25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet. az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet. az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről"

Átírás

1 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el: 1. E rendelet hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. A LÉTESÍTÉS KÖVETELMÉNYEI [Az Mvt ának (3) és 21. -ának (1), (2), (4) bekezdéseihez] 2. (1) A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok munka-egészségügyi értelmezésével kapcsolatban az MSZ ENV 26385:1999 szabványban foglaltak, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell eljárni. (2) Amennyiben a munkaadó az ergonómia és az ergonómiai szempontok munka-egészségügyi értelmezésénél az (1) bekezdés szerinti nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, munkavégzés követelményeinek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi. 3. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok keretében létesítmény, munkahely, technológia esetében a munkáltató munkaegészségügyi szempontból köteles felmérni a veszély jellegét, a veszélyeztetettség mértékét, a veszélyeztetettek körét és meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módozatát, ezen belül részletesen ki kell térnie a műszaki és egyéni védelemre, a szervezési és az egészségügyi megelőzési intézkedésekre. A MUNKAVÉGZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI [Az Mvt ának a) pontjához] 4. (1) A munkáltató köteles gondoskodni ivóvízcsap, illetve ivókút felszereléséről, valamint az ivóvizet szolgáltató berendezés tisztán tartásáról és megfelelő karbantartásáról. Ha a munkahelyen ipari vízszolgáltatás is van, a csapokat ivóvíz, illetve nem ivóvíz felírással és piktogrammal kell ellátni. (2) Vízvezetékes ivóvíz hiányában ivóvízről egyéb módon kell gondoskodni. Az ivóvíztartály kifolyóját olyan módon kell elhelyezni, hogy a tartályból közvetlenül inni ne lehessen. A munkáltató köteles gondoskodni az ivóvíztartály rendszeres fertőtlenítéséről, valamint arról, hogy azok feltöltése csak ivóvíz minőségű vízzel történjen. (3) Azokon a munkahelyeken, ahol étkezni és inni tilos, továbbá, ahol az ivóvíz-szolgáltatás nem ivókutas rendszerű, az étkező-, valamint a pihenőhely kialakításánál figyelemmel kell lenni az ivóedények közegészségügyi követelményeknek megfelelő elhelyezésére is. [Az Mvt ának b) pontjához] 5. (1) Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe, a munkahelyen dohányozni, inni, étkezni, illetve élelmiszert tárolni tilos. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben, továbbá minden olyan munkahelyen, ahol a munkavállalók a meleg, illetve hideg klíma hatásának megelőzése céljából pihenőidőre jogosultak, a munkavállalók létszámának megfelelő méretezésű, szobahőmérsékletű (fűthető, illetve szellőztethető) pihenő-, illetve melegedőhelyiséget kell biztosítani, amely alkalmas étkezésre, ital fogyasztására, valamint élelmiszerek tárolására. Ez a helyiség nem lehet egyben dohányzásra kijelölt hely is.

2 (3) A telepített munkahelyeken az MSZ :1981 szabvány szerinti A, D, E tisztasági fokozatú tevékenységek esetén, továbbá szabadtéri, nem telepített munkahelyeken a munkavállalók létszámának megfelelő és a közegészségügyi követelményeknek megfelelő étkezési lehetőséget is biztosítani kell. (4) A pihenő-, melegedő-, illetve az étkezőhelyiségekben asztalt, háttámlás széket, ruhafogast, hulladékgyűjtőt, továbbá szükség szerint ételtárolási, étkezés előtti kézmosási és kézszárítási lehetőséget kell biztosítani. (5) Az MSZ :1981 szabvány szerinti A, D, E tisztasági fokozatú tevékenységek során, a szabvány előírása alapján kialakított fehér-fekete rendszerű csoportos öltözőhelyiséget, valamint a mosdáshoz, zuhanyozáshoz meleg, ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani a legnagyobb műszaklétszám figyelembevételével. (6) A 24 C (korrigált) effektív hőmérséklet [a továbbiakban: (K) EH] érték feletti hőterheléssel járó zárt, telepített munkahelyeken az öltözőcsoportot és az illemhelyet úgy kell elhelyezni, hogy az zárt közlekedő helyiségen át legyen megközelíthető. (Az Mvt ához) 6. A munkahelyi rend és tisztaság érdekében: a) a munkahelyeken a rovarok és rágcsálók irtásáról szükség szerint gondoskodni kell, b) a zárt téri munkahelyeket rendszeresen, a használatnak megfelelő gyakoriságban, azon munkahelyeket, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal kerülhet érintkezésbe, műszakonként legalább egyszer takarítani kell, c) azon munkahelyeken, ahol veszélyes anyagok pora szennyezheti a munkakörnyezetet, a b) pontban előírt takarítást oly módon kell elvégezni, hogy az a takarítást végzőre újabb veszélyforrást ne jelentsen. 7. (1) A munkahelyen a termelési és kommunális hulladékot elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. (2) A nem veszélyes, de bomló szerves anyagot tartalmazó, valamint a bűzös termelési hulladékot fedett, résmentes, fertőtleníthető tartályban kell gyűjteni. (3) Az (1) bekezdés szerinti hulladékokat a munkahelyről az erre kijelölt tárolóhelyre naponta kell eltávolítani, és onnan legalább hetente kétszer el kell szállítani. (4) A (2) bekezdésben jelölt hulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat naponként, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket szükség szerint, de legalább hetente két alkalommal tisztítani és fertőtleníteni kell. (5) A munkahelyeken keletkezett veszélyes hulladékot a külön jogszabály előírásai szerint kell kezelni. (Az Mvt ához) 8. (1) Állandó munkavégzésre szolgáló munkahelyen a munkavégzés jellegének akkor felel meg a világítás, ha a munkahelyek névleges megvilágítása, színhőmérséklete, színvisszaadási fokozata és káprázási fokozata a helyiség rendeltetése és az ott végzett tevékenység figyelembevételével kielégíti az MSZ :1986 szabvány által előírt értékeket, valamint az MSZ :1986 szabványban foglalt általános követelményeket, vagy azokat más, legalább egyenértékű megoldás szerint biztosítja. (2) A belsőtéri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megítélésénél az MSZ :1986 szabvány előírásaiban foglaltak vagy azzal legalább egyenértékű megoldás az irányadó. (3) Amennyiben a munkahely kialakítója a megvilágítás esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti szabványban foglaltaktól el kíván térni, akkor az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, munkavégzés közegészségügyi követelményeinek való megfelelőség megállapítását az OTH-tól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi. (Az Mvt ához) 9. (1) A munkahelyen a zaj szintje nem haladhatja meg az 1. számú mellékletében megadott értékeket. (2) El kell határolni az első bekezdésben előírt határértékeket meghaladó zajszintű munkaeszközöket és technológiákat a határérték alatti zajszintű munkahelyektől, továbbá egymástól azokat a zajos - határérték feletti - munkahelyeket, ahol a két munkahely zajszintje több mint 3 db-lel eltér. 10. (1) A munkahelyen a munkavállaló testére áttevődő, egész testre ható mechanikai rezgés értéke a 2. számú melléklet 2. pontja szerint mérve x (háttól mell felé) és y (jobb oldalról bal oldal felé) irányokban a 0,9 m/s 2, z (lábtól fej felé) irányban az 1,26 m/s 2 8 órára vonatkozó egyenértéket, illetve a 10 m/s 2 pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértékét nem haladhatja meg.

3 (2) A munkahelyen a munkaeszköz üzemeltetése során a munkavállalót érő helyi (kéz-kar) rezgésterhelés mértéke nem haladhatja meg a 2. számú melléklet 1. pontja szerint mért 2 m/s 2 értéket, illetve a hideg, nedves munkakörnyezetben az 1,4 m/s 2 értéket. Az 1 másodperces integrálási idővel mért legnagyobb súlyozott egyenérték gyorsulás az 50 m/s 2 -et, a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása a 8,4 m/s 2 -et nem lépheti túl. 11. (1) Annak érdekében, hogy a rezgésterhelés a megengedett értéket ne haladja meg, a munkaeszköz típusának kiválasztásánál figyelembe kell venni a használata során keletkező rezgés nagyságát. (2) A 10. -ban meghatározott értékeket meghaladó rezgésexpozíció esetében a rezgésterhelést műszaki megoldásokkal (pl. forgó alkatrészek kiegyensúlyozása, rezgésszigetelő gépalapozás, rezgéscsillapított ülés, rezgéscsillapított fogantyú) kell a megengedett érték alá csökkenteni. (3) A kéz-kar rezgés expozíciójával járó munkavégzés során, ha nem biztosított a rendelet 3. számú melléklet 2. számú táblázata szerint könnyűnek minősülő fizikai munkavégzés munkakörnyezeti előírásainak megfelelő klíma, a munkavállalót - a lokális lehűlés elleni végtagvédelem érdekében - egyéni védőeszközzel kell ellátni. [Az Mvt ának (1) bekezdéséhez] 12. (1) Mesterséges légelszívás esetén az elszívott levegőt légtechnikai eljárások alkalmazásával friss, tiszta, télen előmelegített levegővel pótolni kell. (2) A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 1. számú mellékletének 1.2. pontja szerinti szálló porok, továbbá 1.1. pontja szerinti veszélyes anyagok esetén, melyek méregerősségi osztálya a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 1. számú melléklete szerint nagyon mérgező, mérgező, továbbá a csak ártalmas méregkategóriába eső, de irritatív, túlérzékenységet okozó, rákkeltő, mutagén vagy reprodukció károsító hatásúak, ha a beszívott levegőt tisztítani kell, a betáplált levegő a munkahelyen megengedett határérték 10%-ánál magasabb szennyezőanyag koncentrációt nem tartalmazhat. (3) A munkahelyek klímájának mérését és értékelését a 3. számú mellékletben szereplő fogalmi meghatározások használatával, mérési és értékelési szempontok szerint kell végezni. A mesterséges szellőztetésnél a huzathatás megelőzése érdekében a légsebesség értéke nem haladhatja meg: a) ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál a 0,1 m/s értéket, b) helyváltoztatással járó könnyű fizikai munkánál a 0,2 m/s értéket, c) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett közepesen nehéz fizikai munkánál az 1,0 m/s értéket, d) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett, nehéz fizikai munkánál az 1,5 m/s értéket. 13. A 12. (2) bekezdése szerinti szálló porok, illetve anyagok által okozott légszennyezés esetén a légtechnikai eljárással biztosított elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétét tanúsító mérési eredmények megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkáltató megszűnése esetén az eredményeket át kell adni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének. 14. (1) Olyan zárt munkahelyen, ahol a tevékenységből eredő légszennyezés nem várható, a 3. számú melléklet 2. számú táblázatában szereplő munka energiaforgalom figyelembevételével megállapított nehézségi fokú munkához, a 3. számú mellékletben előírt mennyiségű tiszta levegőt, klímatényezőket és K (EH) értékeket kell biztosítani. (2) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás. Nagyfokú a hősugárzás, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja az (1) bekezdésben megjelölt (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 C hőfokkülönbség háromszorosát. [Az Mvt ának (2) bekezdéséhez és a 34. -hoz] 15. (1) A 3. számú melléklet szerinti 24 C (K) EH érték [a továbbiakban: 24 C (K) EH érték] feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá 3 hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kj/min. értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni.

4 (2) A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5-10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. Hidegnek minősül a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet szabadtéri munkahelyeken a +4 C-ot, illetve zárttéri munkahelyeken, ha a +10 C-ot a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban nem éri el. (3) Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a 24 C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel ízesített. (4) A hidegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére +50 C hőmérsékletű teát kell szolgáltatni. A tea ízesítéséhez a (3) bekezdésben előírtak figyelembevételével cukrot, illetve megfelelő édesítőszert kell biztosítani. (5) A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet. A MUNKAFOLYAMATRA, TECHNOLÓGIÁRA, ANYAGRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK [Az Mvt ának (1) bekezdéséhez] 16. A külön jogszabály szerinti foglakozási eredetű rákkeltő anyagok (ún. 1. és 2. kategóriás anyagok), továbbá olyan készítmények, amelyek előbbiek szerinti anyagtartalma nagyobb, mint 1%, technológiai célra csak akkor választhatók, ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetők. [Az Mvt ának (1) bekezdéséhez] 17. E szempontjából biztonsági berendezésnek minősülnek a 3. számú mellékletben megjelölt légállapot elérését biztosító, szellőztetés céljára szolgáló légtechnikai rendszerek. 18. (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló biológiai veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók egyidejű védelmének biztosítása mellett a munkáltató köteles gondoskodni arról is, hogy a biológiai tényező (a továbbiakban: fertőző anyag) a munkahelyről véletlenül ne kerülhessen ki külső környezetbe. (2) Azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók fertőző anyaggal dolgoznak, továbbá az ezen munkahelyeken alkalmazott szellőztetési rendszereket és ezek szűrőelemeit minden más munkahelytől elkülönítetten kell létesíteni, és gondoskodni kell a fertőtlenítő hatású tisztításról. (3) A hulladékok veszélytelen kezeléséről és ártalmatlanításáról, továbbá a fertőző szennyvíz végleges elhelyezés előtti kezeléséről biztonságos, azonosítható edények és eszközök alkalmazásával, megfelelő eljárás keretében kell gondoskodni. (4) Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók fertőző anyagokkal dolgoznak, kizárólag az oda beosztott munkavállalók és az ellenőrzésre jogosult személyek tartózkodhatnak. (5) Fertőző anyagokkal végzett munka során a munkahely elhagyásakor a munkavállalónak le kell vetnie az egyéni védőeszközöket és azokat a kijelölt helyen kell tárolnia. A munkavállaló munkahelyét még ideiglenes eltávozás esetén is csak személyi tisztálkodás és megfelelő fertőtlenítés után, másik öltözékben hagyhatja el. 19. [Az Mvt ának (1) bekezdéséhez] A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

5 (Az Mvt ához) 20. (Az Mvt ához) 21. A munkavállaló a munkavégzés ideje alatt nem állhat alkohol vagy egyéb olyan szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát veszélyezteti. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéni védőfelszerelésekről szóló 3/1979. (V. 29.) EüM rendelet 2. -ának (1) és (3) bekezdései, 2. -a (2) bekezdésének 2. mondata, valamint ai, a munkahelyek általános egészségügyi követelményeiről szóló 2/1981. (II. 21.) EüM rendelet és a védőital-juttatásáról szóló 15/1980. (XII. 29.) EüM rendelet hatályát veszti. 1. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez A munkahelyen a munkavégzés során a dolgozót érő zaj egyenértékű A hangnyomásszint értékei 1. Fokozott figyelmet igénylő munkavégzés során a dolgozót érő zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje - egyéni hallásvédő eszköz alkalmazása nélkül sem - haladhatja meg az alábbi értékeket: a) Speciális orvosi vizsgálóhelyiségek (CT, UH, MR RTG stb.), műtők, fokozottan igényes irodai munkahelyek (tárgyaló, előadó), olvasótermek 40 db b) Repülés irányítói munkahelyek, zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek (tervező, programozó, kutató-fejlesztő labor zajforrás nélkül stb.) 50 db c) Irodai munkahelyek, ügyfélirodák, analitikai laboratóriumok 60 db d) Művezetői irodák, zajvédő fülkék, vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonos kapcsolattal, mikroelektronikai és mikro-finommechanikai munkahelyek, telefonközpontok, diszpécserközpontok 65 db e) Fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés (elektro-, finommechanikai műszerész, MEO, precíziós 70 db munka stb.) f) Vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonos kapcsolat nélkül, összeszerelői munkahelyek elektronikai, finommechanikai, optikai üzemekben, laboratóriumok gépi zajforrással 80 db 2. A munkahelyeken a zaj szintje a maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében nem haladhatja meg a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet 5. (1) bekezdésében megadott határértékeket. 2. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez 1. A munkahelyen a dolgozó kezére áttevődő rezgés mérését az MSZ-ISO 5349 számú szabvány pontjaiban foglaltaknak megfelelően, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell végezni. 2. A munkahelyen a dolgozó testére áttevődő rezgés mérését az MSZ ISO számú szabvány 5., 6. és 7. pontjaiban foglaltaknak megfelelően, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell végezni. 3. Amennyiben a mérés során az 1. és 2. pontban foglalt szabványtól el kívánnak térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérni. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi. 3. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez

6 Fogalommeghatározások Általános szabály: A klíma mérés eszköze és metodikája zárttéri és szabadtéri munkahelyeken megegyezik Léghőmérséklet A levegő hősugárzás ellen árnyékolt, száraz érzékelőjű hőmérővel mért hőmérséklete. Jelölése: t sz ; mértékegysége: C 1.2. Nedves hőmérséklet Az az egyensúlyi hőmérséklet, amely nedvesített érzékelőjű hőmérőn mérhető a hő- és nedvességcsere egyensúlyának beállása után (aspirációs rendszerű műszerrel mérve) Jelölése: t n ; mértékegysége: C 1.3. Glóbuszhőmérséklet Vernon-féle glóbuszhőmérővel vagy Vernon-féle műszerrel előzetesen kalibrált, a hősugárzást is érzékelő, más típusú glóbuszhőmérővel mért hőmérséklet. Jelölése: t g ; mértékegysége: C 1.4. Légsebesség A levegő áramlási sebessége zárt térben. Jelölése: v; mértékegysége: m/s 1.5. Effektív hőmérséklet A munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma (klímaindexe), amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet veszi figyelembe (az 1. és 2. ábra nomogramjai alapján határozható meg). Jelölése: EH; mértékegysége: C 1.6. Korrigált effektív hőmérséklet A munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, amely az 1.5. szakaszban leírtakon kívül a hősugárzást is figyelembe veszi (az 1. és 2. ábra nomogramjai alapján határozható meg, a glóbuszhőmérséklet felhasználásával). Jelölése: KEH; mértékegysége: C 1.7. Munka-energiaforgalom A szervezet teljes- és alap-energiaforgalmának a különbsége (tehát az az energiafelhasználás, amely a munka elvégzéséhez szükséges). Megengedhető levegőkörnyezeti értékek 1. A zárt térben lévő munkahelyeken biztosítandó léghőmérséklet, effektív hőmérséklet és korrigált effektív hőmérséklet értékeket az 1. táblázat írja elő. A táblázat 4. és 5. oszlopával kapcsolatos kiegészítő alkalmazásokat az szakaszok tartalmazzák. 1. táblázat Meleg évszakban biztosítandó A munka jellege Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet C léghőmérséklet C effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet C Szellemi munka Könnyű fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka Nehéz fizikai munka maximálisan megengedhető effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet C

7 1.1. Ha a táblázat 3. oszlopában előírt hőmérséklet-intervallum nem valósítható meg, az effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletet (4. oszlop) kell figyelembe venni Korrigált effektív hőmérsékletet akkor kell figyelembe venni (száraz hőmérő helyett glóbuszhőmérővel kell mérni), ha a munkahelyen jelentős hősugárzás van (ha a glóbuszhőmérséklet legalább 5 C-kal meghaladja a száraz hőmérséklet értékét) Ha a 4. oszlopban előírt értékek biztosítását a gyártástechnológia nem teszi lehetővé, akkor az 5. oszlopban előírt effektív hőmérséklet, illetve korrigált effektív hőmérséklet felső határértékét kell figyelembe venni. A felső határértéket elérő vagy azt 1 C-kal megközelítő levegőkörnyezet esetében a dolgozók teljes műszakos terhelése csak egy hetes fokozatos akklimatizáció után engedhető meg. Alap nomogram a (korrigált) effektív hőmérséklet meghatározásához Normál nomogram a (korrigált) effektív hőmérséklet meghatározásához

8 1.4. Az effektív hőmérséklet, illetve korrigált effektív hőmérséklet meghatározása nomogram segítségével történik. Ha a dolgozó normál hőszigetelő képességű munka- vagy védőruhát visel (alsóruha + overall vagy ezzel egyenértékű ruházat) a normál nomogramot (1. ábra) kell használni. Ha meztelen felsőtesttel rövid nadrágban végzi munkáját az alapnomogramot (2. ábra) kell használni Ha a dolgozó a műszak teljes ideje alatt közel azonos klímakörnyezetben végzi munkáját, a műszakra vonatkozó EH, illetve KEH úgy számítandó ki, hogy a műszak folyamán egyenlő időközökkel ismételten végzett mérések adatainak átlagából kell a klímaindexet meghatározni Ha a dolgozó a műszak folyamán a munkahelyiség(ek) térben és/vagy időben egymástól eltérő klímahelyzettel rendelkező területein (klímazónáiban) tartózkodik, illetve végzi munkáját, a műszakra jellemző klímaindex meghatározásához minden egyes klímazónában méréseket kell végezni, és az adatokat az ott eltöltött idő arányában kell figyelembe venni (súlyozott átlagérték). A munka nehézségi fokának meghatározása a legnagyobb munkaenergia forgalom alapján 2. táblázat A munka nehézségi foka Legnagyobb munkaenergia-forgalom kj/min (kcal/min) kj/h (kcal/h) Könnyű munka 11,0 (2,6) 650 (155) Közepesen nehéz munka 14,0 (3,3) 850 (203) Nehéz munka 17,5 (4,2) 1050 (250) Nőknél és a fiatalkorúaknál a megadott értékek 70%-át kell figyelembe venni.

9 A megadott értékek háromszorosát meg nem haladó teljesítményt nem kell figyelembe venni a munka nehézségi fokának meghatározásakor, ha a túllépés időtartama rövid, és ha a megfelelő pihenési szakaszok közbeiktatásával az egy órára előírt átlagérték a határértéket nem lépi túl. Amennyiben a levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása csak emberi tartózkodásból ered, a 3. táblázatban előírt friss levegő térfogatáramot kell a helyiségbe betáplálni. 3. táblázat A munka jellege Minimális térfogatáram m 3 /h/fő Szellemi munka 30 Könnyű fizikai munka 30 Közepesen nehéz fizikai munka 40 Nehéz fizikai munka 50

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. -ának (3) bekezdésében

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SZCSM EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

3/2002. (II. 8.) SZCSM EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 1 / 15 2012.05.30. 16:55 3/2002. (II. 8.) SZCSM EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Klíma-komfort elmélet

Klíma-komfort elmélet Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 1 / 11 2011.03.31. 21:09 A jogszabály mai napon hatályos állapota 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993.

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Könyvelői Praktikum ( :46:34 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

Könyvelői Praktikum ( :46:34 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. A védőital Időállapot: 2014-10-24-2014-12-31 Szerző: Csonkáné Bauer Judit, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2014-11-20 17:12:11 Tartalomjegyzék: 1. A védőital 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták,

Részletesebben

korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához

korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Munkavédelemkockázat értékelés korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Készítette: Almássy Erika minőségügyi szakmérnök, felsőfokú munkavédelmi szakember +36-20-9606845 erikaalmassy@gmail.com 2016.10.19.

Részletesebben

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot

Részletesebben

Magyar joganyagok - 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet - a munkahelyek m 2. oldal (4) A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munka

Magyar joganyagok - 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet - a munkahelyek m 2. oldal (4) A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munka Magyar joganyagok - 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet - a munkahelyek m 1. oldal 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. követelmények I. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók,

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. A munkavégzés tárgyi feltételei I. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá

Részletesebben

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 862 01 Munkavédelmi technikus

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. -ának (3) bekezdésében

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2002. február 8., péntek 19. szám Ára: 252, Ft TARTALOMJEGYZÉK 5/2002. (II. 8.) BM r. 5/2002. (II. 8.) PM r. 3/2002. (II. 8.) SZCSM

Részletesebben

Irodai és képernyős munkahelyek kialakításának minimális követelményei

Irodai és képernyős munkahelyek kialakításának minimális követelményei Irodai és képernyős munkahelyek kialakításának minimális követelményei 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről - 1993. évi XCIII.

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi. szempontjai. Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ

A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi. szempontjai. Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi ellenőrzésének kiemelt szempontjai Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében

Részletesebben

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 862 01 Munkavédelmi technikus

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges

Részletesebben

Kockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai

Kockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai Kockázatértékelés az egészségügyben Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai Jogszabályi háttér Munkavédelmi jellegű szabályozások Foglakozás-egészségügyi és munka-higiénés szabályozások Veszélyes

Részletesebben

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 4.2.4. Táblázat / 1. Érintett vegyi 1. 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 2. 199. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. -ának (3) bekezdésében

Részletesebben

Zajcsökkentés az építőiparban

Zajcsökkentés az építőiparban ERGONÓMIA 5.2 Zajcsökkentés az építőiparban Tárgyszavak: zajvédelem; zajterhelés; építőipar; szabályozás. A túlzott munkahelyi zajterhelés visszafordíthatatlan halláskárosodást vagy munkabaleseteket okozhat,

Részletesebben

OKTATÁSI TEMATIKA, SEGÉDLET rendszeresítése munkavédelmi oktatásokhoz

OKTATÁSI TEMATIKA, SEGÉDLET rendszeresítése munkavédelmi oktatásokhoz MUNKAVÉDELMI OKTATÁS AZ ALÁBBI MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI TEMATIKA ÉS A MELLÉKELT KIADVÁNYOK ALAPJÁN Az OKF, és az ÁNTSZ honlapja alapján az aktuális HŐSÉGRIADÓ kifüggesztendő! OKTATÁSI TEMATIKA, SEGÉDLET rendszeresítése

Részletesebben

Munkavégzés személyes feltételei

Munkavégzés személyes feltételei Munkavégzés személyes feltételei z A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség, szakmai jártasság, munkaköri orvosi alkalmasság, munkaképes állapot, a munkavédelmi oktatáson való részvétel és a biztonsági

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

A munkavédelem fogalma, célja

A munkavédelem fogalma, célja 1. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, célját, alapkérdéseit! A munkavédelem célja, feladatai és területei A munkavédelem szabályozási rendszere A munkavédelmi hatósági felügyeleti szervek (felsorolás)

Részletesebben

A vibráció mint kockázati tényező

A vibráció mint kockázati tényező A vibráció mint kockázati tényező Dr. Martin János OMFI Zaj-, Rezgés-, Megvilágítás Technikai Laboratórium 2010.05.12.. REZGÉSEXPOZÍCIÓ FORMÁI EGÉSZTEST LOKÁLIS 2 3 Egésztest rezgés hatása az emberi szervezetre

Részletesebben

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK ÉS FERTŐZÉSEK KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ TEVÉKENYSÉGEK CÉLVIZSGÁLATÁHOZ I. Kockázatértékelés:

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Azokon a munkahelyeken,

Részletesebben

Munkavédelmi ellenőrzések

Munkavédelmi ellenőrzések Munkavédelmi ellenőrzések XXV. Magyarországi Egészségügyi Napok Siófok, 2018. október 10 12. S E M M E LW E I S E G Y E T E M M Ű S ZA KI FŐ I G A ZG AT Ó S Á G BIZTONSÁGTECHNIKAI IGAZGATÓSÁG Hatósági

Részletesebben

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Bármilyen tevékenységet is végzünk, mindenki ki van téve valamilyen

Részletesebben

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A MUNKAHELYEKEN. FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI KÖTELEZŐ SZINTENTARTÓ TANFOLYAM Szeptember

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A MUNKAHELYEKEN. FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI KÖTELEZŐ SZINTENTARTÓ TANFOLYAM Szeptember KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A MUNKAHELYEKEN FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI KÖTELEZŐ SZINTENTARTÓ TANFOLYAM 2017. Szeptember 28-30. MI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS? Folyamat, mely során megvizsgáljuk, hogy: mi károsíthatja, veszélyeztetheti

Részletesebben

A 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről

A 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről 12/1991. (V. 18.) NM rendelet Hatályos: 2013.02.08 - A 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről A népjóléti miniszter 1 feladat- és hatásköréről

Részletesebben

A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 88. (4) bekezdés a) pont ab)

A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 88. (4) bekezdés a) pont ab) A nemzetgazdasági miniszter 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelete egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról, valamint egyes foglalkoztatási és szakképzési tárgyú

Részletesebben

MUNKAHELYEK ÁLTALÁNOS

MUNKAHELYEK ÁLTALÁNOS MINTA MUNKAHELYEK ÁLTALÁNOS S E G É D L E T összeállította: Udvarfalvi István munkavedelem.udvarfalvi.hu 1/10 Tartalomjegyzék NÉHÁNY SZÓ A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSRŐL... 3 A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS FOLYAMATA... 3 A

Részletesebben

Magyar joganyagok - 12/1991. (V. 18.) NM rendelet - a tanuló ifjúság üdülésének és t 2. oldal 3. 1 A táborozás közegészségügyi feltételeit az 1. mellé

Magyar joganyagok - 12/1991. (V. 18.) NM rendelet - a tanuló ifjúság üdülésének és t 2. oldal 3. 1 A táborozás közegészségügyi feltételeit az 1. mellé Magyar joganyagok - 12/1991. (V. 18.) NM rendelet - a tanuló ifjúság üdülésének és t 1. oldal 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről A népjóléti

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik.

Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik. Milyen esetekben kötelező munkaviszony létesítése előtt az alkalmassági vizsgálat, az időszakos és a soron kívüli vizsgálat? Mit tehetnek a felek, ha nem értenek egyet a vizsgálat eredményével? Összefoglaltuk.

Részletesebben

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Dr. habil. Czupy Imre

Dr. habil. Czupy Imre AZ ERDŐ- ÉS VADGAZDÁLKODÁSBAN ELŐFORDULÓ ERGONÓMIAI KOCKÁZATOK ÉS AZ ÁLTALUK OKOZOTT MOZGÁSSZERVI MEGBETEGEDÉSEK Dr. habil. Czupy Imre SOPRONI EGYETEM intézetigazgató egyetemi docens SZABADBAN VÉGZETT

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

GINOP A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN

GINOP A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN GINOP-5.3.4. - 16-00006 A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN Az egészségvédelmi követelmények teljesítése a munkahelyen A munkavédelem célja A munkavédelem: alapvető általános

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001

Részletesebben

Jogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Jogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Jogszabályok alkalmazása Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1..

1. A rendelet hatálya 1.. 1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben]

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A munkavédelmi jogszabályok célja, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkvégzés

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

B I Z T O N S Á G I A D A T L A P (Veszélyes készítményhez)

B I Z T O N S Á G I A D A T L A P (Veszélyes készítményhez) Adatlap száma: KEM 2R-02 A kiállítás/felülv. kelte: 2005. szeptember 20. Oldalszám: 1/5 1. A készítmény neve (kereskedelmi név): MÉSZPÓTLÓ Gyártó :KEMIKÁL Építõanyagipari ZRt. cím: tel.: 215-7370 fax:

Részletesebben

Munkavédelmi Szabályzat

Munkavédelmi Szabályzat ... (társaság neve)... (adószám) Munkavédelmi Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. Munkavédelmi szabályzat célja...3 2. Társaság bemutatása...4 3. Munkavédelmi szabályzat

Részletesebben

Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok

Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok TŰZVÉDELEM 2 Tűzjelzés Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet. a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. KIVONAT Lezárva június 27.

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet. a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. KIVONAT Lezárva június 27. 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról KIVONAT Lezárva 2014. június 27. 1. E rendelet alkalmazásában: a) megítélési szint (LAM):

Részletesebben

Munkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban. Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt.

Munkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban. Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt. Munkahigiénés paraméterek és légszennyező pontforrások akkreditált mérése a faiparban Horváth Zoltán Méréscsoport-vezető AGMI Zrt. Bemutatkozás Csepel Művek központi anyagvizsgálója 1983-től AGMI Anyagvizsgáló

Részletesebben

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN.

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN. ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN. 2007. június 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL INFORMÁCIÓ MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS

Részletesebben

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az új munkavédelmi törvény 4/3 1 4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az Mvt. új fogalmat vezetett be: Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat

Részletesebben

H- 6800 Hódmezővásárhely Garzó I. u. 3.

H- 6800 Hódmezővásárhely Garzó I. u. 3. Oldal:1/5 1. Termék neve 1.1.Kereskedelmi elnevezés: súrolópor 1.2.Gyártó, forgalmazó cég: Cím: Telefon:Fax: +36/62-242-238 1.3.Sürgősségi telefon: Monolit Trade Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Garzó Imre

Részletesebben

Tárgyalásra kerülő témakörök: Témakört érintő legfontosabb előírások:

Tárgyalásra kerülő témakörök: Témakört érintő legfontosabb előírások: TANTÁRGY:LÉTESÍTÉS ÉS LÉTESÍTMÉNYEKMUNKABIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYE II. FÉLÉV Tárgyalásra kerülő témakörök: Építési munkahelyeken az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági

Részletesebben

Zaj és rezgésvédelem Zaj- és rezgés szabályozása

Zaj és rezgésvédelem Zaj- és rezgés szabályozása Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Zaj- és rezgés szabályozása Márkus Péter zaj és

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő -testületének

Részletesebben

144. sz. Ajánlás. a benzolártalmak elleni védekezésről

144. sz. Ajánlás. a benzolártalmak elleni védekezésről 144. sz. Ajánlás a benzolártalmak elleni védekezésről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1971.

Részletesebben

Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás

Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás

Részletesebben

Törvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

Törvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről Törvények 2007. évi a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. CLXI. módosításáról 2007. évi CXXVI. egyes adóek módosításáról 2007. évi LXXXIV. a rehabilitációs járadékról 2006. évi XCVII. az egészségügyben

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya

A rendelet célja és hatálya Cserkút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (I. 16.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó kötelező helyi közszolgáltatásról Cserkút

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

Építőipari Fórum

Építőipari Fórum Építőipar; Feldolgozóipar (leginkább fa- és fémfeldolgozás); Mezőgazdaság (benne fakitermelés is); Egészségügyi, szociális ellátás; Bányászat (csak munkaegészségügy); 2 Munkavédelmi oktatások; Porképződéssel

Részletesebben

Zaj és rezgésvédelem Mérés

Zaj és rezgésvédelem Mérés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Mérés Márkus Miklós zaj és rezgésvédelmi szakértő

Részletesebben

Élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns. Laboratóriumi technikus

Élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns. Laboratóriumi technikus A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport

Részletesebben

18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről

18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. -ának (2)

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

Algyő Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete. a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló

Algyő Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete. a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló Algyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 16/1998. (VI.26) Kt. rendelet módosításáról és egységes szerkezetben

Részletesebben

192. sz. Ajánlás. a mezőgazdaság munkavédelméről

192. sz. Ajánlás. a mezőgazdaság munkavédelméről 192. sz. Ajánlás a mezőgazdaság munkavédelméről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2001. június

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Értelmező rendelkezések

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Értelmező rendelkezések Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14 /2015. (VI.15.) önkormányzati rendelete A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Tiszasas Község Önkormányzatának

Részletesebben

A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelésekkel járó munkakörök, illetőleg munkakörülmények

A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelésekkel járó munkakörök, illetőleg munkakörülmények PTE Munkavédelmi Szabályzat 10. számú melléklete A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelésekkel járó munkakörök, illetőleg munkakörülmények A Pécsi Tudományegyetemen

Részletesebben

A azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

A azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgy 1. A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során

Részletesebben

Módosult a Munkavédelmi törvény

Módosult a Munkavédelmi törvény Módosult a Munkavédelmi törvény Az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján, az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvény elfogadásával módosította az 1993.évi

Részletesebben

Építőmérnöki Kar Munkavédelmi Szabályzata

Építőmérnöki Kar Munkavédelmi Szabályzata BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építőmérnöki Kar Munkavédelmi Szabályzata 2012. (Elfogadva az Építőmérnöki Kar Kari Tanácsa a 2012. május 9-i ülésén) 2/39 A munkavédelemről szóló, 1993.

Részletesebben

KERESKEDELMI HACCP NAPLÓK

KERESKEDELMI HACCP NAPLÓK KERESKEDELMI HACCP NAPLÓK Kiadás dátuma:. A naplókat készítette: Create 2002 Kft. 6724 Szeged, Felső Tisza-part 31-34. M/II/5. Megjegyzés: A naplók a Create 2002 Kft. által készített HACCP Kézikönyvvel

Részletesebben

A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése

A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése Általános szabályok A rákkeltő anyagokkal kapcsolatos szabályokat alkalmazni kell valamennyi

Részletesebben

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 52 62 01 Munkavédelmi technikus

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VESZÉLYES ANYAGOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A VESZÉLYES ANYAGOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A VESZÉLYES ANYAGOKRÓL Az építési munkahelyeken előforduló veszélyes vegyi anyagok használatára vonatkozó főbb előírások 1. Mi számít veszélyes anyagnak? Veszélyes egy anyag, ha valamilyen

Részletesebben

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,

Részletesebben

Rimóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013.(XII.06.) önkormányzati rendelete

Rimóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013.(XII.06.) önkormányzati rendelete Rimóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013.(XII.06.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Rimóc Község

Részletesebben

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. Bugyi Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 22/2012. (X.24.) rendelete Az avar- és kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentésének szabályairól.

Részletesebben

S Z A B Á L Y Z A T. Kémiai kockázatértékelés

S Z A B Á L Y Z A T. Kémiai kockázatértékelés S Z A B Á L Y Z A T Kémiai kockázatértékelés Kiadta Ellenőrizte Készítette Foglalkozás-egészségügyi szakorvos Dátum: 2016. december 01. 1 1. Az eljárás tárgya Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. (továbbiakban

Részletesebben

Tájékoztató a Munkavédelmi törvény kockázatértékeléssel kapcsolatos szabályainak megváltozásáról, és az előírások gyakorlati alkalmazásáról

Tájékoztató a Munkavédelmi törvény kockázatértékeléssel kapcsolatos szabályainak megváltozásáról, és az előírások gyakorlati alkalmazásáról Tájékoztató a Munkavédelmi törvény kockázatértékeléssel kapcsolatos szabályainak megváltozásáról, és az előírások gyakorlati alkalmazásáról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének. 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete

Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének. 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete a települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás igénybevételéről Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben