Polgári jog, Alapfogalmak Polgári jogi jogviszony Az érvényesség Kötelmi jog Társasági jog Alapelvek...

Átírás

1 Gazdasági jog jegyzet Tartalom Polgári jog, Alapfogalmak... 2 Polgári jogi jogviszony... 4 Az érvényesség... 7 Kötelmi jog Társasági jog Alapelvek Gazdasági társaság A társasági szerződés tartalmi elemei A gazdasági társaság szervezeti felépítése, szervezeti modellje Egyszemélyes gazdasági társaságnál a legfőbb szervre vonatkozóan (Kft., Rt.) Vezető tisztségviselők Felelősségi kérdés Felügyelőbizottság Könyvvizsgáló Gazdasági társaság megszűnése KKT (közkereseti társaság): Betéti társaság Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság fogalma, részvény Zártkörűen működő részvénytársaság Egyszemélyes részvénytársaság Nyilvánosan működő részvénytársaság Különböző társasági formák - összehasonlítás... 69

2 Polgári jog, Alapfogalmak JOG valamilyen magatartási szabályok összessége jogszabály, jogi norma jogosultság szabadságtartalom JOGSZABÁLY gyűjtőfogalom magatartásszabály, parancs, amelyet az állam alkot, elismer és biztosítja a kikényszeríthetőséget jogosultságok és kötelességek összessége MAGATARTÁSI NORMA erkölcs, vallás. JOGREND egy adott állam térben és időben egymással összefüggésben álló jogszabályainak rendszere KÖZJOG közhatalom kiépítése és biztosítása határozottan alá-fölé rendeltség -> többletjogosítványként jelenik meg az utasítási jog a kötelezett akaratát figyelmen kívül hagyjuk kötelező és tiltó jellegű szabályok = kogens szabályok CÉL FELEK HELYZETE AKARAT AUTONÓMIA SZABÁLYOZÁS JELLEGE MAGÁNJOG alanyi jogok érvényesülésének biztosítása mellérendeltség, egyenjogúak, de nem egyenlő mértékűek (pl.: szavazati joguk van, de azé többet ér, akinek a részesedése nagyobb) teljes mértékben érvényesül az akarat autonómia megengedő, eltérést engedő szabályok = diszpozitív szabályok A kogens és a diszpozitív két szélsőséges irány. A kettő között helyezkedik el a klaudikáló kogencia, vagy más néven sántikáló kogens, ami 1 irányba enged eltérést. A polgári jog ide sorolhatóa polgári jog ide sorolható 2

3 POLGÁRI JOG =POLGÁRI ANYAGI JOG vagyoni és személyi viszonyokat szabályoz o vagyoni viszonyok tulajdonviszonyok kötelmi jogi viszonyok (szerződések, felelősségi szabályok stb.) öröklési jogviszonyok o személyi viszonyok jogalanyisághoz kapcsolódó viszonyok (általános személyekre vonatkozik) alkotó személyekre vonatkozó (feltaláló, író- találmány, védjegy stb.) JOGFORRÁS az az írott jog, amiből a jogi normát megismerjük hierarchikusan kell nézni Magyarországon ez a Polgári Törvénykönyv (Ptk) 59. IV. törvény JOGI NORMA SZERKEZETE 1. Tényállás (hipotézis): a lényeges és tipikus elemek kiemelése, összegyűjtése elvont módon vélelem: valószínű tényállást valóságként fogadunk el annak érdekében, hogy a bizonyítás könnyebb legyen o megdönthető vélelem: van helye ellenbizonyításnak o megdönthetetlen vélelem: ellenbizonyításnak nincs helye fikció: valótlan tényállást valóságosként fogad el a jogalkotó azért, hogy bizonyos jogintézményeket lehessen alkalmazni 2. Rendelkezés: a Tényállásban felállított dolgok megvalósulása esetén követendő magatartás 3. Jogkövetkezmény ALAPELVEK olyan irányultatások, melyek a polgári jog egészénél érvényesülnek hézagpótló vagy értelmező funkció hézagpótló: ha valamilyen élethelyzetet nem szabályoz a jogalkotó, akkor az alapelveknek megfelelően kell eljárni értelmező: ugyanazon jogszabályi rendelkezést a különböző jogalkalmazók azonosan kell, hogy értelmezzék 1. Autonóm mozgástér védelmének elve cselekvési szabadságot jelöl ki, vagyis az alanyi jogok biztosítását szolgálja megsértése esetén bírósághoz lehet fordulni 2. Rendeltetésszerű joggyakorlás autonóm mozgástér védelmének elvét keretek közé szorítja 3

4 az alanyi jogokat kizárólag céljuknak és rendeltetésüknek megfelelően szabad gyakorolni 3. Ésszerűség elve a társadalmi viszonyokat ésszerűen kell rendezni 4. Igazságosság elve alapvető követelmény, hogy egy vitás helyzetben jogszerűen járjanak el, de a formális jogszerűség mellett igazságosan is kell eljárni 5. Jogbiztonság elve a jogszabályok legyenek áttekinthetőek, kiszámíthatóak 6. Jogfejlesztő értelmezés a hatályos jogot úgy kell értelmezni, hogy lépést tartson a társadalmi fejlődéssel 7. Jóhiszeműség és tisztesség elve olyan magatartás tanúsítását írja elő, amelyet a társadalom, vagy annak egy nagyobb része helyesnek tart jóhiszemű az, aki nem tud és kellő körültekintés mellett sem kell tudnia a látszattal ellentétes valóságról rosszhiszemű az, aki tud, illetve kellő körültekintés mellett tudnia kell a látszattal ellentétes jogi helyzetről 8. Joggal való visszaélés elve látszat szerint jogszerű a magatartás, kifejezetten nem is ütközik jogszabályba, azonban rendeltetésellenes a joggyakorlás 9. Együttműködés elve tájékoztatási kötelezettség, adatszolgáltatási kötelezettség, értesítési kötelezettség 10. Elvárható magatartás elve általában elvárható dolgok 11. Utaló magatartás elve úgy keletkezik kár, hogy a jóhiszemű felet a másik fél megtéveszti szándékos magatartásával (bíztatási kár keletkezik) Polgári jogi jogviszony Polgári jogi jogviszony sajátosságai jogilag szabályozott társadalmi viszony személyek közötti vagyoni, illetve személyi jellegűek a felek mellérendeltek és egyenjogúak az autonóm felek szabad akaratukból kapcsolódnak össze a feleket kölcsönösen jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik Polgári jogi jogviszony alanyai: SZEMÉLYEK természetes személyek jogi személyek (Kft., Rt., szövetkezetek ) jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (Kkt., Bt.) 4

5 Polgári jogi jogviszony tárgya közvetlen: felek által tanúsítandó magatartás o dare (átadás) o facere (tevés) o nonfacere (tűrés) o prestare (helytállás) közvetett: az a dolog, amire irányul a felek magatartása o dolog: minden birtokba vehető testi tárgy o rendhagyó dolgok: pénz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható természeti erők o dolgok csoportosítása ingó: minden, ami nem ingatlan ingatlan: föld és, ami vele tartósan egyesítve van forgalomképes dolgok: átruházható, tűri a tulajdonosváltozást forgalomképtelen dolgok korlátozottan forgalomképes dolgok: feltételhez kötött o összetett dolgok: tartozék, vagy alkotórész tartozik hozzá (ezek elengedhetetlenek vagy segítségül szolgálnak a rendeltetésszerű működéshez) o egyszerű dolgok Polgári jogi jogviszony tartalma jogok kötelességek és kötelezettségek összessége 1. Alanyi jog jogilag elismert lehetséges magatartás igényállapotba kerülhet igény nélküli helyzet: alanyi jog jogosultja nem tudja gyakorolni alanyi jogát, sérelem éri, de bíróságra nem mehet, nem érvényesítheti akaratát o ha nincs igényhelyzet, mert kizárja a jogalkotó o ha letelt az igényállapot, elévülés (ált. 5 év) megszakad az elévülés, ha a felek egyességet kötnek tartozáselismerő nyilatkozatot kötnek a jogosult érvényesíti az igényét nyugszik az elévülési idő, amikor a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni kötelezettségét o ha még nincs igényállapot, váromány: a leendő jogosult oldalán a jogszerzés lehetősége 2. Kötelezettség nem magatartási lehetőség, hanem a jogi norma által előírt, követendő magatartás 3. Alakító jogok 5

6 6 Készítette: Kuruczleki Éva valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozattal megállapítja a jogviszony tartalmát vagy módosítja, vagy megszünteti úgy, hogy a másik félre kötelezettséget keletkeztet, vagy jogosultságot szüntet meg o egyoldalú jogosultságok elállás felmondás elvitel joga (túlépítésnél, ráépítésnél) visszatartás joga választás joga visszautasítás joga o kifogások jogszüntető: megszünteti az alanyi jogot beszámítási kifogás szavatossági kifogás igényérvényesítést zárja ki elévülési kifogás sortartási kifogás (kezességnél) Jogi tények: minden olyan magatartás, állapot, körülmény, amely jogviszonyt keletkeztet, módosít vagy megszüntet Emberi magatartások o jogos jogügyletek egyoldalúak (végrendelet, díjkitűzés) kétoldalúak (tényleges jogügylet, mindkét fél kölcsönös és kétoldalú ügylete) o egyoldalú (ajándékozás) o kétoldalú (adás-vétel) reálaktus: van egy akaratlagos magatartás, de nincs célzott joghatás (megbízás nélküli ügyvitel) cselekvéseredmény: akaratlagos magatartás sincs (találás) o jogilag nem védett: olyan magatartás, mely közömbös a jogalkotó számára o jogellenes: valamilyen jogszabályi rendelkezést sért abszolút: mindegy kivel szemben relatív: csak az adott szerződés viszonylatában álló feleket érinti objektív: jogellenes magatartás szankcionálása szubjektív: az szándékot is figyelembe veszik a szankcionálás kérdésénél Emberi és társadalmi körülmények o objektív (születés, halál stb.) o szubjektív (jóhiszemű, rosszhiszemű) Közhatalmi aktusok o jogviszonyt keletkeztető: konstitutív hatályú (gt. bejegyzése) o megállapító hatályú: deklaratív hatályú Embertől független külső körülmények

7 Az érvényesség o természeti jelenségek (árvíz stb.) o idő folyása (elévülés, jogvesztő határidő stb.) Akkor érvényes egy jogszabály, hogyha a jogalkotásról szóló törvénynek megfelelő abban felhatalmazott szerv a törvényben meghatározottak szerint fogadta el, alkotta meg az adott jogszabályt és kihírdették. A hatályosság az alkalmazással kapcsolatos. Amikor már alkalmazható és alkalmazandó. Ami érvényes az nem tuti h hatályos. Lehet: Személyi hatály: meghatározza, h milyen jogalanyokra vonatkozik Tárgyi hatály: mire vonatkozik Időbeli hatály: mettől meddig alkalmazzuk Területi hatály: hol érvényes, hol alkalmazzák SZEMÉLYEK 1. Jogalanyok a. természetes személyek b. jogi személyek (kft, rt): nincs fogalom, feltételek (állandó szervezet-képviselő és ügyintéző, elkülönült vagyon és felelősség, megengedett cél)! c. jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (kkt, bt): a vagyonuk nem különül el a tagok vagyonától 2. Alapfogalmak: a. jogképesség: i. az adott jogalany jogviszony alanya ii. jogai lehetnek és kötelezettséget vállalhat. iii. az élve született ember jogképes. iv. születésétől kezdve (fogalmzási vélelem) haláláig. v. pl KKT meg BT akkor jön létre mikor a cégbíróság bejegyzi a cégnyilvántartásba vi. általános jellegű, egyenlő a jogképesség és feltétlen, abszolútjellegű (jogszabályon alapul) b. cselekvőképesség: i. saját akaratából, saját magának szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettséget ii. fokozatai: 1. cselekvőképes: ld előző sor 2. korlátozottan cselekvőképes a. életkor alapján (14-18 év között korlátozott csel.kép.) b. a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte 3. cselekvőképtelen a. életkor alapján (14 év alatti) b. bíróság alapján: a bíróság cselekvőképtelenség miatt kizáró gondnokság alá helyezte c. állapotcselekvő képtelen: alapjáraton cselekvőképes, de épp nem (részeg, drogozott, stb) c. szerzőképesség 7

8 8 Készítette: Kuruczleki Éva i. a szerzőképes személy jogképesség korlátozását jelenti ii. lehet h jogképes de az adott helyzetben mégse szerezheti meg iii. pl: öröklésből kizárt személy d. vétőképesség i. a belátási képesség ii. rendelkezik-e megfelelő mértékű belátási képességgel az adott helyzethez 3. Személyhez fűződő jogok a. A becsület és a jó hírnév védelme i. becsület: a természetes személyről kialakult társadalmi értékítélet ii. becsületsértő: az a közlés, magatartás, amely tartalmára és annak valósságára tekintet nélkül aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, lealázó, lekicsinylő vádaskodás iii. hírnév: társadalmi, közéleti, gazdasági ismertség iv. jó hírnév sérelme: a más személyre vonatkozó, sértő, valótlan tényállítás, híresztelés vagy való tény hamis színben történő feltűntetése v. goodwill: cégnévre, üzleti tevékenységre, üzleti partnerkörre vonatkozó kedvező megítélés, vagyoni értékű jog, ami forgalomképes. b. Névviseléshez való jog i. a névviselés jelentősége abban áll, hogy a névben testesül meg a személyiség a társadalom előtt ii. a cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettséget iii. alkalmas legyen arra, hogy megkülönböztethessük a gazdasági társaságokat iv. 3 kapcsolódó elv 1. cégkizáróság: megkülönböztető legyen a cégnév 2. cégvalódiság: csak a valóságnak megfelelő információkat tartalmazhat egy cégnév (pl nem írhatom bele, h kormányzati ha nincs kapcsolatban a kormányzattal) 3. cégszabatosság: a cégnévben szereplő szavak meg kell hogy feleljenek a magyar helyesírás és nyelvtan szabályainak c. know how: i. szellemi alkotáson belül, szerzői joghoz tartozik ii. gazdasági szervezési, műszaki ismeretek és tapasztalatok összességét jelenti 4. Tulajdonjog (Dologi jog) a. Tulajdonosi triász i. birtoklás ii. használat és hasznok szedésének a joga (korlát: szomszédjogi szabályok) iii. rendelkezési jog (korlát: elidegenítési és rendelkezési tilalom) b. Tulajdonos kötelezettségei i. köztehetviselés (adófizetés, stb) ii. kárveszélyviselés 1. a tulajdonos köteles tűrni, viselni mindazt a kárt, amire más kötelezhető 2. pl természeti erők hatására leviszi a szél a tetőt, a biztosítóhoz nem tartozik, ekkor én fizetem a kárt iii. szükséghelyzetben okozott kár tűrése 1. másnak az életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül veszélyeztető és más módon el nem hárítható veszély esetén a megszűntetés érdekében okozott kárt köteles megtéríteni

9 2. pl ég a szomszéd háza, kihívom a tűzoltót, a házba csak úgy tudnak bemenni ha átmennek a kertemen és eltapossák a növényeket -> én fizetem ki iv. vezetékjog 1. jogszabályban meghatározott feladat és joghatározatban meghatározott szerv feladat ellátásához szükséges mértékben használhatja más ingatlanát 2. kártalanítás jár érte c. Tulajdonjog szerzése i. Módjai: 1. eredeti szerzésmód: nincs jogelőd és jogutód, nincs jogi értelemben vett előzmény 2. származékos/származtatott: van jogelőd és jogutód, valakitől származtatom a tulajdonjogomat ii. Esetei: 1. eredeti módon ingót: a. hatásági határozat, árverés: ingó megszerzése vmilyen határozaton alapul b. elbirtoklás: nem az enyém, de úgy bánok vele mintha az enyém lenne, így megszerzem később, bejegyeztetem c. találás: csak olyan dologra vonatkozik, ami valaki másé d. okkupáció=gazdátlan javak elsajátítása: senki másé, valaki lemondott róla 2. származékos módon ingót: a. átruházás: i. termék, termény, szaporulat elsajátítása ii. vadak, halak tulajdonjogának megszerzése iii. feldolgozás iv. egyesítés v. öröklés PLUSZ: feltételei 1. érvényes jogcím pl advé 2. átadás 3. átruházási szándék 4. csak a tulajtól 5. csak olyan mértékű tulajdonjogok szerezhetek, amivel rendelkezett az előző tulaj 3. eredeti módon ingatlan a. hatósági határozat, árverés b. elbirtoklás c. kisajátítás 4. származékos módon ingatlant a. átruházás i. feltételei 1. érvényes jogcím pl advé 2. átadás 3. átruházási szándék 4. csak a tulajtól 5. csak olyan mértékű tulajdonjogok szerezhetek, amivel rendelkezett az előző tulaj 9

10 6. csak ingatlan esetén plusz feltételek: írásba foglalás és ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni a tulajdonjogot b. növedék: pl odahordja a patak a homokot c. beépítés: saját ingatlanomba beépítek más anyagát ami nem az enyém d. ráépítés: saját anyagomból más ingatlanán építek e. öröklés Kötelmi jog Keletkeztető tényállások: 1. Szerződés 2. Egyoldalú jognyilatkozatok 3. Hatósági, bírósági határozat 4. Jogalap nélküli gazdagodás 5. Jogellenes magatartás SZERZŐDÉS: a. minimum 2 fél kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, amely joghatás kiváltására irányul b. szerződéses szabadság: i. eldönthetem h akarok-e szerződést kötni ii. partnerválasztási szabadság (eldönthetem h kivel) iii. típusszabadság (eldönthetem h milyen szerződést pl csere v adásvétel) iv. tartalom (kinek milyen jogai, kötelezettségei lesznek) c. ajánlat + elfogató nyilatkozat = szerződés d. tudomásszerzéssel hatályosak e. érvénytelenség i. fogalma: a szerződéskötés pillanatában, időpontjában a jogszabályban meghatározott érvénytelenségi ok áll fenn, amely miatt a felek által célzott joghatás kiváltására nem alkalmas ii. formái 1. semmisség: súlyosabb okok tartoznak ide, bíróságnak hivatalból észlelnie kell a semmisségi okot, határidő nélkül 2. megtámadhatóság: enyhébb okcsoport, csak kérelemre jár el a bíróság, csak meghatározott időtartamon belül (1 év) iii. okok: 1. semmisségre vezető okok: a. cselekvőképtelenség, korlátozottan cselekvőképes b. valódi akarat hiánya (pl: fizikai kényszer, színlelt szerződés) c. alakszerűség hiánya és álképviselet d. célzott joghatás tilos vagy lehetetlen (a felek olyan joghatást akarnak kiváltani, ami tilos pl uzsarásszerződés) 2. megtámadhatóságra vezető okok: a. tévedés b. megtévesztés c. jogellenes fenyegetés (pszichikai kényszer) d. feltűnő értékkülönbség e. tisztességtelen általános szerződési feltételek (ászf) f. szerződés módosítása i. a szerződés fennállta alatt lehetséges 10

11 ii. történhet: 1. felek akaratából 2. bíróság álltali módosítás által 3. jogszabály által g. szerződést biztosító mellékkötelezettségek i. szerződésszerű teljesítést segítik elő ii. pl foglaló: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül adható pl kötbér: a kötelezett azt vállalja, hogy ez meghatározott pénzösszeget fizet, ha nem szerződésszerűen teljesít és ezért ő felelős pl zálogjog pl kezesség iii. AZ ELŐLEG NEM SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉG, ez a szerződés megkezdése!!! h. szerződésszegés i. a szerződés fennállta alatt történhet i. szerződés megszűnése j. felelősség i. helytállási kötelezettség ii. polgárjogban: általában eredményfelelősségről beszélünk, minden kárt meg kell téríteni k. szerződéses és szerződésen kívüli károkozás l. kit terhel a felelősség: 1. elsődleges v közvetlen a. aki okozta a kárt, az fizeti 2. másodlagos v mögöttes v közvetett a. nem az fizeti meg a kárt aki okozta, hanem vki más (pl gyerek betöri az ablakot, az anyja fizeti meg) 3. mellettes (a károkozó mellé belép valaki más is) a. egyetemleges felelősség: bármelyiktől kérhetem h fizessen b. együttes felelősség ii. felelősség mértéke 1. korlátlan: társasági vagyon nem fedezi a tartozást, a tag vagyonával is köteles helyt állni 2. korlátozott: nem köteles saját vagyonával helytállni iii. jogalap: 1. szubjektiv: vizsgálom az eredményt és a felróhatóságot 2. objektiv: csak azt nézem, hogy okozott-e kárt v sem iv. felelősség fokozatai: 1. enyhe szubjektiv 2. rendes szubjektiv: a. aki másnak jogellenes kárt okoz, köteles ezt megtéríteni b. kivételesen mentesülhet (kivétel: ha bizonyítja h úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható) 3. fokozott objektiv: a. csak akkor mentesül, ha a jogszabályban meghatározott feltételeknek eleget tesz 4. feltétlen objektiv: a. pl atomkár b. nincs mentesülés 11

12 Társasági jog Társasági jog: évi 4. törvény gazdasági társaságokról szóló törvény -> társasági jog alapját képezi Mit szabályoz? Alapelvek 1. Magyarországon alapítható gazdasági társaságokról: ki alapíthat, milyen módon, milyen formájú gazdasági társaságot lehet alapítani? 2. Társasági szerződés módosítása, megszűnése=jogutód nélküli megszűnés, átalakulása=jogutódlással történő megszűnés. 3. Gazdasági társaság tagjainak a felelőssége, ki milyen felelősséggel tartozik, korlátozott vagy korlátlan? 4. Gazdasági társaság felépítése: milyen szervek, milyen részek, ezek hatásköre, működése, egymáshoz való viszonyuk 5. Egyesülés: nem gazdasági társaság, jogi személyiséggel rendelkezik, kooperatív társaság, ami alapvetően a tagok érdekeinek az érvényre juttatását szolgálja, de gazdasági tevékenységet nem végez; 6. Vállalatcsoport, elismert vállalatcsoport: a gazdasági társaságok együtt működésének spec. formája. A polgári törvénykönyv képezi alapját a társasági jognak is. Nyolc alapelv van, ebből 5-öt ismerhetünk meg a mai előadáson. Vállalkozás szabadságának az alapelve Az alkotmányból származtatható, lényege, hogy bárki létrehozhat vállalkozást és szabadon csatlakozhat már létező vállalathoz. Megkülönböztetünk társas vállalkozásokat és egyéni vállalkozásokat. Egyéni vállalkozás: kizárólag a természetes személyek jellemzője, nem különböztetjük meg a devizakülföldieket és a devizabelföldieket. Különböző elvárások léteznek ahhoz, hogy valaki egyéni vállalkozó lehessen: rendelkezzen állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, legyen nagykorú és cselekvőképes, ne álljon fenn vele szemben törvényi kizáró ok; felelőssége korlátlan. Az egyéni vállalkozónak van jogi lehetősége továbblépni, egyéni vállalkozását egyéni céggé alakítani, ez minőségi változás az eljárás és a törvényesség szempontjából, a cégbíróság gyakorolja felette a törvényes működést. Egyéni cég tulajdonságai: jogi személyiség nélküli gazdasági forma, amely kizárólag üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jöhet létre, a cégbírósági bejegyzéssel nyeri el jogalanyiságát, a bejegyzés konstitutív hatályú, azaz az keletkezteti az egyéni céget. A társasági jog közös rendelkezéseit, és a polgári jogok megfelelő rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni az egyéni vállalkozóra. Egyéni cég alapításának módjai: 1. alapító okirattal: vannak kötelező alaki és tartalmi elemei. 12

13 Alaki elemek: aláírás, ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői közokiratba foglalás (minősített aláírás). Tartalmi elemek: egyéni vállalkozó adatai, lakcíme, nyilvántartási száma, tevékenység megjelölése (főtevékenység is), jegyzett tőke mértéke, rendelkezésre bocsátásának módja és ideje, vezető tisztségviselő neve, lakcíme, képviselet, cégjegyzés módja, korlátolt vagy korlátlan felelősség (ha korlátolt, akkor a pótbefizetésre vonatkozóan is kell rendelkezés), osztalékelőleg fizetésének szabálya. Egyéb elemeket is bele lehet foglalni, ha az alapító úgy szeretné. 2. nyomtatvány kitöltésével: évi 5. törvény mellékletében található, CTV (cégbírósági eljárásról való jogszabály) mellékletei közt található egy szerződésminta, amiben az alaki szabályok megegyeznek, azonban a tartalmi szabályok annyiban különböznek, hogy a szerződésminta nem bővíthető. Az egyéni vállalkozó rendelkezhet arról, hogy korlátolt vagy korlátlan felelősséget vállal az egyéni cég tartozásaiért. Ha korlátlan a hatalom, akkor anyagi jogilag korlátlanul helyt kell állnia a cég tartozásaiért, ha korlátolt, akkor a pótbefizetésekről az alapító okiratban rendelkeznek. Ez a veszteség rendezését jelenti, és az egyéni vállalkozónak kötelezettséget kell vállalni, hogy mekkora pótbefizetést vállal. Azonban ezt a pótbefizetést nem kell az alapításkor a cég rendelkezésére bocsátani, de tartozás esetén kötelessége, hogy az összeg rendelkezésre álljon. Vagyon: rendelkezni kell a jegyzett tőke értékéről, a rendelkezésre bocsátás módjáról és idejéről. Az egyéni cég jegyzett tőkéjéről nincsen se minimum se maximum korlátozás, csak egy szimbolikus minimum limit: 5 forint (mert az a forgalomban levő legkisebb fizetőeszköz) forint: ez egy fontos érték. Abban az esetben, ha ennyi alatti a jegyzett tőke, ez csak készpénzbetét lehet, felette pedig készpénz és nem pénzbeni betét is (apport). Az egyéni cégnek csak egyéni vállalkozó tagja lehet, az egyéni vállalkozó csak egy egyéni céget alapíthat, viszont elképzelhető, hogy időszakosan az egyéni cégnek több egyéni vállalkozója is van, de soha az alapításkor, hanem a működés során. Ez érthető úgy, hogy ha például az egyéni vállalkozó meghal, jogutódai megörökölhetik az egyéni céget, 3 hónap alatt pedig eldönthetik, hogy ki lesz a cég egyéni vállalkozója. Társas vállalkozás: formakényszer mellett gyakorolható csak, ez azt jelenti, hogy aki ma vállalkozni szeretne, az köteles tiszteletben tartani a vonatkozó rendelkezéseket és csak és kizárólag a szabályozott és engedélyezett formákban végezheti tevékenységét. Fajtái: közkereseti társaság, (Kkt.), betéti társaság (Bt.), korlátolt felelősségű társaság (Kft.), zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.), nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.), közös vállalat (Kv., a hatályos szabályozás szerint nem lehet alapítani, viszont a meglévőek időkorlátozás nélkül továbbműködhetnek és csatlakozni lehet hozzájuk). Nem lehet őket egymással vegyíteni, olyat sem lehet alapítani, amit nem szabályoz jog. Társulás szabadságának alapelve Ez az alapelv szintén az alkotmányból eredeztethető, s azt jelenti, hogy mindenkinek joga van arra, hogy társadalmi, gazdasági, politikai céljainak elérése érdekében másokkal szervezetet hozzon létre. (Megjegyzés: aki politikai célokat akar megvalósítani, pártot alapít, aki társadalmi célokat akar elérni, közhasznú társaságot alapít. Ezzel nem foglalkozunk.) Bárki jogosult arra, hogy gazdasági érdekeinek elősegítése érdekében hozzon létre szervezetet. Aki a polgári jogok szerint jogalany, alapíthat társaságot, és szabadon csatlakozhat (természetes, 13

14 14 Készítette: Kuruczleki Éva személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság). Ennek van tárgyi és alanyi oldala. Tárgyi oldal: milyen tevékenység folytatására, gyakorlására alapíthatunk társaságot Alanyi oldal: ki az, aki Magyarországon gazdasági társaságot alapíthat, ki az, aki a meglévő gazdasági társasághoz tagként, részvényesként csatlakozhat. Fontosabb gazdasági társaságokat érintő rendelkezések: 1. Természetes személy egy időben csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja. 2. Felelősségek: Bt. beltagja, Kkt. beltagja, egyéni vállalkozás tagja: aki az egyiknek tagja, a másiknak nem lehet tagja, a korlátolt felelősségek meglétét nem vizsgálja a jogalkotó, mindig csak a vagyon egy meghatározott részét kell érintenie, Zrt-nél és Nyrt-nél a részvényes, Kftnél az üzletrész-tulajdonos felelőssége korlátozott, a Bt kültagjának nincs felelőssége, a korlátolt felelősségek egy korlátlannal párosulhatnak. 3. Kiskorúak: alapíthatnak gazdasági társaságot, részese is lehet, de olyan gazdasági társaságnak nem, ahol felelőssége korlátlan lenne. 4. Cselekvőképtelenek: alapíthat gazdasági társaságot, azonban kizárólag csak olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, ahol személyes közreműködést a törvény vagy a társasági szerződés nem ír elő. 5. Önkormányzatok, költségvetési szervek: alapíthatnak gazdasági társaságot, de csak olyat, ahol a felelősségük nem haladja meg a bevitt vagyon mértékét, azaz felelősségük korlátozott (rk, kft, bt kültagság) 6. Szövetkezet: alapíthat gazdasági társaságot, de csak olyat, ahol a felelőssége korlátozott, azaz felelőssége nem haladja meg a bevitt vagyon értékét. 7. Előtársaság: nem alapíthat gazdasági társaságot az előtársasági stádium alatt. 8. Társasházközösség vagy építőközösség: abszolút kizáró ok, amiért el vannak tiltva az alapítástól, hogy egyik polgárjogi kategóriába sem sorolható. Társult jogalanyok egyenlőségének alapelve A társaság tagjai mellérendelt pozícióban vannak, azonos jogok illetik meg őket, és azonos kötelezettségek terhelik a tagokat. Társasági szerződés: legalább két fél kölcsönösen egybehangzó akaratnyilatkozata. Nincs alávagy fölérendeltség, mint pl. a munkajogban. Alapításkor a felek között születik egy megállapodás (konszenzus): a vagyoni betétekhez igazodik a jog és a kötelezettség, minél több, annál nagyobb. Alappillérek: 1. sociates leonina (oroszlános társaság tilalma egyoldalúságot tiltja, a mellérendeltséget hangsúlyozza. Nem lehet ma Magyarországon olyan gazdasági társaságot alapítani, ahol az egyik tag ki van zárva a nyereségből és csak a veszteséget élvezheti.) 2. Kisebbségvédelmi eszköz (kisebbség az, ami a társaságon belül a szavazati jogok 5%át képviseli, ami alatta van, nem számít): 3 intézmény van, ami a kisebbségnek többletjogot tulajdonít: 2.1. Ha úgy gondolják, az ok és a cél megjelölésével kérhetik a vezető tisztségviselőtől a legfőbb szerv összehívását (igen vagy nem), majd elmehet a cégbírósághoz és kérheti a

15 legfőbb szerv összehívását (feljogosíthatja őket arra, hogy a kisebbség maga hívja össze a legfőbb szerv ülését, vagy saját maga hívja össze) Az elmúlt két év gazdasági eseményeit vagy beszámolóját független könyvvizsgálóval megvizsgáltathatja, az eseményt konkrétan kell megjelölni, nincs jelentősége, hogy a társaságnál működik-e könyvvizsgáló 2.3. A jogalkotó lehetővé teszi az önálló perindítást, pert indíthat a kisebbség egy másik taggal, a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottság tagjával, vagy a könyvvizsgálóval szemben. Hitelezővédelem, közérdekvédelem A jogalkotó fél szemmel rájuk is figyel, egészséges egyensúlyt akar fenntartani. Intézkedései: 1. Szigorú felelősségi szabályok meghatározása: a korlátlan felelősségek törvényei ezt támasztják alá, lawful trading. 2. Nyilvános és közhiteles cégeljárás 3. Bizonyos esetekben kivesszük a gazdasági társaság kezéből a döntési jogot. Kötelező ellenőrző szerveket kell a társaságba beépíteni, törvény által meghatározott esetekben kötelező felügyelő és könyvvizsgáló alkalmazása. 4. A jogalkotó kötelezően előírhatja, hogy bizonyos eseményeket megelőzően vagy követően hirdetményeket kell közzétenni, a hirdetményekben a hitelezőket kötelezően tájékoztatni kell (pl. törzstőke-, alaptőke leszállítás, a gazdasági társaság átalakítása), mivel a vagyon egyik funkciója a hitelezők kielégítése, így a hitelezők véleményét ki kell kérni ezekről az eseményekről. Tulajdonosi elkülönültség alapelve Gazdasági társaságot a saját vagyonunk terhére alapítunk, az alapításhoz szükséges vagyont a tagok adják össze, ezt azelőtt ki kell fizetni, hogy a társaság megalakul. Ez a vagyon, amit a tagok szolgáltatnak a társaság részére, a gazdasági társaság vagyona lesz, innentől kezdve ezt a vagyont a tag nem követelheti vissza. Ez az elkülönültség mindenhol megvan, a Kft-nél és az Rtnél nem lehet átlépni, Kkt-nél és Bt-nél ez összemosódik, de elkülönül. Aki vagyont ad a gazdasági társaságba, szavazati jogot (beleszólást) kap, osztalékot pedig kaphat (nem biztos, hogy kap is). Önigazgatás alapelve Nincs lehetőség a jogszabályoktól való eltérésre, ahol a törvény ezt megengedi, ott eltérhetnek, de csak abban az irányban, amit a gazdasági társaság lehetővé tesz. Akkor térhetnek el, ha van 50%+1 szavazat, például megállapíthatnak szigorúbb intézkedéseket, mint amit a jogalkotó előír. Olyan rendelkezéseket is felvehetnek a létesítő okiratba, amelyet a törvény nem ismer, de ezeknek a rendelkezéseknek összhangban kell lenniük a gazdasági társaságra vonatkozó általános rendelkezésekkel, és az egyes társasági formákra vonatkozó rendelkezésekkel, valamint nem sérthetik a jóhiszemű joggyakorlást. Az alapelv azt is jelenti, hogy a gazdasági társaság a törvény keretei közt maga határozza meg szervezeti struktúráját, és a határozatokat szótöbbséggel hozzák. Cégnyilvánosság elve 15

16 A CTV V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szól. A mai előadáson elsőként foglalkozzunk a cégnyilvánosság alapelvével. A cég fogalma: az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jön létre. A cég tágabb kategória, mint a gazdasági társaságok köre. Cégnyilvántartás: A cégnyilvánosság eszköze a cégnyilvántartás, részei a cégjegyzék (telephely, jegyzett tőke, cég neve stb.), a cégjegyzékben szereplő adatok igazolására szolgáló mellékletek (pl. alapító okirat), és minden egyéb olyan dokumentum, amely benyújtására a céget törvény kötelezi (pl. beszámoló) A cégjegyzéknek közhitelesnek és nyilvánosnak kell lennie. Megjegyzés: a cégnyilvántartáshoz hasonló dokumentum a cégjegyzék és az ingatlan-nyilvántartás. 1. Közhitelesség: Amiért fontos: 1. bízhatunk abban, hogy a céggel kapcsolatos adatok, jogok és tények és ezek változásai teljes körűen szerepelnek a cégnyilvántartásban, 2. hitelesen tanúsítja ezeket, 3. az ellenkező bizonyításáig igaznak és valódinak kell elfogadni a tartalmát, 4. a közérdeket szolgálja, fontos a hitelezői érdek kielégítése (pl. a jegyzett tőke miatt), 5. a forgalom biztonságát biztosítja. Gyakorlati biztosítékok a közhitelesség mellett: 1. az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő adatokban bízva ellenérték fejében szerez jogot 2. a cég jóhiszemű személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy az általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. A gazdasági társaságnak is érdeke, hogy az adataikat hitelesen és pontosan tartalmazza a cégjegyzék, ezért a gazdasági társaságnak kötelezettsége az adataik változását bejelenteni (pl. anya-leányvállalat létrejötte, alaptőke-emelés, foglalkozási kör meghatározása stb.) 2. Nyilvánosság 4 publicitási csatornával rendelkezik, melyek a következők: cégbíróság, cégszolgálat, cégközlöny, cég honlapja. Az első három a cégnyilvánossághoz kapcsolódó közhitelesség eszköze, a cég honlapja nem minősül közhiteles forrásnak Cégbíróság: ingyenesen megtekintheti bárki a cégiratokat és készíthet róluk feljegyzést, Megjegyzés: Szegeden a Tábor utcában találhatjuk meg a cégbíróságot, a munkaügyi bírósággal egy épületben Cégszolgálat: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Működő Szolgálat a hivatalos neve, itt is megismerhetjük a cégek bejegyzett adatait. Mindkettőtől kérhető hiteles másolat: cégmásolat (a cég valamennyi fennálló és törölt adatát hitelesen tanúsítja), cégkivonat (a cégjegyzék valamennyi fennálló adatát hitelesen tanúsítja jelenlegi állapotot mutatja), cégbizonyítvány (kérelemtől függően a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tartalmazza), azonban ezek az adatok nem ingyenesen elérhetők. 16

17 17 Készítette: Kuruczleki Éva Csak a cégszolgálattól kérhető: csoportosított adatok, amelyek felvilágosítanak, tájékoztatnak, biztosítják a betekintést pl. egyes személyekre vonatkozóan, vagy megtudhatjuk, hogy egy speciális tevékenység ellátására mely cégek képesek; ingyenes céginformációs szolgáltatás; 47/2007 X. 20. IRM rendelet szabályozza, tájékoztató jellegű, és közhiteles okiratként nem használható fel, mert nem frissítik naponta) 2.3. Cégközlöny: az igazságügyért felelős miniszter hivatalos elektronikus lapja, ingyenes betekintési és letöltési lehetőséget biztosít, amit a cégbíróság bejegyez, az megjelenik a cégközlönyben, valamint pl. az is, ha a cég ellen felszámolást rendeltek el, vagy pl. ha úgy jön létre konszem (anya-leányvállalat), hogy van uralmi szerződés, annak is meg kell jelennie. Az elektronikus lap címe: Cég honlapja: a nyilvánosság biztosítható a cég útján is, a cégjegyzék tartalmazza a honlap címét, de ez nem közhiteles okirat, Nyrt-nél kötelező honlapot működtetni Cégbejegyzés elve A gazdasági társaság a cégnyilvántartásba történő cégbejegyzéssel jön létre, a cégbejegyzés jogképessége származtatott (jogképesség=jogok illethetik meg, kötelezettséget vállalhat, származtatott=állami elismerésen alapul). A cégbejegyzés kétfajta hatályú: 1.konstitutív=keletkeztető hatályú: amikor bejegyzik, akkor jön létre a társaság) 2.ex nunc=a jövőre nézve jön létre a társaság Bejegyzési kérelem után, egyszerűsített és általános cégbejegyzési eljárással kerülhet be a cég a cégjegyzékbe 1. Egyszerűsített: a bejegyzési kérelemtől kötött egy munkaórán belül határoz a cégbíróság (márc. 1től az ezzel kapcsolatos törvények megváltoztak) 2. Általános: 3-8 nap az eljárási idő Bírói kontroll elve Van egy olyan bírói fórumrendszer, mely a gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogi eljárásokat ellenőrzi. Ez 3 bírói úttal rendelkezik, a cégbírósággal, a polgári bírósággal, és a választottbírósággal. Cégbíróság: állam által fenntartott bíróság, módszere a törvényességi felügyeleti eljárás, célja a törvényes működés helyreállítása ésszerű határidőn belül. Az eljárás megindítására alapul szolgálhat, ha 1. A cégjegyzék-beli adat törvénysértő, és már a bejegyzés alatt is az volt, csak a cégbíróság nem vette észre, vagy utóbb vált azzá. 2. A cég törvénysértően működik: vannak bizonyos szabályok, amelyeket be kell tartani, pl. a felügyelőbizottságnak jóvá kell hagynia a beszámolót, vagy a jegyzett tőke módosításának szabályait is be kell tartani. 3. A törvény kötelezővé teszi az eljárás folytatását: pl. cégalapítás érvénytelenségének a megállapítására való per indítását. Törvényességi eljárás folytatását kezdeményezheti a cégbíróság:

18 18 Készítette: Kuruczleki Éva 1. Hivatalból, ezen belül: 1.1. hivatalos eljárása során maga szerez tudomást törvénysértésről 1.2. bejelentés alapján:a bejelentő nem kezdeményezhet, de ha bejelenti, a cégbíróság indíthat eljárást 1.3. más bíróság kezdeményezi: polgárjogi vita esetén 2. Kérelemre: az esetek több, mint 90%-ban ez történik. Ezen belül: 2.1. Azok a szervek, amelyeknek szükségszerűen rálátásuk van a gazdasági társaság működésére, ilyen az ügyész, a hatóság, a közigazgatási szervek, a gazdasági- és szakmai kamara, jó példa ezekre a NAV Jogi érdekeltségüket valószínűsítik, például tagok, vezető tisztségviselők, felügyelőbizottság tagjai. Megjegyzés: a felügyelőbizottság, mint testület, nem jogképes, így csak tag kezdeményezhet benne eljárást. A gazdasági társaság maga ellen nem kezdeményezhet eljárást, mert önmagának kell helyreállítani a saját törvényes működését, ez saját kötelessége. Az eljárást kezdeményezhetik: 1. Kérelemre: 30 napos szubjektív határidő= a tudomásszerzéstől számított 30 nap; 1 éves objektív jogvesztő határidő= a törvénysértés bekövetkeztétől számított egy éven belül van lehetőség eljárás megindítására 2. Hivatalból: kivételesen 1 év letelte után is van rá lehetőség, indítása a törvénysértési eljárásnak okot adó törvénysértés súlyától függ. Az eljárás szakaszai: 1. A cégbíróság felhívja a céget, hogy nyilatkozzon: vitatja-e a törvénysértést? Erre a válasz lehet igen vagy nem. Ha a válasz nem (azaz beleegyezik az eljárás folytatásába), akkor: 2. Valamilyen intézkedést alkalmaz a cégbíróság. Intézkedések: 2.1. Ismételt felhívás: ha a törvénysértés súlya kisebb, a cégbíróság felkérheti a céget a törvényes működés helyreállítására Pénzbírság: a vezető tisztségviselőt forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja 2.3. Megsemmisítheti a cég határozatát és szükség szerint új határozat hozatalát írhatja elő: például, ha a gazdasági társaság meg akar szűnni, azt szótöbbséghez köti, a törvény ad garanciákat a megszűnésre, de bizonyos döntések esetén eltérhetnek a törvénytől, azaz például magasabb szótöbbséget írhatnak elő, de ezt is meg lehet sérteni Összehívhatja a cég legfőbb szervét 2.5. Legfeljebb 90 napra felügyelőbiztost rendelhet ki a cég mellé 2.6. A céget megszűntnek nyilváníthatja (cégjegyzékből való törlés) a cégbíróság ezeket az intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja, a pénzbírságot ismételten is kiszabhatja, a cég megszűntnek nyilvánítása előtt alkalmazni kell valamelyik intézkedést, amaz csak végső lehetőség lehet. Ha a cégbíróság elrendeli a törvényességi ellenőrzési eljárást, az eljárás indításától számított 90 napon belül köteles valamelyik eljárást/intézkedést alkalmazni. Polgári bíróság: több eljárás is felmerülhet: 1. Tagkizárás: aki a gazdasági társaság jelentős érdekeit nagymértékben veszélyezteti, kizárhatjuk a gazdasági társaságból, 2. társasági határozat bírósági felülvizsgálata: akkor történhet, ha a határozat

19 2.1. a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseibe ütközik 2.2. más jogszabály rendelkezéseibe ütközik (pl nem tartják be a számviteli törvényt) 2.3. a társasági szerződés rendelkezéseibe ütközik Eljárást kezdeményezhetnek: 1. tagok a társasági szervek határozataival szemben (felügyelőbizottsági, vezetőségi stb. határozatával szemben) 2. vezető tisztségviselő és felügyelőbizottsági tag a társaság legfőbb szervének határozatával szemben; Perbeli legitimáció: mindig a gazdasági társasággal szemben indítják meg az eljárást Határidő kérdése: szubjektív, elévülési határidő (tudomásszerzéstől számított 30 napon belül), objektív, jogvesztő határidő (a határozat hozatalától számított 90 napon belül) A bíróság döntése: hatályon kívül helyezi, vagy hatályban fenntartja a gazdasági társaság határozatát (mert pl. nem bizonyítható törvénysértő valója a határozatnak) Választottbíróság: a felek választása dönti el, hogy az adott ügyet bíróság elé viszik-e. A választottbírósági eljárás feltételei: 1. Legalább a felek egyike üzletszerű gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozik, és a jogvita e tevékenységgel kapcsolatos; 2. A felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek (Megjegyzés: ha az egyik fél sikkaszt, vagy lop, azt nem lehet választott bíróság elé vinni, mert bűncselekmény) 3. A választottbírósági eljárás alkalmazásának lehetőségét választottbírósági szerződésben, írásban kikötötték (alávetési nyilatkozat) Akkor lehet ezt az eljárást alkalmazni, ha a jogvita társasági jogvitának minősül, mégpedig akkor, ha: 1. a társaság tagja/volt tagja társasági jogviszonyán alapul a jogvita. 2. a tagok egymás közötti tagsági jogviszonyával összefüggő a jogvita, pl. szindikátusos szerződésből eredő jogvita. 3. a legfőbb szerv határozatának bírósági felülvizsgálata: ha a vezető tisztségviselő vagy a felügyelőbizottság tagja kezdeményezi, csak a súlyosan jogszabálysértő határozatot lehet választott bíróság elé vinni! A magyar választottbírósági rendszer: szakmai szervezet, az adott speciális szakterület szakemberei döntenek bizonyos speciális kérdésekben. Az eljárás egyfokú, azaz nincsenek szintjei helyi, megyei stb., emiatt költségkímélő, bár maga az eljárás többe kerül. Nagy előnye, hogy gyorsabban dönt, mint az állami bíróságok. Fajtái: eseti vagy állandó. 1. Eseti: adott jogvita eldöntésére jön létre, ilyen például az Internet Szolgáltató Eseti Választottbíróság, amely az internet jogi kérdéseit dönti el 2. Állandó: jelenleg 5 működik Magyarországon: 2.1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság közel 70 éve működik 2.2. Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság 2.3. Hírközlési Állandó Választottbíróság 2.4. Sport Állandó Választottbíróság 2.5. Energetikai Állandó Választottbíróság; A választottbíróság mindig páratlan számú bírából áll, és legalább három főből: egy a felperesnek, egy az alperesnek, valamint egy elnök, amit a két tag jelöl meg.a bírákat egy hivatalos listából lehet kiválasztani. 19

20 Gazdasági társaság Gazdasági társaság általános fogalma: természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására a törvényben meghatározott formában és módon létrejövő egyesülése. Gazdasági társaságot non-profit tevékenység folytatására is lehet alapítani. A gazdasági társaság fogalmának magyarázatát 4 részre osztjuk: 1. Természetes személy, jogi személy, jogi személy nélküli jelentése: Az alapítókra vonatkozik, kik azok akik alapíthatnak gazdasági társaságot? Egy-két kivétel van, előző előadáson már megbeszéltük. Deviza belföldi és deviza külföldi között nem tesz különbséget a jogalkotó. 2. Üzletszerű közös gazdasági tevékenység jelentése: Ez a szíve-lelke a gazdasági jognak, ez a klasszikus értelemben vett gazdasági társaság. Azért jönnek létra a gazdasági társaságok Magyarországon, hogy profitot termeljenek. A gazdasági társaság tevékenységeit három nagy csoportra oszthatjuk: Tiltott tevékenységek: két alcsoportja van Amit mindenkinek tiltanak: pl. bűncselekmény elkövetésére nem alapítunk gazdasági társaságot, de az ügyvédi és a jogászi tevékenység sem folytatható gazdasági társaság formájában. Amik csak egyes társasági formákra tilalmazottak: pl. közoktatási tevékenység (kizárólag jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok folytathatják Magyarországon; csak a Kft-k és az Rt-k) Megkötéses-feltételhez kötött-tevékenységek Koncessziós(engedményezés,felhatalmazás) tevékenység: mit lehet koncesszióba adni? Az állam vagy az önkormányzat kizárólagos feladatait, részfeladatait, vagy az önkormányzat, állam kizárólagos tulajdonában lévő egyes dolgokat. Ennek az a lényege, hogy a dolgok használatát adja át az állam/önkormányzat a koncesszornak, de a rendeltetési jogot nem adja át. A koncessziós szerződés koncessziós pályázat útján kerül megkötésre, és a pályázat nyertesének az lesz a kötelezettsége, hogy 90 napon belül saját részvétellel működő, belföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaságot kell alapítania. Ez az új gazdasági társaság KIZÁRÓLAG koncessziós tevékenységet folytathat. Vannak olyan dolgok, amik állami tulajdonban vannak: közút, bányászat, halászat, sugárzó anyagok előállítása, pszichotróp anyagok előállítása A koncesszió MINDIG határozott időre köttetik, legfeljebb 35 évre Hatósági engedélyhez kötött tevékenység: A hatósági engedélyeknek 2 típusa van: o Alapítási engedély: kizárólag törvény határozhatja meg Lényege, hogy amikor az alapítók létrehozzák a gazdasági társaságot(aláírják a szerződést), utána kérik, hogy adják meg az alapítási engedélyt, ha megadja, akkor elmennek a cégbírósághoz és kérik az engedélyt. ha nem adja meg akkor nem mennek sehova. Az alapító a gazdasági társaság tevékenységétől függő o Működési engedély: az alapítási engedélyhez képest lájtosabb. 20