AZ ÜDVTÖRTÉNET ALAPJAI AZ ÉSZ FÉNYÉBEN. 12. évfolyama számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÜDVTÖRTÉNET ALAPJAI AZ ÉSZ FÉNYÉBEN. 12. évfolyama számára"

Átírás

1 AZ ÜDVTÖRTÉNET ALAPJAI AZ ÉSZ FÉNYÉBEN 12. évfolyama számára

2 Bevezetés 1. Az üdvtörténet apológiájának (apológia = védőbeszéd) fogalma és célja: a katolikus tanítás hihetőségének (credibilitas) igazolása. Az üdvtörténet fogalma Általános értelemben azt a tényt jelöli, hogy Isten az egész emberiség történelmének és ebben minden embernek felajánlotta az Ő üdvösségét, amely Jézus Krisztus eljövetelével valósult meg. Szűkebb értelemben az üdvtörténet jelenti az üdvösség megtapasztalását és megvalósulását elsősorban az Ószövetségben és az Újszövetségben, az egyházban és az egyes emberben, aki Isten hívását szabadon elfogadja a hitben. Tehát az üdvtörténet nem a történelem feletti hitbeli tapasztalat, hanem a profán történelemmel egyenlő kiterjedésű történelem. Az apológia fogalma A kereszténységnek történelme legkorábbi szakaszaiban vitát kellett folytatnia a nem-keresztény környezettel és számot kellett adnia a keresztény hit alapjáról (l Pt 3, 15). "Apológiát" (védőbeszéd) kellett folytatnia a zsidósággal és a pogánysággal, azaz meg kellett védeni saját tanításának igazságait, ugyanakkor tisztáznia a keresztény teológia "fundamentális" (fundamentum: alap; fundamentális: alapvető) kérdéseit. Később a kereszténységnek meg kellett védenie magát a deizmussal (Isten megteremtette a világot, aztán magára hagyta), a racionalizmussal (az ész mindenhatóságába vetett hit), az idealizmussal (az anyaggal, a természettel, a léttel szemben az ideát, a tudatot elsődlegesnek tartó filozófiai, világnézeti irányzat) és a materializmussal (anyagelvűség) szemben. Ennek során alakultak ki az "apologetika" (hitvédelem) témakörei. A fundamentális (alapvető) teológia fogalma A fundamentális teológia nem csupán a keresztény kinyilatkoztatás tényének apologetikáját és bizonyítását nyújtja, hanem arra törekszik, hogy mint a rendszeres teológia (dogmatika) egyik ága a keresztény teológiát megalapozza. A fundamentális teológia módszereiben különbözik a dogmatikától, mivel a kinyilatkoztatás tényét igyekszik igazolni és nem teológiailag értelmezni. (A dogmatika tárgya ugyanis a keresztény hit hiendőségének (credenditas) igazolása, vagyis a kinyilatkoztatás tartalmának teológiai (theosz+logosz = Istenről szóló tudomány) értelmezése.) A fundamentális teológia tehát megalapozza a dogmatikát: az általános antropológiai (embertan) és az általános vallástudományi kérdések tisztázásával hozzájárul ahhoz, hogy e tudományok eredményei bekerüljenek a dogmatikába. Az embert olyan lényként mutatja be, aki meghallója lehet az isteni kinyilatkoztatásnak, de olyan lényként is, aki el is utasíthatja ezt az isteni közeledést. A fundamentális teológia bemutatja a hitet belülről veszélyeztető erőket és a társadalmi környezetből fakadó támadásokat is. Átgondolja a teológiának a filozófiához való viszonyát: a hit szavahihetőségének, hitelt érdemlő voltának megalapozását. A fundamentális teológia az emberi létezés történelmi, társadalmi és vallási összefüggéseit vizsgálja: hogyan mutatkozik meg és valósul meg benne az a dialógus, 2

3 amelyet Isten akkor kezdett el, amikor az isteni Igét a megtestesüléssel ebbe a bűnös világba küldte. A fundamentális teológia feladata tehát a hit alapjainak (Isten léte, a kinyilatkoztatás lehetősége és ténye, valamint az ember képessége a kinyilatkoztatás elfogadására) racionális (ésszerű) igazolása. Végső soron azt igazolja, hogy a keresztény hit nem butaság, nem vakhit, hanem értelmes engedelmesség. 2. A fundamentális teológia módszerei és témái Módszerei hasonlítanak a filozófia módszereihez: nem föltételezi a hitet és a kinyilatkoztatást, hanem az ész fényében kutat. Témái: a hit előfeltételei (praeambula fidei) 1. A vallás ténye és lehetősége 2. A Krisztus-esemény bizonyossága 3. Az egyház jézusi alapítása és szükséges volta 4. A kinyilatkoztatás lehetősége és ténye 3. Leggyakrabban előforduló idegen kifejezések: apológia = védőbeszéd fundamentum = alap fundamentális = alapvető racionalizmus = az ész mindenhatóságába vetett hit idealizmus = a tudatot elsődlegesnek tartó filozófiai, világnézeti irányzat materializmus = anyagelvűség deizmus = Istent csak a világ első okának elismerő felfogás apológia = védőbeszéd apologetika = hitvédelem antropológia = embertan fenomenológia = (fenomén jelenség) a filozófia azon ága, mely a különféle vallásos megnyilvánulásokat kutatja szimbolon = jel; természetből fakadó, v. mesterségesen létrehozott jel mítosz = szimbólum nyelvén előadott történet transzcendencia = értelemmel fel nem fogható, tapasztalat, érzék feletti immanens = benne rejlő, természetéből következő (közelség) etnológia = egyetemes, összehasonlító néprajz kultikus = istentiszteleti fétis = különleges tárgy, amelynek erőt tulajdonítanak, tisztelik animizmus = az ősök lelkébe, szellemekbe vetett hit. mana-hit = bizonyos tárgyaknak vagy embereknek varázserőt tulajdonítanak mágizmus = mágikus erőkbe vetett hit, mágia alkalmazása totem és tabu = a totemizmus az a hiedelem, hogy egy-egy embercsoport őse valamilyen állat, növény vagy természeti tárgy. Az így tekintett ősökkel kapcsolatban bizonyos tilalmak, tabuk szerepelnek: nem szabad megenni, érinteni, stb. frusztráció = tudatos vagy öntudatlan vágyaink, törekvéseink meghiúsulása egzisztencializmus = minden jelenséget és problémát a személyiség szemszögéből vizsgál, a megismerés alapja az egyéni lét cionizmus = a zsidó néphez való tartozás tudatosítása (II. vh. utáni mozgalom) Talmud = a Tóra tanulmányozása teokrácia = a hatalom a papság, egyház kezében van fenomén = különleges, ritka jelenség posztulátum = követelmény monoteizmus = egyistenhit reflexió = valamihez fűzött észrevétel; elmélkedés, önmegfigyelés 3

4 eszkatológia = hittudomány ága, a világ sorsával, elmúlásának problémájával foglalkozik politeista = sokistenhivő kozmogónia = égitestek keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudomány reveláció: Isten önközlése a történelemben kinyilatkoztatás ontológia: a szubjektumtól független létről szóló tanítás parúzia: Jézus Krisztus újra-eljövetele I. A VALLÁS TÉNYE ÉS LEHETŐSÉGE 4

5 1. A vallás filozófiai fogalma 1.1. A vallásosság és a vallás fogalma a köznapi nyelvhasználatban A vallásosság elsősorban a tiszteletben részesített természetfölötti erők és lények létezésébe vetett hitet és az ebből fakadó belső magatartást (fogalmi, érzelmi és akarati tudatvilágot) jelenti, másodsorban az ezeknek megfelelő viselkedést (külső magatartást, mint pl. hitvallás, ima, áldozatbemutatás, bűnbánati cselekedetek). A vallásos tudat (magatartás) és a vallásos viselkedés olyan "tárgyakra" irányul, amelyeknek összessége rendszert alkot és ezt a "rendszert" nevezzük általában vallásnak. Ilyen értelemben beszélhetünk keresztény és nem keresztény vallásokról, régi és új vallásokról, stb. A vallásosság "tárgyai": a.) a vallási eszmék, tanok, dogmák, szokások, szertartások, valláserkölcsi előírások, mítoszok, legendák, történetek b.) olyan alkotások és intézmények, amelyeket vallásos emberek hoznak létre és használnak, pl. fétisek, bálványok, oltárok, templomok, szentképek, szobrok, énekek, vallásos társulatok c.) láthatatlan valóságok, amelyeknek tárgyi létezését hiszik a vallásos emberek, pl. Isten vagy istenek, lélek, túlvilág A vallásosság megnyilvánulási módjai: hit, remény, szeretet, imádság, áldozat, szertartások, vallási közösségbe való bekapcsolódás. A vallásosság megjelenésének formái: a.) intézményes vallásosság, azoknak vallásossága, akik elkötelezik magukat egy vallási közösségnek és átveszik annak eszmei világát, szokásait, törvényeit, stb. b.) önkényes vagy egyénieskedő vallásosság, azoknak vallásossága, akik teljesen elvetik az intézményes vallásosságot és önmaguk által kitalált vagy különféle vallási rendszerekből válogatott vallási gyakorlatot folytatnak, vagy akik elfogadnak ugyan egy vallási intézményt, de annak eszméiből és szabályaiból nem mindent tartanak önmaguk számára kötelezőnek. c.) öntudatos, meggyőződéses, következetes vallásosságról akkor van szó, amikor valakinek nézetei összhangban vannak meggyőződésével és viselkedése is ebből a meggyőződésből, hitéből forrásozik. d.) tekintélyi (auktoritatív) vallásosságról beszélünk, amikor valakinek vallásos meggyőződése nem tudatosságon és szabad választáson alapszik, hanem szülők, nevelők, barátok, környezet vagy társadalmi légkör vallásos nézeteinek többé-kevésbé tudatos átvételére épül. e.) fiktív (kitalált, képzelt, feltett) vallásosság: ha valakinek vallásos viselkedése nem meggyőződésre épül, hanem kétkedő, bizonytalankodó feltételezésre: "hátha mégis van Isten!", "hátha mégis igaz, amit az egyház tanít!". A fiktív vallásosság lehet előzménye egy későbbi meggyőződéses vallásosságnak A vallási jelenségek vizsgálata A vallásnak mint rendszernek elemeit és a vallásosság megnyilvánulási módjait összefoglaló néven vallási jelenségnek nevezzük. A vallási jelenségek különféle tudományoknak lehetnek tárgyai: 5

6 vallástörténet: különböző korok vallásait mutatja be. valláspszichológia: minden olyan lelki, szellemi jelenséggel, megnyilvánulással foglalkozik, ami a vallással kapcsolatos. vallásszociológia: a vallás és a társadalom összefüggéseit vizsgálja. vallásfenomenológia: (fenomén: jelenség): a filozófia azon ága, amely a különféle vallásos megnyilvánulásokat kutatja. vallásfilozófia: a vallás alapjainak, lényegének kutatásával foglalkozik. A vallás legtágabb és szűkebb értelemben vett meghatározása A vallást legtágabb értelem úgy határozhatjuk meg, hogy lényege egy Abszolútumnak vett valamivel vagy valakivel való találkozás tudata és ennek nyomán kiváltódó gyakorlati elkötelezettség. A "találkozás" jelenthet értelmi megfontoláson alapuló felismerést, ösztönszerű vonzódásból fakadó megsejtést, féltudatos megérzést, megvilágosodást. Az "elkötelezettség" lehet tudatos akarati állásfoglalás, de ösztönszerű vonzódásból fakadó engedelmesség, ambivalens (két ellentét egysége) magatartás is: a ragaszkodás és idegenkedés, az engedelmesség és tagadás keveréke. "Abszolútum" elméletileg a Végső Valóság, akire minden visszavezethető, akitől minden függ, de ő maga nem függ senkitől, gyakorlatilag mindaz, amiben vagy akiben az ember törekvéseinek és erőfeszítéseinek végső célját, egész életének értelmét véli megtalálni. Amiben az ember leginkább hisz, amitől mindent remél, amit leginkább szeret, az az ő "istene" (Szent Pál: "istenük a has", a pénz, az érvényesülés, a szerelem, a művészet, a tudás, stb.) A meghatározás kritikája A meghatározás igen tág - minden belefér: a kereszténység, a történeti vallások Istene; a relatív értékű mindennapi dolgok; az egyetemes emberszeretet, humanizmus, a művészetekért, a tudományért való rajongás, eszmék, érvényesülés, sport, teljesítmény, szerelem, egészség, akár az ateizmus bizonyos formái is. Igazsága annyiban van, hogy mindenféle abszolutizálásban fellelhető két magatartásforma: a teljes függés átérzése és a teljes odaadás készsége (a valláspszichológusok ezt tartják a vallási élmény legjellemzőbb elemének!) A meghatározás alkalmas arra a megkülönböztetésre, hogy van "igaz vallás", amely valódi Abszolútum előtt hódol, és "pszeudovallások" (látszólagos, képzelt vagy hamis), amelyek relatívumot, azaz evilági értékeket abszolutizálnak. A vallás szűkebb értelemben vett meghatározása: a transzcendens Végső Valóságba (=személyes és a világfölötti) vetett hit és ennek megfelelő viselkedés (vallásosság), másodlagosan az ezzel összefüggő tanok, szabályok, alkotások és intézmények rendszert alkotó összessége (a vallás mint rendszer). A vallás fogalmának elmélyítése a vallás szó etimológiai (szófejtés, a szó eredetének magyarázata) vizsgálatának segítségével: a magyar VALLÁS szó jelentése: a hit megvallása, azaz egy belső meggyőződés külső megvallása. "Vallom Istent" = confiteor: vallom Isten nagyságát, elismerem, dicsőítem, magasztalom. A latin RELIGIO szó etimológiája Cicero: re-legere (átolvasni) eszerint az értelmezés szerint a vallás nem más, mint az isteni, a titokzatos szorgalmas, lelkiismeretes tanulmányozása, újra-gondolása; Lactantius: religare (odakötni, összekötni) Istenhez kötöttek, Istenhez kapcsoltak vagyunk; 6

7 Szent Ágoston: re-eligere (újraválasztani) Istent mindig újraválasztva szeretettel közeledünk felé; Voltak, akik a relinquere (elhagyni) igében látták a religio szó ősét. Szerintük a vallás magában foglalja a nem vallásostól, a "profán"-tól való elkülönülést. A phanum az a szent kör, amellyel a vallás tárgyai vannak körülvéve, ami kívül esik ezen, az pro-phanum. Az így értelmezett szó ugyanakkor a szent tárgyakkal kapcsolatos tartózkodó magatartást is jelezné: csak felszentelt személyek érinthetik azokat. A csak összetételekben használatos ligare szógyökre is gondoltak. Ennek jelentése: féltő gonddal tartani szemmel valakit, ahogy a szégyenlős szerelmes vágyódva, de titokban leselkedik kedvese után. Ebben az értelemben a vallás az Istentől lenyűgözött, Isten igézetébe került ember vágyakozó és bátortalanul közeledő magatartását jelenti. Szent Tamás: Religio importat ordinem ad Deum a vallás egy bizonyos rend, rendszer, kapcsolat teremtése Isten és ember között. Mindezek a szóelemzések keveset mondanak a vallás lényegéről, de utalnak a fogalom gazdag tartalmára, amelyből különféle korok más-más emberei hol ezt, hol amazt emelték ki, tartották lényegesnek. A vallás általános jellemzői A vallás általános emberi jelenség - egyidős az emberiséggel. Plutarchos (Kr. u ) megállapítása: "Bejárhatsz messze földeket, találsz talán városokat védőfalak nélkül, tudományok és művészetek nélkül; városokat, amelyekben az aranyat nem ismerik vagy nem használják, városokat nyilvános csarnokok és színházak nélkül. De senki nem látott olyan várost, amelyből hiányozna a templom és hiányoznának az istenek, amelyben ne imádkoznának, ne tennének fogadalmat, ne jövendöltetnének, ne mutatnának be áldozatokat a javakért, és ne törekednének áldozatukkal elhárítani az ártást. Ilyen várost még senki sem látott és nem is fog látni." Cicero (Kr. e ) így írt: "Minden nép közt megtalálható az egyértelmű meggyőződés hiszen az velünk együtt születik és mindegyikünk lelkébe bele van vésve, hogy vannak istenek... Sokan helytelenül gondolkodnak róluk, sokan hibáznak, de egyek abban, hogy egy isteni erő és isteni természet létezését elismerik." A vallástörténet eddigi kutatásai szerint az emberi tudat kialakulásával egy időben alakult ki a túlvilági személyes hatalomba, Istenbe vetett hit. A tudomány eszközeivel nem tudjuk megállapítani, milyen tényezők játszottak közre az ősi hit kialakulásában. A kinyilatkoztatásból nyilvánvaló, hogy Isten közreműködését ebben a korban is fel kell tételeznünk. Az Isten felé irányulás velünk születik, ezt a hajlamot az isteni kegyelem gyújtotta lángra, tette vallásos fölismeréssé és gyakorlattá. A különböző vallásos rendszerek magukon viselik a népek, tájak és gazdasági körülmények sajátosságait. A minden vallásos rendszerben többé-kevésbé föllelhető tartalmi jegyek: a.) Személyes, rajtunk kívül álló, transzcendens istenséget kezdetben természeti megnyilvánulásokban tisztelték, illetve önálló isteneket láttak a természet erői mögött; b.) Függési tudat: a természet erőinek való kiszolgáltatottság megélése, a vadász és hadi szerencse biztosítani akarása, bizonyos etikai normák, amelyeket az istenség akarata szerint értelmeztek, számonkérő és büntető istenség eszméje; c.) Kapcsolatot igyekszik teremteni az istenséggel: mágikus praktikák, kultuszok számtalan formája, imádság és áldozatbemutatás szertartásai, etikai törvények vallásos motivációi, a halál után élet (jutalmazás és büntetés) 7

8 A kereszténységen kívüli vallások és a kereszténység között sok a hasonlóság, sőt azonos eszmékkel és gyakorlatokkal is találkozunk. Hogyan lehetséges, hogy a kinyilatkoztatott vallás sokban hasonlít a természetes vallásokhoz? A II. vatikáni zsinat Nostra aetate kezdetű a nem keresztény vallásokról szóló nyilatkozatában ezt olvassuk: "Ezek a tanok sokban különböznek mindattól, amit az Egyház igaznak tart és tanít, mégis nemegyszer megcsillan bennük egy sugara annak az igazságnak, amely minden embert megvilágosít" (Nostra aetate 2.). A zsinat szerint tehát az emberi elme kinyilatkoztatás nélkül, de nem Isten segítő kegyelme nélkül, szert tehet igaz és helyes vallási ismeretekre. Az ilyen ismeretek közös kincsét képezhetik a kinyilatkoztatott vallásnak és a többi vallásnak. A kinyilatkoztatás ugyanis nem tette feleslegessé azokat az általános emberi vallásos eszméket és magatartásformákat, amelyek emberi természetünkben gyökereznek. A vallási élmény (vallási átélés, tapasztalat) sajátos vonásai A vallási élményben elsősorban nem a racionális, értelmi megfontolás és nem is az ember etikai készsége, inkább az emocionális (érzelmi) elemek vannak túlsúlyban. Ez nem azt jelenti, hogy tudatunktól függetlenül csupán érzelmeinkkel reagálunk Isten megszólítására, közeledésére, hanem azt, hogy egész egyéniségünk, tudatos és tudattalan lélekszféráink együttesével. Az érzelmek ugyanis jelző szerepet töltenek be: azt tudatosítják, hogy egyéniségünk egésze hogyan reagál egy kívülről jött vagy belső indításra. Ezért kell jelentőséget tulajdonítanunk az érzelmi jelzéseknek, de nem vezetjük le a vallási élményt és az abból következő külső és belső vallásos magatartást csupán a vallási érzelmekből. A vallási élmény és érzelmi világunk Az Istennel való találkozás, a megszólítottság egész emberségünket érinti, nem csak értelmileg, érzelmileg is válaszolunk. a.) Szent Ágoston szerint az istenélményben két ellentétes érzés ragadja meg az embert: tremendum et fascinosum, egyrészt rettegő tisztelet, bűnös voltunk átélése, másrészt bizalmat keltő, hívogató, vonzó, elbűvölő erő. A Vallomásokban olvassuk: "Mi az az elém csillogó-villogó és szívemre ütő, de szívemet nem sértő valami? Rémület nyilallik belém, és lángra gyulladok. Rémület tölt el, amennyiben hozzá hasonló nem vagyok. Lángra gyulladok, amennyiben hasonlítok hozzá" (IX. 9.). b.) hála, belső béke, öröm (színeváltozás) c.) szeretet d.) bizalom (Ábrahám alkudozása az Istennel) e.) bűnbánat (Izajás, Péter a csodálatos halfogáskor, Pál: utolsó vagyok az apostolok között) f.) engedelmesség (kötelesség és felelősségtudat) A vallási élmény és értelmi képességeink A nyugati ember racionalista: kérdez, kutat, következtet, tudni, belátni akar, a keleti ember az értelmi ismeret legkezdetlegesebb formáival is megelégszik: a szimbólumokkal és a mítoszokkal. a.) vallási szimbólumok Szimbolon = jel: természetből fakadó vagy mesterségesen létrehozott jelek, amelyek útján tudomást szerzünk valamiről, vagy mások tudomására hozunk valamit, amit fogalmakkal nem tudunk a maga egészében kimeríteni. Fajtái: mozdulatok, gesztusok (térdelés, kitárt kar, kézrátétel); 8

9 térszimbolika (Isten a magasban, az égben, szárnyaló gondolatok, fenséges és alantas érzelmek, előrelátás, széles látókör); egyéb általános emberi szimbólumok (szív, tűz, fény, sötét); kulturális és társadalmi tényezőkre visszavezethető szimbólumok (bárány, hal, horgony); egyéni szimbólumok - jelentésük függ a hozzájuk fűződő ismeretektől vagy érzelmektől (kereszt). Rendeltetése: nem értelmi ismeret közlése, hanem a magatartás megváltoztatása. Mircea Eliade, a neves etnológus (etnológia: a természeti népek nyelvét, gondolkodásmódjának nyelvi megnyilvánulásait, szociális és kulturális sajátosságait vizsgáló tudományág) írja, hogy a nap, a hold, a föld, az ég, a víz, stb. a legprimitívebb népeknél sem önmagukban tárgyai a vallásos tiszteletnek, hanem egy másik valóság kinyilatkoztatói és bemutatói. A Végső Valóság sem metafizikai (filozófiai), sem teológiai fogalmakkal nem ragadható meg a maga teljességében. A szimbólumok és mítoszok azonban lényegüknél fogva többértelműek, így az azokba való beleélés által sokkal inkább megközelíthető a Végső Valóság teljessége. Az ilyen átélés hatása majdnem azonos azzal, amit az ún. misztérium-vallások a misztériumokban való részesedésnek tulajdonítottak: a misztérium nemcsak ismeretet közvetít, nemcsak megemlékezés, hanem az átélés révén isteni erőben részesít. b.) A mítoszok a szimbólumok nyelvén előadott történetek. Az istenek és egyéb szellemi lények tetteiről szóló legrégibb mítoszok valójában az embert izgató kérdésekre akarnak válaszolni: Miért ilyen a világ? Hogyan alakult ősidők óta? Hogy kell beilleszkednünk a világ rendjébe, amely az egész mindenség, még az istenek életét is szabályozza? Mítoszok, amelyek majdnem minden népnél megtalálhatók valamilyen formában: az ősi paradicsomi állapotból való kiesés az ember hibájából vagy az istenek hibájából, feltámadás-mítoszok (a természet téli halála, tavaszi újjáéledése) A mítoszban hívő archaikus ember erőt kapott a mítoszból, amely jobbá, erkölcsi tanításának megfelelő emberré tette. A monoteista vallások átértékelték a mítoszokat (teremtéstörténet). c.) Vallási tanok A gondolkodó ember igénye, hogy tudását világos fogalmakba, ellentmondás nélküli tételekbe rendezze. Ez az igény érvényesült akkor, amikor a mítoszból kinőtt a filozófia (Arisztotelész szerint mindez akkor kezdődött, amikor az ember nem elégedett meg az ősöktől átvett hiedelmekkel, hanem kételkedni kezdett és bizonyítékokat keresett), másfelől a teológia (az értelem fényében veszi szemügyre azokat a valóságokat, amelyekről a szimbólumok és a mítoszok költői képekben beszélnek). d.) Dogmák Az egy tárgyra vonatkozó és egymásnak ellentmondó vallási tételek között sok esetben a vallási tekintély mondott ítéletet, adta meg a helyes megoldást. A dogma a vallásos meggyőződés számára a kétségbevonhatatlan, megváltoztathatatlan igazság biztonságát nyújtja. Veszélye, hogy megmerevítheti a vallásosságot. Mert ha nemcsak mondanivalóját, hanem megfogalmazását is végérvényesnek tekintik, vagy ha minden vallási nézetet dogmaként kezelnek, akkor a vallás élettelen tételek gyűjteményévé válik. A dogmák helyes értelmezése nem zárja ki, hogy ugyanazt az igazságot minden kor a maga nyelvén újra fogalmazza. e.) A hitvallások: olyan alapok, amelyekkel hitét tanúsítja és megerősítheti a vallásos ember. f.) Szent iratok klasszikus, időtálló könyvek: Eddák, Gilgames, Mahabharata, Korán, Biblia, stb. A szent könyveket tekintélyi erővel bíró jegyzékekbe (kánonokba) foglalják, magyarázásukra nemegyszer külön könyvek íródtak (pl. Talmud). 9

10 Minden vallásban megtalálhatók a következő témák, amelyeket az értelem, a tudomány módszereivel igyekeznek bemutatni: a.) isteneszme: transzcendencia - immanencia (távolság - közelség), Isten egyetlensége, személyes vagy személytelen Abszolútum, változatlan és változást feltételező működése b.) világ: keletkezése, rend és törvényszerűség kérdése, történelemszemlélet, a világ vége c.) ember: a kozmosz egy része, a testet elhagyni képes szellemi lélek eszméje, adottság, képesség kibontakoztatása (tökéletesség, megváltottság), az ember halál utáni sorsa Vallási élmény és vallási cselekedetek kapcsolata Vallási kultusz (istentisztelet) A kultikus (istentiszteleti) aktusokban az ember hódolata két formában fejeződik ki: az áhítatban és bizonyos előírások (szolgálat) végrehajtásában. Az áhítat a vallási átélés bensőségét, intenzitását fejezi ki. Veszélye a spiritualizmus (a világ szellemi őselvét valló felfogás) vagy pietizmus (érzelmes, kegyeskedő vallási buzgóság), amely az átélést teszi kizárólagos szemponttá, ezért nem sokat törődik az előírásokkal. A szertartások előírásos végzése a külsőségek, ritualizmus, üres formalizmus veszélyét hordozza. A külső formák, rítusok, a viselkedés legfőbb rendeltetése Isten imádata, a megszentelődés elősegítése. Etika és vallás szorosan összetartozik Csak a modern nyugati ember képes arra, hogy a vallást külön válassza az etikától. Szükségszerű, hogy minden vallás etikai követelményekkel, bizonyos törvények és előírások megtartásának igényével lépjen fel. Az ilyen törvények általában három területre vonatkoznak: Isten iránti, önmagunk iránti és embertársaink iránti kötelezettségek. Hogy részletekben mire terjednek ki ezek a kötelességek, abban már nagy eltéréseket mutatnak fel az egyes vallások. Pl. a nagy világvallások a következő erényeket tartják legfontosabbnak: engedelmesség, elmélyülés, önuralom, mértékletesség, türelem, jóakarat, alázat, tisztelet, tisztesség, igazmondás, józanság, hálás lelkület, bőkezűség, igazságosság, hűség, bölcsesség, segítőkészség, a vallás megvédése, terjesztése és hasonlók. A vallási élmény közösségi vonatkozásai A vallás nem csupán az egyén, hanem a közösség ügye: a hit és az eszmények azonossága fogja össze, de karizmatikus adottságú személyekre is szükség van a közösségben. A keresztény közösségben mindenkinek megvan az Istentől kijelölt helye és szerepe (Szent Pál: egy test, sok tag!) 1.3. A vallás kialakulása, keletkezése A vallás eredetének kérdése két problémát foglal magában: egy antropológiai és egy történelmi problémát. Az antropológiai probléma így fogalmazódik meg: Miből keletkezett a vallás? Mi az alapja az egyes emberben és a történelemben? Tudatlanság? Félelem? Boldogságvágy? A biztonság keresése? Eltorzult társadalmi viszonyok kivetítése? A történelmi probléma így fogalmazódik meg: Hogyan keletkezett a vallás? Hogyan született meg a vallási igény? Az antropológiai problémára a válasz: a vallási jelenségek az ember szellemiségével együtt járó örök emberi igényre vezethetők vissza. A vallás alapja az emberi természet nyitottsága a végtelenre. A történelmi probléma megoldására háromféle kiindulási pont kínálkozik: 10

11 a.) A kinyilatkoztatás: Isten a teremtés után kapcsolatba lépett az emberrel és fokozatosan feltárta előtte tulajdonságait és kívánságait. Hogy ez az "őskinyilatkoztatás" miképp ment végbe, nem tudjuk, hisz a Biblia képekben, nem fogalmi megközelítésben szól a teremtésről és Isten közléseiről. b.) Történelmi vizsgálódás nem lehetséges, hiszen történeti adatokkal nem rendelkezünk a vallás keletkezéséről. c.) Bölcseleti (filozófiai) okoskodás: Isten létét és alapvető tulajdonságait filozófiailag (az emberi ész fényében) fel tudjuk ismerni. Az istenkeresés alapja embervoltunk belső igénye. Ahogyan nem tudjuk, hogy találta ki az ember a matematikát, a zenét, a képzőművészetet, csak azt tudjuk, hogy mindezek alapja emberségünk belső igénye, úgy azt mondhatjuk, voltaképpen nem is kitalálta az ember ezeket, hanem rátalált ezekre, mintha megtalálásuk előtt is meglettek volna valahol és lelkünk tudattalan igénye keresésükre ösztönzött. Mircea Eliade, a román vallásfenomenológus a mértani törvények felfedezésével veti össze a vallás felfedezését. "Az első mértani törvények felfedezése minden valószínűség szerint a Nilus-delta öntözésével kapcsolatos gyakorlati problémáknak köszönhető. De a törvényeknek ez a felfedezése nem bír jelentőséggel a mértani törvények érvényessége szempontjából. Hasonlóképpen az Isten-eszme érvényességét sem teszi kérdésessé az a tény, hogy Isten fogalmának felmerülését a Nap szemlélése, a természet végtelensége, a félelem, vagy akár a boldogságvágy váltotta ki. Amint a földmérés igazában nem szüli a mértant, ugyanúgy a napfényes ég szemlélete vagy a vihartól való félelem sem szüli az Isten-eszmét." Ez a szemlélet, ha logikusan végiggondoljuk, több olyan elmélet téves voltára is rámutat, amelyek a történelem során a vallás keletkezését magyarázni próbálták. Kognitív (megismerő, a megismerésre vonatkozó) elméletek Tudatlanság és félelem Lényege: a tudomány térfoglalása nyomán a félelemmel együtt a vallás is megszűnik. Ezt a nézetet először Lucretius (+ Kr. u. 53.) fogalmazta meg, ezt az álláspontot képviselik a marxista gondolkodók. Ez a nézet nem ad választ arra, hogy a tudatlanság és a félelem miért éppen vallásos képzetek kialakulásához vezet, hiszen művelt, tudós, jólétben élő emberek is vallásosak. Félelem az állatokban is van, mégsem feltételezik, hogy a villámlás mögött van valaki, akihez imádkozni lehet. Van egyfajta vallásos félelem: timor filialis - félek megbántani, elveszíteni, akit szeretek, akit Istennek, támaszomnak ismerek. A bölcsesség kezdete az Úr félelme - mondja a zsoltáros. Tudatlanság és mitologizáló világmagyarázat E vélemény megfogalmazása August Comte (+1857) nevéhez fűződik. Lényege: a vallás kezdetleges világmagyarázat, amelyet az újkori fizika, amely felismerte a jelenségek egymásközti összefüggéseinek törvényeit és így megteremtette a pozitív tudásra épülő világmagyarázatot, fokozatosan kiszorítja a régi világképeket, így a vallásét is és vele a vallást. Ez a nézet nem ad választ arra, miért nem szűnik meg a vallás a modern természettudományokban jártas, a modern fizikai világképben nevelkedett, művelt emberek körében. Azonfelül egyoldalúan szemléli a vallást, mintha nem lenne egyéb, mint világmagyarázat. Az előző fejezetekben igazoltuk, hogy a vallás az egész emberhez szól és emberségünkből 11

12 fakadó magatartásformáinkat nem lehet egyetlen képességre, csupán az értelemre visszavezetni. Kétségtelen, hogy világértelmező szerepe is van a vallásnak, ad is választ az értelem kérdéseire, pl. a Biblia teremtéstörténete az akkori ember mitologizáló nyelvén, de a vallás nem akkor kezdődött, amikor a világ kezdetére vonatkozó kérdések a Biblia szerzői számára felmerültek, hanem korábban. Csak azután tette fel a kérdéseket az ember a Végső Valóságnak, amikor már találkozott vele. A tudatlanságra épülő egyéb elméletek Fétisizmus: a fétis különleges tárgy, amelynek erőt tulajdonítanak, bíznak erejében, félnek tőle, tiszteletben részesítik. Mai vallásbölcselők szerint nem a tárgyat, hanem a szellemet tisztelték, ami benne vagy mögötte van, vagy amit jelképez. Animizmus: az ősök lelkébe, szellemekbe vetett hit. A lelkek tisztelete az idők folyamán politeizmussá lett, ebből fejlődött ki a henoteizmus (egy főisten, a többi alá van rendelve), az utóbbiból pedig a monoteizmus. Dinamizmus vagy mana-hit: dünamisz (gr. erő), a primitív vallásokban: mana - bizonyos tárgyaknak vagy embereknek varázserőt tulajdonítanak. Mágizmus: mágikus erőkbe vetett hit, mágia alkalmazása. A mágia lényege: emberen kívüli erők különféle szertartásokkal és praktikákkal való befolyásolása, segítségük biztosítására vagy ártalmuk elhárítására (babonás hiedelmek, szertartások mágikus értelmezése, amulettek, kabalák). Totemek és tabuk: A totemizmus az a hiedelem, hogy egy-egy emberi csoport őse valamilyen állat, növény vagy természeti tárgy. Az így tekintett ősökkel kapcsolatban bizonyos tilalmak, tabuk szerepelnek: nem szabad megenni, elejteni, érinteni, stb. A szociális tanulás elmélete Lényege: a vallás utánzás, szoktatás, mechanizmusok kialakításával jött létre. A tanulás, nevelés szót a legtágabb értelemben kell venni, ahogy pl. a kutya "megtanul" valamit. A modern lélektan sikerrel vizsgálta ennek a tanulásnak mechanizmusát és egyes kutatók megkísérelték, hogy eredményeiket a vallás elsajátítására is alkalmazzák. Ez a nézet nem ad magyarázatot a vallásosság leglényegesebb elemének, a hitnek mint egzisztenciális elkötelezettségnek, továbbá a vallási élménynek a gyökerére és keletkezésére. Ha a vallás pusztán ránevelődés eredménye, miért nem lehet lenevelni az emberiséget a vallásról? Honnan van az, hogy a vallások időnként megújulnak, levetik megmerevedett formáikat? Nem annak jele-e ez, hogy a vallás belülről fakad, nem pedig kívülről rakódik rá az emberre? Frusztrációs elméletek (Frusztráció: tudatos vagy öntudatlan vágyaink, törekvéseink meghiúsulása.) Az elméletek abból indulnak ki, hogy az emberiség nem tud az ilyen kudarcokba belenyugodni, kompenzációt, kárpótlást, vigasztalást keres, pl. ilyen a vallás. Ludwig Feuerbach (+1872.) szerint a ki nem elégült, csalódott szív találta ki a vallást: a földön elérhetetlent a túlvilágba vetíti, és onnan reméli. Isten tehát az embert megillető tökéletességek kivetítése, projekciója. Istent maga az ember alkotta arra a mintára, amivé neki kellene lennie. Önmagunk képzeletbeli mása, illetve ennek vallásos tisztelete elidegenít önmagunktól, eltérít saját lehetőségeink felismerésétől, megbéklyózza azt az erőt, amellyel sorsunkon tudnánk változtatni, hiszen nem önmagunktól, hanem egy felsőbb hatalomtól várjuk sorsunk megváltoztatását. Feuerbachnak igaza van abban, hogy a kivetítés kétségtelenül megtörténik. Az ember ugyanis belső igényeit és elképzeléseit is hajlamos kivetíteni, és saját világot teremteni magának. A művész is a szépet úgy éli meg és ábrázolja, hogy saját igényeit és 12

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Hittan tanmenet 2. osztály

Hittan tanmenet 2. osztály Hittan tanmenet 2. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 Az Isten szava című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan

Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Hittankönyv a középiskolák 11. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó ELSİ RÉSZ: KATOLIKUS DOGMATIKA Bevezetés A hittan, a teológia

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Interdiszciplináris szakkönyvtár 3. Antoine Vergote. Valláslélektan. Semmelweís Egyetem Mentálhígiéné Intézet. Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány

Interdiszciplináris szakkönyvtár 3. Antoine Vergote. Valláslélektan. Semmelweís Egyetem Mentálhígiéné Intézet. Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány Interdiszciplináris szakkönyvtár 3. Antoine Vergote Valláslélektan Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány Semmelweís Egyetem Mentálhígiéné Intézet TARTALOM ELOSZÓ 11 ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 12 BEVEZETÉS 15

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

KOVÁCS LÁSZLÓ V. ILKÓ GYÖRGYI:

KOVÁCS LÁSZLÓ V. ILKÓ GYÖRGYI: KOVÁCS LÁSZLÓ V. ILKÓ GYÖRGYI: V A L L Á S I S M ER ET RÉSZLET! 1. fejezet: A VALLÁSI JELENSÉG MEGHATÁROZÁSOK Az 1. fejezet áttanulmányozása során Ön áttekinti a vallási jelenség vizsgálatával kapcsolatos

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Arcodat keresem, Uram!

Arcodat keresem, Uram! Arcodat keresem, Uram! Imádságok az Eukarisztia elõtt Pan non hal ma, 2011. AZ EUKARISZTIA ELÕTT SZENTSÉGIMÁDÁSI ÓRA IMÁDÁS Az Úr Jézus köztünk van az Élet Kenyerében. Hálaadó lélekkel imádjuk ôt, a mi

Részletesebben

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság:

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: TARTALOM ÉLET JELENTOSEGE - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: kozmikus Hold- és Naplét. Az bölcsessége. A Hold és a Nap két ember sorsszerû

Részletesebben

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.

Részletesebben

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015)

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Az alábbi táblázatban a megírt szakdolgozatokat, szakdolgozat címeket találjátok.

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

10. évfolyam. Isten-én témakör 10 Én témakör 5 Emberi kapcsolataim témakör

10. évfolyam. Isten-én témakör 10 Én témakör 5 Emberi kapcsolataim témakör 10. évfolyam Órakeret: 72 óra Az éves óraszám felosztása: Isten-én témakör 10 Én témakör 5 Emberi kapcsolataim témakör 14 Egyház témakör 7 Társadalom témakör 7 Teremtett világ és tárgyi környezet témakör

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz A pszichoanalízis avagy a művészetkritikussá lett pszichológus Sigmund Freud (1856-1939) A freudi pszichoanalízis gyökerei - irracionalitás a misztikus tudomány; - racionalitás a racionalizált misztikum:

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség

Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség Vázlat 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség 6. Termodinamika 7. Informatika 8. Filozófiai következtetések 9. Szociológiai háttér 1.

Részletesebben

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik 96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

SZKA_207_02. Nemzetségek nemzete. Táltosok a magyar történelemben

SZKA_207_02. Nemzetségek nemzete. Táltosok a magyar történelemben SZKA_207_02 Nemzetségek nemzete Táltosok a magyar történelemben 16 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET A NEMZETSÉGEK NEMZETE 7. ÉVFOLYAM 17 JANKOVICS MARCELL: ÁLMOS

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

MANDALA. A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában

MANDALA. A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában MANDALA A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában Dr. Antalfai Márta Kapu 2. Konferencia 2008. október 26. Chartres, katedrális Kréta szigetéről Reims-i katedrális Perui mandala

Részletesebben

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak

Részletesebben

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből Projektterv a bibliai ismeretek és az iskolai ethos összekapcsolási lehetőségeiről a tanítási gyakorlatban Gelniczkyné Teiszler Mária Bibliai ismeretek Cél: a bizalomjáték által érzelmileg átéljék a vezető

Részletesebben

A létezés lehetőségének

A létezés lehetőségének 1. A létezés lehetőségének megbecsülése Mit jelent létezni? Mi lehet a különbség a létezés és a nemlétezés között? Mit értünk általában azon, hogy valaki számunkra nem létezik? Van ilyen az életedben?

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

6. évfolyam. Isten-én témakör

6. évfolyam. Isten-én témakör 6. évfolyam Órakeret: 72 óra Az éves óraszám felosztása: Isten-én témakör Én témakör Emberi kapcsolataim témakör Egyház témakör Társadalom témakör Teremtett világ és tárgyi környezet témakör Világvallások,

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15

JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15 Tartalom JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15 JÉZUS SZENVEDÉSE MÁRK SZERINT Márk szenvedéstörténetének tanítása 19 1. Jézus az Isten Fia 20 2. A szenvedés hozzátartozik

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

KAPCSOLATAINK. Istennel és a házastársunkkal. Mózes Áron és Zsuzsi,

KAPCSOLATAINK. Istennel és a házastársunkkal. Mózes Áron és Zsuzsi, KAPCSOLATAINK Istennel és a házastársunkkal 1 Kapcsolat Az életünk megosztása egymással Kölcsönösség Megosztás A kapcsolat 2 A Biblia központi kérdése: Isten és ember kapcsolatai 1Mózes 2,15-17 1Mózes

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Értelek, értelek... de miről beszélsz??

Értelek, értelek... de miről beszélsz?? Biró Tamás Amszterdami Egyetem, ACLC Értelek, értelek... de miről beszélsz?? A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából Áttekintés: kihívások, perspektívák, válaszok Kihívások

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

Az emberi spiritualitás. ember vs. állat. Ember és vallásosság A spiritualitás (fejlődés)lélektani megközelítésben TÉMAKÖR

Az emberi spiritualitás. ember vs. állat. Ember és vallásosság A spiritualitás (fejlődés)lélektani megközelítésben TÉMAKÖR TÉMAKÖR Az ember és állat közötti alapvető különbség A vallás kialakulása és a vallás nagy témakörei A kinyilatkoztatás szükségessége Az emberi spiritualitás Az új ateizmus és a vallás dr. Szalai András,

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

Pozitív intézményi légkör

Pozitív intézményi légkör Pozitív intézményi légkör Mitől más a keresztyén iskola? Írjon le három dolgot, amely ön szerint megkülönbözteti a keresztyén iskolákat más iskoláktól! Ossza meg gondolatait az ön mellett ülővel. A keresztyén

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Barabás Erzsébet. Titkos igazság

Barabás Erzsébet. Titkos igazság Barabás Erzsébet Titkos igazság Tudattalanság Élet és halál! Megszületni majd meghalni. Kérdés, hogy hogyan, miként és mikor vagy esetleg miért! Még meg sem születünk, már előtte kiválasztjuk az állítólagos

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

E/9. Az Ó- és Újszövetség kapcsolatának modelljei

E/9. Az Ó- és Újszövetség kapcsolatának modelljei E/9. Az Ó- és Újszövetség kapcsolatának modelljei 2000 éves probléma az Egyháznak az Ószövetség bizonyságtételéhez fűződő kapcsolata, Marciontól kezdve a mai napig vissza-visszatérő jelleggel vetődik fel

Részletesebben

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK?

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK? TARTALOMJEGYZÉK Prológus 7 Honnan ered az etikánk? 9 A szív = értékrendünk centruma 13 A lelkiismeret tisztasága 17 A beszéd tisztasága 25 A gondolatok tisztasága 37 Az indítékok és a tettek tisztasága

Részletesebben

TI és ÉN = MI. Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért. Kísérleti program kisiskolásoknak SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

TI és ÉN = MI. Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért. Kísérleti program kisiskolásoknak SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Kísérleti program kisiskolásoknak 1 SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZOCIÁLIS KOMPETENCIA A szabálykövetés, a saját magunkkal

Részletesebben

Térinformatikai elemzések Féléves házi feladat. 2008/2009 I. félév

Térinformatikai elemzések Féléves házi feladat. 2008/2009 I. félév Térinformatikai elemzések Féléves házi feladat 2008/2009 I. félév Téma: Valláselemzés Készítették: Hován Kinga Jancsó Lídia Kapitány Kristóf A világ vallásai terület szerint Európa vallásai A féléves ütemterv:

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Szeretettel köszöntelek Benneteket!

Szeretettel köszöntelek Benneteket! Házaspáros alkalom Szeretettel köszöntelek Benneteket! Siklósiné Földvári Gabi 2012-11-18 1 Téma 2012-11-18-án A szülő-, illetve családcentrikus házasság 2 Ismételjünk ismét egy picit A férfi elhagyja

Részletesebben

ב"ה. Éves jelentés 2011

בה. Éves jelentés 2011 Bét Sálom Éves jelentés 2011 A Bét Sálom Zsinagóga Budapest egyik leggyorsabban növekvő zsidó közössége, ahol minden generáció számára biztosított a zsidó vallás, tradíció és kultúra megismerése, valamint

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység

Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység Előzmények Projekt adatai: Kedvezményezett Projekt címe Projekt azonosítója Alsómocsolád Község Önkormányzata Mintaprogram a minőségi időskorért

Részletesebben

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc HÁZUNK NÉPE A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai Pálhegyi Ferenc TARTALOMJEGYZÉK Prológus 11 A pszichoterápia tüneteket kezel, Isten Igéje gyógyít 13 Tudomány-e a pszichológia? 13 A

Részletesebben

Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!

Ma már minden negyedik amerikai felvilágosultnak mondható. Hallelúja! Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Bevezető rész

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Bevezető rész Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. június 22. A szentmise Bevezető rész I.A liturgia = Az Egyház istentisztelete Kettős célja:

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

Hittan tanmenet 1. osztály

Hittan tanmenet 1. osztály Hittan tanmenet 1. osztály A Beszélgetés Istennel című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A gyakorlati órák, az azokat előkészítő és feldolgozó órák a tanmenetben

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Tanítás a gyülekezetről

Tanítás a gyülekezetről Tanítás a gyülekezetről ADUNARE Tanítás a gyülekezetről. A keresztény élet egyik legfontosabb leckéje a gyülekezetről való tanulás. Isten mindíg az Ő gyülekezetét használja arra hogy a földön véghezvigye

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

AZ ELME RÉTEGEI DIAGRAM

AZ ELME RÉTEGEI DIAGRAM AZ ELME RÉTEGEI DIAGRAM "Vágyad éppúgy helyreállítja az igazságot, ahogy az igazság elvesztése is egy vágyadnak volt köszönhető. A csodák tanítása, Törzsszöveg, 20. VIII. 1.2. A. Amikor arra gondolok:

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben