HELYZETKÉP AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZÉPTÁVÚ POZÍCIÓJÁRÓL: HIÁNY ÉS ADÓSSÁG ( ) Simor András. ÁSZ konferencia május 15.

Átírás

1 HELYZETKÉP AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZÉPTÁVÚ POZÍCIÓJÁRÓL: HIÁNY ÉS ADÓSSÁG ( ) Simor András ÁSZ konferencia május 15.

2 Az elıadás szerkezete 1. Az államadósság jelenlegi szintje és az ide vezetı út 2. Az adósságkivetítés célja és korlátai 3. Módszertan és alapfeltevések 4. Eredmények ( ) Költségvetési egyenleg Adósságpálya Érzékenységvizsgálat Fiskális rés A jegybank elsıdleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

3 1. Az államadósság jelenlegi szintje és az ide vezetı út 3

4 Az államadósság meghaladja a hasonló fejlettségő országokban tapasztalt szintet GR Bruttó államadósság (a GDP arányában) IT PT BE IE UK FR Magyarország DE AT MT CY ES NL PL LV FI SK DK CZ LT SI SE RO 20 BG EE Egy fıre jutó GDP vásárlóerı-paritáson (EU átlaga=100) Forrás: Eurostat; 2010-es adatok Pirossal jelölve az IMF besorolása szerint fejlettnek számító országokat 4

5 2001 óta tartó, szinte folyamatos növekedés után az adósságráta az elmúlt 3 évben a GDP 80 százaléka körül alakult 5

6 A válság elıtt az adósságrátát a hiány emelte, a növekedés-kamatárfolyam hármas összességében csökkentette tól a hatás fordított 6

7 pedig az adósság átlagos finanszírozási költsége trendszerően csökkent az elmúlt 10 évben Megjegyzés: Az implicit kamat az adósságra fizetett átlagos kamat. Forrás: saját számítás 7

8 2. Az adósságkivetítés célja és korlátai 8

9 A középtávú kitekintés célja Az államadósság és az államháztartás középtávú strukturális helyzetének bemutatása A hazai és uniós fiskális szabályok teljesülésének, valamint a kritériumok felé történı konvergencia vizsgálata A szuverén adósságok középtávú alakulása a figyelem középpontjába került Magyarországon eseti elemzéseket kivéve eddig nem készült rendszeres hosszútávú kitekintés 9

10 Korlátok Változatlan fiskális politika melletti technikai kivetítés A változatlan fiskális politika elvi meghatározása és számszerősítése nem triviális Nem elırejelzés, nem a legvalószínőbb pálya Hosszú idıtáv: a makrogazdasági és fiskális pálya bizonytalanságai összeadódnak és kumulálódnak A Széll Kálmán Terv 2.0 hatása nem szerepel a makrogazdasági pályában 10

11 3. Módszertan és alapfeltevések 11

12 Az államadósság elırejelzése Az elsıdleges egyenleg és a dinamikus komponens Az adósság technikai elırejelzésének tényezıi Elsıdleges egyenleg (PB) Reálgazdasági növekedés (G) A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R) Reálárfolyam változása (RER) PB Dinamikus komponens: R+RER-G Adósságstabilizáló elsıdleges egyenleg : Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten tartásához éppen elegendı elsıdleges egyenleg PB 0 Emelkedı adósság < < PB st PB 1 Csökkenı adósság PB st Kedvezı: Magasabb PB Magasabb G Alacsonyabb R Alacsonyabb RER (reálfelértékelıdés) 12

13 Makrogazdasági feltételezések Adósságválság lecsengése, a kockázati prémium mérséklıdése. Kibocsátási rés 2015-re záródik. A finanszírozási költségek mérséklıdésével a külsı forrásbevonás mennyisége és felvevıpiacaink bıvülése is kedvezıbbé válhat. Növekvı aktivitás és bıvülı foglalkoztatás, fokozatos visszatérés a válság elıtti munkanélküliséghez. A válság elıtti növekedési ütemek visszatérését azonban nem tételezzük fel tól - évi 2,1 százalékról fokozatosan évi 2,5 százalékra növekvı potenciális GDP-bıvüléssel számoltunk mind a fejlett európai országokhoz való felzárkózási folyamatot, mind pedig a termelési tényezık bıvülését tekintve megalapozott. 13

14 A kivetítés makrogazdasági pályája Gazdasági növekedés Infláció Rövid távon A kibocsátási rés 2015-ben bezárul 2013-ban az inflációs cél elérése Hosszú távon 2,5 százalék 3 százalék Árfolyam változatlan nominális árfolyam a jelenlegi szint körül, inflációs különbözetbıl tartós reálfelértékelıdés Kockázati felár jelenlegi értékrıl mérséklıdı, de a válság elıtti szintet meghaladó 14

15 A költségvetési kivetítés módszertana Változatlan fiskális politika - értelmezése nem egyértelmő Hatályos jogszabályok (vagy bejelentett és kellıen részletezett intézkedések) Bevételek és kiadások kivetítése a jogszabályok mentén Fokozatosan érvényesülı intézkedések teljes hatásának bemutatása (Diákhitel, köznevelési törvény, nyugdíjreformok stb.) Jelenlegi szolgáltatási színvonal fenntartása A demográfiai folyamat hatásainak figyelembe vétele mellett Nominális GDP-vel indexált bevételek és kiadások 15

16 Elsıdleges egyenleg fıbb mozgatórugói Széll Kálmán terv tıl a GDP 1,4 százalékával javítja az egyenleget. Köznevelési törvény a GDP 0,6 százalékával növeli a nettó kiadásokat. EU-transzferek csökkenése következtében (költségvetési ciklus) saját finanszírozású beruházások emelkednek, ami a GDP 0,9 százalékpontjával emelheti a hiányt. Nyugdíjkiadások o inflációval történı indexálás o korhatáremelés, jogosultsági feltételek szigorítása, megváltozott munkaképességőek ellátórendszerének átalakítása következtében a GDP 2,5 százalékával csökkennek a teljes horizonton. Demográfiai hatások mérsékeltek, fıként a horizont második felében jelentkeznek (2026-után már érzékelhetı lesz a hatás). Elsıdleges egyenleg átmeneti romlás után trendszerően javul, a évi 1,4 százalékos szintrıl indulva fokozatosan éri el a GDP 2 százalékát. 16

17 Hozamokra, finanszírozásra vonatkozó feltételezések Kockázatmentes hozamok emelkednek Kockázati felár számottevıen csökken, de tartósan meghaladja a válság elıtti szintet Államháztartás finanszírozása Devizabetétek leépülnek EU/IMF hitelek lejárnak, piaci refinanszírozás Forintkibocsátás részaránya folyamatosan emelkedik A devizaarány 2026-ra 50 százalékról 33 százalékra csökken 17

18 Jelenlegi, historikus minimumáról növekedhet az adósság implicit kamata Az emelkedı és a válság elıttinél tartósan magasabb finanszírozási költség okai: Jelenlegi szintben még alig érzıdik a válság hatása, mert nagy az EU/IMF hitelek súlya Lassú átárazódás Emelkedı kockázatmentes hozam Bár csökkenı, de tartósan magasabb prémium szint Forintfinanszírozás arányának növekedése 18

19 3. Eredmények 19

20 Tartósan a GDP 3 százaléka alatti és csökkenı ESA-hiány 20

21 A dinamikus komponens és az adósságstabilizáló elsıdleges egyenleg A növekedés (G), a reálkamat (R) és a reálárfolyam (RER) viszonyának kitüntetett szerepe van az adósságdinamikában Minél nagyobb a dinamikus komponens (R-RER-G), annál magasabb elsıdleges többlet szükséges az adósság csökkentéséhez (R-G) 1,1 százalék (R+RER-G) 0,8 százalék Hosszútávon az adósságot stabilizáló elsıdleges költségvetési többlet a GDP 0,5 százaléka Ennél kedvezıbb egyenleg csökkenti az adósságot 21

22 Az adósságráta 15 év alatt 60 százalék alá mérséklıdhet 80 % % Maastricht Alaptörvény Bruttó államadósság 1/20-os szabály 22

23 A célok gyors eléréséhez további gazdaságpolitikai lépések szükségesek Az Alaptörvényben megfogalmazott 50 százalékos adósságráta 15 éven belül történı eléréséhez további lépések szükségesek: vagy tartósan magasabb növekedésre (G), vagy a befektetık bizalmát erısítı, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre (R), vagy további fiskális egyenlegjavításra (PB) van szükség. Az egyes tényezık lehetséges hatásának megítélésében segítenek az érzékenység vizsgálatok. 23

24 Érzékenységvizsgálat a költségvetési egyenleg sokat nyom a latban Alappálya: 2026-ra a bruttó adósság 59,4%-ra csökken Parciális érzékenységek, policy reakciók és visszacsatolások nélkül (2017-ben bekövetkezı tartós sokkok) Az adósság elmozdulása az alappályától 2026-ban (GDP arányában) Közel szimmetrikus érzékenységek Eltérés az alappályától Fiskális sokk +/- 0,5% Kamatsokk +/- 100 bp Növekedési sokk +/- 0,5% Árfolyamsokk +/- 10% 24

25 Érzékenységvizsgálat 25

26 Az 50 százalékos adósságcél elérésének lehetısége az elsıdleges egyenleg javításán keresztül Fiskális rés - változatlan növekedési és kamatkörnyezet mellett mekkora egyenlegjavulás szükséges az adott adósságcél adott horizonton történı eléréséhez Parciális hatásvizsgálat - minden más változatlansága mellett Adósságcél: Alaptörvényben foglalt 50 százalék 2026-ban A szükséges egyenlegjavulás mértéke az is idızítéstıl függ - kivárásnak ára van Kiigazítás jellege/ Kiigazítás nagysága, eredménye Átlagos elsıdleges egyenleg között Adósságcél 2026-ban: 50% Átlagos elsıdleges Szükséges egyenleg a kiigazítás mértéke kiigazítást követıen GDP % GDP % Egylépésben történı tartós kiigazítás, 2017-ben 1,9 0,9 2,8 Egylépésben történı tartós kiigazítás, 2020-ban 1,9 1,3 3,2 Fokozatos kiigazítás között, éves átlag 1,9 0,2 2,8 26

27 Fı üzenetek Kivetítésünk eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság 2026-ra 59,4 százalékra csökkenhet. Ezzel az adósság elérheti a Maastrichti Szerzıdés szerint elvárt 60 százalékos szintet, de meghaladja az Alaptörvény 50 százalékos adósságcélját. Ennek eléréséhez vagy tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetık bizalmát erısítı, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség. Az államháztartás elsıdleges egyenlege átmeneti romlást követıen a kivetítési horizonton trendszerően javul és hosszú távon a GDP 1,9 százaléka körül stabilizálódik. Ez az egyenleg képes ellensúlyozni a feltételezett 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet 0,8 százalékkal meghaladó finanszírozási költség adósságnövelı hatását, azaz biztosítja az adósságráta csökkenését. A jegybank elsıdleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

28 Fı üzenetek (folytatás) Az egyenleg átmeneti visszaesését egyes bevételek kiesése (különadók, a fél-szuperbruttó és az EU források csökkenése) és új kiadások (így a pedagógus életpálya-modell) okozzák. Középtávon ugyanakkor a nyugdíjrendszer reformjai nagymértékben javítják az egyenleget. A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései tartósan 2015-tıl évente 1,4 százalékkal javítják az államháztartás elsıdleges egyenlegét, így kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából A növekedés fél százalékos változása 3,4 százalékponttal, a finanszírozási költség 1 százalékpontos eltérése 3,9 százalékponttal térítheti el a 2026-as adósság GDP-arányos szintjét az alappályától. Elemzésünk ún. technikai kivetítés, nem pedig elırejelzés. Ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínőbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatja be. A jegybank elsıdleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

29 Köszönöm a figyelmet! 29