegyezett neve. A Béres Csepp és a Béres Csepp Extra elnevezéseket 2013-ban felvették a Magyar Értéktárba. A készítményt dr. Béres József alkotta meg 1972-ben. A nyomelemeket és ásványi anyagokat speciális összetételben tartalmazza, a hiányzónyomelemek pótlásával erősíti az immunrendszert Béres József 1972-ben alkotta meg a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt. Elismertetéséért hosszú ideig küzdött a korabeli hatóságokkal: bár a vásárlók körében nagy sikert aratott, a hatóságok börtönnel fenyegették, ha terjeszti a készítményt ben kuruzslás vádjával eljárás is indult ellene, de 1976-ban sikerült szabadalmaztatnia, és 1978-ban forgalomba is került gyógyhatású készítményként ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították. Összetétele az elmúlt évtizedekben szinte semmit sem változott.

93 86.ILCSI szépítő füvek natúrkozmetikai termékek A kozmetikai alapanyagok ellátáshiánya és Ilcsi néni szakmai igényessége indította be ezt a fantasztikus pályát. A nehézségekkel teli kezdeti éveken Ilcsi nénit a természet szeretete, a négy idegen nyelv ismerete és a külföldi szaklapok állandó olvasása segítette át. Az Ilcsi termékek készítésekor a legszigorúbb natúrkozmetikai előírásokat követik, és kizárólag a legjobb minőségű bioalapanyagokat friss gyógynövényeket, gyümölcsöket, zöldségeket használnak. Több, mint 100 féle növényt használnak termékeik előállításánál, amelyek nagy részét saját bioültetvényükön termesztik. Jelenleg a világ közel 40 országában ismerik el Ilcsi néni és az Ilcsi Szépítő Füvek munkáját azzal, hogy használják a termékeiket, s alkalmazzák az általa kifejlesztett kozmetikai kezeléseket. Mindenhol kuriózumnak számít a rendkívül nagy növényi tartalmú, jól azonosítható, a magyar sajátosságokat magába foglaló, magas hatóanyag-koncentrációjú ILCSI professzionális natúr kozmetikum.

94 87.Dcont vércukormérő készülékek Az orvostechnológia területéről elsőként a száz százalékban magyar tulajdonú 77 Elektronika Kft. által itthon fejlesztett és gyártott vércukormérő termékcsalád kerülhetett be a hungarikumok előszobájaként ismert Magyar Értéktárba. A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a Dcont vércukormérő készülékek, így hivatalosan is elismert nemzeti értékké váltak. A négyfős családi vállalkozásként alakult, ma is 100 százalékban magyar tulajdonú 77 Elektronika Kft. több mint 25 éve fejleszt és gyárt kiváló minőségű vércukormérő rendszereket a cukorbetegek számára. A high-tech vállalat 1986-ban dobta piacra első saját fejlesztésű Dcont készülékét, melyet a folyamatos innovációnak köszönhetően idén világszerte a 64. generáció követ. Az elmúlt évtizedek során a vállalat termékei egyebek mellett elnyerték a Magyar Innovációs Nagydíjat és a Magyar Termék Nagydíjat is. A Dcont család legújabb típusai már egy apró vércseppből pár másodperc alatt ±10 százalékos hibahatáron belüli, klinikai laboratóriumi pontosságú vércukormérést tesznek lehetővé az otthoni önellenőrzés során. Ezzel ma a világ egyik legpontosabb készülékeinek minősülnek. A Magyarországon gyártott és magyar mérnökök által fejlesztett vércukormérő cukorbetegek millióinak könnyíti meg mindennapi életét, kifejezetten a magyar igényekhez lett alakítva: egyes típusai a világon is egyedülálló módon képes magyar nyelven, szóban kommunikálni a betegekkel..

95 88.Védőnői szolgálat Az idén 100 éves múltra visszatekintő védőnői hivatás gyakorlói olyan komplex, preventív, családvédelmi szolgáltatást biztosítanak hazánkban, amely egyedülálló Európában. Összehasonlítások alapján Európa más országaiban a magyarországihoz képest kevésbé összehangolt az édesanya és gyermek egészségügyi ellátása. Hazánkban védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet. Szakmai tevékenységét önállóan látja el, de rendszeresen kapcsolatot tart az egészségügyi, gyermekjóléti és szociális ellátórendszer embereivel. A védőnő szoros személyes kapcsolatot tart gondozottaival, melynek során az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző problémáikban - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés- tanácsot nyújt. Ezen kívül szűrővizsgálatokat szervez, védőoltásokat készít elő, egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosít a gondozottak számára.

96 89.A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat A források vízhozama napi 35 millió liter, így a teljes vízkészlete háromnaponta kicserélődik. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval - amelyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak - a Hévízi-tó, tőzegmedrű forrástó. A környezeti hatások következtében a tó vize állandó áramlásban van, amely jótékonyan hat a szervezetre, a fürdőzőt állandó, enyhe masszázsban részesíti. A tó gazdag ásványianyag tartalmú forrása abból a 38 méter mélyen található barlangból fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. A feltörő karsztvíz hőmérsékletének, vízminőségi összetételének köszönhetően a tó vizét régóta használják gyógyászati célokra is. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.

97 90.Szent-Györgyi Albert életműve és szellemi öröksége Szent-Györgyi Albert tudós neve az egész világon ismert. Nobel-díját Szegeden végzett kutatásai idején kapta. A C-vitamint a híres szegedi paprika segítségével fedezte fel. Tudományos munkásságai során számos jelentős felfedezést tett, élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Amerikában hunyt el 1986-ban. Szent-Györgyi Albert Budapesten született szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborút követően Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Ezt követően a Cambridge-i Egyetemen, F. G. Hopkins biokémia tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E. C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hívására jött vissza Magyarországra, ahol 1931-től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának biokémia professzora volt végén elhagyta az országot, és a Boston mellet Woods Hole-ban telepedett le i az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott október 22-én Woods Hole-ban hunyt el. Munkássága. Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6H8O6) és hexuronsavnak nevezte el. Hazatérve Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő ben Szent-Györgyi és tőle függetlenül J. Tillmans a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták. Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte le a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1935), rendes (1938), majd május 30-án tiszteletbeli tagjának választotta.

98 91.Kabay János gyógyszervegyészeti tevékenysége és életműve Kabay János ( ) magyar feltaláló, kutató vegyész életművének központi eleme, a világ gyógyszergyártásának egy döntő szegmensét, a morfingyártást megreformáló, és azóta is meghatározó két speciális találmányára építve, Kabay-módszer néven vonult be a tudományos köztudatba. E két, egymással összefüggő gyógyszerészeti felfedezés megmutatta az utat az ellenőrzött morfingyártáshoz az ópium-fázis elkerülésével, előbb zöld máknövényből ( zöld-eljárás ) 1925-ben, majd tovább fejlesztve a technikát 1931-ben száraz mákszalmából ( száraz eljárás ), melyet addig csak mezőgazdasági hulladékként használtak. A világ összes gyógyszergyárában a mai napig az ipari morfingyártás magyar atyjának módszerével állítják elő száraz mákszalmából az orvoslásban elengedhetetlen alapanyagot képező morfint.

99 92.Csongrádi régi belváros (Halászfalu) Épített környezet A Belsőváros (vagy Belváros) Csongrád egykori központi részén fekszik, a Tisza partja mentén. A teljes városrész gyakorlatilag élő múzeumként funkcionál, mivel házainak többsége műemléki védettségű, ennélfogva szépen felújított és gondosan karbantartott. Nevével ellentétben a mai város szélén található, a Hármas-Körös és a Tisza összefolyásánál. Lakói eredetileg helyi hajósok, hajóácsok, halászok, kisparasztok és kubikosok voltak; többségük jelenleg vendégházként funkcionál. Története A Belsőváros, ahogy neve is mutatja, Csongrád ősi magja, a település első központja. A bonyolult, zegzugos, tekervényes útrendszer máig fennmaradt és éles kontrasztot mutat az újabb, tervezőasztalon mértani rendszerben született városrészekhez képest. Az Alföld egyetlen település méretű műemléki együttese. Az itteni utcanevek, mint Öregvár utca, illetve a Vár köz vélhetően a már régen elpusztult Csongrádi várra utalnak, így valószínűsíthető, hogy a település akörül alakult ki. A Belsővárosban álló házak a századból valók, de valószínűleg egy sokkal régebbi építkezési gyakorlatot követnek. A gyakori környékbeli csatározások miatt a jobb védhetőség érdekében a házaknak eredetileg nem volt utcára néző ablakuk. A ma harminchét műemléki védettségű házzal rendelkező városrész a Körös-torok mellett alakult ki, a közeli Tisza-ártéri üdülő- és strandterülettel együtt az idők során jelentős idegenforgalmi bázissá fejlődött. A védett házak többsége állóhézagos deszkaoromzatú, melynek díszét a vízvezető deszka és tartójának csipkézett széle, a kis világító ablak formája, valamint a fölé rakott ciráda adta.

100 93.Őrségi Táj és a Szalafői Népi Műemlékegyüttes Az őrségi szeres településszerkezet és a Szalafő Pityerszer Az Őrség lakossága a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben élve, a természettel harmóniában alakítja, formálja mai napig ezt az egyedi tájképet Az Őrségi szeres településszerkezet, és a Pityerszer műemlék együttest június 25-én a Hungarikum Bizottság veszprémi kihelyezett ülésén Kiemelt Nemzeti Értékké nyilvánította. Magyarországon az Őrség az egyetlen olyan tájegység, melynek lakossága a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. A nyugati határ védelmére őrállókat telepítettek ide, akik a dombok tetején, erdőirtásokon alakították ki a telephelyeiket. Ezek bővülésével jöttek létre az úgynevezett szerek, melyek együttese alkotta, alkotja ma is az adott települést. A szerek tipikus egymástól távol eső házcsoportok, melyeket mezők, rétek, patakokkal átszelt völgyek választanak el egymástól. Kialakításukban a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodtak. Portáik méreteiket tekintve jelentősek, telkeik kerítetlenek, illetve csupán a természetes terepvonulatok, sövények jelzik a mezsgyét, ezzel is segítve a táji környezetbe való zavartalan és harmonikus illeszkedést. A honfoglalás kori szeres településforma, egy archaikus településszerkezet, mely hazánkban egyedülálló módon, évszázadokon át változatlanul fennmaradt. Ezt a hagyományos faluképet őrzi napjainkig az őrségi táj több települése.

101 94.Szatmár, Bereg és Kárpátalja középkori templomai A Középkori templomok útja, a Kárpát-medence észak-keleti régióin, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Partium és Kárpátalja tájain vezet át, amely egykor a Magyar királysághoz tartozott, azonban ma három ország területén található. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az egykori Szabolcs vármegye, Szatmár és Bereg vármegye Magyarországhoz kerülő területeinek egyesítéséből jött létre. A megye Magyarország észak-keleti megyéje, és egyúttal az Európai Unió keleti határán helyezkedik el. A Középkori templomok útja közvetlenül Szatmár megyét érinti Romániából jelenleg. Szatmár megye Románia észak-nyugati részén helyezkedik el. Kárpátalja megye Ukrajna dél-nyugati részén terül el, magába foglalva a Kárpátok- hegység délnyugati vonulatait, valamint a Közép-Dunai Alföld egy részét. A Középkori templomok útja e három ország megyéi által alkotott régió történelmi örökségét mutatja be.