Nincs két ország? kérdezi a szerző a címben,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nincs két ország? kérdezi a szerző a címben,"

Átírás

1 2 in 1? CZAKÓ ÁGNES Szalai Júlia: Nincs két ország...? Társadalmi küzdelmek az állami (túl)elosztásért a rendszerváltás utáni Magyarországon Osiris Kiadó, Budapest, oldal, 2680 Ft Nincs két ország? kérdezi a szerző a címben, az alcímben utalva az állami elosztás körüli társadalmi küzdelmek (várható) kimenetelére. A kérdőjel előtti pontok valószínűleg a kérdésben rejlő bizonytalanságot és halvány reményt is jelzik, vagy inkább azt, hogy mindnyájan szeretnénk, ha nem lenne szegény és gazdag, kirekesztő és kitaszított kettőssége, de a dolgok mostani állása szerint inkább van/ lesz két ország, mint egy egész. A mű, mely a hazai szociálpolitika 1990 utáni teljesítményéről szól, végig ezt a szomorú végkifejletet sejteti. Pilinszky háromsoros verse, a Végkifejlet jutott eszembe: Magam talán középre állok. / Talán este van. Talán alkonyat. / Egy bizonyos: későre jár. A fülszöveg szerint a könyv főszereplője a túlköltekező állam. Én ezzel egyáltalán nem értek egyet: ennek a műnek a főszereplője maga a szerző, aki úgy írja meg a vizsgált tényekkel folytatott küzdelmét, hogy munkáját szinte vele együtt végzi el az olvasó is. Már az elején tudjuk, hogy ez nem könnyű. Szóval, cseppet sem szórakoztató, könnyed és sima ügy elolvasni, követni, vele haladni előre. És minden gondolati fordulóponton, vagy egy-egy időszak kezdetén, téma- vagy nézőpont-, illetve vizsgálódási dimenzióváltáskor meg kell állni, elgondolkodni, majd menni tovább ezt a szerző meg is beszéli az olvasóval. Mintha együtt kutakodnánk végig az egész második világháború utáni történetünkön, hogy megértsük, miért is lett ilyen a szociálpolitikai rendszer. Bizonytalan vagyok a könyv műfaját illetően: nem egyszerűen tudományos mű, tanulmány, mert nem egy bizonyos kutatásról szóló jelentés csupán, hanem inkább egy esszé de annál biztosan több, melyben sok kutatás eredménye ráadásul eltérő tudományágak állításai szövődik össze a szerző koncepciója szerint. Koncepciója igazolására nagyon széles tudásbázist mozgósít. (Közel 400 tételből áll a felhasznált irodalom- és adatforrások jegyzéke, és kiválóan szemléltető saját számításokat közöl különféle adatforrások felhasználásával a táblázatok alatti mintaszerűen precíz fogalmi definíciókkal.) Olyan monográfiát olvasunk a túlköltekező állam működéséről, melyből a szerző gyakran kibeszél, személyessé téve az olvasóval való kontaktust. A munka szokatlanul hosszú előszavában üti meg az alaphangot: szembemegy az eddigi szimpla, egydimenziós és köztünk szólva kevéssé fantáziadús magyarázatokkal: az állam túlköltekezésének oka a párhuzamos pártklientúrák építése, a túlbürokratizált államigazgatás, a paternalista beidegződések. Igaz, udvariasan fontos műveknek nevezi ezeket, ám rögtön látjuk, hogy itt sokkal bonyolultabb szövevény kibontása következik majd. Még mindig a bevezetőben, a gondolatmenet irányait kijelölve leszögezi, hogy az állam és a redisztribúcióban érintett polgárok mint civil társadalom között sajátos érdekérvényesítő mechanizmus működik, mely nem a leválást segíti, hanem ellenkezőleg, új függőségeket alakít ki, ami szükségképpen akadályozza az állami túlköltekezés csökkentését. A szerző kívánatosnak látja továbbá, hogy pontosan elhatároljuk a piaci egyenlőtlenségből adódó szegénységet a piacon kívülre szorulók kirekesztésétől. A monográfia első része a rendszerváltás és a hazai jóléti állam problémáit elméleti és történeti szempontokból veszi sorra. Esping-Andersen axiómája a modern demokratikus kapitalizmus egyetlen lehetséges állami formációja a jóléti állam a magyar intézményi átmenetek értelmezésének sarkköve. 1 A jóléti állam történelmi produktum, modernizációs teljesítmény, melynek intézményei a juttatások jogi, financiális és intézményi szavatolása elválaszthatatlanok a piacnak mint modern integráló mechanizmusnak és a demokratikus intézményeknek a működésétől. Miután megvizsgálta Esping-Andersen állításának minden attribútumát, Szalai összeveti a Marshallnak, illetve Titmussnak 2 a háború után készült klasszikus művével, rámutatva, hogy az axióma újdonsága az eredeti állítás megfordítása: vagyis minden állam, melynek berendezkedése alapjaira ráillik ez a hármasság, jóléti állam függetlenül az egymást követő kormányok beállítódásától vagy a nemzetgazdaság hullámzó teljesítményétől. Világossá teszi a jóléti állami (túl)költekezés mint függő változó három kutatási metszetét: 1. modernizáció és európai felzárkózás, 2. az állami terjeszkedés 1 n Gosta Esping-Andersen: The Three Worlds of Welfare Capitalism. Polity Press, Cambridge, n Richard M. Titmuss: Essay on the Welfare State. George Allen and Unwin, London, 1963.; Thomas H. Marshall: Citizenship and Social Class. In: Uô: Class, Citizenship and Social Development. Doubleday, New York, old.

2 BUKSZ 2009 és/vagy kivonulás folyamatai és 3. a jóléti rendszerváltás lehetősége. Eljutunk tehát a rendszerváltás történelmi pillanatához és a kérdésfelvetéshez: vajon az államszocializmus, melyben kétségkívül megvoltak a jóléti intézmények, valóságos jóléti állam lehetett-e a polgárainak szabadságjogai nélkül? A válasz: nem, nem lehetett az. A rendszerváltás primer értelmezése szerint a politikai rendszer többpárti politikai rendszer, demokratikus és szabad választások kialakítását jelentette, és látványosan megváltoztatta a gazdaságot a piac intézményrendszerének kiépítésével. A privatizáció során a gazdasági szereplők egy része tulajdonossá vált. Ezzel megszűnt a (párt) állam központi hatalma a politikában és tulajdonosi hatalma a gazdaságban. A jóléti rendszer viszont nem változott meg gyökeresen, hanem a régi struktúra új tartalmakat integrált. Permanens reformokat élünk át ad hoc ötletek, nem letisztult tervezett modellek, koordinálatlan, ágazati szegmentált döntések egymásutánját, és sodródó átalakulás tanúi vagyunk. Történt mindez annak ellenére, hogy a rendszerváltás pillanatában valamennyi, a politikai hatalomért küzdő, fontos párt meghirdette programjában a társadalompolitikai intézményrendszer megreformálását is. A szerző akkurátus rendben idézi ezen dokumentumok racionális érvelését. Államtalanítás Az államtalanítás fogalma megjegyzem, nem kapunk precíz definíciót itt kerül elénk. Az olvasó sejti, hogy ez a fogalom ebben a monográfiában több dolgot is jelöl. Egyrészt azt, hogy a szociálpolitika intézményein keresztül megvalósított redisztribúció átláthatatlan állami mechanizmusait kívánatos átláthatóvá tenni. Továbbá az is államtalanítás, ha a szociális jogok terjedelmének és tartalmának újrafogalmazása után az állam és a civil társadalom közötti szerződés szerint világossá tesszük a redisztribúció rászorultsági elven juttatott szolgáltatásai és/vagy a biztosítási alapú szerzett jogosultság alapján járó kifizetések fedezete közötti különbségeket. És követelmény ezek forrásainak szigorú elkülönítése is, ami akkoriban kétségkívül az állami juttatások részarányának fokozatos csökkenését vetítette előre. Ez az államtalanítás a finanszírozásban. Államtalanítás továbbá a modernizációs metszetet vizsgálva a civil társadalom és az állam közötti tárgyalási folyamat a szociális jogok tartalmáról és terjedelméről. Ebben a folyamatban az állam kezdeményez, kereteket teremt, majd kompromisszumok születnek. A tárgyalás-alkudozás kimenetelét a piac állapota, jövedelemtermelő képessége és a társadalmi csoportokat a piachoz fűző kötelékek állapota kiterjedtsége és szorossága befolyásolja. Az állam egyúttal felügyeli is a folyamatokat. Az általános működési modell felvázolása ad alkalmat a szerző nek, hogy ismertesse az államhatalmat gyakorló kormányzatok jóléti kezdeményezéseinek lehetséges tartalmát: a liberális elvek szerint maximális egyéni felelősség és minimális állami korrekciós mechanizmus lenne kívánatos, a konzervatív elképzelés korporatív modellt kíván, a szociáldemokrata jóléti modell pedig a társadalmi kohézió és egyenlőség érvényesülését hivatott megvalósítani. A szociális jogok tartalmára és terjedelmére vonatkozó megállapodásokat illetően eltérően viselkedhet az állam, illetve a kormányzat, elvileg függetlenül annak liberális, konzervatív vagy szociáldemokrata beállítódásától: az erős állam nem hagy teret rövid távú kompromiszszumoknak, szigorú és intenzív hatalmi ellenőrzést alkalmaz, a szociális jogok definiálása normatív, az intézményrendszer stabil, és az állam ügyel a stabilitás megőrzésére; a gyenge államban viszont az érdekcsoportok egymást kiszorító játszmái szerint alakulnak a rövid távra szóló kompromisszumok, és kevéssé ellenőrzött a források felhasználása. Vajon az államtalanítás azt is jelenti, hogy legyen gyenge az állam? Az ugyanis nem kívánatos, ha nem kiszámíthatóan stabil a szabályozás és folytonosan napirenden van a civil társadalommal való alkudozás a szociális jogok tartalmát és terjedelmét illetően. A rendszerváltozás előtti állami vállalati gazdálkodásra jellemző puha költségvetési korlátot idézi a rendszerváltás utáni rossz tapasztalatunk: a társadalombiztosítási önkormányzati finanszírozás kudarca és ennek 9

3 10 BUKSZ 2009 nyomán a függetlenségének megszüntetése. Ez most az erős vagy a gyenge államra jellemző döntés volt? Mivel a szerző az államtalanítás szót idézőjelbe teszi, és végig így használja, iróniát is kiérezhetünk a kifejezésből: az állam, illetve a kormányzat sokféle és egymásnak ellentmondó szociális követelések teljesítésére kényszerül; miközben ellenőrként nemkívánatos, a források bővítése elképzelhetetlen közreműködése nélkül. A polgári, politikai és szociális jogok hierarchiája A Megközelítések alcímet viselő részben alapfogalmakat tisztáz a szerző, egyben bemutatja Marshall érvelését az állampolgáriság tartalmának kiterjesztéséről: a civil, a politikai és a szociális jogok kialakulásának és térbeni terjedésének vázlatát kapjuk. A modern jóléti állam kulturális produktum, társadalmi küzdelmek eredménye. A csoportok harcának első stációja a civil jogok, azaz a társadalmi tagság megszerzése, erre épül a jogegyenlőség megvalósítása, vagyis a politikai jogok elnyerése, másként a politikai hatalomért való versengés jogának megteremtése. Végül gazdasági minimumok elismertetése következik: a munkavállalás, lakhatás, megélhetés joga és szabadsága. Mindezek társadalmi normává válnak a jóléti államban, mely állami eszközökkel szabályozza a jóléti intézményeket, és szavatolja a jogokhoz való törvényes hozzáférést a polgárok számára. Tanulságos követni Marshall gondolatmenetének interpretációját, mert figyelmünket a hazai szociális jogok elosztása és kiterjesztése körüli küzdelmek indítékaira irányítja. A diktatúrában a szociális jog értelmezhetetlen, mert az állampolgáriság a civil és a politikai jog híján üres fogalom. (A rendszerváltás tehát fordulópont a szociális jogokért folyó küzdelemben.) A történeti áttekintés a polgárosodó Anglia civil társadalmának kialakulásától a második világháború utáni európai államok jóléti intézményrendszerének kialakulásáig vázolja a társadalmi küzdelmek kereteit. Világos, hogy a társadalmi csoportok versengése mivel terepe a demokratikus nemzetállam nem jelenti a periférián lévők teljes kitaszítását, hiszen a versengőket a patriotizmus, a szellemi együvé tartozás és nemzettudat fűzi össze. A nemzettudat, illetve a nemzeti identitás összeütközésbe kerül mindenféle kisebbségek indentitáskeresésével. A háború után a multikulturalitásból is levezethető versengés a domináns nemzeti kultúra mellé emancipálódni törekvő csoportok harca a háború okozta szegénység felszámolására tett erőfeszítések során szociális kérdéssé szublimálódik, bár a háttérben a kulturális hátrányok felszámolására (nemzeti, etnikai vagy akár vallási) kisebbségi küzdelem zajlik. Itt, nézetem szerint, hiányzik egy-két lábjegyzet: Anglia civil társadalma toleráns, az egyéni és kisközösségi felelősségre épül, a kontinentális államok civil szférájára ezzel szemben etatista berendezkedés jellemző. A nemzetfogalom értelmezése is többféle Európában: például a német kulturálisnemzet-fogalom és a francia politikainemzet-fogalom nyilvánvalóan eltér. Hazánkban például ez a két értelmezés folyamatos vitát tart napirenden (lásd magyarigazolvány, határon túli magyarok magyar állampolgársága). A többség és a roma kisebbség a szociális jogok A hazai civil társadalom és az állam közötti, a szociális jogok tartalmát kialakító alkufolyamatban az állam hatalmának visszaszorítása áll a középpontban, ám az érdekérvényesítő többségi és kisebbségi csoportok küzdelmének kimenetelét befolyásolják az identitásukban és azzal összefüggő kulturális legitimációjukban markánsan elkülönülő csoportok közötti politikai erőviszonyok (50. old.). Tény: a szociális jogok etnikai dimenzió mentén differenciálódtak. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok megkülönböztethetők: a többséghez tartozók első-, a roma kisebbség tagjai pedig másodosztályú polgárok. A szociális jogok tartalma hierarchiát tükröz. A roma közösség részvétele a társadalmi-gazdasági közéletben különösen a modernizáció folyamatában ellehetetlenül, ami rossz társadalmi helyzetükkel (szegénység, iskolázatlanság, betegség) magyarázható, és amit súlyosbít az etnikai-kulturális másság, valamint az is, hogy a többség a leválasztásukra törekszik. A többségi kultúra megfosztja őket az integráció lehetőségétől, az eredmény a kirekesztődés. Ez nem a rendszerváltás hozta újdonság, de a kirekesztettek állampolgáriságának reparációja napjainkig aktuális. A szerző nagyon világosan beszél: ez egyszerre politikai és szociális kérdés, ha ugyanis nincsenek meg a politikai jogegyenlőséget megtestesítő intézmények az államban, akkor nincs civil jogegyenlőség sem. És csak az állam tudná a törvények erejével megakadályozni a kiszorítást és a szociális jogok etnikai tagolódását. Ennek híján jött létre a politikai és szociális jogoktól való megfosztottság. A jóléti berendezkedés kész struktúra Szalai a jóléti rendszert és mechanizmusait a maguk jelen állapotában rendeltetésszerűen működő rendszerként vizsgálja az institucionalista elemzés szociológiai hagyományához híven. A történeti folyamatok eredményeként előállt helyzet különféle érdekérvényesítő csoportok helyzetéből levezethető szándékok, motivációk, hatalmi törekvések, valamint politikai-hatalmi döntési helyzetbe került pártok, hivatalnokok és szervezeti hierarchiák, érdekeltek és ellenérdekeltek akadályozzák a redisztribúció (a reformok, a racionális szándékú átrendezés) manifeszt funkcióinak betöltését és céljainak megvalósítását. A tárgyalási folyamat akaratlanul átírja, átértelmezi azokat. Az eredmény a fel nem ismert érdekeltségek latens érvényesülése révén az eredeti (racionális) szándékokkal ellentétes. Ez a szerző által adott értelmezési keret: mély disz-

4 czakó szalai 11 funkcionalitásról árulkodó fejlemény, hogy mint azt később empirikus adatokkal is igazolni igyekszem majd a szociális védelem céljait szolgáló redisztribúció terjedelmének és tartalmának a rászorultság és igazságosság elveihez végül is mind kevesebb köze van: hiszen működésének igazi mozgatói nem is az ellátás iránti szükségletek, hanem a jogosultsági címkékkel ellátott közpénzek megszerzése révén az állam feletti rendelkezés érvényesítésére vonatkozó széles körű törekvések. Mindennek fényénél erős feltételezésként fogalmazhatjuk meg, hogy a félrecsúszott»államtalanítás«központi problémája valóban nem a piaci szereplők állami forrásokért való vetélkedése, hanem a polgároknak az állam jogosítványaiért folyó harca. (54. old.) A jogosultságok megszerzésének legitim alapja a piaci részvétel (1. rendszer) vagy az onnan távolmaradás (2. rendszer). Az 1. elosztási rendszerben a munkaerőpiacon lévők a szervezett munka világában töltött években munkajövedelmeik után arányos hozzájárulást fizetnek, és mintegy szerződésszerűen, törvényileg garantált módon részesednek majd a közpénzekből, ha történetesen a munkaerőpiacról (időlegesen) kiszorulnak. Ez a viszony piaci elvű szerződésnek tekinthető. A 2. rendszer a léthez való jog elismeréséhez kötött, bizonyos szükségleti minimumok hatósági megállapítása alapján a rászorultság igazolása/elismerése legitimálja. A mai magyar rendszer eszerint kétcsatornássá is vált. Ez önmagában nem lenne konfliktusforrás, hisz világos a magyarázat. Mégis súlyos konfliktusforrás, mégpedig a fedezet biztosítása révén. A 32. lábjegyzet konkrét adatait idézve: a 2003-as évben például a nyugdíjak kifizetéséhez a költségvetésnek 128 milliárd forinttal kellett kiegészítenie a társadalombiztosítás járulékbevételeit az 1. rendszer tehát nem képes önfinanszírozásra, míg a 2. rendszer, a tisztán adókból fedezett önkormányzati segélyrendszer 44 milliárddal szerepelt az államháztartás évi kiadásai között. Vagyis az első rendszer függetlensége az államtól csak hamis látszat. A szerző szerint a megkettőzött rendszer a 2. rendszerbe szoruló gyengébbek szeparációját eredményezi a forrásokért folytatott küzdelemben. A szeparáció pedig szegregációt hoz, amely stigmatizál és kirekesztéshez vezet. Ez az érdekérvényesítés és konfliktuskezelés hazai rutinszerű gyakorlata: a szélsőséges szegregáció szükséges, természetes és indokolt, aminek azonban a rendszerváltáshoz közvetlenül nincs köze. Itt következik a mű egyik legfontosabb érvelése: az 1956-os forradalom utáni skizofrén szocializmus viszonyaiból következik, hogy a konszolidáció után a második gazdaság teremtette meg a legnagyobb társadalmi kohéziót. A résztvevők a hatalom ellenében segítették egymást, és egyúttal szigorúan kiközösítették azokat, akik ebbe nem tudtak vagy nem akartak bekapcsolódni. Az első csoport a forradalom vívmányaként értelmezte a pszeudopiachoz való hozzáférés lehetőségét, kreatív újításként, magyar unikumként, nemzeti büszkeségként tartották/tartják számon ezt az intézményt. Nem mellékesen a politikai együvé tartozás kifejezője is lett, mert a részvétel maga volt a cselekvő ellenállás a második gazdaságban nyilvánosan nem tevékenykedő politikai-hatalmi elittel szemben: erkölcsi kérdéssé emelkedett. A nemkívánatos hatalmasokat a köz kizárta, és velük együtt kizárta a közösségből az elesetteket, akik az ún. első gazdaságnak is épp csak a perifériáján tudtak megkapaszkodni, a második gazdaságba való bekapcsolódásukhoz egyszerűen nem volt semmilyen erőforrásuk. A szerző úgy érvel, hogy a rendszerváltás mintegy igazolta a néma ellenállás helyességét: ezek a rétegek jutalmat, jóvátételt követelnek az új rendtől és a többiek kiközösítését hirdetik és várják el a szociális rendszertől (is). Az elosztás 2. rendszere, mely a kívülrekedteket szolgálja ki, nemcsak működési logikájában különül el, hanem fizikailag is más színtereken jelenik meg. A tanulmány igen gazdag illusztrációkkal szolgál, szinte dokumentarista képek jelennek meg a segélyirodákról, nyomorúságos falusi közmunkaprogramokról, speciális iskolákról, és tudjuk, hogy ezek a legszegényebbek egyszersmind cigányok vagy azzá minősülnek. Így etnizálódik és intézményesíti az etnikai kirekesztést az állami (elvileg személytelen, weberi értelmezés szerint bürokratikus, semleges) jóléti elosztórendszer. Nagyon világos ez a beszéd. Azért is foglalkoztam kissé hosszabban ezzel a fejtegetéssel, mert ez a mű érvelésének szerkezete. A szociális jogok tartalmáért és kiterjesztéséért folytatott versengés eredménye az államtalanítás helyett az erősebb állami függés és a gyengék szeparálása, majd szegregálása és kirekesztése, etnikai megbélyegzése. A monográfia további részeiben a szerző módszeresen bemutatja a diszfunkcionális működést. Módszerek Itt jegyzem meg, hogy a dolgozat módszereit a szerző az egyik fejezetrészben ismerteti, ott azonban többnyire arról ír, hogy elképesztően kevés célzott kutatás készült, nemzetközi összehasonlítást pl. a régió országai között pedig, adatok híján, lehetetlen elvégezni. A leendő olvasó ne számítson szofisztikált matematikai-statisztikai modellekre vagy többváltozós elemzésre. Szalai egyszerű statisztikákkal dolgozik, különféle adatfelvételekből a KSH, a TÁRKI MHP adataiból. Főleg saját számításaira támaszkodik, jó mutatókat, arányszámokat szerkeszt a pénzben kapott juttatásokról. Mindössze 11 db beszédes táblázat van a 230 oldalas könyvben. A táblázatokhoz mint említettem már kiváló a tartalmi eligazítás, de hibának tartom, hogy nincs mindenütt elemszám megadva. Módszertani probléma annak megállapítása is, hogy a mindenkori redisztribúciós ráta állami túl- vagy alulköltést jelent-e. A nemzetközi kitekintés nem kínál biztos rangsort írja a szerző, és végül arra a konklúzióra jut, hogy a mindenkori redisztribúciós rátát

5 12 BUKSZ 2009 annak hátterében pedig a közpénzekből kielégítendő és szerzett jogosultságokkal szentesített szükségletek körét végső soron történeti és kulturális folyamatok bonyolult együttese alakítja ki és az rövid távon igencsak nehezen módosítható (74. old., a szerző kiemelése). Eredmények és tények Az alábbiakban kiemelem a tanulmány azon állításait, amelyek a II. és III. fejezetben az általam vázlatosan ismertetett szerzői koncepció érvényességét bizonyítják. A nyugdíj, a táppénz, a munkanélküli segély kifizetésére begyűjtött forrás (járulékbevétel) a pénzbeli szociális ellátásokra fordított összes kiadás százalékában 1990-ben 78,1 százalék volt, 2004-ben pedig 46,8 százalékra esett vissza. Épp az ellenkező trendet vártuk a piacosítás kiteljesedése és ennek folyományaként a piaci tevékenységekhez fűződő befizetések nyomán. Azt látni, hogy végül a hozzájárulási elv szerinti járulékbefizetések súlyvesztése következett be. Egy másik tény: egy átlagos magyar állampolgár jövedelmének minden negyedik forintja az újraelosztásból származik 2004-ben. A szociális jogosultságok közmegegyezéses átértelmezése lehet a magyarázat: a szerző gazdag tényanyaggal szolgál az átértelmezés folyamatáról és tartalmát illetően az 1956 és 1989 közötti időszakból. Sok intézmény történetét olvashatjuk. Ízelítőül említem a rokkantság, vagyis a rokkantnyugdíj-ellátásra jogosultság (át- és újra)értelmezését: nem lehet tudni, mit is jelent a munkaképesség megfogyatkozása, az általános egészségi állapotra vagy csak bizonyos munkakörök betöltésére értendő-e. Ugyanígy alku tárgya például a táppénz is, lehet-e a betegnek betegállományban dolgoznia, mit és mennyit stb. Ezek a jóléti ellátások a hétköznapi állampolgár fejében amolyan béren kívüli juttatásként rögzültek. Az állami szociális felelősségvállalás társadalmi normává vált, ha az egyént a modernizálódó gazdaság új kihívások elé állította. Az újradefiniálás szerint az államnak kell vállalnia az átmenetből fakadó kockázatok terheit. Ez igen megfelelő értelmezés, tekintettel a többpillérű munkaés életformák intézményeire, illetve az első és második gazdaság összefonódó működésére. A szerző úgy véli talán nem alaptalanul, de ezt sem kérdezni, sem bizonyítani szerintem nem lehet, hogy a gazdasági átmenet sokkterápiás levezényléséről azért mondott volna le az akkori kormányzat, mert ezt a szövevényt kellett volna akkor végérvényesen szétbogozni piac/ nem piac, személyes kockázatvállalás, egypillérű életberendezkedés és ez magát a rendszerváltást, annak alapcélját ásta volna alá. (93. old.) A felemás piacosodás megmutatkozik mind a vállalkozások állami támogatásának folyamatos igénylésében, mind a háztartások jövedelemszerzési stratégiáinak alakításában. A mű 2. táblázatából néhány adatot idézve: 53,8 százalék a piaci tevékenységet folytató háztartások aránya, az összes háztartási jövedelemből az összes formális és informális piaci jövedelem aránya 24,2 százalék, míg a jóléti újraelosztásból a jövedelmek 50,1 százaléka származik ben (97. old.). Az intézményi reformok az állam központi újraelosztó szerepének visszaszorítása, a decentralizálás, illetve a profiltisztítás, vagyis a hozzájárulási elven működő társadalombiztosítás és a rászorultsági elvet érvényesíteni hivatott helyi önkormányzati segélyezés szétválasztása közül csupán a két rendszer szétválása valósult meg maradéktalanul, a többi illúzió maradt (139. old.). Ez utóbbi is csak torz formában. Miközben a hozzájárulási elven kapott járadékok a középosztály kockázatközössége számára a rendies státusok legitim megerősítését jelentik, a marginalizált helyzetű szegények számára a rászorultsági elv érvényesítése az intézményes szegregáció eljárásrendjét legitimálja. Nagyon szemléletes, ahogy a szerző a finanszírozás oldaláról is bemutatja a helyzet értelmezési lehetőségeit. A költségvetés tehermentesítése megtörtént, jó irányt vett a segélyezési nagyipar üzemszerű működése (helyben, komolyan megnövekedett személyzettel), és stabil (az 1991-es 1,5 millió db segélykiutalás 2001-re 22,5 millió lett, és ezen a szinten maradt). A haszonélvezői oldal szempontjából azonban mivel a járandósági formák közül 2004-ben egy sem érte el az évi szintet a rászorulók még inkább rászorulók lettek, hisz a foglalkoztatás zsugorodott, jövedelmük növekvő arányban származott ezen ellátásból. A nyugdíjas haszonélvezők jobban jártak, mert a nyugdíjátlag nagyjából lépést tartott a reáljövedelmek növekedésével. De és ez az egész rendszer működésének abszurditása nem a piaci (biztosítási) befizetések, hanem a költségvetés adóforintjai jelentik a növekedés fedezetét, amely 1991 és 2004 között 2,5-szeresre nőtt. Kényszerpálya mondhatnánk, félmillióval több lett a nyugdíjas és a 20 százalékos járulékbevétel-növekedés sajnos nem lett elég, öregszik a társadalom stb. Viszont és ezek az adatok tényleg nem közismertek, néha lehet ugyan olvasni, de annyira abszurd viszonyokat tükröznek, hogy szinte hihetetlen közel 900 ezer fővel több a nyugdíjas, mint ahány nyugdíjas korú ember él az országban (146. old., a szerző kiemelése). A másik mellbevágó abszurditás: az önkormányzati segélyezés valamely fajtájából nem kevesebb mint 1,3 millió háztartás részesül, miközben a különböző támogatásokra való jogosultság meghatározásában plafonként használt jövedelemhatár alatt mintegy 335 ezer család él (165. old. és 46., 47. lj.: a helyi szo- 3 n Raymond Boudon: A viszonylagos frusztráció logikája. In: Csontos László (szerk.): A racionális döntések elmélete. Osiris Láthatatlan Kollégium, Bp., n Samuel A. Stouffer: The American Soldier. Wiley, New York, Idézi: Boudon: i.m. 65. old. 5 n Alexis de Tocqueville: A régi rend és a forradalom. Atlantisz, Bp., old. 6 n Emile Durkheim: Az öngyilkosság. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., old.

6 czakó szalai 13 ciális rendeletekben meghatározott összeg, általában a mindenkori öregségi nyugdíjminimum; a szerző becslése KSH háztartás-statisztikai és TÁRKI-vizsgálatok alapján). Szóval a helybéli intézményrendszer a szubszidiaritás nagy dicsőségére juttat némi segélyt a helybéli nem szigorúan rászorulónak, a rendes szegényeknek például. A rászorultság helyben átértelmezhető. Erről további részletes dokumentumokat és számításokat ismerhet meg az olvasó. Az utolsó előtti fejezetben az önkormányzati segélyosztás mechanizmusait látjuk működésben: miként lehet a segély jutalmazó- és büntetőeszköz? Vannak vétlen szegények és szerencsétlenek, akiknek a segélyezése a helyi közmegegyezés szerint nem vitatható, de mit kezd a hivatal az úgymond önhibájukból szegényekkel, akik könnyelműen sok gyereket nevelnek, rosszul állnak a munkához stb., ők a cigányok vagy a lumpenszegények. A segélyosztó hivatal eljárása erre adatsorokat közöl a tanulmány bizonyíthatóan megvalósítja a társadalmi megvetést: ahol több a gyerek, ott a legtöbb az elutasított segélykérelem, a segély annál kisebb, minél népesebb a család. Ha kapnak is, az a fejenkénti jövedelmet a létminimum százalékáig emeli meg csupán (9. táblázat, 178. old.). Az utolsó fejezet esetek neorealista részleteivel szolgál, bemutatja, miként lesz a segélyezett a Hivatal foglya, hogyan tanulja ki az eljárások útvesztőit, és kicsit több pénz reményében miként engedi be a családi életébe a Hivatal alkalmazottjait, és veszti el önrendelkezési jogát, képességét. A segélyezők és a segélyezettek együttműködése teljesen elzárt és befelé forduló rendszerben zajlik, ahova ironikus módon az alkalmi/átmeneti segélykérők sem kerülhetnek be, mert a hivatali inercia nem tud velük mit kezdeni: ki tudja, mit akarnak, az állandó klienseket legalább jól ismerik. Rejtett mechanizmusok biztosítják, hogy a segélyre a nem roma kérvényezők esélye markánsan nagyobb, mint a romáké. A gettó ezennel közös érdekből megkonstruálódott. Immár csak falainak megszilárdítása van hátra (174. old.) vázolja a végkifejletet a szerző. És végezetül leírja, hogy a jogérvényesítés elemi lehetőségei is megsemmisültek a szegények számára. Ezt paradox módon az is bizonyítja, hogy a mélyszegénységben élő roma családok egyértelműen hathatósabb segítséget kapnak, mint nem roma sorstársaik (11. táblázat, 197. old.). A magyarázat a szerző szerint abban rejlik, hogy a romák az elnyerendő támogatás és védelem reményében könnyebben feladják személyes autonómiájukat. Summázat: a jóléti reform félresikerült, a rászorultsági elv érvényesítése az intézményrendszer és szereplői jóvoltából nem szándékoltan ugyan, de megsemmisíti a szabadságjogok érvényesítésének esélyét a legelesettebbek körében. Ez a végkifejlet. Az Epilógus talán a teljes reményvesztettség elhessegetése végett felvillant néhány képet és politikusi véleményt (pl. Antall Józsefét), hogy talán az abszurd történetek (2006. október, Kossuth tér) ellenére, a magyar társadalom bizonyos kulturális készenléte, amit 1956-ban Bibó európai felzárkózásunk legfőbb zálogának látott mégis megvan még (215. old., a szerző kiemelése). Végigolvasván a könyvet, azt gondolom, hogy bizony ugyanaz a kulturális készenlét mozdított a tárgyalt reménytelen viszonyok irányába, és lehet, hoz ránk még több szégyellnivalót. Egyébként a kulturális készenlét fogalma eléggé homályos. Nem is illik ebbe a műbe, mely igazán egyedülálló a tekintetben, hogy benne a szociálpolitikai szervezeti szerkezet kormányzati és helyi önkormányzati szintestül, az újraelosztó rendszer intézményei, történetük, funkcióik, szereplőik a kormányfőktől a hivatalnokokon keresztül a kedvezményezettek változatos csoportjaiig mindenestül átvilágíttatott. Mégpedig úgy, hogy a hagyományos szociológiai fogalomrendszerben eredeti gondolati modellé szervezte a feltárt tényeket. Csábító lehetőséget kínál esetleg más paradigmákban játékelmélet, RDE, közgazdasági szervezetelmélet vizsgálódók számára is. Szalai Júlia elég magasra tette a lécet. A mai gazdasági válság fejleményei, a következményeit enyhíteni igyekvő kormányintézkedések, valamint a faluszéli cigánysori támadások a mű fogalomrendszerében szereplő harc immár tettleges megnyilvánulásai. Ezt a fogalmat a szerző a versengés szinonimájaként használta. A konfliktusok azóta nyílttá váltak, a versengés pedig nem békés eszközökkel folyik. A megszólaló elemzők a társadalmi különbségek növekedését, a szegénység elmélyülését, sőt a globalizációt, a fogyasztói társadalmat vagy a vallástalanságot emlegetik, azaz bármit, ami vérmérsékletük szerint eszükbe jut. Éppen a szerző által vázolt modell végiggondolása segít észrevennünk például A viszonylagos frusztráció logikája című Boudonírás 3 nyomán, hogy a konfliktusok kiéleződésének oka furcsamód éppen a szociális helyzet valamelyes javulása, illetve a legelesettebb társadalmi csoportokhoz tartozók közötti különbségek csökkenése. A szociológia klasszikusai Durkheim, Tocqueville, Mills, Lazarsfeld, Runciman és mások nagyon hasonló paradoxonokról fogalmaztak meg törvényeket. Stouffer például így: az egyének akkor lesznek elégedetlenebbek azzal a társadalmi rendszerrel, amelyhez tartoznak, ha az átlagoshoz képest több sikert és előrehaladást ígér nekik. 4 Vagy Tocqueville szerint az egyenlőséghez közelítés irigykedő összehasonlításokhoz vezet. 5 Durkheim is leszögezte, hogy az egyéni boldogság nem növekszik egyenes arányban a megszerezhető javak mennyiségével, a kettő közötti összefüggés egy fordított U alakú görbét ad, és egy meghatározott optimumon innen és túl csökken az elégedettség. 6 A viszonylagos frusztráció logikáját a játékelméleti modellek nyelvén is el lehet mondani (nagyon vázlatosan): ha a játékosok ismerik a verseny szerkezetét vagyis azt, hogy ha beszállnak a játékba, milyen eséllyel nyernek vagy veszítenek, bizonyára inkább részt vesznek, ha a haszonra vonatkozó várakozásaik pozitívak. Ha a verseny szerkezete olyan, hogy a játékosok másoktól független viselkedésük alapján

7 14 BUKSZ 2009 Pszichoanalízis társadalom kultúra 2009/1 IDEALIZÁLÁS É S KÖZÖTT Í H Á R T Á S ANNETTE SIMON: Keletnémet utak a pszichoanalízishez BORGOS ANNA: Hajdu Lilly életútja ERNST FALZEDER: Ferenczi az ortodoxia és a heterodoxia között FRANCO BORGOGNO: Ferenczi és Winnicott TOM KEVE Ortvay Rudolfról DENIS SILAGI visszaemlékezései LENKEI JÚLIA: P. Liebermann Lucy pályaképe egyforma eséllyel nyerhetnek, és a nyertesek aránya a vesztesekéhez képest nem elég kicsi, akkor nagyfokú kollektív frusztrációra számíthatunk, hiszen a vesztesek vonatkozási csoportját ugyanezen játék nyertesei jelentik. A különféle versenyszituációk további ismertetése nélkül is belátható, hogy az utóbbi években a hazai átlagos (reál)keresetek és jövedelmek növekedése, illetve ettől nem függetlenül a szociális juttatások egyes fajtáinak megemelése, a hozzájutás feltételeinek önkényes értelmezése vagy elmulasztott ellenőrzése (erről bőven van szó a kötetben) növelte a relatív frusztrációt a társadalom perifériáján. A versengő játékosok tétjei az egyik oldalon a rövidebbhosszabb munkaviszony (nyugdíjjogosultság) vagy a betegeskedéssel kiérdemelt rokkantsági nyugdíjaztatás, a másik oldalon a rászorultság (amely fogalom egyébként társadalmi konszenzus és szolidaritás híján bizonytalan és folyamatosan megkérdőjelezhető). Ez utóbbi csoport anélkül nyer, hogy megtette volna a tétet, hiszen a léte jogán kap a semmiért valamit legalábbis így véli a versengő másik, szintén a periférián létező társadalmi csoport, és ezért a játék feltételeinek újraírását követeli. És lám, az állam nem is tétovázik, lett munkáért segélyt program és a véres bűnesetek nyomán sok-sok milliárd a rendőrségnek. Alapos modellezést kívánna, hogy a válság miatt nyilvánvalóan szűkülő állami forrásokból mely csoportoknak milyen tétekkel mekkora nyereményt célszerű kínálni, vagyis az eddigi verseny feltételeit valóban át kell írni úgy, hogy a nyertesek/vesztesek kényes egyensúlyát eltaláljuk, hogy a relatív frusztráció a lehető legkisebb legyen. Ehhez pontosan ismerni kell a versengők (a játékosok) egymáshoz való viszonyát, kölcsönös függőségeiket, amit szintén kiválóan mutat be Szalai Júlia. A könyv címét és a formáját nem jól választotta meg. Az elemzés kijelentő/állító címet kívánt volna meg. A füzetszerű könyvalak amely egyébként szép jól rászedi az olvasót. A súlyos tartalom súlyosabb könyvformát kíván. o

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

1. A társadalompolitika és szociálpolitika fogalmának értelmezése

1. A társadalompolitika és szociálpolitika fogalmának értelmezése A tantárgy neve: Szociálpolitika (Andragógia és Ifjúságsegítő Felsőfokú Szakképzés) A tantárgy kódja: Félévi óraszám: Kreditértéke: Helye a tantervben: V. félév Előadó: Dr. Szarvák Tibor PhD egyetemi docens

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Gettósodás, mint szociális probléma

Gettósodás, mint szociális probléma Gettósodás, mint szociális probléma Michal Vašečka Workshop Területi és etnikai különbségek formái Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon Ostrava, 2012. május 3-4. Gettó Wacquant a gettó jelenséget

Részletesebben

A szociális szolgáltatások aktuális kérdései

A szociális szolgáltatások aktuális kérdései A szociális szolgáltatások aktuális kérdései MACSGYOE XXII. Szakmai Konferenciája Siófok, 2013. május 15. Czibere Károly Református Szeretetszolgálat, Szociális Klaszter Helyzet áttekintése 2011: Nemzeti

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, július 19.

Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, július 19. Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /.... (........) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 4/2011. (II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Fidesz szociálpolitikája = Gyöngyöspata. Korózs Lajos Elnökségi tag

Fidesz szociálpolitikája = Gyöngyöspata. Korózs Lajos Elnökségi tag Fidesz szociálpolitikája = Gyöngyöspata Korózs Lajos Elnökségi tag Szociálpolitika hatása a lakossági jövedelmekre A társadalmi jövedelmek a háztartások összes jövedelmének kb. 1/3-át teszik ki. A pénzbeli

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

2016. évi... törvény Érkezett 2016 MÁRC A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása

2016. évi... törvény Érkezett 2016 MÁRC A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása Országgy űlés Hivatal a lrományszám :T) 9 6-4- 2016. évi.... törvény Érkezett 2016 MÁRC 16. az egyes törvényeknek a nehéz körülmények között él ő nők helyzetének javítását célz ó módosításáró l 1. A szociális

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Mutassa be a társadalmi mobilitást és annak hatását a társadalom jellegére és működésére! Információtartalom

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Könyvbemutató szakmai konferencia MTA Díszterem 2008 november 25 Korreferátum ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt 1.a. Az érettségivel

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

SZOCIÁLIS JOG II - 2015

SZOCIÁLIS JOG II - 2015 SZOCIÁLIS JOG II - 2015 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. ELŐADÓ: DR. VERES GÁBOR TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I.

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I. VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE I. Bevezetés A magyarországi 1989-es rendszerváltozás alapvető nyomokat hagyott az

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Varga Zsolt. A közigazgatási reform és a szociális ellátások az európai uniós csatlakozás jegyében. A módszertani intézmények jövője

Varga Zsolt. A közigazgatási reform és a szociális ellátások az európai uniós csatlakozás jegyében. A módszertani intézmények jövője Varga Zsolt A közigazgatási reform és a szociális ellátások az európai uniós csatlakozás jegyében A módszertani intézmények jövője A közigazgatási reform az európai uniós csatlakozással együtt alapvetően

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

NYUGDÍJ-IDŐSKOR KORÓZS LAJOS 2011. NOVEMBER 16.

NYUGDÍJ-IDŐSKOR KORÓZS LAJOS 2011. NOVEMBER 16. NYUGDÍJ-IDŐSKOR KORÓZS LAJOS 2011. NOVEMBER 16. A KORFA JELENLEG HÁROMFÉLE KORFÁT ISMERÜNK Piramis alakú korfa: a növekvő népesség korfája itt széles az alap, ami fölfelé gyorsan keskenyedik, hisz sok

Részletesebben

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,

Részletesebben

Közép-Kelet-Európában az elmúlt 25 évben - mit mondanak a tények?

Közép-Kelet-Európában az elmúlt 25 évben - mit mondanak a tények? . Növekedés és fluktuációk Közép-Kelet-Európában az elmúlt 25 évben - mit mondanak a tények? Középeurópai Egyetem 2013. szeptember 18. Növekedés és fluktuációk Az előadás céljai Magyarország, illetve tágabban

Részletesebben

Több mint hitvallás. Tanácsadó egy életre

Több mint hitvallás. Tanácsadó egy életre mint hitvallás Tanácsadó egy életre mint munka A Money&More nem egy pénzügyi tanácsadó cég a sok közül. Nevünkben a More azt jelenti: több, valódi, profi és érthető útmutatás a pénzügyek világában. Tanácsadói

Részletesebben

Alaphang tréning 2. rész - Családreform

Alaphang tréning 2. rész - Családreform Alaphang tréning 2. rész - Családreform Munkafüzet 2. Alaphang tréning 2. Családreform 2. rész Ideje másképp látni a világot és a gyereked 2. lecke Mintamókus 2. 1. Eszközök és az ő forrásuk azaz kinek

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2013.

Részletesebben

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat Polgármesterétől 3432 Emőd, Kossuth tér 1. Tel.: 46/476-206 Ikt.sz.:5996/2012. Tárgy : Javaslat az önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat

Részletesebben

s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés.

s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. Budapest, 2014. március 1. Wesley János Lelkészképző Főiskola Államforma: köztársaság EU csatlakozás: 2004. május 1. Tagság: ENSZ, EU,

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori

Részletesebben

Projektmenedzsment elmélet és/vagy gyakorlat

Projektmenedzsment elmélet és/vagy gyakorlat Projektmenedzsment elmélet és/vagy gyakorlat dr. Prónay Gábor 13. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2010. április 8. AZ ELŐADÁS CÉLJA Aki úgy gondolja, hogy rátalált a saját módszerére, az mélyedjen

Részletesebben

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez Budapest, 2013.04.08. Dr. G. Fekete Éva A szolidáris gazdaság (SSE) háttere Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16.

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16. Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia 2013. április 16. Szervezetek szociológiája A szervezetek és a tagjai Weber és a bürokrácia Taylor és a

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

Tömeges elbocsátások, segélyezési plafon KORÓZS LAJOS ELNÖKSÉGI TAG

Tömeges elbocsátások, segélyezési plafon KORÓZS LAJOS ELNÖKSÉGI TAG Tömeges elbocsátások, segélyezési plafon KORÓZS LAJOS ELNÖKSÉGI TAG Megszünteti a kormány az ONYF - et és az OEP-t A központi közigazgatás létszámleépítése 6-7 ezer embert az állami szféra dolgozói közül

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben