Büntetőjog I. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Előadás dátuma:

Átírás

1 Büntetőjog I. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Előadás dátuma:

2 Az I. előadás témái A büntetőtörvény hatálya A büntetőjogi norma értelmezése A bűncselekmény fogalma és elemei. A bűncselekmények súly szerinti felosztása A bűnösség fogalma és elemei A szándékosság A gondatlanság

3 Kötelező: Irodalom évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: a Büntető anyagi jog - általános rész. patrocinium kiadó Budapest, Ajánlott: Magyar Büntetőjog (kapcsos) Kommentár a gyakorlat számára I. II. III. szerkesztette: Dr. Kónya István. Kiadó: HVG-ORAC

4 A büntetőtörvény hatálya A hatályról általában: Hatályos az a jogszabály, amely alkalmazható. Jogszabály akkor alkalmazható, ha érvényes. Érvényes az a jogszabály amelyet 1. törvényben meghatározott jogalkotási hatáskörrel felruházott szerv, 2. törvényben előírt módon hoz létre, továbbá 3. illeszkedik a joghierarchiába és 4. törvényben előírt módon kihirdetették a címzettek számára. Minden hatályos jogszabály egyben érvényes is, de nem minden érvényes jogszabály hatályos.

5 Milyen hatályok léteznek általában Időbeli hatály jogszabály mettől meddig alkalmazható vagy alkalmazandó Területi hatály jogszabály mely területen alkalmazható vagy alkalmazandó Személyi hatály jogszabály kikre alkalmazható vagy alkalmazandó Tárgyi hatály jogszabály mely tárgykörben alkalmazható vagy alkalmazandó Szervi hatály jogszabály mely szervek esetében alkalmazható vagy alkalmazandó

6 A büntetőjogi norma időbeli hatálya A büntetőtörvény időbeli hatálya azt határozza meg, hogy mikortól kezdve és meddig alkalmazható a büntetőjog szabálya. A 2. (1) bekezdése meghatározza a törvény általános időbeli hatályát, míg a (2) bekezdés megállapítja az általánoshoz képest a kivételt. A nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvéből következik, hogy új bűncselekményt megállapító, illetve elbírálást szigorító büntetőtörvénynek nem lehet (ex tunc) visszaható ereje.

7 A visszaható hatály tilalma A visszaható hatály tilalma alól a később hatályba lépő enyhébb jogszabályt, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények (ius cogens) körét veszi ki. A visszaható hatályt a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 15. cikk (2) bekezdése és az Emberi Jogok Európai Egyezményének7. cikk (1) bekezdése is tiltja.

8 A visszaható hatály tilalma a miniszteri indokolásban Az Alaptörvény a nemzetközi egyezmények által előírt módon - az elkövetés idején hatályos belső jogi szabályokra tekintet nélkül lehetővé teszi, valamely személy megbüntetését olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a nemzetközi jog általános szabálya szerint bűncselekménynek minősült. Ezek tipikusan háborús bűntettek, emberiesség elleni bűncselekmények, melyeket összefoglalóan ius cogensként ismer a civilizált népek nemzetközi jogközössége.

9 Az elkövetés idejének meghatározása nem egymozzanatú bűncselekményeknél Magatartás-elmélet: az az időpillanat, amikor az elkövetési magatartás utolsó mozzanatát kifejtették; Cselekményegység-elmélete: az elkövető az adott tényálláshoz tartozó bármelyik elemet megvalósította (az elkövetési magatartás, az okfolyamat megindulása, az eredmény bekövetkezése) megvalósult; Okfolyamat-elmélet: az okfolyamat már önállóan, a tettes magatartásától függetlenül fejlődik; Eredményelmélet: az elkövetési idő, a tényállásban meghatározott eredmény bekövetkezésének időpontja.

10 Az büntetőjog időbeli hatályának meghatározása Az időbeli hatály főszabály szerint a büntetendő cselekmény elkövetésének meghatározásától számítandó. Egy mozzanatú cselekmények esetében akkor, amikor a törvényi tényállás minden eleme megvalósításra került. Többmozzanatú cselekmények esetében az az időpillanat, amikor az utolsó tényállási elem is megvalósul tehát a tényállásszerűséghez szükséges valamennyi magatartás kifejtésre került.

11 4/2013. BK vélemény Határozott tartamú szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi törvény erejénél fogva kötelező időpontjára vonatkozó rendelkezése - az enyhébb elbírálás fogalmába tartozik. (Mivel az új évi C. büntetőtörvény a feltételes szabadságra bocsátás szabályán enyhített, így több olyan magas tárgyi súlyú bűncselekmény esetében is mint pl.: az emberkereskedelem már az új büntetőjogszabályt kellett alkalmazni.)

12 1/1999 számú BJE Ha a Btk különös részének valamely rendelkezése úgynevezett keretdiszpozíciót tartalmaz, amelyben a keretet kitöltő szabály olyan mértékben változik meg, hogy az addigi büntetőjogi védelem megszűnik, akkor a 2. (2) bekezdésére figyelemmel a visszaható hatályt alkalmazni kell! A visszaható hatály alkalmazásakor azonban nem csak az alkalmazandó büntetés neme és mértéke, hanem az összes alkalmazandó szabály (tehát a pl. a foglalkozási szabályok és az általános részi szabályok) egybevetését követően lehet megállapítani, hogy azok összhatása enyhébb elbírálást tesz-e lehetővé a terhelt számára vagy sem.

13 Befejezettség - Bevégzettség Befejezett a bűncselekmény, amikor a bűncselekményhez szükséges összes tényállási elem megvalósult. Bevégzett a bűncselekmény akkor, amikor a (folyamatosan történő) jogtárgysértés abbamarad.

14 Időbeli hatály bűnhalmazat esetén A régi és az új büntetőtörvény együttes vagy kombinált alkalmazására nem kerülhet sor, még akkor sem, ha bűnhalmazat esetében több egymással metszetet nem alkotó cselekmény esetében kell összehasonlítani, hogy a régi vagy az újabb törvény alkalmazására van lehetőség. Valamennyi cselekményt vagy a régi vagy az új törvény alapján kell megítélni és annak alapján kell halmazati büntetést kiszabni. [BH ] Ekkor lényegében azt kell vizsgálni, hogy a terheltet sújtó jogkövetkezmények egységesen melyik törvény időszaka alapján kedvezőbbek rá nézve. Ha egyes részcselekményeket a régi Btk. egyes cselekményeket az új Btk. ideje alatt követtek el, akkor az egészet az új törvény alapján kell megítélni. [BH ]

15 A területi és személyi hatály elvei A területi és személyi hatály meghatározásra a büntetőjog-tudomány négy alapvető elvet dolgozott ki. A területi elv - princípium territoriale: amely szerint az állam büntetőhatalma a területén elkövetett minden bűncselekményre kiterjed, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára. Nem terjed ki azonban az államhatárain kívül még akkor sem, ha az az adott állam polgára.

16 A területi és személyi hatály elvei Az állampolgársági vagy személyi elv principium personale: az állam büntetőhatalma kiterjed minden saját állampolgára által elkövetett bűncselekményre, tekintet nélkül arra, hol követték el a bűncselekményt. (Aktív személyi elv) ÚJ! Passzív személyi elv: amely elv alapján az állam büntetőhatalma saját állampolgárai elleni külföldön történt támadásokra terjed ki, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára. Célja, hogy az állampolgárok külföldi védelmét szolgálja, ha erről az adott állam nem gondoskodik. Btk és 129.

17 A területi és személyi hatály elvei Az állami önvédelem elve principium reale: Az állam büntetőhatalma kiterjed mindazokra a bűncselekményekre, melyek alapvető jogtárgyaiban megfogalmazott érdekeit sértik, tekintet nélkül arra, hogy hol és milyen állampolgárok követték el az állam joga szerint büntetendő cselekményt.

18 A területi és személyi hatály elvei Feltétlen vagy univerzális (egyetemlegesség) büntetőhatalom elve princípium universale: az állam büntetőhatalma kiterjed mindazon bűntettekre, amelyek a civilizált nemzetek jogközössége által üldözött bűncselekmények, tekintet nélkül arra, hol, mikor, kik és milyen jogtárgy ellen követték el a nemzetközileg büntetendő cselekményt.

19 A büntetőjogi hatály összefoglalása 1 Területi elv CSAK az ÁLLAM TERÜLETÉN, de BÁRKI által elkövetett bűncselekmények 3 ÁLLAMI ÖNVÉDELEM ELVE 2 SZEMÉLYI elv CSAK az ÁLLAM POLGÁRAI ÁLTAL, de BÁRHOL elkövetett bűncselekmények Az állam a maga által alkotott jogtárgy sérelemének esetén kiterjeszti büntető,hatalmát az elkövetőre tekintet nélkül az elkövetés helyére és az elkövető állampolgárságára 4 UNIVERZÁLIS BÜNTETŐHATALOM ELVE Az állam a maga által alkotott jogtárgy sérelemének esetén kiterjeszti büntetőhatalmát az elkövetőre tekintet nélkül az elkövetés helyére és az elkövető állampolgárságára

20 A területi elv a hatályos büntetőtörvényben A magyar állam büntetőhatalma a területén a területén elkövetett minden bűncselekményre kiterjed tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára. A QUASI területi elv: a magyar felségjelű lobogó alatt közlekedő úszólétesítményen és légi járművön elkövetett bűncselekmények.

21 Személyi elv a hatályos büntetőtörvényben A magyar állam büntetőhatósága kiterjed a magyar állampolgárok által külföldön elkövetett cselekményekre (aktív személyi elv passzív személyi elv) Nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekményére (erről a legfőbb ügyész dönt) Főszabály a kettős inkrimináció, azaz a magyar és az elkövetés helye szerint is büntetendő legyen a cselekmény. Kivételek a kettős inkrimináció alól: Állam elleni bűncselekmények; Emberiesség és a béke elleni bűncselekmény; Háborús bűncselekmény; Olyan bűncselekmény, melynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő.

22 A büntetőjogi norma értelmezése A jogi norma értelmezése a jogalkotó akaratának pontos feltárása a jogalkalmazás számára, hogy a legpontosabban érvényesüljön a jog. Módszertani értelmezés Nyelvtani értelmezés a szavak hétköznapi értelme szerint - interpretatio grammatica: és vagy kapcsolat szerepletetése 6. bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg és azokat egy eljárásban bírálják el. A jogi szöveg nyelvtani értelmezése egyes szavak speciális technikai értelme szerint.

23 Módszertani nyelvtani értelmezés Az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB határozatában alkalmazta a nyelvtani értelmezés említett szabályait: Értelmezést igényel továbbá a gyűlöletre uszításban megjelölt elkövetési magatartás. Önmagukban a szavak is általánosan ismert tartalommal bírnak. A gyűlölet az egyik legszélsőségesebb negatív, a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint (2. kötet o.) nagyfokú ellenséges indulat. Aki uszít, az valamely személy, csoport, szervezet, intézkedés ellen ellenséges magatartásra, ellenséges, kárt okozó tevékenységre biztat, ingerel, lázít (Értelmező Szótár 7. kötet 59. o.). Tekintettel arra, hogy már a Csemegi Kódexben is a gyűlöletre izgatás volt az elkövetési magatartás, a jogalkalmazók a konkrét esetek megítélésében több mint 100 év értelmezési gyakorlatára támaszkodhatnak.

24 Módszertani nyelvtani értelmezés A Curia már a századfordulón több döntésében nagy szabatossággal határozta meg az izgatás fogalmát: A törvény eme kifejezés alatt»izgat«nem valamely kedvezőtlen és sértő véleménynek nyilvánítása, hanem olyan lázongó kifakadások értendők, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly magas fokra lobbantsák, amelyből gyűlölet keletkezvén, a társadalmi rend és béke megzavarására vezethet (Büntetőjogi Döntvénytár 7. köt Nem izgatás tehát a bírálat, helytelenítés, kifogásolás, sőt még a sértő nyilatkozat sem; izgatásról csak akkor van szó, midőn a kifejezések, megjegyzések stb. nem az értelemhez szólnak, hanem az érzelmi világra akarnak hatni, s szenvedélyek, ellenséges indulatok felkeltésére alkalmasak. Az izgatás fogalmát illetően egyébként teljesen közömbös, hogy az állított tények valóak-e vagy sem; a lényeges az, hogy bár való vagy valótlan adatoknak csoportosítása a gyűlölet felkeltésére alkalmas legyen (Büntetőjogi Döntvénytár 1. köt ).

25 Módszertani - logikai értelmezés A logikai értelmezés a formális logika felhasználásával történik. Az egyes jogszabályok önmagában vett vizsgálatán túl a logikai értelmezés körébe tartozik az is, ha két jogszabály egymáshoz való viszonyából vonunk le következtetést. A logikai értelmezés módszerei 1) a kevesebbről a többre, (arg. minor ad maius) 2) többről a kevesebbre, valamint (arg. maior ad minus) 3) az ellentétből való következtetést. (arg. a contrario)

26 Argumentum minore ad maius A kevesebbről a többre (a minore ad maius) való következtetés szerint, ha a viszonylag enyhébb cselekmény büntetendő, büntetendő a nála súlyosabb is. Így pl. felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Nyelvtani szempontból vitás, hogy a rábír szóval összeegyeztethető-e az úgynevezett eshetőleges szándékkal történő felbujtás. Másként fogalmazva lehet-e felbujtó az, aki csupán belenyugszik abba, hogy valamely nyilatkozatával mást bűncselekmény elkövetésére indíthat, avagy az ilyen cselekmény nem büntethető. Abból, hogy a felbujtásnál viszonylag enyhébb bűnsegély kétséget kizáróan eshetőleges szándékkal is elkövethető, az következik, hogy a súlyosabb részességi alakzat, a felbujtás sem hagyható büntetlenül azon az alapon, hogy az elkövető szándéka csupán eshetőleges volt (Nagy Ferenc).

27 Argumentum maiore ad minus A többről a kevesebbre (a maiore ad minus) való következtetés szerint amennyiben a súlyosabb eset nem von maga után szigorúbb elbírálást, nem járhat azzal a nála enyhébb eset sem. Továbbá, ha a cselekmény a súlyosabb esetben nem büntethető, nem büntethető az enyhébb esetben sem. Jó példa volt erre az az ügy, amelynek a tényállása szerint K. Község belterületén, a felső iskola térségében egy kulturális rendezvényen megjelent miniszterelnök felé három alkalommal az áruló kifejezést kiáltotta. E cselekménnyel kapcsolatban többen rosszallást, megbotránkozást fejeztek ki. A cselekmény mindenképpen megvalósította volna a becsületsértés vétségét, hiszen akkor is és most is e bűncselekményt az követi el Aki a ban meghatározottakon kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el Továbbiakhoz lásd a jegyzetet

28 Argumentum a contrario Az ellentétből való következtetés (argumentum a contrario) felhasználásának feltétele, hogy a jogalkotó tudatosan alkalmazza az eltérő szabályozást. Például: a jogellenességet kizáró okok közül a végszükség törvényi szabályozásának kifejezett ismérve a másként el nem háríthatóság, a jogos védelemnek viszont nem, amiből a contrario következik, hogy a jogos védelem esetén általában megvan a szembeszállási jog és a kitérési kötelezettség csupán kivétel. Vagyis e szakasz egy általános szabályt iktatott törvénybe, ám ez nem jelenti minden kivétel (kitérési kötelezettség) megszűnését! [Btk. 22. (4)] Hiszen amennyiben a támadó oldalán bűnösséget kizáró ok áll fenn, továbbra is alkalmazni kell a kitérési kötelezettséget, tehát gyermekkorú, kóros elmeállapotú, tévedésben lévő és kényszer és fenyegetés hatása alatt álló támadó elől először meg kell próbálni kitérni.

29 A rendszertani értelmezés A rendszertani értelmezés a büntetőjogban kétféle módon alkalmazható: horizontálisan és vertikálisan. Horizontális az értelmezés, ha a büntető jogszabály rendszerbeli elhelyezéséből vonunk le következtetést a tartalmára nézve. Egy adott jogtétel jelentését abból a jogszabályból kell megállapítani, amelynek az értelmezendő jogtétel a része. Például a Btk. az előkészületet az alábbiakban szabályozza: 11. (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. A kémkedés esetében büntetni rendeli az előkészületet, de két előkészületi cselekmény, az ajánlkozás vagy vállalkozás esetében büntethetőséget megszüntető okot fogalmaz meg: 261. (3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja. Egybeolvasva a 11. és a 261. (3) és (4) bekezdéseit, arra lehet következtetni, hogy a többi előkészületi cselekmény esetében nincs meg ez a büntethetőséget megszüntető ok!

30 A rendszertani értelmezés A vertikális értelmezés: amikor a büntetőnorma elemeinek jelentését és logikáját alkalmazzuk és általános dogmatikai követelményeket az egész jogrendszerre kiterjesztjük, az értelmezett normát a jogrendszer részeként vizsgáljuk. Vagyis az értelmezendő jogtételnél más jogágban, illetve magasabb szinten elhelyezkedő jogszabályt vonunk be az értelmezésbe. A büntetőnorma tartalmát a büntető jogrendszer, vagy akár az egész jogrendszer alapelveivel együtt tárjuk fel. A lopás esetén a szakirodalom mindig utal arra, hogy e bűncselekmény elkövetési tárgyát a Btk. nem határozza meg, így a Ptk. 5:14. kell kiindulni. Eszerint az elkövetési tárgy mint dolog, ami olyan birtokba vehető testi tárgy, ami tulajdonjog tárgya lehet.

31 A történeti értelmezés A történeti (történelmi) értelmezés a jogszabály keletkezése és fejlődése, valamint a társadalmi körülményekből következtet annak jelentésére. A történelmi módszer esetében általában a jogalkotó történetileg megragadható szabályozási szándékából, céljából vonnak le következtetést a lehetséges tartalomra. Erre is kitűnő példa a Btk a, a szexuális visszaélésről, amely a gyermekés a fiatalkorúak XXI. századi, életkorban jelentősen korábban bekövetkező szexuális érését veszi immár figyelembe

32 A cél szerinti értelmezés A cél szerinti (teleologikus) értelmezés, elsősorban az adott szabályozás célját veszi alapul, a funkciója felől kíván jelentést tulajdonítani a szövegnek. Példával élve: a jog nem tiltja, hogy házastársak, élettársak pornográf felvételt készítsenek egymásról és azt egymás között tartsák vagy nézegessék. Engedélyezi azt is, hogy egy 14. életévét betöltött személy szexuális kapcsolatot létesítsen (Btk ), vagy éppen valaki 16. évét betöltve házasságra lépjen. Ugyanakkor a Gyermekpornográfia bűntette (Btk ) szerint (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig, b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig, (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el. Azaz, a törvény betűje szerint (nyelvtani értelmezés) aki 17 éves és 350 napos házastársáról vagy élettársáról ilyen felvételt készít (azaz például egy darab aktfotót), bűncselekményt követ el és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ugyanakkor nyilván nem az a célja e szabályoknak, hogy az egyébként harmonikus kapcsolatban lévő házastársak egymásról meztelen képet ne készíthessenek.

33 Alany szerinti értelmezés A jogalkotói értelmezés történhet mindenekelőtt törvényben. Ilyenkor maga a büntetőjog alkotására hivatott szerv értelmez (autentikus interpretáció), így ennek külön korlátja nincs. A törvényi értelmezésre példaként szolgálhatnak a Btk. Záró Részének Értelmező rendelkezései. A Különös Részben is találhatunk értelmező rendelkezéseket, mint például az említett Gyermekpornográfia [Btk (7) bek.]: E alkalmazásában a pornográf felvétel: az olyan videó-, film- vagy fényképfelvétel, illetve más módon előállított képfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja, b) pornográf műsor: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás, A jogszabályi értelmezés mindenkire nézve kötelező erejű. Nem vonatkozik ez a jogszabályok indoklására mert az nem tartozik a jogalkotói értelmezés körébe, még ha az úgynevezett történeti értelmezés keretében a jogalkalmazói és a tudományos értelmezésre komoly befolyást is gyakorol.

34 A jogalkalmazói értelmezés A jogalkalmazói értelmezést a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság végzi. Ám a bíróság határozatában foglalt értelmezésének is csak arra az ügyre nézve van kötelező ereje, amelyre vonatkozóan azt kialakították. Egy-egy ügyön túlmenő jelentőségűek a Kúriának a Bírósági Határozatokban (a BH-ban) közzétett elvi és elvi élű állásfoglalásai, amelyek a helyes értelmezésen alapuló, egységes jogalkalmazás kialakítását célozzák.

35 A tudományos (jogirodalmi) értelmezés A tudományos (jogirodalmi) értelmezésnek kötelező ereje ugyan egyáltalán nincs, de hasznos segítséget nyújt a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek számára. A tudomány feladata, hogy a törvényileg meg nem állapított fogalmakat meghatározza, kidolgozza, vagy éppen jogszabályi fogalmakat pontosítson. Például az 1/1999. Büntető jogegységi határozat hivatkozik egyes jelentős magyar szerzők műveire, nézeteire: Magyar Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára (HVG-Orac Kiadó, Budapest, 1995.) 3. oldal; Földvári József: Magyar Büntetőjog Általános Rész (OSIRIS Kiadó, Budapest, 1997.) oldal; Nagy Ferenc: A nullum crimen/nulla poena sine lege alapelvről (közzétéve: Büntetendőség-Büntethetőség Büntetőjogi Tanulmányok szerk.: Wiener A. Imre, KJK-MTA ÁJT Budapest, 1997.) oldal.

36 Az eredmény szerinti értelmezés a) megállapító, b) kiterjesztő és c) megszorító értelmezésről beszélünk. E fajták esetén nagyon lényeges, hogy mihez képest beszélünk megszorító, megállapító vagy kiterjesztő értelmezésről. Így nincs akadálya pl. a nyelvtani értelmezéshez képest tágabb vagy szűkebb értelmezésnek, ha az az egyéb értelmezési módok felhasználásával a jogszabály objektív jogalkotói jelentésének megállapítására szolgál. Ez az úgynevezett nem valódi kiterjesztő vagy megszorító értelmezés. Ezzel ellentétben a valódi kiterjesztő vagy megszorító értelmezés a jogszabály jelentésétől, a jogalkotó eredeti akaratától való eltérést jelent, ezért arra a büntetőjogban a legalitás elve folytán az ott említett kivételektől eltekintve csak a törvény jogosult, ezért tilos. A nem valódi (szűk értelemben vett) kiterjesztő értelmezésre példa volt a korábbi Btk (1) bekezdésében megfogalmazott foglalkozása körében elkövetett veszélyeztetés, hiszen a korábbi Btk. definíciója szerint Aki foglalkozása szabályainak megszegésével mást vagy másokat gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanakkor, csak a töretlen bírói gyakorlat szerint összhangban a bűncselekménynek a korábbi Btk. szerinti megnevezésével (foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés) ahhoz, hogy valaki elkövesse a bűncselekményt nem kellett, hogy az adott foglalkozási norma alá eső tevékenységet állandó hivatásként űzze, elégséges volt, hogyha akár egyedi jelleggel, kontárként fejtette a kérdéses magatartást. Ennek a valójában contra legem, azaz a törvény nyelvtani értelmével ellentétes értelmezésnek (amelynek viszont meg kell felelnie az objektív jogalkotói akaratnak) a következtében a Btk. már nyelvtanilag is helyesen fogalmaz: 165. (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

37 A BÜNTETŐTÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE ÉRTELMEZÉSI MÓDOK ÉRTELMEZÉS ALANYA SZERINT ÉRTELMEZÉS EREDMÉNYE SZERINT NYELVTANI jogalkotói JOGALKALMAZÓI LOGIKAI RENDSZERTANI Kevesebbről a többre Többről a kevesebbre A contrario arg. a simile arg. ad absurdum HORIZONTÁLIS VERTIKÁLIS tudományos megállapító megszorító kiterjesztő TÖRTÉNETI CÉL SZERINTI

38 A bűncselekmény fogalma Peccatum: erkölcsi rossz bűn Delictum: amikor az erkölcsi rossz a társadalom vagy annak valamely tagja elleni irányul és az állam védelmező szerepe okán a cselekményt büntetendővé nyilvánítja. A bűncselekmény fogalmának részei: Cselekmény Tényállásszerűség Jogellenesség / társadalomra veszélyesség Bűnösség

39 ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS OBJEKTÍV ELEMEK Szükséges elemek SZUBJEKTÍV ELEMEK Általáno Szükséges elemek Tárgy Tárgyi oldal Alany Alanyi oldal Jogtárgy a) Általános B) Különös c) Közvetlen Elkövetési magatartás a) Tevés b) Nemtevés (jogellenes) nem szükséges elemek általános alannyá válás feltételei a) 14. (12) életév b) Korlátozott beszámítási kép. c) Természetes személy Bűnösség a) szándékosság dolus directus dolus eventuális b) gondatlanság Luxuria Negligentia nem szükséges elemek Elkövetési tárgy a) Dolog b) Passzív alany Szituációs ismérvek Létesítő ok és az eredmény közti okozati összefüggés HELY, MÓD, IDŐ, ESZKÖZ Speciális tettes a) Hivatalos személy b) katona Indíték a) Célzat b) Motívum

40 Bűncselekmény-fogalmi irányzatok Klasszikus bűncselekmény-fogalom: Bieling és Franz fon Liszt Neoklasszikus bűncselekmény-fogalom: Mezger Heller és Schulteisz Finalitás elmélete: Welzel Közvetítő irányzat:

41 A bűncselekmény az olyan cselekmény (tevés vagy [kötelességellenes] nemtevés), amely tényállásszerű (diszpozíciószerű), azaz a büntetőtörvény által büntetendő, (büntető)jogellenes, azaz társadalomra veszélyes és bűnös, azaz egyéb ismérvek mellett szándékos vagy gondatlan.

42 Bűncselekmény-fogalom a Magyar büntetőjogban Tudományos bűncselekmény-fogalom dogmatikailag kiérlelt meghatározásával nem találkozhatunk a magyar büntetőjog fejlődésében a XIX. század második feléig. Havas József 1831-ben elsők között magyarul megjelent értekezésében a bűncselekmény fogalmára értendő alábbi megfogalmazás szerepel: Minden azon szabad s külső cselekedetek, melyek tetemesen közveszedelmesek, bűnök (következőleg tiltandók, és az elkövetés esetére megbüntetendők). Az évi anyagi jogi törvényjavaslat sem tartalmazott erre vonatkozó definíciót, azonban a nullum crimen/nulla poena sine lege elve már egyértelműen kifejezésre jutott.

43 A régi hazai bűncselekmény fogalom fejlődésének három szakasza Az első időszakban a nullum crimen sine lege elvétől eltekintve a bűncselekmény fogalma kívülesett a dogmatika művelőinek az érdeklődési körén. (Edvi Illés Károly) 2. A második korszakban megjelentek a korai fogalmi meghatározások, de velük párhuzamosan fennmaradt a törvényi tényállás önállósága is. (Angyal, Finkey, Vámbéry, Irk) 3. Végül a harmincas évektől kezdve nálunk is megjelent az az irányzat, amely a törvényi tényállás önállóságát felszámolta (Heller Erik, Schulteisz Emil)

44 Cselekménytani irányzatok A természetes cselekménytan szerint a cselekmény a megvalósított akarat (például A az akaratának megfelelően megölte B-t). Ez azonban az akarat tartalmát is felölelte, így a cselekmény lényegileg a bűnösséget is magában foglalta. Az objektív jogellenességtől (Jhering munkásságát követően) elkülönülő szubjektív bűnösségnek az önálló bűncselekmény fogalmi elemmé válása után magát a cselekményt már nem jellemezhette a bűnösség, mint a bűncselekmény egy további fogalmi eleme. Ennek következtében jött létre a kauzális cselekménytan, amely különbséget tett a magatartást vezérlő akarati forma (például a testmozgás akarása) és az akarat tartalma között. Eszerint a cselekmény fogalmához csupán az akarati, az úgynevezett (önmagában vett) akaratlagosság tartozik hozzá, míg az akarat tartalma a bűnösség szempontjából jut jelentőséghez.

45 Cselekménytani irányzatok A finális cselekménytan az emberi cselekmény lényegét a célrairányzottságban, a finalitásban jelöli meg. A finalitáshoz a célkitűzésen kívül azok a mellékkövetkezmények is hozzátartoznak, amelyeket az elkövető bekalkulált (de kiválnak belőle azok, amelyek elmaradásában bízott). A szociális cselekménytan a kauzális és a finális cselekménytantól egyaránt eltérő irányzat. Egyik neves képviselője, Jescheck a finális cselekménytannak abból a további problémájából indul ki, hogy a mulasztást nem a finalitás, hanem a finális cselekmény elmaradása jellemzi. Szerinte akár finális, akár gondatlan magatartásról, akár mulasztásról van szó, a közös vonás az, hogy a cselekmény az emberi akarat által uralt vagy uralható társadalmilag jelentős emberi magatartás (Jescheck, H.-H. 1996).

46 Cselekménytani irányzatok A perszonális vagy individuális cselekménytan értelmében a cselekmény alatt személyiségmegnyilvánulás értendő, azaz cselekménynek tekinthető mindaz, ami az emberhez mint szellemi-lelki akciócentrumhoz hozzárendelhető (Claus Roxin, 2006). A perszonális cselekménytan kizárólag a személyiséghez kapcsolódik és ezáltal egyrészt túl tág kört fog át, olyat is, amelynek adott esetben nincs társadalmi jelentősége, illetve hatóképessége, és nincs büntetőjogi relevanciája. Másrészt a büntetőjog számára szűknek is bizonyulhat, mert a mulasztás a veszélyhelyzet nem ismeretében aligha tekinthető személyiségmegnyilvánulásnak, azonban gondatlan mulasztásként büntethető lehet.

47 Cselekménytani irányzatok Nem minden deliktumra érvényesek a cselekmény hazai tartalmas jellemzései sem. Így Földvári József szerint az emberi magatartás első, a pszichikumban lezajló fázisának a főbb állomásai a következők: a) a szükségletek jelentkezése, b) a motívumok harca, c) a szükséglet kielégítésére alkalmas célképzet kialakulása és d) a célképzet megvalósítására irányuló magatartásmód elhatározása. Mindez a szándékos bűncselekményekre vezető folyamat rendszerinti kibontakozásának a megértését kiválóan szolgálja, a gondatlan deliktumok gyakorlatilag tipikus esetére, a hanyagságból elkövetett bűncselekményekre azonban gyakran nem alkalmazható (Földvári József).

48 Cselekmény Klasszikus Neoklasszikus Finalista Szintetikus akaratlagos mozgás; a mulasztást nem ismeri el, csak az aktív cselekvést; szándék nem fontos már a mulasztást is elismeri cselekményként A cselekmény a fő fogalom, mely célra irányuló, azaz finális. Ez olvasztja magába a többi fogalmat. Akaratlagos, objekltív hatóképességgel rendelkező cselekmény Tényállásszerűség A bűncselekmény objektív (külső) leírása. Objektív mellet a szubjektív tényállások is megjelennek: motívum, célzat pl: aljas indok. Ugyanaz. Társadalomra veszélyesség materiális jogellenesség Kizárólag azt nézi, hogy a normákba ill. jogszabályba ütközik-e. Formális. Megjelenik a materiális tartalmi jogellenesség, a bűncselekmény összes elemét megvalósítja, mégsem büntetik meg Objektív jogellenesség Társadalomra veszélyesség Bűnösség Pszichológiai fogalma: beszámítási képesség szükséges, pszichológiailag vizsgálja, hogy mi van az elkövető fejében. Normatív fogalma: külső megjelenéséből a cselekménynek következtetni lehet a szándékra (pl. alkalmas eszközt használ-e stb.) A cselekvésfogalom részévé válik. A gondatlansággal nem tud mit kezdeni, azt negatív pszichikus viszonyként jellemzi. Normatív bűnösség.

49 A redukált cselekményfogalom A valamennyi bűncselekményre egyaránt érvényes cselekményfogalomhoz úgy juthatunk, ha az általános cselekményfogalmat redukáljuk, azaz bizonyos tartalmi ismérveitől a büntetőjog szükségleteinek megfelelően megfosztjuk, úgy azonban, hogy mindaz megmaradjon, amire a bűncselekmény további fogalmi elemei ráépülhetnek.

50 A redukált cselekményfogalom A redukált cselekményfogalom számára is az alapvető kiindulópont az, hogy a cselekménynek emberi magatartásnak kell lennie. 1. A cselekmény objektív oldala 2. a hatóképesség: a kifejtett, másfelől az elmulasztott magatartás a tényleges hatása, avagy az ilyen létrehozására való alkalmassága (az úgynevezett potenciális hatóképessége) révén kapcsolódik a külvilághoz, s ezáltal válhat objektíve társadalomra veszélyessé is.

51 A redukált cselekményfogalom A redukált cselekményfogalom szubejktív oldala a magatartás és tanúsítója közötti akarati viszony. Ez az akarati viszony, az úgynevezett akaratlagosság 3. nem tételez fel bűnösséget, így például a beszámíthatatlansággal járó elmebetegség sem zárja ki eleve az akaratlagos cselekvésre való képességet, hanem többnyire a tudattartalmat deformálva az akaratképződési irány kóros alakulását eredményezi csupán, s ilyenkor az elmebeteg magatartása is cselekmény.

52 A redukált cselekményfogalom A három elem együttes megléte esetén beszélhetünk tehát cselekményről, amely az elhatárolási funkciónak megfelelően büntetőjogilag akkor lehet releváns, ha büntetőjogilag védett érték, érdek (jogi tárgy) védelmi igényének figyelmen kívül hagyásához vezethet. Ilyen például egy késszúrás, amely ha nem is minden esetben, nem is feltétlenül, de alkalmas lehet büntetőjogilag védett érték, érdek sértésére vagy veszélyeztetésére (Nagy F és 2010).

53 A Cselekményt kizáró körülmények Az emberi magatartás hiányzik például a természeti események (gátszakadás, hegyomlás, földrengés stb.) vagy az állat magatartása következtében. A hatóképesség, a társadalmi, külvilági jelentőség hiányával állunk szemben abban az esetben, ha az emberi magatartásmegnyilvánulás nem lép a külvilágba. Mind a tényleges, mind a potenciális akaratlagosságnak a hiányára például szolgálhat a tisztán szomatikus reflexmozgás, vagy az öntudatlanság különböző formáiban (például az eszméletlenség, alvás, elájulás állapotában) való testmozgás, illetve nemtevés.

54 A tényállás jelentéstartalmai A) A nullum crimen sine lege elvre tekintettel bűncselekménynek csak az olyan cselekmény minősülhet, amelyet az elkövetése előtt a törvény büntetni rendelt. A bűncselekmény tudományos fogalmában ezt a követelményt a tényállásszerűség ismérve fejezi ki. A különbséget teszünk a törvényi tényállás és a diszpozíció között, mert a két szakkifejezés nem szinonima. A törvényi tényállásba nem tartozik/illik bele az előkészület, a felbujtás és a bűnsegély. Ezek nem tényállásszerű, de mégis büntetni rendelt cselekmények. A diszpozíció fogalma tehát a büntetni rendelt, de a törvényi tényálláson kívüli cselekményeket illeszti a bűncselekmény-fogalom keretei közé. Ezért az előkészület, a felbujtás és a bűnsegély viszonylatában a törvényi tényállás helyett a diszpozíció, a tényállási elemek helyett pedig a diszpozíció elemei értjük.

55 A tényállás a konkrét (történeti) tényállás az elkövetett bűncselekmény büntetőjogi szempontból lényeges körülményeinek az összessége, amelyek megismerhetők a nyomozási jegyzőkönyvekből (jelentésekből), az ügyészi vádiratból, illetőleg a bíróság ítéletéből. A jogalkotó az életbeli eseményekből vont absztrakciók útján a különféle bűncselekményekre nézve megalkotja azok törvényi tényállását, s eszerint: a törvényi tényállás egy-egy bűncselekménytípus befejezett tettesi alakzatát meghatározó törvényi ismérvek összessége. Végül a tudomány tovább absztrahál, s a különböző bűncselekmények törvényi tényállásainak a többé-kevésbé közös vonásaiból kialakította az általános törvényi tényállás kategóriáját, mely tovább nem redukálható.

56 A bűncselekmény súly szerinti kategóriái évi Csemegi (Nasch) Károly Kódexe trichotómikus rendszerű: bűntett, vétség, kihágás; évi II. törvény: bűntett, kihágás évi 17. sz. tvr.: megszüntette a kihágásokat évi V. tv.: csak bűntetteket ismer évi 28. sz. tvr.: felállítja a bűntett vagy vétség kategóriáját évi IV. tv.: bűntett vagy vétség évi C. tv.: bűntett vagy vétség

57 A Bűncselekmény 4. (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. 5. A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.

58 Súly szerinti kategóriák A Bűntett olyan szándékosan (DD vagy DE) elkövetett bűncselekmény, amelyre a büntetőtörvény törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. Minden más vétség, amely lehet szándékos bűncselekmény, amelyet 2 évnél nem rendel súlyosabban büntetni a törvény vagy egyéb szankciót alkalmaz, továbbá minden gondatlan bűncselekmény vétség.

59 Súly szerinti kategóriák A gondatlan bűncselekmény mindig vétség. A szándékos bűncselekmény lehet bűntett vagy vétség is. A súly alapján való differenciálás megjelenik: Szabadságvesztés végrehajtása során A tevékeny megbánás lehetőségénél Próbára bocsátás esetén Mentesítés szabályainál

60 A Bűnösség Felróható lelki viszony az elkövető és a jogellenes cselekménye között és annak következményei között. A törvényi tényállás átrgyi oldalához fűződő aktuális pszichés viszony. Aktuális azaz = az elkövetés időpillanatában fennálló A Bűnösség kifejeződése: 1. a rágondolás 2. a rágondolás hiánya pedig kellett volna vagy a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta

61 Bűnösség fogalma és elemei Nullum crimen sine culpa Perjogi bűnösség: A vád tárgyává tett cselekmény büntetendő, és azt a vádlott követte el, aki megfelel az alannyá válás feltételeinek. Alanyi bűnösség: Szándékosság DD vagy DE Gondatlanság LUX vagy NEG

62 A bűnfelelősség A Klasszikus büntetőjogi iskola vívmánya A bűncselekmény egyik fogalmi eleme a cselekmény, a társadalomra veszélyesség/jogellenesség és a büntetendőség/ tényállásszerűség mellett.

63 A pszichológiai bűnösségfogalom A római jogi dolus és a culpa a XIX. századi jogtudomány által kidolgozott dogmatika által vált a bűnösség két alapvető elemévé: A szándék mint lélektani fogalom jelenik meg az elkövető és a cselekménye között A tárgyi okozás az elkövető tudatában megjelenik. és a gondatlanság esetén is, mert azt is mint lelki folyamatot kezelte ez az irányzat.

64 Normatív bűnösségi tan A bűnösség az elvárhatóság és a felróhatóság függvénye, amely bírói értékeléstől függ. Jogszempontú értékítélet, A jogtalanság kategóriája elsődleges a pszichikai szempontokkal szemben Az anyagi jogi bűnösség alapja: a FELRÓHATÓSÁG Tehát az elkövető azért felel, mert olyasmit tett amit nem lett volna szabad megtennie.

65 Szándékosság Dolus directus egyenes szándékosság Aki kívánja cselekménye következményé(ei)t Dolus eventualis eshetőleges szándékosság Aki belenyugszik cselekménye következményé(ei)be. ( ahogy esik, úgy puffan )

66 Gondatlanság Luxuria tudatos gondatlanság Aki előre látta cselekménye következményét, de könnyelműen bízik annak elmaradásában (kilógó konnektorok a falból) Negligentia hanyag gondatlanság Negligens az, nem látja előre cselekmáyne következményét, mert a tőle elvárható gondosságot, figyelmet, kellő körültekintést elmulasztotta. (Függöny alatt hagyott gyertya esete.)