A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede 1999 2009"

Átírás

1 A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede

2 A Lektoráló Bizottság tagjai: Balázs Ervin Barnabás Beáta Berzsenyi Zoltán Galiba Gábor Kőszegi Béla Láng László Lángné Molnár Márta Marton L. Csaba Molnár Dénes Borító: Vécsy Attila A kötetben megjelent dolgozatok lektoráltak. ISBN: Kiadja: A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete Felelős kiadó: Bedő Zoltán Felelős szerkesztő: Veisz Ottó A könyv anyaga nem másolható a kiadó írásos engedélye nélkül.

3 A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede Martonvásár, 2009

4

5 TARTALOMJEGYZÉK LÁNG ISTVÁN: Köszöntő... 1 BEDŐ ZOLTÁN: Közhasznú növénynemesítés... 3 VEISZ OTTÓ: Martonvásár regionális kutatási és képzési központ... 9 INTÉZETÜNK AZ EURÓPAI UNIÓ KUTATÁSI KERETPROGRAMJAIBAN STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK KOCSY GÁBOR, VÁGÚJFALVI ATTILA, TÓTH BALÁZS, SZALAI GABRIELLA, SOLTÉSZ ALEXANDRA, KELLŐS TIBOR, VASHEGYI ILDIKÓ, SZILÁGYI VIRÁG, SUTKA JÓZSEF ÉS GALIBA GÁBOR: Az alacsony hőmérséklet hatására bekövetkező redox és génexpressziós változások gabonafélékben SZALAI GABRIELLA, HORVÁTH ESZTER, PÁL MAGDA, PÁLDI EMIL ÉS JANDA TIBOR: Gabonafélék abiotikus stressztoleranciájának élettani vonatkozásai KARSAI ILDIKÓ, MÉSZÁROS KLÁRA, KŐSZEGI BÉLA, PATRICK M. HAYES, BEDŐ ZOLTÁN ÉS VEISZ OTTÓ: A gabonafélék egyedfejlődését és kalászolását meghatározó genetikai komponensek tanulmányozása BÁLINT ANDRÁS FERENC, SZIRA FRUZSINA, GALIBA GÁBOR, JÄGER KATALIN, FÁBIÁN ATTILA ÉS BARNABÁS BEÁTA: Szárazságtűrési vizsgálatok gabonaféléken SOÓS VILMOS, SEBESTYÉN ENDRE, JUHÁSZ ANGÉLA, PÁNCZÉL SAROLTA, BAKÓ AMBRUS ÉS BALÁZS ERVIN: A butenolid, mint növényi növekedésszabályozó anyag 49 VEISZ OTTÓ, BENCZE SZILVIA, BALLA KRISZTINA, KARSAI ILDIKÓ, VIDA GYULA, VARGA BALÁZS ÉS BEDŐ ZOLTÁN: Abiotikus stresszrezisztencia kutatások a gabonafélékben MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS: A kukorica stresszrezisztencia kutatások eredményeiből VIDA GYULA, GÁL MARIANN, KÁROLYINÉ CSÉPLŐ MÓNIKA, LÁSZLÓ EMESE, PUSKÁS KATALIN, PRIBÉK DALMA, KARSAI ILDIKÓ, SZUNICS LÁSZLÓ, UHRIN ANDREA, BEDŐ ZOLTÁN, LÁNG LÁSZLÓ ÉS VEISZ OTTÓ: Őszi búza genotípusok betegségellenállóságának javítása hagyományos és molekuláris módszerekkel MINŐSÉGRE TÖRTÉNŐ NEMESÍTÉS BEDŐ ZOLTÁN, RAKSZEGI MARIANN ÉS LÁNG LÁSZLÓ: A búza fehérjetartalmának javítása nemesítéssel MARTON L. CSABA, HEGYI ZSUZSANNA, PINTÉR JÁNOS ÉS TÓTHNÉ ZSUBORI ZSUZSANNA: Szemes- és silókukorica hibridek minőségvizsgálata RAKSZEGI MARIANN, LÁNG LÁSZLÓ ÉS BEDŐ ZOLTÁN: Búzanemesítés az egészség védelméért GÉNMEGŐRZÉS, ÚJ GENETIKAI FORRÁSOK ELŐÁLLÍTÁSA BARNABÁS BEÁTA, JÄGER KATALIN, AMBRUS HELGA, FÁBIÁN ATTILA, BAKOS FERENC, PÓNYA ZSOLT, DARKÓ ÉVA ÉS SÁGI LÁSZLÓ: Szaporodásbiológiai kutatások a növénynemesítés szolgálatában LÁNGNÉ MOLNÁR MÁRTA, SZAKÁCS ÉVA, LINC GABRIELLA, D. NAGY ERVIN, SCHNEIDER ANNAMÁRIA, SEPSI ADÉL ÉS MOLNÁR ISTVÁN: Új búza genetikai alapanyagok előállítása a rokon fajok kromoszóma készletének kiaknázásával és elemzésük molekuláris citogenetikai módszerekkel KOVÁCS GÉZA ÉS SUTKA JÓZSEF: Gabonafélék genetikai tartalékainak megőrzése és új génforrások előállítása

6 ÚJ NÖVÉNYFAJTÁK ÉS HIBRIDEK LÁNG LÁSZLÓ, RAKSZEGI MARIANN ÉS BEDŐ ZOLTÁN: Búzafajták a hatodik évtizedben MARTON L. CSABA, HADI GÉZA ÉS PINTÉR JÁNOS: Új kukoricahibridek a hatodik évtizedben 119 KOVÁCS GÉZA: Gabonafélék organikus termesztése és nemesítése NÖVÉNYTERMESZTÉSI, FITOTRONI ÉS KLÍMAMODELLEZÉSI KUTATÁSOK BERZSENYI ZOLTÁN: Különböző növénytermesztési tényezők hatása a kukorica termésére és termésstabilitására tartamkísérletekben BERZSENYI ZOLTÁN, JÓCSÁK ILDIKÓ, MICSKEI GYÖRGYI ÉS SUGÁR ESZTER: Agronómiai reakciók vizsgálata növekedésanalízissel és ökofiziológiai mérésekkel ÁRENDÁS TAMÁS, CSATHÓ PÉTER, FODOR NÁNDOR, TERBE ISTVÁN, SZŰCS ENDRE, SZŐKE LAJOS ÉS NÉMETH TAMÁS: Költség- és környezetkímélő növénytáplálás, több évtizedes kutatási eredmények szintézisével KŐSZEGI BÉLA, HARNOS NOÉMI, ÁRENDÁS TAMÁS, BARNABÁS BEÁTA ÉS VEISZ OTTÓ Fitotroni és klímamodellezési kutatások ADATOK A HATODIK ÉVTIZEDRŐL AZ INTÉZET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS KUTATÓI (2009. március.31.) AZ INTÉZET KUTATÓINAK TUDOMÁNYOS FOKOZATAI AKADÉMIA TAGJÁVÁ VÁLASZTOTT KUTATÓK AKADÉMIAI DOKTORI FOKOZATOT SZERZETT KUTATÓK PHD FOKOZATOT SZERZETT KUTATÓK A KUTATÓK KITÜNTETÉSEI, DÍJAI AZ INTÉZET KITÜNTETÉSEI, DÍJAI NEMESÍTETT KALÁSZOS GABONAFAJTÁK ( ) HAZAI ÁLLAMI MINŐSÍTÉSBEN RÉSZESÜLT KALÁSZOS GABONAFAJTÁK KÜLFÖLDÖN ÁLLAMI MINŐSÍTÉSBEN RÉSZESÜLT KALÁSZOS GABONAFAJTÁK NEMESÍTETT KUKORICAHIBRIDEK, BELTENYÉSZTETT VONALAK ÉS ANYAI EGYSZERESEK ( ) HAZAI ÁLLAMI MINŐSÍTÉSBEN RÉSZESÜLT KUKORICAHIBRIDEK KÜLFÖLDÖN ÁLLAMI MINŐSÍTÉSBEN RÉSZESÜLT KUKORICAHIBRIDEK VÉGLEGES SZABADALMI OLTALOMBAN RÉSZESÜLT SZOLGÁLATI TALÁLMÁNYOK AZ INTÉZET EGYKORI ÉS JELENLEGI MUNKATÁRSAINAK TUDOMÁNYOS FOKOZATA ÉS MEGVÉDÉSÜK IDŐPONTJA ( ) NYUGÁLLOMÁNYBA VONULT INTÉZETI MUNKATÁRSAK ( ) TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE ( )

7 KÖSZÖNTŐ A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede Egy ember életében 60 esztendő mérföldkőnek számít, amikor szinte mindenki számvetést készít az eltelt időszak történéseiről, sikereiről, küzdelmeiről, örömeiről és hibáiról egyaránt. A martonvásári közösség több kutató generációja most együtt végzi el ezt a számvetést, megvonván az intézet fennállásának eddigi mérlegét. Már nagyon kevesen maradtak azokból a dolgozókból, akik ott voltak az indulásnál, és ismerték Pap Endrét, vagy Surányi Jánost, de azok is többségben vannak már a mai gárdában akik sohasem találkoztak személyesen Rajki Sándorral vagy Biacsi Imrével. Én abban a helyzetben vagyok, hogy hosszú ideje szemtanúja lehettem a martonvásáriak tevékenységének különböző akadémiai beosztásomból és személyes érdeklődésemből fakadóan. Számos tudományos egyéniséget ismerhettem meg az évek során, akik nagyszerű teljesítményükkel jelentősen hozzájárultak Martonvásár, és ezen keresztül a Magyar Tudományos Akadémia hírnevének öregbítéséhez. Külföldi utazásaim során gyakran tapasztalhattam, hogy a martonvásári növénynemesítők sokhelyütt letették névjegyüket, gabonáik ismertek nemcsak kontinensünkön hanem azon túl is. A számvetés kiemelten foglalkozik az utolsó, a hatodik évtized eseményeivel. Sokszor az volt erről a tíz évről a benyomásom, hogy Martonvásár nyugodt, kiegyensúlyozott mindennapjaival szinte kivételt képez a körülötte zajló világban, és nemcsak a park zöld nyugalma, hanem az itt tevékenykedő munkatársak kiegyensúlyozottsága is kikapcsolódást jelent az ide látogatóknak. Ez a légkör azonban nem azt jelentette, hogy Martonvásáron megállt az élet, amit két példával is szeretnék bebizonyítani. Martonvásáron a fitotron legalább olyan jelkép lett az utóbbi közel négy évtizedben, mint a Brunszvik kastély. A kutatási témák között talán szerényen meghúzódva, de egyre inkább jelentős eredményeket felmutatva fejlődött a globális klímaváltozás program. Még akkor történt ez, amikor szinte sehol sem került reflektorfénybe az emberiség egyik legnagyobb jövőbeni problémája. A hatodik évtized egyik legnagyobb eredménye, hogy ezek a kutatások még inkább felgyorsultak, és napjainkban az intézet ezen a területen európai regionális központtá vált. A másik fontos és igen pozitív változás a kutatóintézet életében egy teljesen új, a 21. század kihívásait felvállaló fiatal növénynemesítő generáció megszületése. Lehetőségem volt meghallgatni beszámolójukat a különböző intézeti kutatói fórumokon. Megbizonyosodtam, hogy a kilencvenes években a kutatói pálya iránt tapasztalt érdektelenség pozitívan változott meg az elmúlt időszakban. Meg vagyok győződve, amennyiben sikerül megtartanunk ezt az irányt és lendületet, amit az új generáció hoz, úgy a következő 60 évre is lesz jövője az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének Martonvásáron. Ehhez kívánok minden itt dolgozó munkatársnak sok sikert a szakmai munkájában és magánéletében egyaránt. LÁNG ISTVÁN Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Tudományos Tanácsának Elnöke 1

8

9 A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede KÖZHASZNÚ NÖVÉNYNEMESÍTÉS BEDŐ ZOLTÁN Bevezetés Napjainkban jelentős átalakulás megy végbe az élettudományokban. Egyszerre történik az egész fragmentálása, a molekuláris szintre történő redukálás folyamata és az integrált megközelítés realizálása, amely egyesíti a molekuláris és a szervezeti szintű diszciplinákat (Kafatos és Eisner, 2004). Az új szemléletmód nagyszerű távlatokat jelent számos kutatási területen, így a növénynemesítésben is. A növényi funkciók molekuláris szintű megismerésének eredményeit felhasználva populáció szinten, új fajtákban realizálhatók a folyamat végtermékei. Fontos szerepe van korunk új tudományának, a genomikának, a bioinformatikának, de új területeket nyitott meg a biokémiai ismeretek felhasználása is Az alapkutatásban bekövetkezett fejlődés jótékonyan hatott többek között az orvostudományokra, illetve a gyógyszeriparra és egyre inkább érezteti hatását az agrártudományokban is. Így a növénynemesítés ötezer éves történelmében nem történt olyan hatalmas módszertani fejlődés, mint az elmúlt év során. A változások nemcsak tudományos, hanem társadalmi szinten is felértékelték a növénynemesítést. A tudomány belső fejlődéséből származó újabb és újabb kérdések, problémák folyamatos választ követelnek. A növénynemesítés fejlődése során egyre inkább előtérbe kerül multidiszciplináris, sőt elsősorban az informatikai ismeretek felhasználásával az interdiszciplináris jelleg. A növénynemesítési tudomány így szerves része a megújuló élettudományi kutatásoknak, amit hatékonyan művelni csak egy kritikus szellemi tömeg, valamint korszerű infrastruktúra megléte esetén lehetséges. Gyakorlati téren is folyamatos az igény a változások követésére, a tudományos szintű válaszok megfogalmazására. A múlt század végén egyértelművé vált, hogy a mezőgazdasági termelés a hagyományos módszerekkel teljesítőképességének felső határához érkezett, a korábbi technológiák már nem újíthatók meg, környezeti ártalmak nélkül a kemikáliák mennyisége sem növelhető, a hozamok sem fokozhatók. A fenntartható fejlődés érdekében szükségessé vált, hogy a növénynemesítési és genetikai kutatások prioritásai között szerepeljen a biodiverzitás megőrzése, a fajtaválaszték fenntartása, annak megújítása és kiszélesítése. 3

10 BEDŐ Z. 4 Megőrizve megújulni A tudományos forradalomnak beillő változások az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetét sem kerülték el. A megoldáshoz többirányú követelménynek kell megfelelni. Martonvásár felkészült az elmúlt évtizedben ennek teljesítésére, amihez az előző fél évszázad eredményei is nagymértékben hozzájárultak. Az elmúlt években bekövetkezett átalakulások következtében, fennállásának hatodik évtizedében, egy közfeladatokra épülő, komplex szemléletet tükröző, alap-, módszertani, és alkalmazott növénynemesítési intézetté vált. Az itt dolgozó kutatók alapvető célja a megváltozott társadalmi igényeknek megfelelően a nemzetközileg kiemelkedő jelentőségű martonvásári növényi génállomány fejlesztése, és ehhez a legkorszerűbb nemesítési tudományos eszköztárt kívánják felhasználni. Ez egyben azt is jelzi, hogy a hagyományos előnyök megtartásával törekednek a megőrizve megújulni elvét megvalósítani. A Mezőgazdasági Kutatóintézet a Magyar Tudományos Akadémia részeként az új kihívásoknak abban az esetben lesz képes megfelelni amennyiben mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban képes teljesíteni a növénynemesítés közhasznú kutatásainak feladatait. A 21. század növényfajtái Milyen növényfajtákra van szüksége ma az emberiségnek? Ez a kérdés ilyen élesen talán most másodszor vetődik fel globális szinten. Először a múlt század közepén, a zöld forradalom indulásakor fogalmazódott meg, amikor az emberiség fele volt alultáplált, és a világ dinamikus népességnövekedés előtt állt. Akkor a zöld forradalom új növényfajtáinak köszönhetően megnőtt a növényi produktivitás, és a korszerű gazdálkodással visszaszorult az éhezés. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a népesség közel háromszorosára nőtt, és ma már magától értetődőnek vesszük, hogy az éhezők aránya 15%-ra csökkent. Különösen nagy társadalmi hatása volt a zöld forradalomnak a fejlődő világban, ahol megnőtt a lakosság táplálkozásában a kalóriafelvétel, és az élelmiszerárak jelentősen lecsökkentek (Everson és Gollin, 2003). A népességnövekedés társadalmi és gazdasági kényszere következtében ugyanakkor kialakult egy kompromisszum az élelmiszertermelés fejlesztése és a természeti környezet egyensúlyának fenntartása között. A század végére egyre inkább érezhetővé vált a feszültség az iparszerű agrártermelés és a környezetvédelem között, de a változás szükségességét, az élelmiszertermelés újragondolásának aktualitását az agrárium képviselői is felismerték. Leegyszerűsítve a helyzetet azt lehet mondani, hogy két lehetőség kínálkozott. Az egyik a visszafordulás a múlt mezőgazdaságába, a másik a tudományos alapokon nyugvó fejlődés. Sokak számára vonzó megoldásnak tűnik a gyakran nosztalgiával emlegetett hagyományos mezőgazdasági termeléshez való visszatérés, a zöld forradalom előtti agrárium feltámasztása. Az

11 Közhasznú növénynemesítés elképzelés elsősorban a környezetvédelem érdekében született, ugyanakkor éppen a természeti környezet kerülne a legnagyobb veszélybe. A hagyományos módszerekkel ugyanis a Föld jelenlegi népességét csak háromszor nagyobb földterület mezőgazdasági termelésbe vonása árán lehetne élelemmel ellátni, mint napjaink technológiáját alkalmazva (Borlaug és Dowswell, 2003). Magyarországon még nagyobb e különbség: például a lakossági ellátására termelt búza a modern búzafajtákkal és a jelenlegi technológiával félmillió hektáron biztonságosan megterem. Amennyiben az ötvenes évek fajtáihoz, termesztési módszereihez térnénk vissza az akkor mért 0,8 t/ha átlagterméssel, úgy legkevesebb 2 millió hektárra volna szükség. Ez azt jelentené, hogy jelentősen növelni kellene a mezőgazdaságilag művelt területet, lemondhatnánk a környezetileg érzékeny marginális földterületek ökológiai egyensúlyának megóvásáról, az erdősítésről, a vadon élő állatok természetes életterének biztosításáról stb., vagy szembe kellene nézni az évenként ingadozó termésátlagok okozta bizonytalan hazai élelmiszerellátással. Egyértelművé vált, hogy sem az iparszerű mezőgazdasághoz, sem a hatvan évvel ezelőtti nosztalgiához nem lehet visszatérni. Fenntartható fejlődés csak abban az esetben valósítható meg, amennyiben tudásalapú mezőgazdaság alakul ki, és ebben a növénynemesítés a megváltozott feltételeknek megfelelő növényfajtákat hoz létre. Mindezek a feladatok új kihívást jelentenek a növénynemesítők számára, amit nagy valószínűséggel a hagyományos és molekuláris nemesítés módszereinek együttes alkalmazásával, az integrált növénynemesítéssel lehet csak megoldani. Közfeladatok a növénynemesítésben A feladat összetettségéből adódón egyfajta munkamegosztás alakul ki a magán- és állami szektor között, emiatt szükségessé vált a közfeladatok meghatározása. Ez régiónként változó, attól függően, hogy milyen jelentősége van a társadalomban a mezőgazdaságnak, milyen fejlettségű a gazdaság többi meghatározó szektora, milyen a mezőgazdaság lakosságeltartó képessége, és milyen szerepe van a mezőgazdaságnak a ökológiai fenntarthatóságban. Ennek megfelelően szükségessé vált a növénynemesítési közfeladatok kijelölése. A martonvásári kutatóintézetben egymásra épülő, és a teljes innovációs folyamatot magába foglaló vertikum alakult ki. Az európai uniós gyakorlatnak megfelelően elkülönülnek a kutatóintézet által végzett növénynemesítési, és más tudományos közfeladatok a spin off cégek vállalkozási, termelési, honosítási és fejlesztési tevékenységétől. A kutatóintézet közfeladatait az alábbiakban lehet röviden összefoglalni: A tudomány belső fejlődéséből származó problémák megoldása. Elsősorban olyan komplex növénynemesítési kutatások végzése, melyek a különleges infrastruktúra igény miatt indokolják a téma főhivatású kutatóintézetben történő művelését. 5

12 BEDŐ Z. Nemzeti referenciatár működtetése a Kárpát-medence agro-ökológiai körülményei között kialakult kultúrnövény tájfajták, régi fajták, populációk génállományának megőrzésére, tanulmányozására és a genetikai variabilitás növelése érdekében történő felhasználására. A növényi génmegőrzés egységes genotipizálási és fenotipizálási tevékenységének kialakítása. Komplex növénynemesítési, szaporodásbiológiai, genomikai, növényélettani, genetikai, növénykórtani és növénytermesztési kutatások folytatása, a biodiverzitás, a fajtaválaszték fenntartására és bővítésére. A nemzeti örökség részét képező gyűjtemények, a több mint fél évszázada fenntartott agronómia tartamkísérletek vizsgálata, gondozása a tudomány és a tágabb közösség számára történő hozzáférhetővé tétel érdekében. Nagy teljesítményű kutatási infrastruktúrák, növénynemesítési tenyészkertek, természetes környezeti körülményeket ismételhető módon szimuláló fitotron nagyberendezés fenntartása és működtetése komplex kutatási programok megvalósítására. A mezőgazdasági, a biotechnológiai és a globális klímaváltozással kapcsolatos kutatások integrálása az Európai Kutatási térségbe az Európai Unió kutatási infrastruktúráinak felhasználásával, Európa versenyképességi céljainak elérése érdekében. Az ország hosszú távú gazdasági versenyképességének fenntartása, elsősorban az élelmiszer- és mezőgazdaságot szolgáló kutatás-fejlesztési tevékenység, a globális tudomány eredményeinek felhasználásával. Különösen érvényes ez az elvárás az ország mezőgazdasági termelésében kulcsszerepet betöltő gabonafélék kutatásában. Részvétel a hazai felsőfokú graduális- és posztgraduális képzésben. Oktatási-kutatási együttműködések kialakítása a felsőfokú intézményekkel, melyek megnyitják a kutatóintézeti kutatási infrastruktúrát a kutatói utánpótlás számára, s segítik a színvonalas képzést a felsőfokú oktatásban. A hazai agrár-, alap- és alkalmazott biológiai kutatások tudományos eredményeinek bemutatása, s ehhez a tudományos közéleti fórum megteremtése. Tudományos ismeretterjesztés a társadalom különböző rétegeiben az új növénynemesítési, biotechnológiai kutatási eredmények társadalmi hasznosságának, előnyeinek, potenciális veszélyeinek bemutatására. A tudományos-technológiai innovációs tevékenység hatékonyságának javítása, a tudományterületünkön létrejött spin-off cégek szakmai támogatása. A határon túli magyar agrárkutatás és tudományos közélet feltételeinek közös érdekeken alapuló támogatása. A környező országok magyar agrártudományának összekapcsolása a hazai programokkal. 6

13 Közhasznú növénynemesítés Prioritások és Martonvásár A növénynemesítésen belül Martonvásáron kiemelt jelentőséggel bírt az elmúlt időszakban többek között: A növényi produktivitás fenntartható növelése a termésbiztonság egyidejű javításával. Ide tartozik például a peszticidterhelés csökkentése, herbicid-, gomba- és rovarrezisztens genotípusok nemesítésével, a termésstabilitás javítása hideg-, aszály- és sótűrő genotípusokkal, melyeket hagyományos és molekuláris nemesítési módszerekkel hozunk létre, beleértve a genetikailag módosított növényfajták kutatását is. Az egészséges táplálkozást és az egészségmegőrzést elősegítő élelmiszer alapanyagok előállítása. Ide tartozik például a vitamintartalom és a bioaktív komponensek növelése, stb. Biotermesztésben és extenzív gazdálkodási körülmények között felhasználható ún. organikus növényfajták nemesítése. A bioenergetikai célra hatékonyan felhasználható növényfajták és - hibridek előállítása, és termesztési technológiájának kidolgozása. A rendszerváltás után a hazai K+F stratégiai területeinek meghatározására kormányzati szinten először az OMFB keretében, majd a Széchenyi programban került sor, amikor 5 terület preferálását tűzték ki célul. Kisebb módosításokkal gyakorlatilag a jelenlegi kormányzat is folytatja ezt a politikát, amely igen hasonló az EU kutatási stratégiájához. A prioritások között szerepel az életminőség javítása, a mezőgazdasági és biotechnológiai kutatások, a globális klímaváltozás és a fenntartható fejlődés vizsgálata egyaránt. Részvételünk az Európai Unió négy integrált projektjében, valamint egy regionális központ fejlesztésében, szintén azt igazolja, hogy a martonvásári kutatóintézet több területen képes részt venni a hazai és nemzetközi K + F aktuális területeinek vizsgálatában, ami a programunk sokoldalúságát és korszerűségét bizonyítja. Tovább a hetedik évtized felé Az új kutatási prioritásokhoz úgy tudunk alkalmazkodni, hogy egyrészt az eddig is magas színvonalon művelt, nemzetközileg elismert alapkutatási programokat, éppen az originális kutatások jelentőségének felértékelődése miatt, meg kell erősíteni, másrészt a meglévő alapkutatásokra alapozva meg kell határozni azon területeket, ahol törekedni kell a teljes K+F vertikum kialakítására, az alkalmazott kutatások fejlesztésére, az innovációs lánc működtetésére. A jövőbeni tevékenység irányát a nemzetközi trendekhez kell igazítanunk. A hetedik évtizedben egyre határozottabb lesz az alap- és alkalmazott kutatások, valamint a technológiai fejlesztések összehangolt rendszere. Számos területen elmosódik a határvonal az alap- és alkalmazott kutatás között, és az alapkutatás eredményei igen rövid idő alatt áttevődnek a gyakorlati területre. Jó példa erre az 7

14 BEDŐ Z. élettudományok területén a genomika robbanásszerű fejlődése, ami már rövid idő alatt iparágak kialakulásához vezetett. Ezt a koncepciót kell követnünk, mivel ez szolgálja hatékonyan az élelmiszergazdaság innovációját, és ez a rendszer épül ki a fejlett világban mindenütt, ahol a tudásalapú társadalom és gazdaság fejlesztését tűzték ki célul. Irodalomjegyzék Borlaug, N. E., Dowswell, C. R. (2003): Feeding a World of Ten Billion People: A 21 st Century Challange. Tuberosa, Roberto Phillips, R. L. Gale, M. (eds.): In the Wake of the Double Helix: From the Green Revolution to the Green Revolution. Proceedings. of the International Congress. Avenue Media, Bologna, Evenson, R. E., Gollin, D. (2003): Assessing the Impact of the Green Revolution, 1960 to Science. 300, Kafatos, F. C., Eisner, T. (2004): Unification in the Century of Biology. Science. 303,

15 A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT VEISZ OTTÓ Bevezetés Hogyan hat a mezőgazdasági termelésre a klímaváltozás? Ennek a kérdésnek a megválaszolását és a tanulságok széleskörű bemutatását teszi lehetővé az a kutatási és képzési program, amelyet közép-európai regionális központként Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében indítottunk el, az EU FP7. keretprogramjának támogatásával. Az EU 17 országából induló 258 pályázó közül 23-an lettek nyertesei ben annak az uniós keretprogram-pályázatnak, amely a tudományos kapacitások regionális szintű fejlesztését tűzte ki célul. Egyetlen magyarországi intézményként köztük volt Intézetünk, amely így a klímaváltozás növénytermesztésre gyakorolt hatásait feltáró kutatások közép-európai centrumává válhat. A mezőgazdaság a várható klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak egyik leginkább kitett gazdasági ágazat. A növénytermesztés eredményessége alapvetően befolyásolja az egész élelmiszer-ellátás biztonságát, ezért stratégiai cél a kedvezőtlen hatások okozta veszteségek elkerülése, vagy mérséklése. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Európa egyik legnagyobb, legkorszerűbb fitotronjában végzett kísérletek eredményeire alapozva közel két évtizede foglalkozik a klímaváltozás várható hatásainak alap- és alkalmazott kutatásával, azok mértékének meghatározásával. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének eredményeit az Európai Unió az FP7-REGPOT pályázata keretében Magyarországon elsőként ismerte el a benyújtott program elfogadásával. A központ feladata, hogy elősegítse a mezőgazdaságban hazai és külföldi (elsősorban az unió országaiból érkező) kutatók, nemesítők, innovációs szakemberek, mezőgazdászok képzésén keresztül a klímaváltozás következményeire történő felkészülést. A program kutatási és képzési koncepciója Napjainkban a nemzetközi kutatások egyik fő területét képezi a globális klímaváltozás várható hatásainak meghatározása, melynek számos tényezője jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági termelés biztonságát. A Közép- és Kelet-Európában leggyakrabban tapasztalt időjárási szélsőségek az alacsony és magas hőmérséklet, valamint a csapadék hiánya vagy túlzott bősége. E térségben az évek során gyakrabban és nagyobb különbségek voltak megfigyelhetők a szélsőséges időjárási tényezőkben, mint Európa nyugati részein. A klímaváltozási előrejelzések szerint Európa jelentős részén lényeges, akár 20 százalékot is meghaladó terméscsökkenések várhatók a növénytermesztésben. A terméskiesést az ökoszisztémák stabilitásának általános csökkenése kíséri. 9

16 VEISZ O. A globális klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás egyik legfontosabb eleme az élelmiszer-biztonság, ezért rendkívül fontos mind a kutatók, mind a termelők képzése és felkészítése. Célunk olyan új biológiai alapanyagok létrehozása, és termelési rendszerek bevezetése, melyek segítenek alkalmazkodni az új körülményekhez. A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete 2003 és 2006 között kapcsolódott be a VAHAVA programba, melynek keretében a globális klímaváltozás hatásait, és az azokra adott válaszokat vizsgáltuk, illetve aktív résztvevői voltunk az annak folytatásaként létesített az NKTH által támogatott KLIMAKKT megnevezésű programnak. A jelzett éghajlatváltozások mezőgazdasági kockázatait, a hatások kivédési módszereit a fitotronban vizsgáltuk. A klímaváltozás alábbi aspektusait tanulmányozzuk jelenleg a martonvásári kutatóintézetben A stressztűrő képesség meghatározása a sejtbiológia, molekuláris genetika és a funkcionális genomika eszközeinek felhasználásával Ezeknek a vizsgálatoknak elsődleges célja a stressz-toleranciáért felelős genetikai tényezők, gének azonosítása. Ezt követően tanulmányozzuk a stressztolerancia génekben kimutatható természetes variabilitás mértékét a termesztett fajtakörben, vadfajokban, valamint a különböző génvariánsok adott tulajdonságra kifejtett hatását. Az így azonosított kedvező génvariánsok felhasználhatók a stressz-toleranciára történő nemesítésben. Agro-ökológiai kutatások E munka a környezetvédelem számos elemét tartalmazza, melyek közvetve, vagy közvetlenül hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés stabilizálásához és a környezetbarát termesztési eljárások elterjedéséhez. Az új növényfajták termesztése döntő fontosságú a mezőgazdaságban. E fajták nemesítésének Magyarország összes szántó területének körülbelül kétharmadára van közvetlen hatása. A martonvásári kutatók által végzett agroökológiai és termesztés-technológiai kutatások, továbbá a fenntartható mezőgazdaság kérdéseire adott válaszok még változó éghajlati viszonyok között is lehetővé teszik a környezet és mezőgazdaság közötti optimális viszony elérését. Növénytermesztési tartamkísérletek E kísérletek, melyek közel 50 éve folynak, és a környezetvédelemre, valamint a biotikus és abiotikus tényezők környezeti hatásaira irányulnak, szántóföldi laboratóriumként tekintendők, melyekben vizsgáljuk a környezet biotikus és abiotikus tényezőinek időben történő változásait a termesztési technológiák hosszú távú hatásait, és azok stabilitását, elemezzük az évjárati hatásokat, valamint a genotípus környezet interakciókat. 10

17 Martonvásár regionális kutatási és képzési központ Fitotroni kutatások Egyre több programban szerepel a globális klímaváltozások várható hatásainak, valamint az éghajlati szélsőségek és a növények növekedése, fejlődése, kémiai minősége, és az abiotikus és biotikus rezisztenciája közötti kapcsolat tanulmányozása. A kísérletek célja meghatározni a várható éghajlati változások hatását a növényi fajok fejlődésére és termésére. Az e területre előre jelzett változások következményeit mint a CO 2 légköri koncentrációjának emelkedését, az átlaghőmérséklet növekedését, a rendkívül magas hőmérsékletű napok (hősokk) nagyobb gyakoriságát és a csapadék-mennyiségek csökkenését először külön-külön vizsgáltuk, majd e környezeti tényezők közös hatásait értékeltük. Az új fajták nemesítésénél kiemelt fontosságot tulajdonítunk az agroökológiai kutatásoknak, a szélsőséges éghajlati hatások tanulmányozásának, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos növénytermesztési kérdéseknek. Szántóföldi növények nemesítése A martonvásári intézet által nemesített búzafajták között olyan fagy- és szárazságtűrő genotípusok vannak, melyek képesek a legtöbb fajtánál szignifikánsan nagyobb terméseket elérni még azokban az években is, amikor rendkívül hidegek a telek, vagy kevés a csapadék. A martonvásári kukorica hibridek között jó szárazságtűrő genotípusok találhatók. Az ilyen fajták folyamatos nemesítése nélkülözhetetlen, ha az éghajlati változás okozta kárt ki akarjuk védeni és megbízható élelmiszer-tartalékokat akarunk biztosítani. Ha a növénynemesítők válaszolni akarnak erre a kihívásra, széleskörű alapkutatásra, az abiotikus stressz tényezők tanulmányozására, és a nemesítést megkönnyítő technikai fejlesztésekre van és lesz szükség. Széleskörű nemzetközi együttműködést követel meg a nemesítési alapanyagok genetikai variabilitásának kiterjesztése és az alkalmazkodóképesség javítása. Növényvédelem Az éghajlati változások egyik következménye az új növényi kórokozók és kártevők megjelenése. A kórokozók és kártevők állandó nyomása, melyet az intenzív termesztés okoz, állandó kihívás, melyre válasz a rezisztens fajták nemesítése hagyományos és újabban biotechnológiai módszerek felhasználásával. A tapasztalat azt mutatja, hogy a globális felmelegedés következtében egyes területeken új növényi kórokozókra, kártevőkre és gyomokra kell számítani. Ezek agresszívebbek és valószínűleg tömegesen fognak előfordulni. Mivel ez egy viszonylag új jelenség, növekszik a patogénekkel és a kártevőkkel szembeni rezisztencia vizsgálatának jelentősége, és nagyobb hangsúlyt kap a rezisztens fajták nemesítése. Az ilyen fajták termesztésével megvalósítható a biológiai környezetvédelem és a költségkímélő termesztési technológia. 11

18 VEISZ O. A program általános célja Nemzetközi elismertségére és felhalmozódott tudásanyagára alapozva, az Intézet célja olyan regionális kutatóközpont kialakítása, mely képes Közép- és Kelet-Európa gazdáinak gyakorlati segítséget nyújtani a várható éghajlati változások okozta kedvezőtlen hatások kivédésére. Stratégiai együttműködések útján a meglévő nemzetközi kapcsolatokra alapozva tervezzük a kutatási potenciál kiterjesztését, melynek segítségével a fiatal kutatók értékes tapasztalatokat szerezhetnek külföldön, miközben speciális módszertani ismeretekkel rendelkező kollégákat hívunk meg az MTA MGKI-be dolgozni. Mivel az intézet a Kárpát-medence közepén található, ideálisan alkalmas, hogy KUTATÁSI, KÉPZÉSI és SZOLGÁLTATÓ CENTRUM-má váljon, melynek elsődleges feladata a kedvezőtlen éghajlati változások okozta veszteségek kivédése, vagy mérséklése. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében felhalmozódott tudás alkalmassá teszi Intézetünket a kitűzött célok elérésére, a viszonylag kevés kutatói személyzet azonban akadálya lehet a nemzetközi versenyképességnek. Ezért azt tervezzük, hogy erősítjük a K+F kapacitást olyan kutatók képzésével, akik képesek eredményes kutatásokat végezni az előre jelzett éghajlati változások kedvezőtlen hatásainak mérséklésére. Az MTA MGKI rendelkezik Európa egyik legnagyobb fitotronjával, 50 mesterséges növénynevelő kamrával, melyek ideálisak a globális klímaváltozások szimulálására. Egyéb infrastrukturális egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében a program első évében jelentős műszer és eszköz fejlesztéseket hajtottunk végre. Az Intézet az országban az elsők között létesített spin-off cégeket a kísérleti eredmények hasznosítására. Számos tudásközpontú mezőgazdasági vállalkozással tartunk rendszeres kapcsolatot, akik segítenek abban, hogy a termesztők alkalmazkodó fajták, valamint a megváltozott környezeti feltételekhez jobban alkalmazkodó termesztési technológiák iránti állandó igényét sikerüljön kielégíteni. A képzés és az új ismeretek Európa szerte történő terjesztése útján, a partner kapcsolatok révén (beleértve a kétoldalú kapcsolatokat is) tervezzük a kutatói csoportok jobb integrációját az európai kutatásokba, ezzel is erősítve a nemzetközi együttműködést. A fejlesztések megvalósítása az alábbi öt munkaprogramban történik WP1: Know-how- és tapasztalat-csere, stratégiai partnerségek (beleértve a kétoldalú kapcsolatokat) kialakítása az Európai Közösség kiemelkedően eredményes kutatói csoportjaival Programvezető: Barnabás Beáta, az MTA levelező tagja E feladatcsoport keretein belül az intézetben dolgozó fiatal kutatók 3 és 6 hónapos időtartamú tanulmányúton vesznek rész Európa különböző kutatóhelyein és sajátítják el az ott alkalmazott kutatási módszereket, melyeket hazatérésük után Magyarországon alkalmaznak. 12

19 Martonvásár regionális kutatási és képzési központ WP2: A környezeti stresszel foglalkozó tapasztalt kutatók alkalmazása Programvezető: Galiba Gábor, az MTA doktora E program keretén belül tervezzük a hosszabb ideje külföldön dolgozó tapasztalt magyar tudósok alkalmazását a martonvásári kutatóintézetben. A jelenlegi pályázat nyújtotta lehetőségeket kihasználva biztosítjuk visszatérésüket Magyarországra. WP3: Kutatási eszközök és egyéb berendezések kialakítása a globális klímaváltozással foglalkozó környezeti stressz kutatásokhoz és a képzési tanfolyamokhoz Programvezető: Kőszegi Béla, PhD A kutatási kapacitás növelése nemcsak a kutatók képzését és létszámának növelését jelenti, hanem e program keretében laboratóriumi eszköz- és műszerfejlesztés révén lehetőség van a kutatás infrastruktúrájának bővítésére is. WP4: A klímaváltozással kapcsolatos képzési tanfolyamok és konferenciák szervezése kutatóknak, nemesítőknek, növénytermesztőknek és menedzsereknek. Programvezető: Balázs Ervin, az MTA rendes tagja E feladatcsoport célja elméleti és gyakorlati képzési tanfolyamok szervezése annak érdekében, hogy felkészítsék a kutatókat, és növénynemesítőket az éghajlati változások kihívásaira. WP5: A klímaváltozás mezőgazdasági hatásával kapcsolatos ismertető és promóciós tevékenységek Programvezető: Árendás Tamás, PhD A mezőgazdaság és a növénytermesztés szakembereit először tájékoztatni kell az éghajlatváltozás gazdálkodásra gyakorolt lehetséges hatásairól, majd meg kell tanítani őket arra, hogyan tudják e változások kedvezőtlen hatásait csökkenteni vagy kiküszöbölni. Az éghajlati változásokban szerepet játszó ok-okozati összefüggések kimutatása segít megváltoztatni a környezetvédelemmel kapcsolatos értékítéletüket. Ezért igen lényeges, hogy ezeket az ismereteket minél szélesebb közönséghez juttassuk el. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hagyományos (off-line) publikációs módszereken túl, erre a célra fontos elektronikus (online) terjesztési módszereket is alkalmazni. A program várható eredménye A különböző európai kutatási centrumokkal és egyetemekkel meglévő kétoldalú kutatási együttműködési szerződések folyamatos fenntartása és kiterjesztése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a martonvásári intézet a középés kelet-európai régióban e téma kutatási és képzési központjává váljon, miközben a régióban működő kutatóintézetek és egyetemek fiatal kutatóinak 13

20 VEISZ O. szervezett képzési tanfolyamok lehetővé teszik, hogy az MTA MGKI a növény és környezet közötti interakcióval kapcsolatos kutatási területen még nyitottabbá váljon az együttműködésre. Az elért eredmények mind az öt feladatcsoportnál (WP) döntő fontosságúak az érintett országoknak. A Közép- és Kelet-Európában tapasztalt szélsőséges éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó biológiai alapanyagok nemesítését csak az érintett földrajzi területen belül lehet megoldani. Ez szükségessé teszi jól képzett növénykutatók és nemesítők meglétét és azok aktív részvételét. A jelenlegi program keretében olyan fejlesztéseket valósítottunk meg és tervezünk megvalósítani Intézetünkben, melyek hozzásegítik a régióban dolgozó szakembereket, hogy kivédjék a globális klímaváltozás okozta kedvezőtlen hatásokat. A több közép- és kelet-európai országgal (Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Horvátország) már aláírt együttműködési szerződés, a szomszédos országok vetőmag cégeivel és gazdáival fenntartott folyamatos kapcsolat, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakembereivel meglévő együttműködés szilárd alapot nyújt a globális klímaváltozásra történő felkészüléshez. E kapcsolatoknak köszönhetően, az Intézetben nemesített fajtákat, az elmúlt tíz év során, igen gyorsan vezették be a gyakorlatba, és az Intézetnek már több mint tíz éve meghatározó pozíciója van a vetőmagpiacon Magyarországon. E kapcsolatokra alapozva, és az Intézetben szervezett különböző rendezvények nagy látogatottsága miatt, az MTA MGKI ideális helyzetben van, hogy gyakorlati bemutatót tartson (szántóföldön és fitotronban) a klímaváltozás kedvezőtlen hatásairól és információt nyújtson arról, hogyan lehet e változásokhoz alkalmazkodni és mérsékelni az előre jelzett veszteségeket. 14

MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT

MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT VEISZ OTTÓ Bevezetés Hogyan hat a mezőgazdasági termelésre a klímaváltozás? Ennek a kérdésnek a megválaszolását

Részletesebben

AGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés

AGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés AGRISAFE Klímaváltozás - kihívás a növénykutatók és nemesítő k számára című Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása Magyar Tudományos Akadémia Mező gazdasági Kutatóintézete Martonvásár

Részletesebben

AZ ALACSONY HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ REDOX ÉS GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK GABONAFÉLÉKBEN

AZ ALACSONY HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ REDOX ÉS GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK GABONAFÉLÉKBEN A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede AZ ALAONY HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ REDOX ÉS GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK GABONAFÉLÉKBEN KOY GÁBOR, VÁGÚJFALVI ATTILA, TÓTH BALÁZS, SZALAI GABRIELLA,

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több

Részletesebben

III. GABONAKUTATÓ FÓRUM 2014

III. GABONAKUTATÓ FÓRUM 2014 A Gabonakutató Nonprofit Kft. tisztelettel meghívja III. GABONAKUTATÓ FÓRUM 2014 című rendezvényére.. KILENC ÉVTIZED ÉS A JELENLEGI KUTATÁSI EREDMÉNYEK Időpont: 2014. november 18. (kedd) 10.30 17.30 2014.

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11. A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció

Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció MRTT XIV. Vándorgyűlés Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15 16. Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció Koós Bálint MTA KRTK Klímaváltozásról néhány szó ENSZ

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA. MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA. MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet KUTATÓK ÉJSZAKÁJA MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet MARTONVÁSÁR 2010. szeptember 24. 15.00 19.00 Szeptember 24-én országszerte közérthető nyelven vár kicsiket és nagyokat, különösen kíváncsi szülőket és

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám

2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám 2011/2 XXIII. évfolyam 2. szám 2 2011/2 Tudományos tanácskozások Gyõrffy Béla akadémikus, intézetünk egykori igazgatójának születésnapjáról megemlékezve 2011. január 13-án, immáron 9. alkalommal rendeztünk

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Részvételi kutatás a hazai ökogazdálkodás fejlesztéséért Dr. Dre ler Dóra, üg vezető

Részvételi kutatás a hazai ökogazdálkodás fejlesztéséért Dr. Dre ler Dóra, üg vezető Részvételi kutatás a hazai ökogazdálkodás fejlesztéséért Dr. Dre ler Dóra, üg vezető OMÉK Budapest, 2015. szeptember 25. Idővo al Célunk: A e zetközi szi tű tudományos kutatás elő ozdítása a hazai ökológiai

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Zárójelentés. Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása. (K75584 sz. OTKA pályázat)

Zárójelentés. Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása. (K75584 sz. OTKA pályázat) Zárójelentés Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása (K75584 sz. OTKA pályázat) A tervezett kísérletek célja, hogy jobban megértsük a növények változó környezetre

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI KÖZLEMÉNYEK

NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI KÖZLEMÉNYEK Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 119. évfolyam 22. szám, 2014.11.28. NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI KÖZLEMÉNYEK ( 21 ) F 13 00007 ( 72 ) dr. Hadi Géza 34%, 2462 Martonvásár, Bercsényi köz 5. (HU) dr. Marton

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Új hangsúlyok a növénynemesítésben Környezeti terhelések csökkentése Növénynemesítés kihívásai

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN

GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK IV. GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN Szerkesztette: Bánáti Diána Gelencsér Éva Budapest, 2007. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK IV. Genetikailag módosított

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Király Zoltán

Oktatói önéletrajz Dr. Király Zoltán kutatóprofesszor Kertészettudományi Kar Növényélettan és Növényi Biokémia Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1944-1948 Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, agrármérnök Tudományos fokozatok, címek:: 1957,

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Az alkalmazott innovációk támogatása és az innovációs partnerségek

Az alkalmazott innovációk támogatása és az innovációs partnerségek Az alkalmazott innovációk támogatása és az innovációs partnerségek Dr. Feldman Zsolt Földművelésügyi Minisztérium 2016. február 26. Budapest Kutatás-fejlesztés és innováció Magyarországon K+F ráfordítások

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 Országos Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás Növénytermesztési

Részletesebben

Budapest, május 9.

Budapest, május 9. Budapest, 2013. május 9. A Budapesti Corvinus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Szent István Egyetem és a Magyar tudományos Akadémia 2013. május 9-én tudományos konferenciát szervez Az éghajlatváltozás

Részletesebben

A CAPINFOOD projekt adatai

A CAPINFOOD projekt adatai ACAPINFOODprojektről Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.(BZN) Tudásmenedzsment Központ Kurucz Katalin osztályvezető 2015. június 30. A CAPINFOOD projekt adatai A dél-kelet-európai

Részletesebben

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért Fenntartható fejlődés A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A fenntartható

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Velünk Élő Tudomány. II. ATK Tudományos Nap

MEGHÍVÓ. Velünk Élő Tudomány. II. ATK Tudományos Nap MEGHÍVÓ Velünk Élő Tudomány II. ATK Tudományos Nap Az MTA ATK, az MTA Agrártudományok Osztálya, a NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar és a Pannon Egyetem Georgikon Kar nevében tisztelettel meghívjuk

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési

Részletesebben

A KRITéR projekt nyitórendezvénye

A KRITéR projekt nyitórendezvénye A KRITéR projekt nyitórendezvénye Tove Skarstein A Norvég Királyság budapesti nagykövete 2015. június 1. Tisztelettel köszöntöm a Projektpartnereket, a REC munkatársait és a kedves vendégeket! Nagy öröm

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Richter Gedeon Nyrt.

Richter Gedeon Nyrt. Vállalati K+F, technológiai igények bemutatása: Richter Gedeon Nyrt. Gyógyszeripari K+F, együttműködések egyetemi / akadémiai kutatóhelyekkel: Richter Gedeon Nyrt. ELTE INNOVÁCIÓS NAP BUDAPEST 2007. JANUÁR

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Határozatok a SZIE Gazdasági Tanács 2012. március 19-én tartott üléséről

Határozatok a SZIE Gazdasági Tanács 2012. március 19-én tartott üléséről Határozatok a SZIE Gazdasági Tanács 2012. március 19-én tartott üléséről 1. Tájékoztatás a Látogató Bizottság érkezéséről és a 2012. évi intézmény akkreditációs eljárásról Előterjesztő: Dr. Mikáczó Andrea

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem. Műegyetem - Kutatóegyetem Biotechnológia, egészség-és környezetvédelem

Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem. Műegyetem - Kutatóegyetem Biotechnológia, egészség-és környezetvédelem Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem Kr.e. 6000 Kr.e. 5000 Ereky Károly (1878-1952) A biotechnológia a munkaszervezési tudomány, azaz technológia, élő szervezetekkel, más szóval biotechnológiai

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa 2009. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa 2009. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa 1. 2009. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS TARTALMA: 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ 2. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA 3. VAGYONFELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS

Részletesebben

A TransWaste projekt bemutatása

A TransWaste projekt bemutatása A TransWaste projekt bemutatása TransWaste A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretén belül kerül megvalósításra és az ERDF (European Regional Development Fund) által támogatott A programról részletesen:

Részletesebben

Ü G Y R E N D. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont

Ü G Y R E N D. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Ü G Y R E N D A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Gazdasági Igazgatósága gazdálkodással összefüggő feladataira Martonvásár,

Részletesebben

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Dr. Varga Lajos Agroport-D Kft. A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Fajtanemesítés Fajtaelismerés Hazai nemesítésű fajták, fajtahasználat Vetőmagtermesztés

Részletesebben

H 2020 munkacsoport alakuló értekezlet

H 2020 munkacsoport alakuló értekezlet Interdiszciplináris kutatói teamek létrehozása és felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0017 H 2020 munkacsoport

Részletesebben

MEGEMLÉKEZÉSEK, KITÜNTETÉSEK

MEGEMLÉKEZÉSEK, KITÜNTETÉSEK MEGEMLÉKEZÉSEK, KITÜNTETÉSEK Bóna Lajos Magyar Növénynemesítők Egyesülete Email: lajos.bona@gk-szeged.hu Elhunytjaink 2012 Dr. Márk Gergely (1923-2012) A nagy magyar rózsanemesítő 1950-től kezdett dolgozni

Részletesebben

A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése

A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése Dr. Kruppa József Ph.D tb. egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár Nyíregyháza, 2015. 03. 21. A szakirodalmakban előrevetítik a tritikálé várható elterjedését

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Humán erőforrások és mobilitás a 6. Keretprogramban. Csuzdi Szonja Ideiglenes Mobilitási NCP Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes

Humán erőforrások és mobilitás a 6. Keretprogramban. Csuzdi Szonja Ideiglenes Mobilitási NCP Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Humán erő és mobilitás a 6. Csuzdi Szonja Ideiglenes Mobilitási NCP Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság Humán erő és mobilitás a 6. EK Keretprogram 16 270! Az európai kutatás

Részletesebben

A Víz Team bemutatása

A Víz Team bemutatása Interdiszciplináris kutatói teamek létrehozása és felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0017 A Víz Team

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása Pirolízis szakmai konferencia Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása Dr. Puskás János, dékán 2013. szeptember 26. TÁMOP Nemzetközi

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben