TIZENÖT ESZTENDŐ A RENDSZERVÁLTÁSTÓL 2005-ig Rövid, néha ironikus reagálás a történésekre TARTALOMJEGYZÉK AZ ÉRTELMISÉG FELELŐSSÉGE SZÁZADUNK UTOLSÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TIZENÖT ESZTENDŐ A RENDSZERVÁLTÁSTÓL 2005-ig Rövid, néha ironikus reagálás a történésekre TARTALOMJEGYZÉK AZ ÉRTELMISÉG FELELŐSSÉGE SZÁZADUNK UTOLSÓ"

Átírás

1 TIZENÖT ESZTENDŐ A RENDSZERVÁLTÁSTÓL 2005-ig Rövid, néha ironikus reagálás a történésekre TARTALOMJEGYZÉK AZ ÉRTELMISÉG FELELŐSSÉGE SZÁZADUNK UTOLSÓ ÉVTIZEDÉBEN. 2 OKTATÁSI INTÉZMÉNYEINK FELELŐSSÉGE ÉS A RENDSZERVÁLTÁS 10 HOVA SZERETNÉNK ELJUTNI? KIHEZ AKARUNK CSATLAKOZNI? 17 FELSŐOKTATÁSUNK SZEREPE A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSÉBEN 21 Reform-koncepció "EURÓPA ÉS A FELSŐOKTATÁSUNK" címmel. 25 HOVA JUTUNK ÖNMEGISMERÉS ÉS JÖVŐKÉP NÉLKÜL? 44 KÖZOKTATÁSUNK ÉS A MAGYAR JÖVŐKÉP. Milyen pedagógust igényel a jövő iskolája? 51 KI NEM ÉRLELT OKTATÁSI REFORMOK és a polgárosodás lehetősége hazánkban. 64 SZEMÉLYISÉGI JOG ÉS A TÁRSADALOM KÖZNEVELÉSI FELADATAI 68 A TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS ALAPSZABÁLYA: 73 A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ RÉTEG FELZÁRKÓZTATÁSA 81 BEFUTÁS-KIFUTÁS HOVÁ FUTÁS? 86 REFLEX SZERŰVÉ VÁLÓ KÉSZSÉGEK és A KREATÍV ÉLETVITEL 90 NEVELÉS SZEREPE AZ EMBEREBB EMBERRÉ VÁLÁSBAN 93 RITUÁLIS SZOKÁSOK MAGATARTÁSFORMÁT ŐRZŐ EREJE 94 A MAGYAR CÍMER 104 AZ INTELLEKTUS KIFEJLESZTÉSE 105 AZ ÉRTELMISÉG SZEREPE 106 BEJEGYZETT MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK NÉV- ÉS CÍMJEGYZÉKE 107 FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEINK 2000-ig bezárólag 112 JUS MURMURANDI 117 MIÉRT NEMZETI A NAT? 118 TANÉVZÁRÓ június Mi a PET? 122 AZ EZREDFORDULÓ TANULSÁGA 123 VAE VICTIS! 124 A KÖZÉPSZER KONTRASZELEKTÁLÓ HATÁSA (AKTIVITÁSA) 125 ISMERD MEG MAGAD! Γν ω δ ι σ ε α υ τ ο ν 127 Egy öregedő polgár gondolatai a választások előtt december közepén 129 NEVELÉS MŰVELTSÉG 132 A SZELEKCIÓ 135 SZÉLJEGYZETEK,a Tudomány és technológiapolitika 2000-hez 138 QUO VADIS AMICE? 141 MERJÜNK MAGYAROK LENNI 144 EXTRA HUNGARIAM NON EST VITA, SI EST VITA, NON EST ITA 147 AZ ÁPRILISI VÁLASZTÁS TANULSÁGA (2002 augusztus 1) 148 TELLER EDE EMLÉKEZETÉRE 150 KÉPZELETBELI RIPORT 151 SZOBROT A HAZA NAGY FIÁNAK! 152 Kedves Zoli! 153 1

2 AZ ÉRTELMISÉG FELELŐSSÉGE SZÁZADUNK UTOLSÓ ÉVTIZEDÉBEN....hol a nép, mely pályát izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni Ősz atyáknak nyomdokin tanult? Névben él csak? Többé nincs jelen? Talán megbocsáttatik nagy költőnk mottóként használt nemesveretű sorainak aktualizálása, mert íme itt van a félrevezetett nép, akinek nem kevés izzadással kell kimozdítani a kátyuból a nemzet szekerét. Történelmi tanulság, hogy a vezetők, bűnös mulasztásaik terhét nagylelkűen mindig a becsapott népre hárítják. Régóta tudott, hogy egy nemzet felemelkedésének alapja a tiszta erkölcs, hajtóereje pedig a kiművelt emberfők mennyisége és szakmai képzettsége. Ezen a területen elért eredményeinkkel sajnos nem büszkélkedhetünk. A felvilágosodás eszméi, de méginkább a gazdasági szükségszerüség korán rádöbbentette Európa államalakulatainak a vezetőit arra, hogy a gazdasági felemelkedés legfontosabb infrastrukturális eleme, állampolgáraiknak civilizációja, a lakósság műveltsége. Ezért nem meglepő, hogy általában előbb vezették be az általános tankötelezettséget, mint az általános védkötelezettséget. Tisztában voltak azzal, hogy a társadalom anyagi létét, életszinvonalát a fejekben levő tudás, a kezekben rejlő gyakorlati képesség határozza meg. Az infrastruktúra ezen nélkülözhetetlen elemét nem vásárolhatjuk a tőkés piacon licencként, ezt nekünk kell kiépíteni, ésszerűen szervezett áldozatos munkával. Mi történt hazánkban a XX. század második felében? A közép-keleteurópai államok gazdasági problémáit nem csekély mértékben a képzett munkaerő anyagi és erkölcsi háttérbe szorítása, illetve ezen munkaerő képzettségénél alacsonyabb, primitívebb körülmények közötti foglalkoztatása okozza. E magasabb szinvonalú termelésre is képes réteg kihasználatlanságának következményeként, képzésük szinvonala az elvárások szintjére csökkenve a nemzetgazdaság szellemi infrastruktúrájának leépülését okozta. Ez a visszafejlődés nem ütközött akadályba, hiszen a lejtőn energiabefektetés nélkül lehet lecsúszni. A vállalkozóbb kedvűek, a többre törekvők számára ez a "perspektiva" nem volt vonzó, ezért a határainkon túl kerestek és találtak elképzeléseiknek megfelelő munkaterületet évtizedek óta. Mivel többnyire a fiatalabb korosztályt képviselték, gyermekeik is külföldi állampolgárokként látták meg a napvilágot. Ezt a tényt is tudomásul kell venni, ha a nemzet elöregedése miatt húzzuk a vészharangot. A termelési szinvonal alakulásában, az elmaradottság konzerválásában az elavult termékek kicserélésére szolgáló KGST piac igénytelensége sajnos döntő szerepet játszott. A tőkés piacon eladhatatlan Ikarusz autóbuszt hasonló értékű Trabantra cseréltük. A hiánygazdálkodáshoz szokott vásárló, nem csak a lakósság viszonylatában, de az államközi árúcserében is minden terméket átvett. (Veszi, nem veszi, nem kap mást.) Ráadásul a termelt javak legnagyobb része a fegyverkezést szolgálta, amiből következik, hogy ezen termékek minőségi hiányosságaira csak az utóbbi idők háborús tapasztalataiból következtethettünk. Hogyan történt? Világosan kell látnunk, hogy nem egy véletlenül elhibázott döntés juttatta az országot, sőt a "szocialista tábor" lakóit e gazdasági és erkölcsi csődbe, hanem egy alapjaiban hibás elgondolás, a valós tényeket figyelmen kívül hagyó elmélet, az u.n. "tudományos szocializmus" gyakorlati megvalósításának makacs eröltetése. 2

3 Alapvető hiba volt, hogy a proletár forradalom kirobbantói éppen forradalmiságukra hivatkozva eleve kizárták annak lehetőségét, hogy elméleti téziseik megvalósithatóságát szakmai vitákban, gondolat-kisérletekben, másként gondolkodó szociológusok és közgazdászok véleményével ütköztessék. A fennálló társadalmi rend erőszakos megdöntésére szervezkedve, monolitikus egységre törekedtek. Tudományos elképzeléseik pártossága nem tűrte a vitát. Nem bírálat, csak egymás dicsérete, elvétve kivégzése illethette őket. A második világháború után a szocialista forradalom közel harmincéves forgatókönyve csekély változtatással és "baráti segítséggel", újra szinre került, más szereposztásban. A mozgalom monolitikus felépüléséből következően, a hatalomra került internacionalista gárda, az új rezsim vezetői és ideológusai nem kiemelkedő képességeiknek köszönhették az új hierarchiában elfoglalt helyüket. Idegen fegyveres erőre támaszkodva, szubjektíven túlértékelt elméleti és gyakorlati szinvonaluknak megfelelő szervezetet építettek ki. A monolitikus szerveződés személyi kultusznak nevezett megjelenési formája törvényszerűen alakult ki. A nagy fordulattal vezető pozicióba került csekély szakértelemmel rendelkező személyek, minden bizonnyal szívesen vették, ha valaki megmondta, hogy mit kell tenni. Nem akarván kilógni a sorból örömmel verték össze a tenyerüket, ha a többi okosabbtól azt látták. Saját képességeikkel általában tisztában lévén, mindegyikük úgy gondolta, hogy a többi kiválasztott nagyobb szakértelemmel rendelkezik. Meggyőzte őket itéletalkotásuk helyességéről számos fémjelzett "tudós" állásfoglalása. Később azután a félelem és az egzisztencia féltése is szaporán mozgatta a vastapsoló karokat. Egy idő elteltével a kiválasztottak - mivel a dolgok mélyére nem láthattak, a termelési grafikonok pedig állandó emelkedést mutattak - elhitték az irónikus közmondás számukra kedvező szószerinti értelmezését: "Akinek hatalom adatik, annak ész is adatik". Nem vették figyelembe, hogy a tudás az hatalom, de a hatalom önmagában nem jelent tudást, sőt mi több a tudósok lefejezése sem változtatja meg a természeti törvényeket. A természetes kiválogatódás szabályozó szerepe Az elmult évezredek alatt kialakult egy természeti törvényeken, az emberi faj genetikai adottságain alapuló, az emberi személyiség többre törekvését hasznosító, önszervező elemeket tartalmazó, folytonosan optimalizálódó, értékrendet teremtő, önfejlesztő müködőképes rendszer. Ennek az on line szabályozott termelő társadalomnak, a legkisebb önszabályozott eleme a minden körülmények között élni, méghozzá jól élni akaró személy, a világegyetem szerves alkotóeleme a Homo sapiens. A társadalom kialakulása természeti jelenség, amelyre a természeti törvények tőlünk függetlenül, e törvények fel nem ismerése, illetve tagadása esetében is hatnak. Az evolúció szinpadán ideig-óráig tekintélyes energia feláldozásával fenn lehet tartani egy látszólag "ex lex" állapotot, de a létért folyó küzdelemben győzelemre, tartós sikerre ez az erőfeszítés nem számíthat. Erőszakot átmenetileg tehetünk ugyan a természeten, de milyen hasznunk származik belőle? "Naturam expellas furca tamen usque recurret." Hova jutunk ha kikapcsoljuk a kiválogatódás szabályozó szerepét. A fordulat évét követően az új hatalmi szervezet első és legfontosabb tevékenysége az élet minden területén a megméretés lehetőségének a kikapcsolása volt. A versenyhelyzet felszámolása a felületes szemlélő számára kétségtelenül vonzó gondolatnak tűnik, hiszen elvileg a küzdelemre, a céltalannak tekintett gazdasági és szellemi versengésre fordított energia is maradéktalanul a termelés szolgálatába állítható. Sajnos az eszme prófétái, természettudományos ismereteik hiányos volta miatt ezzel a tézisükkel végzetes kárt okoztak. Nem vették figyelembe, hogy a környező világ, a természet és ezen belül a társadalom fejlődését éppen a szüntelen harc és versengés biztosította évmilliók óta. 3

4 Létrejött egy mechanizmus, amelynek nem volt mozgató rugója. Deformálták a többre törekvés, az egyéni érdekeltség hajtóerejét. A pótcselekvésként bevezetett munkaverseny, a munkafelajánlások, a brigád mozgalom, az öntudatra való hivatkozás a tervek teljesítését hamarosan formálissá tette. Meglepő gyorsasággal terjedt a minél kevesebb munkával minél több pénzt jelszava, amit a szociális demagógia még a "tőkés" elleni harc korszakában fejlesztett ki a társadalom perifériájára szorult rétegben. Az évszázados hagyományokon alapuló társadalmilag elismert munkamorál helyébe az új szelek "minimax" életelve került. (MINImális munkával MAXimális haszon.) Ezen nem csodálkozhatunk, mert természeti törvény, hogy a létért való küzdelem porondján az a győztes, aki a legkevesebb energia befektetésével éri el célját. Ez esetben a küzdelem porondja, a mesterséges feltételrendszer, nem sarkalt "fair" küzdelemre. Bérrendszerünk szisztematikusan szétrombolta a fejlett országokra jellemző hagyományos értékrendet, sőt ma is gátolja a helyes szemlélet kialakulását. Az egyenlősdi felszámolta a tisztességes munka becsületét, ma is akadályozza a helyes értékitélet megszületését. Egy csoportba került a valóban értékes alkotó munkát végző diplomás a szellemi kényszermunkással. A valóban tanári hivatást vállaló, emberebb embert és kultúrált magyart nevelő pedagógus egy csoportba került az éppen csak hogy órát tartó tanárral. Hogyan tudja egy átlag állampolgár lemérni, hogy vajjon a társadalom szempontjából milyen mértékben tölti hasznosan a munkaidejét. A bérekben jelentkező alig észlelhető differenciáltság erre alkalmatlan. Sok esetben a jószándékú és szorgalmas dolgozó a vezetés hibájából nem kevés izzadsággal egyre több eladhatatlan terméket állít elő. Nem véletlen, hogy az azonos képzettségű szakmunkás azonos szellemi és fizikai erőkifejtéssel lényegesen eltérő jövedelmet élvez, attól függően, hogy a Bécsi-út keleti vagy nyugati végén települt az üzeme. A különbség a termék piacképességéből adódik. A Bécsi-út keleti végén egy személytelen kollektiv kizsákmányolás áldozataként foglalkoztatott állampolgár nem tehet arról, hogy felelőtlen vezetői kényelemszeretetből, vagy hozzánemértésük miatt nem változtatnak helyzetén és így nem készíthet világszinvonalon álló piacképes terméket. Senki sem irigyelné a nagyobb jövedelmet attól a szakvezetőtől, aki "piacképes termék" előállítására hasznosítaná a magyar munkás kezében rejlő képességeket. A valóban hasznos tevékenység végzésével együttjáró megelégedettséget csupán az egyénileg gazdálkodó, az önálló vállakozó érzékelheti, sajnos azonban az ő megméretésüket is eltorzítja a különböző maffiák és lobbyk által irányitott "szocialista piac", és a monopol helyzetet kihasználó közvetítő kereskedelem illetve készletező vállalat. A társadalmasított üzemek és a gazdátlan gazdaságok elszemélytelenedett termelési és kollektiv kizsákmányolási viszonyai a versenyhelyzet megteremtésére illetve kihasználására nem alkalmasak. A kollektivizált gazdaságban a piaci törvények helyett a társadalmi termelést a tervszámok, formális szabályzók irányították. Ezek a hatalmi szóval kialakitott és a valós helyzettől elszakadt szabályzók az eredményeket ugyan számszerűsitették, a grafikonok szüntelenül emelkedtek, a valódi értékek viszont nem különültek el a talmitól, mert a minőséget nehezebb számszerüsíteni, erre csak a valódi piac képes. Az értékvesztés először a szellemi teljesítmények lebecsülésében jelentkezett. A piac hiányában azonban hamarosan a fizikai teljesítmény minősége is értékét vesztette. Évtizedekig a főkönyvelők ügyessége, ügyeskedése, a kozmetikázott jelentések is elegendőnek bizonyultak az "erkölcsi" és anyagi elismerés megszerzéséhez, csupán a szocialista kapcslatokat kellett szorgalmasan ápolni. Ezzel párhuzamosan a bürokrácia öntörvényű virágzásnak indult, mert a piac itéletének hiányában a jobb sorsra érdemes szakemberek eredményeket bemutató jelentések írására kényszerültek. Az elkészült anyagot természetesen az egyre növekedő bürokratikus apparátosnak iktatni, olvasni, formálisan értékelni, ellenőrizni és sok példányban különböző helyeken tárolni kellett. 4

5 Valójában a helyzet ilyetén alakulása nem meglepő, hiszen szilárd elvi alapon állva a fordulat évét követően a hivatalos ideológia megbélyegezte azt a tulajdonosi tevékenységet, amely a saját jólfelfogott érdekét követve mindíg megtalálta a követendő profittermelő irányt. Az emberben rejlő alantas ösztönök felkorbácsolásával operáló szociális demagógia a gyártulajdonos gazdaságirányító szerepét nem tekintette munkának. Tűzzel-vassal irtatott ez a gondolkodásmód. A valóságtól elszakadt ideológia súlykolásával generációk gondolkodásmódjából sikerült kiölni a vállakozói szemlélet csiráit is, amire most míly nagy szükségünk lenne. Maradt helyette az "ügyeskedés", másnéven szélhámosság, amit nem jutalmaz a nyugati piacgazdaság, amelyhez oly igen kapcsolódni szeretnénk. Hogyan történhetett? Joggal kérdezhető, hogyan lehetett ilyen hosszú ideig fenntartani ezt az elvileg fejlődésképtelen rendszert? Kezdetben a gazdaság méretéből következő tehetetlenség még vitte a nemzetgazdaságot, hiszen a dolgozók többségének a munkaerkölcse még a kapitalista környezetben a fordulat éve előtt fejlődött ki. Az is tény, hogy az ősök által létrehozott infrastruktúra egy darabig még működőképes. Az utakon valahogy lehetett közlekedni. A sineken elgördültek a vonatok. Ha nem, akkor felszámolták, felszedték a sineket. Az államosított házakban lepusztulásuk ellenére még ma is laknak. A százéves csatornahálózat jól-rosszul még ellátja feladatát. A huszas években épitett telefonközpontok még mindíg üzemelnek. Az elmult korszakban az ősök által felhalmozott anyagi és szellemi vagyonból egy darabig még el lehetett tengődni. A piaci körülmények karikatúrájának tűnő "szocialista piac" kikapcsolta a megméretés, az összehasonlítás lehetőségét. Az államszervezet intézményes elmaradottságából következő gazdasági problémák csak megkésve jelentkeztek, mivel a gazdasági bürokrácia teljes aktivitását az ok-okozat kapcsolat elkendőzésére fordította. A hatalom kollektív felelősséget hangoztató felelőtlen birtokosai a nemzet anyagi és szellemi infrastrukturájának felélése után, a gazdasági bajok jelentkezésekor nem a termelési rendszer változtatásával kisérleteztek, hanem külhoni kölcsönök felvételével kialakitottak egy mesterségesen felpumpált fogyasztói társadalmat, kihagyva a magas szinvonalon termelő társadalom felépítését. Ugrásszerűen emelkedett az életszinvonal a termelékenység növekedése nélkül. Ebbeli igyekezetük a nép hallgatólagos beleegyezésével találkozott. Kivűlről a tábor legvidámabb barakkjának tekintették hazánkat. A "fridzsider-szocializmus = gulyás-kommunizmus" gazdasági alapok nélkül, mások pénzén épült fel. Ezt a tényt nem szabad figyelmen kivül hagyni az elmult évtizedek értékelésekor. A korszak mindenható irányítói, - akikről nem mondható, hogy a szaktudás és a tiszta erkölcs bajnokaiként vonulnak be a történelembe, - csupán abban bíztak, hogy a nagy testvér nem hagyhatja, hogy egy szocialista ország csődbe kerüljön. Gátlástalanul folytatták a valóságtól elszakadt ideológia számukra előnyös tételeinek alkalmazását. A kétkezi munka demagóg felértékelése és a szürke agyállomány teljesítményének leértékelése miatt a szocialista gazdaságban a kvalifikált munkaerő vált a legolcsóbbá. A hatalom és az értelmiség viszonya, helyzetének alakulása. Az értelmiség fogalma valamikor egy életformát jelentett. Az idesorolható személy az értelmiséggé válás folyamata közben tökéletesedik, csiszolódik. E folyamatot jellemzi az ismeretek belső indittatásból táplálkozó folyamatos gyarapítása, az intellektus szüntelen fejlesztése. A szaktudás jelentőségét elismerő társadalmak oktatási intézményei is csupán elindítják a fiatalt ebben az irányban, felébresztve a tudásvágyat, bemutatva az ismeretek gyarapodását kisérő lelki kielégülés örömét. A végkifejlet mindig az egyénen múlik. Nagy jelentősége van a családi hagyományoknak, a példaképül választható nevelő személyiségeknek, de nem elhanyagolható a tudás társadalmi elismertségének motiváló hatása sem. 5

6 A fordulat évét követően a munkásosztály vezető szerepének szüntelen hangoztatása a nemzet szakmailag képzett művelt rétegében bizonyos kisebbrendűségi érzés kialakulásának kedvezett. A kiművelt ember nem szereti az öklét használni, inkább visszavonul a számára hátrányos küzdőtérről. Szakmaszeretetük és ismereteik gyarapodásából táplálkozó lelki kielégülésük ideig-óráig feledtette velük társadalmi és anyagi helyzetük reménytelenül hátrányos voltát. E réteg korabeli képviselői még kisgimnazista korukban a latin órákon olvasták Menenius Agrippa logikusnak tűnő beszédét, amit a Mons Sacer felé vonulóknak mondott. Ez a réteg a világgazdaság fejlődési irányait ismerve abban bízott, hogy tudására és szellemi képességeire igényt tart majd a társadalom. Sajnos nem így történt... Az egymást követő oktatási reformok, az iskolarendszer gyökeres "forradalmi" átalakítása e réteg megfelelő szinvonalú utánpótlását megakadályozta. Az értelmiség fogalma a haladó jelzővel felékesítve tragikus mértékben devalválódott. A fizikai megsemmisítés és a lelki terror hatásos munkát végzett. A bársonyhajtókás télikabátot lódenre cserélték, a fejekre a keménykalap helyett az osztályharcos sapka került. A közelmult számos példája bizonyítja, hogy a legmagasabb képzettségű személyek is meg tudják fogni a csákány nyelét az ilyen célra létesitett speciális intézményekben (Recsk, Tököl stb.), ennek a megfordítottja viszont általában silány eredményre vezet. Társadalmunk tragédiája, hogy az ipari fejlődés olyan szakaszában hajtatott végre ez a műtét, amikor világszerte a kiművelt szürke agyállomány értéke növekedőben volt. Az elmult évtizedek sajnos sematizálták az értelmiség fogalmát. Bizonyos oktatási intézmények által kiszolgáltatott dokumentumok alapján kategorizáltatott e réteg, miközben a szó (értelmiség) elvesztette eredeti jelentését. Jól érzékelhető ez az értéktelenedés, ha a német, az angol és a francia nyelvterületen megvizsgáljuk a szó (der Intellektuelle, the intellectual, l'intellectuel) értelmét, szembe állítva a brain worker, white-collar szavakkal. Az utóbbiak felelnek meg a ma divatos minimax elveket valló társadalmunkban a szellemi kényszermunkások kategoriájának, akik magukat értelmiséginek tartják (papírjuk van róla) az értelmiségi életforma élése nélkül. Az értelmiség helyzete a szocialista táborban. Kialakult egy magát túlértékelő, de ugyanakkor kiszolgáltatott kisebbség. amely kiszolgáltatottságánál fogva a hatalom kiszolgálójává vált. Tudta, de nem merte és mégkevésbé tette. Nem fogadta meg a hatalom egyik ma is élő képviselőjének tanácsát; "... ha nem tetszik, vegye a kalapját és menjen..." hanem megalkudva itt maradt, szinte belső számüzetésben, a hatalomtól ugyan elidegenedve, de azt tudásával,- ha nem is szívből, hanem szinből - végeredményben kiszolgálva. A karrierre vágyók megpróbáltak azonosulni a hatalommal és a megadott dogmák közé ékelték gondolat világukat. Az idegrendszer egy bizonyos határig képes a számára kellemetlen hatások kivédésére, bizonyos asszociációs pályák blokkolására. Sok mindent meg lehet szokni, csak gyakorolni kell. Végeredményben zsákban futásból is lehet versenyt rendezni. Az értelmiség másik része megpróbálta függetleníteni magát a körülményektől, kialakított egy külön világot, több kevesebb sikerrel elhatárolva magát a guzsba kötő körülményektől. Szinte kívülről szemlélve a történéseket, csupán regisztrálta magában, hogy "Ők már megint mit tettek!" de azért elvégezte a rá bízott feladatot, mert ezért kapta a fizetését. Ezt a hatalom birtokosai hallgatólagosan tudomásul vették, hiszen a "gépezet" működtetéséhez szükségük volt képzett személyekre. "Marad a gyerek, ha játszik" jelszóval elnézték ezt a szellemi elkülönülést. Sőt a póráz szorításán engedve a játszóteret, - annak teljesítmányfokozó hatásában bízva, - időnként megnövelték. 6

7 Uralkodó ELIT a fellazult diktatúrában. Kevesen figyeltek fel arra, hogy közel harminc évi számüzetés után az "elit" szó kissé megváltozott jelentéssel ugyan, de újra megjelent a hivatalos nyelvben. Eredetileg a legjobban képzetteket, a legműveltebbeket, a tudásuk alapján kiválasztottak csoportját jelentette. A háborús időkben a legjobban kiképzett és felszerelt elit alakulatok fogalmát ismertük meg. Minden esetben valamilyen teljesitmény alapján történő kiválogatás különítette el a fentnevezett csoportot az átlagtól. Mivel a teljesítmény általában mérhető, igy a fogalom elfogadható az átlagképességűek számára is. A fordulat éve száműzte ezt a fogalmat, a szó is kikopott, hiszen az államot "az élcsapat legjobbjai" vezették. Üldözötté vált az elitképzés gondolata is, ha az a szellemi tehetség kimunkálását célozta, ugyanakkor a fizikai erő fejlesztése a sportteljesítmények javítása céljából, - mivel az a nemzetközi küzdőtéren a szocialista rendszer felsőbbrendűségét volt hivatva bizonyítani, - kiemelten támogatott volt. Az elit szó a nyolcvanas évek második felében jelent meg újra a sajtóban, mégpedig hatalmi vagy uralkodó jelzővel ékesitve a széteső monolitikus pártállam és a gazdaság vezető posztjain lévő tisztségviselők szorosan összefonódott csoportjának megjelölésére. Valójában itt is a kiválasztottak, az elkötelezettek egy meghatározott csoportját jelöli ez a szó, csupán a kiválasztás mechanizmusa, - a mi kutyánk kölyke és az úgynevezett hármas szempont következetes érvényesítése,- vezetett vakvágányra. A valódi piaci körülmények között végbemenő természetes kiválogatódás ennél lényegesen több paraméter figyelembe vételével, úgy tűnik a Lajtán túl eredményesen működik. Nálunk sajnos az állami beavatkozással terhelt látszólagos vállalati önállóság, egy mindennek, csak piacnak nem nevezhető küzdőtéren, nem biztosítja az uralkodó elit számára a valódi megméretés lehetőségét. Közülük néhányan a valódi piac körülményei között is megállnák a helyüket, a többség azonban kényelmesebbnek véli a megméretés elódázását. Minden összeköttetésüket és energiájukat az elmerülés kivédésére, a kiskapuk feltalálására mozgósítják. Szívesen élnek demagóg szólamokkal a kormány sakkban tartására. (Erre is volt számos példa hazánk töténelmében, amikor kiskirályok, oligarchák, Csák Máté és társaik marakodtak az ország javain. Valahogy ezt is túlélte az istenadta nép.) Viselkedésük érthető, hiszen az állami vezetéssel összefonódva és az e célra alakitott vállalati tanácsok segítségével kerültek vezető beosztásukba, ezért mint az állam vazallusai fentről várták a problémák megoldását. Tehették ezt minden kockázat nélkül, hiszen ők csupán alkalmazottak, tehát legrosszabb esetben korkedvezménnyel nyugdíjba menve kiemelt járulékban részesültek. Nem akarják tudomásul venni, hogy az üzemeknek kell eladható terméket gyártani, nem pedig a kormányt arra kényszeríteni, hogy térítse meg a termék áron aluli eladásából származó pénzügyi különbözetet. Ezt a réteget nem motíválja az a tudat, amely a latifundiumok mindenkori urát, az üzemek tulajdonosait illetve részvényeseit hajtotta, akik utódaiknak gazdag termést hozó földeket, kitermelhető erdőket, működőképes vállalatokat akartak örökül hagyni. Sőt a leendő örökösök általában éberen őrködtek és ha tudták megakadályozták a vagyon esetleges elherdálását. A kollektiv társadalomban ez a mozgató erő nem működik. Mindenki annyit akar kivenni a közösből amennyit csak tud, a "csak egy nap a világ,...ki tudja holnap mire ébredünk" életelvnek megfelelően. Ez a mentalitás országszerte követőkre talált a "szocialista ember" kiformálásával eltöltött negyven éves nevelőmunka nagyobb dicsőségére. A rendben tartott magánházak és nyaralók kerítésén kívül, a köztulajdon mint látjuk Csáki szalmája! Pusztuljon a közös környezet, csak a saját kertecskénk viruljon! Hová jutunk ezzel az életfilozófiával? A munkás-paraszt kormány megalakulása óta az időnként átalakitott kormányok bemutatásakor, a hírközlő szervek kiemelték a miniszterek munkás voltát, vagy munkás származását. Sajnálatos módon azonban a hiányzó szaktudást ez az "érdem" nem pótolta, de a nemzetért érzett felelősséget sem alakította ki. A gazdasági bajok jelentkezésekor az ország 7

8 vezetői közül egyesek a fenyegető veszélyt elhárítandó kisérleteztek ugyan néhány erőtlen intézkedéssel, de ezek a kezdeményezések - mint annyiszor hazánk történetében - sorra megfeneklettek az oligarchia ellenállásán. Régebben a karok és a rendek, később a finánc-oligarchia, ma pedig az új osztály újabban "hatalmi elit"-nek vagy "uralkodó elit"-nek nevezett vezető rétege akadályozta a reform-elképzelések megvalósulását, illetve ellendrukkerként akadályozza ma is az átalakítási folyamat megindulását. Papírforma szerint ez a réteg valamilyen diplomával rendelkezvén értelmiségi kategóriába sorolja magát. Többségük tehát tisztában volt azzal, hogy a nemzetgazdaság egyre gyorsabban halad a csőd felé, érzékelhette a társadalom erkölcsi szétesését, mégsem tett semmit ellene, mert nem volt érdekelt ebben. Sőt a nemzeti vagyon burkolt magánosításában volt érdekelt. Könnyen tehette ezt mert hatalmi pozicióban volt. Hogyan válogatódjon ki az új értelmiség, az új elit? Az elmult évtizedek történelmét, a politikai és gazdasági hibákat, bűnös mulasztásokat látva, megállapíthatjuk, hogy forradalmi országépítő feladat vár népünkre, arra az ifjúságra, amelyik remélhetőleg valóban magának építi majd az országot. Nem kétséges, hogy csak a lakósság műveltségi szinvonalának emelésével juthatunk el a hőn áhitott demokratikus és gazdaságilag is sikeres társadalomhoz. Az elmult évtizedek tapasztalatait higgadtan végiggondolva, indulatoktól mentesen objektiven kell értékelni. Ezt az értékelést kell megismertetni a felnövekvő ifjúsággal és rajtuk keresztül az egész néppel. Az elmúlt évtizedekben megtöretett értelmiség erejéhez mérten segítheti ezt a tevékenységet, de élére állni a csapatnak már kevésbé képes. A deformálódott asszociációs pályák már nehezen szerveződnek újjá, a fékeket nehéz eltávolítani, és valljuk be erőfeszítéseik gyümölcseit életkorukból következően aligha takaríthatják be. Egyetlen vigasza lehet ennek a korosztálynak, hogy teszi a dolgát, -"küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért," - mit megkövetel a haza. Mi a realitása annak, hogy hazánk tevékeny résztvevője legyen az európai gazdaság, az összeurópai gondolat megvalósitásának? A technológiák gyors fejlődése, a szellemi teljesítmények felértékelődésével járt. A világgazdaság jelenségeit elemezve megállapítható, hogy az értelmiség hazafiui érzésétől, valamint az évről-évre megjelenő képzett fiataloktól függ hazánk jövője. Nem hazafias szónoklatokkal, szobordöntögetéssel, meggondolatlan nyilatkozatokkal és emlékműavatások rituális szertartásaival kell bizonyítani a nemzeti érzést, hanem a nemzet felemelkedéséért végzett munkával. Ha már az emberi nem kialakulása a szellemi képességek kialakulásával az állati lét fölé emelte fajunkat, úgy is kellene viselkednünk, hogy a "fölé" határozó szót joggal használhassuk. Az elmult, években elszenvedett hátrányos megkülönböztetést és sérelmeinket nem érdemes felhánytorgatni, ezzel nem jutunk előbbre, hanem éppen a tudás fölényével kell azon túltenni magunkat. Az értelmiség ismérve, hogy a vegetetív viselkedési formák háttérbe szorításával a szellemi tulajdonságok, az önvizsgálat, az önmérséklet, a felelősségérzet, meghatározó szerepet játszanak életében. A környező államokban kisebbségi sorban élő magyarok tanult rétegétől elvárjuk, hogy szülőföldjén maradva segítse az ott élők gazdasági és szellemi felemelkedését. Ugyanakkor a hazai képzett réteg külhonban keresi boldogulását. A természet jelenségeinek vizsgálója számára ez nem meglepő, mert minden élőlény oda vándorol, ott szaporodik el, ahol az életlehetőségek számára kedvezőbbek. Hippokratesz aforizmája- "Ars longa, vita brevis"- magyarázatul szolgálhat, hogy miért választják oly kevesen az értelmiségi létforma akadályokkal megtüzdelt ösvényét, illetve, ha már ezt választották, akkor több kevesebb kisérletezés után helyet keresnek 8

9 maguknak és szaktudásuknak a nap alatt. "Ubi bene, ibi patria" és ezt a közmondást nem ma találták ki. Kérdés, hogy felül tud-e emelkedni a látszólag kényelmesebb létet jelentő csábításon a magyar értelmiség és megkisérli képességeit itthon kamatoztatni, ahelyett, hogy féláron dolgozva hozzájáruljon a fejlett országok további fejlődéséhez. Kényelmes a hazai lehetőségek szűkös voltával magyarázni fiataljaink döntését, dehát mire várunk - Róbert bácsira - aki majd elvégzi a munka nehezét? És mit várhatunk az öregebb korosztálytól? Azt, hogy esetleg egyéni érdekeit félretéve résztvegyen a nemzet felemelkedéséért, végzett munkában. Ha valaki nem érzi magát erre képesnek, akkor legalább ne akadályozza a fejlődést, az előrehaladást. De mi várható az ugynevezett uralkodó elit néphez hű művelt képviselőitől? Közöttük is vannak a szülőföldhöz hű jólképzett szakemberek, akik a szűk osztályérdekeket átlépve a nemzetgazdaság ujjáépítésében őszinte szívvel résztvehetnek, ahogyan a reform kor arisztokratái is aulikus neveltetésük ellenére az ország felemelkedéséért nem kis áldozatot tudtak hozni március Szentirmai Attila [Az írásműnek sajnálatos módon, a tyúkszemek érzékenysége miatt többszöri próbálkozással sem sikerült fórumot találni a korabeli sajtóban, így maradt a fiókban.] 9

10 OKTATÁSI INTÉZMÉNYEINK FELELŐSSÉGE ÉS A RENDSZERVÁLTÁS Hazánk jelen állapotában fokozott az írástudóknak, az oktatási intézményekben tevékenykedő értelmiségnek a felelőssége, akik az ország sorsát a rájukbízott fiatalság nevelésén keresztül irányíthatják. Hazánk felemelkedése az újszölöttekben megjelenő genetikailag adott lehetőségek optimális hasznosítása esetén remélhető. Minden állampolgár személyiségi joga, hogy olyan képzésben részesüljön, amely genetikailag adott képességeinek optimális hasznosítását teszi lehetővé a maga javára és a társadalom hasznára. E jog érvényesülése megfelelő szelekciót valamint az oktatók és az oktatásban részesülők partneri viszonyát igényli. A készségfejlesztés, a tudás megszerzése befektetést igényel mindkét részről. Az oktatók szerepe. A kiművelt ember nem szorítkozhat csupán a szaktudományának megismerésére, hanem ismernie kell helyét és szerepét a természetben és a társadalomban. Az elmult évtizedekre jellemző kettős nevelésből adódó tudathasadás csak úgy küszöbölhető ki, ha nincs hivatalos álláspont a tények magyarázatára, hanem olyannak mutatjuk be a világot amilyen valójában. Ezzel a tananyag radikális csökkentését is szolgáljuk, mert az állampolgárnak nem azt kell elsajátítani, hogy a mindennapi tapasztalattal szemben valamiről mit kell mondania az illetékesek előtt. A kettős nevelés tényét az iskolai és az ettől eltérő családi hatás nemkívánatos szerepeként ostorozták az elmult évtizedekben. Nem akarták elismerni, hogy az oktatott anyag és a társadalmi valóság között jelentkezett ez a szakadék. Akkor várható becsületes munka, ha a rosszat nem fizetjük, és erkölcsről csak akkor prédikálhat valaki, ha úgy is él. Olyan tanárokat és tanitókat kellene nagy számban rászabadítani a felnövekvő nemzedékre, akik példamutató erkölcsi magatartásukkal, emberi hitelességükkel és szakmai tudásukból adódó tekintélyükkel képesek lesznek kedvező irányban befolyásolni a fiatalság fejlődését. Nem kampányszerű rohammunkára, hanem kitartó, nyugodt, áldozatos nevelő munkára van szükség. Az iskolák vezetését olyan társadalmilag, -nem társadalmi szervek általellenőrzött személyekre kellene bízni, akik a pozitív irányban ható természetes szelekció érvényesülését nem akadályozzák, elkötelezettségük pedig legyen a becsület és a tisztesség elkötelezettsége. Valamikor az értelmiség falusi tanitónak nevezett képviselőire bízták a nép legértelmesebb fiainak a kiválasztását, még pedig olyan sikerrel, hogy az általuk kiválasztottak az Eötvös Kollégiumban a magyar értelmiség kiemelkedő műveltségű tagjaivá váltak. Megbízott bennük a Kultuszminiszter és ők megfeleltek az elvárásnak. Önbecsülésük és értelmiségi méltóságukból táplálkozó öntudatuk volt a bizalom alapja. Talán ma is lehetne így kezdeni. A feltétele ennek az, hogy a bizalom eljátszása a társadalom itéletét vonja maga után, ne pedig egy újabb vezető állás elnyerésére jogosítson. A művelt társadalomban nem kell félni a szólás és sajtószabadság kiteljesedésétől, mert a férges, a talmi, a salak kihullik az egészséges gondolkodás rostáján. Ezért legfontosabb tennivaló a civilizáció, a műveltség emelése, az ifjuság igényességének a fejlesztése. Az arctalan robotoló tömegből, műveltségére alapozott öntudattal rendelkező olyan honpolgárokká kell formálni népünket, akik úgy bánnak másokkal, ahogyan elvárják, hogy azok velük szemben cselekedjenek. A Kárpát-medence közepén Hazánk jövője szempontjából ez létkérdés. Az utódállamokban felerősödő sovinizmussal szemben nem szenvedélyes nacionalizmust kell csatasorba állítani, hanem a műveltség, az általános civilizáció emeléséből következő, követendő példaként szolgáló fejlettebb társadalmat, egy prosperáló államalakulatot. Gyermekeink és unokáink érdekében ezt a munkát nekünk kell elkezdenünk, mégpedig késedelem nélkül olyan felelőséggel, hogy majdan sírjainkra leborulva... "áldo imádság mellett mondják el (szent?) neveinket". Kérdés, hogy népünk hogyan bírkózik meg e szokatlan feladattal? Vajjon hány év nevelő munkája lesz képes érzékelhető változást hozni a közerkölcs, a munkamorál területén? Ez ugyanis előfeltétele egy virágzó nemzetgazdaság működésének. 10

11 Oktatásügyünk helyzete. Az elmult évtizedek voluntarista módon kierőszakolt, egymást követő, sőt egymásba csúszó oktatási reformjait nem az élet követelte ki. Nem az oktató munkában a legnehezebb körülmények között is helyt álló pedagógusok munkálták ki, hanem egy ilyen célra létrehozott intézmény elefántcsont tornyában alkotó "elkötelezett" újítók. A tudományosságot és a szakmai szinvonal emelését sűrűn hangoztatva zúdították a magyar fiatalság és a jobb sorsra éredmes oktatóik nyakába reform elképzeléseiket. Felűlről vezényelt utasítások eredményeként az oktatott anyag az egyetemi jegyzetekből és tankönyvekből kiemelt oldalak összefércelt gyüjteményévé vált. A tananyag összeállítója ezzel a fogással az apparátus döntéshozói előtt munkájának magas szinvonalát kívánta bizonyítani. Sajnos ez a megoldás az alapismeretek hiányos volta miatt a fiatalok számára a szaktudományok igen vázlatos ismeretét jelenthette csak. A terhelés csökkentése és a szinvonalemelési elvárások között őrlődő pedagódus szaktudásától és képességeitől függő mértékben tudott csak ezen az áldatlan helyzeten javítani. Szelektál-e a felsőoktatás felvételi rendszere? A középiskolában megszerzett ismeret-"kvantumok" a tanulóban a világszinvonalon álló tudás érzetét keltették. Az egyetemi felvételi vizsgákon pedig erre az ismeretanyagra támaszkodva egyre agyafúrtabb feladatok megoldását követelhették. A jelentkezők felkészültségük szerint a felvételi dolgozatot eredményesen megírták, bár sok esetben nem rendelkeztek megalapozott tudással sem a humán ismeretek, sem a természettudományok területén. Végül is nem a rátermettek kerültek az egyetemekre, hanem azok akik különórákon szereztek gyakorlatot a felvételi feladatok megoldásában. A középiskolában elsajátított vázlatos ismeretanyagot sok esetben a főiskolai oktatás sem képes feltölteni, mégpedig lélektani okok miatt. A hallgató mivel nagyjából emlékezik a régen tanúltakra, nem koncentrál a részletek megjegyzésére, nem bővülnek ismeretei, csupán a már régebben kiépített vázlatos tudás erősödik meg. Sajnos előfordul, hogy a tanári oklevéllel kikerülő hallgató alig tud többet, mint egy frissen érettségizett gimnazista. Feltehető a kérdés, vajjon mennyiben különbözik a képesítés nélküli pedagógustól? A tanulmányi versenyek helyezettjei és az átlag képzettség szintje. Egyesek a tanulmányi versenyeken született kiemelkedő eredményekkel kivánják számszerűsítve bizonyítani a bevezetett tanügyi reformok hatékonyságát. Ezek az eredmények azonban függetlenek a reformtól. A fiatal szervezet adott lehetőségeit kihasználva kiemelkedő eredményeket lehet felmutatni ezen a területen is. Versenyképes úszóbajnokokat, kiváló balett-táncosokat, sakkmestereket állíthatunk elő az adottságok nagyon fiatal korban munkára fogott kifejlesztésével. A fiatal idegrendszer speciális terhelésével matematikusok, zenészek, komputer kezelők és egyéb szakágak kiemelkedő képviselői nyerhetők, megfelelő edzők, (szaktanárok) áldozatos munkájának eredményeként. Az állitás igazolására Wolfgang Amadeus Mozart-tól napjainkig a tudomány és a művészet területéről számos pédát ismerünk. Nyilvánvaló, hogy ez országos méretben nem járható út, mert az alapanyag nem kielégítő, de megfelelő edzőkkel sem rendelkezünk kellő számban. Mi a teendőnk? Az elmult évtizedek örökségeként ránkhagyott erkölcsi és szellemi lemaradás szempontjából alapvető jelentőségű az oktatási intézményeink európai szinvonalra emelése. Sikert csak akkor remélhetünk, ha az oktató-nevelő munkát az életkori sajátosságok, a fizikai és szellemi befogadóképesség figyelembe vételével szervezzük az óvodától az egyetemi oktatásig, amint azt őseink tették volt. 11

12 Oda kell hatni, hogy oktatási intézményeink ne bizonyítványosztó egységekként szerepeljenek az állami költségvetésben, hanem Hazánk felemelkedését szolgáló műhelyekként szolgálják társadalmunkat és az egyetemes kutúrát. Az új oktatási koncepció kialakításakor, a tantervek és a tananyag "re-formálásakor" (a kötőjel szándékos) erre a szempontra különös figyelmet kell fordítani. A valamikori tankönyvírók közmegbecsülésben álló kiváló gyakorló tanárok voltak, akik az alakuló ifjú személyiség szellemi befogadóképességét és érdeklődési körét, a fiatalok lelki megnyilvánulásait jól ismerték. A tudomány építményét alapozó, intellektust fejlesztő alapismereteket az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyalva az egyetemi tanulmányokhoz is kiváló alapot adtak.. Az életkori sajátosságok figyelembevételét nem lehet eléggé kiemelni. A legtöbb kudarc ennek a semmibe vételével magyarázható. Az óvódát nem szabad kisiskolává fejleszteni, annak ellenére, hogy a tehetségesebbek már 5 éves korukban olvasnak, akár akarjuk, akár nem. Fontosabbnak tartom viszont, hogy a kicsik az óvodában eltöltött idő alatt sajátitsák el a közösségi életvitel elemeit. Ez össztársadalmi nemzeti ügy, mert a müveletlen réteg gyermekeinek hátrányos helyzetén javítani kell. Ez össztársadami érdek! Az átlagműveltség emelését szolgáló hatásnak minél korábban az iskola megkezdése előtt érvényesülni kell. Közösen megtanult versikékkel és énekekkel segítve érje el a szókincsük az iskolaérettség szintjét. Fejlesszék a kézügyességüket. Az iskolaérettséget teljes felelősséggel az óvónőnek kell megállapítania. Munkáját és itéletalkotásának megalapozottságát csak az általános iskola képes helyesen értékelni. Az óvoda hálózatot nem lehet a szülők fizetőképességének a függvényében fejleszteni, vagy visszafejleszteni, mert ezzel társadalmunk jövőjét kockáztatjuk. Az óvóképzést és az elemi iskolai tanítóképzést fokozottan támogatni kell. Alkalmasságukról megbizonyosodva a rájukbízott gyermekek számát limitálva kell a teljesítményüket növelni, mert ebben az életkorban, 4-8 év között lehet megalapozni további fejlődésüket. Az általános iskola szerepe Az általános iskola alsó tagozatában minden tanuló anyanyelvén tanuljon meg írni és olvasni. A négy alapművelet elvégzése ne okozzon gondot, tudjon számolni. A memória fejlesztés, valamint a nyelvművelés céljából népszerű költők verseit, rövidebb prózai szövegeket kellene megtaníttatni. Ugyancsak itt kellene megalapozni az igényességet, az ének és a zene valamint a természeti környezet szeretetét. Nem környezetvédelmi órát kell tartani, hanem olyan nevelésben kell részesíteni a fiatalt, hogy büszke legyen arra, hogy ő és családja tiszteletben tartja, védi a környező világot. Ez a nevelés természetesen csak akkor lehet hatásos, ha a társadalom megvetése kiséri a környezetet szennyező, azt károsító tevékenységet. Tehát nem független tantárggyá kell tenni, hanem életformává nemesíteni a környezetvédelmet. A javasolt környezetvédelmi óra a probléma formális megoldására vonatkozó pótcselekvés csupán; annak dokumentálása, hogy eleget teszünk a bürokratikus elvárásoknak. A felső tagozat sikeres elvégzése a magyar helyesírás szabályainak gyakorlati alkalmazását és elfogadható fogalmazókészség kifejlesztését jelentse. A számtan és mértan közhasznú ismeretén kivül ismerje a tanuló a számolási segédeszközök és az egyszerűbb számitógépek használatát. A természet ismerete a környező világ fizikai, kémiai és biológiai jelenségeinek alapos ismeretét jelentse. Ismerje korunk technikai berendezéseinek a működési elvét, különös tekintettel a fejlett civilizáció eszközeinek hasznos és károsa voltára. Kimélje környezetét, legyen az ember, állat vagy növény. Földrajzi és történelmi ismeretei időben és térben rögzüljenek. Elvárható a magyar irodalom alapszintű ismerete, irodalmi művek, versek memorizálása és legalább egy idegen nyelv alapszintű ismerete. Kétnyelvű településeken az anyanyelv mellett a magyar nyelven való írás és olvasás is elsajátítandó. Sőt ezeken a településeken a magyar nyelvű iskolákban is hasznos volna szorgalmazni a kisebbség nyelvének megismerését. 12

13 A középiskola és az érettségi. A középiskolai érettségi előfeltétele legyen egy idegen nyelv legalább középfokú és egy második idegen nyelv alapszintű ismerete. A matematikai ismereteket a computer gyakorlati használatában való jártasság egészitse ki. Követelmény legyen az oknyomozó magyar és világtörténelem ismerete, valamint a közgazdaságtan és a filozófia története; a magyar irodalom részletes, valamint a világirodalom átfogó ismerete; művészet- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása. A középiskolát végzett fiatal az érettségin bizonyítsa, hogy szakmai tudását jól szerkesztett fogalmazványban képes ismertetni; továbbá a feladott szakmai kérdésekre logikusan szerkesztett szóbeli ismertetést tud adni ex abrupto. Az érettségi vizsgabizottság érezzen felelősséget a kiadott érdemjegyekért. Felelős működését a felsőoktatási intézmények minősíteni tudják, az odakerülő végzettek teljesítménye alapján. A fenti követelmények teljesülése esetén az egyetemi felvételi vizsgák feleslegessé válnak. (Az egyetemi oktatót nem bosszantja majd a diploma munkák gyarló fogalmazása és nem kényszerül helyesírási hibák javítgatására.) Természetesen az érdemjegyek megállapításában a tanárok erkölcsi felelősségére kell számitanunk. Mit tehetne és mit tesz a felsőoktatás? A felvételi emlegetésével már eljutottunk a felső szintű oktatás témaköréhez. Az elmúlt negyven év mennyiségi szemlélete ezen a területen is nehezen orvosolható rombolást végzett. Az elmult évtizedekben gomba módon szaporodó felsőoktatásu intézményeink nehezen birkóztak feladataikkal, többnyire diplomaosztó szolgáltató kombináttá alakultak. Aki ide bebocsátást nyert az előbb utóbb megkapta a dokumentumot, amelynek a száma és a keltezése volt fontos a munkahelyek személyzeti nyilvántartása számára. Sajnos a kutató és az oktató munka szétválasztása következtében a piaci értéket nem képviselő intézmények, megfosztva az alapkutató munka folytatásának a lehetőségétől képtelenné váltak a szinvonal emelésére, sok esetben még a szinten tartás is veszélybe került. Tanulságos visszatekinteni az elmult évszázadok tudományos központjaira. Mit is jelentett az egyetem intézménye a középkorban? A definició szerint:"universitas magistrorum et scholarium". A tanulók és a tanárok egyetemességét, egy intézményt, amely a tudományok művelésére és a tudás átadására alapíttatott. Alapítására akkor került sor, amikor az alapító (maecenas) megfelelő anyagi és szellemi tőkét tudott a feladat ellátására összegyüjteni, sőt az intézmény fenntartására és fejlesztésére is lehetőséget teremtett. Az elmult évtizedekben az osztódással szaporodó egyetemeink ennek az elvárásnak nem feleltek meg. Egyre többet emlegetik az ország vezetői az Europához való felzárkózás lehetőségét, mint elérendő célt, de keveset beszélnek arról a szaktudásbeli különbségről amit ügyesen csoportosított statisztikai adatokkal sem lehet elkendőzni. Az oktatás szinvonalában kell először megközelítenünk az europai átlagot, ha az olcsón kihasználható bérmunkásból partnerré kivánunk válni. Az elmúlt évtizedek kártétele szívós kitartó munkával felszámolható. Helyzetünk nem reménytelen, mert évről-évre új korosztályok jelennek meg a küzdőtéren, akik tenni és fejlődni akarnak. Ezt az energiát ki kell használnunk. Nem szabad megengedni, hogy szűklátókörü és a nyugdíjat váró önző korosztályok határozzák meg a fejlődés ütemét, ami jelenleg inkább egyhelyben topogásra emlékeztet. A mennyiségi szemlélet diadala. Az elmúlt negyven év oktatásfejlesztése grafikonokon szépen ábrázolható látszat eredményeket hozott. Az egyetemek és főiskolák számát nagyon könnyű volt megnövelni. Új cégtáblát kellet festeni és megfelelő számban rektorokat, dékánokat és tanszékvezetőket kellett kinevezni. Az apróságnak látszott. Senkit nem érdekelt, hogy ezzel párhuzamosan sikerült 13

14 szétaprózni néhány jól működő nemzetközi hírű intézményt. Az oktatás és a számonkérés szinvonalát elvileg a társadalmi elvárások határozzák meg. Ez mindaddig ködös misztikum, amíg a szaktudás szintjére vonatkozó igényeket nem a gazdasági szükséglet határozza meg. Ha a munkahelyeken a jelentkezőkből válogatva csak a legalkalmasabbakat díjazzák, ha majd az állást kereső azt tapasztalja, hogy a munkaügyi osztályon nem csak a diploma számát és keltét irják a személyi kartonra, hanem a felvett studiumok után is érdeklödnek és a szaktudása alapján állapítják meg a fizetését. Tehát a szakképzettsége határozza majd meg az érvényesülését, akkor a szakmai képzést igénylők elvárása is döntően megváltozik. Az alúlról jövő nyomás nem az óraszám csökkentést, hanem a tanulmányi idő jobb kihasználását, az ismeretek számonkérését fogja követelni. Az Universitas, mint a minőségi szemlélet megjelenési formája. A valódi piacgazdaság körülményei között az oktatási intézmények is rangsoroltatnak. Ha a jobb hírű egyetemen szerzett fokozat a munkavállaláskor előnyt jelent, akkor a továbbképzésre jelentkezők is a jobb hírűt ostromolják majd. Az értékrend, a rangsor előbb-utóbb kialakul, ha hagyják, mert hosszú távon a piacgazdaságot becsapni nem lehet. A diák majd ott akar tanulni, ahol értékesebb diplomát kap. Ha az állami támogatás a diákok számától és szaktudásától függ, akkor az "Universitas" vezető testületének az lesz az érdeke, hogy kiváló képességű szakembereket alkalmazzon oktatóként az intézmény szellemi tőkéjének szüntelen növelése céljából. Nem képezheti vita tárgyát, hogy az oktatási intézmény szakmai szinvonalát csak megfelelő szelekcióval lehet kialakítani, amihez viszont az oktatók és hallgatók kritikus tömege nélkülözhetetlen előfeltétel. Ezért alakultak ki világszerte a humán és a természettudományi tárgyak oktatására, az elméleti és gyakorlati képzésre szakosodott egyetemek. Ez az integrálódás a század második felében világszerte felgyorsult, miközben mi a meglévő Egyetemeink szétdarabolásával és az alapkutató tevékenységnek az egyetemi tanszékekről való kizsuppolásával voltunk elfoglalva. Adottságainkat és lehetőségeinket felmérve meg kellene gyorsítani a szétdarabolt oktatási intézmémyeink integrálódását, mégpedig nem formális látszat egyesitést, hanem valódi együttműködést kellene megvalósítani. Az oktatásban a világszerte elterjedt intenzív módszereket kellene bevezetni. Az egyenletes óraterhelés helyett az alapképzés után, kurzusokban, tömbösítve célszerű a tananyagot előadni. A hallgatók ezt szívesen veszik, mert egy időben csak egy szakterületre kell koncentrálni. Az oktatóktól ugyan nagyobb szellemi és fizikai erőfeszítést kiván, de ezt az áldozatot meg kell hozni. Végeredményben az oktató számára is előnyös a tananyag koncentrálása, mert többet tud foglalkozni a tudományos kutatási témájával és a diákjainak szakemberré formálásával. A tömbösített kurzus-rendszer bevezetése az áthallgatás gazdaságos megvalósulását segíti, de arra is lehetőséget teremt, hogy egy-egy kiváló tanár több oktatási intézményben is megtartsa előadását. Kis ország lévén, nem biztos, hogy minden szakterületen elegendő számú kiváló szakemberrel rendelkezünk. Az ebben rejlő lehetőségeket még oly nagy ország mint az NSZK is kihasználja. Ezek a legkevesebb tízezer hallgató oktatásával foglalkozó intézmények Európaszerte az ifjúság oktatását végző pedagógusokat, (általános iskolai alsó és felső tagozatos tanárok, gimnáziumi tanárok, szakközépiskolákban oktatók, gyógypedagógusok) mezőgazdászokat, kertészeket, orvosokat és állatorvosokat, közgazdászokat, mérnököket, különböző természettudományok müvelőit oktatják. Itt folyik az ének és zenei képzés, a teológia és sport oktatás. Ez a rendszer a lehető leggazdaságosabban az igényeknek megfelelő szinvonalon tudja kiszolgálni a különböző szakterületek oktatási igényeit. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a különböző tudományterületre készülők a legjobb szakemberek által irányított oktatásban részesüljenek. 14

15 Egy-egy tanszék ez esetben természetesen több egyetemi tanárral oldja meg oktatási feladatát, viszont egyénenkint különböző speciális szakterületet művelve, együttesen sokkal magasabb szinvonalat képviselnek. A kutató munka sokrétűsége a tanszék által meghirdethető speciális kurzusok számát is kedvezően befolyásolja, amely a szabad tantárgyválasztás lehetőségét is kibővíti. A tanszékeken koncentrálódó kutatási kapacitás valamint az eszközök hasznositása szempontjából is előnyös az oktatási intézmények méretének a növelése által az egyetemek optimális méretének a kialakítása. A fejlett országok egyetemein Europában és Ázsiában egyaránt (az USA-ról nem is beszélve) a hallgatók szabad szaktárgy választása jelentősen növelte a szakmai fejlődésüket és javitotta vizsgaeredményeiket. Ezt a lehetőséget a hallgatók számára csak akkor tudja biztosítani az oktatási intézmény, ha kellő számú szakemberrel rendelkezik a kurzusok választékának a bővítéséhez. Általában 8-l0 ezer hallgatóval dolgozó egyetemen kurzus kerül meghirdetésre. Doktorandusz képzés szerepe és jelentősége az egyetemek életében. A magasszinvonalú egyetemi oktatásban világszerte fontos szerepet töltenek be a dokotori fokozatért dolgozó fiatal szakemberek, akik a diploma megvédése után a tanszéken eltöltött négy év alatt három-négy tudományos cikket is megírnak, amiből már egy nívós doktori dolgozat is elkészíthető. (Valamikor hazánkban is így volt.) Ezek a fiatalok az oktató munkába is bekapcsolódva a választott speciális szakterületükről évenként legalább egy kurzust tartanak, ami szakmai fejlődésük szempontjából is hasznos (docendo discimus). A tanszékek oktató és kutató kapacitását az állandóan cserélődő friss diplomások lelkesedésével és ötletgazdag munkájával lehet hatásossá tenni. A folyamatosság biztosítása céljából évenként legalább egy doktorandusz felvételére kell módot adni. Ez azt jelenti, hogy legalább négy fiatal tud tevőlegesen részt venni egy-egy tanár vagy tanszék oktató munkájában. A doktoranduszok mellé célszerű egy-egy diplomamunkást vagy szakdolgozót rendelni, ami egyrészt a doktorandusz szervező és irányító képességét is fejleszti, másrészt helyesen megválasztott téma esetén a disszertációjához is hasznos kiegészítő kisérletek elvégeztetésére nyílik lehetősége. Ez azt jelenti, hogy egy aktív egyetemi tanár és helyettese számára az európai szinvonal megközelítése érdekében legalább akkora laboratóriumi férőhely és eszközállomány szükséges, amely négyhat doktorandusz és négy diák számára elegendő. A doktoranduszok (fizetését) ösztöndíját, a vezető által benyújtott pályázat alapján nyert ellátmányból kellene fedezni. A vezetőkben bízni kell, hogy jól felfogott érdeküknek megfelelően ki tudják választani a téma művelésére alkalmas diplomást. Olyan tanárokat kell alkalmazni az egyetemeken, akik pályázat képesek. Aki ezt a terhelést nem bírja, aki nem képes megfelelő szinvonalú kutató munkát végeztetni, annak a további pályázatát nem fogadják el és igy hamarosan önként lemondva ebbeli tevékenységről, átadja helyét azoknak, akik erre képesek. A tanszék bővülésekor, további tanárok alkalmazása esetében az oktató-kutató munka szinten tartása céljából a labor férőhelyet a fentieknek megfelelően bővíteni kell. Az MTA Kutatóintézeteiről Ide kivánkozik az Akadémiai Intézetek szerepének tárgyalása. Az egyetemekkel együttműködve talán a legtöbbet a doktorandusz képzésben segíthetnének, speciális szakterületükre szűkitett kurzusok tartásával elméleti és gyakorlati téren bővíthetnék a választható tantárgyak számát. Ez valójában a kutató intézetek számára is előnyös lenne, mert állandóan felfrissülő fiatal gárdával végezhetnék kutatómunkájukat. A doktorandusz képzés finanszírozása a TMB ösztöndij rendszerben nem kielégítő, mert nem ad lehetőséget a kiválasztott diák szakmai fejlődésének korai befolyásolására. A vezető ugyanis csak mint lehetőséget tudja felvillantani a hallgatóság előtt, hacsak nem akar felelőtlen igéreteket tenni. 15

16 A tanulmányok anyagi támogatása. Az anyagi ösztönzés mindenhatóságában bízva egyesek úgy vélik, hogy az ösztöndíj mértékét a tanulmányi eredményektől, vagy a szorgalomból felvett speciális kollégiumok számától és nehézségi fokától kellene függővé tenni. A mennyiségi értékelés, annak ellenére, hogy számszakilag egyszerűnek látszik, mégis óhatatlanul a formális teljesítések irányába tólja el a tevékenységet. Valójában ez az elbírálás sok szubjektív elemet tartalmazva az értékelést bizonytalanná teszi. Az ösztöndíj helyett a tanulmányi kölcsön bevezetése volna a hatásos és egyben legolcsóbb megoldás. Hosszú távon csak az a támogatás lehet sikeres, amely a társadalom igényeinek megfelelően az egyént képességeinek maximális kifejtésére sarkalja. Tanulmányi, illetve továbbképzési kölcsön folyósításával a hallgatókra hárul a választás felelőssége. A tanuló tehát olyan tárgyak tanulására fordítja pénzét és energiáját, amit élete során hasznosítani tud, amit a piaci körülmények között működő kiszemelt munkahelye elvár tőle. Az oktatási kölcsön rendszerének bevezetésével a gyorsan fejlődő országok és a gazdaságilag fejlett országok egy igen hatásos szelekciós elemet építettek be az oktatási rendszerükbe. A vázolt körülmények között csak az vállakozik a kölcsön felvételére, aki bízik abban, hogy tanulmányai befejeztével azt vissza tudja fizetni. Tapasztalat szerint az önértékelés azonnal valós alapokra kerül, ha anyagi felelősségel jár a döntés. Jelenleg az átképzési hozzájárulás is jórészt eredménytelenül folyik el. Papírforma szerint minden rendben van, hiszen a vállalatok oktatási felelősei számszakilag bizonyítani tudják a dolgozók átképzésére fordított összeg sorsát. Az egyéni érdekeltség beépítése itt is növelné az állami segitség hatásfokát, például ha az átképzési kölcsön visszafizetését az új munkahely csak az esetben vállalná, ha a dolgozó a megfelelő szakismeretet megszerezte. Nem véletlen, hogy világszerte ezt a módot választják, megakadályozandó a közpénzek elfecsérlését. A módszer bevezetésének alapfeltétele, hogy a jóképességű szakember kezdő fizetése lehetővé tegye a kölcsön visszafizetését. (A demagóg vivmányként őrizgetett egyenlősdi sajnos ez ellen dolgozik.) Az egész rendszer természetesen csak működőképes, inflációmentes, valódi piacgazdaságban lehet eredményes. Az infláció ugyanis formálissá teszi a kölcsönügyletet május Szentirmai Attila [A Magyar Nemzet szerkesztőségéhez küldött anyag válasz nélkül maradt] 16

17 HOVA SZERETNÉNK ELJUTNI? KIHEZ AKARUNK CSATLAKOZNI? Naponta hallunk az Európai Közösséghez való csatlakozás lehetőségéről, de a tettek nem követik a felbuzdulást. Nem kétséges, hogy a nagyobb megrázkódtatást elkerülendő a csatlakozás aktusát a felzárkózás periódusa kell, hogy megelőzze. Ennek érdekében azonban semmit sem teszünk, noha a kivárás politikája csak a lemaradásunkat növeli. Az apátiából végre fel kell ocsudni, mert a dolgok nem oldódnak meg maguktól, még akkor sem, ha önjelölt próféták hirdetik. Sajnos a hatalom birtokosai általában úgy vélik, hogy hatalommal együtt adatik a tudás és ebből következően az igazság egyedüli birtokosainak képzelve magukat küldetéstudattal vezérelve próbálják akaratukat a társadalomra erőszakolni. A felzárkózás jegyében közelednünk kellene az oktatásban és a tudományos minősítési rendszerben az ott elfogadotthoz. Indokolja ezt az is, hogy a Közösség működőképességét segítendő az oktatást és a tudományos fokozatok rendszerét Európaszerte egységesíteni kívánják. Erre fel kell készülnünk és ennek szellemében cselekednünk. Egyéni kezdeményezésként a "felzárkózás illetve csatlakozás" ügyében is születtek eredmények, ezek azonban a nemzetgazdaság számára nem sok hasznot hajtottak. Azok a fiatalok, akik egyéni ambiciótól vezérelve képzettségüket az európai átlagszinvonalra emelték az MTA intézeteiben vagy az egyetemi tanszékeken, több-kevesebb vívódás után a Lajtán túl fekvő fejlett országokban kerestek és olcsó bérért könnyen találnak ma is munkahelyet. Ezt a hovatovább állandósuló vérveszteséget, a vállalkozó kedvű képzett munkaerő folyamatos távozását sajnos nem lehet hazafias szónoklatokkal megakadályozni, nem lehet adminisztratív eszközökkel csökkenteni. A hazai munkahelyeknek az egyenlősdi felszámolásával kellene megkülönböztetetten kezelni a valóban jó szakembert, díjazni a tudást, nem a sokszor kétes értékű dokumentumát. Az egyetemeken viszont a minősített fokozat rangjának a visszaállítására kellene törekedni. Megoldást jelentene, ha oktatási intézményeink szerkezetét valamint a tudományos minősítési rendszerünket közelítenénk az európai átlaghoz. Ha a fejlett országokban elterjedt gyakorlatot irányadónak tekintjük, akkor az egyetemek által posztgraduális képzés keretében adományozott doktori (Ph.D.) fokozat és az Akadémia által megitélhető magasabb minősítést jelentő Tudományok Doktora (D.Sc.) fokozat elismertetésére kellene törekednünk a megfelelő követelményrendszer kialakításával. Hazánk és az egyetemek számára több szempontból is hasznos lenne a posztgraduális képzés intézményes megvalósítása, mert ez világszerte az oktatás szinvonalának, és az oktatási intézmény hatásfokának az emelésére vezető legolcsóbb módszer. a képzésben résztvevők aktivitásukat az egyetemi tanszékek kutató munkájában hasznosítanák. a képzésben résztvevők az oktató munkába is bevonhatók, ami az egyetemi oktatógárda számára is segítséget jelentene. a legkíméletesebb és legdemokratikusabb módszer a tanszékek és az oktatógárda elöregedésének a megakadályozására. a fiatalok jelenléte a tanszékek tudományos munkájában, az oktatók aktivitására is serkentőleg hatna. a fiataloknak a szakmai képzés szinvonalára vonatkozó elvárása az oktató gárda kedvező szelekciójára vezetne. Ennek szellemében fel kellene mérnünk, hogy mire vagyunk képesek? Milyen területeken vállalkozhatunk nemzetközi szinvonalú Ph.D. fokozat adására, azzal a megkötéssel, hogy a posztgraduális (doktorandusz) képzés kurzusainak előadását zömében az Universitas oktatói 17

18 vállalnák? A Ph.D. fokozat odaitélésének joga nem függhet az Egyetemi Tanácstól; ezt a jogot bizonyos mennyiségi és minőségi feltétel (tudományos tevékenység) teljesülése esetén a Minisztériumtól vagy az Államelnöktől lehetne kapni egy kuratórium (MTA bizottság) javaslata alapján. A döntésért a bizottság tagjai névszerint nyilvánosan vállalnák a felelősséget. A tudományos fokozat adományozásának a jogát természetesen el is lehetne veszteni, ha az intézmény a megkívánt szakmai szinvonalat nem tudná biztosítani. A követelményeknek megfelelően a fokozat elnyerésére szánt három-négy év alatt kellene a disszertáció anyagát képező tudományos munkát elvégezni olyan szinvonalon, hogy a védésig legalább két tudományos dolgozat kerüljön közlésre, nemzetközileg elismert lehetőleg angolnyelvű szaklapokban. A védés feltétele természetesen az előírt kurzusok sikeres elvégzése. Az elért érdemjegyek valamint a disszertáció tézisei és megvédésének szinvonala alapján a fokozatot a hagyományoknak megfelelően summa cum laude, cum laude, illetve rite határozókkal lehetne minősíteni. A doktorandusz képzés meghonosítása átformálná egyetemi oktatásunk szerkezetét. A tanszékeken megszaporodnának a jóképességű fiatalok, akik versenyszellemet, élénk szellemi pezsgést hoznának az öreg falak közé. A szinvonalat a nemzetközi megméretés igénye, a munkatempót az adott határidő (3-4 év) diktálná. A tanszékek szakmai összetételében is előnyös változást hozna a képzés bevezetése, mert előbb-utóbb csak azok az oktatók maradnának a tanszékek keretében, akik megfelelő szinvonalú segítséget képesek adni a tézisek kidologozóinak. Célszerűnek látszik az egyetemi oktatás teljes rendszerének a felülvizsgálata, megújítása. Tudatában kell lennünk, hogy a nem indoeurópai nyelvcsaládba tartozó anyanyelvünkből származó hátrányunkat csak a nyelvtanítás hatásosabbá tételével és nagyobb szaktudás nyújtásával kompenzálhatjuk. Az Európához való felzárkózás követelményeként várható, hogy a felvételi vizsgák helyett az egyetemi oktatásban való részvételre az érettségi vizsga eredménye jogosítja majd a fiatalt. Ezzel a joggal lehet élni, de csak az ezzel járó kötelességek teljesítésével. A hallgató szabadsági fokát a piac valószinűleg szűkíti majd, mert ésszerűen csak olyan szakképzésre fog vállalkozni az ifjú egyetemi polgár, ahol a képzés utáni elhelyezkedésre jó kilátása van. Tisztában kell lenni mindannyiunknak (hallgatónak ás oktatónak) azzal a ténnyel, hogy nem a hallgató tesz szívességet, hanem a társadalom hoz nem kis áldozatot a képzés anyagi támogatásakor. Azt már látjuk hova jut egy társadalom, ha tagjai úgy érzik, hogy csak szívességből dolgozgatnak. A középiskolák között tapasztalható szinvonalbeli különbség miatt az egyetemre kerülők szellemi teljesítőképességében érzékelhető eltérésre számíthatunk. Ennek lemérésére nem alkalmas a felvételi vizsga jelenlegi rendszere. Világszerte ezért nagyobb létszámmal indítják az első szemesztert és a kiválogatást az első két év vizsgakötelezettségeire bízzák. Ez esetenként 30-50%-os lemorzsolódást jelent. Az első két év anyaga általános jellegű alapképzést ad. Az itt szerzett szakismeretet a lemorzsolódók is hasznosítani tudják egy olyan piacgazdaságban, ahol nem a bizonyítványt, hanem a megszerzett ismeretekre alapozott tényleges teljesítményt díjazzák. Az alapszigorlati követelményeket úgy kell megszabni, hogy valóban elkülönítse a továbbtanulásra érdemes hallgatókat a gyakorlati területre alkalmasaktól. (A vizsgaeredményeket célszerű lenne lo-l2 ponttal értékelni a finomabb differenciálás érdekében és ezen belül állapítani meg a határértékeket.) A következő 4 félév kurzusai jelentenék a szakmai képzést. A nyolcadik félév végéig négy szakmai szigorlatot kellene letenni, amit az egyetem a B.Sc. szint elérését bizonyító okirattal, illetve biológia, földrajz, kémia, matematika, fizika, stb.szakterületre vonatkozó oklevéllel zárna. A oktatási rendszerben ezek a vizsgák képviselik a második 18

19 beépített szűrőt. Az előírt és tömbősített formában előadott kurzusok és gyakorlatok elvégzését tanusító érdemjegyek jogosítanának a szakmai szigorlatokra. A kurzusok tömbösítése nem csak a hallgatók, de az oktatók szempontjából is kivánatos, mert így a kutató munkára illetve a doktoranduszok, diplomamunkások vezetésére több időt tud fordítani a szakvezető. A kurzusrendszer egyrészt az áthallgatásokra is lehetőséget ad, de az oktató is előadhatja tömbösítve a kurzus anyagát -ha szükséges- egy másik oktatási intézményben. A kurzusok érdemjegyei és a szigorlatok minősítése alapján lehetne jelentkezni az ötödik évben sorrakerülő diplomamunkára. A diplomamunka elkészítésére, az előírt speciálkurzusok felvételére valamint a védés lebonyolítására egy év áll rendelkezésre, amit kivételes esetben, egyéni pályázat alapján lehetne meghosszabítani. Erre a képzésre tanári oklevéllel rendelkező hallgatók is jelentkezhetnének, ha a vizsgaeredményeik a követelményeknek megfelelnek. A diplomamunkára vállakozó hallgató célszerűen már az előző időszakban is felkészülhet erre a feladatra. Sőt kívánatos, hogy a diplomamunkához kapcsolódó speciális kur-zusok egy részét az egyetemi polgár már a félévben lehallgassa. Elszomorító lenne, ha egy jóképességű fiatal csak a B.Sc. szint elérését bizonyító okirat birtokában gondolna a továbbtanulásra. Arra kell törekedni, hogy az M.Sc. szint kurzusait az egyetem megfelelő összetételű és szinvonalú oktató gárdája, adott esetben kiemelkedő képességű doktoranduszai tartsák. A diplomamunkával M.Sc. szintű (botanikus, zoologus, ökológus, fizikus, fiziológus, gyógyszerkémikus, biológus, mikrobiológus, genetikus, biokémikus, molekulárisbiológus, stb.) diplomát lehetne kapni. A M.Sc. szint követelményrendszerében egyértelműen meg kell határozni a kurzusok és szigorlatok elérendő érdemjegyeinek értékét. Valójában etimológiailag is visszatetsző lenne az elégséges érdemjegyekkel felékesített (M.Sc.) diploma kiadása. Az M.Sc. szintet képviselő diploma megszerzése előfeltétele legyen a posztgraduális képzésre való jelentkezésnek. A képzésben való részvétel feltétele a laboratóriumi férőhely és az ösztöndíj (három-négy év időtartamra) elnyerése. Ez utóbbi feltétel értelemszerűen azt jelenti, hogy ösztöndíj hiányában, de szabad kutatóhely birtokában, önköltségi alapon is részesülhet szakképzésben az arra érdemes hallgató. A vázolt oktatási-képzési elképzelés megvalósulása esetén az Egyetemi Tanács az oktatási intézmény szakmai tekintélyének öregbítése érdekében egyrészt megfelelő tanárok meghívását fogja szorgalmazni; másrészt ezen meghívottak számára a kutató munka végzéséhez szükséges feltételeket is biztosítja. Célszerű, ha egy-egy tanszéken több habilitált tanár működik és a tanszék vezetőjét maguk közül választják. Az egyetemi oktatás szinvonalának gyors emelése az akadémiai intézetekben jelenlevő jólképzett szürkeállomány hasznosításával megoldható lenne. Ezt a tudást az egyetemek oktató-nevelő munkájába szervesen be kell építeni. Kívánatos, hogy az ott dolgozó arra érdemes kutatók habilitált tanárként mielőbb kapcsolódjanak be az egyetem életébe, szükség esetén az alapszintű oktatásba is. Az oktató gárda bővitése céljából külföldi kutató helyekről is lehetne megfelelő szakembert - tanárként - az egyetemeinkre csábítani. Az egyetemre hívott tanárok számára legalább három doktorandusz foglalkoztatására alkalmas leboratóriumi férőhelyet kell biztosítani három személy ösztöndíjával együtt. A folyamatos kutató munkához, az iskolateremtéshez, valamint a nemzetközi szintű oktatáshoz ez nélkülözhetetlen. Jóvátehetetlen következménye lesz annak, ha szűklátókörű szakmai csoportok pillanatnyi érdekeit kielégítendő továbbra is nehezítjük az egyetemek alapkutató tevékenységének fejlődését. Az M.T.A. Intézeteinek egyetemtől független posztgraduális továbbképző intézményekké fejlesztése ugyanis feltenné a koronát az elmult évtizedek 19

20 tudományszervezési melléfogásaira, "sikeresen" befejezné az ötvenes évek kulturpolitikai tevékenységét, amelynek keretében az egyetemekről száműzve az alapkutató munkát, a kormányzat diplomaosztó hivatallá igyekezett lefokozni a valamikor nemzetközileg elismert felsőoktatási intézményeinket. Az oktatás szinvonalát végül is a piac fogja megitélni a legkevesebb 5-8 év után jelentkező értékitélettel. Addig viszont az Egyetemi Tanács feladata éberen őrködni a képzés mennyíségi és minőségi fejlesztésén. Az utóbbi időben napirenden szereplő elképzelés, az "Universitas magistrorum et scholarium" felélesztése, gyakorlati tevékenységgel való feltöltése, a fentvázoltak végigvitelére kedvező alkalmat teremt. Elkeserítő lenne, ha nemzeti hagyományainkat ápolgatva, "ej ráérünk arra még" jelszóval most sem lépnénk és ezt a lehetőséget is elszalasztanánk. Szentirmai Attila 20

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról Zsinati Határozat a hitéleti szakok nek meghatározásáról Magyarországi Református Egyház Zsinata - az Oktatásügyi Szakbizottságnak a református felsőoktatási intézmények vezetőinek egyetértésével tett

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem.

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem. Adatlap 1. a kérelmező intézmény neve, címe: BMF 2. a szak megnevezése: üzleti tanácsadás 3. a képzés szintje: szakirányú továbbképzés 4. a szak indításának tervezett oktatási formái: levelező tagozat

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv Miskolc, 2013. 1 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő

Részletesebben

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat?

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? Írta: dr. Majoros Mária Ezt a cikket gondolatébresztőnek szánom. Semmit sem szeretnék állítani, hiszen a magyar közoktatás jelenlegi helyzete nagyon összetett és a

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz!

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Tisztelt Szülők, kedves Nyolcadikos és Negyedikes Tanulók! Mindenki számára elismerhető és elfogadható tény az, hogy a jövő sok tekintetben függ gyermekeink,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD

Részletesebben

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és

Részletesebben

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET A magyar villamosipar legnagyobb független szakmai szervezete Energiát fektetünk a jövődbe! - mentorprogram fiataloknak

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 projekt.

A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 projekt. PÁLYÁZATI KIÍRÁS A Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája pályázatot hirdet PREDOKTORI ÖSZTÖNDÍJRA (új alkalmazásra tudományos segédmunkatárs munkakörben A Miskolci Egyetemen működő tudományos

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15. PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv Átdolgozott változat 2014.09.15. Készült és átdolgozásra került a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,

Részletesebben

9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar.

9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar. 9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar.hu Igazgató: Horváth Éva Pályaválasztással kapcsolatos információk:

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 8. osztályos diákoknak. a 2014/2015-ös tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 8. osztályos diákoknak. a 2014/2015-ös tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. osztályos diákoknak a 2014/2015-ös tanévre Magyar Gyula Kertészeti Szakképző Iskola OM azonosító: 035409 Elérhetőségeink: Cím: 1106 Budapest, Maglódi út 8. Telefon: (06-1) 261

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20 Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola

Részletesebben

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja... 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

JELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről 0433 2004. július 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3 Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

A rendelet célja. (2) A cím adományozása és a címmel járó támogatás megállapítása nyilvános pályázat útján történik.

A rendelet célja. (2) A cím adományozása és a címmel járó támogatás megállapítása nyilvános pályázat útján történik. Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete Doboz Nagyközség Ifjú Reménysége cím alapításáról, támogatásának rendjéről Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97 Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája Pedagógiai program 2015. Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM. Utópia vagy merész vízió?

A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM. Utópia vagy merész vízió? A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM Utópia vagy merész vízió? AZ MNT FELSŐOKTATÁSI TERVEI ÉS EDDIGI EREDMÉNYEI Oktatásfejlesztési stratégiánk programjai és megvalósításuk: - Felsőoktatási ösztöndíjprogram

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13. PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13. Tartalom Küldetésnyilatkozat 5 1.2. Jövőkép 5 1.3. Általános ismeretek az iskoláról

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar.

9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar. 9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar.hu Igazgató: Horváth Éva Pályaválasztással kapcsolatos információk:

Részletesebben

MARKETINGVEZETŐ szakirányú továbbképzés

MARKETINGVEZETŐ szakirányú továbbképzés MARKETINGVEZETŐ szakirányú továbbképzés Edutus Főiskola 2015 A továbbképzés célja a folyton változó piaci körülmények között működő gazdálkodó szervezetek sikeres tevékenységéhez szükséges vezetői készségek

Részletesebben

1. A tanulók április 13-ig adhatják le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket.

1. A tanulók április 13-ig adhatják le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket. AZ EMELT ÉS KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ FAKULTÁCIÓKKAL KAPCSOLATOS FONTOSABB TUDNIVALÓK A 2015/2016. TANÉVBEN a 11. A, a 11.B, a 11.C és a 11.D OSZTÁLYBA LÉPŐKNEK 1. A tanulók április 13-ig adhatják

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

DOKUMENTUM. EDUCATlO 1995/3 DOKUMENTUM pp. 555-560.

DOKUMENTUM. EDUCATlO 1995/3 DOKUMENTUM pp. 555-560. DOKUMENTUM Az EDUCATIO dokumentumrovata ezúttal az ún. "Nemzetközi Érettségi" magyar leírását közli. A szöveget a nemzetközi érettségire való felkészítést és megméretést kísérleti jelleggel ellátó Karinthy

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

Pedagógiai program. Nevelési program

Pedagógiai program. Nevelési program 1 Pedagógiai program Nevelési program 2015 Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziuma és Szakközépiskolája 2490 Pusztaszabolcs Mátyás király utca 16-20 1... 1 1. BEVEZETÉS... 4 1.1.1 AZ

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén 2012. október 16. Debrecen Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Házigazdák! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Rektori Konferencia! Hölgyeim és Uraim!

Részletesebben