BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK. Nappali tagozat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK. Nappali tagozat"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemzés szakirány A 2004-BEN CSATLAKOZOTT TAGÁLLAMOK KONVERGENCIA PROGRAMJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE KÉSZÍTETTE: BALOGH ERIKA Budapest, 2007.

2 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék... 5 Bevezetés Az eurózónához való csatlakozás A Gazdasági és Monetáris Unió A Delors-terv és a Maastrichti szerződés Az euró bevezetése Konvergencia Elméleti alapok A konvergencia fogalma A GMU és a konvergencia A maastrichti konvergencia kritériumok A szabály szerinti gazdaságpolitika kerete: A Stabilitási és Növekedési Egyezmény A visegrádi országok konvergenciája A benyújtott konvergencia programok Nominális konvergencia A. Infláció B. Fiskális politikai megoldások C. Folyó fizetési mérleg alakulása.49 D. Árfolyam-stabilizálás 51 3

3 E. Hosszú távú kamatok Reál konvergencia 55 Gazdasági növekedés, vásárlóerő..56 Összefoglalás 61 Hivatkozási jegyzék

4 Ábrajegyzék 1. ábra Az inflációs ráta alakulása a visegrádi államokban ( ) ábra Az infláció alakulása Magyarországon ( ) ábra Az államháztartás bruttó adóssága a visegrádi országokban, a GDP százalékában ( ) ábra Államháztartás egyenlegének alakulása a visegrádi államokban, a GDP százalékában ( ) ábra A költségvetési deficit alakulása Magyarországon, a GDP százalékában ( ) ábra A folyó fizetési mérleg egyenlege a visegrádi országokban, a GDP százalékában ( ) ábra A FT/EURO árfolyama havi átlagban ábra A hosszú távú kamatlábak alakulása Magyarországon (2006. november október) ábra Gazdasági növekedés üteme a visegrádi államokban és azeu-15, Eu-25 átlagában ( ) ábra 1 főre jutó GDP vásárlóerőparitáson számolva (EU-27=100) ( )

5 Bevezetés május 1-jén Magyarország Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, Ciprussal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Máltával karöltve - csatlakozott az Európai Unióhoz, és ezzel annak teljes jogú tagjává vált. A csatlakozással az új tagországok elkötelezték magukat az EU árfolyam mechanizmusához, azaz az ERM II-höz, valamint a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozásra. Ezzel tulajdonképpen megszűnik a tagállamok önálló gazdaságpolitikája; annak irányítását az Európai Központi Bank veszi át. A csatlakozással együtt jogi kötelezettségünk a GMU-ba való belépés és a közös pénz, az euró átvétele. Ezzel kapcsolatban döntési joguk nincs az államoknak, csak az átvétel időpontjáról. Ahhoz, hogy az újonnan csatlakozott országok felkészültek legyenek az euró átvételére, meg kell felelniük néhány feltételnek. Először is, teljesíteniük kell a Maastrichti Szerződésben vázolt makrogazdasági és jogi feltételeket. Másrészt pedig eleget kell tenniük az EU ERM II-vel kapcsolatos feltételének. Az ERM II-be való belépés időpontja a csatlakozás után választható. Az árfolyamrendszerben való részvétel azonban a maastrichti kritériumok egyike, teljesítése tehát feltétele a közös pénz bevezetésének. Továbbá, az Európai Uniós tagságból adódó jogszabályi követelményeknek megfelelően az eurózónán kívüli tagállamok konvergencia programot kötelesek benyújtani a Bizottság és a Tanács részére. A programok tartalmazzák a tagországok olyan irányú és tartalmú gazdaság- és költségvetési politikáját, amely előrevisz az euróövezethez való csatlakozás felé. Dolgozatomban az euró bevezetésének feltételeiről, a Visegrádi-országok teljesítményéről írok. Röviden ismertetem a Gazdasági és Monetáris Unió kialakulásának történetét, szakaszait, valamint a közös pénz, az euró kialakulásának, bevezetésének főbb állomásait. Ezután ugyancsak röviden vázolom a konvergencia elméleti hátterét, fogalmát. Bemutatom a Maastrichti szerződésben megfogalmazott kritériumokat, melyek a közös pénz bevezetésének feltételei. Ismertetem az inflációs-, árfolyam-, fiskális-, valamint a hozam-kritériumok lényegét, fontosságát. Magyarország teljesítménye szomszédjaink, a Visegrádi Négyek vonatkozásában igen érdekes kérdéseket vet fel. Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország államfői február 15- én, Visegrádon nyilatkozatot írtak alá országaik európai integrációja felé vezető úton való szoros együttműködésről. Az államok mind a nominális, mind pedig a reál konvergencia területén szép 6

6 eredményeket értek el az elmúlt években, és igyekeznek lépést tartani egymással. Dolgozatom alapjául tulajdonképpen ezt a kérdést veszem, azaz mennyire sikerül lépést tartaniuk ezeknek az államoknak egymással az Európai Unió régi tagállamaihoz való konvergálás során? Hogy állnak az államok a maastrichti konvergencia kritériumok teljesítésével? Melyikük vezeti be elsőként az eurót? Részletesen megvizsgálom, milyen eredményeket értek el az országok az elmúlt években a felzárkózási folyamatban, a kormányok által benyújtott konvergencia programok tükrében. Ismertetem, melyek azok a területek, amelyeken nehézségekkel küszködnek, és milyen gazdasági-, gazdaságpolitikai intézkedéseket hoztak, illetve hoznak a jövőben ezek legyőzésére. Dolgozatom forrásául igyekszem a leghitelesebb elemzéseket, előrejelzéseket nyújtani, ezért valamennyi vizsgált ország esetében a hazai Pénzügyminisztérium, Jegybank, valamint Statisztikai Hivatal adatait használtam fel elsősorban. Továbbá, az országoknak az egyes mutatók tekintetében elért eredményeinek vázolásakor, hasonlításakor több diagramra, valamint táblázatra támaszkodom. Dolgozatom célja alapvetően, hogy összefoglaló képet adjon arról, hogy állnak a maastrichti kritériumok teljesítésével a Visegrádi Négyeknek nevezett államok, mikor válnak éretté a közös pénz bevezetésére. Mindezt a kormányok által benyújtott konvergencia programok segítségével teszem. 7

7 1. Az euró zónához való csatlakozás 1.1. A Gazdasági és Monetáris Unió,, Az európaiak nem élhetnek anélkül, hogy ne szánják magukat egy nagy, egységesítő feladat szolgálatára / Ortega Y Gasset/ A XX. és XXI. század küszöbén a legnagyobb jelentőségű világgazdasági esemény, amely egész Nyugat-Európát lázban tartotta, a Gazdasági és Monetáris Unió 1 megvalósítása volt január 1-jén. Ez egyben az európai integrációs folyamat legújabb és talán legfontosabb mérföldköve is volt egyben. A gazdasági unió megvalósításának kiemelkedően fontos lépése a közös pénz bevezetése. A tagállamok február 7-én, Maastrichtban írták alá a maastrichti szerződést 2, amely tartalmazza a megvalósítás tervét, valamint azokat a kritériumokat, amelyeket minden országnak teljesítenie kell ahhoz, hogy az új valutát bevezethesse és biztosítani tudja annak stabilitását. A közös pénz 1995 decemberében, a madridi csúcson az euró nevet kapta. (Horváth Szalai, 2004) A Delors-terv és a Maastrichti szerződés A Balladur-memorandum 1988-ban világosan rámutatott arra, hogy egy nem fenntartható nagyságú hiány, valamint az árfolyam-stabilitás finanszírozásának lehetősége jelentős terhet ró az adott országra. Világossá vált továbbá, hogy hosszú távon csak a monetáris együttműködés mélyítése, valamint egy monetáris unió létrehozása jelenthet megoldást. Ezért az 1988-as hannoveri csúcstalálkozón megbízták Jacques Delors-t, az Európai Bizottság akkori elnökét egy bizottság felállításával, melynek legfőbb célja az EMU, azaz az Európai Gazdasági és Monetáris Unió kidolgozása volt. A róla elnevezett Delors-terv három fő tényezőt említett, amelyek segítségével a monetáris unió megvalósítható: a tőkeforgalom teljes körű liberalizációja, valuták korlátlan és visszafordíthatatlan konvertibilitása, vagyis a pénzügyi piacok integrációja, valamint a keresztárfolyamok visszafordíthatatlan rögzítése. A jelentés szerint az első két feltétel teljesültnek tekinthető, a harmadik feltétel pedig tulajdonképpen az egységes pénz bevezetését takarja.,,az egységes valuta nem feltétlenül szükséges a monetáris unió létrehozásához, mégis megkoronázása a folyamatnak. (Horváth, 2005) 1 Economic and Monetary Union 2 hivatalos elnevezése,,szerződés az Európai Unióról (Treaty on European Union) 8

8 A Delors-bizottság azon az állásponton volt, hogy a monetáris unió bevezetéséhez szükséges, hogy a részt vevő országok főbb makroökonómiai jellemzői konvergáljanak. Ezek az úgynevezett konvergencia kritériumok, amelyeknek jól mérhetőnek kell lenniük, lehetővé téve ezzel azt, hogy az országok gazdasági teljesítménye rendszeresen megfigyelhető és összehasonlítható legyen. (Horváth - Szalai 2004) A Delors-bizottság tagjai szerint szükség van a költségvetési hiány és az államadósság korlátok közé szorítására, azonban az adott ország sajátos helyzetét is figyelembe kell venni. A létrejövő európai központi banknak függetlennek kell lennie, ennek célja, hogy ne legyen lehetőség a kormányok közvetlen finanszírozására; továbbá korlátozni kell azokat a külső hitelfelvételeket, amelyek nem tagországi valutanemben történnek. Ezekből az ajánlásokból a tagországok az első kettőt bevették a maastrichti egyezménybe, valamint törvényerőre emelték az európai jegybank felállítását, amely a nemzeti bankokkal alkot egységes rendszert. (Horváth - Szalai 2004) Ezekben az években a politikai unió létrehozása is fontos szerepet kapott. A tagországok február 7-én Maastrichtban írták alá az Egyezmény az Európai Unióról névre hallgató szerződést. 3 A szerződés immár tartalmazta a megvalósítás ütemtervét, valamint azokat a kritériumokat, amelyeket a tagállamoknak teljesíteni kell ahhoz, hogy bevezethessék az eurót és fenn tudják tartani annak stabilitását. A Közösség az Európai Unió nevet kapta, amely három pilléren nyugszik. Az első pillér a belső piaci szabályozásról, a közösségi szintű politikákról, közösségi intézményekről rendelkezik. A másik két pillér a közös kül- és biztonságpolitika, a bel- és igazságügyi kérdésekről szól. A Maastrichti Szerződés tehát nem csak a gazdaságpolitikai egyesülésre koncentrál, hanem fontos lépés volt a politikai unió megvalósítása szempontjából is. (Horváth - Szalai ) Az Euró bevezetése 1. Felkészülési fázis (1998) Az első fázis időigénye 1 év, melynek során a GMU harmadik szakaszára való felkészülés történik, valamint döntenek a részt vevő országok köréről. Az 1év alatt kerül sor az Európai Központi Bank (EKB) és a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) felállítására. Ebben a szakaszban történik a közös pénz kibocsátásához szükséges törvényes keret kidolgozása, valamint az euró érmék, bankjegyek nyomásának kezdete. Elindul egy információs kommunikációs kampány, melynek célja 3 Maastrichti Szerződés, vagy TEU (Treaty on European Union) 9

9 a lakosság széles körű tájékoztatása a monetáris unió bevezetéséről, szakaszairól. És ami miatt tulajdonképpen felkészülési fázisnak hívjuk ezt a szakaszt: felkészülés a pénzcserére. 2.fázis: A GMU életbelépése valamint az euró megjelenése az átutalásos fizetési körben ( ) A körülbelül 3 évig tartó fázisban a részt vevő államok valutáját és az euró közti átváltási árfolyamokat visszafordíthatatlanul rögzítik. A monetáris politika ezektől az évektől kezdve már a Központi Bankok Európai Rendszerének felelőssége alá tartozik. A KBER minden monetáris politikai, azaz pénzpiaci és devizapiaci tranzakciót euróban hajt végre. A KBER bevezeti a TARGET fizetési rendszert, mellyel teljesül az egységes pénzpiac létrejöttének fontos feltétele. Új, forgatható államkötvények kerülnek kibocsátásra. 3.fázis: A nemzeti érmék és bankjegyek euróra váltása, a pénzcsere befejezése (2002. I. félév) Az euró bevezetésének utolsó szakasza maximum 6 hónapig tart január 1-jei határidővel bevezetik az euró érméket és bankjegyeket. A pénzcsere a közületi, vállalati és háztartási szektorokban is megvalósul július 1-jei határidővel a pénzcserét minden szektorban végre kell hajtani. A nemzeti valuták kikerülnek a kistételes forgalomból is, de a jegybankoknál továbbra is átválthatók. (Horváth Szalai 2004) Az euró bevezetését az évszázad legnagyobb gazdaságtörténeti eseményeként foghatjuk fel, hiszen az átvevő országok valutái közötti árfolyam-ingadozások megszűntek. Ez az egységes pénzügyi régió mind fejlettségében, mind pedig méretében vetekszik az Egyesült Államokkal. Az euró bevezetésével egyidejűleg a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakasza vette kezdetét. Az eurót ekkor ténylegesen tizenkét tagállam vezette be (Ausztria, Belgium, Franciaország, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország). Görögország január 1-jén vezette be a közös valutát. Az újonnan csatlakozott tagállamok közül Szlovénia vezette be elsőként az eurót, január 1-je óta tagja a rendszernek. A 2004-ben csatlakozott országok célja, hogy minél hamarabb bevezethessék a közös pénzt. 10

10 1.2. Konvergencia Elméleti alapok A konvergencia elméleti hátterének tárgyalásánál fontos megemlíteni az optimális valutaövezetek elméletét. 4 A teória az 1960-as években fejlődött ki R. McKinnon (1963) és R. A. Mundell (1961) cikkei alapján. Alapkérdésként mindketten azt tették fel, milyen módon lehet eldönteni, hogy egy ország lebegő árfolyamot alkalmazzon vagy pénzét más országok valutájához kösse. (Horváth - Szalai 2004) Egy adott földrajzi területen két fő változó határozza meg, hogy melyik lehetőség segíti elő jobban a szükséges fizetésimérleg-kiigazításokat. A modell a pénz semlegességén alapszik, ebből következik, hogy a valutaövezet működésének hatékonyságát alapvetően reáltényezők jellemzik. Az egyik meghatározó tényező az adott földrajzi terület nagysága: kisebb régió esetében ugyanis könnyebb egyensúlyban tartani a fizetési mérleget, de nehezebb a régión kívüli országoktól függetlenül hatékony monetáris- és árfolyam - politikát folytatni. Egy nagyobb valutaövezetben a részt vevő országok élvezhetik a méretgazdaságosság előnyeit, valamint a viszonylag nagy valutaövezet révén megszűnik a folyamatos árfolyam-változtatások szükségessége. A másik meghatározó jellemző az adott valutaövezet régiói közötti szociális és politikai egység mértékére vonatkozik. Ha a valutaunióhoz párosul szociális és politikai unió, akkor a fiskális és költségvetési transzferek enyhítik a regionális különbségeket. (Horváth Szalai, 2004) Legalább két lényeges feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy valutaövezet tartósan is működőképes lehessen: Egyrészt szükség van közös és független monetáris politika folytatására, mivel a részt vevők kölcsönösen és,,véglegesen rögzítették az árfolyamokat. Másrészt, ha a valutaövezetben részt vevő országokat vagy régiókat érhetik aszimmetrikus sokkok, az a valutaövezet működőképességét sodorja veszélybe. Aszimmetrikus sokkok bekövetkezésére akkor van esély, ha a gazdasági és iparágak szerkezete országonként illetve regionálisan erősen eltérő. Egyes közgazdászok véleménye szerint a GMU működésének leglényegesebb akadálya, hogy az európai munkaerő helyhez kötött. A GMU alkotói, köztük Lámfalussy Sándor is azonban azt 4 OCA (=Optimum Currency Areas) 11

11 hangsúlyozzák, hogy az európai ipar regionálisan kevésbé specializált, és ezért az euró övezet kevésbé van kitéve aszimmetrikus sokkoknak. (Horváth Szalai, 2004) A konvergencia fogalma A konvergencia fogalma többféleképpen értelmezhető, nincs precíz, általánosan elfogadott definíciója. Általános értelemben a következőképpen fogalmazható meg:,,áramlások, információk, gondolatfolyamatok összetartása, egymáshoz közeledése, egy helyre érkezése, valamint,,egy kitüntetett hely (pl. térbeli pont) felé mozgás vagy annak hajlama. (Magyar Nagylexikon, 2000) A konvergencia fogalmához közvetlenül kapcsolódnak az úgynevezett konvergencia-elméletek. A konvergencia-elméletek különböző gazdasági jelenségeket és makro mutatókat elemeznek, és ezek segítségével az egyes országok közötti egyenlőtlenségeket illetve ezek mérséklődését mérik. (Ferkelt, 2005) Az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság közösen kialakított egy úgynevezett konvergenciaindexet, amelynek legfőbb célja, hogy kifejezze, az újonnan csatlakozott országok milyen mértékben képesek teljesíteni a konvergencia-kritériumokat, valamint összehasonlíthatóvá teszi az országok teljesítményét, és megmutatja, hogy hol állnak az újonnan csatlakozott tagállamok a felzárkózási folyamatban az Európai Unióhoz és egymáshoz képest. Az indexet tíz makrogazdasági mutatóból képzik; ezek az indikátorok három csoportba sorolhatók: A nominális konvergenciát kifejező mutatók elsősorban azt fejezik ki, hogy az adott tagállam milyen szinten teljesíti a maastrichti szerződés előírásait, kritériumait. Ezek a mutatók: az infláció, a költségvetési hiány, az államadósság és a folyó fizetési mérleg hiánya. Az indexbe relatív kisebb súllyal kerülnek beszámításra ezek a mutatók, ugyanis flow jellegűek. A reálkonvergenciát reprezentáló mutatók: az újonnan csatlakozott országok felzárkózási folyamatát fejezik ki. Ezek a mutatók: bér-és jövedelemszint, árszínvonal, egy főre jutó GDP és a gazdasági növekedés üteme. A konvergencia-indexben ezek az indikátorok rendelkeznek a relatív legnagyobb súllyal, ugyanis ezek alapján lehet a legjobban megítélni, hogy egy tagállam mennyiben tér el az EU-ra jellemző átlagoktól. A szerkezeti felzárkózást jellemző indikátorok: a mezőgazdaságban alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva és az üzleti élet jogi környezete. Nagy jelentőséggel bíró 12

12 részindex, hiszen a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya jelentősen befolyásolja az adott országban kialakuló munkanélküliségi rátát. (Tóth, 2006) A GMU és a konvergencia Napjainkig vita folyik a Gazdasági és Monetáris Unióban részt vevő országok közötti konvergencia kritériumok megválasztásával, valamint az ezen kritériumoknak való megfelelés időpontjával kapcsolatban. Vízválasztóként jelentkezett e vitákban a közvetlenül a Maastrichti Szerződés elfogadása után bekövetkezett EMR-válság ban. E válság következtében a közgazdászok és a politikusok egyaránt újragondolták a közös valuta bevezetésével kapcsolatos stratégiájukat. (Horváth Szalai, 2004) A Delors-jelentésnek a Központi Bankok Európai Rendszerére vonatkozó elképzelését politikusok és elméleti közgazdászok is egyöntetűen elfogadták, a konvergenciára vonatkozó javaslatai körül azonban viták alakultak ki. Többen feleslegesnek vélték a monetáris unió második szakaszát, az úgynevezett konvergencia szakaszt, ehelyett amellett érveltek, hogy az első szakasz után mindjárt a harmadik szakaszra térjenek át az államok. Továbbá, voltak, akik nemcsak feleslegesnek, hanem veszélyesnek is tartották a második szakaszt, közéjük tartozott egyébként az Európai Bizottság is, amely előnyben részesített volna egy rövidebb második szakaszt. Végül arra a döntésre jutottak, hogy a konvergenciára már a monetáris unió létrejötte előtt szükség van, és ez időigényes folyamat. (Horváth Szalai, 2004) A maastrichti konvergencia kritériumok Azzal, hogy a tagállamok csatlakoznak az egységes monetáris övezethez, lemondanak önálló monetáris politikájukról. Az február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés szerint a közös pénz övezetéhez csak azok a tagállamok csatlakozhatnak, amelyek gazdasága teljesít néhány fontos feltételt, melyek a gazdaság stabilitását tükrözik, a valutaunióra való érettséget bizonyítják, a legjobb monetáris eredményeket felmutató tagállamok teljesítményéhez konvergálnak, valamint a monetáris unió szempontjából kiemelkedően fontosak. A konvergencia kritériumok egy szigorú gazdaságpolitika kereteit adják meg. Jelentőségük abban áll, hogy a különböző fejlettségi fokon álló, eltérő makro- és mikrogazdasági sajátosságokkal bíró államokat,,egy úton tartja, valamint elősegíti felzárkózásukat, növekedésüket. (Gáspár Várhegyi, 1999) 13

13 Az alábbiakban ismertetem az inflációra, árfolyamra, fiskális pozícióra és a hosszú távú kamatra vonatkozó kritériumokat. A. Árstabilitás A csatlakozni kívánó ország inflációja a referencia-időszakban nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező EU-tagország átlagos inflációjának 1,5 százalékkal növelt értékét. A vizsgálat során mind a tagországok, mind pedig a csatlakozni kívánó ország esetében az éves harmonizált fogyasztói ár-indexek referencia-időszaki átlagát veszik figyelembe májusától kezdve a kritérium kiszámításakor mind a 25 tagállam inflációját figyelembe kell venni 5. (Horváth Szalai, 2004) Az inflációs kritérium célja az árstabilitás fenntartása, valamint olyan gazdasági környezet kialakítása, mely a feltétel megvalósítását hosszabb távon is lehetővé teszi. Vannak olyan vélemények, melyek szerint az infláció ezen előírt szintje nem feltétlenül optimális egy-egy ország számára, hiszen vannak olyan ország specifikus tényezők, melyek a magasabb inflációs szintet teszik kívánatossá. (ECOSTAT 2004) A kritérium teljesítése az infláció növekedésének folyamatos csökkentését, vagyis dezinflációs politikát igényel az újonnan csatlakozott tagállamoktól. A GMU-csatlakozásra váró országok esetében kétféle dezinflációs politikával találjuk szembe magunkat. Az egyik csoportot az általam vizsgált visegrádi országok (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) alkotják, melyek lebegő vagy széles sávon rögzített árfolyam mellett inflációs célkövetéses rendszert (IT - inflation targeting) alkalmaznak. A másik csoportba azok az országok tartoznak, melyek szigorú, rögzített árfolyampolitikát folytatnak. Ilyen ország például Észtország és Litvánia, ők valutatanácsot vezetettek be. (MNB Tanulmányok 2005) Mint már említettem, az inflációs kritérium a harmonizált fogyasztói ár-index alkalmazását (HICP) írja elő. Ez néhány ponton eltér a hazai fogyasztói ár-indextől (CPI). Ennek egyik oka, hogy egyes tételek súlya eltér, másrészt vannak olyan speciális magyar tételek, melyek nem szerepelnek az index harmonizált változatában. A két index között néhány tized százalékpontos eltérés van. (MNB Tanulmányok 2005) 5 Egyes vélemények szerint az inflációs kritériumnak nem az EU25-ök, hanem az EU12-ek teljesítményét kellene alapul venni. Mások úgy vélik, az inflációs kritérium definíciója sem egyértelmű. (Buiter-Sibert 2006) 14

14 B. Árfolyam-kritérium Egy ország abban az esetben lehet a Gazdasági és Monetáris Unió tagja, ha a csatlakozást megelőzően legalább két évig tagja az ERM II árfolyamrendszernek és teljesíti annak feltételeit. Az ERM II árfolyamrendszer az Európai Unióban már résztvevő és a Gazdasági és Monetáris Uniós tagságra várakozó országok valutáit az euróhoz köti, valamint igyekszik összehangolni az eurózónán belüli és az ahhoz csatlakozni kívánó országok érdekeit. A rendszer legfontosabb feladata, hogy a két éves várakozás során megszilárdítsa a konvergenciát elősegítő gazdaságpolitikát, egyszerre legyen rugalmas és stabil, mivel ezek a jellemzők könnyebbé teszik a csatlakozó országok számára az új környezethez való alkalmazkodást. (MNB Monetáris politika 2006) Az árfolyam-kritérium előírja, hogy az országoknak két év alatt bizonyítaniuk kell, hogy gazdasági és pénzügyi nehézségek esetén sem nyúlnak az árfolyam-leértékeléshez, mint lehetséges eszközhöz. C. Fiskális konvergencia-kritériumok Fiskális konvergencia-kritériumok alatt két feltételt értünk. Az egyik, hogy a bruttó államadóss vizsgált évben nem lehet több a GDP 60 százalékánál (abban az esetben elfogadható a 60 száza magasabb szint, ha az adósságállomány folyamatosan csökkenő tendenciát mutat). A másik kri az államháztartás folyó deficitjére vonatkozik, amely a monetáris unióba való belépést megelőz évben nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Ettől abban az esetben el lehet térni, ha a hiány nagysága folyamatosan csökken és közelít a referenciaértékhez, illetve ha átmenetileg és kis mértékben, kivételes esetben meghaladja azt. Az 1996-ban, Dublinban elfogadott Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) bevezette a kö egyensúlyi vagy többlettel rendelkező középtávú költségvetés fogalmát. Az egyezmény ezen kí lehetővé tette, hogy egy országgal szemben túlzott deficitet állapítsanak meg. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény további rendelkezéseit a későbbiekben ismertetem. D. Kamatkritérium, vagy hosszú lejáratú hozamkritérium A kritérium előírja, hogy a vizsgálatot megelőző egy éven keresztül a hosszú távú referencia-ka legfeljebb 2 százalékponttal múlhatja felül az EU legalacsonyabb inflációs rátájával rendelkező ország hosszú távú kamatlábának számtani átlagát. A kamatkritérium megléte fontos, mert az 15

15 országok között csatlakozás idején jelentős kamatkülönbség áll fenn. A GMU minden évben el vizsgálatából kiderül, hogy a tagállamok a hosszú lejáratú kamatra vonatkozó kritériumot teljes legkönnyebben. Ennek magyarázata lehet, hogy az előírás szerint viszonylag nagy mértékben, 2 százalékponttal lehet eltérni a kamat tekintetében legjobban teljesítő országok eredményétől. E azzal magyarázható, hogy a hosszú távú kamatok alakulására elsősorban az infláció gyakorol h míg a másik két kritérium, a költségvetés helyzete és az árfolyam alakulása főként rövid távon ingadozásokat okoz. (GKI Rt. 2004) A konvergencia-kritériumok kritikája A következőkben ismertetni szeretnék néhány kételyt és kritikát, amelyek a maastrichti konver kritériumokkal kapcsolatban fogalmazódtak meg. Számos közgazdász (főleg az Európán kívüliek) fenntartással beszél a konvergencia kritériumo elsősorban a fiskális kritériumokról. Ennek oka pedig a következő: ha a kritériumokat vizsgálju akkor szembe tűnik, hogy azok nem az optimális valutaövezet elméletének megfelelően születt fiskális kritériumok megkövetelik a költségvetési hiány leszorítását a GDP 3 százaléka alá; enn azonban nem sok köze van a kívánatos és fenntartható monetáris unióval kapcsolatos elvekhez amelyek közül a legfontosabb az üzleti ciklusok együtt mozgása. A fiskális kritérium elsődlege az államadósság és az ezzel együtt járó kamatterhek mérséklése volt, és ezen a téren valóban si könyvelhettek el. Azonban tény, hogy a fiskális kritérium és a konjunktúraciklusok együtt moz között elenyésző a közvetlen kapcsolat. (Kiss, 2006) Másik alapvető kritika e két kritériummal szemben, hogy a fiskális referenciaértékeket közgazdaságilag nem lehet indokolni, ezek az értékek önkényesen, átlagos értékek alapján lette megállapítva. Ezen kívül a feltételek nem minden esetben igazodnak az egyes országok sajátos helyzetéhez, főleg ami az újonnan csatlakozott államokat illeti. Az elvárt hiány- és adósságkrité az inflációs ráta, a növekedés olyan országok esetében indokolt és teljesíthető, melyeknek legfontosabb feladata a megteremtett egyensúly közeli állapot fenntartása, és nem a növekedés felzárkózás. Ezen kételyeken kívül az árfolyam-ingadozások korlátok közé szorítását is többen megkérdőjel Kenen (1995) egyrészt azért kételkedik benne, mert az unió létrejöttével, a konvergencia folyam végével úgyis megszűnnek az árfolyamok, akkor miért kell korlátokat szabni a monetáris uniót megelőző időszakban az árfolyamok mozgására? Másrészt pedig Kenen úgy gondolja, hogy mi minden változik a környezet, a kormányok és az attitűdök ezért nem szerencsés messzemen 16

16 következtetéseket levonni az árfolyamok múltbéli alakulásából. Azért kerülhetett be mégis a kr a Maastrichti Szerződésbe, mert ha az adott országban két évig nem hajtanak végre árfolyamleértékelést, azzal tudja bizonyítani, hogy képes az aszimmetrikus sokkok kezelésére. Kenen a hosszú távú kamatokra vonatkozó kritériumot is megkérdőjelezi. A hosszú távú kamat előretekintőek, ezért a piaci szereplők várakozásait tükrözik. Amennyiben a hosszú távú kamat emelkednek, az azt jelentheti, hogy a piaci szereplők a rövid távú kamatok, az inflációs ráta emelkedését vagy pedig a valuta leértékelését várják. Ezek a várakozások a konvergencia folya,,ellen dolgoznak, és jó jelzésként szolgálhatnak a kormányzatok és a döntéshozók számára ar hogy hiteles-e az általuk képviselt gazdaságpolitika. (Horváth Szalai, 2004) A szabály szerinti gazdaságpolitika kerete: A Stabilitási és Növekedési Egyezmény december én, a dublini csúcson fogadták el a Stabilitási és Növekedési Egyezmény 6 (SNE) alapelveit. Az SNE legfőbb szorgalmazója Németország volt, amely igényeit azzal a céllal hangoztatta, hogy azok elfogadása nélkül a német alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilváníthatja az ország részvételét a valutaunióban. 7 Mire azonban az SNE alapelveit a dublini csúcs elé terjesztették, már világos volt, hogy Németország is a megbüntetendők közé kerülhet. (Horváth Szalai, 2004) Az SNE alapelvei a megelőzés, elrettentés, valamint az elkötelezettség. A megelőzés a multilaterális felügyelet megerősítését foglalja magában; az elrettentés a túlzottdeficit-eljárásra vonatkozik, amelyet kibővített és pontosított az egyezmény; az elkötelezettség pedig arra vonatkozik, hogy a részt vevő országok politikailag elkötelezik magukat arra, hogy megfelelő időben bevezetik az európai tanácsi határozatot. Fontos kihangsúlyozni, hogy az SNE elfogadása nem változtatja meg a monetáris unióba való belépés feltételeit, csak pontosítja azokat. 6 Stability and Growth Pact (SGP) 7 Németország mellett más tagállamok is szorgalmazták olyan intézményes megoldás elfogadását, amely a fiskális fegyelmet folyamatosan, a monetáris unióba való belépést követően is biztosítja. Az északi országok (Finnország, Svédország, Dánia) javaslata az eredeti németnél is szigorúbb volt, mert ők zéró vagy enyhe többletet mutató GDP-arányos strukturális költségvetési egyenleget javasoltak elfogadtatni célként, míg a németek -1%-ost. Az SNE tehát nem tekinthető kizárólagosan német elgondolásnak, hiszen végül az északi országok javaslatát fogadták el. 17

17 A következőkben ismertetem, mit foglal magába a Stabilitási és Növekedési Egyezmény: A III. szakasz kezdetére minden országnak el kell készítenie és be kell mutatnia a költségvetési stabilitási tervét, amelynek kiegyensúlyozottnak kell lennie vagy többletet kell mutatnia. Ezen kívül tartalmaznia kell az odavezető utat is. E rendelkezés értelmében a monetáris unión kívüli országoknak egy javított konvergencia-programot kell elkészíteni és benyújtani. A Tanács figyelemmel kíséri mindkét csoport tervezeteit, és amennyiben úgy látja, valamelyik ország eltér a céltól, ajánlásokat adhat a kiigazítás érdekében. Ezek az ajánlások szolgálnának korai figyelmeztetőként. A túlzottdeficit-eljárás hatékonyságát kívánják javítani, ennek érdekében szigorú határidőket szabnak meg az eljárás egyes lépései közötti időszakaszokra. Ettől a túlzottdeficit-eljárás gyorsabbá és kiszámíthatóbbá válását várják Azok a tagországok, amelyek a 3 százalékos korlátot ugyan túllépik, de tudják bizonyítani, hogy oka a kormány hatókörén kívül esik, vagy a GDP éves szinten 2 százaléknál jobban csökkent, mentesülnek a pénzbüntetés alól. Azokban az esetekben, amikor a GDP csökkenése 0,75 2 százalék közé esik, az EU pénzügyminiszterei mérlegelés alapján döntenek arról, hogy kapjon-e pénzbüntetést az adott ország. A mérlegelés alapja lehet például, hogy a visszaesés váratlan volt-e. Azok az országok, amelyekben a GDP visszaesése nem haladja meg a 0,75 százalékot sem, szankciókkal szembesülnek. A németek azt javasolták, hogy ez automatikus legyen, de nem lett a az. Így ebben az esetben az ECOFIN-ban (pénzügyminiszterek tanácsa) a javaslatnak meg kell kapnia a 2/3-os többséget. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény ellen is fogalmazódtak meg kritikák. Az alábbiakban néhány, Buti és Perotti által említett hiányosságot ismertetek. Hiányosságként róható fel például, hogy az SNP legfontosabb rendelkezései nem épülnek szilárd elméleti alapokra. Az,,egyensúly-közeli vagy többletet mutató egyenleg az adósságszint fenntarthatóságára vonatkozik, amelyből következik, hogy a kormányok nem követhetnek olyan fiskális politikát, amellyel az adósság szintje a végtelenségig növekszik. Azonban a költségvetési korlát több tényező függvénye: GDP-növekedés, infláció, reálkamatok. Az országok között viszont e 18

18 téren különbségek jelentkeznek, és ezt az SNP nem veszi figyelembe. Ezen kívül nem foglalkozik az euróövezet aggregált költségvetési helyzetével, és azzal sem, hogy mekkora az adósság optimális szintje. Másrészt, felső határt szab a hiánynak, és szankcionálja azokat az országokat, amelyek ezt megszegik, de a többletekre nem jelöl ki értéket, és nem ösztönöz a deficit csökkentésére fellendülés idején. Továbbá, azáltal, hogy a költségvetési célt az államháztartási hiányra vonatkozó számokban adja meg, az SNP nem veszi figyelembe a költségvetési kiigazítás minőségét. Probléma van a büntetések és szankcionálások érvényesíthetőségével is, hiszen egy-egy ország szankcionálásának joga az ECOFIN kezében van. (Kiss, 2006) Számos javaslat született az SNP módosítására vonatkozóan, sőt az eltörlés gondolata is felmerült. Végül az Európai Tanács március ai brüsszeli értekezletén elfogadta az Ecofin javaslatait a Stabilitási és Növekedési Egyezmény módosítására. Egyesek úgy vélik, ez a határozat az egyezmény felpuhítását jelentette, mások pedig úgy gondolják, ez inkább a realitáshoz történő közelítés volt. A rendszer alapjai nem változtak, azaz az államháztartási hiány továbbra sem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig a GDP 60 százalékát. 8 A változtatások által a feltételeket és kereteket értelmezik rugalmasabban. Az egyik legfontosabb elem az, hogy az államháztartási deficitet átmenetileg lehet korrigálni különböző tényezőkkel, így például figyelembe lehet venni a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket a hiány kiszámításánál. A módosítások lehetővé teszik ezen kívül olyan kiadások levonását a költségvetési hiányból, amelyek egyes országok gazdasági fejlődése valamint konjunktúrája szempontjából releváns tényezőkhöz kapcsolódnak. Melyek ezek a releváns tényezők? Ide sorolható az európai politikai célok megvalósítása, az oktatás, kutatás-fejlesztés, foglalkoztatás, költségvetési helyzet javítása, államadósság csökkentése, állami beruházások egy része. A Tanács ugyanakkor hangsúlyozta, hogy e releváns tényezőket pontosabban meg kell határozni. Fontos továbbá, hogy e tényezők figyelembe vételével sem lehet meghaladni a 3 százalékos GDParányos költségvetési deficitet és a 60 százalékos államadósságot. (Losoncz, 2005) A következő fejezetben részletesen vizsgálom a visegrádi országok csoportját abból a szempontból, hogy hogy állnak a konvergencia kritériumok teljesítésével, és milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket hoztak ennek érdekében. 8 Az alapok megváltoztatásához újra kellene írni a jelenleg hatályos Nizzai Szerződést és a tagállamok ratifikálására váró Alkotmányszerződést. 19

19 2. Visegrádi országok konvergenciája A visegrádi csoportot Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország alapította 1991-ben az akkori csehszlovák államfő kezdeményezésére. Majd miután Csehszlovákia kettévált, a hármas négyesre bővült. A regionális együttműködés legfőbb célja az volt, hogy a rendszerváltás után elősegítse a régió országainak csatlakozását az összeurópai struktúrákba, elsősorban az Európai Unióba és a NATO-ba. Jelenleg már mind a négy ország tagja e két szövetségnek, és a legfőbb céljuk a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás, azaz hogy tagjai legyenek az euró övezetnek május 1-jén e négy visegrádi ország Szlovéniával, Lettországgal, Litvániával, Észtországgal, valamint Máltával illetve Ciprussal karöltve tagja lett az Európai Uniónak. Dolgozatom célja, hogy bemutassam, ezen közép-európai államok - különös tekintettel a Visegrádi országokra miként tudják teljesíteni legfőbb gazdasági-gazdaságpolitikai kihívásukat: az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat 9, valamint milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket hoztak ennek érdekében. Ugyanis a tagországok minden évben stabilitási, illetve az eurót még nem bevezetett tagországok konvergencia programot nyújtanak be a Tanács és a Bizottság részére, mely alapján jól összehasonlítható, hol tartanak az államok az egymáshoz illetve Európai Unióhoz történő felzárkózásban. A térség országai az 1990-es évektől kezdve kiemelkedő eredményeket értek el a nominális és a reál konvergencia területén egyaránt. Az elmúlt években egy-két kivételtől eltekintve folyamatos konvergencia tapasztalható, többek között a jövedelem területén, amely az újonnan csatlakozott gazdaságok gyors növekedésével magyarázható, ennek leginkább a nettó export, a külső kereslet a forrása. Ugyanakkor a belső kereslet is folyamatosan bővül. (Európai Közösségek Bizottsága 2005) 2.1. A benyújtott konvergencia programok Az Európai Uniós tagságból adódó jogszabályi követelményeknek megfelelően az eurót még nem bevezetett tagállamok konvergencia programot kötelesek benyújtani a Tanács és a Bizottság részére. Magyarország a menetrendnek megfelelően 2005 decemberében benyújtotta programját, azt azonban a Tanács nem fogadta el és javasolta egy újabb program elkészítését. A szeptember elsején benyújtott 2006-os konvergencia programot szeptember 26-án hagyta jóvá az Európai Bizottság. A végső elfogadásról az EB javaslata alapján az Ecofin dönt. Brüsszel támogatta a programot, az Ecofin tanácsa 9 Szlovénia január 1 óta közös pénznemként az eurót használja 20

20 2006. október 10-én döntött a konvergencia program támogatásáról, amely egyben azt jelenti, hogy egyetértenek az abban foglalt lépésekkel is. Itthon azonban nem ez volt a helyzet: a konvergencia programot megelőzően nem történtek érdemi tárgyalások sem a politikai pártokkal, sem a gazdasági élet szereplőivel. A bizottság ajánlást tett a tanácsnak, hogy tolja ki 2009-re azt a határidőt, amikor Magyarországnak a GDP 3 százaléka alá kell csökkentenie az államháztartás hiányát. Magyarország 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt van. (Miniszterelnöki Hivatal, 2006) Joaquín Almunia, a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa így fogalmazott a magyar konvergencia programról:,,a nagymértékű költségvetési túlköltekezésre vonatkozó ismételt figyelmeztetést követően a Bizottság tudomásul veszi a magyar kormány abbéli elköteleződését, hogy szilárd alapokra helyezze vissza az államháztartást. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a magyar gazdaság a fenntartható gazdasági és jóléti növekedés útjára lépjen. Üdvözöljük a tényt, hogy konkrét intézkedéseket és lépéseket fogadtak el, noha továbbra is jelentős kockázatok és kihívások állnak fenn. Ezentúl is gondosan nyomon követjük a helyzetet és ellenőrizzük a bejelentett intézkedések teljes mértékben történő végrehajtását. Azt is figyelni fogjuk, hogy a kormány határozottan véghezviszi-e a strukturális reformokra és a kiadások ellenőrzését elősegítő intézkedésekre vonatkozó menetrendjét. (http://europa.eu/rapid/pressreleasesaction.do?reference=ip/06/1255&format=html&aged=1&lang uage=hu&guilanguage=en :05) 2006 decemberében aktualizált programot nyújtott be a kormány, melynek célja volt, hogy bemutassa, a szeptemberben benyújtott programban vázolt intézkedésekből melyek valósultak meg. Kihangsúlyozták, hogy a decemberi program gazdaságpolitikai és költségvetési céljai megegyeznek a szeptemberivel. (Magyarország aktualizált konvergencia programja december) Lengyelország január 19-én - több mint másfél hónappal a kijelölt időpont után - nyújtotta be konvergencia programját. A késés oka a novemberi kormányváltás, majd 2006 januárjában a pénzügyminiszter leváltása volt. A program tartalmazta a 2006-os költségvetési tervet is, amelyet azonban az Európai Bizottság felszólítására át kellett dolgoznia a kormánynak. Ezen kívül Almunia nagyobb költségvetési fegyelemre intette Lengyelországot. Kifogásolta, hogy a konvergencia program nem tartalmaz biztosítékot arra vonatkozóan, hogy az államháztartási hiány 2007-re és 2008-ra az Európai Bizottság által megkívánt szintre csökken. Lengyelország szintén túlzott deficit-eljárás alatt van. (Európai Közösségek Bizottsága 2006b) 2006 novemberében aktualizált programot nyújtott be a lengyel kormány, melyet november 29-én fogadtak el. 21

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

TÓTH ZSUZSANNA * Az újonnan csatlakozott országok összehasonlító elemzése, különös tekintettel az államháztartási hiány alakulására 1.

TÓTH ZSUZSANNA * Az újonnan csatlakozott országok összehasonlító elemzése, különös tekintettel az államháztartási hiány alakulására 1. TÓTH ZSUZSANNA * Az újonnan csatlakozott országok összehasonlító elemzése, különös tekintettel az államháztartási hiány alakulására 1. BEVEZETÉS 2 0 0 4. m á j u s 1 j é n a z E u r ó p a i U n i ó t í

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

Költségvetési szabályok

Költségvetési szabályok Költségvetési szabályok Baksay Gergely, MNB, költségvetési elemzések igazgatója Sopron 2016. szeptember 29. Vázlat 1. A költségvetési szabályok eredete és alapelvei 2. Magyar költségvetési szabályok E

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

A május m. 1-jén 1 n csatlakozott. Keleti Károly K 2010

A május m. 1-jén 1 n csatlakozott. Keleti Károly K 2010 A 2004. május m 1-jén 1 n csatlakozott kelet-közép-eur európai országok első öt éve az Európai Unióban Keleti Károly K pályp lyázat 2010 Előad adó: : Kelemen NóraN Maastrichti kritériumok riumok Az európai

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Baksay Gergely, MNB, Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság MKT konferencia 2016. október 20. Érintett témák 1. Költségvetési előrejelzésünk

Részletesebben

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a

Részletesebben

INFLÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KIHÍVÁSOK KELET-EURÓPÁBAN

INFLÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KIHÍVÁSOK KELET-EURÓPÁBAN INFLÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KIHÍVÁSOK KELET-EURÓPÁBAN Rövid kiegészítés az ICEG Európai Központ által készített Patterns of Inflation and Disinflation című anyaghoz ICEG Európai Központ Budapest, 2002 május

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 3. évi CXXXIX. tv.) 3. () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSE

ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSE ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSE Állami számvevőszék (ÁSZ): 2003. évi,,üvegzseb törvény alapján minden olyan helyet ellenőrizhet, ahol állami pénz használnak fel. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI): kormány

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról február

Havi elemzés az infláció alakulásáról február Havi elemzés az infláció alakulásáról. február A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 50. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban

EURÓPAI FÜZETEK 50. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban EURÓPAI FÜZETEK 50. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban Gazdasági és Monetáris Unió A Miniszterelnöki

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Sisakné dr. Fekete Zsuzsanna Magyar Nemzeti Bank Statisztika Fizetésimérleg-statisztika

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 214. október 21. Jelentés a 213. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,9, illetve

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2008. március Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Tóth G. Csaba: Összefoglaló a magyar költségvetési szabályokról

Tóth G. Csaba: Összefoglaló a magyar költségvetési szabályokról Tóth G. Csaba: Összefoglaló a magyar költségvetési szabályokról A tavaly kiegészített adósságképlettel együtt jelenleg négy különböző nemzeti szintű költségvetési szabály határozza meg a fiskális politika

Részletesebben

Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak?

Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak? Észtország, Magyarország, európai csatlakozás Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak? Az észt miniszterelnök januárban bejelentette, hogy fel fogja kérni az EU brüsszeli bizottságát: vizsgálja

Részletesebben

08/11/2016 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/11/2016 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21. Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a Lettországra vonatkozó 2013. évi konvergenciajelentés

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a Lettországra vonatkozó 2013. évi konvergenciajelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 341 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a Lettországra vonatkozó 2013. évi konvergenciajelentés (készült az Európai Unió működéséről

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS

KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS MAGYARORSZÁG HELYZETE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ KONVERGENCIAKRITÉRIUMAINAK TELJESÍTÉSÉBEN 2003 VÉGÉN A Mûhelytanulmányok sorozatban megjelenô

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

2,8%-a volt. Az államadósság az eurózónában a GDP 70,7%-át, az EU-25-ben 63,3%-át tette ki. Vö. News Release 117/2004, szeptember 23.

2,8%-a volt. Az államadósság az eurózónában a GDP 70,7%-át, az EU-25-ben 63,3%-át tette ki. Vö. News Release 117/2004, szeptember 23. Eurostat News Release 2005. március 18. Első eredmények az EU-tagállamok 2004. évi államháztartási hiányáról és államadósságáról 2004-ben az eurózóna és az EU-25 országainak államháztartási hiánya a GDP

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv. Vincze János MTA KRTK KTI

A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv. Vincze János MTA KRTK KTI A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv Vincze János MTA KRTK KTI A válság és az előrejelzés A válság speciális, nem csak azért mert nagy változás. A sejtésünk az, hogy alapvető

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Lesz e újabb. nyugdíjreform? Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Részletesebben