Hallassuk hangunkat az EU-ban: útmutató civil szervezeteknek

Átírás

1 Hallassuk hangunkat az EU-ban: útmutató civil szervezeteknek Civil Society Contact Group

2 Ez a kiadvány a Charles Stewart MOTT Alapítvány és az Európai Bizottság (Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság, a civil társadalomért tett intézkedések költségvetési tétel) által támogatott projekt része. A felelősség kizárólag a szerzőket terheli: a támogató szervezetek nem vonhatók felelősségre a benne foglalt információk bármiféle felhasználásáért.

3 Hallassuk hangunkat az EU-ban: útmutató civil szervezeteknek Tartalom BEVEZETŐ 1. FEJEZET ELIGAZODÁS AZ UNIÓS GÉPEZETBEN 1. Az EU mint összetett politikai rendszer 2. A civil szervezetek és az EU: struktúrák, koalíciók és együttes munka 3. Civil párbeszéd: lehetőség civil szervezeteknek, hogy hallassák hangjukat az EU-ban 2. FEJEZET BEKAPCSOLÓDÁS ÉS LOBBIZÁS : MIKOR, HOGYAN ÉS KIVEL? 1. Az érdekek meghatározása: nemzeti vagy uniós hatáskörbe tartozik a problématerület? 2. Rendszeres tájékozódás és specifikus információgyűjtés 3. A stratégia megtervezése 4. Kampányolás néhány tipp 5. Bővebb információ a lobbizásról 3. FEJEZET HOL TALÁLUNK TOVÁBBI INFORMÁCIÓKAT? 1. Általános információk 2. Uniós intézmények 3. Európai média 4. Think-tankek MELLÉKLET EURÓPAI CIVIL SZERVEZETEK ELÉRHETŐSÉGEI 3

4 Bevezető Közel 50 évvel a Római Szerződés aláírása után, amelyre 1957-ben került sor, rendkívül megnőtt az európai projekt mindennapi életünkre gyakorolt hatása. A becslések szerint ma a nemzeti jogszabályok több mint 50 százaléka közvetlenül az Európai Uniótól származik. Az olyan viták és véleményütköztetések, mint például a migrációról, a szolgáltatási irányelvről, illetve a dohányzásellenes jogszabályokról szólóak kellőképpen érzékeltetik, hogy ha tetszik, ha nem, az EU kikerülhetetlen döntéshozatali színtérré vált. Sok civil szervezet felismerve ezt a változást és az EU növekvő hatását a mindennapi tevékenységükre átalakította saját stratégiáját az uniós kérdések jobb integrálása érdekében, akár úgy, hogy saját országukban külön európai uniós osztályokat alapítottak, akár úgy, hogy az EU területén működő testvérszervezeteikkel európai ernyőszervezeteket hoztak létre. Kiderült, hogy a civil szervezetek megkerülhetetlen szereplői az európai vitának, és nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az állampolgárok közelebb kerüljenek az összetett uniós gépezethez, s így elengedhetetlen és kritikus partnerekké váltak a politikaalkotásban. Továbbra is maradnak azonban óriási rések, amelyek betöltése nélkül az aktív uniós polgárság nem válhat ténylegesen valósággá. Nemzeti szinten jelentős számú szervezet problémákba ütközik a napi tevékenységükre gyakorolt uniós hatás pontos felmérésében. Csak a szervezetek kisebb hányadának sikerült az uniós dimenziót a nemzeti stratégiák természetes kiterjesztésévé tennie, ami részben a humán és pénzügyi erőforrások hiányával függ össze. Az EU ennek ellenére igenis számít, és ezért új és innovatív módokat kell találnunk arra, hogy a Brüsszel és a helyi szervezetek közötti rést áthidaljuk. Ez a kézikönyv kifejezetten azoknak az újonc civil szervezeteknek és aktivistáknak készült, akiknél most van folyamatban az uniós stratégia kidolgozása. Ennek megfelelően helyzetre szabott információt nyújt az uniós intézményekről és az európai civil szervezetek tevékenységéről, valamint uniós szintű kampányok példáival illusztrált lobbizási tippeket ad. A kézikönyv nem teljességre törekszik, hanem sokkal inkább egyfajta első betekintést kíván nyújtani az uniós labirintusba és az eligazodás hogyanjába. A stratégia következő szakaszainak előkészítése érdekében külön linkeket és elérhetőségeket is ad tevékenységi terület szerint. Reméljük, hasznosnak bizonyul. Elodie FAZI koordinátor Civil Society Contact Group Raluca PETRESCU asszisztens Civil Society Contact Group 4

5 I. rész: Eligazodás az uniós gépezetben Pontosan ki hozza meg az uniós döntéseket a mi nevünkben? Van mód arra, hogy jobban hallassuk hangunkat? Milyen szerepet játszhatnak a civil szervezetek ebben az összetett gépezetben? Mielőtt részletesebben beszélnénk az uniós lobbizásról és érdekérvényesítési stratégiákról (II. rész), ebben az első részben áttekintést szeretnénk nyújtani az összetett uniós gépezetről és annak a civil szervezetekre gyakorolt hatásáról azáltal, hogy bemutatjuk a fő európai uniós (EU-s) intézményeket és feladataikat, valamint azt, hogyan váltak a civil szervezetek fontos brüsszeli szereplőkké. 1. Az EU mint összetett politikai rendszer Az EU egyedülálló politikai rendszer, amely nem a meglévő államokat szándékszik helyettesíteni, viszont nagyobb hatásköre van, mint bármely egyéb nemzetközi szervezetnek. Az uniós tagállamok közös intézményeket hoztak létre, amelyekre átruházták szuverenitásuk egy részét annak érdekében, hogy a sajátos, közös érdekeket képviselő ügyekben uniós szinten, demokratikusan lehessen döntést hozni. A szerződéseknek megfelelően jelenleg öt uniós intézmény van: az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, a Bíróság és a Számvevőszék Ezek mellett öt egyéb fontos szerv működik: az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az európai ombudsman és az Európai Beruházási Bank. Európai Tanács Miniszterek Tanácsa Európai Parlament Európai Bizottság Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága AZ UNIÓS DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMAT: AZ INTÉZMÉNYI HÁROMSZÖG KÖRÜL 1.1. Az Európai Bizottság, a rendszer hajtóereje ( Öt kulcsfontosságú feladat - Az Európai Bizottság az intézményi rendszer hajtóereje, amely a kezdeményezés kizárólagos jogával rendelkezik és felelős a jogszabályok végrehajtásáért és felügyeletéért. Pontosabban a Bizottság: jogalkotási javaslatokat nyújt be a Tanácsnak és a Parlamentnek; a Tanácstól kapott mandátum alapján felelős a jogszabályok végrehajtásáért; a szerződések őre, vagyis joga van eljárást kezdeményezni a Bíróság előtt és büntetést kiszabni, amennyiben valamely tagállam nem teljesíti kötelességeit; felelős továbbá az uniós források, a közösségi költségvetés és az ahhoz kapcsolódó pénzeszközök kezeléséért; képviseli az Uniót a nemzetközi színtéren, ahol többek között a kereskedelmi, társulási és csatlakozási tárgyalásokért felelős. 5

6 A szerz dések re A Tanács szabályainak végrehajtása Az Európai Bizottság feladatai Jogszabályok végrehajtása Az uniós költségvetés kezelése Kezdeményezés joga AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FELADATAI Hogyan működik? A Bizottság elnökét és tagjait a tagállamok nevezik ki az Európai Parlament jóváhagyását követően. A döntéshozó szerv az ún. biztosok testülete, amely 25 biztosból áll, ( míg a 26 főigazgatóság ( és a szolgálatok feladata az előkészítés és a végrehajtás. A biztos kabinetje általában egy kabinetvezetőből és 5 vagy 6 tagból áll. Az Európai Bizottság minden tagállamban képviseletet tart fenn. Ezek listája megtalálható a oldalon Az Európai Parlament ( Az EU egyetlen közvetlenül választott szerve - Ez a közvetlenül választott szerv az EU legitimitásának egyik forrása. Az EP-képviselőket 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján választják különböző, a tagállamoktól függő választási eljárásokkal. Így az európai választásokat az egyes tagállamokban, az adott nemzeti választási törvény szerint és főként országos választási kampányt követően rendezik. A mandátum öt évre szól. A legutóbbi európai választásokra 2004-ben került sor, tehát a következő választások 2009-ben lesznek. Növekvő befolyás Az Európai Parlament pusztán konzultatív testületből egyre inkább jogalkotó testületté válik, amely a nemzeti parlamentekhez hasonló hatásköröket gyakorol. Kulcsfontosságú hatáskörei: Jogalkotói hatáskör: különösen az együttdöntési eljárásnak köszönhetően a Parlament egyre nagyobb mértékben osztozik a Tanáccsal a jogalkotói hatáskörön (azaz az irányelvek, határozatok, rendeletek elfogadására vonatkozó hatáskörön), és így a meghozott döntések nagyobb demokratikus legitimitást nyernek. A D6D3A98357.node2?id=46&language=HU honlapon további részletek találhatók a fent említett eljárásokról. Költségvetési hatáskör: a Parlament a Tanáccsal együtt alkotja az EU költségvetési hatóságát, amely minden évben meghatározza az Unió kiadásait és bevételeit. A kiadások jelentős részének tekintetében a Parlamenté az utolsó szó. Ellenőrzési hatáskör: az EP jelentős ellenőrzési hatáskört gyakorol, amely különösen az Európai Bizottság fölötti demokratikus ellenőrzést (jóváhagyás, elutasítás) foglalja magába, de ugyanakkor az európai ombudsman kinevezését, pénzügyi ellenőrzést és a polgárok petíció benyújtásához való jogának biztosítását is. Hogyan működik és honnan? A 732 EP-képviselő állampolgárságtól függetlenül hét politikai csoportba tömörül ( és összesen 24 parlamenti bizottság tagja, amelyek különböző kérdésekkel foglalkoznak, úgymint környezetvédelem, foglalkoztatás, esélyegyenlőség, külügy, emberi jogok (a bizottságok listája megtalálható a oldalon). Az Európai Parlament Franciaországban, Belgiumban és Luxembourgban végzi a munkáját. Míg hivatalos székhelye Strasbourgban van, ahol évente 12 plenáris ülés zajlik, a parlamenti bizottsági üléseket és a kiegészítő plenáris üléseket Brüsszelben tartja. Főtitkársága Luxembourgban működik. Az Európai Parlament éves munkaterve megtalálható a oldalon. 6

7 1.3. A Tanács ( Az EU kormányközi színtere A Tanács az Unió legitimitásának második forrása, hiszen olyan képviselőkből áll, akiket közvetlenül választanak nemzeti szinten. A Tanácsot az uniós tagállamok miniszterei alkotják: a tárgykörtől függően minden országot az érintett területért pl. gazdaság, mezőgazdaság, külügy felelős miniszter képvisel. A Tanács az alábbi kilenc összetételben működhet: Kilenc tanácsi formáció Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) Bel- és Igazságügyi Tanács Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) Környezetvédelmi Tanács Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács Mezőgazdasági és Halászati Tanács Versenyképességi Tanács Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács Az EU fő döntéshozó szerve Fő döntéshozó szervként a Tanácsnak számos kulcsfontosságú felelősségi köre van, amelyek az érintett politikai terület szerint változnak. A Tanács főként: az Unió jogalkotó szerve. A Bizottság javaslatai alapján a Tanács az Európai Parlamenttel közösen, illetve önállóan, az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetést követően közösségi jogszabályokat hoz rendeletek és iránymutatások formájában; összehangolja a tagállamok gazdaságpolitikáját; a Közösség nevében nemzetközi megállapodásokat köt; az Európai Parlamenttel együtt alkotja a költségvetési hatóságot; meghozza a közös kül- és biztonságpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges döntéseket; összehangolja a tagállamok tevékenységét, és intézkedéseket hoz a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén. Soros elnökség és állandó Főtitkárság A Tanács elnökségét a tagállamok felváltva, hat hónapos időszakokban töltik be. Az elnökség lényeges szerepet játszik az intézmény munkájának szervezésében, különösen a jogalkotási és a politikai döntéshozatali folyamat ösztönzésében januárjában Németország veszi át az EU soros elnöki tisztségét Finnországtól. Az ezt követő soros elnökségek listája megtalálható a oldalon. Az elnökséget a Főtitkárság segíti, amely előkészíti és valamennyi szinten biztosítja a Tanács zökkenőmentes munkáját október 18-a óta Javier Solana a Tanács Főtitkára/Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) Főképviselője. A színfalak mögötti tevékenység: a COREPER és a munkacsoportok A Tanács ülései csupán a jéghegy látható csúcsát jelentik: a munka jelentős mennyiségének előkészítése technikai szinten zajlik. Minden tagállam állandó képviseletet tart fenn Brüsszelben, ahol a nemzeti szolgálatok köztisztviselői dolgoznak. Az állandó képviseletek élén a tagállamok EU-nagykövetei, az ún. állandó képviselők állnak. Ez utóbbiak az Állandó Képviselők Bizottságában (COREPER) üléseznek, amely a különböző miniszteri tanácsok munkájának előkészítéséért felelős. Az Európai Tanács, a politikai irányvonal meghatározója A Tanács munkájának általános irányvonalát az Európai Tanács (informális néven uniós csúcstalálkozó ) határozza meg, amelynek keretében az EU állam- vagy kormányfői évente több alkalommal üléseznek Brüsszelben (az informális csúcstalálkozókat azonban az elnökséget betöltő országban tartják). Az Európai Tanácsot és az EU Tanácsát habár szorosan kapcsolódnak egymáshoz meg kell különböztetnünk egymástól, mivel két különálló politikai szervről van szó: az Európai Tanács inkább politikai szerepet játszik, és ösztönzést nyújt az európai integrációval kapcsolatos lényeges kérdéseket érintő döntések meghozatalához, úgymint a szerződések módosítása és intézményi változások, illetve közös kül- és biztonságpolitikai nyilatkozatok elfogadása. Ugyanakkor krízishelyzetek esetén a legmagasabb szintű politikai tárgyalások fórumaként is szolgál, és a tagállamok közötti nézeteltérések megoldására törekszik. 7

8 Az EU-tagállamok állam- és kormányfői Az EU külügyminiszterei Az Európai Tanács tagjai Az Európai Bizottság alelnöke Az Európai Bizottság elnöke AZ EURÓPAI TANÁCS ÖSSZETÉTELE 1.4. Az Európai Bíróság ( A közösségi jog betartásának biztosítása A 25 bíróból és 8 f tanácsnokból álló Európai Bíróság biztosítja a jog tiszteletben tartását a szerződések értelmezése és alkalmazása során a Közösség egész területén. Hatásköre számos területre kiterjed: tagállamok közötti jogviták, az EU és a tagállamok közötti jogviták, az EU intézményei közötti jogviták, egyének illetve vállalatok és a Közösség közötti jogviták. Továbbá véleményt ad ki nemzetközi megállapodásokról, és előzetes döntéseket hoz a nemzeti bíróságok által előterjesztett ügyekben. A túlterhelt EB munkájának segítése érdekében nemrégiben létrehozták az Elsőfokú Bíróságot Egyeztető bizottságok Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a szervezett civil társadalom képviseletének egyik csatornája (http: //e es c.e ur op a.e u/ ) Az EGSZB tanácsadó testületként vesz részt az uniós döntéshozatali folyamatban, az általa kiadott vélemények nem kötelező erejűek. Különösen a gazdaság- és szociálpolitikával kapcsolatos ügyekben beleértve a munkavállalók szabad mozgását, a környezetvédelmet, a szakképzést, a kutatást kell kikérni véleményét, de saját kezdeményezésére is adhat ki jelentéseket. Az EGSZB a szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeinek képviselőiből 1 áll. 317 tagja 3 csoportra oszlik: munkáltatók, munkavállalók és egyéb érdekvédelmi szervezetek. Az EGSZB valamennyi tagját a nemzeti kormányok és nem maga a civil társadalom jelölik. Az EGSZB azt hirdeti, hogy egyfajta hidat képez az intézmények és a szervezett civil társadalom között, és ezért ben egy összekötő csoportot hozott létre az EGSZB és az európai szervezett civil társadalom fő szektorainak képviselői között. Az EGSZB képviselőiből és a civil társadalom 14 tagjából álló csoport rendszeres meghallgatásokat és szemináriumokat szervez, és tanácsadást nyújt a részvételi demokráciához kapcsolódó kérdésekben, valamint a szektorokat átfogó kérdésekben, úgymint a költségvetési rendelet, a lisszaboni stratégia és finanszírozás. Az EGSZB szerepe mint híd a civil társadalom és az intézmények között jelenleg vita tárgya. Ezért számos civil szervezet főként az Emberi Jogok és Demokrácia Hálózatba (HRDN) tömörülő emberi jogi szervezetek és a Green 10 (Zöld Tizek) tagjai közé tartozó környezetvédelmi szervezetek úgy döntött, hogy a jelen felállásban nem kapcsolódik be az összekötő csoport tevékenységébe. 1 Nizzai Szerződés, 257. cikk 8

9 Az EGSZB Összekötő Csoport az Európai Civil Társadalmi Platform az Életen Át Tartó Tanulásért megítélésében Jean-Marc Roirant, az Európai Civil Társadalmi Platform az Életen Át Tartó Tanulásért elnöke úgy véli, hogy az Összekötő Csoport mint konzultációs eszköz politikai és szimbolikus jelentőséggel bír, mivel újabb kaput jelent a civil szervezetek hangjának meghallgatása felé és újabb lépést a civil társadalom kiegyensúlyozottabb képviselete irányába. Azok a civil szervezetek, amelyek tagjai a csoportnak, azt várják el ettől a részvételtől, hogy az európai intézmények és az EGSZB jobban elismerje szakértelmüket. Másrészt az Összekötő Csoport jó felállásnak tűnik az európai intézmények elszámoltathatóságának és átláthatóságának előmozdítására. A csoport egyúttal eszköz a civil szervezetek közötti együttműködés elősegítésére, a rendszeres kapcsolattartás a szervezeteket kölcsönösen és építő módon gazdagítja. Az Összekötő Csoport tehát kapu az európai intézményekkel és az EGSZB-vel folytatott párbeszéd felé, de nem az egyetlen, miközben a csoport tagjait alkotó civil szervezetek többsége számára az ágazati párbeszéd prioritás marad. A Régiók Bizottsága, a helyi és regionális hatóságok uniós képviselete Az RB véleményét olyan témákban kérik ki, mint például oktatás, kultúra, közegészségügy, területfejlesztési alap, a transzeurópai hálózatok megvalósítása, strukturális alapokhoz kapcsolódó keretegyezmények, közlekedés, környezetvédelem, szociálpolitika és foglalkoztatás. A szubszidiaritás és a közelség elvének előmozdítására tett kísérletei ellenére az RB még mindig szerény befolyással bír a döntéshozatali folyamatban A civil szervezetek és az EU: struktúrák, koalíciók és együttes munka Európaszerte több százezer civil szervezet működik. A hatékonyságuk maximalizálása érdekében sokan közülük megszervezték magukat európai szinten, és közös platformokat hoztak létre. De pontosan mit is csinálnak a civil szervezetek az Unióban? A civil szervezetek megszervezik magukat európai szinten Az uniós ügyekben aktív civil szervezetek nagyrésze felmérve, hogy az EU egyre nagyobb hatást gyakorol a napi munkájukra elkezdett európai szinten dolgozni, hogy hozzáadott értéket adjon a helyi, regionális, nemzeti, illetve nemzetközi szintű tevékenységhez, és megszervezte magát az utóbbi évben. Ez sokféle úton valósult meg: a nemzeti szervezetek fokozottabb figyelmet szenteltek az uniós integrációra, a nagyobbak közül egyesek uniós felelősöket neveztek ki és/vagy brüsszeli irodát 2 hoztak létre; a globális nemzetközi civil szervezetek, pl. Greenpeace, Amnesty International, Oxfam, brüsszeli képviseletet hoztak létre; ernyőszervezetek jöttek létre, tömörítve az EU területén hasonló kérdésekben tevékenykedő szervezeteket (pl. az Európai Környezetvédelmi Iroda, az Európai Szegénységellenes Hálózat); második lépésként az ernyőszervezetek és a nemzetközi civil szervezetek európai fiókjai közül egyesek úgy döntöttek, hogy partnerségre lépnek más, a saját tevékenységi területükön aktív civil szervezetekkel a közös érdekeltséget képviselő kérdések terén szerzett tudásuk és szakértelmük egyesítése érdekében, ami például a Szociális Platform (1995), az Emberi Jogok és Demokrácia Hálózat HRDN (2001) vagy a környezetvédelmi szervezeteket tömörítő Green 10 (Zöld Tizek) létrehozásához vezetett; az európai civil szervezetek különféle keresztirányú csoportokba is tömörülhetnek, hogy kifejezésre tudják juttatni álláspontjukat horizontális kérdésekben. Az EU Civil Society Contact Group (Civil Társadalom Kontaktcsoport) például hét európai civil platformot tömörít a legnagyobbak közül, és a részvételi demokrácia elvének előmozdítása mellett kötelezte el magát. 2 Úgymint a Legambiente olasz környezetvédelmi szervezet, amely 1999-ben nyitott brüsszeli irodát. 9

10 Observers EUCIS-LLL Platform Platform A CIVIL SOCIETY CONTACT GROUP TAGJAI ÉS MEGFIGYELŐI A civil szervezetek azonban nem az egyedüli aktív érdekcsoport uniós kérdésekben. Az újabb tanulmányok 1500 Brüsszelben tevékenykedő érdekcsoportot említenek 3. Ezek között szerepelnek üzleti vállalkozások, tanácsadói csoportok, regionális és helyi hatóságok is. A becslések szerint a civil szervezetek az érdekcsoportok egyötödétegyharmadát teszik ki. Azt is figyelembe kell vennünk továbbá, hogy sok, uniós kérdésekben aktív civil szervezet nem brüsszeli székhelyű. Európai civil szervezetek: pontosan mit is csinálnak? Az európai civil szervezetek hálózatai politikai szinten képviselik tagjaikat és célcsoportjaikat azáltal, hogy a politikai szereplőknél lobbiznak sajátos kérdésekben (pl. közpolitikai tanulmányokat, pozíciós dokumentumokat és sajtóközleményeket készítenek), információt gyűjtenek és biztosítják annak áramlását a nemzeti és az uniós szint között, valamint fejlesztik a hálózat azon képességét, hogy részt vegyen az európai folyamatban (pl. uniós kérdésekről szóló képzést tartanak a nemzeti szervezeteknek). Elszámoltathatóság és kapcsolat a helyi szervezetekkel Az európai civil szervezetek munkáját gyakran egy brüsszeli székhelyű titkárság koordinálja, amely a legnagyobb hálózatok esetében akár 15 alkalmazottból is állhat. Valamennyi európai civil szervezeti struktúra a tagok szolgálatára épül, és alapvetően a nemzeti civil szervezetek információira, bizalmára és politikai szintű tevékenységére támaszkodik, aminek biztosítása rendszeres ellenőrzésen keresztül történik. Az európai civil szervezeteken belüli döntéshozatal demokratikus jellegű, a tagoknak lehetősége van rendszeresen bekapcsolódni ebbe a folyamatba és naprakész információkat kapni a lényeges uniós fejleményekről. Számos nemzeti civil szervezet azonban jelentős akadályokkal szembesül, amikor az európai hálózat tevékenységét igyekszik a saját országában közvetíteni, és további erőfeszítésekre van szükség Brüsszel és a helyi szervezetek összekapcsolásához. 3 Friends of the Earth, Transparency in EU decision-making: reality or myth? (Átláthatóság az uniós döntéshozatalban: valóság vagy mítosz?), május, 10

11 A SZOCIÁLIS PLATFORM DÖNTÉSHOZATALI STRUKTÚRÁI Bővebb információért a nemzeti civil szervezeteknek az európai projektbe való közvetlen bekapcsolódási lehetőségeiről ld. a CEDAG A nemzeti civil szervezetek és az EU: a hiányzó kapocs projektjét:

12 1.3. Civil párbeszéd: lehetőség civil szervezeteknek, hogy hallassák hangjukat az EU-ban A '90-es években az európai intézmények egyre inkább elismerték a civil szervezetek szerepét és hozzájárulását, aminek eredményeként a kormányzat fogalma a kormányzás irányába tolódott el, számos szereplőt bevonva a politikaalkotási folyamatba. Az elmúlt 15 évben az európai intézmények és a civil szervezetek között meglehetősen szervezett párbeszéd-gyakorlatok alakultak ki, amelyeket rendszerint civil párbeszédnek neveznek. A utóbbi években a civil párbeszéd mint fogalom fejlődésében jelentős előrelépések történtek: A Bizottság kormányzásról szóló fehér könyve 4 ; A konzultációra vonatkozó minimumszabályok 5 ; A részvételi demokráciáról szóló 47. cikk belefoglalása az Európai Alkotmányos Szerződésbe. Az informális lobbizástól a civil párbeszédig: az uniós megközelítés A civil szervezetek és az uniós intézmények közötti kapcsolat az informális lobbitól (pl. alulról szerveződő kampányok) a formálisabb, szervezett kapcsolatig terjed. Az EU azonban a nemzetközi szervezetekkel ellentétben mindezidáig eléggé erőtlen megközelítést fogadott el a civil szervezetekkel folytatott párbeszédet illetően, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik: szerződésben lefektetett alap helyett csak néhány minimumszabály : az Alkotmányos Szerződés hatályba lépéséig a civil párbeszédnek nincs jogi alapja az EU-szerződésben. Néhány minimumszabályt azonban meghatároztak a konzultációra vonatkozóan, amelyeket a Bizottságnak be kell tartania a civil társadalommal folytatott konzultáció során. Ezek a minimumszabályok többek között az ütemezés, a nyilvánosság és a visszacsatolás kérdéseit fedik le; középpontban a Bizottság: a jelenlegi keretrendszer főként a bizottsági gyakorlatokat célozza, a két másik intézményre vonatkozóan nem létezik általános keretrendszer; az akkreditációs rendszer elutasítása: a '90-es években a Bizottság több kísérletet tett a civil szervezetek reprezentativitásának meghatározására 6. Ez azonban nem vezetett olyan lista felállításához, amely a kritériumoknak megfelelő szervezeteket tartalmazza, sem olyan akkreditációs rendszer kidolgozásához, mint amilyen az ENSZ vagy az Európa Tanács esetében létezik; a civil társadalom pontatlan meghatározása: az uniós intézmények által használt meghatározás szerint gyakran a gazdasági szereplők is a civil társadalom részét képezik, ami számos kérdést vet fel az üzleti és a közérdekű szervezetek közötti hatalmi egyensúlyhiányt és egyenlőtlen hozzáférést illetően. Habár egyesek szerint fennáll a veszély, hogy a civil párbeszédbe bekapcsolódó szervezetek belesodródnak az intézmények programjába, a civil párbeszéd közvetlen kapcsolatban áll a részvételi demokrácia elismerésével, azaz annak elfogadásával, hogy a polgárok részvételének egyéb formái is léteznek a szavazáson kívül, és kulcsfontosságú szerepet játszhat az uniós polgárság megerősítésében. A civil párbeszéd a gyakorlatban A civil párbeszéd nagyon sokféle gyakorlatot foglal magába, amelyek a hatás és a széles nyilvánosság felé nyitottság tekintetében különböznek. Ezek közül kiemelhetjük a következőket: Az Európai Szociális Civil Szervezetek Platformja például 1995 óta félévenkénti üléseket szervez a Bizottsággal, akárcsak az Európai Nem Kormányzati Szervezetek Segélyezési és Fejlesztési Szövetsége (CONCORD). A kölcsönösen elfogadott napirendi pontok alapján ezek az ülések megteremtik a megbeszélés és vita lehetőségét a platformok tagjai és/vagy titkársága és maga az európai biztos vagy magas rangú tisztviselők között. Az Ön hangja Európában portálon 7 a legtöbb lényeges politika-kezdeményezésről nyílt elektronikus konzultációkat szerveznek. A REACH-ről 8 szóló konzultáció során például több mint 6400 hozzászólás érkezett. 4 COM(2001) 428: 5 COM(2002) 704: 6 Európai Bizottság Nyílt és szervezett párbeszéd a Bizottság és a különleges érdekcsoportok között, SEC (92) 2272 végleges, Európai Bizottság Közlemény az önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének előmozdításáról Európában, COM (97) 241, Európai Bizottság (200b) vitaanyag A Bizottság és a nem kormányzati szervezetek: szorosabb partnerség kiépítése REACH vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése. Ezt a javaslatot azért dolgozták ki, hogy létrejöjjön a vegyi anyagok egységesebb, átláthatóbb és biztonságosabb kezelése az Európai Unióban. 12

13 A polgári fórumok keretén belül összehívnak bizonyos számú polgárt különböző tagállamokból, hogy azok adott közérdekű kérdést megvitassanak. Az informális, pártokon átnyúló csoportosulások, a parlamenti frakcióközi csoportok teret adnak az EPképviselőknek, hogy megvitassák azokat a közös érdekeket, amelyek az állandó bizottságokban nincsenek képviselve. A frakcióközi csoportok titkárságát gyakran civil szervezetek biztosítják: az 1980-ban megalakult fogyatékosügyi frakcióközi csoportot például az Európai Fogyatékosügyi Fórum koordinálja. A Kereskedelmi Főigazgatóság jól szervezett és rendszeres civil társadalmi párbeszédet alakított ki a civil társadalom érdekelt feleivel: ez elősegíti, hogy a kereskedelmi kérdésekben rendszeres ülésekre kerüljön sor az európai biztosokkal, magas rangú tisztviselőkkel és a tárgyaló felekkel. A Konvent fogalmát az új alkotmány legitimitásának növelése érdekében vezették be. A civil szervezeteket is meghívták, hogy ehhez hozzájáruljanak a Futurum honlapon keresztül és a 2002 júniusában tartott hivatalos civil társadalmi meghallgatáson. Az Európai Parlament meghallgatásokat szervez számos olyan lényeges fejleményről és kérdésről, amely a civil társadalmi szervezeteket különösen érinti (pl. Alkotmányos Szerződés, költségvetési rendelet, nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó intézet). A Hajléktalanokkal Dolgozó Nemzeti Szervezetek Európai Szövetségének (FEANTSA) a Miniszterek Tanácsához írott kérdése 2006 márciusában, válaszul a növekvő számú főcímre az év elején Európaszerte halálra fagyott utcán alvókról, a FEANTSA lobbi kampányt indított az Európai Parlamenten belül annak elérése érdekében, hogy a Miniszterek Tanácsa foglalkozzon a hozzá intézett, az utcai hajléktalanság megszüntetésével kapcsolatos kérdéssel. A FEANTSA 28 EP-képviselővel működött együtt, hogy a Miniszterek Tanácsához eljuttassa a következő kérdést: Fel tudná a Tanács vázolni, milyen lépések történtek annak érdekében, hogy megvalósuljon az európai szociálisügyi miniszterek kötelezettségvállalása a hajléktalanság prioritásként való kezelését és az utcai hajléktalanság 2010-ig történő megszüntetésére vonatkozó uniós célkitűzés kijelölését illetően?. A Miniszterek Tanácsa július 11-i válaszában megerősítette annak szükségességét, hogy a tagállamok integrált és összehangolt válaszokat dolgozzanak ki a különösen veszélyeztetett csoportok, úgymint a hajléktalanok, többszörös hátrányainak és szükségleteinek kezelésére. Néhány előttünk álló kihívás A civil párbeszéd fejlődése az évek során kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy a polgárok részvétele az európai projektben megerősödjön. Ennek ellenére számos kihívás vár még megoldásra, többek között az európai civil szervezetek tagságának aktív bevonása az európai vitába és az egyenlőtlen hozzáférés a magánszektor szereplőihez viszonyítva. Ezen felül úgy tűnik, hogy a civil párbeszéd nem egyformán fejlett a különböző politikai területeken, és állandó feszültségekkel küzd, mivel egyik oldalon a szakértelem és hatékonyság, másik oldalon pedig a részvétel és nyitottság kívánalmának kell megfelelnie. Ezért az egyik legfontosabb kihívás továbbra is a folyamat nyitottá tétele és ezzel egyidőben igazi hatás elérése, valamint annak biztosítása, hogy a párbeszéd túlmegy az egyszerű PR gyakorlaton. A civil párbeszédről bővebb információ található a Civil Society Contact Group által megjelentetett Civil Dialogue, making it work better című tanulmányban, amely a oldalon hozzáférhető. 13

14 II. rész: Bekapcsolódás és «lobbizás»: mikor, hogyan és kivel? Hogyan befolyásolja az EU a mindennapi munkánkat? Uniós vagy nemzeti szinten oldhatók meg jobban az érdekeltségünkbe tartozó kérdések? Hogyan kapcsolódjunk be és kivel? Ez a rész gyakorlati tippek alapján és civil szervezetek kampányainak példáin keresztül igyekszik lépésről lépésre megválaszolni bizonyos kulcskérdéseket az uniós ügyekben folytatott kampányolással és lobbizással kapcsolatban. Nem a teljességre törekszik, hanem sokkal inkább egyfajta első betekintést kíván nyújtani az uniós lobbizásba. Azoknak, akik úgy döntenek, hogy abba mélyebben belebocsátkoznának, azt javasoljuk, hogy a fő érdekeltségi területre összpontosítva keressenek specifikusabb információt, és vegyék fel a kapcsolatot hasonlóan gondolkodó szervezetekkel, amelyek segíthetnek a kampány kidolgozásában. 1. Az érdekek meghatározása: nemzeti vagy uniós hatáskörbe tartozik a problématerület? Az első lépés az, hogy pontosan meghatározzuk, milyen hatást gyakorol az Európai Unió a bennünket foglalkoztató kérdésekre. A lehetséges hatás különösen nagy olyan kérdésekben, amelyek az EU kizárólagos hatáskörébe tartoznak (például a közös agrárpolitika). Fokozatosan nő azonban az ún. megosztott hatáskörbe tartozó területeken (pl. szociális kérdések, fejlesztés), sőt azokon a területeken is, amelyek hagyományosan a tagállamok felelőssége alá tartoznak (pl. migráció, kultúra). Mindenesetre ne feledjük, hogy ötven év európai integráció után szinte nemlétezővé váltak azok a területek, amelyekre az EU ne gyakorolna hatást! Minél nagyobb hatáskörrel rendelkezik az EU a bennünket érdeklő területen, annál inkább uniós szintű stratégia kidolgozására kell törekednünk. A EU hatásának jobb felméréséhez az Europa portálon ( de közvetlenül az Európai Unióról szóló szerződésben is ( bővebb információt találunk az Unió hatásköreiről. 2. Rendszeres tájékozódás és specifikus információgyűjtés (de időtakarékosan!) Az érdekek meghatározása után elkezdhetünk bővebb információt gyűjteni, amelyre a részletesebb stratégia kidolgozásában támaszkodni lehet. Ne felejtsük el, hogy az ismeretek jelentik a kulcsot a meggyőző lobbi stratégia kidolgozásához. Mielőtt azonban elmélyednénk az eredeti szövegek részleteibe, tanácsos rendszeresen átnézni a nonprofit és az európai média honlapokat és tájékoztatókat, amelyek első kézből származó (és remélhetőleg könnyen olvasható) információt nyújtanak. Olvassuk rendszeresen az európai nonprofit hálózatok és az európai elektronikus média hírleveleit, hogy képbe legyünk azokkal a fejleményekkel kapcsolatosan, amelyek fontosak lehetnek számunkra. Ne habozzunk felvenni a kapcsolatot az érintett európai civil hálózatokkal. Felhívni egy jól informált kapcsolattartót sokkal hasznosabb lehet, mint több órás keresgélés a világhálón! Időnként érdemes az intézmények eredeti jogi szövegeit is elolvasni. Ha a honlapjaik túl bonyolultnak tűnnek, kérjük az európai civil szervezetek segítségét. Az is előfordulhat, hogy ezek már készítettek külön tájékoztatókat, amelyek segítségünkre lehetnek. 14

15 3. A stratégia megtervezése 3.1. A cél és a célkitűzések meghatározása A sikeres kampány első lépése a megfelelő fókusz megtalálása. Ez különösen igaz, ha korlátozott erőforrások állnak rendelkezésünkre: a több nem feltétlenül jobb, ha valóban változást akarunk elérni. Ezt szem előtt tartva először az alábbi kérdésekre kell megpróbálnunk válaszolni: Mi a problémás kérdés? Miért fontos számunkra? Mit akarunk elérni? Milyen konkrét eredményeket várunk? Hol állunk a döntéshozatali eljárás tekintetében? Időben vagyunk még ahhoz, hogy döntő hatást gyakoroljunk 9? Egyszeri kampányt vagy hosszútávú stratégiát szeretnénk kidolgozni? Ki hozza meg a döntést? Mi a különböző intézmények politikai súlya és szerepe? Vannak konkrét szövetségeseink ebben a kérdésben? Hogyan fogjuk kiértékelni a kampány eredményeit? Hogyan fogjuk tudni, hogy elértük-e a célunkat? 3.2. A felelős intézmény meghatározása A politikaalkotási folyamat szakaszától és az EU hatáskörének típusától függően nagymértékben változik, hogy mely intézményt kell elsődlegesen megcéloznunk. Az esetünkben kulcsfontosságú intézmények meghatározása és azok megfelelő megcélzása tehát döntő fontosságú. EP-képviselők: számoltassuk el őket! Az EP-képviselők elszámolással tartoznak választóiknak, és ezért különösen keresik a kapcsolatot az országukban működő civil szervezetekkel. Különösen fontos célpontot jelentenek a nemzeti, regionális és helyi szervezetek számára, és jelentős támogatást nyújthatnak, például a szervezetünk által javasolt módosítások beterjesztése által. A Nonprofit Szervezetek Európai Tanácsa CEDAG és az általa szervezett lobbi kampány a Szociális Gazdasági Frakcióközi Csoport létrehozása érdekében A Szociális Gazdasági Frakcióközi Csoportot 1989-ben hozták létre, de évekig inaktív maradt ban a CEDAG lobbi kampányt indított, amely az Európai Parlamentet célozta meg, és arra ösztönözte az EP-képviselőket, hogy a szociális nonprofit szervezetek gazdasági tevékenységeinek támogatása érdekében hozzák létre újra a pártokon átnyúló csoportot. A frakcióközi csoport újraalakításának kérését először a CEP-CMAF (Szövetkezetek, Önsegélyező Vállalkozások, Egyesületek és Alapítványok Európai Konferenciája) vetette fel, amelynek a CEDAG alapító tagja. A frakcióközi csoport rendszeresen ülésezik a parlamenti ülések után, a CEP-CMAF pedig kiváltságos partnernek számít. Christiana Weidel elmondta, hogy az Európai Parlamentben folytatott lobbijuk módszerei az EP-képviselőknek címzett levelektől, amelyekben elmagyarázták a szociális gazdaság fejlesztésének szükségességét általában, valamint a frakcióközi csoport előnyeit, az EP-képviselőkkel szorosan együtt dolgozó CEDAG-tagok telefonos megkereséséig terjedt. Ez utóbbi célja az volt, hogy a CEDAG-tagok terjesszék az információt nemzeti szinten, és működjenek együtt a CEP-CMAF többi családjával, a szövetkezetekkel, önsegélyező vállalkozásokkal és alapítványokkal. A személyes kapcsolatok elengedhetetlenek voltak annak biztosításához, hogy az üzenet eljusson az EPképviselőkhöz, de az is a kampány kulcsfontosságú eleme volt, hogy pontosan miért is fontos a frakcióközi csoport az EU polgárai számára. Mivel nem volt elég idő kifinomult kampányt előkészíteni, közvetlen megkeresést intéztek a kulcsfontosságú személyekhez. Sikerült elérni a frakcióközi csoport megalakításához szükséges EP-képviselőszámot, ismét biztosítva a szektor számára egy platformot a szociális gazdasággal kapcsolatos információcserére az Európai Parlamenten belül. Keressünk bővebb információkat EP-képviselőinkről, hátterükről és tevékenységi területeikről az Európai Parlament honlapján: Elsősorban azt nézzük meg, mely EP-képviselők tartoznak a számunkra lényeges parlamenti bizottságokba. Próbáljunk meg találkozót szervezni azokkal az EP-képviselőkkel, akik osztják aggályainkat, például az európai civil hálózatok segítségével. 9 Ahhoz, hogy felmérjük, hol tart a folyamat, megnézhetjük többek között a Bizottság éves munkaprogramját, a Tanács éves munkaprogramját és az EP jogalkotási figyelőjét. 15

16 Európai Bizottság: inkább szakmai, mint politikai érveket használjunk - Az Európai Bizottság kezdeményezési jogának köszönhetően különösen keresi az érdekelt felek hozzájárulását, beleértve a civil szervezeteket, mert ez módot ad arra, hogy közvetlenebbül bevonja a polgárokat, ugyanakkor pedig arra is, hogy letesztelje a politikai javaslatokat és az érdekelt felek szakértelmére építsen. A Bizottságban folytatott lobbi szintén elég nagy hatást érhet el, mivel a Bizottság a folyamat kezdeti szakaszában aktív. Minél tovább várunk, annál kevesebb esélyünk van arra, hogy a folyamatot jelentős mértékben befolyásoljuk. Az EP-képviselőkkel ellentétben a bizottsági tisztviselők inkább a szakmai érveket részesítik előnyben a politikaiakkal szemben, és ezt a stratégiánk elfogadásánál tekintetbe kell vennünk. Az Európai Bizottság címtárából megtudjuk, kinek a felelőssége alá tartoznak a bennünket érdeklő kérdések: Ne felejtsük el, hogy az Európai Bizottságnak a saját tagállamunkban is van képviselete, amely bővebb információt adhat az uniós fejleményekről, ugyanakkor pedig logisztikai segítséget is tud nyújtani munkánkhoz. A nemzeti képviseletek listája megtalálható a oldalon. Tanács: építsünk a nemzeti hozzáadott értékre Mivel a Miniszterek Tanácsa jelenti a közvetlen kapcsot a nemzeti szinttel, könnyebb hozzáférési ponttá válik sok nemzeti civil szervezet számára, amelyeknek valójában az a feladatuk, hogy a nemzeti kormány minisztereit elszámoltassák a brüsszeli tevékenységük során hozott határozatokról. Ez különösen fontos olyan területeken, mint például a kül- és biztonságpolitika, illetve a migráció, de egyre fontosabb egyéb, a civil szervezetek munkájának magját képező kérdésekben is, úgymint környezetvédelem, emberi jogok, a szegénység felszámolása, tisztességes kereskedelem és fejlesztés, amelyekben a Tanács marad a kulcsfontosságú döntéshozó szerv. A nemzeti civil szervezetek irodái különösen jó helyzetben vannak ahhoz, hogy a Tanácsot nemzeti szintű lobbizáson keresztül célozzák meg. A tagállamok brüsszeli állandó képviseleteinek listája megtalálható a 0&lang=hu honlapon. Ne feledjük, hogy gyakran olyan területeken is érhetünk el eredményeket, ahol a brüsszeli irodák nem jártak sikerrel, és a megszerzett információ a másik 24 tagállam civil szervezetei számára is lényeges lehet. A nagyobb hatás, illetve az átfedések elkerülése érdekében próbáljunk azért mégis a brüsszeli irodákkal szoros együttműködésben fellépni Szövetségépítés A másokkal együttműködésben történő fellépés megsokszorozza a célunk megvalósításának esélyét, mivel így láthatóbbá válunk, és nagyobb hatást érünk el. Míg azonban az információ, a know-how (és a munkamennyiség!) megosztása megkönnyíti az életünket, fel kell készülnünk a kompromisszumokra is, mivel a partnerek nézetei nem mindig tükrözik 100 százalékosan a sajátjainkat. Készítsünk listát azokról a szervezetekről, amelyek érdekeltsége megegyezik a miénkkel: ehhez nézzük meg a kézikönyv végén található listát az európai civil szervezetek elérhetőségeivel. Ne felejtsük el, hogy a szövetségek is túlléphetnek a nonprofit világ határain (pl. helyi hatóságokkal, szakszervezetekkel), valamint a tevékenységi terület határain: építsünk ágazatokon átnyúló szövetségeket más ágazatokban működő civil szervezetekkel. Állapodjunk meg a kulcsfontosságú követelésekről, amelyekkel mindannyian egyetértünk a koalícióban, és ezekre összpontosítsunk. Dolgozzunk ki közös stratégiát, amely egyúttal a saját stratégiánkat is támogatja, de világosan határozzuk meg a koalíció különböző tagjainak a feladatait. Ne felejtsük el a horizontális kérdéseket, úgymint részvételi demokrácia, átláthatóság, illetve finanszírozás, is beépíteni kérésünkbe. 16

17 4. Kampányolás néhány tipp Az alábbiakban egy sor olyan lobbizási tipp található, amelyek a szerzők életét megkönnyítették. Ne feledjük azonban, hogy a sikeres kampánynak nem csupán egyetlen útja van, és a stratégiákat a politikai környezethez, a politikai terület jellegéhez és a célhoz kell igazítani. Ezért tanácsos, hogy a lista kiegészítéseként vegyük fel a kapcsolatot a saját területünkön aktív európai civil hálózatokkal bővebb információkért. Kezdjük a korai szakaszban, és magunk végezzük el a munkát Minél előbb kapcsolódunk be a folyamatba, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy a hangunkat meghallgassák. Ha például elég korán érkezünk egy jogalkotási szöveg-/javaslattervezet elkészítése során, saját javaslatainkat is megpróbálhatjuk benyújtani. Természetesen nincs garancia arra, hogy azokat figyelembe is veszik, de egyes részek esetében ez igenis lehetséges! Háttérdokumentum készítése: az Európai Női Lobbi (EWL) munkája A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv ( ) érdekében 2001 és 2005 között az EU fellépését a nemek között egyenlőség terén «A nemek közötti egyenlőség közösségi keretstratégiája» irányította. Mivel az Európai Bizottság 2004-ig nem hirdetett új stratégiát ezen a téren, az EWL úgy döntött, hogy komoly lobbi kampányt indít az európai esélyegyenlőségi politikák új irányadó dokumentumának elfogadásáért. Főként az Európai Bizottságot, elsősorban a Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságot célozta meg, de az Európai Parlamentet is. Az EWL által használt módszerek: háttérdokumentum készítése azzal a céllal, hogy az modellként szolgáljon a hivatalos szöveghez, valamint széleskörű terjesztés uniós és nemzeti szinten, az összes lehetséges módon (telefonos megkeresések, levelek, találkozók stb.). Ütemezés október az EWL-közgyűlés határozata az új keretstratégia érdekében folytatandó lobbiról 2005 tavasza az EB bejelentése, hogy ütemtervet fog elfogadni a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan március-május konzultáció az EWL-tagszervezetekkel az EWL-ütemterv tartalmáról június az első szöveg benyújtása az EWL-tagszervezeteknek, hogy azok módosításokat javasoljanak október a módosítások megvitatása az EWL-közgyűlésen a végső szöveg elfogadása október az EWL-ütemterv bemutatása mint modell a Bizottság hivatalos szövegéhez Az EWL mindvégig állandó kapcsolatban volt a döntéshozókkal, hangsúlyozva az új ütemterv szükségességét és javaslatokat téve annak tartalmára vonatkozóan. Ennek eredményeként 2006 márciusában elfogadták az Európai Bizottság közleményét A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervet. Ez hozzávetőlegesen ugyanazokat a területeket fedi le, mint az EWL ütemterv, és a nemek közötti egyenlőség elérésére vonatkozó elképzelés és stratégiák bizonyos részét is tartalmazza, habár a tervezett hivatalos intézkedések nem olyan erősek, széleskörűek és pontosak, mint az EWL-szövegben javasoltak. Mindig javasoljunk alternatívát: a puszta kritika nem túl építő. Mindig próbáljuk meg bemutatni a saját alternatívánkat. A megfelelő személyt célozzuk meg: elég valószínűtlen, hogy a tömeges ek bárki figyelmét felkeltenék. Próbáljuk megtalálni az érintett személyt, azt, aki a dossziénkért felelős, vagy osztja aggályainkat. 17

18 Hasonlóan gondolkodó EP-képviselők támogatásának elnyerése: az ERIO és roma jogok az EU-ban Az Európai Roma Információs Iroda (ERIO) jelentős sikert ért el a politikaalkotás színterén azáltal, hogy ösztönözte az Európai Parlamentet a romák európai unióbeli helyzetéről szóló állásfoglalás elfogadására. A 2005 áprilisában elfogadott állásfoglalás egy egész sor problémát jelez a romáknak azon képességével kapcsolatosan, hogy az EU-ban előmozdítsák az emberi és alapvető jogokat, és felhívja az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy késedelem nélkül lépjenek fel a roma jogok terén lévő krízis megoldása érdekében. A lobbi kampánynak az volt a célja, hogy az Európai Parlament állásfoglalást fogadjon el a romák által a tagállamokban, a csatlakozásra váró és a tagjelölt országokban tapasztalt rasszizmus, hátrányos megkülönböztetés és társadalmi kirekesztés kezelésére. Az állásfoglalás tervezetét az ERIO készítette el, együttműködésben az EP magyarországi képviselőivel, Mohácsi Viktóriával és Járóka Líviával. Az ERIO-nak a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) brüsszeli irodája nyújtott tanácsot. A liberálisok által javasolt és a szocialisták, valamint az Európai Néppárt által támogatott állásfoglalást nagy többséggel fogadták el. Célozzuk meg a döntéshozók tanácsadóit és munkatársait egyaránt: tartsuk szem előtt, hogy a döntéshozók először a munkatársaikhoz fordulnak segítségért, és hogy a politikai tanácsadók, valamint a parlamenti asszisztensek kulcsfontosságú (bár kevésbé látható) szerepet játszanak a végső döntésben. Továbbá ne mindig a legfelsőbb szintet célozzuk meg: egy szakmaibb szinten szervezett találkozó ugyanolyan pozitív és építő jellegű eredményekhez vezethet. Találjuk meg a politikai/érzelmi és szakmai érvek megfelelő arányát: habár a sikeres kampány kulcsát a szakmai, jól megalapozott érvek jelentik, ezek alátámasztására mindig hivatkozzunk a kapcsolódó társadalmi és politikai döntésekre. Legyünk kreatívak és innovatívak: ne felejtsük el, hogy a döntéshozókat általában elárasztják kérésekkel és információval Az új ötletek és azok innovatív módon történő bemutatása segítenek abban, hogy kitűnjünk. A Szociális Platform elképzelése a lisszaboni stratégiáról 10 Az előre vezető út frappáns üzeneten keresztül Az üzenet legyen rövid és célzott: összpontosítsunk a prioritásokra, amelyeket el akarunk érni, és azokat célzottan (semmint általánosan) mutassuk be, a megszólított személyre szabottan. Alulról szerveződő kampány vagy bennfentes lobbizás? A lobbizásnak több ezer módja van. Míg a döntéshozókra gyakorolt nyomás (például jogszabályokra és politikákra vonatkozó módosítások beterjesztésével) és a civil párbeszéd struktúráiban való részvétel lehetővé teszi, hogy közvetlen beleszólásunk legyen a folyamatba, egy másik mód arra, hogy a hangunkat hallassuk, az alulról érkező nyomás (pl. tüntetéseken, alulról szerveződő kampányokon, illetve petíciókon keresztül), nem csupán Brüsszelben, hanem egész Európában mozgósítva a polgárokat. Tartsuk azonban szem előtt, hogy az alulról szerveződő kampányokhoz erős mozgósító képesség szükséges, és ezeket korlátozottabb számú kulcsüzenetre kell építeni. 10 A képet az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) és az Európai Szociális Civil Szervezetek Platformja (Szociális Platform) által március 6-án szervezett Does the Lisbon Process produce Sustainable Development? (Fenntartható fejlődést eredményez a lisszaboni folyamat?) című konferencián mutatták be. 18

19 EFAH: a 7 0 ce nt kul túrára kampán y Miután Barroso elnök határozottan egyetértett azzal, hogy a kultúra a bővülő EU egyik kötelező eleme (Berlin, 2004/11/26-27.), az Európai Fórum a Művészetekért és a Kulturális Örökségért (EFAH) és az Európai Kulturális Alapítvány (ECF) 2005 márciusában kampányt indított annak érdekében, hogy a kultúrára szánt éves uniós költségvetés a nagyjából polgáronkénti 7 centről 70 centre nőjön. A javaslat széleskörű támogatást kapott az Európai Parlament politikai csoportosulásai részéről, és nagymértékben felkeltette a média figyelmét (nyomtatott sajtó, rádió, tévé, internetes újságok) egész Európában. A 70 centes kampányról szóló információt és a linket, ahol a 70 centre vonatkozó kiáltványt alá lehetett írni, nagyszámú kulturális szervezet hírlevelében, honlapján és konferenciáin terjesztették. A költségvetésről szóló uniós tanácskozások 2006 áprilisában fejeződtek be. A végső eredmény közel áll a Bizottság eredeti javaslatához: 400 millió euró a 7 éves pénzügyi terv időszakára. Ez kb. évi 13 centet jelent polgáronként. Még ha a végső eredmény alatta is maradt a 70 cent kultúrára kampány követeléseinek, a kampány és az EP-képviselők általa eredményezett mozgósítása nagy hatással volt az uniós kulturális politikáról szóló vitára. Találjuk meg a megfelelő egyensúlyt az uniós és a nemzeti szint között: mozgósítsuk a hálózatot! Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy az európai civil szervezetek (és különösen azok titkárságai) és a nemzeti szervezetek kiegészítik, nem pedig helyettesítik egymást. Míg a nemzeti hálózatok úgy segítik az európai hálózatok munkáját, hogy tájékoztatják azokat saját helyzetükről és helyben szerzett tapasztalatukról, az európai hálózatok információt, eligazítást, képzési eszközöket és technikai segítséget tudnak nyújtani a nemzeti szervezeteknek. A munka megfelelő felosztása nem könnyű, de ezt tekintsük úgy, mint interakciót. 5. Bővebb információ a lobbizásról Azoknak, akik szeretnének mélyebben belebocsátkozni az uniós lobbizásba, azt tanácsoljuk, hogy próbáljanak az érdekeltségi területre szabottan specifikusabb információkat keresni Kapcsolatfelvétel civil szervezetekkel Az európai civil szervezetek hasznos kapcsolattartó pontok lehetnek a nemzeti civil szervezetek számára, hiszen ez utóbbiak naprakész információt kaphatnak a dolgok állásáról az őket érdeklő politikai területen. Az európai szervezetek munkájának alapja, hogy a tagjaikat szolgálják, ugyanakkor pedig támogassák a civil közösséget: alapvetően a nemzeti civil szervezetek információira, bizalmára és politikai szintű tevékenységére támaszkodnak. Azoknak, akik szeretnének többet megtudni az őket érdeklő sajátos kérdésekről, azt tanácsoljuk, hogy vegyék fel a kapcsolatot a tevékenységi területükre szakosodott európai civil hálózatokkal. E kiadvány végén található egy lista a civil hálózatok elérhetőségeivel További bibliográfia az uniós kérdésekben folytatott lobbizásra és kampányolásra vonatkozóan Az utóbbi években lenyűgöző számú lobbizási útmutató jelent meg különböző típusú, a civil szervezetektől a kommunikációs cégekig terjedő szervezetek kiadásában. Míg számunkra a civil szervezetek által készített útmutatók célzottabb tippeket adhatnak, a többi útmutató is hasznos tanácsokat nyújthat, és tájékoztat az egyéb területeken használt lobbizási stratégiákról. Mindenesetre figyeljünk oda arra, hogy honnan származik az információ, mert az soha nem lehet 100 százalékosan semleges. 19

20 Civil szervezetek kiadványai Amnesty International, Campaigning manual, 2001, Civil Society Contact Group, Training Handbook, 2004, CLONG, NGO Handbook 1999, Practical information for Development and Emergency Aid NGOs in the European Union; PUB/9901/ET European Public Health Alliance (Európai Közegészségügyi Szövetség), Creating national health alliances in new EU member states (Geof Rayner jelentése), 2004, Schlaffer, Peter & Sierck, Gabriela, Handbook for Human Rights Work, készült a Friedrich- Ebert- Stiftung és a FORUM MENSCHENRECHTE számára European Anti-Poverty Network (Európai Szegénységellenes Hálózat), Manual on the management of European Union structural funds (szerző: Brian Harvey), 2006, s/reports/structfunds/manual_en.pdf#search=%22eapn%2c%20structural%20funds%20ma nual%22 Kommunikációs cégek kiadványai Burson & Marsteller, The Definitive Guide to Lobbying the European Institutions, 2005, Daniel Gueguen, The New Practical Guide to the EU Labyrinth, 7. kiadás, EIS Publishing, 2005 Egyéb kiadványok Democracy Center, Lobbying the Basics, Corporate Europe Observatory, Lobby Planet- Guide to Brussels, BBC Action Network Team, How to lobby political representatives, 20