Igényérvényesítés és biztosítékok az új PTK-ban

Átírás

1 Igényérvényesítés és biztosítékok az új PTK-ban Dr. Elek Orsolya Fővárosi Törvényszék Credit Piknik az új PTK árnyékéban, Etyek

2 Az új Ptk. szerkezete KÖNYVEK 8 könyvből áll, számunkra az I., II., III., V., VI., és VIII. könyvek bírnak elsődleges jelentőséggel I. Bevezető rendelkezések (6 ) II. Az ember mint jogalany (55 ) III. A jogi személy (406 ) IV. Családjog (244 ) V. Dologi jog (187 ) VI. Kötelmi jog (592 ) VII. Öröklési jog (100 ) VIII. Záró rendelkezések (6 )

3 Társasági jog Az új Ptk. Harmadik Könyve szabályozza a jogi személyeket. A jogi személyek létrehozása a jogalanyok magánautonómiájába tartozik. A jogi személy hitelezői, munkavállalói, a jogi személy tagságának kisebbsége érdekeit védő rendelkezésektől eltérni nem lehet. A társasági jogviták választott bíróság előtt is lefolytathatóak. A Kft.-nél a kötelező minimális törzstőke Ft, márciusig kell ennek megfelelni.

4 DE! A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete (1997. évi CXXXII. tv.) teszi lehetővé, hogy a külföldön regisztrált vállalkozások itthon fióktelepet létesítsenek és ennek keretei között tevékenykedjenek a magyar piacon. Fióktelepként, mindenféle korlátozás nélkül, pontosan ugyanazokat a tevékenységeket gyakorolhatják a vállalkozók, méghozzá pontosan ugyanúgy, mintha ezt egy magyar kft. kereti között tennék. Angliai cégalapítás akár 100 GBP jegyzett tőke befizetésével, 1-2 napon belül megoldható. Az angol ltd. ezután maga dönt arról, hogy fióktelepet létesít Magyarországon. Ebben a jogi formában működik pl. a Citibank, a Swietelski, a STRABAG, az AEGON.

5 Addig nem lehet osztalékot fizetni és a be nem fizetett tőkerészig a tulajdonos felel, amíg a cég a 3 milliós szabálynak nem felel meg. A pénzbeli befizetés elnyújtható. A cégbejegyzési kérelem benyújtásáig nem kötelező a törzstőke 50 %-át befizetni, és 1 éven túli befizetési határidő is előírható.

6 TAGGYŰLÉS A taggyűlési hatáskör nincs már taxatíve meghatározva, a törvény csak annyit mond, hogy a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal tartozik taggyűlési hatáskörbe. A taggyűlési meghívók kiküldése és a taggyűlés napja között legalább 3 napnak kell eltelnie (ez kógens eltérést nem engedő szabály). Mindez igaz a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlésre is (a határozatképtelen taggyűlés napjától számított 3 napnál közelebbi időpontra az sem hívható össze).

7 Kötelező összehívni a taggyűlést, ha a saját tőke a törzstőke felére csökken. Ha ez a helyzet a taggyűlés befejezését követő három hónap múlva is fennáll, akkor le kell szállítani a törzstőkét. Ügyvezető, cégvezető Az ügyvezető lehet jogi személy is, és a kft.-k esetében is lehetséges a testületi ügyvezetés ( board ). Az ügyvezető képviseleti jogának korlátozása harmadik személyekkel szemben nem lesz hatályos.

8 Bt. és Kkt. Az új Ptk. alapján a bt. és a kkt. jogi személyekké válnak, ez nem változtat azon, hogy a bt. beltagjait, valamint a kkt. tagjait a társaság hitelezői irányában korlátlan, mögöttes és egyetemleges felelősség terheli. Ebben az esetben nem készfizető kezességről van szó, így csak akkor kerülhet sor a mögöttes felelősség érvényesítésére, ha a társaság elleni végrehajtási (felszámolási) eljárás sikertelen marad, vagyis még kényszer útján sem lehet behajtani a hitelezői követelést a társaságtól.

9 Alkalmazandó jog gazdasági társaságok esetén: A Ptk. rendelkezéseit közkereseti társaság és betéti társaság esetén március 15-étől, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén március 15-től kell alkalmazni.

10 Alkalmazandó jog az új PTK. hatálybalépését követően: A PTK. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatosan a PTK. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra, a PTK. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. De! A felek megállapodhatnak abban, hogy a PTK. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új PTK. hatálya alá helyezik.

11 Alkalmazandó jog felszámolás során a biztosítékok tekintetében: A Cstv. 83/I. (1) bekezdése szerint a március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. ) eredő igényekre e törvény március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

12 A március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118-5:122 -a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni.

13 Az átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy azok a biztosítékok, amelyeket bár az új PTK. nem ismer (vagyont terhelő zálogjog) vagy nem ismer el (vételi jog biztosítéki célú kikötése), megfelelő eljárásjogi elbírálást kapjanak. Az új PTK. 6:99. -a szerint semmis az a kikötés, amely pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.(fiduciárius biztosítékok semmissége!)

14 Hitelbiztosítéki nyilvántartás Az új kódex a zálogjogi nyilvántartás helyett hitelbiztosítéki nyilvántartást szabályoz, e nyilvántartásba kerülnek be a zálogjogon kívül elismert dologi hitelbiztosítékok, illetve ilyen biztosítékot magukban foglaló finanszírozási formák (tulajdonjog fenntartás, lízing és faktoring) is. A hitelbiztosítéki nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket.

15 - Internet alapú, elektronikus nyilvántartás - biztosítéki jog megalapítását egyszerűvé, gyorssá és olcsóvá teszi, - az új nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre az ellenérdekű fél hozzájárulásával, elektronikus formanyomtatvány megfelelő kitöltése útján automatikusan kerül sor, nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak, tartalmát interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti.

16 Aki sérelmezi a nyilvántartás adatait, a nyilatkozatot tevőt perelheti. Az interneten személyi azonosítás és díjfizetés nélkül elérhető. Zálogjogi nyilatkozatot mind a zálogjogosult, mind a zálogkötelezett tehet. Ha a zálogjogosult tesz kijelentést, úgy nyilatkozatához a zálogkötelezett hozzájárulása is szükséges, fordított esetben a zálogjogosult hozzájárulása nem kell. Zálogjog törlése esetén viszont a zálogjogosult egyoldalúan is tehet nyilatkozatot, nem kell hozzá a zálogkötelezett beleegyezése, míg a zálogkötelezett csak a zálogjogosult hozzájárulásával tudja töröltetni a zálogjogot. A zálogjogosultnak 30 napon belül kell nyilatkoznia a törlésről, ha elmulasztja törlik a zálogjogot. Halál esetén a közjegyző nemperes eljárásban dönt. Egyedi jogutódlást azonban a felek kötelesek bejegyeztetni. Üzemeltetését a MOKK látja el, legalább 8 órától 20 óráig elérhető.

17 A bizalmi vagyonkezelési szerződés - Új jogintézmény, a tulajdonosi pozíció és a döntéshozatal szétválasztásával. A vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a kezelt vagyon) saját nevében de a kedvezményezett javára történő kezelésére köteles, melynek fejében a vagyonrendelő számára díjat fizet. - Garanciális jellegű a vagyon elkülönítésének a szabálya. A kezelt vagyont védi az a szabály, mely szerint a kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, bejegyzett élettársa személyes hitelezői és vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt.

18 Háromszereplős jogviszony: 1. Vagyonrendelő 2. Vagyonkezelő 3. Kedvezményezett Előnye: A vagyon nagysága, összetétele (műkincs) miatt a hasznosítás szakértelmet igényel. Ún. kvázi képviselet kisrészvényesek érdekérvényesítése. A befektető kiléte ismeretlen projektmegvalósítás. A vagyonrendeléskor illetéket nem kell fizetni, a kedvezményezett részére történő vagyonkiadáskor válik illetékkötelessé. Főszabályként a vagyonrendelő hitelezői nem léphetnek fel a kezelt vagyonnal szemben, csak ha a vagyonkezelő egyben kedvezményezett is. A kedvezményezettet megillető vagyonnal szemben azonban felléphetnek, ha a vagyon kiadása esedékes. A vagyonkezelő hitelezői sem léphetnek fel a kezelt vagyonnal szemben. 50 évnél nem hosszabb határozott időre létesíthető. A törvény általánosan kimondja, hogy a pénzmosási és fedezet elvonási korlátok a bizalmi vagyonkezelésre is kiterjednek.

19 A vagyonkezelő díjra tarthat igényt, a hasznosításból származó bevétel a kedvezményezetté. Főtevékenységként Mon bejegyzett Kft., Zrt., vagy EGT fióktelep, a kormány által kijelölt hatóság (MNB) által kiadott engedély birtokában végezheti. A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni.

20 1990. évi XCII. tv. 17/D. - Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyonkezelő vagyonszerzése - A keret vagyon és hasznai megszerzésekor a ke4dvezményezett illetéket fizet - Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyon és hasznai vagyonrendelő általi megszerzése.

21 2000. évi C. tv. (Számvitelről) - 7/B. -a szerint a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget a vagyonkezelő teljesíti (9) bekezdés alapján a tartósan követelést a vagyonrendelőnél tartósan adott kölcsönként kell kimutatni. - 40/A. (7) bekezdés szerint hozamkifizetés a tárgyévi adózott eredményből teljesíthető.

22 A kezes helyzete az új PTK alapján: A kezes helyzete nehezebb lehet, mint a főadósé. Az új Ptk. az adóssal kapcsolatos háromféle körülményváltozást nevesít, amelynek bekövetkezése a kezesre nézve hátrányos, hiszen sortartási kifogását többé nem érvényesítheti, ezek a következők:

23 a.) a követelésnek a kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült, b.) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést, vagy c.) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott, vagy ellene felszámolás indult.

24 A kezes elesik a sortartási kifogás lehetőségétől azáltal (noha a kezesség elvállalásakor ennek fennállásában még bízott vagy bízhatott), hogy az adós vagyoni helyzete lényegesen romlik. Ilyen eset lehet például, ha egyéb, a kezesség által biztosított követeléstől eltérő követelés tekintetében az adós ellen vezetett végrehajtási eljárás sikertelen, illetve, ha adott esetben az adós ellen felszámolási eljárás indul.

25 Kezesség a csődeljárásban Az új PTK (4) bekezdése szerint: A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolás vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.

26 ZÁLOGJOG A korlátolt dologi jogok körében a Ptk. a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között szabályozza. Fogalmának szabályozása tartalmilag azonos. Létrejötte: Zálogszerződés + nyilvántartásba bejegyzés vagy birtokátruházás. Új a fogyasztói zálogszerződés (5:90. ) A zálogkötelezett természetes személy és a zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad. A biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell az összeg megjelölést.

27 Új: Zálogjogosulti bizományos (5:96. ) A zálogjogosult jogai illeték és kötelezettségek terhelik, a zálogjogosulti bizományos a saját nevében a zálogjogosult javára jár el. A zálogjogosult jogait nem gyakorolhatja. A bizományos elkülönítve köteles a befolyt pénzt kezelni.

28 Biztosíték Különvált zálogjog Új PTK.5:100 (1) bekezdés: A jelzálogjog jogosultja szerződéssel, tartozásának biztosítékául a biztosított követelés nélkül is átruházhatja a zálogjogot ( a továbbiakban: különvált zálogjog) a vele szembeni követelés jogosultjára. A különvált zálogjog alapján a zálogjogosult jogai a zálogjog megszerzőjét ( a továbbiakban: a különvált zálogjog jogosultja) illetik. (3) bekezdés: Harmadik személyekkel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a különvált zálogjog jogosultját az ingatlan-nyilvántartásba, más lajstromba, illetve a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezték.

29 Körülírással meghatározott zálogjog Az új PTK. 5:102. -a szerint ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyát körülírással határozták meg, a zálogjog tárgyát mindenkor azok a körülírásnak megfelelő dolgok, jogok, követelések alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír. A rendelkezési jog megszűnése ellenére fennmarad a zálogjog, ha a zálogtárgy elidegenítésére kereskedelmi forgalmon kívül vagy nem jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző részére került sor.

30 Zálogjog érvényesítése Semmis az olyan megállapodás, amely szerint a zálogjogosult kielégítési joga megnyílásakor megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát.(5:136. ) De! A zálogjogosult a kielégítési jog megnyílta után írásban felajánlhatja a zálogkötelezettnek, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát elfogadja kielégítés fejében.( ) A zálogtárgy zálogjogosult által történő értékesítése részletesen szabályozott az új Ptk-ban! A kereskedelmi ésszerűség követelménye!

31 A kielégítés végrehajtáson kívül: Az új Ptk. lehetővé teszi, hogy a zálogjogosult válasszon (5:127. ) a..) értékesíti maga; b..) megszerzi a tulajdonjogot; c..) az elzálogosított jogot vagy követelést érvényesíti Értékesítés esetén szándékáról előzetesen írásban értesíteni kell a zálogkötelezettet, egyéb jogosultakat, az értékesítés módjáról, időpontjáról. A kielégítési jog megnyílása után a zálogjog birtoklása a zálogjogosultat megilleti, a birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya az értékesítésnek. A zálogjogosult a tulajdon átruházásra jogosult. Írásbeli elszámolást kell készítenie, a kereskedelmi ésszerűséget be kell tartania.

32 Zálogjog a felszámolási eljárásban Cstv. 49/D. (2) bekezdés új szabálya: Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásban a zálogtárgy körülírással oly módon van meghatározva, hogy a zálogjog a zálogkötelezett összes vagyontárgyára kiterjed, a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50 %-át kell kifizetni.

33 Változások csőd és felszámolási ügyekben, joggyakorlat változása: A BT. és a KKT. jogi személy az új PTK. szerint, az illeték felszámolás esetén Ft től elektronikus értékesítés kötelező a felszámolási eljárás során 17/2014. (II.3.) Korm. rendelet. A csődegyezség jóváhagyásánál vizsgálni kell a jóhiszemű joggyakorlás követelményét, a április 1-je után kezdeményezett csődeljárásban (Cstv. 20. (1a) bekezdése).

34 CSŐDEGYEZSÉG - A csődegyezséget tartalmazó összes iratból kell kitűnnie a megállapodásnak. Nem kizárt, hogy a felek az adós követelésének engedményezésében állapodnak meg. De! Valamennyi hitelező minden engedményezett követelésből arányosan kell részesüljön. Gfv.VII /2013/3. - A Cstv. 19. (1) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi a csődeljárásban részt vevő felek olyan megállapodását is, amely szerint a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedést szereznek. (Gfv.VII /2013/3; 12.Cspkf /2014/2). A végrehajthatóság e körben úgy vizsgálható, hogy az adós és a hitelezői ellenőrizhetővé tették-e a teljesítést.

35 - Az első helyi jelzálog alapján biztosított követelés jogosultjára méltánytalan az olyan kényszeregyezség, ahol a másod helyi jelzáloggal biztosított, bizonytalan megtérülésű igénnyel rendelkező hitelező szavazata alapján az egyezség keretében a jelzálogjog törlését fogadják el. (11.Cspkf /2014/2). - Ha az adós tevékenységét nem kívánja folytatni, akkor a Cstv. 21/B. -a szerint nem hagyható jóvá a csődegyezség. (Gfv.VII /2014/6.)

36 A Kúria Gfv.VII /2013/5. végzése Nem használható fel a csődeljárás és kényszeregyezség olyan terhektől való esetleges mentesülés érdekében, amelyet a csődeljárás hiányában az adós vezető tisztségviselőjével vagy a tulajdonosával szemben érvényesíthetnek a hitelezők. (Bírói gyakorlat.) Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf /2013/10. ítélete Csődegyezség megtámadása iránti kereset elutasítására került sor azzal, hogy a hitelező kártérítési perben érvényesítheti igényét. (Bírói gyakorlat.) Stratégiailag kiemelni egy felszámolást a zárómérleg elkészítéséig lehet majd, állami cég esetén, egyébként 1 évig. A felszámoló kijelölésénél nem lehet eltérni az elektronikusan kijelölt felszámoló cégről.

37 Felszámolási eljárások során értelmezendő problémák Az egyszerűsített elektronikus levélben elektronikus aláírással el nem látott nyilatkozatban közölt vitatást a bírói gyakorlat nem minősíti elfogadhatónak. A cégnek a bejegyzett képviselője útján való felszólítása azonos következményekkel jár, mint a székhelyre történő kézbesítés.

38 A HITELEZŐI FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS TARTALMA A KÖVETELÉS JOGCÍME ÉRTELMEZÉSE I./ A hitelező fizetési felszólítása akkor szabályos, ha abból egyértelműen megállapítható a követelés jogcíme, összege, megfizetésének határideje. A fizetésképtelenség megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, ha a felszólítás olyan előírást tartalmaz, amely nem teszi kétségessé a követelés beazonosíthatóságát. II./ A követelés jogcíme nem eljárásjogi fogalom, hanem annak megjelölése, hogy az adós a hitelezővel kötött mely szerződésből eredően, milyen tartozásra hivatkozással érvényesíti vele szemben az igényét.

39 - A számla visszaküldése önmagában nem vitatás. - Az adós vagyonába tartozik a garanciális visszatartás és a jóteljesítési garancia. - A felszámoló mulasztása nem addig kifogásolható, amíg fennáll az, hanem a mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 napig.

40 ÍH FORGALOMBAN ELÉRHETŐ LEGMAGASABB VÉTELÁR A FELSZÁMOLÁSBAN HITELEZŐI JOGOSULTSÁGA AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI LEVONÁSÁNAK KÉRDÉSE I./ A felszámolási eljárás során a forgalomban elérhető legmagasabb vételár nem azonos a vagyontárgy elméleti piaci értékével. A felszámolási vagyon értékesítésekor a törvény által előírt nyilvános értékesítési módok közül az alkalmazott értékesítési forma útján elérhető legmagasabb vételár tekintendő a vagyontárgy forgalmi értékének. II./ A hitelező, mint harmadik személy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását csak annyiban, oly módon és mértékben kérheti, amennyiben ezt a jogi érdekeltsége ténylegesen indokolja és megalapozza.

41 ÍH A ZÁLOGTÁRGY MEGŐRZÉSÉNEK ÉS ÁLLAGMEGÓVÁSÁNAK KÖLTSÉGEI A felszámolási költségek közötti vagyon megóvásával kapcsolatos költségek köre szélesebb, mint a zálogtárgy állagmegóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségeké. A felszámolási vagyon létével összefüggő közterhek, adók, mint felszámolási költségek esetenként a vagyon megóvásához kapcsolódó költségek tágabb kategóriájába beletartozhatnak, de nem számíthatóak hozzá a zálogtárgy állagának megóvásával, megőrzésével felmerülő kiadások szűkebb köréhez. (Cstv. 49/D. (1) bek).

42 FELSZÁMOLÓ ELSZÁMOLÁSA Gfv. VII /2013/5. I./ A felszámoló által alkalmazott személyek tevékenységéért a felszámoló tartozik felelősséggel. Amennyiben az adós vagyonából nem a felszámolás lefolytatása érdekében került sor kifizetésre, a felszámolási költségként el nem ismert követelést a felszámolóval szembeni követelésként kell nyilvántartani. II./ Ha a felszámoló nem tud elszámolni a rábízott vagyonnal, akkor a Cstv. 48. (3) bekezdésében írt kötelezettsége folytán az eredeti állapotot kell helyreállítania.

43 A VAGYONONT ÉRINTŐ FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK ALAPJÁN FENNÁLLÓ FELSZÁMOLÓI KÖTELEZETTSÉG - Irat és vagyonátadás elmaradása esetén a Cstv. 33. (1) bekezdése szerinti bírság kiszabásának érdekében tájékoztatni a bíróságot. - A Cstv. 33. (4) bekezdése szerint a tudomására jutott bűncselekményt írásban bejelenteni. - A Cstv. 33/A. (1) bekezdése szerint az adós nevében a volt képviselővel szemben felelősség megállapítása iránt pert indítani. - A Cstv. 40. (1) bekezdése szerint az adós nevében 90 napos szubjektív és 1 éves objektív határidőn belül perben megtámadni a szerződéseket, ha: a./ csalárd (5 év) b./ ingyenes, vagy feltűnő értékaránytalan (2 év) c./ hitelezőt előnyben részesítő (90 nap)

44 - A Cstv. 40. (2) bekezdése szerint szolgáltatás visszakövetelése iránti pert indíthat a rendes gazdálkodás körébe nem tartozó hitelezőt előnyben részesítő teljesítés esetén. - Vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása esetén, vagy a többségi tulajdonos tartósan hátrányos üzletpolitikája esetén a hitelezőket tájékoztatni, a Cstv. 63. (2) bekezdése és a 63/A. szerint. - A Cstv a szerint vagyonkimentés esetén, ha a vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani. - Könyvvezetési kötelezettség megszegése esetén, ha nem tud nyitó mérleget csinálni Btk a szerint számviteli rend megsértése. - Vagyon elrejtése, eltitkolása, vagyon tényleges vagy színlelt csökkentése, hitelezők kielégítésének meghiúsulása esetén, ha a felszámolás megindult, Btk a szerinti csődbűncselekmény.

45 - Az a felszámoló, aki a felszámolás során hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel rendjének megsértése, vagy csődbűncselekmény elkövetéséről, és nem tesz feljelentést, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Btk. 404/A. ). - Nyilvántartás és irathiány esetén egyszerűsített felszámolásnak van helye, a felszámoló honlapján köteles felhívást intézni, hogy bárkinek tudomása van adósi vagyonról azt jelentse be (Cstv. 63/B. (1) bekezdés).

46 ÜGYVEZETŐ LEMONDÁSA I./ A lemondás csak akkor hatályos, ha a lemondó nyilatkozatot a társaságtagjai átvették. Ezt a volt ügyvezetőnek kell bizonyítania. II./ A volt ügyvezető a felelősség alól nem mentesülhet arra hivatkozással, hogy tevékenysége csak a levelek átvételére és továbbítására korlátozódott.

47 A szerződésen alapuló tartozás fogalma a felszámolási eljárásban A 4/2013. PJE jogegységi határozatot, kimondta, hogy a Cstv. 27. (2) bekezdés a., pontja szerinti szerződésen alapuló tartozás fogalmába mind a szerződésben az adós által vállalt, mind a szerződésből eredő egyéb a hitelező által az adóssal a pénzkövetelés megismeréséhez szükséges terjedelemben közölt hitelezői igények beletartoznak, ideértve a nem szerződésszerű teljesítésből, illetve a szerződés megszűnéséből eredő pénzköveteléseket is.

48 A nem szerződésszerűen teljesített kötelezettségekből, az érvénytelen szerződésből, illetve a szerződés megszűnéséből eredő pénzkövetelés megalapozza az adós fizetésképtelenségét. A legalább a követelés ténybeli alapját, jogcímét, összegét és teljesítési határidejét tartalmazó fizetési felhívást bizonyíthatóan közölni kell, és le kell telnie az adós számára a követelés vitatására rendelkezésre álló törvényi határidőnek. Ezt követően van mód a felszámolási kérelem beadására. Az adós nem számolható fel ugyanis egy olyan követelés miatt, amely korábban számára nem vált ismertté.

49 Esedékesség, elévülés, költségátalány: - Fizetési határidő, ha a felek másként nem állapodnak meg, 30 nap. - Az új Ptk. nem szabályozza az elévülést megszakító okként a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást (6:25. )

50 Behajtási költségátalány A Ptk. 6:155. (2) bekezdésének előírása behajtási költségre vonatkozó fizetési kötelezettséget ír elő a kötelezett késedelme esetére. E szerint a késedelembe esett kötelezett a késedelme kimentésétől és a behajtási költség tényleges felmerülésétől függetlenül köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 -nak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni.

51 A július 1-től kötött (módosított) szerződések alapján bekövetkező késedelem esetén kell alkalmazni. A korábban kötött szerződések alapján bekövetkező változásokra akkor is, ha a késedelem július 1-je után következett be, a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.

52 A kényszertörlési eljárás átfordulása felszámolásba A március 1-jéig élő kényszer-végelszámolás egy, a cégbíróság által alkalmazott szankciós jellegű jogkövetkezményként, kötelezően kapcsolódott a cég működéstől való eltiltásához és megszűntnek nyilvánításához. A kényszer-végelszámolást felváltotta a kényszertörlés.

53 A kényszertörlési eljárás során a céget törlik a cégnyilvántartásból, kivéve, ha az eljárási költségeket meghaladó mértékű vagyona van, munkavállalója van, vagy a cégbíróság megállapítja, hogy fedezetelvonó szerződést kötött. Ezekben az esetekben átfordul felszámolásba az eljárás. De! A jövőben, ha munkavállalója van a cégnek, nem kell átfordítani az eljárást felszámolásba, a cégbíróság a felszámolók névjegyzékéből kirendel egy céget, aki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos teendőket lebonyolítja.

54 A kényszertörlési eljárásban ellentétben a kényszer-végelszámolással nincs bíróság által kijelölt végelszámoló. A korábban a végelszámolóként eljáró felszámoló szerveztek által végzett feladatok a cégbíróságon belül zajlanak, tehát a cégbíróság végzi a céggel szembeni követelések és a cégvagyon felmérését. Mindkét jogintézmény esetében az eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését fogja eredményezni, ezzel ellentétes döntést sem a cég, sem a cégbíróság nem hozhat.

55 Kártérítés Minden károkozás jogellenes, de nem állapítható meg az okozati összefüggés, ha nem volt előrelátható a károkozó által a kár, és azt nem is kellett előre látnia. Ez a szerződésen kívüli kártérítés alapszabálya. A szerződésszegésért a PTK szerint felel a fél, a felróhatóság nem feltétel! Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy elhárítsa.

56 Szerződésszegés esetén kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. Az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár - vagyis a szerződésszegés lehetséges következménye - a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.(ésszerű, gondosan eljáró személyre vonatkoztatva értelmezendő,objektíve.) Szándékos szerződésszegés esetén azonban a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.

57 Az új PTK. egyrészt megszigorítja a szerződésszegő fél kimentését, másrészt korlátozza a megtérítendő következménykárok mértékét. A deliktuális felelősség körében változatlanul fenntartották a felróhatósági (vétkességi) elvet. Az új PTK. koncepciója, hogy a gazdasági tevékenység üzletszererű folytatása szükségszerű kockázatvállalást jelent.

58 A társasággal és más tagokkal szembeni képviselői felelősség - Ha a kötelező tv-i rendelkezéseket nem tartja be. - Túllépi a megbízás határait. - Megszegi a társasági szerződést. - A legfőbb szerv határozatait nem hatja végre. - A társaság számára előnytelen szerződést köt. - Összevegyíti magán-és a társaság ügyeit. - A jegyzett tőke terhére osztalékot fizet. - Fizetésképtelenség esetén ezt nem jelenti. Mérleget nem készít. Ha

59 - A vezető tisztségviselő az ügyvezetést a cég érdekeinek elsődlegessége alapján látja el, a társaság tagja nem utasíthatja (kivéve egyszemélyes társaság). - A tag kártérítéssel jogutód nélküli megszűnés esetén a törléstől számított 1 évig léphet fel a képviselővel szemben. - Szerződésszegéssel okozott kártérítés szabálya szerint felel. - Akkor mentesül, ha ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény (betegség) okozta a kárt, és nem volt elvárható az elhárítása.

60 - Az új szabályok szerint az egyszemélyes tulajdonos célszerűtlen utasítása esetén a vezető köteles figyelmeztetni a tagot. Ez után a vezető a tulajdonos kockázatára cselekszik. - Ügyvezetői tiltakozás: ha egy Kft.-nek több önálló képviseletre jogosult ügyvezetője van, bármelyik tiltakozhat a másik intézkedése ellen. A tiltakozást a taggyűlés bírálja el, amíg ez nem történik meg, az intézkedés nem hajtható végre. - Felmentvény: a jövőben akkor is lehet adni, ha a létesítő okirat ezt nem tartalmazza. A felmentvénynek kifelé, a hitelezők felé nincs hatálya.

61 Vezetői felelősség kifelé, a hitelezők felé: Új szabály!a képviselő feladat és hatáskörében eljárva okoz kárt kifelé, magatartása eddig betudható volt a jogi személynek, a jövőben egyetemlegesen felel!de csak károkozás esetén! Az új PTK.6:541. -a szerint ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő egyetemlegesen felel.

62 - A vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel a törvény egyetemleges felelősséget ír elő, azaz a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult igényt érvényesíteni. Nem feltétel a szándékosság! - A tag és az alkalmazott egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta. A Ptk. elhagyja a közvetlen felelősség megállapításának feltételéül a jogi személyiséggel való visszaélés kritériumát.

63 Vezetői felelősség jogutód nélkül megszűnt cég esetén: Az új PTK. 3:118. a vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége kapcsán kimondja, hogy ha a gazdasági társaságjogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

64 A vezetővel szemben alkalmazandó intézkedések a felszámolási eljárás során A vezetői felelősség (Wrongful trading) megállapítására irányuló rendelkezések a magyar jogban 2006-ban kerültek be. A gazdasági tevékenység jogellenes folytatása különbözik a gazdasági tevékenység csalárd folytatásától. Ha egy igazgató tudja, vagy tudnia kellene, hogy a fizetésképtelenség miatti felszámolás elkerülhetetlen, ezt az igazgatót személyes felelősség terheli azért, hogy a társaság gazdasági tevékenységtét folytatja tovább. A vezetőnek minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy minimalizálja a hitelezők potenciális veszteségét.