Az Egészégügyi Minisztérium szakmai irányelve Betegtájékoztatás és beleegyezés aneszteziológiai és intenzív terápiás beavatkozás elõtt

Átírás

1 Az Egészégügyi Minisztérium szakmai irányelve Betegtájékoztatás és beleegyezés aneszteziológiai és intenzív terápiás beavatkozás elõtt Készítette: Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium Az ajánlás célja Utoljára 1993-ban dolgozott ki az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium ajánlást az érzéstelenítés előtti betegfelvilágosításra vonatkozóan. Több okból vált időszerűvé annak átdolgozása. Egyrészt megváltozott a törvényi szabályozás 1997-ben, másrészt megváltozott a társadalmi környezet, a betegek jogérzékenysége. A betegek az évi CLIV. törvény (Eütv.) alapján egyre szélesebb körű tájékoztatást várnak el gyógykezelésükkel kapcsolatban, igénylik az arra vonatkozó rendelkezési lehetőséget. Szükségesnek látjuk az érzéstelenítést végzők részletes tájékoztatását. A fentiek miatt a Kollégium megfogalmazta az érzéstelenítés előtti felvilágosítás, beleegyzés tartalmi, alaki elvárásait az évi CLIV. törvénnyel összhangban. Ajánlást tesz általános és speciális beavatkozásokra vonatkozó tájékoztatási anyagokra. Ezek alapján javasoljuk, hogy minden munkahely dolgozzon ki egy, a saját viszonyainak leginkább megfelelő tájékoztatási és beleegyező nyilatkozato(ka)t. A betegfelvilágosítás és beleegyezés előfeltétele a személyes beteg - orvos kapcsolat. Jogi szabályozás Az ajánlás a július 1-jén hatályos egészségügyi törvény alapján készült. Az ajánlás megfogalmazásákor különösen a törvény alábbi szakaszait tartottuk szem előtt: A betegek jogai és kötelezettségei A tájékoztatáshoz való jog 13. (1) A beteg jogosult a számára egyéniesitett formában megadott teljes körű tájékoztatásra. (2) A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon a) az egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megitélését is, b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól, e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, f) a lehetséges alternativ eljárásokról, módszerekről, g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, h) a további ellátásokról, valamint i) a javasolt életmódról. (3) A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre. (4) A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait. (5) A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz. (6) A betegnek joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesitését és beosztását. (7) A tájékoztatáshoz fűződő jogok gyakorlásához szükséges feltételeket a fenntartó biztositja. (8) A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatás, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kivánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatásához szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot bztositsanak. 14. (1) A cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére és nem terápiás célból kerül sor, a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell. (3) A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés

2 megkezdésének. Az önrendelkezéshez való jog 15. (1) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. (2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza., figyelembe véve a 20. -ban előírt korlátozásokat. (3) A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja. (4) A beteg a (3) bekezdésben foglalt beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik. (5) Az invazív beavatkozásokhoz és a 197. szerinti önkéntes gyógykezelésbe vételhez a beteg irásbeli, vagy amennyiben erre nem képes két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges. (6) A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következében felmerült és indokolt költségek megtérítésére. 16. (1) A cselekvőképes beteg - ha e törvény eltérően nem rendelkezik- közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal a) megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyettes a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit a 13. alapján tájékoztatni kell, b) az a) pontban meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül a (2) bekezdés szerinti személyek közül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasitás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a 13. szerinti tájékoztatásból. (2) Amennyiben a beteg cslekvőképtelen és nincs az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasitás jogának a (4) bekezdésben foglalt korlátok közötti gyakorlására az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembe vételével a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak: a) a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában b) a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes ba) házastársa vagy élettársa, ennek hiányában bb) gyermeke, ennek hiányában bc) szülője, ennek hiányában bd) testvére, ennek hiányában be) nagyszülője, ennek hiányában bf) unokája, c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes ca) gyermeke, ennek hiányában cb) szülője, ennek hiányában cc) testvére, ennek hiányában cd) nagyszülője, ennek hiányában ce) unokája. (3) Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni. (4) A (2) bekezdés szerinti személyek nyilatkozata kizárólag a 13. -ban foglalt tájékoztatást követően a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban a 20. (3) bekezdése szerinti eset kivételével a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. A nyilatkozatról a beteget cselekvőképessé válását követően azonnal tájékoztatni kell. (5) Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a 2

3 beleegyezés, illetve a visszautasíás jogát a (2) bekezdés szerinti személy gyakorolja. (6) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell. (7) A (4) bekezdés rendelkezéseit a korlátozottan cselekvőképes beteg törvényes képviselője, illetve a korlátozottan cselekvőképes beteg által a 16. (1) bekezdés a) pontja alapján megnevezett személy nyilatkozatára is alkalmazni kell. 17. (1) A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és a) a 16. (1) bekezdés a) pontja szerinti személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna: b) invazív beavatkozások esetén akkor, ha a 16. (1) bekezdés a) pontja vagy a 16. (2) bekezdése szerinti személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne. (2) A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása a) mások ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá b) ha a okra is figyelemmel a beteg közvetlen életveszélyben van. 18. (1) Amennyiben egy invaziv beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése a (2) bekezdés szerinti eset kivételével csak akkor végezhető el, ha a) azt sürgős szükség fennállása indokolja, vagy b) ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. (2) Amennyiben a beavatkozás (1) bekezdés szerinti kiterjesztése a beteg valamely szervének vagy testrészének elvesztéséhez vagy funkciójának teljes kieséséhez vezetne, a beavatkozás kiterjesztése az abba történő beleegyezés hinyában csak közvetlen életveszély fennállása esetén vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben végezhető el. 19. (1) A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely a beavatkozással összefüggésben életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének egészségügyi ellátásával össze nem függő bármilyen célú felhasználásához. Nem kell a beteg beleegyezése ezen anyagok szokásos módon történő megsemmisítéséhez. (2) A betegnek - e törvény keretei között joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg e törvény rendelkezései szerint megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak. A beteg kötelezettségei 26. (1) A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét. (2) A beteg amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni: a) tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapitásához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről, b) tájékoztatni őket- saját betegségével összefüggésben mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról, c) az egészségügyi miniszter rendeletében foglalt fertőző betegségek esetén megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett, d) tájékoztatni őket minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról, e) a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani, f) a gyógyintézet házirendjét betartani, g) a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni, h) jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni. 27. (1) A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait. (2) A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait. (3) A beegjogok gyakorlásának módját e törvény keretei között -a szolgáltató működési rendje (gyógy- 3

4 intézet házirendje) szabályozza. A felvilágosítás célja A beteg tájékoztatása a tervezett beavatkozáshoz szükséges érzéstelenítési módszerekről, azok lehetséges szövődményeiről. A beteg ezáltal lehetőséget kap az azzal kapcsolatos döntéseinek meghozatalára. A felvilágosítás tartalmi követelményei A felvilágosításnak ki kell terjednie a következőkre: - a tervezett érzéstelenítés időpontja, - a tervezett érzéstelenítés lehetséges (alternatív) formái, - az ajánlott érzéstelenítés előnye a beteg számára, - a beteg feladatai a beavatkozást megelőző időszakban, - az érzéstelenítést megelőző időszakban kerülendő tevékenységek felsorolása, - az érzéstelenítés folyamatának időrendi lépései, - az érzéstelenítés, beavatkozás elmaradásának kockázata, - a tervezett érzéstelenítés során lehetséges szövődmények típusa, előfordulási aránya, - az érzéstelenítést követő betegmegfigyelés tervezett és lehetséges formái (intenzív osztály, ébredő szoba), - az ébredést követő várható fizikai és pszichés hatások, valamint az azok kezelésére vonatkozó orvosi tevékenységek felsorolása (respirátor terápia, fájdalomcsillapítás), - lehetséges kísérő tünetek (rekedtség, izomfájdalom, fogkitörés, fog meglazulása), - a beteget korlátozó tényezők a műtét utáni időszakban (tartós infúzió, ágynyugalom, hólyag katéter, járásképesség, közlekedésben való részvétel korlátozottsága), - a beteg feladatai az érzéstelenítést követő időszakban, - a további tájékoztatásról való lemondásra lehetőséget kell adni a betegnek. A felvilágosítás módja Mind írásban, mind szóban a beteg rendelkezésére kell bocsátani a felvilágosítást. Annak megtörténtéről a törvény alapján a felvilágosított betegnek vagy törvényes képviselőjének, valamint a felvilágosítást végző orvosnak, és ha jogilag szükséges, a tanúknak írásban kell nyilatkozniuk. A felvilágosítás megtörténtére vonatkozó nyilatkozat független az érzéstelenítésbe való beleegyező nyilatkozattól. A felvilágosítás megtörténhet már a beteg aneszteziológiai ambulancián való megjelenésekor is. A felvilágosításnak alkalmazkodnia kell a beteg belátási képességéhez. Önrendelkezésében korlátozott (kiskorú, mentálisan retardált, gyógyszer hatása alatt álló) beteg esetén a felvilágosítást törvényes gyámja, illetve közvetlen családtagja (lásd: Az önrendelkezéshez való jog - Eütv jelenlétében kell elvégezni, akinek a felvilágosítás megtörténtét írásban kell igazolnia. Javasoljuk, hogy a beteg kikérdezésekor legyen jelen asszisztens. A beteg beleegyező nyilatkozatának követelményei Az érzéstelenítést szükségessé tevő beavatkozásról (pl. műtétről) szóló beleegyező nyilatkozat nem terjed ki az érzéstelenítésre. A beleegyező nyilatkozatnak a tájékoztatásról szóló dokumentációtól, valamint a premedikációs laptól független írásos anyagnak kell lennie. A nyilatkozaton külön aláírás szükséges a beteg és az orvos részéről. A beteg beleegyező nyilatkozatának aláírása a premedikáció megadása előtt, ítélő- és cselekvőképes, gyógyszerhatástól mentes állapotban történik. A beleegyező nyilatkozatnak ki kell terjednie a következőkre: - a megajánlott érzéstelenítési módok közül melyiket részesíti előnyben a beteg, - mely beavatkozásokhoz nem adja beleegyezését (pl. vérkészítmény adása, hólyagkatéter), - a megajánlott, de visszautasított beavatkozás elmaradásának lehetséges követ--kezményeiről megkapta a beteg a tájékoztatást, - az érzéstelenítés során esetlegesen felmerülő szövődményekre, valamint arra, hogy a kezelőorvosnak az arra vonatkozó beavatkozásait tudomásul veszi, - ki és milyen mértékben kaphat felvilágosítást a beteg érzéstelenítést követő ál-lapotáról, a felmerülő posztoperatív problémákról, kezelésekről. A belegyező nyilatkozatot a betegnek vagy törvényes képviselőjének a felvilágosítást végző orvos jelenlétében kell aláírnia. 4

5 Ajánlások (mellékletek) tájékoztatási formákra és beleegyező nyilatkozatokra 1. Altatásra, regionális és helyi érzéstelenítésre vonatkozó általános tájékoztató 2. Altatásra,regionális és helyi érzéstelenítésre vonatkozó kérdőív 3. Altatásra, regionális és helyi érzéstelenítésre vonatkozó beleegyező nyilatkozat 4. Tájékoztatást nem igénylő beteg nyilatkozata 5. Tudnivalók és utasítások ambuláns / egynapos beavatkozások esetén (felnőtt, gyermek) 6. Az aneszteziológiai és intenzív terápiás gyakorlatban előforduló speciális beavatkozásokra vonatkozó felvilágosítási, beleegyezési nyilatkozatok: a. vérkészítmény adása b. vérkészítmény elutasítása (Jehova tanúi) c. epidurális fájdalomcsillapítás d. centrális, dializáló kanül behelyezése Melléklet 1. sz. melléklet: ALTATÁSRA, REGIONÁLIS ÉS HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉSRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÓ 2. sz. melléklet: ALTATÁSRA, REGIONÁLIS és HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉSRE VONATKOZÓ KÉRDŐÍV 3. sz. melléklet: ALTATÁSRA, REGIONÁLIS, HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉSRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZ- TATÁSI, BELEEGYEZÉSI NYILATKOZAT 4. sz. melléklet: ALTATÁSRA, REGIONÁLIS ÉS HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉSRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSTÓL VALÓ ELTEKINTÉS 5. sz. melléklet: ALTATÁSRA, REGIONÁLIS és HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉSRE VONATKOZÓ TÁJÉ- KOZTATÁSTÓL VALÓ ELTEKINTÉS 6.a. sz. melléklet: VÉRKÉSZÍTMÉNY ADÁSÁRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSI, BELEEGYEZÉSI NYILATKOZAT 6.b. sz. melléklet: EPIDURÁLIS SZÜLÉSI FÁJDALOMCSILLAPÍTÁSRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZ- TATÁSI, BELEEGYEZÉSI NYILATKOZAT 6.c. sz. melléklet: MŰTÉT UTÁNI EPIDURÁLIS FÁJDALOMCSILLAPÍTÁSRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSI, BELEEGYEZÉSI NYILATKOZAT 6.d. sz. melléklet: INTRAVAZÁLIS KATÉTER BIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSI, BELEEGYEZÉSI NYILATKOZAT 5

6 1. sz. melléklet Intézmény neve, címe, érzéstelenítést végző osztály neve, osztályvezető neve ALTATÁSRA, REGIONÁLIS ÉS HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉSRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÓ Tisztelt Betegünk! Szíveskedjék az alábbi tájékoztatót elolvasni! A tervezett műtétet megelőzően Ön először az aneszteziológiai ambulancia előkészítő munkája során, majd közvetlenül a műtét előtti napon találkozik osztályunk altató orvosával. A fájdalmas vizsgálatokat, kezeléseket és műtéti beavatkozásokat rendszerint érzéstelenítéssel végezzük. Az érzéstelenítésre, a beavatkozás idejében a légzés, a vérkeringés és egyéb szervek működésének fenntartására az érzéstelenítést végző aneszteziológus orvos illetékes. Munkája a beavatkozást végző, operáló orvossal együttműködve az Ön biztonságát szolgálja. Az érzéstelenítés különböző módszerekkel történhet. 1. Altatás (általános érzéstelenítés) A fájdalommentesség az egész testre kiterjed és öntudatvesztéssel társul. Az alváshoz hasonló állapotba kerül, amit a műtét végéig tartunk fenn. A műtétet megelőzően már a kórteremben vagy az előkészítőben tabletta, vagy injekció formájában megkapja az előkészítést. A műtőben a kéz vénájába infúziót vezetünk be, majd az érzéstelenítést általában azon át adott injekcióval kezdjük el. Hosszabb műtétek esetén ezt az injekciót megismételjük, vagy altatógázokat adunk arcmaszk, gégemaszk, illetve a légcsőbe vezetett cső (tubus) segítségével, amikor Ön már alszik. Ezekkel a módszerekkel közvetlenül a tüdőbe juttatjuk az oxigén és altatógázok keverékét. Az altatás során biztonsági riasztókkal felszerelt, korszerű műszerek (monitor, altatógép) segítenek az Ön alapvető élettani működésének fenntartásában. 2. Regionális, helyi érzéstelenítés A fájdalommentesség a test operálandó/műtendő területére korlátozódik, öntudatvesztéssel nem párosul. A kar fő idegtörzsének érzéstelenítése a felső végtag teljes érzéstelenségét okozza. Gerincközeli (spinális vagy epidurális) érzéstelenítésnél az alsó végtag, csípő és az alhas fájdalommentessége érhető el. Ennél a módszernél a gerincoszlop egy megadott pontján érzéstelenítőt fecskendezünk az érző idegek közé, vagy köré. Az injekció előtt a bőrt érzéstelenítjük, így a beavatkozás gyakorlatilag fájdalommentes. A kielégítő érzéstelenítés velejárója, hogy az érintett végtagot átmenetileg, a műtét alatt nem érzi és nem képes mozgatni a beteg. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai, ezért mindig a tervezett műtét és az Ön általános állapota szempontjából legmegfelelőbbet javasoljuk. Az érzéstelenítési eljárások veszélyei Sajnos, minden beavatkozás veszélyekkel, nem várt következményekkel járhat. Az altatással kapcsolatos súlyos szövődmények azonban még rossz általános állapotú betegeknél is ritkák. Az általános érzéstelenítés (altatás), amely korszerű gyógyszerekkel, altatógépekkel történik, lehetővé teszi, hogy a légzést, keringést és a többi szerv működését is biztonságosan fenntartsuk. Az altatás általános mellékhatásai, szövődményei: Nagyon gyakori: Száraz torok Átmeneti zavartság, tájékozatlanság Hányinger, hányás Fejfájás Hátfájás Gyakori: Vénagyulladás Erős fájdalom műtétet követően Átmeneti látászavar 6

7 Szájsérülés Verőér véletlen szúrása központi véna biztosításakor Nehéz légút biztosítás Remegés, hidegrázás Kevésbé gyakori: Fogsérülés Gégegörcs Gépek meghibásodása Véletlen ébrenlét Légút biztosítás kivitelezhetetlensége Ritka: Gyógyszerallergia Szívmegállás Halálozás A szövődmények elkerülése érdekében a szervezet működését különféle készülékek segítségével (EKG stb.) folyamatosan ellenőrizzük. A regionális, helyi érzéstelenítés mellékhatásai: A helyi érzéstelenítés egyes típusai kisebb megterhelést jelentenek a szervezetnek, az esetlegesen előforduló idegsérülések ritkák. Gyakori: Fejfájás Átmeneti vizelési zavar Kevésbé gyakori: Derékfájás Tályog epidurális kanülálást követően Központi idegrendszer görcsei Szívmegállás Nagyon ritka: Alsó testfél bénulás Gerinchártya bevérzése Halálozás Azokat a problémákat, amelyek Önnél nagyobb eséllyel fordulhatnak elő, az altatóorvos mondja el részletesen az első találkozásuk alkalmával. Kérjük, hogy a műtét előtt saját érdekében tartsa be a következőket: A műtét kezdete előtt ne egyen, ne igyon, ne dohányozzon! A pontos időpontot altató orvosa határozza meg.. órakor még ihat folyadékot,.. órakor még ehet könnyen emészthető ételt. Kivehető fogprotézisét, kontaktlencséjét távolítsa el! Ékszereit vegye le, mossa le a körömlakkot, szemfestéket! Testékszereit (piercing) távolítsa el! Kérdezzen! Ha bármit részletesebben szeretne tudni, bátran kérdezze meg altatóorvosától a műtét előtti találkozáskor! Igazolom, hogy a fenti tudnivalókat tudomásul vettem. Dátum: év hónap nap a felvilágosítást végző aneszteziológus orvos aláírása a kérdőívet kitöltő beteg, illetve törvényes képviselője, vagy a nyilatkozattételre jogosult cselekvőképes személy aláírása 7

8 2. sz. melléklet Intézmény neve, címe, érzéstelenítést végző osztály neve, osztályvezető neve ALTATÁSRA, REGIONÁLIS és HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉSRE VONATKOZÓ KÉRDŐÍV Tisztelt Betegünk! Kérjük, figyelmesen töltse ki a mellékelt kérdőívet! Mint minden orvosi beavatkozásnál, az érzéstelenítés által okozott megterhelés és az azzal kapcsolatos kockázat is minden esetben más. Különösen a betegség fajtája és súlyossága, valamint a kísérőbetegségek, az általános állapot, az életkor és az Ön életszokásai befolyásolják azt. A kérdések a kockázatok felderítésére szolgálnak a lehető legnagyobb biztonság elérése érdekében. Szíveskedjék az egyéb említésre méltók rovatban olyan körülményekre rámutatni, amelyek Önnek lényegesnek tűnnek, de nem kérdeztünk rá. Kérjük, szóljon a nővéreknek, ápolóknak, vagy az altatóorvosnak, ha a kérdések megválaszolásához segítségre van szüksége. Kérdőív Beteg neve:.. Születési ideje:.év hónap..nap Magassága:.cm, testsúlya:.kg Foglalkozása: Állt-e az utóbbi időben orvosi kezelés alatt? igen nem Milyen megbetegedések miatt?. A tervezett beavatkozás típusa:...., az arra vonatkozó felvilágosítást megkaptam. igen nem Jelenleg terhes-e? igen nem Vannak-e megszokott gyógyszerei? igen nem Kórházba utalása előtt szedett-e gyógyszert? igen nem Melyeket? Említse meg a következőket is: fájdalomcsillapító, altató, nyugtató, hashajtó, ovulációgátló, fogamzásgátló! Előfordult-e valami említésre méltó korábbi műtét során altatással, regionális vagy helyi érzéstelenítéssel kapcsolatban? igen nem Mi volt ez?. Előfordult-e valami említésre méltó vérrokonainál érzéstelenítéssel kapcsolatban (például: gyógyszer túlérzékenység, újraélesztés)? igen nem Kapott-e már valaha vérátömlesztést? igen nem Adódott-e ennél komplikáció? igen nem Izombetegségek és izomgyengeség (izomsorvadás, myasthenia )? igen Szívizomzat megbetegedése (pl. gyulladás, megvastagodás, tágulat)? nem igen nem 8

9 Szívkoszorúér megbetegedése (szűkület, korábbi tágítás, stent behelyezése)? igen nem Okoz-e panaszt? igen nem Szívelégtelenség, abból származó tüdővizenyő? igen nem Szívbillentyű megbetegedése (meszesedés, korábbi műbillentyű, mitrális prolapsus)? igen nem Szívritmus zavar (pl. korábbi pacemaker beültetés)? igen nem Milyen típusú:.. Magas vérnyomás? igen nem Tüdő- és légúti megbetegedések (pl. TBC, portüdő, tüdőgyulladás, tüdőfelfúvódás, asztma, krónikus bronchitis)? igen nem Jelenleg hurutos-e? igen nem Májbetegségek, epepanaszok? igen nem Gyomorfekély, vagy gyomorvérzés? igen nem Vesebetegségek? igen nem Anyagcserebetegségek (pl. cukorbetegség?) igen nem Ha igen: inzulinfüggő, vagy gyógyszerre beállított, vagy elég diétázni? Pajzsmirigybetegségek (pl. golyva)? igen nem Szembetegségek (pl. zöldhályog, szürkehályog műtét)? igen nem Idegi bántalmak (pl. epilepszia, bénulások)? igen nem Eszméletvesztés? igen nem Állt-e kezelés alatt kedélybetegség miatt (pl. depresszió, pszichiátriai megbetegedés miatt)? igen nem A vázrendszer megbetegedései (pl. izületi bántalmak, gerincoszlop károsodás)? igen nem Van-e visszeressége, volt-e mélyvénás trombózisa? igen nem A vér megbetegedései vagy véralvadási zavarok (hajlam vérzésre, orrvérzésre)? igen nem Allergiák, gyógyszer túlérzékenység (pl. szénanátha, túlérzékenység bizonyos táplálékkal, gyógyszerrel, ragtapasszal szemben)? igen nem Melyek ezek?. Szenved-e valamilyen más, meg nem említett betegségben? igen Melyekben?. nem Van-e fogpótlása? igen nem Vannak-e meglazult fogai? igen nem A fogak állapota (orvos tölti ki):

10 x = hiányzó fog s = szanált fog 0 = meglazult fog ns = nem szanált fogsor p = protézis Dohányzik? igen nem Fogyaszt-e rendszeresen alkoholt? igen nem Használ-e hallókészüléket? igen nem Egyéb említésre méltó körülmények ( pl. baleset, fel nem sorolt megbetegedések):.. Esetleges további kérdéseim az altatóorvoshoz: A fenti adatok hitelesek, nem hallgattam el olyan adatot / információt a tájékoztatást végző orvos elől, amely befolyásolhatná az érzéstelenítés kimenetelét., 200 hónap. nap.. a kérdőívet kitöltő beteg, illetve törvényes képviselője, vagy a nyilatkozattételre jogosult cselekvőképes személy aláírása 10

11 3. sz. melléklet Intézmény neve, címe, érzéstelenítést végző osztály neve, osztályvezető neve ALTATÁSRA, REGIONÁLIS, HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉSRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSI, BELE- EGYEZÉSI NYILATKOZAT Tisztelt Betegünk! Szíveskedjék a fenti altatásra, érzéstelenítésre vonatkozó tájékoztatót elolvasni, és az altatóorvos szóbeli tájékoztatását követően az alábbi nyilatkozatot aláírni. Dr. altatóorvos a mai napon megbeszélte velem a műtétemhez/ vizsgálatomhoz szükséges érzéstelenítési eljárást, az esetlegesen előforduló szövődményeket. Az érzéstelenítés lényegét megértettem és feltettem minden azzal kapcsolatos kérdésemet, különösen a beavatkozás milyenségére, annak előnyeire és hátrányaira, az esetleges mellék-beavatkozásokra és kiegészítő kezelésekre (pl.: gyógyszeres vérnyomáscsökkentés/ vérnyomásemelés, folyadék (infúzió) adása a vérpályába, vérátömlesztés, nagy (központi) vénabiztosítás, utókezelés), valamint az érzéstelenítéssel kapcsolatos veszélyekre vonatkozóan. Beleegyezem, hogy a tervezett műtétet / beavatkozást altatásban /regionális/ helyi érzéstelenítéssel végezzék. ( A megfelelő aláhúzandó) Hozzájárulók az érzéstelenítéshez szükséges előkészítő és kísérő kezelésekhez, valamint az azt követő megfigyeléshez, esetleges intenzív terápiás (őrző osztályos) megfigyeléshez. Egyetértek a kezelések altatóorvosom által szükségesnek ítélt megváltoztatásával és kibővítésével, az esetleges vérátömlesztéssel. A beleegyezés esetleges korlátozására vonatkozó megjegyzés (pl. bizonyos érzéstelenítési eljárással, vagy mellék-beavatkozással kapcsolatban). Dátum: év hónap nap a felvilágosítást végző aneszteziológus orvos aláírása a kérdőívet kitöltő beteg, illetve törvényes képviselője, vagy a nyilatkozattételre jogosult cselekvőképes személy aláírása 11

12 4. sz. melléklet Intézmény neve, címe, érzéstelenítést végző osztály neve, osztályvezető neve ALTATÁSRA, REGIONÁLIS ÉS HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉSRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSTÓL VALÓ ELTEKINTÉS A tervezett műtéti beavatkozásomat megelőzően dr felajánlotta a részletes tájékoztatást az érzéstelenítés módjára, kivitelezésére vonatkozóan, azonban attól jelenleg és az elkövetkezőkben elzárkozom. Tudomásul veszem, hogyha az ellátásom során az altató-, intenzív terápiás orvos feltétlenül szükségesnek tartja a részletes tájékoztatást, azt elfogadom. a felvilágosítást végző aneszteziológus orvos aláírása törvényes a kérdőívet kitöltő beteg, illetve képviselője, vagy a nyilatkozattételre jogosult cselekvőképes személy aláírása Intézmény neve, címe, érzéstelenítést végző osztály neve, osztályvezető neve Tudnivalók és utasítások ambuláns/egynapos beavatkozások esetén Szíveskedjék az alábbi tájékoztatót elolvasni! Tisztelt Betegünk! A tervezett műtétet megelőzően Ön először az aneszteziológiai ambulancia előkészítő munkája során, majd közvetlenül a műtét előtti napon találkozik osztályunk altató orvosával. A fájdalmas vizsgálatokat, kezeléseket és műtéti beavatkozásokat rendszerint érzéstelenítéssel végezzük. Az érzéstelenítésre, a beavatkozás idejében a légzés, a vérkeringés és egyéb szervek működésének fenntartására az érzéstelenítést végző aneszteziológus orvos illetékes. Munkája a beavatkozást végző, operáló orvossal együttműködve az Ön biztonságát szolgálja. Az érzéstelenítés különböző módszerekkel történhet. 3. Altatás (általános érzéstelenítés) A fájdalommentesség az egész testre kiterjed és öntudatvesztéssel társul. Az alváshoz hasonló állapotba kerül, amit a műtét végéig tartunk fenn. A műtétet megelőzően már a kórteremben vagy az előkészítőben tabletta, vagy injekció formájában megkapja az előkészítést. A műtőben a kéz vénájába infúziót vezetünk be, majd az érzéstelenítést általában azon át adott injekcióval kezdjük el. Hosszabb műtétek esetén ezt az injekciót megismételjük, vagy altató gázokat adunk arcmaszk, gégemaszk, illetve a légcsőbe vezetett cső (tubus) segítségével, amikor Ön már alszik. Ezekkel a módszerekkel közvetlenül a tüdőbe juttatjuk az oxigén és altatógázok keverékét. Az altatás során biztonsági riasztókkal felszerelt, korszerű műszerek (monitor, altatógép) segítenek az Ön alapvető élettani működésének fenntartásában. 4. Regionális, helyi érzéstelenítés A fájdalommentesség a test operálandó/műtendő területére korlátozódik, öntudatvesztéssel nem párosul. A kar fő idegtörzsének érzéstelenítése a felső végtag teljes érzéstelenségét okozza. 12

13 Gerincközeli (spinális vagy epidurális) érzéstelenítésnél az alsó végtag, csípő és az alhas fájdalommentessége érhető el. Ennél a módszernél a gerincoszlop egy megadott pontján érzéstelenítőt fecskendezünk az érző idegek közé, vagy köré. Az injekció előtt a bőrt érzéstelenítjük, így a beavatkozás gyakorlatilag fájdalommentes. A kielégítő érzéstelenítés velejárója, hogy az érintett végtagot átmenetileg, a műtét alatt nem érzi és nem képes mozgatni a beteg. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai, ezért mindig a tervezett műtét és az Ön általános állapota szempontjából legmegfelelőbbet javasoljuk. Az érzéstelenítési eljárások veszélyei Sajnos, minden beavatkozás veszélyekkel, nem várt következményekkel járhat. Az altatással kapcsolatos súlyos szövődmények azonban még rossz általános állapotú betegeknél is ritkák. Az általános érzéstelenítés (altatás), amely korszerű gyógyszerekkel, altatógépekkel történik, lehetővé teszi, hogy a légzést, keringést és a többi szerv működését is biztonságosan fenntartsuk. Az altatás általános mellékhatásai, szövődményei: Nagyon gyakori: Száraz torok Átmeneti zavartság, tájékozatlanság Hányinger, hányás Fejfájás Hátfájás Gyakori: Vénagyulladás Erős fájdalom műtétet követően Átmeneti látászavar Szájsérülés Verőér véletlen szúrása központi véna biztosításakor Nehéz légút biztosítás Remegés, hidegrázás Kevésbé gyakori: Fogsérülés Gégegörcs Gépek meghibásodása Véletlen ébrenlét Légút biztosítás kivitelezhetetlensége Ritka: Gyógyszerallergia Szívmegállás Halálozás A szövődmények elkerülése érdekében a szervezet működését különféle készülékek segítségével (EKG stb.) folyamatosan ellenőrizzük. A regionális, helyi érzéstelenítés mellékhatásai: A helyi érzéstelenítés egyes típusai kisebb megterhelést jelentenek a szervezetnek, az esetlegesen előforduló idegsérülések ritkák. Gyakori: Fejfájás Átmeneti vizelési zavar Kevésbé gyakori: Derékfájás Tályog epidurális kanülálást követően Központi idegrendszer görcsei 13

14 Szívmegállás Nagyon ritka: Alsó testfél bénulás Gerinchártya bevérzése Halálozás Azokat a problémákat, amelyek Önnél nagyobb eséllyel fordulhatnak elő, az altatóorvos mondja el részletesen az első találkozásuk alkalmával. Kérjük, hogy a műtét előtt saját érdekében tartsa be a következőket: A műtét kezdete előtt ne egyen, ne igyon, ne dohányozzon! A pontos időpontot altató orvosa határozza meg.. órakor még ihat folyadékot,.. órakor még ehet könnyen emészthető ételt. Kivehető fogprotézisét, kontaktlencséjét távolítsa el! Ékszereit vegye le, mossa le a körömlakkot, szemfestéket! Testékszereit (piercing) távolítsa el! Kérdezzen! A műtétet követően: A műtétet követően az Ön elbocsátásának számos feltétele van. Csak akkor bocsátjuk el, ha: nincs sebészeti probléma, az Ön tudata, ítélőképessége tiszta, önállóan képes járni, tud önállóan inni, vizeletet űríteni, nincs hányingere, fájdalma egyszerű fájdalomcsillapítókkal jól csillapítható. Az érzéstelenítést követően járóbetegként nem ajánlatos az utcán egyedül közlekedni. Hozzátartozói kíséretében, vagy taxival térjen haza. Szükség esetén gondoskodni kell az Ön otthoni ellátásáról, ápolásáról. Az altatás utóhatása miatt leghamarabb csak 24 óra elteltével vehet részt aktívan az utcai forgalomban, dolgozhat gépen, fogyaszthat alkoholt, tanácsos szerződést, megállapodást kötnie. Ételt, italt mértéktartóan fogyasszon a műtét napján. Fájdalomcsillapításra a szokványos gyógyszerei alkalmasak, hacsak az altató orvos egyéb készítményt nem ajánl. Az érzéstelenítést követően betartandó, csak Önre vonatkozó szabályok: Panasz, szövődmény esetén az alábbi telefonszámon folyamatosan kap tanácsot, segítséget: Telefonszám:. Kérdezzen! Ha bármit részletesebben szeretne tudni, bátran kérdezze meg altatóorvosától a műtét előtti találkozáskor! Igazolom, hogy a fenti tudnivalókat tudomásul vettem. Dátum: év hónap nap a felvilágosítást végző aneszteziológus orvos aláírása a kérdőívet kitöltő beteg, illetve törvényes képviselője, vagy a nyilatkozattételre jogosult cselekvőképes személy aláírása 14

15 5. sz. melléklet Intézmény neve,címe, érzéstelenítést végző osztály neve, osztályvezető neve ALTATÁSRA, REGIONÁLIS ÉS HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉSRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSTÓL VALÓ ELTEKINTÉS A tervezett műtéti beavatkozásomat megelőzően dr felajánlotta a részletes tájékoztatást az érzéstelenítés módjára, kivitelezésére vonatkozóan, azonban a részletes tájékoztatásra nem tartok igényt., 200..,. hó nap a felvilágosítást végző aneszteziológus orvos aláírása 1.Tanú aláírása.. 2. Tanú aláírása.. a kérdőívet kitöltő beteg, illetve törvényes képviselője, vagy a nyilatkozattételre jogosult cselekvőképes személy aláírása 15

16 6.a. sz. melléklet Intézmény neve, címe, érzéstelenítést végző osztály neve, osztályvezető neve VÉRKÉSZÍTMÉNY ADÁSÁRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSI, BELEEGYEZÉSI NYILATKOZAT Tisztelt Betegünk! Szíveskedjék a fenti vérkészítmény adására vonatkozó tájékoztató átolvasását, az altató orvos szóbeli tájékoztatását követően az alábbi nyilatkozatot aláírni. Az eljárás lényege: más ember(ek)ből levett, a szakmai szabályok szerint kivizsgált, előállított és tárolt teljes vért vagy vér alkotórészt juttatunk az Ön szervezetébe, amely hiányzik, gyógyszerrel nem pótolható, vagy az Ön szervezetében a hiányzó alkotóelemek vörösvérsejt, vérplazma, vérlemezke- (megfelelőt aláhúzni) termelése nem elégséges vagy fokozottan pusztul, s más módon, mint idegen alkotóelem bevitelével nem pótolható. A beavatkozás az előnyök mellett hátrányokkal is járhat az egészségi állapotra vonatkozóan. A bevitt idegen sejtek sohasem azonosak teljes mértékben a sajáttal, ezért a szervezet elsősorban lázzal, veseműködési zavarokkal, allergiás bőrjelenségekkel és más szövődmények kíséretében kivetheti magából annak ellenére is, ha a vérátömlesztés előtt előírt, szabályszerűen elvégzett előzetes laboratóriumi vizsgálatok során erre a lehetőségre eredmény nem utal. Ennek tényleges valószínűsége 1% alatt van. Tájékoztattak arról, hogy a vérátömlesztésekkel az előírt vizsgálatok ellenére is fertőzést, elsősorban fertőző májgyulladást lehet átvinni. Ennek tényleges valószínűsége ritka, 0,1% alatt van. Alulírott megértettem a részletes tájékoztatást az alkalmazni kívánt vérkészítmény adásának (vérátömlesztés) céljáról és esetleges veszélyeiről. Tudomásul vettem, hogy az emberi vérből előállított vérkészítmény adása gyógyulásom érdekében szükséges. Azt is megértettem, hogy az orvosok által elvégzett minden kötelező, előzetes vizsgálat ellenére a véradása veszélyeket rejthet magában. A fentiekről részletesen, személyemre vonatkozóan, közérthető szóhasználattal személyesen tájékoztatott: Dr.. A tájékoztatást megértettem, további tájékoztatásra nem tartok igényt., 20...hónap. nap a tájékoztatást végző aneszteziológus orvos aláírása a kérdőívet kitöltő beteg, a tájékoztatott személy aláírása illetve törvényes képviselője, vagy a nyilatkozattételre jogosult cselekvőképes személy aláírása 16

17 6.b. sz. melléklet Intézmény neve, címe, érzéstelenítést végző osztály neve, osztályvezető neve EPIDURÁLIS SZÜLÉSI FÁJDALOMCSILLAPÍTÁSRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSI, BELEE- GYEZÉSI NYILATKOZAT Tisztelt Betegünk! Az epidurális fájdalomcsillapítást altató orvos végzi az Ön/ a szülőnő kérésére abban az esetben ha annak semmilyen ellenjavallata nem áll fenn. Akkor indokolt a beavatkozás, ha erős, csillapításra szoruló fájdalmat érez a szülés során és annak előmenetele arra utal, hogy elhúzódó vajúdásra lehet számítani. A beavatkozás előtt az alkar vénájába infúziót kötünk be. Ezután ülő, vagy oldalt fekvő helyzetben a deréktáj bőrének fertőtlenítését és érzéstelenítését követően egy vékony műanyag csövet vezetünk be az epidurális térbe (gerinc melletti térbe). Ezen keresztül kis adagokban vagy folyamatosan helyi érzéstelenítő szert adunk, olyan mennyiségben, hogy a fájdalmat enyhítse, de izomgyengeséget ne okozzon. Ez a fájdalomcsillapítás a vajúdás egész ideje alatt fenntartható. Helyes gyógyszeradagolás mellett a fájdalomcsillapítás Önt mozgásában nem gátolja. Ez a módszer a szülés tágulási szakaszát nem befolyásolja, legfeljebb azt meggyorsíthatja, a kitolási szakaszt valamelyest megnyújthatja. A csövön át beadott szer a vérkeringésbe számottevően nem jut el, így a magzatra gyakorolt hatása elenyésző. Előnye, hogy ha a vajúdás valamilyen okból császármetszésbe torkollik, az epidurális fájdalomcsillapítás műtéti érzéstelenítéssé alakítható a helyi érzéstelenítő dózisának emelésével, így a műtéthez nem szükséges az általános altatás. Leggyakrabban előforduló szövődmény a gerincburok véletlen megsértése (<1%), de az az esetlegesen jelentkező, néhány nap alatt megszűnő fejfájáson kívül egyéb tartós egészségkárosodást nem okoz. A javallatok és ellenjavallatok betartása mellett semmilyen súlyos idegrendszeri vagy más szövődményre nem kell számítani. A szülési epidurális fájdalomcsillapításról szóló betegtájékoztatót megismertem, az azzal kapcsolatos kérdéseimre választ kaptam, annak elvégzésébe beleegyezem. Dátum: év hónap nap a tájékoztatást végző aneszteziológus orvos aláírása a kérdőívet kitöltő beteg, illetve törvényes képviselője, vagy a nyilatkozattételre jogosult cselekvőképes személy aláírása 17

18 6.c. sz. melléklet Intézmény neve, címe, érzéstelenítést végző osztály neve, osztályvezető neve MŰTÉT UTÁNI EPIDURÁLIS FÁJDALOMCSILLAPÍTÁSRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSI, BELEEGYEZÉSI NYILATKOZAT Tisztelt Betegünk! Ön egy nagy műtét előtt áll, amely után pár napig erős fájdalmat érezhet. Mi ezért a fájdalomcsillapítás céljából még a műtét előtt, helyi érzéstelenítés után egy vékony műanyag csövet vezetünk be a gerinccsatorna bizonyos csontos rétegébe. A műanyagcső szabad végén át folyamatosan vagy szakaszosan adagolt erős hatású fájdalomcsillapítóval a műtét utáni napokban elviselhető mértékűvé csökkenthető mind a mellkasban, mind a hasban jelentkező fájdalom. A leggyakoribb szövődmények is csekély mértékűek és könnyen kezelhetőek (szúrás helyén fájdalom, duzzanat, véraláfutás esetleg gyulladás). A műtétemhez szükséges, fent ismertetett fájdalomcsillapítási módszerbe beleegyezem. Dátum: év hónap nap a felvilágosítást végző aneszteziológus orvos aláírása a kérdőívet kitöltő beteg, illetve törvényes képviselője, vagy a nyilatkozattételre jogosult cselekvőképes személy aláírása 18

19 6.d. sz. melléklet Intézmény neve, címe, érzéstelenítést végző osztály neve, osztályvezető neve INTRAVAZÁLIS KATÉTER BIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSI, BELEEGYEZÉSI NY- ILATKOZAT Tisztelt Betegünk! Az Önnél tervezett műtéti beavatkozás/ illetve az Ön állapota szükségessé teszi, hogy a folyamatos megfigyelés, laboratóriumi vizsgálatok, illetve gyógyszerelés céljából speciális katétert helyezzünk be. A katéter egy műanyagcső, amelyet valamelyik verőérbe vagy egy nagy, központi vénába helyezünk érzéstelenítést követően, esetleg az altatás során. Mind a katéter behelyezése, mind a kivételét követően előfordulhatnak nem várt következmények (például: légmell, vérömleny a szúrás helyén), azonban ezek előfordulása elenyésző. Kérjük, hogy az orvosa által előírt szabályokat (pl: ágynyugalom) tartsa be feltétlenül a kanül bentléte alatt és a kivételét követően. A tervezett beavatkozásba, valamint az esetlegesen fellépő szövődmények intenzív kezelésébe beleegyezem. A beavatkozással kapcsolatos tájékoztatást megkaptam. Lehetőségem volt arra, hogy a beavatkozást végző orvossal megbeszéljem. Kérdéseimre kielégítő választ kaptam. Dátum: év hónap nap a felvilágosítást végző aneszteziológus orvos aláírása a kérdőívet kitöltő beteg, illetve törvényes képviselője, vagy a nyilatkozattételre jogosult cselekvőképes személy aláírása 19