25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet. az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről
|
|
- Borbála Pataki
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el: 1. E rendelet hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. A LÉTESÍTÉS KÖVETELMÉNYEI [Az Mvt ának (3) és 21. -ának (1), (2), (4) bekezdéseihez] 2. (1) A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok munka-egészségügyi értelmezésével kapcsolatban az MSZ ENV 26385:1999 szabványban foglaltak, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell eljárni. (2) Amennyiben a munkaadó az ergonómia és az ergonómiai szempontok munka-egészségügyi értelmezésénél az (1) bekezdés szerinti nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, munkavégzés követelményeinek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi. 3. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok keretében létesítmény, munkahely, technológia esetében a munkáltató munkaegészségügyi szempontból köteles felmérni a veszély jellegét, a veszélyeztetettség mértékét, a veszélyeztetettek körét és meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módozatát, ezen belül részletesen ki kell térnie a műszaki és egyéni védelemre, a szervezési és az egészségügyi megelőzési intézkedésekre. A MUNKAVÉGZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI [Az Mvt ának a) pontjához] 4. (1) A munkáltató köteles gondoskodni ivóvízcsap, illetve ivókút felszereléséről, valamint az ivóvizet szolgáltató berendezés tisztán tartásáról és megfelelő karbantartásáról. Ha a munkahelyen ipari vízszolgáltatás is van, a csapokat ivóvíz, illetve nem ivóvíz felírással és piktogrammal kell ellátni. (2) Vízvezetékes ivóvíz hiányában ivóvízről egyéb módon kell gondoskodni. Az ivóvíztartály kifolyóját olyan módon kell elhelyezni, hogy a tartályból közvetlenül inni ne lehessen. A munkáltató köteles gondoskodni az ivóvíztartály rendszeres fertőtlenítéséről, valamint arról, hogy azok feltöltése csak ivóvíz minőségű vízzel történjen. (3) Azokon a munkahelyeken, ahol étkezni és inni tilos, továbbá, ahol az ivóvíz-szolgáltatás nem ivókutas rendszerű, az étkező-, valamint a pihenőhely kialakításánál figyelemmel kell lenni az ivóedények közegészségügyi követelményeknek megfelelő elhelyezésére is. [Az Mvt ának b) pontjához] 5. (1) Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe, a munkahelyen dohányozni, inni, étkezni, illetve élelmiszert tárolni tilos. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben, továbbá minden olyan munkahelyen, ahol a munkavállalók a meleg, illetve hideg klíma hatásának megelőzése céljából pihenőidőre jogosultak, a munkavállalók létszámának megfelelő méretezésű, szobahőmérsékletű (fűthető, illetve szellőztethető) pihenő-, illetve melegedőhelyiséget kell biztosítani, amely alkalmas étkezésre, ital fogyasztására, valamint élelmiszerek tárolására. Ez a helyiség nem lehet egyben dohányzásra kijelölt hely is.
2 (3) A telepített munkahelyeken az MSZ :1981 szabvány szerinti A, D, E tisztasági fokozatú tevékenységek esetén, továbbá szabadtéri, nem telepített munkahelyeken a munkavállalók létszámának megfelelő és a közegészségügyi követelményeknek megfelelő étkezési lehetőséget is biztosítani kell. (4) A pihenő-, melegedő-, illetve az étkezőhelyiségekben asztalt, háttámlás széket, ruhafogast, hulladékgyűjtőt, továbbá szükség szerint ételtárolási, étkezés előtti kézmosási és kézszárítási lehetőséget kell biztosítani. (5) Az MSZ :1981 szabvány szerinti A, D, E tisztasági fokozatú tevékenységek során, a szabvány előírása alapján kialakított fehér-fekete rendszerű csoportos öltözőhelyiséget, valamint a mosdáshoz, zuhanyozáshoz meleg, ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani a legnagyobb műszaklétszám figyelembevételével. (6) A 24 C (korrigált) effektív hőmérséklet [a továbbiakban: (K) EH] érték feletti hőterheléssel járó zárt, telepített munkahelyeken az öltözőcsoportot és az illemhelyet úgy kell elhelyezni, hogy az zárt közlekedő helyiségen át legyen megközelíthető. (Az Mvt ához) 6. A munkahelyi rend és tisztaság érdekében: a) a munkahelyeken a rovarok és rágcsálók irtásáról szükség szerint gondoskodni kell, b) a zárt téri munkahelyeket rendszeresen, a használatnak megfelelő gyakoriságban, azon munkahelyeket, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal kerülhet érintkezésbe, műszakonként legalább egyszer takarítani kell, c) azon munkahelyeken, ahol veszélyes anyagok pora szennyezheti a munkakörnyezetet, a b) pontban előírt takarítást oly módon kell elvégezni, hogy az a takarítást végzőre újabb veszélyforrást ne jelentsen. 7. (1) A munkahelyen a termelési és kommunális hulladékot elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. (2) A nem veszélyes, de bomló szerves anyagot tartalmazó, valamint a bűzös termelési hulladékot fedett, résmentes, fertőtleníthető tartályban kell gyűjteni. (3) Az (1) bekezdés szerinti hulladékokat a munkahelyről az erre kijelölt tárolóhelyre naponta kell eltávolítani, és onnan legalább hetente kétszer el kell szállítani. (4) A (2) bekezdésben jelölt hulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat naponként, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket szükség szerint, de legalább hetente két alkalommal tisztítani és fertőtleníteni kell. (5) A munkahelyeken keletkezett veszélyes hulladékot a külön jogszabály előírásai szerint kell kezelni. (Az Mvt ához) 8. (1) Állandó munkavégzésre szolgáló munkahelyen a munkavégzés jellegének akkor felel meg a világítás, ha a munkahelyek névleges megvilágítása, színhőmérséklete, színvisszaadási fokozata és káprázási fokozata a helyiség rendeltetése és az ott végzett tevékenység figyelembevételével kielégíti az MSZ :1986 szabvány által előírt értékeket, valamint az MSZ :1986 szabványban foglalt általános követelményeket, vagy azokat más, legalább egyenértékű megoldás szerint biztosítja. (2) A belsőtéri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megítélésénél az MSZ :1986 szabvány előírásaiban foglaltak vagy azzal legalább egyenértékű megoldás az irányadó. (3) Amennyiben a munkahely kialakítója a megvilágítás esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti szabványban foglaltaktól el kíván térni, akkor az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, munkavégzés közegészségügyi követelményeinek való megfelelőség megállapítását az OTH-tól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi. (Az Mvt ához) 9. (1) A munkahelyen a zaj szintje nem haladhatja meg az 1. számú mellékletében megadott értékeket. (2) El kell határolni az első bekezdésben előírt határértékeket meghaladó zajszintű munkaeszközöket és technológiákat a határérték alatti zajszintű munkahelyektől, továbbá egymástól azokat a zajos - határérték feletti - munkahelyeket, ahol a két munkahely zajszintje több mint 3 db-lel eltér. 10. (1) A munkahelyen a munkavállaló testére áttevődő, egész testre ható mechanikai rezgés értéke a 2. számú melléklet 2. pontja szerint mérve x (háttól mell felé) és y (jobb oldalról bal oldal felé) irányokban a 0,9 m/s 2, z (lábtól fej felé) irányban az 1,26 m/s 2 8 órára vonatkozó egyenértéket, illetve a 10 m/s 2 pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértékét nem haladhatja meg.
3 (2) A munkahelyen a munkaeszköz üzemeltetése során a munkavállalót érő helyi (kéz-kar) rezgésterhelés mértéke nem haladhatja meg a 2. számú melléklet 1. pontja szerint mért 2 m/s 2 értéket, illetve a hideg, nedves munkakörnyezetben az 1,4 m/s 2 értéket. Az 1 másodperces integrálási idővel mért legnagyobb súlyozott egyenérték gyorsulás az 50 m/s 2 -et, a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása a 8,4 m/s 2 -et nem lépheti túl. 11. (1) Annak érdekében, hogy a rezgésterhelés a megengedett értéket ne haladja meg, a munkaeszköz típusának kiválasztásánál figyelembe kell venni a használata során keletkező rezgés nagyságát. (2) A 10. -ban meghatározott értékeket meghaladó rezgésexpozíció esetében a rezgésterhelést műszaki megoldásokkal (pl. forgó alkatrészek kiegyensúlyozása, rezgésszigetelő gépalapozás, rezgéscsillapított ülés, rezgéscsillapított fogantyú) kell a megengedett érték alá csökkenteni. (3) A kéz-kar rezgés expozíciójával járó munkavégzés során, ha nem biztosított a rendelet 3. számú melléklet 2. számú táblázata szerint könnyűnek minősülő fizikai munkavégzés munkakörnyezeti előírásainak megfelelő klíma, a munkavállalót - a lokális lehűlés elleni végtagvédelem érdekében - egyéni védőeszközzel kell ellátni. [Az Mvt ának (1) bekezdéséhez] 12. (1) Mesterséges légelszívás esetén az elszívott levegőt légtechnikai eljárások alkalmazásával friss, tiszta, télen előmelegített levegővel pótolni kell. (2) A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 1. számú mellékletének 1.2. pontja szerinti szálló porok, továbbá 1.1. pontja szerinti veszélyes anyagok esetén, melyek méregerősségi osztálya a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 1. számú melléklete szerint nagyon mérgező, mérgező, továbbá a csak ártalmas méregkategóriába eső, de irritatív, túlérzékenységet okozó, rákkeltő, mutagén vagy reprodukció károsító hatásúak, ha a beszívott levegőt tisztítani kell, a betáplált levegő a munkahelyen megengedett határérték 10%-ánál magasabb szennyezőanyag koncentrációt nem tartalmazhat. (3) A munkahelyek klímájának mérését és értékelését a 3. számú mellékletben szereplő fogalmi meghatározások használatával, mérési és értékelési szempontok szerint kell végezni. A mesterséges szellőztetésnél a huzathatás megelőzése érdekében a légsebesség értéke nem haladhatja meg: a) ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál a 0,1 m/s értéket, b) helyváltoztatással járó könnyű fizikai munkánál a 0,2 m/s értéket, c) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett közepesen nehéz fizikai munkánál az 1,0 m/s értéket, d) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett, nehéz fizikai munkánál az 1,5 m/s értéket. 13. A 12. (2) bekezdése szerinti szálló porok, illetve anyagok által okozott légszennyezés esetén a légtechnikai eljárással biztosított elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétét tanúsító mérési eredmények megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkáltató megszűnése esetén az eredményeket át kell adni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének. 14. (1) Olyan zárt munkahelyen, ahol a tevékenységből eredő légszennyezés nem várható, a 3. számú melléklet 2. számú táblázatában szereplő munka energiaforgalom figyelembevételével megállapított nehézségi fokú munkához, a 3. számú mellékletben előírt mennyiségű tiszta levegőt, klímatényezőket és K (EH) értékeket kell biztosítani. (2) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás. Nagyfokú a hősugárzás, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja az (1) bekezdésben megjelölt (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 C hőfokkülönbség háromszorosát. [Az Mvt ának (2) bekezdéséhez és a 34. -hoz] 15. (1) A 3. számú melléklet szerinti 24 C (K) EH érték [a továbbiakban: 24 C (K) EH érték] feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá 3 hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kj/min. értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni.
4 (2) A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5-10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. Hidegnek minősül a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet szabadtéri munkahelyeken a +4 C-ot, illetve zárttéri munkahelyeken, ha a +10 C-ot a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban nem éri el. (3) Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a 24 C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel ízesített. (4) A hidegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére +50 C hőmérsékletű teát kell szolgáltatni. A tea ízesítéséhez a (3) bekezdésben előírtak figyelembevételével cukrot, illetve megfelelő édesítőszert kell biztosítani. (5) A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet. A MUNKAFOLYAMATRA, TECHNOLÓGIÁRA, ANYAGRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK [Az Mvt ának (1) bekezdéséhez] 16. A külön jogszabály szerinti foglakozási eredetű rákkeltő anyagok (ún. 1. és 2. kategóriás anyagok), továbbá olyan készítmények, amelyek előbbiek szerinti anyagtartalma nagyobb, mint 1%, technológiai célra csak akkor választhatók, ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetők. [Az Mvt ának (1) bekezdéséhez] 17. E szempontjából biztonsági berendezésnek minősülnek a 3. számú mellékletben megjelölt légállapot elérését biztosító, szellőztetés céljára szolgáló légtechnikai rendszerek. 18. (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló biológiai veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók egyidejű védelmének biztosítása mellett a munkáltató köteles gondoskodni arról is, hogy a biológiai tényező (a továbbiakban: fertőző anyag) a munkahelyről véletlenül ne kerülhessen ki külső környezetbe. (2) Azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók fertőző anyaggal dolgoznak, továbbá az ezen munkahelyeken alkalmazott szellőztetési rendszereket és ezek szűrőelemeit minden más munkahelytől elkülönítetten kell létesíteni, és gondoskodni kell a fertőtlenítő hatású tisztításról. (3) A hulladékok veszélytelen kezeléséről és ártalmatlanításáról, továbbá a fertőző szennyvíz végleges elhelyezés előtti kezeléséről biztonságos, azonosítható edények és eszközök alkalmazásával, megfelelő eljárás keretében kell gondoskodni. (4) Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók fertőző anyagokkal dolgoznak, kizárólag az oda beosztott munkavállalók és az ellenőrzésre jogosult személyek tartózkodhatnak. (5) Fertőző anyagokkal végzett munka során a munkahely elhagyásakor a munkavállalónak le kell vetnie az egyéni védőeszközöket és azokat a kijelölt helyen kell tárolnia. A munkavállaló munkahelyét még ideiglenes eltávozás esetén is csak személyi tisztálkodás és megfelelő fertőtlenítés után, másik öltözékben hagyhatja el. 19. [Az Mvt ának (1) bekezdéséhez] A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
5 (Az Mvt ához) 20. (Az Mvt ához) 21. A munkavállaló a munkavégzés ideje alatt nem állhat alkohol vagy egyéb olyan szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát veszélyezteti. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéni védőfelszerelésekről szóló 3/1979. (V. 29.) EüM rendelet 2. -ának (1) és (3) bekezdései, 2. -a (2) bekezdésének 2. mondata, valamint ai, a munkahelyek általános egészségügyi követelményeiről szóló 2/1981. (II. 21.) EüM rendelet és a védőital-juttatásáról szóló 15/1980. (XII. 29.) EüM rendelet hatályát veszti. 1. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez A munkahelyen a munkavégzés során a dolgozót érő zaj egyenértékű A hangnyomásszint értékei 1. Fokozott figyelmet igénylő munkavégzés során a dolgozót érő zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje - egyéni hallásvédő eszköz alkalmazása nélkül sem - haladhatja meg az alábbi értékeket: a) Speciális orvosi vizsgálóhelyiségek (CT, UH, MR RTG stb.), műtők, fokozottan igényes irodai munkahelyek (tárgyaló, előadó), olvasótermek 40 db b) Repülés irányítói munkahelyek, zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek (tervező, programozó, kutató-fejlesztő labor zajforrás nélkül stb.) 50 db c) Irodai munkahelyek, ügyfélirodák, analitikai laboratóriumok 60 db d) Művezetői irodák, zajvédő fülkék, vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonos kapcsolattal, mikroelektronikai és mikro-finommechanikai munkahelyek, telefonközpontok, diszpécserközpontok 65 db e) Fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés (elektro-, finommechanikai műszerész, MEO, precíziós 70 db munka stb.) f) Vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonos kapcsolat nélkül, összeszerelői munkahelyek elektronikai, finommechanikai, optikai üzemekben, laboratóriumok gépi zajforrással 80 db 2. A munkahelyeken a zaj szintje a maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében nem haladhatja meg a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet 5. (1) bekezdésében megadott határértékeket. 2. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez 1. A munkahelyen a dolgozó kezére áttevődő rezgés mérését az MSZ-ISO 5349 számú szabvány pontjaiban foglaltaknak megfelelően, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell végezni. 2. A munkahelyen a dolgozó testére áttevődő rezgés mérését az MSZ ISO számú szabvány 5., 6. és 7. pontjaiban foglaltaknak megfelelően, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell végezni. 3. Amennyiben a mérés során az 1. és 2. pontban foglalt szabványtól el kívánnak térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérni. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi. 3. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez
6 Fogalommeghatározások Általános szabály: A klíma mérés eszköze és metodikája zárttéri és szabadtéri munkahelyeken megegyezik Léghőmérséklet A levegő hősugárzás ellen árnyékolt, száraz érzékelőjű hőmérővel mért hőmérséklete. Jelölése: t sz ; mértékegysége: C 1.2. Nedves hőmérséklet Az az egyensúlyi hőmérséklet, amely nedvesített érzékelőjű hőmérőn mérhető a hő- és nedvességcsere egyensúlyának beállása után (aspirációs rendszerű műszerrel mérve) Jelölése: t n ; mértékegysége: C 1.3. Glóbuszhőmérséklet Vernon-féle glóbuszhőmérővel vagy Vernon-féle műszerrel előzetesen kalibrált, a hősugárzást is érzékelő, más típusú glóbuszhőmérővel mért hőmérséklet. Jelölése: t g ; mértékegysége: C 1.4. Légsebesség A levegő áramlási sebessége zárt térben. Jelölése: v; mértékegysége: m/s 1.5. Effektív hőmérséklet A munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma (klímaindexe), amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet veszi figyelembe (az 1. és 2. ábra nomogramjai alapján határozható meg). Jelölése: EH; mértékegysége: C 1.6. Korrigált effektív hőmérséklet A munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, amely az 1.5. szakaszban leírtakon kívül a hősugárzást is figyelembe veszi (az 1. és 2. ábra nomogramjai alapján határozható meg, a glóbuszhőmérséklet felhasználásával). Jelölése: KEH; mértékegysége: C 1.7. Munka-energiaforgalom A szervezet teljes- és alap-energiaforgalmának a különbsége (tehát az az energiafelhasználás, amely a munka elvégzéséhez szükséges). Megengedhető levegőkörnyezeti értékek 1. A zárt térben lévő munkahelyeken biztosítandó léghőmérséklet, effektív hőmérséklet és korrigált effektív hőmérséklet értékeket az 1. táblázat írja elő. A táblázat 4. és 5. oszlopával kapcsolatos kiegészítő alkalmazásokat az szakaszok tartalmazzák. 1. táblázat Meleg évszakban biztosítandó A munka jellege Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet C léghőmérséklet C effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet C Szellemi munka Könnyű fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka Nehéz fizikai munka maximálisan megengedhető effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet C
7 1.1. Ha a táblázat 3. oszlopában előírt hőmérséklet-intervallum nem valósítható meg, az effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletet (4. oszlop) kell figyelembe venni Korrigált effektív hőmérsékletet akkor kell figyelembe venni (száraz hőmérő helyett glóbuszhőmérővel kell mérni), ha a munkahelyen jelentős hősugárzás van (ha a glóbuszhőmérséklet legalább 5 C-kal meghaladja a száraz hőmérséklet értékét) Ha a 4. oszlopban előírt értékek biztosítását a gyártástechnológia nem teszi lehetővé, akkor az 5. oszlopban előírt effektív hőmérséklet, illetve korrigált effektív hőmérséklet felső határértékét kell figyelembe venni. A felső határértéket elérő vagy azt 1 C-kal megközelítő levegőkörnyezet esetében a dolgozók teljes műszakos terhelése csak egy hetes fokozatos akklimatizáció után engedhető meg. Alap nomogram a (korrigált) effektív hőmérséklet meghatározásához Normál nomogram a (korrigált) effektív hőmérséklet meghatározásához
8 1.4. Az effektív hőmérséklet, illetve korrigált effektív hőmérséklet meghatározása nomogram segítségével történik. Ha a dolgozó normál hőszigetelő képességű munka- vagy védőruhát visel (alsóruha + overall vagy ezzel egyenértékű ruházat) a normál nomogramot (1. ábra) kell használni. Ha meztelen felsőtesttel rövid nadrágban végzi munkáját az alapnomogramot (2. ábra) kell használni Ha a dolgozó a műszak teljes ideje alatt közel azonos klímakörnyezetben végzi munkáját, a műszakra vonatkozó EH, illetve KEH úgy számítandó ki, hogy a műszak folyamán egyenlő időközökkel ismételten végzett mérések adatainak átlagából kell a klímaindexet meghatározni Ha a dolgozó a műszak folyamán a munkahelyiség(ek) térben és/vagy időben egymástól eltérő klímahelyzettel rendelkező területein (klímazónáiban) tartózkodik, illetve végzi munkáját, a műszakra jellemző klímaindex meghatározásához minden egyes klímazónában méréseket kell végezni, és az adatokat az ott eltöltött idő arányában kell figyelembe venni (súlyozott átlagérték). A munka nehézségi fokának meghatározása a legnagyobb munkaenergia forgalom alapján 2. táblázat A munka nehézségi foka Legnagyobb munkaenergia-forgalom kj/min (kcal/min) kj/h (kcal/h) Könnyű munka 11,0 (2,6) 650 (155) Közepesen nehéz munka 14,0 (3,3) 850 (203) Nehéz munka 17,5 (4,2) 1050 (250) Nőknél és a fiatalkorúaknál a megadott értékek 70%-át kell figyelembe venni.
9 A megadott értékek háromszorosát meg nem haladó teljesítményt nem kell figyelembe venni a munka nehézségi fokának meghatározásakor, ha a túllépés időtartama rövid, és ha a megfelelő pihenési szakaszok közbeiktatásával az egy órára előírt átlagérték a határértéket nem lépi túl. Amennyiben a levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása csak emberi tartózkodásból ered, a 3. táblázatban előírt friss levegő térfogatáramot kell a helyiségbe betáplálni. 3. táblázat A munka jellege Minimális térfogatáram m 3 /h/fő Szellemi munka 30 Könnyű fizikai munka 30 Közepesen nehéz fizikai munka 40 Nehéz fizikai munka 50
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. -ának (3) bekezdésében
Részletesebben3/2002. (II. 8.) SZCSM EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
1 / 15 2012.05.30. 16:55 3/2002. (II. 8.) SZCSM EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenKlíma-komfort elmélet
Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső
Részletesebben3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei
1 / 11 2011.03.31. 21:09 A jogszabály mai napon hatályos állapota 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993.
RészletesebbenMunkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde
Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető
RészletesebbenKönyvelői Praktikum ( :46:34 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.
A védőital Időállapot: 2014-10-24-2014-12-31 Szerző: Csonkáné Bauer Judit, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2014-11-20 17:12:11 Tartalomjegyzék: 1. A védőital 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták,
Részletesebbenkorreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához
Munkavédelemkockázat értékelés korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Készítette: Almássy Erika minőségügyi szakmérnök, felsőfokú munkavédelmi szakember +36-20-9606845 erikaalmassy@gmail.com 2016.10.19.
RészletesebbenOsztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból
Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot
RészletesebbenMagyar joganyagok - 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet - a munkahelyek m 2. oldal (4) A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munka
Magyar joganyagok - 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet - a munkahelyek m 1. oldal 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III.
AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. követelmények I. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók,
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II.
AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. A munkavégzés tárgyi feltételei I. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 862 01 Munkavédelmi technikus
Részletesebben3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. -ának (3) bekezdésében
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2002. február 8., péntek 19. szám Ára: 252, Ft TARTALOMJEGYZÉK 5/2002. (II. 8.) BM r. 5/2002. (II. 8.) PM r. 3/2002. (II. 8.) SZCSM
RészletesebbenIrodai és képernyős munkahelyek kialakításának minimális követelményei
Irodai és képernyős munkahelyek kialakításának minimális követelményei 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről - 1993. évi XCIII.
RészletesebbenMunkahelyi egészség és biztonság. helyi programja
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető
RészletesebbenA munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi. szempontjai. Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ
A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi ellenőrzésének kiemelt szempontjai Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 862 01 Munkavédelmi technikus
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges
RészletesebbenKockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai
Kockázatértékelés az egészségügyben Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai Jogszabályi háttér Munkavédelmi jellegű szabályozások Foglakozás-egészségügyi és munka-higiénés szabályozások Veszélyes
RészletesebbenTörvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
4.2.4. Táblázat / 1. Érintett vegyi 1. 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 2. 199. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről
Részletesebben3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. -ának (3) bekezdésében
RészletesebbenZajcsökkentés az építőiparban
ERGONÓMIA 5.2 Zajcsökkentés az építőiparban Tárgyszavak: zajvédelem; zajterhelés; építőipar; szabályozás. A túlzott munkahelyi zajterhelés visszafordíthatatlan halláskárosodást vagy munkabaleseteket okozhat,
RészletesebbenOKTATÁSI TEMATIKA, SEGÉDLET rendszeresítése munkavédelmi oktatásokhoz
MUNKAVÉDELMI OKTATÁS AZ ALÁBBI MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI TEMATIKA ÉS A MELLÉKELT KIADVÁNYOK ALAPJÁN Az OKF, és az ÁNTSZ honlapja alapján az aktuális HŐSÉGRIADÓ kifüggesztendő! OKTATÁSI TEMATIKA, SEGÉDLET rendszeresítése
RészletesebbenMunkavégzés személyes feltételei
Munkavégzés személyes feltételei z A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség, szakmai jártasság, munkaköri orvosi alkalmasság, munkaképes állapot, a munkavédelmi oktatáson való részvétel és a biztonsági
Részletesebben3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása
Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség
RészletesebbenA munkavédelem fogalma, célja
1. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, célját, alapkérdéseit! A munkavédelem célja, feladatai és területei A munkavédelem szabályozási rendszere A munkavédelmi hatósági felügyeleti szervek (felsorolás)
RészletesebbenA vibráció mint kockázati tényező
A vibráció mint kockázati tényező Dr. Martin János OMFI Zaj-, Rezgés-, Megvilágítás Technikai Laboratórium 2010.05.12.. REZGÉSEXPOZÍCIÓ FORMÁI EGÉSZTEST LOKÁLIS 2 3 Egésztest rezgés hatása az emberi szervezetre
RészletesebbenVIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK ÉS FERTŐZÉSEK KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ TEVÉKENYSÉGEK CÉLVIZSGÁLATÁHOZ I. Kockázatértékelés:
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Azokon a munkahelyeken,
RészletesebbenMunkavédelmi ellenőrzések
Munkavédelmi ellenőrzések XXV. Magyarországi Egészségügyi Napok Siófok, 2018. október 10 12. S E M M E LW E I S E G Y E T E M M Ű S ZA KI FŐ I G A ZG AT Ó S Á G BIZTONSÁGTECHNIKAI IGAZGATÓSÁG Hatósági
RészletesebbenA munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa
A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Bármilyen tevékenységet is végzünk, mindenki ki van téve valamilyen
RészletesebbenKOCKÁZATÉRTÉKELÉS A MUNKAHELYEKEN. FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI KÖTELEZŐ SZINTENTARTÓ TANFOLYAM Szeptember
KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A MUNKAHELYEKEN FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI KÖTELEZŐ SZINTENTARTÓ TANFOLYAM 2017. Szeptember 28-30. MI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS? Folyamat, mely során megvizsgáljuk, hogy: mi károsíthatja, veszélyeztetheti
RészletesebbenA 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről
12/1991. (V. 18.) NM rendelet Hatályos: 2013.02.08 - A 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről A népjóléti miniszter 1 feladat- és hatásköréről
RészletesebbenA munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 88. (4) bekezdés a) pont ab)
A nemzetgazdasági miniszter 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelete egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról, valamint egyes foglalkoztatási és szakképzési tárgyú
RészletesebbenMUNKAHELYEK ÁLTALÁNOS
MINTA MUNKAHELYEK ÁLTALÁNOS S E G É D L E T összeállította: Udvarfalvi István munkavedelem.udvarfalvi.hu 1/10 Tartalomjegyzék NÉHÁNY SZÓ A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSRŐL... 3 A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS FOLYAMATA... 3 A
RészletesebbenMagyar joganyagok - 12/1991. (V. 18.) NM rendelet - a tanuló ifjúság üdülésének és t 2. oldal 3. 1 A táborozás közegészségügyi feltételeit az 1. mellé
Magyar joganyagok - 12/1991. (V. 18.) NM rendelet - a tanuló ifjúság üdülésének és t 1. oldal 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről A népjóléti
RészletesebbenKockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde
Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség
Részletesebben1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről
1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének
RészletesebbenAz alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik.
Milyen esetekben kötelező munkaviszony létesítése előtt az alkalmassági vizsgálat, az időszakos és a soron kívüli vizsgálat? Mit tehetnek a felek, ha nem értenek egyet a vizsgálat eredményével? Összefoglaltuk.
Részletesebben54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenDr. habil. Czupy Imre
AZ ERDŐ- ÉS VADGAZDÁLKODÁSBAN ELŐFORDULÓ ERGONÓMIAI KOCKÁZATOK ÉS AZ ÁLTALUK OKOZOTT MOZGÁSSZERVI MEGBETEGEDÉSEK Dr. habil. Czupy Imre SOPRONI EGYETEM intézetigazgató egyetemi docens SZABADBAN VÉGZETT
RészletesebbenMUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN
MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
RészletesebbenA rendelet célja és hatálya 1.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése
RészletesebbenGINOP A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN
GINOP-5.3.4. - 16-00006 A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN Az egészségvédelmi követelmények teljesítése a munkahelyen A munkavédelem célja A munkavédelem: alapvető általános
RészletesebbenNyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete
Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001
RészletesebbenJogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Jogszabályok alkalmazása Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség
RészletesebbenKÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.
/ 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:
RészletesebbenMiért kell csökkenteni a zajexpozíciót?
Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel
RészletesebbenMunkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenZalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény
Részletesebben1. A rendelet hatálya 1..
1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza
RészletesebbenBESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről
BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről
RészletesebbenÁltalános rendelkezések 1.
Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:
RészletesebbenA MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben]
A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A munkavédelmi jogszabályok célja, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkvégzés
RészletesebbenA munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.
RészletesebbenB I Z T O N S Á G I A D A T L A P (Veszélyes készítményhez)
Adatlap száma: KEM 2R-02 A kiállítás/felülv. kelte: 2005. szeptember 20. Oldalszám: 1/5 1. A készítmény neve (kereskedelmi név): MÉSZPÓTLÓ Gyártó :KEMIKÁL Építõanyagipari ZRt. cím: tel.: 215-7370 fax:
RészletesebbenMunkavédelmi Szabályzat
... (társaság neve)... (adószám) Munkavédelmi Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. Munkavédelmi szabályzat célja...3 2. Társaság bemutatása...4 3. Munkavédelmi szabályzat
RészletesebbenTűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok
Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok TŰZVÉDELEM 2 Tűzjelzés Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha
RészletesebbenJOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről
JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt
Részletesebben27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet. a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. KIVONAT Lezárva június 27.
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról KIVONAT Lezárva 2014. június 27. 1. E rendelet alkalmazásában: a) megítélési szint (LAM):
RészletesebbenMunkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban. Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt.
Munkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt. Bemutatkozás Csepel Művek központi anyagvizsgálója 1983-től AGMI Anyagvizsgáló
RészletesebbenÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN.
ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN. 2007. június 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL INFORMÁCIÓ MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS
Részletesebben4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai
Az új munkavédelmi törvény 4/3 1 4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az Mvt. új fogalmat vezetett be: Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat
RészletesebbenH- 6800 Hódmezővásárhely Garzó I. u. 3.
Oldal:1/5 1. Termék neve 1.1.Kereskedelmi elnevezés: súrolópor 1.2.Gyártó, forgalmazó cég: Cím: Telefon:Fax: +36/62-242-238 1.3.Sürgősségi telefon: Monolit Trade Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Garzó Imre
RészletesebbenTárgyalásra kerülő témakörök: Témakört érintő legfontosabb előírások:
TANTÁRGY:LÉTESÍTÉS ÉS LÉTESÍTMÉNYEKMUNKABIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYE II. FÉLÉV Tárgyalásra kerülő témakörök: Építési munkahelyeken az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem Zaj- és rezgés szabályozása
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Zaj- és rezgés szabályozása Márkus Péter zaj és
RészletesebbenSAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos
SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő -testületének
Részletesebben144. sz. Ajánlás. a benzolártalmak elleni védekezésről
144. sz. Ajánlás a benzolártalmak elleni védekezésről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1971.
RészletesebbenFoglalkozás-egészségügyi Alapellátás
Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás
RészletesebbenTörvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről
Törvények 2007. évi a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. CLXI. módosításáról 2007. évi CXXVI. egyes adóek módosításáról 2007. évi LXXXIV. a rehabilitációs járadékról 2006. évi XCVII. az egészségügyben
RészletesebbenCSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e
CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal
Részletesebben1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.
RészletesebbenA rendelet célja és hatálya
Cserkút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (I. 16.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó kötelező helyi közszolgáltatásról Cserkút
RészletesebbenZalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott
RészletesebbenBalog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes
A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály
RészletesebbenA munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok
A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi
RészletesebbenÉpítőipari Fórum
Építőipar; Feldolgozóipar (leginkább fa- és fémfeldolgozás); Mezőgazdaság (benne fakitermelés is); Egészségügyi, szociális ellátás; Bányászat (csak munkaegészségügy); 2 Munkavédelmi oktatások; Porképződéssel
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem Mérés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Mérés Márkus Miklós zaj és rezgésvédelmi szakértő
RészletesebbenÉlelmiszeripari mikrobiológiai laboráns. Laboratóriumi technikus
A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport
Részletesebben18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről
18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. -ának (2)
RészletesebbenCsemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete
Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről
RészletesebbenAlgyő Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete. a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló
Algyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 16/1998. (VI.26) Kt. rendelet módosításáról és egységes szerkezetben
Részletesebben192. sz. Ajánlás. a mezőgazdaság munkavédelméről
192. sz. Ajánlás a mezőgazdaság munkavédelméről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2001. június
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Értelmező rendelkezések
Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14 /2015. (VI.15.) önkormányzati rendelete A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Tiszasas Község Önkormányzatának
RészletesebbenA sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelésekkel járó munkakörök, illetőleg munkakörülmények
PTE Munkavédelmi Szabályzat 10. számú melléklete A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelésekkel járó munkakörök, illetőleg munkakörülmények A Pécsi Tudományegyetemen
RészletesebbenA azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgy 1. A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során
RészletesebbenMódosult a Munkavédelmi törvény
Módosult a Munkavédelmi törvény Az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján, az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvény elfogadásával módosította az 1993.évi
RészletesebbenÉpítőmérnöki Kar Munkavédelmi Szabályzata
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építőmérnöki Kar Munkavédelmi Szabályzata 2012. (Elfogadva az Építőmérnöki Kar Kari Tanácsa a 2012. május 9-i ülésén) 2/39 A munkavédelemről szóló, 1993.
RészletesebbenKERESKEDELMI HACCP NAPLÓK
KERESKEDELMI HACCP NAPLÓK Kiadás dátuma:. A naplókat készítette: Create 2002 Kft. 6724 Szeged, Felső Tisza-part 31-34. M/II/5. Megjegyzés: A naplók a Create 2002 Kft. által készített HACCP Kézikönyvvel
RészletesebbenA foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése
A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése Általános szabályok A rákkeltő anyagokkal kapcsolatos szabályokat alkalmazni kell valamennyi
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 52 62 01 Munkavédelmi technikus
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A VESZÉLYES ANYAGOKRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A VESZÉLYES ANYAGOKRÓL Az építési munkahelyeken előforduló veszélyes vegyi anyagok használatára vonatkozó főbb előírások 1. Mi számít veszélyes anyagnak? Veszélyes egy anyag, ha valamilyen
RészletesebbenA KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI
A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,
RészletesebbenRimóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013.(XII.06.) önkormányzati rendelete
Rimóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013.(XII.06.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Rimóc Község
Részletesebben(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
Bugyi Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 22/2012. (X.24.) rendelete Az avar- és kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentésének szabályairól.
RészletesebbenS Z A B Á L Y Z A T. Kémiai kockázatértékelés
S Z A B Á L Y Z A T Kémiai kockázatértékelés Kiadta Ellenőrizte Készítette Foglalkozás-egészségügyi szakorvos Dátum: 2016. december 01. 1 1. Az eljárás tárgya Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. (továbbiakban
RészletesebbenTájékoztató a Munkavédelmi törvény kockázatértékeléssel kapcsolatos szabályainak megváltozásáról, és az előírások gyakorlati alkalmazásáról
Tájékoztató a Munkavédelmi törvény kockázatértékeléssel kapcsolatos szabályainak megváltozásáról, és az előírások gyakorlati alkalmazásáról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenBürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének. 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete
Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete a települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás igénybevételéről Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testülete
Részletesebben