Borúlátó olvasási statisztikák?

Átírás

1 CIV. évfolyam, 16. szám VÁROS AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN POLGÁRI HETILAP Ára: 158 Ft Elõfizetõknek 130 Ft Katona Józsefre emlékeztek Katona József halálának évfordulóján koszorút és virágot helyeztek el annál az emlékkõnél, amelyet a Katona József Társaság 1934-ben állított a régi városháza bejáratának helyén. 9. oldal Új társelnök a VOSZ-nál A VOSZ megyei szervezetének tagjai legutóbbi közgyûlésükön egyhangú szavazással új társelnökké Sebestyén Istvánt, a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezetõ igazgatóját választották. 11. oldal ALAPÍTVA 1868-BAN ÁPRILIS 23. A KÖNYV ÉS A SZERZÕI JOGOK NAPJA Borúlátó olvasási statisztikák? 8. oldal A vizsgálat még tart Lapzártánkig nem ért véget a vizsgálat a kecskeméti repülõbázis mellett lezuhant MiG-29- es ügyében. A vadászgéppel még múlt csütörtökön, a kora délutáni órákban végzett gyakorlórepülést Peszeki Zoltán õrnagy, amikor észlelte, hogy valami probléma van a gép hajtómûvével. 4. oldal Kommunista alternatíva Múlt hét végén megyénkben és Kecskeméten járt Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke. Ebbõl az alkalomból ellátogatott szerkesztõségünkbe is, ahol válaszolt lapunk kérdéseire. Beszélt napjaink osztályharcáról, Trianon igazságtalanságáról, az egyházakhoz fûzõdõ viszonyról és egy gyurcsányi diktatúra lehetõségérõl oldal Magyar Múzsa-melléklettel!

2 2 HÍR-HÁTTÉR Hírmix Kentiek a kórházban Nagy-Britannia Kent tartományából, Bács-Kiskun testvérmegyéjébõl érkezett küldöttség Kecskemétre az elmúlt napokban. A tartomány vezetõit elsõsorban a Munkácsy-kiállítás megtekintésére hívták meg, de mivel egészségügyi befektetõk is érkeztek velük a szigetországból, a megyei kórházban is látogatást tettek. A vendégeket tájékoztatták arról a projektrõl, amelynek során egy telephelyre költözik a kórház valamennyi épülete, de ismertették az intézmény szolgáltatásait és jelenlegi gazdasági mutatóit is. Bányai Gábor, a megyei közgyûlés elnöke elmondta: a tájékozódó megbeszélésen a Honvéd kórház reaktiválása bontakozott ki lehetõségként, emellett az angol gyártmányú, korszerû orvosi eszközök közvetlen beszerzésében látnak közös jövõt a felek. Fórum a közhasznú munkavégzésrõl Közös lakossági fórumot tart Lévai Jánosné a 16. és Szeberényi Gyula Tamás a 15. számú egyéni választókerület képviselõje április 28- án, hétfõn a Kocsis Pál középiskola tornatermében. A 17 órakor kezdõdõ fórumon a Hajléktalan Szállóval kapcsolatos kérdésekre Sendula Ferenc, az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságának szociális és gyermekvédelmi igazgatója válaszol. A közhasznú munkavégzés feltételeirõl, valamint a szakképzési lehetõségekrõl Bálint István, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség és Szolgáltató Központ igazgatója ad tájékoztatást. A fórumra minden érdeklõdõt várnak. Az elmúlt tíz évben kompromisszumok sokaságát kötötte meg az SZDSZ az MSZP-vel annak reményében, hogy a koalíciós együttmûködés keretében jobb eséllyel tudja keresztülvinni a liberálisok elképzeléseit az Országgyûlésben. Amikor azonban Gyurcsány Ferenc a közelmúltban bejelentette, hogy nem áll ki sem az egészségügyi, sem az adóreformok mellett, a szabaddemokratáknál elszakadt a cérna. Röviden így vázolta a két párt válásának fõ okát Kóka János. Az SZDSZ országos elnöke Kecskeméten megtartott sajtótájékoztatóján bár ki nem mondta, sejteni engedte: nem tartja valószínûnek, hogy a szocialisták 2010-ig kormányon maradnak. Pártunknak a koalíción kívül is ugyanaz marad a feladata, mint koalíción belül volt: a 2006-ban pártunkra voksolt mintegy négyszázezer liberális szavazónak a képviselete a parlamentben és a helyi képviselõ-testületekben. Meg kell tartanunk az SZDSZ értékeit, ideológiáját, tartását annak érdekében, hogy szimpatizánsaink higgyék, érezzék: képesek vagyunk a liberális program végrehajtására jelentette ki Kóka János. Szociális és gazdasági válságban az ország Az Európai Unió államai közül Magyarországon a legmagasabb az infláció, legnagyobb az államháztartási hiány és az államadósság, ugyanakkor a legkisebb a gazdasági növekedés. Egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet a Kereszténydemokrata Néppárt országos elnöke a napokban tett kecskeméti látogatásán. Semjén Zsolt találkozott többek között a Fidesz és a Fidelitas helyi vezetõivel, valamint részt vett a kereszténydemokraták helyi szervezetének taggyûlésén. A média képviselõinek kérdéseire sajtótájékoztató keretében válaszolt. Szükségesnek látja e az elõrehozott választásokat? Feltétlenül, mégpedig a lehetõ legrövidebb idõn belül jelentette ki Semjén Zsolt. Kétség sem fér ahhoz, hogy szociális és gazdasági válság van az országban. Márpedig ha ezen nem tudott segíteni egy többségi kormány, akkor hogy tudna egy kisebbségi? Ha az MSZP-SZDSZ többségû parlament nem tudta megoldani a problémákat, akkor egyetlen lehetõség marad: vissza kell adni az emberek kezébe a döntést. Mondják meg õk, mit akarnak, jöjjenek az elõrehozott választások. Hogy juthat ki az ország szekere abból a gödörbõl, amiben jelenleg áll? Csak egy stabil, parlamenti többséggel rendelkezõ kormány vezetheti ki hazánkat a válságból. Ezt a stabil többséget a következõ választás után a Fidesz-KDNP-szövetség hatalmas társadalmi támogatottságával egyértelmûen biztosítani tudja. Úgy látjuk, hogy az a neoliberális gazdaságpolitika, amelyet az MSZP-SZDSZ-koalíció képviselt, a világon mindenhol megbukott. Mi a szociális piacgazdaság alapján kívánunk kormányozni, aminek két alapeleme a megfelelõ szintû gazdasági növekedés, valamint a A pártelnök nem titkolta: a szabaddemokraták is látják, hogy az ország bajban van. A liberálisok azt az álláspontot képviselik, hogy a kormánynak még nagyobb teljesítményre kell kapcsolnia, el kell kezdenie a gazdasági problémák felszámolását. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc azt mondta: elfogyott a reformok mögül a társadalmi támogatottság, lassuljunk le, vegyünk vissza a reformokból. Mi viszont ehhez nem adjuk a nevünket, támogatásunkat hangsúlyozta. Kóka János szerint adóreformra és -csökkentésre van szükség ahhoz, hogy a gazdaság lefulladt motorja újra beindulhasson. Olyan változások kellenek a közteherviselésben, amelyek lehetõvé teszik a gazdasági növekedést, a versenyképesség javítását. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke nagyszámú, legalább egymillió új munkahely megteremtése. Ez utóbbinak viszont alapfeltétele, hogy csökkentsük a munkához kapcsolódó járulékterheket. Azokat a kis- és középvállalkozókat kell ösztönözni, akik valóban embereket foglalkoztatnak. Miért éppen a foglalkoztatottság javítását tartja a legfontosabb tennivalók egyikének? Gyakorlatilag ez teszi lehetõvé minden másnak a finanszírozhatóságát. Ha valaki nem dolgozik márpedig ekkora munkanélküliség soha nem volt az országban, mint most, akkor nem állít elõ értéket. Ha nem állítunk elõ értéket, akkor honnan lenne pénzünk arra, hogy kilábaljunk a válságból?! Aki nem dolgozik, az nem fizet adót, tehát nem növeli az államháztartás bevételeit. Akinek nincs állása, az nem kap fizetést, nem vásárol, ezáltal nem járul hozzá a gazdaság élénküléséhez sem. S. S. Lefulladt motorral nem lehet gyorsulni Kóka János SZDSZ elnök Pártunk már tíz éve az egykulcsos adórendszer bevezetése mellett áll ki. Errõl ezekben a napokban is folynak a viták, egyeztetések. Jövõ évtõl a közteherviselés radikális átalakítására van szükség, különben nem tudunk elõrelépni. Elengedhetetlen továbbá a szerkezeti változások véghezvitele az egészségügyben, a felsõoktatásban, a szociális szférában és a nyugdíjrendszerben is. Az SZDSZ elnökét lapunk munkatársa arról kérdezte, hogy befolyásolhatja-e a koalíciós szakítás Szécsi Gábor önkormányzati képviselõ miniszterelnöki tanácsadói tevékenységét. Szécsi Gábort Gyurcsány Ferenc kérte fel erre a feladatra. A miniszterelnök döntési joga így az is, hogy amikor már nem lesz koalíció, megtartja-e posztján Szécsi Gábort. A kecskeméti politikust egy rendkívüli felkészültségû önkormányzati szakembernek ismertem meg, ezért azt gondolom, ezután is kikérik a véleményét. Ezt a magam részérõl nemhogy ellenzem, de kifejezetten örülök, ha liberális szakértõink tanácsait meghallgatják. Természetesen az SZDSZ is mindenképpen számít Szécsi Gábor képességeire, tudására fogalmazott Kóka János. sipi

3 Nemcsak öltözködésben vagy a berendezési tárgyak divatjában, de a politikában is egyfajta retrókorszaknak örvendhetünk. E heti portréalanyunk, Thürmer Gyula szerint sok volt az a húsz év, melyet a politikai elit a hatalomban eltöltött a rendszerváltás óta. De még ennél is tovább mehetünk: az elmúlt két évtizedben újra és újra visszaköszöntek a régi rendszer emblematikus figurái, szókészletei, hatalmi mechanizmusai. A pártállam külügyminiszterébõl a demokratikus berendezkedés kormányfõje lett, miniszterelnökhelyettesébõl miniszterelnök, pénzügyminiszterébõl a változatosság kedvéért pénzügyminiszter, rendõrterrorjából rendõrterror. Számon tarthatják, mit telefonoztam / s mikor, miért, kinek. / Aktákba irják, mirõl álmodoztam / s azt is, ki érti meg. / És nem sejthetem, mikor lesz elég ok / elõkotorni azt a kartotékot, / mely jogom sérti meg szavalhatta volna József Attila sorait e heti parlamenti interpellációjában Kósa Lajos, amikor az 1990 elején kipattant, a pártállam utolsó botrányának számító Dunagate-ügyhöz hasonlóan kiderült: a kormányzat lényegében a fõvárosi és vidéki politikai elitet bírói engedély nélkül, nemzetbiztonsági eszközökkel figyeltetheti. Ezek az ügyek és ezek a helyzetek mind abba az irányba hatnak, hogy vagy valóban nem volt itt igazi rendszerváltás, vagy ha történt is valami, a politikai hatalmukat gazdaságira váltó, majd utóbbi megtartásával újra politikait kovácsoló ha kell vörös, ha kell kék, de ha szükséges, piros-fehér-zöld színt egyaránt magára ölteni hajlandó komprádoraink azt legfeljebb taktikai okokból voltak hajlandók elfogadni, de valójában egy pillanatig sem gondolták komolyan. Hisz mi mással lehetne magyarázni a fentieket, s a tömegdemokrácia korában mi más lehetne az oka annak, hogy a népfelség elvét ennyire figyelmen kívül hagyják a kormányzati hatalmat birtokló (bitorló?) erõk?! 75% VÉLEMÉNY Retrósítva Számon tarthatják, mit telefonoztam / s mikor, miért, kinek. / Aktákba irják, mirõl álmodoztam / s azt is, ki érti meg. A 2006-os választás eredményeként hazug ígéretekkel, tehát csalárd módon, de ettõl a ténytõl most vonatkoztassunk el az MSZP a parlamenti mandátumok 49 százalékát szerzete meg. A választók tehát nem adtak számára többségi felhatalmazást, a kormányprogram elfogadásához szükség volt további képviselõk szavazatára is. Az ötszázalékos SZDSZszel, mint koalíciós partnerrel ez a probléma megoldódott, a két párt együttesen a választók bizalmából az összes országgyûlési mandátum több mint felével rendelkezett, tehát megvolt a szükséges politikai és jogi legitimitása a kormányzáshoz. Ám a koalíció közben fölbomlott, a gyurcsányi szocialisták pedig úgy döntöttek, kisebbségben kormányoznak tovább. Erre azonban a választók már ban sem adtak nekik fölhatalmazást (hiszen nem biztosították számukra a képviselõi helyek több mint felét), tehát politikai értelemben ez az új kormány illegitim. Persze ezen könnyen lehetne segíteni, ha Gyurcsány Ferenc újra felhatalmazást kérne a néptõl (melytõl végsõ soron képviselõi és miniszterelnöki legitimitása ered), és annak birtokában valósítaná meg programját. Ám Gyurcsány gátlástalan módon kimondja: ezt nem teszi meg, mert a választásokon hatalomra jutna az ellenzék, amely nem szolgálja az ország érdekeit. Itt tartunk. 2008, kis magyar demokrácia. A nép fogja be a pofáját, majd mi megmondjuk, hogyan tovább. Thürmer Gyula szerint nem a proletár-, hanem egy gyurcsányi diktatúra fenyeget. Most okozzak meglepetést azzal, hogy azt mondom: igaza van? Haág Zalán fõszerkesztõ haag.zalan@kecskemetilapok.hu HONLAPUNK ELÕZÕ HETI KÉRDÉSE: A közvéleménykutatások szerint Orbán Viktor a legnépszerûbb hazai pártpolitikus. Miért? A legjobb az országnak 1998 és 2002 között volt, és ezt az emberek is érzik. 8% Gyurcsány elk.rta, és mindenki abban bízik: Orbán majd kijavítja. 14% Orbán egy demagóg, ennek köszönheti olcsó népszerûségét. 0% Ez csak ideiglenes állapot, egy-két hónap, és Orbán helyet cserél a népszerûségi listán Gyurcsánnyal. 3% Mindez manipuláció. A Fidesz markában tartja a közvéleménykutatókat, miközben valójában Gyurcsány a legnépszerûbb Összes szavazat: 3545 E heti kérdésünk: Mi jut eszébe arról az új kormányhatározatról, melyben az önkormányzatok titkos eszközökkel történõ megfigyelését teszik lehetõvé, bírói végzés nélkül? Szavazzon Ön is a hírportálon! Ivókutak a fõtéren 3 Kiállítás keretében nézhetõk meg azok a pályamunkák, melyek a Kecskeméti Városszépítõ Egyesület által kiírt, zártkörû pályázatra érkeztek. A Kossuth- és Ybl-díjas építész vezette építész- és képzõmûvész doktoranduszok mûvei az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban április e között a leadott szavazatokkal is véleményezhetõk, melyet a végleges zsûrizéskor figyelembe vesznek. Bohémok a Kamarában Bohém percek címmel tavaszi koncertet szervez a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara április 25-én, pénteken 19 órától székházában, a Gróf Széchenyi István konferenciateremben (Árpád krt. 4.). A zenerajongókat üde mûsorával a nemzetközi elismertségnek is örvendõ Bohém Ragtime Jazz Band fogja szórakoztatni. Jegyek elõzetesen a Kamara titkárságán április 24-éig igényelhetõk. Teadélután Ékes Ilonával Hírmix Nõi arcok, nõi élethelyzetek címmel ismét teadélutánt szervez a Nõk a Nemzet Jövõjéért Egyesület április 24-én, csütörtök 17 órától a Cafee Campani kávézóban (a Liberté mellett). Vendégük ezúttal Ékes Ilona országgyûlési képviselõ, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének alapítója és tiszteletbeli elnöke lesz, akivel Varga Mónika, a KTV mûsorvezetõ-szerkesztõje beszélget. Nyílt nap a tisztító telepen A világon 1970 óta, Magyarországon 1990 óta ünneplik április 22-én a Föld Napját. A Bácsvíz Zrt óta fogad iskolás és felnõtt látogatókat ezen a napon, Mindszenti körúti szennyvíztisztító telepén. A vendégeknek a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozva bemutatják a cég szennyvíztisztítási, kezelési folyamatát, technológiáját. A nyílt nap mintegy hatszáz kecskeméti és környékbeli településekrõl érkezett résztvevõjének az idei program keretében is elmondták, hogy a Tiszába kerül vissza a telepen összegyûjtött és megtisztított víz, melynek minõségi paraméterei jobbak, mint a folyó vizéé. Praktiker Föld Napja Országos rendezvénysorozatot szervezett a 10 éves magyarországi születésnapját ünneplõ Praktiker, melynek keretében a barkácsáruházak munkatársai önerõbõl rendbe tesznek, illetve megszépítenek egy közterületet a társadalmi felelõsségvállalás jegyében. A Praktiker dolgozói Kecskeméten a városkerti Katona József szobornál található padokat csiszolták és festették le, illetve gyûjtötték össze a környéken található szemetet, a parkban sétáló járókelõk nagy örömére.

4 4 TÁJOLÓ Tart a vizsgálat a MiG-29-es ügyében Lapzártánkig nem ért véget a vizsgálat a kecskeméti repülõbázis mellett lezuhant MiG-29-es ügyében. A vadászgéppel még múlt csütörtökön, a kora délutáni órákban végzett gyakorlórepülést Peszeki Zoltán õrnagy. Az eddig több mint háromezer órát repült pilóta az átstartolás elnevezésû manõvert gyakorolta, amikor észlelte, hogy valami probléma van a gép hajtómûvével. Peszeki Zoltánnak a másodperc törtrésze alatt kellett döntenie, és a rutinos repülõs nem is habozott: haladéktalanul meghúzta a katapultot indító kart. A magára maradt MiG-29-es elhagyta a leszállópályát, és a repülõtér mellett haladó 44-es fõút aszfaltszõnyegét valósággal felszántva állt meg az út melletti mezõgazdasági területen, ahol kigyulladt. Az elszabadult monstrum a csodával határos módon egyetlen gépjármûvel sem találkozott az ebben a napszakban különösen forgalmas úttesten. A riasztott tûzoltók gyorsan eloltották a lángokat, a fõútvonal forgalma azonban hosszú idõre teljesen megbénult, a környezõ csomópontokban hatalmas dugók alakultak ki. Információink szerint az eddigi vizsgálat során nem találtak a repülõgép mûszaki meghibásodására utaló jelet. A Közlekedésbiztonsági Szervezet szakemberei helyszíni szemlével kezdték munkájukat, A lezuhant gép valósággal felszántotta a 44 es út aszfaltszőnyegét rögzítették a nyomokat, a roncs állapotát, helyzetét, ugyanis ezekbõl az adatokból is számos következtetés vonható majd le. A gyakorló repülésrõl film- vagy videofelvétel nem készült, sértetlenül emelték ki viszont a roncsok közül a gép fekete dobozát, azaz a fedélzeti adatrögzítõ mûszert. A rendelkezésre álló információk részletes kielemzése akár két hetet is igénybe vehet. Mivel az már a vizsgálat kezdeti szakaszában is bebizonyosodott, hogy nincs szó típushibáról, a MiG-ekkel továbbra is folytathatják a gyakorló repüléseket. sipi Az összeroncsolódott MiG 29 esben néhány perccel korábban még Peszeki Zoltán ült Honvédségi repülõs balesetek Bács-Kiskunban 1991-ben Kecskeméten egy MiG-21-es zuhant lakatlan területre, kiképzési feladat végrehajtása közben. A pilóta életét vesztette ban Szabadszálláson tartottak bemutató repülést, amikor lezuhant egy Zlin- 142-es oktatógép. A kétszemélyes légijármû személyzete szörnyethalt. Ugyanebben az esztendõben, néhány hónappal az augusztusi repülõnap elõtt az elõkészületekrõl tartottak szakmai sajtóbemutatót, amikor lezuhant egy MiG-29-es. A vadászpilóta nem élte túl a katasztrófát ben a magyar honvédség egyik legjobb bemutató-pilótája, Szabó Topi Zoltán vezette azt a MiG-29-es gépet, amely Kecskemét határában kigyulladt és lezuhant. Topi miután a lakott területtõl távolra irányította a monstrumot sikeresen katapultált. Gulyás és kenyér a Gongtól A Gong rádió nõi munkatársai az Aranyhomok Étteremmel, a Gallfood Kft.-vel és a Félegyházi Kenyér Kft.- vel közösen meleg vacsorával vendégelték meg a Táncsics utcai hajléktalanszállón élõket. A szálló elõterében száztíz adag meleg gulyáslevest és hozzá kenyeret osztottak szét. Az intézmény jelenleg több mint száz hajléktalannak nyújt menedéket. A finom ételt tartalmazó nagy fazék pillanatok alatt kiürült

5 TÁJOLÓ 5 Petíció az emberi jogokért december 20-án a szlovák parlament újra megerõsítette a Benesdekrétumok érinthetetlenségét. A magyarok és a németek kollektív bûnösségét kinyilvánító jogszabálycsomag elfogadhatatlan az Európai Unióban, valamint ellentétes az ENSZ 1948-as emberi jogi nyilatkozatával is. Szombaton világszerte tiltakozó demonstrációkat tartottak az emberi jogok megsértését tûrhetetlennek tartó civil szervezetek. A rendezvények záró eseményeként egy szakértõkbõl álló delegáció petíciót nyújtott be április 22-én Strasbourgban az Európai Parlamenthez. A szlovák nagykövetség lehúzott redőnyökkel fogadta a tiltakozókat Az 1945-ben született Benes-dekrétumok ügye még mindig nem került le a világ közéletének napirendjérõl. Bár a jogszabálycsomag ellentétes az európai elvekkel, Szlovákia és Csehország továbbra is hatályban tartja ezeket. A Szlovák Nemzeti Tanács tavaly szeptemberi határozata nemhogy a kártérítésen gondolkodna, hanem egyenesen megerõsítette a dekrétumokat, és azokat sérthetet- Az elmúlt napokban az Európai Parlament egyik határozatára reagálva a Kínai Országos Népi Gyûlés kijelentette: a tibeti ügy belügy, ezért felháborítónak tartják az uniós testület beavatkozását. Annak ellenére, hogy a válság szerintük belügy, mégis Tibet-barát tüntetõk ezrei emelik fel szavukat világszerte az elnyomás ellen. Lapunk a kecskeméti buddhista közösség tagjait is megkérdezte Tibetrõl Az Európai Parlament Tibettel kapcsolatban elfogadott határozata elítéli a kínai rendfenntartó erõk brutális fellépését a tüntetõkkel szemben. Felszólították az EU vezetõit, hogy amennyiben Peking nem folytat párbeszédet Tibettel, úgy esetlegesen bojkottálják a Nyári Olimpiai Játékok augusztusi megnyitó ünnepségét. A képviselõk támogatják a számûzetésben élõ tibeti vallási vezetõ, a dalai láma álláspontját, így lennek és megváltoztathatatlannak nyilvánította. A dekrétumok súlyosan sértették a magyar kisebbség emberi jogait, megfosztották õket és közületeiket vagyonuktól, állampolgárságuktól, választójoguktól, elvették iskoláikat, deportáltak tízezreket, büntetlenséget biztosítottak és biztosítanak ma is a rajtuk elégtételt vevõ szlovákoknak még akkor is, ha az áldozatok életükkel fizettek magyarságukért. És akkor még a reszlovakizációról nem is szóltunk. Ezek a dekrétumok tehát több mint hatvan éve a szlovák jogrend részét képezik nyilatkozta lapunknak Juhász Imre európai jogi szakjogász, a dekrétumok visszavonását követelõ petíció megfogalmazója. A dekrétumokat megerõsítõ szeptemberi határozatot követõen a stuttgarti Hunnia Baráti Kör, a New Yorki Polgári Kör és más magyar szervezetek kezdték el a szervezõ munkát a petíció terjesztése, az internetes aláírási lehetõség és a világméretû tiltakozóakció megvalósítása érdekében. Az ügy mellé több mint száznegyven civil szervezet állt, és fejezte ki csatlakozási szándékát, valamint közel harminchatezer aláírás gyûlt össze. A tiltakozás a tudatosítás, a figyelemfelhívás, a nyomásgyakorlás eszköze, és jó alkalom arra, hogy a magyarok szerte a világban, Sydneytõl Torontóig összefogjanak egy nemzeti ügyért. A petíciót az Unió Parlamentjéhez címeztük, mivel e szervnek van hatásköre a valamely tagállamban tapasztalható, tömeges emberi jogi jogsértések kivizsgálására, és aztán a Parlament kezdeményezése nyomán a Tanácsnak az esetleges szankciók alkalmazására. Ez elvezethet elvileg Szlovákia tagsági jo- Juhász Imre gainak felfüggesztéséhez. Erre még nem volt precedens. A kérdéssel azonban ettõl függetlenül foglalkozni kell, hiszen önmagában az uniós szervek figyelmének felkeltése is lehet mozgósító erõ az illetékes szlovák szervek és Szlovákia szlovákajkú polgárai számára, a tekintetben, hogy a kérdéshez ne az eddigi elutasító módon viszonyuljanak tudtuk meg Juhász Imrétõl. G. O. Összmagyar megmozdulás a kollektív bûnösség bélyege ellen A petíciót Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány oktatási minisztere, Fehér Csaba történész, Hunyadi István történész, Wittner Mária, 56-os halálraítélt, országgyûlési képviselõ és Juhász Imre adta át április 22-én Mikel Irujo Amezaga és Bart Staes uniós parlamenti képviselõknek. Ezt a témát tudatosítani, napirenden tartani mindenképpen szükséges, és ennek a célnak mindenképpen eleget fog tenni petíciónk. A felvidéki magyarság számára is fontos, hogy egy összmagyar megmozdulás szívügyének tekinti a kollektív bûnösség bélyege elleni egységes fellépést mondta Juhász Imre. Kecskemét: buddhisták is meditálnak az erõszak és elnyomás ellen Tibet ötven éve Tibet számára nem függetlenséget követelnek, hanem olyan politikai és kulturális autonómiát, amely tiszteletben tatja a vallási szabadságot. A dalai láma sem Tibet Kínától történõ elsza- Gódor Emőke kadásáért, hanem a terület autonómiájáért küzd. Megkerestük a Kecskeméti Buddhista Közösség tagjait, hogy megtudjuk, õk hogyan vélekednek a Tibet körül kialakult helyzetrõl. Mint magánember elítélem az erõszakot és az elnyomást. Mint buddhista közösség a tibeti buddhizmus karma kagyü vonalát képviseljük, az Európaszerte elterjedt Gyémánt Út Buddhista Közösség tagjai vagyunk. Ez egy szakrális közösség, politizálással egyáltalán nem foglalkozunk, és nem is foglalunk állást semmilyen témában. Nemcsak a tibetiek vannak elnyomva, hanem más népcsoportok is. Meditálunk azért, hogy minden ember a szabad akaratából úgy tudjon élni, ahogyan szeretne, ne pedig elnyomás, erõszak alatt csak azért, mert valamilyen népcsoporthoz tartozik, vagy bármilyen szempontból különbözik másoktól. Az emberi szabadság mindenkire vonatkozik, politikai nézettõl függetlenül nyilatkozta lapunknak Gódor Emõke, a kecskeméti buddhista közösség tagja. A múlt héten Semjén Zsolt, a KDNP elnöke bejelentette: a napokban a parlament elé kerülhet a Tibetrõl szóló, ötpárti országgyûlési határozati javaslat, mely elmondása szerint a tibeti kultúra megõrzését, az önrendelkezés jogát és az emberi jogokat hangsúlyozza majd. gál Jegyzetünk a 16. oldalon olvasható. A konfliktus azonban nem most kezdõdött ben végképp elmérgesedett az addig sem túl jó viszony Kína és Tibet között. Ekkor menekült a 14. Dalai Láma Indiába. Azóta is ott, Dharamszalában van az ideiglenes kormány székhelye óta folyamatosan erõsödött Kína Tibet-ellenes politikája. A mostani válság az 1959-es felkelés évfordulóján, március 10-én robbant ki, amikor a szerzetesek a tavaly októberben elfogott társaik szabadon bocsátását követelték. Hogy pontosan mi történt, arról kevés az információ, ugyanis Kína gondosan elzárta a területet. Az Európai Parlament a tibeti zavargások és az ellenük fellépõ kínai biztonsági erõk fellépésének kivizsgálását követeli, melyet az ENSZ felügyelete alatt kell végrehajtani.

6 6 PORTRÉ THÜRMER GYULA TRIANONRÓL, EGYHÁZRÓL ÉS NAPJAINK OSZTÁLYHARCÁRÓL Gyurcsányi diktatúra fenyeget? Fiatalon a figyelme a diplomáciai pálya felé fordult. Miért ezt választotta? Jó történelemtanárom volt a gimnáziumban, aki megtanított a politika értékelésére, másrészt elég gyorsan megszerettem a nyelveket. Így aztán a kettõ elég volt ahhoz, hogy azt mondjam, a helyemet a diplomáciában tudom megtalálni. Elég korán megismerkedett Kádár Jánossal. Hogyan értékelné a hozzá fûzõdõ viszonyát? 1977 novemberében mutattak be Kádár Jánosnak. Azért emlékszem ilyen pontosan, mert akkor mentünk elõször Moszkvába a Nagy Októberi Forradalom 60. évfordulóját ünnepelni. Én voltam akkor még a miniszterelnök, Lázár György tolmácsa, s a delegációt Kádár János vezette. A Keleti pályaudvar kormányvárójában találkoztunk elõször. Kádár döntése alapján kerültem késõbb az MSZMP KB külügyi osztályára, mint a Szovjetunióért felelõs munkatárs. Ez az egyik olyan poszt volt, amit Kádár döntése nélkül nem lehetett betölteni. Mikor merült föl önben elõször az, hogy a magyarországi létezõ szocializmus megbukhat? Azt gondolom, senki sem tudta, hogy a magyar szocializmus össze fog omlani. Azt, hogy rengeteg gond van, úgy 84-tõl lehetett látni, ezt maga Kádár János is látta, és persze így voltam ezzel én is. A hogyantovább kérdésében aztán kétfelé oszlott a csapat. Volt, aki azt gondolta: a nehézségekkel küzdõ szocializmust meg kell javítani reformokkal. Ilyen volt Kádár és Grósz, és ebbe a csapatba tartoztam én is. Aztán volt egy másik csapat, aki azt mondta: ez már nem javítható, ezt az autót le kell cserélni, és újat kell üzembe állítani. Végül ezt támogatta a többség Pozsgay, Szûrös, Horn és Németh Miklós vezetésével. Meddig hitt abban, hogy a szocializmus javítható? Én máig is hiszem, hogy javítható. A megváltozott helyzet ellenére továbbra is Kádár János unokáinak és szellemi öröksége folytatójának tartjuk magunkat. Azért persze nem a kádári szocializmust tekintjük vágyaink netovábbjának, hanem egy olyan szocializmusért harcolunk, ami jobb lesz, mint amit õ elért, sõt, esetleg annál is, amirõl álmodott. Mégis, minek tulajdonítható ön szerint, hogy 89-ben bekövetkezett a rendszerváltás? A hibák betudhatók annak, hogy egy negyvenéves rendszer nem olyan zökkenõmentesen mûködik, mint egy kétszáz éves kapitalizmus. A mezõgazdaságban például megoldottuk azt, hogy a téeszparaszt a háztáji föld révén érdekelt volt a kollektív szövetkezet mûködtetésében is, fejlett is lett az agrárágazat. Ezt Thürmer Gyula Névjegy Thürmer Gyula 1953-ban született Budapesten ban végzett a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemének nemzetközi kapcsolatok szakán ban Budapesten doktori fokozatot szerzett politológiai tudományokból és 1980 között a Külügyminisztérium munkatársa, 1980-tól a moszkvai magyar nagykövetségen dolgozott, 1982-tõl 88-ig az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa, Kádár János mellett a magyar-szovjet kapcsolatok felelõse ben az MSZMP fõtitkára, külpolitikai tanácsadója decembere óta az újjászervezett, de azóta parlamenten kívüli az iparban nem tudtuk megoldani. Kádár ezt úgy fogalmazta meg egy helyütt, hogy mi a fogyasztót tettük érdekeltté a szocializmusban, nem a termelõt. De volt egy sokkal egyszerûbb oka is a rendszer pusztulásának: Gorbacsov eladott bennünket az amerikaiaknak. Kis ország vagyunk, nem nagyon tudtunk mit tenni. Erre persze vevõk voltak Magyarország egyes vezetõi is. A magyar szocializmust lehetett volna védeni, de Németh Miklós miniszterelnök inkább egyezkedett az akkori német kancellárral, Kohllal. Mondhatnánk tehát úgy is, hogy az árulás volt a másik oka a szocializmus felbomlásának. Úgy vélem, például Kubában van tömegbázisa a szocialista rendszernek, vagy legalábbis a Castro-fivéreknek. Hatalomra kerülésükkor, és azóta is sokan támogatják õket a lakosság részérõl. Persze rengetegen elhagyták a szigetországot, másokat bebörtönöztek, és nincsenek demokratikus választások, így nem tudhatjuk, a többség kire szavazna, de az egyértelmû, hogy még ma is tömegek állnak Castróék mögött. Magyarországon azonban noha Kádárnak a hetvenes-nyolcvanas években volt egy viszonylagos népszerûsége a 90-es választások azt mutatták: nem volt széles tömegbázisa a szocializmusnak. Az újjászervezett MSZMP be sem került a parlamentbe, és az utódpártiságot legalábbis szavakban tagadó szocialisták is igencsak leszerepeltek Ennek mi volt az oka? Én persze ezt másként látom Magyarországon a rendszerváltás békés volt, mert ilyenre tervezték. Ez azt jelentette, hogy elmentünk szavazni, vasárnap még a szocializmusban feküdtünk le, hétfõn reggel pedig már a kapitalizmusban ébredtünk. Kis túlzással ennyi volt a rendszerváltás jogi, politikai része. Azért kellett békés rendszerváltást csinálni, hogy az embereknek ne kelljen valóban választaniuk. Persze senki nem akarta már a korrupt párttitkárt meg a meggazdagodott helyi hatalmasságot. Változást akart, új embereket. De ha a kérdést úgy tették volna fel, hogy szeretnéd-e, hogy megmaradjon az ingyenes oktatás, az ingyenes egészségügy, a teljes foglalkoztatás, magyarán a szocializmus, akkor az emberek azt mondták volna, hogy igen, ezt akarják. A kádári szocializmusban tanulhattak olyan társadalmi rétegek is, amelyek korábban nem. A szüleink és mi magunk is ingyen eljuthattunk a legfelsõbb iskolákig. A szegény ember jól érezhette magát abban a társadalomban. Én azt gondolom, hogy a többségnek a kádári szocializmus jó volt. Ezzel persze így meg én nem értek egyet Mégis, melyek voltak azok a hibák, amelyeket már nem követnének el? Az egyik hiányosságra már utaltam: ez volt az érdekeltség hiánya. De ez nemcsak magyar sajátosság, evvel minden szocialista ország küszködött. A kapitalizmusban nagyon egyszerûen ott van a munkanélküliség vastörvénye. A munkás abban érdekelt, hogy jobban dolgozzon, mert ha nem, elveszti a munkáját. A szocializmusban ez nem mûködik. Erre mi próbáltunk mindenféle módszert találni, de csak részsikereket értünk el. A demokráciát is lehetett volna bõvíteni. Nem feltétlenül kell egy Hazafias Népfrontban gondolkodni. Lehet egy választáson több jelölt is, lehet még több információt adni az embereknek. Azt gondolom, lehetett volna demokratikusabbá tenni a szocialista rendszert. Játsszunk el a gondolattal: milyen lenne Magyarország, ha a Munkáspárt alakíthatna kormányt? Úgy is feltehetném a kérdést, hogy az ideológiát felülírhatja-e az élet? A kérdés azért nem annyira légbõl kapott: nemrég Nepálban gyõzött a kommunista párt, Moldáviában is kormányon vannak, Ciprusnak kommunista elnöke van, látunk tehát példát arra, hogy a kommunisták választások útján hatalomra kerülnek. És persze egyik felsorolt országban sincs szocializmus, ami a mi gyõzelmünkkel sem kerülne napirendre. Egy emberségesebb kapitalizmus megteremtése az itthoni gyarmati vadkapitalizmus helyett annál aktuálisabb lenne. Arányosan kellene viselni a terheket. Mi a Gyurcsány-kormánnyal ellentétben nem ingatlanadót vezetnénk be, hanem luxusadót. Nem fogadnánk el, hogy a villában az uszoda nem uszoda, hanem víztározó tûz esetére... Mi keményen megadóztatnánk a luxustulajdont. Mondanék pár fogalmat, melyrõl a kommunista ideológiának negyven évig határozott álláspontja volt. Kérem, kommentálja, önök most hogyan viszonyulnak ezekhez! Az elsõ: általános, titkos, demokratikus választójog Ma már számítógép van sok házban, tehát a kormány a komputeren keresztül is tájékoztathatná az embereket. Mi azt szeretnénk, hogy az emberek közvetle- MSZMP, majd Munkáspárt, ma: Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke. Van egy feleségem, akit nem cseréltem le annak ellenére, hogy orosz állampolgár mondja mintegy válaszul az emlékezetes gyurcsányi kijelentésre. Két gyermekük van, fiuk újságíró, lányuk még tanul. Nagyon szeretek kirándulni a budai hegyekbe és uszodába járni. Az igazi hobbimnak az idegen nyelvek számítanak. Könyvtáramban már laoszi könyv is van, de a kínai rész már igazán gazdag kötetekben, az olasz, spanyol, orosz könyvekrõl nem is beszélve nyújt bepillantást abba, hogyan is kapcsolódik ki egy pártelnök, aki esetünkben oroszul, angolul, németül, olaszul, szerbül, spanyolul, kínaiul, japánul és csehül is beszél, illetve olvas.

7 PORTRÉ 7 nül beleszólhassanak az ország ügyeibe. Minél többször kérdezzék meg az embereket, akik akár évente hússzor véleményt nyilváníthatnának egy-egy kérdésben, mondjuk interneten keresztül, ami még pénzbe sem kerülne. Tehát nemcsak hogy elfogadjuk az általános választójogot, de a legszélesebb demokrácia hívei vagyunk. Magántulajdon? Azt mondjuk, versenyezzen a magán- és a közösségi tulajdon. De én például visszavenném magyar állami tulajdonba a villamosáram-ellátást, amit Hornék eladtak. Semmiképp sem adnám el a kórházakat, a közlekedést, az energetikát és azt gondolom, vissza lehetne szerezni más stratégiai ágazatokat is. A magyar kis- és közepes vállalkozásokat, a nemzeti tõkét pedig támogatni kell a multinacionális nemzetközi tõkével szemben. Vegyünk manapság ritkán hallott fogalmakat is. Aktuális ma az osztályharc és a proletárdiktatúra? Sztrájkolnak a BKV és a MÁV dolgozói. Mi ez, ha nem osztályharc?! Az ugyanis nem azt jelenti, hogy eldördülnek az Auróra cirkáló lövései. Az osztályharc napi küzdelem, aminek ma is részesei vagyunk. Most nem a proletárdiktatúra fenyeget bennünket, hanem egy gyurcsányi diktatúra. Én rosszul érzem magam ebben az országban, mivel a telefonomat a mobilszolgáltató folyamatosan képes kontrollálni, a pénzforgalmamat pedig bármikor ellenõrizheti a bank. A nagyszolgáltatók rabjai vagyunk. Csak döntés kérdése, mikor fogják azt mondani: még több információt kérünk az emberekrõl. Ebbõl a rabságból ki kellene szabadítani a társadalmat. Más kérdésekben is öntõl meglepõ álláspontot foglalt el a közelmúltban. Épp itt, Kecskeméten mondta tavaly, hogy a kommunisták ma szövetségest látnak az egyházakban a társadalmi igazságtalanságok elleni harcban, s elõszeretettel idézi Leninnek a trianoni békét kárhoztató szavait. Bár ön kommunista volt és az is maradt, húsz éve is ugyanezt mondta volna ezekben a kérdésekben? Természetesen mi is képesek vagyunk a fejlõdésre. Én is sok mindent másként értékelek, mint korábban. Azt gondolom például, hogy apáink idejében téves döntés volt, hogy nem vették fel a pártba azt, aki templomba járt. Lehet egy kommunista istenhívõ?! Miért ne? Ez egy politikai párt, nem pedig hitközösség. Egy baloldali villamosvezetõ, még ha templomba jár is és hisz Istenben, miért ne léphetne be a Munkáspártba? Amikor mi jártunk iskolába, a magyar történelmet helytelenül úgy kezelték, mintha 45-ben kezdõdött volna. A katolikus egyháznak vitathatatlanok az érdemei az ezeréves magyar történelemben és korunkban is. A szegénység és a kizsákmányolás leleplezésében, felszámolásában az egyház fontos szerepet játszik. Magyarországon az egyház és a kommunisták szövetséget köthetnek, akárcsak azt helyenként Latin-Amerikában látjuk? Sok mindenben együttmûködhetünk. A tõke kizsákmányolást szül, és ez ellen közösen fel lehet lépni. Visszatérve a korábbi kérdésére: a trianoni békérõl azt gondolom, hogy a kádári szocializmusnak hibája volt, hogy a nemzeti és a történelmi tényezõket nem vette teljesen figyelembe, illetve az internacionalista felfogás szõnyege alá söpörte azokat. Trianonról nem az árpádsávosok, hanem Lenin, a mi mozgalmunk szülõatyja mondta azt, hogy rablóbéke! A Trianon szülte igazságtalanságokat helyre kellene hozni, hiszen az abban rögzített állapotok azóta több ponton megváltoztak, ám a békeszerzõdésben foglaltak bennünket tovább sújtanak. Szimpatikus gondolatokat is megfogalmazott az elõzõekben, de a szép szavakat igencsak árnyalják azok a megnyilvánulásai, amikor például az emberi jogsértésekben vétkes Kína, a diktatórikus hatalomgyakorlásáról ismert Líbia, Fehéroroszország vagy épp a milosevicsi Jugoszlávia mellett állt ki. Amit ezekben az országokban látunk, éles ellentétben állnak az ön által is szorgalmazott széles körû demokráciával Egyértelmû, hogy egyetlen külföldi ország rendszerét sem kell szeretnünk. Amikor elõször voltam 90-ben Kínában, én voltam a hazaáruló. Nem sok idõ telt el, és a magyar vezetõk gazdasági megfontolásból egymásnak adják a kilincset Kínában. Nincs rosszabb, mint a képmutatás, ami most is megmutatkozik: Sárközy francia elnök vagy Merkel német kancellár mondhatja, hogy nem megy el az olimpia megnyitójára, de a francia ásványvíz és az Adidas azért ott lesz Pekingben. Jugoszláviáról annyit: nem hiszem, hogy helyes dolog volt asszisztálnunk egy szomszédos ország elleni háborúhoz. A milosevicsi és a belarusz rendszert én azért tartom szimpatikusnak, mert azt mondták: Mi nem úszunk az árral, miért kéne nekünk azt az utat járni a globalizált világban, amit az amerikaiak diktálnak? Bár elismerem, hogy nincsenek könnyû helyzetben, de a Munkáspárt nem igazán képes a széles tömegeknek kommunikálni programját, nem tud jelentõs társadalmi bázisra szert tenni. Azt sugallja minden és mindenki, hogy vagy MSZP vagy Fidesz. Létrehoztak egy kvázi kétpártrendszert, ami nehezíti a valódi választást, így a mi helyzetünket is. A fiatalokhoz különösen nehezen tudnak közel férkõzni. Pedig alternatív baloldali, zöld programmal, internetes Sok idõs munkáspárti szimpatizáns a fasiszta veszélytõl tartva szavazott az MSZP-re. De az idõ azért változik. kampánnyal talán hozzájuk is elérhetnének, ha már a média mostohán kezeli önöket. Azért nem szorultunk ki teljesen a sajtóból. Ahogy önök, úgy más lapok is írnak rólunk. Azt nem mondanám, hogy mindenáron a Hír TV-ben szeretnénk szerepelni, de ott és az Echo TV-ben is idõrõl idõre jelen vagyunk. Valóban, szinte a jobboldali sajtó kedvencévé vált, s most ezek szerint mi Kecskeméti kapcsolat is beállunk a sorba, de a baloldali választókhoz aligha rajtunk keresztül vezet az út. Felvállaljuk az ATV-t és más médiát, ha provokatív szándékkal is, de hívnak bennünket. Nem csüggedek, mert látom, hogy az emberek megismernek az utcán és a piacon, tehát az a kevés is jelent valamit, amit a média sugároz. A sajtó mellett a mi eszközünk az utca, azt hál Istennek még nem tiltották be. Ma is érdekes beszélgetéseket folytattam a tiszakécskei piacon, ahol az emberek a valós problémáikat mondták el. Az alternatív csoportok, fiatalok megszólításában persze elég rosszul jött a Vajnai Attilákkal való összeütközés, aminek következtében egy csoport kivált a pártból, és megalakította a Munkáspárt 2006-ot. Mi állt a konfliktus hátterében? A vitánk arról szólt, kell-e nekünk mindenáron az MSZP-t támogatnunk. Mi, a többség azt mondtuk, nem. Persze azt is mondtuk, hogy a Fideszt sem. Nekünk önmagunkat kell támogatnunk. S ha 2005-ben Vajnai Attila társaságát nem használja az MSZP trójai falóként, akkor lehet, hogy ma ott vagyunk a parlamentben. Egyébként azokban a városokban mentek el az embereink, ahol az MSZPvel együttmûködtünk, így Kecskeméten, Pécsett, Egerben. Amikor ugyanis valaki belekóstol a hatalom ízébe, könnyen megtéved. De a munkásmozgalomban az árulás jelenségét jól ismerjük. Mi következhet a következõ két-három évben Magyarországon? Elõbb-utóbb jön a parlamenti választás, és a hatalmon lévõ politikai elit rá fog Örülök, hogy itt, Kecskeméten sikerült a Szent István-szobor környékét olyan hellyé avatni, ahol a Munkáspárt méltó módon emlékezhet meg augusztus huszadikán. Ezt jól fogadták az itt élõ emberek. Mi nemcsak április 4-ét tudjuk a Tanácsköztársaság-emlékmûnél megünnepelni, hanem a magyar nemzet egy jeles napját is, s ez az emlékezés az államalapítás ünnepén most már hagyományosan Kecskeméthez kötõdik mondja a hírös városhoz fûzõdõ, élõ kapcsolatról a kommunista politikus. kényszerülni a megújulásra. Nem jó, ha húsz évig ugyanazok a színészek játszanak egy színházban. Sokan ezt önre is értik Persze a Munkáspártban is lesznek új színészek, sõt már vannak is, de egy parlamenten kívüli párt felelõssége mérhetetlenül kisebb, mint egy parlamentié. A másik, ami a következõ években aktuálissá válik, hogy a tõkét korlátozni kell. Az nem járja, hogy egymillió ember élvezi az élet örömeit, kilencmillióval pedig megfizettetik az árát. Az MSZP mindent megtesz és meg is fog tenni a baloldali szavazók megnyeréséért. Elképzelhetõ, hogy ez újra sikerre vezet, és a szocialisták gyõzelmet szereznek? A fasizmus ellen persze fel kell lépni, de amit itt a jegypénztári csata kapcsán láttunk, nyilvánvalóan provokatív akció volt. Nem mondom, hogy megcsinálták, lehet, hogy csak rájátszottak egy valóságos eseményre, de mindenesetre jól kihasználták a helyzetet. És a fasiszták mindenre képesek, meggyalázzák például Kádár sírját Valakinek nagy szüksége volt arra a botrányra is... Sok ember van, aki nehezen tud különbséget tenni látszat és valóság között, és ha rákacsint Gyurcsány Ferenc, s kimondva, kimondatlanul Kádár unokájának vallja magát, az neki elég. Sok idõs munkáspárti szimpatizáns a fasiszta veszélytõl tartva szavazott már korábban is az MSZP-re. De az idõ azért változik. A mai harmincévest már hidegen hagyják a szocialista rákacsintások meg a nem létezõ fasizmus rémképe, vagyis eljön a Munkáspárt ideje. Azt persze nem mondanám, hogy ezeknek az akcióknak nem lesz hatásuk, de az is biztos, hogy sok olyan ember van, akinek a bérét csökkentik, akit kirúgnak, akit fenyeget a jövõ. Azok meg viszonylag kis számban vannak, akik találkoztak az élõ fasizmussal. Azt gondolom tehát, hogy egyre kevésbé lehet kijátszani a fasizmus-kártyát. A BKV- és vasutassztrájk vagy az orvosok tiltakozása világosan jelzik, hogy baj van. És ezen nem lehet egy-két provokatív akcióval túllépni: a problémákat elõbb-utóbb valóban orvosolni kell. Haág Zalán

8 8 KULTÚRA 1995 ÓTA ÁPRILIS 23-A A KÖNYV ÉS A SZERZÕI JOGOK NAPJA Borúlátó olvasási statisztikák? Az UNESCO, vagyis az ENSZ döntése nyomán több mint egy évtizede emlékezünk meg április 23-án a Könyv Világnapjáról, hogy a televízió és a világháló térhódítása mellett így népszerûsítsük az olvasás fontosságát. A statisztikák alapján rémisztõ adatokat hallunk a magyar gyerekek szövegértési problémáiról, arról, hogy az iskolapadból kikerülõ fiatalok jelentõs része egyáltalán nem vesz értékes olvasnivalót a kezébe, vagy hogy az elmúlt negyven évben több mint húsz százalékkal kevesebben olvasnak el évente legalább egy könyvet. Kecskeméti körkérdésünk bár nem reprezentatív biztatóbb eredményt hozott. Kovácsné Gyenes Melinda Most Horthy életérõl olvasok, elõtte Széchenyirõl és a reformkorról olvastam. Szeretem a történelmi témájú könyveket és a szépirodalmat is. A Zöldségkutató Intézet munkatársaként régen elsõsorban szakirodalmat olvastam, de március vége óta nyugdíjas vagyok, így hála Istennek több idõm jut az olvasásra. Szabó József Szeretek olvasni, de nagyon kevés idõm jut rá, mert még aktívan dolgozom. Utoljára, két hónappal ezelõtt Sienkiewicz-tõl a Quo vadis-t olvastam el. Mindenevõ vagyok, de a történelmi témájú könyvek érdekelnek a legjobban. Rendekné Nyul Marianna Fél siker, ha sikerül becsalogatni a gyerekeket a könyvtárba Növekedést mutatnak a Katona József Megyei Könyvtár adatai ben összesen 433 ezer 241 látogató vette igénybe a szolgáltatásaikat, és 1657-tel több dokumentumot kölcsönöztek ki, mint ban. Biztató az is, hogy a tizennégy éven aluli gyerekek kölcsönzése is jelentõsen megemelkedett, õk tavaly 79 ezer 659, vagyis 5117 darabbal több könyvet, folyóiratot, térképet és egyéb kiadványt vettek ki, mint 2006-ban. A száraz tényeket a könyvtár munkatársainak tapasztalatai is alátámasztják. Sokat hallani arról, hogy a filmek, a média elvonják a figyelmet és az idõt az olvasástól, ám ez nem állja meg a helyét. Nagyon jó hatása van a lapokban, a tévémûsorokban látható könyvismertetõknek és a filmes feldolgozásoknak. Megjelenésük után ugyanis érezhetõen megemelkedik azoknak a száma, akik ezeket a Mit és mennyit olvasnak a kecskemétiek? könyveket keresik a könyvtárunkban tudtuk meg Katona Tibortól, a könyvtár Tájékoztató Szolgálatának vezetõjétõl. Most éppen a moziban is vetített Márairegényrõl, az Eszter hagyatékáról és A könyvismertetők és a filmes feldolgozások is felkeltik a figyelmet Márquez Szerelem a kolera idején címû mûvérõl érdeklõdnek sokan. De nagy siker a vonzás hatalmáról szóló Titok címû könyv is. Katona Tibor hozzátette: az olvasók szívesen hasonlítják össze a mozifilmeket az eredeti könyvvel, sõt, a könyvtárosokkal is gyakran beszélgetnek errõl. Érzékenyek a lõ a kicsivel játsszon. A kölcsönzési listát a kötelezõ olvasmányok vezetik, emellett sok könyvrõl egymástól hallanak, és ezeket keresik is nálunk. Tény, hogy a korosztályok tekintetében az iskolás gyerekek és a nyugdíjasok a legaktívabbak a dolgozó felnõtteknek lényegesen kevesebb divatos témákra, így slágernek számítanak egyebek mellett az ezotériával foglalkozó kiadványok, de a praktikus tudnivalókat tartalmazó könyvek, szaklapok iránt is nagy az érdeklõdés. Ha be tudjuk csalogatni a gyereket a könyvtárba, akkor sokan rendszeres látogatóinkká válnak mondta lapunknak Rendekné Nyul Marianna gyermek-könyvtáros. Ezért tudatosan szervezünk játékos vetélkedõket, programokat a legkisebbektõl a kamaszokig, amelyekkel észrevétlenül is megszerethetik az olvasást. Itt arra is lehetõség van, hogy amíg a nagyobb testvér a könyvek közül válogat, addig a szü- ideje jut az olvasásra, így kö- Katona Tibor zülük kerül ki a legkevesebb tag. Tény az is, hogy a nagy rohanásban egyre kevesebb idõnk és energiánk marad értékes olvasmányokra. A megyei könyvtár látogatottsága mindenesetre reménykeltõ, már ami a könyv jövõjét illeti. Bera Linda Sánta Szilvia Elsõsorban a természettudományi könyveket szeretem, valamint az állatokkal és növényekkel foglalkozókat. Mivel még kicsi a gyermekem, így nagyon kevés idõm jut az olvasásra. Szabó Sándor Legalább napi egy-másfél órát fordítok olvasásra. Mostanában Stephen King könyveivel ismerkedem, de kedvelem a folytatásos regényeket: A gyûrûk ura-trilógiát, a Star Wars-t és a Harry Potterköteteket. Természetesen elolvasom a kötelezõ olvasmányokat is, Stendhaltól a Vörös és fekete például nagyon tetszett.

9 MAGYAR MÚZSA A KECSKEMÉTI LAPOK KULTURÁLIS MELLÉKLETE MEGJELENIK HAVONTA SZERKESZTI: LOVAS DÁNIEL Elárvult szabadság A Kecskeméti Lapok kiadásában a napokban megjelent kötet talán a legizgalmasabb azoknak a vállalkozásoknak a sorában, amelyek az elmúlt két évtized eseményeinek a megértésére irányulnak. A magyar történelem egyik fordulópontjának a keleti tömbbõl való kiszakadásnak és az európai (re)integrációnak, a tervutasításos gazdaságról a piacgazdaságra való átállásnak, a politikai rendszerváltással együtt járó történéseknek közvetlen tanúi, olykor elõkészítõi vagy résztvevõi foglalják össze véleményüket e korszakváltás megvalósult és meg nem valósult lehetõségeirõl, a reményekrõl és csalódásokról, a kihasznált és ki nem használt esélyekrõl Szõcs Géza és Mészáros László szerkesztésében, Zombor Gábor polgármester bevezetõjével. Történelmünk egyetlen korszakáról sem készült ilyen igényû és ennyire átfogó, kollektív elemzés a nemzet szellemi elitjének közvetlen bevonásával: hatvan kiválóság értelmezi a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változások mélyszerkezetét és logikáját, amelyek megváltoztatták Magyarországot. Az elmúlt két étizednek kellett (volna) felkészítenie a nemzetet a 21. század kihívásaira. Jogászokat és egyházi vezetõket, tudósokat és filozófusokat, üzletembereket és mûvészeket egyaránt magába foglal a szerzõi kör, amelybõl szándékosan hiányoznak a politikusok, mint akik közvetlenül felelõsek a (jó? rossz?) döntésekért. Az olvasó tehát az ezredfordulós magyar történelem egyik legfontosabb kézikönyvét, forrásmunkáját és alapdokumentumát tartja kezében e kiadványunkkal. A kötet tanulmányaiból készült válogatást mellékletünk IV-VI. oldalán adjuk közre SZÕCS GÉZA Egy öndiagnózis tanulságai A könyvet Kádasi Laura illusztrálta Szõcs Géza, az Elárvult szabadság tanulmánykötet egyik szerkesztõje Marosvásárhelyen született, jelenleg Budapesten él. Költõ, író, lapszerkesztõ, újságíró tõl az RMDSZ fõtitkára, majd politikai alelnöke volt ban Graves-díjas, 1993-ban József Attila-díjas. Hobo is ígérte, hogy írni fog ebbe a kötetbe. Sára Sándor azt mondta, õ nem ír, de szívesen rendezne filmet a témáról. Hobo végül, mert éppen e hetekben debreceni bemutatójára kellett felkészülnie (szerzõként is, színészként is), arra kért: inkább hallgassuk meg Senkifalva címmel most megjelent lemezét, abban a tizennégy dalban benne van minden, amit errõl a kérdésrõl (a rendszerváltás másnapjáról) gondol. Színészkollégája, Rudolf Péter mintha csak ebbe a kötetbe szánta volna színdarabot írt ugyanerrõl, Keleti pu. címmel, ezekben a napokban mutatja be az Új Színház, mire e sorok megjelennek, már azt is fogjuk tudni, milyen sikerrel. Amibõl majd arra is lehet következtetni: a nézõk (legalábbis azok, akik ebbe a színházba járnak) mennyiben fognak azonosulni a darab állításaival, következtetéseivel, röviden: üzenetével. És vajon ennek a szöveggyûjteménynek az olvasói mennyiben fognak egyetérteni mindazzal, amivel kötetünkben találkoznak? Hogy ne mondjuk: szembesülnek. Több mint öt tucat szerzõ tesz kísérletet az ország, esetleg a nemzet történelme legutóbbi két évtizedének mérlegét megvonni. Nem lehet feladatunk nézeteikrõl szintézist készíteni, annál is kevésbé, mert e mûfajukban és hangvételükben is rendkívül heterogén írásokról elsõ pillanatban nyilvánvaló: mindegyik állítás, vélekedés, konklúzió együtt semmiképp nem lehet érvényes és igaz. Nemcsak a világnézeti és megközelítési különbségek miatt. Nemcsak amiatt, mert egyik szerzõ gazdasági, a másik társadalmi, a harmadik politikai, a negyedik szakrális, az ötödik morális, vagy lélektani, vagy nemzetkarakterológiai szinten (s az ezeknek megfelelõ okokra és tényekre támaszkodva) érvel és bizonyít, egyik indulatosan, a másik bölcsen, tudós fejtegetésekkel. (Egyik-másik vélekedés egyébként bennünket is megdöbbentett vagy elborzasztott. De hát nem lenne elegáns a szerkesztõnek elhatárolódnia bármelyik szerzõje szövegétõl, még akkor sem, ha sejti, hogy nem õ az egyetlen, akinek bizonyos állítások olvastán kinyílik a bicska a zsebében. Errõl ennyit.) Hanem azért sem lehetséges közös nevezõre hozni minden egyes vélekedést, mert nemcsak a történések elemzésében, nemcsak a tények magyarázatában ütköznek a vélemények, hanem olykor az is kérdéses: egyáltalán beszélhetünk-e közösen elfogadott, minden szerzõ által tudomásul vett tényekrõl? Volt-e rendszerváltás vagy csak rendszerváltozás? Volt-e valódi változás, netán csak fordulat? Bármi volt is: szükségszerû volt-e, avagy csak váratlan és véletlen ajándék? Nagyhatalmi újrafelosztás eredménye-e a változás, a nagytõke piacszerzõ vállalkozása, avagy csak felemásra sikerült demokráciaimport? Felemás-e, ami történt vagy bársonyos? Tudatosan elmaszatolt vagy csak amolyan magyar módra elfuserált, s ennyiben sorsszerû? Felzárkóztunk-e vagy lemaradtunk? Lemaradtunk-e vagy tönkrementünk? Modernizálódtunk-e, avagy rosszabb a helyzet, mintha minden maradt volna a régiben? Sikeres nemzetté válhatunk, vagy vége mindennek? Kivívtuk-e (ha nem 89-ben, akkor 56-ban) a szabadságot, avagy csak úgy az ölünkbe hullott? Ami az ölünkbe hullott szabadság volt-e, vagy valami más? Ha szabadság volt, elárultatott-e vagy frigyre léptünk vele?

10 II MAGYAR MÚZSA MAROSVÁSÁRHELYI LEVELEK Színházból sosem elég Az elmúlt hetekben legalábbis ezt sugallta Marosvásárhely mûvészeti élete. Pedig hosszabb ideje errefelé is a színház válságáról beszélnek. És mégis, egymást érték, érik a városban a Tháliával kapcsolatos események: premierek, egyéni elõadóestek, évfordulós megemlékezések, könyvbemutatók, vendégjátékok, fesztiválzsûrizések, színészbál és így tovább. Csak gyõzze a közönség! Ezúttal gyõzte. Noha szomorú és tagadhatatlanul érzékelhetõ tény, hogy megcsappant a színházba járók, a színházmûvészet iránt érdeklõdõk száma mifelénk. Talán ilyen sûrû rendezvénysor is segíthetne a helyzeten? Ha valóban vonzó, érdekes és kellõképpen színvonalas a kínálat, akkor minden bizonnyal. Persze, ma már nehezen elképzelhetõ a megyeszékhelyet olyan mértékben megmozgató újdonság, mint amilyen a hatvankét évvel ezelõtti tavaszon bolygatta fel az akkori kisvárosban a köztudatot, a késõbbiekben legendássá vált Székely Színház megalakításával. De az akkori tháliások, az utolérhetetlen vásárhelyi aranycsapat emléke ma is eleven, és egy-egy velük kapcsolatos évforduló némiképp még mindig képes hatni a különben közömbösökre is. Ezt tudják a végleg eltávozott, nagy színészek, rendezõk utódai is, a jelenleg két tagozattal mûködõ Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûvészei, illetve a Színmûvészeti Egyetem mûvészpedagógusai, színészjelöltjei is, ezért is ragaszkodnak az elõdökhöz fûzõdõ hagyományokhoz. Ez az idei színházi világnap tájékán a szokásosnál jobban kidomborodott, a hagyományteremtés szándékával ismét megszervezett színészbál teljes bevételét például a mostanság létrehozandó Székely Színház Alapítvány számára ajánlották fel. Ettõl az alapítványtól a kezdeményezõk sokat várnak, többek közt azt is, hogy a magyar társulat valamikor a nem túlságosan távoli jövõben ismét önállósulhat, és visszahódíthatja régi fényét, dicsõségét. Ehhez a törekvéshez illeszthetõ egy másik minapi jubileum is. Ugyancsak hatvankét esztendeje létesült még Kolozsváron a színmûvészeti intézet is, amely pár év elteltével Marosvásárhelyre költözött, és mára egyre bõvülõ, lassanként összmûvészetivé váló egyetemmé terebélyesedett, ahol nemcsak leendõ színészeket, rendezõket, bábszínészeket, dramaturgokat képeznek, de zenetanárokat, sõt, a jövõ tanévtõl díszlet- és látványtervezõket is. Egy egész héten idézték fel a vásárhelyi színjátszás múltját, taglalták jelenét, távlatait. És útjára indították a mostantól évente ilyenkor megrendezendõ Színmûvészeti Egyetem Napját. Az emlékképek felelevenítése során hangulatosan hozták közönségközelbe az egykori jeles úttörõk: Kovács György, Tompa Miklós, Kemény János, Szabó Ernõ és társaik, majd az utánuk jövõk: Harag György, Csorba András, Szabó Lajos, Erdõs Irma, Illyés Kinga és a többi felejthetetlen mûvész varázsos személyiségét. Az emlékezõk között szerencsére még ott lehetett Lohinszky Loránd érdemes mûvész is. De pár napja szólhatott a nézõkhöz a Székely Színház elsõ hónapjaiban ide került Szabó Duci is, az egyetlen, még élõ alapítónak tekinthetõ, népszerû színmûvésznõ, akinek hosszú és sikeres pályáját immár kötetbe foglalva ismerhetik meg a maiak. A könyvbemutató szintén Thália ünnepének számított. Mint ahogy az immár klasszikus szerzõink közé sorolható Székely János Caligula helytartója címû drámájának premiere is több volt, mint egy akármilyen bemutató. Kincses Elemér rendezésében igazán kitett magáért a mai társulat. Az átépülõben, megújulóban levõ színházépületben többnyire kamaraprodukciók zajlanak, olykor a nézõket is felültetik a nagyszínpadra, az elõadások gyakori színhelye, a kisterem is a közelséget szolgálja. Ami az egyetem Stúdió Színházában is nyilvánvaló, akár a színmûvészetis hallgatók vizsgaelõadásaira, akár a tanáraikkal közös Akadémiai Mûhely produkcióira gondolunk. És ugyanez érvényes a szintén újító, kísérletezõ kedvû másik társulatra, a várbástyában játszó Yorick Stúdióra is. Jelképként is értelmezhetjük a közvetlen közelség megteremtésének ezt a mostanában egyre inkább szorgalmazott szándékát. Az is benne lehet a színháziak igyekezetében, hogy közösen, összefogva A Caligula helytartója című dráma egyik jelenete mûvészek és mi, nézõk többet tehetünk, eredményesebben hozhatjuk mozgásba Thália szekerét. Az együttes erõfeszítésben pedig a manapság Vásárhelyen játszott, valamikori és jelenkori színmûírók Shakespeare, Ibsen, Örkény István, Székely János, Witold Gombrowicz, Spiró György, Roland Schimmelpfennig, Tasnádi István meg a többiek üzenetét is talán hiánytalanabbul a magunkévá tudjuk tenni. És még valami jelentõs mértékben gazdagítja a város színházi mûsorát: a vendégszereplések eléggé folyamatos sorozata. A más erdélyi központokban mûködõ társulatok szívesen jönnek ide. Többnyire sikerprodukcióikkal érkeznek, ez jótékonyan színesíti a megtekinthetõ darabok, elõadások választékát. A vendégek különlegességekkel, mozgás- és táncszínházi produkciókkal is megörvendeztetik az ittenieket. Legfrissebben a sepsiszentgyörgyi Mozgás Stúdió viszi színre Ünnep címmel Cirkusz-Színházát. Ez jó apropó arra, hogy megfogalmazzam a reményt, miszerint Thália a továbbiakban is mind több ünneppel, és egyre kevesebb cirkusszal lepi majd meg marosvásárhelyi híveit. Nagy Miklós Kund Félnóta Húsvéthétfõn egy hajlott hátú, középkorú férfit láttam a buszmegállóban. Két karját szétvetve, döngõ léptekkel járt fel s alá, mintha menetelne, a járdasziget végén katonásan megfordult, s verte a rossz bakancsát keményen az aszfaltra. Az arcán harag, a szemében parázsló tûz. És mondta, mondta, hol maga elé dünnyögve, hol hangosabban, hol meg szinte felvonítva az égre: Húsvét van, húsvét van, Hús nincsen, hús nincsen Gyermekkoromban, odahaza nálunk is volt falubolondja. Nem is volt komoly falu az, amely nem rendelkezett legalább egy üdvözült vagy haragos tekintetû boldogtalannal. A heti vásárokon, a szerencsés adásvétel után, a vendéglõkben, boros pohár mellett meg lehetett vitatni, hogy kinek a bolondja a különb bolond. Verekedés is támadt az ilyen vitákból, mert természetesen mindenki a maga bolondját tartotta a legtöbbre. A mi bolondunkat Peti Jancsinak hívták. Magas, csontos, hajlott hátú férfi volt, valami rongyos, szedett-vedett katonamundért viselt. A második világháború idején szerezhette, a németektõl egy-egy ruhadarabot, az oroszoktól egy-egy másikat. A fején mindenesetre belapult, lyukas Bocskai-sapkát viselt, mert elsõ renden mégiscsak magyar volt. Csak a lábára nem jutott már semmi, sem csizma, sem bakancs, de még egy leffegõ talpú, széttaposott félcipõ sem. Bütykös lábujjaival Peti Jancsi általában a dombtetõn silbakoló harangláb és a patak partján álló kocsma között masírozott mert öltözékéhez híven mindenekelõtt katonaembernek tartotta magát. Arcáról le nem hervadt a vigyorgás, és fújta, fújta: Harangláb, harangláb, Mezítláb, mezítláb Mi, gyerekek kértük, hogy mondja tovább is, de csak csóválta a fejét. Nincs tovább, eddig van a nóta. Harangláb, harangláb, mezítláb, mezítláb. Vagy ha van tovább, nem köti az orrunkra.

11 MAGYAR MÚZSA III SZELECZKY ZITA ÉS WASS ALBERT LEVELEZÉSE (2. RÉSZ) Kedves Zitácska! Drága Albert! A Magyar Örökség-díjas Szeleczky Zita színmûvész és Wass Albert író a magyar ügyek két kiváló, emigrációba kényszerült képviselõje. Mindketten küzdöttek a magyarság felemelkedéséért, más-más eszközökkel. Levelezésük dokumentumait háromrészes cikksorozatban adjuk közre. A nagyanyám magyarázta el, hogy miért énekli félig a nótát Peti Jancsi. Azért, mert félnótás. Megfordítva: azért nevezünk félnótásnak valakit, mert a nótát is csak félig tudja megtanulni. Lásd mondta a nagyanyám, ilyen pontos a mi nyelvünk. Ilyen találékony. Míg a buszmegállóban menetelõ, haragvó férfit néztem húsvéthétfõn, Peti Jancsira gondoltam. A mi gyermekkori félnótásunkra. Lám, ez a szerencsétlen is csak ezt hajtogatja: Húsvét van, húsvét van Hús nincsen, hús nincsen Ez az õ félnótája. Aztán hirtelen átfutott rajtam: hiszen ez az ember alighanem éhes. Itt van a kettõs ünnep, a kemény tojáshoz, a reszelt tormához fõtt sonkát szelnek a kések, de ennek a nyomorultnak nem volt a szájában húsvéti sonka. Ki tudja, hány éve nem volt már. Húsvét van, igen, másoknak, a szerencséseknek. Szeleczky Zita A két kiváló magyar alkotó ember természetesen közös munkában is részt vett. Szeleczky Zita több Wass Albert-mûvet: novellát, verset, regényrészletet olvasott kazettára Örökség, A láthatatlan lobogó, valamint a Kard és kasza címmel. Több levélben szakmai véleményekrõl váltottak gondolatokat. Wass Albert egy másik levelében így szólt a magyar testvéreihez: Honfitársaim, egyre hosszabbra nyúló hazátlanságunk negyvenedik esztendejének végén kívánok minden hûséges fegyvertársamnak békés, szép karácsonyt. Boldogulást egy újabb esztendõre, jóra való várakozás türelmes reménységével, s töretlen bizodalmat az Úrban, ki elébb-utóbb megsokallja a rengeteg gonoszságot, s kiragadja szegény hazánkat az ördög karmaiból, visszaadja népünk elrablott szabadságát! E levél végén olvasható az író imádsága. Most csak néhány sort idézünk belõle: Miatyánk, ki vagy a mennyekben emberfölötti roppant magosságban / Szenteltessék meg a Te neved ebben az elvadult világban! / Jöjjön el a Te országod újra magyarok földjén/ S legyen meg a Te akaratod, mint a mennyekben úgy odahaza is. / A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk, Uram, de ne feledkezz meg az éhezõ véreinkrõl sem Erdély meggyötört földjén Wass Albert 1982-ben ezt írta a színmûvésznek: Kedves Zitácska!... Fáradok már. Nem a hetvenöt évem fáraszt, hanem a sok csalódás, az emberek, kiknek magyarságuk vékonyka zománc, amit rendre lefejt róluk az idõ. Na meg az üldözés, amiben még mindig részem van Az ember beleun a védekezésbe Szeleczky Zita 1986-ban ezt írta a Hagyaték címû remekmûrõl: Drága Albert!... El kell mondanom, hogy csodálatosan gyönyörû ez a könyve, sírva olvastam, s minden magyarnak a kezébe kellene, hogy kerüljön, mert maga egyike azoknak a Táltosoknak, akikrõl ott ír, de talán a Legfõbb!!!! Ezt a könyvet is cassette-re kellene mondani, az egészet! A rendszerváltozás hajnalán, 1989 õszén Szeleczky Zita már fáradságról számolt be az írónak. Ám tudjuk, még a kilencvenes években, hazajövetelekor nagy sikert ért el itthon. Ám lássuk, mit írt 1989-ben? Drága Albert!... Remélem, jól van Én, ahogy mondtam állandó fáradtsággal küzdve, artritisszel megterhelve éldegélek, azt hiszem az utolsó években, most érezteti hatását a sok kín és stressz, amit átéltem az életemen keresztül. Ezért is szeretnék még egy-két dolgot megvalósítani, ami mindig szívügyem volt Magának is kívánok sok erõt, egészséget, hogy be tudja fejezni az életregényét, mely minden bizonnyal éppen olyan gyönyörû és érdekes lesz, mint minden eddigi könyve! Nekünk, Húsvét hússal. Neki azonban csak a húsvét jut a korgó gyomorral. És még a versikéje sem fejezõdött be. Egy újabb forduló után hozzátoldott még két rövid sort. Már ezt fújtatta maga elé, és ezt kiáltotta fel égõ szempárral az égre: Húsvét van, húsvét van, Hús nincsen, hús nincsen. Van Isten? Nincs Isten? Álltam ott, és csak néztem, néztem a foszlott bakancsával kényszeres köröket rovó, középkorú férfit. Félnótás? Vagy költõ? Igen, az. A flaszter költõje. igaz magyaroknak maga a legnagyobb írónk, a legnagyobb magyar írónk, ezt sose felejtse el, ne izgassa, ha másról látja ezt leírva, az nem igaz. Ez az igaz, amit mi érzünk Válaszában október 25-én Wass Albert beszámolt a családi változásokról: Kedves Zitácska!... Kissé egyedül vagyok ugyan Elizabeth halála óta, bár nagy a családom: 34 unoka, 14 dédunoka. De mindenki a maga életét kell élje, és nem horgonyozhat le egy bogaras vénember mellett. Idõnként azonban fölkeresnek, bár úgy szét vannak szórva a világon, mint hársfa magja a szélben A levél vége némi iróniával zárul: Hát így vagyunk, Zitácska. Szeretettel csókolja Albert, a vénember november 17-én kelt levelében így válaszolt a színmûvész: Mindig a legnagyobb szeretettel gondolok magára, és hiába írja alá nekem azt, hogy Albert, a vénember, maga nekem csak Albert, a táltos december 8-án így válaszolt Wass Albert: Örömmel vettem levelét, azonban saját gyöngeségének leírása elszomorított. A gyöngeség nem egyezik a maga alaptermészetével. Maga a magyarság eleven, cselekvõ tündére, ne feledkezzék meg errõl! Majd március 8-án ezt írta szülõföldjérõl: Köszönöm a kazettát, bizony megkönnyeztetett. Erdélyben a helyzet sokat javult, de a veszedelem még mindig ott csüng pókháló-szálon a magyarok feje fölött, és ott fog csüngeni mindaddig, amíg a románok uralkodnak felettünk Szeleczky Zita április 5- Wass Albert (Nagy Imre rajza) én kelt levelében e sorokat rögzítette az erdélyi változásokról, valamint Tõkés László lelkipásztorról, akinek egyik elsõ útja Amerikába vezetett: Itt volt Tõkés László, aranyos, csupa hit, csupa lélek, csupa magyarság, ember, hõs, igazi magyar, szép erdélyi magyar ember! S a szívem szakadt érte, mikor éreztem, hogy tojás-táncot jár, és sehol nem mer igazán nyilatkozni, nehogy valami bajt hozzon a magyarságra otthon azzal, amit õ itt kimond. De lehet ezekkel szemben elég nagylelkûnek, finomnak lenni? (Mint ismeretes, Tõkés László tiszteletes hazájában épp szókimondásával, határozott véleményével és ellenállásával indította el a Ceausescu-féle diktatúra öszeomlását Romániában. Bátorsága közismert. Talán a mûvésznõ az érte való aggódását is rögzíthette e sorokban?! F. Á.) augusztus 2-án kelt levelét így kezdte Szeleczky Zita: Drága, Szeretett Kincsünk, Albert!, majd augusztus 6-án kézzel írt levelében ezt írta egyik Magyarországra érkezése után: Nem engedték, hogy fellelkesítsem a magyarságot! Frigyesy Ágnes A cikksorozat befejezõ részét a Magyar Múzsa soron következõ májusi számában közöljük.

12 IV ELÁRVULT SZABADSÁG A diktatúrát követõ két évtized Karátson Gábor Furcsa vonás, szinte perverzió, ha egy nép, egy ország önmagát nem a számára egyedül adott igazodási ponthoz, a kezdet kezdetéhez képest határozza meg, ha nem tartja magát semmihez sem. Ekkora büntetésre sohasem számítottam volna, de pontosan ez az, ami bekövetkezett megtagadta a nép tulajdon forradalmát, és semmije sem maradt helyette. A magyar forradalom nem amolyan helyi lázadás volt, hanem teljes ontológiai fordulat. S pontosan ez az, aminek be kellett következnie; az pedig, hogy éppen nálunk következett be, szorosan összefügg nemzeti karakterünkkel, azzal a nem tudni mivel, amelyet bontottság jellemez. Meredek magasságok és ásító mélységek felé egyaránt nyitva áll, s a kettõ közt ott van a lehetõségek folytonos és eszeveszetten könnyelmû lebegtetése, igaz, néha csak néhány hetes, máskor évtizedekig tartó fordulatokban. Volt a régi kínaiaknak egy különös fogalmuk, a mennyei megbízatás. Szokták sorsnak is fordítani, ami azonban meglehetõsen félrevezetõnek bizonyulhat a mennyei megbízatás nem predestináció, nem végzet, nem fátum, hanem inspiráció, amelyet az Ég a harangzúgáson keresztül belekiált az elõtte térdelõ ember fülébe. Ha meghallom, önmagammá válhatok (akkor fogom megtudni csak, a végén, hogy ki voltam); ha nem, elsüllyedek az általános megsemmisülésben. A 20. századra maga az emberi lét vált problematikussá, mindenütt a Földön. Kérdéssé vált, hogy mit jelent embernek lenni; s az is, hogy ha megértjük, mit jelent, be tudunk-e lépni a megértésünk szerinti cselekvési mezõbe. A kettõ között ez az az archetipikus szituáció, amelynek elviselhetetlen szorítását csak egy mindkettõnél magasabb Lehetetlen felé tudja transzcendálni a lélek. A magyaroknak zaklatott történelmük során újra meg újra meg kellett küzdeniük a Kettõsség különbözõ képeivel, s ennek a feladatnak eddig, jól-rosszul, eleget is tettek. A se kommunizmust, se kapitalizmust jelszava ötvenhatban minden addiginál élesebben jelenítette meg a megoldhatatlan feladatot, a zenbuddhista kornak szellemében; a felkelt nép azonban a két összecsapódó tenger hirtelenségével tudta, mit kell tennie, hogy átlépjen a Lehetetlenbe. Valamibe, ami így, a modernitás bûvkörében, addig soha sehol nem létezett, és amit a magyar forradalom leveretése után megint csak nem próbáltak megvalósítani sehol sem. Kecskeméti tüntetők 2007 őszén, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után Hankiss Elemér Jól választottunk-e ben? Nem. A tévesen értelmezett, amerikai szabadpiacos modellt választottuk, a lovak közé dobtuk a gyeplõt, szinte minden társadalmi kontrollt felszámoltunk (szemben Amerikával, ahol a szabad piaci versenyt sok finomra hangolt ellenõrzõ rendszer szabályozza). Valószínûleg jobb lett volna a nyugat- és észak-európai modellt, a jóléti társadalom modelljét választani, akkor is, ha akkoriban e modell nyugaton is komoly problémákkal küszködött, s nehezebb lett volna nálunk is az átmenetet ennek a modellnek a jegyében végrehajtani. A szlovéneknek jobban, a cseheknek valamivel jobban sikerült ez. Sikerek, kudarcok? A kilencvenes években gazdaságunk sikeres volt. Az elmúlt hat-hét évben elkezdõdött e gazdaság mélyrepülése. A hihetetlenül gyorsan elmélyülõ válság (számos külsõ ok mellett) elsõsorban a kormány és a politikai osztály hozzá nem értése és megbocsáthatatlan felelõtlensége miatt alakult ki. Egyfelõl sorozatosan születtek az átgondolatlan, kapkodó, pártérdekek diktálta s többségükben téves, rossz döntések, másfelõl az országot kettészakító pártháború lehetetlenné tette a fõ problémák valamiféle közös megoldását. Teendõk? Ezernyi. Csak egyet említek közülük. A nyugati országokban az erõs hagyományokkal rendelkezõ, demokratikus intézményrendszer erõi többé-kevésbé egyensúlyban vannak a belsõ és külsõ gazdasági erõkkel. Nálunk a kialakulóban lévõ, még törékeny demokratikus intézményrendszer mármár összeroppant a külsõ és belsõ gazdasági erõknek (és elsõsorban a pártok gazdasági klientúrájának) nyomása alatt. Nálunk nem szabad piacgazdaság, és nem is államkapitalizmus, hanem valamiféle kapitalizált állam van. S a bajt csak tetézi, hogy ez a kapitalizált állam kapkodva, sorozatosan hibás döntéseket hozva még saját gazdasági klientúrájának vagy gazdájának sem képes igazán kedvezõ gazdasági körülményeket teremteni, nem is szólva az ország gazdaságának egészérõl. Vagyis? Vagyis a sok teendõ közül az egyik: a politika és a gazdaság (nem a pártklientúra), vagy még inkább a társadalom és a gazdaság közötti, nyugateurópai típusú szabályozott, s amennyire ez lehetséges, nyílt, nyilvános összjátéknak a megteremtése. Bogár László Mivel ma már nyilvánvaló, hogy a társadalom legalább kétharmada véglegesen vesztese a változásoknak, és az alsó egyharmad a történelembõl kilökött réslakók roncs-, illetve páriatársadalmává vált, így a rendszerváltás rendszere nem egyszerûen most bukik meg, hanem csak most derül ki róla, hogy ab start meg van bukva. A bukás fõ oka éppen az, hogy a változások megtervezésébõl és kivitelezésébõl tökéletesen kihagyott többség olyan társadalom-újratermelési lejtõre került, amelynek már látszanak végzetes következményei. A rendszert egyedül összebarkácsoló elitek így olyan konstrukciót hoztak létre, amely szinte teljesen képtelen a magyar társadalom hosszú távú reprodukciós problémáinak nemcsak a megoldására, de még a stratégiai célok megnevezésére is. És mivel a rendszerváltás kudarca egyelõre elbeszélhetetlen, az egymással egyébként gyilkos csatát vívó elit-csoportokat, gyilok ide vagy oda, cinkos érdekegyezség kapcsolja össze a rendszerválság eltitkolását illetõen. Sõt, változatlanul éppen azon versengenek egymással, hogy melyikük tudja önmagát a rendszerváltás igazi örökösének feltüntetni. Ez azért tragikomikus, mert miközben hanyatt-homlok menekülniük kellene a bukott rendszerváltás szerzõségének kétes dicsõségétõl, éppen e kétes dicsõség megszerzéséért készek akár elpusztítani is egymást. Ebbõl az aspektusból szemlélve a válság elsõ szintjeként elemzett diskurzus-krízis egy diszkrét ködfüggöny szerepét játssza, amely segít a közös érdekeltség pikáns tényének elfedésében. Az elitek ugyanis azt pontosan tudják, hogy az új rendszer bukása most már visszavonhatatlanul az õ kollektív bukásukat is jelenti.

13 ELÁRVULT SZABADSÁG V hatvan magyar kiválóság szemével Tõkés László Úgy jártunk, mint a rab madár, mely még akkor is, ha kinyitják kalitkája ajtaját, újból visszaszáll, mert fogsága megszokottságában érzi jól magát. Az elnyomóihoz háziasított jószág végképp nem érti már a vadon szavát és a szabad farkasok dalát... Szolga- és jobbágysors ez, melyben immár külsõ kényszer nélkül, önkéntes módon érvényesül a megkötõ társadalmi és történelmi meghatározottság. A diktatúra nyûgét valahogyan még csak leráztuk, vagy inkább: szabadításunkra sietett az Isten. Saját magunktól, társadalmi beidegzõdéseinktõl, félelmeinktõl és szolgalelkûségünktõl azonban nem volt elég erõnk szabaddá lennünk. Mind a mai napig fogva tart szolgai sorsunk, önnön magunknak a foglyai vagyunk. Nem fogott rajtunk a jó szó pedig jó elõre figyelmeztetett Pál apostol: a szabadságban, amelyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával (Gal. 5,1). Nagy baj az, hogy a rendszerváltozásról alkotott képünk formális és mechanikus. A külsõ jogi, társadalmi, intézményi, strukturális változások a helyzet jelenlegi állása szerint nem elégségesek. A gazdasági mutatók és az integrációs követelmények, a demokratikus normák és az európai standardok félrevezetõek. Ennél többre van szükség: új, belsõ rendszerváltozásra, a külsõképpen elkezdett politikai, társadalmi folyamatok tudati és erkölcsi szinten való elmélyítésére. Amennyiben a demokratikus átalakulás ebben a sajátlagosan humán dimenzióban nem nyer teret, és a kommunizmus visszahúzó örökségétõl nem sikerül szabadulnunk, a két évtizede elkezdõdött rendszerváltozás nem válhat teljessé. Ebben az esetben még további húsz esztendeig fogunk az Ígéret földjének kapujában hiábavaló módon vesztegelni. Ennek a jelenleginél mélyebben szántó rendszerváltozásnak mindenekelõtt múltból örökölt akadályai vannak. Nemhiába hangzik unos-untalan, hogy végre szembe kellene nézni a kommunista múlttal. Mondjuk ezt annak ellenére, hogy a köztársadalom alapjában véve érzéketlen és közömbös a titkosszolgálati múlt, valamint a maga által is megszenvedett diktatúra szörnyûségei iránt. Inkább feledni szeretne. Mondjuk még akkor is, hogyha a régi rezsim jogutódai jobb szeretnék a befejezett múlt távoliságába számûzni az õket terhelõ és a következményeikben tovább élõ történelmi tényeket. És mondjuk annak ellenére, hogy a könnyed feledés farizeusai folyton-folyvást a hamis megbocsátás engedékenységével akarnak leszerelni bennünket. Cinkos bûnpártolásuknál még csak a posztkommunista rezsim bûnrészes hivatalosainak az ellenállása jelent nagyobb akadályt a múlt õszinte és tényszerû feltárásában. Szilágyi Sándor Ami a lopásokat, a köztulajdonban lévõ vállalatok lenyúlását illeti, ebben minden bizonnyal a volt KISZ-káderek jártak az élen. Már a 80-as évek második felében látszott, hogy a kiszesek élelmesebbjei miután pozíciójukból kiszedtek minden társadalmi juttatást szépen átnyergelnek a vállalkozói szférába, magyarán: a politikai pozíciójukat gazdasági tõkévé konvertálják. A magánosítás nem sok újat hozott ezen a téren, hacsak azt nem, hogy az egykori pártkáderek mamlaszabbjait és a volt belügyeseket helyzetbe hozta. Történt mindez az összes politikai párt egyetértésével, szigorúan törvényes keretek között. S a közgazdászok többé-kevésbé sajnálkozó érvelésével, hogy nincs mese: a piacgazdaság megteremtésének, a privatizációnak már csak ez a logikája. A szociálisan érzékenyebbek vagy mélyebben baloldali érzületûek többet sajnálkoztak ezen, a liberálisok kevesebbet, de a verdikt ugyanaz volt: mindez történelmi szükségszerûség, el kell hát fogadnunk. Kádasi Laura rajza De vajon az volt-e csakugyan? A kérdés retorikus jellegébõl is nyilvánvaló, hogy én úgy vélem: nem. Nem volt történelmi szükségszerûség, hogy néhány tucat ember kisajátítsa a maga és családja számára mindazt, ami nem volt az övé, ami mindannyiunké volt. Az meg végképp nem volt történelmi szükségszerûség, hogy jórészt ugyanazok kerüljenek ismét gazdasági, hatalmi helyzetbe, akik a korábbi rendszer haszonélvezõi voltak. A Kádár-rendszer mindannyiunkat kizsákmányolt: nem tõkés, hanem bürokratikus eszközökkel, de ez a kizsákmányoltaknak, az éhbérért dolgoztatottaknak, a társadalmi javakból kizártaknak édesmindegy. A rendszerváltástól sokan azt vártuk, hogy végre-valahára szabadon, s ha nem is jólétben, de legalább anyagi biztonságban, emberhez méltóan élhetünk. De nem ez történt. A szabadság eljött ugyan, ám iszonyúan nagy árat kellett fizetnünk érte. Hamarosan odalett még az a kevéske biztonság és az a nagyon viszonylagos jólét is, amit az elõzõ rendszer tartván egy újabb felkeléstõl kénytelen-kelletlen, de mégiscsak biztosított a lakosság számára. Emberek tízezreirõl derült ki egyik pillanatról a másikra, hogy nincs szükség rájuk, a szaktudásukra vagy akár csak a kétkezi munkájukra. Tízezrek kerültek utcára, egész térségek és városrészek süllyedtek a legsötétebb reménytelenségbe. A mûvészek, értelmiségiek, a kultúra munkásai mindennapos kenyérgondokkal küszködnek leszámítva persze az átváltozómûvészeket. A szakmai szempontok elé ismét a politikai szempontok és pártérdekek tolakodtak. Megint csak azt mondhatom: mindez nem volt szükségszerû. Nem állítom persze, hogy teljesen más menetet lehetett volna szabni a történteknek, de azt igen, hogy a rendszerváltozás társadalmi és politikai költségeit jelentõsen csökkenteni lehetett volna. Melocco Miklós Így kapta meg a magyar nép 1990-ben a szabadságot a gazdasági élet mínusz negyven fokos hidegében. Vállalkozz! mondták annak, aki nem kapta meg az utolsó fizetését, és soha nem akart vállalkozni. Jó vezetõknek akart volna szót fogadni. Nem volt meg a 20. században a magyar ember számára az az egyszerûség, mint a napóleoni háborúk után az orosz muzsiknak, hogy visszatapogatózva a lerombolt kunyhójához újrakezdje az életét. Mintha folytathatta volna az addigit. Tolsztoj szerint így állt talpra Oroszország, de ez az életvitel a 20. századi Magyarországon nem volt lehetséges, nem volt kunyhó és megmaradt háztáj sem. Rendeletek voltak, bürokrácia és változatlan rendõrség. Gaztett volt a vállalkozás szabadságát megadni annak a lehetõsége nélkül. Értelemzavar a kényszer-vállalkozás. Mintha vállalkozás lenne egy baleset. A készületlenség tragédiája volt. Regéczy-Nagy László A történelem nem mögöttünk van, hanem alattunk: azon állunk tanultam Erdély legnagyobb történészétõl, gróf Mikó Imrétõl. Rossz csillagú Magyarország írta szomorúan Ady. A veres csillag ránk erõltetõi azzal szédítették a saját értelmiségétõl megfosztott tömeget, hogy érdemes lemondanunk önmagunkról, mert a hódító valami mérhetetlenül különbet hoz helyette. Minden, minden ideálunk másutt megunt ócskaság már idézték a fejünkre Ady Endrét éppen azok, akiknek a fogantatástól kezdve torzszülött ideáit a szemünk láttára hamvasztotta el a történelem. Sajnos, az újonnan kinevezett értelmiség lelkesen asszisztált a lélekcseréhez. Sõt: a rendszer végvonaglásáig kritikátlan apologétája volt minden bûnnek, tévedésnek, amelyek összessége 17 évvel ezelõtt a világrendszer összeomlását okozta. A kommunizmus eszméje oly magasztos, hogy megvalósításáért akár félmillió erdélyi magyar élete sem volna túl nagy ár mondta Nagy István az erdélyi magyarságért aggódó Illyésnek. Nézzünk önnön lelkünk mélyére: mindez benne van közelmúltunk történelmében, amelyen állunk...

14 VI MAGYAR MÚZSA Elárvult szabadság Duray Miklós A magyarok legnagyobb gyûlése április 13-án volt Budapesten, a Kossuth téren. A magyarországi politikáról szólt, látszólag. De fõleg a magyar politika volt a tétje: hivatalban maradhat-e az a kormány, amely kiérdemelte a magyar kormány nevet, vagy egy, csupán magyarországi kormány foglalja el a helyét. Kötelességem volt lándzsát törni a magyar kormány érdekében, és felszólaltam a nagygyûlésen. A gyûlés után azonban napról napra fagyosabbá vált körülöttem a levegõ. Aztán megjelent a nagy ellencsapás. Kilencven, magát értelmiséginek nevezõ ember, közöttük két Kossuth-díjas író is követelték a távozásomat a felvidéki magyar közéletbõl. Talán jelképesnek tekinthetõ, hogy az aláíróknak az abc szerint feltüntetett névsorában az elsõ egy patkányméreg kereskedõnek a neve volt. Az aláírásokat az MKP néhány tisztségviselõjének tudtával és egyetértésével gyûjtötték. A megszólítottak között sokan voltak olyanok, akit rászedtek, becsaptak, nem tudták mihez adják a nevüket. A kilencven személy közül azonban csak egyetlen jellemes akadt, egy kassai fiatalember, aki nyilvánosan visszavonta az aláírását, mondván, becsapták õt. Ez is a lealjasulásunk egyik mozaikkockája. Czakó Gábor Mi lett volna a rendszerváltás? A magántulajdon, az alkotmány és az emberi szabadságjogok visszaállítása? Az oroszok kivonulása? A többpártrendszer? Megtörtént, s kiderült, hogy kevés. Az igazi rendszerváltozás a Hálózat szétverése lett volna. Ehhez azonban nem állt rendelkezésre igazi rendszerváltó elit. Az ország lelki megújulás nélkül lépett a változásba, nem történt meg, hogy a nép lélekben szembeforduljon elõéletével, a bûnnel, megundorodjon tõle, szakítsoni vele, s kilépjen rendszerébõl. A jogok enélkül, és a Hálózat szövedékébe gabalyodva üres fikciók. Mit ér a többpártrendszer, ha a Hálózat átszövi a pártokat, köti a koalíciós szerzõdéseket? Miért jó például a sajtószabadság, ha továbbra is a Hálózat osztja az infó -t, irányítja a szerkesztõket, a szerzõket, a fönntartó hirdetõket? A vállalkozó mire megy a tisztesség és az erény útján, ha a Hálózat uralkodik a piacon, a bankban? Titkos monopóliumokat hoz létre, törvénykezik, adót szed, bûnüldöz a maga módján? A szocialista összeköttetés Hálózatának fölszámolása nélkül csak álmodozhatunk a demokratikus társadalmi struktúrák létrehozásáról. Roppant meglepõ rendszeridegen volna, ha a volt szovjet szféra országaiban a kommunizmus külsõ összeomlása után a mindenütt államalkotó Hálózat ne dobta volna fölszínre rögtön a szervezett bûnözést. Mégpedig a szocializmusban eltöltött idõ hosszával arányos intenzitásban. Szintén abnormális lett volna, ha a politika csúcsairól idõlegesen visszavonuló, sorait átrendezõ Hálózat, miután végzett az átöltözéssel, kapcsolati tõkéjének megaranyozásával, ne tért volna vissza a hatalomba. Önáltatás volt azt hinni, hogy a bûnstruktúrában nevelt, ahhoz kénytelen-kelletlen igazodott nemzedékek ne várták volna vissza. Miért ne szavaztak volna újra rá? Volt-e más választásuk? Honnan tudtak volna jobb megoldásokról bensõ forradalom nélkül, erkölcsi fordulat, sõt, újjászületés nélkül? Ráadásul a brutális rablókapitalizmustól fenyegetve, pénz nélkül, a régi jó élettechnika nélkül. Biztatást kaptak eleget: hajdani elvi társaik, lám, hirtelen nagybirtokossá, gyárossá, tõkéssé lettek, tehát ügyesek, értik az új dörgést, az új élettechnika egyéni megoldásait, talán visszafogadják õket, tékozló fiúkat, akik 90-ben ellenük szavaztak. Lehetnek ismét kliensek, kis halak a nagy Hálózatban, s kapnak újra elsõsorban reményt, továbbá némi szárított bolhát, tán segítséget is, hogy szolgálhassanak és õk is rábukkanjanak az egyéni megoldásra. Hiszen a Hálózat éppen erre való. Pitti Katalin A szabadság? Isten a döntéseinket ránk bízta! Szabad akaratot adott mindannyiónknak! Egyszer összesûrûsödik mind több ember szabad akarata ebbõl a szanaszét esett létbõl egy szükséges, egy fontos, egy értékes és egy örömteljes lét megemelkedett szentségéig. A szabad akarat fogja létrehozni. Elárulták a vidéket! Elárulták? Föl se fogják, hogy a VIDÉK = AZ ÉLET! Elárulták az oktatást! A gyerekeinket! Elárulták az egészségünket! Mérgeznek bennünket. Elárulták a kultúránkat! Mi a megoldás? Az árulók elfogása, felelõsségre vonása! Méregtelenítés! Tiszta szellemi energiák, szakemberek által felépített, a Magyarországon élõ emberekért munkáló gazdasági élet, oktatási rendszer, egészséget megóvó rendszer, kultúramentõ rendszer! Mindezért pedig imádság! IMÁDSÁG! És akkor nem lesz elárult a szabadság! Hanem megszolgált, termékeny lesz a szabadság! Névlexikon A márciusi Magyar Múzsa szerzõi Bogár László Közgazdász, egyetemi tanár. A Magyar Demokrata Fórum lakiteleki zászlóbontóinak egyike. Czakó Gábor Író, publicista, képzõmûvész. A diktatúra után a magyar katolikus újságíróképzés megszervezõje. Arany János-, Babits Mihály-, József Attila-díjas. Duray Miklós Geológus, parlamenti képviselõ Pozsonyban. Az MKP tiszteletbeli elnöke volt, jelenleg stratégiai alelnöke. Frigyesy Ágnes újságíró, a pályát a Kecskeméti Lapoknál kezdte. Jelenleg Budapesten él, a Kapu folyóirat, a Szent Kereszt Magazin és több hazai, valamint határon túli lap állandó munkatársa. Hankiss Elemér Széchenyi-, Prima Primissimadíjas szociológus. Több hazai és külföldi egyetem tanára. Karátson Gábor 56-os forradalmár, nemzetõr, részt vesz a MEFESZ egyetemi szervezetének megalakításában. Az ELTE elõadója, keleti filozófiát tanít. Kósa Csaba író, Táncsics-díjas újságíró. A Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke. Melocco Miklós Kossuth-, Munkácsy Mihály-, Magyar Örökség-, Prima Primissima-díjas szobrászmûvész. Nagy Miklós Kund szerkesztõ, mûvészeti író, a marosvásárhelyi Népújság fõszerkesztõ helyettese, a napilap Múzsa címû kulturális mellékletének szerkesztõje. Pitti Katalin Az Operaház magánénekese, Liszt-díjas, Déryné-, Bartók-, Pásztory-díjas mûvész. Regéczy-Nagy László A Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) elnöke. Szilágyi Sándor Fotómûvészeti író. Az es ellenzéki tüntetések és a Nagy Imre-újratemetés egyik fõszervezõje, az SZDSZ aktivistája. Szõcs Géza Erdélyben született, Kolozsvárott és Budapesten él, költõ, író, újságíró. Tõkés László A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke. Európai parlamenti képviselõ. Az Elárvult szabadság címû kötet hamarosan kapható lesz az ország jelentõsebb könyvesboltjaiban és kedvezményes áron megvásárolható a kiadónál. Kecskeméti Lapok Kft Kecskemét, Csányi krt. 14. II. em. (a Cifrapalota mellett)

15 KULTÚRA 9 Katona Józsefre emlékezett a város Mindössze harmincnyolc évet élt Katona József, Kecskemét egykori fõügyésze, a magyar drámairodalom egyik kiemelkedõ alkotásaként közismert Bánk bán szerzõje. A paraszt-kispolgár család fia apja takácsmester volt november 11-én született, és április 16- án hunyt el. Halálának napján Sárközy István alpolgármester, az önkormányzat dolgozói, a Katona József Múzeum és a Katona József Emlékház munkatársai és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság kecskeméti csoportjának tagjai helyeztek el koszorút, virágot annál az emlékkõnél, amelyet a Katona József Társaság 1934-ben állított a régi városháza bejáratának helyén. A történetírók feljegyzései szerint itt esett össze, és halt meg szívinfarktusban a kiváló filozófus, városi fõügyész és drámaíró. Katona József a város fõügyészeként nagyon sokféle munkakört ellátott, hozzá tartoztak például a bitangjószágokkal vagy éppen az árvákkal kapcsolatos ügyintézések is tudtuk meg Székelyné Kõrösi Ilona történész-fõmuzeológustól. Egy fizetés azonban már abban az idõben is kevés volt a megélhetéshez, ezért a hozzá hasonló tisztviselõknek engedélyezték, hogy egyéni praxist folytassanak. Katona a városházi munka mellett még magánügyvédi tevékenységet is végzett. Kecskeméten abban az idõben EZT ÍRTA A KECSKEMÉTI LAPOK BAN Fél órán át zúgtak a harangok Tegnap délután fél óráig zúgtak a harangok Katona halálának emlékére. A Szentháromság-temetõben már második hete folynak a Katona-emlékmû építésének munkái. Katona József és szüleinek sírboltja felett már magasba emelkedett a stílusosan kiképzett emlékmû, amelyre Siklódy Lõrinc szobrászmûvész Petur-szobra kerül rá. Kecskemét tegnap délután bensõségesen szép ünnepi aktussal ülte meg Katona József halálának századik évfordulóját. Délután öt órakor, a költõ halálának órájában megkondultak az összes kecskeméti harangok és fél óra hosszáig zúgtak a Bánk bán szerzõjének emlékezetére tudósított lapunk április 18-án, Katona József halálának századik évfordulóján. úriszék mûködött, amely Katona József halála elõtt éppen április 15-én és 16-án ült össze. Ismereteink szerint több mint ötven ügyet tárgyaltak, és ennek az aktáit, iratait Katona József saját maga készítette elõ, megfeszített munkával. A kőnél Laczkó János múzeumigazgató helyezte el az emlékezés koszorúit Elterjedt egy olyan legenda is, mely szerint a fõügyészt egyik ügyfele átkozta meg, akit azon a tragikus napon, április 16-án ítéltek halálra. Ez valóban csak legenda, hiszen az úriszéki jegyzõkönyvek egyértelmûen igazolják, hogy azon a napon nem hoztak halálos ítéletet. Ráadásul az is köztudott, hogy bár Katona az ügyekben a vádat képviselte, mégis inkább együtt érzett az elesettekkel, bizonyosodott be a vád, védte a vádlottakat. A valóság az, hogy április 16-án, dél körül befejezõdött az úriszéki tárgyalás, ami után egy hosszú, protokolláris ebéd következett. Eközben Katona József már rosszul érezte magát, de még elindult a városházára, hogy dolgozószobáját, asztalát, iratait rendbe tegye. A bejárati ajtónál azonban összeesett, és szívszélhûdésben a mai elnevezés szerint infarktusban és mindaddig, amíg nem meghalt. Sipiczki Sándor A Kecskeméti Lapok Kft április 30-án PANELPROGRAM 2008 címen nagy példányszámú tematikus kiadványt jelentet meg, melynek elsõdleges célja, hogy tájékoztassa a Kecskeméten élõ távfûtött háztartást a fûtéskorszerûsítés, lakásfelújítás fontosságáról és lehetõségeirõl. A melléklet tervezett témái: mi is az a panelprogram? a szakember válaszol, azaz mit kell tudni a panelházak fûtéskorszerûsítésérõl? igénybe vehetõ hitelek nyílászárók cseréje légkondicionálás árnyékolástechnika

16 10 KULTÚRA A világgal is megismertetni Madáchot A szimpózium résztvevői a Katona Emlékházba is ellátogattak Kecskeméten tartották tizenhatodik szimpóziumukat a Madáchkutatók. Az ország több területérõl, fõként Budapestrõl és Szegedrõl érkeztek, hogy megoszszák egymással legújabb eredményeiket, elméleteiket. A rendezvényt a Kecskeméti Fõiskola Tanítóképzõ Kara fogadta be, de a Katona Emlékházba is ellátogattak a fórum résztvevõi. Évekig Nógrád megyében, Madách Imre szülõhelyének közelében rendezték meg szokásos évi tanácskozásukat az író életmûvét kutató irodalmárok és szakemberek, az õszi, kétnapos ülésszaknak ma is ugyanez a helyszíne. Ám az utóbbi idõben annyira megszaporodott az elõadások száma, hogy bevezették a tavaszi ülésszakot is a Madách Irodalmi Társaság tagjai közül a Kecskeméti Fõiskolán tanító Bajtai Mária és Bárdos József meghívására idén a hírös várost választották helyszínül. Madáchnak és Az ember tragédiájának középiskolai oktatása öszszetett feladat. Évrõl évre újabb kérdéseket vet fel például arról, hogy mennyi és milyen történelemi magyarázatot kell adnunk hozzá nyilatkozta Andor Csaba, Madách-kutató. Új és érdekes terület Madách költeményeinek elemzése is, amelyeket hosszú ideig nem méltattak figyelemre. Különleges eszközzel közelítette meg az író életmûvét és személyiségét Vörös Júlia is, aki grafológusként az író leveleinek írásképét hasonlította össze. A most bemutatott Madách-tanulmányom már a harmadik a sorban: tavalyelõtt tizenöt levele alapján általános grafológiai képet készítettem, 2007-ben a nõkkel való kapcsolatát elemeztem, míg idén a személyiségfejlõdését kutattam egy, még gyermekkorában édesanyjához írt, illetve egy harminckilenc évesen fogalmazott levele alapján mondta Vörös Júlia. Az elõbbibõl anyjához való szoros kötõdése rajzo- Összes mûve egy sorozatban Andor Csaba Madách kutató lódik ki élesen, míg a felnõttkori írásából azt láthatjuk, hogy rendkívüli tehetsége miatt elszigetelõdött embertársaitól. A Madách Irodalmi Társaság fontosnak tartja, hogy a kutatási eredményeket ne csak szóban tegyék közzé, hanem publikálják is. Bera Linda A Madách Irodalmi Társaság tagjai célul tûzték ki, hogy Madách összes mûvét megjelentetik a tizenkét kötetesre tervezett sorozatból három már el is készült. Az ember tragédiáját is szeretnék minél több nyelvre átültetni, a közelmúltban elkészült latin és spanyol változattal már ötven nyelven olvasható Madách legismertebb mûve. Ám ahhoz, hogy a világ valóban megismerje Madáchot, a társaság tagjai szerint még kétszer, háromszor ennyi fordításban kellene a könyvesboltok és könyvtárak polcain lennie. Kecskemét, Kodály Zoltán tér 9. A megújult Háry***Hotel szeretettel várja a már meglévõ és leendõ kedves vendégeit Kecskeméten. A szállodánkban található Háry Étterem gasztronómiai különlegességeket kínál vendégeinken kívül a város polgárainak is. Az étterem ajánlata a Háry és Örzse kedvence, a kétszemélyes, rostonsült libamájjal, érlelt pecsenyével, tejszínes pulykával, töltött gyümölccsel és zöldségfélékkel gazdagított vegyestál. Folyamatos akcióinkról és programjainkról örömmel tájékoztatjuk a 76/ as telefonszámon. Amennyiben bõvebb információra lenne szüksége, keresse fel honlapunkat: Háry Étterem nyitvatartása : Hétfõ-Vasárnap óráig Asztalfoglalás: 76/ Hõszigetelt nyílászárók gyártása és egyéb faipari tevékenységek Helyszíni szerelés és beépítés 6000 Kecskemét, Rákócziváros 8. (Kurucz krt. vége) Telefon: 06-30/ , 06-76/ info@fenyotherm.hu web:

17 GAZDASÁG 11 Kilátástalan a vállalkozók helyzete Soha nem voltak még ilyen kilátástalan helyzetben a magyar vállalkozók, mint napjainkban. Egyebek mellett erre is felhívta a figyelmet Csomor Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezetõ igazgatója azon a közgyûlésen, amelyet a napokban tartottak Kecskeméten. A rendezvény helyszínén, a Bozsó Gyûjtemény épületében Borbély Károly, a VOSZ társelnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Csomor Gábor számolt be a szervezet további stratégiájáról, terveirõl. Az ügyvezetõ igazgató hangsúlyozta, hogy továbbra sem a politikába közvetlenül beavatkozva kívánják végezni tevékenységüket, hanem olyan politikusokkal szeretnének tárgyalni, akik érdemi segítséget tudnak nyújtani a vállalkozók érdekképviseletében. A vállalkozók már-már kilátástalannak tûnõ helyzetével kapcsolatban kijelentette: ha a politikai elit nem tud megújulást, és ezzel együtt gazdasági fellendülést elérni, akkor félõ, hogy a megfelelõ bevétel hiányában vállalkozások sokasága szûnhet meg. Csomor Gábor köszönetet mondott a VOSZ megyei vezetésének azért a munkáért, melynek eredményeként láthatóan megerõsödött az itteni szervezet. A közgyûlés vendége volt Kupa Mihály egykori pénzügyminiszter, aki úgy vélekedett, hogy bár hazánk pénzügyi mutatói valamelyest javulni látszanak, és lassan talán az uniós források is elkezdenek csordogálni az országba, a kilátások mégsem túl kedvezõek a vállalkozók számára sem. Ennek okai többek között, hogy a kormányzás kritikán aluli, és a politikai vezetés nem igazán reformpárti. További probléma, hogy a hazai vállalkozók mozgástere nemzetközi viszonylatban igen szûk, az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai a kis- és középvállalkozások számára nehezen elérhetõk mondta Kupa Mihály. Bács-Kiskun gazdasági helyzetérõl, jövõbeni stratégiájáról, versenyhelyzetérõl Font Sándor, a megyei közgyûlés elnöke tartott elõadást, majd Versegi János, a VOSZ megyei elnöke számolt be a szervezet tavalyi munkájáról, illetve az idei tervekrõl, feladatokról. A megyei szervezetben Sebestyén István lett Versegi János társelnöke Nehéz év volt a tavalyi és nem lesz könynyebb az idei esztendõ sem állapította meg Versegi János. Közelgõ csõdhullámról beszélnek a közgazdászok több ágazatban, például az építõiparban, ha nem történik fordulat a gazdaságban. Az államháztartás hiányának óriási problémái, a pénzügyi egyensúly helyreállításának költségei mind a vállalkozók terheit Kupa Mihály (előadás közben) és Font Sándor (Fidesz) országgyű lési képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke növelik. Pedig nem mi, vállalkozók hoztuk ilyen helyzetbe az országot. Úgy gondolom, hogy a több évtizede felhalmozódott államháztartási hiányt nemcsak a vállalkozókkal kellene megfizettetni. A megyei elnök úgy vélekedett: dühítõ látni, hogy politikusainkat nem zavarja a gazdaság kiszámíthatatlansága, a gazdálkodás tervezhetetlensége. Pedig, ha az alapkérdésekben konszenzusra jutnának, még mindig maradna ezer dolog, amin vitatkozhatnának. Az aktuális kormányok viselkedését látva sok, több százezer egyéni és társas vállalkozás is megpróbál felelõtlenül kibújni a közteherviselés alól. A VOSZ megyei szervezete az országos vezetéshez hasonlóan igyekezett képviselni a vállalkozók érdekeit, és konkrét, elõrevivõ javaslatokat letenni a törvényelõkészítõk asztalára, és továbbra is folyamatosan arra törekszünk, hogy a szervezetünk hatása erõsebb legyen a döntéshozókra. A kultúra területén is jelentõs vállalkozásokba fogtunk. Támogattuk a Megyei Galéria megvalósítását a Kerámia Stúdió gondozásában Budapesten, az Üllõi úton. A legtöbb embert megmozgató akciónk pedig az elmúlt évben a Területi Príma Díj új formában való átadása volt. Szeretnénk ezt a hagyományteremtõ tevékenységet idén is folytatni. Tanácsadó testületet hozunk létre, hogy a jelöltállítást még megalapozottabbá tegyük. A nehéz gazdasági helyzet ellenére is támogatjuk a kultúra, a mûvészetek, a tudomány megyei képviselõit zárta szavait Versegi János. A közgyûlés végén a tagság egyhangú szavazással választotta a megyei szervezet új társelnökévé Sebestyén Istvánt, a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezetõ igazgatóját. S. S. Palackozott pálinkás plágium? Kié is valójában a világszerte ismert kecskeméti barackpálinka? Egyes, látogatásra invitáló dokumentumok tanúsága szerint az egyébként méltán neves és sikeres Zwack családé. Erre hívta fel szerkesztõségünk figyelmét Székelyné Kõrösi Ilona történész, fõmuzeológus. A Zwack Pálinka Manufaktúra felkeresésére buzdító szövegben az áll, hogy a kecskeméti barackpálinka 1930-ban lett világhírû, és a Zwack család készítette elõször mondta a Katona József Múzeum osztályvezetõje. Nem akarom bántani a családot, de ez így nem igaz, hiszen a Zwack famíliáról valószínûleg még nem is hallottak a városban, amikor a kecskeméti barackpálinka már országos hírû volt. Írásos dokumentumok alapján már a tizenhatodik századtól nyomon követhetjük az itteni pálinkakészítést. A városnak volt saját pálinkafõzõ berendezése, alkalmazott fõzõembere és kimérõhelye is. A polgárok sorában is nagyon szegénynek kellett lennie annak, akinek nem volt otthon egy pálinkafõzõ üstje. A kecskeméti barack is nagyon híres termék volt. Az a pálinka, amely világhírû lett, nem hullott gyümölcsbõl készült, hanem a legjobb minõségû, ízû, aromájú, érettségi állapotú barackból. Az 1930-as években ez az ital nagyon jó üzlet volt a városnak és a lakosoknak is, nem csoda, hogy elkezdték hamisítani. A korabeli dokumentumok alapján a város beperelte a Zwack családot, mert nem kecskeméti barackból készült pálinkáját úgy akarta eladni, hogy rátette a kecskeméti barackpálinka feliratú címkét. Ezt a pert a város megnyerte. Az igazságérzetem azt sugallja, hogy az igazi kecskeméti barackpálinka, illetve maga az elnevezés is a megyeszékhelyet illeti. sipi

18 12 SPORT Sportmix Négyen távoznak A keret négy játékosától elköszönnek az Univer- Kecskemét férfi kosárlabdacsapatának vezetõi. Sörös Jenõ klubigazgató arról tájékoztatta lapunkat, hogy a brazil erõcsatár, Jefferson és az amerikai center, Fiegi szolgálataira a jövõben már nem tartanak igényt Kecskeméten. Az egy éve 2009-ig aláíró Halmai Tamással és Vida Mátéval május 31-ével bontanak majd szerzõdést. Halmai és Vida idei teljesítményével nem igazolta a szakmai stáb korábbi bizalmát, így távozniuk kell. A két fiatal magyar még részt vesz a rájátszásban, ezt követõen azonban csapatot kereshetnek maguknak. A klubvezetõ hozzátette: a két külföldi közül Fiegi személyében egy rendkívül szimpatikus, és jó hozzáállású embert ismertek meg, de a szakmai stáb nem tart rá igényt a továbbiakban. Az egyébként remek képességû, de rendkívül rapszodikus teljesítményt nyújtó brazil a közelmúltban súlyos sérülést szenvedett, õ hamarosan haza is utazik országába. Nem sikerült a kupabravúr Nem sikerült a bravúr a KARC rögbicsapatának, az Esztergomi Vitézek ugyanis 32:5 arányban legyõzték a kecskemétieket a Magyar Kupa döntõjében. A Széktói Stadionban rendezett fináléban már rögtön az elején magukhoz ragadták a kezdeményezést a jóval esélyesebb vendégek, a megfiatalított hazaiak pedig egyszerûen nem voltak képesek megállítani rutinos ellenfelüket. Már az elsõ játékrész után 20:0-ra vezettek a Vitézek, akik ezt követõen is magabiztosan tartották elõnyüket. Az esztergomiak történetük során harmadszor hódították el a kupát. Tiltakozás a Dakar ellen Összesen 50 hazai környezetvédõ és természetvédõ civil szervezet írta alá azt a kiáltványt, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy az úgynevezett Magyar Dakar mezõnye Európai Uniós védelem alatt álló Natura 2000 területeken gázoljon át. A zöldek érthetetlennek és szomorúnak tartják, hogy a környezetvédõ hatóságok az EU Élõhelyvédelmi Irányelvében és a magyar jogszabályban foglalt elõírások ellenére hozzájárultak ahhoz, hogy a Bakony, valamint Dabas térségében kitûzött nyomvonal természetvédelmi rendeltetésû területeken vezethessen át. A felelõsség a területeket kezelõ és most bérbeadó Honvédelmi Minisztériumot terheli A rally a szervezõknek hasznot hoz, a versenyzõknek az elmaradt Dakar helyett pótlékot jelent. De a lóerõk majd továbbdübörögnek és elvonul a nézõsereg is Ez lenne a minõségi turizmus? Lila invázió idegenben A 23. fordulót követõen négy pontra növelte elõnyét az NB II keleti csoportjában a KTE labdarúgócsapata. Tomislav Sivic együttese 3:0-ra nyerni tudott Cegléden, viszont a nagy rivális Szolnok egy 5:0-ás zakóba futott bele Vácon. A lila-fehéreket több mint ötszáz szurkoló kísérte át Ceglédre. Még a legidõsebb KTE-rajongók sem emlékeznek olyan esetre, hogy labdarúgómérkõzésre ennyien utaztak volna el idegenbe. Az utóbbi hetekben egyre inkább eluralkodott a fociláz a városban, el lehet képzelni, mi lesz most, hogy az eddigi legnagyobb elõnnyel vezetnek Némediék a tabellán. Cegléden újra hatékony volt a kecskemétiek támadójátéka, Koncz, Balázs és Lovric is betalált, míg Nagy Zsolt hálója zsinórban negyedszer is érintetlen maradt. Most szombaton 19 órai kezdettel a Baktalórántházát fogadja a KTE a Széktói Stadionban. A találkozó iránt hatalmas Budapestre utazik a KTE 500 kecskeméti szurkoló kísérte el a KTE t Ceglédre Május 1-jén, csütörtökön Budapestre utazik a KTE, ahol 18 órai kezdettel az Üllõi úton rendezik az NB II keleti csoport 25. fordulójának rangadóját, a Ferencvárosi TC Kecskeméti TE összecsapást. A szurkolók ezúttal is igénybe vehetik majd a klubvezetés által elindított különbuszt. Az Üllõi úti túrára az info@kecskemetite.hu címen lehet jelentkezni név és telefonszám megadásával, a buszon a részvétel ingyenes. Indulási idõ: május 1. csütörtök, 15 óra 15 perc Indulási helyszín: (volt) DOMUS áruház elõtti parkoló az érdeklõdés, jó idõ esetén 2 ezer szurkolót várnak a klub vezetõi. Az ellenfél jelenleg a kilencedik helyen áll a tabellán, 23 mérkõzésen nyolc gyõzelem, hat döntetlen és kilenc vereség a mérlegük. Kovács János együttese nincs éppen túl jó formában, legutóbbi hat találkozójukból mindössze egyszer tudtak gyõzni, egy döntetlen mellett négyszer kikaptak. A KTE-bõl biztosan hiányzik majd a Cegléden harmadik sárga lapját begyûjtõ Gyagya Attila, akit minden bizonnyal Lovric helyettesít majd a védelem közepén. Nem lesz ott a pályán Weisz Attila sem, a télen Újpestrõl érkezett középpályással ugyanis a hét elején szerzõdést bontott a klub. Yannickot sajnos mûteni kellett, így rá sem számíthat Tomislav Sivic vezetõedzõ. Ennek dacára a Kecskemét kerete van olyan erõs, hogy a hiányzók ellenére is legyõzze a gödörben lévõ baktaiakat. ferentzi Futás az olimpia jegyében A 3,4 kilométeres távot több mint négyezren teljesítették Több mint négyezren futották le a 3,4 kilométeres távot az ötödik alkalommal megrendezett kecskeméti K&H Olimpiai Futónapon. A programot melynek fõvédnöke Zombor Gábor polgármester volt kerékpáros bemutató színesítette, és a jelenlevõk megformálták az olimpiai ötkarikát is. A fõszerep természetesen a futásé volt, a férfiak mezõnyében az etióp Mossissa Feyissa, a nõknél pedig a szegedi Biacsi Ilona gyõzött ikertestvére, Bernadett elõtt. A kecskeméti általános iskolák mozgósítási versenyét a Szent Imre nyerte háromszáztizenkét fõvel. A megyeszékhely vonzáskörzetében lévõ települések közül a Városföldi Általános Iskolából jött a legtöbb diák, összesen kétszázötvenöt fõ. S. S.

19 Döntõbe jutott a KRC Két évtizednyi szünet után jutott a bajnoki döntõbe a Phoenix-Mecano Kecskeméti RC férfi röplabdacsapata. Karagics Mátyás együttese az elõdöntõben 3:0 arányban intézte el a Dunaferrt, a fináléban a címvédõ kaposváriak várnak rájuk. A vasárnapi, harmadik gyõzelem után a kecskeméti szurkolók nagy ünneplésben részesítették a fiúkat, akik ígérik: a döntõben nem lesz könnyû dolguk a somogyiaknak sem. Visszatérve az elõdöntõben történtekre, bizony a fiatal újvárosiak nem adták könnyen a bõrüket, de errõl beszéljen inkább a KRC vezetõedzõje, Karagics Mátyás: Úgy érzem, az elsõ két mérkõzés nagyon jó színvonalat hozott, a harmadik találkozó már inkább az idegek csatája volt. A Dunaferr végig szívósan küzdött, az elsõ meccsen kifejezetten jól játszottak (3:2). A második derbin már többet Szenzációs eredmény két évtizednyi várakozás után Bajnoki finálé Kaposvárott, majd itthon A bajnoki döntõ elsõ mérkõzését április 29-én rendezik Kaposvárott. A második találkozót május 1-jén a kecskeméti Messzi István sportcsarnokban tartják. A bajnoki cím három nyert találkozóval dõl el. A döntõ bõvebb beharangozójával jövõ heti számunkban jelentkezünk. rontottak a kontrajátékban, így viszonylag simábban nyertük (3:1). A harmadik találkozón (3:1) nyitásfogadásban sok volt a hiba, látszott, hogy néha megremegnek a kezek a tét súlyától. A lényeg, hogy sikerült a célunkat elérni, ott lehetünk a döntõben. Biztató, hogy habár minden meccsen voltak kisebb hullámvölgyek, ezekbõl rendre sikerült kievickélnünk. Hogyan készültök a döntõre? Teljesen más lesz ez a finálé, mint az elõdöntõ volt. A kaposváriak nagyon keményen szerválnak, így míg az Újváros ellen a pörgetett, most a húzott adogatásokra kell felkészülnünk. Nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni a védekezésre, így a kontrajáték kerül majd elõtérbe. A középsõ sáncunkat meg kell erõsítenünk, és így talán lesz esélyünk. Szerencsére sérülés egyelõre nem nehezíti a felkészülést. F. M. Nagy lehetõség elõtt a Delfinek SPORT 13 Madarász Ecuadorban Folytatta idei szenzációs menetelését Madarász Dóra, a Kecskeméti Spartacus fiatal asztaliteniszezõnõje. Dóri ezúttal a venezuelai serdülõ és ifjúsági bajnokságon vett részt, ahol összesen három arany- és egy bronzérmet nyert. Egyéniben a serdülõk között az elsõ helyen végzett, az ifjúságiak között pedig ahol nála 3-4 évvel idõsebb versenyzõk indultak a harmadik lett. Az ifjúsági csapatban a magyar válogatott tagjaként, és párosban Ambrus Krisztinával szintén aranyérmet szerzett a kecskeméti kiválóság, aki ezen a hétvégén Ecuadorban indul nemzetközi versenyen. Rangadó elõtt a nõi kézisek Sportmix Vasárnap 18 órakor az NB II dél-keleti csoportjának éllovasát, a Makó együttesét látja vendégül a Kecskeméti NKSE nõi kézilabda csapata. Kalmár Jenõ együttesének nagyon nehéz dolga lesz az éllovassal szemben, akik tizennyolc meccsükön mindössze egyszer szenvedtek vereséget. A legutóbbi fordulóban a KNKSE 26:20-ra kikapott a Szeghalomtól, így az ötödik helyre estek vissza. Amenynyiben a lányok szeretnének dobogón végezni, mindenképp le kellene gyõzni az éllovast. A találkozó helyszíne az Árpádvárosi Sportcsarnok lesz. Országos elõdöntõben a piárosok A második helyen végzett, így bejutott a szivacskézilabda bajnokság országos elõdöntõjébe a Kecskeméti Piarista DSE as korosztálya. A fiatalok a Nagykanizsán rendezett régiódöntõben 15:14-re verték a Rácalmást, majd 15:6-ra a hazaiakat, így az utolsó meccsen hiába kaptak ki a késõbbi gyõztes Festesics DSE-tõl, a második helyükkel bejutottak az elõdöntõbe Vazul Zsolt tanítványai. Szombaton újra hazai pályán szerepel a Delfin KC. Az NB I/B keleti csoportjában négy pont elõnnyel elsõ helyen álló férfi kézilabdásaink szombaton 16 órakor a Balassagyarmat gárdáját fogadják az Árpádvárosi Sportcsarnokban. A kecskeméti csapat eleve úgy indult neki a bajnokság hajrájának, hogy nem számolgatnak, minden meccsüket meg akarják nyerni, bebiztosítva ezzel bajnoki címüket. A szurkoló viszont már csak olyan, hogy figyeli a riválisok eredményeit, számolgat és elemez, mikor lehet bajnok kedvenc csapata. Az elmúlt hétvégén még közelebb került az áhított feljutáshoz a csapat: a legnagyobb riválisnak számító Kiskunfélegyháza a 20. fordulóból elõrehozott mérkõzésen 33:31-re kikapott Balassagyarmaton, ezzel vesztett pontok tekintetében már mínusz hatra van az éllovastól, és mindössze három meccsük van hátra. Ebbõl a szempontból nagyon fontos lesz a szombati találkozó, amelyet ha megnyer a kecskeméti alakulat, az utolsó három meccsbõl elég egyet megnyerni, és õsztõl az élvonalban szerepelhet. A szombati találkozóval kapcsolatban Kun István vezetõedzõ a következõket nyilatkozta lapunknak: Biztosan nagyon kemény mérkõzés lesz, hiszen megverték a félegyháziakat is. Ettõl függetlenül nekünk hazai pályán csakis a gyõzelem lehet a célunk. Bízom benne, hogy játékosaim a négynapos pihenõt követõen jó állapotban és feltöltõdve készülnek továbbra is. Arra készülünk, hogy a még hátralévõ négy mecscsünket megnyerjük, és elhódítsuk a bajnoki címet. A felnõttek elõtt 14 órától az ifjúsági csapatok mérkõznek meg egymással. A belépés mindkét találkozóra ingyenes. Ferentzi Miklós Nagyszerűen szerepeltek a kézilabdás palánták

20 14 KALENDÁRIUM ÉVFORDULÓK, NAPTÁR 124 éve, április 24-én született Herman Lipót festõ, grafikus, aki részt vett a Kecskeméti Mûvésztelep megalapításában. 154 éve, április 30-án született Pintér Kálmán piarista író, irodalomtörténész, akinek Katona Józsefrõl írt dolgozatát a Kecskeméti Nagy Képes Naptár közölte. 149 éve, április 30-án halt meg a kecskeméti származású Bátky Károly tanító, pedagógiai szakíró. Április 24-e, a Rendõrség Napja 1992 óta a kormány határozata alapján április 24-én, Szent György napján rendezik meg hazánkban a Rendõrség Napját. Szent György elõkelõ kappadóciai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatot vállalt, és kiváló kardforgató képességének köszönhetõen hamar magas pozícióba jutott. A keresztényüldözések kezdetén azonban kilépett a hadtestbõl, és a császár ellen fordult, emiatt börtönbe vetették. Válogatott kínzásokkal próbálták hitétõl eltéríteni sikertelenül, végül 303-ban kivégezték. A legenda szerint megölt egy sárkányt. Egykor a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák és vándorlegények védõszentje volt, ma a rendõrök és a cserkészek tisztelik így. A néphagyomány Sárkányölõ Szent György napját tartja az igazi tavasz kezdetének, ilyenkor hajtották ki az állatokat elõször a legelõre. Rontás elleni varázslásra is alkalmasnak tartották ezt a napot, de idõjóslás is kötõdik hozzá: úgy vélték, ha György napján megszólalnak a békák, korai nyárra számíthatunk. Április 25-e, Szent Márk Napja Márk a négy evangélista egyike. Pál és Barnabás apostolokat kísérte a missziós utakon, késõbb Pált Rómába is követte. Zsidó származású volt, eredetileg Jánosnak hívták, de mivel nem a zsidók között térített, latin nevén a Marcuson vált ismertté. A hagyomány szerint Szent Pétert tolmácsolta, vagyis az õ szavait jegyezte le evangéliumában. Alexandriában elsõként töltötte be a püspöki tisztséget, késõbb ott halt meg mártírként, április 25-én. AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL A cég felszámolásának szabályai Nyugdíjba vonulásom után betéti társaságot hoztam létre. Sok éven keresztül jól prosperált, az utóbbi két esztendõben azonban a kötelezõ adminisztrációs tevékenységen kívül mást nem végzett. Hallottam arról, hogy idén június 30-áig kötelezõ a társasági szerzõdés módosítása, én azonban már nem kívánom tovább fenntartani a céget. Milyen módon lehet véglegesen lezárni a mûködését? fordult lapunkhoz Zubek Franciska. A kérdés megválaszolására dr. Földesi Ferenc ügyvédet kértük. A betéti társaság jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, így törvényes lehetõség van egyszerûsített végelszámolás lefolytatására, ha azt a cég az elszámolás kezdõ idõpontjától számított százhúsz napon belül befejezi. A jogutód nélküli megszûnésrõl, a végelszámolás elrendelésérõl a tagok gyûlése dönt, amely a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdõ idõpontját, és megválasztja a végelszámolót. Mi az eljárás menete? A végelszámolás kezdõ idõpontját követõ negyvenöt napon belül a cég korábbi vezetõ tisztségviselõje a társaság tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok elõírnak, és az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak átadja. Egyszerûsített végelszámolás esetén az eljárás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történõ közzétételét a végelszámoló a kezdõ idõponttól számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A hitelezõk követeléseiket a közzétételtõl számított negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak, aki a közzétételtõl számított tizenöt napon belül értesíti az illetékes vámhatóságot, az állami adóhatóságot, a nyugdíjpénztárt, az állami munkaerõpiaci szervezetet, a környezetvédelmi felügyelõséget, a cég bankszámláit vezetõ valamennyi pénzintézetet, szükség esetén pedig az egyéb, törvényben felsorolt szerveket. Mi történik a felszámolandó vállalkozás vagyonával? A végelszámoló a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, tárgyi eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezõk kielégítése után fennmaradó vagyont a társaság tagjai között pénzben vagy természetben felosztja, és a cég mûködését megszünteti. A végelszámolás befejezésekor elkészíti, és jóváhagyásra a tagok gyûlése elé terjeszti az adóbevallásokat, az utolsó üzleti évrõl készült beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot, a zárójelentést, az állami adóhatóság és a vámhatóság nyilatkozatát arról, hogy a cégnek adótartozása nincs. Hogyan zárul az eljárás? A végelszámolás befejezésekor (az elhatározást követõ 120 napon belül) a társaság illetékese kéri a cég törlését a cégbíróságtól, bejelenti a végelszámoló személyét, mellékeli a beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot, a zárójelentést és a hatóságok által kiadott igazolásokat. A végelszámoló által benyújtott, a cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a törlést tartalmazó végzés közzétételéért sem kell fizetni. Költségként merül fel azonban a könyvelõ és a jogi képviselõ munkadíja, a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történõ közzététele és az eljáró a nyilatkozatokat, igazolásokat kiadó hatóságok igazgatási szolgáltatási díja, illetékeinek összege. EGYHÁZI HÍREK Római Katolikus Egyház Április 23-án, szerdán 18 órai kezdettel Kondákor István fõorvos tart elõadást a Közösségi Ház nagytermében A hívõ orvos szerepe a gyógyításban címmel. Április 27-én, vasárnap a fél tizenegyes szentmisén búzaszentelés lesz a Nagytemplomban; 18 órakor Bíró László püspök úr misézik, azután pedig várja a házas csoportok tagjait. A vihar ledöntötte a Budai úti kis katolikus temetõ bejáratánál a kõkeresztet, amelynek helyreállítása háromszázezer forintba kerül. Önkéntes adományokat köszönettel fogadunk. Elhunyt Szabó József atya édesapja. Imádkozzunk érte és családjukért! A temetés április 24-én, csütörtökön 11 órakor lesz Kiskunmajsán. Több autóval, esetleg ANYAKÖNYVI HÍREK Legifjabb kecskeméti polgárok: Vörös Izabell Mira anyja neve: Horváth Katalin, Bóta Hanna/Bartha Mónika Barbara, Kele Emma/Subicz Anikó, Rigó Boglárka/Turupuh Márta, Koncz Eszter Anna/Béda Olga, Fegyvári Kristóf/Dévai Edina, Gyarmati Levente Károly/Varga Anikó, Cselik Ádám/Posztobányi Réka, Molnár Dávid Viktor/Molnár Eszter Tünde, Szabó Kristóf/Szabó Annamária, Vincze Dávid/Varali Zsuzsanna, Kõrös Noel/Marton Zsuzsanna, busszal is megyünk. Kérjük, aki szeretne szállítást vállalni vagy kérni, jelentkezzen a Szentcsalád Plébánia irodájában! A Szentcsalád Plébánia idén szeretné elkészíteni a kerítést, a parkosítást és a játszóudvart. Pályázatokból és adományokból eddig már sikerült összegyûjteniük négyszázezer forintot. A következõ két hétvégén, vagyis április 25-én és 26-án, illetve május 2-án és 3-án elkészítik, amit a maguk erejébõl tudnak: leássák az oszlopokat, elkészítik a kerítés nagyobb részét és a játszóudvart. Kérik a hívek segítségét aki részt tud venni a munkában, az elõzetesen jelentkezzen a plébánia irodájában! Fél napos vagy néhány órás szolgálat is sokat jelenthet. Különvonat indul idén a csíksomlyói búcsúba, amely május 9-étõl 12-éig tart. Ellátással, szállással együtt fejenként 42 ezer forint az utazás költsége. Jelentkezni a Nagy Üdülésközvetítõ Bt-nél lehet (Kecskemét, Lestár tér 2. Tel.: 76/ ), itt részletes tájékoztatást is adnak. Tóth Zsolt Antal/Deák Ibolya, Zsirmik Zsombor/Kiss Rózsa, Vágó Levente Sándor/Bóbis Andrea Mária, Farkas Fruzsina/Szabó Márta, Kõszegi Aliz/Szabó Ildikó Örök hûséget fogadtak: Privler Zoltán László és Érsek Mónika Mercédesz, Varga Ákos és Csikós Anita, Nádor Csaba és Fesetõ Piroska, Borbély Jánosés Latos Ilona, Wagner Peter és Gál Tünde, Halasi Miklós és Szabó Judit, Zoller Sándor és Csomós Róza, Hilt Kolos Balázs és Kiss Ildikó, Nemes Zoltán és Horváth Anita, Tirol Attila és Weigert Szilvia Halottaink: Czelleng Sándor Józsefné Puskás Ágnes 1922, Május 25-én tartják a jubiláns házasok közös hálaadó szentmiséjét a Szentcsalád plébánián. Kérjük, akik öt, tíz, tizenöt, húsz ( ) éve házasodtak, szíveskedjenek jelentkezni az Irodán! Református Egyház Április 26-án, szombaton 17 órakor lesz a gyülekezeti konfirmandusok vizsgája, 18 órakor pedig a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium kórusának koncertjére várják az érdeklõdõket az Újkollégium dísztermébe. Április 27-én, vasárnap 9 órakor gyülekezeti konformációt tartanak, 16 órakor családos délután lesz a Tóth Endre teremben. Evangélikus Egyház Április 24-én lesz tíz éves az Evangélikus Idõsek Klubjának Napközi Otthona, ebbõl az alkalomból 10-tõl 14 óráig ünnepséget tartanak. Bodor Imre Lajosné Sutus Jolán 1935, Hegedûs Istvánné Varjasi Etel 1922, Szegedi Jenõné Bujdosó Melitta 1935, Bózsik Sándor 1944, Kállai Mihály 1937, Szilasi József Imréné Horváth Ilona 1936, Termózes Sándorné Fõzõ Ilona 1959, Juhász István László 1933, Varga Katalin 1953, Váradi László 1952, Ambruszt János Istvánné Bodri Eszter 1935, Vincze Gábor 1930, Elefánti Ferencné Kovács Rozália 1936, Fekete Lászlóné Kósa Ilona 1924, Molnár Gábor 1956, Dr.Mikó Ferencné Pácsa Julianna 1958, Gyarmati Lászlóné Tóth Mária 1935