Angyalvár színes kréta

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Angyalvár színes kréta"

Átírás

1 Angyalvár színes kréta A közmûvelõdés fölöttébb szükséges voltáról Tapasztalataim szerint az erdélyi magyar sajtóban nem kap elegendõ nyilvánosságot a közmûvelõdés. Az úgynevezett magas, szûkebb körnek szóló kulturális események a lapok hasábjain és a sugárzott sajtóban többnyire háttérbe szorítják a közmûvelõdés szélesebb körnek szóló történéseit. És az is érzékelhetõ, hogy az erdélyi magyar kultúra értékei nem kapnak akkora sajtós hátszelet, mint a magyarországiak, vagy a megfelelõképpen népszerûsített, a televízió révén otthonunkba és életünkbe valósággal beömlõ nyugatiak, illetve tengerentúliak. Ezzel együtt pedig kialakult a magasabb szintû kultúrát a közmûvelõdéssel szembeállító, utóbbit enyhén szólva lenézõ szemlélet. Én inkább egymás mellé állítanám a kettõt, azon egyszerû oknál fogva, hogy nem szemben állók, hanem egymást kiegészítõk. Köztudott, hogy az erdélyi magyarságnak valamivel több mint a fele falun él. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy nagyon sokan a klasszikus értelemben vett vidéken, azaz kisebb Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Bánffyhunyad, Szilágysomlyó vagy Barót méretû városokban, városkákban élnek, elmondhatjuk, hogy az erdélyi magyarság elsöprõen nagy része vidéki, ami jelen írásunk tárgyát tekintve egyszersmind azt jelenti, hogy nem minden nap fér hozzá a nagyobb városokban zajló magas szintû mûvelõdési eseményekhez. Ettõl azonban még nem beszélhetünk arról, hogy nem részesei, illetve fogyasztói az egyetemes, ezen belül a magyar kultúrának. Sõt, ezernyi példa tanúskodik arról, hogy hely(ség)enként és vidékenként mennyire gazdag és pezsgõ az a közmûvelõdési élet, amelybe az imént említett magas kultúra is szervesen beépül. Nemcsak azért, mert mindenkinek a szülõföldje a legkedvesebb, hanem a tényállás okán is újra a Gaál Mózes Közmûvelõdési Egyesület példáját kell felhoznom. Az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület brassói újraindulása még jócskán hátravolt, amikor az erdõvidéki, alig tízezres városkában, Baróton 1990 áprilisában jogilag is létrejött az a kis egyesület, amely elõbb csak a helyi református egyházközség gyülekezeti termébe, vagy az ütött-kopott városi mûvelõdési ház kistermébe gyûjtötte össze a helyi és vendégelõadók mellé az érdeklõdõ nagyközönséget, majd a kört szélesítve, mára Erdõvidék minden faluját bekapcsolta a közmûvelõdés vérkeringésébe. E gyarapodással az is együtt jár, hogy az egyesület ma már az önkor- 3

2 4 mányzattal és a Székely Nemzeti Múzeummal együttmûködve és közös terhet vállalva múzeumot mûködtet és gyarapít, dokumentációs könyvtár alapjait rakja le, bõséges ismeretanyagot téve elérhetõvé. A Gaál Mózes Közmûvelõdési Egyesület életre hívásának helyes voltát nemcsak ez igazolja, hanem az is, hogy a szûkös állami költségvetés továbbfaragása nyomán egy-, azaz egyfõsre zsugorodott személyzettel a baróti mûvelõdési ház ellehetetlenült, de a közmûvelõdési egyesület kínálva kínálja a tartalmat az eléggé nem sajnálható módon üresen maradt formának, vagyis a városi mûvelõdési háznak. Ezt a kört szélesítik tovább a Háromszéki Õszi Közmûvelõdési Napok, amelyek tulajdonképpen az erdõvidéki közmûvelõdési napokat mint részbeni tartalmat, de inkább mint kezdeményezést vetítik ki az egész megyére. Bizonyos, hogy az erdõvidékihez hasonló megfontolásból eresztett gyökeret Szilágysomlyón az a civil kezdeményezés, amelynek eredménye az immáron második évtizedébe lépett, a Magyar Házban mûködõ Báthory István Könyvtár, de már jóval elõbb az erdélyi fejedelemrõl és lengyel királyról elnevezett, idén már 18. Báthory Napok. A szûk(ebb) szakmai köröknek (is) kínált tudományos ülésszakok mellett ezek a nagyközönség számára is bõven kínálnak olyan lehetõségeket, amelyek egytõl egyig a közmûvelõdés palettájához tartoznak. Mert tulajdonképpen ezt a célt szolgálják az ismeretterjesztõ elõadások, az író olvasó találkozók, a képzõmûvészeti vagy fényképkiállítások, a könyv- és lapbemutatók, a prózai vagy zenés elõadások. És a hepehupás vén Szilágynál maradva a semmibõl 2001-ben újjáélesztett sztánai farsangolás sem csak az eszem-iszomos mulatozásról szól, de táncházról, könyvekrõl, kiállításokról, ismeretterjesztõ kirándulásokról és elõadásokról is. És bizonyos, hogy a jövõre 20. évfordulójához érkezõ Varadinum, a Partiumi Magyar Napok, a bonchidai kastély-napok, vagy a Szatmárnémeti Kulturális Napok, és a kereteit és tartalmát tekintve idén elsõ alkalommal megszervezett Kolozsvári Magyar Napok is ezt a célt követték, mégpedig teljes sikerrel. Utóbbiak, bár a klasszikus város- vagy falunapokhoz hasonló, fõzõcskét, sportvetélkedõket, miegyebet sem nélkülözõ felhozatallal szolgáltak, azért soha nem mellõzték a jellegzetes közmûvelõdési kínálatot. A tapasztalatok márpedig azt mutatják: szükség van mindezekre. A tapasztalatok azt is mutatják: nyitni kell. A legkisebb tájak és a bevezetõben említett falvak felé is. Hiszen ne feledjük, hogy magyarjainknak több mint fele ott él, és nem biztos, hogy önhibája miatt marad távol a közmûvelõdés kínálatától. Ennek alátámasztására az idén februárban Székelyudvarhelyen lezajlott Orbán Balázs olvasó maratont említeném: az esemény a székely anyavárosban zajlott, a mag ott volt, de a kalotaszegi Magyarvistán is bekapcsolódtunk. Kilencen majdnem két órán át olvastunk: a gyermekek mesét, az öregasszonyok egyházi énekeket, mi, a felnõttek pedig egy-egy morzsányit Herepei János helytörténeti adalékaiból, vagy/és saját kedvenc írásainkból/olvasmányainkból. Sok vagy kevés kilenc ember egy majdnem nyolcszáz lelkes magyar faluban? Egyáltalán mit ér maréknyi ember a magyar kultúrában? Annyit mindenképpen, hogy ez a kilenc ember ama két óra hosszat nem valamelyik szappanoperán vagy hasonmód könnyen fogyasztható, de igen kétes értékû, agymosó mûsoron mûvelõdött a televízió képernyõje elõtt, hanem magyar könyvekbõl olvasott, s az ajándékba kapott Orbán Balázs-könyvjelzõ mellett a gyermekek talán olyasfajta élménnyel mentek haza, hogy jövõre is ott lesznek. És például a háromszéki Bikfalván Kerezsi Jánosék portáján rendszeresen megtartott Reneszánsz Zenei Napokon sem zavar senkit, ha az évszázados dallamokba olykor szépen belesimul a legelõrõl hazatartó tehénkék kolomphangja. Zsobokon vagy Szilágyippon is jó helyt vannak a képzõmûvészeti táborok és az azokat lezáró tárlatok. De egy-egy könyvbemutató, író olvasó találkozó, ismeretterjesztõ elõadás, közmûvelõdési esemény is jól megfér mondjuk, egy ilyen célra átrögtönzött fásszínben vagy akár csûrben is. Mindenféle feltûnési viszketegség nélkül, hanem csak úgy, egyszerûen. Kolozsváron például különféle kulturális, illetve szakmai, tudományos egyesületek sokasága mûködik, még sincsenek kalotaszegi magyar közmûvelõdési napok. Márpedig nehezen hiszem, hogy e kistájnak ne lenne érdeklõdõ közönsége és olyan értékei, amelyeket évente legalább egyszer érdemes felmutatni. Nos, ezért is ki kell vinni a városi kultúrkínálatnak legalább egy részét falura. Mert a bevezetõben is említett okok miatt tagadhatatlanul létezik és mélyül valamiféle szakadék, amelyet nemcsak a sajtónyilvánosság, a média hozzáállása, hanem legalább ilyen mértékben a mûvelõdésszervezõk is áthidalhatnak. Vagy eltüntethetnek a mély(ülõ) üresség feltöltésével. És ha a nyitással az is együtt jár, hogy a sajátosan miénket (is) népszerûsítjük, abból csak nyerhetünk. Mert amúgy valóban rendben van, ha például színházaink Ionesco, Csehov, Caragiale, Shakespeare, egyszóval az egyetemes színházmûvészet legjelesebb szerzõinek a remekeit ismertetik meg újabb és újabb feldolgozásban az erdélyi magyar közönséggel, de a dolog ne legyen egyoldalú, és fõleg ne legyen kizárólagos. Ne maradjanak a háttérben a magyar drámairodalom klasszikusai, de a kortársak sem. És azok az elõadások sem, amelyek nem kényszerülnek a stúdió-elõadások sorába, hanem még a függöny felgördülése elõtt zárásra késztetik a pénztárat. Mert ha akarva-akaratlanul elzárjuk az erdélyi magyar nagyközönség elõl a sok szépet és jót, s ezen belül a sajátunkat is, cselekvõ cinkosai leszünk olyasfajta kultúraváltásnak, amelynek a jelei már mutatkoznak. BENKÕ LEVENTE

3 Asztalos Miklós emlékezete Korosztályának kiváló, Kolozsváron is megemlékezésre méltó alakja Asztalos Miklós, az élete végén Körösladányi remete névvel illetett és sokak által méltatlanul elfelejtett kiváló történész, drámaíró július 23-án született. Apám, Szász István, gyermekkori jóbarátja volt s így számos emléket õrzök vele kapcsolatosan. Örök lelkifurdalást okoz számomra, hogy az anyaországban 1977-ben újrakezdõdött életem rohanásában nem tehettem mindenkor eleget hívó szavának, s ezért nem találkozhattam vele újra halála elõtt. Most így próbálom leróni tartozásomat. Ha jól emlékszem 2005 elsõ félévében írtam le egy történetet róla a kolozsvári közönségnek. Ebben az írásban elmeséltem, hogy a kolozsvári Roska Márton régész professzornak 1936-ban történt bíróság elé állítása kapcsán, miként hurcolták meg erkölcsileg Asztalos Miklóst is, tanúvallomásának a fordítás során, a román bíróság (Munteanu hadbíró) által elkövetett meghamisításával. Ehhez járult a helyi magyar értelmiség érthetetlen vakságból eredõ bizalmatlansága, mely mély nyomokat hagyott benne. Ugyanis az akkori kolozsvári publikum jelentõs része nem neki hitt. Talán még nem ismerték a bizánci technikákat. Most, születésének 111. évfordulóján, az utána következõ inkább már második-harmadik nemzedékre marad az elégtételt szolgáltatás feladata azzal is, hogy megemlékezünk róla. Családi irattáramban külön dosszié õrzi emlékezetét. A benne találhatókból és apám 1915-tõl vezetett pontos naplójából illetve emlékirataiból valóságos kis tanulmányt lehetne kijegyzetelni Asztalos Miklós fiatalkoráról, fejlõdésérõl, indulásáról, de vannak emlékek befutásáról és a második világháborút követõ szenvedéstörténetérõl is. Néhány bensõséges emléktöredék bemutatására is támaszkodván ezt próbálom összefoglalni. Már apám naplójának elsõ, kamaszkori oldalain felbukkan a majdnem napi rendszerességgel hozzájuk ellátogató és korai irodalmi érdeklõdéssel megáldott iskolatárs: Asztalos Miklós, kit a Náci becenévvel ruházott fel a baráti kör. A napló a maga aprólékossága mellett hihetetlenül pontos képet fest az elsõ világháborút megelõzõ évek erdélyi tanuló ifjúságának gondolkodás- és ennek megfelelõ életmódjáról. A barátság, a becsület és a szolidaritás, a vidámság és a kópéságok mellett, a gyermekien naiv szerelmek és sóvárgások szövevénye közepette is mindenekfelett a hazaszeretet uralkodik, egyben folyamatosan érzékelhetõ Isten és a család közelsége. Az iratcsomóban található az Asztalos Miklós által 17 évesen szerkesztett és kézzel írt Ne Vicogj tudákos heti lap néhány megszületett száma mellett az a füzet is, melyben elsõ kis irományait gyûjtötte össze. A füzet címe: Szép volt. Az apámról és 12 tagú társaságukról a Telepi Heliconról szóló Pista címû írásában 1917-ben így ír a 11 éves koruk Eremo Carceri (remetelakások Assisi felett) szénrajz óta tartó barátságukról: Életem minden korában boldogan fogok visszaemlékezni azon napjaira gyermekkoromnak, mit ketten Pistával tanultunk, játszottunk és álmodtunk át. Akkor egy baráti kör így mûködött. Saját kezdeményezésre szerveztek apámnál, nagyapám Vörösmarty utca 1. szám (ma: str. Braºov nr. 1.) alatti családi házában önképzõkört, naponta összegyûlõ vidám együttléteket, rendeztek hónapok munkáját jelentõ városi szépségversenyeket (száz részvevõ, számtani mûveletet kívánó kérdõívek összesítése stb.), tánciskolát, közös tanulást. Aztán gyakorta, mikor már mindenki más hazament, Asztalos Miklós elsõ írásait apámmal kettesben bírálta el és javítgatta. Nem mellékes, hogy mindketten a jeles nyelvész, Csûry Bálint tanítványai voltak. Asztalos azonban az érettségit már Székelyudvarhelyen tette le. Ezért a lexikonok azt jegyzik fel következetesen, hogy ott végezte tanulmányait. Ifjúsága szellemi gyökereinek, érdeklõdési körének kialakulása azonban Kolozsvárhoz és a Vörösmarty utcához kötik. Ezt igen fontosnak tartom leszögezni. Aztán jött a háború, a frontra történõ önként jelentkezés, s a baráti kör több tagja hõsi halottként végezte. És persze jött Trianon. A barátságok azonban, mint azt néhány megmenekült késõbbi levél és természetesen saját hét évtizedes emlékezetem is igazolja, örökké éltek. Egyetemi tanulmányait még Kolozsváron kezdte el, ahol fél évig a Ferenc József Tudományegyetem jogász hallgatója volt, de 1920-ban családjával 5

4 6 Magyarországra távozott. A Pozsonyból Pécsre települt Erzsébet Tudományegyetemen mint bölcsész doktorált, s minthogy már korán elkezdte tudományos munkásságát, az egyetem könyvtárának munkatársa lett. Egy berlini ösztöndíj után aztán Budapestre került és az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott tovább tõl a Bartha Miklós Társaság elsõ elnöke volt tól a miniszterelnökség kisebbségi szakértõje. Történészként Erdély és a kisebbségtudomány érdekelte, de átfogó mûveket is írt illetve szerkesztett. Mint azt munkásságának egyik kiváló ismerõje, Grób László az Attraktor kiadó vezetõje írja róla, õ a tudományos körök által kevéssé értékelt, de annál fontosabb, szintetizálni képes, a történelmet a közönség elé tárni tudó történettudósok közé tartozott. Nem apró részletek kutatását, hanem a nagy egész áttekintését tartotta szükségesnek az adott történelmi korszakban. Ez máig is fontos feladat ben írta Wesselényirõl, az elsõ nemzetiségpolitikusról szóló munkáját ban Kossuth Lajos koráról és az erdélyi kérdésrõl értekezett ben az erdélyi állam iskolapolitikájáról írt ben jelent meg A székelyek õstörténete letelepülésükig címû könyve Kolozsváron ban adta ki a Korszerû nemzeti eszme. A revízió alapvetése címû tanulmányát. Ugyancsak 1933-ban jelent meg nevezetes mûve a Magyar nemzet története õsidõktõl napjainkig. Ennek 1848 utáni részét Petõ Sándor írta. A mû az Asztalos Petõ néven a Hóman Szekfûvel vetekedett és olaszra is lefordították. Ezekben az években több munkát szentelt a nemzetiségek történetének is ben jelent meg Rákóczi Ferenc és kora címû fontos könyve. Õ szerkesztette a Jancsó Benedek emlékkönyvet (1931) és a Történeti Erdély címû összefoglaló kötetet (1936). Ez utóbbiban jelent meg az a Roska-tanulmány, amelynek kolozsvári folytatása az említett fájdalmas eseménysor volt. Errõl így írt apámnak december 23-án kelt kézírásos levelében: A kolozsvári»társadalom«a szenny és a gyûlölködés árját zúdította rám: alaptalanul s anélkül, hogy meghallgatott volna. Méltóságomnak ártanék vele, ha ezzel a csúnya áradattal szembeszállnék. Örömmel hallottam többször is, hogy Te sziklaszilárdan hittél bennem. Engedd meg, hogy ezt a bizalmat bizalommal viszonozzam A nagy csalódás után Asztalos Miklós véget vetett történészi munkásságának, és teljesen visszatért fiatalkora szerelméhez, az irodalomhoz. És itt is hatalmas sikereket aratott. A Farkaskaland megmaradt plakátját nézegetem. A Nemzeti Színház is mûsorára tûzte. A szereposztásban Lukács Margit és Jávor Pál. Másik plakátot veszek elõ emléktárgyaim közül: a Vidám szüret nemzetibeli elõadásairól. Aztán Alterego címû erdélyi történelmi vígjátékát Budapest, és Lipcse után Kolozsváron és Nagyváradon is bemutatták. Budapesten Tõkés Annával és Uray Tivadarral. Ennek filmváltozata lett az Egy éjszaka Erdélyben címû film, melynek elsõ német változatát az UFA Tanz mit dem Kaiser címen filmesítette meg. Magyarország a kor egyik filmhatalma volt, s ennek forgatagában nagyszerûen érezte magát. Sorra írta a sikeres forgatókönyveket. Grób László szerint ezekben az években európai hírû színpadi szerzõvé vált. Közben Alibi címmel regényt is írt, de az idõk folyamán megjelentek versei és novellái is. A kor szellemét nem megtagadó negatív élménye is volt. Ez azonban csak fokozta az érdeklõdést iránta. A színházi világ egyik eseménye a Báthori Gábor gáláns kalandjainak, a bõvérû fejedelem noteszébe történt feljegyzéseibõl írt Asszonylázadás címû darabjának betiltása öt elõadás után. A tilalmat egyes körök tiltakozására rendelték el. Az indok: történelmi nagyasszonyaink jó hírének védelme. Ezek az évek jelentették élete csúcspontját. A Nemzeti Színház házi szerzõje lett, a magyar fõváros színházi életének egyik kedvencévé vált. Aztán közbeszólt a háború, a bombázások elõl meghívást kaptak szüleimtõl, hogy a talán kevésbé veszélyeztetett Kolozsvárra jöjjenek át. Asztalos Miklósnénak, az erdélyi születésû Kócsi Böskének, anyám jó barátnõjének hálás levelét olvasom. A pasaréti házat nem hagyják, édesanyja is ragaszkodik ehhez, mint írja: õ a legbátrabb. De a háború törvényei kegyetlenek és történetünk hõsét elválasztják szeretett feleségétõl ben a minisztériumi hivatallal, ahol a III/2 ügyosztály (zene, színház, film) tisztségviselõje, Salzburgba kellett mennie. Innen azonban még abban az évben hazatért feleségéhez a megszállt Magyarországra. Ezzel kezdõdött el életének utolsó, szomorú, de bölcs belenyugvással fogadott szakasza. Már 1946-ban B-listázták, és állásából elbocsátották. Felesége pasaréti villájukban zeneiskolát mûködtetett, ebbõl éltek. Aztán 1951-ben elérkezett a kitelepítés pillanata is. Kis csomagjukkal 48 óra alatt kellett elhagyniuk sikereik egykori színhelyét. A végállomás Körösladány. A település lakossága nem fogadta ellenségesen a kitelepítetteket. Asztalosék beilleszkedtek a település életébe. Közben 1953 után a Sztálin halála utáni kis enyhülés bekövetkeztével visszatérhettek volna Budapestre, de ott a házukat már elvették, és õk már belenyugodtak az új világ által nekik megengedett életformába. Emlékiratait írogatta, levelezgetett. Közel húsz mûkedvelõ elõadást rendezett a helyi mûvelõdési házban, darabokat adaptált, mesejátékokat írt, felesége zeneórákat adott. Másodszor váltott hát életformát és szellemi célkitûzést nagy eseményt jelentett életükben, hiszen Papp András helyi lakos és neje, az új házuk melletti kis vályogházba fogadta õket. Vagyis a kisközösség szeretete vette körül a máig is Böske néni és Miklós bácsiként emlegetett egykori kitelepítetteket. Sõt: a mûvelõdési ház ma Asztalos Miklós nevét viseli. A szakmai utókor viszont a Körösladányi remete névvel ruházta fel. Egy 1982-es levéllel már Miklós bácsi gépelt sorait hozta a posta. Böske néni ekkor már nem élt, özvegy édesanyám is Magyarországra költözött. Ebben a május 14-én kelt levélben arról ír, hogy az Országos Széchényi Könyvtár (egykori munkahelye) emberei ott jártak felmérni hagyatékát és nemsokára elviszik. Leírta, hogy az anyag értékes dokumentumokat tartalmaz történészi és írói munkásságából és az os idõszakról szóló 1678 oldalas, éppen befejezett emlékiratát. Aztán a következõ, július 9-én kelt levélben már arról számolt be,

5 hogy a közel másfél mázsa anyagot nemrég elvitték. Gyermekkorától napjainkig terjedõ, százalékban érintetlen adattárat említett. Mint azt az újonnan kiadott Révai lexikonból megtudhatjuk, benne kéziratos könyvek is szerepeltek. Asztalos Miklós sorsába belenyugodva, közelebbi közösségének és befogadóinak szeretetét élvezve, február 23-án halt meg. A körösladányiak születésének 110. évfordulóján kiállítással emlékeztek szeretett és magukénak érzett halottjukra. Ha kolozsvári utazó jár arra, az alföldi sírra helyezzen el egy szál virágot annak a városnak a nevében, amely megszomorította õt, de mégis felejthetetlen maradt számára, hiszen a kincses város tarisznyázta fel legelõször szellemileg, s itt születtek elsõ írásai, álmai, tervei, szerelmei, ébredeztek ambíciói a késõbb befutott pályához, és ide kötötték a legrégibb barátságok. Könyveit pedig próbáljuk megszerezni, mert idõszerûbbek, mint valaha. SZÁSZ ISTVÁN TAS Szemelvények az Erdélyi Mezõség nemesi kertkultúrájából Az Erdélyi Mezõség tájkarakterét meghatározó tényezõk közül kiemelkedõ fontosságú a domborzat és a növényzet. A nagyjából azonos magasságú, hosszan elnyúló, széles hátú, többnyire kopár dombhátak és a köztük elhelyezkedõ széles, sima talpú völgyek által meghatározott fõ domborzati jegyek mellett a Mezõség potenciális növényzete az erdõs sztyepp és az erdõ; az erdõfoltokat több mint ezer éve kiirtották. A dimbes-dombos fátlan mezõségi tájban markánsan jelennek és jelentek meg mindig is tehát azok a változatos, fás növényzetüket tekintve viszonylag faj- és fajtagazdag, exótákat is felvonultató fõúri kertek, amelyeket az udvarházak, kastélyok körül alakítottak ki. Térszervezõ, tekintetet vonzó tájképi-esztétikai szerepük nyilvánvaló. Bár a Mezõség nem tartozik Erdély gazdag vidékei közé, kastély- és kúriaépítészetét tekintve országos szinten is jelentõs példákat tud felmutatni. Igaz, hogy a méretesebb, pompásabb és regionális jelentõségüket tekintve fontosabb mezõségi nemesi rezidenciák többnyire a nagytáj határain, a fõbb kereskedelmi és közlekedési utakat meghatározó folyóvizek mentén létesültek (mint pl. a bonchidai Bánffy-kastély, a szentbenedeki Korniskastély, a kerlési és árokaljai Bethlen-kastélyok, a radnóti Rákóczi-kastély vagy a kerelõszentpáli Haller-kastély), a belsõ mezõségi területeken is találunk kultúrtörténeti szempontból jelentõs fõúri hajlékokat (a pusztakamarási Kemény-udvarház, a mezõzáhi Ugron-kastély, a cegei Wass-kastélyok, a mezõpaniti Bethlen-kastély stb.) Jelen tanulmány célja néhány kerttörténeti adalékkal gazdagítani a mezõségi tájtörténetet, három konkrét példa segítségével érzékeltetni e méltatlanul elhanyagolt és gyakran elmaradottnak tekintett országrész kultúrtörténeti jelentõségét. Az ismertetés a bonchidai és válaszúti Bánffy-kastélykertegyüttesek, valamint a cegei Wass-rezidenciák kerttörténete, tájba ágyazódása kapcsán próbálja felhívni a figyelmet a nemesi rezidenciák hajdani és jelenlegi jelentõségére. A bonchidai Bánffy-kastélyról és parkjáról mind építészettörténeti, mind kerttörténeti vonalon jelentõs archív anyag áll rendelkezésre. A legkomplexebb minden bizonnyal Gy. Dávid Gyula 2001-es A bonchidai Bánffy-kastély címû munkája, amely a kastély és a kert fejlõdésérõl részletes, minden korábbi jelentõsebb forrásanyagot és szerzõt említõ és idézõ összefoglalást ad. A bonchidai késõ reneszánsz kert leírását illetve rekonstrukciós rajzát is õ közli egy Bánffy Györgynek tulajdonítható összeírás alapján, amely szerint a kastélynak dél felõl való részeiben kívül vagyon egy virágos és veteményes kert. A szóban forgó kertet a malomárok osztotta ketté, és kialakításában a négyzetes, táblás felosztás, a fedeles fahíd (tornyán bádogvitorlával) illetve a kertet védõ palánkkerítés mint jellegzetes reneszánsz stíluselemek határozhatók meg. Európa-szerte már a 16. századtól a virágtábla vált a díszkertek központi részévé amelyben szabályos rendben, mértani pontossággal ültették el a virágokat. A kulturális csúszás miatt a többivel együtt ez a kerti motívum is századnyi késéssel jelent meg Erdélyben. A táblák kiosztása tudomány és mûvészet volt egyben, kertészeti kézikönyvek tanították abban az idõben a táblás kert szerkesztését. Az a tény, hogy Biró József Bonchidát Erdély Verszáliájának nevezte (Erdélyi kastélyok, Bp. 1943), érzékelteti, hogy a kastélyhoz nagyszabású tájépítészeti beavatkozással a korízlésnek megfelelõ parkot is kialakítottak. Az európai mérce szerint is színvonalas bonchidai kastélypark kialakítása Bánffy Dénesnek köszönhetõ, aki között bécsi hatásra, reprezentatív barokk rezidenciává építtette ki a család bonchidai lakhelyét. A korábbi reneszánsz várkastély átalakításának eredményeként a bevezetõ hídon túl az istálló és lovarda határolta, nagyszabású cour d honneur, azaz díszudvar fogadta a betérõt. A kastély átépítéséhez kapcsolódóan a Kis-Szamos felé elnyúló területen mintegy négyszáz holdnyi dísz- és vadaskert létesült, amelynek terveit az 1750-es évek elején Johann Christian Erras marcheggi kertész készítette. A barokk park szerkezetének gerincét három, sugárirányú, egyenként hozzávetõlegesen ezer m hosszú hársallé adta. Ez a barokkos alaprajzi kompozíciót és nagyszabású látványtengelyeket meg- 7

6 8 A bonchidai rezidencia az I. katonai felmérés térképszelvényén A válaszúti kastély kerti homlokzatának látképe a bonchidai kertbõl, az egykori lúdláb allé kiindulási pontjából; a képen a hajdani hársallé maradványai is láthatók szerzõ fotója, 2006 határozó lúdláb-sétány a kastély nyugati homlokzatától indult, átszelve a tájat a Kis-Szamos irányába, sõt azon túl is a szomszédos Válaszútig, bekapcsolva azt a kerti perspektívába. A leírások szerint a bonchidai barokk kertben vadászlakok, mûbarlangok, gloriett, szobrok, urnák, obeliszkek, szökõkutak stb. kaptak helyet. A korábbi gazdasági tavat dísztóvá alakították, míg a kastélytól Ny-ra fácános kertet hoztak létre vadászlakkal, grottával. A kert vízrendszere is átalakult. Bánffy Dénes egy 1767-es adat szerint Bécsbõl hozatott Fáczános Jágert, valamint Inschiner Kapitánt, akivel a falun keresztül egy sáncot ásatott a bonchidai két Tónak el vételére. A kastély mellett között egy nagyobb orangerie és több kisebb virágház épült. Az I. katonai felmérés térképszelvénye ( ) már egy megvalósult, területileg is beazonosítható barokk kertet ábrázol. A kert gazdag volt egzotikumokban: egy 1777-es összeírás a virágházakban és a kertben 163 gyümölcsözõ citromfát, narancs- és gránátalmafákat, ciprusokat s többek között 200 rozmaringtövet említ. A barokk állapot emlékét ma már csak a válaszúti kastélyra vezetõ fasor még álló idõs, sajnos mára végsõkig roncsolt, 250 éves hársai õrzik. A 18. századi erdélyi barokk kertek kivétel nélkül tájkertekké alakultak/bõvültek a 19. század folyamán. Ezek az új ideológia nyomán létesített mûvészi kertek már nem a reprezentáció, hanem a meghitt visszavonulás, a magány, a merengés mikrokozmoszai. Az átmenet természetesen fokozatosan történt. Ahogy a barokk és a klasszicista jelleg összeötvözõdik egy építészeti alkotásban, úgy él tovább a francia park néhány jellemzõje az angolpark térhódítása után is. A tájképi átalakítás természetesen Bonchidát sem kerülte el. Az új ízlésnek megfelelõen Bánffy József a parkot tájképi stílusúra alakíttatta át Hermann Sámuel kolozsvári mûépítész tervei, illetve László János 1831-es fekvési rajza szerint. A tájképi átalakítás nyomán a hársfaallék belsõ harmadát kivágták, a kert merev, feszes útrendszerének helyét oldottabb, lazább vonalvezetésû utak foglalták el, így szüntetve meg részben a tájképi eszmétõl idegen merev, geometrikus vonalvezetést. A tervmagyarázatok részletesen felsorolják a kert építményeit: Pán-templom, magányosság temploma (Solitude), obeliszk, napóra, halászkunyhó, gloriett, ermitage, botanikus kert, méhészet, schweizerey, gyümölcsaszaló, kutak felállítását tervezték a parkban. A felsorolt építmények ugyan csak részben valósultak meg, de több feljegyzés is utal néhány elem meglétére. A tóban szigetet alakítottak ki. Egy 19. század eleji leírás szerint a kert dombos oromzatján egy nyári hajlék fehérlik, más források a kilátódombon egy évszázados fenyõk által keretezett kõoszlopos kis gloriett -rõl beszélnek. A gloriett, mint eye-catcher a bonchidai Bánffy kastélykert esetében több volt, mint egyszerû emléképület vagy kilátó. A fácános kert dombjának délnyugati oldalában elhelyezett építmény a domb túloldalán épült kastélyból nem látszhatott, viszont annál inkább feltûnt a Szamos mentén kanyargó országúton Kolozsvárról Szamosújvár felé haladó utazók számára, a dombok által takart kastélyépület látványának hiányában mintegy hirdetve: figyelem, ez itt már Bánffy birtok! A bonchidai Bánffy birtok további a parkkal szomszédos, ehhez szorosan kapcsolódó mezõgazdasági hasznosítású területeivel együtt átgondolt tájgazdálkodást, rendezett tájképet kölcsönzött évszázadokon át a Kis-Szamos völgyének ezen a részén. A század fordulóján a kert a társadalmi élet színtere volt jótékony célú mulatságoknak, juniálisoknak, gazdasági kiállításnak adott otthont. A csatornaépítési munkálatok folytatódtak, több Szamos-ág folyt át a területen, újabb szigetek keletkeztek, a vízparti részek mellett 300 holdas Nagyberek, rétek, bozótosok, nyárfaerdõk vad romantikája jellemzi a kertet. Az 1930-as évek közepén Bánffy Miklós megbízásából kertfelújításra került sor. A felújított kertet a II. világháborúig gondozták ben a viszszavonuló német csapatok a helybéli lakosság közremûködésével esztelen pusztítást végeztek. Sebestyén József 1944 decemberében az Erdélyi Nemzeti Múzeum számára készített jelentése szerint: A németek azt mondták a személyzetnek, hogy ne mozduljanak, ki ne menjenek. A kék szalonban kezdték a felgyújtást, leöntötték az ágynemût s szalmát petróleummal, úgyhogy az egész emelet egyszerre igen hevesen kezdett égni. Kivo-

7 A válaszúti Bánffy Ádám-kastély a kertben kialakított tóval a 19/20. század fordulója táján. Jobbra a mai kerti homlokzat kertrészlettel Forrás: KÖH fotótára illetve szerzõ fotója, 2006 Wass György cegei kastélya Forrás: KÖH fotótára nultak s elmentek. A rablást a helybéli cigány és román lakosság végezte. A román katonaság bevonulva, a bútorokat s képeket rabolta el Oltani senki sem akart. A rablásban a magyarság nem vett részt. Ki sem mozdultak házaikból, s részben a határba mentek. A román ifjúság a parkban a könyveken és papírokon táncolt. A tájra való kitekintés, a kert határainak virtuális kiterjesztése következtében születhettek olyan tájképi kompozíciók, amelyek szomszédos nemesi rezidenciákat, birtokokat szerveztek egységbe. Szemléletes példák egész sora hozható fel erre Erdély-szerte. A vajdaszentiványi Horváth Zichykastély kertjébõl kelet felé tekintve a távolban ma is sejteni lehet a gernyeszegi Teleki-kastély tetõzetét és kertjét. Tiszta idõben feltehetõleg a sáromberki és az abafáji kastélykertek is beazonosíthatók innen, ami alátámasztja azt a feltételezést, hogy a Maros tere több kastélykertje között tudatosan kialakított vizuális kapcsolat állt fenn. Ezek a táji léptékû látványtengelyek egyrészt a domborzati adottságokban rejlõ lehetõségeknek köszönhetõk, másrészt a viszonylag nagy kastélykert-sûrûség is hozzájárult a kialakulásukhoz. Nem zárható ki a tudatos tervezés lehetõsége, a korabeli európai példák, illetve a tájképi potenciál, a látványélmény felismerése nyomán sem. A bonchidai Bánffy rezidenciával kompozíciós egységet képezett a szomszédos válaszúti kastélykert együttes, amely ugyancsak a Bánffy család tulajdona volt, de méreteit, pompáját tekintve szerényebb kialakítású, mint a bonchidai. A park is jóval késõbb létesült itt (alkotója Bánffy Ádám), alázatosan illeszkedve a bonchidai látványkapcsolatokhoz, a korabeli divat szerint a szentimentális angolkertek mintájára: tóval, közepén japános galambházzal. A Hein János tervei nyomán kialakított tájképi parkot vadaskert és berkes-ligetes parkrészek kapcsolták a Kis-Szamos túlpartján fekvõ bonchidai kastélyparkhoz. Nagyszerû forrás a hajdani válaszúti kertre nézve Kelemen Lajos mûvészettörténész beszámolója, aki egy õszi látogatása nyomán írja le a tájképi kert egyes elemeit: Nagyjában sík hely, egy-egy dombocskával. Az emelkedettebb fekvésû kastély elõtt tó terül el, középen japános galambházzal A tó háttere nagy, szabad gyeptérré szélesül, melyen messze egy magányos fa áll, vörösbe játszó sárga lombokkal Jobbra sötétzöld fenyõk magaslanak, sárguló akácok, rozsdaszínû vadgesztenyék és fehér törzsû nyírfák fölé... Entz Géza Erdély építészete a században címû könyvében írja: a források alapján tudjuk, hogy az Erdélyi Mezõségen is nem egy birtokközpontként szereplõ faluban vagy mezõvárosban több udvarház is állott. Bethlenben és Keresden a Bethlen család tagjai, Cegén és Szentegyeden a Wassok építettek 2-3 udvarházat. Azt, hogy Cegén két Wass családnak is volt birtoka Biró József is megerõsíti: Cegén a Wass-család õsi fészkében két kastély is épült, a régebbi emeletes épületet Wass György emeltette. Wass György kastélyát hatalmas kert vette körül. Az egyemeletes, négy sarokbástyás épület a családi levéltár adatai szerint 1698-ban épült, ám a pincék alapján ahol faragott kõbõl vastag falakat s mûvészien elkészített ajtókat és ablakokat lehetett találni arra következtethetünk, hogy az épület alsó fele a 17. századnál jóval régebbi. Valószínûleg Wass György inkább csak felújította, esetleg kibõvítette a kastélyt, mintsem alapjaiból építette. A kastély elõtt egy kis kertecske volt kialakítva, szökõkúttal, míg hátrafelé a domboldalon nagy park terjeszkedett. A kastélyból és elõterébõl közvetlen kilátás nyílt délkeleti irányba, amerre a domb lábánál a Mezõség és egyben Erdély legnagyobb halastava, a Cegei-tó terült el a kopár mezõségi dombok közé benyúlva Cege alsó végétõl Novaj, Szentgothárd és Gyeke felé. A tó nagy részét sûrû nádas vette körül, gazdag állatvilágnak nyújt- 9

8 A cegei Wass Ádám kastélyegyüttes a 19. sz. végén, illetve a ma is meglévõ kastélyépület fotója a temetõbõl; háttérben a kert maradványai látszanak Forrás: Wass-Tarjányi gyûjtemény, Bécs, W. Kovács András: A cegei Wass család története század 26. nyomán, illetve a szerzõ fotója, va otthont. Wass György bár fõleg Cegén és Mezõméhesen élt tanult ember lévén sokszor szegõdött kíséretül Teleki Mihály és Apafi fejedelem mellé. Rendszeresen meghívót kapott az országgyûlésekre, világlátott nemesember volt. A természet és a kertkultúra iránt is fogékony lehetett, hiszen Miskolci Gáspár református prédikátor neki és második feleségének ajánlotta egyik, vadaskertekkel kapcsolatos Egy jeles vadkert, avagy az oktalan állatoknak [...] tellyes Historiaja címû munkáját. Egyik bécsi látogatása alkalmából Teleki Lászlóval megnézték a schönbrunni kastélyt, ellátogattak az állatkertbe; császári vadászaton is részt vett a Praterben. Cege másik Wass-kastélyáról így ír Biró: Sokkal érdekesebb ennél (ti. a Wass György féle kastélynál) az 1769-tõl fogva épült Wass Ádám-féle kastély, elõrevett pavilonjaival s a hajlított falú áthajtóval, melynek oszlopai, urnadíszei is Bonchidát idézik és a kolozsvári mesterkör munkásságát; a parkban álló oszlopos pavilon az erdélyi barokk ritka ilynemû ép emléke. A leírások alapján tudjuk, hogy a kastélyhoz 1802-ben két szökõkút is tartozott, amelyeket Kováts Sámuel hidraulikus készített, aki Erdély több kastélykertjébe is tervezett szökõkutat. Siemers Ilona Wass-kor címû emlékiratában így vall errõl a kastélyról és tulajdonosairól: A másik szomszédunk czegei Wass Ádám és családja volt. Halványan emlékszem az öreg Ádám bácsira, szép hófehér hajára, kék szemére. Úgy 9-10 éves lehettem, amikor 1893-ban meghalt. Özvegye Sándor Berta néni szórakoztató, okos és valódi egyéniség volt, virágoskertjét ízlésesen és sok hozzáértéssel ápolta. A kertészet iránti szenvedélye összehozta édesanyámmal, szívesen jártak egymáshoz látogatóba, hiszen számos közös témájuk akadt. A Wass udvarház elõkelõ és ízléses volt. A kertben külön emeletes-erkélyes kétszobás kerti lak állott. Itt folytak a zongoraleckék. Szívesen mentünk át Cegére, hiszen Berta néni mindig szívélyesen fogadott. Ezen kívül nagy vonzerõt jelentett a kert, mert benne egy tavacska csillogott, ahol rákot lehetett fogni. Az udvarház mellett álló két öreg gesztenyefa árnyékában fejedelmi uzsonnákat kaptunk. A katonai térképeken nyomon követhetõ a cegei kastélyok fejlõdése: a II. katonai felmérés térképén már jól kivehetõ mind a két Wass-kastély: a Vasasszentivánról Szentgothárd felé vezetõ útról, kis bekötõ úton lehet bejutni az épületekhez. Ezen a térképen a kertet még nem tüntetik fel. A III. katonai felmérésen az épületek karakteresebben láthatóak, s mindkettõhöz kiterjedt kert tartozik. A két birtok egyértelmûen szomszédos egymással. A kertek útvonalvezetése tájképi parkokra utal. Említést érdemel a Wass család (Wass Béla ágának) szentgothárdi kastélykert-együttese is, amely a fényképek és adatok tanúsága szerint egyemeletes, neoklasszicista épület volt, kiterjedt 55 holdas kerttel, nagy ménessel és állatállománnyal. FEKETE ALBERT A szentgothárdi Wass Béla-kastély a 20. század elején

9 Szilágysági magyarok az ezredfordulón Jóra változtatni a világot Beszélgetés Demeter Attila festõmûvésszel Kezdjük beszélgetésünket rövid bemutatkozással, hogy olvasóink is tudják meg, hogyan lesz szilágyságivá egy Székelyföldön született festõmûvész ban születtem Székelyudvarhelyen. Édesapám, Demeter Miklós kántortanító, és akkor már autóbusztulajdonos utolsó (negyedik) gyermekeként. Elemi iskolámat Udvarhelyen végeztem, majd sikeresen felvételiztem a gimnáziumba, de iskolakezdés elõtti nap felhívták apámat és közölték vele, hogy mivel kizsákmányoló, nem járhatok az udvarhelyi gimibe. Miért volt apám kizsákmányoló? Azért, mert tevékeny, szorgalmas ember volt. Anyám oláhfalusi volt, ott laktak apámmal és úgy kezdõdött, hogy édesapám vásárolt egy traktort körfûrésszel, és járt vele fát vágni, majd vett egy cséplõgépet, és járta a szérûket. Késõbb beköltöztek Udvarhelyre vett egy autóbuszt, majd még egyet, autóbuszjárata volt Vásárhelyre, Brassóba, Csíkszeredába stb. és így haladt szépen, mígnem jött a háború. A német hadsereg rekvirált két buszt, melyet soha nem kapott vissza, majd jött az államosítás. Ezután apám több helyen dolgozott (tanárként az udvarhelyi szakközépiskolában, majd a segesvári sofõriskolában mint oktató). Abban az évben, amikor kirúgtak az udvarhelyi iskolából, alakult Dicsõszentmártonban a gimnázium magyar tagozata, ahová felvettek, és Bálint Tibor tanárom és osztályfõnököm alatt egy évet jártam. A következõ év nyarán sikeresen felvételiztem a Marosvásárhelyi Mûvészeti Középiskolába, ahol Barabás István, Nagy Pál, Bordi István, Incze János tanáraim irányításával színvonalas képzést kaptunk. Mivel zenész osztálytársaim is voltak, lehetõségünk volt minden szerdán a kakasülõn a szimfonikus hangversenyeket végighallgatni, ami még most is kellemes érzéssel tölt el és mély nyomot hagyott egész életemben, mivel megszerettem a klasszikus zenét. Ma is, amikor festek, nagyon sokszor komoly zenét, zenemûveket hallgatok. Hol végezted felsõbb tanulmányaidat és mikor, milyen körülmények között kerültél Szilágy megyébe, ahol meg is ragadtál, itt éltél és dolgoztál nyugdíjas korodig? A mûvészeti középiskola elvégzése után felvételiztem a Kolozsvári Tanárképzõ Fõiskolára, rajztanári szakra, ahol jeles tanáraim Paul Sima, Griebl Alfréd, Gedeon Zoltán voltak. A fõiskola elvégzése után kihelyeztek a Szilágyságba, Kárásztelekre rajztanárnak, ahol a fõszakom mellett tanítottam testnevelést, zenét és franciát. Nekem egy kicsit szokatlan volt a városi gyereknek falun élni, de van egy jó tulajdonságom, melyet a szüleimtõl örököltem, akik úgy neveltek, hogy szeressem az embereket, és senkit ne nézzek le. Kárásztelken így szerettek meg az emberek. Akárkivel találkoztam, egy jó szavam mindig volt az illetõhöz, habár élettapasztalatom még nem volt, de mindenkivel megértettem magamt. Az emberek közvetlenek, barátságosak voltak. Az egyszerû emberekkel mindig is szót értettem. Bejártam a kovácsmûhelybe, ahol a kovácsokkal együtt vertem a vasat, sõt készítettem magamnak egy kovácsoltvas elõszobabútort, melyet sokáig használtunk. Én azt tapasztaltam, hogy a kárásztelkiek szorgalmas, dolgos, becsületes emberek. A mûvelõdési ház igazgatójaként sikerült az új kultúrotthon alapkövét letenni Demeter Attila és az építést elkezdeni, majd láthattuk, hogy milyen szép épület lesz a falu központjában. Szülõföldeden, majd kolozsvári és szilágysági éveid alatt hogyan tudtál baráti kapcsolatot teremteni a többségiekkel? Hát ez egy érdekes kérdés. Mivel nem tudtam valami fényesen románul, csak székelyül, a fõiskolán szemináriumokon, amikor feleltem a kollégák nyúltak el a röhögéstõl, de ebbõl hátrányt nem éreztem, nem vettem sértésnek, hisz ez volt a valóság. Mindenütt jól éreztem magam és mindenütt barátok vettek körül, a Szilágyságban is, legalábbis én úgy éreztem, nagyon megértettük egymást a román kollégákkal is, jó közösségben dolgoztam, ahol a munka, a kultúra, a mûvészetek játszottak fõ szerepet. Voltak kisebb problémák, de ezeken hamar túltettem magam. Nagyon kellett ügyeljek a színek használatára, akár díszletkészítéskor, akár a felvonulási jelvények, eszközök festésekor, mivel zöld színt nem használhattam, mert az magyar szín. Az akkori igazgatómmal egy ilyen jelvény készítésekor vitatkoztam, mert a türkizkékre azt mondta, hogy zöld és át kellett festenem. Egyszer, az egyik színházi elõadáson egy égõ szétrobbant és 11

10 12 Demeter Attila: Pilisi táj mivel én voltam a fényszóróknál azt mondta nekem, hogy szabotáltam az elõadást Persze minden magyar nyelvû kiadványt, amit az Alkotások Háza adott ki még a népdalokat is le kellett fordítanom románra, hiába mondtam, hogy semmilyen pártvagy hazaellenes nincs bennük, nem hittek nekem, vagyis nem bíztak meg bennem. Ilyen és ehhez hasonló nézeteltéréseim voltak munkahelyi kollegáimmal. Arról nem is beszélek, hogy egy ház- illetve könyvtárkutatáson is átestem. Magyarországról jöttem haza feleségemmel, aki Makkainak a Magyarok csillaga címû könyvét olvasta, amit ajándékba kapott, s a határnál rátette a kesztyûtartóra,. Persze a vámos egybõl kiszúrta, elvette és jegyzõkönyvet írt, és én a kis naiv azt hittem, hogy ezzel vége a dolognak. Másnap megyek az irodába, hívnak telefonon: vigyem vissza az útlevelemet. Honnan tudják, hogy hazajöttem? megint a kis naiv, a szeku már mindenrõl tudott. Viszem az útlevelet, és egy úriember, megkért, hogy nézhessék meg a könyvtáramat. Nem mondhattam nemet, ezért rögtön hárman jöttek, és persze találtak kivetnivalót Tormay Cecil egyik könyvében, szépen megkértek, hogy írjak egy nyilatkozatot, melyben beleegyezem, hogy a könyvet elégessék. Kik voltak azok a személyiségek Székelyudvarhelyen, akik gyermekkorodban, serdülõ és ifjú korodban hatással voltak személyiséged kialakulására? Akartál-e valakihez hasonlítani és miért? Már elemi iskolás éveimben, nagy élményben volt részem, amikor nagybátyám, Gedeon Zoltán festõmûvész olajfestékes tubusokat melyekben még kis maradék festék volt nekem ajándékozta, és én megfestettem elsõ olajképemet egy kis fotóról, amint egy sziklákba ékelt keresztbe kapaszkodik a zajló tenger közepén egy kék lepelbe burkolt hölgy. Persze szüleim mindenkinek mutogatták. Az iskolában is én voltam, aki mindig oklevelet kapott a rajz területén elért szép eredményéért. Ezért akkoriban tudásban nagybátyámhoz és édesapámhoz szerettem volna hasonlítani. Mivel apám zeneileg képzett volt, több hangszeren játszott, a Székely Dalegylet vezetõje, a családban nem volt idegen a zenekultúra, mi gyerekek is tanultunk hangszereken. Én hegedülni, nõvérem zongorázni. Persze én is sokszor ültem a zongora mellé és hallásból szinte minden dalt megtanultam játszani. Amikor mentünk sízni a bátyámtól meg tanultam egy kicsit gitározni, ezek mind jól jöttek az életem során. Miért lettél rajztanár-festõmûvész? Kik voltak a legkedvesebb tanítóid, mestereid? Gyerekkoromban dicsérték rajzaimat, azt mondták, hogy jó színérzékem van, tehetséges vagyok. Nagybátyám biztatására lettem rajztanár. Nagyon sokat köszönhetek Barabás István festõmûvésznek, aki a vásárhelyi éveim alatt megtanított rajzolni meg a színeket keverni, bõ pasztával festeni, amit a mai napig alkalmazok. Ha kevés festéket nyomtunk a palettára, mindig azt mondta: fiam, madárszarral nem lehet festeni. Nagy Pál grafikatanárom a precizitásra tanított. Ezeket felhasználva a fõiskolán folytattam a rajz és festészet technikáinak elsajátítását, mélyítését Paul Sima mestertõl. Mindketten szerették a széles ecsetkezelést, a bõ festékfelhordást a vászonra. Amikor korrigáltak, megfigyeltem ecsetkezelésüket, amit sikerült elsajátítanom és a mai napig használom, sõt van, amikor paletta késsel hordom fel a színeket, plasztikusabbá téve a festményt. Gedeon Zoltán szívügyének tartotta, hogy a diákjai minél jobban elsajátítsák a rajztanítás módszertanát, amit fel is használtam tanároskodásom éveiben és nem csak. Mikor és hol volt az elsõ kiállításod? Hány képet állítottál ki az elsõ egyéni vagy közös kiállításodon? Tudjuk, hogy rendkívül gyorsan és jól festettél, mert mindig el tudtál készülni határidõre. A festészettel komolyabban azután kezdtem foglalkozni, miután Kárásztelken nagybátyám, Gedeon Zoltán meglátogatott és nagyon letolt, hogy elhanyagolom a festészetet. Õ persze nem értette meg (legalábbis akkoriban úgy láttam), hogy egy olyan elzárt, elszigetelt környezetbe kerültem, ahol a mûvészetekre nem adtak semmit, annál többet a pálinkára, borra. Naponta kiment reggel a faluból a munkásokkal megtelt autóbusz és viszszatért velük este, tehát a külvilágtól eléggé el voltunk zárva. A

11 kárásztelki három év nagy élmény volt számomra, megismerkedtem a falusi élettel és az ottani népi hagyományokkal. Ezeknek az éveknek köszönhetem, hogy elkezdtem tanulmányozni a népmûvészet ágait. Az elsõ közös kiállításom 1968 májusában, Zilahon volt, ahol összeszedve a tevékenykedõ képzõmûvészeket, megszerveztem az elsõ megyei tárlatot. A megye megalakulásakor Zilahon, illetve Szilágy megyében szinte nem volt végzõs képzõmûvész. Késõbb kezdtek szállingózni az iskolákba a rajztanárok. Az elején közösen állítottunk ki a mûkedvelõkkel, ami jó hatással volt rájuk, önbizalmat adott nekik és kötelezte õket, hogy magasabb szinten alkossanak. Miután bekerültem Zilahra az Alkotások Házához, kezdtem el a komoly munkát a festészet terén, mivel megvoltak a lehetõségeim is. Ezután volt az elsõ egyéni kiállításom, természetesen Zilahon, majd következtek a megye városai: Szilágycseh, Szilágysomlyó, Zsibó. Ezen kívül egyéni kiállításom volt még Budapesten, Esztergom-Kertvárosban és természetesen Piliscséven, ahol most lakom. A legnagyobb élményem az 1983-as székelyudvarhelyi kiállításomon volt, melyet a szüleim aranylakodalma tiszteletére rendeztem, meglepetésképpen. A fõ helyet anyám és apám közös portréja foglalta el. A megnyitón a szüleim és sok ismerõs szemében könny csillogott, ami nagyon jólesett a szívemnek, és itt láttam és tapasztaltam elõször, hogy a festmények által milyen sok érzést tud az ember átadni embertársainak. Mivel Szilágy megye képzõmûvészeti tevékenységéért is felelten mind mûkedvelõ, mind hivatásos szinten, alkalmam volt nagyon sok kiállítást szervezni a megyében és a megye határain kívül. Így jutottunk el Kolozsvárra, Nagybányára, Bukarestbe, Budapestre, Debrecenbe, Szentendrére stb. Ezeken a kiállításokon természetesen én is részt vettem olajfestményeimmel, monotípiákkal, Demeter Attila: Esõ elõtt vízfestményekkel. Miért festek gyorsan? Talán a marosvásárhelyi évek, a mûvészeti középiskola nyári táborai szoktattak rá. Nagyon sokat festettem vízfestékkel, vizes technikával, ami arra késztet, hogy gyorsan dolgozz, persze ez csak akkor lehetséges, ha jó a színérzéked. Olajfestményeimben is szeretem, ha a kikevert színt egybõl felvihetem a vászonra. Persze ez nem mindig sikerül. Nagyon sokat tájképezek, ami szintén a gyorsaságra kötelez, hisz a színárnyalatok minden pillanatban változnak. Beszélj még a kárásztelki évekrõl, a tanításról, a falu légkörérõl, a családalapításról és arról, hogy miért jöttél onnan Zilahra, a Szilágy Megyei Népi Alkotások Házához? A kárásztelki éveknek egyik igen fontos hozadéka az általad összegyûjtött és kiadott Szilágysági szõttesek címû munka, amelyben igen fontos népmûvészet-megõrzõ szerepet vállaltál. Aztán Balogh Dezsõ Szilágysági népdalcsokor (1973) címû gyûjteményének a kiadásával, amelyet illusztráltál is eredeti szilágysági népi motívumokkal. Sokat segítetted a dobai citerások tevékenységét is, ott voltál a rendezvényeinken, segítettél lebonyolítani a mezõsámsondi csoporttal összehozott mûsorcseréinket, és gyönyörûen kifestetted a citeráinkat, szintén eredeti, nagyon szépen összeválogatott szilágysági templomok festett kazettáiról származó motívumokkal. Mindenki nagyon szerette ezeket a festett citerákat, ma is féltve õrizzük õket, mert a dobai citeraegyüttes azóta is (immár harmincnegyedik esztendeje) mûködik. Kárásztelken három évet tevékenykedtem mint tanár és kultúrotthon igazgató. Mint pályakezdõ nagyon sokat tanultam az egyszerû emberek kultúrájából, hagyományaiból, szokásaiból. Próbáltam a falu életébe valami újat hozni. Talán a saját életemben hoztam a legújabbat és legszebbet, mivel itt volt egy gyönyörû szép óvónõ, akit feleségül is vettem. Mivel egy kedves idõs házaspárnál laktam, albérletben, sikerült, megismerkedni, a régi népdalokkal, helyi népszokásokkal, a szõttesek mintáival, formáival, munkafolyamatával is. Abban az idõben a lakodalmas kendõket, võfikendõket, terítõket elég tiri-tarka, szinte giccses virág- és díszítõelemekkel hímezték, próbáltam meggyõzni az asszonyokat, hogy miért nem a gyönyörû szõtteseket készítik, mint régen, melyek csodálatos díszítõelemeket tartalmaznak. Szerencsére a meggyõzõ munkában segítségemre volt Papdán Irma néni, akinek volt szövõ- 13

12 14 széke (szilágyságiason: esztovátája) és ismerte a szedettes és bársonycsíkos minta készítésének technikáját. Szebbnél szebb kendõket, félkendõket, võfikendõket, fiúskendõket, párnacsúcsokat, abroszokat szõtt. A régi, hagyományos díszítõelemek mint a sormadaras, kerekalmás, fenyõágas, kicsimadaras, makkos, tulipános stb. elemek, bársonycsíkkal összefogva visszakerültek a falu életébe, kiszorítva a giccses hímzéseket. Sikerült elérni, hogy már több helyen szõjék két nyüstön a szebbnél szebb szedettes, bársonycsíkos háztartási vagy díszítõkendõket, terítõket, párnacsúcsokat stb. Remélem még most is van olyan szorgalmas asszony Kárásztelken, aki ezt a szép hagyományt õrzi és tovább viszi, átadva a fiataloknak, hogy ez a gyönyörû jellegzetes népszokás, egyedülálló helyi motívumkincs ne haljon ki, hogy ne kelljen valakinek majd évtizedek múlva újra felkutatni. Amikor 1968-ban visszaalakult Szilágy megye, a Népi Alkotások Házához kerestek valakit, aki a megye magyarságának népi hagyományaival, a képzõmûvészet irányításával foglalkozik. Engem kértek fel, hogy fogadjam el ezt az állást, melyet, ha nehezen is mert a családomtól, kisfiamtól egy évre elszakítottak, mivel nem tudtak lakást biztosítani elfogadtam, mert úgy gondoltam, hogy így fejlõdhetek tovább szakmailag, és jobban megismerhetem Szilágy megye hagyományait és esetleg, segíthetek a fejlõdésben, a hagyományok megõrzésében. Amint Zilahra kerültem, elsõ dolgom volt, hogy felmérjem tevékenységem körét. A megye minden magyarlakta helységének feltérképezése minden szempontból, ami a mûvelõdéshez tartozik, ezen kívül a mûkedvelõ képzõmûvészek, fényképezõ mûvészek, filmesek, népmûvészek, alkotó mesterek felkeresése, összeírása és ezek irányítása, alkotásaikból kiállítások szervezése. Nagyon sokoldalú tevékenységet kellett folytatnom. Ezen kívül az Alkotások Háza és a Mûvelõdési Osztály által kiadott, nyomtatványok, könyvek szerkesztése, borítók grafikai megoldása, tervezése, illusztrálás, plakátok tervezése, linómetszetek nyomtatásra való elkészítése, díszletek megtervezése és kivitelezése vagy különbözõ, dokumentumfilmek filmezése, vágása, 8, majd 16 mm-es filmen, melyek a régi Zilahot mutatják be, annak fejlõdését. Remélem ezek a filmek még fellelhetõk az Alkotások Házának raktárában. És még sokáig sorolhatnám munkaköri feladataimat. Mindemellett mindig szívemen viseltem és igyekeztem egyengetni Szilágy megye magyarságának hagyományõrzõ, tevékenységét és kiállni kollegáimmal szemben a dalkörök, tánccsoportok, kórusok, színjátszó körök mellett a különbözõ versenyeken. Sokszor nem voltak ellenérveik, hiszen, mikor meghallották a kémeri nyolcvantagú férfikórust, vagy a dobai ének-citerazenekart, akikkel több nagyon szép hangfelvételt készítettünk Porzsolt Viktorral, a kolozsvári magyar rádió zenei szerkesztõjével, be kellett látniuk, hogy ezek az együttesek kell képviseljék a megyét a felsõbb versenyeken. Itt is közbeléptek az elvtársak és kérdezgettek, hogy a hangfelvétel nem kerül ki a budapesti rádióhoz? Nem értettem, hogy miért lett volna baj, ha a dobai citerazenekar dalcsokrát lejátszották volna a budapesti rádiónál? (Amúgy többször is lejátszották idehaza és odakinn tudtukon kívül, és sajnos mégsem attól dõlt össze a kommunizmus.) A dobai citerazenekar citeráit kifestettem helyi népi mintákkal. Nagyon jól néztek ki, és ami a fontosabb, nem rontott a hangzásukon, a rezonancián. Évtizedekig pártfogoltam a kárásztelki asszonykórust, akik egyszólamú népdalokat énekeltek, nagyon jól néztek ki népi viseletben, meg a karjukon fonott kosárral, szebbnél szebb szedettes kendõvel letakarva. Ugyanígy istápoltam a zsoboki tánccsoportot a csodálatos kalotaszegi ruháikkal, dalaikkal, táncmozdulataikkal, akik nagy sikert arattak a bukaresti televízió mûsorában, ahol egy nagyon szép felvételt készítettünk (Marioara Murãrescu szerkesztõ asszonnyal). A nagyfalusi különbözõ korosztályú tánccsoportot, vagy a szilágycsehi színjátszó csoportot, nem is beszélve a néhai Ferenczi György tanító úr által vezetett, csodálatos hangzású, zenekart és dalegyletet és sorolhatnám tovább a jobbnál jobb szilágysági magyar mûkedvelõ együtteseket. Sok együttest sikerült életre keltenem és egyengetni útjukat. Nagyon sok fiatal képzõmûvészt irányítottam és oktattam. Nyaranként szerveztem festõtáborokat Szilágy megye festõi tájain, ahol több mûkedvelõ vett részt. Alkotásaikból kiállítást rendeztem. Sok tehetséges diákom volt a Népmûvészeti Iskolában, ahol komoly tanulmányokat készítettünk. Az irodalmi tevékenységet is szerettem volna fellendíteni, hisz a megyében több tollforgató tevékenykedett, bontogatta szárnyait (Kiss Zsuzsa, Gittai István, Õsz Csaba, Õsz Tibor stb.), Fejér László újságíró, segítségével megszerveztük az Ady Endre Irodalmi Kört, melyen minden verset, esszét, karcolatot, amit írtak az alkotók, megvitattunk, kritizáltunk, elemeztünk. Nagyon hangulatosan és tanulságosan telt el az idõ két évig, de sajnos a tevékenységünket betiltották. Mindenesetre ezeknek a fiatal íróknak a zsengéi megjelentek az Alkotások Háza által kiadott irodalmi gyûjteményekben. A megyében, száznál több magyar és román mintát gyûjtöttem különbözõ szõttesekbõl és varrottasokból, melyeket feldolgozva egy könyvet adtam ki a mûkedvelõ népmûvészek munkájának segítésére. Nagyon sok szép mintát sikerült megjeleníteni, a magyarlakta falvakból. A népdalkedvelõk segítésére, repertoárjuk gazdagítására adtuk ki Balogh Dezsõ sarmasági tanító Szilágysági népdalcsokor címû gyûjteményét. Balogh Dezsõ a feleségem keresztapja volt.

13 Amikor Sarmaságon meglátogattuk, mesélte, hogy hosszú évek során járta a falvakat és egy ócska orsós magnóra felvette a népdalokat. Ezeket meghallgatva sikerült meggyõznöm, hogy kottázza le, és én megpróbálom kiadni a Népi Alkotások Házánál. Ez meg is történt 1973-ban, miután Kolozsváron Almási István népdalgyûjtõ átnézte és jónak találta. Rendszereztem, megrajzoltam a borítóját, illusztráltam, felhasználva egypár 19. század végi Almás völgyi zománcozott kályhacsempe mintáit, a templomok festett mennyezetének kazettáit. A zilahi nyomdában kinyomtattuk. A Megéneklünk, Románia verseny életben tartotta ezeket az együtteseket, sõt új kórusok, dalcsoportok, színjátszó körök, tánccsoportok, jöttek létre. Nagy volt a kihívás, hisz szakaszrólszakaszra (községi, tájegységi, megyei, megyeközi, országos) kellett fejlõdni. Minden csoport egyre jobban akart szerepelni, minél színvonalasabb vagy autentikusabb elõadást akart színpadra vinni. Azért voltak jók ezek a versenyek, mert ezek a népi együttesek nem a pártot és annak vezetõit éltették repertoárjukban, hanem népi hagyományainkat õrizték és adták át az utókornak. Ezeken a versenyeken a zsûri tagjai, általában ugyanazok voltak: Ilie Luca, ªtefan Goanþa, Ioan Mariº az Alkotások Háza igazgatói, koreográfus kollegám Vasile Bucur, a Mûvelõdési Bizottság részérõl Alexandru Oniþ vagy Eugen Bulugea, Gavril ªerban. Persze egyik sem tudott magyarul, de szemük volt, hallani hallottak, a tánchoz és zenéhez értettek. Én mindig jelen voltam a zsûriben, mert ha valamire kíváncsiak voltak, tolmácsoltam nekik. Vita néha volt köztünk, mert elég gyakran kellett küzdenem egy-egy magyar csoportért, hogy tovább jusson, a következõ szakaszra. A kommunizmus éveiben Erdélyben és Szilágy megyében is jobban odafigyeltek a magyar értelmiségiekre, munkásságukra, életükre, kapcsolataikra. Tudom, hogy ez alól te sem voltál kivétel. Te kikkel tudtál úgy barátkozni, beszélgetni a családon kívül, akikkel bizalommal megbeszélhetted életed folyását, terveidet, kiktõl mertél eligazítást, szakmai tanácsot kérni? Ezt nehéz volt megoldani, mert nem tudtad, kiben bízhatsz meg. Szerencsére nagybátyám, Gedeon Zoltán festõmûvész tudott adni szakmai tanácsokat. Zilahon kiállítást szerveztem több kolozsvári mûvésznek. Velük sokat tudtam, mert mertem, szakmai dolgokról beszélgetni. Bennük megbíztam. Az volt a helyzet, hogy a Mûvelõdési Bizottság román képzõmûvészeket és fõleg szilágysági születésûeket hívott meg kiállítani. Az alelnök, Alexandru Oniþ, nagy barátságban volt velük. Gondoltam, nekem is van ismerõsöm és meghívom õket kiállítani Zilahra. Így vettem fel a kapcsolatot Gy. Szabó Bélával is, akit fõiskolás koromban ismertem meg, és többször jártam a mûtermében Kolozsváron. Mindegyik megnyitó és tárlat nagy élmény volt a zilahi magyar közönségnek. A Zilahon szerre megjelenõ fiatal rajztanárokkal, képzõmûvészekkel, Szabó Vilmossal, Sepsi Józseffel, Barta Ilonával, Gheorghe Nihocehával, Ágoston Zsolttal, Benczédi Lilivel, hogy csak egypárat említsek, nagyon sok eszmecserét folytattunk. Hogyan élted meg az decemberi fordulatot családoddal, munkatársaiddal? Miért váltottál és mentél el tanítani a zilahi 1-es számú általános iskolába, amelynek rövid idõ múlva igazgatóhelyettese is lettél, nyugdíjba vonulásodig? A decemberi fordulatot Bukarestben éltem meg, ami a családomnak egy szörnyûség volt, mert nem tudtunk telefonon értekezni. Egy kiállítás anyagáért mentem, két napig vergõdtünk hazafele, de a lövöldözések a reptéren, majd Kolozsváron is, elutazásunk után egypár órával történtek. Csak akkor nyugodtam meg, amikor másnap este Zilahra értünk és láttam, hogy a fõtéren csend és nyugalom van, hazaérve a családomnál is mindent rendben találtam. Miért mentem tanítani? A nagy fordulat után egy évig még az Alkotások Házánál dolgoztam, azaz dolgoztam volna, de olyan zavaros volt minden, nem volt munkám, csak ültünk hiába az irodában, és akkor elhatároztam, hogy valami hasznosabbat kellene tenni, így elmentem tanítani. Az iskola aligazgatója lettem, ami újra egy kihívás volt számomra, harcolván a magyar diákok, meg pedagógusok jogaiért. Nagyon szerettem az iskolában, és nagyon örvendtem, amikor szinte lehetetlen, de ugyanakkor szép dolgokat valósítottunk meg, mind a kollegákkal, mind a diákokkal. Szerencsére olyan igazgatókkal dolgoztam, akik szabad kezet adtak nekem, a legtöbb ránk, magyar pedagógusokra vonatkozó döntésekben. Csak egypár dolgot szeretnék megemlíteni. A magyar osztályokba nem tehettem olyan kollégát románt tanítani, aki a Nagy-Románia Párt szimpatizánsa volt és egyre buktatta diákjainkat. Külföldi segítséggel egy magyar szülõ támogatott az iskolában bevezettük az informatika oktatását, mivel Hollandiából sok anyagi támogatást kaptunk. Az üres raktárhelyiséget átalakítottam egy nagyon szép díszteremmé, színpaddal, ahol sok elõadást meg iskolabulit tartottunk a diákokkal, kollégákkal. Mikor és miért határoztad el, hogy nyugdíjasként áttelepülsz Magyarországra? Hogyan fogadtak az új szomszédok, kollégák, hogyan sikerült beilleszkedned, milyen sikerekben volt részed azóta új lakóhelyeden, Piliscséven? A gyerekeim miatt települtem Magyarországra, mindkét fiam kitelepedett, és én követtem õket, hogy a család együtt legyen, mivel várható volt, hogy lesznek unokáim is és legyek közelebb hozzájuk. Hála Istennek óhajom bevált, mivel a két fiam ügyesen megegyezett, minde- 15

14 16 Demeter Attila: Dísztök gyiknek lett két-két fia és egy-egy lánya, tehát hat unokának örvendhetek nyugdíjas éveimben. A lakásom egy régi falusi ház a Pilis hegység lábánál, ami a Meszes hegyvonulatára, házam elõtt egy hatalmas ezüstfenyõ, ami a Hargitára emlékeztet. Az udvar hátsó részét, ahol a mûtermem van, akácerdõ övezi, virágzáskor bódító illattal. A házam egy zsákutcában található, csendes nyugodt környék, csodás kilátással a Pilisre. Nagyon megszerettem ezt a vidéket, az itteni (amúgy szlovák származású) embereket és õk is befogadtak engem. A mûvelõdési házban áttelepedésem óta vezetek egy rajz- és festõkört, több kiállítást szerveztünk a faluban és a környéken, vannak nagyon tehetséges tanítványaim, akikkel már az akt rajzolásával és festésével is megbirkózunk. A nyugdíjas klub kórusát is vezetem, akikkel magyar és szlovák népdalokat tanulunk. Már volt több fellépésünk, amelyekkel nagy sikert arattunk. Tehát unatkozni nincs idõm, elfoglaltságot mindig találok, festek, olvasok, zongorázok, gitározok, kertészkedek, na meg sok zenét hallgatok. Beszélj családodról, tudjuk, hogy feleségedet, két fiad édesanyját elég korán elveszítetted még Zilahon, és egyedül nevelted, taníttattad két fiadat, Attilát és Miklóst. Azóta õk is felnõttek, Magyarországon vállaltak munkát, családot alapítottak, unokákkal ajándékoztak meg. Nekik gond nélkül sikerült beilleszkedni? Az életben ért több csapás, a hároméves kislányom elvesztése, de a legnagyobb megrázkódtatás, 1996 augusztusában ért, amikor a feleségem hirtelen eltávozott közülünk. Nem érhette meg, hogy lássa földi életében gyönyörû hat unokáját. Imádta a gyerekeket, alig várta, hogy fiainak gyereke születhessen és unokázhasson, de ez sajnos nem adathatott meg neki. Fiaim viszont sikeresen beilleszkedtek a magyar informatikusok élcsoportjába, szép, kiegyensúlyozott családi életet élnek, nagy örömömre. Beszélj további terveidrõl, kilátásaidról, hiszen nyugdíjasként az életmû méltó lezárására is gondolnunk kell. További terveim? A falu közösségébe minél jobban beilleszkedni, a festõkörrel meg a nyugdíjas kórussal minél tovább tudjak tevékenykedni, szép eredményeket elérni, a falu jó hírnevének öregbítésére. De talán a legfontosabb, hogy a Jóisten adjon egészséget, hogy még sokat festhessek és lássam unokáimat felcseperedni egészségben, szeretetben, békességben. Beszélgetésünk végén beszélj a szülõföld szerepérõl, hogyan élted meg az Udvarhelytõl való elszakadást, majd a Zilahról való elköltözést, hiányzott-e a Meszes ölelése, Ady városának sok-sok emléke, a pályakezdés és sikeres munkásság helyszíne? Tudta mindezeket pótolni a Pilis? A szülõföldet nem lehet soha elfelejteni. Minden évben megfestem vagy a zord vagy a ragyogó Hargitát. Amint említettem a Pilis nagyon emlékeztet a Meszesre, ha kinézek az ablakon, mintha Zilahon lennék. Persze azért hiányoznak a kollegák az iskolából, de néha-néha meglátogatom õket, elvégre Zilah nincs a világvégén. Nagy szeretettel emlékszem vissza minden mozzanatra, amit Kárásztelken, vagy Zilahon töltöttem el, rengeteget lehetne beszélni kellemes és kellemetlen pillanatokról. Nekem jobban esik a jóra, szépre, a sikerekre emlékezni. Meggyõzõdésem, hogy ez másokat is soksok kellemetlenségtõl, betegségtõl óvna meg, tehát megérné szemléletet változtatni. Próbáljuk meg, hátha sikerül jóra változtatni a világot, de legalábbis szûkebb környezetünket, a Kárpát-medencét. GÁSPÁR ATTILA

15 Galéria Liviu Vlad itáliai rajzai K olozsvárt a Mûvészetek Szövetsége Galéria hangulatos fõtéri kiállítótermében nyílt meg október derekán Liviu Vlad rajzkiállítása. E barátságos belsõ tér ez alkalommal Olaszország építészeti és képzõmûvészeti emlékeinek gazdag seregszemléjét tárja a látogató elé. Igényes és nehéz feladatra vállalkozott a mûvész: végigkalauzolja a szemlélõt Olaszország építészeti és képzõmûvészeti emlékeinek útvesztõiben, városok régi és új negyedeiben, szûk utcákban, ahol a múlt kövesedett meg, és a modern városrészekben, ahol a mai élet lüktet. A kiállított rajzok felidézik az egyes római császárok korából fennmaradt emlékeket, többnyire a Forum Romanumon és a Palatinuson, a pápaság történelmét, mely a Lateran és a Vatikán környezetében tárul fel. Sokrétû, színes anyag, hiszen Olaszország valóságos kincsestár, ahol egyedülálló bõségben találkozunk a természeti szépségek és az emberi kultúra magasrendû alkotásaival. Ezernyi arca van, mindegyik hiteles, a maga módján lenyûgözõ. A kiállított rajzok hangulatában fellelhetõk a görög és a római élet színskálái, a középkor emlékei, a reneszánsz világra szóló nagy korváltása. Liviu Vlad. Fent Loretoi szentély szénrajz 17

16 18 Campanilla és dóm színes kréta kamera objektívje, bepillantást engedve a lét rejtett zugaiba, úgy pásztázza át a tárlatlátogató szeme Liviu Vlad olaszországi rajzsorozatát. Lassan, óvatosan közelít a kiállított rajzokhoz, hiszen minden rajz befogadása idõt igényel. A mûvésznek sikerül megfogalmaznia és papírra vetnie azokat az érzéseket, hangulatokat, amelyeket a szerencsés szemlélõ is átélt egykoron ezeket a bazilikákat, utcarészleteket, városképeket nézegetve. A kiállítás egységes, hiszen valamennyi kiállított kép rajz, nem a sokszorosíthatóság elve alapján lett összeállítva. Köztudomású, hogy a ceruza-, szén-, tus- vagy krétarajz, vízfestmény vagy pasztell nem grafika. Ezek valójában unikátumok, egyedi példányok, melyeket csak reprodukálni lehet, sokszorosítani nem. Nos, itt e tárlaton kiállított képek mind unikátumok, nem tartoznak a grafikai mûvekhez, melyeknek fõ jellemzõje a sokszorosíthatóság. Rajzok, egyedi darabok, melyek eszközei napjainkban rendkívül változatosak ceruza, tus, kréta, karioka, golyóstoll, filctoll, rosttoll ma már nagy színskálái kaphatók a kereskedelemben. A rajzokon életre kel Róma, Velence, Assisi, Ischia, Firenze, Isola Sacra, Perugia, Murano, Siena, Loreto stb. És itt eljátszhatnánk a címekkel: A Firenzei dóm; Szent Péter bazilika Róma; Forum és Capitolium Róma; Angyalvár Róma; Ponte Rialto Velence; Reggel Velencében; Alkony Velencében; Campanilla Murano; Szent Katalin Oratorium Siena; Szentély Loreto; San Ercolano Perugia; Torre di Palazzo Vechio Firenze stb. Nagyobb teret és idõt igényelne szólni néhány szót minden munkáról, de vegyünk szemügyre néhányat közülük. A Szent Péter bazilika két változatát lehetetlen nem az Ponte Rialto színes kréta élvonalba helyezni. Mindkettõn apokaliptikus hangulat uralkodik. Megkapó látvány, amint a Campagna felõl feltûnik a Szent Péter bazilika, opálosan lebegve a távlat vibráló párájában. Szinte érezni a Tevere vagy Tiberis, ahogyan az etruszkok nevezték háromezer évvel ezelõtt az itáliai félsziget legnagyobb folyóját, páradús levegõjét. A bazilika már magában szimbólum: az ókort, a világhatalmat, a kereszténységet, a pápaságot és még mennyi más fogalmat sûrít magába! A közel háromezer éves világváros története egy kicsit a világ története is. A város valamilyen formában mindig világhatalmi törekvéseket sugárzott. Még a középkorban is sajátos módon Caput Mundi, a katolikus világ elismert feje. A bazilikát a háttérben ábrázoló rajzok közül az egyik színes kréta, premier plánban a hatalmas téren elhelyezkedõ szökõkutak egyikével. Amint az a rajzból is kitûnik, a kõrengeteget növényzet nem élénkíti ahhoz túlságosan egységes az architektúra, semhogy kertészeti elemekkel lehetne díszíteni, de a téren látható két kút (itt a rajzon csak egy látható) annál több életet és üdeséget varázsol a térre. A rajzon nagyon szerencsés a kontraszt a kút bársonyos feketéje és a bazilika fõbejáratának szépiával rajzolt tömege között. A bazilika második változata talán még sikerültebb: Michelangelo impozáns kupoláját ábrázolja színes papíron fehér krétával. A kupola mintegy kivillan a színes háttérbõl, a rálátás a kupolára lebilincselõ. A Forum Romanum két rajzon is megelevenedik, mindkettõ színes kréta. Maga a Forum város a városban, pontosabban romváros a városban. A római ember rendkívül nagy becsben tart minden követ, emléket, amit a történelem formált. Valójá-

17 Szent Katalin oratórium színes kréta Szent Péter bazilka színes kréta ban az egész város egy nagy építõtelep, ahol folyamatos ásatások során felszínre hoznak valamit, felújítanak valamit. Liviu Vlad nagy hatást ér el a papír textúrájával, mellyel egy jól érzékelhetõ plusz töltetet ad rajzainak. A szép, finom kromatikájú rajzok láttán arra gondol a szemlélõ, hogy aligha van hely a földön, ahol úgy érzékelhetõ a történelem, mint a Forum Romanum térségében. A teremben tovább haladva rácsodálkozunk a Santa Maria in Cosmedin impozáns vonalaira. Viszszafogott, finom rajz, elõtérben a Rómára oly jellemzõ cédrussal. A rajzot szemlélve gondolatban belépünk az elõtérbe, és bedugjuk kezünk a Bocca della Verita (Az igazság szája) maszk nyílásába. Középkori hiedelem, hogy amennyiben a bedugott kéz tulajdonosa nem mond igazat, a Bocca della Verita leharapja a kezét. És hadd idõzzünk még egypár percet Rómában, és tekintsük meg az Angyalvár impozáns, tömeghatású, kör alakú épületét, melynek ormán kivont kardját hüvelybe rejtõ angyal áll. A monda szerint 590-ben a pestisjárvány megszûnéséért könyörgött körmenetben Szent Gergely pápa és a római nép. Amikor a körmenet a várhoz vezetõ hídhoz ért, hogy azon keresztül a Szent Péter sírjához vonuljon, a pápa a vár orma fölött angyalt látott leszállni, aki a pusztító kardot hüvelyébe süllyesztette. A járvány megszûnt és a késõbbiekben az angyal a vár ormára került emléket állítva a látomásnak. A rajz színes kréta, madártávlatból ábrázolja a várat, Szent Mihály arkangyal bronzszobra csak felsejlik a rajzon. Velence utcái nem a megszokottak: a házak lábát a tenger vize mossa, az egész város olyan, mint egy meseváros, egy fogalom. Régi paloták, mûemlékek máshol is láthatók, de itt minden házra kiírható: mûemlék. A maga sokszínûségében külön ihletforrás a mûvész számára. Jelen kiállításon több változatban is rácsodálkozhatunk arra a változatos technikára, amit Liviu Vlad alkalmaz Velence arculatának megfestésében: szén, tus, színes kréta, szépia egyvelege emeli a kép kromatikáját. Nemes viszszafogottság, tisztaság jellemzi a szóban forgó munkákat. Egészében véve a kiállításnak hangsúlyozott lírai hangvétele van. A mûvész lelket visz rajzaiba. Bársonyos fekete képfelületei is színesek. Kitûnõ érzékkel iktatja be rajzaiba a különbözõ színárnyalatokat. Fest a szénnel. Esetenként maga a papír is színes, amit rajzaihoz használ. Õ maga színezi. Alkony Velencében címû rajzán enyhén színezett papíron a Szent Márk bazilika tûnik fel, elõtérben egy gondolával. Lírai hangvételû szénrajz, szinte hallani a távolból a Canal Grandén szétterülõ halk muzsikát. De lépjünk tovább, hiszen a reneszánsz városa Firenze, Dante és Petrarca, Donatello és Michelangelo, Botticelli és Leonardo da Vinci fellegvára még sokat tartogat a látogató számára. A Torre di Palazzo Vecchio kiegyensúlyozott szénrajz, amelyen egyfajta fotós látással ábrázolja a tornyot, légiesen, szinte csak sejtetve a 130 m magas torony körvonalait. És akkor még nem kísértük el a mûvészt Perugiába, Toscanába, Ischiába, Assisibe. De hagyjunk még felfedeznivalót a látogató számára is, és zárjuk ezt a tárlatlátogatást azzal a reménnyel, hogy Liviu Vlad a tervbe vett következõ kiállításán végigkalauzol majd bennünket a kincses város épített örökségén, egy minuciózus útinapló hitelességével. TAKÁCS GÁBOR 19

18 A kortárs közép-európai irodalmak 20 A Magyar Napló szerkesztõsége augusztus végén Budapesten a Magyar Írószövetség székházában konferenciát szervezett a Közép-Európai Kezdeményezés támogatásával, amelyen Kolozsvárról a Tribuna szerkesztõivel mi is részt vettünk. A magyar, román, szerb és szlovák írók, költõk, mûfordítók, kritikusok a kortárs fiatal alkotók kölcsönös megismerésének, fordításának lehetõségeirõl beszélgettek, hívták fel egymás figyelmét. Alább az ott elhangzott elõadások egy részének szerkesztett változatát közöljük. Az elfelejtett gyémánt Néhány szó az új román költészetrõl Közszájon forog a román irodalmi berkekben egy Marin Sorescunak tulajdonított anekdota. A született ironikus és parodista költõ az 1989-es forradalom elõtti korszak híressége volt (amikor a vers helyettesítette a társadalmi bírálatot). Marin Sorescu annak idején szívesen utazott külföldre, fesztiválokra, könyvvásárokra, barátkozott költõkkel, kritikusokkal, fordítókkal, célba vette a soha el nem ért Nobel-díj kiméráját. E gátlásokat ébresztõ és csábító külföldön megkérdezték tõle: vannak-e még Romániában értékes költõk? Marin Sorescu a kis bajusza alatt dünnyögte, hogy nincsenek. Egyáltalán. Ilyenformán képzelhetik, kedves magyar barátaim, milyen nehéz lehet nekem nemzedékem (román) íróiról jó szót szólnom. Mégis megteszem. A nemzedéket biológiai értelemben használom, kevésbé az irodalmiban. Nemrég így fogalmaztam: Nem tartom magam (jóval) fiatalabbnak, mint Mihai Ignat (sz. 1967), Doina Ioanid, Marius Ianuº, Dumitru Crudu vagy Constantin Acosmei, ahogyan sem (jóval) öregebbnek, mint Dan Sociu, Claudiu Komartin, Vlad Moldovan, Andrei Doboº, Diana Geacãr, M. Duþescu vagy Gabi Eftimie (sz. 1981). Hasonlóképpen jól érzem magam T. S. Khasis (sz. 1975) és Radu Vancu (sz. 1978) társaságában. Következésképpen elfogadom, hogy biológiai értelemben egy nemzedékhez tartozunk. És ugyanahhoz az irodalmi rajhoz. Ugyanakkor közösséget érzek a fiatal filmrendezõkkel: Cristi Puiuval, Corneliu Porumboiuval, Radu Munteannal, vagy a látvány mûvészeivel, Dumitru Gorzóval, Sorin Tarával, Maria Drãghici-csel és a színházi rendezõ Radu Afrimmal. Hiszem, hogy velük a román mûvészet hitelesebb hangját építjük, amely mentes a hivalkodástól, indulattól, az ezópusi nyelvtõl és a korábbi iskolák/nemzedékek nagy metaforáitól (amelyeket sokkal inkább megérintett az egyformán gondolkodás, a kommunizmus vírusa. És ugyanebben a zárójelben engedjék meg, hogy felidézzem baráti pengeváltásomat a költõ Liviu Ioan Stoiciuval, aki arról beszélt, hogy mennyire szabadon szólhatott 1989 elõtt. Azt kérdeztem tõle: akkor miért nem jelentkezik a költészetben a nemi kisebbség, a kábítószer használata például? Mert nem léteztek, vagy mert a cenzor ollója nemcsak a könyvek kéziratában, de a szerzõk fejében is dolgozott; de attól még Liviu Ioan Stoiciu volt és maradt a 80-as évek nemzedékének legnagyobb hatású költõje, azon kevesek egyike, akiket megérintett a civil szellem.) És ez a hang nem egy földhöz, aszfalthoz ragadt szemlélet kifejezõje, hanem érdeklõdõbb, élõbb, aktívabb. Elmozdulás az emberi lélek mûvészi diskurzusa irányába, a költészetben nem a pompa, díszruha, hanem a haszonelvûség, célszerûség szinte a sámánok énekének intenzitásával. A 2000-es nemzedék két antológiája alapján az egyik éppen ezt a címet viselte (a kritikus Marin Mincu meghatározása szerint, aki feltétlen és elkötelezett híve az eszmének), a másik Az antiutopisztikus költészet. A román költõi kétezresség antológiája (Poezia antiutopicã. O antologie a douãmiismului poetic românesc) Daniel D. Marin gondozásában alább a szóban forgó nemzedék költészetének négy jellemzõjét emelem ki: biografikus (mindössze a 2000-es raj jelentkezésével nem tudod követni konvencióinak irányát, amerikai könyvélmény, keresett és megelõlegezett effektusok magamról írok, mást nem tudok, Khasisszal szólva a saját hátsó felüket rugódják); erõsen piszkosnak érzik magukat (a kétezresek nemzedéke a mindennapok sarában, szutykában úszik, a nem rejtõznek álarc mögé, a vörösen izzó írásmodoruk határozott szemrehányás a kommunizmus, a 90-es évek tévelygései, a dekrétcsemeték kísértete által besározott világnak); jellemzõ rájuk az átok és jajgatás stilisztikája (istenkáromlást és imát mondanék, de egy olyan világban élünk, amely egyre hitetlenebb az egy Adrian Urmanov minden igyekezete ellenére, az õ verseskötetét parafrazálva reggeltõl estig vetélnek és nem szülnek); (újabban) szenvtelen, laza, emberen túli iromány állítólag azt jelzi, hogy egy újabb érzékenység, vagy pontosabban a hús, a gyilkosság, az erõszak iránti érzéketlenség érdekli õket. Olyan mûvek, mint a Vlad Moldovan: blank, Diana Geacãr: a házas férfi szépsége vagy Gabi Eftimie: a vörös polaroid szemek vallanak errõl.

19 Lajos Katalin, Bíró Gergely, Oláh János és Vladislava Gordiæ Petkoviæ (Dénes László felvétele) Végül, de nem utolsósorban a hétköznapok látomásai, a költõi szöveg epikumának rehabilitása, a költõi eszközök ötvözése a prózaíró és a filmes eszközeivel (ismerjük be, nem véletlenül kifinomultabb, fejlettebb, jobban tapad a vásárló-fizetõ nagyközönséghez). Az esetleges 3-4 hiánnyal és 3-4 túlértékeléssel ajánlom Marin Mincu és Daniel D. Marin antológiáit mindenkinek, aki olvasni, érteni és még inkább, aki fordítani akarja a mai román költészetet. Ha a román film kérdezetlenül is bizonyított fesztiválokon és nemzetközi díjakkal, ha a mai prózaírók egyre aktívabbak az európai piacokon is, a költészet elfeledett gyémánt marad Transvaal bányáiban, amely várja, hogy értõ kezek napvilágra hozzák. ªTEFAN MANASIA Fordította Szabó Zsolt Internet és irodalom Romániában Az elkövetkezõkben megpróbálom összegyûjteni a néha ugyancsak szétszórt, máskor összefonódott kvázi elméleti észrevételeimet egy kialakulóban és érlelõdõben levõ jelenségrõl: az internetes román irodalmi életrõl, arról a jelenségrõl, amelyet az új kommunikációs környezet éltet. Azt hiszem, fontos egyensúlyt tartani, kellõ kritikai elõvigyázattal értékelni és igyekezni ítéletekkel körbetapogatni a leírt jelenséget. Ezt egyelõre azért is, mert olyan elemekkel, folyamatokkal, interaktív és kreatív kommunikációs viselkedésformákkal van dolgunk, amelyek embrionális állapotukban állandóan változnak. Ilyenformán az, aki elsõnek szeretne átfogó képet adni az utolsó tíz esztendõben Romániában kifejlõdött virtuális irodalom világáról, az egy kicsit azokhoz a földrajzi felfedezõkhöz hasonlóan érezheti magát, akik ismeretlen területre lépnek expedíciójukkal, új területeket fedeznek fel, állandóan újra kell pozícionálniuk magukat, gyakran rosszul mérnek, hibásan feltételeznek, hamis hipotéziseket állítanak fel. Természetesen vizsgálódásunk tárgya térben és idõben körülhatárolt: azokkal a kifejezésformákkal foglalkozik, amelyeket Romániában az írók, fõleg a fiatalabbak az új virtuális médiában használnak; valószínûleg van sajátosan helyi, a lokális román mûvelõdési élettérben gyökerezõ jellemvonásuk is valóságos és hatalmas ismeretlen, amivel a mindent elárasztó web hálózatában elmerült írók szellemileg lehetséges változatokat teremtenek. Ilyen értelemben mindenekelõtt megállapíthatjuk, hogy kutatásunk nyitott: a szerzõi szubjektum olyan sajátos átalakulásának lehetünk tanúi a virtuális térben, amelyben azok a koordináták, amelyekben az irodalmi élet hagyományos leíró formáihoz, eszközeihez szokott elõzõ nemzedékek írói könnyedén eligazodtak, nem érvényesek immár. Történelmileg megállapítható, hogy a 2000-es években fokozatosan olyan virtuális közösségek kialakulásának lehettünk tanúi, amelyek teret biztosítanak olyan szövegeknek, amelyeknek szerzõi valóságosak vagy virtuálisak (klónok, álnéven jelentkezõk) és addig nem tapasztalt interaktív kommunikációs lehetõségeik is vannak. Az olyan honlapok, mint a clubliterar (irodalmi klub), hyperliteratura, fabricadeliteratura (irodalomgyár), reteaualiterara (irodalmi hálózat) jelenleg a hagyományos lapok alternatívái, amelyekben a publicisztika is tovább él. Az elektronikus hordozó, lett légyen az honlap, portál (mint a liternet vagy a romaniaculturala kulturális Románia) vagy blog, új teret biztosít az irodalmi csatározásoknak. Ezekben az években a kétféle média a hagyományos, a lapok, kötetek, antológiák, bemutatók, díjak és a virtuális párhuzamosan mûködik, elég kicsi átjárással egymás felé, de ugyanakkor a mûködésükben megfigyelhetõ bizonyos fokú autonómiával. Egyik oldalon a hagyományos fennálló elidegenedett hatalmi rendszer, amely értékválogatáson, az elõzõ nemzedékek építette csapáson: folyóiratokon, könyveken, kritikákon, antológiákon nyugszik, másik oldalon az internetes irodalmi közösségek, amelyek virtuális hálózatokon terjednek és állandóan fejlõdnek. A virtuális környezet alapvetõen nem hierarchikus, horizontális, amelyben bárki némi számítógépes alapismerettel közölheti alkotásait. A különbségek látszólag nemzedékiek, viszont korábban a nemzedéki csoportok bizonyos ideológiák, esztétikák mentén különültek el (ez olykor megfigyelhetõ a virtuális világban is). Megfigyelhetõ bizonyos nemzedékek közötti törésvonal, amely az egyes technikák iránti fogékonyság és hozzájuk való alkalmazkodás alapján jön létre. A virtuális irodalom tereit elsõsorban a kamaszok és a fiatalok használják, akik természetes módon nõttek bele az új médiákba. Például ezeknek a fiataloknak a bemutat- 21

20 22 kozása elsõsorban az irodalmi honlapokon történik, és csak azután válnak a szövegeik kötetekké, közlik õket hagyományos folyóiratokban. Ilyenformán ezeknek a médiáknak tapasztalt felhasználói általában fiatalok, ugyanakkor a korosabb, befutott írók a virtuális tér technikájához való alkalmazkodás híján frusztráltak, naivak, megilletõdöttek lesznek, ha betévednek ezekre az új területekre. Érdekes szerepcserét figyelhetünk meg: a hagyományos irodalmi élet éllovasai vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen integrálódnak a virtuális irodalmi életbe. Ugyanakkor a barikádok másik oldalán megfigyelhetõ egyfajta érdektelenség a hagyományos hordozók és népszerûsítõ formák iránt, és felsõbbrendûnek érzik a fiatalabb nemzedék virtuális térhódítását. Elõfordulhat, hogy idõvel lévén ez egyszerûen technikai kérdés ez az ellentét oldódni fog, de egyelõre nem hunyhatunk szemet ezek fölött: hiányzik a folytonosság és a homogenitás a hagyományos irodalom és a virtuális irodalom világa között. A technika okozta átalakulások vagy forradalmak alapvetõ módon átalakítják a kultúrák mûködését, és az internet hatása az irodalom világára ez alól nem kivétel, megállapítható, hogy az új virtuális közeg logikája, elvárásai miatt újra kell fogalmaznunk nyilvánvaló értékeinket. A mindenkitõl hozzáférhetõ virtuális eszközök fejlõdésével (web 2.0) az irodalmi közösségek és belsõ interaktivitásuk, úgy tûnik, megváltoztatják bizonyos pontokon az írás és a szövegtermelés alapját. A közösség visszacsatolása egy közölt szövegre szinte azonnali, ilyenformán elsõdlegesen véleményezheti a szöveget. Az észrevételek és kommentárok egy szerzõ közleményeire ebben az azonnali szövegkörnyezetben hozzájárulhatnak a szöveg végleges megformálásának munkafolyamatához. Természetesen ez a fajta gyakorlat korábban is megvolt, de most hangsúlyosabban van jelen, lévén a véleménycserének nincsenek tér- és idõbeli korlátai, amelyek korábban akadályozhatták terjedésében. Természetesen mindez elsõsorban a szerzõ hozzáállásától és rugalmasságától függ, de mindenképpen releváns és változást jelent a virtuális térben a szöveget érintõ interaktivitás. Az internetes fórumok és az írók kommentárjai vagy elemzései a virtuális közösségekben sokkal jobb, élõ kommunikációt jelent író és közössége között. Egy szerzõ saját szövegeinek sokkal több értelmezésével szembesülhet, mintha hagyományos hordozókon juttatná el az olvasóhoz. Ugyanakkor viszont a változatos irodalmi kínálat egyidejûleg nagyon megnehezíti a termékek értékelvû kiválasztását. A virtuális közösségek egyik dilemmája abból adódik, hogy teljesen demokratikusan nyissanak-e minden felhasználó számára, vagy bizonyos szempontok szerint rostálják õket. Az amatõrizmus és az elitizmus elárasztja a virtuális teret. Így az olyan honlapok, mint a poezie.ro teljesen nyitottak, akármelyik felhasználó potenciális tagja a közösségnek, más közösségek igyekeznek bizonyos fokig ellenõrzésük alatt tartani a közölt szövegeket (például a fabricadeliteratura), ugyanakkor ismét mások megszavaztatják a tagokat, aszerint veszik fel vagy sem a jelentkezõket (például a clubliterar). A virtuális irodalmi közösségek modellje mellett meg kell említenünk a személyi blogok növekvõ fontosságát, amelyet a román kulturális élet értékeinek terjesztésében és interaktivitásában játszanak. Az írók közül néhányan egy-egy kötetük terjesztésére használják, mások lemondanak a papíralapú közlésrõl, számítva a virtuális médiára, ismét mások használják a személyi blogokat, amelyekben egyrészt kiadatlan szövegeiket ajánlják, másrészt saját köteteik recepcióját figyelik. Hasonlóképpen kritikusok és szenvedélyes irodalmárok olyan blogokat fejlesztettek ki, amelyek a virtuális közösségek számára támpontokat jelentenek (lásd terorista.ro). A blogok világa egyszerre lehetõség a személyes virtuális terek létrehozására és ugyanakkor ezek szerves összekapcsolódására is. A blogok nyújtotta elõnyök az egyén számára bizonyos függetlenséget jelentenek a kulturális sajtótól, a hagyományos folyóiratoktól és más terjesztési módoktól. Más koncepciót képvisel például a Babelstory.- com, amely hipertext és alkotó írásmûvészet (creativ-writing). Olyan alkotó mûhely, amelynek minden tagja részt vesz az alkotás közös játékában, míg az egyes sztorikból önálló alkotás lesz. Ez nagyon izgalmas alkotó írásmûvészeti gyakorlat, amelyet a virtuális tér biztosít. A fent említettek pusztán néhány a virtuális irodalom felvetette kérdésekbõl, egy olyan térben, ahol egyre inkább az interaktivitás kerül az irodalmi alkotás elõterébe, s ez bizonyára hozzájárul a román irodalmi-mûvelõdési közeg megváltozásához. VLAD MOLDOVAN Fordította Szabó Zsolt Ion Nete írásmûvészete Egy írásmû megértését, a benne való elmélyülést nagyban befolyásolja, hogy milyen szándékkal olvassuk. Be kell vallanom, hogy Ion Nete szövegeit mindig is fordítói feladatok nézõpontjából olvastam. A szülõvárosomban, Csíkszeredában alkotó író munkáival úgy találkoztam elõször, hogy felkértek, fordítanék le néhányat a ªerpii de tãmâie (Tömjénkígyók) címû novelláskötetébõl. Rám lévén bízva a választás, természetesen végigolvastam a kötetet, és a Noaptea albastrã Kékszínû éj címû kétnyelvû kötet novelláit is, amely hét forrásnyelvi novellát, valamint hat magyarra fordított novellát tartalmaz (Ágoston Mihály fordításában), s e tizenhárom novella közül három a tulajdonképpeni fordítás. Igyekeztem a naiv olvasó ráhagyatkozásával ol-

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Gyõr-Moson-Sopron Megye

Gyõr-Moson-Sopron Megye Közmûvelõdési Programok Tájoltatásának Programfüzete Gyõr-Moson-Sopron Megye Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság 9022 Gyõr, Czuczor Gergely utca 17. Tisztelt Polgármester! Kedves Közönség!

Részletesebben

2015. április 8. A fény J. Haydn műveiben - Kóczán Péter brácsaművész és Albert Sassmann zongoraművész hangversenye a Muzsikaházban

2015. április 8. A fény J. Haydn műveiben - Kóczán Péter brácsaművész és Albert Sassmann zongoraművész hangversenye a Muzsikaházban Pályázatunk kedvező elbírálásának köszönhetően, iskolánk A fény megérkezik tehetséggondozás a művészetoktatás sajátos eszközeivel (zene-irodalom-képzőművészet) programsorozattal csatlakozott a 2015 a Fény

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito NKA Igazgatósága 1388 Budapest, Pf.: 82 Tárgy: Záró beszámoló megküldése Pályázati azonosító: 3707/11933 Tisztelt Igazgatóság! A Támogatási Szerződésben foglaltak szerint nyilatkozom, hogy a II. Pécsi

Részletesebben

EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007

EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007 EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007 Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, 2007. május 15. július 14. * Az Egy nyomdamûhely titkaiból Gyomai Kner Nyomda, 1882 2007 címmel az

Részletesebben

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Az III. Pécsi Családi Színházi Fesztivál záró beszámolója III. Pécsi Családi Színházi Fesztivál 2015. május 23-31. A Támogatási Szerződésben foglaltak szerint nyilatkozom, hogy a III. Pécsi Családi Fesztivál

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Tartalomjegyzék: Technikai adatok 2 A program eredményessége, szakmai hatásai 3 Részletes Program 4-6 Fotóalbum 7-16 Sajtómegjelenések 17-22 Kreatív anyagok 23-24

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Ebben a tanévben gyermekszervezetünk feladatait nagyrészt az Kultúra és művészetek köré tervezi.

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Sasvári Sándor. otthonában

Sasvári Sándor. otthonában Sasvári Sándor otthonában A természettõl körülölelve A legfoglalkoztatottabb musical énekes, kivételes hangadottsággal megáldott, népszerű zenész, boldog családapa, természetszerető állatbarát és még folytathatnánk

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV. Helyszín: Tata (vidék: kistelepülés) Vaszary János Általános Iskola (tantermei, tornaterme, udvara) önálló működésű intézmény

FORGATÓKÖNYV. Helyszín: Tata (vidék: kistelepülés) Vaszary János Általános Iskola (tantermei, tornaterme, udvara) önálló működésű intézmény FORGATÓKÖNYV KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT FEJLESZTÉSI ÉS PROJEKTIGAZGATÓSÁG 1051 Budapest, Nádor u. 32. www.klik.gov.hu Iskolánk idén ünnepli 110. évfordulóját, ennek alkalmából egy egész élménynapot

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Kádár Tünde (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 18. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg.

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg. Nápolytól délre 2008. január 21-én nyílt meg Nicola Giuseppe Smerilli fotókiállítása Nápolytól délre címmel. A fotókat Olaszország legdélibb részének tájai, illetve Dante Marianacci Odüsszeusz a szélben

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Szeretem, mert Vasból van

Szeretem, mert Vasból van VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. Vas megyei Általános Iskolák részére Tárgy: Versenykiírás Iktatószám: 2-45/2013 Székhelyén Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Tisztelt Pedagógusok!

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit Kosztolányi Dezső 22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014 Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a A. Curriculáris

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

NOVA VILLA 2010 Nonprofit Kft. 4100 Berettyóújfalu, Bajcsy Zs. u. 27. Tel./Fax.: 54/500-022, Tel.:54/500-023 E-mail:novavilla2010@gmail.

NOVA VILLA 2010 Nonprofit Kft. 4100 Berettyóújfalu, Bajcsy Zs. u. 27. Tel./Fax.: 54/500-022, Tel.:54/500-023 E-mail:novavilla2010@gmail. NOVA VILLA 2010 Nonprofit Kft. 4100 Berettyóújfalu, Bajcsy Zs. u. 27. Tel./Fax.: 54/500-022, Tel.:54/500-023 E-mail:novavilla2010@gmail.com Szakmai beszámoló Hang-Játék-Zene Ismeretterjesztő élménykoncertek

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201) A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének a Tiszavasvári Települési Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Tiszavasvári Város

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Communitas Alkotói Ösztöndíj 2010-2011 Leckehangverseny-körút Időutazás a zene világában 2011 Bartók-év Ismerjük meg értékeinket Beszámoló A 2010-es év a nyertes pályázatunk

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

Író-invázió a kistelepülési könyvtárakban

Író-invázió a kistelepülési könyvtárakban Mi történt a KSZR háza táján? Rovatvezető: Mikolasek Zsófia mikolasek.zsofia@jamk.hu 20/2326-626 V. évfolyam 5-6. szám 2015. május-június Író-invázió a kistelepülési könyvtárakban Mikolasek Zsófia A József

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258.

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1848/49 ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. A

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA Harry Potter felnőtteknek ELŐSZÓ Sokszor tesszük fel, ha nem is hangosan, csak úgy önmagunkban a kérdést, miért tetszett egy könyv? Miért olvastuk el olyan hamar, vagy

Részletesebben

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT. kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét,

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT. kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét, IIDddd A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét, a Nógrádker Zrt. Szakszervezeti Bizottságának titkárát, a KASZ

Részletesebben

2008. Templombúcsú. 6. szám A Miskolc-Diósgyőri Görög Katolikus Egyházközség értesítője

2008. Templombúcsú. 6. szám A Miskolc-Diósgyőri Görög Katolikus Egyházközség értesítője 2008. Templombúcsú 6. szám A Miskolc-Diósgyőri Görög Katolikus Egyházközség értesítője Búcsúnk a Biblia évében Templomunk patrónusának, Lisieux-i Kis Szent Teréznek közismert életprogramja, a kis út szervesen

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2.

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Karácsony fénye Múzeumi nap 2. Múzeumi nap 2. tematika Múzeumi nap helye és ideje:

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Kultúra) 2007. év

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Kultúra) 2007. év KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Kultúra) 2007. év A tevékenység meghatározása 2007 évben a Kulturális és Sport sorsz. A pályázó neve és az összeg rendeltetése

Részletesebben

Ady Endre Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézménye 8181 Berhida Kossuth L. u. 11. Tel: 06/88/455 608

Ady Endre Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézménye 8181 Berhida Kossuth L. u. 11. Tel: 06/88/455 608 Ady Endre Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézménye 8181 Berhida Kossuth L. u. 11. Tel: 06/88/455 608 Tájékoztató a 2010/11es tanévkezdés tapasztalatairól, az oktatási feladatok

Részletesebben

Radnóti-nap 2014. Rajz pályázatot Meseíró pályázatot.

Radnóti-nap 2014. Rajz pályázatot Meseíró pályázatot. Radnóti-nap 2014 Mit is jelenthet húsz, vagy ötven év? múlt és jövendő századok sora? A költő oly idős, amennyi a világ, ( Radnóti Miklós: Köszöntő) A Városközponti Tulipános Általános Iskola Radnóti Miklós

Részletesebben

Marosvásárhely Segesvár

Marosvásárhely Segesvár 1 MAROS MEGYE Maros megye Közép-Románia északi részén fekszik, felülete 6.696 km² (az ország összfelületének 2,8%-át teszi ki). Lakossága 584.089 fős, ebből 309.192 városokban él. A Kárpát-medencében elterülő

Részletesebben

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek A Tessedik Sámuel Alapítvány tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait 2014. október 19-én (vasárnap) 16 órára BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek CSAK AMI LESZ, AZ A VIRÁG... címmel rendezett

Részletesebben

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Retextil termékfejlesztői pályázat Kreatív termékötlet-pályázat textil újrahasznosítás témában Pályázni olyan termékötletekkel

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE Kolozsvár, 1999 A példatár megjelenését a Magyar Oktatási Miisztérium támogatta Az elektronikus változat elkészítését az Emberi Erőforrások

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Alapítvány 20/283-2013 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi

Részletesebben

EGER ÉS KÖRNYÉKE ISKOLAI KÖNYVTÁROSAINAK 4. KONFERENCIÁJA

EGER ÉS KÖRNYÉKE ISKOLAI KÖNYVTÁROSAINAK 4. KONFERENCIÁJA EGER ÉS KÖRNYÉKE ISKOLAI KÖNYVTÁROSAINAK 4. KONFERENCIÁJA ÉLETPÁLYAMODELL EGY GYAKORLÓISKOLAI KÖNYVTÁROSTANÁR SZEMÉVEL ALBERT ANIKÓ KÖNYVTÁROSTANÁR EGER, 2014. DECEMBER 4. Fotó: Pataki István 2 A KÖNYVTÁR

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. Programunk a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben:

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. Programunk a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben: SZAKMAI BESZÁMOLÓ A SZÓRAKATÉNUSZ JÁTÉKMÚZEUM ÉS MŰHELYBEN VALAMINT A NAIV MŰVÉSZEK GYŰJTEMÉNYÉBEN ÉS KÖZÖS UDVARÁBAN A MÚZEUMI ÉJSZAKÁJÁN MEGRENDEZETT KIS EMBEREK BARÁTOCSKÁIM CÍMŰ IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSHOZ

Részletesebben

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - Őszi mese. - Október - Őszhó. - A vidra. - A sziklaugró pingvin

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - Őszi mese. - Október - Őszhó. - A vidra. - A sziklaugró pingvin 2011. október A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja XI. évf. 10. szám Kalendárium - Október - Őszhó Zöld mozaik - A vidra Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Mese - Őszi mese Tudod-e? -

Részletesebben